Feltételek
Feltételek
Vagyonõr Vállalkozói Vagyon- biztosítás Feltételei
A feltételgyûjteményben található feltételek, külön feltételek és záradékok közül a szerzõdésre csak a kötvényben / ajánlatban megjelöltek vonatkoznak!
Érvényes: 2001. július 15.
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei
Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához
NY. SZ.: 1-07101/01
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) 5
Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (VVF) 9
1. Általános szerzõdési feltételek 9
2. Tûz- és elemi károk biztosítása 13
3. Betöréses lopás és rablás biztosítás 16
4. Üvegtörés biztosítás 17
5. Irodai elektronikus berendezések biztosítása 18
6. Szállítmánybiztosítás 19
7. Üzemszünet biztosítás 20
8. Vállalkozói Assistance szolgáltatás 22
Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához 23
Xxxxx feltételek 23
Záradékok 29
– 2 –
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük megtisztelõ bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali- Providencia Biztosító Részvénytársasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük Önt az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek
– biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja, illetõleg tájékoztatást adunk azokról a szervezetekrõl, amelyek társaságunk részére a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szolgáltatást végeznek.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság alaptõkéje: 4 000 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG
Székhelye: A-1010 Bécs, Landskrongasse 1-3.
2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve hétköznapokon – 8 és 20 óra között – Forródrót szolgálatunk munkatársaihoz, akik az (0) 000-0000 és (0) 000-0000 telefonszámokon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Információ található a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Ügyviteli Központunkhoz:
Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. | (0) | 000-0000 |
Miskolci Területi Ügyviteli Központ | 3530 Miskolc, Szemere B. u. 13. | (46) | 517-100 |
Debreceni Területi Ügyviteli Központ | 4024 Debrecen, Xxxxx Xxxx u. 37. | (52) | 419-937 |
Szegedi Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. | (62) | 566-199 |
Pécsi Területi Ügyviteli Központ | 7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1. | (72) | 512-412 |
Gyõri Területi Ügyviteli Központ | 9022 Gyõr, Bajcsy-Xx. xx 00. | (96) | 507-000 |
Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.
1535 Budapest, 114. Pf. 777.
Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000
4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,
a biztosított vagyontárgyat, és annak értékét, a biztosítási összeget,
élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.
5. A fenti, biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
6. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
feladatkörében eljáró Felügyelettel,
az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, az ügyészséggel,
a büntetõ-, felszámolási vagy csõdeljárásban eljáró bírósággal, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
a törvényben meghatározott esetben az adóhatósággal, a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
az egészségügyi hatósággal szemben.
7. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Office-Service und Consulting AG számítógépes adatkezelõi szolgáltatást végez, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek. E tevékenységet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentette.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy társaságunk kárrendezéssel kapcsolatos feladatainak egy részét az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) közremûködésével végzi, melyet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentett.
8. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilván- tartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
9. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:
A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók.
Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.
A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A sikeres együttmûködés reményében.
Generali-Providencia Biztosító Rt.
Amennyiben a biztosítással vagy bármely más szolgáltatásunkkal kapcsolatban kérdése van, hívja
a (00-0) 000-0000, 000-0000 telefonszámot! Forródrót telefonszolgálatunk hétköznapokon 8 és 20 óra között áll az Ön rendelkezésére.
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)
Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös felté- telei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.
I. Szerzõdõ / Biztosított
1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a to- vábbiakban: szerzõdõ).
2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.
II. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.
2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifo- gásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfe- lelõen jön létre.
A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.
Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.
3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.
A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.
4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (bizto- sítottnak) haladéktalanul visszafizeti.
5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítá- si tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének mi- nõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biz- tosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határ- idõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási al- kusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.
6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhez- vételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írás- ban felmondhatja.
III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítá- si ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (ha- tályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, fel- téve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõ- leg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biz- tosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II fejezeté- ben meghatározott valamelyik módon létrejön.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõ- dõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Bizto- sítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatvise- lés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.
A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is meg- állapodhatnak.
3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés el- lenkezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztár- saság területére terjed ki.
IV. A biztosítási szerzõdés tartama
1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.
2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – el- lenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja.
V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõ- dõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási ér- tékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltéte- lek elõírásai alapján kerül megállapításra.
4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyan- azon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás),a biztosító csak a másik (korábbi) biztosí- tási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltéte- lekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.
Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszö- rös biztosítás esetén is megilleti.
6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.
7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejé- ig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a bizto- sító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- zõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítá- si esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás sze- rinti önrészt.
VI. A biztosítási díj megfizetése
1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõb- bi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöt- tekor kell megfizetni.
2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ ja- vára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény be- következéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kö- telezettség a szerzõdõ felet terheli.
3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban ese- dékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
VII. A szerzõdõ / biztosított közlési és változás bejelenté- si kötelezettsége
1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.
2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az aján- laton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:
a) A biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.
b) Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.
c) A biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.
d) A biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását.
e) Ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosu- lás történt.
f) A biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.
g) Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.
h) Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket.
i) A biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezõk módosulását.
3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezett- séget is elõírhatnak.
4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendésze- ti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bár- mikor ellenõrizni.
5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- zõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.
7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõ-
dés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási fel- tételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.
8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Er- re a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
IX. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ bizto- sító egységnek írásban bejelenteni.
A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.
Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) kö- teles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) A káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,
b) A károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) A károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) A kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítot- tat) képviselõ – személy vagyszervezet nevét,
e) Köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.
A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilá- gosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a fel- világosítás tartalmának ellenõrzését.
Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.
2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvé- teli eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.
4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számí- tott 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem hasz- nált, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyezte- tést követõen,további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.
6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakembe- rének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelke- zésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kéz- hezvételét követõ 15. napon esedékes.
7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A függet- len szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.
8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,
a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát ille- tõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;
b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.
9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (Forintban) fizeti meg.
10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.
X. Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;
b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, (hozzátar- tozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);
c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);
d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételei- ben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ, vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ, vagy megtévesztõ adatokat kö- zölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogo- sult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, ille- tõleg a szerzõdést felmondani.
XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése
1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.
2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják.
3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.
4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés tör- tént. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.
6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlé- sével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.
7 A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlé- sének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írás- ban nem értesíti.
8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része - a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nél- kül - a hónap utolsó napjával megszûnik.
9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.
10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
XII. Törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs
személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élõ hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.
XIII. Elévülés
A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.
XIV. Egyéb rendelkezések
1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.
2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.
3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kér- désekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogsza- bályok rendelkezései az irányadók.
XV. Adatkezelés és adatvédelem
1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:
a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,
e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,
f) a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.
2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ ada- tok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül - ha törvény más- ként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli. A ti- toktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, al- kalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titok- hoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.
3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad.
4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt sa- ját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (VVF)
A Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötele- zettséget, hogy – a Feltételekben részletezett módon és mérték- ben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben fel- sorolt biztosított vagyontárgyakban a Feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat.
Jelen Feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali- Providencia Biztosító Rt. Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.
1. Fejezet:
Általános Szerzõdési Feltételek
I. Biztosítható vagyoncsoportok
A. Épületek
1. Ezen meghatározás értelmében épületnek minõsül:
a) Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötõdik, em- berek számára lehetõvé teszi a belépést és hosszabb benn- tartózkodást, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külsõ beha- tásokkal szemben, és bizonyos idõtállósággal rendelkezik. Eb- be az épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetõk és hasonlók, de nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók. Nem biztosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építõanyagból készült építmény) és garázssorok (garázssor: lakóépületektõl külön ál- ló, gépkocsik tárolására létesített építmény), valamint az ilyen épületekben elhelyezett vagyontárgyak.
b) Tetõfedések, elõtetõk, összekötõ hidak, rámpák, felvonóak- nák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az a) pontban felsorolt épületek részeit képezik.
c) Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy az a) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából, vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy téglából/betonból készült építmények, melyek az a) pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben.
d) Kémények, könnyûszerkezetes, szerelt kémények, valamint a téglából, kõbõl, vagy betonból készült szabadon álló kémények.
e) Csõvezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szol- gáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötõ fo- lyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek.
f) Mindenfajta épített kerítés.
2. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épü- letrészek, illetve épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek az épületfunkcióhoz és az épület fenntartásához szüksége- sek. Ilyennek minõsülnek:
a) az épületen lévõ villámhárító berendezések;
b) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdítha- tóak azonban nem;
c) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok, erkélyburkolatok;
d) szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;
e) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsõk és létrák, a kívül elhelyezettek is;
f) reklámtáblák és az épülethez rögzített zászlótartók;
g) elektromechanikusan mûködtetett és/vagy villamosan fûtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) mûködtetõ- és/vagy fû- tõelemeikkel együtt;
h) ablakok közötti és külsõ redõnyök esetleges elektromecha- nikus mûködtetõ elemeikkel együtt, belsõ redõnyök, rolók, napellenzõk;
i) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belsõ födémborítások, álmennyezetek;
j) árkok, padlócsatornák, szerelõjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók, vagy az épülettel köz- vetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;
k) személyfelvonók, mozgólépcsõk;
l) villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mé- rõkészülékekkel, villamos tûzhelyek, beépített villamos fûtõ- készülékek és tárolós vagy átfolyó rendszerû villamos víz- melegítõk, légkondicionáló berendezések, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;
m)gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérõké- szülékekkel, gáztûzhelyek, beépített gázüzemû fûtõkészülé- kek és átfolyó rendszerû vízmelegítõk;
n) vízvezetékek és szerelvények, vagyis valamennyi vízellátó és szennyvízelvezetõ berendezés a hozzájuk tartozó mérõ- készülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szûrõberende- zésekkel és tartozékokkal;
o) egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdõ- és mos- dóberendezések, mosogatók;
p) szemételtávolítást szolgáló berendezések;
q) elemekbõl összeszerelt, vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek - trezortermek;
r) a téglából és betonból készült hûtõtornyok, hûtõházak vagy egyéb beépített hûtõkamrák, amennyiben az épület szerke- zeti részét képezik;
s) bármilyen termék elõállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölõkamrák, amennyiben az épület szer- kezeti részét képezik.
3. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint nem tûzveszélyes építménynek minõ- sülnek az alábbi anyagból álló építési szerkezetek:
a) Falazat:
– téglafal, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kõ;
– vasbetonváz, az elõbb említett építõanyagokkal közösen;
– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghetõ építõanyagok fel- használása nélkül;
– acélváz, kitöltõ falként a következõket felhasználva: tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kõ akkor, ha a váz- szerkezet szabad felületeit minden oldalról tûzvédõ bur- kolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hason- ló vastagságban szórt azbeszt bevonattal.
b) Tetõzet (tetõhéjazat):
– nem éghetõ építõanyag, pl. cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg;
– cement kötésû faforgácslap, bitumenes lemezfedél, kavi- csolt bitumenes fedél, aszfalt.
A tetõszerkezetbe épített mûanyagok, amelyek pl. a világítást, szellõztetést, energianyerést (szolárberendezések) szolgálják, nem érik el a tetõfelület 10%-át. Minden más, ettõl eltérõ épí- tési szerkezet tûzveszélyesnek minõsül, a Z. 201. Záradék al- kalmazása kötelezõ, csak pótdíjjal biztosítható.
B. Ipari és kereskedelmi üzemi berendezések
Ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minõsülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkednek el. Ilyenek például:
1. Az energia minden formájának termelésére, átalakítására, tá- rolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények.
2. Mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgo- zásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szüksé- ges gépek, berendezések és szerelvények (az adathordozók nem – lásd 4. pont). Irodatechnikai berendezések, folyóiratok és könyvek is.
3. Mindenfajta gép a gépalapzatokkal, a meghajtó elemekkel és tartozékokkal együtt;
a)szerszámok, kisgépek és egyéb segédeszközök kézi és gé- pi használatra, amennyiben nem tekinthetõk reprodukciós segédeszközöknek a 4. pont értelmében;
b) az üzemi állapot és munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berende- zések, készülékek és szerelvények;
c) anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések és szerelvények, felvonók;
d) anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, tartályok és edények, továbbá újra felhasználható csomagolóanyagok, raklapok, konténerek és hasonlók;
e) önjáró munkagépek, vontatók és targoncák (hatósági en- gedéllyel rendelkezõ gépjármûvek azonban nem - lásd D.1.);
f) mozgatható közfalak;
g) tûzoltó, tûzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sport- berendezések, valamint mindenfajta szolgálati felszerelés és munkaruházat;
h) mindenfajta bútor, a beépített bútorok kivételével;
i) értéktárolók a trezortermek (páncéltermek) kivételével;
j) hûtõ- és fagyasztó berendezések, hûtõkonténerek;
k) nem falazott szerkezetû kemencék;
l) üzemen kívül és/vagy tartalékba helyezett mûszaki és ke- reskedelmi üzemi berendezések;
m)pótalkatrészek és még be nem épített, új berendezésekhez szánt, fent említett fajtájú tárgyak, a D.1. szerinti gépjármû- vek pótalkatrészei is.
4. Nem sorolhatók ebbe a vagyoncsoportba, ezért csak külön megállapodás esetén biztosíthatók:
a) Reprodukciós segédeszközök, azaz azok az üzemelést szolgáló vagyontárgyak, melyek a következõ meghatáro- zásnak megfelelnek:
– a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, formaterve- zést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és
– ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb informá- ció) mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy közvet- lenül átvivõdik a termékre, ugyanakkor
– a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a repro- dukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni. Ilyenek például:
– öntõminták, fröccsöntõ és présformák, a képlékeny alakí- tás szerszámai (folyató-, sajtoló-, kivágó- stb.), nyomóle- mezek és -hengerek, különbözõ sablonok, matricák, kli- sék, szabásminták, szövõ- és jacquardkártyák stb.
b) Mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, il- letve egyéb szoftverek, numerikus vezérlésû szerszámgé- pek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag-, egyéb minták és hasonlók. Külön megállapodással sem biztosíthatók az üzleti könyvek minden fajtája, a bérleti, sza- badalmi, licenc-, kiadói, szerzõi, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok.
c) Az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai. Külön megállapodással sem biztosíthatók az üzemben foglalkoz- tatottak tulajdonában lévõ készpénz, értékpapírok, éksze- rek, gépjármûvek.
d) Automaták és azok tartalma. Külön megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó, nyerõ-, és játékautomaták.
e) Vízi és légi jármûvek.
C. Készletek
Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek és mindenfajta beépítésre kerülõ készen vásárolt kereskedelmi áru. Energiahordozók, építõanyagok, értékesíthetõ hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök. Ke- reskedelmi tevékenységek esetén mindenfajta árukészlet, kivéve élõ állatok és növények.
D. Egyéb – külön feltételek szerint biztosítható – vagyoncsoportok
1. Gépjármûvek – KF 101. sz. és KF 102. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint. Biztosíthatók a biztosított, vagy a szerzõdõ által árusí- tott, bizományba vagy javításra átvett hatósági (forgalmi) en- gedélyre kötelezett gépjármûvek, valamint azok a biztosított vagy szerzõdõ által forgalmazott új vagy importált gépjármû- vek, amelyeket még nem helyeztek forgalomba, ezért nem rendelkeznek hatósági engedéllyel. A biztosított vagy szerzõ- dõ által üzemeltetett gépjármûvek a Vállalkozások Vagyonbiz- tosítási Feltételei szerint nem biztosíthatók. Minden más – a biztosított vagy szerzõdõ által üzemeltetett, de hatósági enge- délyre nem kötelezett közlekedési vagy szállítóeszköz, vala- mint jármûalkatrész az üzemi berendezések (B pont) vagyon- csoportban biztosítható.
2. Készpénz és értékpapírok – KF 113. sz. és KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint:
a) készpénz, valuta;
b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerû átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minõségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési kárpótlási és egyéb értékjegyek, be- tétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;
c) egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõállí- tási költségétõl független értéket megtestesítõ értékcikkek (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítõ értékcikkek (pl.: je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák);
d) névre szóló, egyszerû átadással át nem ruházható értékpapírok.
3. Értékkészletek – KF 115. sz. és KF 116. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint. Értékkészletnek minõsülnek az arany, platina, drága- kövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból készült tárgyak, ékszerek, érmegyûjtemények.
4. Kirakatszekrények (és a bennük tárolt áruk) – KF 107. sz. Kü- lön Feltétel szerint.
5. Szabadban tárolt vagyontárgyak – KF 120. sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.
X.Xxxxxxxxxxxxxxx
A káresemények kapcsán keletkezõ alábbi mellékköltségeket a biz- tosító a szerzõdésben meghatározott külön díj ellenében téríti meg:
a) a rom- és törmelékeltakarítás költségei, amelyek a kárhely- szín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hi- vatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcso- latban merültek fel;
b) bontási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával, és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lera- kóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;
c) a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolá- sa (helyreállítás) során a berendezések le- vagy visszaszerelé- sével, illetve egyéb mozgatásával kapcsolatban merültek fel.
II. A biztosítási összeg megállapítása
1. Amennyiben a biztosítási szerzõdés eltérõ megállapodást nem tartalmaz, a szerzõdésben a vagyontárgyakra meghatá- rozott biztosítási öszszegnek meg kell felelnie a biztosított va- gyontárgyaknak a szerzõdéskötés idõpontjában érvényes utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosítá- soknál az utánpótlási érték minden esetben az új értéket je- lenti.
2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történõ beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a sze- relés költségeit. A beszerzési költségekbõl engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa vissza- igénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.
3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szer- zõdéskötés idõpontjában már nem szerezhetõ be, akkor a biztosítási összeget hasonló mûszaki, és/vagy gazdasági pa- raméterekkel rendelkezõ termékek új értékét alapul véve kell meghatározni.
4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biz- tosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól elté- rõ módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik.
5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosí- tott vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felsõ határa a részérték- nek megfelelõ összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat.
6. Amennyiben a káresemény idõpontjában a tényleges új érték magasabb mint az 1. illetve az 5 .pont szerinti biztosítási összegmegállapítás alapjául szolgáló új érték, (alulbiztosítás) a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a kár- idõponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kár- térítés). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoporton- ként és telephelyenként vizsgálja.
7. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényle- ges új értéke ennyivel magasabb a szerzõdés kötésekor (szerzõdés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.
8. Biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak új értékétõl függetlenül, de annál nem magasabb összegû – elsõ kocká- zati – összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa az elsõ kockázati összeg. Az elsõ kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás té- nyét nem vizsgálja.
9. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevõ biztosítási idõszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhetõ, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerzõdõ (biztosított) egy újabb kár bekövetke- zése elõtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a bizto- sító a kártérítés összegének megfelelõen a kár bekövetkezé- se napjától a biztosítási szerzõdés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedõ idõszakra határozza meg. A biztosí- tási évfordulót követõen – ellenkezõ megállapodás hiányában
– ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
III. A szerzõdés értékkövetése
1. A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandó- ságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatá- lyával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján.
2. Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési-szerelési árindexet (építõiparban), a mûszaki és keres- kedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értéke- sítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkalmazza a Statisztikai havi közlemé- nyek indexszámainak figyelembevételével.
3. A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.
4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
5. A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj érvényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.
6. A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mér- tékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfor- dulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat.
7. Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a bizto- sító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõ- en 15 napon belül írásban jeleznie kell.
8. Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást meg- elõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biz- tosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.
IV. Biztosítási szolgáltatás
1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határát a biztosí- tási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerzõdésben tételesen felsorolt vagyoncsoportok-
ra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. Elsõ kockázatú tételek esetén az elsõ kockázat összege, részérték biztosítás esetén a teljes új érték százalé- kában meghatározott részérték képezi a kártérítési kötelezett- ség felsõ határát.
2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a kárese- mény bekövetkezésének idõpontjában meghatározható új ér- téket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridõponti új értéket elérik vagy meghaladják.
3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történõ - a káresemény napja szerinti - helyreállítás költsége a kárösszeg megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridõponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károso- dott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.
4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén:
a) Az I. A. pontja szerinti vagyoncsoport: épületek (építmé- nyek) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelõ – új- jáépítési költsége (új értéke). A biztosító a káridõponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felsõ korlátjának, ha a ká- rosodott épület korának és elhasználódásának figyelembe- vételével megállapított káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át. Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény be- következésétõl számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerzõdõ/biztosított írásban nyi- latkozik a biztosítónak a határidõ lejárta elõtt, hogy nem kí- vánja a helyreállítást, akkor a kártérítés felsõ korlátja az épü- let forgalmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. For- galmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelõ káridõponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatáro- zásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe. Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem le- hetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérõ hely- színen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történõ létesítést, de nem fo- gadja el helyreállításnak, vagy újrabeszerzésnek azt az ese- tet, amikor a biztosított a kártérítést a káridõpontban már meglévõ, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.
b) Az I. B. pontja szerinti vagyoncsoport: (berendezések) esetében azok káridõponti újrabeszerzési költségeit (új érté- két). Ha a károsodott vagyontárgy káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újra- beszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltûnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biz- tosító szolgáltatásának felsõ korlátja: a vagyontárgy káridõ- ponti (avult) értéke. Káridõponti (avult) érték: a vagyontárgy- nak a kár idõpontjában megállapítható új értéke, csökkent- ve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, mûszaki avulás) megfelelõ összeggel.
c) Az I. C. pontja szerinti vagyoncsoport: készletek
– a biztosított által elõállított áruk (félkész és késztermékek) esetében, azok újraelõállítási költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belõle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;
– olyan áruk esetében, amelyekkel a biztosított kereskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk elõállításához szerzett be, valamint termények ese- tében azok káridõponti újrabeszerzési költségét, de leg- feljebb az eladási árat, levonva belõle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;
– muzeális vagy mûvészeti érétkû vagyontárgyaknál, ame- lyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenés- hez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.
d) Az I. D. 1. pontja szerinti vagyoncsoportok: (KF 101. sz. és KF 102. sz. Külön Xxxxxxxxxx szerint biztosítható) gépjár- mûvek esetében mindenkor a káridõponti (avult) értéket.
e) Az I. D. 2. pontja szerinti vagyoncsoport: (KF 103. sz. és KF 104. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx szerint biztosítható)
– készpénz esetében annak névértékét;
– valuták esetében azok káresemény elõtti utolsó, az MNB vételi árfolyamán számított forint értékét, amely azonban nem haladja meg a valutákra meghatározott biztosítási összeget;
– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárás- sal kapcsolatos költségeket, valamint azok újraelõállítási költségét, ha elõállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;
– nem névre (bemutatóra) szóló – a Budapesti Értéktõzs- dén jegyzett – értékpapírok esetében azok káresemény elõtti utolsó jegyzési árfolyamértékét, egyéb értékpapírok- nál az értékpapír forgalmazók által közölt átlagos véte- li árfolyamán számított piaci árat;
– értékcikkek esetén azok névértékét.
f) Az I. B. 4.a. pontja szerinti vagyoncsoport: reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, illetve az újra- elõállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biz- tosító megtéríti az anyagárat, és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget. Amennyiben káresemény követ- keztében az üzemet tartósan leállítják, a biztosító legfeljebb a reprodukciós segédeszközök újraelõállítási költségének 10%-át, de legalább az anyagértéket fizeti ki kártalanítás- ként. Amennyiben egy másik üzemben történõ alkalmazás céljára állítják helyre õket, a kártérítés az elõzõ bekezdés szerint történik.
g) Az I. B. 4.b. pontja szerinti vagyoncsoport: adathordo- zók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek stb.) és a rajtuk lévõ adatok esetében az újrabeszerzés, illetve hely- reállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a bizto- sító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.
5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.
6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi, és nem növeli annak költségeit.
7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak ese- tén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tarta- lék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem ká- rosodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltûnése) miatt elszenvedtek.
8. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg ha:
– a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és ha
– a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.
9. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a kocká- zatviselés kezdete elõtt keletkeztek, akkor sem, ha a kocká- zatviselés kezdete után derültek ki.
10. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérí- tése jogszabály vagy szerzõdés alapján a gyártót és/vagy for- galmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét megtagadja, és a kár a Feltételek szerinti biz- tosítási esemény – amelyre a biztosítási szerzõdés szerinti fe- dezet kiterjed – bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a Feltételek rendelkezéseinek megfelelõen megtéríti, és ezt követõen visszkereseti jogát a kárért felelõs személlyel szemben érvényesíti.
11. A biztosító a szerzõdés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselõ maradványok megállapított (becsült) értéké- vel a kifizetésre kerülõ kártérítési összeget csökkenti.
V. Kizárások
1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) Azokra a károkra, amelyeket harci cselekmény vagy bármely háborús esemény okozott, illetõleg azok következményei.
b) A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt kelet- kezett károkra.
c) A felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, elbocsá- tott dolgozók vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevõk, illetõleg bármely politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépõ személyek miatt vagy velük össze- függésben keletkezett károkra.
d) A felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkezõ károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények formájában jelentkeznek.
2. A keletkezés okára tekintet nélkül, nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra sem amelyek:
a) a természetes elhasználódás, illetve nem hirtelen bekövet- kezõ, hanem tartós hatások miatt keletkeztek (pl.: vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses), öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió;
b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébõl szár- maznak, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentõ felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk);
c) a biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hibák és hiá- nyosságok miatt keletkeztek, melyekrõl a szerzõdõ (biztosí- tott) tudott vagy tudnia kellett;
d) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;
e) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetõ jellegû költségek;
f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl szárma- zó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) – ha erre külön megál- lapodás nincs érvényben.
2.Fejezet:
Tûz- és elemi károk biztosítása
I. Biztosítási események
Jelen Feltételek alapján biztosítási eseménynek minõsülnek a kö- vetkezõkben felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak.
Nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodással terjeszthe- tõ ki. (KF. 120. sz. Xxxxx Xxxxxxxx.)
A. Tûz alapkockázatok
Az alábbi pontok alatt felsorolt tûz alapkockázatok nélkül Vagyonõr biztosítási szerzõdés nem köthetõ.
1. Tûz biztosítási esemény miatt olyan tûzeset értendõ, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik - vagy ott keletke- zik, de azt elhagyja - és önerõbõl továbbterjedni képes.
Nem minõsülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:
a) a gyulladási hõmérséklet alatti terjedés, befülledés, pörkölõ- dés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei;
b) a biztosított vagyontárgyakat megmunkálási vagy egyéb cé- lú (pl. fõzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tûznek vagy hõkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ide értve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közvetítenek, vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek;
c) a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk;
Abban az esetben, ha a b) szerinti ok miatt más biztosított vagyontár- gyak is meggyulladnak (átterjedõ tûz), a biztosító az átterjedõ tûz mi- att a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.
2. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetke- zése esetén a becsapódó villám erõ- és hõhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontár- gyakban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épü- leten belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, ké- szülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfe- szültség vagy indukció által okozott károkat is. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a villámcsapás ál- tal okozott kár a hatóságilag elõírt villámhárító rendszer hiánya, illetve az elõírt villámhárító rendszer karbantartásának elmu- lasztása miatt következett be.
3. Robbanás a gázok, vagy gõzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás. Egy nyomástartó edény (tartály, kazán, csõvezeték) esetében robbanás csak ak- kor ál fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tar- tályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítõdik ki. A robbanóanyagok által okozott robbanáskárokat csak akkor téríti meg a biztosító, ha a robbanóanyagok a szerzõdõ (biztosí- tott) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre, vagy ha a szerzõdõ felek errõl külön megállapodtak. Nem minõsül biztosítási ese- ménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:
a) belsõ égésû motorok égésterében fellépõ robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a ma már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás hatása;
b) az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erõ, csõtörés);
c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyo- mása;
d) repülõgépek okozta hangrobbanás;
e) összeroppanás (implózió);
f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos xxxxxxxxx xxx- xxxxxx (pl. tervezett bontás).
4. Személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási esemény- nek minõsül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.
B. Elemikár – kockázatok
1. Vihar: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a károkat, legalább 15 m/s sebességû szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja. A biztosító ezen túl- menõen megtéríti a megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) el- helyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok ré- szeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontár- gyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a káro- kat, amelyek:
a) a szabadban tárolt, helyükrõl elmozdítható vagyontárgyak- ban keletkeztek, kivéve ha erre vonatkozóan külön megálla- podás van érvényben;
b) a viharral együtt járó csapadék (esõvíz, jég, hó) által az épü- letek külsõ vakolatában, burkolatában, festésében, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történõ beáramlása miatt keletkeztek;
c) az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védõtetõk, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve ha erre vonat- kozóan külön megállapodás van érvényben;
d) az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedé- sekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által keletkeztek;
e) kikötõi létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) kelet- keztek;
f) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkeztek.
2. Felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet nagy mennyiségû, hirtelen lehulló – legalább 1 mm/perc intenzitású
– talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévõ készletekben (1. Fejezet I. C.) keletkezõ kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon helyezték el. Nem téríti meg a biztosító a vízelvezetõ rendszerek elégtelenné válása miatti elöntéssel keletkezett károkat, valamint a felhõszakadás következtében kialakult belvíz és talajvíz keletkezett (elöntés nélküli átnedve- sedés, vagy felázás) károkat.
3. Sziklaomlás, kõomlás, illetve földcsuszamlás: az a biztosí- tási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a lehulló (el- mozduló) szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg a biz- tosított vagyontárgyakban károkat okoznak. Nem minõsül biz- tosítási eseménynek, ha ezek a mozgások tudatos emberi te- vékenység során, vagy annak következtében keletkeztek.
4. Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási ese- mény, amelynek bekövetkezése esetén a károkat a természe- tes egyensúlyi állapot – külsõ erõhatás miatti – megszûnése következtében egy ismeretlen üreg, vagy ismeretlen építmény hirtelen bekövetkezõ beomlása a biztosított vagyontárgyakban
okoz. Ismeretlen üreg, vagy ismeretlen építmény az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva. Nem téríti meg a biztosító, ha az ismeretlen üregek beomlása mûködõ, vagy üzemen kívül helyezett bányákban, illetve bármiféle bányászati tevékenység közben vagy következtében történt.
5. Jégesõ és hónyomás biztosítási eseménynek minõsülnek:
a) a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott tö- rés vagy deformációs sérülések;
b) a nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása mi- att bekövetkezõ törés, vagy deformációs sérülések, ame- lyek a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetõket, illetve az ideigle- nes fedéseket (pl. fólia) – tetõzetében keletkeztek.
A biztosító a fentieken túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn ke- resztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (épít- ményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott káro- kat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyak- ban keletkeztek. Nem térülnek azonban az esõvíz elvezetõ csator- nákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karban- tartásának elmulasztása miatt keletkezett károk.
6. Ismeretlen jármû ütközése akkor minõsül biztosítási ese- ménynek, ha a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése) közúton, vagy sínen közlekedõ jármû nekiütközése miatt követ- kezik be. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
a) az üzembentartó kötelezõ felelõsségbiztosítása alapján xxx- xxxxxxxxx;
b) a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munka- vállalója által üzemeltetett jármûvek ütközése által keletkeztek;
c) a jármûvekben keletkeztek.
C. Vezetékesvíz-kockázatok
1. Vezetékesvíz-kár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épületen belüli, valamint a biztosított ingatlanon lévõ, épületen kívüli használati víz, szennyvíz és csapadék be- és elvezetõ vezetékeibõl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz szolgáltató és központifûtés rendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbõl és ké- szülékekbõl bármilyen okból kilépõ víz vagy gõz okoz. A bizto- sító megtéríti továbbá a jelen szerzõdés alapján biztosított:
a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvé- nyek – tömítési hibái miatt keletkezõ károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulása mi- att keletkezõ károkat és a dugulás elhárításának költségeit;
b) az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 10 fm hosszúsá- gú csõszakasz feltárási költségeit, valamint 6 fm új csõ és annak behúzási költségeit.
2. Nem téríti meg a biztosító:
a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;
b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;
c) talajszint alatti helyiségekben a padozattól kevesebb mint 12 cm magasan tárolt készletekben (1. Fejezet I. C.) keletkezett károkat;
d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk) keletkezett károkat;
e) az átmenetileg nem használt, vagy felügyelet nélküli épüle- tek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárá-
sának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víz- telenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárait;
f) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezõ töréskárokat és az ezekben lévõ folyadék vagy anyag által okozott károkat.
3. Tûzoltó berendezés kilyukadása: biztosítási eseménynek minõsül a biztosított ingatlanon létesített tûzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tûzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tûzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illet- ve amelyek a nyomáspróbák, ellenõrzési és karbantartási, vala- mint javítási, vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.
D. Katasztrófa kockázatok
A biztosító - az alábbiakban részletezett módon és mértékben - megtéríti az olyan károkat, amelyek földrengés, illetve árvíz követ- keztében keletkeztek.
1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás. A biztosító egy biztosítási ese- mény kapcsán felmerülõ kártérítési kötelezettségét a vala- mennyi kártérítésre jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza. Az ugyanabból az epi- centrumból kiinduló, és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriu- ma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvání- tott, 72 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egy bizto- sítási eseménynek minõsül.
2. Árvíz: az állandó, vagy idõszakos jellegû természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. A biztosító egy biztosítási esemény kapcsán felmerülõ kártérítési kötelezett- ségét a valamennyi kártérítésre jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:
a) a vízbefogadó és elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesít- ményekben, gátakban, öntözõberendezésekben, halasta- vakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek;
b) a hullámtérben vagy a nem mentet árterületeken lévõ bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek;
hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések kö- zötti terület;
nem mentett árterület: az árterületnek az a része amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik;
c) belvíz és talajvíz miatt (elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás) keletkeztek.
3. Abban az esetben, ha az összkár meghaladja a biztosító által vállalt kártérítési kötelezettséget, akkor biztosítottanként olyan arányban téríti a felmerült kárt, amilyen a kártérítési korlát- összeg és a biztosítási esemény kapcsán felmerült összkár aránya. A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 napon belül fogad el kártérítési igénybejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elhárít- hatatlan ok miatt következett be. A 30 napon belül bejelentett jogos kártérítési igényeket az összes bejelentett kár összeg- szerûségének megállapítása után, de legkésõbb a kárese- mény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg a biztosító.
4. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.
II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye
1. Biztosíthat vagyoncsoportok:
a) épületek (építmények) (1. Fejezet I. A.);
b) ipari és kereskedelmi üzemi berendezések (1. Fejezet I. B.);
c) készletek (1. Fejezet I. C.).
2. Külön Feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:
a) gépjármûvek (1. Fejezet I. D.1.) (KF 101. sz. és KF 102. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);
b) készpénz, értékpapírok (1. Fejezet I. D.2.) (KF 113. és KF 114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);
c) értékkészlet (1. Fejezet I. D.3.) (KF 115. és KF 116. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);
d) kirakatszekrények (KF 107. sz. Xxxxx Xxxxxxxx);
e) szabadban tárolt vagyontárgyak (KF 120. sz. Xxxxx Xxxxxxxx).
3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azo- nosítható módon feltüntetett - az 1. és külön megállapodás esetén 2. pontoknak megfelelõen csoportosított - vagyontár- gyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatvi- selés helyén találhatók. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt telephelyek, épületek vagy az épüle- tek helyiségei.
III. Többletköltségek térítése
A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túl- menõen megtéríti a 2. Fejezet I. szerinti biztosítási események be- következése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és iga- zolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érde- kében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.
A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem ha- ladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyon- tárgy értékéhez aránylik.
Kárelhárítási és kárenyhítési költségeknek az alábbiak minõsülnek:
a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tetõ- zet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes közmûvesí- tés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei,
b) az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kö- telezett szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;
c) tisztítási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztításával kapcsolatban merültek fel.
3. Fejezet:
Betöréses lopás és rablás biztosítás
I. Biztosítási események
1. Betöréses lopás: ha az elkövetõ a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselés helyén:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ ki- bontásával erõszakos módon hatolt be,
b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevõ nyíláson (pl. szel- lõzõnyílás) keresztül hatolt be;
c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), il- letve b) pontokban foglaltak szerint távozott,
d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be.
Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz hasz- nálatát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolnia.
e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe tör- ténõ – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányu- ló rablás útján jutott.
2. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszek- rény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e va- gyon olyan idõpontban történõ eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lopásnak, ha az elkövetõ a kockázatviselés helyére az 1. pontban meg- határozottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat
a) feltörte;
b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz- zel felnyitotta;
c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, pán- célszekrény) tárolták, és az elkövetõ a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak fel- nyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;
d) eltulajdonította.
3. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:
a) olyan vagyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. 1–2. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítha- tó meg (pl. lopás, dézsmálás, eltûnés, leltárhiány);
b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelõ érme vagy egyéb – érmét helyettesítõ – tárgy segítségével eltulaj- donított áru és/vagy készpénzkárok;
c) úgy következtek be, hogy az elkövetõ nyitva hagyott nyilás- zárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyilászáról egyébként nehezítõ akadály (pl. rácsozat) védte.
4. Rablás: Ha a biztosított vagyontárgyat az elkövetõ jogtalan el- tulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerzõdõtõl, biztosítot- tól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz, illetõleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Rablás az is, ha a tetten ért elkövetõ a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
5. Vandalizmus: Ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándé- kosan megrongálja.
II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye
1. Biztosítható vagyoncsoportok:
a) ipari és kereskedelmi üzemi berendezések (1. Fejezet I. B.);
b) készletek (1. Fejezet I. C.).
2. Külön Feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:
a) gépjármûvek (1. Fejezet I. D.1.) (KF 101. sz. és KF 102. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);
b) készpénz, értékpapírok (1. Fejezet I. D.2.) (KF 113. és KF
114. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);
c) értékkészlet (1. Fejezet I. D.3.) (KF 115. sz. és KF 116. sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);
d) kirakatszekrények (KF 107. sz. Xxxxx Xxxxxxxx);
e) pénztári küldötteknél levõ készpénz és értékpapírok (KF
334. sz. Xxxxx Xxxxxxxx).
3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azo- nosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsopor- tokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.
4. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet csak akkor áll bizto- sítási fedezet alatt, ha azok a cselekmény elkövetési idõsza- kában a szerzõdésben megjelölt értéktároló(k)ban el vannak zárva. Ettõl eltérõ tárolásra csak külön megállapodással (Kü- lön Feltétel megjelölésével) terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.
5. Az 1. pont alatti biztosítási vagyoncsoportok biztosítási össze- gét azok teljes új értékének megfelelõen, (teljes érték biztosí- tás) kell meghatározni, azonban az egy vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak csak azonos módon biztosíthatók. A biz- tosított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a biztosí- tási szerzõdésben rögzített biztosítási összegig terjed, az 1. Fejezet II. 6. és 7. pontok szerinti korlátozás figyelembevételé- vel. A Külön Xxxxxxxxxx szerint biztosított vagyoncsoportok biz- tosítási összegét a Külön Feltételekben leírtak szerint kell meghatározni.
III. Többletköltségek térítése
1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a 3. Fejezet I. szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során - illetve azzal kapcsolatban - fel- merülõ és igazolható többletköltségeket a 2. pont szerinti mértékig.
2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási idõszak (egy év) alatt – kifizethetõ összeg felsõ határa a biztosítási összeg 10%-a, de a kárra és a többletköltségekre együttesen kifize- tett összeg nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra megállapított biztosítási összeget.
3. A biztosító a következõ többletköltségeket téríti:
a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek- ben (helyiségekben), azok beépített berendezései és fel- szerelései tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállítá- sával kapcsolatos költségeket;
b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szol- gáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;
c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;
d) egy bekövetkezett káresemény elhárításával, vagy a kár eny- hítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket – még akkor is, ha az nem vezetett eredményre –, kivéve a mentés során keletkezett egészségkárosodás miatti kárigé- nyeket;
e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (õrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításához mûszakilag indokolható idõtartamra.
IV. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettségei
1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a szerzõdésben elõírt bizton- sági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket alkalmazni, abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerzõdõ (biztosított), alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerû tevékenységet végeznek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használa- tánál és az intézkedések (pl. õrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos elõírást.
2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztonsági berendezések megfelelõ és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.
3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a min- denkori legmagasabb címletértékkel egyenértékû váltópénz maradhat.
4. Kár esetén a biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több két hétnél – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ ma- radványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyon- tárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Kárrende- zéskor a szerzõdõ (biztosított) köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.
V. Károk megtérülése
1. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétérõl tudomást szerez – köteles a rendõrséget és a biztosítót hala- déktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azo- nosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.
2. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése elõtt elõke- rülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi eset- ben a tulajdonjog a biztosítóra száll át.
3. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerül- nek elõ, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártérítési összeget visszafizeti a biztosítónak, vagy a kártérítési össze- get megtartja és a tárgyak tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.
4.Fejezet:
Üvegtörés biztosítás
I. Biztosítási események
1. Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított üvegekben (üve- gezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.
2. A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védõ bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat, de megtéríti az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védõberendezések, belsõ zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összeg- nek megfelelõ limitösszegen belül;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) a padlózatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csil- lárok üvegezésében, neonokban és más fényforrásokban keletkezett károkat;
e) azokat az üvegkárokat, amelyek az épületek javítási, kar- bantartási illetve építési, állványozási munkái során kelet- keztek;
f) szolárium berendezések üvegezésében keletkezett károkat.
III. Biztosítható vagyontárgyak
1. Épületátalány biztosítás esetén: a biztosított épületek (építmé- nyek) szerkezetileg beépített, valamint a külsõ és belsõ nyílás- zárók egyrétegû síküvegei, katedrál- és drótüvegei, valamint hõszigetelõ üvegezései, amelyek táblamérete legfeljebb 3 m2. Épületarány szerint nem biztosíthatók a 2. és 3. pontok alatt felsorolt üvegezések.
2. Kibõvített épületátalány biztosítás esetén: a 10 mm-nél vasta- gabb üvegek, biztonságtechnikai és balesetvédelmi üvegek, a 3 m2-nél nagyobb de 6 m2-nél kisebb táblaméretû, szerke- zetileg beépített, valamint a külsõ és belsõ nyílászárók egyré- tegû síküvegei, katedrál- és drótüvegei, valamint hõszigetelõ üvegezései, tükrök, fényvisszaverõ üvegek, plexi- és akril üve- gezések, üvegtetõk. Nem biztosíthatók kibõvített épületáta- lány szerint a 3. pont alatt felsorolt üvegezések.
3. Üvegértékre kötött biztosítás esetén: az ón-, ólom- és rézfog- lalatokban lévõ díszüvegezések, különleges homokfúvott és savmaratott üvegek, speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla), épületek külsõ üvegburkolatai, üveg- festmények és mozaikok, mindennemû 6 m2-nél nagyobb táblaméretû üveg, üveg cégtáblák és reklámtáblák, üvegpul- tok, vitrinek, akváriumok, terráriumok üvegezése, napenergia átalakító berendezések üvegezése, üvegházak és télikertek üvegezése, valamint az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszûrõ, biztonsági, és egyéb fóliák.
4. a) Az üvegbiztosítás díját a biztosító épületátalány biztosítások esetén a biztosított épület (építmény) biztosítási összege alapján határozza meg. A biztosítási idõszak alatt (1 év) fel- merülõ kártérítési kötelezettségét a díjszámítás alapjául megadott épületérték 10%-ában korlátozza.
b) Az üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosított üvege- zések újraüvegezési költsége, mint biztosítási összeg képe- zi a díjmeghatározás alapját.
III. Biztosítási szolgáltatás (kiegészítés
az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)
1. A biztosító a benyújtott számla alapján a biztosítási összegen belül az üveg cseréjét fizeti, azonban a kár összegétõl függet- lenül a biztosított minden esetben köteles a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani. Ha a keletkezett üvegkár várható összege meghaladja a 10 000 Ft-ot, a kárbejelentést a javítás, vagy pótlás elõtt kell megtenni.
2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedõ mértékben megtéríti:
a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon iga- zolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárí- tása vagy enyhítése érdekében szükségszerûen merültek fel;
b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.
5.Fejezet:
Irodai elektronikus berendezések biztosítása
Jelen Feltételek értelmében a biztosító kártérítési kötelezettsége ki- terjed a biztosított vagyontárgyakra, amennyiben azok a kockázat- viselés helyén az I. pont szerinti biztosítási események valamelyi- kének következtében megsérülnek, vagy megsemmisülnek.
I. Biztosítási események, a kockázatviselés helye
1. A biztosító az elõre nem látható és hirtelen bekövetkezõ sérü- lések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, melyek a következõ okok miatt keletkeztek:
a) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, föld- zárlat, átívelés, átütés, áramerõsség túlzott megnövekedé- se, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. indukció, influencia);
b) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság;
c) külsõ események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, üt- közés);
d) összeroppanás (implózió), vagy a nyomáshiány egyéb hatása; e)üvegtörés.
2. A biztosító az a) és b) pontokban felsorolt események követ- keztében keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk vizuálisan, segédeszközök nélkül felismerhetõk.
3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azo- nosítható módon feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve (telepítve).
4. A berendezés akkor minõsül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követõen normál üzemi állapotban mûködésre kész, vagy – ha ez elõírás – a formális átvétel megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtörtént, akkor a biztosítási fedezet a tisztítás, karbantartás vagy üzembehe- lyezés idõtartama alatt is fennáll, ha e tevékenységet a telepí- tés helyén végzik.
II. Biztosítható vagyontárgyak
1. A biztosító az alábbi irodai elektronikus berendezésekben ke- letkezett károkat téríti meg:
a) Irodatechnikai berendezések: elektronikus írógépek, aszta- li számológépek, fénymásolók, írásvetítõk, projektek.
b) Távközlési berendezése: telefonok a mobil telefonok kivéte- lével, telefon alközpontok, telefaxok, üzenetrögzítõk, fixen telepített rádiótelefonok, CB rádiók.
c) Híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezések: televízió és rádiókészülékek, tunerek, erõsítõk, equalizerek, magnetofonok, (deckek) lemezjátszók, CD játszók, hangsu- gárzók, videórekorderek és lejátszók, mûholdvevõk beltéri egységei.
d) Elektronikus számítógépek - a hordozhatók kivételével -, adatfeldolgozó berendezések és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egységekkel, szünetmentes áramforrások.
e) Légkondicionáló berendezések.
f) Pénztárgépek.
2. A berendezésekre a kiegészítõ biztosítás biztosítási összegét azok új értékének megfelelõen, a kockázatviselés helyén talál- ható összes irodai berendezésre együttesen kell meghatározni.
3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
a) mindenfajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tá- rolt információkra;
b) számítógépek egységein, tárolóin levõ adatokra és progra- mokra;
c) az üzemeltetési elõírások szerint rendszeresen cserélendõ alkatrészekre (pl.: mintázó- és papírtovábbító hengerek, szûrõk), valamint nem alkatrésznek minõsülõ kellékanya- gokra (pl.: festékszalagok, festékkazetták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és mûanyag bevonatok);
d) üzemi és segédanyagokra (pl.: kontaktanyagok, hûtõanya- gok, kenõanyagok, tisztítószerek);
e) azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tûz- és robbanáskárokat;
f) az olyan károkra, melyek az elektronikus berendezésekben, számítógépekben üzemidõn kívül, hibás, elégtelen vagy hi- ányos klimatizálás következtében adódnak.
III. Biztosítási szolgáltatás (kiegészítés
az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)
1. A biztosított berendezéseknek az I. 1. a), b) és c) pontok sze- rinti biztosítási események miatti totálkára – az 1. Fejezet IV.
4.b pontban foglaltaktól eltérõen – az üzembe helyezést köve- tõ 6. hónap után káridõponti (avult) értéken kerül megtérítésre. A káridõponti (avult) érték minimális összege – függetlenül az élet- kortól és a használtság fokától – a káridõponti új érték 30%-a.
2. Javítással helyreállítható berendezéseknek korábbi, üzemké- pes állapotában való helyreállításnak költsége kerül megtérí- tésre, amely magába foglalja a javítási költségeket és a lesze- relési, beszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltsé- geket. Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor csak ennek önköltsége kerül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakvállalat által történõ helyreállítás költségét.
3. A biztosító az irodai elektronikus berendezések következõ al- katrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat csak ak- kor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy a berendezésben keletkezett térítésköteles kárral. Ezeknél az al- katrészeknél a káridõponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken, az 1. pont szerinti minimális értékig, amennyiben a kár a berendezés 6 hónapos kora után követ- kezett be:
a) elektron-, képfelvevõ- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások,
b) világítótestek (izzók, fénycsövek);
c) besugárzó- és fûtõtestek, fûtõelemek.
A biztosított berendezés teljes (totál) kára esetén ezek az alkatré- szek az elektromos és elektronikus berendezésre megállapított kártérítés szerint térülnek.
4. A biztosító nem téríti meg:
a) azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során elvégzett módosításból, átalakításból, vagy korszerûsítésbõl erednek;
b) ideiglenes javítás költségeit;
c) készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerzõdések átalánydíját).
6.Fejezet: Szállítmánybiztosítás
A biztosítási szerzõdés megköthetõ a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készle- teknek (I. Fejezet 1. C.) saját tulajdonú gépjármûvel történõ rend- szeres szállítási tevékenységére (ideértve ezen vagyontárgyaknak a biztosított alkalmazottainak tulajdonát képezõ gépjármûvel törté- nõ szállítását is), ha az a biztosított megbízása alapján történt.
I. Biztosítási események
1. A biztosító a szállítási tevékenység során - a kockázatviselés idõtartama alatt - az elõre nem látható és hirtelen bekövetkezõ sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, melyek a következõ miatt keletkeztek:
a) tûz, villámcsapás, robbanás;
b) elemi csapások: vihar, jégverés, felhõszakadás, földcsu- szamlás, föld- és kõomlás;
c) a szállítóeszközt ért baleset;
d) hidak vagy más építmények beomlása;
e) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történõ elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés;
f) rablás, a lezárt gépjármûbõl történõ lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása.
II. Biztosítható vagyontárgyak, biztosítási összeg
1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben meg- határozott olyan vagyontárgyakra terjed ki, melyek a „készle- tek” (1. Fejezet I. C) vagyoncsoportokba soroltatók, a fuvaro- zásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolha- tók a következõ termékcsoportok valamelyikébe:
a) fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagok;
b) öngyulladásra hajlamos anyagok;
c) tartálykocsiban szállított áruk;
d) mûértékkel bíró vagyontárgyak;
e) hangszerek;
f) dohányáruk;
g) szõrmeáru;
h) fegyverek.
2. A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a biztosí- tási idõszakon belül elõforduló maximális szállítmányérték. Több jármû esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerzõdés szerinti teljes biztosítási összeget.
A szállítmányérték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülõ költségeknek összege. Számla hiányá-
ban a biztosítási összeget a szállított vagyontárgyak új értéké- nek figyelembevételével kell meghatározni. (ld. 1. Fejezet II. 2.)
3. A szerzõdõnek (biztosítottnak) minden egyes szállítmányt a biz- tosított gépjármûhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevél-tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltün- tetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, ill. tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító ké- résére a teljes szállító-, ill. fuvarlevéltömb bemutatandó.
4. A biztosító a fuvareszközönként kifizethetõ kártérítési kötele- zettségét a teljes biztosítási idõszak (egy év) alatt 3 millió Ft összegben korlátozza.
III. A kockázatviselés idõbeni és területi hatálya
1. A jelen Feltételek szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az idõpontban kezdõdik, ami- kor az áru, a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a jár- mûbe berakásra kerül, tart a szállítás rendes ideje alatt, és ab- ban az idõpontban végzõdik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a jármûbõl történõ haladéktalan kirakodása befejezõdik.
2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármû – nem a szállítással közvetlenül összefüggõ tevékenység vég- zése céljából – õrizetlenül marad. Az õrizetlen gépjármûben történõ tárolás jelen Feltétel alapján raktározásnak minõsül, így annak ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.
3. A kockázatviselés területi hatálya a Magyar Köztársaságra terjed ki.
IV. Biztosítási szolgáltatás (kiegészítés
az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)
1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a kö- vetkezõ költségeket téríti meg:
a) azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított (szerzõdõ) a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegetõ kár elhá- rítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a kártérítés együttes összege nem halad- hatja meg a szállítmányra megállapított biztosítási összeget, kivéve ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek;
b) a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító megtéríteni köteles;
c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált iga- zolt többlet fuvarozási költségeket, amennyiben - elõzetes bejelentés alapján - ezen költségek indokoltságát a biztosí- tó elismeri.
2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt okmá- nyok bemutatása szükséges:
a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél, és eredeti áru- számla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok;
b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolásá- ra szemlejegyzõkönyv, szakértõi jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntetõ kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést - a biztosító hozzájárulásával - harmadik személy végzete;
c) az 1. Fejezet I. 1. f) pontja szerint bekövetkezett károk ese- tén a rendõrhatósági feljelentés, jegyzõkönyv, határozat stb. másolata.
3. A lezárt gépjármûbõl történõ lopás, valamint a teljes szállít- mánynak a szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása biz-
tosítási események (1. Fejezet I. 1. f) pont) bekövetkezése mi- atti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biz- tosító, ha:
– a szállító gépjármû szilárd tetõvel/felépítménnyel rendelkezett;
– a gépjármûvet lezárt állapotban parkolták le;
– a gépjármû rendelkezett MABISZ által minõsített, mûködõ- képes riasztó és/vagyindításgátló berendezéssel, amelyet a jármû leállítása után aktív állapotba helyeztek;
– a biztosított szállítmányt a gépjármû utas- vagy rakterében, kívülrõl nem látható módon tárolták;
– a gépjármû feltörése bizonyíthatóan reggel 4 és este 10 óra között történt, kivéve ha a lezárt szállító jármûvet lezárt, szi- lárd falazatú és tetõzetû helyiségben parkolták le.
V. Kizárások, mentesülés (kiegészítés
az Általános szerzõdési feltételek V.-höz)
A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
a) azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozására alkalmat- lan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték;
b) a szállítmány penészesedése, erjedése, belsõ romlása illet- ve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, ki- véve, ha az ilyen kár valamely 6. Fejezet I. szerinti biztosítási események következménye;
c) öngyulladás, tûz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány - a biztosítható vagyontárgyakon kívül - öngyulladás-, tûz- vagy robbanásveszélyes anyago- kat is tartalmazott;
d) a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különö- sen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár valamely 6 Fejezet I. szerinti biztosítási esemény követ- kezménye;
e) a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletkeztek, ideértve a sértetlen külsõ burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is.
7. Fejezet:
Üzemszünet biztosítás
A biztosító a jelen Feltétel szerint kötött biztosítási szerzõdés alap- xxx xxxx vállal kötelezettséget, hogy megtéríti azokat a biztosított üzemszüneti veszteségeket, amelyek a feltételben részletezett üzemszüneti biztosítási események bekövetkezése miatt üzem- szünet tartalma alatt – legfeljebb azonban a biztosító által vállalt fe- dezeti tartam alatt – keletkeztek.
I. Üzemszüneti biztosítási események
1. Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerû gaz- dasági tevékenységének kényszerû szüneteltetésével, ha an- nak oka valamely - a Tûz és elemi károk, illetve Betöréses lo- pás és rablás biztosításában definiált (2. Fejezet I. és 3. Feje- zet I.) – biztosítási esemény:
– tûz alapkockázatok;
– elemikár-kockázatok;
– vezetéskesvíz-kockázatok;
– betöréses lopás, rablás és vandalizmus.
A felsorolt biztosítási események közül kizárólag a Tûz- és ele- mi károk, valamint a Betöréses lopás és rablás biztosításban megkötöttekre érvényes az üzemszünet biztosítási fedezet.
2. A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgál- tatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az 1. pontban meghatározott üzemszünetet kiváltó biztosí- tási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett
vagyoni kárt a Vagyonõr biztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegû vagy mértékû, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.
3. A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségeket amennyiben az üzemszünet a következõ okok miatt követke- zik be:
a) az 1. Fejezet X. kizárásai szerinti események, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károk a felsorolt eseményekkel és azok következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nincsenek összefüggésben;
b) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okirat, számlák és ha- sonlók megsemmisülése, elveszése, eltulajdonítása, vagy megrongálódása;
c) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok, mágnesleme- zek és egyéb adathordozók, valamint szoftverek megsem- misülése, elveszése, eltulajdonítása vagy megrongálódása.
4. Az üzemmenet egyéb okból történõ tényleges szüneteltetése alatt (pl.: átalakítás, felújítás, tevékenység szüneteltetése) – biztosítási események miatti – bekövetkezett üzemszüneti veszteségekre olyan mértékben nyújt kártérítést a biztosító, amely tartammal – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.
5. A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszü- neti veszteségeket, amelyek a következõ okok miatti üzem- szüneti tartam meghosszabbodása miatt keletkeztek:
a) az üzemszünet alatt bekövetkezett rendkívüli események vagy tartós körülmények következményei (ide tartoznak az
1. Fejezet V. kizárásai szerinti események is);
b) az üzem bõvítése, vagy olyan felújítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény (2. Fejezet I. és 3. Xxxxxxx X.) bekövet- kezése utáni helyreállítás során vezettek be;
c) hatósági újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások;
d) a helyreállítás szokatlan mértékû elhúzódása tulajdoni, bir- toklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása, vagy egyéb hasonló események miatt;
e) mert a biztosított a megsérült vagy megsemmisült vagyontár- gyak helyreállításáról, pótlásáról nem idõben gondoskodik vagy ehhez nem áll elegendõ anyagi eszköz rendelkezésére;
f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.
II. Üzemszüneti veszteség
1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti idõtartamra ( a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ elmaradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek az összege, levonva belõle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket.
2. Elmaradt üzemi nyereség amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett teljesít- ménnyel. Üzemi nyereség az összes bevétel, amely tartal- mazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételek, a fél- kész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle a változó és állandó költségeket.
3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.),
amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tar- tama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ állapotnak megfelelõ keretek között – mihamarabb lehetõvé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.
4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet kö- vetkeztében elmaradnak vagy csökkennek, és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek kö- zé. Ide tartozik az üzemszünet idõtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is.
5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz.
6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdések- bõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá:
a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;
b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanya- gok megvételére történõ kiadások, ha azok nem az üzem- fenntartást szolgálják;
c) olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek össze- függésben az üzemszünettel, pl.: tõkebefektetés, spekulá- ciós és ingatlanügyletek.
III. Fedezeti tartam
1. A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezett- sége a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában kezdõdik, és a biztosítási szerzõdésben megjelölt fedezeti tar- tamig tart. A fedezeti tartam 3 hónap.
2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem - a káreset bekövetkezését megelõzõ állapotoknak megfelelõ - újraindítá- sának idõpontjában, de legkésõbb a fedezeti tartam lejárata- kor szûnik meg.
IV. Biztosítási összeg
1. Biztosítási összeg az éves üzemi nyereség és az állandó (fix) költségek összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül elért volna.
2. Adózás elõtti veszteség esetén a biztosítási összeg az üzem- szünet ideje alatt is felmerülõ állandó (fix) költségek és az üzem által üzemszünet nélkül kimutatható veszteség egyenlege.
3. A biztosítási összeget a tárgyévet megelõzõ év tényadatai, vala- mint a tárgyév tervadatai figyelembevételével kell meghatározni.
V. Önrészesedés
A szerzõdõ felek a biztosított önrészesedését illetõen 2 napban állapod- nak meg. A biztosító az önrészesedését a biztosítási szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.
VI. Biztosítási szolgáltatás (kiegészítés
az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)
1. A biztosító a biztosítási összegen belül megtéríti a tényleges üzemszünet tartamára, de legfeljebb a fedezeti tartamra meg- állapított elmaradt üzemi nyereséget és az állandó (fix) költsé- geket.
2. A kártérítési összeg meghatározásánál a biztosító figyelembe veszi azokat az objektív körülményeket (különösen: a piaci helyzet, az értékesítési lehetõségek, szezonális ingadozások, üzemi körülmények változása), amelyek az üzemmenetre ha- tással lettek volna, ha nem következik be üzemszüneti kár.
3. A biztosító nem téríti meg:
a) azt az elmaradt üzemi nyereséget, amelyet a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövet- kezése nélkül sem ért volna el;
b) azokat az állandó (fix) költségeket, amelyeket a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövet- kezése nélkül sem gazdálkodott volna ki;
c) azt az áruértékesítésbõl remélt nyereséget, ha az értékesí- tés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem lett volna lehetséges;
d) azokat a ráfordításokat (költségeket), amelyekbõl a biztosí- tottnak fedezeti tartamon túl is haszna származik, illetve amelyekkel a nem biztosított költségeket fedezi;
e) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerzõdésben meghatározott önrészesedést nem érik el.
4. A biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási össze- gek nem szolgálnak bizonyítékul az elmaradt üzemi nyereség, illetve az állandó (fix) költségek tényleges mértékére.
5. Alulbiztosítás esetén, amennyiben a biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a tényle- ges üzemszüneti veszteségek alapján a fedezeti tartamra szá- mított teljes biztosítási öszszeg, a biztosító ennek az aránynak megfelelõ mértékben téríti meg a tényleges üzemszüneti veszteségeket.
6. A kártérítési összegbõl a biztosító a szerzõdés szerinti önrésze- sedéses idõtartamra esõ üzemszüneti veszteségeket levonja.
VII. A kártérítés kifizetése
1. A biztosító az üzemszüneti veszteségek alapján megállapított kártérítési összeget annak megállapítását követõ 15 napon belül fizeti ki.
2. A biztosító az üzemleállást követõ 30 nap után – a biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan meg- állapítható (becsült) kártérítési összeg 80%-ának erejéig kár- elõleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kár- térítési összeg a 30 nap letelte elõtt is meghatározható, akkor a biztosított ennek megfelelõen kérheti az elõleg kifizetését.
3. A biztosító nem kötelezhetõ kártérítési elõleg fizetésre.
VIII. Könyvvezetési kötelezettség
1. A biztosított köteles a jogszabályokban és feltételekben szá- mára elõírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének ele- get tenni. A folyó évre, valamint az elõzõ három évre vonatko-
zó üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és az azokban tör- tént bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – bizton- ságos helyen – köteles megõrizni.
2. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgálta- tási kötelezettsége alól, kivéve ha a megsértés sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítá- sát és mértékét nem befolyásolja.
8. Fejezet:
Vállalkozói Assistance szolgáltatás feltételei
A Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy az év minden napján kék számán 0-24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását, és a lehetõségek szerint a legrövidebb idõn belül információt nyújt, iparos munkát szervez és átvállalja ennek költségeit a II. pontban leírtak szerint.
I. Információs és döntés támogató szolgáltatás
A biztosító vállalja, hogy a biztosított számára lehetõség szerint az alább felsorolt szolgáltatókról az ár, teljesítési határidõ, illetve minõ- ség kategóriákban telefonon információt ad és alternatívákat kínál. Vállalja továbbá, hogy az ügyféllel egyeztetett idõpontban a bizto- sítottat visszahívja.
– gépkocsi javítás, mûszaki vizsgáztatás, környezetvédelmi felülvizsgálat
– épület felújítással kapcsolatos különféle szakipari munka
– sofõr szolgálat
– gyermek megõrzés, babysitter szolgáltatás
– rendezvény szervezés, hostess közvetítés
– munkaerõ kölcsönzés
– szállítmányozás (rendszeres), szállítás (alkalmi), költöztetés
– oktatás, továbbképzés
– biztonságtechnikai szolgáltatás
– épülettakarítás
– értékbecslés
– idegen nyelvû dokumentumok fordítása
– könyvvizsgálat
– raktározás
– futárszolgálat
– utazási információk
– kulturális és szabadidõ információk
II. Vészelhárítási szolgáltatás
A. Vészhelyzet biztosítási esemény
Vészhelyzet, ha egy váratlan külsõ mechanikai hatás, vagy a biztosított épület épületgépészeti berendezéseinek meghibásodá- sa következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgõs beavatko- zást kíván a további károk illetve balesetveszély megelõzése érdekében. Nem minõsül azonban vészhelyzetnek a lapos tetõ szigetelés hiányossága miatti beázás.
Vészhelyzet esetén a biztosító a lehetõ legrövidebb idõn belül ipa-
rost küld a helyszínre. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordi- nátorának jogosultsága az ügyfél helyzetismertetése alapján.
B. A biztosító az alábbi általános szakipari munkákban vállal vészelhárítási szolgáltatást
– víz- és gázvezeték szerelés
– zárjavítás
– dugulás elhárítás
– villanyszerelés
– tetõ javítás
– üvegezés
C. Vállalt költségek
A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényben megjelölt összeg erejéig:
– kiszállási díj,
– munkadíj,
– anyagköltség
A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anya- gok, szerelvények csak az eredetivel megegyezõ fajtájúak, kategó- riájúak lehetnek, melynek célja a vészhelyzetet megelõzõ állapot helyreállítása.
Vészelhárítás esetén ha a felmerülõ költségek meghaladják a biz- tosítási kötvényben megjelölt összeget, a plusz költség minden esetben a biztosítottat terheli.
III. Szakiparosok ajánlása
Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzésé- hez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a biztosítottat terheli. Ha ezen munkák elvégzése egy, a biztosított Vagyonõr vállalkozói vagyonbiztosítási szerzõdése szerinti biztosítási esemény miatt vált szükségessé, a biztosító a Feltételek szerint kártérítést nyújt.
IV. Kockázatviselési hely
A biztosító az I. II. és III. pontokban részletezett szolgáltatásokat a xxx.xxxxxxxx.xx internet címen, vagy a 06 40 200 336 kék szá- mon megadott települések közigazgatási határán belül lévõ, a vagyonbiztosítási szerzõdésen megjelölt kockázatviselési helyen vállalja. A jogosultság nem ruházható át. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatásba bevont települések számát nem csökkenti, illetve azokon a településeken, ahol a szolgáltatás már mûködik ott nem szünteti meg.
V. Kockázatviselés kezdete
A szolgáltatás kezdete új szerzõdések esetén a biztosítási ajánlat aláírását, módosítás esetén a módosítás hatályba lépését követõ
30. nap.
Külön Xxxxxxxxxx és Záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához
Xxxxx Xxxxxxxxxx
KF 100. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Kármentességi engedmény alkalmazása
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbiakban részletezett módon és mértékben kármentességi díjengedményt nyújt a szerzõdõnek.
2. Az engedmény szempontjából kármentesnek minõsül az a szerzõdés, amelynél a biztosítási idõszakon (1 év) belül kárrá- fordítás nincs. Kárráfordítás alatt a biztosító a vizsgált biztosí- tási idõszak alatt bejelentett károk kifizetésének és tartalékolá- sának összegét érti.
3. Az engedmény mértéke növekszik az egymást követõ kár- mentes évek után, maximum 20%-ig. Az elsõ kármentes év után : 10%, a második után 15%, a harmadik és az azt köve- tõ kármentes évek után 20%. A számítás alapja a szerzõdés engedményekkel (kivéve a kármentességi engedményt) csök- kentett (nettó) díja.
4. A kármentességi engedmény mértékének megfelelõ összeget a biztosító a következõ biztosítási évben fizetendõ díjba beszá- mítja, vagyis a fizetendõ díjat ezzel az összeggel csökkenti.
5. Amennyiben egy biztosítási idõszakban kárráfordítás történt, a következõ kármentes idõszak elteltéig nem jár a kármentes- ségi engedmény. A kármentes idõszak után elsõ szintû en- gedmény (10%) adható újra, és mértéke a 3. pont szerint nö- velhetõ.
KF 101. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Zárt térben tárolt gépjármûvek biztosítása
1. Jelen külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (a továbbiakban VVF) egyéb rendelkezéseinek ér- vényben tartása mellett a biztosító kockázatviselése - a meg- állapított biztosítási díj megfizetése esetén - kiterjed a biztosí- tott gépjármûvekre, (VVF 1. Fejezet I. D. 1.) amíg azok a bizto- sított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók.
2. A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatá- rozott biztosítási eseményekre terjed, de csak akkor, ha a be- következett kár semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjármûvek üzemeltetésével.
3. A gépjármûvek biztosítási összegét azok utánpótlási értéké- nek megfelelõen, (VVF 1. Fejezet II. 1-3.) vagy a szerzõdéskö- téskor (szerzõdésmódosításkor) érvényes Eurotax Schwacke Katalógus szerint kell meghatározni.
4. Az önrészesedés mértéke azonos a telephelyen az alapfelté- telek szerint biztosított vagyontárgyakra meghatározott önré- szesedéssel.
5. Kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelõ ja- vítás (helyreállítás, pótlás) költségét téríti meg. A kártérítés fel- sõ határa azonban minden esetben a gépjármû tényleges, káridõponti (avult) értéke, levonva belõle a szerzõdésben rög- zített önrészesedést.
KF 102. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Szabadban tárolt gépjármûvek biztosítása
1. Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (a továbbiakban VVF) egyéb rendelkezéseinek ér- vényben tartása mellett a biztosító kockázatviselése – a meg- állapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosí- tott szabadban tárolt gépjármûvekre (VVF 1. Fejezet I. D. 1.), amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési he- lyen találhatók. Szabadban tároltnak tekintendõk azok a gép- jármûvek, amelyek a szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy anélkül vannak tárolva, továbbá, ha legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatók
2. A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatá- rozott biztosítási eseményekre terjed, de csak akkor, ha a be- következett kár semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjármûvek üzemeltetésével. A biztosítási fedezet nem ter- jed ki a részlopás károkra, a vandalizmus károkra, a jégesõ, hónyomás, valamint az ismeretlen jármû ütközése károkra.
3. A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lopás és rablás károkra, ha a gépjármûvek tárolására szolgáló telephely megfelel az alábbi követelményeknek:
– a telephely kerítéssel van körbevéve, a gépjármû- és sze- mélykapuk legalább egy darab kulcsos zárral vagy lakattal lezártak;
– a telephelyen a szabadban tárolt gépjármûvek a sötétedés beálltától kezdõdõen fényforrással jól láthatóan megvilágí- tottak;
– a lakott területen kívül fekvõ telephely a Z 137., Z 337., Z 339., illetve a Z 340. számú záradékok közül a szerzõdés- ben megjelölt Záradék elõírásainak megfelelõen õrzött;
– a telephelyen tárolt gépjármûvek kulcsai és okmányai nyit- vatartási idõben sem lehetnek a gépjármûvekben, nyitvatar- tási idõn kívül pedig a Z 302. Záradéknak megfelelõ lezárt épületben, lemezszekrényben vagy más értéktárolóban el- zárva tartandók.
4. A gépjármûvek biztosítási összegét azok utánpótlási értékének megfelelõen (VVF 1. Fejezet II. 1–3.), vagy a szerzõdéskötés- kor (szerzõdésmódosításkor) érvényes Eurotax Schwacke Ka- talógus szerint kell meghatározni.
5. Az önrészesedés mértéke azonos a telephelyen az alapfelté- telek szerint biztosított vagyontárgyakra meghatározott önré- szesedéssel.
6. Kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelõ ja- vítás (helyreállítás, pótlás) költségét téríti meg. a kártérítés fel- sõ határa azonban minden esetben a gépjármû tényleges, káridõponti (avult) értéke, levonva belõle a szerzõdésben rög- zített önrészesedést.
KF 107. sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Kirakatszekrények biztosítása
1. Jelen Külön Feltétel alapján – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezet kiterjed a Vállalko-
zások Vagyonbiztosítási Feltételei ( a továbbiakban VVF) sze- rint biztosított kereskedelmi egységhez tartozó kirakatszekré- nyekben és a bennük elhelyezett árukban keletkezett üvegká- rokra is:
2. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettõl elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külsõ határoló falán helyezkedik el, és az üzlettel nem képez egy légteret. Kirakatszekrénynek minõsülnek azok a kirakatok is, amelyek az üzlettel egy légkört képeznek, de a bennük elhelyezett árukészlet az üzletre elõírt védelmi rend- szeren kívül helyezkedik el (pl.: a bolt belsõ terét figyelõ moz- gásérzékelõ a kirakat térbe „nem lát be”, vagy az áruk a kira- katüvegen belül elhelyezett rács, falazat vagy más, a behato- lást gátló épületszerkezeti elem és a kirakatüveg között van- nak).
3. A biztosítási összeget kirakatszekrények és a bennük elhelye- zett vagyontárgyak értéke alapján, elsõ kockázatra kell meg- határozni, amelynek mértékét a biztosító korlátozhatja.
KF 110. sz. Xxxxx feltétel:
Kötelezõ önrész alkalmazása
Xxxxx Xxxxx feltétel alkalmazása esetén a biztosító a kárkifizetés mértékét önrészesedéssel csökkenti, ha a kár az alábbi biztosítási események valamelyike miatt következik be:
– tûz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése (VVF 2. Fejezet I. A.)
– betöréses lopás, rablás, vandalizmus (VVF 3. Fejezet I.)
Az önrészesedés mértéke minden esetben a megállapított kár- összeg 10%-a, de minimum 50 ezer Ft.
KF 111. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Idegen vagyontárgyak biztosítása
Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed az idegen (javításra, tisztításra, használatra, bizományba, megõrzésre stb. átvett, vagy bérelt) vagyontárgyakra olyan mértékben, amilyen mértékben a szerzõdõ felelõsséggel tartozik. Az átvett vagyontár- gyakról lapszámozott, másolati példánnyal ellátott elismervényt kell adni, feltüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az át- vétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.
A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtéríté- sére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Az egyes vagyontárgyakban keletkezett kár eseténa biztosító a károsodás mértékének megfelelõ javítás (helyreállítás, pótlás) tényleges költsé- gét téríti meg, ez azonban nem haladhatja meg a vagyontárgy kár- idõponti (avult) értékét. Totálkár esetén a kártérítés összege a va- gyontárgy tényleges, káridõponti (avult) értéke. A szerzõdõ és a ká- rosult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó
– megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak (illetve megbízottjának) fizeti ki.
KF 000.xx. Xxxxx Xxxxxxxx:
Készpénz és értékpapírok biztosítása betöréses lopás károkra
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és ér- tékpapír állományban keletkezett betöréses lopás károkra. (VVF 3. Fejezet I. 4.)
2. Biztosítható vagyontárgyak: (VVF 1.Fejezet I. D.2.)
a) készpénz, valuta
b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerû átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minõségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési- kárpótlási- és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;
A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelõ adatokat. E kimuta- tásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejû károsodás lehetõleg kizárt legyen.
c) egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõállí- tási költségétõl független értéket – pl. egy szolgáltatás árát
– megtestesítõ értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerzõdõ a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák) a biztosítá- si szerzõdés részletezésének megfelelõen.
3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási ösz- szegként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmaga- sabb értéknek megfelelõ elsõ kockázati összeget kell megha- tározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 50 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyon- tárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerzõdésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban (pl.: pénzszek- rény, fali-, vagy bútorszéf, páncélszekrény) voltak elhelyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
MABISZ által minõsített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:
– a minõsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó telepítési elõírá- sainak megfelelõ módon falba vagy padozatba épített, vagy
– a 300 kg-nál kisebb tömegû lemezszekrények 3000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítõ erõnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épületszerkezeti tartóelemhez rögzítettek.
– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.
Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek.
50 000 Ft összeghatárig lezárt bútorban is biztosítottak a 2. pontban felsorolt vagyontárgyak.
KF 000.xx. Xxxxx Xxxxxxxx:
Készpénz és értékpapírok biztosítása rabláskárokra
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és ér- tékpapír állományban keletkezett rabláskárokra. (VVF 3. Feje- zet I.4.)
2. Biztosítható vagyontárgyak: (VVF 1.Fejezet I. D.2.)
a) készpénz, valuta
b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerû átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minõségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési- kárpótlási- és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;
A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelõ adatokat. E kimuta- tásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejû károsodás lehetõleg kizárt legyen.
c) egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõállí-
tási költségétõl független értéket – pl. egy szolgáltatás árát
– megtestesítõ értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerzõdõ a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, je- gyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák) a biztosítá- si szerzõdés részletezésének megfelelõen.
3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási ösz- szegként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmaga- sabb értéknek megfelelõ elsõ kockázati összeget kell megha- tározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 500 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyon- tárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerzõdésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban pl.: pénz- szekrény, fali-, vagy bútorszéf, páncélszekrény) voltak elhe- lyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követel- ményeknek:
MABISZ által minõsített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:
– a minõsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó telepítési elõírá- sainak megfelelõ módon falba vagy padozatba épített, vagy
– a 300 kg-nál kisebb tömegû lemezszekrények 3000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítõ erõnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épü- letszerkezeti tartóelemhez rögzítettek.
– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.
5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 4. pont szerinti páncél- szekrénynek késleltetett nyitású idõzárral is rendelkeznie kell, amelyet a szerzõdõ / biztosított minimálisan öt perccel késlel- tetett nyitással mûködtet, valamint a kockázatviselési helyen a Z 322. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ berende- zést is üzemeltetni kell.
6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 5. pontban leírtakon kí- vül a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ és rögzítõ berendezést is üzemeltetni kell, vagy fegyveres õrzést biztosítani a Z 335. számú záradék elõ- írásai szerint.
7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerzõdés- ben a fentiektõl eltérõ egyéb védelmi elõírásokat is alkalmazhat.
8. A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek.
KF 000.xx. Xxxxx Xxxxxxxx:
Értékkészletek biztosítása betöréses lopás károkra
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed az értékkészletekben keletkezett betöréses lopás károkra. (VVF
3. Fejezet I.3.)
2. Biztosítható vagyontárgyak: ( VVF 1. Fejezet I D.3.) Értékkészletek: azaz arany, platina, drágakövek, igazgyön- gyök, és az ezen anyagokból készült tárgyak, ékszerek, ér- megyûjtemények.
3. Az értékkészletek esetében biztosítási összegként a biztosí- tási idõszakon belül elõforduló legmagasabb értéknek megfe- lelõ elsõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a betöréses lopás ká- rokra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt - a szerzõdésben rögzített - összes zárával lezárt értéktárolóban (pl.: pénzszekrény, fali-, vagy bútorszéf, páncélszekrény) voltak elhelyezve. Az értéktá- rolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
MABISZ által minõsített vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:
– a minõsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó telepítési elõírá- sainak megfelelõ módon falba vagy padozatba épített, vagy
– a 300 kg-nál kisebb tömegû lemezszekrények 3000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítõ erõnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épületszerkezeti tartóelemhez rögzítettek.
– az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.
Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti köve- telmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek.
KF 000.xx. Xxxxx Xxxxxxxx:
Értékkészletek biztosítása rabláskárokra
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése - a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén kiterjed a koc- kázatviselés helyén nyitvatartási idõ alatt lezárt értéktárolón kí- vül, kirakatban, vitrinben vagy más – az értékkészlet bemuta- tására, megmunkálására, stb. szolgáló berendezésen – elhe- lyezett értékkészletekben keletkezett rablás károkra. (VVF 3. Fejezet I.4)
2. Biztosítható vagyontárgyak: (VVF 1. Fejezet I D.3.) Értékkészletek: azaz arany, platina, drágakövek, igazgyön- gyök, és az ezen anyagokból készült tárgyak, ékszerek, ér- megyûjtemények.
3. Az értékkészletek esetében biztosítási összegként a biztosí- tási idõszakon belül elõforduló legmagasabb értéknek megfe- lelõ elsõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. 500 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a Z 322. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ berende- zést is üzemeltetni kell.
5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ és rögzítõ berendezést is üzemeltetni kell.
6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a Z 323. számú záradék szerinti rablótámadás jelzõ és rögzítõ berendezést kell üzemeltetni, és fegyveres õrzést biztosítani a Z 335. számú záradék elõírásai szerint.
7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerzõdés- ben a fentiektõl eltérõ egyéb védelmi elõírásokat is alkalmazhat.
8. A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek.
KF 120. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása
Jelen Külön Feltétel értelmében – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezet kiterjed az alábbi – a szerzõdésben megnevezett – szabadban tárolt vagyontárgyakra:
– mûszaki és kereskedelmi üzemi berendezések (Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei, a továbbiakban VVF 1. Fejezet I. B.)
– készletek (VVF 1. Fejezet I. C.)
Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendõk azok a vagyontár- gyak, amelyek a szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy anélkül vannak tárolva, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak. A biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre nem terjed ki: jégesõ, hónyomás, ismeretlen jármû ütközése valamint betöréses lopás, rablás és vandalizmus. A felhõszakadás biztosítási esemén- nyel összefüggésben a víz által okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a vagyontárgyak legalább 12 cm magas állvá- nyon helyezkedtek el.
KF 297. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Elemikár-kockázatok kizárása
Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 2. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a B. pont szerinti vihar, felhõsza- kadás, sziklaomlás, kõomlás, illetve földcsuszamlás, ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása, jégesõ és hónyomás, valamint ismeretlen jármû ütközése biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.
KF 298. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Vezetékesvíz-kockázatok kizárása
Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 2. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a C. pont szerinti vezetékesvíz- kár és tûzoltóberendezés kilyukadása biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.
KF 299. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Katasztrófa kockázatok kizárása
Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx alapján, a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 2. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a D. pont szerinti földrengés és árvíz biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.
KF 334. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Küldöttrablás biztosítása
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed bizto- sított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkra amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerzõdésben megjelölt mûködési (szállítási) területen, de kizárólag a Magyar Köztár- saság területén elkövetett rablás miatt következtek be. A Kü- lön Feltétel szerint kötött biztosítás szerzõdõje nem lehet hiva- tásos pénzszállító, illetve õrzõ-védõ vállalkozás.
2. Biztosítható vagyontárgyak (vagyoncsoportok; ld. még: Vállal- kozások Vagyonbiztosítási Feltételei - a továbbiakban VVF - 1. Fejezet I.D.2.):
a) készpénz, értékpapír;
b) egyéb értékcikknek minõsülõ vagyontárgyak a biztosítási szerzõdés részletezésének megfelelõen.
3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben kül- döttenként meghatározott szállított csúcsértékig, mint elsõ kockázati összegig terjed (ld. még VVF 1. Fejezet II.8.) A biztosító eseményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limit-
összeget határozhat meg, amely a kártérítési kötelezettségé- nek felsõ határa.
4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történõ átadásával kezdõdik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszûnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biz- tosított, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja.
5. A biztosítónak a Xxxxx feltételben foglalt kártérítési kötelezett- sége csak az alábbi pénzszállítási elõírások betartása esetén áll fenn:
– 200 000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fõ végzi;
– 500 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ végzi riasztó jelzést adó pénzszállító táskával;
– 2 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ végzi – akik közül 1 fegyveres – riasztó jelzést adó pénzszállító táskával;
– 10 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 3 fõ végzi – akik közül 2 fegyveres – riasztó jelzést adó pénzszállító táskával, személy- gépkocsival vagy zárt kocsiszekrényû kisteherautóval.
6. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól:
a) ha a szállítás során nem teljesültek a 5. pontban meghatá- rozott szállítási elõírások;
b) ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkal- mas (korlátozottan cselekvõképes) személyeket alkalmaz- nak õrként vagy kísérõként;
c) ha a kárt a küldött, a kísérõ vagy õrzõ személyzet tagja jog- ellenes, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
KF 398. sz.Xxxxx Xxxxxxxx:
Rablás kockázat kizárása
Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx alapján, a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 3. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a 4. pont szerinti rablás, valamint rablás, illetve annak kísérlete során elkövetett, 5. pont szerinti van- dalizmus biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.
KF 399. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Betöréses lopás kockázat kizárása
Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx alapján, a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 3. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki az 1. pont szerinti betöréses lo- pás, valamint betöréses lopás, illetve annak kísérlete során elköve- tett, 5. pont szerinti vandalizmus biztosítási események miatt be- következett károkra.
KF 698. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Szállítmányok rakodás közben történt törés kockázatainak kizárása
Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx alapján, a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 6. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki az 1. e) pont szerinti a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történõ elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés biztosítási események miatt be- következett károkra.
KF 699. sz. Xxxxx Xxxxxxx:
Szállítmányok rablás, lopás kockázatainak kizárása
Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx alapján, a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 6. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí-
tési kötelezettsége nem terjed ki az 1. f) pont szerinti rablás, a le- zárt gépjármûbõl történõ lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károkra.
KF 701 sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Szabadfoglalkozásúak kiegészítõ tevékenységszünet biztosítása
A biztosító a jelen Külön Feltételben kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzõdõ által megkötött Üzemszünet biztosítás (Vállalko- zások Vagyonbiztosítási Feltételei 7. Fejezet) alapján térítendõ veszteségeken túl megtéríti a biztosított üzemszerû gazdasági te- vékenységének szüneteltetésébõl eredõ veszteségeket az alábbi- ak szerinti módon és mértékben.
I. Biztosítási események
Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerû gazda- sági tevékenységének szüneteltetése, ha annak oka valamely, az alábbiakban felsorolt személyi kár.
1. Egészségügyi hatóság intézkedése vagy rendelkezése, ame- lyet fertõzés vagy járvány miatt hoznak, és amely az üzemet (tevékenységet) vagy a név szerinti megnevezett, az üzem (te- vékenység) vezetéséért felelõs személyt érinti (karantén).
2. A név szerint megnevezett, az üzem (tevékenység) vezetésé- ért felelõs személy betegségbõl vagy balesetbõl eredõ teljes (100%-os), de nem maradandó munkaképtelensége.
a) A teljes (100%-os), de nem maradandó munkaképtelenség akkor kezdõdik, amikor az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy szakmai tevékenységét a biztosító orvosá- nak értékelése szerint semiképpen sem tudja gyakorolni, és nem is gyakorolja; akkor végzõdik, amikor ez a személy a biztosító orvosának értékelése szerint újra munkaképes, vagy szakmai tevékenységét ismét gyakorolhatja. A biztosí- tó orvosa az értékelést a biztosított személy kezelõorvosa (háziorvosa) által kitöltött kárbejelentõ kérdõív és az ehhez csatolt leletek és zárójelentések alapján dolgozza ki. Amen- nyiben a biztosító orvosa ezeket a dokumentumokat nem tartja elegendõnek, akkor a káresemény tisztázásához – a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség és annak mértékének megállapításához – szükséges mértékben a személyes vizs- gálat lehetõségét is felhasználhatja a dokumentáció kiegé- szítésére. Az ezzel kapcsolatos költségeket a biztosító viseli.
b) Betegség az orvostudomány általánosan elismert állása szerint a normálistól eltérõ testi vagy szellemi állapot. Nem minõsül betegségnek a terhesség, koraszülés és a szülés, beleértve az ezekre visszavezethetõ panaszokat.
c) Baleset a szerzõdõ (biztosított) akaratától független ese- mény, amely testére kívülrõl jövõ hirtelen mechanikai vagy kémiai hatást gyakorol, és testi károsodást von maga után. Balesetnek minõsülnek az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy akaratától független alábbi események is:
– égés, leforrázás, villámcsapás vagy elekrtomos áram hatásai;
– gázok vagy gõzök belélegzése, mérgezõ vagy maró anyagok bevétele, kivéve, ha ezen hatások folyamatosan érik a szervezetet;
– végtagok kificamodása, valamint a végtagokon és gerinc- oszlopon található izmoknak, inaknak, ínhüvelyeknek és kötõszalagoknak a rándulása és elszakadása a tervezett mozgási folyamat hirtelen megváltozása következtében. A betegségek nem minõsülnek balesetnek, és a ragályos betegségek sem tekinthetõk baleseti következménynek.
d) Gyógykezelés az olyan orvosi beavatkozás, amely az or- vostudomány általánosan elismert állása szerint alkalmas- nak látszik arra, hogy az egészséget helyreállítsa, az állapo- tot javítsa, vagy a rosszabbodást megakadályozza. Nem minõsülnek gyógykezelésnek azok a bevatkozások, ame- lyek nem közvetlenül szükségesek a betegség megszünte- téséhez, valamint a terhességgel összefüggõ, orvosilag szükséges beavatkozások; mûvi megtermékenyítés vala- mennyi formája (pl.: in vitro fertilizáció, inszemináció); termé- ketlenség megszüntetésére szolgáló vizsgálatok és kezelé- sek; kozmetikai kezelések, kozmetikai operációk és azok következményei, függetlenül az Országos Egészségbiztosí- tási Pénztár kedvezményeitõl és esetleges minõsítésétõl.
3. A biztosítási védelem a személyi káreseményeknél az egész világon érvényes.
II. Nem biztosított események; a biztosítási védelem kor- látozása
Nem áll fenn biztosítási védelem az üzem-(tevékenység)szüneti károkra:
1. Amennyiben a kár készpénz, értékpapírok és adathordozók) üzleti könyvek, akták, tervek, másneslemezek, mágnesszala- gok és hasonlók), az ezeken található adatok, üzleti doku- mentumok és egyéb okmányok bármilyen fajtájú sérülésébõl, megsemmisülésébõl vagy eltûnésébõl keletkezik.
2. Az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személynek az alábbi okok miatti munkaképtelensége esetén:
a) Elvonókúrák és az elvonással kapvsolatos intézkedések kö- vetkeztében, valamint olyan betegségek, balesetek, továb- bá ezek következményének bekövetkeztében, amelyek al- kohol vagy kábítószerek hatása alatt keletkeztek, vagy ame- lyek alkohol vagy kábítószerek hatása alatt súlyosbodtak, vagy amelyek gyógykezelése alkohol vagy kábítószerek ha- tása alatt nehezebbé vált, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy a kár az alkohol vagy kábítószerek hatásá- val vagy következményeivel sem közvetett, sem közvetlen kapcsolatban nem áll.
b) Ön- és közveszélyesség, valamint öngyilkossági kísérlete miatt gyógykezelés következtében.
c) Olyan betegségek és balesetek következtében, amelyek egy szándékos bûncselekmény elõkészítésének vagy elkö- vetésének következményei.
d) A szerzõdõ (biztosított) vagy az üzem (tevékenység) vezeté- séért felelõs személy olyan betegségei vagy balesetei kö- vetkeztében (beleértve ezek következményeit is), amelyeket szándékosan idézett elõ.
e) Olyan balesetek következtében, amelyek ejtõernyõs ugrá- soknál, vagy repülõeszközök használata során történnek, kivéve az olyan balesetek, amelyek a szerzõdõt (biztosítot- tat) személyszállítás céljára engedélyezett motoros repülõ- gép utasaként érik. Utasnak minõsül, aki a repülõeszköz- nek sem üzembentartója, sem a személyzethez nem tarto- zik, sem pedig hivatásszerû tevékenységet nem folytat a re- pülõeszköz segítségével.
f) Olyan balesetek következtében, amelyek szárazföldi és vízi sportmotoros versenyeken és a hozzájuk tartozó edzése- ken versenyzõként érik a szerzõdõt (biztosítottat).
g) Ha az illetõ személy megyei, országos vagy nemzetközi ver- senyen, vagy ezen rendezvények hivatalos edzésén ver- senyzõként szenvedett balesetet az alábbi sportágakban: sí, korcsolya, bob, szánkó minden fajtája.
3. Ha 24 hónapon belül egy vagy több biztosítási eseményre a biztosítónak összességében legalább 365 napos kártérítési kötelezettsége áll fenn, akkor megszûnik a biztosító kockázat- viselése.
4. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettsége, hogy gépjármû veze- tõjeként minden esetben rendelkezzen az adott gépjármû ve- zetésére jogosító hatósági engedéllyel; ez akkor is érvényes, ha a szerzõdõ (biztosított) a gépjármûvet nem közforgalmi úton vezeti. E kötelezettség megszegése a biztosító mentesü- lését vonja maga után.
5. A biztosítási védelem csak az olyan üzem (tevékenység) szünetekre terjed ki, amelyeknek az oka egy olyan személyi kár – amelyet a biztosítási idõszak alatt okoztak, illetve amely a biztosítási idõszak alatt keletkezett, és – amelyet a biztosítá- si idõszak alatt felismertek és – amelyre vonatkozó biztosítási igényt jelen szerzõdésre alapozva a biztosítási idõszak alatt a biztosítónak bejelentették. Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.
III. Biztosítási érték, biztosítási összeg és idõbeni önrészesedés
A biztosítási érték azon nyereségnek és fix költségeknek az össze- ge, amely nyereséget a szerzõdõ (biztosított) az üzem-(tevékeny- ség)szünet nélkül, a személyi károk fellépését követõ 12 hónap alatt elért volna, illetve amely fix költségeket ezen idõszak alatt ki kellett volna fizetnie. A biztosítási összegnek a biztosítási értékkel kell megegyeznie.
1. Idõbeni önrészesedés:
Az I. 1.pontban meghatározott személyi károk esetén (karan- tén) 2 napos önrészesedés, az I. 2. pontban meghatározott személyi károknál (betegségbõl vagy balesetbõl eredõ teljes, de nem maradandó munkaképtelenség) a kötvényben meghatározott idõbeni önrészesedés érvényes. Az idõbeni önrészesedés napokban meghatározott értéke mindig mun- kanapokat jelent.
2. Az idõbeni önrészesedés lerövidítése:
Az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy 100%-os, de nem maradandó munkaképtelensége miatt fellépõ üzem- (tevékenység)szünet esetén a megállapított idõbeni önrésze- sedés 7 nappal lerövidül, amennyiben a biztosítási esemény legalább 48 órás állandó kórházi gyógykezelést igényel, vagy a munkaképtelenség oka egy baleset.
IV. Fedezeti tartam, kárviselési összeg,
az üzem-(tevékenység)szüneti kár vége
1. A biztosító kárviselési ideje az üzem-(tevékenység)szüneti kár fellépésével kezdõdik és – ha más megállapodás nem szüle- tik – 12 hónapig tart. A biztosító kártalanítási kötelezettsége csak a meghatározott idõbeni önrészesedés lejárta után kez- dõdik. Azoknál az üzemeknél (tevékenységeknél), amelyek egész évben, megszakítás és nagyobb szezonális ingadozás nélkül mûködnek, egy ettõl eltérõ kárviselési idõben is meg le- het állapodni. Ezekben az esetekben a biztosító kártalanítási kötelezettsége a biztosítási összegtõl eltérõ kárviselési összeg- nek a kiszámításához 12 hónapnál rövidebb kárviselési idõ esetén a 12 hónapos biztosítási összeget kell alapul venni.
2. Az üzem-(tevékenység)szüneti kár véget ér:
a) Az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy munka- képességének visszanyerésével.
b) Abban az idõpontban, amikor megállapítható, hogy a bizto- sított üzem (tevékenység) változatlan formában tovább már nem mûködtethetõ, különösen az üzem (tevékenység) ve- zetéséért felelõs személy maradandó munkaképtelensége vagy halála esetén.
V. Kártalanítás
1. A biztosító nyereségre és fix költségekre vonatkozó kártalaní- tásának mértékét azon körülmények határozzák meg, ame- lyek azok nagyságát a biztosító kárviselési ideje alatt befolyá- solták volna. Ezek különösen a piaci helyzet és a különleges üzleti és technikai üzemi körülmények, az üzem (tevékenység) rendszerében és az értékesítési viszonyokban bekövetkezett változások, valamint rendkívüli természeti katasztrófák, sztrájk, bojkott, a szerzõdõ (biztosított) csõd- vagy kényszeregyezsé- ge. A kártalanítás megállapításának a továbbiakat kell még fi- gyelembe venni: a nyereséget, amelyet a nyersanyag és fél- kész termékek értékesítése esetén a biztosítási esemény után el lehet érni; a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetõségét, an- nak lehetõségét, hogy a kiesést az üzem (tevékenység) újra- indítása után az áruk intenzívebb gyártása, feldolgozása vagy értékesítése által, vagy egyéb felfokozott üzemteljesítés által a felelõsségi idõ alatt vagy annak lejárta után egy meghatározott idõszakon belül pótolják.
2. A kiesõ nyereséget és fix költségeket, valamint az ezekre esõ kártalanítás mértékét a valószínû üzem-(tevékenység)szünet teljes tartamára, de maximum a kárviselési idõre, és minden hónapra külön meg kell határozni. Amennyiben a kiesõ nyere- ség és fix költségek, valamint az ezekre esõ kártalanítások utólagos összesítésénél az addigi számításokkal szemben el- térés mutatkozik, úgy azokat korrigálni kell. Ha a szerzõdõ fe- lek az üzem-(tevékenység)szüneti kár bekövetkezése után másban nem állapodnak meg, a szakértõi megállapításoknak mindenekelõtt az alábbiakat kell tartalmazniuk:
– a biztosítási értéket a III. fejezet szerint;
– a valószínû üzem-(tevékenység)szünet terjedelmét és tar- tamát;
– a biztosítási esemény bekövetkeztében elmaradt nyere- séget és a fizetendõ fix költségeket;
– ha az üzem-(tevékenység)szünet tartama túlnyúlik a kárvi- selési idõn, akkor az elmaradt nyereségnek és a fizeten- dõ fix költségeknek a kárviselési idõre esõ részét.
VI. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei
a biztosítási esemény bekövetkezésekor
Olyan biztosítási esemény bekövetkezésekor, amelyre vonatkozó- an a szerzõdõ/biztosított kártalanítást igényel, a szerzõdõnek (biz- tosítottnak) a következõ kötelezettségei vannak:
1. Betegség (I. 2.b. pont) és baleset (I. 2.c. pont) után haladék- talanul orvosi segítséget kell igénybe venni. Az orvosi kezelést és a megfelelõ ápolást a gyógykezelés lezárásáig kell folytatni, tehát gondoskodni kell a betegség és a baleset következmé- nyeinek elhárításáról és csökkenésérõl.
2. A kezelõorvost vagy a kezelõ kórházat, valamint azokat az or- vosokat vagy kórházakat, amelyek a szerzõdõt (biztosítottat) más alkalomból kezelték vagy vizsgálták, fel kell hatalmaznia arra, hogy a biztosító által igényelt, a káresemény tisztázásá- hoz - a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség és annak mér- tékének megállapításához - szükséges felvilágosításokat és jelentéseket megadják. Ha a megbetegedést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is jelentették, ezt is fel kell ha- talmaznia a fentiekre.
3. A biztosító igényelheti, hogy a szerzõdõ (biztosított) vagy az üzem (tevékenység) vezetéséért felelõs személy a biztosító ál- tal kijelölt orvosokkal megvizsgáltassa magát a káresemény tisztázásához – a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség és annak mértékének megállapításához – szükséges mértékben. Az ezzel kapcsolatos költségeket a biztosító viseli.
4. A szerzõdõ (biztosított) a biztosítónak, annak megbízottjai- ként és szakértõinek, amennyire ez tõle méltányosan elvár- ható, köteles megengedni minden vizsgálatot a kár okáról és nagyságáról, valamint a biztosító kártalanítási kötelezett- ségének mértékérõl köteles minden erre szolgáló felvilágosí- tást kívánságra írásban is megadni. Erre a célra a biztosító rendelkezésére kell bocsátania a szabályszerû könyvelést és bizonylatokat.
5. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezte után a biztosító tudomására hozni minden olyan jogvi- szonyt, mely alapján a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben megtérítési igénye keletkezhet.
6. Ha szerzõdõ (biztosított) az elõzõekben felsorolt kötelezettsé- gei valamelyikét megszegi, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és azáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összeg- nek a pontos megállapítása, a biztosító mentesül fizetési köte- lezettsége alól.
VII. A szerzõdés megszûnése
1. A biztosítási szerzõdés külön felmondás nélkül megszûnik:
a) Ha 24 hónapon belül egy vagy több biztosítási eseményre a biztosító kártalanítási kötelezettségei összességében a 365 napot elérték.
b) Az üzem (tevékenység) végleges megszûnése vagy a biz- tosítási érdek egyéb megszûnése esetén. Az üzem áthe- lyezése nem vezet a szerzõdés megszûnéséhez, ha a szer- zõdõ (biztosított) a változásbejelentési kötelezettségét telje- sítette.
2. A biztosító kockázatviselése annak a biztosítási évnek az utol- só napján megszûnik, amelyben a szerzõdõ (biztosított) a 65. életévét betölti. Amennyiben a biztosító kockázatviselése több biztosított tevékenységre vonatkozik, a biztosító kockázatvise- lése értelemszerûen csak annak a biztosítottnak a tevékeny- sége esetében szûnik meg, aki az adott biztosítási év utolsó napjáig betöltötte a 65. életévét. A szerzõdés megszûnésére az általános szabályok irányadóak, a biztosítót pedig a kocká- zatviselése végéig járó díj illeti meg.
KF 797. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Elemikár-kockázatok kizárása az üzemszünet biztosításból
Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 7. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki az elemi károk miatt bekövetke- zett üzemszüneti veszteségekre.
KF 798. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Vezetékesvíz-kockázatok kizárása az üzemszüneti biztosításból
Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 7. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí-
tési kötelezettsége nem terjed ki a vezetékes vízkárok miatt bekö- vetkezett üzemszüneti veszteségekre.
KF 799. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:
Betöréses lopás kockázat kizárása az üzemszünet biztosításból
Jelen Külön Feltétel alapján a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Fel- tételeinek 7. Fejezet I.-ben foglaltaktól eltérõen, a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem terjed ki a betöréses lopás, rablás és az ezek során vagy ezek kísérlete során elkövetett vandalizmus miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteségekre.
Záradékok
Z 133. sz. Záradék:
Lakott épület
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: Az épület(tömb)-ben olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található, amelyben állandó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több személy lakik. Lakottnak minõsül a kockázatviselési hely akkor is, ha ott ilyen helyiség nem található, de a legközelebbi la- kás céljára szolgáló épület távolsága nem több 20 m-nél, vagy a szerzõdõ/biztosított a kockázatviselési helyen folyamatos (non stop, éjjel-nappali, három mûszakos) tevékenységet folytat.
Z 134. sz . Záradék:
Lakott területen belül található épület
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: Az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül he- lyezkedik el.
Z 137. sz. Záradék:
Állandó portaszolgálat
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A porta- szolgálatot a biztosított objektum (telephely, vagy épület) egyik be- járata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenõ-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyi- ségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvonalú telefonkészülék, vagy mobil telefon üzemel. A portaszol- gálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetek- ben hagyhatja el szolgálati helyét. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540 § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak vál- tozásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 201. sz. Záradék:
Tûzveszélyes építési szerkezet
Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek építési módja eltér az Vállalkozások Va- gyonbiztosítási Feltételek (VVF) 1. fejezet I. A. 3. pontja szerinti nem tûzveszélyes építési szerkezet meghatározástól.
Z 202. sz. Záradék:
Készletek tárolása talajszint alatti helyiségben
Eltérõen a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei 2. Fejezet I.
B.2. és C.2.c. pontjaiban foglaltaktól, a készletekben (VVF) 1. Feje- zet I. C. keletkezett - víz által okozott - károkat a biztosító csak ak- kor téríti meg, ha a kár bekövetkezése idején készletek a helyiség padozata fölött legalább 50 cm magasságban voltak elhelyezve.
Z 203. sz. Záradék:
Önmûködõ tûzjelzõ berendezés alkalmazása
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen önmûködõ tûzjelzõ berendezés talál- ható. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettséget vállal az alábbiakra:
1. A berendezés üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi ható- sági elõírást betartja.
2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,
a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésõbb 2 napon belül írásban bejelenti;
b) a berendezést a biztonsági elõírások betartásával a lehetõ leggyorsabban kijavíttatja.
3. A teljes berendezést minden mûködtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellen- õrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és errõl az illetékes hatóság igazolását beszerzi.
4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- õrizhesse, az ellenõrzés során feltárt hiányosságokat szintén késedelem nélkül kijavíttatja és elvégzésérõl az illetékes ható- sági igazolást beszerzi. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.
540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 206. sz. Záradék:
Sprinkler berendezés
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen sprinkler berendezés található. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettséget vállal az alábbiakra:
1. A berendezés üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi ható- sági elõírást betartja.
2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,
a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésõbb 2 napon belül írásban bejelenti;
b) a berendezést a biztonsági elõírások betartásával a lehetõ leggyorsabban kijavíttatja.
3. A teljes berendezést minden mûködtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellen- õrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és errõl az illetékes hatóság igazolását beszerzi.
4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- õrizhesse, az ellenõrzés során feltárt hiányosságokat szintén
késedelem nélkül kijavítatja és elvégzésérõl az illetékes ható- sági igazolást beszerzi. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.
540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 207. sz. Záradék:
Tûzivízellátás
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen tûzivízellátás van, azaz az objektum az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezik a vonatkozó, hatályos tûzvédelmi szabványoknak, illetve a tûzvédelmi hatóság elõírásainak megfelelõ tûzivízellátó rendszerrel, tûzivízkészlettel, il- letve tûzivízvételi lehetõséggel. A tûzivízellátó rendszer el van látva elõírásos mennyiségû tûzcsappal, illetve tûzcsapszerelvénnyel, tömlõvel és sugárcsõvel. A rendszer felülvizsgálata a hatósági elõ- írásoknak megfelelõ idõközönként, dokumentált módon történik. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 301. sz. Záradék:
1. Védelmi szint alkalmazása
(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-306. záradékok- hoz.)
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:
Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpontok:
– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerke- zet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szer- kezet, amely legalább 10 cm vastagságú;
– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkeze- tek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosí- tó egyéb anyag található;
– gyári elemekbõl összeállított faház.
Ajtók
Az ajtó(k) biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgató- szerkezettel biztosított. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 302. sz. Záradék:
2. Védelmi szint alkalmazása
(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-306. záradékok- hoz.)
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög-
zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (2. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:
Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpontok:
– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerke- zet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szer- kezet, amely legalább 10 cm vastagságú;
– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkeze- tek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosí- tó egyéb anyag található;
– gyári elemekbõl összeállított faház.
Ajtók
Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek le- törés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhú- zás ellen védettek. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és kiemelés elleni védelemmel ellátni. A zár- nyelvek reteszelési mélységének 14 mm-t el kell érnie. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) max. 5 mm lehet.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 303. sz. Záradék:
3. Védelmi szint alkalmazása
(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-306. záradékokhoz.)
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:
Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:
– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerke- zet (pl. panelházak).
Ajtók
Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek le- törés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhú- zás ellen védettek. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és kiemelés elleni védelemmel ellátni. A zár- nyelvek reteszelési mélységének 20 mm-t el kell érnie. A reteszva- sak fogadására legalább két ponton falszerkezethez rögzített ellen- lemezt kell alkalmazni. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspon- tosság) max. 5 mm lehet.
Bevésõzár esetén a könnyített oldalon min. 150×300 mm-es, leg- alább 1 mm vastagságú acéllemez megerõsítés szükséges.
Üvegezett ajtók üvegfelületeire ld. még az ablakokra meghatáro- zott követelményeket is.
Ablakok
Az ablakok esetében az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagassággal rendel-
kezõ, 30×30 cm-nél nagyobb felületû ablakokra vonatkoznak:
– belülrõl zárható redõnnyel, spalettával szereltek, vagy
– MABISZ által minõsített, minimum A1 fokozatú biztonsági üvegezés
– min. 0,1 mm vastagságú, illetve MABISZ által minõsített biz- tonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
Az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltá- volítható – rögzítõlécet kell alkalmazni.
A fóliát legalább 6 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, bu- borékmentesen kell elhelyezni.
A keret és a fólia széle közt a távolság nem lehet több, mint 1 mm.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 304. sz. Záradék:
4. Védelmi szint alkalmazása
(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-306. záradékokhoz.)
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:
Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:
– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerke- zet (pl. panelházak).
Ajtók
Az ajtó és ajtótokok tömör fából vagy fémbõl készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására legalább 2 ponton a falszer- kezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) max. 4 mm lehet oldalanként. A fából készült ajtóalapok vastagsága min. 40 mm, min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a ki- emelés elleni védelmet.
A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélysé- gének 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Üvegezett ajtók üvegfelületeire ld. még az ablakokra meghatározott követelményeket is.
Ablakok
A járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkezõ, 30×30 cm-nél nagyobb területû ablakok felül- tet max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél
– vagy ezzel egyenszilárdságú –, kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat- tal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok eseté- ben a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biz- tosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármi- lyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként minõsített rács, redõny, vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 305. sz. Záradék:
5. Védelmi szint alkalmazása
(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-306. záradékokhoz.)
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (5. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:
Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 30 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:
– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszer- kezet (pl. panelházak).
Ajtók
MABISZ által minõsített, vagy az alábbi követelményeknek megfe- lelõ ajtószerkezet:
Az ajtó és ajtótokok tömör fából vagy fémbõl készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására a falszerkezetekhez legalább 2 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) max. 4 mm lehet oldalanként. A fából készült ajtóalapok vastagsága min. 40 mm, min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a ki- emelés elleni védelmet.
A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés és fúrás elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélységének 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 1 mm vastagságú, edzett acéllappal kell biztosítani. Üvegezett ajtók üvegfelületeire ld. még az ablakokra meghatározott követelménye- ket is.
Ablakok
A járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkezõ, 30×30 cm-nél nagyobb területû ablakok felü- letét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû kör- acél – vagy ezzel egyszilárdságú –, kívülrõl nem szerelhetõ rácso- zattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok eseté- ben a zárást 2 ponton záródó, letörés és fúrás ellen védett bizton- sági zárral kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett al- kalmazható bármilyen, a MABISZ által a teljes körû mechanikai vé- delem elemeként minõsített rács, redõny, vagy minimum B1 foko- zatú biztonsági üvegezés. A 3 és 6 m közötti vagy a 30×30 cm- nél kisebb ablakokra az alábbi követelmények érvényesek:
– kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltek, vagy
– MABISZ által minõsített, minimum A1 fokozatú biztonsági üvegezés
– min. 0,1 mm vastagságú, illetve MABISZ által minõsített biz- tonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
– Az üvegtábla keretbe való beépítéséhez - kívülrõl nem eltá- volítható - rögzítõlécet kell alkalmazni.
– A fóliát legalább 6 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, bu- borékmentesen kell elhelyezni.
– A keret és a fólia széle közt a távolság nem lehet több, mint 1 mm.
A 6 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 306. sz. Záradék:
6. Védelmi szint alkalmazása
(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-306. záradékokhoz.)
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségekre az alábbi (6. védelmi szint) technikai fel- tételek teljesülnek:
Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 30 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpont:
– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszer- kezet (pl. panelházak).
Ajtók
MABISZ által minõsített, legalább III. kategóriájú biztonsági ajtó, legalább 3 ponton záródó, MABISZ által minõsített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve.
Ablakok
A helyiségek összes ablakát max. 100×300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél - vagy ezzel egyeszinlárdságú -, kí- vülrõl nem szerelhetõ rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazat- hoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetében a zárást 2 ponton záródó, letö- rés, fúrás és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral kell biztosíta- ni. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a teljes körû mechanikai védelem elemeként minõsí- tett rács, redõny, vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Fogalommeghatározások
a Z. 301-306. záradékokhoz
1. Zárbetétek letörés elleni védelme
A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetõvé, a kiálló rész hosszával meg- egyezõ vastagságú, letörés ellen védõ eszközt – pl.: bizton- sági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédõ lemez stb. – kell al- kalmazni. A letörés ellen védõ eszközt kívülrõl nem szerelhetõ módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
2. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyûszû mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ
rögzítésével. Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás el- leni védelemnek.
3. Kiemelés elleni védelem
Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott hely- zetében történõ – leemelhetõségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt álla- potában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
4. Reteszelési mélység
A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.
5. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs le- hetõségeinek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi mi- nõsített lamellás zár és a MABISZ által minõsített biztonsági la- katszerkezet (lakat és lakatpánt).
6. Bevésõzár
Az ajtó lapjába besüllyesztett és csavarokkal rögzített zárszer- kezet.
7. Többpontos zárás
Többpontos zárásnak minõsül, ha a zár reteszvasak egymás- tól min. 30 cm-re helyezkednek el.
Z 310. sz. Záradék:
Megerõsített védelmû helyiségek
Azokra a helyiségekre, amelyekben az elektronikai és híradástech- nikai berendezések értéke meghaladja az 500.000 Ft-ot a betöré- ses lopás biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki, amennyiben az épület/helyiség mechanikai védelme megfelel a Z
304. sz. záradékban foglaltaknak.
Z 320. sz. Záradék:
Helyi elektronikai jelzõrendszer alkalmazása
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre az alábbi technikai feltételek teljesülnek: Az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvetõ követelmény a megfelelõ felületvé- delmi és a csapdaszerû térvédelem együttes megvalósulása, vagy a teljes körû térvédelem biztosítása.
Megfelelõ a felületvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezet, és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.
– Xxxxx xxxx- és ablakszárnyak védelme
A nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitás- érzékelõk) 1-2 cm-es elmozdulást érzékeljenek.
– Üvegfelületek védelme
Az érzékelõknek már az üveg repedésére is jelzést kell ad- niuk. Az érzékelõ kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület tí- pusának figyelembevételével történjen. Az érzékelõnek a teljes üvegfelületet védeni kell.
– Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer
– éles üzemmódban – a védett objektumban található ve-
szélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.
– Teljes közû a térvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belsõ terét és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.
Az elektronikai jelzõrendszer központja, érzékelõi, kezelõ be- rendezései és jelzésadói a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel rendelkezzen.
A rendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:
– a rendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, mani- pulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a ri- asztóközpont külön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jelezze;
– a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapot- ban is - a kezelõ számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti;
– a rendszer rendelkezzen két egymástól független energia- forrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
– a szükség áramforrás automatikus töltésérõl gondoskodni kell;
– egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen;
– a riasztásjelzés olyan kültéri hang- és fényjelzõ készülékek- kel történjen, amely a rendszer energiaforrásai mellett saját akkumulátorral is rendelkezik;
– a hang- és fényjelzõ készüléket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni;
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszünte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illet- ve kizárólag az arra illetékes kezelõ, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követõ- en automatikusan kapcsoljon éles állapotba;
– a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral tör- ténhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kódkapcsoló, illetve blokkzár esetén a kezelõnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre max. 30 másodperc idõ állhat rendelkezésre;
– hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is elhelyezhetõ, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikai- lag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön el- helyezésre;
– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatók), vagy a ki- és bekapcsolások ellenõrizhetõek legyenek, legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével;
– a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell el- helyezni;
– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védõcsõben kell vezetni,
– a vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdo- bozban történhet.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 321. sz. Záradék:
Távfelügyelt elektronikai jelzõrendszer alkalmazása
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel ren- delkezõ rendõri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendel- kezõ, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi távfel- ügyeleti rendszer központjában is kiváltja. Távfelügyeleti rendszer jellemzõi:
– megvalósul a védett objektumokban lévõ elektronikai jelzõ- rendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyûjtése és feldolgozása;
– az elektronikai jelzõrendszert, az átviteli rendszert, valamit a rendszerközpontot szervezetten és rendszeresen karban- tartják.
A biztonsági távfelügyeleti rendszer alkotórészei:
– a védett objektumban lévõ elektronikai jelzõrendszer - a Z
320. sz. Záradék technikai követelményei szerint;
– átviteli rendszer,
– távfelügyeleti rendszerközpont.
A távfelügyeleti rendszer az alábbi követelményeket kell, hogy ki- elégítse:
– az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvitelét:
riasztásjelzések; összetett riasztásjelzés; állapotjelzések;
helyi elektronikai jelzõközpont élesítve;
helyi elektronikai jelzõközpont hatástalanítva; helyi másodlagos táplálás megszûnt,
– a helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azo- nosítási lehetõséggel;
– a riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjel- zések (riasztás prioritás);
– a vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibát- lanságáról;
– egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerül- jenek ismétlésre;
– helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: behatolás a védett objektumba;
szabotázs;
– ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkeze- ti elemet képez, az elektronikai jelzõrendszer központja szá- mára elõírt kivitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és au- tonóm táplálással kell rendelkeznie;
– a riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren ke- resztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt): 3 perc,
– az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függõen rendelkezzenek a Hírközlési Fõfelügyelet megfelelõ enge- délyeivel;
– a rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben kerüljön telepítésre;
– a rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõ- rendszerek 5%-ától egyidejûleg érkezõ riasztásjelzések fo- gadására és 10 percen belüli lekezelésére;
– a rendszerközpontban történjen meg a felügyelt elektronikai jelzõrendszerek állapotellenõrzése legalább naponta kétszer;
– a rendszerközpont vezérlõ egysége – egyidejû hangjelzés- sel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg;
– a rendszerközpont vezérlõ egysége rendelkezzen olyan in- tézkedéstámogató alrendszerrel, amely – adatbázisát fel- használva – megjeleníti a veszélyeztetett objektum szüksé- ges adatait, dokumentálja a végrehajtást;
– a rendszerközpont vezérlõ egysége idõponttal ellátva nap- lózza:
a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelentéseket; a vezérlõ egység be- és kikapcsolását;
a vezérlõ egységbe való be- és kilépéseket;
az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést,
– a naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõsza- konkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást;
– a rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen át- kapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibáso- dott részegység funkcióit,
– a rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 322. sz. Záradék:
Rablótámadást jelzõ berendezés alkalmazása
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre Z 321. sz. Záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.
A fentieken túlmenõen a berendezés részét képezi – az ügyfélfor- galom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekbõl mûköd- tethetõ, és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapot- ban lévõ – rablótámadást jelzõ eszköz(ök) is.
Etérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 323. sz. Záradék:
Rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezés alkalmazása
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre Z 321. sz. Záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.
A fentieken túlmenõen a berendezés részét képezi – az ügyfélfor- galom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekbõl mûködtet- hetõ, és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévõ – rablótámadást jelzõ és rögzítõ (pl. videókamera) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 335. sz. Záradék:
Biztosított helyiségek õrzése nyitvatartási idõ alatt
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a pénzforgalmat bonyolító helyisége- ket - ügyféltér, értéktároló helyisége - nyitvatartási idõ alatt a szer- zõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott fegyveres õr vagy ható- sági engedéllyel mûködõ fegyveres õrzõ szervezet, vállalkozás - akinek kizárólagos feladata a biztosított helyiségek õrzése - õrzi.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 337. sz. Záradék:
Biztosított telephely õrzése
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. 1. pont- jának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely õrzött, azaz a kocká- zatviselés helyének helyiségeit üzemidõn kívül - szombat, vasár- nap és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalma- zottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglal- koztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vál- lalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely õrzése
– õrzi.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 339. sz. Záradék:
Biztosított telephely fegyveres õrzése
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított telephely fegyveresen õr- zött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidõn kívül - szombat, vasárnap és ünnepnapokon is - a szerzõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogvi-
szonnyal foglalkoztatott fegyveres õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vállalkozás - akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely õrzése - õrzi.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 340. sz. Záradék:
Biztosított telephely kutyás õrzése
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított telephely õrzött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkal- mazottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonnyal fog- lalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely õr- zése – õrzi. Ezen kívül az õrzési idõ alatt a biztosított telephelyen az õrzésre alkalmas és kiképzett kutya (kutyák) van(nak) szabadon engedve.
Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásait a biztosítónak haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.
Z 350. sz. Záradék:
Dohányáru és égetett szeszesitalok korlátozása
Az ajánlattevõ az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a dohányáruk és az égetett sze- szesitalok (az alkohol tartalom magasabb mint 30 V/V%) értéke külön-külön nem haladja meg a teljes készletérték 10%-át. Vendéglátóipari egységekre az égetett szeszesitalok korlátozása nem vonatkozik.
A biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus károk esetén mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a jelen záradékba fog- lalt korlátozás nem érvényesül.