A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-IV-50045/2011. számú határozata az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyében hozott intézkedésről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-IV-50045/2011. számú határozata az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyében hozott intézkedésről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) képviseletében az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (székhely: 1068 Budapest, Xxxxx Xxxxxx u. 84/b.) (Pénztár) által a JÉ-IV/B-93/2010. számú határozat (Határozat), illetve a JÉ-IV/105/2011. számú határozat (Végrehajtási Határozat) teljesítése alátámasztásául benyújtott dokumentumok alapján xx. Xxxxx Xxxxxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom.
Kötelezem a Pénztárat, hogy a Határozat 1. bd. pontjának teljesítése érdekében a jelen határozat kézhezvételét követő 8 (nyolc) napon belül nyújtson be intézkedési tervet, amelynek alapján az ING Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel (Vagyonkezelő) szembeni követelést 2011. november 15-ig érvényesíti.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 54. §
(2) bekezdése szerint a Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.
I. A Végrehajtási határozat
A 2011. június 16-án kelt Végrehajtási Határozat kötelezte a Pénztárt, hogy a 2010. december 16-án kelt Határozat teljesítése érdekében 2011. június 30-ig nyújtson be intézkedési tervet (Intézkedési Terv).
A Végrehajtási Határozat előírta, hogy a Pénztár az Intézkedési Tervben
- a Határozat 1. bb) pontban foglaltak (az indokolatlan közvetett befektetés által okozott többletköltség kimutatása) teljesítésének határidejét legkésőbb 2011. július 8. napjában,
- a Határozat 1. bd) pontban foglaltak az ING Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel (Vagyonkezelő) szembeni követelések érvényesítése teljesítésének határidejét legkésőbb 2011. július 15. napjában határozza meg.
A Végrehajtási Határozat kiadását az tette szükségessé, hogy a Felügyelet nem fogadta el a Pénztár 2011. május 31-i módosított korábbi intézkedési tervét azon pontok tekintetében, amelyek szerint a Pénztár a többletköltség kimutatása és a vagyonkezelővel szembeni érvényesítése iránt csak a Határozat felülvizsgálatára indított közigazgatási per jogerős befejezése után kíván intézkedni.
A Végrehajtási Határozat azon alapult, hogy a közigazgatási perben a bíróság csak a Határozat 1. bc) pontja (a többletköltség pénztártagok részére történő elszámolása) végrehajtását függesztette föl, a Határozat szóban forgó, még nem teljesített előírásai tehát végrehajthatóak.
II. Az Intézkedési Terv
A Pénztár 2011. június 30-án benyújtotta a Végrehajtási Határozatra tekintettel módosított, 2011. június 30-án kelt Intézkedési Tervet. Az Intézkedési Terv a Határozat 1. b) pontjára tekintettel az alábbiakra tér ki:
Az 1. ba) pont szerint a Pénztár az indokolatlan többletköltséget okozó és a befektetési korlát megkerülésével eszközölt befektetéseket 2011. június 30-ig megszünteti.
Az 1. bb) pont szerint a Pénztár az indokolatlan befektetés által okozott többletköltség kimutatását a Végrehajtási Határozatban foglalt határidőben elvégzi.
Az 1. bc) pont rögzíti, hogy az indokolatlan közvetett befektetés által okozott többletköltség pénztártagok részére történő elszámolása tekintetében a Határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.
Az 1. bd) pont szerint a Pénztár az 1. bb) pont szerint kimutatott követelést a Vagyonkezelővel szemben érvényesíti oly módon, hogy a Végrehajtási Határozatnak megfelelően eljár a követelés biztosítása iránt. A Pénztár ennek kapcsán megjegyzi, hogy amennyiben a bíróság teljes mértékben a Felügyelet álláspontját fogadja el, a tagok részére történő elszámolás végrehajtása biztosítva lesz.
Az 1. ba) pont tejesítéséről (jogsértő befektetések megszüntetése) a Pénztár 2011. szeptember 1-jén, a 2011. augusztusi célvizsgálat jelentésének (35) pontjára tett észrevételében utalt. Itt akként nyilatkozott, hogy a portfóliókezelési szerződés 2011. július 1-jétől hatályos módosításával egyidejűleg az összes, a Vagyonkezelő által kezelt befektetési jegy kikerült a nyugdíjpénztári portfoliókban tartott eszközök köréből. E közlést a Pénztár és a Vagyonkezelő adatszolgáltatásai is alátámasztották.
Az alábbiakban az Intézkedési Terv azon pontjainak teljesítését értékelem, amelyekre vonatkozóan a Végrehajtási Határozat kötelezettséget írt elő.
III. Az Intézkedési Terv teljesítésének értékelése
III. 1. A többletköltség kiszámítása
A Pénztár 2011. július 11-én kelt beadványában közölte a Felügyelettel, hogy a csatolt dokumentum szerint 2011. július 8-án elkészítette a Felügyelet álláspontja szerinti többletköltség-kimutatást a befektetés teljes időszakára. A végösszeg 3 185 538 230 forint, azaz hárommilliárd-száznyolcvanötmillió-ötszázharmincnyolcezer-kétszázharminc Ft. A beadvány szerint ezen felül a Pénztárat terheli még az alapokra terhelt 485 707,- Ft és 2 565 730,- Ft működési költség később meghatározandó arányos része.
A Felügyelet a többletköltség kimutatását megvizsgálta, és ennek alapján a Pénztár 2011. július 11-én kelt beadványában közölt számítást a Végrehajtási Határozat teljesítéseként elfogadja.
III. 2. A többletköltség érvényesítése a Vagyonkezelővel szemben
A Pénztár 2011. július 19-én benyújtotta a Felügyeletnek a Vagyonkezelőnek 2011. július 15- én írt felszólítását. Ebben a Pénztár a Végrehajtási Határozatra, valamint a Pénztár által 2011. július 8-án készített, a felszólításhoz mellékelt számításra hivatkozva felhívta a Vagyonkezelőt, hogy 2011. augusztus 31-ig helyezzen letétbe a Pénztár javára 3 190 000 000, azaz hárommilliárd-százkilencvenmillió Ft-ot.
A felszólítás rögzíti, hogy a letett összeg kiengedésére a jogerős bírói határozatnak megfelelően kerülhet sor, amelynek részletes feltételei a letevő, a kedvezményezett és a letéteményes által kötendő megállapodására tartoznak.
A Vagyonkezelő 2011. szeptember 1-jén kelt beadványa mellékleteként benyújtotta a Felügyeletnek a 2011. augusztus 29-én kelt, a Vagyonkezelő mint Letevő, a Pénztár mint Kedvezményezett és az ING Bank N. V. Magyarországi Fióktelepe mint Xxxxxxxxxxxx által kötött letéti szerződést. Benyújtották azt a dokumentumot is, amellyel a Letéteményes igazolta, hogy a Vagyonkezelő 2011. augusztus 31-i értéknappal befizette a 3,19 Mrd Ft letéti összeget a Letéteményes által vezetett számlára.
III. 2. 1. A letéti szerződés
Az 54 pontból álló letéti szerződés részletesen szabályozza a felek által követendő eljárást. A 10–27. pontok szólnak a letéti összegből történő kifizetésről. A szerződés szerint a letéti összegből történő kifizetésre végleges bírói határozat alapján kerülhet sor. Végleges bírósági határozatnak minősül a jogerős elsőfokú ítélet, a másodfokú ítélet, ha meghatározott ideig nem kértek felülvizsgálatot, a felülvizsgálati kérelemről szóló döntés és a jogerős megszüntető végzés. A szerződés rögzíti, hogy az új eljárásra utasító ítélet nem minősül végleges bírói határozatnak.
A 14. pont szerint a Letevő és a Kedvezményezett végleges bírósági határozat alapján, amennyiben az perdöntőnek minősül, ún. Kiengedésről Szóló Megállapodást kötnek, amely tartalmazza azt az összeget, amelyre a Kedvezményezett a letéti összegből jogosult. A Letéteményes nem vizsgálhatja, hogy a Letevő és a Kedvezményezett bármely közös utasítása a végleges bírósági határozatnak megfelelő-e. A 15. pont szerint a végleges bírósági határozat akkor minősül perdöntőnek, ha a keresetet teljes egészében elutasítja, a Határozatot megváltoztatja, a költségkimutatásról és igényérvényesítésről szóló pontokat hatályon kívül helyezi, vagy a pert megszünteti.
A 40. pont arról rendelkezik, hogy ha a Felügyelet tájékoztatja a Kedvezményezettet, hogy a letéti szerződés megkötésével a Végrehajtási Határozatot nem teljesítette, a Letevő és a Kedvezményezett kötelesek együttműködni a helyzet megoldása érdekében.
III. 2. 2. A letéti szerződés értékelése
Kiengedésről Szóló Megállapodást a felek a letéti szerződés 15. pontja által meghatározott esetkörben kötnek, ami gyakorlatilag lefedi az összes releváns perbefejezési lehetőséget.
Kereset-elutasítás esetén a Határozat alapján és a Kedvezményezett által előzetesen kimutatott összeg alapján lehet teljesíteni a letéti kifizetést, az ítélet értelmezésére és a letétből kifizethető összeg újrakalkulálására nincs szükség.
A jogerős permegszüntetés a dolog érdemét tekintve a kereset elutasításával azonos értékű, mert a Határozat ez esetben is változatlanul hatályban marad, vagyis szintén a Határozat és az előzetes egyoldalú kalkuláció alapján lehet és kell teljesíteni.
Amennyiben a Letevő a Határozat alapján kalkulált összeget kívánta volna – technikai értelemben – vitatni, azt a letétbe helyezés előtt lehetett és kellett volna megtennie. Az összeg közös újraszámítására nem biztosíthat alapot az sem, hogy a letét összege a kalkulált összeghez képest csekély mértékben fölfelé kerekített szám.
Ellenkező előjellel, de a fentiek érvényesek arra az esetre is, ha a bíróság a költségkimutatásról és igényérvényesítésről szóló határozati pontokat véglegesen hatályon kívül helyezi. Ez ugyanis a Letevő mentesülését eredményezi, azaz a Kiengedési Megállapodásnak ez esetben sincs funkciója.
A fentiekből következik, hogy a végleges bírósági határozat olyan értelmezésére, amely a letétből kifizethető összeg módosítását igényelheti, csak a Határozat megváltoztatása esetén lehet szükség. Ebben és csak ebben az esetben a Kiengedési Megállapodás léte valóban igazolható.
A letéti szerződés a jelenlegi formában is igazolja a Vagyonkezelő teljesítőképességét, de a Kiengedési Megállapodás általános alkalmazása kétséget támaszt a teljesítő készségéről. A Végrehajtási Határozat indoklása a letét útján történő teljesítést azon az alapon tartotta az Alapkezelővel szembeni követelések érvényesítéseként minősíthető jogi megoldásnak, hogy
az a továbbiakban biztosítja a követelések letevő szándékától független kielégítését arra az esetre, ha a követelések a perdöntő bírósági határozat alapján fennállnak. Az Intézkedési Terv is ebben az értelemben tekinti a letétet a bírói döntés szerinti teljesítés biztosítékának. Mivel a letéti szerződés a letéti összeg kifizetését indokolatlanul minden esetben a Letevő hozzájárulásához köti, a letét ezen formája a követelés biztosítására, ezáltal annak érvényesítésére alkalmatlan.
A Pénztár a fentiek miatt nem tett eleget a Határozat követelés-érvényesítésre vonatkozó kötelezésének, ezért a rendelkező rész szerinti kötelezést írtam elő.
Xxxxxxxxxx figyelmeztetem a Pénztárat, hogy amennyiben a Határozatot a jelen kötelezés ellenére sem teljesíti maradéktalanul, a Felügyelet nem tekint el egyéb szankció alkalmazásától.
* * *
A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, az Öpt. 65. § (3) bekezdés a) pontján, az Mpt 110. § (1) bekezdésének a) pontján valamint a Ket. 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Psztv. 4. § (1) bekezdés a) és f) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Xx. Xxxxx Xxx s.k., a PSZÁF alelnöke