EASY I.

ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁS-BIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2019. április 26-tól

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 2

Fogalmak 8

Preambulum 13

Általános feltételek 14

1. Biztosító, szerzôdô, biztosított 14

2. A biztosítási szerzôdés létrejötte 15

3. A biztosítási szerzôdés módosítása 15

4. A szerzôdés tartama, a biztosítás évfordulója 16

5. A biztosítási szerzôdés megszûnésének esetei 16

6. A kockázatviselés kezdete 16

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 16

8. Biztosítási összeg 17

9. Értékkövetés 17

10. A biztosító szolgáltatása 18

11. A szerzôdô/biztosított kötelezettségei 18

12. A biztosító kötelezettségei 22

13. Mentesülés 23

14. Általános kizárások 24

15. Egyéb rendelkezések 24

16. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerzôdési gyakorlattól 28

Különös feltételek 29

1. A biztosítás területi hatálya 29

2. Biztosítható vagyontárgyak köre 29

3. Biztosítási összeg 31

4. Biztosítási események 31

5. Felelôsségbiztosítás 36

6. Balesetbiztosítás 37

Függelék 40

Vagyonvédelmi elôírások 41

- Mechanikai védelem 41

- Elektronikai védelem 42

- Összefoglaló táblázat 47

Melléklet 48

1. számú melléklet 48

20/18/11/1.5

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KÖBE EASY I. nevû Általános Háztartás-biztosítását. Cé- lunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájé- koztatást egyesületünkrôl, a biztosító fô szolgáltatásának lé- nyegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk át- tekintést adni továbbá arról, milyen elemeket tartalmaz és ho- gyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szer- zôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt, lehetôség szerint, a biztosítási feltételeket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme továbbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bár- milyen további kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolat- ban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (x00-0-000-0000) szí- vesen állunk rendelkezésre.

1. A biztosító

Név: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: H-1534 Bp. BKKP Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KÖBE egy egyesületi formában mûködô biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében ki- zárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgálta- tást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egyesüle- ti tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesü- letbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jogviszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezett- séggel jár. A tagdíj mértéke 1800 Ft/év, amely egy biztosítá- si idôszakra (biztosítási évre) vonatkozik. A tárgyidôszakra vonatkozó tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles megfizetni. A tárgyidôszakot követô években a biztosító által küldött díj- bekérô levélen megjelölt idôpontig kell a tagdíjat megfizetni.

2. A biztosítás

A KÖBE EASY I. Általános Háztartás-biztosítása egy össze- vont, több kockázatú, kompakt csomagbiztosítás, amely át- lagos magyar háztartások épület és ingóság jellegû kocká- zataira, valamint a biztosított épület tulajdonlásából eredô ál- talános és magánemberi felelôsségi károkra, továbbá a biz- tosított személyek egyes baleseti eredetû sérüléseire nyújt biztosítási védelmet.

3. A biztosítási szerzôdés

A biztosítási szerzôdés az Ön által, az ajánlaton megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenôrzi, ezért különösen fontos, hogy szer- zôdéskötéskor mindig a valóságnak megfelelô adatokat (pl. hasznos alapterület) adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz teljes a biztosítási védelem.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény/elektro- nikus kötvény, a biztosítás Általános és Különös feltételei, to- vábbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodá- sok és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzô- dést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események, biz- tosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

4. A szolgáltatás

Vagyoni károk esetén, a biztosító a biztosítási feltételekben részletezett biztosítási események által, a biztosított vagyon- tárgyakban (pl. épületek, háztartási ingóságok stb.) okozott károkat téríti meg, a keletkezett kár mértékéig, de legfeljebb a kötvényen feltüntetett és az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó biztosítási összeg erejéig.

Betöréses lopás által okozott károk esetén a biztosító a kár- esemény idôpontjában meglévô és üzembe is helyezett vé- delmi berendezések által megvalósult védelmi szinthez tar- tozó limit mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összeg erejé- ig nyújt térítést.

Amennyiben a biztosítási szerzôdésben a biztosított épület Ön által megadott hasznos alapterülete a valóságnak megfelelô, káresemény bekövetkezésekor a biztosító nem vizsgál alul- biztosítottságot, nem alkalmaz aránylagos térítést.

A biztosító szolgáltatásait az épület és ingóság vagyoncso- port esetében új értéken, az értéktárgyak esetében káridô- ponti valóságos értéken nyújtja.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti.

A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

5. A szolgáltatás korlátozása

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben áll.

A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, vala- mint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhe- tô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (valóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a káresemény idôpont- jában épületek esetében meghaladta a 75%-ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértéké- vel arányosan csökken.

6. A biztosítási idôszak és tartam

Az EASY I. biztosítás határozatlan tartamú.

A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási év- forduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

7. Kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a biz- tosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvál- lalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szer- zôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

Ennek alapján az EASY I. biztosítás kockázatviselése három különbözô idôpontban kezdôdhet:

1. A biztosító kockázatviselésének lehetséges legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változat- lan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

Amennyiben a biztosítást a szerzôdô/biztosított képviselôjé- nek minôsülô független biztosításközvetítô (alkusz) közvetí- ti, akkor a biztosító 15 napos elbírálási határideje a szerzô- dô/biztosított által aláírt biztosítási ajánlat beérkezését köve- tô napon kezdôdik. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pe- csétje igazolja.

2. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvi- selésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

Halasztott kockázatviselés akkor életszerû pl. ha az ajánlat- tétel idôpontjában az ügyfélnek már van egy élô lakásbizto- sítása, de úgy szeretne biztosítót váltani, hogy közben a koc-

kázatviselés folyamatos maradjon. Ilyen esetben a legköny- nyebb megoldás az, ha elôzményszerzôdés lejáratának nap- ját követô napra idôzíti az új biztosítási szerzôdés kockázat- viselésének kezdetét.

3. Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatára annak be- érkezésétôl számított 15 napon belül ellenajánlatot tesz, a kockázatviselés az ellenajánlatban meghatározott napon kezdôdik, amennyiben a szerzôdés utóbb létrejön.

A biztosító a Különös feltételekben meghatározott egyes biz- tosítási események esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetekben az adott eseményre vonatkoztatott kockázatvi- selés a várakozási idô elteltét követôen kezdôdik. A biztosí- tó kockázatviselése a várakozási idô alatt bekövetkezett kár- eseményekre nem terjed ki.

A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalmazásá- tól, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül meg- szûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzmény- szerzôdéssel rendelkezett a biztosítási szerzôdés megköté- sekor.

Amennyiben az ajánlatot a biztosító a rendelkezésére álló ti- zenöt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az eset- legesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja.

8. Biztosítási esemény

A vagyonbiztosítás biztosítási eseményeit az összefoglaló táblázat tartalmazza. Egy-egy itt megadott esemény pontos leírását a biztosítás Xxxxxxx feltételeiben találja meg. Kérjük, szerzôdéskötés elôtt minden esetben alaposan olvassa át ezeket a definíciókat és csak abban az esetben kösse meg szerzôdését, amennyiben meggyôzôdött arról, hogy az itt le- írt biztosítási események kellô biztosítási védelmet jelente- nek majd Ön és családtagjai, valamint a biztosítani kívánt vagyontárgyak tekintetében.

9. Díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg. A soron következô biztosítási idôszakra vonatko- zó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.

A biztosítás díja biztosítási évente elôre fizetendô, a soron következô biztosítási idôszak díja annak elsô napján esedékes.

A szerzôdô jogosult az általa szerzôdéskötéskor választott, vagy a szerzôdés tartama alatt módosított díjfizetési gyako- riságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés elsô napján esedé- kes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vo- natkozik.

A biztosító függô biztosításközvetítôje nem jogosult biztosí- tási díj átvételére, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.

10. Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhe- tik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvény- be helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésé- nek idôpontja között eltelt idôszakra.

11. Értékkövetés (indexálás)

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôr- zése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását. Ez az indexálás. A biztosító az in- dexálást a biztosítási szerzôdés valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. biztosítási összegek, betöréses lopás térítési li- mitösszegei stb.). A soron következô biztosítási idôszakra al- kalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig ke- rül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexszám meg- határozását megelôzô naptári évre vonatkoztatott fogyasz- tóiár-index alapján, amelytôl a biztosító maximum 5 száza- lékponttal térhet el.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megál- lapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jo- gában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra ke- rekített napidíjhoz vezet. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változásáról a biztosító legkésôbb hatvan nappal a biz- tosítási év vége elôtt írásban értesíti Önt.

A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási évre a bizto- sító által indexált biztosítási összeggel, díjjal, vagy díjtétellel érvényes, Xxxxx azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerzôdését.

12. A szerzôdés megszûnésének esetei

Az EASY I. biztosítás megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• érdekmúlással,

• a felek közös megegyezésével.

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biz- tosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô har-

Biztosítási események

Épület

Ingóság

Tûz

igen

Robbanás

igen

Villámcsapás direkt

igen

Villámcsapás indukciós

igen

Vihar

igen

Felhôszakadás

igen

Jégverés

igen

Hónyomás

igen

Árvíz

igen

Földrengés

igen

Földcsuszamlás

igen

Kôomlás

igen

Ismeretlen üregbeomlása

igen

Idegen jármû ütközése

igen

Idegen tárgy rádôlése

igen

Lopás

igen

Betöréses lopás

igen

Rablás

igen

Rongálás

igen

Csôtörés

igen

Üvegtörés

igen

Zárcsere

igen

Személyi okmányok elvesztése

igen

Bankkártya elvesztése

igen

Áramkimaradás

igen

minc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szûnik meg, maradékjogok nélkül.

Díjnemfizetéses megszûnés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mel- lett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedé- kesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítá- si esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót eb- ben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

Balesetbiztosítási fedezet megszûnése

A balesetbiztosítás adott biztosítottra vonatkozó fedezete megszûnik:

a) a biztosított halálával,

b) a biztosított baleseti rokkantsága esetén, a teljes biztosí- tási összeg kifizetésével,

c) azon a napon, melyen a biztosított személy a jelen szer- zôdésben biztosított kockázatviselési címrôl állandó lakosként kijelentkezik.

13. A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi ve- zetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkohol- szint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsola- tos befolyásoltsággal

okozati összefüggésben következett be.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármeg- elôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.

Balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásá- ban a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

14. Alkalmazott kizárások

A biztosítási szerzôdés megkötése elôtt megfontolandó szem- pont, hogy számos olyan eset is azonosítható, amikor a bizto- sító a keletkezett kár ellenére nem nyújt majd szolgáltatást. Ezeknek az eseteknek a körét az ún. kizárások tartalmazzák, amelyek pontosítják azokat a körülményeket, amelyek fennál- lása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának követ- kezménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cse- lekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan ki- bocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennye- zést eredményez.

Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosított va- gyontárgy avultságával, karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tartásával összefüggés- ben következtek be.

Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsökkenésbôl adódik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bon- tását jogszabály, vagy hatóság a káresemény bekövetkezé- se elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek építé- sét, vagy felújítását jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megszegésével végezték.

15. Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított kettô munkanapon belül kell bejelenteni a biztosí- tónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet és robbanást a tûzrendészeti ható- ságnak, a lopást, betörést, rongálást, rablást a rendôrségnek is jelenteni kell.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdô- nek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárigényt

– a biztosító által rendelkezésre bocsátott kárbejelentô nyom- tatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyúj- tani a biztosítónak.

A kár felméréséig, de maximum annak bejelentésétôl számí- tott ötödik napig, a károsodott vagyontárgy, illetve kárhely- szín állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.

16. A kártérítés szabályai

Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett ér- tékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

A biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.

A biztosító kártérítését kizárólag a mindenkor érvényes tör- vényes belföldi fizetôeszközben teljesíti.

A biztosító szolgáltatását a kárrendezés lezárásához szüksé- ges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül teljesíti.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítá- si esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály- sértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljá- rásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy vég- legessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás cél- jából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

17. Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés meg- ítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô adatokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevé-

kenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

Az ajánlat aláírásával Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fennálló és ko- rábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálával össze- függô – adatoknak a biztosító részére történô továbbítása te- kintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiak- ban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

18. A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

19. Fizetôképességrôl és

a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

20. Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé- sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-00-000-000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Központi telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00-00-000-000

Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy a KöBE a 2013. évi CXXXIX. törvény és a 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti általános alávetési nyi- latkozatot nem tett.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Európai Parlament és a Ta- nács fogyasztói jogviták online rendezésérôl szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozott egy online vitarendezési plat- formot. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyaror- szágon székhellyel rendelkezô pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szol- gáltatási szerzôdéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel. A fogyasztó a Rendelet szerint online vita- rendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen meg- választott vitarendezési fórumnál. Az online vitarendezési platformot a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx linken érheti el.

21. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Fogalmak

Ajánlat:

A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatvá- nyon) vagy annak elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott megfelelôjén tett, a szerzôdô által aláírt, teljeskörûen kitöltött biztosítási ajánlat.

Aktív zárási pont:

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

Alapbiztosított:

Az a természetes személy fogyasztó, aki a biztosított épület, illetve ingóságok tulajdonosa, tulajdonostársa vagy haszon- élvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatvi- selési címre állandó lakosként bejelentett személy.

Alulbiztosítás:

Jelen biztosításban az „új értéken” biztosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhetô fogalom. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában a szerzôdô ál- tal meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvé- nyen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete. Ilyen esetben a biztosító a fenti- ekben részletezett költségeket, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában téríti.

Állapotmegôrzési kötelezettség:

Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.

Baleset (személybiztosítási fogalom):

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsô hatás, amely a sérült ká- rosult akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, amelynek következtében biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Bevésôzár:

Az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai ellenálló-képességét számottevôen csökkenti).

Bit.:

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.).

Biztonsági felügyeleti rendszer:

A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyûjtik, feldolgoz- zák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumok-

ban telepített helyi elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági információkat).

Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:

a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügye- leti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra található objektumok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzô- rendszerek központosított felügyelete.

b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objek- tum védelmét biztosító különféle jelzôrendszerek egysé- ges felügyelete.

A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:

a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információ- áramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a fel- ügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.

b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer mûködését, fogadja, feldolgoz- za, naplózza a beérkezô biztonsági információkat és to- vábbítja a megjelenítô egység felé.

c) Megjelenítô egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasz- tásfogadó rendszer kezelôfelületét, lehetôvé téve a disz- pécserek részére az egyszerû használatot.

Biztonsági zár:

Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a legalább 3000 db va- riációs lehetôséget meghaladó,

• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

• kéttollú kulcsos zár,

• szám- vagy betûjel kombinációjú zár,

• MABISZ által vagy egyedileg minôsített lamellás zár.

Biztosításközvetítôi tevékenység:

A biztosítási szerzôdés létrehozására irányuló üzletszerû te- vékenység, amely kiterjed a biztosítási szerzôdések megkö- tésének elôsegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítá- si szerzôdések megkötésére, a biztosítási szerzôdések érté- kesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerzôdé- sek lebonyolításában és teljesítésében való közremûkö- désre.

Biztosításközvetítôi tevékenységet függô biztosításközvetítô és független biztosításközvetítô végezhet.

A függô biztosításközvetítô: az a biztosításközvetítô, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengô biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítôi tevékenységet – akár több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit – a fôtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítô tevékenységként végzi, ha a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök];

c) egyidejûleg több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A független biztosításközvetítô: az ügyfél megbízásából eljá- ró biztosításközvetítô.

Biztosítási kockázat jelentôs növekedése:

Jelen szerzôdés alapján a biztosítási kockázat jelentôs nö- vekedésének minôsül, ha a biztosító a tudomására jutott lé- nyeges körülmény alapján elutasítaná a szerzôdés megköté- sét, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj el- lenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott kockázatot egyáltalán nem vállalná.

Biztosított:

Jelen biztosításban az alapbiztosított és a további biztosítot- tak együtt, biztosítottként kerülnek hivatkozásra.

Blokkzár:

Az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi ál- lapotát ellenôrzô elektro-mechanikus zárszerkezet, mely éle- sítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot.

Xxxxxxxxxxxxxxxx kiskorú:

Xxxxxxxxxxxxxxxx az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Dologi kár:

Jelen szerzôdés alapján dologi kárnak minôsül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.

Elektronikai jelzôrendszer:

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzé- keli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzôrendszer feladata:

a) felületvédelem;

b) térvédelem;

c) tárgyvédelem;

d) személyvédelem;

e) riasztásjelzés.

Elektronikus adat:

Jelen szabályzat szempontjából elektronikus adatnak minô- sül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy információ, amely elektronikus és elektromechanikus adat- kezelésre, vagy eszközök, berendezések elektronikus ve- zérlésére alkalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasítás stb.).

Elektronikus ajánlat:

A biztosító, vagy az általa biztosításközvetítetéssel megbí- zott biztosításközvetítô, illetve a biztosító hozzájárulásával alkusz által az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portá- lon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással fel- vett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során az adott üzleti alkalmazás lehetôséget kínál a biztosítási szer-

zôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerzôdô külön és kifejezetten hozzájárul.

Eltakarítási költségek:

A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi megfe- lelô és engedélyezett lerakóhelyre történô szállításának a biztosítottat terhelô, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggô költsége.

Értéktároló:

Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:

• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtar- tókkal vagy speciális töltettel;

• falvastagsága minimum 2 mm;

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból;

• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,

- a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktároló, min. 5000 N

- az 1000 kg-nál kisebb tömegû 10000 N

feszítô erônek ellenálló módon (amelybe az értéktároló sú- lya is beleértendô) vagy falba, illetve padozatba betonozva minôsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó elôírásainak meg- felelô módon beépített; vagy

• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.

Foglalkoztató:

Jelen biztosítás szempontjából foglalkoztató az a természe- tes személy, aki háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelôje.

Fogyasztó:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § 3. pontja szerinti fogalom: a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Jelen szabályzat alapján nem minôsül fogyasztónak a nem természetes személy, jogi személy vagy egyéb vállalkozás továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevé- kenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el: egyéni vál- lalkozó, vagy valamely jogi személy vezetô beosztású tiszt- ségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

Fúrás elleni védelem:

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a be- épített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyitható.

Háztartási alkalmazott:

Az a háztartási munkát végzô természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vál- lalkozóként végzi.

Háztartási munka:

A 2010. évi XC. törvény szerinti fogalom; a kizárólag a ter- mészetes személy és háztartásában vele együtt élô szemé- lyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szük- séges feltételek biztosítását szolgáló, következô tevékeny-

ségek: lakás takarítása, fôzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, ház- vezetés, kertgondozás.

Helyreállítási költség (részkárral kapcsolatos fogalom): A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridôponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a bizto- sító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

Hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hullámtér:

A folyók, vízfolyások partvonala és az elsô rendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Kiemelés elleni védelem:

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadá- lyozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

Kiskorú:

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házassá- got a bíróság a cselekvôképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt ér- vénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagy- korúság megszûnik. A házasságkötéssel megszerzett nagy- korúságot a házasság megszûnése nem érinti.

Korlátozottan cselekvôképes kiskorú:

Korlátozottan cselekvôképes az a kiskorú, aki a tizennegye- dik életévét betöltötte és nem cselekvôképtelen.

Közeli hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mosto- ha- és a nevelôszülô és a testvér.

Közvetlen/következményi kár:

Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minôsül a feltételekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biz- tosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, hanem maga a közvetlenül okozott kár, következ- ményi kárnak minôsül.

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal (1024 Bp., Xxxxxx Xxxxxx u. 5–7.)

Le- és visszaszerelési költségek:

Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség,

amely valamely biztosítási eseményt követôen azáltal válik szükségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosí- tott mûszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.

Lezárt helyiség:

Az a helyiség, amely a szerzôdési feltételek „Függelékek” fe- jezetében részletezett vagyonvédelmi elôírásokban meghatá- rozott valamely betörésvédelmi szintnek megfelelô védettség- gel rendelkezik és a kár idôpontjában a helyiség zárszerkeze- tei is lezárt állapotban voltak, illetve a helyiség azon nyílászá- rói, amelyeknek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél alacsonyabban van zárva találhatók. Jelen fogalom szempontjából helyiségnek minôsül az épület vagy melléképü- let minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körül- határolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû része.

Légi jármû:

Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegô- vel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a föld- felszínre ható légerôk hatása.

Magánemberi minôség:

A biztosított foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenysé- gén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életvi- szonyokban tekintett minôsége.

Nem mentett árterület:

Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak minôsít.

Nyílt ártér:

Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Papír alapú, nyomtatott ajánlat:

A biztosító által rendszeresített, központilag elôre legyártott, papír alapú, töltôtollal kitöltött formanyomtatvány (blanketta), vagy az ezzel megegyezô formátumú és adattartalmú, elekt- ronikusan kitöltött, majd lokálisan kinyomtatott, a szerzôdô, vagy megbízottja, illetve a közvetítô által is külön-külön alá- írt nyomtatvány.

Passzív zárási pont:

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendôk.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.).

Rablás:

Rablásnak minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljá- ból a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy vala- mely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, il- letve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Reteszelési mélység:

A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos benyúlása.

Reteszhúzás elleni védelem:

Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhetô fogalom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minôsül- nek reteszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csú- szó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrôl tör- tént feszítést követô elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrôl beszo- rított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)

Sérelemdíj:

A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit sze- mélyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az ôt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére köte- lezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lôsség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlôdô jellegére, a felróhatóság mértéké- re, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt ha- tására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Sorozatkár:

Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de elté- rô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gaz- dasági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati össze- függés áll fenn.

Személyes adat:

Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érin- tett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonos- ságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Személyi sérüléses kár:

Jelen szerzôdés alapján személysérüléses kárnak minôsül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egészségkárosodást szenved.

Személyiségi jog:

Természetes személy joga ahhoz, hogy törvény és mások jo- gainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesít- hesse, illetve hogy abban ôt senki ne gátolja. Az emberi mél- tóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Teljesítési segéd:

Jelen biztosítás szempontjából teljesítési segéd a biztosított, alvállalkozója vagy megbízottja által vállalkozási vagy meg- bízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdeké- ben igénybe vett jogalany.

Természeti katasztrófa:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezetei vonatkozásában termé- szeti katasztrófának minôsül az árvíz, a földrengés és a föld- csuszamlás.

További biztosított:

Az ingóság-, a felelôsség-, a baleset-, továbbá a kiegészítô biztosítások és fedezetek vonatkozásában biztosítottnak minôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövet- kezésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

Tûz- és elemi károk:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezeteinek vonatkozásában tûz- és elemi kárnak minôsül a tûz, a robbanás, a villámcsa- pás és a villámcsapás másodlagos hatása, a vihar, a felhô- szakadás, a jégverés, valamint a hónyomás.

Tûzveszélyességi osztály:

Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tûz- szakaszok), épületek, mûtárgyak, létesítmények besorolásá- ra meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során elôállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzôi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tûz- veszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épü- letek) – a rendeltetés alapján.

A hazai szabályozás 5 tûzveszélyességi osztályt különböztet meg:

„A” – „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes”

„B” – „Tûz- és robbanásveszélyes”

„C” – „Tûzveszélyes”

„D” – „Mérsékelten tûzveszélyes”

„E” – „Nem tûzveszélyes”

Új érték:

A vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének költsé- ge, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit. A beszerzési költségekbôl engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költsé- gek ÁFA-ját.

Ügyfél:

Jelen szerzôdés alapján ügyfélnek minôsül a szerzôdô, biz- tosított, a kedvezményezett, az engedményes, a károsult, to- vábbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügyfélnek minôsül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szerzôdés megkötésére ajánlatot tesz.

Vandalizmus:

Jelen szabályzat szempontjából vandalizmusnak minôsül szerzôdésen kívüli harmadik személynek a biztosított va- gyontárgy megrongálására, megsemmisítésére irányuló, szándékos cselekedete.

Vállalkozás:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Várakozási idô:

Az a szerzôdésben meghatározott idôtartam, amelynek eltel- tét követôen a biztosító vállalja a biztosítási esemény kocká- zatát. A várakozási idô elsô napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerzôdésmódosítás esetén a módosítást kö- vetô nap, amennyiben a vonatkozó külön díjat megfizették.

Védelmi kör:

Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó ér- zékelôk összessége.

Védelmi zóna:

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló ke- zelést tesz lehetôvé.

Vétôképtelen:

Vétôképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben kor- látozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása kö- vetkezményeit nem képes felmérni, nem felel az általa oko- zott kárért.

Villámcsapás:

Elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Vízi jármû:

Jelen biztosítás szempontjából vízi jármûnek minôsül a 20 m-nél rövidebb hajótesttel rendelkezô kishajó, továbbá az olyan motorcsónak (gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minôsülô – vízi jármû) amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetôleg a motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el.

Zárásmélység:

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza.

Záráspontosság:

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm-ben mért távolság.

Preambulum

A KÖBE EASY I. egy összevont, többkockázatú, kompakt csomagbiztosítás, amely az átlagos magyar háztartások épület és ingóság jellegû kockázataira, a bizto- sított épület tulajdonlásából eredô általános és magánemberi felelôsségi károk- ra, valamint a biztosított személyek egyes baleseti eredetû sérüléseire nyújt biz- tosítási védelmet.

A KÖBE EASY I. általános háztartás biztosítás egy többféle dokumentumból ál- ló szerzôdés, melynek része az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási köt- vény, a biztosítás általános és különös feltételei, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô alapvetôen díjfizetésre, a biztosító pedig a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén biztosítási szol- gáltatás teljesítésére kötelezi magát. Jelen biztosítási szezôdésre, illetve az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Általános feltételek

A KÖBE EASY I. Általános Háztartás-biztosítása a jelen Ál- talános feltételek szerint jön létre.

A szerzôdés alapvetôen egy vagyoni jellegû (épület- és ingó- ság) biztosítás, de a biztosított épülettel kapcsolatos és álta- lános felelôsségbiztosítási, valamint balesetbiztosítási ele- meket is tartalmaz.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események biz- tosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdés- ben meghatározott módon és mértékben történô megtéríté- sében, a biztosított részére nyújtott egyéb szolgáltatás telje- sítésében, továbbá a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében áll.

Jelen biztosítási szezôdésre, illetve az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító

KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).

1.2. Szerzôdô

A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesü- let tagja, természetes személy fogyasztó vagy vállalko- zás (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés), aki a biztosított vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen érdekelt személy javára köti.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a biztosítás díját a szerzôdô fizeti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.2.3. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy az alap- biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Alapbiztosított

Alapbiztosított az épületbiztosítás biztosítottja, az a ter- mészetes személy fogyasztó, aki a biztosított épület tulajdonosa, tulajdonostársa vagy haszonélvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy. Az alap- biztosított a balesetbiztosítás biztosítottja is egyben.

1.3.1. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított kö- tötte, az alapbiztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli

nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége az alapbiztosítottra száll át.

1.3.2. Ha az alapbiztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biz- tosítási idôszakban esedékes díjakért a szerzôdô fél- lel egyetemlegesen felelôs. A szerzôdésbe belépô alapbiztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdés- re fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.4. További biztosítottak

Ingóság-, felelôsség-, balesetbiztosítási események vonatkozásában biztosítottnak minôsül maga az alap- biztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hoz- zátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés

1. és 2. xxxxxx), aki a biztosítási esemény bekövetke- zésének idôpontjában az alapbiztosítottal életvitelsze- rûen közös háztartásban élô, vagy a jelen szerzôdés- ben biztosított kockázatviselési címre állandó lakos- ként bejelentett személy.

1.5. Kedvezményezett

Kedvezményezett: a balesetbiztosítás szolgáltatására jogosult személy.

1.5.1. A balesetbiztosítási események kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított baleseti halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

1.5.2. Szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését vissza- vonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított személy írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5.3. Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettsé- get vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését fo- lyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kije- lölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkez- te elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

1.6. Zálogjogosult

Épületbiztosítási fedezet vonatkozásában zálogjogo- sult az a pénzintézet, amely a szerzôdô alapbiztosí- totti minôségében – szerzôdéskötéskor, vagy a szer- zôdés tartama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata

alapján a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szol- gáltatására jogosult, a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét a biztosító által rendszeresített papír alapú, vagy elektronikus formátumú írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2.2. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számí- tott 15 napig van kötve.

2.3. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

2.4. Szerzôdô és/vagy biztosított szerzôdéskötéskor köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírá- lás során, továbbá a szerzôdés részét képezô ajánla- ton, illetve annak mellékleteiben (pl. adatlap, szemle- lap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kérdést tett fel.

2.5. Biztosító szerzôdô ajánlatát annak átvételét követô tizenöt napon belül bírálja el.

2.5.1. Amennyiben a biztosítást a Bit. 398. §-ának (1) bekez- dése alapján a szerzôdô/biztosított képviselôjének mi- nôsülô független biztosításközvetítô (alkusz) közvetí- ti, akkor a biztosító a szerzôdô/biztosított által aláírt biztosítási ajánlatot, átvételének napján tekinti beérke- zettnek. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pecsétje igazolja.

2.6. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendel- kezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô na- pon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az aján- latnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tá- jékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

2.7. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biz- tosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj be- érkezésétôl számított nyolc napon belül visszautalja.

2.7.1. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létre- jöttétôl számított tizenöt napon belül írásban javasol- hatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítá- sát.

2.7.2. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító

javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.8. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatát a 15 na- pos határidôn belül elfogadja, a szerzôdés az ajánlat aláírásának napjára visszamenô hatállyal létrejön.

2.9. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt állít ki.

2.10. Amennyiben a kötvény tartalma szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írás- ban, külön is felhívta.

2.11. A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás Általános és Különös feltételei, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, meg- állapodások és záradékok, együttesen alkotják a biz- tosítási szerzôdést.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

3.1. Szerzôdô felek a szerzôdést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, a szerzôdés ilyen típusú mó- dosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyi- ben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés változatlan tartalommal hatályban ma- rad.

3.1.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon be- lül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázat- viselés legkorábban a módosítási igény a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérke- zését követô harmincadik nap utáni naptári hónap el- sô napjának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyi- ben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfizették és a biztosító a módosítást elfo- gadta.

3.2. Amennyiben a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító ja- vaslat közlésétôl számított harmincadik napon meg- szûnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét fel- hívta.

4. A SZERZÔDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁS ÉVFORDULÓJA

4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

4.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig minden évben a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biz- tosítási idôszak elsô napja is egyben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSÉNEK ESETEI

ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

5.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt – az épületbiz- tosítás vonatkozásában – a biztosítási esemény bekö- vetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kocká- zatviselése – valamennyi fedezet vonatkozásában – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

5.1.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés megszûnik.

5.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás ki- zárólag a biztosított épület tulajdonjoga átszállásának következménye, és az épület más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában ese- dékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést köve- tô harminc napon belül írásban, harmincnapos határ- idôvel felmondhatja.

ÉVFORDULÓRA TÖRTÉNÔ FELMONDÁS

5.2. A szerzôdést a felek bármikor felmondhatják, kizáró- lag írásban, a biztosítási idôszak végére. A felmondá- si idô harminc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül megszûnik.

A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS

5.3. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Szerzôdô elôzetes felhatalmazása

alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kö- telezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre elektronikus levél formájában küldött értesítés útján eleget tenni.

5.3.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.

KÖZÖS MEGEGYEZÉS

5.4. A biztosítási szerzôdés a felek közös megegyezésé- vel bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

6.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

6.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben kü- lön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfo- gadta vagy arra nem nyilatkozott.

6.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A KöBE EASY I. BIZTOSÍTÁS éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben is fizethetô, gyakorisága az ajánlaton és a biztosítási köt- vényen kerül meghatározásra.

7.2. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.

7.3. A szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosí- tó kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – be- érkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedé- kességkor érvényesíti.

7.4. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.5. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

7.6. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdé- se elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomá- sára hozni.

BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

7.7. A kockázati tényezôk vagy a szolgáltatást érintô köz- terhek mértékének, jellegének megváltozása esetén a biztosító kezdeményezheti a biztosítási díj, biztosí- tási összeget nem érintô módosítását. A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú változásáról a biztosítási év- fordulót legalább hatvan nappal megelôzôen tájékoz- tatja a szerzôdôt.

7.8. Amennyiben szerzôdô a biztosító által közölt módosí- tásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szer- zôdést a biztosítási évfordulóra felmondhatja. Felmon- dás hiányában a biztosító szerzôdésmódosítást elfo- gadottnak tekinti, szerzôdô a soron következô biztosí- tási idôszak elsô napjától a megváltozott mértékû dí- jat köteles megfizetni.

DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE ESETÉN

7.9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerzôdés megszû- nésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Amennyiben az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

7.10. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

7.11. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös meg- egyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

7.11.1. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen vagyoncsoportonként, illetve biztosítási eseményenként külön-külön meghatáro- zott összeg, amely a biztosító térítésének felsô hatá- ra és egyben a biztosítási díj megállapításának alap- ja is.

8.2. A kárbiztosítási elemeinek biztosítási összege a bizto- sítandó épület – szerzôdô által meghatározott – hasz- nos alapterülete alapján kerül meghatározásra.

8.3. Felelôsségi fedezet vonatkozásában a biztosítási összeg az az ajánlaton és a biztosítási kötvényen fel- tüntetett összeg, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biztosítási szol- gáltatás címén – legfeljebb megfizet.

8.4. Felelôsségbiztosítási kár esetén a biztosító a károko- zó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is megtéríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

8.5. Balesetbiztosítási fedezet vonatkozásában a biztosítá- si összeg az az ajánlaton és biztosítási kötvényen fel- tüntetett összeg, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán az adott biztosítási eseményekhez kapcsoló- dóan, biztosított személyenként, biztosítási szolgálta- tás címén legfeljebb megfizet.

9. ÉRTÉKKÖVETÉS

9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódó- an a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálá- sát). A biztosító az indexálást a biztosítási szerzôdés valamennyi elemére érvényesíti (pl. baleset- és fele- lôsségbiztosítás biztosítási összegei, betöréses lopás térítési limitösszegei stb.).

9.2. A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bá- zisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapítás- ra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptá- ri évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amely- tôl a biztosító maximum 5 százalékponttal térhet el.

9.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô idôszakra vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biz- tosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan dí- jat meghatároznia, amely egész forintra kerekített na- pidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biztosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatárok is.

9.4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biz- tosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj válto- zásáról a biztosító legkésôbb hatvan nappal a biztosí- tási idôszak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

9.5. A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idô- szakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azon- ban joga van arra, hogy jelen feltételek 5.2. pontja szerint felmondja szerzôdését. Amennyiben a szerzô- dô a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfo- gadottnak tekinti.

10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

10.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A vagyonbiztosítási károk (épület, ingóság) esetén a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy hitellel terhelt, a szerzôdô külön nyilatkozata alapján a zálogjogosult is lehet a biztosító szolgáltatására jogosult, a zálog- kötelezetti nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel.

10.2. Felelôsségbiztosítási károk esetében a biztosító szol- gáltatására a károsult jogosult, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvé- nyesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

10.3. Balesetbiztosítási károk esetén a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése- kor a biztosító az érvényben lévô, aktuális biztosítási összeget fizeti meg a biztosítottnak, az általa meg- jelölt kedvezményezettnek, ennek hiányában a törvé- nyes örökösnek a Különös feltételek 6.4.4.–6.4.6., va- lamint a 6.5.1. pontokban foglalt korlátozások figye- lembevételével.

10.4. A biztosító a balesetbiztosítási károk igényelbírálásá- nak tartama alatt a saját költségén jogosult a biztosí- tottat megvizsgáltatni olyan gyakran, amilyen gyakran

– a kárigény elbírálása céljából – az orvosilag indokolt.

11. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.2. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô fe- let és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy ne- ki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

11.3. Szerzôdô és a biztosított a biztosítási szerzôdés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges valamennyi információt megadni a biztosítónak, ame- lyet ismert vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekint- hetô mindaz az adat, körülmény, amelyekre vonatko- zóan a biztosítási ajánlaton, illetve az ahhoz kapcso- lódó kockázatelbírálási adatlapon, szemlelapon kér- dés, adat szerepel.

11.4. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kö- telezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kö- telezettség megsértését.

11.5. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosí- tó részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség viszont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.

VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.6. Szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 2 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:

a) szerzôdésben rögzített adatok megváltozása;

b) a jelen szerzôdésben biztosított vagyontárgyakra és/vagy biztosított kockázatokra korábban vagy jelen szerzôdés megkötését követôen kötött to- vábbi biztosítás;

c) a biztosított épület hasznos alapterületének 10%- át meghaladó mértékû változás;

d) a biztosított épület/épületgépészet jelentôs mérté- kû átépítése vagy korszerûsítése;

e) a szerzôdéskötéskor fennálló állapothoz képest a kármegelôzés, kárelhárítás rendszerében bekö- vetkezett változás;

f) a kapcsolattartásra megadott elérhetôségek (pl. postai vagy elektronikus levelezési cím) megválto- zása;

g) amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre;

h) a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényezô megváltozása.

KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE

11.7. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.8. A közlésre, illetôleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében sem a szerzôdô, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetôleg bejelentésre köteles lett volna.

11.9. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbe- jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele-

zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy sze- mély esetén nem hivatkozhat.

KÁRMEGELÔZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.10. Szerzôdô/biztosított és teljesítési segédei kötelesek a tôlük telhetô módon mindent megtenni a káresemé- nyek megelôzése, elkerülése érdekében, különös te- kintettel az alábbiakra:

a) Biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elôírásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres el- lenôrzési, ellenôriztetési kötelezettségének eleget tenni.

b) Biztosított köteles a biztosított épület elektromos hálózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapa- dékvíz, a fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicio- náló berendezések, tûzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve a biz- tonságtechnikai berendezések folyamatos karban- tartásáról gondoskodni.

c) Biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak te- lepítésére, üzemeltetésére, védelmére, karbantar- tására, tárolására vonatkozó szakmai elôírásokat, illetve a gyártóknak a fentiekre vonatkozó utasítá- sait, ajánlásait betartani.

d) Biztosított köteles a biztosított épületet, annak he- lyiségeit elhagyáskor szakszerûen lezárni, a ren- delkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és ri- asztóberendezést üzembe helyezni.

e) Biztosított köteles az október 15. és április 15. kö- zötti idôszakban, az esetlegesen üzemen kívül helyezett víz, fûtési és egyéb vezetékek szaksze- rû víztelenítésérôl gondoskodni.

f) Biztosított köteles megóvni a biztosított vagyon- tárgyakat a lehetséges sérülésektôl, rongálástól, elveszéstôl.

g) Biztosított mindenkor köteles ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerû lezárására, elzárására, illetve köteles ezek megfelelô ôrzésérôl gondos- kodni.

11.11. Amennyiben a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásának többszöri elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzôdés azonnali módosítását, vagy felmondását.

11.12. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kármegelôzési kötelezettségének nem tett eleget, a kár megelôzése érdekében nem tanúsította az általában elvárható ma- gatartást.

KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.13. Szerzôdô/biztosított a biztosítási esemény bekövetke- zését követôen köteles a tôle telhetô módon mindent megtenni a bekövetkezett károk elhárítására, enyhíté- sére, különös tekintettel az alábbiakra:

11.13.1. Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biztosítónak.

11.13.2. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára vala- mennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.

11.13.3. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a harmadik féllel szembeni visszkereseti igények érvé- nyesítésének lehetôségét biztosítani és az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

11.14. A közvetlen vészhelyzet elhárítását, illetve a kárese- mény elôtti állapot helyreállítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie, megszerveznie és bonyolítania, a lehetséges minôségi és mûszaki megoldások közül az adott körülményekhez képest leggazdaságosab- ban megvalósítható alternatíva választásával.

11.5. Bármilyen testi sérülést követôen a biztosítottnak a le- hetô legrövidebb idôn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kötelezettségébôl adódóan, annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelôs azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vo- natkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

11.16. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, a kár enyhítése ér- dekében nem tanúsította az általában elvárható maga- tartást.

KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.17. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudo- másra jutást követôen azonnal, de legkésôbb 2 mun- kanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fede- zet, jogalap, összegszerûség) ellenôrzését.

11.18. Felelôsségbiztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított leg- késôbb harminc napon belül köteles bejelenteni a biz- tosítónak.

11.19. Baleseti halál esetén a tudomásra jutástól számított öt munkanapon belül értesíteni kell a biztosítót.

11.20. Biztosítási esemény bekövetkezésekor szerzôdô/biz- tosított köteles a biztosító rendelkezésre bocsátani minden olyan dokumentumot, iratot, okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjának, a biz- tosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek. A kárbejelentéshez a 11.23. pontban részletezett do- kumentumokat kell csatolni.

11.21. Mindazon következményi károk, melyeket szerzôdô/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítot- tat terhelik.

11.22. A káreseménnyel összefüggô esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell je- lenteni.

11.23. Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

11.24. Betöréses lopás, rongálás biztosítási esemény bekö- vetkezésekor a biztosított köteles a káresemény hely- színe szerinti illetékes rendôrhatóságnál feljelentést tenni.

11.25. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettsé- gét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké váltak.

SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSE

11.26. A biztosító a szolgáltatási igények elbírálásához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, valamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges dokumentumokat jogosult bekérni az igény érvényesítôjétôl.

11.27. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez min- den esetben kötelezôen benyújtandó dokumentumok:

Természetes személy esetén:

• teljes körûen kitöltött, aláírt kárbejelentô lap;

• személyazonosságot igazoló okirat (személyi igazol- vány, útlevél, jogosítvány) másolata;

• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;

• adóazonosító számot igazoló dokumentum másolata;

• egyéni vállalkozás esetén vállalkozói igazolvány má- solata.

Nem természetes személy esetén:

• teljes körûen kitöltött, aláírt kárbejelentô lap;

• aláírási címpéldány, társasági szerzôdés, alapító ok- irat másolata;

11.28. A bejelentett káresemény speciális körülményeitôl füg- gôen a fentieken túl a biztosító az alábbi dokumentu- mok benyújtását kéri:

• tulajdonjogot, bérleti-, használati-, lízingbevevôi jo- got bizonyító iratok;

• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzés- re vonatkozó dokumentum (a károsodott vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével);

• tanúk nyilatkozatai;

• ingatlan adásvételi szerzôdés;

• jogerôs hagyatékátadó végzés;

• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/ká- rosult jár el saját nevében;

• gyámhatósági rendelkezés.

Az itt felsorolt dokumentumok közül a biztosító kizáró- lag azokat kéri, amelyek az adott káresemény kap- csán a jogalap elbírálásához és a biztosítási szolgál- tatás mértékének megállapításához szükségesek.

11.29. Fentieken túl a jogalap, illetve a szolgáltatás mértéké- nek megállapításához a biztosító az egyes kártípusok esetén az alábbiakban felsorolt dokumentumokat kéri kötelezô módon, illetve opcionális jelleggel.

11.29.1. Vagyoni károk

11.29.1.1. Kötelezôen benyújtandó:

• bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve an- nak járulékos költségeit igazoló dokumentumok;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletke- zett és a biztosított rendelkezésére álló jegyzôköny- vek másolata;

• károsodott vagyontárgyak tételes listája, maradvány- lista;

• károsodott vagyontárgyak értékét igazoló dokumen- tumok (számla, blokk, bizonylat, szerzôdés stb.).

11.29.1.2. További bekérhetô dokumentumok:

• lakottságot igazoló bizonylatok (pl. közüzemi szám- lák);

• tûz- és robbanás kár tûzvédelmi hatóságnál történô bejelentésének tényét igazoló okirat;

• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállí- tott hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô hatá- rozata;

• villámcsapás másodlagos hatása miatti káresemény esetén a károsodott készülék beszerzési számlája (amennyiben rendelkezésre áll), továbbá a biztosító megbízásából eljáró szerviz által kiállított, és a meg- hibásodás okát túlfeszültség által okozott károso- dásként azonosító szakvéleménye, a javításról kiál- lított számlája;

• betöréses lopás, rablás esetén a rendôrségi jegyzô- könyv másolata;

• büntetô eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bí- róság által hozott határozat;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendôrsé- gi, katasztrófavédelmi, tûzvédelmi, építésügyi, építés- felügyeleti, állategészségügyi, ÁNTSZ-eljárás, vagy más közigazgatási eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô dokumentumok, feltéve, hogy ezeket a biztosított ügyfélként megismerheti;

• szolgáltatói, közszolgáltatói igazolás (pl. kémény- seprô, vízmû, áramszolgáltató, gázszolgáltató);

• építési engedély, bontási határozat, tervdokumentá- ció (mûszaki terv, mûszaki leírás), építési napló/ e-napló;

• a biztosított rendelkezésére álló, az adott biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett szakvéle- mény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talajmechani- kai, geológiai stb.);

• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció;

• tételes javítási, beszerzési, pótlási számla;

• kivitelezôvel kötött szerzôdés másolata;

• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl;

• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegyzôkönyv;

• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;

• típus- és eredet igazoló okmány (eredeti névre szóló beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adás- vételi szerzôdés, mûszaki leírás, biztosított vagyon- tárgyak fotói, amennyiben ilyen készült);

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok.

11.29.2. Személyi sérüléses károk

11.29.2.1. Kötelezôen benyújtandó dokumentumok:

Baleseti halál esetén:

• a biztosított lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata, halotti anyakönyvi kivonata és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány;

• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok vagy öröklési bizonyítvány, jog- erôs hagyatékátadó végzés (amennyiben a kedvez- ményezettet a szerzôdésben név szerint nem ne- vezték meg).

Egyéb személyi sérülés esetén:

• TAJ-kártya másolata;

• orvosi dokumentáció, kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambuláns lap másolata.

11.29.2.2. További bekérhetô dokumentumok:

• baleseti halál esetén boncolási jegyzôkönyv, amennyiben ilyen készült;

• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);

• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzmé- nyi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentu- mai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást iga- zoló iratok, dokumentumok);

• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titok- tartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szüksé- ges meghatalmazása alapján).

11.29.3. Felelôsségi károk

11.29.3.1. Kötelezôen benyújtandó dokumentumok:

• felelôsségi kárigény mértékét igazoló dokumentum;

• felelôsségi károkozást elismerô nyilatkozat.

11.29.3.2. További bekérhetô dokumentumok:

• kisállat egészségügyi könyv (oltási könyv), állatorvo- si igazolás;

• sérelemdíj követelés esetén a sérelemdíj összeg- szerûségét igazoló dokumentum.

11.30. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével ke- letkezô károk és költségek térítését a fentiekben rész- letezett dokumentumok bemutatásán kívül, további ok- iratok, igazolások bemutatásától nem teszi függôvé.

11.31. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden eset- ben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvénye- sítéséhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, annak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.

11.32. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a be- csatolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumen- tumokat maga is beszerezhet.

11.33. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékessé- gét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljá- rás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy végle- gessé vált nem ügydöntô végzésével történô befeje- zéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szó- ló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljá- rást megszüntetô határozata meghozatalához a bizto- sító nem kötheti.

11.34. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részle- tezett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal tör- ténô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.

EGYÜTTMÛKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.35. A szerzôdés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vo- natkozó kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek végrehajtását és betartását, továbbá a biztosított va- gyontárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakhatósággal együttmûködve – a helyszínen a szerzôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni.

11.36. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjé- re, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, javítást követôen ismételt ellenôrzést tarthat.

ÁLLAPOTMEGÔRZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.37. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésôbb a káresemény bejelentését követô 3 na- pig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a kár- enyhítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékû változások eszközölhetôk.

11.38. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

11.39. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

11.40. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizony- latot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE

11.41. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megté- rítését követôen az eltulajdonított vagyontárgy meg- kerül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köteles továbbá nyilatkozni arról, hogy a megkerült vagyontárgyra igényt tart-e.

11.41.1. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifize- tett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopással vagy rablással közvetlenül összefüggésben szükséges- sé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – részét.

11.41.2. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról;

c) a folyamatban lévô kifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól.

SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.2. A biztosítási szerzôdésben részletezett vagyoncso- portokba sorolt biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken szá- mított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési érté- ken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

12.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új- raépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meg- haladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy új- rabeszerzési költségét téríti.

12.4. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épü- lettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezett- ségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, in- góságoknál az újrabeszerzési érték.

12.5. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl szám- lát csatol.

12.6. A biztosító a keletkezett kár, illetve a felmerült költsé- gek térítésével kapcsolatos ÁFA-köteles szolgáltatá- sának ellenértéke (anyag-, javítási-, illetve helyreállí- tási költség) után az általános forgalmi adó mértéké- nek megfelelô összeget kizárólag csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen külön feltüntetésre kerül az ÁFA összege, vagy amelybôl ez kiszámítható.

12.7. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötele- zettsége a sérült felületek kijavításának, helyreállítá- sának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezé- sû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitelezésû oldal- fala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egészé- nek újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghalad- ta az 50%-ot.

12.8. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az épületbiztosítás biztosítási összegének maximum 5%- áig a biztosított vagyontárgy károsodásával összefüg- gésben a biztosítottat terhelô alábbi esetek igazolt és indokolt, a szokásos, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:

a) rom és törmelék eltakarítás, elszállítás és lerakás, vagy megsemmisítés költségei;

b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei;

c) biztosítottat terhelô oltás, mentés költségei;

d) tervezés és hatósági engedélyezés költségei;

e) minden egyéb szükséges kárenyhítés költsége;

f) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége;

g) költözési költségek.

Az f) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstôl a visszaköltözésig terjedô tartamra, de maximum 180 napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja.

12.9. Balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez

tartozó biztosítási összeget fizeti meg a Xxxxxxx felté- telekben részletezett szabályok alapján.

12.10. A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

12.11. Amennyiben ugyanazt a kárbiztosítási érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz be- nyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtot- ták, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentum- ban írt feltételek szerint és az abban megállapított biz- tosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenn- tartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyek- nek megfelelôen az egyes biztosítók a biztosított irá- nyában külön-külön felelnének.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

12.12. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító a fentiekben részletezett költségeket, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában téríti.

12.13. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb hely- rôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

12.14. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (va- lóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a kár- esemény idôpontjában épületek esetében meghalad- ta a 75%-ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

12.15. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével ál- lapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépí- tési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorá- nak, használtsági fokának megfelelô összeggel (amortizáció).

12.16. Amennyiben a biztosító a biztosított által kezdeménye- zett megoldásnál gazdaságosabb, de azzal minôségi- leg és mûszakilag is egyenértékû, más megoldást ja- vasol a keletkezett kár enyhítésére, illetve helyreállí- tására, de a biztosított ettôl eltér, az esetleges több- letköltségeket a biztosító nem téríti meg.

12.17. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodot- tal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia ér- téknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

12.18. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító térítésének felsô határa a kárese- mény idôpontjában megvalósult és rendeltetésszerûen üzembe is helyezett – jelen szabályzat Függelék feje- zetében részletezett – védelmi elôírásoknak megfelelô- en kialakított védelmi szintekhez tartozó – a szerzôdési feltételek 1. számú mellékletében meghatározott – li- mitösszeg, de maximum az ingóság-, vagy értéktárgy- biztosítás biztosítási összege.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE

12.19. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérke- zésétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.

KÖZREHATÁS

12.20. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztség- viselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

13.1.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti vé- ralkoholszint);

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel;

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal

okozati összefüggésben következett be.

13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szer- zôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettsé- gének megszegésével okozta, a kár megelôzése, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában el- várható magatartást.

13.3. Balesetbiztosítási fedezet tekintetében, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jo- gosult szándékos magatartása idézte elô, ezen ked- vezményezett, vagy örökös vonatkozásában a bizto- sító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

14. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

14.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

14.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosz- togatás, egyéb erôszakos cselekmény következ- ménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez.

14.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosí- tott vagyontárgy avultságával, karbantartásának el- mulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tar- tásával összefüggésben következtek be.

14.4. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az erede- tivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. be- építése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsök- kenésbôl adódik.

14.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bontását jogszabály, vagy hatóság a kárese- mény bekövetkezése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

14.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, ame- lyek építését, vagy felújítását jogszabály, vagy ható- sági rendelkezés megszegésével végezték.

14.7. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzô- dés tartama alatt, a korábban azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem küszöbölte ki, no- ha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítás- sal megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

14.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben az állandóan lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

14.9. A fentieken túl a Különös feltételek további kizárási okokat is megállapíthatnak.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. Jelen biztosítási szerzôdésre az Általános és Különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a 16.3. pontban részletezett eltérésekkel a Ptk.-t, a biztosítási szerzôdés alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

15.2. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

15.3. Amennyiben a Különös feltételek másként nem ren- delkeznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján kelet- kezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezé- sétôl számított egy év alatt évülnek el. Az egyéves el- évülési idô a következô idôpontokban kezdôdik:

a) biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

b) biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat biztosítóhoz történt beérkezését követô 16. napon;

c) biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyi- ben a biztosító által igényelt irat, információ, doku- mentum elmarad, a biztosító által ennek teljesíté- sére meghatározott határnapot követô napon, ha- táridô hiányában a felhívást tartalmazó levél kelté- tôl számított 31. napon;

d) a szerzôdés hosszabb tartamára tekintettel nyúj- tott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerzôdés megszûnésének napján;

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásá- nak napján.

15.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszol- gálati irodájához lehet benyújtani, szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektron- ikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

15.5. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-00-000-000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.

15.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíró- sághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fo- gyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

15.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Cím: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

15.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.11. A 15.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

15.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájá- rulásával kezelheti.

15.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

15.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

15.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bí- róság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelô- vel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

15.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

15.21. A biztosító a 15.18. illetve a 15.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

15.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozá-

sában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkeresés- sel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

15.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

15.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- zôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzô- désekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a fi- gyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) be- kezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

15.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

15.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

15.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

15.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja,

az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- xxx xxxx intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb- ban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tilta- kozási jog érvényesítése érdekében.

15.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi szemé- lyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

15.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üz- leti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS

A SZOKÁSOS SZERZÔDÉSI GYAKORLATTÓL

16.1. A KÖBE Easy I. Biztosítás a magyarországi biztosítá- si piacon kialakult szokásos szerzôdés gyakorlattól nem tér el lényegesen.

16.2. Jelen feltételek a KÖBE Easy I. Biztosítás korábbi fel- tételeihez képest az alábbi lényeges eltéréseket tar- talmazzák:

a) szerzôdô fogalma megváltozott;

b) zálogjogosult fogalma bevezetésre került (egyben megszûnt az engedményezés intézménye);

c) szerzôdés létrejöttének szabályai változtak;

d) díjnemfizetés miatti megszûnés szabályai változtak;

e) kockázatviselés kezdetének szabályozása meg- változott (díjhalasztás intézménye megszûnt);

f) elsô díj esedékessége megváltozott;

g) állapotmegôrzési kötelezettség fogalma beveze- tésre került;

h) robbanás biztosítási esemény kapcsán a háztartá- si (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott kár nem térül;

i) felhôszakadás káresemény kapcsán a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén, a padozattól szá- mított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhelyezett ingóságokban keletkezett károk nem térülnek;

j) a villámcsapás másodlagos hatása nyomán káro- sodott vagyontárgyakat a biztosító az általa meg- bízott szakértôvel vizsgáltatja be, szolgáltatását a szakértôi vélemény figyelembevételével nyújtja;

k) a villámcsapás másodlagos hatása, továbbá a vi- har, jégverés és a felhôszakadás biztosítási ese- ményeket a biztosító független villámlokalizációs, illetve meteorológiai szakszolgálat által mért és hi- telesített adatok figyelembevételével bírálja el;

l) árvíz, földrengés, földcsuszamlás biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosító a kockázatvi- selés kezdetétôl számított, 30 napos várakozási idôt állapít meg;

m) egyéb rendelkezések változtak (ezen belül elsô- sorban fogyasztóvédelmi, adatvédelmi rendelke- zések kerültek beemelésre);

n) veszélyes állat-tartói minôség kizárása kikerült ki- egészítô felelôsségi fedezetbôl;

o) felelôsségbiztosítási események bejelentésének határideje változott;

p) felelôsségbiztosítási események kapcsán a sére- lemdíj követelésekkel kapcsolatos követelések a biztosítási összeg erejéig térülnek.

16.3. A biztosítási szerzôdés Általános és Xxxxxxx feltételei az alábbiak tekintetében lényegesen eltérnek a Ptk. rendelkezéseitôl:

a) A Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétôl eltérôen a bizto- sítási szerzôdés nem fogyasztó szerzôdô fél ese- tén is létrejön, ha arra a biztosító annak beérkezé- sétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatko- zik.

b) A Ptk. 6:63. § (5) bekezdésétôl eltérôen nem válik a szerzôdés részévé a felek között korábban ki- alakított szokás, gyakorlat, továbbá a biztosítási üzletágban hasonló jellegû szerzôdés alanyai ál- tal széles körben ismert és rendszeresen alkalma- zott szokás.

c) A Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott 5 éves elévülési idô helyett jelen szerzôdésbôl ere- dô igények 1 év alatt évülnek el.

d) A Ptk. 6:475. §-ától eltérôen a kiegészítô baleset- biztosítás megkötéséhez nem szükséges a bizto- sított hozzájárulása.

e) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétôl eltérôen a kár- okozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat felelôsségbiztosítási kárigény esetén a biztosító legfeljebb az aktuális biztosítási összeg erejéig téríti, a biztosítási összeget meghaladó részt nem téríti.

Különös feltételek

Jelen feltételek alapján a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosí- tási kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô bizto- sított vagyontárgyak – a jelen feltételekben meghatározott – biztosítási eseményei által okozott károsodása esetén, a ká- rosodás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgál- tatást nyújt.

Felelôsségbiztosítási fedezet vonatkozásában emellett a biz- tosító vállalja, hogy a szerzôdésben megállapított mértékben és az itt meghatározott feltételek szerint mentesíti a biztosítot- tat olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyért – jelen feltételekben meghatározott minôségében – jogszabály szerint helyt állni tartozik.

Balesetbiztosítási fedezet tekintetében vállalja továbbá, hogy a biztosítottat ért és a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, a szintén itt meghatározott biztosítási összeget fizeti meg a kedvezmé- nyezettnek.

1. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

1.1. A biztosítás területi hatálya vagyonbiztosítás (épület és ingóság) tekintetében Magyarország teljes területe, az országon belül az ajánlaton, illetve kötvényen fel- tüntetett kockázatviselési cím, cím hiányában a hely- rajzi szám szerint feltüntetett telek.

1.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, az ingóságok vonatkozásában a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ideiglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megállapításakor a biztosító fi- gyelembe veszi az adott kárhelyszínen a káresemény idôpontjában meglévô – jelen feltételek szerinti és a Függelékben részletezett – biztonságvédelmi feltéte- leknek való megfelelést is.

1.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított ma- gával vitt ingóságai tekintetében a kockázatviselés helye Magyarország teljes területe.

1.4. A felelôsségbiztosítási fedezet területi hatálya a Ma- gyarország területén okozott és bekövetkezett károk- ra terjed ki.

1.5. A biztosító kockázatviselése a felelôsségbiztosítási fedezet vonatkozásában a biztosítási szerzôdés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és legkésôbb a bizto- sítás megszûnésétôl számított egy éven belül beje- lentett károkra terjed ki.

1.6. A balesetbiztosítási fedezet területi hatálya a Föld egész területe.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

2.1. A biztosító kockázatviselése az épület és ingóság va- gyoncsoporton belül az alábbiakban felsorolt biztosít- ható vagyontárgyakra (vagyonkategóriákra) vonatko- zik:

a) lakóépületek, épületrészek, lakások,

b) melléképületek,

c) építmények,

d) szerkezetileg beépített épületfelszerelési tárgyak, tartozékok,

e) háztartási ingóságok,

f) értéktárgyak.

2.1.1. Lakóépület

Állandó lakás céljára szolgáló, vagy egyéb meghatá- rozott rendeltetésû, érvényes lakhatási / használatba- vételi engedéllyel rendelkezô, a hatályos építésügyi szabályok és szabványok által lakóépületnek minôsí- tett, szerkezetileg önálló építmény, amely épületszer- kezetekkel részben, vagy egészben körülhatárolt te- ret, helyiséget, vagy ezek együttesét alkotja.

2.1.2. Melléképület

A biztosított kockázatviselési címen lévô, a lakótérbôl közvetlenül nem megközelíthetô, a (fô) lakóépülettôl külön bejárattal rendelkezô, nem lakás céljára szolgá- ló, szilárd falazatú és tetôzetû épület, épületrész (pl. garázs, istálló, terménytároló, ól stb.), amely a lakó- épület fôhelyiségeinek rendeltetésszerû használatá- hoz szükséges, vagy egyéb kiegészítô funkciója van.

2.1.3. Építmény

Épületnek nem minôsülô, de építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszín- re szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldásá- ra, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terep- szint megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

2.1.3.1. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület ren- deltetésszerû és biztonságos használatához, mûködé- séhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetô mûszaki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, közmû-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, ho- mokozó, szökôkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedô lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdô- medence, napkollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetô legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüs- tölô, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcsô (tereplépcsô) és lejtô, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop stb.

2.1.4. Épület-felszerelések

A biztosított épület határoló falaihoz tartósan – belül- rôl, vagy kívülrôl – rögzített épület-felszerelések és berendezések, amelyek a biztosított épület, épület- rész rendeltetésszerû használatát biztosítják.

2.1.5. A 2.1. a-d pontjában felsorolt és a 2.1.1-2.1.4. pontok- ban részletezett vagyonkategóriába sorolt épületré- szek alapterületei, illetve biztosítási összegei az aján- laton nem kerülnek külön részletezésre, ezen vagyon- kategóriák kárai a lakóépület – szerzôdô által megha- tározott – hasznos alapterülete alapján kalkulált bizto- sítási összeg keretein belül térülnek.

2.1.6. Az épület vagyoncsoportban biztosított épületek kizáró- lag lakás célú, érvényes használatbavételi engedéllyel rendelkezô, állandó jelleggel lakott lakások, családi há- zak lehetnek, a hozzájuk tartozó és ugyanazon kocká- zatviselési címen lévô melléképületekkel, építmények- kel és beépített épületfelszerelési tárgyakkal együtt.

2.1.6.1. Állandóan lakott épület

Állandóan lakottnak minôsül az épület, ha a kárese- mény idôpontjában rendelkezik a területileg illetékes hatóság által kiállított érvényes lakhatási / használat- bavételi engedéllyel és évente legalább 270 napig, fo- lyamatosan, vagy életvitelszerûen lakják, függetlenül attól, hogy lakóövezetben van, vagy sem.

2.1.6.2. Társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakástulajdon biz- tosítása esetén a biztosított lakásban keletkezett épü- letkárokon túl, a biztosító megtéríti a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károkat is, társasházak esetében a biztosított személy tulajdoni hányadának, lakásszövetkezetek esetében a biztosított és az adott épületben lévô összes lakás darabszámának arányá- ban, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. társasházi közös biztosítás) nem fedezett.

2.2. Háztartási ingóságok: Háztartási ingóságok a biztosí- tott tulajdonát képezô, a háztartásban általánosan elô- forduló, a biztosított személyes használatára, fogyasz- tásra szolgáló, a háztartás mindennapos mûködésé- hez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak.

2.2.1. Háztartási ingóságnak minôsülnek továbbá a kerti bú- torok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatviselési címen élô közeli hozzátartozók tulajdonát képezô gépjármûvek napi üzemeltetéséhez használt alkatré- szei, tartozékai a fôdarabok kivételével, valamint a kockázatviselés helyén saját szükségletre termesztett lábon álló, vagy már betakarított növények, dísznövé- nyek, továbbá tenyésztett házi és haszonállatok a háztartási ingóságok biztosítási összegének legfel- jebb 5%-áig.

2.2.2. A biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagyon- tárgyak a háztartási ingóságok biztosítási összegé- nek legfeljebb 5%-áig biztosítottak.

2.3. Értéktárgyak: A biztosított tulajdonát képezô azon in- góságok, amelyek nem sorolhatók a háztartási ingó-

ságok közé, de értékük, életkoruk, mûvészeti, vagy ritkaság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Ér- téktárgynak minôsülnek pl. az alábbiak:

a) Nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak,

b) Képzô-, ipar-, és népmûvészeti alkotások, gyûjte- mények,

c) Valódi szôrmék, kézi csomózású, kézi szövésû szô- nyegek,

d) Antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselô régiségek, mûvészeti alkotások.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hát- rányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt kö- vetkezett be.

A kártérítési összeg meghatározásakor az elôszere- teti érték nem kerül beszámításra.

Nem téríti meg a biztosító az értéktárgyakban keletke- zett károkat, ha azokat a káresemény idôpontjában nem állandóan lakott helyiségben, vagy szabadban tartották.

2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen épület-, ingóság- és értéktárgy-biztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett ká- rokra:

a) nem állandóan lakott épületek,

b) a külön kockázatviselési címen állandóan lakott épület vagy épületrész nélküli rendeltetését tekint- ve nem lakáscélú épületek önállóan,

c) építés, felújítás alatt álló épületek,

d) bérlemények,

e) szilárd falazattal nem rendelkezô építmények,

f) fóliasátrak, üvegházak, meleg- és hidegágyak,

g) ponyvasátrak, gyermek/játék házak, ugrálóvárak,

h) szabadban tárolt, illetve használt felfújható óriás játékok, sporteszközök, rendezvénykellékek és reklámtárgyak,

i) idegen tulajdonú vagyontárgyak,

j) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, értékcik- kek,

k) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adat, szellemi termékek, immateriális javak dokumentációja, szoftverek,

l) bérlô, társbérlô, fizetôvendég vagyontárgyai,

m) a nem háztartási mennyiségben tárolt „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok,

n) nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok, szabad- ban tárolt ingóságok, a lábon álló növények, illetve a kockázatviselés helyén, de a szabadban tartott állatok kivételével,

o) szárazföldi és egyéb motoros jármûvek, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg az épület vagyoncsoport esetében nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tési, újjáépítési értékét, ingóságok esetében az újrabe- szerzési értéket, értéktárgyak esetében a valóságos értéket.

3.2. Az épület- és ingóságbiztosítás biztosítási összege a biztosítandó épület lakóépület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alapján, a standard, négyzetméterre jutó biztosítási összeg al- kalmazásával kerül megállapításra, ezért káresemény bekövetkezése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valósá- gos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

3.3. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által a szerzôdéskötéskor meghatározott, az ajánlaton és a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapte- rület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapte- rülete (területarányos alulbiztosítottság), úgy a biztosí- tó, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott térítést nyújt.

3.3.1. Hasznos alapterület: a fôépület lakás célú helyiségei- nek végleges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapte- rületének az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lépcsô- jének egy szinten számított vízszintes vetülete is be- letartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, ki- egészítô helyiségek alapterülete.

3.4. A felelôsség és balesetbiztosítás biztosítási összegeit a biztosító határozza meg. Az egyes biztosítási esemé- nyekhez tartozó, elôre meghatározott rögzített össze- gek az ajánlaton és a kötvényen kerülnek feltüntetésre.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt fel- sorolt biztosítási események által, közvetlenül okozott károk- ra nyújt térítést.

4.1. Tûz

4.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendel- tetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

4.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erje- désbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égés- bôl eredô károk,

b) a rendeletetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk,

c) elektromos készülékekben, vezetékekben kelet- kezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem terjed to- vább,

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás,

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei,

f) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk,

g) az „A”, „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hô- forrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

4.2. Robbanás

4.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnöve- kedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

4.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás xxxxxxx hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be,

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk,

c) hangrobbanásból eredô károk,

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések xxx- xxxxxx által okozott károk,

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk,

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye,

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó, tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásából eredô károk,

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

4.3. Villámcsapás

4.3.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus energia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.

4.4. Villámcsapás másodlagos hatása

4.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyakban túlfeszültségbôl keletke- zett károkat.

4.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

– az általa megbízott szakértôvel – minden esetben be- vizsgáltatja. A biztosítási eseményt a biztosító a szolgál- tató, illetve a szakértô által kiállított szakvélemény figye- lembevételével bírálja el.

4.5. Vihar

4.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szívó- ereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül oko- zott kár,

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár,

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

4.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat,

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül kelet- kezett átnedvesedési, beázási károkat,

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.

4.6. Felhôszakadás

4.6.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapadékvi- zet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízel- vezetô rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszin- ten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

4.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okoz- ta károkat;

c) az épületek, vízelvezetôk kivitelezési hibáira, szak- szerûtlen kialakítására visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épültrészek elöntése esetén, a padozat- tól számított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhe- lyezett ingóságokban keletkezô károkat;

f) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat;

g) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

4.7. Jégverés

4.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) az épületek, építmények homlokzatában, tetôfe- désében, tetôszerkezetében keletkezett kár, ame- lyet jégverés, vagy jégesô okozott,

b) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôszer- kezeten keresztül, az épületbe beömlô csapadék által okozott károk,

c) az épületek nyílászáróiban jégverés, vagy xxxxxx által okozott károk.

4.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, a tetôszerkezet karbantartásának el- mulasztásával kapcsolatos károkat,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat,

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat,

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

4.8. Hónyomás

4.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által az épületek, épít- mények tetôszerkezetében keletkezett kár,

b) a hónyomás által megrongált tetôszerkezeten ke- resztül, az épületbe beömlô csapadék által oko- zott kár,

c) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakított- ságú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.8.2. Kizárás: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem mi- nôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôszerkezet tervezési, kivitelezési hiányossá- gaira visszavezethetô károkat,

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásá- val kapcsolatos károkat,

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat,

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat.

4.9. Árvíz

4.9.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi véd- mûvekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) el- látott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, melynek során a víz árvízvédelmi szem- pontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

4.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvíz-megelôzési, árvízvédelmi munka során fel- merült költségeket és károkat,

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buz- gár okozta károkat,

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat,

d) a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat,

e) a belvíz okozta károkat.

4.9.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezik.

4.10. Földrengés

4.10.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg- 64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt meg- haladó, a föld belsô energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.10.2. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezik.

4.11. Földcsuszamlás

4.11.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül a földfelszín alatti ta- lajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által, a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

4.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat,

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivite- lezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt be- következô károkat,

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára vissza- vezethetô károkat,

d) a tudatos emberi tevékenység következménye- ként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, mun- kaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

4.11.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezik.

4.12. Kô- és földomlás

4.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból lehul- ló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan le- hullása által, a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett kár.

4.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat,

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat,

c) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

4.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

4.13.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli, az építési dokumentációban sem szereplô, illetve a kár- esemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett kár.

4.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából kelet- kezô károkat,

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô, ki- üregelôdésbôl keletkezô károkat,

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

4.14. Idegen jármû ütközése

4.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemelteté- sében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy ra- kománya, a kockázatviselés helyén a biztosított épü- letbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

4.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásával, illetve hoz- zájárulásával közelíti meg a biztosított épületet, épít- ményt.

4.15. Idegen tárgy rádôlése

4.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy, a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a nem bérelt, köl- csönvett, vagy lízingelt tárgyak, amelyek a kárese- mény idôpontjában a kockázatviselés helyén kívülrôl hatnak, nem voltak a biztosított tulajdonában, haszná- latában, vagy nem az ô érdekében használták fel.

4.15.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg, a szerzôdô, vagy a biztosított közrehatásával keletkezett károkat.

4.16. Lopás

4.16.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épületfelszereléseit, épülettartozékait ért lopási kár.

A biztosító szolgáltatásnak feltétele a területileg illeté- kes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rendôr- ségi határozat.

4.16.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a nem állandóan lakott, a nem lakó épületek vagy építés alatt álló épületek épületfelszereléseinek, épülettartozékainak lopási kárait,

b) a nem a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozók, közeli hozzátartozók kizáróla- gos használatában lévô épületek, épületrészek, épületfelszereléseit ért lopási károkat.

4.17. Betöréses lopás

4.17.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a betö- rést úgy követi el, hogy a biztosított épület – jelen sza- bályzat Függelék részében részletezett valamely vé- delmi szintet kielégítô – lezárt helyiségébe:

a) erôszakkal behatol,

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen esz- köz használatával jutott be és a behatolás nyomai kimutathatóak,

c) a helyiség – betörés, rablás, vagy kifosztás útján megszerzett – saját kulcsának felhasználásával, jogtalanul hatol be, a kulcs megszerzésétôl szá- mított 24 órán belül és ezáltal a biztosított vagyon- tárgyak eltulajdonításával kárt okozott.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rend- ôrségi határozat bemutatása.

4.17.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, ha a betörést:

a) olyan eszközzel, módszerrel követték el, amely a zárbetétben, zárszerkezetben erôszakos behato- lásra utaló nyomot nem hagy,

b) a lezárt helyiség elveszett kulcsának segítségével követik el,

c) a biztosított, vagy annak megbízottja követi el.

4.18. Rablás

4.18.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog meg- tartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4.18.2. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország te- rületén bekövetkezett biztosítási események vonatko- zásában a kártérítés felsô határa értéktárgyak eseté- ben az értéktárgyak biztosítási összege, általános in- góságok vonatkozásában pedig a háztartási ingóságok biztosítási összegének kettô százaléka lehet.

4.18.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rend- ôrségi határozat.

4.19. Rongálás

4.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális épületbiztosítási összeg maximum 1 százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás, vagy annak kísérlete során okoznak a biztosított épületek szerkezetileg beépített nyílászá- róiban, beépített épületfelszereléseiben.

4.19.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rend- ôrségi határozat.

4.19.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, ki-

zárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô rongá- lási károkat.

4.20. Vezetékes vízkár

4.20.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csat- lakozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folya- dék, áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

4.20.2. Megtéríti a biztosító a hiba feltárásának és kijavításá- nak bontási és helyreállítási költségeit, a kár elhárítá- sához szükséges és technológiailag indokolt mérté- kig, de maximum 6 folyóméter csôvezeték helyreállí- tásának mértékéig. A sérült vezetékszakasz cseréjé- nek költségét a káresemény által indokolt mértékig, de maximum 6 folyóméter hosszúságig téríti a biztosító.

4.20.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok szerelvények és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek javításának, vagy pótlásának költségeit,

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét,

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétro- mosodás formájában jelentkezô károkat,

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódá- sából, dugulásából eredô károkat,

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból ke- letkezô, víz által okozott károkat.

4.21. Üvegtörés

4.21.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a biztosított épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezésének törése, repedése.

4.21.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megté- ríti a 10 mm üvegréteg-vastagság alatti, sérült, törött, vagy repedt üvegfelületek cseréjének, pótlásának költ- ségeit maximum 3 m2 táblaméretig. Megtéríti továbbá a káresemény kapcsán sérült fény és vagyonvédelmi fóliák költségét, valamint a káreseménnyel közvetlenül okozati összefüggésbe hozható következményi káro- kat és a közvetlenül felmerült szerelési költségeket.

4.21.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbiakban felsorolt típu- sú üvegfelületek üvegezésében keletkezett károkat:

a) építés, felújítás alatt álló épületek üvegfelületei,

b) üvegtetôk, felülvilágítók, fénykupolák, taposóüve- gek,

c) üvegházak, meleg és hidegágyak,

d) kirakatok, kirakatszekrények, képek, üveg dísztár- gyak,

e) cég és reklámtáblák,

f) tükörfelületek, tükörcsempék,

g) festett üvegek, üvegfestmények, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üve- gek, díszüvegezések, üvegmozaikok,

h) üvegfalak, üvegtéglák, üveg tetôcserepek, kopolit- üvegek, portálüvegek, üveg mellvédek,

i) akváriumok, terráriumok,

j) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, maratott, homokfúvott üvegek,

k) üvegkerámia fôzôlapok, optikai és öblösüvegek,

l) napkollektorok, világítótestek, fényforrások,

m) kandalló üvegek, üvegasztalok,

n) egyéb speciális üvegfelületek (pl. zuhanykabinok).

Nem téríti meg a biztosító az üvegfelületek karcolódá- sának, az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetek, ke- retek, illetve azok elektromos berendezéseinek kárait, továbbá a karbantartási hiányosságokra, technológia, kivitelezési hibákra visszavezethetô káreseményekbôl, vagy az elhasználódásból adódó események kárait.

4.22. Zárcsere

4.22.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biz- tosítási eseménynek minôsül a biztosított épület bejárati ajtózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere az ajtó- kulcs elvesztése, vagy ellopása miatt válik szükségessé.

4.22.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a bizto- sítási szerzôdés hatálya alatt, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg fél százalékáig (0,5%) nyújt kártérítést, ha a felszerelt új zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

4.22.3. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kisze- relt (lecserélt) zár, biztosító részére történô leadása.

4.23. Személyi okmányok elvesztése

4.23.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül az alábbi – a biztosított nevére kiállított – okmányok valamelyikének eltulajdoní- tása, a biztosított által történô elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmisülése:

a) személyazonosító igazolvány,

b) lakcímkártya,

c) útlevél,

d) vezetôi engedély,

e) gépjármû forgalmi engedély,

f) adóigazolvány,

g) TAJ-kártya,

h) diákigazolvány.

4.23.2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a dokumen- tum számlával igazolt pótlási, újrabeszerzési költsége, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg egy százalékáig.

4.23.3. A biztosító nem téríti a fenti okmányok pótlásakor, újrabeszerzésekor sürgôsségi jogcímen felmerült, so-

ron kívüli kiállításáért felszámított többletköltségeket, igazgatási szolgáltatási pótdíjakat.

4.23.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi okmányok biztosí- tott által történô elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb a biztosított szándékától független megsemmi- sülése miatt keletkezett károkat:

a) Vállalkozói igazolvány,

b) Születési anyakönyvi kivonat,

c) Házassági anyakönyvi kivonat,

d) Xxxxxxx anyakönyvi kivonat,

e) Zöldkártya,

f) Kékkártya,

g) Törzskönyv,

h) Nemzetközi vezetôi engedély.

4.24. Bankkártya elvesztése

4.24.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, a Magyarország te- rületén szakhatósági engedéllyel mûködô pénzinté- zetnél vezetett forint-, vagy devizaszámlához tartozó bankkártya/hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független meg- semmisülése miatt felmerült, kártyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.

4.24.2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a kártyaletil- tás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költsége, biztosítási évente egy alkalommal. A biztosító térítésé- nek felsô határa az ingóságbiztosítási összeg maxi- mum egy százaléka.

4.24.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) Az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt,

b) Egyéb felmerülô költségeket.

4.25. Áramkimaradás

4.25.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a véletlenszerûen bekövetkezett, tartós – legalább 10 órát meghaladó – folyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kocká- zatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek meg- romlását okozza.

4.25.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a 10 óránál rövidebb tartamú áramkimaradás által okozott károkat,

b) a 10 óránál hosszabb, nem folyamatos jellegû áramkimaradás által okozott károkat,

c) a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre meghirdetett áramkimaradás okozta károkat,

d) a feszültségingadozás miatt keletkezett károkat.

5. FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS

5.1. Jelen felelôsségbiztosítás alapján biztosítási esemény- nek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a személy- sérüléses és szerzôdésen kívül okozott dologi káro- kat, valamint mentesíti a biztosítottat olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a biztosított az alábbiak- ban felsorolt valamely minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik és a károkozás számára felróható volt:

a) az alapbiztosításban megjelölt kockázatviselési cí- men lévô épület, lakás tulajdonosa, bérlôje, hasz- nálója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója;

b) háztartási céllal rendeltetésszerûen fûtôolajat tá- roló, gázpalackot, gáztartályt használó személy;

c) elektromos és/vagy motoros meghajtású háztartá- si berendezések, gépek üzembentartója;

d) cselekvôképtelen, korlátozottan cselekvôképes kiskorú, továbbá vétôképességgel nem rendelke- zô, vagy vétôképes kiskorú személy gondozója;

e) közúti balesetet elôidézô gyalogos;

f) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közleke- dési és szállítóeszköz, valamint rokkant jármû használója;

g) nem motoros vízijármû (kivéve vitorlás hajó) hasz- nálója;

h) nem motoros meghajtású légijármûvek (kivéve vi- torlázó repülô, ballon, léghajó), továbbá motoros siklóernyô, sárkányrepülô használója;

i) háziállattartó (pl. ebtartó), állattartó (pl. egzotikus állattartó, veszélyes állattartó), állattulajdonos;

j) szervezett kereteken kívül, hobbi, sporttevékeny- séget végzô személy;

k) önvédelmi eszközt, vagy lôfegyvert tartó, haszná- ló személy;

l) háztartási alkalmazott munkáltatója;

m) magánember;

n) közeli hozzátartozó sírhelyéért felelôs személy (síremlék-fenntartó).

5.2. Jelen felelôsségbiztosítás szempontjából egy kárese- ménynek tekintendô, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt is érvényesítenek, amelyek azonos ok- ra vezethetôek vissza (sorozatkár), függetlenül a ká- rok bekövetkezésének és a kárigények érvényesíté- sének idôbeni eloszlásától.

5.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosított jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással okozott;

b) a biztosított saját magának, közeli hozzátartozói- nak okozott, vagy a biztosítottak egymásnak okoz- tak;

c) a biztosított vállalkozói tevékenysége során, vállal- kozói minôségében, vagy azzal összefüggésben okozott;

d) a biztosított tulajdonában lévô bármely gazdálko- dónak, szervezetnek okozott kárra, a tulajdoni há- nyad százalékos arányában;

e) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôs- ségénél szigorúbb – szerzôdésben vagy egyolda-

lú nyilatkozatban vállalt – helytállási kötelezettsé- gén alapulnak;

f) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelé- sek;

g) a biztosított motoros jármû üzembentartójaként, vagy használójaként okozott;

h) a biztosított vízi, vagy légi jármû, illetve gépi meg- hajtású sporteszköz használatával okozott;

i) a biztosított a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosí- tás hatálya alatt álló jármû használatával okozott;

j) fûnyíróval, kaszával gépjármû szélvédôjében okoztak;

k) szervezett kereteken belül végzett sporttevékeny- ség során okoztak;

l) a vállalkozói minôségben tartott, tenyésztett ku- tyák okoztak;

m) a biztosított a környezet szennyezésével okozott;

n) a biztosított állati erô munkavégzésre való hasz- nálata közben, vagy azzal összefüggésben oko- zott;

o) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjár- mûben közvetlenül vagy közvetetten okoztak;

p) az olyan állatok által okozott károkat, amelyek tar- tását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rende- let tiltja;

q) a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés] által bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett, vagy lízingelt vagyontárgyakban keletkeztek.

5.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a biztosítottat terhelô alábbi károkat és költségeket téríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

a) a károkozó körülmény által a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelô olyan sérelemdíj iránti köve- telést, amely jelen feltételekben meghatározott biz- tosítási eseménynek minôsülô kártérítési felelôs- ségi kötelezettség alapján keletkezett;

c) a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve a megalapozatlan kárigények elhárítására irányuló jogi eljárás költ- ségeit, amennyiben ezek a költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásá- val merültek fel;

d) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszá- mított késedelmi kamatokat;

e) a biztosítottat terhelô társadalombiztosítási meg- térítési igényeket;

f) a kárenyhítésre fordított költségeket.

5.5. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a káro- sult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetle- nül nem érvényesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

5.6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat

meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a biz- tosító által teljesítendô kifizetések összegébe a társa- dalombiztosítástól kapott járadék tôkeértéke is bele- számítandó.

5.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, felelôs- ségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ilyen eset- ben a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosított- nak felróható magatartásának mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók magatartásának felróható- sági arányát nem lehet megállapítani, a biztosító a kár- okozók közrehatásának arányában teljesít. Amennyi- ben a közrehatás mértéke sem állapítható meg, a biz- tosító a károkozók egymás közötti egyenlô arányában teljesít.

5.8. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a biztosí- tott tulajdonost terhelô – felelôsségi károkat a biztosí- tó a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a sa- ját tulajdoni hányadára esô rész levonásával téríti meg.

5.9. Felelôsségbiztosítás vonatkozásában súlyosan gon- datlan károkozásnak minôsül az Általános feltételek

13.1.1. pontjában részletezetteken felül, például:

a) ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény a biztosított által szándékosan elkövetett bûncselek- mény során, azzal összefüggésben következett be;

b) ha a káreseményt a biztosított súlyos gondatlan- sága okozta;

c) ha a kár a biztosítottra irányadó jogszabályi, ható- sági, vagy szerzôdési elôírások súlyos és/vagy fo- lyamatos megsértése miatt következik be;

d) ha a kárt a biztosított engedély nélkül, vagy egyéb- ként meglévô jogosultságának túllépésével vég- zett tevékenysége során okozta;

e) ha a biztosított a jogszabályban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

f) ha a biztosított a kárt a biztosítási eseményhez vezetô tevékenység szabályainak megsértésével okozta.

5.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl írásban lemondott.

5.11. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegsze- rû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító visel- te, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. BALESETBIZTOSÍTÁS

6.1. Biztosítási esemény: Jelen balesetbiztosítás szem- pontjából biztosítási eseménynek minôsül a baleset

bekövetkezése, illetve annak, jelen feltételekben meg- határozott, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét ki- váltó következménye.

6.1.1. Balesetbiztosítási fedezet szempontjából balesetnek minôsül a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, az alábbi esetek kivételével:

a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándék- kal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára;

b) fagyás, napszúrás és a hôguta, továbbá a meg- emelés;

c) rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porc- korong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés.

6.2. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítésétôl, az Általános feltételek 13. pontjában meghatározott esetekben.

6.3. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános feltételek 14. pontjában meghatározott eseteken túl azokra az esetekre sem, amelyekben a baleseti sérü- lés – közvetlenül, vagy közvetett módon – az alábbi- akban felsorolt kiváltó okok valamelyikével összefüg- gésben következett be:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már ká- rosodott, sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlá- tozott testrészek, szervek károsodása;

b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetôleg ezekhez társuló törések;

c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség elne- vezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül;

d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen faj- ta depresszió, illetve elmebaj;

e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illetve az azokhoz társult másodlagos olyan elváltozások, melyek az alapbetegségbôl következôen sérülés- hez hasonló, de krónikus eredetû elváltozáshoz vezetnek (pl. gerincoszlop, izületek degeneratív elváltozásai);

f) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve az életmentést), ide értve az orvo- si elôírások szándékos be nem tartásából szár- mazó következményeket is;

g) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szervezetnél fizikai jellegû szolgálatteljesítés alatt bekövetkezett baleset;

h) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sporttevékenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során bekövetkezett baleset;

i) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetek- kel végzett tevékenység során bekövetkezett ba- leset;

j) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként történô részvétele bármely olyan versenyben, vagy ver- senyre való felkészülésben, amely motoros meg- hajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használa- tával jár;

k) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbite- vékenységbôl származó bármilyen baleset:

• ejtôernyôzés

• sárkányrepülés

• siklórepülés

• pályán kívüli síelés

• gumikötél ugrás

• vízisíelés

• vadvízi evezés

• búvárkodás

• barlangászat

• vadászat

• szikla-, hegy- és falmászás

• lövészet

• paintball

• bázis ugrás

6.4. Biztosítási szolgáltatások

6.4.1. Baleseti halál: Amennyiben a biztosított a kockázat- viselés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más ok- tól függetlenül a baleset idôpontját követô 365 napon belül halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek az aktuális biztosítási összeget.

6.4.2. Baleseti eredetû rokkantság: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset idôpontját követô kettô éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát, vagy a rokkantsági táblázatban meghatározott részleges rokkantságát okozza, a biztosító kifizeti a 100%-os maradandó rokkantság esetén a baleseti rokkantság- ra megállapított teljes aktuális biztosítási összeget, a részleges maradandó rokkantság esetén a rokkant- ságra megállapított aktuális biztosítási összegnek a rokkantság fokával azonos arányú hányadát.

6.4.2.1. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságá- nak és mértékének egyértelmû orvosi megállapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság jellegét, maradandóságát és mértékét legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezését követô kettô éven belül meg kell állapítani.

6.4.2.2. A rokkantság fokát a Rokkantsági Táblázatban foglal- takat is figyelembevéve, a biztosító orvosa állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételé- vel.

6.4.2.3. A maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaké- pesség csökkenésétôl, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétôl.

6.4.2.4. A biztosító orvosát más orvosok, illetôleg orvosszak- értôi testületek döntése nem köti.

6.4.3. Rokkantsági táblázat

6.4.3.1. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputáció- ja), vagy mûködôképességük teljes és maradandó el- vesztése.

6.4.3.2. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédké- pesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

6.4.3.3. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végleges elvesztését jelenti. Ez akkor tekinthetô bekövetkezett- nek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

6.4.4. Ugyanazon balesetbôl származó, több egészségkáro- sodás esetén az egyes egészségkárosodásra meg- határozott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.4.5. Egy biztosítási évben több különbözô balesetbôl ere- dô maradandó egészségkárosodásokra meghatáro- zott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a ba- leseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.4.6. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantság esetén a biztosított halála elôtt már teljesített szolgáltatást, úgy az ugyanazon okból bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl a már kifizetett rok- kantsági szolgáltatás összege levonásra kerül és a biztosító csak a különbözetet fizeti ki.

6.4.7. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszûnik, amikor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.

6.5. Baleseti eredetû csonttörés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a csont törését, vagy a csont repedé- sét eredményezi, a biztosító kifizeti az érvényben lé- vô aktuális biztosítási összeget.

6.5.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét biztosítási eseményenként teljesíti. Amennyiben ugyanazon bal- esetbôl kifolyólag a biztosított többszörös csonttörést és/vagy csontrepedést szenved, a biztosítási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre.

6.6. Kutyaharapás: Amennyiben a biztosított a kockázat- viselési ideje alatt olyan mértékû kutyaharapást szen- ved, melynek következtében igazoltan orvosi ellátás- ra szorul, a biztosító kifizeti az érvényben lévô aktuá- lis biztosítási összeget.

6.6.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a vállalkozási, vagy hobbi célú ebte- nyésztéssel összefüggô károkat.

6.6.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a biztosítottat ért, saját kutyája által okozott harapást, amennyiben annak tartását jogsza- bály, vagy helyi önkormányzati rendelet tiltja.

Rokkantsági táblázat

Károsodás jellege	Rokkantsági fok (%)
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	70%
Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	65%
Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
A beszélôképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	5%
Az ízlelôképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	2%

Függelék

Vagyonvédelmi elôírások

Betöréses lopás biztosítási esemény megvalósulásakor a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjá- ban meglévô védettségi szint alapján kerül meghatározásra. Az alábbi részletek figyelembevételével kárfelvételkor a biz- tosító azonosítja és megállapítja a káresemény idôpontjában megvalósult védelmi szintet, amely alapján a kártérítés felsô határértékének megállapítása történik.

MECHANIKAI VÉDELEM

A mechanikai, fizikai védelem minimális, részleges szinten vagy teljeskörûen valósulhat meg. A biztosító teljesítésének feltétele legalább a minimális mechanikai védelem követel- ményeinek megvalósulása, ennek hiányában a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be.

TELJESKÖRÛ MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 38 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdsá- gával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Valamennyi támadható (az alatta lévô járó- szinttôl 3 m-nél alacsonyabb alsó párkánymagasságú) üveg- felület és nyílászáró (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfa- lak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjá- ból egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakítású- nak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel le- het alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszer- kezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkal- mazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

TOKSZERKEZET: A tokszerkezetet a határoló falszerkezet- hez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál leg- alább 15 cm mélyen, 12 mm átmérôjû köracél tartószilárdsá- gával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyen- értékû erôsséggel kell biztosítani.

AJTÓLAP: Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszer- kezet esetén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárdságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fém- szerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rács- szerkezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosztás követelményeinek, vas- tagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acélle- mez borításnál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíte- ni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az aj- tólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontos- ság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú egyedi kialakítású for- gópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kieme- lés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárszerkezetnek több (legalább négy) ponton kell biztosítania a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t kell elérnie. A zártestet és a zárbetétet fú- rás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô retesz- vasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm legyen. A zárszerkezet fúrás, a zárbetét törés és fúrás ellen, a zár-reteszvas visszatolás ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: Bevésôzárak esetében a zárszekrényt fú- rás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvé- dô lap szerelése esetén minimum 60 HRC keménységûre edzett, vagy ennek megfelelô ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni.

A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egy-, illetve két- oldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas moz- gatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat ún. „farkasfoga- zással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak na- gyobb a biztonságértékük.

A hengerzárbetéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is bizto- sítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét, az elôbbiek fi- gyelembevételével.

A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelem- mel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet vissza- tolható.

Hengerzárbetétek: A teljeskörû mechanikai védelem alkotó- elemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, illetve rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10.000-et meghaladja.

RÉSZLEGES MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 15 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdsá- gával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Az alatta lévô járószinttôl 3 m-nél alacso- nyabb alsó párkánymagasságú üvegfelület és nyílászáró (ab- lakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû kör- acél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kí- vülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anya- ga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezet- hez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontos- ság maximum 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság megengedett.) Az aj- tólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású for- gópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kieme- lés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania. A reteszelési mélységnek legalább 15 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló rete- szelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhe- lyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zárszerkezet fúrás ellen, a zárbetétek közül legalább az egyik zártörés ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat la- mella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében cél- szerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

MINIMÁLIS MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságá- val azonos értékû, vagy azt meghaladja.

AJTÓSZEREKEZET: Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga tetszôleges, de ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum egy darab biztonsági zár

végzi. A zárbetét zártörés ellen védett.

Az ajtók zárását olyan zár végzi, amely minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttol- lú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betûjel-kombinációjú zár, il- letve minden olyan zár, minôsített lakat, melyek variációs le- hetôségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint az egyedileg minôsített lamellás zár.

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai jelzôrendszer teljeskörû, ha az összes alko- tóeleme teljeskörû.

FELÜLETVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai felületvéde- lem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörû mecha- nikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazato- kat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísér- leteket.

Felületvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Nyílászárók felületvédelme: A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztet- tek legyenek, és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek felületvédelme: A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mû- ködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell

kiváltaniuk a központban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védenie kell.

Falazatok felületvédelme: A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi ka- rakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefed- je. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

TÉRVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást, valamint legalább csapdaszerûen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Térvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a fel- szerelésre kerülô érzékelô eszközök az illetéktelen behato- lást a lehetô legrövidebb idô alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható be- hatolási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakte- risztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre tör- ténjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelôk rendelkezze- nek szabotázsvédelemmel, a visszajelzô LED letiltásának le- hetôségével, dual piroelemmel, hôkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzem- biztosan mûködjenek 10,5-13,8 V tápfeszültségi tartomány- ban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható be- hatolási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakteriszti- kájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô: Úgy kell telepíteni, hogy a vé- dett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô: Ilyen érzékelôk alkalmazása elfogadott „ÉS” logikai kapcso- latban.

Riasztás-jelzés: Riasztás jelzés céljából a mûszaki feltéte- lekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket.

KÖZPONTI EGYSÉG:

Központi egységgel szemben támasztott követelmények:

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetôleg kö- zös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is!

A kezelôegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasztás-jelzést.

A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy ré- szére ne legyen hozzáférhetô.

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történ- jen. Az elektronikai jelzôrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzôrendszer autonóm, másodlagos táplálását, védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

TELJESKÖRÛ ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

A teljeskörû elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az ér- zékelôk riasztás-jelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek – az elektronikai jelzô- rendszer élesítésétôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie.

Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi ál- lapotában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység je- lezze ki.

A jelzôvonalakon az érzékelô(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötôdobozban történ- het.

A központhoz eseményrögzítô printert lehessen csatlakoz- tatni.

A rendszer rendelkezzen particionálási lehetôséggel, vala- mint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kód- dal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell len- nie. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelô az ôrzést végzô szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces idôkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és ad-

xxx riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendel- kezô felhasználó szüntetheti meg.

A kezelôrôl kényszerkód leadására is legyen lehetôség.

A központ rendelkezzen minimum 4 darab szabadon progra- mozható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghi- básodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzôvonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hu- rokellenállás 40%-os megváltozása generáljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl tör- ténjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulá- torral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fény- jelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB/m-t, és – az épület adottságaihoz igazodva – külön- bözô irányokba, a lehetô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes le- gyen.

A rendszerben csak a MABISZ által teljeskörûnek minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 4 darab azonnali riasztás) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatóak.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatóak.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass ada- tait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni. A memória tartalma utólag kinyomtat- ható legyen.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelû legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a keze- lô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôké- pesek.

A rendszer összes elemének folyamatos ôrzésére, ellen- ôrzésére a szerviz és az üzemeltetô által csak közösen ki- kapcsolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépí- teni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzéke- lôje alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által a ke- zelôrôl lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjel- zés leállítását követôen ismételten kapcsoljon éles állapot- ba.

A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettôs burkolatú, hab bejuttatása ellen védô, vagy késleltetésre alkalmas dobozo- lással.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû felü- letvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem van kiala- kítva, riasztás-jelzés a helyszínen – a környezetet riasztva – történik.

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatáro- zott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerülje- nek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell

lenniük. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 má- sodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenet- tel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás).

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL lezárást kell al- kalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a köz- pontnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készü- lékekkel történjen. A hangjelzôk hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ mi- nimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 darab azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatóak (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatóak).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 50 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass ada- tait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, mi- nimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szi- lárdságú anyagból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképe- sek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zôk, kódkapcsolók stb.), központjának, tápegységének, út- vonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változá- sát a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, mini- mum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékû) burkolat- tal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, vál- takozó, kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy ri- asztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli eset- ben).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell. A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôek.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmód- ban felügyelt térvédelem nincs, a felületvédelem csak a 3 m- nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapda- szerû területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzôrendszerben csak a MABISZ ál- tal minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval, vagy ugrókódos távvezérlôvel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legye- nek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskod- ni kell az eszköz szabotázsvédelmérôl.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzôvo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Ve- zeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek leg- alább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatóak legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az anten- nája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A nyitásérzékelôk lehetnek befúrható és felületszerelt kivite- lûek is.

A jelzôvonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szüksé- ges.

A vezetékek toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységbôl folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelô szabotázsvédelemmel rendelkezô hang- jelzô készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzôt a védett objektum külsô felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelô által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elekt- romos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén au- tomatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rend- szer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelôk használata esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelô a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenésérôl küld- jön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggá- tolja a rendszer élesítését.

Összefoglaló táblázat

Mechanikai védelem	Teljeskörû	Részleges	Minimális
Falazat, födém, padozat	38 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	15 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	6 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szi- lárdságával egyenértékû
Ajtók
tokszerkezet	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített
	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal
	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek
ajtószerkezet védelme	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	reteszhúzás ellen védett
ajtólap	vastagsága min. 4 cm
	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)
	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás
	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel
	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített
zárás	min négy pontos, legalább két irányba záródó biztonsági zár	min. 2 db biztonsági zár,	min. 1 db biztonsági zár
zárás	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol
zárási pontok	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 1 db
zárbetét védelme	fúrás és zártörés ellen védett	min. az egyik zártörés ellen védett
zárás mélység	20 mm	15 mm
zárás pontosság	oldalanként max. 2 mm	oldalanként max. 5 mm
Nyílászárók
2 m alatti 30x30 cm-nél nagyobb		ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek
valamennyi támadható	ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek

Elektronikai védelem
jelzôrendszer készülékei	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök
felületvédelem	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	2 m-nél alacsonyabb nyílászárókra / nincs
térvédelem	a teljes belsô tér felügyelet áll, továbbá legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva a megközelítési útvonalakra	min. csapdaszerû	nincs / csapdaszerû térvédelem
központi egység	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett
kültéri riasztás jelzô	min. 2 db egység, 120 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 2 db egység, 100 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 1 db egység, min. 100 dB/m hangerôvel, amely a központi egy- ségbôl töltött saját akku- mulátorral rendelekezik
energiaellátás	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)
akkumulátor	energiaellátás szünetelése esetén min. 72 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünetelése esetén min. 48 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünete- lése esetén min. 24 órás üzemeltethetôséget biztosítson
kezelô egység	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	élesítés kulccsal, kóddal, ugrókódos távvezérlôvel
riasztás	távfelügyeleti rendszerbe kötött	helyszíni	helyszíni

1. számú melléklet

BETÖRÉSES LOPÁS TÉRÍTÉSI LIMITÖSSZEGEINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén, a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szinthez tartozó, jelen táblázat szerint meghatározott összeg, de maximum a biztosítási összeg. Jelen táb- lázatban megadott térítési limitek a betöréses lopás biztosítási eseményen kívül, egyéb más biztosítási esemény által okozott ká- rokra nem vonatkoznak.

			Elektronikai védelem
			Nincs	Minimális	Részleges	Teljeskörû
Mechanikai védelem	Háztartási ingóságok	Minimális	5.970.000 Ft	8.358.000 Ft	17.910.000 Ft	18.000.000 Ft
		Részleges	9.552.000 Ft	14.329.000 Ft	18.000.000 Ft	18.000.000 Ft
		Teljeskörû	17.910.000 Ft	18.000.000 Ft	18.000.000 Ft	18.000.000 Ft
	Értéktárgyak	Minimális	300.000 Ft	300.000 Ft	300.000 Ft	300.000 Ft
		Részleges	300.000 Ft	300.000 Ft	300.000 Ft	300.000 Ft
		Teljeskörû	300.000 Ft	300.000 Ft	300.000 Ft	300.000 Ft

Document Metadata

Table of Contents

EASY I.

Document Metadata