Ajánlat

Ajánlat

Jövôkulcs 2

Nyugdíjbiztosítás

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat és „Jövőkulcs 2” termékünk szerződési feltételeit.

Biztosítónk, az UNIQA Biztosító Zrt., 1990 óta a magyar biz- tosítási piac jelentős szereplője (székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).

Biztosítónk felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.;

telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

(1534 Budapest, BKKP Pf. 777)

Milyen típusú biztosítás a „Jövőkulcs 2”?

A „Jövőkulcs 2” egy befektetési egységekhez kötött, folya- matos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás, amelynél a szerződő döntheti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely eszközalap(ok)ba helyezze el (ún. befektetési egységek formá- jában). A szerződő a rendelkezésre álló eszközalapok közül meg- takarítása futamidejének, kockázatviselési hajlandóságának megfelelően válogathat.

A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.

Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kocká- zatát – beleértve az árfolyamkockázatot és az eszközalapo- kat alkotó további alapok likviditási helyzetéből fakadó fize- tőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal. A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a Feltételek I. fejezete, az eszközalapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszközalapok létre- hozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudnivalókat a fel- tételek V. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a 2. számú melléklete tartalmazza. A befektetések választható pénznemeit a

3. sz. melléklet tartalmazza. A választható eszközalapok befekte- tési politikáját a Feltételek 2. sz. melléklete ismerteti.

Kik a biztosítási szerződés szereplői?

A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosított az, akire vonatko- zóan a biztosító a kockázatot vállalja. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a szolgáltatást a kedvezmé- nyezett(ek)nek fizeti ki. Jelen terméknél a nyugdíjszolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.

A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a Xxxxxxxxxx

II.1. fejezetében találhatók.

Milyen időtávra köthető a „Jövőkulcs 2”?

A termék nyugdíjbiztosítás, ezért tartama a legfeljebb 55 éves biztosított szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorha- táráig – a hatályos rendelkezések szerint a 65. születésnapjáig – tart. A minimális tartam 10 év.

A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szerződés megszűnésének esetei) a Feltételek II. fejezetében találhatók.

Mi a „Jövőkulcs 2” szolgáltatása?

A biztosítottat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jog- szabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszer- zése vagy nyugdíjkorhatára betöltése esetén illeti meg a nyugdíjszolgáltatás. Amennyiben a biztosított a szerződés lejá- rata előtt, de 10 éven belül válik a nyugdíjszolgáltatásra jogo- sulttá, a kifizetés (a biztosító szolgáltatása) kizárólag nem csök- kenő összegű, legalább 10 éves tartamú vagy élethosszig tartó járadék formájában történhet.

Az egészségkárosodási szolgáltatás akkor kerül kifizetésre, ha a biztosított egészségi állapota – a társadalombiztosítási szerv határozata szerint – legalább 40%-os mértékben károsodik. Amennyiben az egészségkárosodás nem jár a biztosított rok- kantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultságával, és a szerződés kezdetétől 10 év még nem telt el, úgy a kifizetés ki- zárólag nem csökkenő összegű, legalább 10 éves tartamú vagy élethosszig tartó járadék formájában történhet.

Ha a szerződés tartamából legalább 29 év eltelt, (rövidebb tar- tamú szerződés esetén pedig az utolsó teljes biztosítási évben) a szolgáltatás a szerződés teljes aktuális befektetési értéke. Ko- rábban bekövetkező biztosítási eseménynél a szolgáltatás érté- két a visszavásárlási összeg határozza meg.

Amennyiben az ajánlaton díjarányos egészségkárosodási szol- gáltatásra szóló igényt is megjelöltek, úgy a biztosított legalább 40%-ot elérő egészségkárosodása esetén egy éves díjnak meg- felelő összeg kerül a szerződésen jóváírásra. Ha az egészségká- rosodás mértéke a 70%-ot is eléri, az éves díjnak megfelelő ösz- szeg helyett a hátralevő tartamtól függő (de legfeljebb 10 évi) díjnak megfelelő összeg kerül jóváírásra. A díjarányos szolgálta- tás költsége csökkenti a szerződés mint megtakarítás jövedel- mezőségét. A költség mértéke az aktuális életkortól és a hátra- levő tartamtól függően az éves díj 0,5%–12,1%-a közé esik (3. sz. melléklet 13. pont).

A biztosított halála – mint biztosítási esemény – esetén a bizto- sító a garantált haláleseti összeget, továbbá a szerződésen nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a ked- vezményezett(ek)nek, három díjjal fedezett év eltelte után be- leértve a nyugdíjbónusz extra befektetés értékét is. Ha a bizto- sított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset okozta, 1 000 000 Ft többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.

A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a Feltételek III. fe- jezetéből is tájékozódhat, a garantált haláleseti szolgáltatás és díj- arányos egészségkárosodási szolgáltatás költsége pedig a Feltéte- lek 3. sz. mellékletében található.

Miként teljesíti a biztosító szolgáltatását?

A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől szá- mított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító a bejelentés, felvilágosítások tartalmát ellenőrizheti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifi- zetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást az összes szük- séges irat beérkezését és a jogosultság, illetve a kifizetendő ösz- szeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti. A kifizetés pénznemét az határozza meg, hogy a szerződő a megtakarítást milyen devizanemben nyilvántartott eszköz- alap(ok)ban tartja.

A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a Fel- tételek VIII. fejezete foglalja össze.

A szolgáltatás esetleges korlátozása

A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, a Feltételekben meghatározott speciális esetben) a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben kifizethető összegekről részletesen a Feltételek IX. fejezete szól.

Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?

A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerződő által rendszere- sen fizetendő biztosítási díj ellenében vállalja. A biztosítási díj többféle módon és gyakorisággal is fizethető, és a szolgáltatás növelése érdekében évente ún. értékkövetés során növelhető. A megtakarítást a szerződő különböző devizanemekben, eseti- leg fizetett ún. nyugdíjcélú rendkívüli díjakkal is növelheti, de lehetőség van általános célú, kiegészítő jellegű rendkívüli díjak fizetésére is.

A díjfizetésről és módosításának lehetőségeiről, továbbá a díj- fizetés elmulasztásának következményeiről a Feltételek IV. fejeze- téből tájékozódhat. A rendkívüli díj fizetéséről a Feltételek IV.2., az értékkövetési lehetőség részleteiről a IV.5. fejezete szól.

A szerződést terhelő levonások

A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai fedezésére a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket vagy a biztosítási díjból vagy a befektetés értékéből von le. A biztosító az első három évben, illetve a későbbiekben fizetett folyamatos, továbbá a rendkívüli befizetéseket és jóváírásokat is különböző típusú befektetési egységekre váltja át. Ezek a típusok a költ- séglevonások tekintetében térnek el egymástól, befektetési szempontból nem különböznek.

A különböző típusú befektetési egységekről bővebben a Feltételek

I.6. pontja szól, a szerződést terhelő levonások részletezését a VI. fejezete, továbbá a 3. sz. melléklete tartalmazza.

Milyen lehetőségek vannak, ha a szerződő nem tudja telje- síteni a szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségét?

A szerződő az alábbi lehetőségekkel élhet:

– Ha átmeneti pénzügyi gondokkal küzd, három díjjal fedezett év elteltével a díjfizetés 1 éves szüneteltetését kérheti. Ha az átmeneti pénzügyi gondok később jelentkeznek, a szerződő minden két díjjal fedezett év elteltével 1 éves szüneteltetést kérhet.

– Ha a díjakat már várhatóan nem tudná tovább fizetni, három díjjal fedezett év elteltével díjmentesítést kérhet. Ilyenkor a szerződés további díjfizetés nélkül marad érvényben. Ha a díj- mentesítés a biztosítás utolsó teljes biztosítási évét megelő- zően vagy a 29. biztosítási évforduló előtt történik, akkor a biztosító a visszavásárlási tábla figyelembe vételével a kezdeti egységeket megtakarítási egységekre számolja át, ami a be- fektetési egységek számának csökkentését jelenti.

– Három díjjal fedezett év elteltével kérheti biztosításának részleges vagy teljes visszavásárlását is, utóbbi esetben a szerződés megszűnik. Részleges visszavásárlás esetén a befek- tetések egy része, teljes visszavásárlás esetén pedig a teljes be- fektetés kerül visszaváltásra. A visszaváltás alapja a befektetés aktuális értéke, amelyet a biztosító a szerződés kezdetétől el- telt időtől függő mértékben csökkenthet. A részleges vissza-

vásárlásnál a biztosító költséget számít fel. A részleges vagy teljes visszavásárlás a szerződésre igényelt esetleges adó- jóváírás emelt összegben történő visszafizetési kötele- zettségével jár.

A szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül

indoklás nélkül felmondhatja a szerződést.

A szüneteltetésről a Feltételek IV.4., a díjmentesítésről a VII.4., a visszavásárlásról a VII.2., a részleges visszavásárlásról a VII.3. fe- jezete, a 30 napon belüli felmondásról pedig a II.5.31. pontja, illetve a 3. sz. mellékletének 20. pontja tájékoztat részletesebben.

Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyelmébe?

– A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a

hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

– A szerződéssel kapcsolatos esetleges adókötelezettségekről, kedvezményekről elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény rendelkezik. A nyugdíjbiztosításokra vo- natkozó szabályokat külön adózási tájékoztatónk foglalja össze.

– A biztosító jogosult a tudomására jutott, a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával ösz- szefüggő személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles az adatokat biztosítási titokként kezelni. A biztosítási titokkal, a biztosító adatkezelésével és az adatok továbbítha- tóságával kapcsolatos tudnivalókat a Feltételek X.1. fejezete tartalmazza.

– Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló, 2003. évi LX. törvényben leírt esetekben – a Feltételek X.1. fe- jezetében meghatározott szervezeteknek továbbíthatja. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biz- tosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biz- tosítóhoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adat- kezelő szervezethez is továbbíthassa.

– A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos esetleges pa- naszait (szóban, írásban és telefonon is) előterjesztheti az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) vagy társaságunk cégjegyzék szerinti te- lephelyein. Amennyiben ennek feltételei – a 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – fennálnak, igényével (panaszával) a Pénzügyi Békéltető Testület (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172), vagy a Magyar Nemzeti Bank (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777) eljárását kezdeményezheti, végső soron pedig bírósághoz is fordulhat.

A biztosítási szerződésből származó igények érvényesítésére indított valamennyi perre a magyar Polgári perrendtartás szabályai az irányadók.

A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megis- merheti a társaságunk székhelyén és telephelyein megta- lálható Panaszkezelési szabályzatból, mely elérhető a xxx.xxxxx.xx honlapon is.

Az egyéb tudnivalókkal a Feltételek X. fejezete foglalkozik.

Köszönjük, hogy társaságunkat tisztelte meg bizalmával!

Teljes Költség Mutató (TKM)

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megta- karításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállal- ják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Xxx, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdeké- ben, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatá- sát szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemuta- tott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek kö- zött – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelí- tőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költ- ségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a ho- zamot az adott unit-linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűb- ben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kí- nált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A biztosított kora és a díjfizetés módja

A biztosított 35 éves személy, aki

• 1750000 Ft-ért (vagy annak megfelelő E/USD stb.) egyszeri díjas vagy

• 210000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő E/USD stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésû biztosítást köt, ahol a díjfi- zetés csoportos beszedési megbízással vagy átutalással törté- nik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és/vagy baleset- biztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mel- lett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet vagy balesetbiztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fe- dezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek a konkrét termékre vonatkozó biztosítási feltételek

szerint kötelezően választandó(ak).

• Jelen „Jövôkulcs 2” biztosítás esetében a szerzôdésbe épített biztosítási kockázat jellemzôi a következôk:

– A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezô ha- lála esetén a biztosító a szerzôdésen nyilvántartott befekte- tési egységek aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett(ek)- nek, beleértve a nyugdíjbónusz extra jóváírás értékét is.

– Ha a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövet- kezett baleset okozta, 1000000 Ft többletszolgáltatás is ki- fizetésre kerül.

A biztosítás időtartama

• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a külön- böző időtartamok a termék költségterhelését.

• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egy- szeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem el- érhető.

Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében a fenti számí- tási mód annyiban tér el, hogy a biztosító folyamatos díjas szer- ződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerző- dések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk ér- telemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal. Ez a számítási mód azáltal, hogy figyelembe veszi a kérdéses termék speciális tulajdonságát, – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – pontosabb tájékozta- tást nyújt az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érde- kében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelö- lést alkalmazzuk.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kö- tött terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen „Jövőkulcs 2” folyamatos díjas biztosítás TKMNy értéke:

10 évre 15 évre 20 évre

4,12%–6,04%   3,85%–5,76%    2,95%–4,85%

Tájékoztatjuk, hogy jelen termék nyugdíjbiztosítás.

A TKM Szabályzat által javasolt alsó limitértéket meghaladó TKMNy-et eredményező eszközalapok a következők:

Biztonság, Növekedési, Menedzselt, Progresszív, Globális rész- vény, Abszolút hozam, Alternatív energia részvény, Kredit, Inf- rastruktúra részvény, Gold nemesfém, DWS II., Kelet-európai részvény, Nyugat-európai részvény, Ázsiai részvény, B-RICH rész- vény, Közel-keleti és észak-afrikai részvény, Fejlődő piaci, Célpont eszközalapok, Protaktív SL-SG részvény eszközalapok.

Ezekhez az eszközalap(ok)hoz tartozó TKMNy értéke(ke)t és a javasolt limitértéktől való eltérés indoklását a szerződési feltételek 2. sz. melléklete tartalmazza.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szer- ződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfize- tésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerző- dés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is el- térhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Ma- gyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) ol- vasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elha- nyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben el- helyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések on- line átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét, és bízunk abban, hogy a TKM bevezeté- sével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kí- nált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgálta- tás megvásárlásakor.

2014. július 1.

Adózási tájékoztató a nyugdíjbiztosításokról

Termékkód: 650

Érvényes 2014. július 1-től

az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) alapján

Biztosítási események

A nyugdíjbiztosításban szereplő biztosítási események, az arra kifizethető szolgáltatások a biztosított nyugdíjszolgáltatásra való jogosulttá válásához, egészségi állapotának 40%-os mértéket elérő csökkenéséhez, illetve halálához kötődnek1 (feltételek III. fejezete). A szerződést a biztosított nyugdíjkorhatárához igazo- dóan kell megkötni (Feltételek 23. pontja).

A szerződési feltételekben szereplő bizonyos lehetőségek – mint a szerződés tartamának meghosszabbítása (Feltételek 32. pontja) vagy a nyugdíjbiztosítási díjból származó megtakarítások rész- leges vagy teljes visszavásárlása (feltételek VII. fejezete) – általá- ban csak korlátozottan, illetve negatív adókövetkezmények vál- lalásával igényelhetők.

A szolgáltatások adómentessége

A nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai (feltételek III. fejezete) adó- mentesek, és ugyancsak adómentesek a kockázati kiegészítő biz- tosítások szolgáltatásai2. A biztosító egyéb kifizetéseinél – bele- értve a kiegészítő extra egységekből (Feltételek I.6. pont) teljesí- tett kifizetéseket – kamatadó és eho fizetési kötelezettség lép- het fel.3

Adójóváírás

A magánszemély szerződő által nyugdíjbiztosításra fizetett díj a szerződő adóbevallásakor tett nyilatkozata alapján adójóváírásra jogosít: a befizetett folyamatos díj és nyugdíjcélú rendkívüli be- fizetések 20%-a, legfeljebb 130 ezer forint – a szerződő rendel- kezése alapján, a személyi adójából – a szerződésen jóváírásra kerülhet. A kedvezmény jóváírásának további feltételei is van- nak4.

Jelen terméknél a biztosító az adóhatóság által a szerződésen történő jóváírás céljából utalt összeget – annak szerződésre tör- ténő azonosítását követően – az extra befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint, a folyamatos díjakra aktuálisan megadott eszközalapokba és arányban ADÓJÓVÁÍRÁS eXTRA be- fektetési egységekké számítja át (Feltételek I.6.b) pont).

Nem számít nyugdíjbiztosítási díjnak a kockázati kiegészítő biz- tosításokra teljesített díj és a kiegészítő extra befizetések sem.

Az adójóváírás elvesztése

A nyugdíjbiztosítási szerződés módosítása vagy egyes maradék- jogok – így a (részleges) visszavásárlás (VII. fejezet) – alkalmazása olyan következménnyel járhat, hogy a biztosítás már nem mi- nősül adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításnak, és a már kiu- talt adójóváírás visszafizetési kötelezettsége is felmerülhet. Ez esetben a biztosító a kifizetésből – a hatályos jogszabályok alap- ján – közvetlenül az adóhatóság részére utalja a korábbi adójó- váírások 20%-kal növelt összegét. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a biztosító a szerződő által teljesítendő további kötelezettségről a szerződő részére igazolást ad.5

A kifizetésre és a szerződésre – annak érvényben maradása ese- tén – a továbbiakban már az életbiztosításra vonatkozó előírá- sok érvényesek, (például lejárat, visszavásárlás, részleges vissza- vásárlás esetén) kamatadó és eho fizetési kötelezettség léphet fel.

Nem jár a nyugdíjbiztosítási kedvezményre való jogosultság el- vesztésével, ha nyugdíjbiztosítási kedvezményre nem jogosító díjú kiegészítő biztosítás alapján történik kifizetés, ide értve a ki- egészítő rendkívüli díjakból származó nem nyugdíjcélú kiegé- szítő extra befektetési egységek terhére történő kifizetéseket is. Ugyanakkor, a kiegészítő extra befektetési egységek terhére tör- ténő kifizetéskor – a befizetéstől eltelt időtől és a megszerzett kamatjövedelemtől függően – kamatadó és eho fizetési kötele- zettség léphet fel.

Kamatadó és eho fizetési szabályok

Amennyiben kamatadó és eho fizetési kötelezettség lép fel, úgy arra az alábbi szabályok vonatkoznak.

Kamatjövedelem a magánszemély bevételének az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét. A befizetett díjak között a kockázati díjakat (díjrészeket) nem lehet figyelembe venni. A kamatjövedelem után a kamatadó mértéke 16%, az eho 6%, de a kamatjövedelem bizonyos esetekben ked- vezményesen vehető figyelembe.

Az extra befektetési egységek (Feltételek I.6. pontja) terhére tör- ténő kifizetésekre már a befizetéstől számított 5 év eltelte után nem kell kamatadót és ehot fizetni.

Feleződik a kamatadó és az eho az extra befektetési egységek ter- hére történő kifizetésekre a befizetést követő 3 év eltelte után, a folyamatos díjakból származó befektetési egységek terhére történő kifizetésekre pedig a szerződéskötést követő 6 év eltelte után.

A kamatjövedelem után az adót a biztosítónak kell megállapíta- nia, levonnia, befizetnie és bevallania.

Jelen tájékoztató nem teljes körű, csak az általános tudnivalók áttekintésére szorítkozik, az egyedi esetekre, részletekre vonat- kozóan, kérjük, tanulmányozza az eredeti törvényi előírásokat vagy kérje adószakértő tanácsát. A kizárólag a jelen tájékoztatóra történő hagyatkozásból származó felelősségét az UNIQA Bizto- sító Zrt. kizárja.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak, ami érintheti a már megkötött szer- ződéseket is!

1 Szja tv. 3.§ 93. pont)

2 Szja tv. 0.xx. melléklet 6.6. pont

3 Szja tv. 65.§ és Eho tv. 3/A §

4 Szja tv. 44/ C § (1)–(5) és 44/D §

5 Szja tv. 44/ C § (6)

JÖVôKULCS 2 Termékkód: 650

FOLYAMATOS DÍJAS, BeFeKTeTÉSI eGYSÉGeKHeZ KÖTÖTT NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK 1

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 2

II.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI 2

II.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 2

II.3. A SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE 3

II.4. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE 3

II.5. A KOCKÁZATVISELÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 3

II.6. TARTAMHOSSZABBÍTÁS 3

II.7. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 3

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 4

III.1. NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁS 4

III.2 EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI SZOLGÁLTATÁS 4

III.3. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS 5

III.4. JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS 5

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 5

IV.1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA 5

IV.2. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSEK 6

IV.3. A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI 6

IV.4. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE 6

IV.5. ÉRTÉKKÖVETÉS 7

V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 7

VI. JÓVÁÍRÁSOK ÉS TERHELÉSEK A SZERZŐDÉSEN 8

VI.1. A SZERZŐDÉSEN JÓVÁÍRHATÓ KEDVEZMÉNYEK 8

VI.2. A SZERZŐDÉST TERHELŐ RENDSZERES LEVONÁSOK 8

VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 9

VII.1. A MARADÉKJOGOK FOGALMA 9

VII.2. VISSZAVÁSÁRLÁS 9

VII.3. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 9

VII.4. DÍJMENTESÍTÉS 9

VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 10

VIII.1. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 10

VIII.2. A KIFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 10

IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK 10

IX.1. MENTESÜLÉS 11

IX.2. KIZÁRÁSOK 11

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK 11

X.1. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA 11

X.2. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 12

X.3. KÖTVÉNYKÖLCSÖN 12

X.4. A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY ELVESZTÉSE 12

X.5. PANASZOK BEJELENTÉSE 12

1. SZ. MELLÉKLET 13

VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK 13

2. SZ. MELLÉKLET 14

AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 14

3. SZ. MELLÉKLET 36

A FELTÉTELEKBEN ISMERTETETT, VÁLTOZTATHATÓ ADATOK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI 36

HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTõ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 39

XXXXXXXX HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTõ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 41

BALESETI EREDETû MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTõ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 43

Jelen feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatko- zással kötöttek.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogsza- bályok az irányadók.

I. A BeFeKTeTÉSSeL KAPCSOLATOS FOGALMAK

1. Az eSZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyil- vántartásának pénznemében és a befektetések kockázatá- ban térnek el egymástól. (Az eszközalapok befektetési poli- tikáját a jelen feltételek 2. sz. melléklete ismerteti.)

2. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részese- dést kifejező – BeFeKTeTÉSI eGYSÉGeKRe vannak felosztva. A szerződőnek az eszközalapokból való részesedését a szer- ződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.

3. Az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egy- ségek értékelése révén részesülnek a befektetés eredmé- nyéből.

A kamat- és osztalékbevételek az eszközalapokba kerül- nek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvetlen költségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azo- kat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek le- vonásra.

Az eszközalapok aktuális értéke alapján történik a befekte- tési egységek vételi és eladási árának megállapítása, ezért az eszközalap értékére gyakorolt hatások is a befektetési egységek árfolyamán keresztül jelentkeznek.

A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzsdei napon, az ún. ÉRTÉKeLÉSI NAPOKON újraértékeli. Ér- tékelési napnak – amennyiben egy adott eszközalap esetében annak befektetési politikája ettől eltérően nem rendelkezik – csak olyan kereskedési nap minősül- het, amelyen az eszközalapok mögöttes befektetési esz- közeinek vétele és eladása egyaránt lehetséges, még- pedig ugyanazon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken).

A díj, illetve a szolgáltatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befektetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a szolgáltatás(ok) értékét a pénznemek egymás- hoz viszonyított árfolyama, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.

A befektetési egységek árfolyamának változásához, va- lamint az eszközalapokat alkotó további alapok likvidi- tási (fizetőképességi) helyzetéhez, továbbá a pénzne- mek átváltási arányaihoz és az átváltás költségeihez kap- csolódó kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.

4. A befektetési egység valamely értékelési napon számított VÉTeLI ÁRA (ÁRFOLYAMA) az az eszközalaponként meghatá- rozott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a szolgáltatások kifizetésekor, a befektetési egységek készpénzértékének ki- számításakor alkalmaz. A vételi árfolyam az eszközalap ak- tuális értékének és az eszközalapban kezelt összes befekte- tési egység aktuális számának a hányadosa.

5. A befektetési egység valamely értékelési napon számított eLADÁSI ÁRA (ÁRFOLYAMA) az az eszközalaponként és a be- fektetési egységek típusa (6. pont) szerint meghatározott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a biztosítási díj befek- tetési egységekre történő átszámításánál alkalmaz. A vételi és eladási ár viszonyát a 3. sz. melléklet 6. pontja tartal- mazza. Az eladási ár a vételi árat legfeljebb az eladási ár 5%-ával haladhatja meg.

6. A biztosító az első három biztosítási évben esedékes folyama- tos díjakat ún. KeZDeTI (BeFeKTeTÉSI) eGYSÉGeKRe számítja át.

A negyedik évtől esedékes folyamatos díjak ún. MeGTAKARÍ- TÁSI (BeFeKTeTÉSI) eGYSÉGeKRe kerülnek átszámításra.

A biztosító a kezdeti befektetési egységeket a díjfizetési tar- tam lejárata előtti, de legkésőbb a huszonkilencedik biztosí- tási évfordulón automatikusan – azonos számú és azonos eszközalapokban levő – megtakarítási egységekké alakítja át.

Külön-külön azonosíthatóan tartja nyilván a biztosító a kü- lönböző fajta eXTRA (BeFeKTeTÉSI) eGYSÉGeKeT:

a) a nyugdíjbónusz jóváírásból származó „NYUGDÍJBÓNUSZ eXTRA” befektetési egységeket (75. pont),

b) az adóhatóságtól utalt adójóváírás befektetéséből szár- mazó „ADÓJÓVÁÍRÁS eXTRA” befektetési egységeket, (78. pont),

c) a nyugdíjbiztosításra teljesített rendkívüli befizetések- ből képzett „NYUGDÍJ eXTRA” befektetési egységeket (59. a) pont),

d) a nyugdíjbiztosítástól független, nem nyugdíjcélú ki- egészítő rendkívüli befizetésekből képzett „KIeGÉSZÍTŐ eXTRA” befektetési egységeket (59. b) pont).

A befektetési egységek ezen típusai befektetési szempontból azonosak, de eltérnek a rájuk vonatkozó költségek, jóváírások és maradékjogok (1. és 3. sz melléklet), valamint – a min- denkori jogszabályoktól függően – az adókedvezmények, adó- és járulékfizetési kötelezettségek tekintetében.

7. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egy- ségek AKTUÁLIS BeFeKTeTÉSI ÉRTÉKe az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes vételi árával egyezik meg. A befektetési egységek aktuális értéke az eszközalap nyilvántartási pénz- nemében kerül meghatározásra.

8. A szerződés aktuális FOLYAMATOS DÍJAS BeFeKTeTÉSI ÉRTÉKe a kezdeti és megtakarítási egységek eszközalaponként össze- sített aktuális befektetési értéke.

Az ALAP-NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSHOZ a szerződésen nyilvántartott kezdeti, megtakarítási, nyugdíjbónusz, nyugdíj extra és adó- jóváírás extra befektetési egységek tartoznak. Az alap-nyug- díjbiztosítás aktuális BeFeKTeTÉSI ÉRTÉKe a hozzá tartozó be- fektetési egységek összesített aktuális befektetési értéke.

A szerződés aktuális TeLJeS BeFeKTeTÉSI ÉRTÉKe az alap-nyug- díjbiztosítás befektési értéke és a kiegészítő extra befektetési egységek összesített aktuális befektetési értéke.

9. Amennyiben a költségek pénzneme miatt a pénznemek közötti átszámítás válik szükségessé, az a befektetési egy- ségek értékének meghatározásával egyidejűleg, az arra a napra érvényes MNB devizaárfolyamokon történik.

10. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer írásos tájékoztatót küld, a napi tá- jékozódási lehetőséget pedig a 3. sz. melléklet 21. pontjá- ban megjelölt módon biztosítja.

11. A jelen biztosítási szerződés részét képező 3. sz. melléklet- ben szereplő információk, adatok, mennyiségek – az ugyancsak a jelen szerződésben rögzített korlátozásokkal – változhatnak. A 3. sz. melléklet 5., 11., 15., 17., 19., 20., 21. pontjaiban összegszerűen megadott költségek, költségha- tárok, pénzösszegek legfeljebb a kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos 3. sz. melléklet érvényességének kez- deti időpontjait fél évvel megelőző időpontok közötti idő- szakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hiva- talosan közzétett fogyasztói árindexet 5 százalékponttal meghaladó mértékben emelkedhetnek. Ha valamely költ- ség korábban 0 Ft volt, úgy az emelés alapjául legfeljebb 200 Ft-ot lehet figyelembe venni.

Az esetleges változásokról a biztosító a szerződőnek – a mó- dosítás érvényességét megelőző 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZeRZŐDÉSSeL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

II.1. A biztosítási szerződés alanyai

12. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés feltételei- ben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötele- zettséget.

13. A SZeRZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szer- ződő joga és kötelessége. A biztosító a szerződés módosí- tására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor tekinti joghatályosnak, ha azokat valamely szervezeti egységéhez írásban eljuttatták.

A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, il- letve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.

14. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító koc- kázatviselése vonatkozik. Nem lehet biztosított az a személy, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdí- jat, járadékot vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg, il- letve aki megváltozott munkaképessége miatt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra irányuló kérelmet nyújtott be. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés, ha a biztosított a cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkoza- tai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőkép- telen nagykorú személy.

A biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a szerződő felet meg- illető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

15. A KeDVeZMÉNYeZeTT az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett

és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a ki- jelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mind- ezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ked- vezményezettként több személy is megnevezhető.

A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és biztosított írás- beli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási ese- mény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem je- löltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse.

Jelen biztosítás esetében a haláleseti szolgáltatások kivé- telével az egyéb szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.

A szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatály- ban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet vissza- vonni vagy megváltoztatni azon személyek hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szer- ződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

II.2. A biztosítási szerződés létrejötte

16. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli AJÁN- LATTAL kezdeményezi.

17. A biztosító az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkoza- tot és orvosi vizsgálatot is kérhet.

18. A szerződés úgy jön létre, hogy a biztosító az ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkozatok, szükséges dokumentumok alapján kockázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfoga- dásáról fedezetet igazoló dokumentumot, KÖTVÉNYT állít ki.

19. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot módosításokkal el- fogadnia. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írás- ban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

20. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot annak beérkezését követő tizenöt napon belül, – amennyiben az ajánlat el- bírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szük- séges, hatvan napon belül – indoklás nélkül elutasítania.

21. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezését követő 15 napon belül, – amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizs- gálat szükséges, hatvan napon belül – nem nyilatkozik.

22. A szerződés KeZDeTe a kötvényen ekként megjelölt nap.

23. A szerződés LeJÁRATA az a nap, melyen a biztosított – a szer- ződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerinti – öreg- ségi nyugdíjkorhatárát betölti.

A TARTAM a szerződés kezdete és lejárata közötti időszak.

A szerződés tartama legalább 10 év.

24. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a tartam éveiben a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt hónap és nap szerinti év- forduló. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a hó első napja. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biz- tosítási hónapforduló közötti időszak.

A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtartam (biztosítási év), kivéve az utolsó – eset- leg nem teljes – biztosítási évet, mely a biztosítási esemény bekövetkeztéig, azaz a biztosított öregségi nyugdíjkorha- tárának betöltéséig tart.

DÍJFIZeTÉSI TARTAM: A díjfizetési kötelezettség a lejárattal egy- beeső, illetve – ha a lejárat nem biztosítási évfordulóra esik – a lejáratot megelőző biztosítási évfordulóig tart.

25. A jelen (alap)biztosítás mellé – külön díj ellenében – kocká- zati kiegészítő biztosítások köthetők. Ugyancsak kiegészítő biztosításnak tekintendők az I.6.d) pont szerinti rendkívüli befizetések.

II.3. A szerződés hatályba lépése

26. A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződés ha- tályba lépésének feltétele, hogy a szerződő az első díjat leg- később a szerződés létrejöttéig megfizesse, kivéve ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.

II.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete

27.A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létrejöt- tének időpontjában kezdődik.

28. A biztosító várakozási időt az alapbiztosításra vonatkozóan

– a garantált haláleseti szolgáltatást kivéve – nem köt ki. Az orvosi vizsgálat nélkül létrejövő szerződéseknél a kocká- zatviselés első hat hónapjában bekövetkezett halál ese- tén a garantált haláleseti szolgáltatás (46. pont) összege csak akkor kerül kifizetésre, ha a halál a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset (49. pont) következménye.

II.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése

29. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:

– a biztosított halálával;

– a szerződés lejáratával (23. pont);

– a szerződés megszűnésével járó egyéb szolgáltatások tel- jesítésével; (III.1.40. és III.2.41. pont);

– díjnemfizetés esetén (IV.3.60.a) pont);

– a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (VII.2. feje- zet);

– költségfedezet hiánya esetén (VI.2.81. pont);

– egyéb, a feltételekben (II.5.31. és II.6.36. pont) meghatá- rozott esetekben.

A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. Az élet-

biztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növe- kedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

A szerződés megszűnésével az esetleges kiegészítő biztosí- tások is megszüntetésre kerülnek.

30. A biztosító kockázatviselése a díjarányos egészségkároso- dási szolgáltatásra (III.2.2.fejezet) vonatkozóan megszűnik, ha a 44. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkezett.

31. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló tájékoztató (köt- vény) kézhezvételétől számított 30 napon belül indok- lás nélkül felmondani.

Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a feltételek 3. sz. mel- lékletének 20. pontjában meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő nem mondhat le érvénye- sen az őt megillető felmondási jogról.

II.6. Tartamhosszabbítás

32. A szerződőnek joga van a szerződés tartamának biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbí- tására, akár több alkalommal is, azonban legfeljebb a biz- tosított 86. születésnapját megelőző évfordulóig. A szerző- dőnek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a folyamatos díjfizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosz- szabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.

A tartam hosszabbítása – a hatályos jogszabályoktól füg- gően – befolyásolhatja a szerződésre nyugdíjbiztosításként járó esetleges kedvezményeket, illetve a korábban igény- bevett kedvezményekre vonatkozóan a törvényben meg- határozott mértékkel növelt visszafizetési kötelezettséggel is járhat.

A szerződés meghosszabbítása esetén a garantált haláleseti szolgáltatásra valamint a díjarányos egészségkárosodási szolgáltatásra (III.2.2. fejezet) vonatkozó kockázatviselés va- lamint a kiegészítő kockázati biztosítások a hosszabbítás első napját megelőző nap végével megszűnnek, de kiegé- szítő rendkívüli befizetések (I.6. d) pont) teljesítésére a szer- ződőnek továbbra is lehetősége marad.

II.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

33. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségé- nek eleget tesz.

A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását, így különösen a biztosított fog- lalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő megválto- zását.

34. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.

35. A biztosított az ajánlat aláírásával felhatalmazza a biztosí- tót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tar- tásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhe- tetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló hatályos törvényben meghatározott egyéb célok körében az arra jo- gosultak számára továbbítsa. egyúttal a biztosított fel- menti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alap- xxx xxxxxxxxxxxx személyeket és szervezeteket (többek között háziorvos, társadalombiztosítási szerv) a titok- tartási kötelezettségük alól.

36. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál- tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je- lentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől szá- mított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított harmicadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.

37. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.

III. BIZTOSÍTÁSI eSeMÉNYeK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

38. BIZTOSÍTÁSI eSeMÉNY, ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt

a) eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyug- díjkorhatárát,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjjogosultságát megszerzi;

c) egészségi állapota legalább 40%-ot elérő mértékben

károsodik;

d) elhalálozik.

Az eGÉSZSÉGKÁROSODÁS akkor minősül biztosítási ese- ménynek, ha az egészségkárosodás megállapítására vo- natkozó kérelmet a kockázatviselés ideje alatt nyújtották be az illetékes társadalombiztosítási szervhez, és ha az azt megállapító határozat kiadása a kockázatviselés időszakára esik. A biztosítási esemény időpontja a határozat kiadásá- nak kelte.

III.1. Nyugdíjszolgáltatás

III.1.1. Nyugdíjkorhatár betöltése

39. Amikor a biztosított eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatárát (38.a) pont), a biztosító nyug- díjszolgáltatásként az alap-nyugdíjbiztosítás azon a napon érvényes aktuális befektetési értékét fizeti ki. A nyugdíjszolgáltatás mellett a kiegészítő extra befekte- tési egységek aktuális befektetési értéke is kifizetésre kerül, és a szerződés megszűnik.

III.1.2. Nyugdíjjogosultság korhatár előtti megszerzése

40. Amennyiben a biztosított nyugdíjjogosultságát öregségi nyugdíjkorhatára előtt megszerzi (38.b) pont), akkor az igényelhető szolgáltatás:

a) Ha a szerződés kezdetétől legalább 10 év eltelt, a szer- ződés az alap-nyugdíjbiztosítás aktuális visszavásárlási ér- tékének megfelelő összegnek, illetve az utolsó előtti tel- jes biztosítási évet – de legkésőbb a 29. biztosítási évfor- dulót – követően pedig az aktuális befektetési értékének megfelelő összeg nyugdíjszolgáltatásként történő kifize- tésével megszüntethető.

b) Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a szer- ződés megszüntetése az alap- nyugdíjbiztosítás a) pont szerinti értékének legalább 10 éves tartamú (vagy a biz- tosított haláláig tartó), nem csökkenő összegű járadékra váltása mellett, a biztosítónál akkor ilyen célra rendel- kezésre álló megfelelő járadéktermékek feltételei szerint kérhető.

c) egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatás igényelhető – a szerződés megtartása mellett – a szerződésen nyilván- tartott befektetési egységekből (kivéve a kezdeti egysé- geket), azok aktuális befektetési értékének megfelelően. Amennyiben a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a kifizetés csak a b) pont szerinti járadék formájá- ban teljesíthető.

Az alap-nyugdíjbiztosítás megszüntetésekor a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke ugyancsak kifizetésre kerül.

III.2. egészségkárosodási szolgáltatás

III.2.1. 40%-ot elérő egészségkárosodás

41. Amennyiben a biztosított egészségi állapota legalább 40%- ot elérő mértékben károsodik (38.c) pont), akkor az igé- nyelhető szolgáltatás:

a) Ha a biztosított rokkantsági vagy rehabilitációs ellá- tásra jogosulttá vált, vagy a szerződés kezdetétől leg- alább 10 év eltelt, a szerződés az alap-nyugdíjbiztosítás visszavásárlási értékének megfelelő összegnek, illetve az utolsó előtti teljes biztosítási évet – de legkésőbb a

29. biztosítási évfordulót – követően pedig az aktuális befektetési értékének megfelelő összeg egészségkáro- sodási szolgáltatásként történő kifizetésével megszün- tethető.

b) Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, és a biztosított sem rokkantsági, sem rehabilitációs ellá- tásra nem jogosult, akkor az a) pontban írottak any- nyiban módosulnak, hogy egészségkárosodási szol-

gáltatás kifizetése csak legalább 10 éves tartamú (vagy a biztosított haláláig tartó), nem csökkenő összegű já- radék formájában lehetséges, a biztosítónál akkor ilyen célra rendelkezésre álló járadéktermékek felté- telei szerint.

c) egyszeri részleges, egészségkárosodási szolgáltatás igényelhető – a szerződés megtartása mellett – a szerző- désen nyilvántartott befektetési egységekből (kivéve a kezdeti egységeket), azok aktuális befektetési értékének megfelelően. A b) pontnak megfelelő esetben a részle- ges szolgáltatás is csak járadék formájában teljesíthető.

Az alap-nyugdíjbiztosítás megszüntetésekor a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke ugyancsak kifizetésre kerül.

III.2.2. Díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás

42. Az ajánlattételkor meg kell jelölni, hogy a szerződés tar- talmazzon-e DÍJARÁNYOS eGÉSZSÉGKÁROSODÁSI SZOLGÁLTA- TÁST. Ez esetben a biztosított meghatározott mértékű egészségkárosodása mint biztosítási esemény esetén – az egyéb szolgáltatásoktól függetlenül – az alábbi szolgál- tatás kerül a szerződésen jóváírásra.

A jóváírás befektetése eladási áron, a szerződés rendszeres dí- jaira a jóváíráskor érvényes befektetési arány szerint történik.

43. Amennyiben a biztosított egészségi állapota 40%-ot elérő mértékben károsodik, az alap-nyugdíjbiztosítás egy éves díjának megfelelő összeg kerül a szerződésen díj- arányos egészségkárosodási szolgáltatásként a 42. pont sze- rint jóváírásra.

44. Amennyiben a biztosított egészségi állapotának károso- dása a 70%-ot eléri, a 43. pontban szereplő szolgáltatás helyett az éves díj annyiszorosának – de legfeljebb tíz- szeresének – megfelelő összeg kerül a szerződésen jóvá- írásra, ahány biztosítási év a szerződés tartamából hát- ravan. Az évek számának meghatározásakor a biztosítási esemény bekövetkezésének biztosítási éve és az utolsó, esetleg nem teljes biztosítási év is figyelembe vételre kerül. Amennyiben a 43. pont alapján korábban már szolgáltatás teljesítésére sor került, annak összege a jelen pont alapján járó szolgáltatás összegéből levonásra kerül.

45. A szolgáltatás kiszámítása a biztosítási esemény napjáig utoljára esedékes és be is fizetett (díjbeszedési költségek és esetleges kiegészítő biztosítások nélküli) díj nagysága alap- xxx xxxxxxxx. Díjmentesített szerződés esetén a szolgáltatás nagysága az utolsó díjjal fedezett biztosítási időszak díjelő- írása alapján kerül megállapításra.

A biztosító e többletszolgáltatásra a kockázatot külön költ- séglevonás ellenében vállalja.

III.3. Haláleseti szolgáltatás

46. A szerződőnek az ajánlattételkor meg kell jelölnie, hogy mekkora GARANTÁLT HALÁLeSeTI SZOLGÁLTATÁSRA tart igényt a VI.2.79.d) pont szerinti költséglevonás ellenében. A ga- rantált haláleseti szolgáltatás összege az ajánlaton meg- jelölt kezdeti éves díjnak az – ugyancsak az ajánlaton meg- határozott – szorzóval számított többszöröse. A szorzó értéke 0 és 20 közötti egész szám lehet.

47. Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt elha- lálozik, a garantált haláleseti szolgáltatás összegén felül a szerződés teljes aktuális befektetési értéke is kifizetésre kerül a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére, azzal, hogy a nyugdíjbónusz extra befektetési egységek csak legalább 3 évi díj befizetése esetén és a 3. biztosí- tási évfordulót követő elhalálozás esetén kerülnek beszá- mításra.

48. Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset okozta, a 47. pontban szereplő szolgáltatás felett 1000000 Ft forint kerül többletszolgál- tatásként kifizetésre. Ebben a vonatkozásban biztosítási ese- mény, ha a biztosított – a baleset következtében számí- tott – 1 éven belül halálozik el.

49. Jelen feltételek szempontjából BALeSeT a biztosított akaratá- tól független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

III.4. Járadékszolgáltatás

50. A biztosító az egyösszegű nyugdíj- és egészségkárosodási szolgáltatások (III.1. és III.2.1. fejezet) teljesítése előtt min- den esetben felkínálja a jogosult részére a kifizetendő összeg

– legalább 10 éves tartamú – járadékra váltásának lehető- ségét. A biztosított tetszése szerint választhat a biztosító

– a szolgáltatás esedékességekor rendelkezésre álló – jára- dékbiztosítási kínálatából, feltéve, hogy a folyósítható jára- dék összege a járadékbiztosítás szerződési feltételeiben rög- zített minimális szintet eléri.

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

IV.1. A biztosítás díja

51. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezettsé- gek teljesítését a biztosítási díj ellenében vállalja.

52. A biztosítás folyamatos (rendszeres) éves díjfizetésű. A díjak a 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott pénz- nemben esedékesek.

53. A szerződés első díját az ajánlattételkor kell megfizetni. A biztosítási ajánlaton egyértelműen jelölni kell, hogy a be- fizetett első díj mely időszakra vonatkozik.

A szerződés későbbi, folytatólagos díjai a további biztosítási évfordulókon, előre esedékesek.

54. A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Részletfizetés esetén a díjak a megfelelő rész- letfizetési időszak első napján, előre esedékesek.

. A díjfizetés ajánlattételkor megválasztott gyakoriságát a szerződő a biztosítási évfordulókon megváltoztathatja, amennyiben erre irányuló kérését az évforduló előtti 30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzájárul.

55. Az esedékes díjak befizetésekor ún. díjbeszedési költség kerül levonásra, mely a díjfizetés módjától függ és változhat; mértékét az aktuális 3. sz. melléklet 5. pontja tartalmazza.

56. A szerződő – a 3. sz. melléklet 2. pontjában meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely esz- közalap(ok)hoz és milyen arányban rendelje.

57. A biztosító a díjat – a díjbeszedési költség és az esetleges ki- egészítő biztosítások díjának levonása után – a szerződő rendelkezésének megfelelően befektetési egységekre szá- mítja át.

58. Az átszámításra az átszámítás napján érvényes eladási áron

– a teljes (az esetleges kiegészítő biztosítások díját is tartal- mazó) esedékes díj biztosítóhoz történő beérkezését és szer- ződésre történő egyértelmű azonosítását, majd rákönyve- lését követő értékelési napon, de legkorábban a díj esedé- kességekor – kerül sor. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.

Az első díj befektetési egységekre történő átszámításának feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szer- ződőnek.

IV.2. Rendkívüli díjfizetések

59. A szerződő a szerződésre rendkívüli díjfizetéseket is teljesít- het, ha ezen befizetések nagysága esetenként a 3. sz. mel- léklet 1. pontjában meghatározott összeget eléri.

A biztosító befizetett díjnak a számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntar- tott díjbevételi számlájára érkezett be.

A rendkívüli befizetés lehet

a) a nyugdíjbiztosítás rendszeres díján felüli eseti, nyugdíj- célú befizetés, vagy

b) kiegészítő, az alap-nyugdíjbiztosítástól független, ál- talános célú befizetés.

Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezé- sének időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a befizetés milyen célú rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az összeg az átszámítás után – a 3. sz. melléklet 2. pontjában meghatározott keretek között – mely eszköz- alapokban és milyen arányban kerüljön nyugdíj extra, il- letve kiegészítő extra befektetési egységként elhelye- zésre.

Az átszámításra az átszámítás napján érvényes eladási áron, a hiánytalan kérelem biztosítóhoz történő beérkezését és a teljes körű azonosítást, majd könyvelést követő értékelési napon kerül sor.

A biztosító a különböző célú rendkívüli befizetésekből származó extra befektetési egységeket elkülönítetten kezeli, így azokról a szerződő külön rendelkezhet.

IV.3. A díjfizetés elmulasztásának következményei

60. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerződő felet a díjfizetés teljesítésére 30 napos póthatáridő megadásával írásban felszólítja. A határidő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség nap- jára visszamenő hatállyal megszűnik, illetve díjmentesítésre kerül, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

a) Ha a szerződés tartamából kevesebb, mint 3 év telt el, vagy kevesebb, mint 3 évi esedékes díj került befi- zetésre, a biztosítási szerződés az extra befektetési egy- ségek – nem ideértve a jóváírásokból származó nyug- díjbónusz extra befektetési egységeket – befektetési ér- tékének a szerződő részére történő kifizetésével meg- szűnik.

Ha a szerződő korábban nem értesíti a biztosítót a szer- ződés megszüntetésének szándékáról, a biztosító az extra befektetési egységek kifizetését az elmaradt esedé- kességet követő 7. hónapfordulón számított aktuális be- fektetési értékükön, a 7. hónapfordulót követő 15 napon belül teljesíti.

A szerződés felmondása esetén az elszámolás a VII.2.82. pontban írottak szerint történik.

b) Ha a szerződés tartamából legalább 3, díjjal fedezett év már eltelt, a szerződés díjmentesítésre (VII.4. fejezet) kerül, ha a szerződő ehelyett nem kéri a szerződés megszünte- tését és a visszavásárlási összeg (VII.2.83. pont) kifizetését.

Amennyiben a szerződés fenti esetekben történő – azaz nem a III.38. pont szerinti – megszűnése a hatályos jogsza- bályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésé- vel és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az esetleges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által tel- jesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szer- ződő részére igazolást ad.

61. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő – a biz- tosított életbenléte esetén – a megszűnés napjától számí- tott 6 hónapon belül kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására, amennyiben pótolja az elmaradt díjakat. A biztosító a hozzájárulását újabb kockázatelbírálás ered- ményétől is függővé teheti.

A biztosító kockázatviselése (az eredeti tartalommal és ösz- szeggel) a teljes hátralék befizetését követő nap 0. órájától kezdődik újra (reaktiválás).

A pótlólagos díjak befektetési egységekre történő átszámí- tására – az átszámítás napján érvényes eladási áron – a díjak beérkezését és egyértelmű azonosítását, majd könyvelését követő értékelési napon kerül sor. A szerződésre könyvelés feltétele, hogy a biztosító a reaktiváláshoz hozzájáruljon. A biztosító kockázatviselése a teljes hátralék befizetését kö- vető nap 0 órakor kezdődik újra.

IV.4. A díjfizetés szüneteltetése

62. Amennyiben a szerződés tartamából már legalább 3, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedékessé- gétől számított 90 napon belül) kérheti a díjfizetésnek az elmaradt díj esedékességétől számított, legfeljebb 1 éves szüneteltetését.

63. A szüneteltetés alatt a biztosító kockázatviselése folyama- tos. Az esetleges kiegészítő biztosításokra vonatkozó koc- kázatviselés csak a szerződő külön kérésére, a biztosító hozzájárulásával, a kiegészítő biztosítás díjának megfizetése ellenében tartható fenn.

A biztosító a VI.2.79. pontban szereplő költségeket a szü- neteltetés alatt is felszámítja, de nem kéri az elmaradt díjak pótlását.

A szüneteltetési időszak leteltét követően elsőként esedékes díj teljes, egyértelműen azonosítható módon történő beér- kezésével a kockázatviselés a kiegészítő biztosításokra is újra fennáll. A díjfizetés elmaradása esetén a szerződés – e díj esedékessége hónapjának utolsó napján – automatikusan díjmentesítésre kerül.

64. A díjfizetés szüneteltetése legalább két egymást követő, díj- fizetéssel eltelt biztosítási év után ismételten igényelhető.

IV.5. Értékkövetés

65. Jelen biztosítási szerződés esetében az értékkövetés a biz- tosítás folyamatos díjának biztosítási évfordulóval történő emelése a várható szolgáltatás növelésének érdekében.

66. Amennyiben a biztosító kezdeményezi a díj emelését (in- dexálását), arról a biztosító a biztosítási évfordulót meg- előző 45. napig írásban értesíti a szerződőt.

A szerződőnek jogában áll az emelést a biztosítási idősza- kot megelőző 30. napig írásban visszautasítania. Ameny- nyiben a szerződő a megadott határidőig nem utasítja visz- sza az emelést, a szerződés az értesítésnek megfelelően mó- dosításra kerül.

67. A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árin- dexeket és a várható inflációt is figyelembe veszi.

68. A szerződő által kezdeményezett értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezettnél nagyobb mértékű emelést kér) a biztosítónak jogában áll elutasítania, vagy annak elfogadásáról – illetve esetleges korlátozásokkal történő elfogadásáról – újabb egészségi nyilatkozat, illetve orvosi vizsgálat alapján dönteni. Az ér- tékkövetés legkorábban a biztosítási évfordulóval válik ha- tályossá, további feltétele, hogy azt a biztosító írásban visszaigazolja, és az első emelt díj beérkezzen a biztosító- hoz.

69. A szerződő a biztosítási díj csökkentését legkorábban három, díjjal fedezett év eltelte után kérheti, a csökkentés- hez a biztosító hozzájárulása is szükséges.

V. A BeFeKTeTÉS ÉS A BeFeKTeTÉSI LeHeTŐSÉGeK MÓDOSÍTÁSA

70. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes díjak más eszközalapokba történő ÁTIRÁNYÍTÁSÁRÓL. Az erre vonatkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj ese- dékessége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. Az átirányítás feltételeit a 3. sz. melléklet 14. pontja, költsé- gét a 3. sz. melléklet 15. pontja tartalmazza.

71. A meglévő befektetési egységek – a 3. sz. melléklet 16. pont- jában meghatározott feltételekkel – a termékhez rendelke- zésre álló más eszközalapokba, a szerződő kérésére ÁTHe- LYeZHeTŐK.

Az áthelyezés az áthelyezés napján érvényes vételi áron tör- ténik: az áthelyezésre kerülő befektetési egységek értéke vé- teli áron kerül megállapításra, mely érték – kedvezménye- sen – ugyancsak vételi áron kerül az új alapban befektetési egységek formájában jóváírásra. Az áthelyezésre az egyér-

telmű írásbeli kérelem biztosítóhoz történő beérkezését, szerződésre történő azonosítását majd elfogadását követő értékelési napon kerül sor.

Áthelyezés első ízben a biztosítási kötvény kézhezvételét követően kérhető.

Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a 3. sz. melléklet

17. pontjában szereplő költséget számítja fel. Az áthelye- zési költség az áthelyezendô egységek vételi árának legfel- jebb 9 ezreléke lehet.

72. A biztosítónak jogában áll

– az eszközalapok befektetési politikáját módosítania, melyről lényeges eltérés esetén a biztosító külön írásos tájékoztatót is küld,

– új eszközalapokat létrehoznia,

– eszközalapokat lezárnia (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve meg- szüntetnie;

– illetve eszközalapokat felfüggesztenie.

A biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hónappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő ren- delkezhessen befektetésének más eszközalapba történő át- helyezéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irá- nyításáról.

Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

73. A biztosító az eszközalapokat felfüggesztheti az esz- közalapok hátterét képező befektetési alapokkal, érték- papírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézkedésre, döntésre vagy ezen alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcso- latos kibocsátó, forgalmazó, letétkezelő, alapkezelő in- tézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel. A biz- tosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüg- gesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak sze- rint jár el: az eszközalap felfüggesztése alatt beérkező, befektetési egységek vételére, áthelyezésére, eladására vonatkozó igényeknek a biztosító a felfüggesztést kö- vető első, általa megjelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolyamon tesz eleget. Az árfolyam- változásból és a kifizetések felfüggesztés miatti elha- lasztásából eredő kockázatot – mint befektetési kocká- zatot – teljes egészében a szerződő viseli.

74. A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztá- sára vagy összevonására, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben az eszközalapok összértéke és az egyes szerződések ak- tuális befektetési értékei és szolgáltatásai nem változnak.

VI. JÓVÁÍRÁSOK ÉS TERHELÉSEK A SZERZŐDÉSEN

VI.1. A szerződésen jóváírható kedvezmények

75. Nyugdíjbónusz extra jóváírás

A biztosító a szerződés elfogadását követően, az első díj be- fektetésével egyidejűleg – a 0.xx. melléklet 9. pontja szerinti mértékű – egyszeri jóváírást teljesít. A jóváírás a rendkívüli befizetésekre vonatkozó szabályok szerint extra befektetési egységekre történő átszámítással történik, a folyamatos dí- jakra megadott kezdeti eszközalap-felosztás szerint. Az így létrejött ún. nyugdíjbónusz extra befektetési egységek elkülönítetten kerülnek nyilvántartásra. A befektetési egy- ségeket a szerződő a későbbiekben tetszés szerinti eszköz- alapokba áthelyezheti.

76. Díjfizetési bónusz

Amennyiben a szerződés kezdeti – az esetleges kiegészítő biztosítások díja nélküli és a díjbeszedési költség levonása utáni – éves díja (a csak a biztosító hozzájárulásával végre- hajtható esetleges díjcsökkentés esetén pedig a csökkentett éves díj) a 3. sz. melléklet 4. pontjában meghatározott mér- téket eléri, a biztosító a befizetett folyamatos díjak befek- tetési egységekre történő átszámításakor – külön kedvez- ményként – a melléklet ugyanezen pontjában megadott százalékkal, az ún. DÍJFIZETÉSI BÓNUSSZAL magasabb össze- get vesz figyelembe.

A díjfizetési bónusz meghatározása a biztosítás esedékes és be is fizetett (díjbeszedési költség és az esetleges kiegé- szítő biztosítások díja nélküli) díja alapján, díjfizetésenként történik.

77. MEGTAKARÍTÁSI BÓNUSZ

A megtakarítási egységekre vonatkozóan megtakarítási bó- nusz illeti meg a szerződést, amennyiben az alábbi feltéte- lek mindegyike teljesül:

– a szerződés tartamából 10 év már eltelt,

– a szerződés nem díjmentes és korábban sem volt az,

– a szerződésre még nem igényelték a díjfizetés szüne- teltetését,

– a szerződés megtakarítási befektetési egységei terhére ko- rábban nem került sor részleges visszavásárlási összeg kifizetésére.

A megtakarítási bónusz megtakarítási befektetési egysé- gek jóváírásával növeli a szerződés folyamatos díjas befek- tetési értékét. A jóváírás a különböző eszközalapokba a megtakarítási befektetési egységek számával arányosan, havi részletekben, utólagosan történik, és minden meg- kezdett biztosítási hónapra megilleti a szerződést. A meg- takarítási bónusz mértékét a 3. sz. melléklet 10. pontja tar- talmazza.

Ha a későbbiekben a szerződés folyamatos díjaiból képző- dött befektetési egységei terhére bármikor részleges vissza- vásárlás történik, vagy a szerződés díjmentesítésre kerül, úgy a megtakarítási bónusz jóváírása a szerződés hátralevő tartamára megszűnik.

78. Adójóváírás

A nyugdíjbiztosítások után járó, az adóhatóság által a szer- ződésen történő jóváírás céljából utalt összeget – annak szer- ződésre történő azonosítását követően – a biztosító az extra befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint, a folya-

matos díjakra aktuálisan megadott eszközalapokba és arány- ban számítja át ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA befektetési egységekké.

VI.2. A szerződést terhelő rendszeres levonások

79. A biztosító a díjbeszedési költségen (IV.1.55. pont) túlme- nően a szerződéssel összefüggő ráfordítások fedezésére az alábbi rendszeres terheléseket mutatja ki:

a) KEZDETI KÖLTSÉG, mely csak a kezdeti befektetési egysé- gekre vonatkozik, és a biztosító szerződéskötéssel és ér- tékkövetéssel kapcsolatos költségeit fedezi (3. sz. mellék- let 7. pont). Mértéke a szerződés tartamán belül nem vál- tozhat.

b) KEZELÉSI DÍJ, mely elsősorban a biztosító folyamatos költ- ségeinek a fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 8. pont), továbbá tartalmazza a baleseti többletszolgáltatás (III.48. pont) díját. Havi mértéke nem haladhatja meg a befek- tetési egységek számának 2 ezrelékét.

c) NYILVÁNTARTÁSI KÖLTSÉG, mely a szerződések nyilvántar- tásával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 11. pont);

d) GARANTÁLT HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGE, a kocká- zat fennállása esetén (3. sz. melléklet 12.pont);

e) DÍJARÁNYOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGE,

a kockázat fennállása esetén (0.xx. melléklet 13. pont).

80. A terheléseket a biztosító minden megkezdett biztosítási hónapra végrehajtja. A levonásokra a biztosítási hónapfor- dulókon, illetve – amennyiben az utolsó megkezdett hó- napra a levonás még nem történt meg – a szerződés meg- szűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó be- fektetési egységek számának csökkentése formájában.

– A szerződés első három évében az összes terhelés levo- nása a kezdeti egységekből, ha azokból nem lehetséges, az extra egységekből történik. Elsőként a kezdeti költség és kezelési díj összegének levonására kerül sor, ezt követi a nyilvántartási költség, majd a garantált haláleseti szol- gáltatás és a díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás költségének a levonása.

– A szerződés későbbi éveiben először a kezdeti egységek- ből a kezdeti költség és a kezdeti egységekre jutó keze- lési díj összege kerül levonásra.

Ezt követi (az esetleges megtakarítási bónusz jóváírásával egyidejűleg) a megtakarítási és extra befektetési egysé- gekre eső kezelési díj levonása.

Ezután történik a nyilvántartási költség, majd a garantált haláleseti szolgáltatás és a díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás költségének a levonása, mely a megtakarí- tási egységekből – ha azokból nem lehetséges, az extra befektetési egységekből, végül szükség esetén a kezdeti befektetési egységekből – történik.

A terhelések elszámolása során valamennyi típusú extra be- fektetési egység figyelembe vételre kerül.

A terhelések a különböző eszközalapokból – összegszerűen meghatározott terhelések esetén a levonást megelőző utolsó ismert vételi árfolyamokat figyelembe véve – ará- nyosan történnek.

81. Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, a VI.79. pontban megnevezett bármelyik ráfordítás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biz- tosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés – a levonás esedékességekor – kifizetés nélkül megszűnik.

VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

VII.1. A maradékjogok fogalma

82. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A jelen szerződés esetében a maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.

A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a VIII. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.

A maradékjogok igénybevétele a nyugdíjbiztosításra vo- natkozó – a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a – kedvezmények elvesztésével, illetve a már kiutalt adójóváírások emelt összegben tör- ténő visszafizetési kötelezettségével járhat.

VII.2. Visszavásárlás

83. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést.

– Amennyiben a szerződés tartamából legalább 3, díjjal fedezett év már eltelt, a biztosító az – igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének a biztosítóhoz tör- ténő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális VISSZAVÁSÁR- LÁSI ÖSSZEGET fizeti ki a szerződőnek.

Az aktuális visszavásárlási összeg megegyezik a szerző- déshez tartozó kezdeti, megtakarítási és extra befektetési egységek – az 1. sz. mellékletben megadott – megfelelő visszavásárlási százalékokkal szorzott aktuális befekte- tési értékének összegével.

– Egyéb esetekben – kivéve a II.5.31. pontban szereplő esetet – a szerződő a befizetett folyamatos díjakból sem- milyen visszatérítésre nem tarthat igényt, az aktuális visz- szavásárlási összeg meghatározása kizárólag az extra be- fektetési egységek figyelembe vételével történik.

Amennyiben a szerződés fenti esetekben történő – azaz nem a III.38. pont szerinti – megszűnése a hatályos jogsza- bályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésé- vel és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító a ki- fizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.

84. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.

VII.3. Részleges visszavásárlás

85. A szerződő bármikor kérheti a kiegészítő rendkívüli díjfize- tésekből származó kiegészítő extra befektetési egységei RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSÁT.

A nyugdíj extra, az adójóváírás extra, illetve – amennyi- ben a szerződésből már legalább három, díjjal fedezett év eltelt – a nyugdíjbónusz extra és a megtakarítási befek- tetési egységek részleges visszavásárlása ugyancsak igé- nyelhető.

86. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az alapban található egységei hány szá- zalékának a visszavásárlását kéri.

Extra befektetési egységek részleges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli befizetést, illetve jóváírást is meg kell ne- vezni, amelyhez az igényelt extra befektetési egységek tar- toznak.

Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az – igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biz- tosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális be- fektetési értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződés részleges visszavásárlása – külö- nösen a megtakarítási, a nyugdíjbónusz extra, a nyugdíj extra és az adójóváírás extra befektetési egységek tekinte- tében – a hatályos jogszabályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fize- tési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesíte- nie, úgy a biztosító a kifizetésből az adóhatóságnak uta- landó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettség- ről pedig a szerződő részére igazolást ad.

87. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen visz- szavásárolt egységek számával csökken.

88. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlása csak akkor lehetséges, ha a részleges visszavásárlás után meg- maradó, illetve a részleges visszavásárlásra kijelölt befekte- tési egységekre a 3. sz. melléklet 18. pontjában meghatáro- zott minimumfeltételek teljesülnek.

89. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 3. sz. mel- léklet 19. pontjában szereplő költséget levonja. A költség mértéke legfeljebb a kifizetendô összeg 9 ezreléke lehet.

VII.4. Díjmentesítés

90. Legalább három, díjjal fedezett év eltelte után a szerző- dés – a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (IV.3.60.b) pont) – díjmentesítésre kerülhet. A díjmentesí- tett szerződés további folyamatos díjfizetés nélkül marad ér- vényben, de rendkívüli befizetések továbbra is teljesíthetők. A díjmentesítéskor a biztosító a kezdeti befektetési egy- ségeket megtakarítási befektetési egységekké váltja át oly módon, hogy – eszközalaponként – a kezdeti egységek számának az 1. sz. mellékletben megadott visszavásárlási táblázat szerinti százalékával azonos számú megtakarítási egységet ír jóvá a szerződésen.

91. A díjmentesített szerződésekből a VI.79. b), c), d) és e) pon- tokban felsorolt költségek továbbra is levonásra kerülnek. Díjmentesítéskor az esetleges kiegészítő biztosítások meg- szüntetésre kerülnek.

92. A szerződő – a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamely jövőbeli esedékességi időponttól kezdődően – a

már korábban díjmentesített szerződésre újraindíthatja a folyamatos díjak fizetését.

A díjfizetés újraindítása nem jelenti a befektetési egységek típusának módosítását, azaz a díjmentesítéssel korábban megtakarítási egységekké alakított befektetési egységek kezdeti egységekké történő visszaszámítását.

A kiegészítő biztosítások újraindítására nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezése esetén új kiegészítő biztosítások köthetők.

VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

VIII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

93. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, bele- értve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosítónak jogában áll orvosszakértőt kijelölni.

94. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét, illetve a já- radékra váltandó összeget pedig az igény elbírálását követő

– eszközalaponként esetleg eltérő – értékelési napon ér- vényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is.

A biztosító az alap-nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, továbbá a részleges, illetve teljes visszavásárlási összeg kifizetését, a kiegészítő extra befektetési egységekből teljesített kifizeté- seket a 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott pénz- nemben teljesíti, az esetlegesen szükséges további deviza- átváltásból eredő költségeket a jogosult viseli.

A garantált haláleseti összeg és a kockázati kiegészítő biz- tosításokra a szolgáltatások teljesítése – amennyiben arról a kiegészítő biztosítás feltételei máshogy nem rendelkez- nek – forintban történik.

95. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 na- pon belül teljesíti.

Amennyiben a biztosítónak, mint kifizetőnek, adó-, illetve adóelőleg levonási kötelezettsége van, a kifizetést a levo- nások elvégzése után teljesíti.

96. A biztosítási esemény bekövetkezésének napjától szá- mított 2 év elteltével a biztosításból eredő igények elé- vülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

VIII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok

97. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

– a nyugdíjba vonulás igazolására a nyugdíjbiztosítási igaz- gatási szerv jogerős határozatát;

– az egészségkárosodási szolgáltatáshoz a társadalombiz- tosítási szerv által kiadott, a biztosítási eseményt igazoló határozatot és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hiva-

tal (vagy jogutódja) szakvéleményét; az egészségkároso- dást előidéző betegség előzményeinek igazolását;

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;

– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülménye- inek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;

– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosí- tási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításá- hoz szükséges egyéb okiratokat;

– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfize- tés igazolását.

A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok be- mutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, ked- vezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalma- sak azon okiratok, hatósági, bírósági határozatok, jegyző- könyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvez- ményezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

98. A szolgáltatások és egyéb kifizetések előtt (beleértve a visz- szavásárlás, részleges visszavásárlás miatti kifizetéseket is) szükség esetén a biztosító egyéb igazolásokat is bekérhet, és jogában áll a bejelentések és felvilágosítások tartalmának el- lenőrzése.

A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló hatályos törvényben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását is kérheti.

99. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

IX. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

IX.1. A közlési és változásbjelentési kötelezettség megsér- tésének következményei

100. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kö- telezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a szol- gáltatás teljesítése alól, és – a biztosítási szerződés egyidejű megszűnése mellett – a visszavásárlási összeget fizeti ki, ki- véve ha

– bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve a szer- ződés módosításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében; vagy

– a szerződés megkötésétől, illetve módosításától a biztosí- tott halálának bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

101. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a biztosítási eseményt a megadott határidőn belül nem jelentik be, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak.

102. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése nélkül szűnik meg, a biztosító – ellenkező kikötés hi- ányában – a visszavásárlási összeget fizeti ki.

IX.2. Mentesülések

103. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét. A visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezmé- nyezett abból nem részesülhet.

104. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett

öngyilkossága következtében halt meg.

105. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatározott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy ittasság melletti és egyéb közlekedési szabályt is megsértő gépjárművezeté- sével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

IX.3. Kizárások

106. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak:

– HIV fertőzéssel;

– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásával (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, extrém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a moto- ros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve motoros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetkezett eseményekkel;

– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való részvétel for- májában történt a szervezett légi utasforgalomban;

– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselekmé- nyekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel;

– a biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben, illetve

a biztosított fegyverviselésének vagy -használatának során, azzal összefüggésben bekövetkezett események- kel.

A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatviselés kö- réből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek

– közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a biz- tosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkosságá- val vagy annak kísérletével;

– továbbá azon eseményeket, amelyek a biztosított súlyo- san ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapota miatt következtek be.

107. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavásárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvetlenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK

X.1. Az adatok nyilvántartása

108. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hoz- zájárulásán és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban Bit.) 154.§-án és 155.§-án alapul. Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. ke- zeli, adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-1029 Bécs, Untere Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Ma- gyarországi Direct Mailing Kft. (1097 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.), az adatkezelő által felkért orvosszakértő, továbbá az adatkezelő számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint.

Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatá- rozott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomá- sára jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére, őrzésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül meg- tartani.

Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a vi- szontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, továbbá – jogszabály eltérő rendelke- zése hiányában – azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél

megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

109. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit-ben fog- laltak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szakta- nácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

110. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsér- tése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bí- rósághoz, a nyomozóhatóság, az ügyészség és bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nem- zetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgá- lati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére fel- hatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbiztosí- tásban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a harmadik ország- beli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, szaktanácsadóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partner- hez, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósághoz, a pénzmosás megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró magyar bűnüldöző szervhez vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

111. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító har- madik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik or- szágbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelőhöz) továbbíthassa.

X.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok

112. A szerződés nyugdíjbiztosítás és az Szja tv-ben a nyugdíj- biztosításokra meghatározott kedvezményekre jogosít mindaddig, míg a hatályos jogszabályokban szereplő egyéb – részletesebben az adózási ügyféltájékoztatóban is- mertetett – feltételeknek is megfelel.

A szerződés díjához és az arra történő kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adókedvezményről, adójóváírásról és adókötelezettségről a személyi jövedelemadóról szóló tör- vény (Szja. tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és egyéb fizetési kötelezettséget az Szja tv. és Eho tv. határozza meg. Nem magánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szol- gáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társa- sági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vo- natkozó jogszabályok további előírásokat is tartalmaznak. Az adózással kapcsolatos további, részletesebb információt a termékhez tartozó adózási tájékoztatóban és honlapun- kon, a xxx.xxxxx.xx oldalon találhat.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

X.3. Kötvénykölcsön

113. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.

X.4. A biztosítási kötvény elvesztése

114. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szer- ződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biztosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek meg- térítését.

X.5. Panaszok bejelentése

115. A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos panaszait (szóban, írásban, telefonon is) előterjesztheti az UNIQA Biz- tosító Zrt. székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) vagy Társaságunk cégjegyzék szerinti telephelyein. Amennyiben annak feltételei – a 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – fennállnak, panaszával a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Bu- dapest, BKKP Pf.: 777.) vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) az eljárását kezdeményez- heti, végső soron pedig bírósághoz is fordulhat. A biztosí- tási szerződésből származó igények érvényesítésére indított valamennyi perre a magyar Polgári perrendtartás szabályai az irányadók.

A panaszkezeléssek kapcsolatos további tudnivalókat meg- ismerheti a Társaságunk székhelyén és telephelyein megta- lálható Panaszkezelési szabályzatból, mely elérhető a xxx.xxxxx.xx honlapon is.

A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (1534 Budapest, BKKP Pf.:777)

1. sz. melléklet

I. VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK Termékkód: 650

A visszavásárlási, illetve részleges visszavásárlási összeg (érték) a különböző típusú befektetési egységek befektetési értékének az aláb- biakban megadott százaléka:

A) Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási százalékai:

Eltelt és díj- jal fedezett biztosítási év	Tartam (teljes biztosítási év)
	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	22	23	24	25	26	27	28	29	30
0	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%
1	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%
2	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%
3	45%	42%	42%	41%	40%	29%	28%	26%	24%	21%	18%	18%	18%	17%	16%	14%	13%	12%	11%	10%	9%
4	47%	46%	45%	45%	44%	29%	28%	27%	24%	22%	18%	18%	18%	17%	16%	15%	13%	12%	11%	10%	9%
5	51%	50%	49%	49%	48%	30%	30%	29%	26%	23%	20%	19%	19%	18%	17%	16%	15%	13%	12%	11%	10%
6	55%	54%	53%	52%	52%	31%	31%	31%	28%	24%	21%	20%	20%	20%	20%	19%	17%	16%	14%	13%	12%
7	60%	59%	58%	57%	56%	34%	34%	34%	31%	27%	23%	23%	23%	23%	23%	21%	19%	17%	16%	14%	13%
8	67%	66%	65%	64%	63%	39%	39%	40%	36%	32%	27%	27%	27%	27%	25%	23%	21%	19%	17%	16%	14%
9	100%	76%	75%	74%	69%	45%	44%	44%	43%	39%	34%	34%	33%	30%	28%	25%	23%	21%	19%	17%	16%
10		100%	91%	83%	76%	54%	53%	53%	52%	47%	42%	40%	37%	33%	30%	28%	25%	23%	21%	19%	17%
11			100%	91%	83%	63%	62%	62%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%	30%	28%	25%	23%	21%	19%
12				100%	91%	76%	75%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%	30%	28%	25%	23%	21%
13					100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%	30%	28%	25%	23%
14						100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%	30%	28%	25%
15							100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%	30%	28%
16								100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%	30%
17									100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%	33%
18										100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%	37%
19											100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%	40%
20												100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%	44%
21													100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%	48%
22														100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%	53%
23															100%	91%	83%	76%	69%	63%	58%
24																100%	91%	83%	76%	69%	63%
25																	100%	91%	83%	76%	69%
26																		100%	91%	83%	76%
27																			100%	91%	83%
28																				100%	91%
29																					100%

Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint három év telt el, vagy kevesebb, mint három évi esedékes díj került be- fizetésre, a kezdeti egységekre átszámított folyamatos díjakból, a fenti táblázat szerint a szerződő semmilyen visszatérítésre nem tarthat igényt.

Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek visszavásárlási százaléka

Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek (részleges) visszavásárlási százalékai az eltelt és egyben már díjjal is fedezett biztosítási évek száma szerint
év	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10 és több
%	0%	0%	0%	100%	100%	100%	100%	100%	100%	100%	100%

Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint három év telt el, vagy kevesebb, mint három évi esedékes díj került be- fizetésre, az első éves díj alapján jóváírt „nyugdíjbónusz extra” befektetési egységekből a szerződő a fenti táblázat szerint semmi- lyen visszatérítésre nem tarthat igényt.

B) Megtakarítási egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

C) Adójóváírás extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

D) Nyugdíj extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

E) Kiegészítő extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

2. sz. melléklet

Termékkód: 650

AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Érvényes: 2014. július 1-től

Az eszközalapok vagyonkezelését, beleértve azok adminisztráció- ját és nettó eszközértékelését a biztosító végzi. A rendelkezésre álló eszközalapok jellemzően befektetési alapokba fektetnek, ame- lyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy jól teljesítő és ha- tékonyan működő befektetési alapok kerüljenek bevonásra.

Amennyiben az egyes eszközalapok leírásánál ezzel ellentétes információ nem szerepel, a felsorolt eszközalapokra általánosan a következők vonatkoznak:

• Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamgaranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak.

• Az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok befekte- tési jegyeinek árfolyama nőhet vagy csökkenhet, ami az esz- közalap befektetési egységeinek az árfolyamát is befolyásolja.

• Az eszközalapok hátterét képező befektetési alapokat más pénzügyi intézmények által forgalmazott és kezelt értékpa- pírok alkotják, így az eszközalapok árfolyamát, valamint az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját partner, visszafizetési és likviditási kockázatok is befolyásolják.

• Azon eszközalapok esetében, amelyek mögött külföldi be- fektetések is állnak, földrajzi, politikai, országkockázatok va- lamint devizakockázatok is felléphetnek.

• Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az esz- közalap értékelési napján vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Egy adott eszközalap értékelési napja minden olyan magyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devizák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mö- göttes befektetései kereskedhetők, hivatalos devizaárfolya- mot tesz közzé, továbbá amelyen a mögöttes befektetések megvásárolhatók és vissza is válthatók, mégpedig ugyan azon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken.) A biztosítónak jogában áll bármely esz- közalap értékelését határozatlan időre felfüggeszteni, ha a mögöttes befektetések visszaváltása illetve jegyzése nem va- lósítható meg, különös tekintettel a következő esetekre: mun- kaszüneti nap a mögöttes befektetés forgalmazási, illetve ke- reskedési helyén; a mögöttes befektetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból történő felfüggesz- tése; elszámolási korlátok; az érintett államok közötti deviza forgalmak korlátozásai. A felfüggesztés időtartama alatt a fel- függesztett eszközalap befektetési egységeinek a vételére, át- helyezésére, eladására vonatkozó igényeknek a biztosító a fel- függesztést követő első, általa megjelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolyamon tesz eleget.

• Amennyiben egy eszközalap nettó eszközértéke nem éri el a 100 millió forintot, a biztosító méretgazdaságossági okokból

– a feltételekben meghatározott módon – megszüntetheti az eszközalapot.

Az alábbi eszközalapok közül a szerződő megtakarítása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési hajlandóságnak meg- felelően választhat. A részvény dominanciájú alapoknál az eddigi tapasztalatok alapján a célszerű megtakarítási idő legalább 5–10 év. Az ilyen eszközalapok választása – különösen ennél rövidebb megtakarítási idő esetén – aktív befektetői magatartást, foko- zott figyelemmel kísérést igényel a szerződő részéről.

Segítségül, kizárólag tájékoztató jelleggel, az egyes eszközala- pok tapasztalati alapokon nyugvó hozamkilátása és árfolyam- kockázata is – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre ke- rült, a tapasztalati adatokból azonban a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le.

A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénz- neme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési politikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is választhatók. Az eszközalap(ok) kiválasztásakor a 3. sz. mellékletben sze- replő esetleges korlátozásokat is figyelembe kell venni.

Az eszközalapok címsorában feltüntetett zászlók, illetve a HUF (forint); EUR, € (euró) jelölések az eszközalap nyilvántartásának és elszámolásának pénznemére utalnak.

Az eszközalapok hátterét képző értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciók az eszközalapokban a befektetési politikától eltérő likviditási hányadot is okozhatnak. Az egyes eszközalapok be- fektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is változhat. Amennyiben a befektetési politika megvalósítása az alább rögzített kereteken túlmenően hosszabb távon változna, a biztosító értesíti a szerződőket.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

(és nyilvántartásuk pénzneme)

	HUF	EUR
I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Magyar államkötvény	✓
Rövid lejáratú pénzpiaci	✓
Biztonság	✓
Növekedési	✓
Menedzselt	✓
Progresszív	✓
Globális részvény	✓
€-10		✓
€-30		✓
€-70		✓
II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Abszolút hozam	✓	✓
Alternatív energia részvény	✓	✓
Kredit	✓	✓
Infrastruktúra részvény	✓	✓
Gold nemesfém	✓	✓
DWS II.		✓
III. REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
Kelet-európai	✓	✓
Nyugat-európai	✓	✓
Ázsiai	✓	✓
B-RICH	✓	✓
Közel-keleti és észak-afrikai (MENA)	✓	✓
Fejlôdô piaci	✓	✓
IV. CÉLPONT ESZKÖZALAPOK
Célpont 2020	✓	✓
Célpont 2025	✓	✓
Célpont 2030	✓	✓
Célpont 2035	✓	✓
Célpont 2040	✓	✓
V. PROTAKTÍV SL-SG RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
ProtAktív SL-SG Latin-amerikai	✓	✓
ProtAktív SL-SG B-RICH	✓	✓
ProtAktív SL-SG Kelet-európai	✓	✓
ProtAktív SL-SG Indiai	✓	✓
ProtAktív SL-SG Kínai	✓	✓

A mellékletben feltüntetett diagramok a célzott összetételt tükrözik. Az eszközalapokra vonatkozó további információk (vételi árfolyamok, referenciaindexek) a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon találhatók.

Az alábbi táblázat tartalmazza mindazon eszközalapok felsorolását, melyek esetében a termék TKMNy mutatója a Magyar Nemzeti Bank 2/2014-es ajánlása szerinti alapértéknél (egyben a MABISZ TKM Szabályzata szerinti alsó limitértéknél) magasabb, bemutatva eszközalaponként a termék TKMNy értékét és az alapértéktől való eltérés magyarázatát. A felső érték túllépése egyetlen eszközalap esetében sem történik meg.

Eszközalap neve	TKMNy értékek			Magyarázat
	10 évre	15 évre	20 évre
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Biztonság	5,41%	5,13%	4,23%	Célzottan 70% kötvény, 30% pénzpiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politiká- jában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva a mögöttes kötvénybefektetések átlagos hátralévő futamidejének módosítá- sával aktív vagyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el mérsékelt árfolyam-ingadozások mellett.
Növekedési	5,50%	5,22%	4,32%	Célzottan 70% pénzpiaci és kötvény, 30% globális részvény befektetéseket tartalmazó, összetett szer- kezetű eszközalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap be- fektetési politikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, így aktív va- gyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a piaci trendekre reagálva a referenciaindexet meghaladó ho- zamot érjen el közepes árfolyam-ingadozások mellett.
Menedzselt	5,58%	5,31%	4,40%	Célzottan 50% pénzpiaci és kötvény, 50% globális részvény befektetéseket tartalmazó, összetett szer- kezetű eszközalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap be- fektetési politikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, így aktív va- gyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a piaci trendekre reagálva a referenciaindexet meghaladó ho- zamot érjen el az átlagost meghaladó árfolyam-ingadozások mellett.
Progresszív	5,69%	5,41%	4,51%	Célzottan 30% pénzpiaci és kötvény, 70% globális részvény befektetéseket tartalmazó, összetett szer- kezetű eszközalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap be- fektetési politikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, így aktív va- gyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a piaci trendekre reagálva a referenciaindexet meghaladó ho- zamot érjen el az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozások mellett.
Globális részvény	5,75%	5,47%	4,56%	Elsősorban európai, amerikai és fejlődő országokban kibocsátott részvényeket tartalmazó, összetett szer- kezetű eszközalap. A részvénykitettség miatt az eszközalap az átlagosnál magasabb árfolyam-ingado- zásokkal és magasabb hozampotenciállal rendelkezik.
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Abszolút hozam	6,02%	5,74%	4,83%	Elsősorban abszolút hozam befektetési alapokba fektető, összetett szerkezetű eszközalap, amely a mö- göttes befektetési alapokon keresztül aktív befektetési stratégiák kihasználásával, kötvény, részvény, készpénz és fedezeti ügyletek kombinációjával törekszik az árfolyamkockázat mérséklése mellett a biz- tonságos kötvényhozamokat meghaladó pozitív nominális hozam elérésére.
Alternatív energia részvény	5,74%	5,46%	4,55%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a va- gyonát, amelyek a világ különböző részein működő, alternatív energia és energiatechnológia szektor- ban tevékenykedő vállalatok részvényeit vásárolják. A befektetési célterület várható fejlődése miatt az eszközalap az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozásokat és hozampotenciált hordoz magában.
Kredit	5,08%	4,81%	3,91%	Olyan összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban hitelviszonyra épülő állampapírokat, banki, vál- lalati és egyéb értékpapírokat tartalmazó befektetési alapokba helyezi a vagyonát. Az eszközalap árfo- lyam-ingadozása a mögöttes befektetés hitelkihelyezésre épülő struktúrája miatt a kizárólag állampapírba fektető befektetési eszközökhöz képest magasabb, ugyanakkor magasabb hozampotenciál is jellemzi.
Infrastruktúra részvény	5,95%	5,67%	4,76%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a va- gyonát, amelyek a világ különböző részein működő, infrastruktúrához kapcsolódó szektorokban tevé- kenykedő vállalatok részvényeit vásárolják. A befektetési terület jellegéből fakadóan az eszközalap az át- lagosnál magasabb árfolyam-ingadozásokat és hozampotenciált hordoz magában.
Gold nemesfém	4,57%	4,30%	3,40%	Olyan összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határ- idős ügyletekbe fektető befektetési alapokba, illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapokba helyezi a vagyonát. A mögöttes befektetés jellege és a globális piaci változásoktól való kitettsége miatt az esz- közalap az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozásokat és hozampotenciált hordoz magában.
DWS II.	5,56%	5,28%	4,37%	Az eszközalapokban lévő megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. mögöttes be- fektetési alapokban helyezi el. A mögöttes befektetési alap lejáratakor érvényes árfolyamra a befekte- tési alapok kezelője az eszközalap részletes leírásában található garanciát nyújtja, ugyanakkor az UNIQA Biztosító az eszközalap árfolyamára további garanciát nem vállal. A mögöttes befektetési alapok szer- kezete összetett, a lejáratukhoz közeledve csökkenő arányban részvényeket és ezzel párhuzamosan nö- vekvő arányban kötvényeket tartalmaznak. Magasabb részvénykitettség mellett az eszközalap árfolyam- ingadozása, valamint hozampotenciálja is meghaladja az átlagos szintet, ugyanakkor a lejárathoz kö- zeledve az árfolyam-mozgások mérséklődése mellett a hozampotenciál is csökken.

Eszközalap neve	TKMNy értékek			Magyarázat
	10 évre	15 évre	20 évre
REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
Kelet-európai	5,68%	5,40%	4,50%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban kelet-közép-európai régió részvényeibe fektető be- fektetési alapokba helyezi vagyonát. A célpiacok fejlett országokhoz történő felzárkózása, fejlődési lehetőségei miatt az eszközalap – az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozás mellett – az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik.
Nyugat-európai	5,73%	5,45%	4,55%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban nyugat-európai tőzsdék nagyvállalati részvényeibe fektető befektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszköza- lap változatos részvényösszetétellel rendelkezik, részvénykitettsége miatt – az átlagosnál magasabb ár- folyam-ingadozás mellett – az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik.
Ázsiai	5,95%	5,67%	4,76%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban Délkelet-Ázsia, India, Kína fejlődő részvénypiacaira és Japán részvénypiacaira fektető befektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap változatos részvényösszetétellel rendelkezik az ázsiai piacon, fejlődő piaci kitettsége miatt a hagyományos részvénypiacokhoz képest – nagyobb árfolyammozgás mellett – magasabb hozampotenciál jellemzi.
B-RICH	5,97%	5,69%	4,78%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban brazil, orosz, indiai és kínai részvényekbe fektető be- fektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap viszony- lagosan elmaradott, de jelentős növekedési potenciállal rendelkező piacokon működő vállalatok részvényeit tartalmazza, így – az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozás mellett – az átlagosnál ma- gasabb hozampotenciál jellemzi.
Közel-keleti és észak-afrikai	5,00%	4,72%	3,82%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely célzottan közel-keleti és észak-afrikai régió országaiban működő vállalatok részvényeibe fektető befektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap változatos részvényösszetétellel rendelkezik, a célpiacok fejlődő jellegéből fakadóan, továbbá a térség politikai, gazdasági és likviditási helyzete, valamint a helyi értékpapírpiacok alacsonyabb szabályozottsága miatt az eszközalapot – az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozás mel- lett – átlagosnál magasabb hozampotenciál jellemzi.
Fejlôdô piaci	6,04%	5,76%	4,85%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely célzottan fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési ala- pokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap változatos részvény- összetétellel rendelkezik, a célpiacok fejlődő jellegéből fakadóan az eszközalapot – az átlagosnál ma- gasabb árfolyam-ingadozás mellett – átlagosnál magasabb hozampotenciál jellemzi.
CÉLPONT ESZKÖZALAPOK
Célpont 2020	6,03%	5,75%	4,84%	Minden céldátum eszközalap elsődlegesen globális részvényekbe, kötvényekbe, kamatozó értékpa- pírokba és pénzpiaci eszközökbe fektető befektetési alapba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alap összetett struktúrájú, összetétele folyamatosan változik, az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalap a céldátumhoz közeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyen kitéve, hozampotenciálja a részvénykitettség miatt az át- lagosnál magasabb, ugyanakkor az árfolyamkockázat mérséklődésével együtt a céldátumhoz közeledve csökkenő.
Célpont 2025	5,70%	5,42%	4,51%
Célpont 2030	5,70%	5,42%	4,51%
Célpont 2035	5,69%	5,41%	4,50%
Célpont 2040	5,66%	5,39%	4,48%
PROTAKTÍV SL-SG RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
Protaktív SL-SG Latin-amerikai	4,95%	4,67%	3,77%	Minden eszközalap meghatározott részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapokba (ETF) valamint bankbetétbe és készpénzbe helyezi vagyonát. Az eszközalap vagyonkezelése összetett, a befektetési célját az eszközalaphoz tartozó referenciaindexek technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (az árfolyammozgásokból számított mutatók) által meghatározott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkalmazásával fe- lismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelkedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam-emelkedésből – az esz- közalap részvénykitettsége miatt – a kötvényalapokhoz képest magasabb hozampotenciállal profitál.
Protaktív SL-SG B-RICH	4,85%	4,58%	3,68%
Protaktív SL-SG Kelet-európai	4,85%	4,58%	3,68%
Protaktív SL-SG Indiai	4,87%	4,60%	3,70%
Protaktív SL-SG Kínai	4,81%	4,53%	3,63%

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: +++ Árfolyamkockázat: ++	A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	0%	0%	20%
Referenciaindex: MAX Index

I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK Magyar államkötvény eszközalap

Az eszközalap kezelőjének értékpapír-vételi és -eladási ügyletek engedélyezettek. Az eszköz- alapban az értékpapírokon kívül készpénz és bankbetét tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 százalékáig. Az eszközalap előre meghatározott futamidővel nem rendelkezik, az eszközalap befektetési egységei az értékelési napokon érhetők el és válthatók vissza. Az esz- közalap befektetési egységeinek árfolyama előre nem határozható meg, az a piaci folyamatok függvénye. Az eszközalap befektetési egységeire a Biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

Magyar államkötvény eszközalap

A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap vagyonát a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpa-

pírokba fekteti azzal a céllal, hogy alacsony kockázat mellett pozitív nominális hozamot érjen el. Az állampapír az egyik legbiztonságosabb magyar befektetési lehetőség, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a Magyar Állam áll. Az eszköz- alap referenciaindexe a MAX index, amely kosarában a magyar állampapírpiacon leglikvidebbnek számító fix kamatozású államkötvények szere- pelnek, amelyekre az Elsődleges Forgalmazók vételi és eladási oldalon folyamatos másodlagos piaci árjegyzési kötelezettséget vállalnak. Az eszközalap kezelője a portfoliót képező értékpapírok hátralévő futamidejére vonatkozó korlátozás nélkül, szabadon válogathat az aktuálisan elérhető állampa- pírok közül, kihasználva a különböző lejáratok eltérő kamatszintjeiben rejlő lehetőségeket.

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az eszközalapot képező befektetési eszközök piacának függvénye, előre nem határoz- ható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor ki- sebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

Az eszközalapra elsősorban árfolyam-, kamat- és hitelkockázat jellemző. Az értékpapírok más (pénzügyi) intézmények általi kibocsátásából, forgal- mazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likviditási kockázatok, továbbá gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így az értékpapírok 100%-os arányának elérése csak elméleti lehetőség.

Értékelési napok

Az eszközalap befektetési egységei csak és kizárólag az eszközalap értékelési napjain vásárolhatóak meg, illetve válthatóak vissza. Az eszközalap érté- kelési napja minden olyan hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek, mely Magyarországon munkanap, és amelyen az Államadósság Kezelő Központ Zrt. az eszközalap befektetéseit képező állampapírokra az elsődleges forgalmazók kötelező árjegyzése alapján eladási és vételi árfolyamokat közöl.

Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: ++ Árfolyamkockázat: +	forint folyószámla, bankbetét, pénzpiaci termékek	100%	100%	100%
Referenciaindex: ZMAX

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid lejáratra lekötött bank- betétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kocká- zatú befektetésekbe helyezi el. A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszközalap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett ár- folyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 132.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek. A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye meghaladja a lakossági folyó- számlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befekte- tési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfolió-

Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap

Forint folyószámla, bankbetét, pénzpiaci termékek

jában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye. Az eszközalapra deviza- és földrajzi kockázatok nem jellemzők, az eszközalap befektetései min- denekelőtt partner-fizetőképességi, kamat és likviditási kockázattal rendelkeznek. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

BIZTONSÁG – kötvény és pénzpiaci eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: ++ Árfolyamkockázat: +	Kötvény befektetési alapok	70%	50%	90%
	Pénzpiaci befektetési alapok Készpénz, bankbetét	30% –	10% 0%	50% 20%
Referenciaindex: 100% MAX Composite

állampapírok

Az eszközalap vagyonát olyan befektetési alapokba fekteti, amelyek befektetéseiket a lehetô legnagyobb biztonságot jelentô magyar állampapírokban, illetve kiváló minôsítésû banki, vál-

Biztonság eszközalap

Hosszú lejáratú magyar

lalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban helyezi el. Ezen belül a befektetési állomány mintegy 30%-a évesnél rövidebb lejáratú értékpapír (pénzpiaci befektetés), tipikusan diszkont kincstárjegy, a többi hosszabb futamidejû befektetés (kötvény). Az eszközalap cél- kitûzése a befektetett tôke reálértékének megôrzésén felül minél nagyobb kamatjövedelem elérése. Ezek a papírok gyakorlatilag kockázatmentes befektetéseknek minôsülnek. A befek- tetési politika a magyar állampapírpiacon vásárolható állampapírok eltérô kamatozásában rejlô lehetôségek kihasználásával igyekszik elônyös hozam elérésére. A lehetséges befektetések közé

állampapírok

Készpénz

Rövid lejáratú magyar

tartoznak továbbá a különösen stabil tulajdonosi háttérrel rendelkezô bankoknál elhelyezett betétek, illetve kis mértékben az eszközalapban készpénz is elôfordulhat. Az eszközalap hosszú távú teljesítményét illetôen várhatóan infláció feletti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés. Az esz- közalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

NÖVEKEDÉSI eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++	Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	70%	50%	100%
	Globális részvény befektetési alapok Készpénz, bankbetét	30% –	0% 0%	50% 20%
Referenciaindex: 30% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 70% MAX Composite

Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamot érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelô határozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci vi- szonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasz- tásra, hogy összességében az eszközalap mintegy 70%-ban kötvény és pénzpiaci értékpapí- rokba, a fennmaradó 30%-on belül pedig a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett nagy forgalmú részvényekbe, illetve jelentôs külföldi fejlett és fejlôdô piaci részvényekbe helyezze a befekte- tett tôkét. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok kö-

Növekedési eszközalap

Hosszú lejáratú magyar állampapírok

zött – a piaci körülmények változásától is függ. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

Rövid lejáratú magyar állampapírok

Készpénz

Globális részvények

MENEDZSELT eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++	Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	50%	25%	75%
Árfolyamkockázat: ++++	Globális részvény befektetési alapok Készpénz, bankbetét	50% 0%	25% 0%	75% 20%
Referenciaindex: 50% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% MAX Composite

Az eszközalap célja, hogy a közepesnél valamivel magasabb kockázatot vállalva dinamikusan növekvő teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – befektetési alapok alkal- mas kombinációjával – a vagyonkezelő befektetési szakemberei határozzák meg az aktuális

Menedzselt eszközalap

Hosszú lejáratú magyar

értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. A befektetési állomány mintegy 50%-a évesnél rövidebb lejáratú értékpapírba (pénzpiaci befektetés), valamint hosszabb futamidejű kötvé- nyekbe, főleg államkötvénybe kerül befektetésre. A fennmaradó 50%-ot a Budapesti Érték- tőzsdén jegyzett nagy forgalmú részvények, illetve OECD (főként észak-amerikai illetve euró- pai) országok részvényei alkotják. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya

– a fent megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és így mindig az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meghatározásra.

állampapírok

Rövid lejáratú magyar állampapírok

Globális részvények

Készpénz

Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

PROGRESSZÍV eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++++	Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	30%	0%	50%
Árfolyamkockázat: +++++	Globális részvény befektetési alapok Készpénz, bankbetét	70% –	30% 0%	85% 20%
Referenciaindex: 70% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 30% MAX Composite

Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növeke- dését használja ki. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy

Progresszív eszközalap

az eszközalapot mintegy 70%-os arányban részvények alkossák, melyek között elsôsorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedô teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett nagy forgal- mú, jó növekedési és jövedelmezôségi kilátásokkal rendelkezô részvények, továbbá a fejlôdô országok tôzsdéin forgó részvényekbôl kialakított befektetési alapok is megtalálhatók. A koc- kázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tôke fennmaradó – mintegy 30%-os – részét kötvényekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a meg-

Globális részvények

Készpénz

Hosszú lejáratú magyar állampapírok

Rövid lejáratú magyar állampapírok

adott határok között – a piaci körülmények változásától is függ. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, vala- mint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

GLOBÁLIS RÉSZVÉNY eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++	Globális részvény befektetési alapok	100%	80%	100%
Árfolyamkockázat: ++++++	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva)

Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növeke- dését használja ki Közép-Európa egyik jelentôs vagyonkezelôjének – az UNIQA csoportnak – a tapasztalatával a háttérben. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasz- tásra, hogy az eszközalapot teljes mértékben részvények alkossák, melyek között elsôsorban az európai illetve amerikai OECD országokban kibocsátott, kiemelkedô teljesítményt nyújtó ér- tékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó nö- vekedési és jövedelmezôségi kilátásokkal rendelkezô részvények, továbbá a fejlôdô országok tôzsdéin forgó részvényekbôl kialakított befektetési alapok is megtalálhatók. Az eszközalap ke-

Globális részvény eszközalap

Globális részvények

zelése során a részvények súlya a lehetô legmagasabb (célzottan 100%-os), de – szükség szerint – az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák köz- ti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

€-10 eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: +++ Árfolyamkockázat: ++	Euró kötvény és pénzpiaci befektetés	90%	50%	100%
	Globális részvény befektetés Euró alapú ingatlan befektetési jegy Euró készpénz, bankbetét	10% – –	0% 0% 0%	20% 10% 20%
Referenciaindex: 90% Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Govt All > 1 Yr TR + 10% MSCI WORLD

Az eszközalap vagyonát 100%-ban euró alapú, túlnyomóan európai kötvényeket és pénzpiaci befektetéseket tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap a kezelt tôkét túlnyo- móan a nagy biztonságot jelentô euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minôsítésû ban- ki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban helyezi el. Az eszközalap cél- zott összetétele 90% euró kötvény és pénzpiaci értékpapír, valamint a hosszú távon magasabb hozam elérése érdekében 10% globális részvény. Ez az összetétel a hozam optimalizálása ér- dekében a fenti táblázatban megadott korlátok között változhat. Az eszközalap így legfeljebb az összvagyon 20%-áig tartalmazhat globális részvényeket, valamint 10%-ban euró alapú in-

E-10 eszközalap

Globális

befektetések

részvények Eurózóna pénzpiaci

gatlanalapok jegyeit is megvásárolhatja. Az eszközalap célkitûzése a befektetett tôke reálértékének megôrzésén felül a minél nagyobb kamatjöve- delem elérése. A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásaiban rejlô lehetôségek kihasználásával, valamint a részvény- és ingatlan piacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik elônyös hozam elérésére. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmaz- hat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapot végsô soron alkotó részvények egy része azonban más de- vizában kerül befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát így az euró és az érintett devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

€-30 eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++	Euró kötvény és pénzpiaci befektetés	70%	50%	100%
	Globális részvény befektetés Euró alapú alternatív befektetések Euró alapú ingatlan befektetési jegy Euró készpénz, bankbetét	30% – – –	0% 0% 0% 0%	50% 10% 10% 20%
Referenciaindex: 70% Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Govt All > 1 Yr TR + 30% MSCI WORLD

Az eszközalap vagyonát 100%-ban euró alapú, túlnyomóan európai kötvényeket és pénzpiaci befektetéseket, kisebb mértékben európai részvényeket tartalmazó befektetési alapokba fek-

E-30 eszközalap

teti. Az euró eszközalap kitûzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül közepes kocká- zat mellett, az euró övezetben mért inflációt jelentôsen meghaladó hozamot érjen el. Az esz- közalap célzott összetétele 70% euró kötvény és pénzpiaci értékpapír, valamint 30% globális részvény. Ez az összetétel a hozam optimalizálása érdekében a fenti táblázatban megadott korlátok között változhat. Az eszközalap így legfeljebb az összvagyon 50%-áig tartalmazhat globális részvényeket, valamint 10%-ban egyéb alternatív befektetési formákba és további 10%-ban ingatlanalapok által euróban kibocsátott befektetési jegyekbe is fektethet. A befek-

Eurózóna pénzpiaci

befektetések

Globális részvények

tetési politika az euró kötvénypiac mozgásában rejlô lehetôségek kihasználásával, a részvény- és ingatlan piacok magasabb hozamának valamint egyéb alternatív befektetési formáknak az ötvözésével igyekszik elônyös hozam elérésére. Az eszközalap likviditási okokból készpénzt vagy bank- betétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapot végsô soron alkotó részvények egy része azonban más devizában kerül befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát így az euró és az érintett devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

€-70 eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: +++++ Árfolyamkockázat: ++++	Euró kötvény és pénzpiaci befektetés	30%	0%	50%
	Globális részvény befektetés Globális alternatív befektetések Euró alapú ingatlan befektetési jegy Euró készpénz, bankbetét	70% – – –	50% 0% 0% 0%	100% 10% 10% 20%
Referenciaindex: 30% Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Govt All > 1 Yr TR + 70% MSCI WORLD

Az eszközalap vagyonát 100%-ban euró alapú befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap ki- tûzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül magasabb kockázat mellett kiemelkedô ho- zamot érjen el. Az eszközalapban elsôsorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió

Globális

E-70 eszközalap

Eurózóna pénzpiaci

országaiban kibocsátott, kiemelkedô teljesítményt nyújtó értékpapírok, és – kisebb mérték- ben – az ázsiai régió jó növekedési és jövedelmezôségi kilátásokkal rendelkezô részvényei ta- lálhatók. Az eszközalap befektetési politikája a mögöttes alapok révén elsôsorban a fejlett nem- zetközi piacok dinamikus növekedését aknázza ki. Az eszközalap célzott összetétele 30% euró kötvény és pénzpiaci értékpapír, valamint 70% globális részvény. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától

részvények

befektetések

is függ. A hozam optimalizálása érdekében az eszközalap legfeljebb 10%-ban ingatlanalapok által euróban kibocsátott befektetési jegyekbe, vala- mint 10%-ban egyéb alternatív befektetési formákba is fektethet. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapot végsô soron alkotó részvények egy része azonban más devizában kerül befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát így az euró és az érintett devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénz- nemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETôSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

ABSZOLÚT HOZAM / €-ABSZOLÚT HOZAM

– pozitív nominális hozam elérésére törekvő eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++	Abszolút hozam befektetési alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: ZMAX az Abszolút hozam eszközalap esetében és EuroMTS Eonia Index az E-Abszolút hozam eszközalap esetében

Az eszközlap minden piaci árfolyammozgás mellett (legyenek akár csökkenő, emelkedő vagy stagnáló részvényárfolyamok) pozitív nominális hozam elérésére törekszik, a befektetési ala- pokra általában jellemző indexkövető stratégiával szemben. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét, amit a mögöttes abszolút hozam alapok kezelője aktív befektetési stratégiák kihasználásával, kötvények, részvények, készpénz és a fedezeti ügyletek kombinációjával törekszik elérni. Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megtérülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingado- zásának alacsonyan tartása mellett. Az eszközalap célzott összetétele szerint vagyonát 100%- ban abszolút hozamra törekvő befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap kisebb mértékben

Abszolút hozam eszközalap

befektetések

Készpénz Abszolút hozamú

készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy eu- róban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is be- folyásolják.

ALTERNATÍV ENERGIA / €-ALTERNATÍV ENERGIA részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Alternatív energiaszektorban érdekelt részvényekbe fektető befektetési alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a vagyonát, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendelkeznek az érintett befektetési területen, és múltbeli tel-

Alternatív energia részvény eszközalap

jesítményük valamint költségstruktúrájuk alapján kiválasztásra kerültek. A befektetési alapok pozitív hozamok elérésére törekszenek globális részvénybefektetéseikkel. Olyan vállalatok rész- vényeibe fektetnek, amelyek fő tevékenységüket az alternatív energia és energiatechnológia szektorban végzik. A vállalatok tevékenysége tehát a következő területekre terjedhet ki: meg- újuló energiaforrások (nap-, szél-, hő- és vízenergia) kiaknázása, bio-üzemanyagok termelése,

energiatárolási és energiatermelési megoldások. E piac hosszú távon magasabb hozampoten-

Dánia Svájc

Német- ország

Egyesült Királyság

Spanyol- ország

Egyéb

USA

Japán

ciálja jelentősebb árfolyammozgásokkal párosulhat. Az eszközalap vagyonát 100%-ban részvé-

Kanada

Hong Kong Kína

nyeket tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befektetése során a vagyonke-

Készpénz

zelő törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azon- ban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap befektetési kockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

KREDIT / €-KREDIT – hitel-kötvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++	Hitelviszonyra épülő értékpapír alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% Citigroup World Gov Bond (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap vagyonát 100%-ban hitelviszonyra épülő értékpapírokat tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befektetési célja a mögöttes befektetési alapok felhasználásá- val hosszú távon pozitív hozam elérése a globálisan elérhető állampapírokba, vállalati, banki, illetve egyéb kibocsátók hitelpapírjaiba való befektetésen keresztül. A világ régióinak, gazda- ságainak, illetve a különböző gazdasági szektoroknak az aktuális fejlődési állapota, a minden- kori üzleti ciklusa, az általuk kibocsátott értékpapírok kínálata és kereslete időben eltérő lehet. A mögöttes alapok kezelői az ezekből adódó különböző megtérülési lehetőségek kihasználá- sára törekednek. Az eszközalap kockázatvállalása magasabb, mint egy kizárólag állampapírba fektető befektetési eszközé. Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat, kamatkockázat, hi-

Kredit – hitel-kötvény eszközalap

Globális kötvénybefektetések

Készpénz

telkockázat és devizakockázat jellemző, további kockázatok adódnak az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi forgalmazásából és kezelé- séből úgy, mint partner-, visszafizetési és likviditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén pedig föld- rajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tar- talmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalap ár- folyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

INFRASTRUKTÚRA / €-INFRASTRUKTÚRA

részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Infrastruktúra részvény befektetési alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% Credit Suisse Emerging Markets Infrastructure Index EUR (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap befektetési célja tôkenövekedés elérése befektetési alapokba való befektetéseken keresztül. Az eszközalap stratégiája az infrastruktúrához kapcsolódó szektorokban rejlô növekedési potenciál kiaknázása. Az eszközalap célja az urbanizáció terjedése miatt rohamosan

Infrastruktúra részvény eszközalap

Thaiföld Malájzia

fejlôdô infrastrukturális beruházásokban rejlô lehetôségek kihasználása. Az eszközalap befek- tetéseit alkotó befektetési alapok olyan vállalatokba fektetnek világszerte, melyek az infra- struktúrához kapcsolódó szektorban tevékenykednek. Ez a következô szektorokban tevé- kenykedô vállalatokat foglalja magában: energia, kôolaj- és földgázvezeték, építôipar, elektro- mos berendezések, környezetvédelmi szolgáltatások, alapanyagok, ingatlanfejlesztés, erôfor- rások, útépítés, szállítás, szállítmányozás és logisztika. Ezen kívül a befektetési alapok olyan vállalatokba is fektethetnek, amely ezen szektorok finanszírozásával foglalkoznak, hiszen a szek-

Szingapúr

Törökország India

Cseh- ország

Brazília

Dél-Afrika

Mexikó

Indonézia

Egyéb

Hong Kong Készpénz

torok fejlôdése ezekre a vállalatokra is jelentôs húzóerôt fejt ki. A befektetési alapok eszközeik többségét olyan társaságokba fektetik, melyeknek székhelye a piaci átlagnál gyorsabban fejlôdô, feltörekvô piacokon található, vagy jövedelmük nagy részét ott termelik. Az eszközalap vagyonának befektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os befektetési hányad megtartására, de az eszközalap – legfeljebb 20%-os mértékig – készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban tör- ténik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere
			minimum	maximum
Hozamkilátás: +++++ Árfolyamkockázat: ++++	Fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: London Gold Market Fixing Ltd PM Fix Price/USD az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva

GOLD / €-GOLD nemesfém eszközalap

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja hosszú távon pozitív hozam elérése, illetve a befektetett tőke értékállóságának megőrzése.

Az eszközalap a – főleg euró elszámolású – mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősor- ban az arany világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési alapok azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy portfolióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel rendelkeznek.

Gold nemesfém eszközalap

Nemesfémekbe fektetõ

tõzsdén kereskedhetõ befektetési alapok

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az eszközalapot képező befektetési alapok befektetési politikájának és azok portfoliójában kezelt eszközök piacának függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

Mivel a befektetési célból az eszközalapba kiválasztott befektetési alapok elsősorban fizikai aranytartalékokba, illetve határidős szerződésekbe fek- tetnek, az árfolyamkockázat mellett kamat- továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi forgalmazásából és kezeléséből adódó part- ner-, visszafizetési és likviditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország- kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli befektetések azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak egy elméleti lehetőséget tükröz.

DWS II. nemzetközi vegyes eszközalap-csoport

I. RÖVID ÁTTEKINTÉS*

I.1. FŐBB JELLEMZŐK

• A befektetések hátterét a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Csoport biztosítja.

• A biztosítási eszközalapok mögöttes befektetési alapjai lejáratukkor ún. „all-time-high” garanciát nyújtanak, vagyis befektetési jegyeiket ekkor a – havonta rögzített időpontokban megfigyelt (euróban számított) – legmagasabb árfolya- mon váltják vissza (továbbiakban: „árfolyammaximum-garancia”).

• Az egyes biztosítási szerződések esetében a biztosító dinamikus befektetés-kezeléssel gondoskodik a mögöttes befek- tetési alapok árfolyammaximum-garanciájának és a biztosítás céldátumának összehangolásáról.

• Az eszközalapokba történő befektetések, illetve kifizetések végrehajtása – összhangban a mögöttes befektetési alapok működésével – havonta, előre rögzített időpontokban történik.

I.2. A FŐBB JELLEMZŐKRŐL RÉSZLETESEBBEN

I.2.1. Alapkezelő

A DWS II. 2019–2026 (továbbiakban: DWS II.) eszközalapokhoz rendelt megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS Flex- Pension II. 2019–2026 (továbbiakban: DWS FlexPension II.) befektetési alapokba fekteti. A befektetési alapok kezelője a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt, amely a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Csoport tagja.

I.2.2. A befektetési alap árfolyammaximum-garanciája

A DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapok legfon- tosabb tulajdonsága az árfolyammaximum-garancia, ami azt jelenti, hogy lejáratukkor e befektetési alapok (euróban jegy- zett) jegyei az előre rögzített havi megfigyelési napokon elért legmagasabb árfolyamukon kerülnek kifizetésre.

• A lejáratkori garantált árfolyam a megfigyelési napokon mért értékek közül a legnagyobb lesz,

• így soha nem süllyedhet egy korábbi – valamely megfi- gyelési napon elért – maximum alá.

A DWS FlexPension II. befektetési alapokra a garanciát a DWS Investments S.A. Luxemburg nyújtja. Az UNIQA Biz- tosító Zrt. sem e mögöttes befektetési jegyekre, sem pedig az ezekbe fektető DWS II. eszközalapok befektetési egy- ségeire árfolyam-, tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal.

A mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapokra nyújtott árfolyammaximum-garancia miatt a 2019. december 31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!

I.2.3. Az árfolyammaximum-garancia és az egyes biztosítási szerződések összehangolása dinamikus befektetés-kezeléssel A mögöttes befektetési alapok kezelője évente új, a megelőző befektetési alapok árfolyammaximum-garanciáját is öröklő DWS FlexPension II. befektetési alapot tervez kibocsátani.

A biztosító ezekre építve évente további DWS II. eszközalapokat vezethet be, és ilyenkor automatikus áthelyezéssel és a díjak automatikus átirányításával gondoskodik arról, hogy a megtakarítás mindig a biztosítás céldátumához legközelebbi (de nem későbbi) lejáratú eszközalapba kerüljön.

Határozott tartamra kötött biztosítás esetén a céldátum a biztosítás lejáratának dátuma, nyugdíjbiztosítás esetén az utolsó biztosítási évfordulót megelőző nap. Élethosszig szóló biztosításnál – DWS II. eszközalap-csoport választása ese- tén – a szerződéshez külön kell megjelölni céldátumot, amely a biztosítás valamely – 2019. december 31-nél nem korábbi

– évfordulója lehet. Amennyiben az élethosszig szóló szerződéshez rendkívüli befizetések is tartoznak, azok mindegyikéhez külön céldátum adható meg. Amennyiben az adott élethosszig szóló biztosításhoz vagy az esetleges rendkívüli befizetéséhez tartozó befektetési egységek vagy azok egy része DWS II. eszközalapban van elhelyezve, a céldátum nem módosítható.

I.2.4. Az eszközalapokba történő befektetések, illetve azok visszaváltása

A biztosítási szerződésre történô díjfizetés idôpontjától függetlenül az eszközalapok befektetési egységei, összhangban a mögöttes befektetési alapok jegyeivel

• évente 13 alkalommal (az ún. jegyzési napokon) vásárolhatók meg, és

• évente 24 alkalommal (az ún. visszaváltási napokon) válthatók vissza.

II. TOVÁBBI FONTOS TUDNIVALÓK

II.1. FOGALMAK

Megfigyelési napok: azok a napok, amelyeken a befektetési jegyek árfolyama megfigyelésre kerül. Ezen árfolyamok közül a leg- magasabb határozza meg a DWS FlexPension II. befektetési alapokra vonatkozó árfolyammaximum-garanciát. A megfigyelési napok a következők:

• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, továbbá

• a december vége előtti hatodik kereskedési nap,

a frankfurti tőzsde (Frankfurt am Main) kereskedési naptárának megfelelően.

Jegyzési napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. befektetési alapok jegyei megvásárolhatók. A jegyzési napok megegyeznek a megfigyelési napokkal.

Visszaváltási napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. befektetési alapok jegyei visszaválthatók. A visszaváltási napok:

• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, valamint

• a minden hónap vége előtti hatodik tőzsdei kereskedési nap, a frankfurti tőzsde kereskedési naptárának megfelelően.

A konkrét megfigyelési, jegyzési és visszaváltási napok megtekinthetők a xxx.xxxxx.xx honlapon.

* Az I. fejezetben leírt tájékoztatás önmagában nem teljes körű, kérjük, olvassa el a további részleteket tartalmazó II. és III. fejezetet is!

II.2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ESZKÖZALAPOKRÓL ÉS A MÖGÖTTES BEFEKTETÉSEKRŐL

Eszközalap	Lehetséges befektetési eszközök	A vagyonkezelő mozgástere		Hozam- kilátás*	Árfolyam- kockázat**	A befektetési alap és az eszközalap
		min.	max.			indítása	lejárata
DWS II. 2019 eszközalap	DWS FlexPension II 2019 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2009. VII. 1.	2019. XII. 31.
DWS II. 2020 eszközalap	DWS FlexPension II 2020 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2009. VII. 1.	2020. XII. 31.
DWS II. 2021 eszközalap	DWS FlexPension II 2021 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2009. VII. 1.	2021. XII. 31.
DWS II. 2022 eszközalap	DWS FlexPension II 2022 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2009. VII. 1.	2022. XII. 31.
DWS II. 2023 eszközalap	DWS FlexPension II 2023 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2009. VII. 1.	2023. XII. 31.
DWS II. 2024 eszközalap	DWS FlexPension II 2024 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2009. VII. 1.	2024. XII. 31.
DWS II. 2025 eszközalap	DWS FlexPension II 2025 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2010. VII. 1.	2025. XII. 31.
DWS II. 2026 eszközalap	DWS FlexPension II 2026 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2011. VII. 1.	2026. XII. 31.
DWS II. 2027 eszközalap	DWS FlexPension II 2027 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2012. VII. 1.	2027. XII. 31.
DWS II. 2028 eszközalap	DWS FlexPension II 2028 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2013. VII. 1.	2028. XII. 31.
DWS II. 2029 eszközalap	DWS FlexPension II 2029 befektetési alap	100%	100%	++++	+	2014. VII. 1.	2029. XII. 31.
Nyilvántartási pénznem:	Euró
Referenciaindex: EONIA Total Return Index (az Egynapos Euró Index Átlagból képzett referenciaindex)

* A kezdeti eszköz-összetételre vonatkozik (a besorolás a befektetési politikából adódóan az aktuális eszköz-összetétel szerint változhat).

** Az árfolyamkockázatok osztályozása arra a feltételezésre épül, hogy a befektetést a szerzôdô az adott eszközalap lejáratáig megtartja.

A 2019. december 31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!

II.2.1. A DWS II. eszközalapok vagyonkezelése

A biztosító által kezelt DWS II. eszközalapok és a mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapok – bár előbbi 100%-ban az utóbbira épül – nem azonosak.

A DWS II. eszközalapok vagyonkezelését (mely kizárólag az értékpapírok vételére és eladására szorítkozik), valamint az eszközalapok adminisztrációját és nettó eszközértékelését a biztosító végzi. A DWS II. eszközalapokra vonatkozó értékelési napok megegyeznek a visszaváltási napokkal (II.1. fejezet). Az ezektől eltérő napokra a biztosító kizárólag tájékoztató jellegű árfolyamokat közöl.

Az eszközalapokban lévő megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapokban helyezi el, a befektetési alapokat pedig a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt kezeli. Az eszközalapokban egyéb pénzügyi eszköz (így készpénz, bankbetét) nem tartható. A biztosító az eszközalapokat euróban tartja nyilván. Ezeknek megfelelően az eszközala- pok befektetési egységeinek vételi árfolyama minden értékelési napon meg fog egyezni a hozzá tartozó mögöttes befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértékével.

A DWS II. eszközalapok határozott lejáratúak: a mögöttes befektetési alapok lejáratához igazodva a nevükben jelzett év december 31-én megszüntetésre kerülnek.

II.2.2. A DWS II. eszközalapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok felépítése

Az árfolyammaximum-garancia biztosíthatósága érdekében az eszközalapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok a lejáratukig hátralévő időtől függő arányban tartalmaznak kötvény- és részvénybefektetéseket.

Példa az árfolyammaximum-garancia „öröklôdésére”

Általánosságban elmondható, hogy a DWS FlexPension II. befektetési alapok indulásukkor főleg részvényeket, a lejáratuk- hoz közeledve egyre nagyobb arányban kötvényeket tartalmaznak. A befektetési alapok részvényeket tartalmazó része akár tőkeáttételt is alkalmazhat, negatív tőkepiaci folyamatok esetén viszont az is előfordulhat, hogy a befektetési alapok egyál- talán nem fektetnek részvényekbe.

II.2.3. Új befektetési alapok és ezekre épülő új eszközalapok

A befektetési alapok kezelője évente új, 1-1 évvel későbbi lejáratú, 15 és fél éves tartamú DWS FlexPension II. befektetési alapokat tervez kibo- csátani. Ebben az esetben:

• az új befektetési alapok kezdeti árfolyama megegyezik majd a megelőző le- járatú befektetési alapnak az aznapi árfolyamával, és

• az új befektetési alapnak a megelőző lejáratú befektetési alap addig elért garancia-szintje (azaz addigi megfigyelési napok legmagasabb árfolyama) is átadásra kerül (az árfolyammaximum-garancia „öröklődik”).

A biztosító az újonnan bevezetett befektetési alapokra építve új DWS II. esz- közalapokat indíthat.

II.2.4. A befektetési tranzakciók időzítése és végrehajtása

A DWS II. eszközalapok esetében a befektetési tranzakciók időzítése – összefüggésben a mögöttes DWS FlexPension II. befektetési ala- pok előre rögzített jegyzési és visszaváltási napjaival – eltér a biztosítási feltételekben leírt, az értékelési napokhoz kapcsolódó általános szabályozástól. A költségek, terhelések, valamint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása az általános szabályozás szerint történik.

A befektetési tranzakciók időzítésének és végrehajtásának részletes technikai leírása a III. fejezetben található.

II.2.5. Korlátozások

Két különböző DWS II. eszközalap közötti áthelyezést a szerződő nem igényelhet, arra kizárólag a biztosító részéről, a di- namikus befektetés-kezelés részeként kerülhet sor (II.3.1. fejezet).

A DWS II. eszközalapokban lévő esetleges extra befektetési egységekből nem lehetséges a folyamatos díjfizetésű szerző- dések folytatólagos díjának kiegyenlítése.

II.3. A DWS BEFEKTETÉSEK SZEMÉLYRE SZABÁSA

II.3.1. Dinamikus befektetés-kezelés

Az egyes befektetési alapok az árfolyammaximum-garanciát a lejáratuk időpontjára nyújtják.

Annak érdekében, hogy a mögöttes befektetési alap árfolyammaximum-garanciája minél jobban igazodjék a biztosítási szerződés- hez, a biztosító egy adott szerződés díja(i)ból származó befektetése(i)t automatikusan és költségmentesen mindig abban a DWS II. eszközalapban helyezi el, amelynek lejárata a legközelebb esik a céldátumhoz (de nem későbbi annál).

Az automatikus áthelyezés az esetleges rendkívüli befizetésekhez tartozó befektetésekre is vonatkozik.

Ezért, ha egy olyan új DWS II. eszközalap kerül bevezetésre, melynek lejárata a korábbiaknál jobban megközelíti a biztosítás céldá- tumát (de nem későbbi annál), a biztosító

• a DWS II. eszközalapokban tartott befektetési egységeket költségmentesen áthelyezi az új eszközalapba,

• és a folyamatos díjfizetésű szerződéseknek a DWS eszközalapokba irányuló, később befizetendő folyamatos díjait is az új eszköz- alapba irányítja át, illetve a határozott tartamú életbiztosítás rendkívüli befizetését is oda helyezi.

2009. július 1.

2027. május 31. (a biztosítás lejárata)

PÉLDA:

• Az illusztráción a határozott tartamra kötött biztosítási szerződés lejárata

– és így a céldátuma is – 2027. május 31. Mivel a 2009. július 1-jén rendelkezésre álló eszközalapok közül a 2024-ben lejáró közelítette meg legjobban a biztosítás céldátumát, ezért a megtakarítás(ok) kezdetben ebbe az eszközalapba került(ek).

• 2010. július 1-jén az egy év alatt összegyűlt befektetési egységeket a biz- tosító az akkor bevezetésre került DWS II. 2025 eszközalapba helyezte át, és a folyamatos díjfizetésű szerződésnél a díjakat is ide irányította.

• 2011. július 1-jén az összegyűlt befektetési egységeket a biztosító az akkor bevezetésre került DWS II. 2026 eszközalapba helyezte át, és a fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél – mivel a DWS II. 2026 lejárata előzi meg közvetlenül a biztosítás céldátumát – onnantól kezdve a további díjakat oda irányítja.

A befektetési alapok lejáratát megelőző időpontokra a befektetési alapok árfolyammaximum-garanciája nem vonatkozik.

II.3.2. Áthelyezés a szerződéshez rendelt utolsó DWS II. eszközalap lejárata után

Ha a biztosítási szerződés fennállása alatt a szerződéshez rendelt DWS II. eszközalap lejár (megszűnik), akkor az abban elhelyezett befektetési egységek értéke a biztosítási szerződés akkor érvényes 2. sz. mellékletében szereplő eszközalapokba helyezhető át. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg a megszűnést megelőző 15. napig új eszközalapot, annak kiválasztását a biztosító végzi el.

II.4. A BEFEKTETÉSI POLITIKA ESETLEGES MÓDOSULÁSAI; KOCKÁZATOK

II.4.1. A jogszabályi környezet esetleges megváltozásának következményei

Ha a DWS II. eszközalapok mögötti DWS FlexPension II. befektetési alapok működésére vonatkozó esetleges jogszabály-változá- sok a befektetési jegyek árfolyam-alakulását negatívan befolyásolnák, úgy ennek következtében a befektetési alap árfolyam- maximum-garanciája is csorbulhat.

II.4.2. Új befektetési alapok bevezetésének esetleges korlátai

Szélsőséges piaci körülmények között előfordulhat, hogy az újonnan indítandó garantált árfolyamú DWS FlexPension befektetési alap szempontjából kedvezőtlen volna, ha az azt megelőző leghosszabb hátralévő futamidejű, garantált árfolyamú alap árfolyam- maximum-garanciáját vinné tovább.

Ilyen esetekben a DWS Investments S.A. fenntartja a jogot, hogy olyan módon indít új, garantált árfolyamú befektetési alapot, hogy ennek árfolyammaximum-garanciája csak a jövőbeni befektetésekre érvényes, és nem viszi tovább a korábbi befektetési alap árfo- lyammaximum-garanciáját.

Ebben az esetben – szemben a II.3. fejezetben írottakkal – a Biztosító csak az esetleges jövőbeni díjakat fekteti az új DWS FlexPension befektetési alapra épülő új DWS eszközalapjába, de a már felhalmozott befektetések nem kerülnek át ebbe az eszközalapba (tehát csak díjátirányítást végez, áthelyezést nem).

A korábban felhalmozott befektetések továbbra is a korábbi DWS II. eszközalapban maradnak annak lejáratáig, vagy amíg olyan meg- felelő, garantált árfolyamú befektetési alap nem indul, amelyre a korábbi árfolyammaximum-garancia szintje örökíthető.

Ilyen eseményre (tehát arra, hogy az újonnan indított DWS FlexPension befektetési alap nem örökli a korábbi árfolyammaximum- garanciáját) akkor kerülhet sor, ha például a megelőző lejáratú DWS FlexPension II. befektetési alap befektetéseinek csak kis hányada van nagyobb hozamkilátással rendelkező eszközökben. Ebben az esetben a leírt eljárásrend biztosítja, hogy az esetleges újonnan beérkező befektetések nagyobb eséllyel részesülhessenek a részvénypiaci lehetőségekből.

A módosuló eljárásrend nem érinti sem a korábban, sem az újonnan indított DWS FlexPension befektetési alapok saját árfolyam- maximum-garanciáját.

A DWS Investments S.A. utoljára 2028-ban (2043-as lejárattal) tervez új DWS FlexPension befektetési alapot indítani, de fenntartja a jogot, hogy egy vagy több éven keresztül, illetve egyáltalán ne indítson új alapot.

II.4.3. Befektetési kockázatok

Az eszközalapok hátterét képező befektetési egységek árfolyamának alakulása előre nem határozható meg, az az előre rögzített be- fektetési politika és az eszközalapok hátterét képező befektetések piacának függvénye. Az árfolyam így nőhet vagy csökkenhet, ezért az eszközalapok befektetési egységeinek árfolyama visszaváltáskor jelentősen kisebb is lehet, mint amekkora a befektetéskor volt.

Mivel az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok több eszközosztályba fektethetnek, ezért árfolyam-, kamat-, hitel-, to- vábbá – az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi forgalmazásából és kezeléséből adódó – partner-, visszafizetési és likvidi- tási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és országkockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alakulását.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapok mögött álló befektetési alapok azonban más de- vizában is befektethetnek. Az eszközalapok árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.

A Biztosító az eszközalapok, valamint az azok hátterét képező befektetési alapok tekintetében – függetlenül az utóbbiakra vonatkozóan mások által nyújtott garanciáktól – semmilyen tőke-, hozam- vagy árfolyamgaranciát nem vállal.

II.5. TOVÁBBI BEFEKTETÉSI, ILLETVE ÁRFOLYAM INFORMÁCIÓ

A DWS II. eszközalapok aktuális árfolyama, aktuális befektetési összetétele és befektetési politikája a xxxx://xxx.xxxxx.xx interne- tes oldalon található. A mögöttes befektetési alapokról további információ az ugyanott feltüntetett – a DWS FlexPension II. alapok kezelője által közzétett jelentésekre mutató – hivatkozáson keresztül érhető el.

III. A BEFEKTETÉSI TRANZAKCIÓK IDŐZÍTÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TECHNIKAI TUDNIVALÓK

III.1. A DWS II. ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI EGYSÉGEINEK ELADÁSA, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSA

• A Biztosító a DWS II. eszközalapokba irányuló befizetéseket a befizetés egyértelmű azonosításának és elfogadásának napját követő munkanapon átmenetileg az €-Kamat technikai alap befektetési egységeire számítja át. A nem euróban előírt díjú szer- ződések esetén az ehhez szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.

A befektetési egységek ezután ebből az alapból kerülnek át a megfelelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy

– az €-Kamat technikai alapban tartott befizetést a biztosító a következő lehetséges (az €-Kamat technikai alapba helyezést leg- alább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az €-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán átváltja euró- készpénzre;

– ez az euró érték a jegyzési napon, a DWS II. eszközalap aznapi árfolyamán kerül befektetési egységekre átszámításra.

• A DWS II. eszközalapokból történő – (részleges) visszavásárlási vagy egyéb – kifizetési kérelmeket a biztosító azok egyértelmű azonosítását és elfogadását legalább 2 munkanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre. Amennyiben a biztosítási szerződés alapján a kifizetést forintban kell teljesíteni, a befektetési egységek így számított euró értéke a visszaváltási napot követő második napi MNB devizaárfolyamon kerül forintra átváltásra.

III.2. A DWS II. ESZKÖZALAPOKBA, ILLETVE AZ AZOKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTHELYEZÉS

A DWS II. eszközalapokba, illetve az azokból történő áthelyezés két-két lépésben történik.

• A DWS II. eszközalapokba történő áthelyezés során:

1. A biztosító az áthelyezendő befektetési egységek értékét – hacsak az adott forrás eszközalap befektetési szabályaiból más nem következik – a kérelem beérkezését, egyértelmű azonosítását és elfogadását követő első értékelési napon átmenetileg az

€-Kamat technikai alap befektetési egységeire számítja át, az ehhez esetlegesen szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes MNB devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.

2. A befektetési egységek ebből a technikai alapból kerülnek át a megfelelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy

– az €-Kamat technikai alapban tartott befektetést a biztosító a lehetséges legkorábbi (az ezen eszközalapba helyezést leg- alább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az €-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán váltja át euró-készpénzre;

– ezt az euró értéket a jegyzési napon – a DWS II. eszközalap aznapi árfolyamán – számítja át a DWS II. eszközalap befekte- tési egységeire.

• A DWS II. eszközalapokból történő áthelyezés során:

1. A biztosító az áthelyezésre kerülő befektetési egységeket a kérelem egyértelmű azonosítását és elfogadását legalább 2 mun- kanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre.

2. a) Euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés esetén az ezt legalább 2 munkanappal követő első lehetséges ér- tékelési napon, az átváltás napján érvényes árfolyamon történik meg ezen összeg átszámítása a választott új eszközalap befektetési egységeire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).

b) Nem euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés esetén az ezt követő második napi MNB devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) az euró-készpénzt a biztosító átváltja a megfelelô devizára, majd az ezt követő első lehetséges érté- kelési napon, az átváltás napján érvényes árfolyamon történik meg az átváltott összeg átszámítása a választott új eszköz- alap befektetési egységeire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).

A DWS II. eszközalapokhoz kapcsolódó – nem választható – technikai jellegű alap:

€-KAMAT TECHNIKAI ALAP

Az €-Kamat technikai alap vagyonkezelését – beleértve annak adminisztrációját és nettó eszközértékelését – a biztosító végzi. Ennek a tech- nikai alapnak a vagyona kizárólag hitelintézeti látra szóló, illetve rövid lejáratra lekötött euró bankbetétben, vagyis magas likviditású, ugyan- akkor alacsony kockázatú befektetésekben kerül elhelyezésre. A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy ezen techni- kai alapnak az árfolyama rövid távon is növekvő tendenciát mutasson, alacsony árfolyam-ingadozás mellett. A kamatok naponta jóváírásra és tőkésítésre kerülnek, és a be- és kifizetések is folyamatosan teljesíthetők.

Az €-Kamat technikai alap nyílt végű, tőke- vagy hozamgaranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaz. Ennek a technikai alapnak a befek- tetései mindenekelőtt partner-fizetőképességi és likviditási, valamint devizaárfolyam-kockázattal rendelkeznek.

III. REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK

KELET-EURÓPAI / €-KELET-EURÓPAI részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Kelet-európai részvény alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% CECE Composite Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap vagyona 100%-ban a kelet-közép-európai régióba fektetô befektetési alapok- ból áll, de az eszközalap befektetései között kisebb mértékben készpénz vagy bankbetét is el- ôfordulhat. Az eszközalap befektetési célja hosszabb távon növekedés elérése viszonylag ma-

Kelet-európai eszközalap

Készpénz Egyéb

gasabb árfolyam-ingadozás vállalása mellett. Az eszközalap fôleg a közép- és kelet-európai re- formállamok továbbá Oroszország, Törökország, Románia, Bulgária és az EU-csatlakozásra váró, Balkán-félszigeten található országok, valamint Ausztria vállalati részvényeibe fektet be. Ez az eszközalap azoknak a befektetôknek a figyelmébe ajánlott, akik az ezen országokban ta- pasztalható, a fejlett országokhoz történô felzárkózásukat, konvergenciájukat kísérô maga- sabb gazdasági növekedésbôl és lehetôségekbôl, valamint ezeknek a részvényeik alakulására gyakorolt hatásából kívánnak profitálni. Az eszközalap aktívan kezelt alap, amelynek során az

Magyarország

Oroszország

Törökország

Cseh Köztársaság

Lengyel- ország

alapkezelô a kiegyensúlyozott kockázatkezelésre is hangsúlyt fektet. Az eszközalap portfóliójának átalakítása vagy az esetleges értékpapírárfolyam- esések hatásának csökkentése érdekében nagyobb arányt is elérhetnek a látra szólóbetétek. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapot végsôsoron alkotó részvények azonban helyi devizában (orosz rubel, török líra stb.) kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

NYUGAT-EURÓPAI / €-NYUGAT-EURÓPAI részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Európai részvény alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% Dow Jones EURO STOXX 50 (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban a nyugat-európai tôzsdék – beleértve az Egye- sült Királyságot is – legnagyobb forgalmú nagyvállalati részvényeiben rejlô növekedési po- tenciál kihasználására törekszik. Az eszközalap vagyonát 100%-ban részvényeket tartalmazó befektetési alapokba, azon belül elsôsorban az UNIQA Financial Services által kezelt R88 be- fektetési alapba fekteti. Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása sze- rint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

ÁZSIAI / €-ÁZSIAI részvény eszközalap

Nyugat-európai eszközalap

Nyugat-európai részvények

Készpénz

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Ázsiai részvény alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 50% MSCI AC Asia ex-Japan (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) + 50% Nikkei-225 Stock Average (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban az ázsiai tôzsdék részvényeiben rejlô növeke- dési potenciál kihasználására törekszik. Az eszközalap befektetési célkitûzése a hagyományos

Ázsiai eszközalap

részvénypiacok hozamait meghaladó teljesítmény elérése Délkelet-Ázsia, India, Kína fejlôdô részvénypiacaira valamint Japán részvénypiacaira történô befektetésekkel. Az eszközalap be- fektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik.

Szingapúr

Indonézia

Malájzia

Készpénz

Egyéb

Japán

Hong Kong

Dél-Korea

Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban helyi devizában (japán jen, hong kongi dol- lár, koreai von stb.) kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

India

Kína

Thaiföld

B-RICH / €-B-RICH részvény eszközalap –

Brazília, Oroszország (Russia), India, Kína (China)

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Brazil, orosz, indiai és kínai részvényekbe fektető befektetési alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% MSCI EM BRIC USD (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a vagyonát, amelyek kezelôi ki- váló piac- és befektetési ismeretekkel rendelkeznek az érintett gazdaságokban, és múltbeli tel- jesítményük valamint költségstruktúrájuk alapján kiválasztásra kerültek. A befektetési alapok olyan magas növekedési potenciállal rendelkezô vállalatok részvényeibe fektetnek, amelyek tevékenységüket négy olyan ország területén végzik, amelyek jelentôs növekedési potenciál- lal rendelkeznek, nemcsak rövid, hanem hosszú távon is: Brazília, Oroszország (Russia), India és Kína (CHina). Az eszközalap ezen országok tôzsdei részvényeiben rejlô növekedési poten-

B-RICH eszközalap

Egyéb Hong Kong Kína

Oroszország

ciál kihasználására törekszik. Ugyanakkor az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam na- gyobb árfolyammozgásokkal párosulhat. Az eszközalap vagyonát 100%-ban részvényeket tar-

India

Brazília

talmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása sze- rint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap ár- folyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

KÖZEL-KELETI ÉS ÉSZAK-AFRIKAI (MENA) / €-KÖZEL-KELETI részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Közel-keleti és észak-afrikai részvény befektetési alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% Nomura North Africa and Middle East (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap közel-keleti és észak-afrikai régió országaiban és az ott működő vállalatokban rejlő növekedési potenciál kiaknázására, valamint a világpiac felé nyitó gazdaságaik által nyúj- tott befektetési lehetőségek kihasználására törekszik. A közel-keleti államok nagy részének a

Közel-keleti és észak-afrikai eszközalap

Omán Egyesült Arab

legfontosabb kapcsolódási pontja a világgazdasághoz a kőolajexport, amely a régió gazdasági teljesítményének fő meghatározója. A vegyipar alapvetően a petrolkémiai iparágakra épül, de Marokkóban, Tunéziában és Jordániában emellett jelentős a foszfát-alapú műtrágyagyártás is. A turizmus a térség több országa (Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, és Tunézia) számára

Egyiptom Készpénz

Kuvait

Emírségek Törökország

Szaúd-Arábia

Marokkó

fontos bevételi forrás. A közel-keleti országoknak földrajzi helyzetükből adódóan (Európa, Ázsia és Afrika találkozása) nagy hagyományai vannak a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások

Egyéb

Katar

Jordánia

terén is, melyek a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatai közé tartoznak. A közel-keleti régióban jelentős súllyal bír még az ingatlan- szektor. A monumentális ingatlanfejlesztések között mindenekelőtt toronyházak, hotelek és szórakoztató központok vannak. A közel-keleti ingat- lanbefektetések a számos nagy szabású projekt miatt a közeljövőben is vonzó befektetési alternatívát nyújtanak. A régió az intézményi befektetők által referenciaként használt regionális és globális fejlődő piaci indexekben (pl. MSCI) még nem szerepel, de ennek felülvizsgálata már folyamat- ban van. A térség politikai, gazdasági és likviditási helyzete, valamint a helyi értékpapírpiacok alacsonyabb szabályozottsága az árfolyam-ingado- zás mértékét növelheti. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam- ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.

FEJLôDô PIACI / €-FEJLôDô PIACI

részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++	Fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok	100%	80%	100%
	Készpénz, bankbetét	–	0%	20%
Referenciaindex: 100% MSCI EM (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)

Az eszközalap olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a vagyonát, amelyek kezelôi ki- váló piac- és befektetési ismeretekkel rendelkeznek az érintett gazdaságokban, és múltbeli tel-

Fejlődő piaci eszközalap

jesítményük valamint költségstruktúrájuk alapján kiválasztásra kerültek. A befektetési alapok olyan kedvezô gazdasági mutatókkal rendelkezô vállalatok részvényeibe fektetnek, amelyek a fejlôdô piacokon végzik fô mûködésüket. Jelentôs kitettséggel rendelkeznek többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól el- várható magasabb hozam nagyobb árfolyammozgásokkal párosulhat. Az eszközalap vagyo-

Oroszország Törökország India  

Brazília

Egyéb

Készpénz Hong Kong

nát 100%-ban részvényeket tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befekteté- se során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyil-

Kína

Dél-Afrika

Mexikó

Tajvan

Dél-Korea

vántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap befektetési kockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költsé- gek is befolyásolják.

IV. CÉLPONT / €-CÉLPONT ESZKÖZALAPOK

Célpont eszközalapok	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszköz- alapok célzott összetétele	A vagyonkezelő mozgástere		A befektetési alap indítása	Hozam- Árfolyam- kilátás* kockázat* a 2011. április 1-i eszközösszetételre vonatkozóan
			min.	max.
Célpont 2020 / €-Célpont 2020 eszközalap	Target™ 2020 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét	100% –	80% 0%	100% 20%	2003. 09. 05.	++++++	+++++
Célpont 2025 / €-Célpont 2025 eszközalap	Target™ 2025 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét	100% –	80% 0%	100% 20%	2005. 05. 16.	+++++++	++++++
Célpont 2030 / €-Célpont 2030 eszközalap	Target™ 2030 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét	100% –	80% 0%	100% 20%	2005. 05. 16.	+++++++	++++++
Célpont 2035 / €-Célpont 2035 eszközalap	Target™ 2035 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét	100% –	80% 0%	100% 20%	2006. 06. 26.	+++++++	++++++
Célpont 2040 / €-Célpont 2040 eszközalap	Target™ 2040 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét	100% –	80% 0%	100% 20%	2006. 06. 26.	+++++++	++++++
Referenciaindex*: 5% ML EMU Lg Cap Inv Grade; 66,5% MSCI EMU (N); 28,5% MSCI Wld ex EMU (N); magyar forintban / euróban számítva

* A befektetési politikából adódóan a referenciaindex változhat, a hozamkilátás és az árfolyamkockázat pedig az egyes eszközalapok nevében szereplő dátumig csökken, árfolyamkockázatnál a „+” szintet megcélozva, ami várhatóan „++” hozamkilátás-szinttel párosul majd.

Az eszközalapok és mögöttes befektetéseik célja hosszú távon hozam el- érése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra az eszközalapok nevében szereplő évek (céldátumok) körül tartanak igényt. Az eszközalapok mögött elsődlegesen globális részvények, kötvények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetéte- lük a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik.

Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalapok a céldátumukhoz kö- zeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyenek kitéve. Ezt a be- fektetési politikát követve az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok a céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközökből állnak, és így az eszközalapok kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befektetési po- litika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken.

Előzők alapján elmondható, hogy a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a globális reál világgazdasági növekedésből kívánnak pro- fitálni, később pedig az ebből felhalmozott profitot egyre likvidebb és kisebb volatilitású kötvény-, illetve pénzpiaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biztosítani.

Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tu- dásának hasznosításával állítja össze. Az általános piaci mozgások mellett így az eszközalapok hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasz- tási, eszközallokációs döntései is befolyásolják.

Az eszközalapok hátterét képző befektetési egységek árfolyamának ala- kulása tehát az előre rögzített befektetési politikának és az alap portfoli- ójában kezelt eszközök piacának függvénye, előre nem meghatározható, és az eladási árukhoz képest nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is lehet a következménye, hogy a befektető befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. Mivel a be- fektetési célból az eszközalapokba kiválasztott befektetési alapok kez- detben túlnyomórészt részvényekbe fektetnek, elsősorban árfolyamkoc- kázatok befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alakulását. A cél- dátumokhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszközalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek. Az eszköz- alapok árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják. Az eszközalapok likviditásukat az aktuális készpénzhányaduk megeme- lésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítják. A készpénzhányad naponta az eszközalapokba áramló ügyfél- befizetésekkel is növekszik, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak egy elméleti lehetőséget tükröz.

Célpont 2020 /

€-Célpont 2020

Globális részvény

Kötvény és pénzpiaci befektetés

Célpont 2025 /

€-Célpont 2025

Globális részvény

Kötvény és pénzpiaci befektetés

Célpont 2030 /

€-Célpont2030

Globális részvény

Kötvény és pénzpiaci befektetés

Célpont 2035 /

€-Célpont 2035

Globális részvény

Kötvény és pénzpiaci befektetés

Célpont 2040 /

€-Célpont 2040

Globális részvény

Kötvény és pénzpiaci befektetés

Az ábra illusztratív jellegű, a befektetési összetétel változásának irányát mutatja.

Az eszközalapokra és a mögöttes befektetési alapokra vonatkozó további információk (árfolyamok, referenciaindexek, az eszközalapok aktuális összetétele) a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon, illetve az ott feltüntetett – a mögöttes alap kezelôje által közzétett jelentésekre mutató – hivatkozáson találhatók.

V. PROTAKTÍV SL-SG RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP-CSALÁD

ProtAktív SL-SG LATIN-AMERIKAI / €-ProtAktív SL-SG LATIN-AMERIKAI

részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++	Latin-amerikai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	0% vagy 100%	0%	100%
	Készpénz, bankbetét	0% vagy 100%	0%	100%
Referenciaindex: MSCI EM Latin America Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is ré- szesüljön. Az eszközalap a befektetési célját az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által megha- tározott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú keres- kedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap ke- zelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési straté- giák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emel- kedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással il- letve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfo- lyam-emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszközalap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek ered- ményeként bármikor megváltoztathatja. Az aktuális kereskedési stra- tégia leírása a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI EM Latin America Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez latin- amerikai részvénypiaci indexeket követő ETF-eket (tőzsdén keres- kedhető befektetési alapokat) vásárol. Az MSCI EM Latin America Index a következő 5 ország részvénypiacának teljesítményét tük- rözi: Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru. A latin-amerikai tér- ség az egyik legjelentősebb fejlődő piaci régió, nyersanyagokban rendkívül gazdag. A Goldman Sachs befektetési bank elemzései sze- rint az évszázad közepére Brazília és Mexikó a legnagyobb világ- gazdasági szereplőkké nőhetik ki magukat, Kína, az Egyesült Álla- mok és India után.

A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vé- teli jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott összeté- tele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkal- mazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia el- adási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értéke- sítésével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.

Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki- védése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az ár- folyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétellel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún.

„long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén keres- kedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkal- mazott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranz- akciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor ki- sebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.

Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvi- ditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befekte- tési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon ala- puló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múlt- béli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a keres- kedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszköz- alap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végre- hajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési po- litikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehaj- tani, garanciát nem vállal.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô vá- lasztása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek be- fektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális kész- pénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.

További információ

Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stra- tégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

ProtAktív SL-SG B-RICH / €-ProtAktív SL-SG B-RICH részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++	A BRIC országok részvénypiaci indexeit követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	0% vagy 100%	0%	100%
	Készpénz, bankbetét	0% vagy 100%	0%	100%
Referenciaindex: MSCI EM BRIC USD Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is ré- szesüljön. Az eszközalap a befektetési célját az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által megha- tározott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú keres- kedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap ke- zelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési straté- giák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emel- kedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az ár- folyam-emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszközalap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek ered- ményeként bármikor megváltoztathatja. Az aktuális kereskedési stra- tégia leírása a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI EM BRIC USD Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez a BRIC or- szágok részvénypiaci indexeit követő ETF-eket (tőzsdén kereskedhető befektetési alapokat) vásárol. Az MSCI EM BRIC USD Index 4 ország részvénypiacának teljesítményét tükrözi: Brazília, Oroszor- szág, India és Kína. A Goldman Sachs befektetési bank elemzései sze- rint az évszázad közepére az Egyesült Államokat leszámítva ezek az or- szágok lesznek a legmeghatározóbb világgazdasági szereplők, mivel hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek: nyersanyag- és ener- giahordozókban gazdagok, az emberi erőforrás minősége magas, a bérek azonban elmaradnak a fejlett országokban megszokottól.

A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az esz- közalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vételi jel- zés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott összetétele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkalmazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia eladási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesítésével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes be- fektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.

Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki-

védése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az ár- folyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétellel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún.

„long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén keres- kedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkal- mazott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranz- akciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor ki- sebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.

Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvi- ditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befekte- tési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon ala- puló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múlt- béli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereske- dési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszköz- alap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehaj- tására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap ke- zelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politi- kának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehaj- tani, garanciát nem vállal.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô vá- lasztása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek be- fektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális kész- pénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.

További információ

Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stra- tégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

ProtAktív SL-SG KELET-EURÓPAI /

€-ProtAktív SL-SG KELET-EURÓPAI részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++	Kelet-európai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	0% vagy 100%	0%	100%
	Készpénz, bankbetét	0% vagy 100%	0%	100%
Referenciaindex: MSCI EM Eastern Europe Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is ré- szesüljön. Az eszközalap a befektetési célját az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által megha- tározott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú keres- kedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap ke- zelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési straté- giák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emel- kedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az ár- folyam-emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszközalap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek ered- ményeként bármikor megváltoztathatja. Az aktuális kereskedési stra- tégia leírása a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI EM Eas- tern Europe Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez kelet-európai részvénypiaci indexeket követő ETF-eket (tőzsdén ke- reskedhető befektetési alapokat) vásárol. Az MSCI EM Eastern Europe Index mind Oroszországból, mind a közép-európai régió- ból (Lengyelország, Magyarország, Csehország) is tartalmaz rész- vényeket. Oroszország hatalmas energiahordozó-készletekkel ren- delkezik, míg a közép-európai országok egyre erősebb gazdasági kapcsolataik és teljesítményük révén vonzó befektetési célpontok.

A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mögöttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vé- teli jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott összeté- tele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkal- mazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia el- adási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesí- tésével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvidi- tási helyzetétől is függ.

Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki- védése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az ár- folyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétel- lel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, ame- lyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenésé- ből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezet- tek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mér- séklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak meg- felelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a va- gyonát.

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkal- mazott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranz- akciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor ki- sebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.

Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvi- ditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befekte- tési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon ala- puló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múlt- béli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereske- dési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszköz- alap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehaj- tására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap ke- zelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politi- kának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehaj- tani, garanciát nem vállal.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô vá- lasztása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek be- fektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális kész- pénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.

További információ

Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stra- tégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

ProtAktív SL-SG INDIAI / €-ProtAktív SL-SG INDIAI részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++	Indiai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	0% vagy 100%	0%	100%
	Készpénz, bankbetét	0% vagy 100%	0%	100%
Referenciaindex: MSCI India USD Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is részesüljön. Az eszközalap a befektetési célját az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által meghatá- rozott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkal- mazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelkedése- ket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam- emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az esz- közalap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek eredménye- ként bármikor megváltoztathatja. Az aktuális kereskedési stratégia leírása a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI India Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez indiai részvénypiaci in- dexeket követő ETF-eket (tőzsdén kereskedhető befektetési ala- pokat) vásárol. Az MSCI India Index az indiai részvénypiac teljesít- ményét tükrözi. Egy – a PricewaterhouseCoopers által 2011-ben készített – elemzés szerint Indiában a következő negyven évben évente átlagosan 8%-os gazdasági növekedés várható többek között a fiatal és növekvő népesség, az egyre jobb oktatási színvonal és az ipari szektor erősödése miatt.

A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az esz- közalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vételi jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott össze- tétele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkal- mazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia eladási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesíté- sével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvidi- tási helyzetétől is függ.

Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az árfolyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétel- lel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, ame- lyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérsék- lésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkal- mazott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranzak- ciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az esz- közalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.

Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvi- ditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múltbéli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az es- zközalap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók vé- grehajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszköz- alap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja vé- grehajtani, garanciát nem vállal.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik, az es- zközalapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.

További információ

Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

ProtAktív SL-SG KÍNAI / €-ProtAktív SL-SG KÍNAI részvény eszközalap

Az eszközalap jellemzôi	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap célzott összetétele	A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++	Kínai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	0% vagy 100%	0%	100%
	Készpénz, bankbetét	0% vagy 100%	0%	100%
Referenciaindex: MSCI CHINA USD az eszközalap elszámolási devizájára váltva

A befektetési terület bemutatása

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is részesüljön. Az eszközalap a befektetési célját az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által meg- határozott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelkedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladás- sal illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam-emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési straté- giát az eszközalap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek eredményeként bármikor megváltoztathatja. Az aktuális kereskedési stratégia leírása a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI CHINA Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez kínai rész- vénypiaci indexeket követő ETF-eket (tőzsdén kereskedhető befek- tetési alapokat) vásárol. Az MSCI CHINA Index az egyik legismer- tebb kínai részvénypiaci gyűjtőindex, amely egyaránt tartalmaz nagy-, közép- és kisvállalati részvényeket is. Kína gazdasága az el- múlt évtizedben dinamikusan növekedett, meghatározó világgaz- dasági szereplővé nőve a részvénypiaci súlya a fejlődő piaci indexek- ben és portfoliókban tovább emelkedett.

A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az esz- közalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vételi jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott össze- tétele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkal- mazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia eladási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesíté- sével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvidi- tási helyzetétől is függ.

Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az árfolyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétel- lel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, ame- lyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérsék- lésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.

A kockázati profil bemutatása

Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkal- mazott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranz- akciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor ki- sebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.

Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvi- ditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múltbéli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az es- zközalap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók vé- grehajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszköz- alap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja vé- grehajtani, garanciát nem vállal.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô válasz-tása szerint – forintban vagy euróban történik, az es- zközalapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.

További információ

Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

A FELTÉTELEKBEN ISMERTETETT, VÁLTOZTATHATÓ ADATOK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI

3. sz. melléklet

Termékkód: 650

Érvényes: 2014. július 1-tôl

1. A biztosítási díjak az alábbi pénznemekben kerülhetnek előírásra:

Díjfizetés	Díjelôírás pénzneme
	forint (HUF)	euró (EUR)
folyamatos díj	✓	–
rendkívüli díj nyugdíjbiztosításra	✓ (minimum 20000 HUF)	✓ (minimum 100 EUR)
kiegészítő rendkívüli befizetés	✓ (minimum 20000 HUF)	✓ (minimum 100 EUR)

A biztosító befizetett díjnak a megfelelő díjbevételi számlá- xxx xxxxxxxxxxx jóváírt összeget tekinti.

A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntartott díjbevételi számlájára érkezett be.

2. Az eszközalapok közötti választási lehetőségek: a folya- matos díj, illetve a rendkívüli befizetések a befizetéskor ér- vényes 2. sz. mellékletben szereplő eszközalapokba helyez- hetők el, az alábbiak szerint:

Díjelőírás pénzneme		Eszközalap nyilván- tartásának pénzneme
		forint (HUF)	euró (EUR)
folyamatos díj	forint (HUF)	✓	csak DWS II.
rendkívüli díj nyugdíjbiztosításra	forint (HUF)	✓	csak DWS II.
	euró (EUR)	–	✓
kiegészítő rendkívüli befizetés	forint (HUF)	✓	csak DWS II.
	euró (EUR)	–	✓

3. A befektetési egységek aktuális értékének és a kifizeté- sek teljesítésének pénzneme:

A befektetési egységek értéke az eszközalap nyilvántar- tásának pénznemében kerül meghatározásra és – ameny- nyiben a szerződési feltételek kifejezetten másként nem ren- delkeznek – a szolgáltatások és egyéb kifizetések is az esz- közalap(ok) nyilvántartásának pénznemében (pénznemei- ben) kerülnek teljesítésre.

4. Díjfizetési bónusz: A táblázatban megadott mértéket elérő

– az esetleges kiegészítő biztosítások díja nélkül és a díjbe- szedési költség levonása után számított – kezdeti (a csak a biztosító hozzájárulásával végrehajtható esetleges díjcsök- kentés esetén pedig a csökkentett) éves díj esetén alkalma- zott bónusz mértéke:

Folyamatos éves díj (Ft)	Többletjóváírás
200 000–299 999	1%
300 000–399 999	2%
400 000–599 999	3%
600 000–	5%

5. Díjbeszedési költség: levonása a folyamatos díjakból tör- ténik, nagysága befizetésenként 130 Ft. A rendkívüli befi- zetésekből díjbeszedési költség nem kerül levonásra.

6. Vételi-eladási árrés: az eladási ár a vételi árat az eladási ár alábbi táblázatban megadott százalékával haladja meg.

Befektetési egység típusa	Vételi-eladási árrés
Kezdeti befektetési egység	4,9%
Megtakarítási befektetési egység	4,9%
Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek	0,0%
Nyugdíj extra befektetési egységek	2,5%
Kiegészítő extra befektetési egységek	2,5%
Adójóváírás extra befektetési egységek	0,0%

7. Kezdeti költség: a szerződés első három évére befizetett folyamatos díjból képzett kezdeti egységek elvonásával kerül elszámolásra. A költség mértéke éves szinten a kezdeti egységek darabszámára vetítve 7,2%, a havi mértéke az éves érték 1/12-ed része.

8. Kezelési díj: a befektetési egységekből, havonta kerül el- számolásra, havi mértéke a különböző típusú befektetési egységek darabszámára vetített éves érték 1/12-ed része.

Befektetési egység típusa	Éves kezelési díj
Kezdeti befektetési egység	1,75%
Megtakarítási befektetési egység	1,75%
Extra befektetési egységek	0,99%

9. Nyugdíjbónusz extra jóváírás: mértéke a szerződés tarta- mától és az alap-nyugdíjbiztosítás (kiegészítő biztosítások nélküli) kezdeti éves díjától függ:

A szerződés tartamán belüli teljes biztosítási évek száma	Nyugdíjbónusz extra jóváírás a kezdeti éves díj arányában
10	68%
11	63%
12	56%
13	48%
14	39%
15	28%
16 vagy több	23%

10. Megtakarítási bónusz: A 10. év eltelte után – a feltételek

VI.1.76. pontja szerinti kikötések teljesülése esetén – jóváírt megtakarítási bónusz éves mértéke:

Biztosítási év	Megtakarítási bónusz
11.	0,50%
12.	0,55%
13.	0,60%
14.	0,65%
15.	0,70%
16.	0,75%
17.	0,90%
18–	1,00%

A megtakarítási bónusz jóváírása a megtakarítási befekte- tési egységek számával arányosan, havi részletekben, utó- lagosan történik.

11. Nyilvántartási költség: havonta 500 Ft, mely a befektetési egységek darabszámának csökkentésével kerül levonásra.

12. Garantált haláleseti szolgáltatás költsége: Az életkor a le- vonáskor aktuális naptári év és a születés éve közötti kü- lönbségként kerül meghatározásra.

A levont költségek a biztosított egészségi állapotától, fog- lalkozásától, szabadidős tevékenységétől függően módo- sulhatnak.

A havi költség 100000 Ft haláleseti összegre, mely a be- fektetési egységekből kerül elvonásra:

Aktuális életkor	Havi költség (Ft)		Aktuális életkor	Havi költség (Ft
18	5,38501		43	59,79517
19	6,31080		44	66,05669
20	6,84987		45	72,55626
21	7,24433		46	79,07723
22	7,37224		47	85,63152
23	7,54904		48	92,41683
24	7,70203		49	99,27084
25	7,90397		50	106,26614
26	8,32632		51	113,23107
27	8,67648		52	120,28796
28	9,07623		53	127,42082
29	9,69772		54	135,27146
30	10,56636		55	143,94676
31	11,41294		56	153,39464
32	12,43454		57	163,44514
33	13,60802		58	174,18541
34	15,45220		59	186,08107
35	18,02208		60	199,10239
36	21,59797		61	213,38200
37	26,06678		62	228,56560
38	31,07245		63	244,98803
39	36,42815		64	262,83623
40	41,84645		65	282,42834
41	47,56674		66	303,40644
42	53,47562

13. Díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás

A kockázatvállalás költsége a biztosított aktuális életkorától és a szerződésből aktuálisan hátralevő tartamtól függ. A szolgáltatás alapjául szolgáló éves díjjal arányos költség a befektetési egységek darabszámának csökkentésével, ha- vonta kerül elvonásra, mértéke az alábbi táblázatban sze- replő éves értékek 1/12-ed része.

Az életkor a levonáskor aktuális naptári év és a születés éve közötti különbségként kerül meghatározásra.

A hátralevő évek száma a tartamból hátralevő biztosítási évek számát jelenti, melybe a biztosítási esemény bekövet- kezésének biztosítási éve és az utolsó, esetleg nem teljes biz- tosítási év is beszámításra kerül, de a szolgáltatás meghatá- rozásánál legfeljebb 10 év vehető figyelembe.

A megadott költség a biztosított egészségi állapotától, foglal- kozásától, szabadidős tevékenységétől függően módosulhat.

100000 Ft éves biztosítási díjra vetített éves költség, Ft

Aktuális életkor	Hátralévő biztosítási évek száma 10 év vagy több		Aktuális életkor	Hátralévő biztosítási évek száma 10 év vagy több
18	519		37	1 719
19	519		38	1 719
20	519		39	1 719
21	519		40	2 977
22	519		41	2 977
23	519		42	2 977
24	519		43	2 977
25	599		44	2 977
26	599		45	4 797
27	599		46	4 797
28	599		47	4 797
29	599		48	4 797
30	909		49	4 797
31	909		50	6 837
32	909		51	6 837
33	909		52	6 837
34	909		53	6 837
35	1 719		54	6 837
36	1 719		55	11 505

Aktuális életkor	Hátralévő biztosítási évek száma
	10	9	8	7	6	5	4	3	2	1
56	11 505	10 409
57	11 505	10 409	9 313
58		10 409	9 313	8 217
59			9 313	8 217	7 121
60				13 842	12 022	10 202
61					12 022	10 202	8 382
62						10 202	8 382	6 562
63							8 382	6 562	4 742
64								6 562	4 742	2 922
65									4 742	2 922

14. Az átirányítás feltételei: A folyamatos díjak – a 2. sz. pont szerinti korlátozással – az aktuális 2. sz. mellékletben talál- ható eszközalapokba átirányíthatók.

15. Az átirányítás költségmentes.

16. Az áthelyezés feltételei: A befektetési egységek áthelye- zése az eredeti díjelőírás pénzneméhez igazodóan a jelen melléklet 2. sz. pontjához tartozó táblázat szerinti eszköz- alapokba lehetséges.

17. Áthelyezési költség: Biztosítási évente az első áthelyezés költ- ségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egységek vé- teli árának 4,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét megelőző értékelési napon érvényes vételi árfolyamon kerül sor. Az áthelyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biztosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az át- helyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor át- helyezésre.

Az azonos eszközalapban található folyamatos díjakból szár- mazó egységek áthelyezési igénye esetén a kezdeti és meg- takarítási egységek együttesen, azonos arányban kerülnek áthelyezésre.

Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a folyamatos díjak- ból származó, továbbá az egyes rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból származó extra befektetési egységeknek

az áthelyezései, valamint a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba történő – akár egyi- dejű – áthelyezések.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

18. A részleges visszavásárlás feltételei:

a) a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egysé- gek összesített befektetési értéke legalább 50000 Ft le- gyen,

b) a részlegesen visszavásárlásra kijelölt megtakarítási be- fektetési egységek összesített befektetési értéke leg- alább 50000 Ft legyen.

E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert árfo- lyamokat veszi alapul.

19. A részleges visszavásárlás költsége: részleges visszavásár- lás esetén a kifizetendő összeg 5,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

Külön-külön részleges visszavásárlásnak minősülnek a meg- takarítási, illetve a különböző rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból származó extra befektetési egységek – akár egyidejű – részleges visszavásárlásai.

Az egyes rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból szár- mazó extra befektetési egységek 100%-ban történő vissza- vásárlása is a szerződés részleges visszavásárlásának minősül.

20. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül bejelentett felmondása esetén a biztosító által érvényesített költségek a következők:

− a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvénye- sítési költsége 10000 Ft, továbbá

− az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával iga- zolható költsége.

Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egy- ségek visszaváltási napja közötti esetleges árfolyamválto- zásból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az elszámolásban a szerződőre hárítja, illetve javára jóváírja.

21. Tájékozódási lehetőségek: az eszközalapokról, az aktuális árfolyamokról, illetve az egyes szerződésekről a napi tájé- kozódás lehetőségei az alábbiak:

• az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán:

x00 0 000-0000

• az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: xxx.xxxxx.xx

A fentieken kívül a biztosító a szerződésről évente egyszer részletes írásos elszámolást küld a szerződőnek.

A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként 500 Ft költség kerül felszámításra.

HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTõ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI Termékkód: 815

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbiz- tosítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő biz- tosítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Élet- hosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskötéskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető, de – határozott tartamú alapbiztosítás esetén – lejáratának meg kell egyez- nie az alapbiztosítás lejáratával.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kocká- zatviselés kezdete és a várakozási idő szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejövő kiegészítő biz- tosításokra 6 havi várakozási időt köt ki, azaz a biztosí- tottnak a kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapon belüli elhalálozása esetén a biztosító jelen haláleseti kiegészítő biztosításra szolgáltatást nem teljesít, csak a kiegészítő biztosításra befizetett díjakat téríti vissza.

Kivételt képez, ha a halál oka a kockázatviselés kezdete után elszenvedett baleset volt.

Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalá- lozik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)

megszűnik

− a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

− a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

− a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

− az alapbiztosítás megszűnése,

− az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

− az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is).

5. A jelen kiegészítő biztosítást a szerződő a biztosítási évfor- dulóval felmondhatja. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül elhalálozik.

7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg mellett a ki- egészítő biztosítás tartama és a biztosított kora határozza meg. A díjat befolyásolhatja továbbá egyebek mellett a biz- tosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékeny- sége, egészségi állapota is

10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

13. Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

14. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

15. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

16. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. MARADÉKJOGOK

17. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

19. A szolgáltatás teljesítésének feltételei, a biztosító mente- sülésének, kockázata szűkítésének feltételei megegyez- nek az alapbiztosítás feltételeiben foglaltakkal. Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

20. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

XXXXXXXX HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTõ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Termékkód: 831

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70-74) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadé- kot vagy rehabilitációs járadékot, ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.

A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbizto- sítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő bizto- sítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.

Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kocká- zatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)

megszűnik

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

– az alapbiztosítás megszűnése,

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)

– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével.

5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett balesetből eredően, a baleset bekö- vetkeztétől számított 1 éven belül elhalálozik.

Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalálo- zik, testi sérülést vagy maradandó egészségkárosodást szen- ved.

7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is.

10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

13. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

14. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

15. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

16. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt do- kumentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

17. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

18. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

19. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoho- los befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hoz- ható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.

Amennyiben a biztosított halálát valamely kizárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

20. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

21. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

22. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

Termékkód: 872

BALESETI EREDETû MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTõ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.

A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.

Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

– az alapbiztosítás megszűnése,

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)

– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével;

– ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot.

5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított – a jelen kiegé- szítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett – balesete miatti, a baleset bekövetkeztétől számított 2 éven belül megállapított maradandó egész- ségkárosodása.

7. Jelen feltételek szempontjából baleset a biztosított akara- tától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rok- kantság) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anató- miai elváltozással járó funkciókárosodása, végleges egész- ségkárosodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének végleges csökkenése.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

9. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a ki- egészítő biztosítás baleset időpontjában érvényes aktuális biztosítási összegének a megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát téríti.

10. A bekövetkezett maradandó egészségkárosodás százalé- kos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesz- tése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése Egyik szem látóképességének teljes elvesztése Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése Szaglóérzék teljes elvesztése

Ízlelõképesség teljes elvesztése

Egy kar vállízülettõl való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége

Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése

100%

50%

60%

30%

10%

5%

70%

15. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

vagy teljes mûködõképtelensége Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése	65%
vagy teljes mûködõképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése	55%
Hüvelykujj elvesztése	20%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködõképtelensége Egy láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége	70% 60%
Egyik láb térdig elvesztése	50%
Egyik lábszár térd alattig történõ elvesztése	45%
Lábfej elvesztése	40%
Nagyujj elvesztése	5%
Más lábujj elvesztése, egyenként	2%

16. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.

A táblázatban nem szereplő esetekben a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szakértőjének megállapítása független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv vagy tes- tület, valamint más orvos szakértők, intézmények megálla- pításától.

11. Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál az elő- zetes rokkantság százalékos mértéke levonásra kerül.

12. Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon balesetből ere- dően, több szervet, testrészt érintő többszörös károsodás vagy funkciócsökkenés következett be, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem ha- ladhatja meg a 100%-os egészségkárosodási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

13. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is

14. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

17. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

18. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

19. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

20. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt do- kumentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges. A biztosító kérheti a biztosított személyes vizsgálatát is.

21. A biztosító a maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét legkorábban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év elteltével állapítja meg.

Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, a szolgáltatás nem igényelhető. Ha a biztosított 30 nap után, de még azelőtt meghal, hogy a biztosító a ma- radandó egészségkárosodás mértékét megállapította volna, a szolgáltatást a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok alapján határozza meg.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

22. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

23. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

24. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoho- los befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hoz- ható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.

Amennyiben a biztosított egészségkárosodását valamely ki- zárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosításra szolgáltatás nem kerül kifizetésre.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

25. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

26. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

27. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

További információval biztosítási tanácsadója készséggel áll rendelkezésére. Bizalommal fordulhat ezen túl az ország számos pontján megtalálható kirendeltségeinkhez is.

Regionális ügyfélszolgálataink

0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx xx 00. · Tel.: x00 00 000-000

6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. · Tel.: x00 00 000-000

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3–9. · Tel.: x00 00 000-000

0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2. · Tel.: x00 00 000-000

Vezérigazgatóság / Központi ügyfélszolgálat

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx

H 8550/ 2014. 06./ 189