TARTALOMJEGYZÉK

A jelen különös, kiegészítő és záradékibiztosítási feltételek gyűjteménye mindazokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között a Vállalati vagyonbiztosítások Általános biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató (a továbbiakban: általános biztosítási feltételek) és jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A jelen biztosítási feltételek rendelkezései egyúttal az ügyféltájékoztatást is szolgálják.

A jelen biztosítási feltételekből kizárólag azon rendelkezések alkalmazandók, amelyek a biztosítási ajánlatban/díjtájékoztatóban megjelölt fedezetekhez kapcsolódnak.

A jelen biztosítási feltételekkel megkötött biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” (a továbbiakban: vagyonvédelmi szabályzat), amely tartalmazza a fogalom- meghatározásokat, a minimális mechanikai védelem feltételeit, és a létesítmények, helyiségek őrzésének, valamint a vagyontárgyak tárolásának a szabályait.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

A jelen biztosítási feltételekben alkalmazott fogalmak meghatározása alfabetikus sorrendben az alábbi

„Fogalmak” címszó alatt található.

FOGALMAK

Árvízkár

Árvíznek minősül, az árvédett területen lévő kockázatviselési helynek a földi felszíni folyóvizek áradásával összefüggésben bekövetkezett eláradása. Nem minősül árvíznek és egyúttal a biztosítási fedezetből kizártak az alábbiak:

- a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában érvényes besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területnek minősülő helyen bekövetkező árvíz,

- a talajvíz,

- a belvíz.

Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező árvíz, károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

Betöréses lopás

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és a behatolás helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfelelő helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget

hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

Betöréses lopásnak minősül továbbá az az eset is, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy követte el, hogy a kockázatviselési helyen nyitvatartási időben elrejtőzött és a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és kitörés helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfelelő helyiségből erőszakos módon, dolog elleni erőszak alkalmazásával, külsérelmi nyom(ok) utánhagyásával kitört.

Dologi kár

A biztosított vagyontárgy közvetlen fizikai károsodása.

Ellátó rendszer

A biztosított elektronikus eszközök rendeltetésszerű működésének biztosításához szükséges infrastrukturális rendszerek: légkondicionáló berendezések, a szünetmentes és tartalék (vész kisegítő) áramforrások.

Földrengés kár

Földrengés a földkéregben felgyülemlett feszültségek hirtelen elmozdulással járó kiegyenlítődéséből keletkező lökéshullámból bekövetkező talajmozgás, melynek károsító hatása a Mercalli-Sieberg-féle skála ötödik (5.) fokozatát eléri vagy meghaladja. A földrengéskár a fentiek szerint értelmezett földrengés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás. A kockázatviselés helyére számított érték (Xxxxxxxx-Xxxxxxx-féle skála) tekintetében az MTA Földtani Intézete által a konkrét eseményhez megadott érték/fokozat az irányadó.

Hullámtér

Hullámtérnek minősül a természetes és mesterséges folyóvizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

Jégverés

Jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely az biztosított vagyontárgyakban az ütődés következtében törést / repedést / deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz.

A jégverés kár a jégverés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyban törés / repedés formájában bekövetkezett fizikai károsodás.

Nem mentett árterület

Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

Rablás

Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja/megbízottja ellen

- a tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha

- a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Robbanás és összeroppanáskár

- A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett.

- Robbanás vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekövetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

Törés, repedés

A jelen különös biztosítási feltételek szerint törésnek, repedésnek minősül a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. A törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

Tűzkár

A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén - éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, - gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő, láng, fény és füst kíséretében.

Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező, a tűz hőjének károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás és ehhez kapcsolódóan a biztosított vagyontárgyakban keletkezett füst- koromszennyeződés.

Üzemszerű működésre alkalmasság

Az elektronikus eszközök, berendezések akkor tekinthetők üzemszerű működésre alkalmasnak, amikor – amennyiben szükséges, a kezdeti sikeres próbaüzemet követően – a szokásos munkafolyamatok elkezdődhetnek. Az üzemszerű működésre alkalmas vagyontárgyak folyamatosan fedezetben maradnak akkor is, ha átmeneti üzemszünetet tartanak a telephelyen belüli tisztítás, karbantartás, javítás, áthelyezés céljából.

Vállalati szektor

Az áruként megjelenő termékeket és szolgáltatásokat előállító gazdasági tevékenységek összessége.

Viharkár

A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a hetvenöt (75) km/h sebességet.

A viharkár

- a viharnak a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort és/vagy, a vihar következtében kidőlt tárgyak utóhatása általa biztosított vagyontárgyakban közvetlenül vagy közvetetten okozott fizikai károsodás, törés, repedés, alakváltozás, kényszerhelyzet-változás vagy

- a viharral együtt járó csapadék következtében elázás, szennyeződés formájában a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett fizikai károsodás.

Villámcsapás kár

A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtóhatással károsít. Villámcsapáskár a villámcsapás gyújtó, égető hőhatásának – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és

halmazállapot-változás – továbbá, dinamikus erőhatásának – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás, stb. – károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

Víz- és gőzvezeték-törés okozta vízkár

Víz- és gőzvezeték-törés a biztosított épületen belüli épületgépészeti víz-, vagy gőzvezeték – ide nem értve a tüzivíz- és egyéb tűzoltóvezetékeket, szerelvényeket - olyan meghibásodása, amely víz- és gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása miatt állt elő. Víz- vagy gőzvezeték-törés okozta vízkár az itt meghatározott események következtében kiáramló víz- és/vagy gőz károsító hatása a biztosított vagyontárgyakban.

1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA ÉS A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakban / vagyoncsoportokban bekövetkező biztosítási eseményekre és azzal kapcsolatban felmerült költségekre terjed ki.

1.2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé

teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

A kizárásokat az általános biztosítási feltételek, a jelen különös, kiegészítő és záradéki biztosítási feltételek, továbbá a biztosító és a szerződő fél között létrejött írásbeli megállapodások együttesen tartalmazzák.

1.3. A biztosító a fedezetek és a kizárások tekintetében a biztosítási eseményhez vezető okozati láncolatot a közvetlen kiváltó ok elve alapján vizsgálja.

A közvetlen kiváltó ok elve szerint a kárhoz vezető közvetlen kiváltó ok az az események láncolatát elindító eredeti ok, mely az események folyamatos láncolatán keresztül - bármely egyéb, független ok közrehatása nélkül - vezet a kár bekövetkezéséhez.

1.4. Egyetlen biztosítási eseménynek minősül

a) a huszonnégy (24) órán belül ismételten bekövetkező jégverés, zivatar vagy tornádó; vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő huszonnégy (24) órán belül következik be;

b) a hetvenkét (72) órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűzvész, valamint újabb sztrájk, zendülés, polgári zavargás, erőszakos tüntetés;

c) a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény/ek;

d) az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre biztosítási fedezet kiterjed.

2. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS KÖLTSÉGEK

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő fél által meghatározott, a biztosítási szerződésben egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, rendeltetésüknek megfelelően használt elektronikus eszközök, berendezések, technológiák, amennyiben üzemszerű működésre alkalmasak és a vállalati szektorban alkalmazzák, ideértve az ellátó rendszereket is.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

2.2.1. Ellenkező megállapodás hiányában nem biztosítottak:

a) a rendeltetésszerűen cserélhető - nem a biztosított elektronikus eszköz szerves részét képező - külső adathordozók,

b) az adatok, szoftverek.

2.2.2. Nem biztosított vagyontárgyak:

a) járművek;

b) műholdak,

c) fúrótornyok, tengeri fúrószigetek (offshore vagyontárgyak)

d) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, gépek, játékgépek a tartalmukkal együtt,

e) ipari mérlegek,

f) geofizikai mérőeszközök,

g) áruk, készletek,

h) szórakoztató ipar elektronikus eszközei (pl. hangszerek, erősítők, diszkók felszerelései),

i) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,

j) csövek (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgencső, lézercső), illetve közbenső képhordozók (pl. szelén dob)

k) nukleáris létesítmények.

2.3. Biztosítható költségek

Az általános biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek, (ugyanakkor a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségei, valamint a dekontaminációs költségek nem biztosíthatók),

c) szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

d) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel,

e) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra.

3. KIZÁRÁSOK ÉS BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

3.1 Vagyontárgyra vonatkozó kizárások

3.1.1. Az általános biztosítási feltételek szerinti kizárásokban foglaltakon túl, - ellenkező megállapodás hiányában - a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek.

3.1.2. Az általános biztosítási feltételekbe foglalt kizárásokon túl, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) nem biztosított (2.2. pont), biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) szabadtérre telepített vagyontárgyakban (gépek, technológiák) eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégverés, vihar hatására keletkeztek, amennyiben a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget ad.

c) rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyakban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal összefüggésben tűzkárként keletkeztek;

d) rendeltetésszerűen cserélhető megmunkáló részegységekben (pl. vágó-, fúró-, maró-, csiszoló- és fényezőszerszámokban, adapterekben), öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban törés által keletkeztek;

e) munkaközegekben (pl. kenőolaj, üzemanyag,

vegyszerek, toner, hűtő és tűzoltó közeg) keletkeztek;

f) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik. Nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított eszköz vagy berendezés egyéb részei is károsodnak;

g) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem vagy biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;

h) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai alkatrészekben bármilyen belső hatásra következtek be. Jelen pont alkalmazásában belső hatásnak minősül, ha nem bizonyítható, hogy a kárt valamely biztosított kockázatból származó külső behatás okozta.

Ha belső hatás miatt valamely cserélhető rész vagy modul károsodása következében más cserélhető részekben, modulokban kár keletkezik, akkor ezen cserélhető részekben, modulokban külső behatás (lásd. 1.2. pont) okozta károkra kiterjed a fedezet.

i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakban árvíz, vagy felhőszakadás, vagy víz- és csővezetéktörés miatti vízkárként keletkeztek, ha azok nem a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van,

j) a vízügyi és/vagy építési hatóság által belvizes területnek nyilvánított területen lévő vagyontárgyakban belvíz miatt keletkeztek.

3.2 Kár okára és a kár megjelenési formájára vonatkozó kizárások

Az általános biztosítási feltételekben rögzített kizárásokban foglaltakon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár kiváltó oka vagy megjelenési formája

a) vízkőlerakódás, szennyeződés, mikroorganizmus, fertőzés, korhadás, toxikus hatású penészedés, gombásodás, rozsdásodás, oxidáció, lerakódás, használaton kívüli állás;

b) üveg-, festett vagy csiszolt felületek karcolódása,

c) az anyag természetéből eredő zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyagban keletkezett kárra vonatkozik);

d) fokozatosan kialakuló deformálódás, állagromlás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás korrózió,

e) hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit, vagy más biztosított vagyontárgyat károsítják;

f) olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés nem érte el a hetvenöt (75) km/h sebességet. Jelen kizárás nem vonatkozik az ezen okból bekövetkező tűz- és robbanás kárra;

g) homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, szmog, gáz, köd;

h) füst vagy korom, kivéve amennyiben biztosítási eseménynek minősülő tűzkár közvetlen következménye;

i) férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok

kártétele;

j) üzemeltetési szabályok be nem tartása.

k) tartósan fennálló vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses folyamatok hatása,

l) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési (gyártási)hiba,

m) lopás, betöréses lopás, rablás, elveszés, eltűnés, leltárhiány, veszteség következtében keletkezik;

n) üvegtörés.

3.3 Meghatározott körülményre vonatkozó kizárások

3.3.1. Az általános biztosítási feltételekben foglalt kizárásokon túlmenően, - vagy ha az oksági láncolatban megjelenik - nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) túlfeszültség miatt következett be;

b) a biztosított vagyontárgyban annak kockázatviselési helyen kívüli szállítása (ideértve a fel-, le- és átrakodást is), átrakása,alatt, vagy azzal összefüggésben következik be;

c) a biztosított telephelyen végzett építési- szerelési tevékenységgel (beleértve a próbaüzemet is) összefüggésben keletkezik;

Fenti kizárások nem vonatkoznak azokra az esetekre, ha a fent felsoroltak következtében más biztosított vagyontárgyakban keletkezik tűz- vagy robbanáskár.

d) az energiaellátás, a fűtés vagy a hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia- visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkezik,

e) a biztosított elektronikus eszközök, berendezések belső vagy külső erőhatás miatt bekövetkező töréseként, repedéseként jelentkezik;

f) a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezik,

g) a biztosítási fedezet nem terjed ki azon károkra, melyeket fegyverek, lőszerek, bombák, lövedékek okoznak, vagy az említett tárgyak hatásával összefüggésben keletkeznek.

h) a biztosított vagyontárgyban, hullámtérben vagy nem mentett árterületen elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés által keletkezett,

i) a biztosított vagyontárgy össze- és szétszerelése alatt vagy által következik be, kivéve amennyiben a szerelés a biztosított kockázatviselési helyen belüli tisztítással, karbantartással, javítással, áthelyezéssel összefüggésben történik;

j) a biztosított vagyontárgyak fizikai károsodás nélküli meghibásodásából, működési zavarából vagy működésképtelenségéből ered, kivéve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárokat;

k) a motor által beszívott víz miatt keletkezik;

l) a gép próbaüzeme, szándékos túlterhelése, biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbaterhelése során keletkeztek;

m) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték- hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkezik.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A biztosítási összeg meghatározására az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel. A biztosítási összeg meghatározása az új érték alapján a következő szempontok alapján történik:

a) amennyiben a biztosított vagyontárgy szerepel valamely érvényes árlistán, akkor az érvényes listaár;

b) ha a biztosított vagyontárgy már nem szerepel valamely érvényes árlistán, akkor a legutóbbi rendelkezésre álló, árlista szerinti listaára, az időközbeni ármódosítások figyelembe vételével;

c) amennyiben nem áll rendelkezésre árlista, akkor a biztosított vagyontárgy újkori vételára az időközbeni ármódosítások figyelembe vételével;

d) ha sem listaár, sem vételár nem áll rendelkezésre, akkor a biztosított vagyontárgy legyártásához szükséges összes költség.

A biztosítási összeg meghatározásakor az esetleges kedvezmények, árengedmények nem vehetők figyelembe.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ALAPJA

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyak és költségek folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

6. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A piaci gyakorlatnak megfelelően egy dokumentumban megjelenítve olvashatók az ügyféltájékoztatásra szolgáló rendelkezések és a különös biztosítási feltételek, valamint a kapcsolódó kiegészítő és záradéki szerződési előírásai. A továbbiakban a jelen biztosítási feltételekhez nem

kapcsolódnak külön íven szerkesztett ügyféltájékoztató és záradéki feltételeket tartalmazó dokumentumok.

Az egybedolgozással a biztosítási fedezetet érintő változások az alábbiak:

- a „Fogalmak” körében módosításra, pontosításra került az árvízkár, a betöréses lopás, a földrengés kár, a rablás, a tűzkár, a hullámtér, valamint a viharkár fogalma, továbbá új fogalmak jelentek meg a feltételben (dologi kár, jjégverés, nem mentett árterület, víz-és gőzvezeték törés okozta vízkár.)

- a közvetlen kiváltó ok elve megfogalmazást nyert a biztosítási esemény értelmező szabályaként és egyúttal erre tekintettel a kizárások vizsgálatának logikai sorrendje, valamint az egyes kizárások elhelyezése is átdolgozásra került,

- fúrótornyok tengeri fúrószigetek( offshore vagyontárgyak), a nukleáris létesítmények bekerültek a nem biztosított vagyontárgyak közé,

- a betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítási feltételek elhagyásra kerültek azzal, hogy ennek a kockázatnak a biztosítására egységesen a betöréses lopás és rablás különös feltételei szolgálnak.

- szabadban üzemelő vagyontárgyakra vonatkozó kizárás kibővült, és egyúttal változott e fedezetbe tartozásuk feltétele.

- talajszint alatti helyiségben tárolt vagyontárgyakra új kizárás jelent meg,

- az üzemelési szabályok be nem tartása kizárt kockázat lett,

- a vízügyi és/vagy építési hatóság által belvizes területnek nyilvánított területen lévő vagyontárgyakban belvíz miatt keletkező károk kizárásra kerültek,

- kizárásra kerültek azok a károk, amelyek megjelenési formája vagy kiváltó oka homok, por, férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok kártétele,

- kizárásra kerültek a füst és korom szennyezés által okozott károk, amennyiben azok nem biztosítási eseménynek minősülő tűzkár következményei,

- tartósan fennálló vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses folyamatok hatása is új kizárásként jelent meg,

- a biztosított telephelyen végzett építési- szerelési tevékenységgel (beleértve a próbaüzemet is) összefüggésben keletkező károk kizárásra kerültek,

- az energiaellátás, a fűtés vagy a hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia- visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkező károk teljes egészében kizárásra kerültek,

- kizárásra kerültek továbbá azok a károk is, melyeket fegyverek, lőszerek, bombák, lövedékek okoznak, vagy az említett tárgyak hatásával összefüggésben keletkeznek.

Kiegészítő biztosítási feltételek

Az itt tárgyalt kiegészítő biztosítási feltételek, záradékok és függelékek kizárólag akkor képezik a biztosítási szerződés részét, ha erre vonatkozóan az ajánlat (díjtájékoztató) rendelkezést tartalmaz.

A kiegészítő biztosítási feltételekben és záradékokban (fügelékekben) nem szabályozott kérdésekben, a biztosítási szerződésben (általános és különös biztosítási feltételek, ajánlat/díjtájékoztató) rögzítettek az irányadók.

Abban az esetben, amennyiben a biztosítási szerződés általános és különös biztosítási feltételeinek szabályai és a kiegészítő biztosítási feltételek vagy záradékok rendelkezései között ellentmondás van, úgy a kiegészítő feltételekben, illetve záradékokban foglalt rendelkezések az irányadóak.

TÚLFESZÜLTSÉG – KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (TUL)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban túlfeszültség miatt bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározottak szerint.

A túlfeszültség a villamos, és elektronikus hálózatokban, illetve azok elektromos, elektronikus berendezéseiben a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség.

1. Jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint biztosítási esemény a biztosított elektromos, elektronikus berendezéseknek, vagy elektronikus részegységeknek túlfeszültség okozta károsodása.

Túlfeszültség okozta károsodás akkor következik be, ha a túlfeszültség nagysága meghaladja a berendezés, vagy annak részegysége által elviselhető mértéket, és ennek következtében visszafordíthatatlan károsító folyamat következik be, ami a berendezést, vagy részegységét üzemképtelenné teszi.

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján akkor téríti meg a túlfeszültség okozta károsodást, amennyiben a kár oka és a károsodás túlfeszültségből

eredő jellege szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

2. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A biztosítási szerződésben rögzített kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő fél/biztosított kötelezettsége kiterjed a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában működőképes túlfeszültség védelmi rendszer kiépítésére és üzemeltetésére is.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában túlfeszültség védelmi rendszer alatt a túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések tápellátó- és jelvezetékeire telepített védelmi rendszer értendő, mely:

- a tápellátás esetében az üzemi (áramszolgáltatói), hálózati frekvenciás túlfeszültség vonatkozásában annak érzékelését és fellépése esetén a hálózat lekapcsolását, a nagy frekvenciájú tranziens túlfeszültség vonatkozásában a hatályos szabványok szerint kiépített többlépcsős tranziens túlfeszültség védelmi rendszert jelenti;

- a jelvezetéki hálózat esetében a hatályos szabványok szerint kiépített többlépcsős tranziens túlfeszültség-védelmi rendszert jelenti.

Többlépcsős tranziens túlfeszültség védelmi rendszer a durva-, közép- és finomvédelmi fokozatok (T1-T2-T3) egymásra épülő műszaki megvalósítása.

3. A biztosító nem téríti meg a kárt,

- ha a kiépített túlfeszültség védelem nem volt működőképes a biztosítási esemény bekövetkeztének az időpontjában,

- ha a túlfeszültség védelem minimális szintjének káridőponti kiépítettsége nem igazolt,

- ha az a túlfeszültség védelmi rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett,

- ha a biztosítási esemény kapcsán kizárólag maga a túlfeszültség-védelmi rendszer károsodott.

4. A túlfeszültség védelmi rendszer biztosító szolgáltatásához kapcsolódó minimális szintje: Amennyiben a többlépcsős túlfeszültség védelmi rendszer nem kerül teljeskörűen kiépítésre, a biztosító a következő részleges védelem megvalósulása esetén is teljesít szolgáltatást, ezt mint a túlfeszültség védelem – biztosító szolgáltatásához kapcsolódó - minimális szintjét meghatározva:

- a T1 és T2 fokozat kiépítettsége (T3 fokozat nélkül) vagy

- önmagában a T3 fokozat kiépítettsége (a T1 és T2 fokozat nélkül).

A túlfeszültség védelmi rendszer kiépítettségének és működőképességének igazolása a biztosított kötelezettsége a 7. pontban leírtakra figyelemmel.

5. Kártérítési limit

A biztosító jelen kiegészítő feltételek szerinti szolgáltatásának biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése körében alkalmazott speciális önrészesedési rendelkezések

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése során – eltérően a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedéstől (alap önrészesedés) - a túlfeszültség védelmi rendszer biztosítási eseménykori kiépítettségének mértékétől függően a következő önrészesedési mértéket alkalmazza:

xxxxxxxx és funkciója / túlfeszülts ég védelem megvalós ult szintje

többlépcsős (T1-T2-T3)

túlfeszültség– védelmi rendszer kiépítettsége dokumentálta n igazolt

többlépcsős túlfeszültségvédelmi rendszer kiépítettsége nem

valósul meg, de

a T1 és T2

fokozat kiépítettség e dokumentál

tan igazolt

a T3 fokozat

kiépítettség e dokumentál tan igazolt

- termelési célú

épületfelü gyelet, - üzemeltet és

alap önrészesedés szerződés szerint

a kár 35%- a, de minimum a szerződésb en összegszerű en feltüntetett önrészesed

és

a kár 50%-a, de minimum a szerződésb en összegszerű en feltüntetett önrészesed

és

- irodai

- egyéb és nem helyhez kötötten üzemelő

alap önrészesedés szerződés szerint

alap önrészesed és szerződés szerint

A berendezés funkciója szerinti csoportok értelmezése:

- termelési célú: olyan, berendezés, melynek üzemképtelensége közvetlen befolyással lehet a tevékenységre (akár gyártóüzemi, akár szolgáltatói), pl.: annak folytonosságára, vagy volumenére (itt nem figyelembe véve a párhuzamos kapacitások rendelkezésre állását)

- (pl.: irodai környezetben a tervező szoftvereket futtató pc termelési célú eszköz egy tervezőirodánál; hídmérleg; orvostechnika; CNC; gyártóüzemi gépsor)

- irodai: pl.: pc, nyomtató, fénymásoló, szkenner, projektor, üzleti célú szórakoztató elektronika

- épületfelügyelet, -üzemeltetés: pl.: vagyonvédelmi (pl. jelzőrendszer, beléptető rendszer, kamerarendszer), épületvilágítás, telefonközpont, napelemes rendszerek

- egyéb és nem helyhez kötötten üzemelő: pl.: mobil munkagépek vezérlése, szórakoztató elektronika, digitális reklámfelület.

7. A biztosító a jelen kiegészítő feltételek szerinti szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges dokumentumként a szerződő fél/biztosított köteles benyújtani a biztosítási esemény megvalósulása előtt kiépített túlfeszültség-védelmi rendszer műszaki adatait tartalmazó bizonylatokat (pl.: üzembe helyezési jegyzőkönyv, időszaki karbantartás elvégzéséről kiállított igazolás) és a biztosító kérésére a túlfeszültség védelmi rendszer kiépítettségének mértékére és működőképességére vonatkozó szakértői igazolást.

VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁR–

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J21)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkat.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a biztosítási szerződésben foglaltak az irányadók.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyek rongálásra, rombolásra irányuló öncélú szándékos cselekedete, amely nem valamely vagyontárgy megszerzéséhez vagy annak kísérletéhez kapcsolódik.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett az alábbi események során bekövetkezett károk:

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

b) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs,

c) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

d) terrorcselekmény,

e) üvegtörés.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azt:

- a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával;

- grafiti (falfirkálás) által okozták.

4. A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának a költségeire sem.

5.A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól,

- a biztosítási esemény pontosítása valósult meg az egyértelműsítés érdekében, illetőleg,

- az üvegtöréskár kizárásra került.

XXXX, KOROM ÉS HŐ HATÁSA ÁLTAL OKOZOTT KÁR–

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J23)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

1. Jelen kiegészítő biztosítás szerint a kockázatviselési helyen bekövetkező biztosítási esemény a füst, a korom és a hő hatása által okozott kár.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító – az erre vonatkozó kártérítési limit erejéig - vállalja azon károk megtérítését, amelyek a biztosított saját tulajdonát képező, vagy a nyilvántartásában szereplő idegen tulajdonú tüzelő, fűtő, hűtő, főző, vagy szárítóberendezésekből hirtelen, váratlanul, véletlenszerűen, a nem rendeltetésszerűen kiáramló füst,korom és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkeznek. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes, és megtéríti az ezzel együttjáró füst által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

3. A biztosító nem téríti meg a füst és hő okozta azon károkat, amelyek

- magában a füstöt (kormot), illetve hőt kibocsátó tárgyakban keletkeznek;

- az egyes biztosított vagyontárgyak használati értékét nem csökkentik és csak kizárólag esztétikai jellegűek;

- a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeznek.

4. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza

5. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy a füstkár téríthetősége kiegészült, és limitkorlátozás lépett érvénybe.

DEKONTAMINÁCIÓS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE–

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J24)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült dekontaminációs költségeket a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosításban meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításának költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított vagyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

4. Nem téríti meg továbbá a biztosító

a) a nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, valamint

b) a füst- és koromszennyezés

okozta vagy azzal összefüggésben felmerült károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e vagy sem.

5. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy a füst- és koromszennyezés kizárásként került megjelölésre..

ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK KÜLSŐ OKBÓL BEKÖVETKEZŐ TÖRÉS KÁRA –

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (IEK)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított elektronikus eszközöknek balesetszerűen - előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső erőhatás miatt – bekövetkezett olyan törés, repedés kárát, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza.

1. Jelen záradék értelmében törés, repedés biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

a) leesés, lökés, ütközés,

b) idegen tárgyak általi akadályoztatás.

2. Önrészesedés:

A jelen kiegészítő biztosítás alapján térülő károk esetén a kárból levonásra kerülő önrészesedés a biztosítási szerződésben feltüntetett önrészesedés, kivéve a hordozható, mobil elektronikus eszközök, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek és tartozékok kárai esetén, amikor a kárból levonásra kerülő önrészesedés a kár 30%-a, de minimum a szerződésben összegszerűen feltüntetett önrészesedés.

3. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg azok a károk, melyek a rendeltetésszerűen cserélhető megmunkáló részegységekben (pl. vágó-, fúró-, maró-, csiszoló- és fényezőszerszámokban, adapterekben), öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, törés által keletkeztek.

A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

4. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek és tartozékok nem szerepelnek a továbbiakban kizárásként, és téríthetőségükre az önrészesedés itt meghatározott különös szabálya vonatkozik.

ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK TÖRÉS KÁRA –

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított elektronikus eszközöknek balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, belső és/vagy külső erőhatás miatt bekövetkezett olyan törés, repedés kárát, amely a biztosított vagyontárgyak részleges, vagy teljes működésképtelenségét okozza. Elektronikus egységek esetén kizárólag a külső erőhatás miatt bekövetkezett törés, repedés kár minősül biztosítási eseménynek.

1. Jelen záradék értelmében külső erőhatás miatt bekövetkező törés, repedés kárnak kizárólag az a kár minősül, melynek oka:

a) leesés, lökés, ütközés,

b) idegen tárgyak általi akadályoztatás.

2. Jelen záradék értelmében belső erőhatás miatt bekövetkező törés, repedés kárnak kizárólag az a kár minősül, melynek oka:

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása,

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) nem megfelelő elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,

f) a szokásosnál nagyobb erőhatás, túlterhelés,

g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

h) túlhevülés (a hőnek, lángnak kitett berendezések kivételével),

i) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),

k) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,

l) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,

m) hibás munkavégzés, mint pl. a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, szakmai tévedése, a vonatkozó előírások be nem tartása.

3. Önrészesedés:

A jelen kiegészítő biztosítás alapján térülő károk esetén a kárból levonásra kerülő önrészesedés a biztosítási szerződésben feltüntetett önrészesedés, kivéve a hordozható elektronikus eszközök, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek és tartozékok kárait. Ezek esetén a kárból levonásra kerülő önrészesedés a kár 30%-a, de minimum a biztosítási szerződésben összegszerűen feltüntetett önrészesedés.

4. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg azok a károk, melyek a rendeltetésszerűen cserélhető megmunkáló részegységekben (pl. vágó-, fúró-, maró-, csiszoló- és fényezőszerszámokban, adapterekben), öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, törés által keletkeztek.

5.A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek és tartozékok nem szerepelnek a továbbiakban kizárásként, és téríthetőségükre az önrészesedés itt meghatározott különös szabálya vonatkozik.

HORDOZHATÓ ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK TELEPHELYEN KÍVÜLI KITERJESZTETT BIZTOSÍTÁSA –

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított és a biztosított munkavállalója által használt elektronikus eszközökben – ellenkező megállapodás hiányában – Magyarország területén keletkezett károkat.

2. Biztosított vagyontárgyak: a kiegészítő biztosítás fedezete kizárólag azokra az - alapbiztosításban biztosított - elektronikus eszközökre terjed ki, amelyeket a biztosított valamilyen folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója részére visszaszolgáltatási kötelezettséggel átadott.

3. Jelen záradék alkalmazása mellett sem terjed ki a biztosítási fedezet

- közúti gépjárműre (kívülre, azaz nem a jármű utas-, vagy csomagterébe);

- légi járműbe vagy légi járműre;

- vízi járműbe vagy vízi járműre szerelt eszközökre.

4. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződéssel biztosított valamennyi kockázatra kiterjed.

5. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a biztosított elektronikus eszközök feltöréses lopás káraira.

a) Feltöréses-lopásnak minősül, ha a tettes a biztosított elektronikus eszköz tárolására szolgáló gépjármű feltörését úgy követi el, hogy a megfelelően lezárt, zárt karosszériás gépjárműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatol be.

b) Feltöréses-lopás kár a biztosított vagyontárgy feltöréses lopással való eltulajdonításából eredő kár, vagy a biztosított elektronikus eszközben a lopás kísérlete során okozott rongálási kár.

6. Nem téríti meg a biztosító a keletkezett kárt, ha:

a) a gépjármű nem volt megfelelően lezárva a káresemény időpontjában;

b) szállítóeszközben nem volt riasztószerkezet,

c) az 20,00 és 06,00 óra között keletkezett és a szállítóeszköz nem lezárt helyiségben, vagy folyamatosan őrzött parkolóban / telephelyen került elhelyezésre;

d) a kár a szállított eszközök szállítójárműbe történő ki/bepakolása közben következett be;

e) a biztosított vagyontárgyakat nem a gépjármű lezárt és betekintés ellen kívülről minden irányból védett csomag- vagy rakodóterében szállították.

7. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha

a) bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortérfedél) nyitott, le-, kiszerelt ill. sérült volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a gépjárműbe történő jogtalan behatolást,

b) bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a gépjármű kulcsainak használata nélkül is működtethető,

c) a gyárilag beépített vagy utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl.

elektronikus jelzőrendszer, indításgátló) a lopáskár időpontjában nem volt üzemképes, vagy nem volt bekapcsolva (védelemre kész állapotba helyezve).

Lezárt csomagterű vagy rakodóterű a gépjármű, ha csomag- vagy rakodótere

- a betekintés ellen kívülről minden irányból védett, és

- az utastér felől fémlemezzel le van zárva, valamint

- az oda való behatolás a külvilág felől rongálás nélkül nem valósítható meg.

Nem tekinthető lezárt csomag- vagy rakodóterűnek az egyterű személygépjármű „kalaptartóval” lefedett csomagtere.

HORDOZHATÓ ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK TELEPHELYEN KÍVÜLI BIZTOSÍTÁSA – KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS(IHA)

3. Jelen záradék alkalmazása mellett sem terjed ki a biztosítási fedezet

- közúti gépjárműre (kívülre, azaz nem a jármű utas-, vagy csomagterébe);

- légi járműbe vagy légi járműre;

- vízi járműbe vagy vízi járműre szerelt eszközökre.

4. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződéssel biztosított valamennyi kockázatra kiterjed, kivéve a szállítást (beleértve a fel-, le- átrakodást is). Szállítás esetén kizárólag a következő kockázatokra terjed ki a fedezet:

a) a szállító járművet ért közlekedési baleset,

b) a biztosított munkavállalóját ért közlekedési baleset,

c) rablás valamint

d) tűz, robbanás, árvíz, villámcsapás, földrengés, vihar.

5. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a biztosított elektronikus eszközök feltöréses lopás káraira.

6. Nem téríti meg a biztosító a keletkezett kárt, ha:

a) a gépjármű nem volt megfelelően lezárva a káresemény időpontjában;

b) szállítóeszközben nem volt riasztószerkezet,

c) az 20 és 06 óra között keletkezett és a szállítóeszköz nem lezárt helyiségben, vagy folyamatosan őrzött parkolóban / telephelyen került elhelyezésre.;

d) a kár a szállított eszközök szállítójárműbe történő ki/bepakolása közben következett be;

e) a biztosított vagyontárgyakat nem a gépjármű lezárt és betekintés ellen kívülről minden irányból védett csomag- vagy rakodóterében szállították.

7. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha

b) bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a gépjármű kulcsainak használata nélkül is működtethető,

c) a gyárilag beépített vagy utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. elektronikus jelzőrendszer, indításgátló) a lopáskár időpontjában nem volt üzemképes, vagy nem volt bekapcsolva (védelemre kész állapotba helyezve).

Lezárt csomagterű vagy rakodóterű a gépjármű, ha csomag- vagy rakodótere

a. a betekintés ellen kívülről minden irányból védett, és

b. az utastér felől fémlemezzel le van zárva, valamint

c. az oda való behatolás a külvilág felől rongálás nélkül nem valósítható meg.

Nem tekinthető lezárt csomag- vagy rakodóterűnek az egyterű személygépjármű „kalaptartóval” lefedett csomagtere.

8. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő / biztosított kötelezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a) mindazon zárakat (a gyújtáskapcsolót is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek

elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájutottak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;(a tároló zárcseréjét töröltem, mivel ennek a casco esetében, a járműnek a lezárt tárolóból való ellopásakor volt jelentősége)

b) a vagyonvédelmet szolgáló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani;

c) a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik.

9. Ha a biztosító a kárt megtérítette, az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosított munkavállalójától, ha a biztosított vagyontárgy károsodása a munkavállaló

a) jogellenes és szándékos magatartásával összefüggésben,

b) 2,5‰-ot meghaladó súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

c) érvényes gépjárművezetői engedély nélküli gépjárművezetéssel okozati összefüggésben,

d) nem a biztosított által kiadott munkafeladat- végzés céljából történő szállítás, munkavégzés, tárolás közben keletkezett.

A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

FŰTŐ- VAGY HŰTŐBERENDEZÉSEK NEM MEGFELELŐ MŰKÖDÉSE –

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (IFH)

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak a fűtés vagy hűtés kimaradása következtében keletkező károsodása.

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított fűtő- vagy hűtőberendezések nem megfelelő működéséből adódóan keletkeztek.

2. A biztosító a kárt csak akkor téríti meg, ha a következő előírások mindegyike teljesül:

- a fűtő- vagy hűtőberendezések (ellátó rendszer) a szerződésben biztosítási összeggel megjelölve biztosításra feladásra kerültek,

- riasztó rendszer automatikusan figyeli és dokumentálja a páratartalmat és a hőmérsékletet az eszközök üzemelési területén, a figyelt paramétereknek a gyártói előírásokban meghatározott tűrési szintet meghaladó eltérése

esetén a rendszert leállítja, és riasztási jelet ad a kezelő személyzet felé,

- a klímaberendezés és az ellenőrző és riasztó rendszerének telepítését a gyártók ajánlásai szerint szakember végezte, azokat szakképzett személyzet üzemelteti, és a rendszeres karbantartás tartalma és időpontja igazolható.

3. .A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

ADATHORDOZÓK, ADATOK KÁROSODÁSA –

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (IAK)

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosított részére megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított elektronikus eszközök használatához szükséges, biztosítási összeggel biztosításra feladott adathordozókban és az azokon tárolt adatokban keletkezett károkat, ha a kár az adathordozónak a vagyonbiztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő fizikai kára közvetlen következtében keletkezett.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Jelen kiegészítő biztosítással biztosítható vagyontárgyak:

- a rendeltetésszerűen cserélhető - nem a biztosított elektronikus eszköz szerves részét képező - külső adathordozók,

- a biztosított – külső, vagy belső – adathordozókon tárolt elektronikus adatok.

3. A jelen kiegészítő biztosítás nem nyújt fedezetet:

a) az orvosi berendezésekben lévő vagy abból származó adatokra,

b) sokszorosító berendezésekben lévő vagy abból származó adatokra,

c) a kizárólag a központi egység fő memóriájában tárolt adatokra,

d) a még kereskedelmi forgalomba nem hozott vagy rendeltetés szerinti használatra nem kész programokból származó adatokra,

e) jogellenesen használt programokból (kalózmásolatokból) származó adatokra.

4. A biztosító nem téríti meg az elektronikus adatokban keletkezett kárt, ha

a) az adathordozók külső behatás nélküli kopása és/vagy elhasználódása, felületi kopása, elöregedése vagy alkatrész-meghibásodása miatt keletkezett,

b) a biztosítási eseményt követően a sérült adatok helyreállítására, pótlására nem kerül sor.

5. A biztosítási fedezet nem terjed ki

a. a biztosítási eseményt követően módosított vagy bármilyen módon továbbfejlesztett biztosított adatokra,

b. a programhibák megszüntetésével és/vagy a kézi úton bevitt adatok helyesbítésével kapcsolatos költségekre.

6. Biztosítási összeg

Az elektronikus adatok biztosítási összegét az alábbi műveletekhez szükséges legmagasabb költségek összege alapján kell meghatározni:

a. az adatok és programok ismételt, automatikus géprevitele a biztonsági másolatok adathordozóiról,

b. az adatok és programok ismételt, automatikus vagy kézi bevitele az eredeti programokból vagy a biztosított rendelkezésére álló dokumentumokból (ideértve azok újonnan történő összeállítását és szerkesztését is),

c. a rendszer és a standard programadatok pótlása és ismételt bevitele.

A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

7. Biztosítási szolgáltatás

Elektronikus adatokban keletkezett kár esetén a biztosító a biztosítási esemény miatti szükségessé váló alábbiakban felsorolt műveletek során ténylegesen és szükségesen felmerült költségeket téríti meg a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegig:

a. az elektronikus adatok és programok ismételt, automatikus géprevitele a biztonsági másolatok adathordozóiról,

b. az elektronikus adatok és programok ismételt, automatikus vagy kézi bevitele az eredeti programokból vagy a biztosított rendelkezésére álló dokumentumokból (ideértve azok újonnan történő összeállítását és szerkesztését is),

c. a rendszer és a standard programadatok pótlása és ismételt bevitele.

8. A biztosított speciális kármegelőzési kötelezettségei

A kármegelőzési kötelezettségek teljesítése érdekében a biztosított köteles

a. elvégezni a biztonsági adatmásolási eljárásokat legalább hetente egyszer. (A biztonsági adathordozók zárt helyen tárolandók, pl. acél

szekrényben, lehetőleg speciális adatvédelmi széfben.),

b. betartani a gyártónak az adatfeldolgozó berendezésekre és az adathordozókra vonatkozó karbantartási és állagmegóvási utasításait, illetve ajánlásait,

c. gondoskodni arról, hogy a biztosított dolgozói írásos nyilatkozattal beleegyezésüket adják, hogy minden adatfeldolgozó berendezést kizárólag a munkájuknak megfelelő célra használnak fel, és kizárólag olyan adatokat illetve programokat használnak fel, amelyekre a biztosított érvényes jogosultsággal rendelkezik.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a 8. a), b) és c) pontban felsorolt kármegelőzési kötelezettség megszegése súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító mentesülésére ad alapot.

9. Fogalmak

a) Elektronikus adat:

Olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektronikus adatkezelésre, vagy eszközök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához, és kezeléséhez szükségesek.

b) Adathordozó:

Az adathordozó géppel olvasható információkat tartalmazó tárolóeszköz.

A felhasználó által nem cserélhető (belső) adathordozó pl. merevlemez.

A felhasználó által cserélhető (külső) adathordozó pl. a hordozható merevlemez, a mágnesszalag, a CD, DVD, a hajlékony lemez.

c) Fizikai kár:

A fizikai veszteség / fizikai kár a vagyontárgyak anyagában keletkezett fizikai károsodás. A vagyontárgyak anyagában keletkezett fizikai károsodás nem foglalja magában az adatok vagy szoftverek károsodását, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok olyan hátrányt okozó változására, amelynek oka az eredeti struktúra törlése, sérülése, deformációja.

d) Forgalomba hozott és használatra kész programok:

Jelen biztosítás szempontjából azon programok, melyek fejlesztési szakasza lezárult miután megfeleltek minden próbafuttatáson, illetve sikeresnek bizonyultak a napi használat során.

ZÁRADÉKI BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ÁTVITELI ÉS ELOSZTÓ RENDSZEREK KIZÁRÁSA

– ZÁRADÉK (I16)

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy bár a biztosítási szerződési feltételek, a tételesen megjelölt záradékok és az esetleges egyéb feltételek változatlanul érvényben vannak,

1. Jelen biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) átviteli és elosztó hálózatokra, ideértve a vezetékeket, kábeleket;

b) az átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezésekre, ideértve az alállomásokat is;

c) az elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatokra, telefon- vagy távíró jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatokra, továbbá valamennyi hangfrekvenciás-, illetve vizuális jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatra.

2. A jelen záradékban foglalt kizárás hatálya alá azon földfeletti és földalatti berendezések tartoznak, melyek a biztosított telephelyen levő biztosított hálózati rendszertől 150 méternél távolabb helyezkednek el.

ELŐGONDOSKODÁS– ZÁRADÉK (J25)

1. A biztosító – pótdíj ellenében – a kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) százalékos arányban rögzített előgondoskodási összeggel – de legfeljebb 10 százalékkal – megnövelve veszi figyelembe.

2. Az előgondoskodási összeg célja, hogy a biztosítási időszak alatti értéknövelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottságot kiküszöbölje.

3. Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és azok biztosítási részösszegeire vonatkozik:

- épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújításokra,

- műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és kölcsönvett vagyontárgyakra,

- készletek esetén az új beszerzésekre.

4. Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott előgondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.

5. Jelen záradék sem mentesíti a szerződőt a változás bejelentési kötelezettsége alól.

6. A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza

ELŐÍRÁSOK KÖZVETÍTŐ KOCSIK ELEKTRONIKUS ESZKÖZEI BIZTOSÍTÁSÁRA – KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁS

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerződő fél/biztosított kármegelőzési kötelezettsége a rádió- vagy TV-adást sugárzó közvetítő kocsiba vagy átjátszó gépjárműbe szerelt biztosított hang- és/vagy képtechnikai berendezésekre vonatkozóan az alábbiakra is kiterjed:

a) Műszaki biztonsági ellenőrzés

A biztosított vagyontárgyak dokumentált biztonsági ellenőrzése legalább évente egyszer, melyet megfelelő végzettségű mérnök végez el annak érdekében, hogy azok megfelelően üzemképes állapotban legyenek, és teljesítsék az előírt biztonsági követelményeket.

b) A biztosított vagyontárgy felügyelete Automatikus vészhelyzeti riasztórendszer van

beszerelve a biztosított vagyontárgyak figyelésére tűz

/ lopás elleni óvintézkedésként, mely lehetővé teszi a megfelelően kiképzett, felelős, folyamatos ügyeletet ellátó személyzet haladéktalan intézkedését a riasztást követően, még a szokásos munkaidőn kívül is.

c) Tűzoltó berendezések

Megfelelő számú, maradványmentes oltóanyagot – pl. CO2 – alkalmazó kézi tűzoltó berendezés áll rendelkezésre.

A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

Allianz Hungária Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata