BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

„C” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2015/C SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendeletben meghatározott „C” típusú növénykultúra

A Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűzkár, jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár, aszálykár, felhőszakadás kár és elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkárok megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette.

A biztosítási szerződés az „C” Típusú Növénybiztosítási Csomag különös szerződési feltételek alapján valamint az egyesület Általános vagyonszerződési feltételei alapján jön létre.

Ha a jelen különös szerződési feltételek eltérnek az általános szerződési feltételektől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben meghatározottak az irányadók.

A szerződéskötéskor az egyesület tudomásul veszi, hogy a szerződő a létrejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni a 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban, mint Mkk tv.) és a 19/2014. (X. 29.) FM rendeletben (a továbbiakban, mint FM rendelet) meghatározottak szerint.

A támogatás igénybevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a biztosítási ajánlat megtételét követő öt napon belül kell benyújtania a 19/2014. (X.29.) FM rendelet 4. melléklete szerinti adattartalmú kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által közleményben a honlapján közzétett nyomtatványon a biztosítási ajánlat másolatával együtt (a továbbiakban együtt: támogatási kérelem) az MVH-hoz. Támogatási kérelem legkésőbb tárgyév május 31-ig nyújtható be.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként szerepel az eljárási törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben, úgy legkésőbb a támogatási kérelem MVH-hoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni az MVH-nál az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő felvételét.

A támogatási kérelem tartalmi és formai megfelelőségének vizsgálatát követően a kérelem befogadásáról az MVH a biztosítási ajánlat beérkezését követő két hónapon belül végzést hoz.

A támogatási kérelem befogadása nem értékelhető úgy, hogy a támogatási feltételeket az ügyfél teljesítette. Amennyiben az ügyfél több támogatási kérelmet nyújt be, úgy a befogadásra került támogatási kérelmekről az MVH együttesen dönt.

A mezőgazdasági termelő a támogatási kérelmében nyilatkozik arról, hogy

a) a 19/2014. (X.29.) FM rendelet 3. §-ában foglaltak szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződést kíván kötni,

b) megismerte a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket, valamint

c) hozzájárul ahhoz, hogy az egységes kérelmében a használatában lévő terület vonatkozásában feltüntetett adatokat az MVH továbbítsa a vele szerződő biztosítónak.

A díjtámogatást kizárólag a mikro, kis-, és középvállalkozásoknak minősülő mezőgazdasági termelő veheti igénybe. A szerződő fél, amennyiben nem ő egyben a biztosított is (integrátori szerződések), díjtámogatás igénybevételére nem jogosult. A mikro, kis-, és középvállalkozások fogalmát a 702/2014./EU bizottsági rendelet melléklete tartalmazza, amely szerint:

a) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy amelyek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

b) A kkv kategórián belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

c) A kkv kategórián belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

Ugyanezen bizottsági rendelet alapján nem részesülhet támogatásban a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő. A rendelet értelmében "nehéz helyzetben lévő vállalkozás": olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll: a) korlátolt felelősségű társaság esetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden egyéb, általában a társaság saját tőkéje részének tekintett elemből) történő levonásával a jegyzett tőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a "korlátolt felelősségű társaság" különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a "jegyzett tőke" adott esetben magában foglal minden ázsiót; b) olyan társaság esetében, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a "társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében" különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti; c)a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak; d) a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik; e) olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv: amennyiben az elmúlt két évben i. a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt, valamint ii. a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket;

E különös feltételek megfelelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt követelményekkel.

Jelen szerződés határozott idejű, legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik a naptári év megjelölésével.

1. A biztosított vagyontárgyak

A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 6.§ (1) bekezdésének figyelembevételével az adott évi egységes kérelem benyújtásáról szóló MVH közlemény mellékletében felsorolt növénykultúrára köthető biztosítás.

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.

2. A kockázatviselés helye

A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.

3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)

A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „vegetációs ideje”.

3.1. Tűzkockázat

3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− szántóföldi növények esetén a kelés;

− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.

3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.

3.2. Jégesőkockázat

3.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok:

3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés.

3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: az őszi és tavaszi vetésű növények esetén mindaddig tart a kockázatviselés, míg a terület újrahasznosítható.

3.2.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok:

3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés;

− ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

− szőlő esetén a fürtök megjelenése.

3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap,

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosító: alma, körte.

3.3. Téli fagykár

3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;

− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 8 leveles állapot;

− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.

3.3.2. A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31.

3.4. Viharkár

3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− kalászosok esetén az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

− őszi káposztarepce esetén a becők érése;

− napraforgó, kukorica esetén a kikelés;

− ültetvények esetén augusztus 15.

3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– alma, körte esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.5. Aszálykár

3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság;

− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

− napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot;

− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.

A kockázatviselés feltétele az egyesület által elvégzett területszemle.

3.5.2. A kockázatviselési időszak vége: a technológiailag érett állapotig.

3.6. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár

3.6.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− szántóföldi növények esetén a kelés;

− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.

3.6.2. A kockázatviselési időszak vége:

− A technológiai érést követő 10. nap.

3.7. Tavaszi fagykár

3.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 01.

3.7.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.8. Felhőszakadás kár

3.8.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

− szántóföldi növények esetén a vetés;

− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.

3.8.2. A kockázatviselési időszak vége:

− A technológiai érést követő 10. nap.

4. A biztosítási események

4.1. Aszály, aszálykár

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el.

Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

A harminc napot a biztosítás hatálybalépésétől kell számítani. Szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.

4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.

Felhőszakadáskár: a a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.3. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.3.1. Tőkiveréses jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.

4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.4. Mezőgazdasági árvízkár

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár .

4.5. Tavaszi fagykár

Tavaszi fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Tavaszi fagykár: A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved.

4.6. Téli fagykár

Téli fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.

Téli fagykár az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következtében előálló, oly mértékű

pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.

Alma, körte és szőlő a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termőalap pusztulása, mely hozamcsökkenést okoz[SEd1].

4.7. [I2]Vihar, viharkár

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsökkenését okozza.

A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:

− a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;

− a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);

− alma, körte és szőlő termésének leverése;

− repce esetében a becők leverése, szemkiverése;

− kukorica esetében szártörés és kidőlés.

4.8. Tűz,Tűzkár

Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében;

Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti jelenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

Az általános szerződési feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

− a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

− a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);

− belvízkárokra;

− a kártevők, kórokozók károsításaira.

5.1. Tűzkárok esetén

− ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;

− emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárokra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).

5.2. Jégeső, jégesőkárok esetén

− a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

− a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;

− ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);

− a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.

5.3. Téli fagykárok esetén

− téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

− ültetvények állagkáraira;

− ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.

5.4. Vihar, viharkárok esetén

− a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

− ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.

5.5. Tavaszi fagykárok esetén a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc).

5.6. Felhőszakadás, felhőszakadáskárok esetén ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő vagyontárgyakra pl.: kerítés, öntözőrendszerek) nem terjed ki a kockázatviselés.

6. A biztosítási érték a biztosítási összeg

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg

kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás).

Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Az egyesület a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Tájékoztatásként közöljük, hogy a 19/2014. (X.29.) FM rendelet 3.§ (2) értelmében egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag[M3] egy mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás. Amennyiben a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára több díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, úgy támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható.

A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha).

Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúrára vonatkozóan a mezőgazdasági termelő nyilatkozata alapján a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlag. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik az előzőekben meghatározott adatokkal, úgy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerinti illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor.

7. Az önrészesedés

Az önrészesedés a jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.

Kockázat	Önrészek és az önrészek területi viszonyításai
Kockázat	A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan	A károsodott növény biztosítási értékére vonatkozóan	A károsodott tábla biztosítási értékére vonatkozóan
jégkár (súlycsökkenési)	30% eléréses önrész + 20% vagy 30%-os választható levonásos önrész
jégkár (tőkiveréses)	70%-os levonásos önrész
viharkár	30% eléréses önrész + 20% vagy 30%-os választható levonásos önrész
aszálykár		50% abszolút önrész
felhőszakadáskár			40% abszolút önrész
mezőgazdasági árvízkár			40% abszolút önrész
téli fagykár (alma, körte, szőlő)			50% levonásos önrész
téli fagykár (szántóföldi növények)			50 %-os levonásos önrész
tavaszi fagykár		50% abszolút önrész
tűzkár	30% eléréses önrész 20% vagy30%-os választható levonásos önrész

A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet káresemény esetén a kártérítésből le kell vonni. Jelen feltételek szerint a biztosítási összeg viszonyítható a károsodott terület biztosítási összegére a károsodott tábla biztosítási értékére és a károsodott növény biztosítási összegére. Pl.: 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 5%.

A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 15%.

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.

8. A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj megállapítása

A biztosított termelők szerinti bontásban- a biztosító (egyesület) a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti ügyfélazonosító-számának feltüntetése mellett – és A,B,C típusonként összesítve a kultúrák feltüntetésével az adó nélkül számított biztosítási díj, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj.

Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.

A szerződő ajánlatadáskor választhat éves, féléves vagy negyedéves díjfizetést. A díjfizetési határidők. 01.01, 04.01., 07. 01., 10.01. A szerződő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fizetését is vállalhatja. Az FM rendelet 3.§ (5) bekezdése értelmében, támogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonatkozó, a 4-6. §-ban meghatározott biztosítási szerződés szerinti díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható.

Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe, amely tartalmazza az eljárási törvény szerint, kérelemre nyilvántartásba vett biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév október 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az af) pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége

A biztosított tudomásul veszi, hogy az egyesület a biztosított mezőgazdasági termelő adatairól, a biztosított növénykultúra megnevezéséről, a kockázatviselés helyéről, a biztosítási szerződés díjáról a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig köteles tájékoztatni az „agrárkár-enyhítési szervet” (Mkk. tv. 17.§).

Az egyesület a 19/2014. (X.29.) FM rendelet 7.§ (1) bekezdése alapján : „A biztosító a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül a biztosított mezőgazdasági termelőnkénti bontásban a szerződéskötés dátumára, a kötvényszámra, a biztosítási eseményre, a módozatra, a biztosított növénykultúrára, a hozamra, a területre, a blokkazonosítókra, és "A", "B", "C" típusonként a díjelőírásra vonatkozó adatokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig elektronikus úton benyújtja az MVH részére.”- vállalja az adatszolgáltatást.

Biztosított kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a biztosító a 19/2014. (X.29.) FM rendelet alapján megkötött biztosítási szerződés adatai közül az ugyanezen rendelet 7.§ (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a megkötött biztosítási szerződés adatait legkésőbb elektronikus úton szeptember 30-ig megküldheti az MVH részére.

9.1. A közlési kötelezettség

A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell az egyesülettel, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az egyesület írásos kérdéseire adott a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.

A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.

A szerződő, illetve a biztosított az ajánlat és az adatközlő lap kitöltésével köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat minden biztosítási időszakra vonatkozóan:

a. a biztosított nevét;

b. lakcímét; székhelyét;

c. a 2007. évi XVII. törvény szerinti „ügyfél-azonosítóját”. A szerződés létrejöhet a ügyfél-azonosító közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni a ügyfél-azonosító pótlásáról és az egyesület tájékoztatásáról legkésőbb július 10-ig;

d. a biztosítani kívánt növénykultúra faját és a hozzá tartozó hasznosítási kódot;

e. A biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (MEPÁR szerinti tételes azonosítással).

f. A biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciahozam);

g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.

A biztosított tudomásul veszi és hozzájárul, hogy az egyesület az a.-d. pontokban felsorolt adatokat (minden biztosítási időszakban) a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig köteles az „agrárkár enyhítési szerv” (MVH) részére megküldeni (XXX.xx. 17.§ (1) bekezdése,19/2014. (X.29.) FM rendelet 3.§ (1) bekezdés i. pontja).

A biztosított tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy az egyesület az e. pontban meghatározott területi adatokat, valamint a 8. pont szerinti biztosítás díj mértékét a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig köteles az „agrárkár enyhítési szerv” (MVH) részére megküldeni (Mkk tv. 17.§ (1) bekezdés).

Az egységár, hozam, növénykultúra és vetésterület adatait figyelembe véve dönt az egyesület az ajánlat elfogadásáról, valamint a folyamatos szerződések biztosítási időszakonkénti megújításáról.

Folyamatos szerződések esetén az aktuális biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam, és egységár adatok közlésére az egyesület a következő időkorlátokat köt ki:

A szerződéskötés végső határideje minden év május 25. A szerződésmódosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 15.

A szerződő fél tudomásul veszi és elfogadja az MVH területnagyságra vonatkozó adatszolgáltatását melynek végső határideje szeptember 30.

Az egységár meghatározásánál a szerződőnek/biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat adáskor vagy szerződés módosításakor a szerződő/biztosított az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor az egyesület jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.

A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek a 19/2014. (X.29.) FM rendelet 3.§ (1) bekezdés a) pont aj) alpont, , valamint a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani.

Amennyiben mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a 19/2014. (X.29.) FM rendelet szerinti támogatási kérelmet a szerződő fél nyújtja be az MVH-hoz azzal, hogy az egyes biztosítottak vonatkozásában kitöltött 19/2014. (X.29.) FM rendelet 4. melléklet szerinti kérelemhez egy biztosítási ajánlatot, valamint az alább leírt meghatalmazás másolati példányát mellékeli. Ilyen esetben a mezőgazdasági biztosítási szerződés után e rendelet szerinti támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosított mezőgazdasági termelő az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon meghatalmazza a szerződő felet a biztosítási szerződés megkötésére és a támogatási kérelem benyújtására és a biztosított mezőgazdasági termelő a biztosítási díjat a szerződő félnek megfizeti és a megfizetését tárgyév október 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen díjfizetésről szóló igazolás kiállításával igazolja.

A szerződés megkötését vagy folyamatos szerződés esetén a módosítást követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.

9.2. A változás bejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére.

A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

− a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;

− a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

− a biztosított tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

− a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása;

− a biztosított növénykultúra bérbeadása;

− a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

Az egyesület – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

10. A biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási szerződés kizárólag a szerződő felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.

Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

A szerződéskötés végső határideje minden év május 25. A szerződésmódosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 15.

11. A biztosítási szerződés megszűnése

11.1. Az egyesület kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a megszűnés oka a biztosítási érdek megszűnése.

11.2. A határozott tartam lejártával a biztosítási szerződés – és ezzel az egyesület kockázatviselése is – megszűnik.

11.3. Az egyesület a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja az MVH-t.

12. Az egyesület szolgáltatása

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A kárbejelentését követően az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.

Aszálykár kockázati esemény bekövetkezésekor a szerződőnek/biztosítottnak a betakarítás megkezdése előtt 5 nappal meg kell tenni a kárbejelentést.

A káraktához csatolni kell:

Tűzkár esetén: a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság igazolását.

Jég, vihar, felhőszakadás, fagy (téli, tavaszi) aszály, árvízkárok esetén: nem tűz által okozott egyéb biztosítási esemény vonatkozásában az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján az Mkk. tv. 14.

§ (4) bekezdése szerint vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bevonásával;

Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl.: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).

A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl.: kipusztulásos károk, totálkárok), az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.

A káraktának tartalmilag és formailag meg kell felelni a 19/2014. (X.29.) FM rendeletében xxxxxxxxxxxxxxxxxx. A káraktának tartalmaznia kell:

− a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

− a károsodott növénykultúra nevét;

− a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát;

− a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként;

− a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket;

− a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

− a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer azonosító szerinti helyét;

− a károsodott terület nagyságát;

− a kifizetett kártérítés összegét.

Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a kárszázalék a %-ban kifejezett veszteség mértéke, valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására. Jelen biztosítási feltételek szerint a kárszázalék: súlycsökkenéses károk esetén (jég, vihar, aszály, tavaszi fagy, télifagy-ültetvények) a káresemény következményeként kialakult hozam és a biztosított hozam hányadosa. Kipusztulásos, tőkiveréses károk esetén (télifagy-szántóföldi növények, tőkiveréses jég, mezőgazdasági árvíz, felhőszakadás, tűz) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított növényi kultúra biztosítási összege.

Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:

Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, jég, vihar, téli fagy (szántóföldi növények), téli fagy (ültetvények) árvíz, felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály.

12.1. Kármegállapítás

A károk mértéke a Mkk tv. valamint a 19/2014. (X.29.) FM rendelet alapján kerül megállapításra.

Az Mkk tv. törvény értelmében bekövetkezett káresemények csak akkor tekinthetők biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselés helyén termesztett növényekben 30%-t meghaladó mértékű hozamcsökkenést okoznak.

A biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb:

− Egyetlen biztosítási típus esetében sem alacsonyabb a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%- nál;

− az mezőgazdasági árvízkár, és a felhőszakadáskár kockázatoknál a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a;

− aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetén pedig üzemenként és növénykultúránként, téli fagykár esetén pedig táblánként nem haladja meg az 50%-ot.

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. Az egyesület a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a felsorolt tételeket (önrész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltéréssel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tartamára az egyesületet megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.

12.1.1. Tűzkárok:

Totál tűzkárok:

Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott biztosított növényi kultúra megsemmisült.

A bekövetkezett kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

12.1.2. Jégárok:

Tőkiveréses jégkárok (totálkárok):

A tőkiveréses károkat szántóföldi és zöldségnövények esetében a kiszántást és újravetést újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöldségnövények esetén = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,3.

Súlycsökkenési és fejlődési jégkár:

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási eseményt (jégkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)) x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

Minőségi jégkár:

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetkezett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)) x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a biztosító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:

Alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

12.1.3. Téli fagykár (totálkárok):

A téli fagykár károkat a szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Az egyesület akkor szolgáltatat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 50%- át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 50% feletti része.

A téli fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)x kárszázalék %

Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 50%-át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 50% feletti része.

12.1.4. Viharkár:

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)) x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

12.1.5. Tavaszi fagykár:

A tavaszi fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) ültetvények esetén a biztosított növény teljes biztosított területének figyelembevételével kell elszámolni = a károsodott növény terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék %

Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott növény biztosítási összegének 50%- át. A szolgáltatás a károsodott növény biztosítási összegének 50% feletti része.

12.1.6. Mezőgazdasági árvízkár (totálkárok):

A mezőgazdasági árvízkárokat a vízborítás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 40%-át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 40% feletti része.

12.1.7. Felhőszakadás kár (totálkár):

A felhőszakadás károkat a felhőszakadás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

12.1.8. Aszálykár:

Az aszálykárokat az biztosított növénykultúrák esetében az aszály miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) a biztosított növény teljes biztosított területének figyelembevételével kell elszámolni = a károsodott növény területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár

12.2. Mintaterek alkalmazása

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.

Document Metadata

Table of Contents

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

Document Metadata