Hatályos: 2012. április 15-étől

Aranyszárny CLaVis

rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás

különös feltételei (G75/2012)

Nysz.: 15101

Tartalomjegyzék

Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75) . . 3 I. Kiemelt jellemzők 3

II. Biztosítási esemény 3

III. A biztosító szolgáltatásai 3

IV. CLV Bónusz 3

V. A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj értékkövetése,

növelése és csökkentése, új biztosítási szolgáltatások választása 4

VI. A szerződő számlája, díjjóváírás 4

VII. A szerződéssel kapcsolatos költségek, terhelések 4

VIII. Tranzakciók 5

IX. A rendszeres díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, kötvénykölcsön 5

X. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások, a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 5

Kondíciós lista 7

Visszavásárlási táblázat 9

Tájékoztató a Teljes Költségmutatóról 10

A választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei 12

Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/2012)

A jelen életbiztosítási szerződési feltételek (a továbbiakban: alap- biztosítás különös feltételei) szerint megkötött biztosítási szerző- désekre az alapbiztosítás különös feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL11) (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadóak. Az alapbiztosítás különös feltételeiben és az általános feltételekben (a továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Kiemelt jellemzők

1. Az Aranyszárny CLaVis életbiztosítás egy rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, teljes életre szóló életbiztosítás.

2. A szerződő a biztosítási díjat – mind a rendszeres díjat, mind pedig az eseti díjat – forintban fizeti.

A befizetett díjakból a biztosító befektetési egységeket vásárol. A befektetési egységek nyilvántartása, valamint a szerződés fennállása alatt felmerülő költségek és a biztosítások kockázati díjainak levonása forintban törté- nik; a biztosítási összegek forintban meghatározottak.

3. A szolgáltatások összegének meghatározásakor és tranzakciók végrehajtásakor, illetve a költségek elszá- molása során a biztosító a befektetési egységek vételi árát alkalmazza.

4. A szolgáltatási összegek kifizetése forintban történik.

II. Biztosítási esemény

A jelen alapbiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) szerint biztosítási eseménynek minősül:

– a biztosított halála a biztosítási szerződés fennállása alatt.

III. A biztosító szolgáltatásai

1. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító a jelen alapbiztosítás különös feltételei szerint létrejött biztosítási szerződésben a szerződő díjfizetése ellenében vállalja, hogy a biztosítottnak a biztosítási szerződés fennállása alatt bekövetkező halála esetén a haláleseti kedvezményezett részére haláleseti szolgáltatást nyújt.

Haláleseti szolgáltatásként a biztosító a haláleseti ked- vezményezett részére kifizeti

– a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét, továbbá

– a biztosítási szerződésben szereplő életbiztosítási ösz- szeget.

A fizetendő haláleseti szolgáltatás összegének megha- tározásához a biztosító a befektetési egységeknek a szol- gáltatási igény biztosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvényes vételi árfolyamát alkalmazza.

2. Befektetési szolgáltatás

A szerződő által választható eszközalapok leírását a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek IV. számú melléklete „A választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei” (továbbiakban: Eszközalap-leírás) tartalmazza.

A biztosító a befektetési egységek vételi és eladási árát forintban tartja nyilván.

IV. CLV Bónusz

A biztosító a biztosítási szerződés első 25 évére 10 bónuszidő-

xxxxxx xxxxxxx xxx (1–3., 4–6., 7–9., 10–12., 13–15., 16–17.,

18–19., 20–21., 22–23., 24–25. biztosítási évek). Az egyes bónusz időszakok végét követően a biztosító CLV Bónuszt ír jóvá a szerző- dő számláján a IV.1. pontban leírtak szerint.

A szerződő számláján eseti díjként jóváírt CLV Bónuszból kelet- kezett felhalmozási befektetési egységek a szerződés aktuális értékének részét képezik, és a szerződő bármikor kérheti ezek részleges vagy teljes visszavásárlását.

1. CLV Bónusz jóváírása

1.1. A 3. biztosítási évet követően a biztosító a szerződéskö- téskor vállalt éves rendszeres díj Kondíciós listában meg- határozott százalékát egy összegben, eseti díjként jóváírja a szerződő számláján, feltéve, hogy a jelen alapbiztosítás különös feltételei IV.2.1. pontjában felsorolt események a 3. biztosítási évfordulóig nem következtek be.

1.2. A 6., 9., 12., 15., 17., 19., 21., 23., 25. biztosítási évet

követően a biztosító az adott bónuszidőszak biztosítási éveire esedékes éves díjak számtani átlagának a Kondíciós listában meghatározott százalékát egy összegben, eseti díjként jóváírja a szerződő számláján, a jelen alapbiztosítás különös feltételei IV.2. pontját figyelembe véve.

A biztosító a CLV Bónusz összegét úgy állapítja meg, hogy az adott bónuszidőszak éveire vonatkozó éves biztosítási díjak összegét – a jelen alapbiztosítás különös feltételei

IV.2.2. pontját figyelembe véve – elosztja a bónuszidőszak éveinek számával, majd megszorozza a Kondíciós listában meghatározott százalékkal.

1.3. A biztosító a CLV Bónuszból képzett eseti díjakat a 3., 6., 9., 12., 15., 17., 19., 21., 23. és 25. biztosítási évfordulót követő hónap első munkanapjára érvényes vételi áron írja jóvá a szerződő számláján a rendszeres díjra vonatkozó aktuális felosztási aránynak megfelelően.

2. A CLV Bónusz összegét csökkentő események

2.1. A szerződő a CLV Bónuszra való jogosultsága az adott bónuszidőszakra vonatkozóan megszűnik, ha a biztosító az adott bónuszidőszakban a rendszeres biztosítási díjakból keletkezett felhalmozási befektetési egységek terhére rész- leges visszavásárlást, vagy rendszeres pénzkivonást hajt végre.

Ezen kívül a szerződő akkor sem jogosult bónuszjóváírásra, ha a szerződés a biztosítási évforduló napján díjmentesí- tett állapotban volt. Díjmentesítettnek tekintendő a szerződés

mindaddig, amíg a rendszeres díjfizetés visszaállításának feltételeként az elmaradt rendszeres díjak megfizetésre nem kerültek. A biztosítási évfordulót követő, későbbi időpontban történő rendszeres díjfizetés visszaállítása ese- tén – az évfordulót megelőző bónuszidőszakra vonatko- zóan – a szerződő nem válik jogosulttá utólagos bónusz- jóváírásra.

2.2. A biztosító a CLV Bónusz meghatározásakor a rendszeres díjfizetés szüneteltetésének és – ha a szerződés tartalmaz díjátvállalás kiegészítő biztosítást – a díjátvállalás szolgál- tatás teljesítésének időszakára eső díjat nem veszi figye- lembe. Ez, a szüneteltetés, díjátvállalás időszakának hosz- szától függően, jelentősen csökkentheti az adott bónusz- időszak végén jóváírandó CLV Bónusz összegét.

V. A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj értékkövetése, növelése és csökkentése,

új biztosítási szolgáltatások választása

A rendszeres biztosítási díj értékállóságának megőrzése érde- kében a biztosítási díj minden biztosítási évfordulón automa- tikusan 3%-kal növekszik. Ez az érték a szerződés fennállása alatt nem változtatható meg. A rendszeres biztosítási díj nem nö- vekszik a szerződés díjmentesítése, valamint díjátvállalás kiegé- szítő biztosítások – kivételt képez a kereső-képtelenség miatti díját- vállalás – szolgáltatási időszaka alatt.

A szerződőnek az automatikus 3%-os díjnövekedés helyett lehe- tősége van az általános feltételek IV.3. pontjában leírtak szerint a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj értékkövetésére, a rendszeres biztosí- tási díj, valamint a biztosítási összeg előzőektől eltérő mértékű növelésére, továbbá új biztosítási szolgáltatások felvételére.

A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek csök- kentésére három díjjal rendezett biztosítási év eltelte után van lehetőség (általános feltételek IV.3.2.2.).

A biztosítási díj csökkentésére három díjjal rendezett biztosítási

év eltelte után van lehetőség (általános feltételek IV.3.1.2.).

VI. A szerződő számlája, díjjóváírás

1. A szerződő számlája

A biztosító biztosítási szerződésenként elkülönített nyilván- tartást vezet az adott szerződéshez kapcsolódó befektetési egységekről (a továbbiakban: a szerződő számlája).

2. A befizetett biztosítási díjak befektetési egységekre váltása – díjjóváírás

A biztosító a befizetett díjelőleget és a díjelőlegen felül megfizetett rendszeres és eseti biztosítási díjat az általános feltételek III.5.2. pontjában meghatározottak szerint írja jóvá a szerződő számláján.

3. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztása

A biztosítási díj eszközalapok közti felosztására vonatkozóan az általános feltételek III.5.3. pontjában írtak irányadóak.

4. A biztosítási díj kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése

A biztosító a szerződéskötéskor meghatározott rend- szeres éves díj háromszorosát kezdeti befektetési egy- ségekben, az ezen felül megfizetett rendszeres és eseti biz- tosítási díjat felhalmozási befektetési egységekben helyezi el.

VII. A szerződéssel kapcsolatos költségek, terhelések

1. Az eszközalapok árfolyamában érvényesített költségek

A biztosító az alábbi költségeket az általános feltételekben leírtaknak megfelelően az eszközalapok árfolyamában érvényesíti.

– Alapkezelési díj: mértékét a hatályos Kondíciós lista tar- talmazza.

– Eladási és vételi ár közti különbség: A rendszeres és eseti biztosítási díjak befektetési egységekre váltása valamint az átvezetés esetén alkalmazandó eladási és vételi ár közti különbséget a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

2. A szerződő számlájáról érvényesített terhelések

2.1. Rendszeres terhelések

2.1.1. A kockázati díjak

A biztosító a kockázati díjakat az általános feltételek IV. 2. pontja alapján forintban határozza meg, és az általános felté- telek V. 1.1. xxxxxx szerint vonja le a szerződő számlájáról.

2.1.2. Kezelési költség

A biztosító a folyamatos költségeinek fedezetéül szolgáló havi kezelési költséget a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékéből az általános felté- telek V.1.2. pontja alapján forintban vonja le. A kezelési költ- ség aktuális értékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

2.1.3. Kezdeti költség

A biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a hatályos Kondíciós listában meg- határozott ideig és mértékben, minden biztosítási év végén csökkenti a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti be- fektetési egységek darabszámát úgy, hogy az egyes esz- közalapokhoz tartozó kezdeti befektetési egységek darab- számának aránya a levonással ne változzon.

2.2. A terhelések elszámolásának módja

A rendszeres terhelések és az el nem számolt terhelések elszámolása az általános feltételek V.2. pontja szerint történik. A biztosító az el nem számolt terheléseket az első há- rom biztosítási év eltelte után vonja le a szerződő szám- láján nyilvántartott felhalmozási befektetési egysé- gekből.

Amennyiben a szerződőnek nem áll rendelkezésére megfe- lelő számú felhalmozási befektetési egység a jelen alap- biztosítás különös feltételeinek VII.2. pontjában leírt költsé- gekre, a biztosítónak lehetősége van azokat a kezdeti be- fektetési egységekből visszavásárlási értéken levonni.

2.3. A szerződő igényeivel kapcsolatban felmerülő költségek

A következő költségek mindegyikének mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

– Számlakivonat költsége

– Átváltás költsége

– Átirányítás költsége

– Részleges visszavásárlás költsége

– Rendszeres pénzkivonás költsége

2.4. Egyéb költség

A biztosítási szolgáltatás kifizetésének költségét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

VIII. Tranzakciók

1. Átváltás

A szerződő az általános feltételek VI.1. pontja alapján kér- heti a számláján nyilvántartott befektetési egységeinek, a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek hatályos IV. számú mellékletében szereplő eszközalapok közti átváltását.

2. Átirányítás

A szerződő az általános feltételek VI.2. pontja alapján kérheti a rendszeres biztosítási díjak átirányítását, mely tranzakció az átirányítási igénynek a biztosítóhoz való beérkezését köve- tően megfizetett díjakra vonatkozik.

3. Részleges visszavásárlás

A szerződőnek az általános feltételek VI.3. pontja alapján lehetősége van részleges visszavásárlásra.

4. Rendszeres pénzkivonás

A szerződőnek az általános feltételek VI.4. pontja alapján lehetősége van rendszeres pénzkivonásra.

IX. A rendszeres díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, kötvénykölcsön

1. A rendszeres díjfizetés szüneteltetése

A szerződő három díjjal rendezett biztosítási év eltelte

után kérheti a rendszeres díjfizetés szüneteltetését.

A rendszeres díjfizetés szüneteltetése a biztosítási szerződés fennállása alatt legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb egyéves időszakra kérhető. A rendszeres díjfizetés szüne- teltetése alatt bármikor kérhető a rendszeres díjfizetés visszaállítása úgy, hogy az elmaradt rendszeres díjakat a kieső időszakra nem kell megfizetni. A rendszeres díjfizetés ismételt szüneteltetésére csak akkor kerülhet sor, ha az elő- ző szüneteltetési időszak végétől számítva már legalább 6 díjjal rendezett hónap eltelt.

A biztosító a díjfizetés szüneteltetése alatt a szerződő szám- lájáról továbbra is havonta levonja a biztosítási szerződést terhelő költségeket és díjakat.

2. Átvezetés

A szerződő az általános feltételek VII.2. pontja alapján kérheti a biztosítási szerződés rendszeres díjának az eseti díjból vásárolt felhalmozási egységekből átvezetéssel történő rendezését.

Díjelmaradás esetén a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek

X.1. pontjában részletezettek szerint a biztosító a szerződő kérése nélkül is alkalmazhatja az átvezetést.

3. Díjmentesítés

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – három díjjal rendezett biztosítási év eltelte után kérheti a biztosítási szerződés díjmentesítését.

A biztosítási szerződés díjmentesítésére akkor van lehető- ség, ha a biztosítási szerződés aktuális visszavásárlási értéke meghaladja a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értéket.

A biztosító a díjmentesítés alatt a szerződő számlájáról továbbra is havonta levonja a biztosítási szerződést terhelő költségeket és díjakat. Amennyiben a felhalmozási be- fektetési egységek nem nyújtanak fedezetet ezek tel- jesítésére, akkor a biztosító e költségeket a kezdeti befektetési egységekből – azok visszavásárlási értékén

– érvényesíti.

Ha az adott havi költségek és díjak megfizetésére sem a felhalmozási, sem a kezdeti befektetési egységek nem nyújtanak elegendő fedezetet, akkor a biztosítási szerződés az általános feltételek II.6.i) pontja alapján az adott hónap utolsó napján kifizetés nélkül megszűnik.

Díjelmaradás esetén a jelen alapbiztosítás különös feltéte- leinek X.1. pontjában részletezettek szerint a biztosító a szerződő kérése nélkül is alkalmazhatja a díjmentesítést.

4. Kötvénykölcsön

A nyújtható kölcsön mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

X. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások, a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások

Ha a szerződő az első elmaradt rendszeres biztosítási díj esedékességétől számított 3 hónapon belül fizetési köte- lezettségét nem teljesíti, a biztosító az alábbiak szerint jár el.

1.1. Ha a biztosítási szerződés rendelkezik legalább kéthavi rendszeres díjnak megfelelő eseti díjból származó befekte- tési egységgel, akkor a biztosító az elmaradt rendszeres biztosítási díjat, de legfeljebb a szerződő számláján lévő eseti díjnak megfelelő összeget eseti díjból átvezeti az álta- lános feltételek VII.2. pontjában leírtak szerint.

1.2. Ha a biztosítási szerződésen az eseti díj terhére a X.1.1.

pont szerint átvezetést nem lehet végrehajtani, akkor:

1.2.1. Az első három biztosítási évben,

– ha a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a biztosítási szerződést visszavásárolja.

– ha a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a biztosítás a X.2.1. pontban foglaltak alapján kifizetés nélkül megszűnik.

1.2.2. A harmadik biztosítási évet követően,

– ha a szerződésnek az első elmulasztott díj esedékes- ségének időpontjában van visszavásárlási értéke, és az a díjfizetés elmulasztását követő három hónap elteltével magasabb, mint a biztosító hatályos Díjszabásában elő- írt minimális összeg, akkor a biztosító a biztosítási szer- ződést díjmentesíti.

– ha a szerződésnek az első elmulasztott díj esedékes- ségének időpontjában van visszavásárlási értéke, és az a díjfizetés elmulasztását követő három hónap elteltével alacsonyabb, mint a biztosító hatályos Díjszabásában előírt minimális összeg, akkor, a biztosító a biztosítási szerződést visszavásárolja.

– ha a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a biztosítás a X.2.1. pontban foglaltak alapján kifizetés nélkül megszűnik.

2. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

2.1. A jelen alapbiztosítás különös feltételeire való hivatkozással létrejött biztosítási szerződés, a rendszeres díjfizetés három hónapon túli elmulasztása esetén – az általános feltételek

II.6. pontjában leírtakon kívül – kifizetés nélkül szűnik meg, ha a szerződésnek az első elmulasztott díj esedékességének időpontjában nincs visszavásárlási értéke.

2.2. Visszavásárlás

Amennyiben a biztosítási szerződésnek van visszavásárlási értéke, úgy a szerződő erre irányuló kérelme alapján – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szerződés bármikor visszavásárolható. Visszavásárláskor a biztosító az általános feltételek VII.4. pontja szerint számítja ki az aktuális visszavásárlási értéket, melyet a visszavásárlási táblázat – azaz a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek elválaszt- hatatlan részét képező II. számú melléklet – alapján állapít meg.

Jelen alapbiztosítás különös feltételei hatálybalépésének időpontja: 2012. április 15.

Kondíciós lista

az Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosításhoz

Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. TeleCenter: (06-40) 200-250

I. számú melléklet G75

Hatályos: 2012. április 15-étõl visszavonásig

E lista tartalmazza az Aranyszárny ClaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeiben meg- határozott, a szerzõdéskötéskor érvényes és a szerzõdés fennállása során nem módosítható, illetve évente egyszer módosítható díjakat, költségeket és egyéb feltételeket.

Bónuszidőszak (biztosítási évek)	Jogosultság megszer- zésének időpontja	Bónusz mértéke*
1–3	3. évforduló	15%
4–6	6. évforduló	15%
7–9	9. évforduló	15%
10–12	12. évforduló	15%
13–15	15. évforduló	20%
16–17	17. évforduló	15%
18–19	19. évforduló	15%
20–21	21. évforduló	15%
22–23	23. évforduló	15%
24–25	25. évforduló	15%

I.	Az alábbi költségek a biztosítás tartama alatt nem változnak	10. Eladási és vételi ár közti különbség eseti díjra: 25 000 000 Ft-ig	1%
		25 000 001 Ft – 500 000 000 Ft-ig terjedõ részre	0,5%
1.	Kezdeti költség: a kezdeti befektetési egységek darabszámát	500 000 001 Ft – 1 000 000 000 Ft-ig terjedõ részre	0,4%
	a biztosító 15 éven keresztül, minden biztosítási év végén 9%-	1 000 000 000 Ft feletti részre	0,25%
	kal csökkenti.
		11. Biztosítási szolgáltatás kifizetésének költsége:
	Kezdeti befektetési egységek vásárlására fordított díj: a	Átutalás esetén:	0%
	szerzõdéskötéskor választott éves rendszeres díj háromszo-	Postai csekken történõ kifizetés esetén:	0,5%
2.	rosa. Eladási és vételi ár közti különbség rendszeres díjra: 0%	12. CLV Bónusz
3.	Eladási és vételi ár közti különbség eseti díjból rendszeres
	díjra történő átvezetés esetén: 0%

II. Az alábbi értékeket a biztosító évente egyszer A költségváltoztatás mértékének maximuma: az adott költség utolsó változtatása óta eltelt időszakra vonatkozó fogyasztói biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzataként százalékos formában határozza meg. 1. Minimális eseti díj: 30 000 Ft

megváltoztathatja

árindex. Az eltelt időszakra vonatkozó fogyasztói árindexet a

2. Alapkezelési díj: 1,75%/év

A Likviditási eszközalap alapkezelési költsége

évente többször is módosulhat, mértéke 0–1,75%/év

3. Kezelési költség: 500 Ft/hó

4. Számlakivonat költsége: a biztosítási évfordulón kiküldött szám- lakivonat ingyenes, minden további 300 Ft/számlakivonat.

5. Átváltási költség: biztosítási évente az elsõ két átváltás ingyenes, minden további átváltás költsége az átváltott összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft és legfeljebb 3 500 Ft.

6. Részleges visszavásárlás költsége: a visszavásárolt összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft és legfeljebb 3 500 Ft.

A 6. biztosítási év eltelte után biztosítási évente az első, kizárólag az eseti díjak terhére kezdeményezett részleges visszavásárlás ingyenes.

7. Rendszeres pénzkivonás minimális összege: 15 000 Ft/hó

8. Rendszeres pénzkivonás költsége: a havi folyósított összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft és legfeljebb 3 500 Ft.

9. Átirányítási költség: nincs

(Nem lehet magasabb, mint a mindenkori átváltási költség.)

* A CLV Bónusz alapja: a 3. biztosítási év végén a szerző- déskötéskor vállalt éves rendszeres díj, a 6., 9.,12., 15., 17., 19., 21., 23. és 25. biztosítási év végén az adott bónuszidő- szak biztosítási éveire esedékes éves díjak számtani átlaga.

A bónusz jóváírása a jogosultság megszerzésének időpontját követő hónap első munkanapjára érvényes vételi áron történik. A CLV Bónusz részletes feltételei a jelen különös feltételek IV. pontjában találhatók.

III. Egyéb feltételek

1. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztási arányainak meg- határozásakor az egyes megvásárolandó eszközalapok aránya 5%-nál kisebb nem lehet.

2. Kötvénykölcsön maximuma: A kötvénykölcsön fedezeteként figyelembe vehetõ felhalmozási befektetési egységek 90%-a, csökkentve az igényelt kölcsönösszeg kamatával.

3. Amennyiben a szerződés fennállása során bármely időszak- ban a szerződő nem magánszemély, vagy a magánszemély szerződő nyilatkozik a kifizető/munkáltató által történő díjfize- tésről, akkor a kifizetéskori magánszemély szerződő részére kifizetett részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás,

valamint teljes visszavásárlás esetén a kifizetendõ összeg az alábbiak szerint kerül megállapításra:

a) A biztosító kiszámítja a tranzakcióban érintett befektetési egységek biztosítási feltételekben meghatározott vissza- vásárlási értékét.

b) Az így megkapott összeg a magánszemély szerződő(k) által befizetett díjak összegének erejéig adómentes és 100%- ban kifizethető.

c) Az ezen felüli rész visszavásárlási értéke a biztosítási feltételekben meghatározott visszavásárlási összeg 78,74%-a.

d) A vissszavásárlási érték a hatályos jogszabályok szerinti mértékben a szerződő személyi jövedelemadó-köteles egyéb jövedelmének minősül, amely után a biz- tosító a személyi jövedelemadóra vonatkozó hatályos szabályok alapján adóelőleget von le és utal át az adó- hatóságoknak.

e) A szerződő magánszemély által befizetett díjakból a ki- fizetésnél figyelembe vett rész (b) pont), a későbbi újabb részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás ese- tén vagy a szerződés visszavásárlásakor nem vehető fi- gyelembe.

4. A szerződő rendkívüli felmondása esetén (általános feltételek

II.6.2. pont) a biztosító jogosult a szerződésével való el- számoláskor kötvényesítési költséget érvényesíteni. A be- fektetési kockázatot ebben az esetben a szerződő viseli, és a biztosító a költségérvényesítést követően a biztosítási szerződés aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére. Kötvényesítési költség: 8 000 Ft

5. A biztosító a Kondíciós lista megváltozásáról – a változást 30 nappal megelőzően – a szerződőt írásban értesíti.

A hatályos Kondíciós lista az Aranyszárny CLaVis (G75) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.

Vételi árfolyamainkról az alábbi információs csatornákon keresztül tájékozódhat:

Generali TeleCenter: (06-40) 200-250 • xxx.xxxxxxxx.xx

Visszavásárlási táblázat

a kezdeti befektetési egységekre

Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. TeleCenter: (06-40) 200-250

II. számú melléklet G75

Hatályos: 2012. április 15-étõl visszavonásig

A biztosítás kezdetétől eltelt évek száma	Visszavásárlási százalék
0*	0%
1*	0%
2	23%
3	25%
4	28%
5	32%
6	36%
7	40%
8	45%
9	50%
10	56%
11	63%
12	71%
13	79%
14	88%
15 vagy afölött	100%

* Eltelt és díjjal rendezett évek száma

A hatályos visszavásárlási táblázat az Aranyszárny CLaVis (G75) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.

Tájékoztató a Teljes Költségmutatóról

az Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas,

befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosításhoz

Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. TeleCenter: (06-40) 200-250

III. számú melléklet G75

Hatályos: 2012. április 15-étõl visszavonásig

Tisztelt leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (un. unit linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Ön, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költségmutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások egy meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató érté- kéről Önt, mint leendő ügyfelet előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költségmutató (TKM) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány seg- ítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes

befektetés hozamához képest amiatt, hogy azt az adott unit linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A biztosított kora, neme és a díjfizetés módja

– A biztosított 35 éves férfi, aki

o 1 287 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő EUR-ért) egyszeri díjas, vagy

o 232 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő EUR-val) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt,

o ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással vagy átutalással történik.

Jelen módozat rendszeres díjas, így a TKM számítása 232 000 Ft-os éves díjjal történik. Az éves díj évente 3%-kal növekszik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

– A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatást is tartalmaz. A TKM ennek díját is figyelembe veszi költségként azokra a biztosítási szolgáltatásokra, amelyek a konkrét szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandóak.

Jelen Aranyszárny CLaVis biztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzője: 500 000 Ft-os életbiztosítási összeg.

A biztosítás időtartama

– A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

– Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik.

Xxxxx Xxxxxxxxxxx CLaVis biztosítás rendszeres díjas életbiztosítás, így a számítás időtartama: 10-15-20 év.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön befektetés céljából befektetési egységekhez kötött életbiztosítási terméket választott. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás TKM értéke:

10 évre: 5,85% – 8,85%

15 évre: 2,66% – 5,59%

20 évre: 1,52% – 4,41%

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tar- tam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos ké- pet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosítá- sokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (bal- eset- vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy mennyire likvid az adott szerződés, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosí- tásának lehetősége), illetve milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás, vagyis a termék mennyire testre szabható.

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált befekte- tési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

Generali-Providencia Biztosító Zrt.

Jelen melléklet az Aranyszárny CLaVis (G75) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás feltételeinek része.

A választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei

a forint alapú, befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. TeleCenter: (06-40) 200-250

IV. számú melléklet G50, G60, G60E, G60ST, G65, G65S, G75

Hatályos: 2011. július 1-jétől visszavonásig

Ezzel a korábban hatályos IV. számú melléklet hatályát veszti.

Általános tájékoztató az eszközalapok választásához

Az eszközalapok választásakor minden esetben tájékozódjon az eszközalap által megtestesített kockázati szintről. Döntéseinél vegye figyelembe, hogy megtakarításai milyen célt szolgálnak és, hogy megtakarításaival milyen kockázatot hajlandó felvállalni. A magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamot jelenthet, azonban rövidebb időszak alatt kiugró nyereséget/veszteséget is okozhat. Az árfolyamok vizsgálatánál mindig gondoljon arra, hogy a múltbeli eredmények nem jelentenek garanciát a jövő tekintetében.

Fontos tudnia, hogy a biztosító az eszközalapok befektetési elveit oly mértékben nem változtathatja meg, hogy az befolyásolja egy adott eszközalap

kockázati szintjét. Így az Ön által kiválasztott eszközalapok kockázati szintje az idő előrehaladtával állandó marad.

A befektetési kockázat

Befektetési kockázatnak nevezzük egy befektetés jövőbeli megtérülésének bizonytalanságát.

Amennyiben az eszközalap árfolyama gyakran és mind pozitív, mind negatív irányban erősen eltér átlagától, azaz hektikusan mozog, úgy kockázatosnak minősül. Ha az eszközalap árfolyama ritkán és kevéssé tér el az átlagtól, azaz kiegyensúlyozottan mozog, alacsony kockázatot képvisel.

Az eszközalap kockázati szintje az eszközalap teljesítményét is jellemzi. Hosszú távon (legalább 10–15 év) magasabb kockázatvállalással várhatóan magasabb hozam érhető el, rövid- (1–3 év) és középtávon (3–10 év) azonban nagyobb árfolyamkilengésekre, akár magas pozitív, de jelentősebb negatív hozamokra is lehet számítani. Ennek megfelelően a magasabb kockázatú eszközalapok esetében hosszú távon, a kockázati szinthez tartozó, várhatóan magasabb hozam jelezhető előre. A biztosító az eszközalapokat a ho- zamelvárások szerint egy ötfokozatú skálán értékeli, ahol * a legalacsonyabb

és ***** a legmagasabb várható hozamot jelenti.

Az eszközalapok kockázati szintjét a benne rejlő befektetések határozzák meg. A befektetési kockázatot a szerződő viseli.

A befektetési kockázatok típusai

Adószabályok változásának kockázata

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes be- fektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.

Árukockázat

Az árukockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás.

Devizaárfolyam-kockázat

A forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában ki- bocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére. (A forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő.)

Szélsőséges esetben valamely eszköz forintban kifejezett értéke annak el- lenére is csökkenhet, hogy saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

Értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos kockázat

Az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez, valamint egyéb társasági ese- mények kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.

Ingatlankockázat

Az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata.

Kamatkockázat

A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpa- pírok értékét. A kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kama- tozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.

Koncentrációs kockázat

Xxxxx a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.

Likviditási kockázat

Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszkö- zök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.

Működési kockázat

A működési kockázat az egyes intézmények működtetésében vagy elle- nőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetsé- ges veszteség.

Ország-, gazdasági és politikai kockázat

Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehet- nek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tő- kepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is. Az eszközalapok tel- jesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint.

Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatok.

Partnerkockázat

Amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő part- nerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni ma- radéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét.

Részvénypiaci kockázat

A részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap értékét a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyá- solják. Az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvények és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét.

A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.

Az eszközalapokra vonatkozó közös szabályok

Az eszközalapok forintban vannak nyilvántartva, és az eszközalapok esz- közeinek értékelése is forintban történik.

Minden eszközalap tartalmazhat

• piaci értéken min. 0% max. 30% arányban bankszámlapénzt,

• átmenetileg (legfeljebb 1 hónapig) rövid lejáratú (legfeljebb 1 év fu- tamidejű), a Magyar Állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank által Ma- gyarországon, kibocsátott értékpapírt, illetve rövid lejáratú (legfeljebb

1 hónap futamidejű), stabil, biztonságos banknál elhelyezett bank- betétet, ha az egyes eszközalapok befektetési elvei nem rendelkez- nek másként,

• az egyes eszközalapok befektetési elveibe illő befektetési politikával rendelkező befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyet, és bármely olyan értékpapírt, amely a befektetési politikának megfelel.

Az eszközalap hozamának növelése, illetve a kockázat csökkentése érdekében fedezeti, arbitrázs ügyletek, értékpapír-kölcsönzés, valamint visszavásárlási megállapodások is kapcsolódhatnak az egyes eszköz- alapokhoz, illetve befektetési eszközökhöz, ha ez az eszközalap befekte- tési politikájával nem áll ellentmondásban.

A választható eszközalapok

a képviselt befektetési kockázat alapján

1. Alacsony kockázatú eszközalapok:

• Likviditási eszközalap

• Pénzpiaci 2011 árfolyamvédett eszközalap

• Kötvény eszközalap

• Konzervatív vegyes eszközalap

2. Közepes kockázatú eszközalapok:

• Vegyes I. eszközalap

• Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap

3. Magas kockázatú eszközalapok:

• Vegyes II. eszközalap

• Magyar részvény eszközalap

• Külföldi részvény eszközalap

• New Energy részvény eszközalap

• Himalája ázsiai részvény eszközalap

• Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap

• IPO részvény eszközalap

• Dinamikus vegyes eszközalap

• DeLuxe részvény eszközalap

4. Kibocsátói garanciát tartalmazó eszközalapok:

• TrendMax árfolyamvédett eszközalap

• ÁrfolyamFix 2019 árfolyamvédett eszközalap

1. Alacsony kockázatú eszközalap

Likviditási eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap pénzeszközeit – elsősorban – legfeljebb három hónap futamidejű, a Magyar Állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank által, Magyarországon, forintban kibocsátott értékpapírokba fekteti. A befektetési stratégia a magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetéseket részesíti előnyben. A befektetések összeállításánál a biztosító törekszik arra, hogy az eszközalap árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meg- hirdetett árfolyamnál valamint, hogy az eszközalap hozama meghaladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat.

Az eszközalap összetétele és jellemzői miatt mindenekelőtt az átmeneti biz- tonságot keresők figyelmébe ajánlott.

Eszközalap indulása: 2011. július 1. Referenciaindex: 100%-ban ZMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3 hónap

Hozamelvárás: *

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Likviditási eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	2	Koncentrációs kockázat	2
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	1
Devizaárfolyam-kockázat	1	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	2	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	2
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	2	Részvénypiaci kockázat	1

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Pénzpiaci 2011 árfolyamvédett eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap pénzeszközeit rövid lejáratú (legfeljebb

1 év futamidejű), a Magyar Állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank által, Magyarországon, forintban kibocsátott értékpapírokba fekteti. Az esz- közalap befektetési stratégiájának kialakításakor a kockázatmentes be- fektetési lehetőség kerül párosításra a rugalmas időtávval. Ennek ered- ményeként az eszközalap teljesítménye alapján mind rövid, mind hosszú távon versenyképes alternatívája a banki betéti, valamint a folyószámlához kötött megtakarítási formáknak. Az eszközalap közvetlen befektetési esz- közök mellett a referenciaindexhez illeszkedő, közvetett befektetési formákat (például befektetési jegy) is tartalmazhat. A biztosító törekszik arra, hogy az eszközalap mindenkori aktuális vételi ára ne legyen alacsonyabb a 6 hónap- pal korábbi időpontra számított vételi árnál.

Ha a 3–12 hónap futamidejű állampapírok referenciahozamai 3% alá csök- kennek, akkor a további biztonságos működés érdekében a fent megha- tározott időszak módosítható. A biztosító a módosítás hatálybalépését tizen- öt nappal megelőzően a módosított időszakot honlapján teszi közzé.

Az eszközalap összetétele és jellemzői miatt mindenekelőtt az átmeneti biz- tonságot keresők figyelmébe ajánlott.

Eszközalap indulása: 2011. július 1. Referenciaindex: 100%-ban RMAX Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 6 hónap

Hozamelvárás: *

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Pénzpiaci 2011 árfolyamvédett eszközalap kapcsán

felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	2	Koncentrációs kockázat	2
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	2
Devizaárfolyam-kockázat	1	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	2	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	2
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	2	Részvénypiaci kockázat	1

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Kötvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap pénzeszközeit forintban és egyéb devizában denominált, a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank, hazai önkormányzatok, magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsá- tott értékpapírokba fekteti. Az eszközalap befektetési politikájának legfőbb célkitűzése olyan portfólió kialakítása, amely biztosítja a befektetett va- gyon értékének megőrzését, valamint az infláció feletti hozam elérését.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik befektetéseiket kevésbé kockázatos eszközökben akarják tudni.

Eszközalap indulása: 1999. október 5. Referenciaindex: 100%-ban MAX Composite Index Ajánlott befektetési időtáv: legalább 2–5 év

Hozamelvárás: **

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Kötvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	2
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	2
Devizaárfolyam-kockázat	1	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	2	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	2
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	1

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Konzervatív vegyes eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeinek 80%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokba, 20%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összetétel: 10% fejlett piaci részvények, 5% kelet- és közép- európai részvények, 5% egyéb fejlődő piaci részvények. A befektetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán rész- vénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó teljesítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai.

A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megál-

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik azt szeretnék, hogy megtakarításuk közép távon legalább infláció felett növekedjen, és ezért nem kívánnak magasabb kockázatot vállalni.

Eszközalap indulása: 1999. október 5.

Referenciaindex: 70%-ban MAX Composite Index,

30%-ban BUX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3–5 év

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Vegyes I. eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	2
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	2	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	2
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	3

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeinek 50%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint

lapításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési

napon legfeljebb ±10 százalékponttal lehet eltérni.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik konzervatív növekedésű, alacsony ingadozású, mégis vonzó befek- tetési potenciált jelentő lehetőséget keresnek.

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Referenciaindex: 80%-ban MAX Composite Index,

20%-ban MSCI World Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 3–5 év

Hozamelvárás: **

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Konzervatív vegyes eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	2
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	2
Devizaárfolyam-kockázat	2	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	2	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	2
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	2

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

2. Közepes kockázatú eszközalap

Vegyes I. eszközalap (70% kötvény – 30% részvény)

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeinek 70%-át forintban és egyéb devizában denominált, a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank, hazai önkor- mányzatok, magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pén- zintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott érték- papírokba, 30%-át pedig a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekbe fekteti. Az eszközalap közvetlen befektetési eszközök mellett a referenciain- dexhez illeszkedő, közvetett befektetési formákat (például befektetési jegy) is tartalmazhat.

A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megál- lapításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±5 százalékponttal lehet eltérni.

jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokba, 50%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összetétel: 20% fejlett piaci részvények, 15% kelet- és kelet- közép-európai részvények, 15% egyéb fejlődő piaci részvények. A befek- tetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes rész- vények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fej- lett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán részvénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó teljesítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai. Az eszközalap emellett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumen- tumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja, bármilyen piaci körülmé- nyek közötti pozitív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kockázat-hozam szint elérését.

A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megál- lapításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±10 százalékponttal lehet eltérni.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik kiegyensúlyozott növekedésű, alacsony ingadozású, mégis vonzó be- fektetési potenciált jelentő lehetőséget keresnek.

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Referenciaindex: 50%-ban MAX Composite Index,

50%-ban MSCI World Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 5–7 év

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	2
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	3	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	2
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	3

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

3. Magas kockázatú eszközalapok

Vegyes II. eszközalap (60% részvény – 40% kötvény)

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeinek 60%-át a Budapesti Ér- téktőzsdén jegyzett részvényekbe, 40%-át pedig forintban és egyéb devi- zában, a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank, hazai önkormányzatok, magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzintézetek és vál- lalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokba fekteti. A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megál- lapításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±5 százalékponttal lehet eltérni.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik hosszú távon kívánnak befektetni, de a tiszta részvénybefektetések ár- folyamkockázatát nem hajlandók felvállalni.

Eszközalap indulása: 1999. október 5.

Referenciaindex: 60%-ban BUX Index,

40%-ban MAX Composite Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: ****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Vegyes II. eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	2	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Magyar részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, hosszabb távon kedvező növekedési kilátásokkal rendelkező rész- vényekbe fekteti. A meghatározó részvényindex, a BUX komponensei mel- lett (nem meghatározó súllyal) a portfólió részét képezhetik jellemzően kisebb kapitalizációjú, az indexben még nem reprezentált vállalatok részvényei is. Az eszközalap az emelkedő pozitív irányú, hosszú távú részvénypiaci tendenciák kihasználására jött létre.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2000. október 2.

Referenciaindex: 90%-ban BUX Index, 10%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Magyar részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	2	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Külföldi részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeit külföldi, OECD tagországok tőzsdéin jegyzett, devizákban kibocsátott részvényekbe fekteti. A befek- tetési stratégia kialakításánál az eszközalap nagy hangsúlyt fektet a földrajzi,

az ágazati, és a szektorallokáció kialakításra. Az eszközalap törekszik a ma- gasabb hozam elérése érdekében alkalmazott befektetésekből származó kockázatokat csökkenteni egy jól diverzifikált portfólió felépítésével.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2000. október 2.

Referenciaindex: 40%-ban DJ Eurostoxx 50 Index,

40%-ban S&P 100 Index, 20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Külföldi részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

New Energy részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeit olyan társaságok részvényei- be fekteti, melyek megújuló, ill. alternatív energia hasznosításával foglal- koznak, ill. ezzel kapcsolatos termékeket, megoldásokat fejlesztenek. A megújuló energiaforrások (pl. vízenergia, napenergia, szélenergia, geoter- mikus energia) a technológia fejlődésével mind hatékonyabban állíthatóak a környezetet kímélő társadalmi célok szolgálatába. Várhatóan ezen meg- újuló energiaforrások, valamint a hatékonyabb, környezetkímélőbb és meg- bízhatóbb energiaellátás tehát jelentős szerepet fog játszani a jövőben.

Az alternatív energiák hasznosításában érdekelt társaságok többsége jel- lemzően kis- és középvállalati kategóriát képvisel, ugyanakkor aktív kutatás- fejlesztési tevékenységének köszönhetően jelentős növekedési kilátásokkal rendelkezik. Az eszközalap emellett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja, bármilyen piaci körülmények közötti pozitív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kockázat-hozam szint elérését.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb hozamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2007. április 2.

Referenciaindex: 80%-ban Ardour Global Alternative

Energy XL Index, 20%-ban az RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A New Energy részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Himalája ázsiai részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap Kínához, illetve Indiához kötődő vállala- tok részvényeibe kíván befektetni, azaz Távol-Kelet két meghatározó, óriási

népességű országának a fejlődéséből igyekszik profitálni. A gazdasági erő és növekedési potenciál tekintetében domináns ázsiai feltörekvő országok piaci megítélése hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, mostanság a világgazdaság motorjaiként tekintenek a térség vezető hatal- maira. A korábbi exportorientált termelő tevékenység mellett az életszínvonal javulásával párhuzamosan egyre inkább a belső fogyasztásban rejlő po- tenciál kerül előtérbe. A feltörekvő piacok befektetői megítélése az elmúlt időszakban jelentősen javult, a várható gazdasági növekedés lényegesen meghaladhatja a fejlett országok dinamikáját.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2007. július 17.

Referenciaindex: 40%-ban HangSeng Index, 40%-ban Nifty Index,

20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Himalája ázsiai részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap olyan fejlődő piaci cégek részvényeibe kíván befektetni, amelyek a dél- és közép-amerikai térség fejlődéséből kíván- nak profitálni. Ezen régió gazdasági szerkezete változatos képet mutat, mely egyrészt a gyarmati múlt örökségének, másrészt a fejlett országoktól való függésnek a következménye. A térség világgazdasági jelentőségét, súlyát és szerepét meghatározza nyersanyagokban való gazdagsága, mezőgazdasági termékei és az olcsó munkaerő. Latin-Amerika országai Brazília vezérletével a világ leggyorsabban fejlődő régiói közé tartoztak az elmúlt években, a várható gazdasági növekedésük lényegesen meghaladhatja a fejlett országok di- namikáját az előttünk álló időszakban.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2007. július 17.

Referenciaindex: 80%-ban S&P Latin-Amerika Index,

20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év.

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Az Eldorado latin-amerikai részvény eszközalap kapcsán

felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

IPO részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeit a világ részvénypiacain olyan társaságok részvényeibe fekteti, amelyek először jelennek meg a tőzsdén, vagyis elsődleges kibocsátás keretében vonnak be forrásokat befektetőktől, vagy tőzsdei előéletük néhány évre tekint vissza. Az eszközalap nem kívánja korlátozni sem földrajzi, sem iparági szempontból a befektetési célpontok körét, azonban a portfólió kialakításánál törekszik az erős diverzifikációra. A célpontok kiválasztásánál legfontosabb szempont az értékalapú meg- közelítés, amely esetenként kiegészülhet az egyes fejlődő térségek piacain megjelenő új kibocsátások népszerűségének kihasználásával. A portfó- lióban nem lehet olyan részvény, amelynek tőzsdei bevezetése több mint 5 éve történt, így a portfólió összetétele időszakról időszakra változik.

Az eszközalap emellett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumen- tumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja, bármilyen piaci körülmények közötti pozitív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kockázat-hozam szint elérését.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2008. október 15.

Referenciaindex: 80%-ban MSCI World Index, 20%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év.

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Az IPO részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Dinamikus vegyes eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeinek 20%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog- hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokba, 80%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcél- zott összetétel: 40% fejlett piaci részvények, 20% kelet- és közép-európai részvények, 20% egyéb fejlődő piaci részvények. A befektetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypia- cok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán részvénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó teljesítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai. Az eszközalap emellett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja, bármilyen piaci körülmények közötti pozitív hozam elérése. A stratégia rugal- massága biztosítja a kedvező kockázat-hozam szint elérését.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Referenciaindex: 80%-ban MSCI World Index, 20%-ban MAX Composite Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A Dinamikus vegyes eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

DeLuxe részvény eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeit olyan külföldi tőzsdéken jegyzett, elsődlegesen nyugat-európai és amerikai társaságok részvényeibe fekteti, mely cégek luxusmárkáikról, luxustermékeikről váltak világhírűvé (pl. Bulgari, Louis Vuitton, Audi, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxx). A minőségi ter- mékekkel igényes fogyasztókat célzó vállalatok szektorspecifikus kocká- zatokkal rendelkeznek, értékesítéseik alakulása nagymértékben kötődhet a világgazdaság növekedési kilátásaihoz. Az alap az emelkedő, pozitív irányú részvénypiaci tendenciák kihasználására jött létre.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb kockázatvállalásért cserébe hosszú távon magasabb ho- zamot kívánnak elérni.

Eszközalap indulása: 2007. április 2.

Referenciaindex: 90%-ban MSCI World Index, 10%-ban RMAX Index

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8–10 év

Hozamelvárás: *****

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

A DeLuxe részvény eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	4
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	5	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	3	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	3
Kamatkockázat	3	Részvénypiaci kockázat	5

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

4. Kibocsátói garanciát tartalmazó eszközalapok

TrendMax árfolyamvédett eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap fix lejárattal rendelkező eszközalap, melynek lejárati dátuma: 2016. október 3. Az eszközalap portfólióját teljes egészében a SGA Société Générale Acceptance N.V. által kibocsátott és a Société Générale által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba (Equity Linked Notes) fekteti.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes), és ezáltal az eszközalap eszközeit forintban denominált betétekbe (biztonságos eszközök), valamint különböző nemzetközi részvényekbe, indexekbe és befektetési alapokba fekteti (kockázatos eszközök).

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és ezáltal az eszközalap eszköz- összetétele az aktuális piaci viszonyok alapján folyamatosan változik.

A fentiek érdekében a SGA Société Générale Acceptance N.V. létrehoz egy stratégiát, amin belül a következő instrumentumokba fektethet be többek között:

– kockázatmentes eszközök

– részvények, befektetési alapok és egyéb kockázatos eszközök.

A kockázatos eszközök az alábbi indexeket követhetik:

Index neve	Rövidítés	Piac
Hang Seng Index	(HSI)	Kína
NSE S&P CNX Nifty Index	(NSEI)	India
Dow Jones Industrial Average Index	(DJI)	USA
Dow Jones EuroStoxx50 Index	(STOXX50E)	Európa
Tokyo Stock Price Index	(TOPX)	Japán
EPRA Europe Index	(FTEPRA)	Ingatlan
LYXOR Gold Bullion Securities	(GBS LN Equity)	Arany
LYXOR ETF Russia	(RUS FP Equity)	Oroszország
ISHARES MSCI Brazil	(IBZL LN Equity)	Brazília
LYXOR ETF Commodities CRB	(CRB FP Equity)	Árupiac (Olaj)

A fenti indexek, alapok közül minden alkalommal négy típus kerül be azon kockázatos eszközök közé, melyet az alap referenciaindexként követni fog, olyan módon, hogy negyedévente felülvizsgálatra kerülnek ezen instru- mentumok teljesítményei. Azon négy instrumentum fogja a referenciain- dexet alkotni a fenti stratégiában, egyenlő arányban, a következő negyedév vonatkozásában, amely az elmúlt negyedévben a legjobban teljesített.

Szélsőségesen negatív piaci tendenciák esetén a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes) és ezáltal az eszközalap 100%-ban kocká- zatmentes eszközökben is tarthatja a pénzeszközöket.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik befektetéseiket kevésbé kockázatos eszközökben akarják tudni.

Eszközalap indulása: 2006. október 2.

Referenciaindex: Az eszközalaphoz befektetési politikájából

adódóan nem rendelhető referenciaindex.

Ajánlott befektetési időtáv: Javasolt a megvásárolt befektetési egységeket

– a speciális lejárati árfolyam meghatározási módszer előnyeinek kihasználása érdekében – az eszközalap lejáratáig megtartani.

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Kibocsátói garancia: A SGA Société Générale Acceptance N.V. a hitelvi- szonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes) teljes futamideje alatt garantálja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes) ki- bocsátójának kötelezettségeit, amely kötelezettségek magukban foglalják azt, hogy a Equity Linked Notes lejáratkori vételi árfolyama a futamidő alatt elért legmagasabb árfolyamnál nem lehet alacsonyabb.

A futamidő lejárta előtt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Equity Linked Notes) értéke, illetve az eszközalap befektetési egységei értéke tekintetében nem áll fenn garancia.

A TrendMax árfolyamvédett eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	2	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	1–4	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	2	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	1–4	Részvénypiaci kockázat	1–4

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

ÁrfolyamFix 2019 árfolyamvédett eszközalap

Befektetési politika: Az eszközalap fix lejárattal rendelkező eszközalap, melynek lejárati dátuma: 2019. június 11. Az eszközalap a portfólióját teljes egészében a SGA Société Générale Acceptance N.V. által kibocsátott és a Société Générale által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba (Euro Medium Term Notes) fekteti.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (EMTN) és így az eszközalap, fo- rintban denominált betétekbe (kockázatmentes eszközökbe), valamint külön- böző nemzetközi részvényekbe, indexekbe és befektetési alapokba (koc- kázatos eszközök) fektet.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és ezáltal az eszközalap eszköz- összetétele az aktuális piaci viszonyok alapján folyamatosan változik.

A fentiek érdekében a SGA Société Générale Acceptance N.V. létrehoz egy stratégiát, amin belül többek között a következő instrumentumokba fek- tethet be:

– kockázatmentes eszközök

– kockázatos eszközök.

Az eszközalap kockázatos eszközei az alábbi indexekben találhatóak:

Index neve Kód Piac SGI Wise US Vol Target SGIXWUT USA SGI Wise EUR Vol Target SGIXWIVT Európa

Az eszközalapban a kockázatos eszközök megoszlása az alábbi: 50% SGI Wise US Vol Target

50% SGI Wise EUR Vol Target

A fenti indexek reprezentálják a bennük lévő kockázatos eszközök (rész- vények) teljesítményét. A SGA Société Générale Acceptance N.V. úgy- nevezett Long-Short stratégia alapján havonta változtatja az indexekben lévő részvények összetételét. A két indexbe az S&P 500 Total Return (USD) és a DJ STOXX600 PR (E) index részvényeiből kiválasztják a legjobban teljesítő 10%-ot (TOP10) és a legrosszabbul teljesítő 10%-ot (Bottom10). A TOP10- be tartozó részvények megvásárlásra, a Bottom10-be tartozó részvények pedig eladásra kerülnek az aktuális hónapban. A két index a bennük lévő aktuális részvényekkel együttesen úgynevezett kosarat alkotnak. Évente egyszer, a megfigyelési napokon, rögzítik a kosár értékét, melyből meghatá- rozzák az induláskori árfolyamhoz képest elért hozamot.

Megfigyelési napok:

2010. június 2.; 2011. június 2.; 2012. június 4.;

2013. június 3.; 2014. június 2.; 2015. június 2.;

2016. június 2.; 2017. június 2.; 2018. június 4.;

2019. június 3.

Az eszközalap utolsó értékelési napja: 2019. június 3.

Az utolsó értékelési nap és a lejárat napja közötti értékelési napokra a 2019. június 3-ai árfolyam lesz érvényes.

Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe aján- lott, akik befektetéseiket kevésbé kockázatos eszközökben akarják tudni.

Eszközalap indulása: 2009. június 1.

Referenciaindex: Az eszközalaphoz befektetési politikájából

adódóan nem rendelhető referenciaindex.

Ajánlott befektetési időtáv: Javasolt a megvásárolt befektetési egységeket

– a speciális lejárati árfolyam meghatározási módszer előnyeinek kihasználása érdekében – az eszközalap lejáratáig megtartani.

Hozamelvárás: ***

Tőke-/hozamgarancia: nincs

Tőke-/hozamvédelem: nincs

Kibocsátói garancia: A SGA Société Générale Acceptance N.V. biztosítja, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (EMTN) teljes futamideje alatt kibocsátói kötelezettségeit vállalja, amely kötelezettségek magukban foglalják azt, hogy az Euro Medium Term Notes lejáratkori vételi árfolyama 1,40-nél nem lehet alacsonyabb.

Továbbá, amennyiben a megfigyelési napokon meghatározott hozamok közül a legnagyobb 125%-a meghaladja a 40%-ot, lejáratkor ez a magasabb ár- folyam kerül kifizetésre hozamként. Lejárat elõtti visszavásárlás esetén a garancia nem érvényes, a kifizetések az aktuális napi árfolyam figyelembe- vételével történnek.

Az ÁrfolyamFix 2019 árfolyamvédett eszközalap kapcsán

felmerülő kockázatok:

Adószabályok változásának kockázata	3	Koncentrációs kockázat	3
Árukockázat	1	Likviditási kockázat	3
Devizaárfolyam-kockázat	1–4	Működési kockázat	2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat	2	Ország-, gazdasági és politikai kockázat	3
Ingatlankockázat	1	Partnerkockázat	2
Kamatkockázat	1–4	Részvénypiaci kockázat	1–4

1: nem jellemző/nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

A választható eszközalapok összetételéről és befektetési elveiről szóló hatályos melléklet a forint alapú, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (G50, G60, G60E, G60ST, G65, G65S, G75) feltételeinek része.

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2012. április 15-étől

Document Metadata