AHE-19305/11P
Allianz Kötelező Plusz biztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
AHE-19305/11P
Tartalomjegyzék
Allianz Kötelező Plusz biztosítás 3
Ismertető 3
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3
Panaszkezelési szabályzat 5
Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz Kötelező Plusz biztosításhoz 9
Általános rendelkezések 9
1. A szerződés létrejötte 9
2. A szerződés tartama, a biztosítási időszak 9
3. A kockázatviselés kezdete 9
4. Területi hatály 9
5. Biztosított vagyontárgyak 10
6. Díjfizetés 10
7. A szerződés módosítása 10
8. Változásbejelentési és közlési kötelezettség 10
9. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor 11
10. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 11
11. A biztosító visszakövetelési joga 11
12. A szerződés megszűnése 11
13. Elévülés 12
I. A biztosító kártérítési szolgáltatásának feltételei 12
15. Kártérítési biztosítási esemény 12
17. Kártérítési szolgáltatás 12
18. Kárrendezési tanácsadás 13
19. A biztosító és a károkozó felelősségbiztosítójának ellenőrzési jogosultsága 13
20. A károkozó felelősségbiztosítójának értesítése, káriratok továbbítása 13
II. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásának feltételei 13
22. Jogvédelmi biztosítási esemény 13
23. Jogvédelmi szolgáltatás 14
24. Az igényérvényesítés esélyeinek vizsgálata, eljárás véleményeltérés esetén 14
25. Eljárás érdek-összeütközés esetén 15
26. A perköltség-követelés engedményezése 15
27. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 15
28. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól 15
29. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az alábbiakat: 16
30. A személyes adatok kezelése 18
31. Az elektronikus szerződéskötés szabályai 20
AHE-19305/11P
32. A biztosító főbb adatai 20
Allianz Kötelező Plusz biztosítás
Hatályos 2017. július 1-jétől
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük szíves érdeklődését. Szeretnénk megismertet- ni – gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező szerző- dőinknek ajánlott – belföldre és külföldre szóló kiegészítő biztosításunkkal.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítási formát?
Mindenkinek, aki nem rendelkezik casco vagy HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítással és gépjárművének haszná- lata elengedhetetlen a munkájához, életviteléhez. Ha a biztosítottunk itthon vétlenül szenved gépjárművével bal- esetet (károsult) vagy külföldön gépjárművével közleked- ve történik káreseménye, akkor az Allianz Kötelező Plusz biztosítás segítségével társaságunknál – a feltételekben foglaltak szerint – rendeztetheti a neki okozott gépjármű- kárt, illetve külföldi gépjárműbaleset esetén jogvédelmi szolgáltatásra tarthat igényt.
Ki köthet ilyen szerződést?
A biztosítást az Allianz Hungária Zrt. azon partnerei köthetik meg, akik személygépkocsijukra társaságunkkal kötöttek érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. A szerződéskötéskor ez tekintendő alapszerződésnek. Ha ügyfelünk rendelkezik bármely biztosítótársaságnál olyan biztosítással, amely a jelen biztosítás által téríthető károk- ra részlegesen vagy teljes körűen fedezetet nyújt, akkor a biztosítás nem köthető meg.
A biztosítás területi hatálya
A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet. A jogvédelmi szolgáltatás az alább felsorolt országok területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország és Monaco, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egye- sült Királysága, Németország, Norvégia, Olaszország,
AHE-19305/11P
Vatikán, San Marino, Portugália, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
A jogvédelmi biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
A társaságunk korábbi jogvédelmi biztosításától eltérően a szolgáltatási kötelezettségünk nem vonat- kozik a Törökország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Milyen biztosítási eseményekre nyújt fedezetet az Allianz Kötelező Plusz biztosítás?
Kártérítési és jogvédelmi eseményekre.
A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
A jogvédelmi szolgáltatás 28 európai ország területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki.
A jogvédelmi biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a termékről részletesen az Allianz Kötelező Plusz biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan
– minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biz- tosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása kere- tében ismeri meg.
A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
AHE-19305/11P
· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek- kel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási felada- tokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,
továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben;
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a
rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
· a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormá- nya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze- függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigaz- gatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa ál- tal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha
a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előze- tes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből
az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,
AHE-19305/11P
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
Irányadó jog
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
Panaszkezelési szabályzat
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos szá- munkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásaink- kal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a
13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folya- matosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munka- társaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszá- míthatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz
kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munka- társaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése
kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommuniká- ciós csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért tár- saságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kollégáink, partnereink meghallgatják és a panaszt írás- ban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, lead- hatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (06–1/20/30/70-421-1-421) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jel- zésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csü- törtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06–1/20/30/70-421-1-421 számokon érhető el (nem
emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül a (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.
AHE-19305/11P
html) vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszol- nunk (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szol- gáltatásra szerződött Ügyfeleink.). Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet
érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvény- szám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx).
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva lead- hatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy pos- tázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panaszbejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/ panaszkezeles.html – címen érhetik el.)
A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumo- kat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban
– kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társa- ságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfele- inket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasz- tóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített forma- nyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/
fogyasztovedelem/panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt.
39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el. Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: 06–1/20/30/70-421-1-421 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljá- ból rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: 06–1/20/30/70-421-1-421 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (06–1/20/30/70-421-1-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek.
A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel vissza- hallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hang- felvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát, amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk.
AHE-19305/11P
A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hall- gathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyinté- zést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt per- cen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelen- tését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továb- bítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szük- ség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgá- lásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő köz- ponti panaszkezelésen dolgozó kollégák az Ön panasz- ügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás
esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehető- ségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felül- vizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály veze- tőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehető- ség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasz- tói jogvitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyil- vántartásban szerepelnek az ügyfél - és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőriz- zük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségek- ről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetköz tapasz- talattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
AHE-19305/11P
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunk- hoz a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon,ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Terméktájékoztató
és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz Kötelező Plusz biztosításhoz
Hatályos 2017. július 1-jétől
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.; a továbbiakban: biztosító) a felek között létre- jött biztosítási szerződés alapján az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben kártérítési szolgálta- tást teljesít a Magyarországon vétlenül elszenvedett károk esetén, vagy a feltételekben felsorolt országokban jogvé- delmi szolgáltatást nyújt.
A biztosító és a szerződő fél között a jelen kiegészítő biztosítás alapján létrejött szerződésre a jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Allianz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerző- dési feltételeit, valamint a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos jogsza- bályok erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Általános rendelkezések
1. A szerződés létrejötte
A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hungária Zrt.-nél határozatlan időtartamra szóló köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítással, mint alapbiztosí- tással rendelkezik, és nincs olyan érvényes biztosítása, amely a jelen biztosítás által téríthető károkra részle- gesen vagy teljes körűen fedezetet nyújt. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis.
A biztosítás másra nem ruházható át.
A szerződés a felek megállapodásával jön létre. A szer- ződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbí- zottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatály- lyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határ- időn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
AHE-19305/11P
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél ké- sedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
A biztosító az ajánlatot 15 napon belül írásban visszauta- síthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a beérke- zett díjat köteles visszautalni az ajánlattevőnek.
A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult. Az ügynök szerződéskötésre nem jogosult, és a szerződő, illető- leg a biztosított jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozat- hoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődő- en fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosító- hoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő nem-életbiztosítási termék esetében az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
2. A szerződés tartama, a biztosítási időszak
A gépjármű-felelősségbiztosítás feltételei az irányadók.
3. A kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a a felek által a szerződés- ben meghatározott időpont.
3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet koráb- ban, mint az alapszerződés kockázatviselési kezdete.
4. Területi hatály
4.1. A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén
bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
4.2. A jogvédelmi szolgáltatás az alább felsorolt országok területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia,
Franciaország és Monaco, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán, San Marino, Portugália, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
5. Biztosított vagyontárgyak
A szerződés kiterjed az ajánlaton megjelölt belföldi forgalmi rendszámú gépjárműre, annak alkatrészeire és tartozékaira, továbbá a gépjármű rendeltetésszerű hasz- nálatához kötelezően előírt tartozékaira feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendelte- tésüknek megfelelően – a gépjárműbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak. A Z betűjelű rendszá- mú járművek nem biztosíthatók.
6. Díjfizetés
a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság sze- rint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.
b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg.
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdete- kor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési
időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezde- tétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.
d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától füg- gően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
7. A szerződés módosítása
AHE-19305/11P
A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdemé- nyezett szerződésmódosítás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy
alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint jár- műjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index szá- mot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet vál- tozása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a kö- vetkező biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a fel- mondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A figyelmeztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatja a szerződést.
Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
8. Változásbejelentési és közlési kötelezettség
A szerződő, illetőleg biztosított a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni, és a szük- séges okiratokkal igazolni a biztosítást kezelő hálózati egységnél a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
A szerződő, illetőleg biztosított nevének, lakhelyének (telephelyének), jogi személy vállalkozási formájának, a biztosított gépjármű azonosító adatainak és tulajdonjo- gának megváltozását, valamint a gépjármű forgalomból történő kivonását.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
9. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor
a) A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül, illetve ha külföldön történt, a hazaérkezéstől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten
(xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a biz- tosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető. A biztosító a szerződő által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.
b) A kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:
· a biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szóló igazolást,
· a gépjárművezető vezetői engedélyét,
· a gépjármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét (az utóbbit csak a biztosító külön kérésére), továbbá
· szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
· minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mérté- kének meghatározásához szükséges.
c) Kártérítési szolgáltatás esetén a biztosított a kárfel- vételig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor és annyiban változtathat, ha az a kárenyhítés- hez szükséges. Köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében adott iránymutatásait.
A káreseménnyel összefüggésben indult szabálysértési, illetve büntetőeljárás során hozott határozat önmagá- ban nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetke- zését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak esetleges ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy jelentős tényeket, adatokat, körülményeket elhall- gat, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
AHE-19305/11P
10. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
A biztosító
· kártérítési szolgáltatás esetén 15 napon belül,
· jogvédelmi szolgáltatás esetén 30 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
A fenti határidőket az igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
A biztosított köteles teljes körűen és a valóságnak megfelelően folyamatosan tájékoztatni a biztosítót (és ügyvédjét) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos minden lényeges tényről és körülményről, azokról is,
amelyekről a biztosítási esemény bejelentését követően szerzett tudomást.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké váltak.
Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szol- gáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.
11. A biztosító visszakövetelési joga
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
Ha a kártérítési szolgáltatás teljesítését követően bizo- nyosodik be, hogy a biztosított a jelen kiegészítő biztosí- tás alapján nem volt jogosult a szolgáltatásra, a biztosító a jogalap nélkül felvett kártérítést visszakövetelheti.
12. A szerződés megszűnése
A jelen biztosítás megszűnik
· az alapbiztosítás megszűnésével vagy szüneteltetésével,
· díjnemfizetéssel,
· a kiegészítő biztosítás felmondásával,
· a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával,
· a jelen biztosítással azonos vagy részben azonos fedezetet nyújtó biztosítás létrejöttével.
A felmondás miatti megszűnésre a gépjármű-felelősség- biztosítás feltételei, a díjnemfizetés miatti megszűnésre a Ptk. szabályai az irányadók.
A fent felsorolt egyéb esetekben a biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor
· a gépjárműre a biztosítónál érvényben levő gépjár- műfelelősségbiztosítási szerződés megszűnt, vagy a szüneteltetése megkezdődött,
· a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált,
· a biztosítónál a jelen kiegészítő biztosítás szolgál- tatási körével részben vagy teljesen megegyező
szolgáltatást nyújtó biztosítási szerződés jön létre a biztosított gépjárműre.
Ezekben az esetekben a biztosítót a biztosítás díja a szerződés megszűnésének napjáig illeti meg.
13. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg
A biztosító szolgáltatására vonatkozó rendelkezések:
I. A kártérítési szolgáltatás feltételei
II. A jogvédelmi szolgáltatás feltételei
I. A biztosító kártérítési szolgáltatásának feltételei
14. Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjár- mű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója.
15. Kártérítési biztosítási esemény
A biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tarto- zékaiban vétlenül elszenvedett kár, feltéve, hogy
· a kár gépjárművek üzemeltetése során, a járművek ütközésével keletkezett,
· a károkozó jármű a kötelező felelősségbiztosításról szóló jogszabály alapján gépjárműnek minősül,
· a károkozó gépjárműre Magyarország területén gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folytató biztosítótársasággal kötött – a károkozás időpontjá- ban érvényes – kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződéssel rendelkeztek, továbbá
· a kárért kizárólag az okozó gépjármű vezetője a felelős.
A károkozó jármű vezetőjének kizárólagos felelősségét a biztosítottnak kell bizonyítania.
16. Nem tekintendők kártérítési biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:
· személysérüléssel kapcsolatosak,
· a biztosított gépjárműben szállított poggyászban és egyéb vagyontárgyakban keletkeztek,
AHE-19305/11P
· felpattanó kő vagy idegen gépjárműről lehulló (leeső) rakomány miatt következtek be (ideértve a szélvédő károkat is),
· járművek ütközése nélkül keletkeztek,
· elemi, tűz- és lopáskárnak vagy idegen személy által okozott rongálásnak minősülnek, valamint a biztosí- tott gépjármű vezetőjének hibájából erednek,
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben állnak,
· verseny vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során keletkeztek, illetve
· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkeztek, valamint
· parkoló, elguruló járművel okoztak,
· határbiztosítással rendelkező gépjárművel okoztak,
· olyan gépjárművel okoztak, amely olyan kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, amit gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet Magyarország területén nem folytató biztosítótársa- sággal kötöttek,
· olyan baleset során keletkeztek, melyben az okozó jármű tulajdonosa és vezetője nem ugyanaz a sze- mély (ezen korlátozás céges tulajdonú járművekre és együtt élő hozzátartozókra nem vonatkozik).
17. Kártérítési szolgáltatás
17.1. A biztosító a megsérült gépjárműben, annak alkatrészében, tartozékában keletkezett kárt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban alkal- mazandó kártérítési szabályok, valamint a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultságának figyelembevételével téríti meg az alábbiak szerint:
17.1.1. A gépjármű káridőponti értékének alapul vételével térít a biztosító, ha a sérült gépjármű helyreállításának várható költsége, valamint az egyéb járulékos költségek (pl. szállítás, mentés) és az értékcsökkenés összege eléri vagy meghaladja a gépjármű káridőponti értékének és maradványértékének (roncsértékének) különbségét.
A káridőponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzék (katalógusérték) alapján az értékmódo- sító tényezők figyelembevételével történik. Katalógusér- ték hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők külön- bözőségének figyelembevételével – az új árból kiindulva
– kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének ará- nyát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
17.1.2. Ha a jármű sérülése nem indokolja a káridő- ponti értéken történő térítést, a biztosító a helyreállítás számlával igazolt alábbi költségeit téríti értékemelkedés levonásával:
a) a helyreállításhoz indokoltan cserélendő alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet
(ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereske- delmi (áfás) új áron,
b) a sérült gépjármű szakszerű javításához indokolt fényezés és korrózióvédelem költségét,
c) a helyreállításhoz szükséges – a gyári normaidőkkel, illetve az egyengetés, az alkatrészjavítás, valamint a fényezés és a korrózióvédelem technológiailag indo- kolt időszükségletével számított – munkadíjat.
17.2. A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben indokoltan végzett autómentés és szállítás költségét.
17.3. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
17.4. A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
17.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlásával, vagy a gazdaságosan nem javítható jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kap- csolatos járulékos költségekre,
· a gépjármű helyreállításával, pótlásával kapcsolatban szükségessé váló – forgalomba helyezés előtti – járulé- kos költségekre (pl. a vizsgáztatás, a tulajdonosválto- zással kapcsolatos eredetiségvizsgálat és a nyilvántar- tásba vétel költsége stb.),
· a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült károkra (pl. elmaradt haszon stb.),
· a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árá- ban, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
· a devizakülföldi személy tulajdonában lévő gépjár- mű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,
· a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tarto- zék szállítási költségére, és a beszerzéssel kapcsolatos egyéb járulékos költségekre,
· a kárrendezési eljárás során felmerülő ügyvédi munkadíjra.
18. Kárrendezési tanácsadás
AHE-19305/11P
A biztosító a biztosított kérésére a felelősségi károk ren- dezésének általános előírásairól és az ügyintézés módjá- ról adott tájékoztatással köteles elősegíteni a biztosított, illetőleg a szerződő jogainak érvényesítését.
19. A biztosító és a károkozó felelősségbiztosítójának ellenőrzési jogosultsága
A biztosító jogosult a sérült gépjárművet megszemléz- ni, szükség esetén pótszemlét tartani, és a sérülésről kár-felvételi jegyzőkönyvet felvenni. A biztosítottnak lehetővé kell tennie, hogy a sérültgépjárművet a károko- zó felelősségbiztosítója is megszemlézze, ha erre igényt tart. A gépjármű szemlemegtartásáról a biztosítottnak értesítenie kell a biztosítót.
20. A károkozó felelősségbiztosítójának értesítése, káriratok továbbítása
Ha a kár a jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási esemény, a biztosító értesíti a károkozó felelősségbiz- tosítóját, továbbá a nála fellelhető és a felelősségi kár rendezéséhez szükséges valamennyi iratot megküldi az illetékes biztosítótársaság részére.
Ha a káresemény nem minősül biztosítási eseménynek, a biztosító a biztosított (szerződő) kérésére átveszi a kárbejelentést, elvégzi a kárfelvételt, majd a káriratokat az illetékes biztosítótársasághoz továbbítja.
II. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásának feltételei
21. Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjár- mű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója, illetve vezetője.
22. Jogvédelmi biztosítási esemény
A biztosítottnak az ajánlaton megjelölt forgalmi rendszá- mú gépjármű üzemeltetésével összefüggésben – a szer- ződés hatálya alatt és a 4.2. pontban felsorolt országok területén – bekövetkezett kára, ha a baleset időpontjában a károkozóként megjelölt gépjármű rendelkezett ezen országok valamelyikének területén működő biztosítótár- sasággal kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, és a jogi érdekvédelemre is ezekben az országokban kerül sor.
A jogvédelmi szolgáltatás nem terjed ki azokra az esetekre, ha:
· az érvényesíteni kívánt kártérítési igény nem haladja meg az 50 000 Ft-ot,
· a biztosított kártérítési igényét akár közvetlenül, akár a biztosító szerződéses partnerén, illetve a kárese- mény helyének országában működő nemzeti irodán keresztül az Allianz Hungária Zrt-vel szemben kíván- ja érvényesíteni.
23. Jogvédelmi szolgáltatás
A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként a biztosított részére segítségnyújtási és költségviselési szolgáltatást nyújt.
23.1. Segítségnyújtási szolgáltatás
23.1.1. Ezen szolgáltatás keretében a biztosító
· költségtérítés nélkül kárfelvételt és kárszámítást végez,
· a biztosított személyi sérülése esetén költségtérítés nélkül orvosszakértői véleményt készíttet,
· a kárbejelentés alapján megállapítja a kárért felelős személy kilétét, illetve – ha van ilyen – annak felelős- ségbiztosítóját, és a biztosítási esemény időpontjában érvényes felelősségbiztosítási fedezet meglétét,
· összeállítja a megalapozott kártérítési igényt és angol, német vagy francia nyelvre lefordítva megküldi a kárért felelős személynek vagy felelősségbiztosí- tójának,
· a kárigény továbbításától számított 90 napon be-
lül – három alkalommal – írásban felszólítja a károko- zót vagy annak felelősségbiztosítóját a teljesítésre,
· a kárigénnyel kapcsolatban érkező leveleket a biz- tosítottnak továbbítja, tájékoztatja őt a leveleknek a kártérítési igény jogalapját és összegszerűségét érin- tő lényeges tartalmáról, különösen a kármegosztási javaslatról, az egyezségi ajánlatról, a kártérítési igény elbíráláshoz szükséges további iratok, bizonyítékok benyújtásának szükségességéről.
23.1.2. Jogi képviselet lehetősége
· Ha a kárigénnyel kapcsolatos intézkedések 90 napon belül nem vezetnek eredményre, a biztosító értesítését követően a biztosított kérheti a kártérítési igényének további érvényesítését. Ebben az esetben a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére, de azt a biztosított nem köteles elfogadni.
· A biztosított szabadon megválaszthatja jogi képvi- selőjét az eljáró bíróság vagy más hatóság székhelye szerinti országban működő ügyvédek közül. A biztosí- tott ebben az esetben köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni, és az ügyvéd részére adott meghatalmazás másolatát a biztosítónak megküldeni.
AHE-19305/11P
· A biztosító az általa ajánlott ügyvédnek ad megbí- zást a biztosított nevében, ha a biztosított az ajánlott ügyvéd személyére vonatkozó javaslat kézhezvéte- létől számított 8 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem nevez meg másik ügyvédet, illetve az általa megnevezett ügyvédet a további igényérvényesítés- re vonatkozó szándékának közlésétől számított 30 napon belül nem bízza meg.
· A biztosító saját számláján fogadja a biztosított részére átutalt kártérítési összegeket, és azokat a megérkezésük napján a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél érvényes vételi árfolyamon, forintban, a
megérkezésüktől számított 8 napon belül a biztosí- tottnak vagy megbízottjának továbbítja.
23.1.3. A biztosított képviselete
· A biztosított képviseletét ügyvéd bevonásáig teljes körűen a biztosító látja el.
· A biztosított képviseletében eljáró ügyvéd – a meg- bízó személyétől függetlenül – a biztosítottal áll jogviszonyban.
· A biztosított kérésére a biztosító kapcsolatot tart az ügyvéddel, folyamatosan tájékoztatja a biztosítottat, és közreműködik a közlések angol, német vagy fran- cia nyelven történő továbbításában.
23.2. Költségviselési szolgáltatás
23.2.1. Ezen szolgáltatás keretében a biztosító a bizto- sított jogi érdekének képviseletéhez szükséges alábbi költségeket téríti meg káreseményenként legfeljebb 500 000 Ft összeghatárig:
· a biztosítottat képviselő ügyvéd költségei a biztosítási esemény bekövetkezésének helye szerinti országban szokásos és általában elfogadott ügyvédi díjszabás figyelembevételével, a biztosított nevére kiállított számla ellenében,
· a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő illetékek, bíróság vagy hatóság által igénybe vett szak- értők, tolmácsok díja, bírósági, hatósági eljárás díja, a tanúnak járó költségtérítés,
· a biztosított utazási és szállásköltsége, ha a folya- matban levő bírósági, hatósági eljárásban a biz- tosított személyes megjelenése kötelező, és ezt a biztosított hatósági okirattal igazolja (Az utazást és az elszállásolást a biztosító szervezi meg. Ha a bizto- sított a lehetőséggel nem él, akkor ezek a költségek a biztosítottat terhelik),
· polgári perben az ellenfél költségei, ha a biztosítottat azok megfizetésére kötelezték.
23.2.2. A költségviselési szolgáltatás nem terjed ki:
· a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírság összegére, illetve az ilyen magatartás miatt keletkezett többletköltségre, továbbá
· azokra a költségekre, amelyeket a peres eljárásban a pernyertes biztosított részére az ellenérdekű fél köz- vetlenül megfizetett, még mielőtt azokat a biztosító megelőlegezte volna.
24. Az igényérvényesítés esélyeinek vizsgálata, eljárás véleményeltérés esetén
a) A biztosító bármikor vizsgálhatja az igényérvényesítés várható sikerét.
A kárbejelentéstől, illetve a döntést megalapozó ira- tok, bizonyítékok átvételétől számított 10 munkana- pon belül írásban köteles tájékoztatni a biztosítottat az igényérvényesítés várható sikerére vonatkozóan.
b) Ha a biztosító a rendelkezésére álló információk értékelése során arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogában áll megtagadni a biztosítási szolgáltatás teljesítését.
c) A biztosítási szolgáltatás teljesítésének megtagadá- sakor a biztosító az okot írásban közli a biztosítottal, és tájékoztatja a véleményeltérés esetén őt megillető jogokról. Az addig felmerült költségeket a biztosító viseli.
d) Ha a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül egyeztetőbizottság felállítását kérheti.
· Az egyeztetőbizottság tagjai: a biztosított által szabadon megválasztott magyarországi ügyvéd, a biztosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.
· Az egyeztetőbizottság az érdekegyeztetés iránti ké- relemnek a biztosítóhoz történő beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni arról, hogy várható-e siker az igényérvénye- sítéstől. Az egyeztetőbizottság döntéseit szótöbb- séggel hozza; az egyeztetőbizottság döntése mind a biztosítóra, mind a biztosítottra kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
· Az egyeztetőbizottság működéséért az általa elbírált kártérítési igény tőkeösszegének 0,5%-át, de legfeljebb 60 000 Ft-ot számíthat fel, mely ösz- szeg a bizottság tagjai között egyenlő arányban oszlik meg.
· Az egyeztetőbizottság működésének költségeit a biztosító és a biztosított az alábbiak szerint viselik:
– Ha az egyeztetőbizottság a biztosítótól eltérően dönt az igényérvényesítés várható sikere kérdé- sében, a bizottság működésével kapcsolatban felmerült költségeket a biztosító viseli.
– Ha az egyeztetőbizottság megítélése szerint a biztosító az igényérvényesítés várható sikere kérdésében helyes döntést hozott, a bizottság működésével kapcsolatban felmerült költsége- ket a biztosított és a biztosító egyenlő arányban, közösen viseli.
25. Eljárás érdek-összeütközés esetén
A biztosító köteles haladéktalanul értesíteni a bizto- sítottat arról, ha a jelen feltételek szerinti biztosítási eseményhez kapcsolódóan a biztosítottal ellenérdekű fél részére is szolgáltatást kell nyújtania.
Ilyen esetekben a biztosított
AHE-19305/11P
· szabadon választhat jogi képviselőt, és
· tájékoztatási kötelezettség csak megbízott ügyvédje irányában terheli.
26. A perköltség-követelés engedményezése
A biztosított köteles a biztosítóra engedményezni a har- madik személyekkel szemben fennálló olyan perköltség- igényét, amelyet a biztosító a jogvédelmi szolgáltatása során részére megelőlegezett.
27. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a költségek növekedését a tőle elvárható módon és gondossággal elkerülni, illetve enyhíteni.
Ennek körében köteles, különösen a teljesítéshez szük- séges számlákat és okiratokat időben átadni, a biztosító állásfoglalását kérni az igényérvényesítés módjának kérdésében.
A biztosító mentesül azon károk, illetve költségek meg- térítése alól, amelyek azért keletkeztek, mert a szerződő, illetőleg a biztosított a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ha a szerződő, illető- leg a biztosított a bírósági igényérvényesítéssel kapcsola- tos egyeztetési kötelezettségét elmulasztja, a biztosító a pervesztés költségeit nem viseli.
28. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól
28.1. A biztosító jelen kiegészítő biztosításának kártérítési szolgáltatása, korábbi termékkel ellentétben, kiterjed a Ma- gyarország területén bekövetkezett biztosítási események- re, nem vonatkozik azonban a külföldön bekövetkezettekre. A jogvédelmi szolgáltatás területi hatálya nem terjed ki Törökországra.
A biztosító bűncselekmény és szabálysértés kapcsán nem nyújt jogvédelmi szolgáltatást.
Az Általános szerződési feltételek kiegészült a biztosítás- közvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2. pontot!)
Megváltoztak a 7. pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.
28.2. Jelen szerződési feltételek a Ptk. változásai miatt az alábbiakban térnek el a korábbi feltételektől
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év elteltével
elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
29. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az alábbiakat:
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
· baleseti bejelentő (Európai)
· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz
· Gépjármű-kárbejelentési adatlap
· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv
· kárbejelentési adatlap
· kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén
· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
· ügyfél bankszámlaszáma
· gépjármű adatlap
· járművezető személy vezetői engedélye
· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
· gépjármű forgalmi engedélye
· gépjármű indítónaplója
· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye
· gépjármű útvonal engedélye
· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)
· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)
· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utol- só díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
· károkozói nyilatkozat
· kiegészítő baleseti adatlap (BABE)
· tanúnyilatkozat
· rendőrségi igazolás
· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
· rendőrségi határozat
· vádirat
· szakhatósági iratok
· igazságügyi szakértői vélemény
· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény
· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásáról
· szakértői vélemény
· bírósági, ügyészi határozat
· tűzoltósági hatósági bizonyítvány
· tűzvizsgálati jelentés
· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
AHE-19305/11P
· katasztrófavédelmi hatóság igazolása
· ittassági nyilatkozat
· tachográf adatok
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
· törzskönyv
· adásvételi szerződés
· üzembentartói okirat vagy szerződés
· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
· bérleti-, vagy lízingszerződés
· kölcsönadási szerződés
· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
· lemondó/átruházó nyilatkozat
· engedményezési szerződés
· meghatalmazás
· aláírási címpéldány
· azonosítási adatlap
· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok
· bontási igazolás
· Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan
· közjegyzői okirat
· vállalkozói vagy megbízási szerződés
· munkaszerződés
· munkaköri leírás
· munkáltatói igazolás/nyilatkozat
· vállalkozói igazolvány
· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
· adókártya (adószám)
· adóazonosító jel
· útnyilvántartás
· menetlevél
· fuvarlevél
· hagyaték-átadó végzés
· öröklési bizonyítvány
· tulajdoni lap
· lakcímkártya
· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)
· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
· ambuláns lap
· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
· orvosi zárójelentés
· teljes körű orvosi dokumentáció
· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
· a halotti anyakönyvi kivonat másolata
· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
· gyámhatósági rendelkezés, határozat
· születési-, házassági anyakönyvi kivonat
· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerke- zetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv
· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan
· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok
· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivo- nat, jegyzőkönyv
· igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról
· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
· zálogkötelezetti nyilatkozat
· megtalálási jegyzőkönyv
· lefoglalási jegyzőkönyv
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
· rendszámtáblát visszavonó határozat
· szervizkönyv
· szükségjavításról szóló számla
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
· fotódokumentáció
· javítási számla
· javítási költség-kalkuláció
· javítási árajánlat
· mentési, szállítási számla
· tárolási számla
· gépjármű bérleti szerződés és számla
· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat
· vállalkozói és megbízási szerződések számlái
· készpénzbefi zetési pénztárbizonylat
· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
· előzménykárok dokumentumai
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
· káridőponti érték-meghatározás
· kereskedői ajánlat maradványértékre
· bizonylat maradvány értékesítéséről
· gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés
· garanciajegy
· munkalap
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· tárgyi eszköz-nyilvántartás
· áfa nyilatkozat
· értéklista
· károsodott ingóságok jegyzéke
· bankszámlakivonat
· teljesítés- és költségigazolás
· orvosi kezelési költségek igazolása
· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása,számlái
AHE-19305/11P
· a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye
· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye
· a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (mo- torosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája
· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)
· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla
· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépí- tési számlája, garanciajegye
· bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája
· a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizony- lata, garanciajegye
5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:
· Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.
· A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.
· A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
· Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyzőköny- vet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértéké- nek megállapításához szükségesek.
· A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezé- sét, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.
· Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát.
· A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek
a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelení- tett gépjárműokmányokkal.
· A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfel- ügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell.
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a bizto- sítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabá- lyai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltét- elei további kárbejelentéshez szükséges dokumentumo- kat tartalmazhatnak.
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól szá- mított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
Ha a biztosított a szerződési feltételek alapján az áfát is magában foglaló szolgáltatásra jogosult, a biztosító az általános forgalmi adó összegének megtérítésére
csak olyan (anyag, javítási, illetve helyreállítási) számla alapján vállalhat kötelezettséget, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
30. A személyes adatok kezelése
Az adatkezelés jogalapja, célja
Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kap- csolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonossá- gára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
AHE-19305/11P
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen
az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerző- dés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azo- nos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és ked- vezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli
hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsoro- lását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. meg- keresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rög- zítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírá- sával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó ren- delkező nyilatkozat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő bizto- sításközvetítők működnek közre. E személyekkel a biz- tosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél- adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantar- tása céljából más ügynöknek adja át.
Tájékoztatáskérés, helyesbítés
AHE-19305/11P
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivé- telével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
Örökösök adatainak kezelése
A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozó- kat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoz- tató vonatkozik.
A kezelt adatok köre:
· az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
· az ügyfél elhalálozásának dátuma;
· a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó adatok.
Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.
Az örökösök és az okiratmásolatoknak adatai keze- lésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal össze- függő adatkezelési célból a biztosítási tevékenység- ről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdése valamint Bit. 143. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiak-
ban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biztosítási szerződés- sel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. felhatalmazá- sán alapuló – céljával és időtartamával.
Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.
Jogorvoslat, tiltakozási jog
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak sze- rint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adata- inak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogorvoslat érdekében for- dulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve
– nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000- 0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www. xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érin- tett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesí- tésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
31. Az elektronikus szerződéskötés szabályai
AHE-19305/11P
31.1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása
Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx olda- lakat is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informatikai rendszerében.
A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társa- ságunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biztosítási ajánlat beküldésével történik. A szerződéskö- tés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító a megadott e-mail címre visszaigazoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat koc- kázat elbírálást követően szerződéssé válik, a biztosító
a megadott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.
31.2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzíté- se és hozzáférhetővé tétele
Tájékoztatjuk, hogy az 31.1. pontban foglaltak szerint elektronikus úton megkötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.
Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (ameny- nyiben a szerződéskötés során ebben megállapodás történt) elektronikus formában az xxxxxxx.xx oldalon
az Allianz Ügyfélportál felületre belépve a Szerződéses adatok menüpontban bármikor hozzáférhetőek.
31.3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a www.allianz. hu általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosí- tó magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasz- tóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési feltételekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon tájékozódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerződési feltéte- leket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át.
31.4. Az adatbeviteli hibák javítása
Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az ugyfelportal.allianz. hu oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést köve- tően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:
· Telefonon, a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszámokon.
· Személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.
· Online a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
A részletekről bővebb tájékoztatást a xxx.xxxxxxx.xx oldalon talál.
32. A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
Allianz Hungária Zrt.