TARTALOMJEGYZÉK

Feltétel

Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása

Érvényes: 2016. május 15-tôl

TARTALOMJEGYZÉK

GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÖSSZKOCKÁZATÚ VAGYONBIZTOSÍTÁSA

1. A szerzôdô, biztosított 1

2. A biztosítási szerzôdés idôbeni hatálya 1

3. A biztosítási szerzôdés Területi hatálya és a kockázatviselés helye 1

4. Biztosított vagyontárgyak 1

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok) 1

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok) 1

5. Fedezetbôl kizárt vagyontárgyak 2

6. Biztosítási események 2

7. Kizárások 2

8. Fogalom-meghatározások 4

9. Biztosítási összeg 4

10. Önrészesedés 4

11. Biztosítási díj, díjfizetés 4

12. A Biztosító szolgáltatása 5

13. Kárkifizetés 5

14. A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei 5

15. A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei káresemény bekövetkezése esetén 6

16. Mentesülések 7

17. Egyéb Rendelkezések 7

a) Visszkereseti jog 7

b) Zálogjog 7

18. Elévülés 7

19. Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok 7

20. Alkalmazandó jogszabályok 8

21. Panaszok bejelentése 9

22. Védelmi elôírások 9

a) Épületek helyiségeiben nem tárolható gépek, építôgépek 9

b) Mezôgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek,

lassú járművek, önjáró gépek, járművek felépítményei. 9

c) Általános (egyéb) vagyontárgyak 9

A BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI 11

H 4997/2016 05./120

GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÖSSZKOCKÁZATÚ VAGYONBIZTOSÍTÁSA

Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradé- kokkal együtt egy biztosítási szerzôdést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerzôdés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak hatályos kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb feltételeket, záradékokat is.

1. A SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

A vagyonbiztosítási szerződés biztosítottja (továbbiakban Biztosított), a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy, míg szerződője az, aki a vagyonbiztosítási szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban Szerződő).

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatait hozzá intézi.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBENI HATÁLYA

A biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú, a szerződés évfordulója a kockázatvise- lés kezdetének dátuma.

A szerződést mind a Biztosító, mind a szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írás- ban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TERÜLETI HATÁLYA ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye: Magyarország, vagy a kötvényben kizárólagosan megjelölt kockázatviselési hely.

4. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően.

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) gépek, mûszaki berendezések, felszerelések,

b) elektromos-elektronikus gépek, berendezések, felszerelések,

c) mezôgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett jármûvek, lassú jármûvek, önjáró gépek, jár- mûvek felépítményei.

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) lízingbe, tartós bérletbe, bizományba átvett a 1. a–c pontban felsorolt vagyontárgyak,

b) egyéb jogcímen a szerzôdô érdekkörébe tartozó vagyontárgyak a biztosítási szerzôdés szerinti részlete- zésnek megfelelôen.

Az idegen tulajdonú vagyontárgy(ak)nak a biztosítotthoz fűződő érdekét, viszonyát a biztosítottnak igazolnia kell

H 4997/2016. 05./120 1

5. FEDEZETBÔL KIZÁRT VAGYONTÁRGYAK

a) modellek, prototípusok, mobiltelefonok,

b) pénzbedobó,-kiadó,-váltó automaták tartalmukkal együtt,

c) vízi-, légi-, vasúti és ûrjármûvek, mesterséges holdak,

d) építés, szerelés, vagy bontás alatt álló vagyontárgyak,

e) gázmotorok, szélerômûvek.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan kívülről ható esemény, erőhatás, amely a szerződési fel- tételek szerint megalapozza a biztosító kártérítési kötelezettségét az alábbiak szerint.

7. KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra:

1. amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények bármely fajtája okozott, illetve fenti esemé- nyek következményeiképp keletkeztek, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet, vagy sem;

2. amelyeket hadi eszközök okoztak;

3. amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

4. amelyek felkelés, lázadás, zavargás, tüntetés, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen módon össze- függésben keletkeztek (SRCC);

5. amelyek elbocsátott munkások, vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fellépésükkel) össze- függésben keletkeztek;

6. azok a károk, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredménye- zett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valami- lyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok, vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében, Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólago- san) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják, vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak, vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoz- nak, vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely személyt, vagy sze- mélyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, vagy valamely szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai, vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

Azok a károk, veszteségek, vagy költségek, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen fentebb meg- határozott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére, vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett, vagy azzal kapcsolatosan keletkez- tek,

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti 2 szakaszban meghatározottaknak megfelelő terrorista cse- lekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legnagyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra),

Abban az esetben, ha 6. pont bármely része érvénytelennek, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak;

7. amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával össze- függésben / miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzatban definiált bizto- sítási események képében jelentkeztek;

8. amelyek bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségek megtérítésére vonazkoz- nak;

9. pénzügyi veszteségek;

2 H 4997/2016. 05./120

10. az információvesztés, vagy azzal összefüggésben keletkező károk:

Adatok, vagy szoftver károsodása, vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógé- pes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése, vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések ered- ményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása, vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye.

Azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke, vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások illetve sérülések eredményeznek;

11. az elkobzás, rekvirálás, vagy államosítás;

12. a csempészet és az illegális kereskedelem;

13. csalás, súlyos gondatlanság, szándékosság;

14. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk, melyekről a biztosított (szerződő) tudott, vagy tudnia kellett;

15. nem terjed ki a fedezet a használattal együtt járó kopásra, elhasználódásra, vagy fokozatos állagromlásra, rozsdásodás, erózió, korrózió, oxidáció, hőmérséklet és páratartalom változás, molyosodás, élősködők, ter- meszek és más rovarok, baktériumok, valamint vírusok miatti károkra, továbbá erjedésből, párolgásból, súlycsökkenésből, íz-, szín-, textúra-, vagy kidolgozás-változásból adódó, illetve fény, természetes hő, fagyás, hőtechnikai folyamat, vagy szárítás miatt bekövetkezett károkra;

16. a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károkat.

17. hangrobbanás által okozott károk;

18. árvízkárok, amelyek a hullámtérben, vagy a nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban keletkeznek;

19. minden olyan kár, amelyet szennyező, vagy azbesztet tartalmazó anyagok kibocsátása, szétszórása, szivár- gása, terjedése, vagy kiszökése okoz, illetve súlyosbít. A talaj, levegő és víz tisztítási költségei minden eset- ben ki vannak zárva;

20. gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával keletkezett károk;

21. a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján rendezhető károk;

22. a karbantartás és szokásos fenntartás költségei;

23. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származó károk, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

24. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkezett károk;

25. computer vírus által okozott károk;

26. olyan eltűnések, hiányok, vagy egyéb veszteségek, amelyeket leltározás során fedeznek fel, vagy könyvelési hibából származnak;

27. lopáskárok, kivétel a 22. a), b), c) pontban (védelmi előírások) részletezett eseteket, az előírt védettség megléte esetén;

28. a biztosított telephelyén kívülről származó közüzemi víz-, gáz-, villamos áram-, vagy üzemanyag-ellátás kimaradása, vagy paramétereinek megváltozása miatti károk;

29. a vagyontárgyaknak belső erőhatás miatt bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a Biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza (géptörés).

30. sérelemdíj.

H 4997/2016. 05./120 3

8. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

Biztosítási esemény

a) Földrengés és árvíz esetén egy biztosítási eseménynek tekintendő minden kár, amely

• egy, vagy több, 72 órán belül bekövetkező földrengés következménye,

• a folyamatos vízszint-emelkedés, illetőleg a partokkal határolt víztömeg visszahúzódásának időtartama alatt bekövetkező elöntés következménye.

b) Felhôszakadás:

Felhőszakadásnak kell érteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű (min. 1 mm/perc) csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezető rendszer elégtelensége folytán vagyontárgya- kat károsít. Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talaj- szinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

c) Vihar:

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec. sebességű szél nyomó- és szívó- hatása, illetve a vihar által sodort tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a biztosítottnak kell bizonyí- tania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

d) Földrengés:

A „földrengés” szeizmikus hatásra bekövetkező földmozgást jelent. A fedezet az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő, vagy meghaladó földrengésekből adódó károkra vonatkozik. Ide tar- tozik a földcsuszamlás, az iszaplavina, a karsztos süllyedés és a talajsüllyedés, függetlenül a skálátó.l

9. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, ami lehet utánpótlási új érték, bruttó könyvszerinti érték, vagy műszaki valós érték. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzíteni szükséges.

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerződésben fel- tüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási összeg egyben a díjszámítás alapja.

A szerződésben külön megjelölhető biztosított az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra vonatkozóan is.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási módozat szerinti önrész levonásával határozza meg. Amennyiben a szerződésben az önrészesedés külön nem kerül megállapításra, úgy az::

• tûz, elemi kár: 10%, de minimum 50 E Ft,

• lopás: 20%, de minimum 50 E Ft,

• rongálás, kezelési hiba, gondatlanság: 30%, de minimum 50 E Ft.

11. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

a) A biztosítási időszak díja a biztosítási szerződés szerinti – az egyes vagyontárgyakra, vagy vagyoncsopor- tokra megállapított – biztosítási összegek és a szerződésben rögzített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata.

b) A biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített, megállapodás szerinti időponttól veszi kezdetét. A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetekor esedékes.

c) Ha a biztosítási jogviszony a szerződés időtartamának lejárta előtt – nem biztosítási esemény következté- ben – megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban a kockázatviselés véget ért.

d) Ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik, azon a napon a kocká- zatviselés is megszűnik, és a biztosítót a hónap utolsó napjáig járó díj illeti meg.

e) A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történő fizetése esetén a Biztosító a hátralévő biztosítási időszakra esedékes díj egy összegben történő megfizetését követelheti:

– ha a Biztosított (Szerződő) egy részlettel egészben, vagy részben hátralékba kerül, vagy

– ha szolgáltatásra kerül sor.

4 H 4997/2016. 05./120

12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés, vagy gazdaságtalan javíthatóság) a kártérítés a biztosítási összegtől függően, annak mértékéig történik.

Részleges kár esetén:

a részkárok javítási és helyreállítási költségei kerülnek térítésre, legfeljebb a vagyontárgy biztosítási összegé- nek mértékéig.

b) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a térítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti, a biztosítás módszerével meghatározott érték (alulbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a biztosítási érték arányában téríti meg.

c) Ha a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

d) A térítési összegből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványértéket a biztosító levonja.

e) A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.

f) A biztosító a kártérítési összegből levonja az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért előző kárra (károkra) kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

g) Ha a biztosítási eseményen kívül más egyéb körülmény a kár bekövetkezésében, vagy annak mértékében közrehatott, a biztosító a kárt a közrehatás mértékének megfelelően téríti meg.

h) Ha a biztosítási esemény egy másik biztosítási szerződés alapján kerül megtérítésre, a biztosító szolgáltatá- sa csak az esetleges különbözet megtérítésére korlátozódik.

13. KÁRKIFIZETÉS

a) A Biztosító a kár kifizetését tűzkárnál, robbanásnál a hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás, lopás, vagy rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást felfüggesztő határozatának, vagy a bíróság határozatának megküldéséhez köti.

b) Amennyiben a felek szakértő(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfo- gadott szakértői vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság jogerős határozatának megküldé- séhez köti a biztosító kárkifizetést.

c) A Biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utolsó irat) beérkezését követő 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

d) A Biztosító felfüggeszti a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerződő) ellen rendőrségi, vagy büntetőeljárási vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

14. A SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

a) A Biztosítottnak, tőle telhetően gondoskodnia kell a károk megelőzéséről. A Biztosított köteles saját költsé- gére elvégezni minden olyan ésszerű átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az azok által bekövetkező károkat csökkenti.

b) A Szerződő (Biztosított) köteles a szerződéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 5 munkanapon belül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelye- ket ismert, vagy ismernie kellett.

c) A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

– ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

– ha a biztosítási szerződésben rögzített adatai (különös tekintettel székhely, lakcím, név, kockázatviselési hely(ek)) megváltoznak;

– ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

– ha a szerződésben megállapodottól eltérő alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

– a biztosított vagyont érintő csődeljárás, vagy felszámolási eljárás indult;

– ha a kármegelőzés, vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

H 4997/2016. 05./120 5

d) Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

e) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítot- tat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötele- zettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

15. A SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munka- napon belül be kell jelentenie a Biztosítónak,

b) a tűzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan eseményt is, amely tüzet okozott) haladéktalanul jelen- tenie kell az illetékes tűzrendészeti hatóságnak is;

c) betöréses lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínűsíthetően bűncselekmény követ- kezménye, azonnal értesítenie kell a rendőrséget;

d) tőle telhetően gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait;

e) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselője a kárbejelentéstől számí- tott 5 munkanapon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdéséről, de a károsodott alkatrészeket, gépeket, berendezéseket további 30 napig vál- tozatlan állapotban meg kell őriznie;

f) a Biztosító megbízottja számára lehetővé kell tennie minden olyan vizsgálatot, amely a kár okának, nagysá- gának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

g) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást meg- felelően és teljes körűen kell megadnia.

Amennyiben a Biztosított az a)–g) pontokban pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káre- semény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosító részére a szerző- dőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költsé- gek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyí- tékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltűntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

6 H 4997/2016. 05./120

16. MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô fél

– a Biztosított vezetôje, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô tagja(i), vagy szerve(i)

jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák).

A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

– ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási szabályzatban illetve a hatályos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban valamint a Biztosított felügyeleti szervé- nek utasításaiban rögzített kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegte.

– ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a) Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben és a biztosított köteles minden adatot a Biztosító rendelkezésére bocsátani a visszkereset érvényesítése érdekében.

A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

b) Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra zálogjogi bejegyzés kerül, a Biztosított (Szerződő) köteles azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A kártérítés kifizetésekor a Biztosító először a zálogjogosult kártérítési igényét elégíti ki. A Biztosítottnak fize- tendő kártérítési összegből a zálogjogosultnak kifizetett összeget levonja.

18. ELÉVÜLÉS

A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.

19. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, BIZTOSÍTÁSI TITOK

– A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a Biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-a és 136.§-a alapján kezeli. A biztosító jogo- sult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biz- tosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

– A Biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DEKRA-EXPERT Kft., továbbá a Biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kap- csolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megin- dítani, azonban azt az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

– Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

– A Biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jogviszony fennál- lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző-

H 4997/2016. 05./120 7

déssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezelésé- hez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

– A biztosítási titok tekintetében a Biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

• a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

• a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

– Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetek- ben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes sze- mélyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kiren- delt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámható- sághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére fel- hatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruhá- záskor az átvevő biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgáló- hoz, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jogok biztosá- hoz, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ményhez a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez, a veszélyközösség védelme cél- jából más biztosítóhoz. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A Bit.147.§-ban meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Az üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség alól kivé- telt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.

A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a Biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbíthassa.

– A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetlegesen meg- nevezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban megadott adataikat

– továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a biztosító a jelen tájékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.

– A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szer- ződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek meg- felelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkeresés- sel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfelelő megkeresésére a kért ada- tokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvéte- létől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesíté- se nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 149.§-ban rögzí- tett adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogsza- bályban meghatározott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő ada- tokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

8 H 4997/2016. 05./120

20. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben, a Polgári törvénykönyvben, valamint a hatályos magyar jog- szabályokban foglaltak az irányadók.

21. PANASZOK BEJELENTÉSE

Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon:

+36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövidszám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00-0-000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájé- koztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényes- ségével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon:

x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezé- sei értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a biztosító- nál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gaz- dasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelke- ző szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/kép- viseletében eljáró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777

Ügyfélszolgálati telefonszám: 00-00-000-000

22. VÉDELMI ELÔÍRÁSOK

Felek megállapodnak, hogy a Biztosító szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok) (épület(ek)) betörésvédelmét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelő, a biztosító által a kockázati csopor- tokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

H 4997/2016. 05./120 9

a) Épületek helyiségeiben nem tárolható gépek, építôgépek

Védelmi elôírások:

• Külső területen való munka (pl. építkezés) esetében a lopás kockázatra: a gépeket munkaidőn túl őrizni kell, szakszolgálattal (őrző-védő céggel), vagy a szerződő/biztosított erre a munkakörre kiképzett és meg- bízott alkalmazottja végzi az őrzést.

• Saját telephelyen való tárolásnál (a lopás biztosításhoz) kerítéssel elkerített, zárt, kivilágított telephely

b) Mezőgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek, lassújárművek, önjáró gépek, járművek felépítményei.

Védelmi elôírások:

• üzemen kívüli, lezárt vezetôfülkéjû gép.

c) Általános (egyéb) vagyontárgyak

Védelmi osztály Kártérítési limit

I. Biztosítási összegig

II. Biztosítási összegig

III. 100000000 Ft-ig

IV. 40000000 Ft-ig

V. 20000000 Ft-ig

VI. 5000000 Ft-ig

VII. 500000 Ft-ig

VÉDELMI OSZTÁLYOK

I. védelmi osztály – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres ôrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzôrendszer; vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

10 H 4997/2016. 05./120

A BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI

Melléklet

1. MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

1.1 Teljes körû mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai – fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyí- lászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörű mecha- nikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastag- ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födém- szerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, Ø 8–10 mm betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épület- szerkezeti beton elfogadott).

Nyílászárók (ajtók, ablakok, stb.):

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó MABISZ minősítésnek.

Bejárati ajtók

A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

– Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biz- tosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

– A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Ø 12 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 10 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erőséggel kell biztosítani.

– Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosz- tás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Ø 12 mm, vaslemez borításnál legalább Ø 8 mm legyen.

– Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtóla- pot fémszerkezet esetén legalább 2 mm vastagságú vasle- mezzel kell borítani.

– Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vete- medése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

– Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozat- hoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosíta- ni a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t el

kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.

– A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biz- tonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, későbbiekben ismertetett követelményeknek.

– Üvegezett nyílászárók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezet, stb.) szerkezet – fogadha- tó el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztonsági feltéte- leknek kell megfelelni, mint a biztonsági ajtóknál leírtak. A zár- szerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszelni- ük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egyirányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást meg- szüntetni. A kilincsszerkezetet belülről zárható kivitelben kell telepíteni. Az üvegszerkezeteknek legalább B1-B3 fokozatú ragasztott, többrétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű el- lenállási fokozattal rendelkező szerkezetnek – kell lenni. Az üve- geket csak a védett tér irányából lehet telepíteni. Az üvegszorí- tó léceket kívülről ne lehessen eredményesen támadni. (Rög- zítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel, az üvegszer- kezet tokozatba történő ragasztásával párhuzamos rögzítése, valamint a kettő kombinációja.)

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékű- nek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

Zárszerkezetek

– A zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

– Bevésőzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni.

– A zárszerkezet lehet lamellás rendszerű egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zár reteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10.000. A biztonság növelése érdekében célszerű a lamellákat un. „far- kasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal működtetett zárak- nak nagyobb a biztonságértékük.

– A hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is bizto- sítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével.

– A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merőlegesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a zár reteszvas nem lehet visszatolha- tó.

– A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak. A heveder- záraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

H 4997/2016. 05./120 11

• A reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy mini- mum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak.

• A reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mély- ségben kell reteszelni.

• A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 db M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenszilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel.

• A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirány- ban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtóla- pot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erőnek.

• A működtető zárbetétet min. 3 perc időtartamnak ellenál- ló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával.

• A hengerzár betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni.

• A zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni véde- lemmel kell ellátni.

• A zár reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni min. 350 kN merőleges nyomóerővel szemben.

• A hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlege- sen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

– A hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

– A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzár-betét, ill. rotoros vagy mágneszárbetét fo- gadható el, amelynek variációszáma a 10000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő táma- dásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható.

– A biztonsági ajtók I-III. kategóriájának megfelelően a zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az előírt időnormákat.

Fix és mobil rácsok

– • A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak, stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhaszná- lása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezkedik el – teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyen- szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldá- sú rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

• minősített behatolás késleltető (ablakok, kirakatok, portá- lok, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló üveg; ajtók, erkélyajtók esetében min. B’ minősítésű áttö- résbiztos üveg)

• minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerrel.

– A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

– Pénzintézetek esetében a rácsok min. Ø 16 mm gömbvasból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek.

– Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottak- nak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerke- zetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő

„detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgató- szerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (fala- zó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal ese- tén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

Megjegzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok nem biztonsági zárak.

A biztonsági üveg-fóliák rács kiváltására nem alkalmasak.

1.2 Részleges mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kiraka- tok, stb.) maximum 100 X 300 mm-es osztású, 12 mm átmé- rőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű egyéb mechani- kai szerkezettel, vagy MABISZ-minősített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felszerelni, ha az ajtó valamely alkotóelemére előírt egyéb védelmi feltéte- lek nem teljesülnek;

– a rácsot a falazathoz minimum 4 db falazó körömmel kell fel- erősíteni, 12 cm-es hagyományos téglafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm;

– az ajtószerkezetnek megerősített kivitelűnek, kiemelés, feszí- tés, reteszhúzás ellen védettnek kell lennie;

– az ajtók tokszerkezeteit falazó körmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazathoz kell erősíte- ni;

– az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

– nem fémből készült ajtótok esetén megerősített zárlemez fel- szerelése szükséges;

– az ajtólap minimum 3 db diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve;

– a zárást minimum 2 db biztonsági zár végezze, vagy mini- mum három ponton záródó biztonsági zár legyen felszerel- ve, amelynél a záródási pontok közötti távolság minimum 30 cm kell, hogy legyen;

– Biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a tízezret, valamint az egye- dileg minősített lamellás zár.

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biz- tonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.3 Minimális mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos ér- tékû legyen;

– az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;

– a bejárati ajtók zárását 2 db biztonsági zár végezze.

12 H 4997/2016. 05./120

Biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetősé- gek száma meghaladja a tízezret, valamint minden olyan egye- dileg minősített lamellás zár, amely a felsoroltakkal azonos biz- tonsági fokozatú.

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biz- tonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények

A biztosítási fedezet kiterjed a feltételben megfogalmazott elzárva tartandó vagyontárgyakra, valamint a készpénz és értékpapírokra, amennyiben azok a MABISZ által minősített, vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban kerülnek elzárásra, és ha az értéktároló teljesíti az alábbi elvárásokat:

– • beépítésre került falba, vagy padozatba, vagy rögzítették épületszerkezeti elemhez oly módon, hogy a rögzítés az értéktároló belső terén keresztül (nem hozzáférhető módon) történt, és legalább 1000 kg lefeszítő erő elleni védelmet nyújt, vagy az értéktároló összsúlya eléri, illetve meghaladja a 800 kg-ot.

Amennyiben az értéktárolóra vonatkozó fenti feltételek nem, vagy hiányosan teljesülnek, illetve megfelelőség esetén a bizto- sított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről, a biztosí- tó mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.1 Teljes körû elektronikai jelzôrendszer

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait.

A védelmi rendszer alkotóelemei:

• felületvédelem

• térvédelem

• tárgyvédelem

• személyvédelem

• riasztásjelzés

Teljes körû a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szi- lárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födé- meket, padozatokat jelzi át- és behatolási kísérleteket.

Teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala/ka/t legalább csapdaszerûen figyeli.

Teljes körû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban az összes védendő tárgyat felügyeli, páncélszek- rények és páncéltermek stb. esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljes körû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendő, támadásnak kitett személyt „figyeli”.

Az elektronikai jelzôrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:

A telepítést csak MABISZ minősítéssel rendelkező szak cég végezheti.

A telepített rendszer rendelkezzen a következô okmányokkal:

• tervezôi nyilatkozat

• kivitelezôi nyilatkozat

• szabványossági nyilatkozat

• rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

Az elektronikai jelzôrendszer részei:

• központi egység

• érzékelô(k)

• riasztás jelzô(k)

• jelzésátviteli rendszer

• tápellátás

Az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelők riasztásjel- zésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázs- védelemnek – az elektronikai jelzőrendszer élesítésétől függet- lenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie.

Az elektronikai jelzőrendszer csak az érzékelők nyugalmi állapo- tában élesíthető. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

Központ

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a má- sodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhető. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötő kábel szabotázsvédelméről is!

A központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön.

A kezelőegység fény- és hangjelzés formájában jelezze az elekt- ronikai jelzőrendszer élesítésének/hatástalanításának megtör- téntét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzőrendszer érzékelőinek állapotát. Élesített üzem- módban az érzékelőkről érkező jelzések alapján adjon ki riasz- tásjelzést.

A központi egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jel- zésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység működése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részé- re ne legyen hozzáférhető.

Az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a központi egysé- gen keresztül kell biztosítani.

Az elsődleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elekt- ronikai jelzőrendszer autonóm másodlagos táplálását védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.

2.1.1 Felületvédelem

Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök süllyesztettek legyenek és már 1-2 cm-es moz- gást is érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettős elven működő akusztikus érzékelőknek (üveg- hang + lökéshullám) az üvegtörést követő 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembe- vételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

H 4997/2016. 05./120 13

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelő esz- közt, hogy az érzékenységi karakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2.1.2 Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülő érzékelő eszközök az illetéktelen behatolást a lehető legrövidebb idő alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legopti- málisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzív infra mozgásérzékelők rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelző LED letiltásának lehetősé- gével, dual piroelemmel, hőkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan működjenek 10,5 – 13,8 V tápfeszültség tartományban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legopti- málisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô

Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzaívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô

Az érzékelôk ÉS logikai kapcsolatban alkalmazhatók.

2.1.3. Tárgyvédelem

Trezor-védelem

A trezorba történő illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljá- ból a következő védelem kialakítása szükséges:

• a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet) testhang érzékelők

• az ajtón nyitás és zártság érzékelő, valamint testhang érzékelő

• a belső térben mozgásérzékelő

Testhang érzékelőként csak olyan aktív érzékelő használható, amely többféle tényező és azok együttes jelenlétének detektá- lására is képes.

Páncélszekrények védelem

• nyitásérzékelés

• az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelôk, ill. test- hang érzékelôk

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehető- vé kell tenni a támadások rejtett jelzését. A támadásjelző eszkö- zök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben telepíthetők, és 24 órás üzemmódban működnek. A telepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is hasznosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosí- tás).

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédelmet dobozban felszerelt hang-, fényjelző, ill. hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni őket.

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alko- tóeleme teljes körû.

Teljes körû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzőrend- szer – éles üzemmódban- felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, vala- mint a teljeskörű mechanikai – fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljes körû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzőrend- szer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást, valamit legalább csapdaszerűen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Teljes körû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb. védelme esetében a fel- ügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljes körû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett személy szá- mára a támadásjelzés lehetőségét.

Teljes körû a riasztásjelzés, ha az elektronikai jelzőrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasztás mellett közvetlenül értesíti az objektum őrzésvédelmét biztosító állományt.

A teljes körû elektronikai jelzôrendszer:

• A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkal- mazható, amelyik megfelel a 2.1 pontban meghatározott fel- tételeknek.

• A jelzővonalakon az érzékelő(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

• Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelem kiala- kítása rögzített és mobil, rádiófrekvenciás eszközök felszerelé- sével együttesen történik. A támadásjelző működtetése ese- tén az elektronikai jelzőrendszernek csendes jelzésként kell a távfelügyeleti központ felé elküldeni a jelzését.

• Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötődobozban történhet.

• A központhoz eseményrögzítő printert lehessen csatlakoztat- ni.

• A központi egység memóriája minimum az 50 utolsó ese- mény tárolására képes legyen. A memória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

• A rendszer rendelkezzen partícionálási lehetőséggel, vala- mint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kód- dal.

• A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelő az őrzést végző szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces időkorláttól el lehet tekinteni.

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanika- ilag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendel- kező felhasználó szüntetheti meg.

• A kezelőről kényszerkód leadására is legyen lehetőség.

• A központ rendelkezzen minimum 4 db szabadon progra- mozható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghi- básodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

14 H 4997/2016. 05./120

• A jelzővonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A huro- kellenállás 40 %-os megváltozása generáljon jelzést.

• A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről tör- ténjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulá- torral rendelkező, feszültségelvétellel indított, hang- és fény- jelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – különböző irányokba, a lehető legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresztül működőképes legyen.

• A rendszerben csak MABISZ által teljeskörűnek minősített eszközök alkalmazhatók.

• A központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali riasztási- és a szabotázs vonalon).

• Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók.

• A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók.

• Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

• A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelű legyen.

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképe- sek.

• A rendszer összes elemének folyamatos őrzésére a szerviz és az üzemeltető által csak közösen kikapcsolható jelzővonala- kat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

• A rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzékelő- je alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

• A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállí- tását követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

• A kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettős burkolatú, hab bejuttatása ellen védő vagy késleltetésére alkalmas dobozo- lással.

• Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

• A jelzőeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.2 Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljeskörű felületvé- delem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva, riasz- tásjelzés a helyszínen – a környezet riasztva – történik.

Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.

• Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök fel- szerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök működtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben fel- ügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosí- tás).

• A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett sze- relés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is tör- ténhet.

• Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelző és hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni őket, és egy- mástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávolabb kerüljenek.

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikai- lag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

• A központ rendelkezzen minimum 4 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenet- tel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

• A telepítéskor mindegyik jelzővonalon EOL-os lezárást kell alkalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a köz- pontnak jelzést kell generálnia.

• Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező, hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készü- lékkel történjen. A hangjelző hangereje legalább 100 dB/m legyen.

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ mini- mum 48 órán keresztül működőképes legyen.

• A rendszerben csak MABISZ által minősített eszközök alkal- mazhatók.

• A betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

• A központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali riasztási- és a szabotázs vonalon).

• Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetékte- lenek által ne legyenek változtathatók).

• Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait

H 4997/2016. 05./120 15

(pl.: zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

• A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen.

• A kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképe- sek.

• A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvo- nalkövető egységeinek állandó őrzésére, ellenőrzésére jelző- vonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

• A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze.

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

• A jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40 %-os változá- sát a rendszer jelezze.

• Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

• A kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel.

• Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

• Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélkül).

• Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

• A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők.

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.3 Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonat- kozásában nincs, a felügyelet védelem csak a 3 m-nél alacso- nyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű terület- védelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók.

• A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

• A központi egység élesítése, hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetéket kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

• Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek leg- alább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

• A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

• A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

• A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antenná- ja is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

• A nyitásérzékelők lehetnek befúrható és felületszerelt kivite- lűek is.

• A jelzővonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szüksé- ges.

• A vezeték toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

• A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kima- radását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A hangereje legalább 100 dB/m legyen.

• A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell len- nie.

• Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elekt- romos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

• Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rend- szer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

Az elektronikai védelem kialakításának az előzőekben ismerte- tett fokozatai nem alkalmazhatók a távfelügyeleti rendszerek- nél, a beléptető rendszereknél és a videó-figyelő rendszereknél. Két utóbbi rendszer önállóan működő rendszerként is működ- tethető, de szorosan integrálható az elektronikai jelzőrendszer- be. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert.

16 H 4997/2016. 05./120

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Telefon: x00 0 0000-000 • Fax: x00 0 000-0000

H 4997/2016. 05./120

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata