Vállalkozási szerződés

Vállalkozási szerződés

Amely létrejött egyrészről

Xxxxxx Xxxx Xxxxxxx Fotográfiai Központ Nonprofit Kft.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

képviseli: Xxxxxx Xxxxxxx ügyvezető igazgató

adószám:

bankszámlaszám:

mint Megrendelő (a továbbiakban: a „Megrendelő”),

és a(z)

…………………………………………………….

(székhely: ………………………………..

cégjegyzékszám: ………………………………..

adószám: ………………………………..,

bankszámlaszám: ………………………………..,

képviseli: ………………………..),

mint Vállalkozó(a továbbiakban: „Vállalkozó”),

- Megrendelő és Vállalkozó a továbbiakban együttesen: Felek -

között, a keltezés szerinti helyen és időpontban, az alábbi feltételekkel:

Preambulum

Megrendelő, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 112.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le az alábbi tárgyban: „Építőipari kivitelezési munkák elvégzése a Xxxxxx Xxxx Nonprofit Kft által bérelt ingatlanban rendezvényterem és állandó kiállítási tér kialakítása céljából. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. xxxx. 29356/0/A/2.)” (a továbbiakban: Közbeszerzés Eljárás). Megrendelő Vállalkozót hirdette ki a Közbeszerzési Eljárás nyertes ajánlattevőjének, Xxxxx ennek alapján kötik meg jelen vállalkozási szerződést egymással.
Felek rögzítik, hogy Megrendelő a Budapest Főváros Önkormányzata, mint tulajdonos képviseletében eljáró Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársasággal 2014. augusztus 7. napján kötött és 2017. december 6. napján módosított bérleti szerződés alapján használja a Budapest VI. kerület belterület, 29356/0/A/2 helyrajzi számú, természetben a Budapest, Nagymező u 8. sz. alatti, ingatlant, melyben a jelen Szerződés tárgyát képező építési beruházás megvalósul.
Megrendelő és a Budapest Főváros Önkormányzata, mint tulajdonos képviseletében eljáró Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság között 2017. december 6. napján létrejött beruházási megállapodás alapján Megrendelő jogosult a jelen közbeszerzés tárgyát képező beruházás megvalósítására

1.3. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a 2013. évi V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 7.) pontja alapján szerződő hatóságnak minősül.

A szerződés alapjául szolgáló okiratok, dokumentumok

Az alább felsorolt okiratokat, dokumentumokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a jelen szerződéssel együttesen értelmezendők, nevezetesen:

a Közbeszerzési Eljárás ajánlattételi felhívása (és annak módosítása, amennyiben sor került a módosítására),
a Közbeszerzési Eljárás közbeszerzési dokumentációja és az annak részét képező komplett műszaki dokumentáció (tervdokumentáció és mellékletei),
a Közbeszerzési Eljárásban a lebonyolító által az ajánlattevőknek megküldött kiegészítő tájékoztatás (amennyiben ilyen kiadásra került),
a Vállalkozó által a Közbeszerzési Eljárásban benyújtott ajánlat.

A dokumentumok egymást kiegészítik és kölcsönösen magyarázzák, de kétértelműség és/vagy eltérés esetén a szerződés értelmezése szempontjából a jelen szerződéses megállapodásban rögzített feltételekhez képest az ajánlattételi felhívás tartalma az irányadó.

Értelmező rendelkezések

A jelen szerződésben szereplő következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:

Szerződés: a szerződő felek között létrejött jelen megállapodás, amelyet szerződés formájában rögzítettek és aláírtak, beleértve annak összes mellékletét és a dokumentációt is, valamint mindazon okmányokat, amelyekre utalás történik,
Ajánlattételi felhívás: a Közbeszerzési Eljárást megindító, ajánlattevőknek egyidejűleg az EKR rendszeren keresztül elektronikusan, írásban megküldött dokumentum (hirdetmény),
Közbeszerzési dokumentumok: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés;
Vállalkozói díj (a szerződés értéke): a Vállalkozónak a szerződés keretében, szerződéses kötelezettségei teljes körű és megfelelő teljesítéséért fizetendő ellenérték,
Megrendelő: Xxxxxx Xxxx Xxxxxxx Fotográfiai Központ Nonprofit Kft., amely jogi személy a Közbeszerzési Eljárás ajánlatkérőjeként a szerződést megköti,
Vállalkozó: érvényes ajánlatot benyújtott nyertes ajánlattevő, akivel a Megrendelő az értékelt ajánlata alapján szerződést köt. Nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a Megrendelő – adott esetben – a második legkedvezőbb ajánlattevővel, mint Vállalkozóval, köti meg szerződést,
Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, amely a Közbeszerzési Eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében a Vállalkozó által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve:

azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

A szerződés tárgya
1. Megrendelő ezennel megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja a kivitelezését a Közbeszerzési Eljárás ……¹ ajánlattételi felhívásában és dokumentációjában, valamint a Közbeszerzési Műszaki Leírásában (teljes műszaki tervdokumentáció, illetve annak mellékletei) részletezett továbbá, a Vállalkozó közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlata és az eljárás eredményeként a feladat elvégzésére kötött jelen vállalkozási szerződés szerinti teljesítését.
2. Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a jelen szerződés alapján köteles a Közbeszerzési Eljárás közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás, tervdokumentáció és mellékletei (tervek), és a költségvetés alapján – figyelemmel az esetleges kiegészítő tájékoztatásra adott válaszokkal – a hatályos jogszabályok, a szabványok és szakmai szokványoknak és az értékelés alá vont szakmai ajánlatában tett vállalásainak megfelelően Megrendelő építési munkáit kivitelezni.
3. Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó akkor teljesít a kivitelezési tevékenység vonatkozásában hibátlanul, ha a megvalósult eredmény kielégíti az azzal kapcsolatban, a jogszabályokban, továbbá a jelen szerződésben megfogalmazott valamennyi mennyiségi és minőségi követelményt, és alkalmas a rendeltetésszerű használatra.
4. Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a munkát kifogástalan, a Ptk. 6:123§ szerinti minőségben, határidőre köteles elvégezni. Vállalkozó a munkavégzés során csak érvényes alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező, hiány- és hibamentes, a jogszabályoknak, szabványoknak mindenben megfelelő anyagokat, berendezéseket, szerkezeteket, stb. használhat fel. A hiány- és hibamentes munkálatokként Megrendelő a jogszabályoknak, szakmai szokásoknak, szabványoknak is megfelelő, hiány- és hibamentességet érti. A beépített anyagok, berendezések, szerkezetek hiány- és hibamentessége alatt az adott hibamentes termékre vonatkozó, a kiviteli tervdokumentációban meghatározott teljesítményadatoknak és minőségi paramétereknek megfelelőséget értik a felek.
5. Az építési beruházás teljesítése során Vállalkozó csak új (teljesítést megelőzően nem használt) anyagokat, alkatrészeket, termékeket építhet be.
6. A beépített anyagok, berendezések, szerkezetek minőségét igazoló dokumentumokat az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint (különösen: teljesítménynyilatkozat) Vállalkozó az építési tevékenység során Megrendelő képviselőjének köteles bemutatni és az átadás-átvételi eljárás során hiánytalanul bemutatni, majd a munkaterület visszaadásakor maradéktalanul átadni.
7. Megrendelő köteles a Vállalkozó szerződésszerű teljesítését elfogadni, továbbá a vállalkozói díjat a jelen szerződés 6. pontjában foglaltak szerint Vállalkozó részére megfizetni.
Teljesítés, a felek jogai és kötelezettségei
1. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés keretében Vállalkozó köteles elvégezni kivitelezői feladatait a jelen szerződés 1. számú mellékletében részletezett árazott költségvetés, valamint a kapcsolódó műszaki tervdokumentáció és mellékletei és az értékelés alá vont szakmai ajánlatában tett vállalásai szerint. A Megrendelő megrendeli Vállalkozótól a műszaki leírásában és a kapcsolódó mellékleteiben részletezett tevékenységek ellátását a jóváhagyott tervdokumentációnak megfelelően.
2. Vállalkozó köteles a teljesítés során az alábbi szabályok betartására:

Munkavégzésre munkaidőn kívül is lehetőség van azzal, hogy lehetőség szerint kerülni kell ezen időszakban a jelentős zajjal járó munkálatokat. E körben a Vállalkozó és a Megrendelő képviseletében eljáró műszaki ellenőr egyeztetése az irányadó.
Vállalkozó munkavégzését a fenti körben csak olyan módon lehet korlátozni, hogy az a határidőben való teljesítést ne zárja ki,
Vállalkozó fokozott zajjal és porképződéssel járó munkálatokat kizárólag 8:00 – 18:00 között végezhet, a fentiek betartásával.

Felek megállapodnak abban, hogy a teljesítés kezdete a munkaterület átadásának napja, melyre a szerződéskötést követő 5 napon kerül sor.
A rekonstrukciós és új építési kivitelezési munkák esetén naplóvezetésre és a kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. Rendelet) előírtakat be kell tartani kötelező jelleggel.
A Vállalkozó köteles minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót vezetni. Vállalkozó az elektronikus építési naplóhoz a szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ) köteles megadni.
Megrendelő képviselője jogosult a kivitelezés során bármikor a munka állását ellenőrizni, és ezek eredményéről az e-építési naplóba bejegyzéseket tenni. Felek rögzítik, hogy Vállalkozót az sem mentesíti a hibás teljesítés jogkövetkezménye alól, ha Megrendelő ellenőrzési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesítette.
Vállalkozó feladata a munkaterület lehatárolása, a munkaterület és a szállítási útvonal folyamatos tisztántartása, valamint a kivitelezés során keletkezett valamennyi hulladéknak, bontott anyagnak a munkaterületről történő folyamatos – az építőipari tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak, és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő – eltakarítása és elszállítása. Vállalkozó felel mindazon károkért, amely ezen kötelezettségeinek elmulasztásából, vagy nem megfelelő teljesítéséből adódott.
Megrendelő rögzíti, hogy a bontás során feleslegessé vált használt építőanyag tulajdonjogáról - tekintettel azok avultságára és érték nélküliségére - a Vállalkozó javára ellenérték nélkül lemond, aki köteles azt saját költségén elszállítani a helyszínről legkésőbb a műszaki átadás-átvétel megkezdéséig.
Mivel a beruházás tárgya körül más önálló ingatlanok/felépítmények is vannak, Vállalkozó köteles azok, továbbá minden esetben a beruházás tárgyának állapotát a munka megkezdése előtt dokumentálni, kivéve, ha olyan munkák a jelen szerződés tárgyai, amelyek jellegüknél fogva nem eredményezhetnek azokon, illetve magán a beruházás tárgyán károsodást. Amennyiben a Vállalkozó tevékenysége miatti igény merül fel akár Megrendelő, akár harmadik személy oldaláról, Vállalkozó az eredeti állapot rögzítésének hiányában helytállni tartozik.
Vállalkozó köteles a jogszabályban foglalt tájékoztató tábla elhelyezésére és folyamatosan, a jogszabályban előírt tartalommal való láthatóságának biztosítására.
Vállalkozó kijelenti és szavatol azért, hogy a szerződés tárgyát képező teljesítés a tevékenységi körébe tartozik, vagyis a feladatok kivitelezéséhez szükséges tapasztalattal, megfelelően képzett szakértelemmel és szakértőkkel, továbbá műszaki-technikai háttérrel rendelkezik, illetve a teljesítés során folyamatosan rendelkezni fog.
A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés hatálya alatt Vállalkozó köteles a teljesítést az ajánlati felhívás II.2.5 pontjában előírt, valamint a közbeszerzési ajánlatában nevesített, az ajánlatban igazolt mértékű műemlék épület átalakítási/felújítási munkákban szerzett szakmai tapasztalattal rendelkező személyek (felelős műszaki vezető) közreműködésével nyújtani. Vállalkozó kijelenti és szavatol, hogy a szerződés megkötésének időpontjában rendelkezik, és a szerződés teljesítésének időtartama alatt mindvégig rendelkezni fog az ajánlatában megnevezett, igazolt tapasztalatú szakemberrel.
Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a szerződés szerinti teljesítés megszervezéséről maga köteles gondoskodni. Vállalkozó köteles biztosítani a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközöket, és anyagokat, megszervezni a gépek üzemeltetését, biztosítani folyamatos üzembiztonságát, valamint a munkaterületre történő eljuttatását.
A teljesítés helye: Magyarország, Budapest, 1065, Nagymező u. 8. (Hrsz.: 29356/0/A/2
A szerződés – a 4.1. és 4.2. pontban foglaltak vonatkozásában – az előírt munkák hiánytalan és hibátlan elvégzését igazoló, átadás-átvételi eljárás során felvett, a felek képviselői által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásának napján tekinthető teljesítettnek.
Vállalkozó a közterületeken a közlekedést (gépkocsi és gyalogosforgalom) köteles biztosítani. A beruházás alatt a gyalogos forgalmat minden esetben biztosítani kell, hogy a lakók ingatlanaikat megközelíthessék. Munkaterületet úgy kell felhasználni és a munkákat, úgy kell végezni, hogy a lakosság közlekedését és az egyes ingatlanokba történő bejutást a lehető legkisebb akadályoztatással biztosítsák. A munkaterületet a munkaidő végén olyan állapotban kell hagyni, hogy elkerülhető legyen a személyi- és/vagy vagyoni sérülés/ kár, forgalomtechnikai előírásoknak megfeleljen. Amennyiben Vállalkozó tevékenysége közterület igénybevételével jár a közterület-foglalási engedély megkérése, és annak költségeinek viselése a Vállalkozót terhelik.
Felek rögzítik, hogy amennyiben bármilyen engedély, jóváhagyás, tanúsítás szükséges a teljesítéshez, annak beszerzése a fenti teljesítési határidőn belül Vállalkozó feladata és költsége, kivéve, ha azt jogszabály vagy a műszaki leírás Megrendelő feladatává teszi.
Vállalkozó köteles együttműködni az érdekelt szervekkel, közszolgáltatókkal.
A munkaterület átadása után a Vállalkozó folyamatosan gondoskodik arról, hogy a munkaterületen mindenkor betartásra kerüljenek az általános és az adott helyen érvényesülő tűz, vagyon, baleset- és munkavédelmi előírások. Vállalkozó köteles megtenni minden ésszerű lépést a környezet védelmére a munkaterületen és a megközelítési útvonalain, továbbá biztosítania kell, hogy személyi, közvagyon vagy egyebek sérülés ne következzen be.
A munkaterület átadását követően a személy-, vagyon-, és munkabiztonságról, a környezetvédelmi szabályok betartásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni. Vállalkozó felel a Megrendelő, ill. harmadik személyek vonatkozásában azok vagyontárgyaiban, életében, testi épségében, ill. egészségében a neki felróható módon keletkezett hiányokért, ill. károsodásokért.
Vállalkozó köteles a munkaterületet megfelelően elkeríteni. Vállalkozó köteles a keletkezett hulladékot a jogszabályoknak megfelelően gyűjteni, és hivatalos hulladéklerakó-helyre szállítani, valamint ezt a Megrendelő felé megfelelően igazolni.
Az eltakarásra kerülő munkarészek eltakarása előtt a műszaki ellenőrt közvetlenül, ill. az építési naplón keresztül legalább 3 (három) munkanappal korábban értesítenie kell a Vállalkozónak. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő követelheti, hogy tárják fel az eltakart munkarészeket, melynek költségei a Vállalkozót terhelik.
Vállalkozó a szerződés teljesítése során köteles Megrendelő utasításai szerint eljárni. Ha Megrendelő célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad, Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelősséggel tartozik. Amennyiben Megrendelő utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, Vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha a Vállalkozó ilyen esetben a szerződéstől nem áll el, Megrendelő utasítása szerint, Megrendelő kockázatára köteles a szerződés szerinti feladatokat teljesíteni. Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A felmondási vagy elállási jog csak akkor gyakorolható, ha más módon a szerződésszerű teljesítés nem biztosítható.
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés hatálya alatt Vállalkozó köteles a Megrendelő folyamatos rendelkezésére állni, és a megfelelő határidőn belül a Megrendelő részére jelen szerződéshez kapcsolódóan folyamatos támogatást nyújtani.
Vállalkozó köteles Megrendelőt haladéktalanul értesíteni, amennyiben a munkavégzés folyamán olyan feladat szükségessége merül fel, amely az Ajánlattételi felhívásban nem szerepelt, az ajánlattételkor, ill. a szerződéskötéskor nem volt előre látható (felmerülésére reálisan nem lehetett számítani), azonban Vállalkozó álláspontja szerint a munka eredményes elvégzéséhez a megvalósítás szükséges, illetve célszerű lenne.
A Vállalkozónak feladatai ellátását a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon, a feladatok jellegéből adódó esetleges baleseti kockázat minimalizálása mellett köteles teljesíteni. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a neki felróhatóan esetlegesen bekövetkező bármilyen mulasztás, kár vagy egyéb hátrányos következmény miatt a Megrendelőt felelősség nem terheli.
Vállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel, eszközzel, továbbá mindazon szakmai tapasztalattal, amely a tevékenység megfelelő szintű ellátásához szükséges. A Vállalkozási szerződés megkötését követően a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a Vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A kivitelezési dokumentáció a Vállalkozó rendelkezésére áll, annak szolgáltatása korábban megtörtént.
A Vállalkozó nyilatkozik arról, hogy mind Vállalkozó, mind valamennyi kivitelezési tevékenységet végző alvállalkozója, szerepel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (3) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenységről szóló nyilvántartásban.

Vállalkozó nyilvántartási száma …………………..……....^²,

Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozónak, valamint a kivitelezési tevékenységet végző alvállalkozó(k)nak, a szerződéskötés időpontjában, valamint a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt szerepelnie kell az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Amennyiben ezen feltétel már nem áll fenn, akkor a Megrendelő jogosult és köteles ezen okra alapítva a jelen szerződést felmondani.
Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerint a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
Vállalkozó jogosult alvállalkozó(k) (Ptk. szerint: közreműködő(k)) igénybevételére. Az alvállalkozó igénybevételénél a Kbt., a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szabályai és a jelen szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás rendelkezései irányadóak.
Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozóért (közreműködőért) úgy felel, mintha az alvállalkozói (közreműködői) által végzett munkákat saját maga végezte volna el. A jogosulatlanul igénybe vett alvállalkozók vonatkozásában azon hátrányos következményekért is felel, amik ezen alvállalkozók (közreműködők) igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
A Felek rögzítik, hogy az eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény – különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány – tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Felek rögzítik, hogy jelen építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. (Kbt. 138. § (1) bekezdése) Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. A Felek megállapodnak abban, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt a Kbt. 138. § (5) bekezdése alapján.
A Felek rögzítik, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdésével összhangban a Megrendelő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

Vállalkozó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az alábbi, a szerződés teljesítésében részvevő alvállalkozókat jelentette be a szerződéskötésig:

Név: ………………………..

Székhely/lakcím:………………………..

Teljesítésben való részvételének aránya: … %

Kivitelezési tevékenységet végző alvállalkozó esetében – 5.30 pont szerinti – nyilvántartási száma: …………………..……....^³

Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen pontban jelölt alvállalkozó(k) nem áll(nak) a kizáró okok hatálya alatt.

A Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő, a Közbeszerzési Eljárásban az eljárást megindító felhívás III.1.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság pontja / P1) alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása körében, a felsoroltak közül, az alábbi gazdasági szereplő(ke)t vette igénybe (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki – adott esetben).

………………

Az a szervezet, amelynek adatait a Közbeszerezési Eljárás során Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő, a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel a Megrendelőt, mint ajánlatkérőt, a Vállalkozó, mint ajánlattevő, teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

A Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő, a Közbeszerzési Eljárásban az eljárást megindító felhívás III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontja / M1.…) alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása körében, a felsoroltak közül, az alábbi alvállalkozó(ka)t / gazdasági szereplőket vette igénybe (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki – adott esetben)

………………

A nevezett gazdasági szereplők a Közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatban foglaltak szerint vesznek részt a teljesítésben a Vállalkozó oldalán.

A Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő, a Közbeszerzési Eljárásban az eljárást megindító felhívás III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontja / M2.1) alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása körében, az alábbi személyt nevezte meg:

……………

Aki – adott esetben, ha a foglalkoztatója nem a Vállalkozó – az alábbi igénybe vett gazdasági szereplő(k) alkalmazottja / egyéni vállalkozó (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki – adott esetben)

……………

akinek az értékelés során figyelembe vett – az M2.1) alkalmassági feltételben megjelölt, teljesítésbe felelős műszaki vezetőként (MV-É) bevonni kívánt szakember, jogosultság megszerzéséhez szükséges mértéket meghaladó, műemlék épülettel kapcsolatos építési beruházásban szerzett – szakmai tapasztalata (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki):

……. db, a jogosultság megszerzését követően.

A nevezett szakember – adott esetben – jogosultságát a szerződéskötést megelőzően igazolta (az ajánlat tartalma szerint, ha a jogosultság igazolására kizárólag a szerződéskötést megelőzően került sor).

A nevezett személy, illetve – adott esetben – gazdasági szereplő, a Közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatban foglaltak szerint vesznek részt a teljesítésben a Vállalkozó oldalán.

A Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő, a Közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívás III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontja / M2.2) alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása körében az alábbi személyt nevezte meg (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki):

………………

aki – adott esetben, ha a foglalkoztatója nem a Vállalkozó – az alábbi igénybe vett gazdasági szereplő(k) alkalmazottja / egyéni vállalkozó (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki – adott esetben):

……………

A Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő, a Közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívás III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontja / M2.3) alkalmassági feltételnek való megfelelés igazolása körében az alábbi személyt nevezte meg (az ajánlat tartalma szerint töltendő ki):

………………

……………

Jelen szerződés 5.36-5.40 pontjai szerinti személyek esetében rögzítendő, hogy a Közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő által bemutatott szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy igénybevétele a Közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Vállalkozó kijelenti, hogy jelen szerződés aláírásának napján jelen szerződés teljesítéséhez szükséges szakemberek, illetve jelen szerződés alapján vállalkozói kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők (alvállalkozók), szerepelnek a Magyar Mérnöki Kamara vagy Magyar Építész Kamara névjegyzékében és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzékben a teljesítéshez szükséges pozíció, illetve a kivitelezéssel érintett tevékenység tekintetében.
Megrendelő előírja, hogy a teljesítésigazolás kiállításához csatoljon minden esetben olyan nyilatkozatot Vállalkozó, amely a 138. § (1) és (5) bekezdésében foglaltak teljesülését igazolja.
A Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz/vett részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket. (322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 27. §) Ezen szabályok megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.
Felek rögzítik, hogy Megrendelő jogosult Vállalkozót valamely munkavállaló vagy alvállalkozó kicserélésére utasítani, amennyiben az érintett a teljesítés során a fenti szabályokat, vagy egyébként az adott épületben irányadó szabályzatokat megsérti, illetve egyebekben a titoktartási szabályokat megsérti és ezen magatartásával figyelmeztetést követően sem hagy fel. Továbbá akkor is élhet fenti jogával Megrendelő, ha bármely munkavállaló vagy alvállalkozó a határidőre és megfelelő minőségben való teljesítést súlyosan veszélyezteti. Ebben az esetben Vállalkozó – amennyiben nem tudja bizonyítani, hogy Megrendelő utasítsa alaptalan – köteles 2 munkanapon belül az érintett munkavállalót vagy alvállalkozót a munkaterületről eltávolítani. Jelen pont alkalmazandó azzal, hogy ezen jog gyakorlására Megrendelő képviseletében eljáró műszaki ellenőr jogosult, ha olyan gép vagy berendezést tárol vagy alkalmaz Vállalkozó vagy alvállalkozója a munkaterületen, amely a személy- és vagyonbiztonságot súlyosan vagy szükségtelenül veszélyezteti.
Felek rögzítik, hogy a kiviteli tervdokumentáció, illetve annak mellékleteinek egy digitális példányát Megrendelő a szerződéskötéskor a Vállalkozónak átadta. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által átadott terveket, adott esetben egyéb a szerzői jog által védett dokumentumokat Vállalkozó kizárólag jelen szerződés teljesítéséhez használhatja fel, egyebekben azon semmiféle felhasználási jogot nem szerez. Ennek megsértéséből eredő valamennyi hátrányos jogkövetkezmény Vállalkozót terheli. A jelen szerződés körében történő fentiek szerinti felhasználás Vállalkozó számára fizetési kötelezettséggel nem jár.
Vállalkozó tudomásul veszi, hogy rendelkeznie kell legalább a kivitelezés tényleges véghatáridejét 1 (egy) naptári hónappal meghaladó érvényességi idejű, építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó, Contractors All Risks (C.A.R.) típusú építés-szerelés biztosítással, amelyben a vagyonbiztosítás biztosítási összege az egyösszegű ajánlati ár, felelősségbiztosítás minimális összege legalább 20 millió forint káreseményenként és legalább 250 millió forint.Vállalkozó a biztosítási okmányt (eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati példányban), valamint a biztosító nyilatkozatát/(fedezet)igazolását a fedezeti időszakról (díjrendezettségről) köteles a Megrendelőnek átadni a szerződéskötéssel egyidejűleg. Vállalkozó ezúton is kijelenti, hogy a biztosítás hatályát a jelen szerződés teljesítéséig fenntartja.
Vállalkozó az őt terhelő jótállási, kellékszavatossági (kötelező alkalmassági) időn belüli bármilyen jogcímen történő jogutód nélküli megszűnése esetére e szerződéssel engedményezi az alvállalkozóit (közreműködőit) a tárgyi beruházással kapcsolatban terhelő jótállás, kellékszavatosság alapján érvényesíthető összes jogokat. Az átszállás napja a jogutód nélküli megszűnés napja. Ezen igények érvényesíthetősége érdekében Vállalkozó a szerződés során (de legkésőbb a teljesítésig) köteles az igénybe vett alvállalkozók cégnevét és székhelyét, adószámát Megrendelőnek megadni. Úgyszintén köteles Vállalkozó a szerződés teljesítése során az alvállalkozói változásokat Megrendelőnek írásban tudomására hozni. Az előzőekről Vállalkozó köteles az alvállalkozóját írásban értesíteni.

Vállalkozói díj, fizetési feltételek

A Vállalkozót a szerződésszerű teljesítés ellenértékeként Vállalkozói díj illeti meg, amelynek összege – tartalékkeret nélkül – ………………. Ft + ÁFA, azaz ………………………………………………….. plusz általános forgalmi adó, mely a Vállalkozó árazott költségvetése alapján került meghatározásra. Az ÁFA tekintetében a mindenkor hatályos ÁFA törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.
A fenti vállalkozói díj átalánydíj, mely magában foglalja a Vállalkozó valamennyi, jelen szerződés teljesítéséhez szükséges költségét, díját, a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatos valamennyi adót, illetéket, és egyéb jogcímen fizetendő költséget, és amelynek jogi természetével Felek tisztában vannak, ezért Vállalkozó más jogcímen további ellenérték felszámítására nem jogosult, kivéve, ha jelen szerződés másként rendelkezik.
Megrendelő ezúton nyilatkozik – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, tekintettel a 142. § (3) bekezdésére – hogy, a Megrendelő által megrendelt tevékenység építési hatósági engedélyköteles, ezért fordított adózás alá esik. Az Építési munka ellenértékéről szóló számlákat Megrendelő részére áfa nélkül kell kiállítani. Az áfa megfizetésére és bevallására Megrendelő köteles.
Felek rögzítik, hogy a Vállalkozási díj a befejezési határidőre prognosztizált, egyösszegű átalányár. Felek az átalányár jogi tartalmával tisztában vannak.
Az egyösszegű átalányár magában foglalja mindazon munkákat - ideértve az összes elvégzett többletmunkát is - és azok költségeit, amelyek jelen szerződésben rögzítetteknek megfelelően a szerződéses megállapodásban, a projekt terveiben és azokhoz kapcsolódó hatósági engedélyekben, a műszaki előírásokban, a beárazott mennyiség-kimutatásban, továbbá a tételek tartalmában megfogalmazottak szerint a szerződéses munkák megvalósításához, rendeltetésszerű használatához és a Szerződésben megfogalmazott feltételek teljes körű teljesedésbe menéséhez szükséges a műszaki előírások szerinti legmagasabb minőségi szinten. Ideértve a geodéziai kitűzéseket, állapotfelvételeket, érintésvédelmi és egyéb méréseket és jegyzőkönyveket, a munkaterület őrzését, az építéshelyi tábla elkészítését és kihelyezését, a felvonulási és ideiglenes létesítményeket valamint a tevékenységgel kapcsolatban fizetendő minden díjat, adót, illetéket, biztosítási díjat, a megvalósulási dokumentáció készítésének költségét, bérleti díjakat (gépek, stb.), a felvonulási, vagyonvédelmi költségeket, energia, közműszolgáltatás költségét, az esetlegesen felmerülő károk vagy bevizsgálások megtérítésének költségeit is.
A beárazott mennyiség-kimutatásban egy adott tétel tartalmába bele kell érteni a szakmai gyakorlat szerint egyértelműen az adott tétel tartalma szerinti munkához kiegészítő-, rész-, elő-, vagy utófeladatot akkor is, ha az sem a tétel tartalmának leírásában, sem a Szerződés más dokumentumaiban nem került kifejezetten nevesítésre.
Jelen szerződéses Xxxxxx megvalósítása során bármilyen okból bekövetkező árváltozásokat a Vállalkozó nem érvényesítheti.
Jelen szerződés kapcsán semmilyen jogcímen nem érvényesíthet további követelést Megrendelővel szemben, kivéve, ha a tartalékkeret terhére történik a megrendelés.
A Megrendelő azonban köteles megtéríteni a Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, és amelynek elvégzését a Megrendelő előzetesen írásban jóváhagyta. A többletmunka nem érinti a Szerződés szerinti teljesítési határidőket.
Vállalkozó kijelenti, hogy a díj meghatározása során figyelemmel volt az átengedésre kerülő felhasználási jogosultságokra. Felek rögzítik, hogy a díj arányban áll Megrendelő által a felhasználáshoz kapcsolódóan elérhető haszonnal.
Felek rögzítik, amennyiben a szerződés megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a szerződés hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a szerződés ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Szerződő Felek minden külön nyilatkozata, szerződés-módosítás nélkül módosítja.
Megrendelő a jelen szerződésben foglalt – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított –Vállalkozói díj 10 %-ának megfelelő összegű előleget biztosít Vállalkozónak a Kbt. 135. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az előleg összege a részszámlákból és a végszámlából arányosan (1/5-1/5) elosztva kerül levonásra.

Megrendelő a Kbt. 135. § (8) bekezdésében foglalt előleget a Vállalkozó kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 (tizenöt) napon belül köteles kifizetni. Vállalkozó az előleget előlegbekérőn jogosult kérni, valamint Vállalkozónak az előleg kifizetését követően a hatályos jogszabályoknak megfelelő előleg-számlát kell kibocsátania Megrendelő részére. Vállalkozó az előleget kizárólag a tárgyi beruházásra használhatja fel.

Megrendelő az igényelt előleggel azonos értékben előleg visszafizetési biztosíték megfizetését írja elő, melyet Vállalkozó a Kbt. 134.§ (6) bekezdés a) pontjában előírt módokon nyújthat legkésőbb ez előleg lekérésének időpontjáig.
A Vállalkozó 6.12 pont szerint megállapított mértékű előleg igénylésén túlmenően további előleg igénylésére nem jogosult. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.
Az ellenszolgáltatás megfizetése során a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(7) bekezdés, illetve a Ptk. 6:130.§ (1)-(2) bekezdése rendelkezései szerint kell eljárni, figyelemmel az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30) Kormányrendeletben foglaltakra, azzal, hogy mivel az adott megrendelés nettó 50.000.000 Ft-t meghaladó értékű és 3 hónapnál hosszabb időtartamban valósítható meg, Megrendelő biztosítja a rész-számla benyújtásának lehetőségét.

A Vállalkozó 4 (négy) darab részszámla és 1 (egy) darab végszámla kiállításra jogosult (ide nem értve az előlegszámlát), az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott teljes körűen elvégzett munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor az alábbiak szerint:

- első részszámla: Vállalkozó az első részszámla kiállítására 20%-os műszaki készültségi foknál, a tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj 20 %-ról, az érintett munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult. Az esetlegesen igénybevett előleg összegének 1/5-a az első részszámlában kerül elszámolásra;

- második részszámla: Vállalkozó a második részszámla kiállítására 40%-os műszaki készültségi foknál, a – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj 20 %-ról, az érintett munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult. Az esetlegesen igénybevett előleg összegének 1/5-a a második részszámlában kerül elszámolásra;

- harmadik részszámla: Vállalkozó a harmadik részszámla kiállítására 60%-os műszaki készültségi foknál, a – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj 20%-ról, az érintett munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult. Az esetlegesen igénybevett előleg összegének 1/5-a a harmadik részszámlában kerül elszámolásra;

- negyedik részszámla: Vállalkozó a harmadik részszámla kiállítására 80%-os műszaki készültségi foknál, a – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj 20 %-ról, az érintett munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult. Az esetlegesen igénybevett előleg összegének 1/5-a a harmadik részszámlában kerül elszámolásra;

- végszámla: Vállalkozó a végszámla kiállítására 100%-os készültségi foknál, a – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj fennmaradó 20 %-ról, az érintett munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően jogosult. A végszámla elismerésének feltétele sikeres műszaki átadás-átvétel, a sokeres üzempróba, a megvalósulási és átadási dokumentáció és annak összes mellékletének hiánytalan átadása, a munkaterület rendeltetés szerinti visszaadása a Megrendelő részére és a munkaterület Megrendelő általi visszavétele, valamint ennek tényének rögzítése az e-naplóban.

Az adott rész-számlában kerül elszámolásra, az adott teljesítés időszakban a tartalékkeret terhére – adott esetben – megrendelésre kerülő és megvalósult munkák, tételes elszámolással meghatározott, ellenértéke is.

Abban az esetben, ha Vállalkozó nem vesz igénybe a teljesítéshez alvállalkozót, a Megrendelő a teljesítést követően a vállalkozói díjat átutalással teljesíti, a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdése, Ptk. 6:130.§ (1)-(2) bekezdése szerint.
Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél (Vállalkozó) a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a kifizetés a Kbt. 135. § (3) bekezdés alapján a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdéstől eltérően az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30) Kormányrendelet 32/A. §. (1) bek.-ben foglalt alábbi rendelkezések szerint történik:

a) Vállalkozó(k) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni Megrendelőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes Vállalkozó legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) Vállalkozók mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint a vállalkozói teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét Megrendelő tizenöt napon belül átutalja valamennyi Vállalkoznak;

e) Vállalkozó haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) valamennyi Vállalkozó átadja – a Megrendelőnek – az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) valamennyi Vállalkozó az általa benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét Megrendelő tizenöt napon belül átutalja valamennyi a Vállalkozónak;

h) ha Vállalkozók valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét Megrendelő őrzi, és az akkor illeti meg az érintett Vállalkozót, ha Megrendelő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult a Vállalkozó által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

Az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 32/B.§ (1) bekezdése értelmében a fenti, kifizetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során – a havonta nettó módon számított 200.000 forintot meghaladó kifizetésnél – Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó a Vállalkozó rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

A Vállalkozó az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére Vállalkozó elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Ugyanakkor A 32/B. § (2) bekezdését Vállalkozóval szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

Mivel az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti a Megrendelő, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a fentiekben foglaltakat (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 32/A. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint).
A számlák kiállításának és kifizetésének pénzneme a magyar forint.
A Megrendelő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.
A Vállalkozó a jelen szerződés 6.7. pontjában meghatározottak szerint jogosult számla kiállítására, az ellenszolgáltatás kifizetésére csak a (rész)teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor. Vállalkozó a (rész)teljesítésigazolás kézhezvételét követő 5 munkanapon belül számlát állít ki a Megrendelő részére. Vállalkozó bankszámlaszáma, melyre az ellenszolgáltatás teljesítendő:

…………………………………….⁴

A benyújtandó (rész)számlát a Megrendelő nevére és címére kell kiállítani. A számlához csatolni kell a teljesítésigazolás(ok) eredeti példányát.
Vállalkozó a (rész)számla benyújtására a jelen szerződés 4.1. pontjában és a 2. mellékletét képező műszaki leírásban, illetve műszaki dokumentációban és mellékleteiben meghatározott munkák hiba és hiánymentes teljesítésének Megrendelő általi igazolását követően jogosult.
A teljesítésigazolás(ok) kiállítására – mely a (rész)számla kötelező melléklete – a Megrendelő által kijelölt műszaki ellenőr jogosult.
A Vállalkozói díj összege Vállalkozó írásban megadott számú bankszámláján történő feltétel nélküli jóváírással minősül megfizetettnek.
Felek rögzítik, hogy amennyiben a Megrendelő részéről kifogás merül fel a benyújtott számlával összefüggésben, úgy Megrendelő köteles a kifogásolt számlát az átvételt követően haladéktalanul visszajuttatni a Vállalkozóhoz. Ebben az esetben a számla fizetési határidejét a korrigált számla Megrendelő általi kézhezvételétől kell számítani.
Késedelmes fizetés esetén Megrendelő, a 2013. évi V. törvény 6:155. § szerinti mértékű, és a késedelem időtartamához igazodó késedelmi kamatot, továbbá a külön jogszabályban megállapítottak szerint (2016. évi IX. törvény) behajtási költségátalányt fizet.
Felek rögzítik, hogy amennyiben a Megrendelő a fizetési kötelezettségének a nem megfelelően kiállított vállalkozói (rész)számla miatt nem tud eleget tenni, úgy Vállalkozó késedelmi kamat, valamint behajtási költségátalány követelésére nem jogosult.
Felek rögzítik, hogy a külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a fenti vállalkozói díj tartalmazza a Vállalkozó valamennyi, jelen szerződés teljesítéséhez szükséges költségét, díját, így a fentieken kívül egyéb térítési igénye a Vállalkozónak a Megrendelő felé nincsen.
Vállalkozó a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni, a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett. A pótmunka a Megrendelő előzetes írásos jóváhagyása alapján, a Megrendelő műszaki ellenőre által elvégzett tételes felmérés alapján kerül elszámolásra, amelynek során szükséges figyelemmel lenni a Kbt. 141. §-ában foglalt szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezésekkel.
Megrendelő a szükséges pótmunkák megfizetésére a – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj 10 %-ának megfelelő összegű tartalékkeretet képez.
A Felek rögzítik, hogy a tartalékkeret terhére elszámolható pótmunka alatt a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet – az építőipari kivitelezési tevékenységről – 2.§ f) pont szerinti rendelkezése az irányadó.
Pótmunkának minősül – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Kormányrendelet alapján – a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.
A Vállalkozó a pótmunka műszaki szükségességét, illetve a Megrendelő a pótmunka igényét, haladéktalanul köteles az építési naplóban közölni, melynek elismeréséről a műszaki ellenőr véleménye alapján a Megrendelő haladéktalanul dönt.
A pótmunka ellenértékére vonatkozó árajánlatát a Vállalkozó a pótmunka felmerülésekor haladéktalanul, tételes elszámolás szerint köteles előterjeszteni. A Vállalkozó a pótmunka ellenértékére vonatkozó előterjesztésében a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatában megjelölt tételártól (egységártól) nem térhet el, amennyiben az adott tétellel azonos tartalmú tételre vonatkozóan szerepel egységár az ajánlat részét képező árazott költségvetésben.
A pótmunkára vonatkozó ellenértékről a Megrendelő 2 (két) munkanapon belül dönt.
Megrendelő a pótmunka elismerésével a szerződés módosítása nélkül, megrendelést adhat az elismert tartalomra, és összegre vonatkozóan.
Teljesítést követően a pótmunka ellenértékének elszámolása tételes elszámolás alapján történik. A pótmunka ellenértéke az aktuális teljesítést magába foglaló rész-, illetve végszámlában kerül megtérítésre.

A szerződés teljesítésével kapcsolatos végleges műszaki átadás átvételi eljárás
1. Az egyes részteljesítések és a végteljesítés esetén átadás-átvételi eljárás megkezdéséről Vállalkozó Megrendelőt köteles készrejelentés formájában írásban, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően értesíteni.

A készre jelentés határideje

valamennyi gépészeti munka esetén a szerződéskötéstől számított 270. nap,
rendezvénytér és kiállítási tér esetén a szerződéskötéstől számított 270. nap
a vendéglátóterek és aula esetén a szerződéskötéstől számított 285. nap
a teljes beruházás végteljesítése esetén a szerződéskötéstől számított 300. nap

Amennyiben a határidők nem munkanapra esnek, akkor az ezt követő első munkanap. Megrendelő köteles a részteljesítések és a végteljesítést követően az átadás-átvételi eljárást haladéktalanul megkezdeni, melynek időtartama maximum 30 nap lehet. Felek az átadás-átvételi eljárást kötelesek a Kbt. 135. § (2) bek. szerint lefolytatni, az ott meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett.

A Vállalkozó mind a rész-, mind a végteljesítési határidő vonatkozásában jogosult előteljesítésre.

Az eljáráson a felek képviselői megvizsgálják a teljesítést, jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben felvezetik az esetleges hibák és hiányok listáját. A Vállalkozó köteles a jegyzőkönyvbe nyilatkozni a hibák kijavításának határnapjáról, mely nem haladhatja meg a 5 munkanapot.
Az átvétel feltétele különösen 2 pld. átadás-átvételi és 1 pld. elektronikus formátumú (megvalósulási) dokumentáció bemutatása Megrendelőnek, mely egymástól elválasztva, azonosíthatóan a következőket tartalmazza, amennyiben az a tárgyi beruházás vonatkozásában releváns:

az átadási dokumentáció tartalomjegyzékét
megvalósulási terveket,
felelős műszaki vezetői nyilatkozatot,
kivitelezői nyilatkozatot,
építési hulladékkezelés dokumentumait,
ellenőrző mérések dokumentálását,
a használati és karbantartási útmutatókat

Tárgyi dokumentációt Vállalkozó a munkaterület visszaadásával egyidejűleg kellékteljesen és hiánytalanul köteles Megrendelő részére átadni.

Az átadás-átvételi eljáráson a Vállalkozó átadja a jótállási jegyeket, kettő papír alapú és egy digitális példányban a megvalósulási dokumentációt, és megadja a beépített szerkezetek, gépészeti és elektromos berendezések használati és karbantartási utasításait, valamint jelen szerződésben és jogszabályban rögzített egyéb iratokat, stb. Ennek hiánytalan teljesítése a szerződésszerű teljesítés feltétele.
A fentiek alapján elvégzett hiánypótlásokról, illetve javításokról a Vállalkozó írásban tájékoztatja a Megrendelőt, aki a tárgyi munkát – megfelelőség esetén – átveszi. Ez a birtokbavétel napja. Felek rögzítik, hogy az átadás-átvétel lezárásáig a Vállalkozó köteles valamennyi eszközt, anyagot, hulladékot és felvonulási épületet a kivitelezés helyszínéről elszállítani, mely az átvétel feltétele. Továbbá az átadás-átvétel további feltétele a kivitelezéssel a Vállalkozónak felróható károk teljes körű megtérítésének/helyreállításának igazolása.
Felek kifejezetten rögzítik, hogy Megrendelő csak hiány- és hibamentes teljesítést vesz
A Vállalkozó az utó-felülvizsgálati eljárásban köteles közreműködni. Az utó-felülvizsgálatot a Megrendelő hívja össze a teljesítést követően évenként a jótállási időtartam végéig. Az utó-felülvizsgálati eljárásban a Felek a teljesítés szerződésszerűségét és a hibás/hiányos teljesítésből eredő hibákat/hiányosságokat vizsgálják és jegyzőkönyvben rögzítik. Vállalkozó a jegyzőkönyvben nyilatkozik a hibák kijavításának határidejéről, mely összességében nem lehet több, mint 30 nap.
Vállalkozó köteles együttműködni az érdekelt szervekkel, személyekkel, különösen a szakhatóságokkal.
Megrendelő szerződésszerűnek tekinti Vállalkozó teljesítését, amennyiben a teljesítésre biztosított határidőben Vállalkozó a szerződés tárgyát képező feladatát hiánytalanul elvégezte. A teljesítési határidőbe beleszámít az átadás-átvételi eljárás, az esetleges javítási munkálatokkal együtt.

Felek rögzítik, hogy az egyes munkafázisok készre jelentésétől, megvalósításától számított 5 (öt) munkanapon belül áttekintik a feladat elvégzésének eredményét, amelyet jegyzőkönyv felvételével dokumentálnak, valamint a teljes beruházás készre jelentésétől számított legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül átadás – átvételt tartanak az egész rendszer működőképességére vonatkozóan. Vállalkozó a készre jelentést olyan időpontban köteles megtenni, hogy a jegyzőkönyv felvétele, illetve az átadás – átvétel során Megrendelő által esetlegesen jelzett, jelen szerződés keretén belüli műszaki tartalomnak megfelelő módosítási igények teljesítési határidőn belül elvégzésre kerülhessenek.
A Megrendelő az egyes munkafázisok teljesítéséről felvett jegyzőkönyvben rögzítheti a kifogásait, amelyet a Vállalkozó a Megrendelő által biztosított póthatáridőn belül köteles kijavítani.
Megrendelő részéről a teljesítésigazolások kiállítására jogosult személy:

név: Xxxxxx Xxxxx műszaki ellenőr

cím: Márkus Mérnök Kft.

e-mail: …………………………………..

telefon:………………………………….

A (rész)/teljesítésigazolás kiadására jogosult fenti személy helyett csak az általa erre írásban meghatalmazott személy jogosult teljesítésigazolás kiadására. A Megrendelő a teljesítésigazolást négy (4) példányban állítja ki, amelyből kettő (2) példány a Megrendelőt, kettő (2) példány pedig a Vállalkozót illeti meg.

Felek rögzítik, hogy a (rész)teljesítésigazolás kiállítása nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő a fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta és igényét nem jelentette be azonnal a Vállalkozó részére.
Megrendelő mindaddig jogosult a Vállalkozó számláját visszautasítani, amíg az nem felel meg maradéktalanul a jelen szerződésben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. A hibás, hiányos, téves címre megküldött vagy egyéb okból nem a jelen szerződés rendelkezéseiben és/vagy a hatályos jogszabályokban megfogalmazottaknak megfelelő számla visszautasításából eredően a Vállalkozó Megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthet és köteles helyt állni a Megrendelőt a jelen az ilyen esetekből kifolyólag érő összes kárért. Az előzőekben részletezett esetekben a fizetési határidő a megfelelő számla kézhezvétele napján kezdődik.
Amennyiben Megrendelő a jelen szerződésben kifejezetten meghatározott vagy egyéb, vonatkozó jogszabály alapján felmerülő bármely okból a kifizetés visszatartására kényszerül, a jogszerű visszatartás következtében bekövetkező későbbi, részleges vagy teljes kifizetésből eredően Vállalkozó Megrendelővel szemben semmiféle igényt – különös tekintettel a késedelmi kamat, vagy egyéb költség megtérítésére irányuló igényre – nem érvényesíthet.
Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés alapján fennálló tartozás megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja.

Szerződésszegés és következményei, kötbér és kártérítés

Vállalkozó Ptk. 6:142. § szerint felel minden olyan kárért, amely a jelen szerződésben, vagy jogszabályban meghatározott kötelezettségének megszegéséből ered. Vállalkozó pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.
Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve a szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségének teljesítését elmulasztja.
Vállalkozó teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a Megrendelőt Vállalkozó szerződésszegésével összefüggésben vagy abból eredően ért valamennyi kárért, beleértve a közvetett, következményes károkat – így különösen, de nem kizárólag a helyettesítés többletköltségeit és az elmaradt hasznot – is, függetlenül attól, hogy az adott kár bekövetkezését a Vállalkozó a jelen szerződés megkötésekor előre láthatta-e. Szerződő Xxxxx kifejezetten rögzítik, hogy a Vállalkozó által jelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatások hibás teljesítésére visszavezethető okból a Megrendelő által végzett szolgáltatási minőségcsökkenéssel összefüggésben Megrendelőnél felmerülő károkat is köteles a Vállalkozó Megrendelő részére megtéríteni.
Vállalkozó a Ptk. 6:186. §-a szerinti kötbérfelelősséggel tartozik az alábbi szerződéses kötelezettségei nem, hibás, késedelmes teljesítése miatt.
Vállalkozó szerződésszegést követ el különösen, de nem kizárólagosan, ha

teljesítési késedelembe esik,
a szerződés olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős, meghiúsul,
a Vállalkozó nem a szerződésben rögzítettek szerint, hibásan teljesít.

Szerződő Xxxxx jelen szerződést, a másik fél súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatállyal, írásban felmondhatják, vagy attól elállhatnak, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha

Vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott valamely kötelezettségével késedelembe esik és azt a Megrendelő által a jelen szerződés szerint meghatározott póthatáridőre sem teljesíti, illetve a – szerződés 8.8 vagy 8.9 pontjai szerinti – kötbérterhes határidők teljesítésével összefüggő késedelme a maximálisan érvényesíthető késedelmi kötbér kiszabására okot adó mértéket meghaladja;
Vállalkozó a jelen szerződés alapján fennálló bármely egyéb kötelezettségét megszegi, és az Megrendelő ésszerű megítélése alapján súlyos szerződésszegésnek minősül, feltéve, hogy Vállalkozó a Megrendelő felhívására a szerződésszegést a jelen szerződés szerint meghatározott póthatáridő alatt nem orvosolja;
Vállalkozó a Megrendelő ellenőrzési jogainak gyakorlását akadályozza;
Vállalkozó a Megrendelővel való együttműködési kötelezettségét súlyosan vagy ismétlődően megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely jelen szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;
Vállalkozó megszegi a titoktartási kötelezettségét;
Megrendelő hibájából a teljesítés ellehetetlenül,
Megrendelő az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget
.Vállalkozó nem jelenti be az alvállalkozókat
az alvállalkozói teljesítés meghaladja a lehetséges 65 %-ot
A Vállalkozóeljárás során az értékelésben és az alkalmasság igazolásában figyelembe vett alvállalkozókat, személyeket nem a jelen szerződésben és a Kbt-ben előírtak szerint módosítja illetve cseréli

A Megbízott szerződésszegése esetén Megbízó 5 (öt) napos határidő tűzésével felhívja a Megbízottat a szerződésszerű teljesítésre. A Vállalkozó szerződésszegése esetén Megrendelő az alábbi szankciókat érvényesítheti:

késedelmes teljesítés esetén késedelmi kötbér alkalmazható, hibás teljesítés esetén a hiba kijavítására biztosított határidő eredménytelen leteltét követően szintén késedelemi kötbér, továbbá meghiúsulás esetén meghiúsulási kötbér követelhető.
kártérítés érvényesítése,
azonnali hatályú felmondás vagy elállás.

Ha és amennyiben a Vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult. Vállalkozó késedelembe esik, ha a jelen szerződés 7.1. pont. a., b., és c., pontjaiban rögzített késedelemi kötbér terhes határidőt elmulasztja. A késedelmi kötbér vetítési alapja a teljes nettó Vállalkozói díj. A késedelmi kötbér a vetítési alapja a teljes – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – – Vállalkozói díj, mértéke 1%/nap, illetve maximális mértéke 10 %. Amennyiben a 7.1./a. b és c. pontjában külön-külön meghatározott határidők késedelembe azonos naptári napra esik, úgy a késedelmmel érintett naptári napra vonatkozóan köteles késedelmi kötbér fizetésére.
Ha és amennyiben a Vállalkozó hibásan teljesít, Megrendelő a hibás teljesítés kijavítására adott határidő lejártát követően a késedelmi kötbér előző pont szerinti rendelkezéseit alkalmazza, azzal, hogy a késedelmi kötbérterhes határidők előző pont szerinti késedelme a maximális kötbér érvényesítésébe ez esetben nem számít bele.
A teljesítés késedelme vagy a hibás teljesítés kijavításának késedelme okán felszámításra kerülő kötbér kiszabása nem mentesíti Vállalkozót a szerződésszerű teljesítés alól, továbbá a Megrendelő – adott esetben – jogosult a kötbér mértékét meghaladó kárának érvényesítésére is.
Ha Megrendelő a Vállalkozónak felróható szerződésszegése miatt eláll a szerződéstől, vagy azonnali hatállyal felmondja a szerződést, a Vállalkozó köteles a teljes – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozói díj összegének 15 %-át meghiúsulási kötbérként megfizetni Megrendelő részére.
Megrendelő az esetleges kötbérigényét írásbeli felszólítással kötbérértesítő kiállításával és megküldésével érvényesíti, melynek a Vállalkozó köteles 15 naptári napon belül eleget tenni. Amennyiben a Vállalkozó a fenti irat kézhezvételét követő 5 napon belül magát érdemi indokolással és azt alátámasztó bizonyítékokkal kétséget kizárólag nem menti ki, akkor a kötbért elismertnek tekintendő. Vállalkozó kötbérfizetési kötelezettsége lejárt pénzügyi követelésnek minősül, ennek megfelelően Vállalkozó csak az esetleges kötbér összegével csökkentett számlát nyújthat be, illetőleg Megrendelő jogosult a Vállalkozó számlájából a kötbért levonással érvényesíteni, amennyiben a Kbt. 135.§ (6) bekezdésében foglalt további feltételek is fennállnak.
A kötbér esedékessé válik:

késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, vagy a póthatáridő lejár,
meghiúsulási (nem teljesítési) kötbér esetén, ha Megrendelő az elállását, azonnali hatályú felmondását Vállalkozónak bejelentette.

Abban az esetben, ha a Vállalkozó késedelme a maximális kötbér mérték kivetésére okot adó mértéket eléri vagy meghaladja, úgy Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni vagy felmondani. Megrendelő az elállás vagy felmondás jogát a Vállalkozóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás vagy felmondás a Megrendelő meghiúsulási kötbér-, és kárigényét nem érinti.
Megrendelő kötbérigényének érvényesítése nem jelenti egyéb igényének elvesztését. A kötbért a Megrendelő akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, továbbá érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A Vállalkozó teljes kártérítési felelősséggel tartozik minden olyan tényleges, igazolt és közvetlen kárért, amelyet a Szerződés teljesítésével összefüggésben, akár a Vállalkozó maga, akár alkalmazottja magatartása, mulasztása illetve egyéb szerződésszegő tevékenysége következményeként a Megrendelőnek okozott.
Felek rögzítik, hogy a jelen szerződésben biztosított kötbérek kumulatívak, így akár együttesen, akár külön-külön, akár más jogkövetkezményekkel együtt is alkalmazhatóak a Megrendelő kizárólagos választása szerint.
A Megrendelő a késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetén – az igény jogalapjának és az okot adó ténynek, eseménynek a megjelölésével – felhívhatja a Vállalkozót, hogy

a kötbér jogalapjának és összegének elismerése mellet a kötbér összegét fizesse meg, vagy
a kötbér jogalapjának és összegének elismerése mellett a kötbér összegének a Vállalkozó számlájába történő beszámítás útján való kiegyenlítéséhez járuljon hozzá, vagy
nyilatkozzon, hogy a kötbér jogalapját, vagy összegét nem ismeri el. A Vállalkozó köteles a fentiekre vonatkozó nyilatkozatát 5 (öt) munkanapon belül megadni.

Teljesítési biztosíték

A Vállalkozó a Szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítására a teljes – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozási Díj 5 (öt) %-ának megfelelő összegű teljesítési biztosítékot köteles nyújtani a Megrendelő részére.

A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igény biztosítékaként Vállalkozó a Szerződésben meghatározott teljes – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozási Díj 5 (öt) %-ának megfelelő jóteljesítési biztosíték nyújtására kötelezett a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pont szerinti formában:

óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával;
pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt feltétel nélküli és visszavonhatatlan garancia vagy készfizető kezesség biztosításával,
biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – feltétel nélküli és visszavonhatatlan kötelezvénnyel.

Pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény esetén annak eredeti példányát a Megrendelőnek átadni, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Amennyiben Vállalkozó a biztosítékot átutalással kívánja teljesíteni, azt a következő számlaszámra való utalással teljesítheti: …………………...

A teljesítési biztosítékot a Vállalkozó által választott formában

legkésőbb a szerződés hatálybalépését követő 15 napon belül – ettől a naptól kezdődő hatállyal – kell rendelkezésre bocsátani,
melynek aláírásakor a szerződésszerű teljesítésről kiállított teljesítésigazolás napjáig kell érvényben lennie.

Bank vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosítása, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény esetén annak eredeti példányát kell átadni a Megrendelő számára.

Megrendelő a teljesítési biztosíték érvényesítésével a Szerződéstől a teljesítés megkezdése előtt elállhat, azt követően pedig felmondhatja azt, amennyiben

a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében;
a munka végzése során felmerülő körülményekből arra következtetett, hogy a teljesítés hibás lesz, a fogyatékosság kiküszöbölésére megfelelő határidőt tűzött, amely sikertelenül telt el."

Megrendelő a teljesítési biztosítékot meghaladó kárát is jogosult Vállalkozóval szemben érvényesíteni.

Jóteljesítési biztosíték

A Vállalkozó a Szerződés szerinti jótállási igények biztosítására a teljes – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozási Díj 5 (öt) %-ának megfelelő összegű jóteljesítési biztosítékot köteles nyújtani a Megrendelő részére. A biztosíték a jótállási időszakban esetlegesen felmerülő, a jótállási kötelezettség körébe tartozó hibák kijavításának fedezete.

A jótállási igények teljesítésére vonatkozó igény biztosítékaként Vállalkozó a Szerződésben meghatározott teljes – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélküli – Vállalkozási Díj 5 (öt) %-ának megfelelő jóteljesítési biztosíték nyújtására kötelezett a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pont szerinti formában:

óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával;
pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt feltétel nélküli és visszavonhatatlan garancia vagy készfizető kezesség biztosításával,
biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – feltétel nélküli és visszavonhatatlan kötelezvénnyel.

Pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény esetén annak eredeti példányát a Megrendelőnek átadni, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Amennyiben Vállalkozó a biztosítékot átutalással kívánja teljesíteni, azt a következő számlaszámra való utalással teljesítheti: ………….

A jóteljesítési biztosítékot a Vállalkozó által választott formában

a szerződésszerű teljesítést, és az átadás-átvételt követően, a végszámla benyújtásával egyidejűleg – ettől a naptól kezdődő hatállyal – kell rendelkezésre bocsátani,
melynek a jótállási időtartam + 1 hónap, azaz mindösszesen ….. hónap (időtartam alatt érvényben kell lennie. A jótállási időn túli túlnyúlási érvényesség csak az okirati formában nyújtott biztosítékra vonatkozik.

Amennyiben a biztosíték nyújtására bankgarancia formájában kerül sor, úgy a Megrendelőt kedvezményezettként megjelölő bankgarancia alapján a bank köteles a fentiekben meghatározott összeget feltétel nélkül kifizetni a Megrendelőnek, annak első felszólítására, tekintet nélkül a Vállalkozó vagy a bank bármely ellenvéleményére, ha a Megrendelő kijelenti felhívásában, hogy a Vállalkozó mulasztást követett el a szerződés értelmében, a jótállás körébe tartozó kötelezettségét nem teljesítette és a Megrendelő a jótállás körébe tartozó igényét érvényesíteni kívánja. A biztosíték összege részletekben is igénybe vehető.

Bank vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosítása, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény esetén annak eredeti példányát kell átadni a Megrendelő számára.

Megrendelő a jóteljesítési biztosíték összegére jogosult amennyiben

az előírt, illetve Vállalkozó által a Közbeszerzési eljárásban vállalt, jótállási időtartam lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Vállalkozó a jótállás keretében biztosítandó tevékenységét nem, vagy csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében;
a munka végzése során felmerülő körülményekből arra következtetett, hogy a jótállás keretében nyújtott teljesítés hibás lesz, a fogyatékosság kiküszöbölésére megfelelő határidőt tűzött, amely sikertelenül telt el."

Megrendelő a jóteljesítési biztosítékot meghaladó kárát is jogosult Vállalkozóval szemben érvényesíteni.

Vis maior

A Vállalkozó nem sújtható kártérítéssel, kötbérrel vagy a szerződéstől elállással, ha a késedelmes teljesítés vagy meghiúsulás vis maior eredménye. Jelen pont értelmezése szempontjából a vis maior olyan esetekre vonatkozik, mely a Vállalkozó akaratán kívül következik be, neki fel nem róható. Ilyen esetek lehetnek pl. sztrájk, háború, vagy forradalom, tűzeset, árvíz, járvány, karantén korlátozások. A vis maiornak közvetlen összefüggésben kell lennie a Vállalkozó tevékenységével és a bekövetkezett szerződésszegéssel.
Vis maiorra a Vállalkozó csak akkor hivatkozhat, ha ajánlott levélben értesíti a Megrendelőt a vis maior tényéről, okáról és valószínű időtartamáról. Amennyiben Megrendelő egyéb irányú utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit, amennyiben az ésszerűen lehetséges, és meg kell keresnie minden ésszerű alternatív módot a teljesítésre, melyet a vis maior esete nem gátol.
Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 60 (hatvan) napot, Megrendelőnek jogában áll – számára hátrányos jogkövetkezmények nélkül – a szerződés nem teljesített részétől elállni oly módon, hogy a Vállalkozónak erről értesítést küld.

Titoktartás
1. Felek kötelezik magukat, hogy a jelen szerződésben meghatározott feladataik ellátása során tudomásukra jutó, a másik fél és az azzal közvetlen kapcsolatban álló partnerszervezetek üzletvitelére és működésére, üzlet- és piacpolitikájára, üzletkörére, a jelen szerződésre és annak ellátására vonatkozó információt, továbbá minden olyan más információt, adatot és dokumentumot, megoldást, amelyek harmadik fél részére történő átadása az érintett félre nézve közvetlenül vagy közvetve hátránnyal jár vagy járhat –időbeli korlátozás nélkül – bizalmasan, üzleti titokként kezelik, és azokat kizárólag a jelen szerződés keretein belül használják fel.
2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az általa vállalt titoktartási kötelezettség azon harmadik személyekre is kiterjed, akiket a teljesítésbe bevon. A Vállalkozó köteles felhívni e személyek figyelmét a szerződésben foglalt titoktartási kötelezettségre, annak betartására, melynek megtörténtét a Megrendelő részére bármikor igazolni is köteles.
3. Amennyiben a szerződésben foglalt feladat teljesítése személyes, illetve különleges adatnak minősülő adatot érint, úgy a Vállalkozó köteles az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint eljárni, az információkat a jogszabályban meghatározott szervezetek, ellenőrzési szervek részére átadhatja. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az adatok védelmét érintő rendelkezésekről, szabályokról, ezek alkalmazásáról a szükséges tájékoztatásokat elvégzi.
4. Az illetékes ellenőrző szervezetek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén Vállalkozó köteles minden segítséget Megrendelő részére megadni, a helyszíni vizsgálaton jelen lenni az ellenőrzés hatékonysága és Megrendelő kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.
5. Felek kifejezetten rögzítik, hogy tudomásuk van arról, hogy Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha

Vállalkozó szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint hogy a szerződő fél a szerződésszegést elismerte-e, vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra.
Vállalkozó szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint Vállalkozó szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.

Együttműködés, értesítések
1. A teljesítés során a Felek kötelesek egymással együttműködni, kötelesek a szükséges egyeztetéseket lefolytatni. Megrendelő köteles minden olyan információt a Vállalkozó részére átadni, amely a szerződés teljesítéséhez szükséges.
2. Amennyiben a Vállalkozónak a teljesítés érdekében információra van szüksége, köteles az információ igényéről Megrendelőt haladéktalanul értesíteni. Megrendelő vállalja, hogy Vállalkozó által ésszerűen kért, a szerződésszerű teljesítéshez szükséges minden információt, adatot, nyilatkozatot, hozzájárulást indokolatlan késedelem nélkül Vállalkozó rendelkezésére bocsát.
3. Feleket a jelen szerződés fennállása alatt, különösen a tájékoztatás terén, egymás irányában fokozott együttműködési kötelezettség terheli. A Megrendelő partnereivel történő együttműködés magába foglalja különösen a folyamatos információcserét, a szükségszerű tájékoztatást, egyeztetéseket. Az együttműködési kötelezettsége keretében Vállalkozó köteles a Megrendelővel a kivitelezés üteméhez kapcsolódó teljesítés körében egyeztetéseket folytatni, s ahhoz mérten teljesíteni.
4. Felek kötelesek egymást haladéktalanul tájékoztatni minden olyan körülményről, mely a szerződés teljesítését érinti, különösen azokról, melyek a szerződés határidőben történő teljesítését akadályozhatják, vagy veszélyeztethetik. Felek az értesítés elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő kárért teljes felelősséggel tartoznak.
5. Felek szabályszerű, joghatás kiváltására alkalmas írásbeli közlésnek tekintik az e-mailen és a faxon elküldött írásbeli üzeneteket is. Kétség esetén mind levél, mind fax esetében a küldő felet terheli annak a bizonyítása, hogy a másik fél részére az üzenetet elküldte. Az üzenet megküldése bizonyítható ajánlott postai küldemény esetén feladóvevénnyel, hiba és megszakításmentes adást tartalmazó fax igazoló jelentéssel, továbbá visszaigazolást kérő az e-mail üzenet esetén a megérkezés visszaigazolásával. Felek ugyanakkor kötelezik magukat arra, hogy a szerződés teljesítése szempontjából különösen fontos iratokat (számla, bizalmas iratok) személyesen, illetve ajánlott, tértivevényes levél útján juttatják el a címzett részére.
6. Felek kifejezetten megállapodnak egymással, hogy a fentiek szerinti tértivevényes, ajánlott levél (a továbbiakban: Levél) esetében, a Levelet a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a Levelet a postai szolgáltató értesítése ellenére nem vette át („nem kereste” jelzés). A Levelet kézbesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a címzett az átvételt megtagadta („átvételt megtagadta” jelzés). A Levelet kézbesítettnek kell tekinteni továbbá akkor is a fentiek szerinti időpontban, ha az átvétel egyéb okból hiúsult meg („elköltözött” „címzett ismeretlen” „kézbesítés akadályozott” jelzések).
7. Valamely fél által a másik félnek a jelen szerződéssel összefüggésben küldött értesítések vagy más kommunikáció céljára a következő címek, e-mail cím és fax számok szolgálnak:

Megrendelő képviselete:

cégnév: Xxxxxx Xxxx Xxxxxxx Fotográfiai Központ Nonprofit Kft.

postacím: 1064 Budapest, Nagymező u. 8.

tel.: ………………

e-mail: xxxx@xxxxxxxxxx.xx

Vállalkozó:

cégnév: …………………………..

postacím: …………………………..

tel.: ………………………..

fax: ………………………..

e-mail: ………………………..

Joghatályos nyilatkozattételnek minősül továbbá az építési naplóba az arra jogosult által tett bejegyzés is.

Kapcsolattartó személyek:

Megrendelő részéről:

kapcsolattartó neve, beosztása: Xxxxx Xxxxxx stratégiai vezető

mobil telefonszám: 0000-000-0000

e-mail: xxxxxx.xxxxx@xxxxxxxxxx.xx

Vállalkozó részéről:

kapcsolattartó neve, beosztása: …………….…………………...….

mobil telefonszám: ………………………….....

e-mail: …………………………………

Megrendelő a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 16. § (1) b) pontja alapján a teljesítést műszaki ellenőr igénybevételével ellenőrzi. A műszaki ellenőr adatai:

Cégnév: Márkus Mérnök Xxxxx Xxx.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00/X. xxxx 0/X

Eljáró műszaki ellenőr neve: Xxxxxx Xxxxx

Elérhetősége: 0000-000-0000

Nyilvántartási azonosítója: 01-13734, 01-53478

A műszaki ellenőr a Megrendelő képviseletében jár el, de a szerződés módosítására, hatályának megszüntetésére nem jogosult.

Vállalkozó kijelölt kapcsolattartója köteles munkaidőben hétköznaponként 8:00 és 17:00 között személyesen, telefonon és e-mailen folyamatosan Megrendelő rendelkezésére állni.
A kapcsolattartásra kijelölt személyében történő változásról a Felek kötelesek egymást 2 (kettő) munkanapon belül írásban értesíteni.
Felek megállapodnak, hogy az egymás közötti kommunikáció során a joghatás kiváltására alkalmas információközlésnek az e-mail, vagy tértivevényes levél útján közölt adatok továbbítását fogadják el.
Megrendelő és Vállalkozó egymás írásbeli megkeresésére azok kézhezvételétől számítva 3 munkanapon belül – illetve sürgős esetben haladéktalanul - írásban érdemi nyilatkozatot kötelesek tenni.
Felek rögzítik, hogy a jelen szerződésben meghatározott határidőbe vagy időtartamba a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A szerződés időtartama, módosítása és megszűnése
1. Felek a jelen szerződést határozott időre kötik, a szerződéskötés napjától számított 330 napig – munkaszüneti nap esetén az azt követő következő munkanapig – terjedő időtartamra –, azzal, hogy Megrendelő előteljesítést elfogad. Jelen szerződés mindkét fél általi aláírásának napján lép hatályba.
2. Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a fenti teljesítési határidőbe az átadás-átvételi eljárás 30 napos időtartama beleszámít, tehát Vállalkozó a fentiek szerint köteles a munkavégzést szervezni.
3. Vállalkozó kijelenti, hogy a rendelkezésére álló teljesítési időszak – figyelembe véve az évszakokkal kapcsolatban felmerülő munkavégzést általában akadályozó körülményeket is – elégséges a szerződés határidőben történő hiány- és hibamentes teljesítésére.
4. Felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződést kizárólag a Kbt. 141. §-a szerinti esetekben módosíthatják. A határidő módosulásához az ok (és annak fennállásának időtartama) építési naplóba való bejegyzése és a műszaki ellenőr jóváhagyása szükséges. A szerződésmódosítást a felek kötelesek írásba foglalni.
5. A szerződést a Felek közös megegyezéssel kizárólag a Kbt. 141.§-ban meghatározottak figyelembe vételével, megfelelő teljesülése esetén és azokkal összhangban, írásban, a szerződéssel azonos módon módosíthatják.
6. A Megrendelő, mint ajánlatkérőként szerződő fél, és a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevőként szerződő fél, a Szerződés megkötését követő kilencvenedik napig az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathat, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik.

A Felek az egyeztetésen csak a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg. Amennyiben a Felek e pont szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a Szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni. (322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 28.§)

Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy mentesítsék a Vállalkozót az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy a Megrendelő átvállaljon a Vállalkozót terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a Vállalkozót terhelő kockázatokat
Vállalkozó tudomásul veszi, és hozzájárul, hogy a Kbt. 37.§ (1) bekezdés j) pontja alapján a szerződés módosításáról külön jogszabály alapján meghatározott minta szerint Megrendelő tájékoztatót készít és azt hirdetmény útján közzéteszi.
Vállalkozó kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy a szerződés közvetett tárgyát képező felépítmény közcélokat szolgál és a beruházás támogatással érintett, így fenti határidőben és tartalommal, valamint minőségben való átadása Megrendelő különösen fontos érdeke.
A Megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Megrendelő a jelen szerződést felmondhatja, köteles azonban az azonnali hatállyal felmondás időpontjáig a Vállalkozó által elvégzett munka ellenértékét, valamint a felmondás folytán Vállalkozót ért kárt megtéríteni. A szerződés felmondása, vagy az attól való elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes.
Jelen szerződést a felek közös megegyezéssel nem szüntethetik meg.
Jelen vállalkozási szerződés megszűnik, megszüntethető:

a szerződés 12.1. pontjában meghatározott időpontban minden külön intézkedés nélkül megszűnik;
a Szerződést a Megrendelő a 12.3. pontban foglaltak szerint felmondja;
Megrendelő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha Megrendelő ellen felszámolási, vagy végelszámolási eljárás indul, vagy ha a Vállalkozó súlyos szerződésszegést követ el, különös tekintettel a szerződés 8.6. pontjában foglaltakra;
Vállalkozó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben Megrendelő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy más súlyos szerződésszegést követ el, Vállalkozó jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében Megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében, különös tekintettel a szerződés 8.6. pontjában foglaltakra;
Megrendelő a szerződést felmondhatja, ha Vállalkozó hibásan teljesít és a hibát 33 (harminchárom) munkanap alatt nem javítja ki teljes körűen; vagy a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, vagy Vállalkozó bármilyen módon megtéveszti Megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére;
a szerződés 15.7. pontjában foglalt esetben.

Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat,

ha feltétlenül szükséges a Szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141.§ alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
ha a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138.§-ban előírtak betartását, vagy a vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139.§-ban foglaltaknak;
ha az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
Amennyiben a Szerződés annak teljes körű teljesítése nélkül szűnik meg, úgy Felek kötelesek az elszámolás érdekében egymással szembeni igényeiket haladéktalanul (3 naptári napon belül) felmérni és egyeztetést kezdeményezni. Felek megállapodnak, hogy az egyeztetések során független szakértőt vonnak be, amennyiben az elszámolási összeget nem tudják kölcsönösen elfogadni. Vállalkozó kijelenti, hogy a független szakértő számára üzleti könyveibe, szerződéseibe betekintést enged a jelen Szerződéssel összefüggésben. A független szakértő díját, költségeit az a fél viseli, akinek a meghiúsulás, a hibás vagy a késedelmes teljesítés felróható, ha ez nem meghatározható, akkor a Felek egyenlő arányban viselik. Vállalkozónak csak a már elvégzett munkák elszámolására lehet igénye.

Megrendelő és Vállalkozó a felmondás vagy az elállás jogának gyakorlása előtt legalább 10 (tíz) naptári nappal korábban kötelesek a másik felet írásban, a felmondásra okot adó körülmény megjelölésével a szerződésszerű állapot helyreállítására felszólítani.

Jótállás
1. A Vállalkozó szavatol azért, hogy az általa kivitelezett feladatok alkalmasak a rendeltetésszerű használatra, azok mentesek mindenfajta tervezési, anyagbeli, kivitelezési, vagy olyan hibáktól, amelyek a Vállalkozó cselekedetéből vagy mulasztásából erednek.
2. A kötelező jótállás időtartama: 12 hónap. A Vállalkozó az általa vagy alvállalkozói által kivitelezett létesítményre, illetve létesítményrészekre a Megrendelő által előírt kötelező jótállás időtartamán felül, a kötelező jótállás lejártát követően – megajánlása szerint – további .…^⁵ hónap, azaz összesen .... hónap^⁶. Amennyiben külön jogszabály ennél hosszabb időtartamot határoz meg az adott beépített dolog, ill. munka vonatkozásában, abban az esetben ezen jogszabályban rögzített időtartamra köteles Vállalkozó jótállást vállalni. Megrendelő szavatossági és jótállási igényeit azok felmerülését követően haladéktalanul írásban bejelenti Vállalkozónak, aki köteles a hiba, hiányosság kijavítását, illetve megszüntetését haladéktalanul megkezdeni és ésszerű határidőn belül, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel befejezni.
3. Vállalkozó jótállási kötelezettsége – az érintett hibával kapcsolatban – megszűnik, ha a hiba a teljesítést követően keletkezett, különösen:

- rendeltetésellenes vagy szakszerűtlen használat

- szándékos rongálás vagy erőszakos behatás,

- elemi csapás,

- szakszerűtlen szerelő vagy javító jellegű beavatkozás,

- a szükséges karbantartás hiánya (amennyiben a Megrendelőt a Vállalkozó az átadás-átvételkor teljes körűen, írásban tájékoztatta a szükséges karbantartásokról),

miatt következett be.

A jótállási idő alatt a Vállalkozó köteles a kivitelezésére vonatkozó hiba telefonos vagy elektronikus bejelentésétől számított 10 (tíz) munkanapon belül a hibát térítésmentesen elhárítani. Amennyiben technológiailag a fenti idő nem tartható, a műszaki ellenőr által meghatározott időtartam az irányadó. A közvetlen balesetveszélyt eredményező hibák esetén a fentiek azzal alkalmazandóak, hogy Vállalkozó a bejelentést követő 24 órán belül köteles a hiba kijavítását megkezdeni és 48 órán belül kijavítani.
Hibabejelentésre a kapcsolattartó jogosult.
Megrendelő köteles haladéktalanul értesíteni a Vállalkozót írásban a jótállási idő során felmerülő bármilyen kárigényről.
A jótállási időtartam alatt a hibabejelentést követő 5 (öt) munkanapon belül a Vállalkozó köteles a hiba jellegét és a javítás várható időtartamát visszajelezni, amennyiben Megrendelő igényt tart rá. Amennyiben Vállalkozó az értesítést követően nem teljesíti ezen kötelezettségét, úgy Megrendelő eljárhat a hiba kijavítása érdekében a Vállalkozó kockázatára és költségére. A hiba elhárításával kapcsolatos összes költség a Vállalkozót terheli.
Vállalkozó köteles megtéríteni azon pluszköltségeket, amelyek a hibás teljesítés okán Megrendelőnél keletkeztek. Felek ilyennek tekintik különösen, ha az építmény egészben vagy részben történő használhatatlansága okán a bennlakókat részben vagy teljes számban más helyen (építményben) kell elhelyezni.
A jótállási időszak alatt bejelentett jogos követelések a jótállási idő lejárta után három (3) hónappal is érvényesíthetők, továbbá a jótállási időszak alatti állásidővel (a hiba bejelentésétől a javításig eltelt idő) a jótállási idő automatikusan meghosszabbodik.
A jótállási kötelezettség nem érinti a Megrendelőt megillető kellékszavatossági ill. külön jogszabályban rögzített esetleges kötelező jótállási jogokat, és azok érvényesíthetőségét.

Xxxxxxxx rendezése
1. A szerződés teljesítése során a Felek kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Felek kötelesek a jelen szerződéssel kapcsolatos, vagy abból eredő minden vitájuk rendezését tárgyalás útján megkísérelni. Amennyiben ez 15 (tizenöt) naptári napon belül nem vezetne eredményre, Felek a fenti vitáik rendezése során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, illetve a mindenkor hatályos szabályozás, szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság(ok) előtt járnak el.
2. Megrendelő részéről jelen Szerződésben foglalt bármely jog késedelmes érvényesítése, illetve érvényesítésének elmulasztása nem jelenti a jogok érvényesítéséről való lemondást, illetve valamely jog részleges vagy kizárólagos érvényesítése nem zárja ki a többi, illetve a fennmaradó jog érvényesítését.
Vegyes rendelkezések
1. A jelen szerződés egyes rendelkezései egymással összhangban értelmezendőek, és amennyiben a jelen szerződés valamely rendelkezése vagy egy beazonosítható rész érvénytelennek bizonyul, akkor az ilyen érvénytelenség nem érintheti a jelen szerződés többi rendelkezését vagy annak beazonosítható részeit.
2. Felek megállapodnak, hogy amennyiben jelen szerződés bármely rendelkezése kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírással vagy a közbeszerzési eljárás bármely kötelező hatályú előírásával vagy dokumentumával ellentétes lenne, akkor a megsértett szerződéses rendelkezés helyébe - minden egyéb jogcselekmény gyakorlása nélkül, különösen a szerződés módosítása nélkül - a megsértett kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírás vagy közbeszerzési dokumentumi előírás kerül. Továbbá ha valamely kötelezően alkalmazandó jogszabály akként rendelkezik, hogy szerződés részét képezi és a jelen szerződés szövegszerűen nem tartalmazza akkor az adott rendelkezés minden egyéb jogcselekmény gyakorlása nélkül, különösen szerződés módosítás nélkül a jelen szerződés részét képezi.
3. Felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés – a Kbt. szerinti esetleges korlátozásokkal – nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül, így harmadik személy részére nem tagadható meg.
4. Semmis a jelen Szerződés azon rendelkezése a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével –amely kizárja vagy korlátozza a Megrendelő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.
5. Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
6. Vállalkozó vállalja, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
7. Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani a Kbt. 143. § (3) bekezdés alapján – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. Felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés – a Kbt. szerinti esetleges korlátozásokkal – nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül, így harmadik személy részére nem tagadható meg.

Felek továbbá tudomásul veszik, hogy a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek (Állami Számvevőszék, Európai Számvevőszék, Európai Bizottság, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, belső ellenőrző szervezetek) feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárásokat és az azok alapján megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik, és részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.
Felek tudomásul veszik, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a Megrendelőnél, a Megrendelő vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.
Megrendelő a jelen szerződés megfelelő teljesítésének esetére hozzájárul ahhoz, hogy Vállalkozó a jelen szerződés szerinti tevékenységét referencia anyagában feltüntesse.
A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben, valamint bármely, a teljesítéssel kapcsolatos ellentmondás esetén a magyar jog szabályai, így különösen a Ptk., a Kbt., valamint a Közbeszerzési Eljárás dokumentumai az irányadók.
Vállalkozó kijelenti, hogy a magyar jog hatálya alá tartozó jogi személy, és képviseletben nem korlátozott vezető tisztségviselője útján a jelen szerződést jogosult aláírni.

Szerződő felek a jelen okiratban szövegezett vállalkozási szerződést annak elolvasása és együttes értelmezése után helybenhagyólag írják alá. Jelen szerződés 4 (négy) eredeti példányban készült, melyből 2 (kettő) aláírt példány a Megrendelőt, 2 (kettő) pedig a Vállalkozót illet.

Kelt ………………, 2018. ……………..……… napján.

___________________________ ___________________________

Megrendelő Vállalkozó

Mellékletek:

sz. melléklet – Árazott költségvetés
sz. melléklet –Műszaki leírás
sz. melléklet – Átláthatósági nyilatkozat

1. számú melléklet

Árazott költségvetés

2. számú melléklet

Műszaki leírás

3. számú melléklet

Átláthatósági Xxxxxxxxxxx
Xxxx személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

részére,

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 1. pontjának való megfelelésről

Alulírott, ………(név)……….., mint a ………………(cégnév) ……(adószám)……………. törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 1. b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:

a) az általam képviselt szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

aa) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyről a 2. pontban nyilatkozom, ÉS

ab) Magyarországon/az Európai Unió tagállamában/ az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban/ a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában/ olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van [MEGFELELŐ ALÁHÚZANDÓ], és ez az ország: [ország megnevezése], ÉS

ac) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyről a 3. pontban nyilatkozom ÉS

ad) az általam képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az aa), ab) és ac) alpont szerinti feltételek fennállnak, amelyről a 4. pontban nyilatkozom.

Nyilatkozat tényleges tulajdonosról

Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja alapján a következő természetes személy(ek) a tényleges tulajdonosa(i)*:

Sorsz.	Tényleges tulajdonos	Adószám/adóazonosító	Tulajdoni hányad

* r) tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

Nyilatkozat a külföldi ellenőrzött társasági minősítésről:

Amennyiben a pályázó nem magyarországi székhelyű, és üzletvezetésének helye külföldön van, és székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, kérjük adja meg a pályázat benyújtásának évétől kezdődően az utolsó lezárt adóévig, hogy a gazdálkodó szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint (amennyiben több gazdálkodó szervezet van, kérjük újabb táblázat kitöltését):

adóév	Gazdálkodó szervezet neve	Az illetőség szerinti országban termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
(pályázat benyújtásának éve)

(utolsó lezárt adóév)

Amennyiben a pályázó magyarországi székhellyel rendelkezik, nem külföldi ellenőrzött társaság.

Nyilatkozat a közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átláthatóságáról

A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet(ek) és adóilletőségük:

Sorsz.	Gazdálkodó szervezet neve	Xxxxxxx	Xxxxxxxxxx mértéke %-ban	Adóilletősége

A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosa(i):

Sorsz.	Gazdálkodó szervezet neve	Tényleges tulajdonos(ok)	Adószám/adóazonosító	Tulajdoni hányad

A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontja szerinti ellenőrzött külföldi társasági* minősítése

Amennyiben a 3.1. pontban felsorolt gazdálkodó szervezetek székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, kérjük adja meg a pályázat benyújtásának évétől kezdődően az utolsó lezárt adóévig, hogy a gazdálkodó szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származóbevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint (amennyiben több gazdálkodó szervezet van, kérjük újabb táblázat kitöltését):

adóév	Gazdálkodó szervezet neve	Az illetőség szerinti országban termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
(pályázat benyújtásának éve)

(utolsó lezárt adóév)

*Ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónakmegfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy

a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;

b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzettalap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;

c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot;

d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;

e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;

f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;

g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére (és cégjegyzésére).

Kelt:

……………………………………

cégszerű aláírás

1 Szerződéskötéskor kitöltendő

2 Szerződéskötéskor nyertes ajánlattevő adatai alapján kitöltendő.

3 Szerződéskötéskor nyertes ajánlattevő adatai alapján kitöltendő.

4 Szerződéskötéskor nyertes ajánlattevő adatai alapján kitöltendő.

5 Nyertes ajánlattevő 2. értékelési részszempont körében tett megajánlása alapján töltendő ki.

6 Nyertes ajánlattevő megajánlása alapján töltendő ki.

Document Metadata

Table of Contents

Vállalkozási szerződés

Document Metadata