ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
OTP BANK FOLYÓSZÁMLAHITELHEZ KAPCSOLÓDÓ, GB639 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt., 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a Fővárosi Tör- vényszék Cégbíróságán Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon bejegyezve, (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt., 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán a 00-00-000000 cégjegy- zékszámon bejegyezve, (továbbiakban: szerződő) között létrejött GB639 jelű csoportos biztosítási szerződésre (a továbbiakban: csoportos biztosítá- si szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték és a jelen feltételhez kapcsolódó különös feltéte- lek másképp nem rendelkeznek.
Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a biztosított szolgálta- tási csomagja függvényében a természetes személy biztosított halá- la, balesetből eredő, 51%-ot elérő egészségkárosodása, vagy mun- kanélkülisége esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg (összeg biztosítás) kifizetésére vállal kötelezettséget.
1.§ A szerződés alanyai
(1) A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.
(2) A szerződő az OTP Bank Nyrt., amely a biztosítóval a csoportos biztosí- tási szerződést megköti és a csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatokat megteszi, valamint a csoportos biztosítás díját a biztosí- tónak megfizeti (ld. még 5.§ (1) és 11.§ (2) pontok). A szerződő a cso- portos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról (pl. melyek jogot vagy kötelezettséget keletkeztetnek) a biztosítottat köteles tájékoztatni.
(3) Egy adott folyószámlahitel szerződéshez kapcsolódóan biztosított az a szerződővel folyószámlahitel szerződést kötött természetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal és akinek a halálával, balesetével, vagy munka- nélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerző- dés létrejött és aki
– megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (lásd 4.§);
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Nyomtatványszám: 13167/B3 – Hatályos 2016. július 1-jétől visszavonásig.
– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik (a csat- lakozásra vonatkozóan lásd még a 3.§-ban szereplő rendelkezéseket);
– rá a biztosító kockázatviselése az adott hitelszerződésre vonatkozóan a jelen feltételek szerint kiterjed (a kockázatviselés megszűnésére vonat- kozóan lásd még a 8.§-ban szereplő rendelkezéseket).
A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez történő csatlakozását csatlakozási nyilatkozat megtételével teheti meg (a csatlakozásra vonatko- zó rendelkezéseket lásd a 3.§-ban).
Amennyiben egy folyószámlahitel szerződésnek több szerződője van, akkor mindegyik folyószámlahitel szerződő külön-külön csatlakozhat biztosított- ként a csoportos biztosítási szerződéshez.
(4) A kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezé- se esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számá- ra teljesítsék. A csoportos biztosítási szerződés kedvezményezettje a bizto- sított által tett csatlakozási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulás alap- ján az OTP Bank Nyrt. A folyószámlahitelből eredő követelés eladása vagy engedményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a részére a szerződő a folyószámlahitelből eredő követelé- sét eladja vagy engedményezi. Az OTP Csoport – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény rendelkezésé- re figyelemmel – olyan vállalkozások összessége, amelyet a szerződő (mint
anyavállalat), annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben a szerződő vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy ré- szesedési viszonnyal rendelkezik.
(5) A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a vonatkozó biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
2.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte
A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.
3.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez
(1) A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatko- zik, amelyhez a biztosítottak az általuk tett csatlakozási nyilatkozat megtéte- lével egyénileg csatlakoznak. A biztosító jogosult az ügyfél csatlakozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozási nyilatko- zatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.
(2) A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez kizárólag bizto- sítotti minőségben csatlakozhat, a biztosítottat nem illeti meg a szerződői minőségben történő belépés joga.
(3) Az OTP Bank ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:
a. írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján:
– a folyószámlahitel szerződés megkötésekor vagy utólag, a szerződő- nél személyesen aláírt csatlakozási nyilatkozat megtételével;
– a folyószámlahitel szerződés megkötését követően személyesen alá- írt és a szerződő részére eljuttatott írásbeli csatlakozási nyilatkozattal.
b. szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:
– a folyószámlahitel szerződés aláírását követően, az OTP Bank által kezdeményezett, és az ügyfélszolgálata által rögzített telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal;
– a szerződő ügyfele az általa a folyószámlahitel szerződés aláírását követően – a Hitelvonal igénybevételével vagy az OTPdirekt Telefonos szolgáltatások keretében, az OTP Bank honlapján a GB639 jelű Fo- lyószámlahitelhez kapcsolódó Törlesztési Biztosítással kapcsolatban közölt információk szerint – kezdeményezett, és az OTP Bank ügyfél- szolgálata által rögzített telefonhívás során távbeszélő útján tett szó- beli csatlakozási nyilatkozattal, amennyiben erre az OTP Bank hon- lapján a GB639 jelű Folyószámlahitelhez kapcsolódó Törlesztési Biz- tosítással kapcsolatban közölt információk szerint lehetősége van.
Szóbeli csatlakozás esetén a szerződő a csatlakozást követő három munkanapon belül a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagnak megfelelő írásbeli visszaigazolást küld a biztosított részére, melyhez mellékeli jelen biztosítási feltételeket is.
c. elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján:
OTPdirekt szerződést kötött biztosított az általa a folyószámlahitel szer- ződés aláírását követően – az OTPdirekt szerződés keretében, az OTP Bank honlapján a GB639 jelű Folyószámlahitelhez kapcsolódó Törlesz- tési Biztosítással kapcsolatban közölt információk szerint kezdeménye- zett – elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozattal, amennyi- ben erre az OTP Bank honlapján a GB639 jelű Folyószámlahitelhez kap- csolódó Törlesztési Biztosítással kapcsolatban közölt információk szerint lehetősége van. Ez esetben a szerződő a csatlakozás előtt az ügyfél szá- mára elektronikusan rendelkezésre bocsátja jelen biztosítási feltételeket.
(4) Ha a 3.§ (3) a. pont szerinti csatlakozás esetén a biztosított az írásbeli
csatlakozási nyilatkozatot nem az OTP Banknál személyesen teszi, akkor az csak abban az esetben tekintendő érvényesnek, ha a csatlakozási nyilatko- zat aláírása két tanú előtt történt. Ellenkező esetben a biztosított által tett csatlakozási nyilatkozat érvénytelen és annak alapján az adott biztosítottra a csoportos biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki. A nem a szerződő bankfiókjában személyesen tett csatlakozási nyilatkozat csak akkor érvé- nyes, ha azt a biztosított a következő címre küldi meg: Betétadminisztrációs Back-Office Főosztály – 8901 Zalaegerszeg, Pf. 1026 ahol a szerződő azt nyilvántartásába veszi. Ebben az esetben a szerződő a csatlakozást követő három munkanapon belül a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagnak megfelelő írásbeli visszaigazolást küld a biztosított részére, melyhez mellékeli jelen biztosítási feltételeket is.
(5) A biztosító a biztosított csatlakozási nyilatkozatát csak akkor fogadja el, ha abban a biztosított:
– kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 4.§);
– elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;
– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;
– hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, vala- mint a biztosított egészségi állapotával, folyószámlahitelével kapcsola- tos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait besze- rezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;
– felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso- kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási- és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekinteté- ben, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.
(6) A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatkoza- tait a biztosító írásban közölt kérdéseire adott válasznak tekinti, melyekre a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
4.§ A biztosítottra vonatkozó előírások
(1) A biztosított az általa tett csatlakozási nyilatkozat alapján az lehet, aki 18 és 69 év közötti életkorú és a szerződőnél a csatlakozáskor hatályos fo- lyószámlahitel szerződéssel rendelkezik.
(2) A munkanélküliségi szolgáltatás igénybevételének feltétele a munkaviszonnyal rendelkező biztosított vonatkozásában, hogy:
– a csatlakozási nyilatkozat, vagy a Prémium csomagra váltást kez- deményező Módosítási Nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeményezett felmondást vagy azonnali hatályú felmondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;
– tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 (tizenkettő) hónapban a munkáltató- nál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje vagy felszámolása miatt meg- szüntetnék vagy megszüntetni tervezik a munkaviszonyát.
(3) Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozási nyilatkozat, vagy a Prémium csomagra váltást kezdeményező Módosítási Nyilat- kozat megtételekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyama- tos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú mun- kaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvénykönyve szerinti határozat- lan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.
5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
(1) A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
(2) A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.
(3) A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.
(4) A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított kö- teles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének ele- get tesz.
(5) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.§ (2) pontban meg- jelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítá- si esemény bekövetkezésében;
b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosí- tottak esetén a 7.§ (2) pontban megjelölt időponttól a biztosítá- si esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(6.) Ha a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyes szerződőkkel, illetve biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivat- kozhat.
(7) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biz- tosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.
(8) Ha a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a 7.§ (2) pontban megjelölt időpontot) követően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.
(9) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kö- telezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 7.§ (2) pontban megjelölt időponttól) a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(10) Az 5.§ (5) és az 5.§ (9) pont rendelkezéseit a szerződésben meg- határozott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelenté- si kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét kö- vető napon kezdődik.
(11) A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapo- tával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megis- merheti.
(12) A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha öregségi nyugállományba vonul.
(13) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.
(14) A biztosítottat a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmondásának a joga illeti meg (ld. még a 9.§-ban). A biztosítottat nem illeti meg a cso- portos biztosítási szerződés módosításának és/vagy a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításá- nak a joga. A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerző- dő félként nem léphet be.
6.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak
(1) A biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződéshez kötődően a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszű- néséig terjedő időtartam. E tartam biztosítási időszakokra oszlik.
(2) A biztosítási időszak azonos a folyószámlahitel havi elszámolási idősza- kával (két egymást követő havi zárlati nap közötti időszak), kivéve az aláb- bi eseteket:
– Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől a soron következő első havi zárlati nap 24. órájáig tart.
– Az utolsó biztosítási időszak az utolsó zárlati időszak első napján 0 óra- kor kezdődik, és a biztosító kockázatviselése megszűnésének napjáig tart.
7.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama
(1) Ha a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó különös biz- tosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító kockázatviselése a biztosított folyószámlahitel szerződésének tartamán belül csak olyan idő- szakokra terjed ki, melyek alatt a biztosítottnak az adott folyószámlahitel- lel kapcsolatban hiteltartozása áll fenn a szerződő felé.
(2) A biztosító a kockázatot az adott folyószámlahitel szerződésre vonat- kozó biztosítási csatlakozási nyilatkozat időpontjától és módjától függően az alábbi időpontok valamelyikétől kezdődően viseli, feltéve, hogy rendel- kezik folyószámlahitel tartozással:
a. a folyószámlahitel megkötésekor tett írásbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a folyószámlahitel bank általi aláírásának napját követő munka- napon 0 órától;
b. a szerződőnél, a folyószámlahitel szerződés aláírását követően tett írás- beli csatlakozási nyilatkozat esetén a csatlakozás napját követő munka- napon 0 órától;
c. a folyószámlahitel szerződés megkötését követően az adott hitelszerző- désre vonatkozóan nem szerződésmódosítás keretében tett írásbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a szabályosan kitöltött csatlakozási nyi- latkozatnak a szerződőhöz történő beérkezését követő 6. munkanapon 0 órától (ha a csatlakozási nyilatkozat aláírására nem a szerződő fiókjá- ban kerül sor, akkor a csatlakozási nyilatkozat csak abban az esetben te- kintendő szabályosan kitöltöttnek, ha a biztosított a nyilatkozatot 2 tanú előtt írta alá);
d. a folyószámlahitel megkötését követően az adott hitelszerződésre vo- natkozóan tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a szerződő tele- fonos ügyfélszolgálata részére tett, és a telefonos ügyfélszolgálat által rögzített szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától;
e. a folyószámlahitel megkötését követően az adott hitelszerződésre vo- natkozóan elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat esetén a csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától.
8.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése
(1) A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződés kapcsán az összes kockázatra megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:
a. ha a biztosított folyószámlahitel szerződése bármely okból megszűnik, a folyószámlahitel szerződés megszűnésének napján 24 órakor;
b. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 70. életévét betölti;
c. a biztosított halálának napján 24 órakor;
d. ha a szerződő az adott hitelszerződés kapcsán a biztosítottra vo- natkozó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a bizto- sítottnak küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;
e. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú fel- mondása (lásd 9.§ (1) a. pont) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján 24 órakor;
f. a biztosítotti jogviszony rendes felmondása (ld. 9.§ (2) pont) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján (ld. a 9.§ (1) b., c., illetőleg a 9.§ (2) b. pontban) 24 órakor;
9.§ Felmondás
(1) Azonnali hatályú felmondás
a. Szóbeli vagy (OTPdirekt szerződéssel rendelkező biztosított esetében) elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján történt csatla- kozás esetén a biztosított a csatlakozása folytán létrejött biztosítási jog- viszonyt a biztosított számára megküldött írásbeli visszaigazolás kéz- hezvételétől számított harminc napos határidőn belül a biztosítóhoz in- tézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
b. Az azonnali hatályú felmondás az OTP Bankhoz való beérkezés napján 24 órakor lép hatályba. Azonnali hatályú felmondás esetén a kockázat- viselés megszűnéséig terjedő időszakra az adott hitelszerződés kapcsán nem áll fenn biztosítási díj fizetési kötelezettség.
c. Az azonnali hatályú felmondás jogát akkor kell határidőben érvényesí- tettnek tekinteni, ha a biztosított a 30 (harminc) napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát.
d. A határidőn túl tett azonnali hatályú felmondás a biztosítottra vonatko- zó biztosítási jogviszony rendes felmondásának (ld. a 9.§ (2) pontban) minősül.
(2) A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (a csoportos biztosítási szerződéshez történt csatlakozás visszavonása)
a. A szerződő (a csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozott) ügyfele jogosult az ebből fakadó biztosítási jogviszonyt csatlakozási nyilatkoza- tának visszavonása révén rendes felmondással megszüntetni a biztosí- tóhoz intézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.
b. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (a csoportos biztosítási szerződéshez történt csatlakozás visszavonása) esetén a biztosító kockázatviselése – a biztosított folyószámlahitel szer- ződésére vonatkozóan – a rendes felmondást tartalmazó nyilatkozat megtételének módjától és a beérkezés időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:
– ha a rendes felmondás írásbeli nyilatkozatban történik és a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat megtételének időpontjában folyamat- ban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;
– ha a rendes felmondás írásbeli nyilatkozatban történik és a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötö- dik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat megtételének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor.
(3) A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes felmondás útján
a. A csoportos biztosítási szerződést mind a szerződő, mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal 6 hónapos határ- idővel felmondani (rendes felmondás).
b. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépé- sének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosított- ra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a biztosí- tottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 8.§-ban írt esetek va- lamelyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.
10.§ Területi hatály
A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási ese- ményre kiterjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonatkozóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkáltatóval fennálló munkaviszonyra korlátozódik.
11.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések
(1) A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kö- telezettségének ellenértéke.
(2) A csoportos biztosítási szerződés első díját a szerződő fizeti meg.
(3) A biztosítás havi díjfizetésű.
(4) A szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül annak tartamától havi díjat fizet, kivéve az első és utolsó biztosítási időszakokat, amelyek ese- tében a biztosítási havi díj a biztosító kockázatviselési napjai számának az aktuális elszámolási időszak hosszához viszonyított tört része.
(5) A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj az egyes biztosítottakra vo- natkozó, és a szerződő által beszedett biztosítási díjak összege.
A biztosítottra vonatkozó biztosítási díj a biztosítási díj alapjának és a vo- natkozó százalékos díjtételnek a szorzata. A biztosítottra vonatkozó bizto- sítási díj alapja a biztosított biztosítási időszakban rögzített, maximális napi hiteltartozásának összege, a biztosítási díj pedig ennek a százalékos díjté- tellel történő megszorzása alapján kiszámított forint összeg.
(6) A biztosító jogosult arra, hogy a biztosító kockázatviselésének mértékét vagy a biztosítási díjat befolyásoló – gazdasági, demográ- fiai, népegészségügyi – tényezők, illetve a biztosítóra vonatkozó költségek, adóterhek változása esetén a biztosítottra vonatkozó biz- tosítási díjtétel százalékban kifejezett mértékét, vagy a biztosító kockázatviselésének mértékét megváltoztassa és így a szerződést egyoldalúan módosítsa, függetlenül attól, hogy a biztosított mikor csatlakozott a csoportos biztosítási szerződéshez.
(7) A biztosítási kockázat mértékének változásáról, illetve a díjmódosításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal, a vonatko- zó Hirdetményén keresztül tájékoztatja a biztosítottakat. A Hirdetmény a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.
(8) A szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott
felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra olyan módon, hogy az át- hárított díj összegével megterheli a biztosított bankszámláját. Az áthárítás- ra kerülő díjrészt a szerződő számítja ki, terheli a bankszámlára és szedi be onnan a havi záráskor.
(9) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés meg- szűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvi- selése véget ért (kivéve a 9.§ (1) b. pontban foglalt esetet). Ha az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni a szerződőnek, a szerződő pedig a biztosított részére.
12.§ Értékkövetés
A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
13.§ Biztosítási esemény
(1) A biztosított által igénybevett szolgáltatási csomagok függvényében az alább felsoroltak számítanak biztosítási eseménynek:
– haláleset;
– balesetből eredő 51%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkáro- sodás;
– munkanélküliség.
(2) A fenti biztosítási események részletes meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.
14.§ A biztosító szolgáltatása
(1) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az egyes biztosítási eseményekre a vonatkozó különös feltételekben meghatározott szolgálta- tást nyújtja.
(2) A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor hatályos, biztosított- ra vonatkozó szolgáltatáscsomag szerint teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
(3) A biztosító egy biztosítási eseményre vonatkozó kockázatvállalá- sának felső határa a biztosítottnak a szerződővel szemben – folyó- számlahitel szerződés alapján – fennálló összes tartozása(i) vonatko- zásában 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint. Ennek alapján elszá- molási időszakonként a fizetendő legmagasabb díj 2 000 000 forint maximális hiteltartozási összegnek az aktuális százalékos díjtétellel történő szorzatának összege lehet.
15.§ Szolgáltatáscsomagok
(1) A biztosító a jelen pontban rögzített szolgáltatáscsomagok szerint nyújt szolgáltatást. A biztosított csak a biztosító által aktuálisan szabadon vá- laszthatóként nyújtott szolgáltatáscsomagok közül választhat. Ezeket a mindenkor aktuális GB639 jelű Folyószámlahitel Törlesztési Biztosítás felté- telei tartalmazzák. A biztosított a rá vonatkozó szolgáltatáscsomagot az írásbeli Módosítási Nyilatkozat szerződő bankfiókjában történő aláírásával változtathatja meg. A szolgáltatási csomag megváltozásáról a szerződő írásban értesíti a biztosítottat. A szolgáltatáscsomag nem módosítható a biztosított (jelen szerződés alapján történő) biztosítási szolgáltatásra vonat- kozó kárigény bejelentését követően a biztosító adott biztosítási szolgálta- tásának befejezéséig, vagy az adott kárigény elutasításáig.
Prémium csomag
Biztosítási esemény | Havi biztosítási díj egy biztosítottra |
Haláleset | Az utolsó lezárt biztosítási időszak maximális napi folyószámlahitel tartozásának 0,37%-a. |
Balesetből eredő 51%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás | |
Munkanélküliség |
Bázis csomag
Biztosítási esemény | Havi biztosítási díj egy biztosítottra |
Haláleset | Az utolsó lezárt biztosítási időszak maximális napi folyószámlahitel tartozásának 0,22%-a. |
Balesetből eredő 51%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás |
Nyugdíjas csomag
Biztosítási esemény | Havi biztosítási díj egy biztosítottra |
Haláleset | Az utolsó lezárt biztosítási időszak maximális napi folyószámlahitel tartozásának 0,30%-a. |
Balesetből eredő 51%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás |
(2) Prémium és Bázis szolgáltatáscsomagok igénybevételének alapfeltételei a biztosítottat illetően:
– 18 és 64 év közötti életkorú természetes személy;
– semmilyen jogcímen nem részesül nyugdíjban (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj).
A Prémium és Bázis csomagok közül a biztosított szabadon választhat.
A Prémium és Bázis csomagok között a Prémium és Bázis csomag igénybe- vételére jogosult biztosított szabadon változtathat a szerződő bankfiókjá- ban történő Módosítási Nyilatkozat aláírásával és benyújtásával:
a. ha a Módosítási Nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezett a szerződő- höz, akkor a szolgáltatáscsomag módosítása a Módosítási Nyilatkozat megtételének időpontjában folyamatban levő biztosítási időszakot köve- tő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0. órakor lép hatályba.
b. ha a Módosítási Nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezett a szerződő- höz, akkor a Módosítási Nyilatkozat megtételének időpontjában folya- matban lévő biztosítási időszakot követő legközelebbi biztosítási idő- szak utolsó napjának 24 órától lép hatályba.
(3) Nyugdíjas szolgáltatáscsomag igénybevételének feltétele, hogy a bizto- sított:
– legalább 65, legfeljebb 69 éves életkorú nem nyugdíjas természetes sze- mély, vagy
– legfeljebb 69 éves életkorú nyugdíjas (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj) természetes személy legyen.
A Prémium és Bázis csomag Nyugdíjas csomagra változik, a cso- magmódosítás időpontjában aktuálisan érvényes biztosítási díjjal, ha a biztosított betöltötte a 65. évet, vagy nyugdíjba vonult (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj). Amennyiben a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonul, ezt köteles a szerződőnek valamelyik bankfiókban haladék- talanul írásban bejelenteni. Ekkor a biztosítottra a bejelentés és a Mó- dosítási Nyilatkozat szerződőhöz való beérkezésének időpontjától függő- en az alábbi időpontok valamelyikétől a Nyugdíjas biztosítási csomag vo- natkozik:
a. ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezett a szerző- dőhöz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0 órától;
b. ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezett a szerződő- höz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási idő- szak utolsó napján 24 órától.
(4) Az egyes biztosítási csomagokra vonatkozó biztosítási események rész- letes meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.
16.§ A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok
(1) A biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és amennyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a bekövet- kezését követő 15 napon – akadályoztatás esetén 30 napon – belül a biz- tosító bármely szervezeti egységénél bejelenteni.
a. A biztosított halála esetén a bejelentő személy a szerződőnél is beje- lentheti a biztosítási eseményt a vonatkozó különös feltételek 4.§-ában meghatározott dokumentumok átadásával.
(2) A biztosítottak tájékoztatásra a biztosító a következő telefonszámot tartja fenn: x00 0 000 0000
(3) A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezettségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
(4) A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő do- kumentumokat kérheti:
a. a szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát (szóbeli nyilatkozat esetén a hangfelvételt), a biztosítási időszakok alatti, maximális napi fo- lyószámlahitel kintlévőséget, a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét, a biztosítási esemény biztosítási időszakában érvényes szol- gáltatási csomagot, valamint az ezt megelőző, utolsó csomagváltás idő- pontját;
b. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyéb esetekben a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;
c. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;
d. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;
e. a biztosító által meghatározott egyéb dokumentumokat vagy azok má- solatait (pl. műtéti leírás dokumentációja, diagnosztikus leletek, kórhá- zi zárójelentés, stb.), amelyek a biztosítási esemény megállapításához szükségesek;
f. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.
(5) Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó különös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtását ír- hatják elő.
(6) Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt el- utasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alap- xxx bírálja el.
(7) A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumen- tum, illetve információ beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
17.§ A biztosító mentesülése
(1) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség meg- szegése esetén a biztosító az 5.§ (5) pontban foglaltak szerint men- tesül szolgáltatási kötelezettsége alól.
(2) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítá- si esemény okozati összefüggésben áll a biztosítottnak – a biztosítá- si hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyil- kossági kísérletével vagy öngyilkosságával, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.
(3) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta biztosítási eseménynek minősül különösen, ha:
a. a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be;
b. a biztosítási esemény bekövetkezésekor kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt;
c. a biztosítási esemény a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüg- gésben következett be;
d. biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvényes for- galmi engedély nélküli gépjárművezetése közben következett be és a biztosított mindkét esetben más közlekedésrendészeti sza- bályt is megszegett, vagy
e. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biztosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;
f. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a mun- kavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be, továbbá
g. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasításo- kat nem tartotta be és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna.
18.§ Kizárások
(1) A biztosító nem viseli a munkanélküliségi kockázatot, ha a koc- kázatviselés kezdetekor a biztosított bármilyen jogcímen – kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj – nyugdíjas.
(2) A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövet- kezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:
a. harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen fel- tételek szempontjából harci cselekménynek minősül a hadüze-
nettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forra- dalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísér- let, polgárháború, népi megmozdulás, például nem engedélye- zett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandós támadás, terrorcselekmény);
b. állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy zavargások- kal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Bün- tető Törvénykönyv annak minősít: különösen lázadás, kémkedés, rombolás);
c. atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radio- aktív-, ionizáló-, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);
x. xxxxxxx, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok használatá- val, vagy
e. HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fer- tőzés, olyan körülmények között történt, amit a biztosított nem tudott elkerülni; például laboratóriumi fertőződés vagy fogorvo- si manipuláció);
f. nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel;
g. egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különösen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajózás, vitorlá- zás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.
(3) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála vagy balesete
a. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy
b. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következménye, vagy
c. hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biztosító sporttevékenysége során következett be.
(4) Jelen termék alapján nem minősül balesetnek továbbá:
– megemelés;
– fagyás;
– napszúrás;
– foglalkozási megetegedés;
– öncsonkítás;
– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;
– ejtőernyőzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenységek során bekövetkező balesetek;
– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.
A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
(5) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kez- dete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszüle- tett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudomással bírt.
(6) A biztosító jogosult a szolgáltatást megtagadni, ha a szolgálta- tást igénylő személy az igénybejelentés alkalmával és/vagy a biztosí- tó szolgáltatása során a biztosítási eseménnyel vagy a szolgáltatás szempontjából lényeges körülménnyel kapcsolatban valótlan infor- mációt közöl vagy lényeges körülményt elhallgat, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot használ, vagy a biztosítót egyéb módon megtéveszti.
(7) A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve e sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.
(8) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív pa- naszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen kö- vetkezményei, stb.). A biztosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámoló- jára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriu- mi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.
(9) A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
19.§ A személyes adatok kezelésére, valamint
a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az
a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biz- tosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájá- rulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosí- tási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosí- tásához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által megha- tározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkeze- lést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen
„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával,
a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonatkozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí-
tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kuta- tások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási ti- tokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyil- vánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően al- kalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ága- zatba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a káro- sult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási események- re vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához. Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüggő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által meg- jelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk ada- tait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban sze- replő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők eseté-
ben is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetítőt kell érteni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésé- re a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny- ségéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítá- sára megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak to- vábbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hív-
ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés
létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Budapest, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Budapest, Krisztina körút 39. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
(10) Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.
Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az
adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehet- séges elektronikus úton – tájékoztatja.
(11) Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmára, közzétételére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
20.§ Adósságrendezési eljárás
(1) A biztosítotti jogviszony felfüggesztése
Amennyiben a biztosított adósságrendezési eljárást kezdeményez, a biztosítotti jogviszonya felfüggesztésre kerül. A biztosítotti jogvi- szony felfüggesztésének ideje alatt a biztosítási díjfizetési kötele- zettség is szünetel. A felfüggesztés hatálya visszamenőlegesen az a nap, amikor a biztosított az adósságrendezési eljárás kapcsán szán- dékát az OTP Bank Nyrt-nek bejelentette vagy az az OTP Bank Nyrt. tudomására jutott. A felfüggesztés idejére a biztosító nem áll kocká- zatban, amennyiben a biztosítási esemény az adósságrendezés idő- tartama alatt következett be, a biztosító nem teljesít szolgáltatást.
(2) Megállapodás az adósságrendezési eljárás keretében
Az egyezség megkötése keretében a szerződő írásban nyilatkoztatja a biztosítottat, hogy fenn kívánja-e tartani a biztosítotti jogviszonyt. Amennyiben a biztosított az adósságrendezési eljárás keretében úgy nyilatkozik, hogy fenn kívánja tartani biztosítotti jogviszonyát, annak kezdete az adósságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nap, a biztosítotti jogviszony tartalmát a csatlakozáskor megismert és elfogadott feltételek határozzák meg. Amennyiben a biztosított az adósságrendezési eljárás keretében úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja biztosítotti jogviszonyát fenntartani, akkor a biz- tosítás az adósságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nappal megszűnik.
21.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől
(1) Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2016. január 1-jét követően alkalmazott feltételektől a jelen feltételek el- térnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2016. január 1-jétől alkalma- zott feltételekhez képest az alábbiakban módosította:
– a biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez (3.§);
– a Tudnivalókban (19.§) az adatkezelés célja, jogalapja (19.2.), a kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) (19.3.), a biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése (19.4.), az adatkezelés időtartama (19.5.), a Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről (19.§ 10.) részeket;
– kiegészítette az adósságkezelési eljárásra vonatkozó szabályozással.
(2) Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
HALÁLESETI KOCKÁZAT
Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
1.§ A biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a haláleset be- következésének napja.
2.§ A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak azon biztosítási idő- szak alatt az adott hitelszerződés kapcsán a kedvezményezett felé fennálló legmagasabb napi tartozásának összegét, amely biztosítási időszakban a biztosítási esemény bekövetkezett.
3.§ Várakozási idő
A biztosító az életbiztosítási kockázat tekintetében a kockázatviselés kez- detétől számítandó kilencven napos várakozási időt határoz meg. Ha a biz- tosított halála a várakozási idő alatt következett be, akkor a biztosító sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást. A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biz- tosítási esemény baleset miatt következik be.
4.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok
A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri a bejelentő személytől vagy – ha a bejelentő személy a bejelentést a szerződőnél tette – a szerződőtől:
– halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;
– boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.
5.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön
A biztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem vissza- vásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkalmazható. A biztosí- tásra kötvénykölcsön nem nyújtható.
BALESETBŐL EREDŐ 51%-OS VAGY AZT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS
Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
1.§ A biztosítási esemény
(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő legalább 51%-os egészségkárosodása. A biztosító saját hatáskörében állapítja meg az egészségkárosodás mértékét.
(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövet- kezésének napja.
(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt bekövetkezett balesetnek a baleset bekövetkezéséhez képest előzmény nélküli következménye(i) miatt megállapított egészségkárosodás minősül biztosítási eseménynek.
2.§ A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak azon biztosítási idő- szak alatt az adott hitelszerződés kapcsán a kedvezményezett felé fennálló legmagasabb napi tartozásának összegét, amely biztosítási időszakban a biztosítási esemény bekövetkezett.
3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok
(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:
– a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítésének eredményét igazoló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot (ha született ilyen határozat);
– az egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresí- tett nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.
(2) A balesetből eredő egészségkárosodás mértékét a biztosító saját hatás- körében állapítja meg. Ilyen esetben a biztosító orvosa a balesetből eredő egészségkárosodás mértékét az alábbiak alapul vételével határozza meg:
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége 70% |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége 65% |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
(3) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 3.§ (2) pontban szereplő táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvo- sa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség a baleset következtében orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.
4.§ Fogalom meghatározások
Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az Általános Feltételek 18.§ (4) pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától füg- getlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tar- tama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül a biztosított egészségkárosodását idézi elő.
MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT
Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
1.§ A biztosítási esemény
(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a bizto- sító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egymást
11
követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyil- vántartása.
(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított álláske- resőként (munkanélküliként) nyilvántartott állapotának a 31. napja.
(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.
2.§ A biztosító szolgáltatása
(1) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint egy összegben megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak azon biztosítási időszak alatt az adott hitelszerződés kapcsán a kedvezmé- nyezett felé fennálló legmagasabb napi tartozása összegének 50%-át, amely biztosítási időszakban a biztosítási esemény bekövetkezett. A bizto- sító térítési kötelezettsége egy biztosítási esemény kapcsán csak egy alka- lommal áll fenn.
(2) Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében a biztosított újabb jelen pont szerinti szolgáltatásra az aktuális biztosítási szolgáltatás kifizetését követő 12 (tizenkettő) havi – díjfizetéssel lefedett – idő- szak után válik jogosulttá.
3.§ Várakozási idő
(1) Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázatvise- lés kezdetétől számított kilencven napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozá- si idő alatt kelt, vagy a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, szűntették meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munka- nélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát kö- vetően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.
(2) Bázis szolgáltatás csomagról Prémium csomagra történő váltás esetén, a biztosító az (1) pontban leírt várakozási időt alkalmazza a csomagváltás hatályba lépésének napjától számítva.
4.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok
(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:
– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;
– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának másolatát;
– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszűntetésről;
– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;
– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított mely időponttól regisztrált álláskereső;
– az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;
– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.
(2) A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását arról, hogy a bizto- sított mely időponttól regisztrált álláskereső a biztosítottnak kell megkülde- ni a biztosító részére.
(3) A biztosító a szolgáltatást akkor teljesíti, ha a biztosított az 4.§ (2) pont szerintieket gazolja. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költ- séget a biztosító nem fizet.
5.§ Kizárások
A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:
a. határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munkaerő-köl- csönzés céljából létesített munkaviszonyra;
b. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőzően nem állt a 6.§ (2) pont szerinti munkaviszonyban, vagy a 6.§ (2) pont szerinti munkaviszonyban állt ugyan, de a munkaviszony meg- szűnését, megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavég- zése – a táppénz, illetve a munkáltató érdekkörében felmerült ok kivételével – szünetelt;
c. a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére, ha a munkálta- tói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátarto- zója, vagy a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulaj- donnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy a biztosí- tott a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalá- ra jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;
d. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlí- tésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:
– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsök- kentés;
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;
– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.
e. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;
f. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;
g. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmon- dással történő megszüntetésére, illetve, ha a munkáltató a bizto- sított magatartása miatt felmondással élt;
h. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt;
i. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a mun- káltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy beje- lentette;
j. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írás- ban közölte vagy bejelentette;
k. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt.
A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszün- tetés fenti d. pontban felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el.
6.§ Fogalom meghatározások
(1) Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kirendeltség a vo- natkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántart.
(2) Munkaviszony: legalább 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Tör- vénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó mun- kaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jogvi- szony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyész- ségi szolgálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szer- ződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.
(3) Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(4) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefo- gadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.