A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
1.§ Az életbiztosítás általános feltételeinek tartalma
(1) A Groupama Garancia Biztosító Zrt. Életbiztosítási Általános Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: Életbiztosítási Általános Feltételek) azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses ki- kötés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) életbiztosítási szerződéseire, illetve biztosítási szerződéseinek élet- biztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.
(2) Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes sze- mély biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben megha- tározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötele- zettséget.
(3) Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó nyilatkozatok, az egészségi nyilatkozat, a szerződési feltételek és a kötvény a felek közötti meg- állapodás valamennyi feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
2.§ A szerződés létrejötte és tartama
(1) A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egész- ségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – nap.
(2) A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biz- tosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2025/16 – Hatályos 2014. november 1-jétől visszavonásig.
(3) Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lénye- ges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló ti- zenöt, illetve egészségügyi kockázatfelmérés esetén hatvan napos határidőn belül elutasítja.
(4) A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biz- tosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat el- bírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tar- talmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tar- talommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő el- teltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
(5) Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet- kezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifeje-
zetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a koc- kázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfo- gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
(6) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül java- solhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasí- tástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
(7) A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt – ha az ajánlat el- bírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról.
(8) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
(9) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hiva- talos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kéré- sére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.
(10) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosí- tási szerződést megkötő természetes személy szerződő a (9) bekezdés sze- rinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – in- doklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító legkésőbb 30 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződés- sel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájé- koztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesítési költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra beérkezett befize- tésekből. A visszatartott összeg mértéke egyszeri díjas biztosítás és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítás esetén összesen 4000 forint, folyamatos díjas biztosítási szerződés és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítások esetén összesen 4000 forint, de legfeljebb a főbiztosítás és a kiegészítő biztosítá- sok éves díjai összegének egy tizenkettede. Befektetési egységhez kö- tött életbiztosítások esetén a felmondási érték alapja az aktuális vé- teli árfolyamon számolt aktuális érték, plusz a felmondásig levont költségek, majd ebből az összegből kerül levonásra az előbb meg- határozott visszatartott összeg. Az árfolyamváltozásból származó veszteség a szerződőt terheli. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.
(11) A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiz- tosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosí- tási időszak utolsó napjára felmondhatja.
(12) Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növeke- désének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
(13) A biztosítás a különös feltételekben foglaltak alapján, határozott vagy élethosszig szóló tartamra jöhet létre.
3.§ Fogalmak
Jelen általános feltételek alkalmazása szempontjából:
(1) Biztosítási tartam: határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés
létrejöttétől a szerződő által a biztosítási ajánlaton megválasztott lejáratig ter- jedő időszak, határozatlan időre szóló (élethosszig tartó) szerződés esetén a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig terjedő időszak.
(2) Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap.
(3) Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
(4) Biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a koc- kázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.
(5) Díjfizetési időszak: a szerződés díjfizetési gyakoriságától függő havi, negyedéves, féléves vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biz- tosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési időszak kezdő napja a koc- kázatviselés kezdetének napja.
(6) Díjforduló: a díjfizetési időszak utolsó napja.
(7) Kezdeti biztosítási díj: A szerződő által az ajánlattételkor vállalt bizto- sítási díj.
(8) Technikai kamat: A biztosítási díj számításához felhasznált kamatláb. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a technikai kamatlábat megváltoztathatja, de a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a techni- kai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített tech- nikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
(9) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
(10) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.
(11) Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a neve- lőszülő, valamint a testvér, a féltestvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.
(12) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- be fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mos- toha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, a féltestvér.
(13) Értékkövetés: a biztosítási díjaknak és szolgáltatásoknak a szerződé- si feltételekben előre meghatározott módon történő emelése.
(14) Maradékjogok: Az életbiztosítások lehetséges maradékjogai a követ- kezők: visszavásárlás, díjmentes leszállítás. A szerződő a 15.§, illetve 16.§ szerint jogosult a biztosításból eredő maradékjogokra.
(15) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egész- ségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, ameny- nyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.
4.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, a kockázat jelentős növekedése
(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási ajánlaton meghatározott időpontban, ha a felek erről nem rendelkeztek az ajánlaton, az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt átadását követő nap 0 órájakor kezdődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusz- nak történt átadását követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltün- tetésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biz- tosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 óráját kell tekinteni.
(2) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek
a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyel- mét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen bekezdés- ben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
5.§ Kockázatelbírálás, egészségügyi kockázatfelmérés
(1) A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi füg- gővé. Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt ada- tok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményeivel, szabad- idős- és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint kérdéseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egész- ségi nyilatkozaton, orvosi vizsgálatot írhat elő.
(2) Ha a kockázatelbírálás során a biztosító egészségügyi kockázat- felmérést végez, az azt jelenti, hogy a biztosított korától, a biztosí- tási összeg nagyságától, valamint az egészségi nyilatkozaton feltett kérdésekre adott válaszoktól függően orvosi vizsgálatot írhat elő, il- letve a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos orvosi doku- mentációkat (kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések) kérhet be.
(3) A kockázat elbírálására vonatkozó határidő az ajánlat biztosító- hoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap, amennyiben egészségügyi kockázatfelmérésre is szükség van, hatvan nap.
(4) Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügy- ről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. Amennyiben a biztosító az ajánlat elfogadását orvosi vizsgá- lathoz köti, ennek költségeit a biztosító viseli. Az orvosi vizsgálat elvégzése a közlési kötelezettség alól a feleket nem mentesíti.
(5) A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok vagy az egész- ségügyi kockázatfelmérés eredményétől függően a biztosító jogosult a kockázatot alacsonyabb biztosítási összeggel vállalni, pótdíjat fel- számítani, kockázat kizárást alkalmazni vagy az ajánlatot elutasítani.
(6) Díjemelés, kockázatkizárás vagy a biztosítási összeg csökkentése esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban értesíti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól el- térően milyen feltételekkel vállalja. A szerződő a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a díjeme- lés, kockázatkizárás vagy biztosítási összeg csökkentésének elfoga- dásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a szerződő a 15 napos ha- táridő alatt nem nyilatkozik, ez a módosított ajánlat elutasításának minősül.
(7) A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő által kezdeményezett új biztosítási kockázat igénylésére, új biztosított bevonására irányuló szerződésmódosítás esetén ismételt kockázatel- bírálást végezhet. Ebben az esetben a kockázat elbírálására, vala- mint a várakozási időre a biztosítási ajánlat megtételére vonatkozó általános szabályok érvényesek.
(8) Amennyiben a szerződés létrejöttét a biztosított egészségi álla- potára vonatkozó kérdés feltétele, illetve egészségi nyilatkozat ki- töltése, vagy egészségügyi kockázatfelmérés nem előzi meg, úgy a biztosító nem nyújt szolgáltatást a jelen feltételekben foglalt kizá- rási okokon túl olyan eseményre, amely a szerződés kockázatviselé- sének kezdete előtt diagnosztizált, rendszeres orvosi kezelést vagy rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő betegséggel, vagy bekövetke- zett balesetekkel, illetve az ezekből eredő egészségkárosodással okozati összefüggésben a szerződés fennállásának első öt évében következik be.
(9) A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény elfogadása esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásában a szerződésmódosításról szóló ajánlat megtételét követő díjfizetési időszak kezdő napján kezdődik.
6.§ A biztosítási szerződés alanyai
(1) A biztosítási szerződés alanyai:
a. a szerződő;
b. a biztosított;
c. a kedvezményezett és
d. a biztosító.
(2) A jelen általános feltételek alkalmazása szempontjából:
a. A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosí- tási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti, köteles a jognyilatko- zatok megtételére és akihez a biztosító nyilatkozatait intézi. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen sze- mély (biztosított) javára köti meg. Ha a szerződést nem a biztosí- tott köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
b. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés szól.
c. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.
(3) Az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:
a. a szerződésben megnevezett személy(ek);
b. ilyen személy(ek) hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
(4) A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a ki- jelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(5) Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a ked- vezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezmé- nyezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
(6) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
(7) Az életbiztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A bizto- sított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezménye- zett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezett- nek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek kö- teles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre for- dított költségeket.
(8) Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jó- váhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szer- ződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jog- nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvő- képtelen nagykorú személy.
(9) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írás- ban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerző- dés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
(10) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biz- tosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megille- tő jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
(11) Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
7.§ A biztosító szolgáltatása és a biztosítási esemény
(1) Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási esemény be- következte esetén a különös feltételekben foglaltak szerinti szolgáltatást teljesíti.
(2) Életbiztosítási esemény lehet:
a. a biztosított tartam alatti halála;
b. a biztosítottnak a szerződésben megjelölt időpont életben elérése;
c. azon események, amelyeket a különös feltételek biztosítási ese- ményként határoznak meg.
8.§ Várakozási idő
(1) A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállalja. A várakozási idő legfeljebb hat hónap lehet; a kikötött várakozási idő ezt meghaladó része semmis. A várakozási idő kezdete a kockázatvise- lés kezdetével megegyező naptári nap.
(2) A biztosító a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi vá- rakozási időt köt ki.
(3) Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idő alatt követ- kezik be, a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a ked- vezményezett részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt.
(4) Amennyiben az életbiztosítási szerződés megkötéséhez a hatá- lyos kockázatelbírálási szabályok értelmében nincs szükség orvosi vizsgálat elvégeztetésére, de a biztosított saját költségén elvégezte- ti a biztosító által megadott orvosi vizsgálatokat, a biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától. Az orvosi vizsgálat elvégeztetése nem mentesíti a biztosítottat az egészségi nyilatkozat kitöltése alól.
(5) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosí- tási esemény baleset miatt következik be.
9.§ A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke. A biztosítás díja lehet egyszeri vagy folyamatos fizetésű. A biztosítási díj fizetése az ajánla- ton megjelölt módon történik.
Egyszeri díjfizetés esetén a szerződő az egyszeri díjat az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig köteles megfizetni.
A folyamatos díjas biztosítás éves díjfizetésű. A szerződő az éves díjat a kü- lönös feltételekben foglaltak szerint havi, negyedéves, illetve féléves részle- tekben is fizetheti. A havi díjfizetéstől eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító a díjból engedményt adhat. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosí- tás első díját az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig kell megfizetni. Minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napjáig esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően 30 nappal, írásban kérheti a díjfizetési időszak módosítását, melyet a biztosító jogosult elutasítani.
(2) A díjfizetési tartamon túli fizetéssel a biztosító lejárati szolgáltatását meghaladó többletszolgáltatására jogosultság nem keletkezik. Az így fize- tett többletdíjat a biztosító harminc napon belül kamatmentesen visszafi- zeti. A díjfizetési tartamon belül fizetett többletdíjat a biztosító a később esedékes díjrészletbe beleszámítja.
(3) A biztosítás (kezdeti) díját a biztosított belépési korának és a biztosí- tás tartamának figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosító- nak jogában áll módosítani a (kezdeti) biztosítási díjat az ajánlat 5.§-ban foglalt kockázat elbírálásának eredménye alapján. A biztosítás (kezdeti) díját, valamint a (kezdeti) biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tar- talmazza.
(4) A belépési életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a valóságos be-
lépési életkornak megfelelő szolgáltatást nyújtja, ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna. Ha a tényleges belépési kor sze- rint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a biztosítási szerződés a megkötésére visszamenő hatállyal érvénytelennek minősül, és a biz- tosító az addig befizetett biztosítási díjakat visszafizeti a szerződő részére.
(5) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám (rendkívüli/eseti befizetés esetén a rendkívüli/eseti befizetés sorszáma, ennek hiányában a „Rendkívüli/eseti befizetés” megjegyzés és a főszerződés száma);
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló in- formáció alapján a díj visszautalható.
(6) A biztosítási díj fizetése – amennyiben a különös feltételek ettől eltérő- en nem rendelkeznek – magyar törvényes fizetőeszközben esedékes.
(7) A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befize- tett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befize- tett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szer- ződő részére.
(8) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biz- tosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
(9) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet ka- matmentesen 8 napon belül köteles visszatéríteni.
(10) Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakoriságá- ra tekintettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának, il- letve gyakoriságának megváltoztatása esetén a kedvezményt elvesz- ti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank ér- dekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
(11) A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor kelet- kező 100 Ft-ot, illetve 1 €-t meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbb- let érvényesítésétől kölcsönösen eltekintenek.
(12) A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy postai átutalással (csekken). A szerződő a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű biztosítási díjat csak banki átuta- lással teljesítheti.
(13) A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződő- től díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
10.§ A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tű- zésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, illetve a 10.§ (3) pontban foglalt esetet.
(2) A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben
bírósági úton érvényesítheti. Ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfize- tés halasztásában állapodtak meg.
(3) A díjfizetés elmulasztása esetén a kockázati életbiztosításnak nem mi- nősülő életbiztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeg- gel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). A szerződő fél e jog- következmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.
(4) Nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a díj- mentes leszállítás időpontjában még nem keletkezett. Ebben az esetben a szerződés szolgáltatási összeg hiányában megszűnik.
(5) A biztosítási szerződés díjfizetés elmulasztása miatti megszűnését vagy díjmentes leszállítását követően befizetett díjak – a 11.§-ban foglalt esetet kivéve – nem eredményezik a szerződés újra érvénybe helyezését, a díjfize- tési időszak folytatását vagy új szerződés létrejöttét.
11.§ Az újra érvénybe helyezés
(1) Abban az esetben, ha a szerződés az 10.§ (1) bekezdéseiben írt módon, a folyamatos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fe- dezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosító a bizto- sítási fedezet helyreállításához kockázatelbírálást írhat elő. Amennyi- ben a kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító hozzájárul a szerződés újra érvénybe helyezéséhez (reaktiválásához) a biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés hatályától folytatódhat.
(2) A díjfizetés elmulasztása miatt díjmentes állományba került biz- tosítás esetén a szerződő az (1) pontban foglalt határidőn belül írás- ban kérheti a biztosítót a szerződés díjmentesítés előtti állapotba helyezésére. A biztosító kockázatelbírálási eljárására ebben az eset- ben az (1) pontban foglaltak az irányadók.
12.§ Értékkövetés
A biztosító jogosult a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozá- sában értékkövetést alkalmazni. Az értékkövetés módját a módoza- ti különös feltételekben határozza meg.
13.§ Az életbiztosítási díjtartalék
(1) A biztosító a biztosítási díjak egy részéből a hatályos jogszabályokban előírtaknak megfelelően életbiztosítási díjtartalékot képez. A biztosító a díj- tartalék összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és hasznosítja.
(2) A biztosítási díjtartalék és a befektetéséből képződő kamathozam ké- pezi az alapját – a haláleseti (tiszta kockázati) biztosítások kivételével – a szerződés visszavásárlásának, díjmentes leszállításának és a befektetett díjtartalékok többlethozamából való részesedésének.
14.§ A nyereségrészesedés
(1) Az életbiztosítási díjtartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértékéről a különös feltételek rendelkeznek.
(2) Az elérési összeg utáni nyereségrészesedés jogosultja a kedvezménye- zett. A biztosítási esemény nélkül megszűnő díjtartalékos életbiztosítás ugyancsak az (1) szerinti nyereségrészesedésre jogosít.
(3) A díjtartalékos életbiztosítás haláleseti összege utáni nyereségrészese- dés jogosultja a kedvezményezett.
(4) Az életbiztosítási szerződés – kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat – megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerződőt szerződése szol- gáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlet- hozam jóváírásának mértékéről.
15.§ A visszavásárlás
(1) A szerződés visszavásárlására a szerződő jogosult. A visszavásárlási ér-
téket tartalmazó biztosítási szerződések esetében a szerződés megszűnése- kor a biztosító a különös feltételekben meghatározott visszavásárlási összeget fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése az igény bejelentésétől számított 15. napon esedékes.
(2) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szű- nik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés kü- lönös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
16.§ A díjmentes leszállítás
(1) A díjmentes leszállítás jogát tartalmazó szerződések esetében a szerző- dő kérheti, hogy a biztosító a biztosítást részben vagy egészben díjmente- sen leszállított biztosítássá alakítsa át.
(2) A leszállítás szerinti biztosítási összeg megállapítása biztosításmatema- tikai elvek alapján történik.
(3) A nyereségrészesedés szabályai a díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak.
17.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül személyesen vagy írásban a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosí- tó annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
(2) Az e feltételek alapján kötött biztosítási szerződések esetében a bizto- sított a biztosítási szerződés megkötésekor külön hozzájáruló nyilatkozatá- val egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót arra, hogy vitás esetben a biz- tosító által megbízott orvosokkal vizsgálatokat végeztessen, illetve a bizto- sítási eseménnyel összefüggő leleteket, információkat közvetlenül a keze- lőorvostól, intézménytől megkérje.
(3) A biztosító a kifizetésre kerülő biztosítási összegből a biztosítási esemény bekövetkeztéig járó, még be nem fizetett díjak összegét le- vonni jogosult.
(4) A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;
f. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
g. a 21.§ és a 22.§-ban meghatározott biztosító mentesülései és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat;
(5) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 17.§ (4) bekezdésében előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonat- kozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(6) A szolgáltatást a biztosító az igényelt összes dokumentum benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(7) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőeszköz- ben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Postai úton történő teljesítés esetén a biztosító a szolgáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft ke- zelési költséget levon.
Amennyiben a jogosult kérése szerint a biztosítási szolgáltatást pos- tai átutalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a teljesítést a biztosító részéről
akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postára adása megtörtént.
18.§ Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 5 év.
19.§ A szerződés megszűnésének esetei
Ha erről az adott biztosítási szerződésre irányadó különös feltéte- lekben a biztosító másként nem rendelkezik, a szerződés megszűnik:
a. a biztosított halála esetén a biztosított halálával;
b. a biztosítási tartam lejártakor a biztosított életben léte esetén;
c. a szerződés visszavásárlása esetén, amennyiben a biztosítás ren- delkezik ezen maradékjoggal;
d. a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen el- teltével az esedékességre visszamenő hatállyal, feltéve, hogy a szerződés díjfizetése még nem szüneteltethető vagy díjmentesen nem szállítható le;
e. a szerződésnek a 2.§ (9)-(10) pontokban foglalt szerződő általi felmondása esetén;
f. a szerződésnek a 2.§ (11) pontban foglalt szerződő általi felmon- dása esetén;
g. a 4.§ (2) pontban feltüntetett esetben.
20.§ Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszélyes te- vékenysége, külföldre költözése) a biztosítóval írásban közölni, amelyet is- mert vagy ismernie kellett.
(2) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő írás- beli válaszokkal a szerződő (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(3) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
(4) A közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsérté- se esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében;
b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(5) A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
(6) Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
(7) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szüksé- ges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
(8) Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötele- zettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. A jelen bekezdés rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének kö- vetkezményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsola-
tos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
21.§ A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a bizto- sított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem része- sülhet.
(2) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított:
a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;
b. a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- ság következtében halt meg.
22.§ Kizárt kockázatok
(1) A biztosító nem teljesít szolgáltatást bármely biztosítási esemény vonatkozásában:
a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;
d. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
e. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű személy ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;
f. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolásból, valamint orvo- silag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból és gyógyító el- járásokból eredő biztosítási eseményekre;
g. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
h. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
i. öncsonkításból vagy annak kísérletéből eredő biztosítási esemé- nyekre;
x. ha a biztosított a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl elköve- tett öngyilkosság következtében halt meg, de a biztosítás létre- jöttétől számítva 5 év még nem telt el, a közlési kötelezettség el- mulasztása esetén;
k. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, lázadás, forradalom, zendülés, zavargás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korláto- zott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.
l. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, ki- véve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jár- művön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt kato- nai légi járművön polgári utasként szenved el;
Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.
m. ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen tör- ténő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészü- lés (edzés) keretében következik be;
n. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik, ideértve a teszt-tú- rákat és a rally versenyeket is;
o. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosí- tási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;
p. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;
q. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre.
(3) A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés külön feltételeiben megállapított ré- szét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
23.§ Többszörös biztosítás
A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biztosítói szolgálta- tásokat.
24.§ Jognyilatkozatok
(1) A biztosító a szerződés megkötésekor a szerződőt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései szerint azonosítani köteles. A szerződő a biztosítási szerződés tartama alatt az azonosí- tás során megadott adatokban – családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma; külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén neve, rövidített neve, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyaror- szági fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létre- jöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma –, illetve a tényleges tulajdonos sze- mélyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszer- zést követő 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
(2) Amennyiben a szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosított 30 napnál hosszabb időre eltávozik lakhelyéről, előzete- sen kézbesítési megbízottját vagy a képviseletére feljogosított személyt (pl. ügyvédet, rokont stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott panasznak nem minősülő jognyilatkoza- tokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérkezett.
25.§ Egyéb rendelkezések és szabályok
(1) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerző- dő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételé- től számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egy- idejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.
(2) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben és a biztosítási szerződésben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A biz-
tosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jövede- lemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalék- adóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
(3) A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos fogyasz- tóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás a jelen feltételek részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentumban találhatóak.
26.§ A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés
A jelen feltételekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, vállalkozó fogalma, fo- gyasztó fogalma, kockázatviselés kezdete, kockázat jelentős növekedése, díjnemfizetés miatti megszűnés, várakozási idő, újra érvénybe helyezés, többszörös biztosítás szabályai stb.).
Ezeket a módosításokat, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkal- mazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazza.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által 2014. március 15-étől alkalmazott Életbiztosítási Általános Feltételektől a jelen Életbiztosítási Általános Feltételek eltérnek, mert a biztosító a jelen Életbiztosítási Általános Feltételeket a 2014. március 15-étől alkalmazott Életbiztosítási Általános Feltételekhez képest az alábbiakban módosította:
– kiegészítette a kockázatelbírálás szabályait azzal az esettel, amikor a biztosító az ajánlatételt követően nem végez kockázatelbírálást;
– pontosította a várakozási időt.
A felsorolt eltéréseket a feltételszöveg félkövér betűtípussal tartalmazza.
27.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok
(1) A tájékoztatás a 2014. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
a. Természetes személyek esetén:
a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;
a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.
b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
(2) Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:
a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott
halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedel- met a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.
c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biz- tosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem mi- nősül befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosí- tási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 16% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés idő- pontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.
d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően törté- nik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító tel- jesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét megelőzően történik;
d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, vala- mint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik.
e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerző- désen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vo- natkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély biztosí- tottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy rendelkezési jog gya- korláskor, szolgáltatáskor a magánszemély szerződőnek személyi jövede- lemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet.
(3) A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötele- zettségét.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Buxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.