LAKÁS-

BIZTOSÍTÁS

ÖN A BIZALMÁT XXXX, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató a Groupama Biztosító Zrt. GB524 jelű Groupama Lakásbiztosításához 5

GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás 13

I. Általános feltételek 13

1. A szerződés alanyai 13

1.A. Szerződő 13

1.B. Biztosított 13

1.C. Fogyasztó 13

1.D. Vállalkozás 13

2. A biztosítási szerződés létrejötte 13

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 13

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 14

4.A. A biztosítási szerződés tartama 14

4.B. A biztosítási évforduló 14

4.C. A biztosítási időszak 14

5. A biztosítási szerződés módosítása 14

6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 14

7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 14

7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 14

7.B. Évfordulóra történő felmondás 14

7.C. Díjnemfizetés 14

7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés 14

7.E. Egyéb esetek 14

8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 15

9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság 15

10. Az értékkövetés szabályai 16

11. Önrészesedés 16

12. A szerződő felek speciális kötelezettségei 16

12.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 16

a. Tájékoztatási kötelezettség 16

b. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 16

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 16

d. Kárbejelentési kötelezettség 17

e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 17

f. Díjfizetési kötelezettség 18

12.B. Biztosító kötelezettségei 18

a. Tájékoztatási kötelezettség 18

b. Szolgáltatási kötelezettség 18

13. Mentesülés 18

14. Általános kizárások 18

15. Egyéb rendelkezések 18

15.A. Megtérítési igény 18

15.B. Elévülés 18

15.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 18

15.D. A biztosító legfontosabb adatai 19

II. Különös biztosítási feltételek – Épület és ingóságbiztosítás 20

1. Biztosított 20

2. Területi hatály 20

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 20

3.A. Épület vagyoncsoport 20

a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai 20

b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai 20

3.B. Ingóság vagyoncsoport 21

a. Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoport 21

b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport 21

c. Egyéb biztosított vagyontárgyak 21

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 21

4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén 21

4.B. Ingóságok biztosítása esetén 21

5. Biztosítási események 21

5.A. Tűz 21

5.B. Robbanás és robbantás 21

5.C. Villámcsapás 22

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása 22

5.E. Vihar 22

5.F. Felhőszakadás 22

5.G. Jégverés 22

5.H. Hónyomás 22

5.I. Árvíz 22

5.J. Földrengés 23

5.K. Földcsuszamlás 23

5.L. Kő- és földomlás 23

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 23

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 23

5.O. Idegen tárgy rádőlése 23

5.P. Betöréses lopás, rongálás 23

5.Q. Rablás 23

5.R. Xxxxxx 00

5.S. Üvegtörés 24

5.T. Egyéb 24

a. Tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés 24

b. Besurranás 24

c. Épülettartozékok lopása 24

d. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés 24

e. Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai 26

f. Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása 26

g. Szolgáltatáskimaradásból származó károk 27

h. A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk 27

i. Házi kedvencek balesete, betegsége 27

j. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás 29

k. Ellopott, elveszett kulcs pótlása 30

l. Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése 30

6. A biztosító szolgáltatása 30

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 30

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 31

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 31

b. Ingóságok biztosítása esetén 31

6.C. Költségtérítések 31

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 31

b. Ingóságok biztosítása esetén 31

6.D. A szolgáltatás különös szabályai 31

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételei 32

1. Biztosított 32

2. Területi és időbeli hatály 32

3. A biztosítás megszűnése 32

4. A biztosítás díja 32

5. Biztosítási összeg 32

6. Biztosítási események 32

7. A biztosító szolgáltatása 32

7.A. A biztosító mentesülése 32

7.B. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén 33

7.C. A kárrendezés szabályai 33

7.D. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások 34

7.E Felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelemi szolgáltatás 34

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás különös feltételei 36

1. Biztosított, kedvezményezett 36

2. Területi és időbeli hatály 36

3. A biztosítás megszűnése 36

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 36

5. A biztosítás díja 36

6. Biztosítási összeg 36

7. Biztosítási esemény 36

8. A biztosító mentesülése 36

9. Kizárt kockázatok 36

10. A biztosító szolgáltatása 37

10.A. Rokkantsági fok megállapítása 37

10.B. A biztosító teljesítése 38

10.C. Fogalmak 38

V. További kiegészítő biztosítások különös feltételei 40

1. Különleges üvegek biztosítása 40

1.A. Biztosítási esemény 40

1.B. Biztosítási összeg 40

1.C. A biztosító szolgáltatása 40

2. Épület felújításának, bővítésének biztosítása 40

2.A. Biztosított vagyontárgyak 40

2.B. Biztosítási esemény 40

2.C. Biztosítási összeg 40

2.D. A biztosító szolgáltatása 40

3. Garázsban tartott járművek biztosítása 40

3.A. Biztosított vagyontárgyak 40

3.B. Biztosítási összeg 40

3.C. Biztosítási esemény 40

3.D. Kizárások 40

3.E. A biztosító szolgáltatása 41

4. Kerékpár, moped, quad, kerekesszék casco biztosítása 41

4.A. Biztosított vagyontárgyak 41

4.B. Biztosítási összeg 41

4.C. Biztosítási esemény 41

4.D. Kizárások 41

4.E. A biztosító szolgáltatása 42

5. Háztartási gépek, elektromos eszközök kiterjesztett garancia biztosítása 42

5.A. Biztosított vagyontárgyak 42

5.B. Biztosítási összeg, a biztosítási szolgáltatás felső határa 42

5.C. Biztosítási esemény 42

5.D. A biztosító szolgáltatása 43

6. Szabadban tartott kerti bútorok és kerti gyermekjátékok, lábon álló növények biztosítása 43

6.A. Biztosított vagyontárgyak 43

6.B. Biztosítási esemény 44

6.C. A biztosító szolgáltatása 44

7. Síremlék, kripta biztosítása 44

7.A. Kockázatviselési hely 44

7.B. Biztosított vagyontárgyak 44

7.C. Biztosítási esemény 44

7.D. A biztosító szolgáltatása 44

8. Temetés biztosítás 44

8.A. Biztosított 44

8.B. Kedvezményezett 44

8.C. Biztosítási összeg 44

8.D. Biztosítási esemény 44

8.E. Kizárt kockázatok 44

8.F. A biztosító szolgáltatása 45

9. GB191 jelű Élet- és balesetbiztosítás 45

9.A. Biztosított, kedvezményezett 45

9.B. Területi és időbeli hatály 46

9.C. A biztosítás megszűnése 46

9.D. A felek jogai és kötelezettségei 46

9.E. A biztosítás díja 46

9.F. Biztosítási összeg 46

9.G Biztosítási esemény 46

9.H. A biztosító mentesülése 46

9.I. Kizárt kockázatok 46

9.J. A biztosító szolgáltatása 47

a. Életbiztosítási szolgáltatásként 47

b. Balesetbiztosítási szolgáltatásként 47

c. A szolgáltatás egyéb rendelkezései 47

9.K. Várakozási idő 48

9.L. Fogalmak 48

9.M. Mellékletek 49

10. Mezőgazdasági kistermelői biztosítás 52

10.A. Biztosított vagyontárgyak 52

10.B. Biztosítási összeg 52

10.C. Biztosítási esemény 52

10.D. Biztosító szolgáltatása 52

11. Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás 52

11.A. Biztosított vagyontárgyak 52

11.B. Biztosítási összeg 53

11.C. Biztosítási esemény 53

11.D. Biztosító szolgáltatása 53

VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 54

1. Fejezet 54

2. Fejezet 56

3. Fejezet 57

3.A. Mechanikai védelmi előírások 57

1. A minimális mechanikai védelem követelményei 57

2. A részleges mechanikai védelem követelményei 57

3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei 58

4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírásokban lévő szakkifejezések meghatározása 60

3.B. Elektronikai jelzőrendszer előírásai 62

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követelményei 62

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követelményei 62

3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények 63

VII. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos

panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 64

1. Értelmező rendelkezések 64

2. Az adatkezelés célja, jogalapja 64

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) 64

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító 65

5. Az adatkezelés időtartama 67

6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések 67

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók 67

8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése 68

9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről 68

10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről 68

11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről 68

Az OTP Csoport partnere

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GB524 JELŰ GROUPAMA LAKÁSBIZTOSÍTÁS BÁZIS, KOMFORT ÉS PRÉMIUM CSOMAGJAIRÓL

Tisztelt Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk azt a biztosítást, amely fel- keltette érdeklődését! Jelen ügyféltájékoztató azzal a céllal készült, hogy megkönnyítse a biztosítás legfontosabb jellemzőinek megismerését, hogy rövid és közérthető formában nyújtson áttekintést a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A benne foglalt tájékoztatás azonban nem teljes körű, több helyen csak a legfontosabb tulajdonságokat emeli ki összefoglaló jelleggel, éppen ezért jelen tájékoztató nem helyette- síti a vonatkozó GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás általános szerződési feltételének alapos áttanulmányozását! Ezzel együtt reméljük, hogy hasz- nos információkkal szolgál a biztosítás legfontosabb jellemzőinek megis- merésében.

Kinek ajánljuk a lakásbiztosítást?

Legtöbbünk esetében általánosan igaz, hogy otthonunk, az otthonunkban tárolt értékeink vagyonunknak egy igen meghatározó részét képviselik. Lakásbiztosítás kötése azok számára javasolt, akik azt szeretnék, hogy az otthonukban, az ott tárolt értékeikben egy esetleges káresemény – mint például betörés, árvíz, vihar, tűz, földrengés, robbanás, stb. – következté- ben keletkező anyagi káraik megtérítésre kerüljenek. Éppen ezért lakásbiz- tosítás kötése általánosan ajánlott minden lakástulajdonos számára, ugyan- akkor ajánlott mindazoknak, akik a lakás, az ingatlan és az ingóságok meg- óvásában érdekeltek.

Mire terjed ki a lakásbiztosítás, és milyen szolgáltatásokat tartalmaznak az egyes csomagok?

A lakásbiztosítás keretében két vagyoncsoport – az épület és az ingóság – biztosítási védelme teremthető meg.

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13090/8 – Hatályos 2018. július 1-jétől visszavonásig.

Az épület vagyoncsoportba tartoznak a lakás, a lakóház, az olyan egyéb épületek mint a nyaraló, hétvégi ház, a melléképületek (legjellemzőbben garázs, istálló, kamra, terménytároló), a társasházi közös tulajdont képező

és közös használatú épületrészek a biztosított lakás tulajdoni hányadának mértékéig, a telken található építmények, melyek közül legtipikusabbak a kerítések, szilárd burkolatú járdák, stb. Érdekesség, hogy ide tartoznak töb- bek között a beépített szekrények, a megújuló enegria felhasználására szol- gáló berendezések, úgy mint a napkollektor, napelem, hőszivattyú, illetve a bérelt lakás épületberendezési, épületfelszerelési tárgyai is.

A háztartási ingóság kategóriába sorolhatók azok a szokásos mennyisé- gű vagyontárgyak, melyek egy átlagos háztartás viteléhez, a biztosítottak személyes használatához szükségesek, s nem tartoznak a kockázatviselés- ből kizárt ingóságok közé. Példaként az olyan leggyakoribb háztartási in- góságokat sorolhatjuk fel, mint a bútorok, berendezési tárgyak, elektroni- kai cikkek, háztartási gépek, használati tárgyak, továbbá az olyan különle- ges ingóságokat, értéktárgyakat, mint az ékszerek, antik bútorok, képző- művészeti alkotások, stb. Fontos tudni, hogy az ingóságbiztosítást Ön nem- csak a saját tulajdonában lévő, hanem a bérelt és a kölcsönzött eszközök- re is megkötheti.

Ön igényeinek megfelelően három – Bázis, Komfort és Prémium – lakás- biztosítási alapcsomag közül választhat, attól függően, hogy milyen bizto- sítási védelemre, illetve egyéb szolgáltatásra tart igényt. Mivel lakásbiztosí- tásunk alap és kiegészítő biztosításokból épül fel, az alapcsomagok mellé választott kiegészítő biztosításokkal teheti teljessé biztosítási védelmét.

Fontos tudni, hogy a biztosítási összeg az a maximális érték, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán az ügyfélnek kifizethet. Hang- súlyozandó, hogy amennyiben a biztosítási szerződésben egy adott szolgáltatásra külön limit, azaz felső korlát is megadásra került, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor ez a limitösszeg lesz a kifizethető kártérítés felső határa. Szeretnénk felhívni szíves figyelmét, hogy amennyiben Ön – a biztosítási díj csökkentése érdekében – önré- szesedés vállalásával köti meg biztosítását, akkor a biztosító a kárté- rítés megállapításánál figyelembe veszi az önrészesedést, így a ke- letkezett kárnak csak az önrész feletti része kerül kifizetésre.

A biztosítási csomagok az alábbi biztosítási eseményekre nyújtanak fedezetet, illetve kínálnak Önnek szolgáltatásokat:

Biztosítási események és kiegészítő biztosítások			Fedezetcsomagok és alapszolgáltatási limitek
Biztosítási események és kiegészítő biztosítások			BÁZIS	KOMFORT	PRÉMIUM
Csomagok	Alapbiztosítás	Tűz	✔	✔	✔
		Robbanás, robbantás	✔	✔	✔
		Villámcsapás	✔	✔	✔
		Villámcsapás másodlagos hatása	300 000 Ft/kár	600 000 Ft/kár	limit nélkül
		Vihar	✔	✔	✔
		Felhőszakadás	✔	✔	✔
		Jégverés	✔	✔	✔
		Hónyomás	✔	✔	✔
		Árvíz	✔	✔	✔
		Földrengés	✔	✔	✔
		Földcsuszamlás	✔	✔	✔
		Kő- és földomlás	✔	✔	✔
		Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	✔	✔	✔
		Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)	✔	✔	✔
		Idegen tárgy rádőlése	✔	✔	✔
		Betöréses lopás, rongálás	✔	✔	✔
		Rablás	✔	✔	✔
		Vízkár	✔	✔	✔
		Üvegtörés	✔	✔	✔
		Tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés	100 000 Ft/év	300 000 Ft/év	600 000 Ft/év
		Besurranás	100 000 Ft/év	100 000 Ft/év	100 000 Ft/év
		Épülettartozékok lopása	100 000 Ft/kár	500 000 Ft/kár	1 000 000 Ft/kár
		Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés	✔	✔	✔
		Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai	–	300 000 Ft/kár	600 000 Ft/kár
		Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása		✔	✔
		Szolgáltatáskimaradásból származó károk		100 000 Ft/kár	300 000 Ft/kár
		A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk		✔	✔
		Házi kedvencek balesete, betegsége		100 000 Ft/év	200 000 Ft/év
		„Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás		30 000 Ft/kár 90 000 Ft/év	60 000 Ft/kár 180 000 Ft/év
		Ellopott, elveszett kulcs pótlása		–	30 000 Ft/év
		Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése		–	300 000 Ft/év
	Külön díj nélküli kiegészítő biztosítás	Felelősségbiztosítás	Magyarországra 10 000 000 Ft/év	Európára 20 000 000 Ft/év + Jogvédelmi szolgáltatás 300 000 Ft/év	Föld összes országára 30 000 000 Ft/év + Jogvédelmi szolgáltatás 600 000 Ft/év
	Külön díj nélküli kiegészítő biztosítás	Balesetbiztosítás	1 egység	2 egység	3 egység
Csomagokhoz külön díj ellenében választható kiegészítő biztosítások		Különleges üvegek biztosítása	választható	választható	választható
		Épület felújításának, bővítésének biztosítása	választható	választható	választható
		Garázsban tartott járművek biztosítása	választható	választható	választható
		Kerékpár, moped, quad és kerekesszék casco biztosítása	választható	választható	választható
		Háztartási gépek, elektromos eszközök kiterjesztett garancia biztosítása	választható	választható	választható
		Szabadban tartott kerti bútorok és kerti gyermekjátékok, lábon álló növények biztosítása	választható	választható	választható
		Síremlék, kripta biztosítása	választható	választható	választható
		Temetés biztosítás	választható	választható	választható
		Élet- és balesetbiztosítás	választható	választható	választható
		Mezőgazdasági kistermelői biztosítás	választható	választható	választható
		Egyéni és mikro-vállalkozói biztosítás	választható	választható	választható
		Balesetbiztosítás	választható	választható	választható

A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén a GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás szerződési feltételeiben részletesen meghatározottak szerint megtéríti a keletkezett kárt, költségeket, díjvisszatérítés szolgáltatást nyújt, meghatározott összegű kifizetést vagy egyéb szolgáltatást teljesít. Kérjük, hogy a biztosító szolgáltatásainak részletesebb megismerése érdekében alapo- san tanulmányozza át a GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás szerződési fel- tételeinek biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó részeit.

Kiknek ajánljuk az egyes csomagokat?

Bázis csomag: leginkább azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik alacsonyabb költségű biztosítást szeretnének, és ezért beérik az alapvető fedezetekkel. Tehát ha Ön leginkább a természeti csapásoktól (vihar, felhőszakadás, árvíz, stb.) tart, illetve aggódik egy lopás/rablás okozta veszteség miatt, akkor Ön ezeket a veszélyeket már a Bázis csomag választásával is le tudja fedni.

Komfort csomag: leginkább azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik nagyobb biztonságra törekszenek, akik számára fontos, hogy az alapvető fedezetek köre bővebb legyen, illetve hogy az asszisztencia szolgáltatás segítségével gyors segítséget kapjanak baj esetén (pl. szerelő küldése akár hétvégén is), vagy akik házi kedvencük – kutya, macska – betegsége, balesete esetére is szeretnék kiterjeszteni a biztosítási védelmet. Amennyiben tehát fontos Önnek, hogy lakásbiztosítása kiterjedtebb védelmet tartalmazzon, akkor Önnek minimum a Komfort csomagot érdemes választania.

Prémium csomag: leginkább azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik nagyobb értékű lakással, ingósággal rendelkeznek, és ezért nemcsak az fontos szá- mukra, hogy biztosítási védelmük az előforduló leggyakoribb károkat lefed- je és tartalmazza az asszisztencia szolgáltatást is, hanem nagyobb értékű szolgáltatásra is igényt tartanak. Tehát amennyiben Ön széles körű biztosí- tási védelemre törekszik, és azt szeretné, hogy magasabb kártérítési limit álljon rendelkezésre káresemény bekövetkezésekor, akkor Önnek feltétle- nül a Prémium csomagot érdemes választania.

Mire terjed ki a Bázis csomag, és milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek?

Amennyiben választása a Bázis csomagra esik, akkor lakásbiztosítása az alábbi biztosítási eseményekre nyújt fedezetet: tűz, villámcsapás, vil- lámcsapás másodlagos hatása, robbanás és robbantás, árvíz, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény-, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése. A csomagnak része továbbá az üvegkár, a vízkár, a betöréses lopás, a rongálás, a rablás, a besurranás, az épülettartozékok lopása, a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés, va- lamint a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítés lehetősége, továbbá a felelősségbiztosítás és a bal- esetbiztosítás.

A Bázis csomag keretében az alábbi szolgáltatásokkal állunk rende- lezésére:

Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítás esetén

Megtérítjük a biztosítási események által okozott károk káridőponti, új ér- téken számított helyreállítási költségeit.

Fontos tudni, hogy az új érték megállapításának alapja a károsodottal azo- nos méretű és kivitelezési színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának költsége. Ez azt jelenti, hogy például amennyi- ben egy szélvihar megrongálta háza tetőszerkezetét, akkor a biztosító kifi- zeti a javítási munka költségét, beleértve a megrongálódott cserepekkel azonos minőségű új cserepek beszerzési költségét is.

Ingóságbiztosítás esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által az in- góságokban keletkezett károk javítással történő helyreállításának költsége- it, illetőleg a vagyontárgy beszerzésének értékét (árát). Felhívjuk szíves fi- gyelmét arra, hogy a kártérítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján történik.

A munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére – a fel- tételekben pontosan meghatározott esetekben – a biztosító legfeljebb 12 hónapra visszatéríti a lakásbiztosítási szerződés biztosítási díját. Ebben az időszakban a biztosítás változatlan feltételek mellett, díjfizetési kötelezett- ség nélkül is érvényes.

A fentieken túl a Bázis csomag tartalmaz két kiegészítő biztosítást is, a baleset-, valamint a felelősségbiztosítást. A balesetbiztosítás kereté- ben a biztosító a biztosított tartamon belüli, a vonatkozó feltételben meg- határozott balesetből bekövetkező halála, rokkantsága, csonttörése, csont- repedése, legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya ese- tén a vonatkozó feltételek szerinti alapszolgáltatást nyújtja. A felelősség- biztosítás keretében a biztosító megtéríti azokat a biztosított által – a felté- telekben részletesen meghatározott esetekben és minőségben – okozott vagyoni károkat (beleértve a személyi sérülésből eredő vagyoni károkat is), amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Mire terjed ki a Komfort csomag, és milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek?

Amennyiben Ön a Komfort csomag mellett dönt, biztosítása az alábbi biztosítási eseményekre nyújt fedezetet: tűz, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, robbanás és robbantás, árvíz, vihar, felhőszakadás, jég- verés, hónyomás, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, idegen tár- gyak rádőlése, ismeretlen építmény-, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése. A csomagnak része továbbá az üvegkár, a vízkár, a betö- réses lopás, a rongálás, a rablás, a besurranás, az épülettartozékok lopása, a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés, valamint a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítés lehetősége. Mindezeken túlmenően a Komfort csomag fedezetet nyújt az épületekben rongálással, vandalizmussal okozott károkra; az ellopott, elveszett okmá- nyok, bankkártya pótlására; a szolgáltatáskimaradásból származó károkra; a lakóépületek rejtett hibáiból származó károkra; a házi kedvencek balese- tére, betegségére; valamint tartalmazza a „Garancia-24” gyorsszerviz- szolgáltatást. A Komfort csomag tartalmaz továbbá felelősségbiztosítást, jogvédelmi szolgáltatást és balesetbiztosítást.

A Komfort csomag keretében az alábbi szolgáltatásokkal állunk ren- delezésére:

Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítás esetén

Az épület, lakás, lakásbérlemény biztosítás esetén nyújtott szolgáltatás megegyezik a Bázis csomagnál leírtakkal, ám felhívjuk szíves figyelmét, hogy a csomagok szolgáltatási limitben eltérhetnek.

Ingóságbiztosítás esetén

Az ingóságbiztosítás esetén nyújtott szolgáltatás megegyezik a Bázis cso- magnál leírtakkal, ám felhívjuk szíves figyelmét, hogy a csomagok szolgál- tatási limitben eltérhetnek.

A munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére nyúj- tott szolgáltatás megegyezik a Bázis csomagnál leírtakkal.

A „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében Ön bármikor (munkaszüneti és ünnepnapokon is), a nap 24 órájában segítséget kaphat a sürgős beavatkozást igénylő hibák elhárításában. Amennyiben a felme- rülő hiba biztosítási esemény, a kiközvetített szakemberek elhárítják azt, és a biztosító – a szerződésben rögzített összeghatárig – átvállalja a javítás költségeit. Amnennyiben a felmerülő hiba nem biztosítási esemény, Xxxxx akkor is segítünk abban, hogy szakembert ajánlunk a kár elhárításához.

A fentieken túl a Komfort csomag tartalmaz két kiegészítő biztosí- tást is: a baleset-, valamint a felelősségbiztosítást, amely a Bázis cso- magban nyújtott szolgáltatásokon túl kiegészül a jogvédelmi szol- gáltatással is. A balesetbiztosítás és a felelősségbiztosítás esetében a Bázis csomagnál leírtak az irányadók, ám felhívjuk szíves figyelmét, hogy a cso- magok szolgáltatási limitben eltérhetnek. Ezen túlmenően a felelősségbiz-

tosításon belül jogvédelmi szolgáltatásként a biztosító vállalja, hogy a fel- tételekben meghatározottak szerint, a biztosított jogi képviselője költsége- it, valamint a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős ha- tározattal megállapított költségeket megtéríti, a feltételekben meghatá- rozott esetekben, módon és mértékig.

Mire terjed ki a Prémium csomag és milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek?

Amennyiben Ön a Prémium csomagot választja, biztosítása az alábbi biz- tosítási eseményekre nyújt fedezetet: tűz, villámcsapás, villámcsapás má- sodlagos hatása, robbanás és robbantás, árvíz, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, idegen tárgyak rádő- lése, ismeretlen építmény-, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése. A csomagnak része továbbá az üvegkár, a vízkár, a betöréses lopás, a rongálás, a rablás, a besurranás, az épülettartozékok lopása, a tűzkár nélküli füst- és ko- romszennyezés, valamint a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítés lehetősége. Ezen túlmenően a Prémium csomag fe- dezetet nyújt az épületekben rongálással, vandalizmussal okozott károkra; az ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlására; a szolgáltatáskimaradásból származó károkra; a lakóépületek rejtett hibáiból származó károkra; a házi ked- vencek balesetére, betegségére; az ellopott, elveszett kulcs pótlására; a háztar- tási gépek, elektromos berendezések géptörésére; valamint tartalmazza a „Ga- rancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatást. A Prémium csomag tartalmaz továbbá felelősségbiztosítást, jogvédelmi szolgáltatást és balesetbiztosítást.

A Prémium csomag keretében az alábbi szolgáltatásokkal állunk rendelezésére:

Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítás esetén

Ingóságbiztosítás esetén

Az ingóságbiztosítás esetén nyújtott szolgáltatás megegyezik a Bázis cso- magnál leírtakkal, ám felhívjuk szíves figyelmét, hogy a csomagok szolgál- tatási limitben eltérhetnek.

A munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére nyúj- tott szolgáltatás megegyezik a Bázis csomagnál leírtakkal.

A „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében nyújtott szolgál- tatás megegyezik a Komfort csomagnál összefoglaltakkal, ám felhívjuk szíves figyelmét, hogy a csomagok szolgáltatási limitben eltérhetnek.

A fentieken túl a Prémium csomag tartalmaz két kiegészítő biztosí- tást is. A baleset-, valamint a jogvédelmi szolgáltatással kibővített felelősségbiztosítás keretében nyújtott szolgáltatás megegyezik a Kom- fort csomagnál leírtakkal, ám felhívjuk szíves figyelmét, hogy a csomagok szolgáltatási limitben eltérhetnek.

Milyen további kiegészítő biztosítások köthetők?

A kiegészítő biztosítások olyan lehetőséget kínálnak Önnek, amelyek révén – külön díj fizetése mellett – egyedi igényeihez igazodó, széles körű biztosítási védelmet teremthet. Például biztosítást köthet a garázsban tar- tott járműveire; szabadban tartott kerti bútoraira és a kerti gyermekjáté- kokra; vagy akár különleges üvegeire is. A választható kiegészítő biztosí- tásokat az összegző táblázatunk tartalmazza.

Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztató átolvasásával Ön valóban hasznos információkhoz jutott a kiválasztott csomag legfontosabb jellemzőit illetően. Kérjük, hogy részletesebb tájékoztatásért min- denképpen tanulmányozza át a vonatkozó biztosítási feltételeket is! Engedje meg, hogy a továbbiakban olyan hasznos információkat osszunk meg Önnel, melyek általános érvényűek, így valamennyi csomagunk, kiegészítőnk esetében fontosak!

Mi a biztosítási szerződés, a szerződés joga, illetve az alkalmazandó jog?

A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket. Az általános biztosí- tási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítási szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításokra alkalmaz. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös bizto- sítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítási feltételek az irányadók. Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogsza- bályok rendelkezései alkalmazandók.

Mi a kockázatviselés kezdete?

A biztosító kockázatviselésének kezdete az a dátum, amikortól az ingatlan és/vagy az ingóság biztosítottnak minősül a már említett biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén. A biztosító kockázatviselése az ajánla- ton megjelölt időpontban, ennek hiányában az ajánlatnak a bizto- sító részére történt átadását követő nap 0 órájában kezdődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap 0 órája.

Milyen időtartamú a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötik meg. A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.

A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.

Milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítási díj a biztosítási időszakra, azaz a határozatlan tartamú biztosí- tások esetén egy évre vonatkozik. A díj megállapításának alapja a biztosí- tási összeg és a választott biztosítási csomag. A választható kiegészítő biz- tosítások külön díj ellenében nyújtanak biztosítási szolgáltatást, így azok díjainak és az alapbiztosítási csomag díjának összege lesz a fizetendő biz- tosítási díj. A díjfizetésre, annak módjára és idejére vonatkozó szabályok a teljes szerződésre vonatkoznak, ennek megfelelően a biztosító az alapbiz- tosítással és az alapbiztosításhoz kapcsolódó külön díj nélküli kiegészítő biztosításokkal egységesen kezeli a választható kiegészítő biztosításokat, valamint azok díját.

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A biztosítási időszakra meg- állapított díjat Xxxxx a választott ütemezés szerint szükséges fizetnie, mely lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves díjfizetési gyakoriság. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetést Ön különböző mó- dokon teljesítheti, élhet a csoportos beszedési megbízás és az átuta- lás kényelmes lehetőségével, de választhatja a csekken történő befi- zetést is.

Kérjük, szíveskedjen gondoskodni arról, hogy mind csoportos beszedés, mind átutalási megbízás esetében mindig álljon rendelkezésre megfelelő összeg a számláján, hogy az esetleg emelkedő biztosítási díjak ne okozza- nak problémát a díj fizetésénél, mert a megbízás megléte nem jelenti a fi- zetési kötelezettség teljesítését.

Csekkes díjfizetés esetén mindig az esedékesség időpontjáig szükséges postára adni a fizetendő díjat.

A díjfizetés módját és ütemezését a felek közös megegyezéssel módosít-

hatják. Ez azonban azzal is járhat, hogy Ön a díjfizetés módjára tekintettel ka- pott díjkedvezményét a díjfizetés módjának megváltoztatása miatt elveszíti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása az Ön érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdek- körébe tartozó okot is) nem hajtható végre, társaságunk jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani, mely szintén a díj- kedvezmény elvesztésével jár.

Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügy- intézője nem jogosult díj átvételére, de Ön az OTP Bankban befizet- het a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvéte- lére nem jogosult, kivéve ha a társaságunkkal kötött egyedi megál- lapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

Mi az értékkövetés vagy indexálás?

Annak érdekében, hogy az Önt megillető biztosítási szolgáltatás értékálló legyen, a biztosítási összegek évenkénti indexálására kerülhet sor a biztosí- tási évfordulókor. A következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az érvényben lévő érték és a KSH index szorzata alapján kerül ki- számításra. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az in- dexálás alkalmazását (biztosítási évforduló előtti 3. hónapot) meg- előző 6 hónapon keresztül havonta közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”-ek átlaga, amelytől a biz- tosító 5% ponttal felfelé, illetve lefelé eltérhet. Az eltérést a biztosí- tó a teljes lakásbiztosítási állomány előző naptári évi átlagkára (kár- kifizetések, kártartalékok és a kár darabszámok hányadosa) alapján állapítja meg, melyről az értékkövetésről szóló értesítő levélben ad tájékoztatást.

Az indexálásról és annak mértékéről, valamint a díjváltozásról a biztosító a szerződőt a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biz- tosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.

Amennyiben az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal Ön nem kí- vánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja.

Milyen korlátozásokkal nyújtja a biztosító a szolgáltatásait?

A biztosító alapvetően önrészesedés nélkül téríti meg a károkat, azonban a felek ettől eltérő módon is megállapodhatnak. Az önré- szesedés azt jelenti, hogy a keletkezett kár egy részét a biztosított – a szerződésben meghatározott és a kötvényen feltüntetett mérték- ben – maga viseli.

Amennyiben a kár nem éri el az önrész mértékét, akkor a biztosító nem térít. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, a biz- tosító a kárösszegből levonja az önrész összegét és a fennmaradó részt fizeti meg az ügyfélnek.

Például abban az esetben amikor az ügyfél úgy dönt, hogy az önrész mérté- ke 20 000 Ft, akkor egy biztosítási esemény bekövetkeztekor, amennyiben:

a. a kárösszeg 15 000 Ft = nincs teljesítés;

b. a kárösszeg 500 000 Ft = 500 000 - 20 000 Ft = 480 000 Ft a térítés összege.

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:

– az önrészesedés összegét, amennyiben a szerződés levonásos ön- részesedéssel jött létre;

– a felhasználható maradványok értékét;

– azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigé- nyelhet;

– a díjtartozást;

– a biztosítási időszak végéig járó díjakat akkor, amennyiben a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatá- rozott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendel- kezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy

c. a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Melyek az általános kizárások?

Kizárásnak nevezzük azokat az eseményeket, körülményeket, me- lyek bekövetkezte esetén a biztosító nem vállal fizetési kötelezett- séget.

Az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkeztekor akkor sem téríti meg a károkat a biztosító, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valame- lyike okoz károsodást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed:

– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;

– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai;

– egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;

– lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be;

– hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugár- zásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;

– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a biztosító nem köteles fedeze- tet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alap- ján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Euró- pai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által beveze- tett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

A fenti kizárásokon túl a különös biztosítási feltételek további kizá- rásokat is meghatározhatnak, ezért kérjük, figyelmesen olvassa el a lakásbiztosítás szerződési feltételeit, amelyek részletesen tartalmaz- zák azokat a kizárásokat és korlátozásokat, amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés. A szerződési feltételekben ezen kizárások félkövér betűtípussal kiemelt szövegezéssel szerepelnek.

Hogyan jelenthető be és mikor kerül kifizetésre a szolgáltatási/kárigény?

Kár-, illetve szolgáltatási igényét társaságunk TeleCenterén a +36 1 467 3500 telefonszámon vagy interneten a www.groupama.hu címen, valamint sze- mélyesen bármely ügyfélszolgálati irodánkban jelezheti.

Fontos tudni, hogy a kárt mielőbb, de legkésőbb a káresemény észlelé- sét követően két munkanapon belül szükséges bejelenteni. Ezt köve- tően – amennyiben szükséges – sor kerül a kárszemlére, és ezután kez- dődhetnek el a helyreállítási munkák. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a kárszemléig, illetve a bejelentéstől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben szabad változtatni, mert lehetőséget kell nyújtani a kár oká- nak, mértékének ellenőrzésére.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától számított 15 napon belül esedékes. Amennyiben a biztosí- tott igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi köte- lezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beér- kezett. A szerződő/biztosított kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.

Hogyan módosítható a biztosítási szerződés?

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.

Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítá- si szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Mikor és hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés? A biztosítási szerződés megszűnése jogi kategória, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, illetve az abban foglalt kétoldalú kötelezettségek meg- szűnnek. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

Szerződés lejártával

A határozott idejű szerződés a szerződésben megjelölt időpontban meg- szűnik.

Évfordulóra történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően külön indoklás nélkül írásban fel- mondhatják. Ez azt jelenti, hogy Önnek és társaságunknak is lehetősége van a biztosítási évfordulóra megszüntetni a biztosítási szerződést. Ameny- nyiben bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási idő- szak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás ér- vénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosí- tási időszak végével szünteti meg a szerződést. Ez azt jelenti, hogy a bizto- sítási időszak végéig a szerződés továbbra is érvényben marad, és a bizto- sítási díjat Önnek be kell fizetnie, míg a biztosítónak a bekövetkező károk megtérítésére vonatkozó kötelessége áll fenn.

Az egy évnél rövidebb határozott időtartamra létrejött szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szüntet- hető meg, írásban.

Érdekmúlás, lehetetlenülés

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosí- tási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a

biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosí- tási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (pél- dául lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tu- lajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a ko- rábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés

A szerződés megszűnhet biztosítási esemény bekövetkezte miatt, például a házat elvitte az árvíz. Ebben ez esetben a biztosítót az egész biztosítási idő- szakra járó díj megilleti és a be nem fizetett díjat levonja a kártérítésből.

Egyéb esetek

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért.

A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítá- sok is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös biztosítási feltéte- lekben szabályozottak szerint szűnnek meg. Egy adott kiegészítő biztosítás megszűnése azonban az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást – a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.

Panaszkezelésre és adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölheti. Társaságunk elérhetőségei „A személyes adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók”-ban találhatók meg.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyako- rolja. A Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei: 1013 Budapest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: +36 1 489 9100, helyi tarifával hívható

telefonszám: +36 40 203 776, központi fax: +36 1 489 9102, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1013 Budapest, Krisztina körút 39. vagy 1525 Budapest, Pf. 172,

telefon: +36 40 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezde- ményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kezdemé- nyezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

Adatkezelés

1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ettől a céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulá- sával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. A biztosí- tási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, ve- zetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

3. A Bit. 138.§ (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nem peres eljárásban, közigazgatá- si határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a

kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a.-j., n., s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jo- gosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívá- sára a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelinté- zetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tör- vényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vo- natkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglome- rátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A 6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 3. pont b., f. és j. pontjai, illetve a 4. pont első be- kezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a 2-6. pontokban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvános- ságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

7. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

Egyéb fontos tudnivalók, hasznos tanácsok

Fontos tudni, hogy a biztosítónak joga van értesülni minden, a szerződés létrejötte, és a biztosítandó vagyontárgy biztosításának elvállalása szem- pontjából fontos információról, illetve körülményről. Ha valamiről csak a szerződéskötés után szerez tudomást, vagy ha ilyen változást jelen- tenek be hozzá, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelen- tős növekedését eredményezik, akkor a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül joga van javaslatot tenni szerződésmódosításra, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Abban az esetben, ha Ön a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik. Erre a következményre mindig figyelmeztetjük ügyfeleinket a mó- dosító javaslat megtételekor.

Javasoljuk, válassza a csoportos díjbeszedési fizetési módot, mert így kényelmesen gondoskodhat biztosítása díjának határidőre történő megfizetéséről.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a biztosítás akkor tölti be funkcióját, azaz a biztosító akkor fizeti meg a keletkezett kárt, ha a szerződés díjjal rendezett, vagyis amennyiben Ön rendszeresen és határidőre befizeti a biztosítása díját.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy lakásbiztosításának megkötése után bekövetkezhetnek olyan változások – például az ingatlan bőví- tése, korszerűsítése, illetve új, korszerű ingóságok beszerzése –, me- lyek miatt előfordulhat, hogy a biztosítási összeg infláció szerinti emelése nem elegendő mértékű. Az alulbiztosítottság elkerülése ér- dekében érdemes évente felülvizsgálni és amennyiben szükséges módosítani a biztosítási összeget.

Ingatlanjának eladásakor az adásvétel tényét kérjük, mielőbb jelezze kollé- gánknak, hogy tájékoztatni tudjuk a szerződéssel kapcsolatos további te- endőkről.

Őszintén reméljük, hogy biztosítási termékünk elnyerte tetszését. További felmerülő kérdéseivel kérjük, forduljon bizalommal biztosí- tásközvetítőjéhez vagy ügyfélszolgálati munkatársainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.

Egyéb rendelkezések és szabályok

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a szemé- lyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az egyéb hatályos magyar jogsza- bályok az irányadók.

Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos sza- bályok

1. A tájékoztatás a 2016. január 1-jén hatályos jogszabályokon ala- pul, amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatá- rozó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.

a. Természetes személyek esetén:

a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;

a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.

b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:

b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény;

b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

2. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a www.groupama.hu honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanul- mányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójog- szabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

Groupama Biztosító Zrt.

Társaságunk főbb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041071

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre. TeleCenter: +36 1 467 3500

Web: www.groupama.hu

Online biztosításkötés: www.groupamadirekt.hu

Az OTP Csoport partnere

GB524 JELŰ GROUPAMA LAKÁSBIZTOSÍTÁS

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az álta- lános szerződési feltételeket.

A Groupama Lakásbiztosítás általános biztosítási feltételei azokat a rendel- kezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányá- ban – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) GB524 jelű lakásbiztosítási szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosítások- ra alkalmazni kell.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biz- tosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény, az ügyféltájékoz- tató és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyi- latkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1. A szerződés alanyai

1.A. Szerződő

Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.

1.B. Biztosított

Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös bizto- sítási feltételek tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.C. Fogyasztó

Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

1.D. Vállalkozás

Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.A. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérke- zésétől számított 15 napon belüli időszak.

2.B. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a do- kumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges el-

térésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél fi- gyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.

2.C. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalom- mal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.D. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdő napján lép hatályba.

A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban, ennek hiányában az ajánlatnak a biztosító részére történt átadását követő nap 0 órájában kezdődik meg. A kockázatviselés kezdő idő-

pontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak történt át- adását követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatvi- selés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap, úgy a koc- kázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak történt át- adását követő nap 0 óráját kell tekinteni.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték.

A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.

4.B. A biztosítási évforduló

A biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény) tartalmazza, amely a kocká- zatviselés kezdetének időpontjával megegyező hónap, nap.

4.C. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.

5. A biztosítási szerződés módosítása

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.

Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A biztosítási kockázat jelentős nö- vekedése (6. pont), valamint a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés általános szerződés feltételtől való lényeges eltérése (2.C. pont) esetén a szerződés – a jelent pontban foglaltaktól eltérően – a vonatkozó pontban meghatározott feltételek szerint módosítható.

6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítá- sok is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös biztosítási feltéte- lekben szabályozottak szerint szűnnek meg. Az adott kiegészítő biztosítás megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást – a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.

7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbe vevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, 30 napos határidővel fel- mondhatja.

A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 12.A. pontjában le- írtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezé- sének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos válto- zásokat.

Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, úgy a felek jogaira és kötelezettségeire a 6. pontban foglaltak az irányadók.

7.B. Évfordulóra történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.

Az egy évnél rövidebb határozott időtartamra létrejött szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szüntet- hető meg, írásban.

7.C. Díjnemfizetés

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.

7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

7.E. Egyéb esetek

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 8 napon belül kamatmentesen köteles visszatéríteni. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejár- takor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szer- ződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg. A díjfizeté- si kötelezettség a szerződőt terheli. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjakat is – megtéríteni.

A biztosító a biztosítás díját a biztosítási időszakra állapítja meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződés éves díjfizetési gyakoriságú, azonban a szerződő ettől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is választhat.

A szerződő a biztosítási díjból díjkedvezményre jogosult az alábbi esetekben:

– Csoportos beszedési megbízással vagy banki átutalással történő díjfizetés esetén. A szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díj- kedvezményben részesül, melynek mértéke maximum 5%. A díj- fizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt elvesz- ti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítá- si díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosí- tó jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.

– Éves, féléves vagy negyedéves gyakoriságú díjfizetés esetén. A kedvezmények maximális mértéke éves díjfizetésnél 10%, féléves díjfizetésnél 6% és negyedéves díjfizetésnél 3%. A kedvezmény mértéke csökken, ha a választott díjfizetési gyakoriságtól sűrűbb díjfizetéssel rendezi a díjat, illetve megszűnik, ha a díjfizetési gyakoriság havi díjfizetési gyakoriságra módosul.

– Amennyiben a kockázatviselési helyként megjelölt ingatlanra a Groupama Biztosító Zrt-nél a teljes épületre vonatkozó Társas- házközösségek, Lakásszövetkezetek biztosítási szerződés (társas- házi szerződés) határozatlan időtartamra szól. A kedvezmény mértéke maximum 15%. A kedvezmény megszűnik, a társasházi szerződés megszűnésével.

– Amennyiben a szerződő vagy az alapbiztosításban biztosított

– a Groupama Biztosító Zrt-nél lévő további biztosítási szerző- déssel rendelkezik, mely határozatlan időtartamra szól. A ked- vezmény mértéke a kapcsolódó szerződések számától függően szerződésenként maximum 5%. A kedvezmény megszűnik, a másik biztosítási szerződés megszűnésével.

– OTP Lakástakarék szerződéssel rendelkezik, akkor a kedvez- mény mértéke maximum 3%. A szerződés megszűnésével a kedvezmény megszűnik.

– Az alapbiztosításhoz külön díj ellenében kötött kiegészítő bizto- sítások esetén. A külön díj ellenében megkötött kiegészítő bizto- sítások számától függően maximum 5 db-ig 5%, 6 és 10 db között 10%, valamint 10 db felett 15% a kedvezmény maximális mérté- ke. A külön díj ellenében kötött kiegészítő biztosítások megszű- nésével a kedvezmény mértéke mennyiségnek megfelelően mó- dosulhat, illetve megszűnik.

– A „zöld ház” kedvezmény esetén. A zöld ház kedvezmény csak azokra a lakóépületekre, vagy az alábbi feltételek alapján „zöld ház”-nak minősülő épületben lévő lakásokra vonatkozóan alkal- mazható, amelyek épületgépészeti felszereltsége, valamint hom- lokzati kialakítása megfelel a következő követelmények valame- lyikének:

– a fűtést, a melegvíz előállítását teljes egészében vagy részben geotermikus energia felhasználásával hőszivattyúval végzik;

– a fűtéshez, a hűtéshez, a melegvíz előállításához szükséges elektromos energiát teljes egészében vagy részben szélmeg- hajtású áramfejlesztő (szélkerék, szélgenerátor) vagy napkol- lektor szolgáltatja;

– teljes egészében vagy részben vákuumcsöves napkollektorral állítják elő a melegvizet – fűtés és egyéb tevékenység céljára –, az elektromos energiát;

– a lakóépület legalább 1 homlokzatának teljes felületét – a járda

szinttől az ereszaljig – befuttatják valamilyen több éven keresz- tül életképes növénnyel, ami megköti a szénmonoxidot, javítja az épület szigetelésének hatékonyságát, aminek következtében nyáron hűvösebb, télen melegebb lesz a helyiségekben;

– ökologikus – környezetbarát – építészetnek megfelelő műsza- ki megoldással kivitelezett és üzemeltetett biolakás, ökoház, passzív lakóépület, amelyekre általánosan jellemző, hogy:

– a helyben található természetes anyagokból épül pl. fából, vályogból;

– az épület környezetében lévő energiát, vizet használják fel;

– a hulladék- és szennyvízkezelést helyben oldják meg;

– az épület használatához szükséges energiát megújuló forrá- sokból (szélenergia, talajhő, napenergia, biomassza) nyerik;

– hatékony energiatakarékos hőszigetelést alkalmaznak;

– az épület belső energia forrásait is felhasználják a fűtési hő- veszteség csökkentésére.

– korszerű hőszigeteléssel és nyílászárókkal felújított panelépü- letek.

A „zöld ház” kedvezmény maximális mértéke 3%.

A díjkedvezmények mértéke összesen nem haladhatja meg a 30%-ot. Amennyiben egy kedvezménnyel ezt a maximális mértéket eléri a szerződés, akkor az újabb kedvezmény már nem vehető igénybe.

Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díj- fizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfe- lelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befize- tés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt kö- vetkezett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonhatja.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biz- tosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.

9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa s egyben a bizto- sítási díj megállapításának alapja.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit a szerződő határozza meg.

Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül megállapításra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg, valamint a cso- magban szereplő és/vagy a szerződő által választott egységek számának a szorzata.

A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy ér- tékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat meg- felelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá hely- reállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett biztosítási díj és a vagyontárgy új értéke alapján számított biztosítási díj különbözetének visszatérítésére.

Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.

Ha a biztosítási szerződésben a biztosítási eseménykénti szolgáltatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti. A biztosítási összeget a biztosító abban az esetben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejű- leg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerző- dés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

10. Az értékkövetés szabályai

A biztosítási összeg értékének követése érdekében a felek megállapodnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása).

A biztosító az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket in- dexálja:

– az Épületbiztosítást, ideértve a lakásbérlemény biztosítást, vala- mint melléképület biztosítást;

– az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportot;

– a Villámcsapás másodlagos hatása fedezetet;

– a Különleges üvegeket;

– a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatást;

– a Balesetbiztosításban a csomagokban szereplő egységeken felül megkötött egységeket;

– a GB191 jelű Kiegészítő élet- és balesetbiztosítást;

– a Mezőgazdasági kistermelői biztosítás vagyoncsoportjait;

– az Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítást.

A biztosító nem indexálja az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket:

– az Értéktárgyak és különleges tárgyak vagyoncsoportot;

– a Besurranást;

– a Kiegészítő felelősségbiztosítást;

– a Jogvédelmi szolgáltatást;

– a Kockázatviselés helyén kívül tartott vagyontárgyakra vonatko- zó fedezetet;

– az Épülettartozékok lopása fedezetet;

– a Rongálás, vandalizmus fedezetet;

– a Szolgáltatáskimaradásból származó károk fedezetet;

– a Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörés biztosítá- sa fedezetet;

– az Ellopott, elveszett kulcs pótlása fedezetet;

– a Házi kedvencek balesete, betegsége fedezetet;

– a Temetés biztosítást;

– az Épület felújításának, bővítésének biztosítását;

– Garázsban tárolt járművek biztosítását;

– Kerékpár, moped, quad, kerekesszék casco biztosítását;

– Háztartási gépek, elektromos eszközök kiterjesztett garancia biz- tosítását;

– Síremlék, kripta biztosítását;

– Szabadban tartott kerti bútorok és kerti gyermekjátékok, lábon álló növények biztosítását.

A biztosító a módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás al- kalmazását (biztosítási évforduló előtti 3. hónapot) megelőző 6 hó- napon keresztül havonta közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vo- natkozó „Fogyasztói árindex”-ek átlaga, amelytől a biztosító 5% ponttal felfelé, illetve lefelé eltérhet. Az eltérést a biztosító a teljes lakásbiztosítási állomány előző naptári évi átlagkára (kárkifizetések, kártartalékok és a kár darabszámok hányadosa) alapján állapítja meg, melyről az értékkövetésről szóló értesítő levélben ad tájékozta- tást. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét kö- vető biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló nap- jának hatályával.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosí- tási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díj-

változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.

Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kí- vánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

11. Önrészesedés

A biztosító alapvetően önrészesedés nélkül téríti meg a károkat, azon- ban a felek ettől eltérő módon is megállapodhatnak. Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosító a kártérítés megállapítá- sánál minden esetben levonja az önrészesedést, amelynek káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

12. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely ügy- félszolgálati irodájába vagy a biztosító postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049) beérkezik. E rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tu- domásszerzésének joghatályára is.

12.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a. Tájékoztatási kötelezettség

A szerződőnek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan érdekre, biztosítási eseményekre is szóló biztosítási szerződést kötött, amelyre jelen általános szerződési feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövet- keztéig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

b. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kér- déseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlé- si kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyá- sa önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi szabályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozato- kat a biztosító részére átadni.

A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem je- lentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hi- vatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí-

tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot;

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban be- töréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károsodott va- gyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használatú, nya- ralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továb- biakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni;

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy

– temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.

A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét.

A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

d. Kárbejelentési kötelezettség

– A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, élet-, bal- esetbiztosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írás- ban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

− Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kár- igényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

− A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik.

– A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyon- tárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kár- enyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változta- tás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetet- lenné váltak.

– Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a ká- rosodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve ki- selejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségé- nek bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.

e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követel- ményére is figyelemmel – a különös biztosítási feltételekben felsorolt iratokon túl – az alábbi iratok bemutatását kérheti:

– írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának fel- tüntetésével;

– a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumokat;

– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igényt;

– a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló doku- mentumokat (számlát, szerződést, vállalkozás esetén a kár előtti éves leltárt és a kár utáni leltárt is);

– energiaszolgáltató által hivatalosan kiállított igazolást és számlákat;

– tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült);

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatáskimaradás kár esetén);

– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat;

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolását/szak- véleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát;

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt;

– hatóság részére történő bejelentéseket;

– hatósági bizonyítványt, igazolást, szemlejegyzőkönyvet, határozatot;

– ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot;

– tételes költségvetést, illetve tételes árajánlatot;

– különböző beszerzési, szolgáltatási számlákat;

– moped és quad casco esetén a roncsértékesítés adás-vételi szerződését;

– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumokat;

– felelősségi károkozást elismerő nyilatkozatot;

– bérleti szerződést, kölcsön szerződést, felelős őrzésre vonatkozó do- kumentumokat (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével;

– garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumokat;

– jogerős hagyatékátadó végzést;

– alapító okiratot, közgyűlési határozatot;

– lakásszövetkezeti alapszabályzatot, lakásszövetkezet határozatát;

– műszaki terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket, igazságügyi szakértői véleményt;

– szakhatóságok jegyzőkönyveit;

– meghatalmazást a biztosítónál történő ügyintézésre, amennyiben a meghatalmazás kiterjed a szolgáltatási összeg felvételére is, arról ki- fejezetten rendelkezni kell a meghatalmazásban;

– áfafizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos do- kumentumot, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlését is;

– különböző vizsgálatok jegyzőkönyveit;

– munkaszerződést, továbbá a munkaviszony megszüntetésének doku- mentumait;

– keresőképtelenséget igazoló dokumentumokat;

– munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos do- kumentumokat;

– társasházi közös költség vagy lakásszövetkezeti közös költség mérté- két igazoló hivatalos dokumentumokat;

– állatorvosi igazolást, házi állatok hivatalos oltási igazolásait;

– a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szük- séges fotókat.

A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok benyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a fel- tételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk

és költségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más doku- mentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.

f. Díjfizetési kötelezettség

A biztosítási díjra, díjfizetésre vonatkozó szabályokat jelen általános biz- tosítási feltétel 8. fejezete tartalmazza.

12.B. Biztosító kötelezettségei

a. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni

– a szerződés adatairól;

– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatá- sok összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról. Elektronikus ügyintézést választó ügyfelek külön kérésére a biz- tosító a szerződési feltételeket díjmentesen, nyomtatott formá-

ban is rendelkezésükre bocsátja.

b. Szolgáltatási kötelezettség

A biztosító az adott biztosítási szerződés feltételeiben részletesen meg- határozott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesí- tés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül ese- dékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadá- sa), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szerződő (biztosí- tott) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési ha- táridőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta ál- tali kifizetés közötti időtartam nem számít be.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszünte- téséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésé- re csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térít- heti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgátlatást köteles vissza- téríteni. A biztosított a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kö- teles a biztosítót a megkerült vagyontárgyakról értesíteni.

Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtot- ták, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt fel- tételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejé- ig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányo- san viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosí- tott irányában külön-külön felelnének.

13. Mentesülés

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha-

tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

14. Általános kizárások

A biztosító az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkezésekor akkor sem téríti meg a károkat, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valamelyike okoz károso- dást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed:

– lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be;

– hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugár- zásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;

– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk.

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési fel- tételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kizá- rásokat is meghatározhatnak.

15. Egyéb rendelkezések

15.A. Megtérítési igény

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függő- vé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

15.B. Elévülés

Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

15.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált lakásbiztosítási termék korábbi feltételétől, valamint a koráb- ban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek. Ezeket az el- téréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgál-

tatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkal- mazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelemfelhí- vó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk hogy a GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás előző feltételeitől jelen feltétel az alábbiakban tér el lényegesen:

– kikerült a feltételből az avult értéken történő szolgáltatásszűkítés;

– a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy a szerződő jogosult a biztosítási érdek értékét meghaladó részre kiszámított biztosítási díj visszatérítésére;

– felsorolásra kerültek az igénybe vehető kedvezmények és azok igénybevételének feltételei;

– az értékkövetésnél figyelembe vett indexmérték meghatározása változott;

– házi kedvencek balesete, betegsége esetén módosult a biztosí- tott házi kedvencek köre;

– a biztosítási szerződés hatálybalépésének, a kockázatviselés kez- detének meghatározása változott.

15.D. A biztosító legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041071

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

ALAPBIZTOSÍTÁS

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az

általános biztosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételek rendelkezése az irányadó.

II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK – ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS

1. Biztosított

A szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

a. tulajdonosa és tulajdonostársa(i);

b. bérlője és bérlőtársa(i);

c. haszonélvezője;

d. valamint az a-c. pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó.

Közös háztartásban élők: a létfenntartás költségeit – legalább részben – közösen viselő, együtt élő személyek.

2. Területi hatály

Jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt

– családi ház (vagy egyéb épület), házbérlemény és az ingatlan-nyilván- tartás szerint hozzá tartozó földrészlet és a házhoz tartozó földrészleten álló melléképület;

– saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény;

– lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használa- tában levő tároló és egyéb helyiség.

Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület ideiglenesen lakhatatlanná válik, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást, lakóépüle- tet is kockázatviselési helynek tekinti a biztosított ingóságok tekintetében. A biztosító kockázatviselése a biztosított ingóságokra a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül is kiterjed, biztosítási esemé- nyenként a kötvényben feltüntetett kártérítési limitig, de maximum a biztosított ingóság biztosítási összegéig.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.A. Épület vagyoncsoport

a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai

A biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (kötvényen) feltüntetett

1. lakóházra;

2. lakásra;

3. egyéb épületre (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, hegyi hajlék stb.);

4. melléképületekre (istálló, garázs, kamra, ól, terménytároló stb.), vala- mint a kizárólagos használatú tárolóra;

5. épületbiztosítási összegen belül a kötvényen külön-külön fel nem tün- tetett:

a. építményekre (pl. járda, kerítés, vízóraakna);

b. a biztosított kizárólagos tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen vagy a biztosított lakást magába foglaló épületen szakszerűen rög- zített, illetve telepített, az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szüksé- ges műszaki és technológiai berendezések, idetartoznak különösen az alábbiak:

– megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések, mint pl. a napkollektor, a napelem, a hőszivattyú, a szélgenerátor;

– a szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előte- tők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkola- tok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektro- nikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működ- tető berendezéseikkel együtt; villámhárító rendszerek és tartozé-

kaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is);

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől füg- getlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az ere- deti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.);

– a szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések;

– az elektromos ellátásra szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-beren- dezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechni- kai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elekt- romos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna);

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tar- tozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fo- gyasztó-berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojle- rek, vízmelegítők és konvektorok);

– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/elveze- tését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó-berendezésekkel, szerelvé- nyekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tarto- zékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók.

c. társasházi közös tulajdont képező és közös használatú épületrészekre a jelen szerződésben biztosított lakás tulajdoni hányadának mértékéig;

d. lakásszövetkezeti tulajdont képező és közös használatú épületré- szekre, a biztosítónál biztosított szövetkezeti lakások és a lakásszö- vetkezet tulajdonban lévő lakóépület összes lakásának arányában.

A biztosító kockázatviselése kiterjed mind az elkészült, mind az építés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára, beleértve azok alko- tórészeit és tartozékait is.

Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– földbevájt, kikövezetlen falú építmények;

– fóliasátrak és üvegházak.

b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai

Lakásbérlemény biztosítása esetén biztosított vagyontárgyak:

b/1. A biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a saját és a bérbeadó tulajdonában lévő épület-berendezési és épület- felszerelési tárgyakra terjed ki.

b/2. Jelen szabályzat szempontjából a lakásbérlemény épület-berendezé- si és épület-felszerelési tárgyai (továbbiakban: biztosított vagyontárgyak):

– az ajtó- és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vá- szonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel;

– a csengő és a kaputelefon, valamint a riasztó és tűzjelző berendezések;

– a beépített bútor és térelválasztó;

– a beépített főző, fűtő, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezé- sek és szerelvények;

– az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, il- letőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon;

– a belső válaszfal, burkolat, festés, tapétázás, mázolás;

– padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg, stb.);

– nem műholdas TV adás vételére szolgáló antennarendszer.

Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– maga az épület határoló falai, tetőszerkezete, teherhordó szer- kezetei, közös helyiségei;

– a bérelt mellék- és gazdasági épület, valamint

– a b/2. pontban fel nem sorolt vagyontárgyak.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett háztartási ingóságokra terjed ki.

Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épített szokásos (nem kereskedelmi) mennyiségű vagyontárgyak, amelyek egy át- lagos háztartás viteléhez szükségesek, a háztartásban történő felhasználás céljából készültek (háztartásban elégséges teljesítményű gépek) a biztosí- tottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsoroltak közé.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok – egyen- kénti értéküktől függetlenül – két vagyoncsoportra különülnek el:

a. Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoport

a. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak;

b. a gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék;

c. a képző- és iparművészeti alkotások;

d. valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek;

e. antik bútorok, antik tárgyak (az olyan ingóságok tartoznak ebbe a csoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van);

f. értékálló különleges vagyontárgyak, gyűjtemények.

Az értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tarto- zó vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás cél- jára szolgáló helyiségben vagy szabadban tartva bármely biztosí- tási esemény következtében károsodnak.

A nem állandóan lakott épületben tartott értéktárgyak, különle- ges ingóságok a., b. és f. csoportjába tartozó vagyontárgyakra nem viseli a kockázatot a biztosító, ezért nem nyújt szolgáltatást a nevezett vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak bármelyik biz- tosítási esemény által okozott káraira.

A jelen feltétel értelmezésének szempontjából nem állandóan lakott az épület, ha az ingatlanban állandó jelleggel senki sem lakik, azt idősza- kosan használják (pl. nyaralás céljára), alkalmankénti rövidebb időtarta- mú tartózkodásra, és a káresemény időpontjában a biztosított bizonyí- tottan nem tartózkodott az ingatlanban.

b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport

A 3.B.a. pontban fel nem sorolt összes többi háztartási ingóság az álta- lános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartozik.

Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, az általá- nos háztartási ingóságok vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül, összesen a biztosítási összeg öt százaléka mértékéig

– a biztosított saját háztartási szükségleteinek kielégítése vagy kedvte- lésből a lakásban és a biztosított épület telkén tartott állatokra, vala- mint a telek kertjében lábon álló növényi kultúrákra, a kerti berende- zés és felszerelés tárgyaira;

– a biztosított által az otthoni, lakásban folytatott kereső tevékenység- gel kapcsolatos vagyontárgyaira;

– az egy háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár), lakókocsi, utánfutó napi üzemeltetéséhez használt alkatrészeire és tartozékaira, a fődarabok kivételével.

c. Egyéb biztosított vagyontárgyak

Az egyéb biztosított vagyontárgyak közé tartozik a készpénz. Készpénzbiztosítás

A biztosító kockázatviselése jelen vagyoncsoport biztosítási kötvényen történő feltüntetése nélkül is kiterjed a készpénzre az alábbiak szerint:

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 50 000 Ft-ig;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 100 000 Ft-ig.

Jelen szabályzat 3.B. pontjában nem biztosított vagyontárgyak:

– bankbetét, értékpapír és értékcikk;

– kézirat, terv, dokumentáció;

– vízi, légi és közúti járművek, lakókocsi és utánfutó;

Nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorláto- zottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék.

– Bázis fedezet-csomag esetén a készpénz, a bankkártya, az ok- mányok.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.

A biztosító javaslatot tehet a szerződőnek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jog- következménye, az aránylagos kártérítés.

Amennyiben a szerződő a biztosító által javasoltnál kisebb értékkel határozza meg a jelen vagyoncsoport biztosítási összegét, ezt a tényt a szerződés záradéka tartalmazza.

4.B. Ingóságok biztosítása esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik.

Az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosító javas- latot tehet a szerződőnek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amely- nél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.

Amennyiben a szerződő a biztosító által javasoltnál kisebb értékkel határozza meg az általános háztartási ingóságok biztosítási össze- gét, ezt a tényt a szerződés záradéka tartalmazza.

A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a kötvényben feltüntetett kártérí- tési limitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biz- tosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérítést nem alkalmaz.

5. Biztosítási események

5.A. Tűz

Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetéssze- rű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Biztosítási esemény az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfe- szültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít. Nem biztosított,

– ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely ön- erejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó szén- darab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése, stb.);

– ha a vagyontárgy közvetlen tűz, füst vagy hő hatásának van ki- téve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alak- változás következik be);

– a biztosított által szándékosan gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés);

– ha öngyulladás következik be.

5.B. Robbanás és robbantás

Robbanás a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása, amelynek során a gázzal,

gőzzel telített és az átlagos légnyomással rendelkező térben létrejövő nyo- máskülönbség villanásnyi idő alatt kiegyenlítődik, aminek következtében a két teret elválasztó elem helyzete, szilárdsági tulajdonsága megváltozik, és a biztosított vagyontárgy károsodik.

Robbantásnak minősül a meghatározott célra szakszerűen megtervezett és szándékosan végrehajtott robbanás.

Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszél- hetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésé- re kerül sor.

Nem biztosítási esemény a repülőgépek hangrobbanása, a nukleáris energia felszabadulása és az a szennyezés, amelyet besugárzó anya- gok okoznak.

5.C. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló hatá- sa által okozott kár.

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatá- sa által az elektromos gépek, készülékek és berendezések mikroelektroni- kai eszközeit, mikroelektronikai irányító paneleit, mikroelektronikai alkatré- szeit ért károkat a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegén belül, a szerződésben feltüntetett káreseményenkénti limitig. A biz- tosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az idő- járási adatok alátámasszák.

5.E. Vihar

Viharkárnak minősül az a kár, amelyet az 54 km/h (15 m/s) küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, valamint a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg be- ömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti a biztosító:

– a helyiségeken belül keletkező léghuzat által okozott károkat;

– az épületek üvegezésében keletkezett károkat;

– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.

5.F. Felhőszakadás

Biztosítási eseménynek azok a felhőszakadásból eredő károk minősülnek, amelyet:

– a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide- értve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné vá- lása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz; és/vagy

– a csapadékvíz a tetőszerkezeten vagy a panelhézagon keresztül a bizto- sított helyiségekbe bejutva a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kockázatvise- lési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve megha- ladta vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Nem téríti meg a biztosító:

– az épületek, építmények külső vakolatában, festésében keletke- ző károkat;

– a gombásodás, penészesedés formájában keletkező károkat;

– „Bázis” fedezetcsomagra vonatkozó szerződés esetén a talajszint alatti padozatú nem lakás célját szolgáló helyiség elöntésekor az ott lévő ingóságokban, valamint a mezőgazdasági kistermelői biztosításban biztosított vagyontárgyakban és a vállalkozási te- vékenységhez szükséges vagyontárgyakban keletkező károkat;

– a tetőszerkezeten, panelhézagon keresztüli felhőszakadásból származó kárt, amennyiben a biztosított részére korábban ezen káresemény miatt már térített és a térítést követően a beázási kárt okozó tetőszerkezeti-, panelhézag hiba szakszerűen nem ke- rült kijavításra. A korábbi hiba elhárítását számlával szükséges igazolni.

5.G. Jégverés

A jég formájában lehulló csapadék által okozott károsodás.

Nem téríti a biztosító:

– az épületek 15 évnél régebben készült vagy 15 évnél régebben felújított külső festésében, vakolatában, burkolatában keletke- zett károkat;

– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat;

– az épületek üvegezésében, üvegtetőkben keletkezett károkat.

5.H. Hónyomás

A felgyülemlett hó statikus terhelése, valamint a lecsúszó hó és jég által a biztosított vagyontárgyban okozott károsodás.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által meg- rongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

5.I. Árvíz

Az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jel- legű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a koc- kázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 mé- teren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is, amennyi- ben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben ke- letkeznek.

Nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg:

– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Víz- ügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

– a talajvíz;

– a belvíz;

– az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletke- ző elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi ká- rosodásokat is.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költ- ségekre, amelyeket a biztosított részére, mint árvízkárosultnak a különböző hatóságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcsolatban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, ame- lyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvíz- szint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a meder- ből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítmé- nye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát bizto- sítja, illetve szolgálja.

5.J. Földrengés

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatvise- lés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skála VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontár- gyakban.

Európai Makroszeizmikus Skála

A rengés erősségének fokozata	A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai
I.	Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem.
II.	Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.	Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak.
VII.	Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító: Oszlopok, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen rombadől.
X.	Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő: A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény összedől.

A földrengés biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn

belül bekövetkező földrengés biztosítási eseményre a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki.

5.K. Földcsuszamlás

A természetes talajrétegek egymáshoz képest történő elmozdulásából szár- mazó károsodások.

Nem biztosítási esemény az épületek, építmények alatti feltöltések üle- pedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, a talajvízszint változása miatti megsüllyedésből eredő, illetve e miatt keletkezett károsodás.

5.L. Kő- és földomlás

A természetes talaj felszínének leomlása miatt keletkező károk.

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

A szerződő, a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, hatóságok által feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, vá- ratlan beomlása miatt keletkezett kár.

Nem biztosítási esemény a bányák földalatti részeinek beomlása, va- lamint a biztosított épületek nem megfelelő alapozásából vagy víz- elvezetéséből keletkező üregek beomlása.

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha a biz- tosított szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

5.O. Idegen tárgy rádőlése

A kockázatviselés helyén kívüli tárgy vagy természetes képződmény, amely a biztosított vagyontárgyban rádőléssel kárt okoz.

Nem téríti a biztosító, ha a kárt okozó tárgy a biztosított tulajdona vagy általa felelős őrzésre átvett tárgy.

5.P. Betöréses lopás, rongálás

Biztosítási esemény a betöréses lopással:

a. a biztosított vagyontárgyban okozott lopáskár;

b. vagy annak kísérletével összefüggésben:

– a biztosított ingóságokban és

– a biztosított tulajdonában lévő épületben (függetlenül attól, hogy az épület biztosított vagyontárgy-e)

okozott rongáláskár.

Jelen feltétel szerint betöréses lopás akkor következik be, ha:

– a tettes a lezárt helyiséget erőszakkal, továbbá hamis, illetőleg lopott kulccsal felnyitja; vagy

– a tettes olyan nyitott nyílászárón keresztül hatol be, amelynek alsó éle az alatta levő járószinttől, illetve nyílászáró alsó szintjétől mérve 2 mé- ternél magasabban van; vagy

– olyan erkélyről, loggiáról, teraszról történik a lopás, amelynek szintje a járószinttől 2 méternél magasabban van.

A biztosító a betöréses lopás károkat a szerződésben feltüntetett biztosítási összegen belül téríti meg, maximum a káridőponti vé- dettségi szinttől függő teljes szolgáltatási limitösszegig és a károso- dott vagyoncsoportra vonatkozó részlimit összegig.

A szolgáltatási limitösszegeket a „Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.

A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és mód- szere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem ve- hető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

5.Q. Rablás

Rablás biztosítási esemény történik, ha

– a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biztosított természetes személy ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan, illetve védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti);

– a tetten ért tolvaj a megszerzett vagyontárgy megtartása végett erősza- kot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5.R. Vízkár

Biztosítási esemény a

a. víz-, csatorna-, fűtés-, hűtési- és gőzvezetékek törése, repedése, kilyu- kadása (továbbiakban csőtörés), valamint

b. az alábbiakban felsoroltak:

– víz-, csatorna-, fűtési-, hűtési- és gőzvezetékek tartozékainak, szerel- vényeinek, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, re- pedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása;

– nyitva hagyott csap

miatt kiáramló folyadék vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

Nem biztosítási esemény a gombásodás, penészesedés formájában jelentkező kár.

A biztosító csőtörés esetén megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költsé- geket, amennyiben a csőtörés a kockázatviselés helyén belül történt:

– a csőtörés helyének felkutatására fordított költségeket;

– fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológi- ailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költségeket;

– a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást;

– a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz cseréjének költsége- it (anyag + munkadíj) kötéstől kötésig terjedően, de legfeljebb 6 m hosszúságban, és az elfolyt víz, folyadék értékét biztosítási ese- ménynek minősülő káreseményenként 50 000 Ft-ig.

Nem téríti meg a biztosító a tartozékok, szerelvények és a vezeték- re kapcsolt háztartási gépek javításának vagy pótlásának költségeit.

5.S. Üvegtörés

Üvegkár biztosítási esemény az épületek, a lakások szerkezetileg beépített:

– fix vagy nyitható nyílászáróinak;

– folyosói, lépcsőházi;

– erkély-, lodzsa;

– terasz mellvéd

üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bár- mely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.

Nem biztosítási esemény, ha a biztosított üvegezések törése vagy re- pedése a biztosított épület, lakás építése, korszerűsítése, felújítása alatt következik be.

Felújításnak minősül a bővítéssel, a rendeltetés megváltoztatásával, átala- kításával, élettartamának növelésével összefüggő munka; illetve az elhasz- nálódott vagyontárgy eredeti állagát szolgáló felújítás is, kivéve, ha az a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karban- tartási munka, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell vé- gezni.

A biztosító megtéríti:

– a biztosítási esemény miatt károsodott üvegezés üvegtáblájával azonos méretű és üvegminőségű üvegtábla pótlásának és

– az üvegezés tartószerkezete le- és felszerelésének, valamint

– az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költségeit maximum a sérült üvegezés pótlásának értékéig.

Nem téríti meg a biztosító az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit.

5.T. Egyéb

a. Tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés

Megtéríti a biztosító a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatti károkat, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek, az alábbiakban meghatározott biztosítási évenkénti limitig:

– „Bázis” csomag: 100 000 Ft

– „Komfort” csomag: 300 000 Ft

– „Prémium” csomag: 600 000 Ft Nem biztosított:

– ha a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatá- sának van kitéve;

– a kéményrepedés miatt keletkező tűzkár nélküli füst- és ko- romszennyeződés.

b. Besurranás

Besurranás biztosítási esemény, ha a tettes úgy követi el a lopást, hogy a lakásba, a családi házba, a biztosított ott tartózkodása idején megté- vesztéssel vagy az ingatlant használó tudta és beleegyezése nélkül jut be. A biztosító a besurranás biztosítási esemény alapján megtéríti az általá- nos háztartási ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak lo- páskárait biztosítási évenként 100 000 forint limitig. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés és a nyomozást fel- függesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsí- tott(ak) ellen büntetőeljárás folyik.

c. Épülettartozékok lopása

A biztosított épületek, építmények külső térrel határolt felületeire szak- szerűen felszerelt épülettartozékok lopásából származó károkat téríti meg a biztosító, a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti limitig, ha azok a járószinttől mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan lettek felszerelve.

d. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díj- visszatérítés

d/1. Értelmező rendelkezések

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő. Jelen feltételekben balesetnek minősül- nek a következő események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be: égési sérülések, leforrázás; villámcsapás, elektromos áram hatásai; károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.

Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irá- nyítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanató- riumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

Keresőképtelenség: Jelen feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki:

– balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, és a keresőképtelenség elbírálásá- ra és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.

Álláskereső (munkanélküli): az, akit a munkaügyi központ/kirendelt- ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküli- ként) nyilvántart.

d/2. Biztosított

A biztosítási szolgáltatásra kizárólag az a kötvényen megnevezett ter- mészetes személy jogosult, aki egy személyben a lakásbiztosítás szerző- dője és biztosítottja is.

d/3. Biztosítási esemény

– A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, balesetből vagy betegségből eredő, 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség).

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt, bekö- vetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskere-

sőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása. Kizárólag a bizto- sítottnak a kockázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdeté- hez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kí- vüli álláskeresővé (munkanélkülivé) válása minősül biztosítási ese- ménynek. Olyan biztosított esetében, aki a szerződéskötéskor nem rendelkezett legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkavi- szonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően leg- alább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvénykönyve szerin- ti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség vagy a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartott álla- potának a 31. napja.

d/4. Kizárások

A biztosító kockázatviselése balesetből vagy betegségből bekö- vetkező keresőképtelenség esetén nem terjed ki az alábbi kocká- zatokra, illetve károkra, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:

a. a biztosított által versenyszerűen űzött sporttevékenység során (versenyen vagy edzésen) bekövetkező balesetekre; versenyszerűen végzett sporttevékenységnek minősül a ter- mészetes személy által a sportszövetség részéről kiírt, szerve- zett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszer- ben való részvétel;

b. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövet- kezô eseményekre;

c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkezô biztosítási esemé- nyekre;

d. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség tel- jesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

e feltétel esetében harci cselekménynek minősül a hadüzenet- tel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forrada- lom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísér- let, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;

e. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával össze- függő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetbôl eredő biz- tosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indító- ok biztosítási esemény;

f. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárások- ból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indító- okuk nem biztosítási esemény;

g. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetke- zô biztosítási eseményekre;

h. művi terhesség megszakításra, kivéve, ha az előállott terhesség bűncselekmény következménye, illetve a terhesség megsza- kítására az anya egészségének megőzése érdekében történik;

i. meddőség, illetve a mesterséges megtermékenyítés miatt vég- zett kezelésekre, és a sterilizációs beavatkozásokra, kivéve, ha a nők művi meddővé tétele egészségmegőrzés céljából orvosi javallatra történik;

j. fogászati műtétekre, kivéve ha a beavatkozásra a szerződés kockázatviselési ideje alatt elszenvedett baleset miatt kerül sor;

k. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekre, plaszti- kai sebészeti beavatkozásokra és kórházi ápolásra, valamint az orvosilag nem indokolt mûtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra;

l. nemi jelleg megváltoztatása miatt végzett műtétekre és keze- lésekre;

m. Országos Egészségpénztár által nem finanszírozott, illetve részben sem finanszírozott műtétekre;

n. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

o. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségû egyén ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;

p. ha a biztosított késôn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak mûtéttel lehetett be- folyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult;

q. a repülôeszközök, továbbá ejtôernyô (ideértve az ugrót szállí- tó légi eszközt is) használatából eredô balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jármû- vön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt kato- nai légi jármûvön polgári utasként szenved el; e feltétel vo- natkozásában utasnak az minôsül, aki a légi jármûnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

r. a motoros jármûvek versenyén (edzésein) a nézôt érô balese- tekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

s. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (ed- zéseken) a nézôt érô balesetekre;

t. arra a balesetre, amely a biztosított vezetôi engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotá- val okozati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gépármű vezetése közben, azzal okozati összefüg- gésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton tör- tént gépjármûvezetést is;

u. HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;

v. a szerződés kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül ön- gyilkossági kísérlettel, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő eseményekre;

w. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi állapota miatt következett be (például – de nem kizárólago- san – gyermekápolás miatt);

x. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, cson- ka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal összefüggő újabb keresőképtelenségre.

A biztosító kockázatviselése álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántatás esetén nem terjed ki az alábbi kockázatok- ra, illetve károkra:

– a határozott tartamú munkaviszonyra;

– a nem munkaviszonyban álló biztosítottra (pl. egyéni vállalko- zókra, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottakra vagy egyéb jogviszony alapján folytatott kereső foglalkozásokra);

– a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megem- lítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszám- csökkentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.

– a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;

– a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésére, megszüntetésére;

– a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú fel- mondással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

– a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rok- kantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megálla- pítása miatt került sor;

– a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, megszünteté- sére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette.

d/5. Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a szer- ződés létrejöttétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonya a várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláske- resővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgál- tatást.

d/6. A felek jogai és kötelezettségei

a. Betegségből eredő keresőképtelenség esetén, ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötés- kor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogo- kat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

b. Az előző pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kö- telezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gya- korlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési ha- táridő leteltét követő napon kezdődik.

c. Az előző két pontban felsoroltakra a biztosított kötelezettsé- geit az I. Általános feltételek 12.A. pontja tartalmazza, azzal az eltéréssel, hogy balesetbiztosítási esemény esetén nem ter- heli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítá- si esemény bekövetkezése esetén.

d. A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az I. Álta- lános feltétel 15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.

d/7. A biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a tartós betegállo- mány, illetve az álláskeresés időtartama alatt, de megszakítás nélkül egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a biztosítási esemény bekövet- kezését követő:

– 12 havi időszakra visszatéríti a jelen szerződés biztosítási díját. A díj- visszatérítés időszaka alatt a biztosítási szerződés változatlan feltéte- lek mellett, díjfizetési kötelezettség nélkül fennmarad.

– 6 havi időszakra átvállalja a havonkénti általános társasházi közös költség vagy a lakásszövetkezeti tag havonként általános közös költ- ségének megfizetését a Groupama Biztosító Zrt. által biztosított tár- sasházi lakóépület biztosított albetét tulajdonosa vagy szövetkezeti tulajdonban lévő lakóépületben lakástulajdonnal rendelkező biztosí- tott lakásszövetkezeti tag helyett a következő feltételekkel. A bizto- sító a közös költség megfizetésére vonatkozó biztosítási fedezete ki- zárólag a lakásbiztosítási kötvényben megnevezett kockázatviselési hely címével – emelet, ajtószámot kivéve – azonos kockázatviselési helyre, a lakóépületben lévő összes lakásra és közös tulajdonú, közös használatú helyiségekre vonatkozóan Groupama Biztosító Zrt- vel létrejött „Társasházközösségek, Lakásszövetkezetek biztosítás”-i szerződés hatályban maradásának időtartama alatt áll fenn.

A biztosító a jelen szerződés alapján biztosított lakásra meghatározott havonként esedékes közös költség biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában aktuális összegét fizeti meg lakástulajdonos részére. A lakástulajdonos számára meghatározott, biztosítási esemény időpont- jában aktuális havi általános közös költség mértékét az erre vonatkozó hiteles társasházi közgyűlési határozattal, illetve a biztosítási esemény időpontjában aktuális általános közös költség összegét tartalmazó hite- les lakásszövetkezeti értesítővel kell igazolni a biztosító felé.

A biztosító nem téríti meg az általánosan havonként esedékes közös költségeken kívüli rendkívüli fizetési kötelezettségként megállapított összeget, még abban az esetben sem, ha azt ideig- lenesen az általános közös költséggel összevontan kell megfizet- nie a lakástulajdonosnak.

A biztosító egyidejűleg vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munka- nélküliség jogcímen nyújt szolgáltatást. Ha a szolgáltatás teljesítésének tartama alatt a biztosítottnak a másik jogcímen is szolgáltatási igénye keletkezik, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény

alapján teljesít szolgáltatást mindaddig, amíg ezen a jogcímen a bizto- sított jogosult a szolgáltatásra.

A biztosítási szolgáltatás teljesítésének befejezését követő 12 havi – fo- lyamatos díjfizetéssel lefedett – időszak után nyílik újra lehetőség bizto- sítási szolgáltatás teljesítésére.

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt, többszöri bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén is, mindösszesen legfeljebb:

– 24 havi biztosítási díjvisszatérítés fizetését teljesíti;

– 12 havi közös költség fizetését teljesíti, feltéve, hogy a biztosí- tott lakásra megkötött, illetve módosított lakásbiztosítási szer- ződéssel egyidejűleg hatályban van a Groupama Biztosítóval létrejött „Társasházközösségek, Lakásszövetkezetek biztosí- tás”-i szerződés is.

d/8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei, és az ahhoz szükséges dokumentumok

A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan fel- mentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték, továbbá a biztosí- tott felmentse a titoktartási kötelezettség alól a munkanélküliségével összefüggő adatokkal kapcsolatban a társadalombiztosítási igazgatási és munkaügyi szerveket. Feltétel az is, hogy a biztosított felhatalmazza a biztosítót, miszerint a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmé- nyek ellenőrzése céljából ezektől az intézményektől a szükséges infor- mációkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

Amennyiben a biztosított a titoktartás alóli felmentő nyilatkoza- tot nem adja meg és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri, illetve kérheti, a I. Általános biztosítási feltételek

12.A.e. pontban meghatározottakon túl:

– a biztosító által kiadott (a kezelő orvos által kitöltött és aláírt) szol- gáltatási igénybejelentőt;

– a biztosítási esemény bekövetkeztét igazoló orvosi és/vagy hatósági bizonyítványt, határozatot;

– a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel és annak következmé- nyeivel kapcsolatos vizsgálati eredményeket, orvosi igazolásokat, zá- rójelentéseket;

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék meg- állapításához”elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony meg- szűnéséről, megszüntetéséről;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított melyik időponttól, melyik időpontig regisztrált álláskereső;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszer- ződés másolatát.

A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a biztosítási esemény kezdetétől folyamatosan (havonta) igazolja – a biztosító által bekért írásos dokumentumokkal –, hogy a betegállománya vagy mun- kanélküli státusza megszakítás nélkül fennáll.

e. Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén megtéríti:

– a szerződésben meghatározott kártérítési limitig a biztosított épületben és arra szakszerűen felszerelt épülettartozékokban, felsze- relésekben, berendezésekben – a biztosítottak szempontjából idegen személyek által – rongálással, vandalizmussal okozott kárait;

– a homlokzat összefirkálásával (graffiti) előidézett károk helyreállítását káreseményenként és biztosítási időszakonként a jelen biztosítási ese- ményre a szerződésben meghatározott kártérítési limit 10%-áig.

f. Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén egy biztosítási időszak alatt maximum egy alkalommal megtéríti az el-

lopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlásának hivatalos dokumen- tumokkal, számlákkal igazolt költségeit.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási szolgáltatá- sok száma az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett szolgáltatások számával csök- ken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. A biztosítási szolgáltatások számát a biztosító abban az esetben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezet- feltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogá- val nem él, a szerződés az eredeti biztosítási szolgáltatások szá- mával marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

Jelen biztosítási esemény alapján biztosított vagyontárgy a biztosítottak számára hivatalosan kiállított személyes okmányok, valamint a biztosí- tottak nevén lévő bankkártyák, továbbá a készpénzforgalomra alkalmas mágneskártyák.

g. Szolgáltatáskimaradásból származó károk

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén egy biztosítási időszak alatt maximum egy alkalommal a szerződésben meghatározott káreseményenkénti limitig megtéríti a hivatalos köz- ellátást végző energiaszolgáltatók üzemzavarából származó közvetlen és közvetett károkat, ha a szolgáltató által igazoltan a szolgáltatás kimara- dása megszakítás nélkül meghaladta a 6 óra időtartamot.

h. A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén kárese- ményenként az épületbiztosítási összeg 3%-áig megtéríti a biztosított lakás, lakóépület azon rejtett hibáiból származó épületkárokat, amelyek:

– helyreállítása az előző tulajdonos, illetve eladó szavatossági körébe tartozik és az adásvételi szerződés létrejöttét, legfeljebb a birtokba- vételt követő 2 éven belül keletkeznek, és

– kiváltó okai az új tulajdonos számára az ingatlan megtekintése elle- nére sem lehettek ismertek, továbbá a

– kijavítására vonatkozó kárigény nem érvényesíthető az előző tulajdo- nossal, illetve az ingatlan eladójával szemben.

Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított érvényesí- tette az előző tulajdonossal, illetve az ingatlan eladójával szemben az igényét, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak az érvényesített összeget, maximum a kártérítési összeg erejéig.

i. Házi kedvencek balesete, betegsége

Biztosítási esemény a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező kutya, macska balesete vagy betegsége.

A biztosítás arra az állatra terjed ki:

– amely a kár bekövetkezésének időpontjában már betöltötte a 4 hónapos életkort, de meg nem töltötte be a születésétől szá- mított 7. életévet, és

– amelyet elektronikus (mikrochipes) állatazonosító rendszer alkalmazásával megjelöltek és

– amely, ha még nem érte el az egy éves életkort, akkor 4 hóna- pos életkorig legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek és megkapta az előírt és a kornak megfelelő oltásokat. Ezek az oltások az alábbiak:

– kutya esetén: szopornyica, Rubarth-kor (kutyák fertőző máj- gyulladása), leptospirosis, parvovirosis, veszettség ellen;

– macska esetén: rhinotracheitis (herpeszvirus okozta légcső- gyulladas), panleukopenia és calicivirusos nátha ellen;

– amely, ha már elérte az egy éves életkort, akkor 1 éves kor után egy éven belül megkapta a szükséges emlékeztető oltásokat (veszettség elleni oltás és a kombinált oltás) és gyógyszerkészít- ménnyel féregtelenítettek. Ha ebbe az időszakba beleesik az előző pontban felsorolt oltások valamelyike, akkor annak meg- léte szükséges.

Baleset az olyan előre nem látható véletlenül bekövetkező esemény, ami a biztosított kutya, macska sérülését, betegségét, illetve elhullását okozza. Balesetnek minősül a mérgezés, a különféle tárgyak – idegen- test – lenyelése is.

Betegség: A szerződésben meghatározott kockázatviselés kezde- tét követően kialakult betegség az élő szervezet életfolyamatai-

nak abnormális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Betegség a test olyan állapota, amely testi fájdalomban vagy valamely funkció rendellenes működés- ben nyilvánul meg.

Betegség biztosítási esemény tekintetében a biztosító a szerző- dés létrejöttének időpontjától számított 30 napos várakozási időt köt ki, amely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése erre a biztosítási eseményre nem terjed ki.

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén a szer- ződésben meghatározott káreseményenkénti és biztosítási idősza- konként limitig téríti meg a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képe- ző kutya, macska:

– balesete, betegsége miatt orvosilag indokolt hivatalos számlával iga- zolt állatorvosi kezelési költségeinek 80%-át, vagy

– baleset következtében történő elhullása esetén a hatósági engedéllyel rendelkező kisállat-temetkezést folytató vállalkozás által végzett te- metés, illetve hamvasztás hivatalos számlával igazolt költségeit.

Állatorvosi kezelési költség: a biztosított állat baleset vagy be- tegség miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok díja a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, valamint a biztosított állatot kezelő ál- latorvos által az állatnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.

A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi ke- zelési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszer alkal- mazásával kapcsolatos költségek, még akkor sem, ha azt szak- képzett állatorvos nyújtja.

Az állatorvosi kezelés miatt felmerülő költségeket csak akkor té- ríti a biztosító, ha olyan baleset vagy betegség következménye, amely a kockázatviselés ideje alatt történt, illetve kezdődött.

Jelen feltételek szerint nem téríti meg a biztosító az alábbi állat- orvosi kezelések költségeit:

– amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszű- nése után végeztek;

– amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegség- gel, annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel kapcso- latban végeztek;

– a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozá- sok (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és vizsgálatok költségei;

– az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá);

– a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farok- vágás, fogkezelés és -pótlás, karmok eltávolítása) költségei;

– az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visszavezethető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei;

– a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések;

– az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint az állat képzésével kapcsolatos kezelések;

– az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek keze- lése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált betegség következménye;

– a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek – ilyen például a veszettség – kezelési költségei;

– az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi kezelés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kárbejelentéstől.

Nem téríti meg a biztosító

– az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy az állat szállítása súlyosan veszélyeztetné a kis- állat egészségét;

– az állatorvos által felírt gyógyszerek, gyógykészítmények költ- ségét;

– az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit;

– azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem ké- pezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvos- hoz szállításának költsége;

– a kisállat eutanáziájának költségeit, kivéve az állat megszün- tethetetlen vagy csak hosszú időtartamú kezeléssel megszün- tethető szenvedése esetében;

– a baleset miatti elpusztulás igazolására szolgáló állatorvosi kórlap kiállításának költségét;

– az állatorvosi rendelő vagy állatkórház hivatalosan meghirde- tett árlistáján szereplő, az egyes beavatkozásoknál megjelölt díjaknál magasabb költségeket;

– azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy beteg- ségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biztosított által az állat gondozásával megbízott személy szándékos ma- gatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.

A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedé- sek, örökletes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott faj- tára és annak keresztezéseire is vonatkozik):

i/1. Kutyák

– Affenpinscher (majom-pincsi): cardiomyopathia;

– Afgán agár: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acido- sis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia;

– Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback): degeneratív ge- rincvelő bántalom, megemelkedett izomtónus;

– Airdale terrier: narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya- gyulladás);

– Amerikai eszkimókutya: narcolepsia, cink-függő dermatosis;

– Amerikai rókakopó: amyloidosis;

– Angol agár: lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaru- hártya-gyulladás);

– Angol bulldog: urat húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső előesése, arteria pulmonalisstenosis, kamrai sövényde- fektus;

– Angol véreb (Bloodhound): spinális izomatrophia (SMN);

– Ausztrál juhászkutya: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulla- dás);

– Angol springer spániel: ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehérjevesztéses enteropathia (PLE), Ragé-szindróma, Woolly- szindróma;

– Ausztrál pásztorkutya: dermatomyositis, szemlencse-luxáció;

– Basenji: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferatív bélbetegség;

– Basset hound: Basset Hound thrombopathia, összetett immu- nodeficiencia, dermatomyositis;

– Beagle: Beagle pain szindróma, rézfüggő májbetegség, hyper- lipidaemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkor (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, artéria pulmonalis- stenosis;

– Beauce-i juhászkutya: (Beauceron) dermatomyositis;

– Bedlington terrier: rézfüggő májbetegség;

– Belga malinois: myositis;

– Belga juhászkutya (Tervueren): pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás);

– Bernáthegyi kutya: narcolepsia;

– Bichon Frisé: reszketőkor (tremor, shaker);

– Bobtail (óangol juhászkutya): szívpitvari sövénydefektus, dege- neratív gerincvelő-bántalom;

– Border Collie: szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie szindróma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyul- ladás);

– Border Terrier: cranio-mandibularis osteopathia, ismétlődő pit- vari leállás;

– Boston Terrier: lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), craniomandibularis osteopathia, Boxer aorta-stenosis, szívpit- vari sövénydefektus, szívritmuszavar, cardiomyopathia, histioci- tas fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, nodularis

dermatofibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick beteg- ség);

– Brie-i juhászkutya (Briard): hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság;

– Breton vizsla (Brittany spaniel): kisagyi degeneráció, hyperlipi- daemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxáció, spinális izomatrophia (SMN);

– Cairn terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse- luxáció, A-vitamin függő dermatosis;

– Cavalier King Charles spániel: a mitrális szívbillentyű ödémás degenerációja, xantin-húgykövesség;

– Chesapeake Bay retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom;

– Cocker spániel (amerikai és angol): ciklikus hemtopoiesis (cikli- kus neutropenia), a felkarcsont condylusának hiányos csonto- sodása, szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleri- tis, faggyúmirigy-gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő der- matosis, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), bradycar- dia, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Dalmata: urat húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing szindróma), görcsös izom-összehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Dandie Dinmont terrier: szemlencse-luxáció;

– Dobermann: cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD), Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája;

– Drótszőrű foxterrier: leucodystrophia (progressziv ataxia), szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot- tetralógia;

– Drótszőrű griffon: narcolepsia;

– Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres): myopathia;

– Fox terrier: szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoeso- phagus, Fallot-tetralógia;

– Francia bulldog: histiocitas fekélyes vastagbélgyulladás;

– Golden retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom, nodularis dermatofi brosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis;

– Ír szetter: degeneratív gerincvelő-bántalom, gluténfüggő bél- betegség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia;

– Jack Russel terrier: szemlencse-luxáció, progressziv ataxia;

– Kelpie: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Kerry blue Terrier: cranio-mandibularis osteopathia, spinális izom- atrophia (SMN), degeneratív gerincvelő-bántalom, „spiculosis”;

– Kis angol terrier (Toy terrier): szemlencse-luxáció;

– Kínai harcikutya (Shar-Pei): amyloidosis (Shar-Pei laz), szemlen- cse-luxáció, synovitis, mucinosis;

– Kuvasz: dermatomyositis;

– Labrador retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom, mozgás kiváltotta collapsus (EIC), Fanconi-szindróma (glucosuria, meta- bolikus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vi- tamin függő dermatosis;

– Máltai selyemszőrű kutya (Maltese): nekrotizáló meningoence- phalitis, reszketőkor (tremor, shaker);

– Mopsz: nekrotizáló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis);

– Német dog: cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája;

– Német juhászkutya: lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), degeneratív gerincvelő-bántalom, dermatomyositis, acanthosis nigricans, exocrine pancreatic insuffi ciency (EPI), lupoid ony- chopathy, nodularis dermatofi brosis, pannus (szuperficiális sza- ruhártya-gyulladás), aortastenosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenci- ája, kamrai sövénydefektus;

– Norvég Elkhound: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria;

– Norwich terrier: szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció za- vara „Scottie Cramp”;

– Pireneusi hegyikutya: cranio-mandibularis osteopathia;

– Pointer: lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya- gyulladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta-stenosis;

– Pomerániai törpespicc: ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutro- penia);

– Portugál vízikutya: cardiomyopathia;

– Rókakopó (angol es amerikai): amyloidosis;

– Rottweiler: a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN), polyneuropathia;

– Sarplaninai juhászkutya: urat húgykövesség;

– Schnauzer (óriás): narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis;

– Schnauzer (törpe): Comedo-szindróma, hyperlipidaemia, mega- oesophagus, izom-dystrophia, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia;

– Sealyham Terrier: szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció za- vara „Scottie Cramp”;

– Shetlandi juhászkutya (sheltie): dermatomyositis, Fanconi- szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Skót juhászkutya (collie): ciklikus hematopoiesis (ciklikus neut- ropenia), degeneratív gerincvelő-bántalom, dermatomyositis, proliferatív episcleritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Skót terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxá- ció, vese eredetű glucosuria, a mozgáskoordináció zavara

„Scottie Cramp”;

– Skye Terrier: rézfüggő májbetegség, szemlencse-luxáció;

– Soft-coated wheaten terrier: fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD);

– Sussex spániel: izombetegségek, Szamojéd reszketőkor (tremor, shaker), cink-függő dermatosis;

– Szibériai husky: degeneratív gerincvelő-bántalom, szemlencse- luxáció, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), cinkfüg- gő dermatosis, Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus;

– Tacskó: acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhártya- gyulladás), Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), brady- cardia, vasculitis, xantin-húgykövesség;

– Tibeti terrier: szemlencse-luxáció, éjszakai vakság;

– Törpe foxterrier: szemlencse-luxáció;

– Törpe német pinscher: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyul- ladás);

– Uszkár: veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemera- lopia), állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcle- ritis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sövénydefektus;

– Weimari vizsla: lupoid onychopathy;

– Welsh corgi, Pembroke: degeneratív gerincvelő-bántalom, der- matomyositis, narcolepsia;

– Welsh springer spániel: narcolepsia;

– Welsh terrier: szemlencse-luxáció;

– West Highland White terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxáció, reszketőkor (tremor, shaker);

– Yorkshire terrier: melanoderma es alopecia yorkshire terrierek- ben, urat húgykövesség, reszketőkor (tremor, shaker).

i/2. Macskák

– Abesszin (szomáli): amyloidosis;

– Amerikai rövidszőrű: cardiomyopathia;

– Brit rövidszőrű: cardiomyopathia;

– Burma: tricuspidalis/mitrális billentyűdysplasia;

– Cornish Rex: izombetegségek;

– Maine Coon: cardiomyopathia;

– Manx (cymric): megacolon;

– Perzsa: cardiomyopathia, immunodefi ciencia (Chediak-Higashi szindróma – CHS);

– Sziámi: amyloidosis, az endocardium fibroelasztózisa, ismétlő- dő pitvari leállás, tricuspidalis/mitrális billentyűdysplasia.

j. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén gyors- szerviz-szolgáltatást nyújt a következőkben részletezetteknek megfelelően. j/1. Biztosítási esemény

A biztosított lakóépület

– gépészeti, műszaki berendezésének;

– víz- és lefolyóvezetékének;

– elektromos hálózatának;

– nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének;

– tetőfedésének

előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlensze- rűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása következtében – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szükséges és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás, aminek költségeit megtéríti a biztosító.

Nem biztosítási esemény

– a természetes elhasználódásból, karbantartás elmulasztásából eredő tartósan fennálló meghibásodás;

– ha a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében vég- zett hibaelhárítás helyén azért következik be ismételten meg- hibásodás, mert a biztosító közvetítése során megbízott szak- ipari vállalkozás munkatársa részéről – a műszakilag biztonsá- gos működés érdekében – meghatározott további javításokat a biztosított elmulasztotta elvégeztetni;

– a szakszerűtlenül végzett hibaelhárítással összefüggő meghi- básodás, következményi kár;

– ha a biztosított a hibaelhárítás elkezdéséig nem gondoskodik a további károk megelőzéséről és nem teszi lehetővé a hibael- hárítás káresemény bekövetkezésétől számított 2 napon belüli elvégzését.

j/2. Gyorsszerviz-szolgáltatás

a. A biztosított az év minden napján 24 órás telefonszolgálat segítségével veheti igénybe a szolgáltatást. A „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgálta- tás telefonszáma megtalálható a szóban forgó szolgáltatást tartalmazó lakásbiztosítási kötvényen, interneten a www.groupama.hu címen, és a jogosult ügyfél megkérdezheti – személyesen vagy telefonon – a Groupama Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

b. A telefonbejelentés tartalma alapján a biztosító nevében eljáró ügyintéző tájékoztatást nyújthat, hogy az adott károsodás miatt szükséges hibaelhárítás biztosítási eseménynek minősül vagy nem.

– Ha biztosítási esemény következett be, akkor a biztosító ügyin- tézője intézkedik, hogy a hibaelhárításhoz szükséges szakipari vállalkozás lehetőség szerint a – biztosított által telefonon tett – bejelentéstől számított 24 órán belül elvégezze a gyorsszerviz- szolgáltatást.

– Ha az adott meghibásodás, károsodás nem biztosítási esemény miatt következett be, akkor a biztosító ügyintézője csak tájékoz- tatást ad, miszerint a munka elvégzéshez – a j/3. b. pontban megnevezett szakmák közül – melyik szakipari vállalkozást cél- szerű megkeresni.

j/3. A biztosító kötelezettsége

a. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás elvégzésének idő- pontját a biztosítottal történt időpont egyeztetés után a biztosító közli az általa közvetített vállalkozás képviselőjével.

b. A biztosító vállalja a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás- hoz a következő szakipari tevékenységet folytató vállalkozások köz- vetítését:

– duguláselhárító;

– vízszerelő;

– gázszerelő;

– fűtésszerelő;

– villanyszerelő;

– zárszerelő, zárjavító;

– lakatos;

– üveges;

– tetőfedő.

c. A biztosító viseli a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás

költségeit, szabályosan kiállított számla ellenében, – amely tartal- mazza a kiszállási díjat, az anyagköltséget, a munkadíjat, valamint az áfát (általános forgalmi adót) – az adott kár helyreállításának mű- szakilag indokolt értékéig, legfeljebb a szerződésben kárese- ményre és biztosítási időszakra megjelölt összegig.

A káreseményenként, illetve biztosítási időszakonként meghatározott összeget meghaladó hibaelhárítási költség a biztosítottat terheli. A biz- tosítottnak közvetlenül az adott munkát végző vállalkozás számára kell a felmerült többletköltséget megfizetni.

Amennyiben a hibaelhárítás az érvényben lévő lakásbiztosítási szerző- dés alapbiztosítás különös feltételében és a biztosítási szerződésbe fe- dezetbe vont kiegészítő biztosítások különös feltételében meghatáro- zott – „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatáson kívüli – biztosítási ese- mény miatt vált szükségessé, úgy a biztosított által hibaelhárításra kifi- zetett – számlával igazolt –, a szerződési feltételben egy káreseményre meghatározott határösszegen felüli többletköltséget a biztosító figye- lembe veszi a végleges kárösszeg megállapításánál.

A biztosított és a biztosító által ajánlott vállalkozás áll szerződéses jog- viszonyban a biztosítási eseménynek minősülő hibalehárítás elvégzése tekintetében.

A biztosított közvetlenül a szakipari vállalkozással szemben érvé- nyesítheti garanciális, illetve kárigényét, mert a biztosító nem tar- tozik felelősséggel a szakipari vállalkozás tevékenységének szak- szerűségéért, valamint a biztosított ingatlanban végzett hibael- hárítási munka során keletkező károkért.

Amennyiben a j/2. b. pontban meghatározottak szerint biztosítási ese- ménynek nem minősülő meghibásodás, károsodás helyreállításához ajánlott szakipari vállalkozást a biztosító, úgy ebben az esetben az el- végzett munka minden költsége a biztosítottat terheli.

j/4. Külön díj nélküli szolgáltatás

A biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; egészségügyi-, utazá- si-, háztartási gépek javítását végző szolgáltatások nyitva tartása; sza- badidős programok stb. ügyekben tájékoztatást kérjen a gyorsszerviz- szolgáltatás megadott telefonszámán.

A biztosító a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretén belül le- hetővé teszi a biztosítottnak az alább megnevezett tevékenységi körök- ben megbízható szakemberek garantált áron történő szolgáltatásainak igénybevételét és a biztosított számára történő megszervezését:

– házi-ápolás, idősgondozás;

– gyermekfelügyelet;

– fűtéskészülékek átvizsgálása;

– káresemény (vészelhárítás) utáni helyreállítás;

– betöréses lopás utáni helyreállítás;

– olyan szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek javítása, amelyek kiskereskedelmi ára készülékenként legalább 35 000 Ft.

A biztosító kizárólag az előzőekben megnevezett szolgáltatások ajánlá- sát, közvetítését és a biztosított igényeinek megfelelő megszervezését vállalja. A biztosított által igénybevett szolgáltatás ellenértékét közvetle- nül a vele szerződést kötő szolgáltatónak kell maradéktalanul kifizetnie. A biztosított által igénybevett szolgáltatás minőségével, teljesítésével kapcsolatban, valamint a szolgáltatás során okozott károkért közvetle- nül a szolgáltató tartozik felelősséggel a megrendelője felé. A felmerülő kárigényt közvetlenül a szolgáltató részére kell benyújtani.

k. Ellopott, elveszett kulcs pótlása

A biztosító „Prémium” fedezetcsomag esetén 30 000 Ft káresemé- nyenkénti és biztosítási időszakonkénti limitig megtéríti a biztosí- tott épület bejárati ajtó használatban lévő kulcsainak ellopása, elveszé- se miatt szükségessé váló zárcsere költségeit.

A biztosító a cserére szoruló zárral azonos szerkezetű, minőségű zár cse- réjének és a biztosítottak számára másolt új kulcsok költségét téríti meg.

l. Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése

A biztosító „Prémium” fedezetcsomag esetén a szerződésben meg- határozott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti kár- térítési limitig megtéríti a háztartás viteléhez szükséges, biztosítottak tulajdonát képező 30 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási gépek,

elektromos berendezések géptörés és gépbaleset kárait, ideértve az elektromos tűzhely kerámia főzőlapjának törését is.

Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyaknak a következő okok miatti károsodása:

a. öntvény- vagy anyaghiba;

b. tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

c. hibás elhelyezés vagy hibás beállítás, beüzemelés;

d. rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása;

e. olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány;

f. túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett beren- dezések, alkatrészek károsodását;

g. fizikai robbanás, repedés (a centrifugális erő okozta kivételével);

h. elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, át- ívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség miatt következtek be;

i. külső események mechanikus hatásai;

j. gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy súlyosan gon- datlan károkozást.

Minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a szerződési feltételek kizárásai között, valamint záradé- kokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a szerződési feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek

– az épület- és ingóság alapbiztosítás biztosítási eseményei alap- ján téríthetők;

– a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

– megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik – ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérí- tési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a biztosítási feltéte- lek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti, és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti;

– a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztá- sa miatt keletkeztek;

– tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromág- neses hatások, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korró- zió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyáso- ló értékcsökkenésből származnak;

– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek formájában jelentkeznek;

– gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (pl. fúrók, törőszerszámok, fűrészlapok, gumiköpenyek, töm- lők, kábelek, kötelek, láncok, szíjak), tűzálló burkolatokban (bélés, betét), szigetelésekben, üvegből készült tárgyakban, segédanyagokban (pl. kenőanyagok, hűtőanyagok, tüzelő- anyagok, katalizátorok, tisztítószerek) keletkeztek;

– elektromos vezérlésű gépek, berendezések szabályzó- és ve- zérlőegységeiben keletkeztek;

– szándékos rongálásból keletkeztek;

– kezelési utasítástól eltérő használatból eredő;

– vagyontárgy leesése, lesodrása miatt keletkezett.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biz- tosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül használják.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

Épület, lakás vagyontárgyait ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt

ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa(i) jogosult. Ha a biztosított ingat- lannak több tulajdonosa van, a biztosító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg az épület vagyontárgyainak kárait.

Lakásbérleményt ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan bérlője és bérlőtársa(i) jogosult.

Egyéb esetekben a II. Különös biztosítási feltételek 1. pontban megnevezett biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:

– az önrészesedés összegét, amennyiben a szerződés levonásos ön- részesedéssel jött létre;

– a felhasználható maradványok értékét;

– valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet;

− díjtartozást;

− ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat.

Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos méretű és ki- vitelezési színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának költsége.

b. Ingóságok biztosítása esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk javítással történő helyreállításának költségeit, illetőleg a vagyontárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát). A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján történik.

6.C. Költségtérítések

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén

A biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti:

a/1. A biztosított épület károsodásával kapcsolatos, és indokolt

– oltás, mentés;

– bontás és ideiglenes tetőépítés;

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás;

– tervezés és hatósági engedélyezés;

– a helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

– minden egyéb kárenyhítés

költségeit. A fenti költségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de alulbiztosítás esetén a költségeket aránylagosan kell megté- ríteni.

a/2. Ha a biztosítási szerződésben megnevezett alapbiztosításban meg- határozott biztosítási esemény miatt a bérbe adott lakás, családi ház lak- hatatlanná válik, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az álta- lános életvitel szerinti lakás céljára bérbe adott lakás, családi ház elma- radt bérleti díjának megtérítésére az alábbiak szerint.

A biztosító a lakhatatlanná vált lakás helyreállításának időtarta- mára vonatkozó kieső bérleti díjat legfeljebb 6 hónapig, maximum

– „Bázis” fedezetcsomag esetén 200 000 Ft;

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 300 000 Ft;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 500 000 Ft káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti limitig téríti meg. A biztosítási szolgáltatás feltétele a káresemény időpontjában érvényes bérleti szerződés másolatának becsatolása.

a/3. Ha a hatóság a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemé- nyek miatt a biztosított lakóépületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, vagy árvízveszély miatt kiköltöztet, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjaira nyújt térítést a biztosító az alábbiak szerint:

– „Bázis” fedezetcsomag esetén 200 000 Ft összeghatárig, de leg- feljebb 120 napig;

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 300 000 Ft összeghatárig, de legfeljebb 180 napig;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 500 000 Ft összeghatárig, de legfeljebb 240 napig.

b. Ingóságok biztosítása esetén

b/1. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak károso- dásával kapcsolatos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhelő oltási, mentési és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költsé- geket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport alulbiztosítása esetén a költségeket aránylagosan kell megtéríteni.

b/2. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költsé- geit is

– „Bázis” fedezetcsomag esetén 100 000 Ft összeghatárig;

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 200 000 Ft összeghatárig;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 300 000 Ft összeghatárig.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

Ha a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának;

– vagy két oldalfalának

a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező (műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény) is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azo- nos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő érték- növekedést a szolgáltatási összegből levonja.

A kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál.

Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a biztosító a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szerződő) tudott vagy tudnia kellett.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létrejött szerző- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek és az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános felté-

telektől, vagy az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) különös felté- teleitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítások különös feltételeinek rendelkezése az irányadó.

III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettsé- get, hogy az alapbiztosításban meghatározott díj megfizetése ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen különös feltételek szerint a szerződés- ben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított jelen különös feltételekben meghatározottak szerint okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a GB524 jelű Groupama Lakásbiz- tosítás Általános Feltételeivel és az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosí- tás) Különös Feltételeivel együtt érvényes.

1. Biztosított

Az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételeinek 1. pont- jában meghatározott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerződésben (kötvényben) a felelősségbiz- tosítás kockázatviselés helyének feltüntetett területen, a kockázatviselés ideje alatt okozott és bekövetkezett károkra vonatkozik.

3. A biztosítás megszűnése

A felelősségbiztosítás az épület és ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) meg- szűnésével együtt megszűnik.

4. A biztosítás díja

A kiegészítő felelősségbiztosítási fedezetet mindhárom fedezetcsomag külön díj felszámítása nélkül tartalmazza.

5. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányá- ban – több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártéríté- si igénnyel.

6. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a biztosított által szerződésen kívül oko- zott vagyoni károkat (beleértve a személyi sérülésből eredő vagyoni károkat is), amelyeket a biztosított mint

a. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;

b. háztartási céllal gázpalackot használó;

c. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képes- ségű személyek gondozója;

d. háziállattartó;

e. közúti balesetet előidéző gyalogos;

f. kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója;

g. sporttevékenységet végző;

h. önvédelmi eszköz, lőfegyver használója

okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

– a károsult beleegyezésével okozta;

– a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fe- nyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;

– szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

– jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a kár- okozót kártalanításra kötelezi.

Háziállattartói minőségben gépjárműben, kerékpárban okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű összefüggésben keletkezett. Háziállat által okozott károk esetén szükséges a tulajdonosi minőség igazolása.

Nem téríti az okozott kárt a biztosító, ha a háziállatot a tulajdonos nem az állattartásra vonatkozó rendeletekben meghatározottak szerint tartotta és ez okozati összefüggésben van az okozott kárral. A biztosító megtéríti továbbá

– a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló házaknál azokat a károkat, amelyeket tűz vagy robbanás, vezetékből és azok szerelvényeiből ki- ömlő víz vagy gőz idézett elő a társasházi közös tulajdont vagy lakás- szövetkezeti tulajdont képező épületszerkezetekben, épületrészekben és amelyek miatt a társasházközösség vagy a lakásszövetkezet a bizto- sítottal szemben érvényesít kárigényt;

– a biztosított helyett a tűz, robbanás, vezetékből vagy azok szerelvé- nyeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbe adó a jogszabály alapján igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első kárese- ményét írásban a biztosított ellen benyújtják.

Sorozatkár:

– minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye, ahol hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak az tekintendő, ha egynél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indítékból mulasztottak vagy követtek el, feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogilag, technikailag vagy pénzügyileg kapcsolatos;

– egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a kárt eredményezi, és/vagy

– olyan kár, melyért a szerződésben biztosított, egynél több személy te- hető felelőssé.

7. A biztosító szolgáltatása

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő

– felelősségi károkat a biztosítottak tulajdoni hányadának arányá- ban téríti a biztosító.

A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biz- tosított lakások és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

7.A. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is alkalmazni kell.

A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minő- sülhet súlyosan gondatlannak:

– ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

– ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsér- tése miatt következett be;

– a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

– a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

– ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;

– ha a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezrelék vagy ennél ma- gasabb véralkoholszint) vagy kábítószer hatása alatt lévő álla- potban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.

7.B. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképes- ség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), ille- tőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által megha- tározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak.

b. A jövedelempótló járadék

Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor kö- vetelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a be- következett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.

A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós vál- tozás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell fi- gyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határoz- ható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző szemé- lyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

c. A tartást pótló járadék

Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tar- tást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha ma- gatartásának e következménye nem volt előrelátható.

A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartá- si igényét menthető okból nem érvényesítette.

A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a já- radékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban vol- tak kötelesek.

A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék szá- mítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

d. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése

A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lénye- ges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mérté- kének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

e. A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tő- késítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben ke- rülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind pedig a károsult elfogadja.

f. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, ér- tékcsökkenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

g. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

h. A biztosító megtéríti a fedezetbe vont káresemények folytán ténylege- sen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kár- enyhítés körébe tartozó költségeket a következők szerint:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;

– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket;

– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laborató- riumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a bizto- sító előzetes hozzájárulásával történt;

– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket;

– a kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

i. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a más- honnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bármi- lyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájékoztatni.

7.C. A kárrendezés szabályai

a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgála- ta után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést követően történik meg.

b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levo- nása után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a bizto- sítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosí- tott felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utó- lag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a ká- rosult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesí- tése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatályta- lan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bíró- sági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító

a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezek- ről lemondott.

e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többlet- költségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

7.D. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket

– a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;

– a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító

– a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;

– az elmaradt vagyoni előnyt;

– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes;

– az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak;

– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat.

Nem téríti meg a biztosító az általános feltételekben meghatáro- zott kizárásokon túl azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak:

– keresőfoglalkozás vagy tevékenység végzése során;

– egymásnak vagy hozzátartozóiknak;

– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentar- tójaként;

– állatai a növényi kultúrában;

– jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakban okoznak.

7.E. Felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelmi szolgáltatás

A jogvédelmi felelősségbiztosítás alapján a biztosító a következő szolgál- tatást nyújtja az alábbi szabályozásnak megfelelően „Komfort” és „Pré- mium” csomag esetén.

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként vállalja, hogy a jelen feltétel 7.E. a. és 7.E. b. pontjában meghatározottak szerint megtéríti

– a biztosított jogi képviselője költségeit, valamint

– a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős határozat- tal megállapított költségeket,

minden olyan esetben, amikor a biztosított, mint károkozó ellen a Kiegé- szítő felelősségbiztosítás különös feltételeinek 6. pontjában meghatáro- zott biztosítási események alapján, továbbá jelen szerződés alapbiztosítá- sának, illetve a fedezetbe vont kiegészítő biztosításának kockázatviselési körébe tartozó kárügyekben, vagy azokkal közvetlen összefüggésben in- dítanak bírósági vagy más hatósági eljárást a biztosítottal szemben.

a. A biztosító jogvédelmi szolgáltatása az alábbiak szerint áll fenn:

– A biztosító által a biztosított részére egy biztosítási esemény kapcsán nyújtandó teljesítések felső határát a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában a szerződés szerint ér- vényes, a felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelem szolgáltatás biztosítási összege képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik. Több biztosítási eseménynél, amelyek okozatilag összefüggő egységes folyamatot alkotnak (sorozatkár), a jogvédelmi szolgáltatásra vonatkozó biztosítá- si összeg csak egyszer áll rendelkezésre.

– Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban vi- seli, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülő kártéríté- si összeg a biztosított mint károkozó ellen benyújtott kereset érté- kéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifize- tésre kerülő ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplő kártérítési összeg.

– A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági el- járásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szer- ződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jogvédelmi felelősségbiztosítást tartalmazó szerződés kockázatvise- lési ideje alatt következett be.

b. A biztosító szolgáltatásai

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként megtéríti a biztosított jogi kép- viseletével kapcsolatban felmerült költségeket az alábbi elvek szerint megbízott ügyvédek közreműködése esetén:

– Biztosítottnak jogában áll ügyvédet választani.

– Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek iro- dája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyáltalán nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a törvényszék illetékességi területén működő ügyvéd is.

– Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított kö- teles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a meg- bízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

– Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító vá- lasztja ki.

– A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott első ügy- védet. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell. A biz- tosító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem utasít- hatja vissza.

– Az ügyvéd megbízása teljesítéséért közvetlenül a biztosítottal szem- ben felelős. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

– Ha a jelen jogvédelmi felelősségbiztosítás szerinti biztosítási ese- mény kapcsán ugyanabban az eljárásban fellépő ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés vagy kártérítési jogviszony alap- ján biztosítási védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.

c. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatás keretében a következő költségeket téríti meg:

c/1. A biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülő ügyvédi költségeket, ami:

– A biztosított pernyertessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költségeit, levonva belőle azt az összeget, aminek kifizeté- sére a bíróság a pervesztes felet kötelezi.

– A biztosított pervesztessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költségeit, valamint azokat az ügyvédi költségeket, amelyek kifizetésére a bíróság jogerős határozattal a biztosítottat, mint per- vesztes felet kötelezi.

– Az ügyvédi költségek fedezetére a biztosító indokolt esetben előleget nyújthat, ami nem haladhatja meg a jelen szerződésben jogvédelmi felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összeg 50%-át.

– Ha a jelen jogvédelmi felelősségbiztosítás alapján a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége kevesebb, mint a biztosítottnak folyósított előleg, akkor a biztosított köteles a fennálló különbözetet – a tényle- ges szolgáltatási kötelezettség megállapításától számított – 3 mun- kanapon belül visszafizetni a biztosító részére.

Ügyvédi költség: az ügyvédi megbízási szerződésben meghatá- rozott összeg. Amennyiben a bíróság mérsékli a megbízási szer- ződésben megállapított ügyvédi munkadíjat, akkor a bíróság által meghatározott (mérsékelt) összeg.

c/2. Polgári per vagy hatósági eljárás esetén a jogerős bírósági vagy ható- sági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a bizto- sított mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizetni, feltéve, hogy ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

c/3. A jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megállapított és a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő:

– illeték összegét;

– a bíróság vagy hatóság által kirendelt szakértők, tolmácsok tevé- kenységéért járó díjat;

– a bírói vagy hatósági eljárás előlegét vagy díját;

– valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.

d. A jogvédelmi szolgáltatás fedezete nem terjed ki a következő esetekre:

– A biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, – a biztosítá- si eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott – bírságra, illetve a megneve- zett magatartás miatti többletköltségre.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentési időpontja előtt keletkezett költségek térítésére.

e. A biztosított kötelezettségei

– Egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kívánságára valamennyi ok- mányt átadni, illetve a biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartás alól felmenteni a biztosító irányában.

– A képviseletét ellátó ügyvédnek az adott ügyben képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfelelően a mindenkori tényál-

lásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bo- csátani.

– A felmerülő költségeket igazoló dokumentumot kiegyenlítés előtt mi- nimum 8 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére átadni.

– Mindent megtenni a költségek növekedésének megakadályozása érde- kében, elkerülni minden olyan magatartást, körülményt, mely a költsé- geket indokolatlanul növeli.

– A biztosítónak lehetővé tenni, hogy a károkozással kapcsolatos igé- nyeket lehetőség szerint peren kívül rendezze.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 160.§ (2) be- kezdése alapján a jogvédelmi szolgáltatás a felelősségbiztosítási szolgálta- táshoz kapcsolódik.

IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezett- séget, hogy:

– az alapbiztosításban meghatározott díj megfizetése ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen feltételek szerinti alapszolgáltatást (jelen kü- lönös feltétel 6. pontja);

– külön díj megfizetése mellett pedig az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatást

nyújt a jogosultnak a szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás csak a GB524 jelű Groupama Lakásbizto- sítás Általános Feltételeivel és az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosí- tás) Különös Feltételeivel együtt érvényes.

1. Biztosított, kedvezményezett

Biztosított:

a. az alapbiztosítások kötvényén biztosítottként feltüntetett természetes személy, valamint

b. az alapbiztosítások kockázatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkező és a kötvényen megnevezett biztosítottal életvitelszerűen együtt élő ter- mészetes személyek, továbbá

c. a nem állandó lakott épületre vonatkozó alapbiztosítások kötvényén biztosítottként megnevezett természetes személy és azok a természetes személyek, akik a biztosított állandó lakhelyén a természetes személy biztosítottal életvitelszerűen együtt élnek.

Kedvezményezett: az a személy, aki a kiegészítő biztosítás meghatározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgál- tatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosí- tó a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.

A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:

– a szerződésben megnevezett személy;

– ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megne- vezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.

Nem érvényes a kedvezményezett kijelölése, ha a szerződést a biz- tosított hozzájárulása nélkül kötötték meg.

A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosító- nak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény be- következéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez inté- zett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvez- ményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezmé- nyezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül meg- szűnik.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. A biztosítás megszűnése

a. A balesetbiztosítás az épület és ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) meg- szűnésével együtt megszűnik.

b. A balesetbiztosítás fedezetcsomagonként megállapított alapszolgáltatá- sán (jelen feltétel 6. pontja) felüli további szolgáltatás az alapbiztosítás fennmaradása mellett, írásban bármikor megszüntethető.

c. Az adott biztosított vonatkozásában, ha a baleseti halálra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésre kerül.

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított kötelezettségeit az általános feltételek 12.A. pontja tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy nem terheli a biztosítottat ál- lapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

A biztosított halála esetén a kedvezményezett kárbejelentési köte- lezettsége megegyezik a biztosított kötelezettségével.

5. A biztosítás díja

A kiegészítő balesetbiztosítás alapszolgáltatási fedezeteit mindhárom fede- zetcsomag külön díj felszámítása nélkül tartalmazza.

A fedezetcsomagok alapszolgáltatásán felüli további szolgáltatásnak külön díja van, melynek díjfizetési gyakorisága és módja megegyezik az alapbiz- tosításéval.

Az egységek számának szerződő szándéka szerinti növelésekor a díjak ará- nyosan növekednek.

6. Biztosítási összeg

A balesetbiztosítás szolgáltatási elemenkénti, egy egységre vetített kezdeti biztosítási összegei biztosítottanként:

a. baleseti halál esetére 200 000 Ft;

b. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;

c. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 5 000 Ft;

d. baleseti csonttörés, csontrepedés esetén 5 000 Ft;

e. legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű

táppénzes (beteg)állomány esetén 5 000 Ft.

A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megtéríti a biztosított balesete során keletkezett ruhakárát is, maximum 50 000 forintig.

A fedezetcsomagok az alábbi egységszámú alapszolgáltatást (fedezetet) tartalmazzák:

– „Bázis” fedezetcsomag 1 egység;

– „Komfort” fedezetcsomag 2 egység;

– „Prémium” fedezetcsomag 3 egység.

Amennyiben az alapszolgáltatási fedezeten túl további szolgáltatás elemet, vagyis egysége(ke)t választ a szerződő, akkor a biztosítási összeget a szer- ződés tartalmazza.

A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatok- ra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biz- tosítói szolgáltatásokat.

7. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a kockázatviselési idő alatt a biztosított jelen különös feltételben meghatározott balesetből eredően bekövetkező:

a. halála;

b. rokkantsága;

c. csonttörése, csontrepedése;

d. legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya.

A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező, a fentiekben felsorolt, biztosítási eseménynek minősülő balesetekor a biztosító megtéríti a biztosított magán viselt ruházatában keletkezett kárait (a zsebtartalom kizárásával) az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiz- tosítás) különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően.

Ruházatnak minősül a biztosított által a baleset időpontjában viselt felső- és alsóruházat, lábbeli és a dioptriás szemüveg. Nem minősül- nek ruházatnak a jelen biztosítási szerződésben a karóra és az ék- szerek.

8. A biztosító mentesülése

A biztosító az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a ked- vezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

9. Kizárt kockázatok

A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:

a. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészség- károsodásokkal összefüggésben következett be; valamint

b. a biztosított által versenyszerűen űzött sporttevékenység során (versenyen vagy edzésen) bekövetkező balesetekre; versenysze- rűen végzett sporttevékenységnek minősül a természetes sze- mély által a sportszövetség részéről kiírt, szervezett vagy enge- délyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben való részvétel;

c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;

e. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

jelen feltétel esetén harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlá- tozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;

f. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredô biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

g. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

h. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre;

i. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

j. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jármûvön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el; e feltétel vonatkozásában utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

l. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

m. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézôt érô balesetekre;

n. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotával oko- zati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gép- jármű vezetése közben, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjármûvezetést is;

o. a szívinfarktus, epilepszia és az agyvérzés miatti halálos balese- tekre;

p. HIV vírus fertőzöttség, AIDS betegség esetén;

q. olyan csonttörés, csontrepedés, mely patológiás csonttörésnek minősül, mert a bekövetkeztében közvetve vagy közvetlenül, részben vagy egészben bármely fennálló csontbetegség hatott közre: pl. csont- és porcdaganat bármely formája, csontvelőgyul-

ladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlá- gyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye.

10. A biztosító szolgáltatása

A biztosító jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltétel 6. pontjában megha- tározott összegeket a biztosítási egységek számával figyelembe véve nyújt- ja szolgáltatásként az alábbiak szerint:

a. a biztosított baleseti halála esetén a baleseti eredetű halál esetére szóló összeget;

b. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának meg- felelő hányadot, az 1. sz. táblázatban rögzített különböző rokkantsági fokoknak megfelelően;

c. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén az 1-9%-os fokú baleseti rokkantság esetére meghatározott összeget;

d. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a csont- törés, csontrepedés esetére szóló összeget;

e. a biztosított baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénzes (beteg)állománya esetén a táppénzes (beteg)állomány esetére szóló összeget;

f. a biztosított balesetekor a magán viselt ruházatában keletkezett kárát is, a zsebtartalom kizárásával. A biztosító a ruházati kárra vonat- kozó szolgáltatás teljesítésekor megkövetelheti a ruházatban ke- letkezett kár és az adott baleset közti összefüggést bizonyító iratok bemutatását.

A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levon- ja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az eset- leges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelő- zően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rok- kantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú táblázatban foglaltaknak megfe- lelően állapítja meg.

Egy balesetből eredően egy csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget térít a biztosító, függetlenül attól, hogy a balesetből követ- kezően hány csont törik el, reped meg.

A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az általános feltétel 15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt. A baleseti eredetű táppénzes állományra vonatkozó szolgáltatást a biztosító abban az esetben nyújtja, amennyiben a táppénzes állo- mány alapjául szolgáló, biztosítási eseménynek minősülő baleset a biztosító kockázatviselése alatt következett be és a legalább 28 nap folyamatos táppénzes állomány időszaka alatt a biztosítási szerző- dés folyamatosan fennáll. Amennyiben a baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénz időszaka alatt a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító a táppénzes állományra nem nyújt szolgál- tatást.

10.A. Rokkantsági fok megállapítása

a. A szerződés kockázatviselési ideje alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződ- nek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biz- tosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.

b. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb kö- vetkezményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.

c. A rokkantság fokát az 1. számú táblázat szerint kell megállapítani.

d. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. A biztosító orvosa által megállapított maradandó rokkant-

ság foka független a rehabilitációs szakértői szerv által megálla- pított rokkantsági foktól.

e. Az 1. számú táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részle- ges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító or- vosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.

f. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni.

g. Ha a rokkantság foka az 1. számú táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.

h. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése so- rán a rokkantsági táblázat, valamint az e–g. pontok alapján adódó szá- zalékok összegzésre kerülnek.

i. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkezte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti.

j. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biz- tosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek le- vonásra kerülnek.

k. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletke- zett rokkantsága, maradandó egészségkárosodása a jelen kiegészí- tő biztosítás hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő rokkantsága, a rokkantság mértékének számításakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következményét, a rokkantság fokát.

1. számú táblázat

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége 60%

egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes mûködôképtelensége 30%

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

10.B. A biztosító teljesítése

A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körül- ményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt ke- zelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására ju- tott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges informá- ciókat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társa- dalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vál- nak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A biztosított kárenyhítési kötelezettségére tekintettel az alábbiakra köteles.

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töreked- ni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti el- hárítására, illetve enyhítésére.

A jelen pontban felsoroltakon túl a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosí- tott mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az általános feltételekben felsoroltakon túl az alábbi dokumentumok bemutatását kérheti:

– a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyző- könyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

– a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat ered- ményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véleményezések;

– a közlési kötelezettség vizsgálatához kezelőorvosi orvosi dokumentáci- ók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;

– a 9. pontban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szüksé- ges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői doku- mentációk;

– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, ala- pító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat.

Az okiratok beszerzésének költségei a biztosítottat, kedvezményezettet terhelik, beleértve a fentiekben előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonat- kozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

10.C. Fogalmak

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely- ből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meg- hal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egész- ségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen különös feltételben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

– vízbefúlás;

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, öncsonkítás és öncsonkítási kísérlet nem baleset.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen különös feltétel alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gon- dozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei. Rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az a rokkantság, amely orvosilag kialakultnak és stabilnak tekinthető.

Maradandó egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotában bekövetkező romlás, mely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv a biztosított egészségi állapotát 100 százalékosnál kisebb mértékűnek minősíti.

Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgaz- dasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villa- mos azonban nem minősül gépjárműnek.

Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Jár- műnek minősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem mi- nősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalo- gosoknak minősülnek.

V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1. KÜLÖNLEGES ÜVEGEK BIZTOSÍTÁSA

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő különleges üvegek biztosítására vo- natkozó fedezet alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biz- tosító megtéríti a jelen kiegészítő szerződéssel biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

1.A. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény jelen különös feltétel szerint

a. az épület szerkezetébe, nyílászáróiba, loggiáiba, teraszaiba beépített és az alapbiztosításban nem biztosított üvegfelületek; valamint

b. bútorok és képek;

c. tükrök;

d. akvárium és terrárium;

e. fürdő, zuhany és mosdó berendezések, kabinok;

f. szauna ajtók és ablakok;

g. előtetők, üvegtetők;

h. télikertek;

i. főző és sütő berendezések;

j. napkollektorok, napelemek

üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bal- esetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.

1.B. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási időszakonként a szerződő által az alapbiztosítástól külön meghatározott biztosítási összegig terjed.

A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza.

Jelen különös feltételben biztosított vagyontárgyakra, üvegezésekre vonat- kozóan a biztosító nem alkalmaz aránylagos kártérítést.

1.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt károsodott biztosított kü- lönleges üvegekkel, üvegezésekkel azonos méretű és üvegminőségű kü- lönleges üvegezés, üvegszerkezet pótlásának, az üvegezés tartószerkezete le- és felszerelésének költségeit, valamint az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költségeit.

Nem téríti meg a biztosító az üvegezést rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit.

2. ÉPÜLET FELÚJÍTÁSÁNAK, BŐVÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő épület felújításának, bővítésének biz- tosítására vonatkozó fedezet alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti a jelen kiegészítő szerződéssel biztosított va-

gyontárgyakban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.A. Biztosított vagyontárgyak

– Az alapbiztosításban biztosított lakó-, melléképület, építmény és épü- letberendezés, épülettartozék.

– A biztosított tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek.

2.B. Biztosítási esemény

– A biztosított épület felújítási, bővítési munkáinak végzésével okozati összefüggésben, előre nem látható módon, balesetszerűen a biztosított lakó-, melléképületben és építményekben keletkezett dologi kár.

– A szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alapbiztosí- tásban felsorolt biztosítási események által a jelen feltétel 2.A. pont má- sodik bekezdésében (biztosított tulajdonát képező építőanyagok, építő- gépek) meghatározott vagyontárgyakban okozott kárai.

2.C. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként és bizto- sítási időszakonként a szerződő által meghatározott biztosítási összegig terjed.

A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza.

2.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben meghatározott limitig téríti meg:

– a felújítás, bővítés során keletkező épületkárokat;

– a biztosított tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek azon kárait, amelyek a szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alap- biztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási esemény miatt keletkeznek.

A téríthetőség feltétele, hogy a biztosított lakóépület a felújítási, bővítési munkák kezdetekor rendeltetésének megfelelő állapotban legyen, valamint, hogy az építési munkákra vonatkozó szükséges biztonsági intézkedéseket megtegyék. A felújítási, bővítési munkák során szükségessé váló biztonsági intézkedések költségei nem kerül- nek térítésre.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az általános feltételekben meg- határozott kizárásokon túl az építőgépek, különféle építési beren- dezések szerelésével kapcsolatos tevékenységre, a próbaüzemre, az üzemi próbákra.

3. GARÁZSBAN TARTOTT JÁRMŰVEK BIZTOSÍTÁSA

Jelen különös feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő (biztosított) a jelen kiegészítő biztosításra meghatáro- zott díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azok- ra a károkra, amelyeket a biztosítási szerződésben meghatározott biztosí- tási események – kivételt képeznek a felelősségi károk – a jelen kiegészítő biztosítás különös feltételei alapján biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.A. Biztosított vagyontárgyak

A lakásbiztosítás keretében a kockázatviselés helyén garázsban, fedett ko- csibeállóban tartott, az alapbiztosításban biztosított személy(ek) saját tulaj- donában levő érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott jármű.

Járműnek minősül a jelen kiegészítő biztosítás szempontjából:

– a személygépkocsi és

– a motorkerékpár.

3.B. Biztosítási összeg

Az egy biztosítási időszakra és egy járműre vonatkozó biztosítási összeget a szerződőnek kell meghatároznia a garázsban, fedett kocsibe- állóban tárolt járművek újra beszerzési értéke alapján a biztosító által ajánlat- tételkor közölt felső határértéken belül. A választott limit meghatározásánál a járművek lehetséges legmagasabb értékét és számát szükséges meghatározni. A biztosítási ajánlatban rögzíteni kell a biztosított járművek számát. Több és különböző értékű jármű esetén a járművekre vonatkozóan csak egyféle limitösszeg határozható meg.

3.C. Biztosítási esemény

A szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alapbiztosítás kü- lönös feltételeiben felsorolt biztosítási események.

3.D. Kizárások

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító az általános és az épület- és in- góságbiztosítás (alapbiztosítás) feltételekben meghatározott kizárá- sokon túl:

a. ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást végeztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az átalakítással;

b. a baleseti jellegű biztosítási esemény időpontjában a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsga igazolással;

c. a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket az ér- vényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;

d. a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;

e. a jármű értékcsökkenésére;

f. az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;

g. a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

h. a járművet autóversenyen, illetve autóversenyre való felkészülés következményeként ért károkra;

i. a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra;

j. a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a sú- lyosbítás mértékének megfelelő részre);

k. amennyiben a természetes személy szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a nem termé- szetes személy szerződő, biztosított – a jármű megóvásában köz- vetlenül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, vagy a járművet jogosan használó más személy a járművet az adott jár- műkategória vezetésére érvényes gépjárművezetői engedély nél- kül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hátrányosan be- folyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt (0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőal- kohol-koncentrációnál nagyobb érték) vezette, de nem minősül gépjárművezetői engedély nélküli vezetésnek, ha a gépjárművet lejárt gépjárművezetői engedéllyel vezették ugyan, ám azt a kár- eset után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbí- tották;

l. szakszerűtlen üzemeltetés okozta károkra;

m. a jármű elhanyagolt műszaki állapotának következménye miatt bekövetkező károkra;

n. a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye miatti károkra.

3.E. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként és bizto- sítási időszakonként a biztosítási szerződésben járművenként (sze- mélygépjárművenként, motorkerékpáronként) meghatározott biz- tosítási összegig terjed.

a. A biztosító a biztosítási összeg mértékéig a jármű pótlási vagy helyreál- lítási költségeit téríti meg az alábbiak szerint:

A jármű pótlási költsége: A jármű káresemény időpontjában fennálló magyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax ka- talógus, vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számí- tott érték.

A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha a jármű a bizto- sítási esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy helyre- állítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át. Helyreállítási költségen a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai káro- sodások magyarországi javítóműhelyben történő szakszerű helyreállítá- sának márkára jellemző átlagos javítási költségét értjük.

Maradvány (roncs) érték: A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszegből levonja a maradvány (roncs) ér- tékét.

Helyreállítási költségek térítése: A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű helyreállításának számlával iga- zolt, márkára jellemző, átlagos javítási költségét.

A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási számla tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy al- vállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.

Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekinteté- ben megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalku- lált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreál- lítási költség. A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költ- ségét téríti meg.

Az életvédelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) káro-

sodásának helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg.

b. A biztosító a keletkezett kár helyreállítási költségéből minden esetben levonja a biztosítási szerződésben rögzített jelen kiegé- szítő biztosításra vonatkozóan meghatározott önrészesedés mér- tékét.

4. KERÉKPÁR, MOPED, QUAD, KEREKESSZÉK CASCO BIZTOSÍTÁSA

A jelen különös feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő megkötötte az „általános háztartási ingósá- gok” vagyoncsoportra vonatkozó alapbiztosítást, valamint a jelen kiegészí- tő biztosításra vonatkozó díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a jelen különös biztosítási fel- tételben megnevezett biztosítási események okoznak a jelen különös felté- tel alapján biztosított vagyontárgyakban.

4.A. Biztosított vagyontárgyak

Az alapbiztosítás különös feltételében megjelölt biztosított személyek tulaj- donát képező és magáncélra használt következő, forgalmi engedélyre nem kötelezett vagyontárgyak:

a. emberi erővel vagy segédmotorral hajtott kerékpár;

b. robogó, moped, amelyet olyan motor hajt, amelynek lökettérfogata maximum 50 cm3 vagy motorteljesítménye maximum 4,0 kW és végse- bessége nem haladja meg az 50 km/órát;

c. quad, amelyet maximum 70 cm3-es motor hajt;

d. mozgássérült vagy fogyatékkal elő személy közlekedését segítő emberi erővel vagy motorral hajtott kerekesszék.

4.B. Biztosítási összeg

A biztosítási szerződésben jelen kiegészítő biztosítás vonatkozá- sában vagyontárgyanként és káreseményenként, valamint biztosítá- si időszakonként meghatározott összeg.

4.C. Biztosítási esemény

a. A szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alapbiztosí- tás különös feltételeiben meghatározott biztosítási események által okozott kár.

b. Töréskár: a 4.A. pontban megnevezett biztosított vagyontárggyal Ma- gyarország területén történő közlekedés során bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradan- dó alakváltozás, sérülés.

4.D. Kizárások

Az általános feltételekben és az épület- és ingóságbiztosításban (alapbiztosításban) meghatározottakon túl az alábbi esetekben nem nyújt szolgáltatást a biztosító:

a. a biztosított vagyontárgy olyan felszereléseiben keletkezett ká- rokra, amelyeket az érvényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a kárese- mény előtt nem szerezték meg;

b. a vagyontárgy üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;

c. a vagyontárgy értékcsökkenésére;

d. az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;

e. a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

f. a vagyontárgyat verseny vagy versenyre való felkészülés követ- kezményeként ért károkra;

g. a vagyontárgy rakodása közben, annak következményeként ke- letkezett károkra;

h. a vagyontárgyon szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a sú- lyosbítás mértékének megfelelő részre);

i. amennyiben a természetes személy szerződő, biztosított vagy

velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a nem termé- szetes személy szerződő, biztosított – a vagyontárgy megóvásá- ban közvetlenül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízottja vagy a vagyontárgyat jogosan használó más személy azt kábító- szer vagy a vezetési képességeket hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt (0,50 gramm/liter ezrelék véralko- hol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncent- rációnál nagyobb érték) használta, és a biztosítási esemény ezzel a használattal összefüggésben következett be;

j. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

k. szakszerűtlen üzemeltetés okozta károkra;

l. a vagyontárgy elhanyagolt műszaki állapotának következménye miatt bekövetkező károkra;

m. a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye miatti károkra;

n. betöréses lopás esetén a szerszám nélkül leszerelhető, levehető alkatrészeinek ellopása miatti kárra;

o. az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével össze- függő eseményekre;

p. a szerszám nélkül kivehető berendezés ellopása miatti kárra;

q. bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásával vagy megrongálá- sával okozott kárra;

r. edzéseken bekövetkező eseményekre.

4.E. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a jelen különös feltételek alapján keletkező károkat a biztosítá- si szerződésben vagyontárgyanként és káreseményenként, valamint biztosítási időszakonként meghatározott limitig téríti meg. A bizto- sító a szerződésben meghatározott önrészesedést a megállapított helyreállítási és pótlási költségből minden esetben levonja.

5. HÁZTARTÁSI GÉPEK, ELEKTROMOS ESZKÖZÖK KITERJESZTETT GARANCIA BIZTOSÍTÁSA

A jelen különös feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő az „általános háztartási ingóságok” vagyon- csoportra biztosítási fedezetet kötött és a jelen kiegészítő biztosításra meg- határozott díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a biztosító a jelen különös feltételben biztosí- tási eseményként meghatározott.

5.A. Biztosított vagyontárgyak

Az alapbiztosítás különös feltételében megjelölt természetes személy bizto- sítottak tulajdonában lévő, magáncélú felhasználású jelen 5.A. a. és b. pont- ban felsorolt háztartási gépek és elektromos eszközök.

Az ilyen háztartási gép és elektromos eszköz

– a biztosított lakás berendezéseinek részét kell, hogy képezze;

– a gyártó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben;

– az eladás napjától számítva nem régebbi 4 évnél;

– új állapotában vették Magyarországon;

– az új állapotban történő vásárláskori bruttó értéke eléri a 30 000 Ft-ot, de nem haladja meg a 300 000 Ft-ot.

a. Háztartási gépek

– borotva, epilátor;

– konyhai elszívó, mérleg, (konyhai, személy);

– elektromos fogkefe;

– főző és sütő eszköz, mikrohullámú sütő, fűtő eszköz (hősugárzó);

– hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó;

– hűtőgép, fagyasztó;

– kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, olajsütő, konyhai kisgép (pl. tur- mixgép, robotgép);

– mosógép, szárító, mosogatógép;

– porszívó, vasaló;

– vízforraló;

– mobilklíma;

– gőztisztító.

b. Elektromos eszközök

– asztali DVD lejátszó/felvevő (csak gyári merevlemezzel);

– blue ray lejátszó;

– média box (a beépített merevlemez nélkül);

– hifi kiegészítő, hifilejátszó;

– otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rendszer;

– projektor;

– rádió, rádiós magnó;

– set top box (jelátalakító);

– szatelit vevő (parabola antenna is);

– televízió;

– video felvevő/lejátszó.

c. Nem biztosítható vagyontárgyak

– bármilyen típusú telefon (vezetékes és mobil készülékek);

– számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.);

– fotóeszközök;

– MP lejátszók és tartozékaik;

– PDA, PNA készülékek;

– egyéb hordozható navigációs készülékek;

– hordozható DVD lejátszó;

– játékkonzolok.

5.B. Biztosítási összeg, a biztosítási szolgáltatás felső határa

A biztosítási szolgáltatás felső határa jelen kiegészítő biztosítás vo- natkozásában káreseményenként és biztosítási időszakonként meg- határozott limit, azonban ezen limiten belül, egy adott biztosított va- gyontárgy tekintetében:

– A javítással történő szolgáltatás összege biztosítási eseményen- ként és biztosítási időszakonként nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 70%-át;

– A csereszolgáltatás értéke biztosítási időszakonként nem halad- hatja meg a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasz- tói árának 150%-át.

5.C. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak

a. kockázatviselési idő alatt, a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselési kezdetétől számítva 60 napot követően, a kötvényen megjelölt kocká- zatviselési helyen bekövetkező véletlenszerű és előre nem látható meg- hibásodása (mechanikai, elektronikai vagy elektromos működési zavar);

b. Magyarországon történő, számlával igazolt vásárlását követő 14 napon belüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által vezetett gép- járművel történő szállításakor a szállító járművet ért baleset, illetve ki- és berakodás során, külső, balesetszerű behatásra bekövetkező, Magyar- ország területén történő meghibásodása, törése;

c. Magyarországon történő, számlával igazolt vásárlását követő 14 napon belüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által a kötvényen megjelölt kockázatviselési helyen történő összeszerelése, rögzítése, a rendeltetési helyre való beállítása, beüzemelése során, külső, baleset- szerű behatás során keletkező meghibásodása, melynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné válik.

Jelen kiegészítő biztosítás tekintetében közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Nem biztosítási esemény, a biztosítási fedezet nem terjed ki az álta- lános feltételekben meghatározott kizárásokon túl:

– a biztosított vagyontárgy kezelési útmutatójában leírtak be nem tartása következtében fellépő károsodásokra;

– a nem magáncélú felhasználás során bekövetkező károsodásokra;

– rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos el- használódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletke- zett károkra, üzembe, illetve újra üzembe helyezési költségekre, karbantartási, beállítási, ellenőrzési, módosítási, tisztítási költsé- gekre, valamint ezekkel kapcsolatban felmerülő károsodásokra;

– szoftver-meghibásodásból, illetve szoftver-vírusokból és adat- vesztésből eredő károkra;

– áramkimaradás okozta károkra;

– dátumfelismerési probléma okozta károkra;

– olyan tervezési vagy gyártási hibákra, melyek miatt a gyártó a terméket javításra, illetve cserére visszahívta;

– olyan károsodásokra, melyek megtérülnek jogi követelés, jótál- lás, illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vá- sárlásával és/vagy szervizelésével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén meg- térülhetnek;

– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származó károkra, esztétikai hibákra;

– elmaradt haszonra, a kedvezmények elvesztéséből adódó kárigé- nyekre, bármely következményi kárra;

– előszereteti értékre;

– jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkra (pl. garanciális javítás vagy csere, vagy valamely kárbiztosítás);

– pixelesedésre, gázleengedésre és újra töltésre, képernyőbeégésre;

– cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. bizto- sítékok, elemek, akkumulátorok, lemezek, kazetták, merevleme- zek, memóriakártyák, illetve bármilyen adathordozók, patronok, toner, szoftver, szíjak, kefék, izzók és fénycsövek, távirányítók, já- tékvezérlők, egerek, nyomtatófejek, illetve kiegészítő felszerelé- sekre, melyek nem a készülék alkotóelemei, de szükségesek annak üzemeltetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő;

– esztétikai elemekre, mint pl. fogantyúk, burkolatok, gombok, jel- vények vagy logók és más olyan kisebb károsodásokra, melyek nem befolyásolják a termék használhatóságát, mint pl. karcolá- sok, horpadások és hasonlók;

– olyan hibákra, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyon- tárgyat az eredeti hiba észlelését követően tovább használták;

– a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos-, gáz- vagy vízellátás hibája miatt vagy ezek miatt bekövetkező üzemzavar okán fellépő károkra;

– felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibá- sodás nem található, nem állapítható meg;

– hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról (jelfo- gadásról) digitális jeladásra (jelfogadásra) vált a biztosított a biz- tosított vagyontárgy vonatkozásában;

– mobileszközökre.

5.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási szolgáltatás az alább felsorolt természetbeni szolgáltatások tel- jesítése. A biztosító a biztosított részére készpénzben nem szolgáltat. Amennyiben a biztosított a biztosított vagyontárgyat saját költsé- gen javíttatja meg, a biztosító szolgáltatást nem teljesít.

a. Telefonos segítségnyújtás

A biztosító kárrendezési megbízottja (call center) 0-24 óráig fogadja a hívásokat minden nap a +36 1 465 3622 telefonszámon. A call center szolgáltatásai:

– a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonna- li elhárításában;

– tényleges meghibásodás, egyben biztosítási esemény bekövetkezte esetén intézkedés a javítás érdekében, ennek keretében kapcsolat- felvétel a javítást végző szervizzel, időpontegyeztetés;

– amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek a szervizek telefonszámainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybe vett javítási szolgáltatás költségei nem a biztosítót terhelik.

b. Javítási vagy csere szolgáltatás

A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomag- ként szállítható méretű (40 x 40 x 80 cm vagy 20 x 20 x 200 cm-nél ki- sebb méretű) biztosított vagyontárgynak javítás céljára szervizbe törté- nő szállításáról a biztosítottnak kell gondoskodnia.

Egyéb esetben a helyszíni javításról vagy a szükséges szállításról a bizto- sító gondoskodik. A lehetséges szolgáltatások (javítás vagy csere) közül a biztosító jogosult dönteni.

A biztosított vagyontárgy cseréje esetén a biztosított egy azzal meg-

egyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgyra jogosult. Amennyi- ben a szolgáltatás időpontjában biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy nem áll rendelkezésre, a biz- tosítónak joga van egy azzal műszaki és gazdasági paramétereit tekint- ve hasonló vagyontárgyat csere tárgyként biztosítani. Amennyiben a ká- rosodott vagyontárgy javítható, a cseretárgy a javítás elvégzéséig áll a biztosított rendelkezésére. A cseretárgy tekintetében (márka, típus) a biztosítónak van döntési joga.

c. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

A biztosítottnak a káresemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudomá- sára jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 1 munkanapon belül, te- lefonon a +36 1 465 3622 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító kárrendezési megbízottjának, a Europ Assistance Kft-nek.

– A kárbejelentés során a biztosító kárrendezési megbízottjának min- den kérdésére pontos választ kell adni. Bejelentendő adatok különö- sen, de nem kizárólagosan: biztosított neve, címe, kötvényszám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, típusa.

– A biztosított köteles a biztosító, illetve annak kárrendezési megbí- zottja számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

– A biztosító vagy megbízottja a helyszíni javítást köteles a kárbeje- lentéstől számított 5 munkanapon belül megkezdeni.

– A biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szer- viz a sérült biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a ki- szállás díja a biztosítottat terheli.

– Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt, a biztosítottnak a kár- rendezési megbízottól kapott információk alapján a biztosított és ká- rosodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.

– A biztosító a vagyontárgy cseréje esetén a cserét a biztosítási ese- mény, illetve a cserére való jogosultság megállapításának napjától számított 20 napon belül köteles elvégezni (a csertárgy átadása ér- dekében intézkedni).

– A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számított 20 napon belül köteles teljesíteni.

Amennyiben a javítás a meghatározott időponton belül nem kezdődött el, illetve a meghatározott időszak alatt nem végezhető el alkatrész hiány miatt, a biztosított jogosulttá válik a javítás ideje alatt a cseretárgyra.

Amennyiben a biztosítási szolgáltatás a biztosított vagyontárgy cseréje, a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjoga a biztosítót illeti meg. A biztosító ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a biztosított nem követelheti a biztosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.

A biztosítási szolgáltatás igénybevételének elévülési ideje a biztosí- tási esemény bekövetkeztétől számított 1 év.

6. SZABADBAN TARTOTT KERTI BÚTOROK ÉS KERTI GYERMEKJÁTÉKOK, LÁBON ÁLLÓ NÖVÉNYEK BIZTOSÍTÁSA

A jelen különös feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat megfizette, és az alapbiztosításban az „általános háztartási ingóság” vagyoncsoport biztosított, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a jelen különös feltételekben meghatározott biztosítási esemény(ek) a jelen különös feltétel szerinti biztosított vagyon- tárgyakban okoz(tak)ott.

6.A. Biztosított vagyontárgyak

A használati jellegénél fogva a kötvényen megjelölt kockázatviselési helyen szabadban lévő általános háztartási ingóság kategóriába tartozó követke- zőkben megnevezett vagyontárgyak:

– kerti bútor, hintaágy, napernyő;

– grillsütő;

– kerti gyerekjáték;

– mobil medence;

– lábon álló növények.

6.B. Biztosítási esemény

A biztosító megtéríti

– a szerződő által választott fedezetcsomaghoz, az alapbiztosítás különös feltételében meghatározott biztosítási események által okozott károkat, beleértve a vihar és jégverés károkat is, így jelen kiegészítő biztosítás esetén a biztosító eltekint a vihar és jégverés biztosítási eseményeknél a szabadban tárolt ingóságok kizárásától;

– a rongálás vagy az eltulajdonítás miatt keletkező károkat.

6.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben káreseményenként és biztosítási idősza- konként a kártérítési limitig téríti meg a keletkezett károkat.

A rongálási és az eltulajdonítási károk esetében a biztosító térítésé- nek feltétele, hogy:

– a kockázatviselési helyként megjelölt ingatlan területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen és

– a rendőrségnél tett feljelentés.

7. SÍREMLÉK, KRIPTA BIZTOSÍTÁSA

A jelen különös feltétel keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat meg- fizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a jelen különös fel- tételben meghatározott biztosítási események által a szakszerűen megépí- tett vagyontárgyakban okozott káraira.

7.A. Kockázatviselési hely

A 7.B. pont alapján meghatározott biztosított vagyontárgy esetében az ajánlaton, illetve kötvényen a vagyontárgynál megjelölt beazonosítható sírhely.

7.B. Biztosított vagyontárgyak

Természetes személy biztosított tulajdonában, gondozásában Magyaror- szág területén lévő, maximum 2 db síremlék és kripta, amely az ajánlaton, illetve kötvényen beazonosíthatóan (legalább a kockázatviselési hely és a vagyontárgyon lévő felirat megjelölésével) meg van jelölve.

7.C. Biztosítási esemény

Biztosítási események a szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alapbiztosítás különös feltételében meghatározott biztosítási események.

7.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a keletkezett károk helyreállítási költségét téríti meg önrésze- sedés levonása mellett.

A kártérítés nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatá- rozott káreseményenkénti és biztosítási időszakonként limit értékét. A rongálási és lopási károk esetében a biztosító térítésének feltéte- le a rendőrségnél tett feljelentés.

8. TEMETÉS BIZTOSÍTÁS

Az alapbiztosítás mellé kötött jelen kiegészítő biztosítás alapján a szerző- désben megállapított díj megfizetése ellenében a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége kiterjed a jelen különös feltételben meghatározott biztosítási eseményre.

8.A. Biztosított

A jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján maxi- mum 65 éves természetes személy, aki

– az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett biztosított, továbbá

– a biztosított – Ptk. 8:1§ (1) bekezdés 1. pontjában nevesített – közeli hozzátartozói és bejegyzett élettársa közül azok, akik a kockázatviselés helyén állandó lakcímmel rendelkeznek és ott a kötvényben megneve- zett biztosítottal életvitelszerűen együttlaknak.

Jelen kiegészítő biztosítási tekintetében közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

8.B. Kedvezményezett

Az a személy, aki a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosított temetéshez legközelebb álló szolgáltatásokról (halott elhelyezése, hamvasztási költség, ravatalozás) szóló saját nevére, hivatalosan kiállí- tott számlát benyújtja a biztosító részére.

8.C. Biztosítási összeg

Biztosítási összeg a biztosítási szerződésben (kötvényben) feltüntetett érték. A biztosító nem indexálja a temetés biztosítási szolgáltatásra vonat- kozó biztosítási összeget.

8.D. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított temetése, hamvasztása. Amennyiben a biztosított a kockázatba kerüléstől számított 6 hóna- pon belül betegségből eredően hal meg, a biztosító nem térít bizto- sítási szolgáltatást.

8.E. Kizárt kockázatok

A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosított halála az aláb- biakkal okozati összefüggésben következett be:

a. a szerződés kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sé- rült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, mara- dandó egészségkárosodásokkal;

b. a biztosított által versenyszerűen űzött sporttevékenység során (versenyen vagy edzésen) bekövetkező balesetekre; versenyszerű- en végzett sporttevékenységnek minősül a természetes személy által a sportszövetség részéről kiírt, szervezett vagy engedélye- zett versenyeken, vagy versenyrendszerben való részvétel;

c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkezô események;

d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezô halál;

e. ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

e feltétel esetében harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlá- tozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;

f. ha a biztosított halála atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő okból következett be;

g. ha a biztosított halála mentális- és viselkedészavarokkal össze- függésben következett be;

h. ha a biztosított halálát öngyógyítás okozta;

i. ha a biztosított halála nem orvosi szakvégzettségû egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;

j. ha a biztosított halála a repülôeszközök, továbbá ejtôernyô (ide- értve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredô bal- esetre vezethető vissza, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasaként, a polgári légi forga- lomban engedélyezett jármûvön vagy személyforgalomban en- gedélyezett és kijelölt katonai légi jármûvön polgári utasként szenved el; e feltétel vonatkozásában utasnak az minôsül, aki a légi jármûnek nem üzembentartója és nem tartozik a személy- zethez;

k. a motoros jármûvek versenyén (edzésein) a nézôt érô halálos bal- esetekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

l. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézôt érô halálos balesetekre;

m. arra a halálos balesetre, amely a biztosított vezetôi engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapo- tával okozati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggés- ben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjármûvezetést is;

n. HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;

o. a biztosított kockázatba kerülését követő 2 éven belül öngyilkos- sággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő halál- esetre.

8.F. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbi, a biztosí- tott temetésével kapcsolatosan, az adott körülmények között az általános szokások, valamint a kegyeleti szempontok szerint megkívánva felmerült és a vonatkozó törvényi előírásoknak maradéktalanul megfelelő hivatalosan kiállított számlán feltüntetett költségeket téríti meg a kedvezményezett ré- szére, maximum a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig:

– A halott öltöztetése, sminkelése, borotválása, bebalzsamozása.

– Sírásás költsége.

– 1 db koszorú költsége.

– Az egyházi vagy társadalmi temetési szertartás igazolt költségei pl. bú- csúztatás, énekkar, zenekar stb., de nem téríti meg a biztosító a ha- lotti tor költségeit.

– Ha a halottat más helységbe kell szállítani, a szállítási költségek és az azzal felmerülő járulékos költségek (pl. dupla koporsó, okirati illeték stb.) a benyújtott bizonylatok alapján térítendők.

– A hagyományos temetés és hamvasztás előtti búcsúztatás esetében a halott ruhái (egy rend felsőruha, ing, fehérnemű, harisnya, zokni, a helyi szokásoktól függően cipő).

– Sírkő számlája, a sírkő szállításával felmerült költségekkel együtt.

– Kripta esetében az egyszemélyes sírkő szállítására felszámolható költséget.

– Dupla sírkő vagy kripta megrendelése esetén csak 1 személyre eső sír- hely költsége téríthető. Nem minősül azonban két- vagy többszemé- lyesnek az olyan szimpla méretű sírhely, amelybe rátemetéssel később még egy koporsó, illetve több urna is elhelyezhető.

A temetkezési számlának a társadalombiztosítási hozzájárulással csökkentett összegét téríti meg a biztosító.

A temetési szolgáltatás összegéből a biztosító akkor sem von le önrészese- dést, ha az alapbiztosítás önrészesedést tartalmaz.

A kedvezményezettnek a temetési szolgáltatás teljesítéséhez a következő iratokat szükséges benyújtania a biztosító részére:

a. a biztosított haláláról hivatalosan kiállított halotti anyakönyvi kivonatot;

b. a biztosított temetésével kapcsolatban felmerülő költségekről szabály- szerűen, a kedvezményezett nevére kiállított hivatalos számlát, illetve számlákat;

c. a kedvezményezett személyazonosságát és állandó lakhelyének címét igazoló hivatalos és érvényes okiratokat.

9. GB191 JELŰ ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezett- séget, hogy külön díj megfizetése mellett nyújt szolgáltatást a jogosultnak, a jelen kiegészítő szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén.

Jelen GB191 jelű Kiegészítő élet- és balesetbiztosítás csak a GB524 jelű Groupama Lakásbiztosítás Általános Biztosítási Feltételeivel és Épület- és In- góságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételeivel együtt érvényes. Jelen GB191 jelű Kiegészítő élet- és balesetbiztosítás csak az épület- és in- góságbiztosítással mint alapbiztosítással együtt, illetve csak az alap- biztosítás mellé köthető meg, és az alapbiztosítás megszűnése ese- tén jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést az önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a kiegészítő

biztosítás fedezetbe vonásáról kapott tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül a jelen kiegészítő biztosítást írásbeli nyilatkozattal – in- doklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogáról.

Jelen kiegészítő biztosítás keretében kötött életbiztosítás kockázati életbiztosítás, melynek sem lejárati szolgáltatási, sem visszavásárlási értéke nincs.

9.A. Biztosított, kedvezményezett

Biztosított: A kiegészítő biztosítás tekintetében biztosított az aján- lat részét képező adatlapon biztosítottként név szerint megjelölt, a jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján maximum 65 éves természetes személy, aki az alapbiztosításban is biztosítottként szerepel.

A kiegészítő biztosítás megkötését követően megszületett gyermek vonat- kozásában a biztosító a gyermek születését követő nap 0 órájától annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a gyermek megszületett, díjfize- tés nélkül vállalja a kockázatot, amennyiben a szerződő a gyermek születé- sét a születést követő 30 napon belül a biztosító számára bejelenti. Ameny- nyiben a szerződő a fenti határidőn belül elmulasztja az újszülöttet biztosí- tottként bejelenteni, úgy a gyermek a rá vonatkozó biztosítási díj megfize- tése mellett csak a következő biztosítási évre vonatkozó hatállyal válhat biz- tosítottá.

A biztosított belépési életkorát a szerződéskötés évének és a biztosított szü- letési évének különbsége jelenti. A belépési életkor helytelen bevallása ese- tén a biztosító a valóságos belépési életkornak megfelelő szolgáltatást nyújtja, ha a kiegészítő biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhe- tett volna. Ha a tényleges belépési kor szerint a kiegészítő biztosítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó sza- bályokat kell irányadónak tekinteni.

A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosí- tott hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvez- ményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben ked- vezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gya- korló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jó- váhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:

a. a szerződésben megnevezett személy;

b. ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megne- vezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.

A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül meg- szűnik.

9.B. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés ideje alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatko- zik, kivéve a betegségből eredő műtétet, melynek területi hatálya Magyarország.

9.C. A biztosítás megszűnése

A kiegészítő biztosítás megszűnik:

a. ha az alapbiztosítás megszűnik;

b. az adott biztosított vonatkozásában annak a biztosítási évnek a biztosí- tási évfordulóján, amelyben a biztosított a 65. életévét betölti;

c. az adott biztosított vonatkozásában a bármely halálra, a baleseti halál- ra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésével;

d. ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonja. A visszavonás következtében az adott biztosított vonatko- zásában jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási időszak végével meg- szűnik.

9.D. A felek jogai és kötelezettségei

a. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogo- kat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.

b. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezett- sége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkezté- ig öt év már eltelt.

c. Az a. és b. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lénye- ges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség meg- sértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A bizto- sító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

d. A biztosított kötelezettségeit az I. Általános feltételek 12.A. pontja tar- talmazza az előző három pontban felsorolt eltérések figyelembevételé- vel, valamint azzal az eltéréssel, hogy balesetbiztosítási esemény esetén nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

e. A biztosított halála esetén, a kedvezményezett kárbejelentési kötele- zettsége megegyezik a biztosított kötelezettségével.

f. A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az I. Általános felté- tel 15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvé- nyesíthet igényt.

9.E. A biztosítás díja

Jelen kiegészítő biztosításnak külön díja van, melynek díjfizetési gyakorisá- ga és módja megegyezik az alapbiztosításéval.

Az egységek számának szerződő szándéka szerinti növelésekor a díjak ará- nyosan növekednek.

A kiegészítő biztosítás díja éves díj, mely a biztosított aktuális életkorától és az értékkövetés során alkalmazott indextől függően évről évre változhat. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztá- sában állapodtak meg.

9.F. Biztosítási összeg

A kiegészítő biztosítás szolgáltatási elemenkénti kezdeti biztosítási összegei egy egységre megkötött kiegészítő biztosítás esetén:

a. Az életbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában bármely halál ese- tére 100 000 Ft.

b. A baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások vonatkozásában:

– baleseti halál esetére 200 000 Ft;

– baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;

– baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 32 000 Ft;

– nagyműtéti térítésre 80 000 Ft;

– közepes műtéti térítésre 40 000 Ft;

– kisműtéti térítésre 16 000 Ft;

– baleseti csonttörésre, csontrepedésre 5000 Ft.

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a balesetkor magán viselt ruházatá- ban keletkezett károkat is, a zsebtartalom kizárásával, az Épület- és In- góság Alapbiztosítási Feltétel rendelkezéseinek megfelelően.

9.G. Biztosítási esemény

a. Életbiztosítási esemény

A biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála.

b. Balesetbiztosítási esemény a jelen feltételek 9.L. pontjában meghatá- rozott balesetből eredően:

– a biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkező baleseti halála;

– a biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkező baleseti rokkant- sága;

– a biztosítotton a kockázatviselés ideje alatt balesetből eredően vég- rehajtott műtét;

– a biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkező baleseti csonttö- rése, csontrepedése.

A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező, a fentiek- ben felsorolt, biztosítási eseménynek minősülő balesetekor a biz- tosító megtéríti a biztosított magán viselt ruházatában keletke- zett kárait (a zsebtartalom kizárásával) az Épület- és Ingóságbiz- tosítás (alapbiztosítás) különös feltételek rendelkezéseinek meg- felelően.

Ruházatnak minősül a biztosított által a baleset időpontjában vi- selt felső- és alsóruházat, lábbeli és a dioptriás szemüveg. Nem minősülnek ruházatnak a jelen biztosítási szerződésben a karóra és az ékszerek.

c. Egészségbiztosítási esemény

A jelen feltételek 9.L. pontjában meghatározott betegségből eredően a biztosítotton a kockázatviselés ideje alatt Magyarország területén vég- rehajtott műtét.

9.H. A biztosító mentesülése

A balesetbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában a biztosító az álta- lános biztosítási feltételekben foglaltakon túl mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

Az életbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában a biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól,

– ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében vesztette életét;

– ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben hal meg;

– ha a szerződéskötéstől számított két éven belül bekövetkezett öngyilkossága következtében hal meg.

Az egészségbiztosítási szolgáltatás esetén az általános biztosítási felté- telek az irányadóak azzal, hogy nem tekinthető a biztosító mentesülé- sét eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megille- tő rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járult hozzá.

9.I. Kizárt kockázatok

A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:

c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező események;

d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási események;

e. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

f. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási események, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

g. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következmények, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

h. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkezô biztosítási események;

i. művi terhesség megszakítás, kivéve, ha az előállott terhesség bűncselekmény következménye, illetve a terhesség megszakítása az anya egészségének megőzése érdekében történik;

j. meddőség, illetve a mesterséges megtermékenyítés miatt végzett kezelések, és a sterilizációs beavatkozások, kivéve, ha a nők művi meddővé tétele egészségmegőrzés céljából orvosi javallatra tör- ténik;

k. fogászati műtétek, kivéve, ha a beavatkozásra a szerződés koc- kázatviselési ideje alatt elszenvedett baleset miatt kerül sor;

l. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelések, plasztikai se- bészeti beavatkozások és kórházi ápolás, valamint az orvosilag nem indokolt mûtétek, kórházi ápolások és gyógyító eljárások;

m. nemi jelleg megváltoztatása miatt végzett műtétek és kezelések;

n. Országos Egészségpénztár által nem finanszírozott, illetve rész- ben sem finanszírozott műtétek;

o. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

p. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségû egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

q. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyá- solni, vagy kórházi ápolásra szorult;

r. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetek, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el; e feltétel vonatkozásában utasnak az minôsül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

s. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

t. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetek;

u. azon baleset, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szük- séges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotával okozati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

v. a szívinfarktus, epilepszia és az agyvérzés miatti halálos balesetek;

w. HIV vírus fertőzöttség, AIDS betegség;

x. az öncsonkítással vagy annak kísérletével, továbbá öngyilkossági kísérlettel összefüggő események;

y. olyan csonttörés, csontrepedés, melynek bekövetkeztében köz- vetve vagy közvetlenül, részben vagy egészben közrehatott bár- mely csontbetegség (pl. csont- és porcdaganat bármely formája),

következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulla- dás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlá- gyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye.

9.J. A biztosító szolgáltatása

a. Életbiztosítási szolgáltatásként

A biztosító a biztosított halála esetén a jelen feltételek 9.F. a. pontjában meghatározott halál esetére szóló összeget fizeti ki az arra jogosult ré- szére.

b. Balesetbiztosítási szolgáltatásként

b/1. a biztosított baleseti eredetű halála esetén a jelen feltételek 9.F. b. pontjában meghatározott baleseti eredetű halál esetére szóló összeget téríti;

b/2. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a jelen feltételek 9.F. b. pontjában meghatározott baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának megfelelő hányadot téríti; b/3. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén a jelen feltételek 9.F. b. pontjában 1-9%-os fokú baleseti rokkantság ese- tére meghatározott összeget téríti;

b/4. a biztosítotton baleset vagy betegség következtében elvégzett műtét esetén a műtét mértékének megfelelően a jelen feltételek 9.F.

b. pontjában meghatározott nagy-, közepes, illetve kisműtétre megha- tározott összeget téríti;

b/5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a jelen feltételek 9.F. b. pontjában meghatározott csonttörés, csontrepe- dés esetére szóló összeget téríti.

c. A szolgáltatás egyéb rendelkezései

c/1. A biztosító a biztosított baleseti halála esetén csak a baleseti halálra meghatározott összeget fizeti ki, ebben az esetben nem teljesít életbiztosítási szolgáltatást.

c/2. A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító le- vonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

c/3. Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelő- zően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rokkant- ság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít.

c/4. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen feltételek el- választhatatlan részét képező és a 9.M. pontban (Mellékletek) lévő

„Rokkantsági fok megállapítása” című táblázatban foglaltaknak meg- felelően állapítja meg.

c/5. A biztosító egy biztosítási eseményből eredően a csonttörés, csont- repedés, illetve a baleseti kisműtét szolgáltatások közül csak az egyik – a nagyobb összegű térítésre jogosító – szolgáltatást teljesíti.

c/6. A betegségi, illetve a baleseti műtéti térítési szolgáltatás egy bizto- sítási eseményből eredően legfeljebb egy, a legmagasabb szolgáltatású műtétre vehető igénybe. Amennyiben a biztosító a biztosítási esemény- ből eredően műtéti szolgáltatást már teljesített, és ez után ugyanazon biztosítási eseményből eredően súlyosabb műtétre kerül sor, a biztosító a már teljesített, és az elvégzett legsúlyosabb műtétnek megfelelő szolgáltatás különbözetét fizeti.

c/7. Egy balesetből eredően egy csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget térít a biztosító, függetlenül attól, hogy a baleset- ből következően hány csont törik el, reped meg.

c/8. A biztosító az egyes biztosítási szolgáltatások összegét egységek- ben határozza meg, mely egységek száma a szerződő választása szerint legfeljebb háromszorosára emelhető.

c/9. A biztosító a ruházati kárra vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor megkövetelheti a ruházatban keletkezett kár és az adott baleset közti összefüggést bizonyító iratok bemutatását.

c/10. A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének felté- tele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lé- nyeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt ada-

tok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcso- latba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmen- tő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

c/11. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töre- kedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerin- ti elhárítására, illetve enyhítésére.

Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a bizto- sított mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában. c/12. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi doku- mentumok bemutatását kéri:

– a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyző- könyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

– a biztosítási esemény bekövetkeztével, és annak következményeivel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvos- szakértői véleményezések;

– a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi doku- mentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleménye- zések;

– a 9.I. pontban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;

– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jog- erős gyámhatósági határozat;

– az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, beleértve az előírt orvosi- és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

c/13. A térítésre kerülő műtétek listáját a jelen feltételek 9.M. pontjának 2-4. melléklete tartalmazza.

9.K.Várakozási idő

A biztosító az életbiztosítási szolgáltatás és a betegségből eredő mű- téti szolgáltatások kapcsán az adott biztosítottra vonatkozó kocká- zatviselés kezdő napjától számított 6 hónap várakozási időt köt ki. A balesetbiztosítási szolgáltatások vonatkozásban a biztosító elte- kint a várakozási idő alkalmazásától.

9.L. Fogalmak

Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja

szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szel- lemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradan- dó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérü- lést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi esemé- nyek is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következ- nek be:

– vízbefúlás;

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkos- ság, öngyilkossági kísérlet nem baleset.

Műtét: Minden olyan – orvos által – orvosszakmai szempontok szerint vég- zett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás vagy kórmegállapítás cél- jából hajtottak végre. A biztosítónál megtekinthető azoknak a műté- teknek a teljes, WHO kóddal ellátott és a biztosító által kis-, köze- pes és nagyműtét kategóriába besorolt listája, amelyekre a biztosító szolgáltatást nyújt. A műtétek összevont listáját a 9.M pont 2-4. számú melléklete tartalmazza.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen különös feltétel alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gon- dozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei. Rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/szellemi működőképesség-csök- kenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az a rok- kantság, amely orvosilag kialakultnak és stabilnak tekinthető.

9.M. Mellékletek

1. melléklet

Rokkantsági fok megállapítása

1. A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.

2. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balese- tekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülés- re teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérü- lésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.

3. A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 50%

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

4. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. A biztosító orvosa által megállapított maradandó rokkantság foka függet- len a rehabilitációs szakértői szerv által megállapított rokkantsági foktól.

5. A táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek meg- felelő mértékben állapítja meg.

6. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meg- határozni.

7. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.

8. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az 5., a 6. és 7. bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.

9. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletke- zett rokkantsága, maradandó egészségkárosodása a jelen kiegészítő biztosítás hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő rok- kantsága, a rokkantság mértékének számításakor nem vehető figye- lembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következményét, a rokkantság fokát.

10. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkez- te után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végle- ges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biz- tosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást ki- fizeti.

11. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosí- tási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levonásra kerülnek.

2. melléklet

Kis műtétek

1. Általános sebészet körében végzett beavatkozások

– Tükrözések diagnosztikus célból

– Bőrön át történő mintavétel (percutan biopsia)

– Műtéttel végzett nem testüregekből történő mintavétel (biopsia)

– Kisebb jóindulatú daganatok vagy cysták eltávolítása

– Tályogfeltárások

– Vérömlenyek kiürítése

– A végbélen végzett fissurák műtéte

– Kisebb aranyeres csomók eltávolítása

– Sipolyok kimetszése

– Érfestési eljárások nem központi nagyereken

– Sebkimetszés

– Ujjak egyszerű csonkolása plasztikai korrekció nélkül

– Stomák zárása, korrekciója

– Körömeltávolítás fertőzés vagy traumás okból

– Kőzúzás

– Különböző perifériás idegkimetszések, bursectomia

– Mélyebb II. fokú égések miatt történt kisebb műtéti beavatkozások és kötésváltások

2. Traumatológia és ortopéd-sebészet körében végzett beavatkozások

– Törés miatti extensio

– Osteosyntesis utáni fémanyag eltávolítás

– Törések percutan dróttűzése

– Exostosisok, panaszokat okozó kisebb csontvégek levésése

– Nyílt törés ellátása – csonton végzett beavatkozás nélkül (elsősorban lágyrész)

– Ízületi tok megnyitása, csövezése

– Kisízületek elmerevítése csavarozással, tűzéssel

– Kisízület krónikus gyulladása, vagy egyéb krónikus elváltozása miatti fel- tárása

– Tendolysis kézen

– Sajkacsont törés műtéti kezelése

– Mellkas becsövezése

3. Hasi sebészet körében végzett beavatkozások

– Laparoscopia, esetleg kisebb beavatkozásokkal kombinálva

– Nyelőcsővérzés nem radikális ellátása

– Polypus endoszkópos eltávolítása gyomor, nyombél, vékonybél terüle- tén (1 cm nagyságig, szövődménytől mentesen)

– Végbél körüli feltárás

– Egyes szervek sclerotizációja kémiai anyagokkal

4. Urológiai sebészet körében végzett beavatkozások

– Nephrostomiás drain, illetve annak cseréje

– Ureter katéter felvezetése és az ezzel kapcsolatos beavatkozások

– Prosztatán alkalmazott nem radikális beavatkozások

– Scrotumon, penisen nem a merevedést vagy a vizelet elfolyását befo- lyásoló beavatkozások

– Here és hólyag biopsia

– Katéterezés vizeletelakadás miatt és hólyag szúrcsapolása

5. Orr-fül-gégészet körében végzett beavatkozások

– Garat kisebb műtétei (pl. biopsia)

– Légcső sürgős megnyitására használt egyszerű beavatkozások

– Külső fül nagy csonkolással járó sérüléseinek ellátása

– Külső fül indokolt rekonstrukciós beavatkozásai

– Dobhártya akut műtétei

– Orrsövény műtétei

6. Szemészet körében végzett beavatkozások

– A szem nem törő közegein történő olyan beavatkozások, melyek eset- leges szövődménye a látást nem befolyásolja

– Idegentest eltávolítása szemgolyóból (nem áthatoló, nem a törő köze- get érinti)

7. Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Pericardiocentesis

– Nagy erek részleges eltávolítása, sérülésük ellátása

– Verőér-visszér anastomosisok

– Egyszerű varicectomiák

– Pacemaker elektróda-igazítás, telepcsere

– Felületes nyirokérrendszer részleges eltávolítása

8. Nőgyógyászat körében végzett beavatkozások

– Méhnyak, illetve méhszáj nem tumoros elváltozásai miatt végzett be- avatkozások

– Méh nem daganatos betegségeinek, illetve méheltávolítást nem igénylő betegségek műtétei

– Terhesség megszakítása, nők művi meddővé tétele

– Hüvely jóindulatú elváltozásainak műtétei

– Gát és a külső nemi szervek jóindulatú elváltozásainak műtétei

– Császármetszés

9. Idegsebészet körében végzett beavatkozások

– Különböző nagyobb idegek eltávolítása vagy felszabadítása a lenövé- sektől

– Különböző nagyobb idegek jóindulatú daganatainak ellátása műtéttel

– Különböző típusú idegvarratok

10. Szájsebészet körében végzett beavatkozások

– Nyelv, nyálmirigyek, szájüreg kisebb műtétei

11. Onkológiai beavatkozások

– Sugárzó anyagok szövetbe, érbe vagy testüregekbe juttatása

3. melléklet

Közepes műtétek

1. A központi és a környéki idegrendszeren végzett beavatkozások

– Agy egyes részeinek besugárzása, illetve sugárzó anyagok célzott bejut- tatása

– Koponyacsontok, agyhártyák megnyitása terápiás célból

– Kóros agyi folyadékok leszívása, illetve tartós levezetése feltárással

– Koponyacsontok, agyhártyák pótlása

– Koponyacsontok, agyhártyák daganatainak eltávolítása

– Gerincvelői ideggyök átmetszése

– Kemény, illetve lágy gerincvelői hártyákon végzett műtétek

– Gasser-dúc műtétei

– Idegvarratok különböző formái, idegek áthelyezése

– Idegágak felszabadítása külső nyomás alól

– Idegág vagy idegdúc roncsolása

– Gerincsérv műtétei

2. Belső elválasztású mirigyeken végzett beavatkozások

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese részleges eltávolítása

3. Szemészeti műtétek

– Könnycsatornán végzett műtétek

– Szemhéjon végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)

– Szemmozgató izmokon végzett műtétek

– Kötőhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)

– Ínhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)

– Szemlencsén végzett műtétek

– Üvegtesten végzett műtétek

4. Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Fülkagyló képzés

– Külső hallójárat eltávolítása a fülkagylóval, illetve ennek helyreállítása

– Kalapács felszabadítása, eltávolítása

– Dobhártya plasztika

– Csecsnyúlvány kóros sejtrendszerének eltávolítása

– Közép- és belsőfül együttes megnyitása

– Krónikus középfülgyulladás szanálására végzett radikális műtétek

– Egyensúly-érzékelő szerv eltávolítása

– Orr részleges vagy teljes eltávolítása, illetve korrekciója

– Orrjárat elzáródása miatt végzett műtétek

– Orrmelléküregek tartós feltárása, illetve részleges vagy teljes szanálása

– Garat plasztikai és tágító műtétei

– Légcsőmetszés, illetve ennek zárása

– Hangréstágító műtétek

– Külső gégefeltárások, illetve a gégén végzett műtétek

– Légcsőtágítás, fixálás

5. Mellkas-sebészeti műtétek

– Tüdőcsúcs-eltávolítás

– Tüdőmegnyitás, elvarrás

– Tüdőüreg kiürítése, zárása

– Rekeszideg átvágása

– Tüdőleválasztás, összenövések oldása

– Mellkas megnyitása

– Mellüregi kóros tartalom kiürítése

– Gátor megnyitása, tükrözése

– Mellkasfal részleges eltávolítása

– Mellkasfal feltárása

– Mellhártya részleges eltávolítása

– Mellhártya rekonstrukciója

– Műtétek a rekeszizmon (kivétel: helyreállítás)

6. Ér- és szívsebészet körében végzett műtéti beavatkozások

– Szívkatéterezés

– Szívburok megnyitása, folyadék eltávolítása

– Szívritmusszabályozó beültetése, illetve cseréje

– Szívkoszorúér ágak közti kóros összeköttetések megszüntetése

– Nyitott szívmasszázs

– Központi nagyereken végzett diagnosztikus és terápiás eljárások (érfesté- sek; gyógyszeres, diagnosztikus és műtéti eljárások az ér feltárása nélkül)

– Végtagi verőerekben elakadt vérrög eltávolítása

– Közepesen nagy verőereken kialakult helyi rögösödés eltávolítása

– Végtagi verőerek kóros szakaszának kimetszései, illetve annak helyreál- lításai

– Alsó végtag tágult visszereinek komplex műtétei

– Végtagok verőereinek elzáródását megkerülő műtétek

– Közepes és nagy erek sebészeti elzárása

– Érvarratok, foltplasztikák

– Ascites levezetése a visszeres rendszer felé művi összekötetés révén

– Nyirokereken végzett műtétek

7. Általános sebészet körében végzett műtétek

– Tükrözések terápiás beavatkozással együtt

– Egyes testrészeken történő műtét közbeni mintavétel (biopsia)

– Lépen végzett műtétek (kivétel: eltávolítás)

– Nyelőcső nyaki szakaszán, gyomor-bélrendszer elemein végzett megnyi- tások

– Nyelőcső szűkület tágítása, áthidalása

– Nyelőcső tágult visszereinek szklerotizációja

– Gyomor-bélrendszer megnyitásainak elvarrásai (kivétel: végbél)

– Nyelőcsövön, a gyomor-bélrendszeren végzett átmeneti vagy végleges szájadék képzése

– Nyelőcső, gyomor-bélrendszer kisebb elváltozásainak kimetszése műté- ti feltárással

– Bolygóideg főtörzsének mellkasi vagy hasi átmetszése

– Vékonybél megkerülő összeköttetése

– Béltraktus betüremkedéseinek, illetve megcsavarodásainak megszüntetése

– Összenövések oldása a hasüregben

– Vakbélgyulladás miatt végzett műtétek

– Máj, májtályog megnyitása

– Epehólyagon végzett műtétek

– Közös epevezető megnyitása

– Tükrözés diagnosztikus vagy terápiás céllal a közös epevezetőn, illetve a hasnyálmirigy vezetéken

– Hasnyálmirigy cysta összekötése a hasfallal, illetve a gyomor-bélrend- szerrel

– Hasfali, hasüregi, lágyék- és combsérvek műtétei

– Hasfal megnyitása (diagnosztikus vagy terápiás céllal)

– Hasüregi szervek rögzítése

– Hashártya, nagycseplesz rezekciója

8. Urológiai beavatkozások

– Vese, vesemedence, húgyvezeték bemetszései, szájadék képzései, illet- ve kóros elváltozásainak megnyitása

– Vese rögzítése, percutan vesetükrözés, kőeltávolítás, illetve egyéb mű- tétek

– Húgyvezeték egyes részeinek részleges eltávolítása, az eltávolított rész helyreállítása

– Húgyvezeték felszabadítása

– Húgyhólyag sipolyok zárása

– Húgycsövön keresztül végzett húgyhólyag műtétek

– Húgyhólyag elvarrása

– Húgycső megnyitása, csonkolása, húgycső-csonkok egyesítése

– Húgycső plasztikák, újraképzések

– Húgycső szűkületek műtétei

– Prosztata húgycsövön keresztül végzett műtétei

– Herevíz-sérv, herevisszér-sérv műtétei (hydrocele, varicocele műtétek)

– Here, mellékhere egyéb műtétei

– Ondóvezeték műtétei

– Hímvessző műtétei (kivétel: plasztika)

9. Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Petefészek műtétei

– Petevezető műtétei (kivétel: plasztikák)

– Méh megnyitása, rögzítése, jóindulatú daganatainak eltávolítása

– Egyszerű méheltávolítás

– Hüvelyplasztikák

– Hüvelysipoly kiirtása

– Hüvelycsonk rögzítése

– Szeméremtest kiirtása

– Szeméremtest és gát plasztikája

10. Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett beavatko- zások

– Törések műtéti egyesítése

– Arckoponya csontjainak részleges eltávolítása, illetve plasztikája

– Nyaki borda eltávolítása

– I. borda eltávolítása

– Elhalt csontrész eltávolítása

– Osteotomiák

– Ízületek tükrözése diagnosztikus és terápiás céllal

– Ízületi savós hártya eltávolítása

– Csontdaganatok nem radikális eltávolítása (kisízületek kivételével)

– Csontvégek eltávolítása

– Kisebb csontok teljes eltávolítása

– Végtaghosszabbítás és korrekció

– Végtagrövidítés

– Gerincoszlop különböző típusú elmerevítése

– Protézis eltávolítás (kivétel: térd, csípő, váll, könyök)

– Ízületi plasztikák (kivétel: térd-, csípő-, váll-, könyökprotézis)

– Csontrövidítések

– Ínhüvely plasztikák

– Dupuytren-kontraktúra műtéte

– Ínrekonstrukciós műtétek

– Baker-cysta műtéte

– Lágyrész meszesedések, daganatok kiirtása

– Izomkiirtás, felszabadítás, átültetés

– Bőnye-plasztika, átültetés

– Láb amputációi, ismételt amputációi, másodlagos csonkzárás, csonk- korrekció

11. Olyan plasztikai és korrekciós műtétek, melyek betegségek kö- vetkezményeinek helyrehozatalára szolgálnak

– Emlőn végzett plasztikai jellegű beavatkozások

– Bőrön végzett plasztikák

– Lebenyplasztikák

4. melléklet

Nagyműtétek

1. Központi és környéki idegrendszeren végzett beavatkozások

– Agyban lévő vérömlenyek, tályogok, daganatok, cysták eltávolítása

– Egyes agyrészek összeköttetéseinek átvágása

– Kisebb agyterületek kimetszése

– Agylebenyek eltávolítása

– Egyik oldali agyfélteke eltávolítása

– Kórosan fokozott agyvíz termelés tartós levezetése

– Gerincvelői fokozott nyomás tehermentesítése annak feltárásával

– Gerincvelőben kialakult cysta kezelése

– Gerincvelői daganatok eltávolítása

– Kórosan fokozottan termelődő gerincvelői folyadék átmeneti vagy tar- tós elvezetése

– Szimpatikus határköteg nyaki, illetve háti szakaszának műtétei

2. Belső elválasztású mirigyeken történő műtétek

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese teljes eltávolítása

– Agyfüggelék vagy annak daganatainak eltávolítása

– Csecsemőmirigy eltávolítása vagy átültetése

– Belső elválasztású mirigy átültetése saját szervezetbe

3. Szemészeti műtétek

– Retinaleválás műtétei

– Szemgolyó eltávolítás, szemgödör kiürítés

– Szemüreg plasztikája vagy újraképzése

4. Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Csiga beültetés

– Belső hallójárat feltárása a koponyaüreg felől

– Csonkolás kóros elváltozás miatt a közép-, illetve belsőfülben, vagy azok kiirtása

– Nyelvmandula összefüggő daganatainak radikális műtéte

– Teljes fültőmirigy kiirtás az arcidegek megkímélésével

– Kiterjesztett, illetve teljes gégecsonkolás

5. Mellkas-sebészeti műtétek

– Légcső feltárása diagnosztikus célból

– Légcső csonkolása, újraegyesítése, helyreállítása

– Művi gégeképzés

– Hörgők lekötése, csonkolása, helyreállítása

– Tüdőlebeny, illetve lebenyek eltávolítása

– Fél tüdő eltávolítás

– Mellkas plasztika

– Hörgősipoly zárása

– Rekeszizomsérv műtéte

6. Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Műtétek a szívbillentyűkön

– Műbillentyű beültetés

– Műtétek a fő ütőéren (aorta)

– Műtétek a szívüregeket elválasztó sövényeken

– Műtétek a tüdő fő ütőerén

– Vérrög eltávolítása valamelyik szívüregből

– Vérrög eltávolítása a koszorúserekből

– Megkerülő összeköttetés (by-pass) a koszorúsereken

– Koszorúsér szűkület tágítása

– Koszorúsér megnyitás

– Szívburok részleges vagy teljes eltávolítása

– Daganat eltávolítása a szívből

– Szívizom tágulatának (aneurysma) csonkolása

– Szívátültetés

– Vérrög eltávolítása a nyak, törzs, has régió központi verőereiből

– Nyak, törzs, has régió központi verőereinek plasztikája

– Megkerülő összeköttetések (by-pass) műtétek a nagyereken

– Porto-cavalis összeköttetések

– Agyi verőér tágulatának lekötése, klippelése

– Érplasztikák szűkület miatt, feltárás nélkül

7. Általános sebészet körében végzett műtétek

– Csontvelő átültetés

– Lépeltávolítás

– Nyelőcső mellkasi, illetve hasi szakaszának megnyitása, elvarrása

– Nyelőcső kitüremkedéseinek (diverticulum) ellátása

– Nyelőcső részleges, illetve teljes kiirtása, a folyamatosság helyreállítása

– Nyelőcső teljes kiirtása részleges gyomorcsonkolással

– Nyelőcső-gyomor átmenet plasztikai műtétei

– Nyelőcső visszér lekötése

– Gyomor rezekciója (teljes vagy részleges)

– Bolygóideg ágainak átvágása

– Vékonybél, vastagbél rezekció

– Nyelőcsövön, illetve a béltraktuson képzett szájadékok zárása

– Végbél részleges vagy teljes kiirtása

– Végbél záróizomzatának helyreállítása

– Máj részleges csonkolásai

– Májátültetés

– Májvarrat, rekonstrukció

– Máj és a bélrendszer között képzett összeköttetések

– Közös epevezető varrata

– Kehr-cső behelyezése a közös epevezetőbe vagy a májvezetékbe

– Közös epevezető, illetve a májvezeték helyreállítása

– Oddi-záróizom plasztika

– Vater-papilla eltávolítása

– Hasnyálmirigy műtétei

– Rekeszsérv miatt végzett rekonstrukciók

– Radikális mellműtétek

8. Urológiai beavatkozások

– Vese csonkolása

– Egy-, illetve kétoldali veseeltávolítás

– Vese átültetés

– Patkóvese szétválasztása

– Húgyvezeték és a béltraktus közötti össze-köttetés létesítése

– Húgyvezeték pótlása, húgyvezeték plasztika

– Húgyhólyag képzés, plasztika

– Húgyhólyag sipoly zárása

– Húgyhólyagon keresztül történő prosztata-műtét

– Hímvessző plasztika

9. Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Méhkürt plasztikák

– Radikális méheltávolítás

– Hüvelyképzés

10. Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett beavatkozások

– Felső állcsont eltávolítás

– Borda eltávolítása a szimpatikus határköteg háti szakaszának kiirtásával

– Csontdaganatok radikális műtéte

– Térd-, csípő-, váll-, könyökprotézisek beültetése

– Csípőprotézis eltávolítása, illetve cseréje

– Csípőficam miatt végzett műtétek

– Hüvelykujj rekonstrukció, illetve képzés

– Alsó végtag amputáció lábtőtől proximálisan (bokaízülettől)

– Felső végtag amputáció kéztőtől proximálisan (csuklóízülettől)

– Ismételt amputáció

10. MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐI BIZTOSÍTÁS

A jelen különös feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat megfizette, és az alapbiztosításban az „általános háztartási ingóság” vagyoncsoport biztosított, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a jelen kiegészítő biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény(ek) a jelen különös feltétel szerinti biz- tosított vagyontárgyakban okoz(tak)ott.

10.A. Biztosított vagyontárgyak

A mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési helyen lévő:

– A. vagyoncsoport: a biztosított tulajdonában álló termés, termény és egyéb készlet, ideértve a lábonálló növényi kultúrákat is;

– B. vagyoncsoport: a biztosított tulajdonában lévő állat (állomány);

– C. vagyoncsoport: a mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódó, a bizto- sított tulajdonában lévő és/vagy bérelt gépek, munkaeszközök, felszere- lési és berendezési tárgyak, kivéve a motoros meghajtású járműveket.

10.B. Biztosítási összeg

A biztosítási összeget – vagyoncsoportonként – a szerződő az ajánlatban határozza meg.

Az aktuális biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.

10.C. Biztosítási esemény

A szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alapbiztosítás kü- lönös feltételében meghatározott biztosítási események.

Nem téríti meg a biztosító az általános feltételekben és az alapbiz- tosítás különös feltételében meghatározott kizárásokon túl:

– az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban és vagyontárgyak- ban keletkező károkat;

– a lábon álló növényi kultúrákban, a szabadban tartott termé- nyekben, termékekben, valamint a meleg- és hidegágyakban a vihar, illetőleg a jégverés által okozott károkat.

10.D. Biztosító szolgáltatása

A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosí- tó a károkat az alábbi módon téríti meg:

– A. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyak károsodása esetén a térítés alapja a felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár; lábon álló növényi kultúrák károsodása esetén pedig az önköltség (ráfordítás).

– B. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyaknál a térítés alapja a felvá- sárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár.

– C. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak károsodása esetén a térítés alapja a vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke.

A vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg a biztosító térítésének felső határa, de ezen belül alulbiztosítás miatt aránylagos kártérí- tésre nem kerülhet sor.

Ha a szerződő kiegészítő felelősségbiztosítással is rendelkezik, jelen kiegé- szítő biztosítás alapján – külön díjfizetés nélkül – a biztosító megtéríti azo- kat a személysérüléses és szerződésen kívüli vagyontárgyakban – Magyar- országon – rongálással okozott károkat is, amelyekért a biztosított, mint a mezőgazdasági kistermelői tevékenység folytatója, e minőségében kártérí- tési felelősséggel tartozik a kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltéte- leiben meghatározottak szerint.

11. EGYÉNI ÉS MIKRO-VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁS

A jelen különös feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat megfizette, és az alapbiztosításban az „általános háztartási ingóság” vagyoncsoport biztosított, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a jelen kiegészítő biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény(ek) a jelen különös feltétel szerinti biz- tosított vagyontárgyakban okoz(tak)ott.

11.A. Biztosított vagyontárgyak

Jelen kiegészítő biztosítással biztosított vagyontárgyak a kockázatviselés helyének minősülő telken lévő állandóan lakott lakásban, lakóépületben és/vagy a kockázatviselés helyén lévő vállalkozás céljára szolgáló mellék- épület(ek)ben hivatalos és hatályos engedéllyel folytatott vállalkozói tevé- kenység céljára használt saját- és idegen tulajdonú, megőrzésre, javításra, feldolgozásra, további megmunkálásra átvett vagyontárgyak.

Nem biztosított:

– a tűzrendészeti hatóság által „A” (fokozottan tűz- és robbanás- veszélyes) kategóriába sorolt tevékenység vagyontárgyai;

– forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek, utánfutók és ezek alkatrészei;

– készpénzt helyettesítő dokumentumok, értékpapírok;

– a kockázatviselés helyén kívül, változó telephelyeken végzett vállalkozói tevékenység és az ahhoz szükséges vagyontárgyak.

11.B. Biztosítási összeg

A biztosítási összeget a szerződő jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában határozza meg.

Az aktuális biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.

11.C. Biztosítási esemény

A szerződő által választott fedezetcsomaghoz tartozó, az alapbiztosítás kü- lönös feltételében meghatározott biztosítási események.

Nem téríti meg a biztosító az általános feltételekben és az alapbiz- tosítás különös feltételében meghatározott kizárásokon túl:

– a melléképületben, tárolóban, nem lakás, továbbá nem vállalko- zás céljára használt helyiségben tartott jelen különös feltétel alap- ján biztosított vagyontárgyak betöréses lopásból származó kárait;

– az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban és vagyontárgyak- ban keletkező károkat;

– a termelés leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány miatti károkat.

11.D. Biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben rögzített biztosítási összegen belül az alábbi módon téríti meg a károkat:

a. a műszaki berendezések, felszerelések, gépek károsodása esetén azok forgalmi értékét;

b. a készletek károsodása esetén a térítés alapja a beszerzési, felvásárlási ár;

c. a saját készítésű termékek károsodása esetén a készültségi foknak meg- felelő önköltséget (ráfordítást) téríti a biztosító;

d. a biztosító a károkat önrészesedés nélkül téríti meg, kivéve, ha a szer- ződő kérésére jelen biztosítási fedezet önrészesedés vállalásával jön létre, ebben az esetben a biztosító a megállapított kárössze- get minden esetben csökkenti a kötvényen rögzített önrészese- dés mértékével.

A vállalkozás célját szolgáló vagyontárgyakra meghatározott bizto- sítási összeg a biztosító térítésének felső határa, de ezen belül alul- biztosítás miatt aránylagos kártérítésre nem kerülhet sor.

Ha a szerződő kiegészítő felelősségbiztosítással is rendelkezik, jelen kiegé- szítő biztosítás alapján – külön díjfizetés nélkül – a biztosító megtéríti azo- kat a személysérüléses és szerződésen kívüli vagyontárgyakban rongálással okozott károkat is, amelyekért a biztosított, mint a kockázatviselés helyén folytatott vállalkozói tevékenység folytatója, e minőségében kártérítési fe- lelősséggel tartozik, a kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint.

VI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

A biztosító a betöréses lopás és rablás károkat az épület, lakás, illetve helyi- ség káridőpontban megvalósult védelmi kategóriájának megfelelő határ- összegig, azon belül maximum a biztosítási összegig téríti meg.

1. Fejezet

A biztosító betöréses lopás- és rablásbiztosításra vonatkozó kockázatválla- lásának feltételei a következők:

A biztosító kockázatviselési helyenként és biztosított vagyoncsopor- tonként, a biztosítási összegek függvényében, a káridőpontban meg- lévő betöréses lopás és rablás elleni védettségi kategóriától függően a 1. számú táblázatban rögzített kártérítési értékhatárokig (limi- tekig) vállalja a betöréses lopás- és rabláskárok megtérítését.

1.1. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tartozó méretük- ből adódóan elzárható és nem elzárható vagyontárgyak, valamint az „Ér- téktárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába (gyűjteményekhez tar- tozó bélyegek, érmék) tartozó ingóságok betöréses lopás és/vagy rablás kockázatát a biztosító együttesen legfeljebb 500 000 Ft-ig, azon belül maximum az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” biztosítási összegéig vállalja, ha a kár időpontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimá- lis mechanikai védelem teljesül.

1.2. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. és b. csoport- jába” tartozó vagyontárgyak 500 000 Ft feletti betöréses lopás fedezetét azzal a feltétellel vállalja, hogy az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak) tartozó és méretükből adódóan elzárható, valamint az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába” (gyűjteményekhez tartozó bélye- gek, érmék) tartozó ingóságokat, a kockázatviselési helyre vonatkozó – az

1. számú táblázatba foglalt védettségi kategóriák valamelyikének megfe- lelő – betöréses lopás elleni védettségnek teljesülése mellett falba épített, és lezárt páncélkazettában és/vagy lezárt páncélszekrényben, vagy MABISZ által minősített, a padozathoz, vagy a falazathoz az értéktároló MABISZ tanúsítványában, illetve a gyártói leírásokban szereplő módon rögzített, ugyancsak lezárt bútorszéfben kell lennie a biztosítási esemény bekövet- keztekor. A biztosítási fedezet az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig, azon belül is az értéktároló MABISZ tanúsít- ványában szereplő összegig terjed. Ez a kitétel abban az esetben is érvé- nyes, ha az épület, illetve a helyiség káridőponti védettsége alapján meg- határozott betöréses lopás fedezet határértéke meghaladja az adott érték- tárolóra érvényes betöréses lopásra vonatkozó határösszeget.

1.2.1. A MABISZ minősítéssel nem rendelkező értéktárolók esetében az adott tároló műszaki jellemzői, kialakítása, tényleges ellenálló képessége,

az alkalmazott zárak száma, típusa és minősége, valamint az értéktároló te- lepítésének módja alapján a biztosító egyedi elbírálással határozza meg az ajánlat felvételének időpontjában és/vagy egy esetleges helyszíni kockázat elbírálás során a védelmi szintet és kártérítési limitet. A biztosító által az adott értéktárolóra vonatkozó kártérítési limitösszeget egyedi záradékban az ajánlaton, illetve kötvényen rögzíteni kell.

Az értéktárolóra vonatkozó előírások:

– a falba szerelhető páncélkazettát 120x120 mm-es kiosztású, 8 mm-es átmérőjű betonacélból készített dupla hálóval vasalt, a kazetta 4 olda- lát – amelyek mindegyikére oldalanként 2 db 100 mm hosszúságú fala- zó körmöt hegesztettek – legalább 15 cm vastagságban körülvevő C 12/15 minőségű vasbetonnal kell a tartószerkezeti falba beépíteni;

– az értéktároló szekrényt, az értéktároló MABISZ tanúsítványában, illetve a gyártői leírásokban szereplő módon legalább 1000 kp lefeszítő erőnek ellenálló műszaki megoldással szükséges az épület tartószerkezetéhez rögzíteni.

A biztosító az értéktárolóra vonatkozóan legfeljebb az adott értéktároló el- helyezésére szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának meg- felelő limitig, de maximum az értéktároló MABISZ minősítésében szereplő limitösszegig azon belül is az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” bizto- sítási összegéig vállalja a kockázatot, feltéve, hogy a kár időpontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimális mechanikai védelem teljesül.

1.3. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igaz- gyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tarto- zó méretükből adódóan nem elzárható ingóságok betöréses lopás és/vagy a kockázatviselés helyén bekövetkező rablás kockázatát a káridőpontban megvalósuló védettségi kategóriának megfelelő – az 1. számú táblázatban védettségi kategóriánként meghatározott – limit 30%-áig, azon belül leg- feljebb az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig vállalja.

1.4. A különböző védelmi kategóriák káridőpontban történő megvalósulá- sához, az alábbi 1. számú táblázatban betöréses lopásra feltüntetett és a 3. számú fejezetben részletezett védettségi követelményeknek kell teljesülni- ük a behatolás helyén, a kár bekövetkezésének időpontjában.

1.5. Az épület, lakás, illetve helyiség használatának módjától (állandóan la- kott vagy nem állandóan lakott), elhelyezkedésétől, valamint védettségé- nek káridőponti kategóriájától függő betöréses lopásra vonatkozó kártérí- tési határösszegeket (limiteket) az alábbi 1. számú táblázat és annak ki- egészítései tartalmazzák.

A biztosító nem téríti meg a nem lakás, továbbá nem vállalkozás céljára használt helyiségekben, melléképületekben, tárolókban, tartott „Értéktár- gyak, különleges ingóságok”, valamint az „Egyéni- és mikro-vállalkozói te- vékenység” vagyontárgyainak betöréses lopásból származó kárait.

1. számú táblázat

Védettségi követelmények állandóan lakott épületek esetében a különböző védettségi kategóriákhoz és a betöréses lopásra vonatkozó kártérítési limitek tekintetében

Kártérítési limitek a közigazgatási határokon belül levő állandóan lakott épületek esetében vagyoncsoportonként a kár időpontjában, a behatolás helyén megvalósuló védelmi szint függvényében
Védelmi kategóriák		Épület, építmény (ÉP)	Általános háztartási ingóságok (ÁHI)	Értéktárgyak, különleges ingóságok (ÉKI)	Egyéni és mikrovállalkozói és mezőgazdasági kistermelői vagyontárgyak (VVA)
Mechanikai védelem	Minimális mechanikai védelem (alap)	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	1 000 000 Ft	1 000 000 Ft	Alap
	Részleges mechanikai védelem	3,00	3,00	3,00	2,00	Szorzók
	Teljes körű mechanikai védelem	4,00	4,00	9,00	4,00	Szorzók
Elektronikai jelzőrendszer	Minimális elektronikai jelzőrendszer	1,20	1,20	1,20	1,20	Szorzók
	Részleges elektronikai jelzőrendszer	1,50	1,50	1,50	1,50
	Távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer	2,00	2,00	2,00	2,00

A kártérítési limit kiszámítása:

A kár időpontjában megvalósult védettség függvényében adódó limitet úgy kell meghatározni, hogy az adott ingósági kategória minimális mechanikai védelemnél szereplő alapösszegét (alaplimit) meg kell szorozni az egyes (a kár időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen megvalósuló) védettségek- nek megfelelő szorzókkal (lehet több is).

Figyelem! Csak a ténylegesen bezárt, üzembe helyezett, bekapcsolt, működtetett, stb. védelmi eszközök, berendezések vehetőek figyelembe a káridő- ponti védettségi szint megállapításánál!

Példák a védettségi limit meghatározására:

Megvalósuló védelmi szint

ÁHI

ÉKI

VVA

Minimális mechanikai védelem (alap)

5 000 000 Ft

1 000 000 Ft

Minimális mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer

5 000 000 X 1,2 = 6 000 000 Ft

1 000 000 X 1,2 = 1 200 000 Ft

Részleges mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer + távfelügyelet

5 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 36 000 000 Ft

1 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 7 200 000 Ft

5 000 000 X 2 X 1,2 X 2 = 4 800 000 Ft

A települések közigazgatási határain kívül eső, állandóan lakott épületek esetében alkalmazott limitek:

– ÉP, ÁHI, VVA és ÉKI esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 70%-a

A nem állandóan lakott épületek (nyaralók, hegyi hajlékok, hétvégi házak, épülő félben lévő még nem lakott lakóépületek, stb.) tekintetében meg- határozott kártérítési limitek:

– ÉP, ÁHI és VVA esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 50%-a

– ÉKI esetében: az értéktárgyak vagyoncsoportból kizárólag a c, d, e, csoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak az 1. számú táblázatban a kár idő- pontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében meghatározott limit 10%-áig.

Nem lakás vagy vállalkozás céljára használt helyiségekre, melléképületekre, tárolókra, vonatkozó kártérítési limitek:

– Kizárólag az ÉP és ÁHI vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak, az 1. számú táblázatban a kár időpontjában a behatolás helyén megva- lósuló védettségi szint függvényében az ÉP és ÁHI vagyoncsoportra meghatározott limit 50%-áig. A 250 000 Ft-ot meghaladó vagyontárgyak esetén a biztosító maximum 250 000 Ft/vagyontárgy összeget térít.

1.6. A kockázatviselés helyén történő rabláskárokat a biztosító az 1. számú táblázatban vagyoncsoportonként betöréses lopásra minimális mechanikai vé- delem esetére (alap) meghatározott kártérítési határösszegek (limitek) 50%-áig téríti meg.

2. Fejezet

A betöréses lopás kártérítési határösszegének (limitjének) megállapításához szükséges a biztosított lakóépület, lakás, melléképület, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának megállapítása, amit a biztosító a 3. számú fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján, az alábbi 2. számú táblázatban összefoglalt főbb szempontokból kiindulva fog végezni.

A biztosító a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján vizsgálja a lakóépület, lakás, illetve helyiség mechanikai, elektronikai védelmét, a távfelügyeleti rendszert.

A lakóépület, lakás, illetve helyiség adott időpontban meglévő betöréses lopás elleni védelmének magasabb szintre történő emelését a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelményekben leírt műszaki megoldások alkalmazásával lehet elvégezni.

2. számú táblázat

Mechanikai védelmi szintek összetevői	A lakóépület, lakás, helyiség mechanikai védelme
Mechanikai védelmi szintek összetevői	minimális	részleges	teljes körű
a. Falazatok, födémek Az épület, illetve helyiség határolófalai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör 6 cm, 12 cm, 38 cm kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékű.	6 cm	12 cm	38 cm
b. Ajtók b/1. Reteszhúzás ellen védett az összes kétszárnyú bejárati ajtó.
b/2. Az összes bejárati ajtólap, tömör 4 cm vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból, illetve megerősítéssel készült és nem üvegezett.	–		4 cm
b/3. Az összes bejárati ajtó minimum 3 db diópánttal van a tokhoz rögzítve.	–
b/4. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevéső zárnál megerősített az ajtólap.	–
b/5. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van megerôsített zárlemezzel rendelkezik.	–
c. Zárak c/1. A bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi, a zárak száma ajtónként minimum	1 db	2 db	2 db
c/2. Az egyik biztonsági zár az ajtólapot minimum 4 ponton zárja.	–	–
c/3. Az összes bejárati ajtón lévő zárak védettek I. törés ellen II. fúrás ellen	–	–
d. Ablakok d/1. A külső térre néző összes 2 m-nél alacsonyabban lévő ablakot 12 mm-es köracélból készült 10 x 30 cm-es kiosztású, az előírások szerint rögzített rács, vagy azzal egyenértékű, MABISZ által ajánlott biztonsági szerkezet védi.	–		–
d/2. Az előbbi pontban körülírt szerkezetű védelemmel az összes külső térre néző ablak rendelkezik.	–	–
A biztosított épület, lakás, helyiség pillanatnyi mechanikai védelme:
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői	A lakóépület, lakás, helyiség elektronikai jelzőrendszere
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői	minimális	részleges	távfelügyelet
e. Elektronikus behatolásjelző rendszer (riasztó) e/1. A felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van.		–	–
e/2. A felületvédelem minden nyílászáróra kiterjed és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva.	–		–
e/3. Az elektronikai behatolásjelző rendszer állandó 24 órás diszpécserszolgálathoz van bekötve (távfelügyelet)	–	–

– Akkor minősül teljes körűnek a mechanikai védelem, ha a vizsgált lakóépület, lakás, helyiség épületszerkezete, meglévő biztonságtechnikai felszereltsége – az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök, rendszerek –, műszaki jellemzői alapján a „Teljes körű” elnevezésű oszlop összes -ét „x”-el megjelölheti.

– Amennyiben a „Teljes körű” elnevezésű oszlopból egy feltétel nem teljesül, és ennek a jelölése a részleges mechanikai védelem oszlopban szerepel, úgy a lakóépület, lakás, illetve helyiség(ek) „Részleges mechanikai védelem”-mel rendelkezik. Amennyiben valamely paraméter csak a minimális mechanikai vé- delem előírásainak felel meg (ebbe az oszlopba kerül az “X”), akkor a védelemi szint csak a minimális mechanikai követelményeknek felel meg.

– Abban az esetben, ha a „Részleges védelem”-hez szükséges kitételekben foglaltak közül nem valósulnak meg a c/1. és/vagy d/1. pontban előírtak, akkor a lakóépületet, lakást, illetve helyisége(ke)t „Minimális mechanikai védelmi szintűnek” kell tekinteni – feltéve, hogy a „Minimális mechanikai védelem” kö- vetelményei maradéktalanul teljesülnek – függetlenül attól, hogy az alkalmazott biztonságtechnika néhány vonatkozásban a „Teljes körű”-nek is megfelel pl. a falazat 38 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű stb.

3. Fejezet

3.A. Mechanikai védelmi előírások

1. A minimális mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják:

Falazatok, födémek, padozatok

Minimum 6 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott tég- lafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvics falszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyez- tek el.

Nyílászárók

– a kétszárnyú ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók, ablakok, erkélyajtók, teraszajtók ráccsal nem védett üvegezé- se összességében minimum 6 mm vastagságúak.

Zárszerkezetek

– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely: minimum 5 csapos hengerzár vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, továbbá minden érvényes MABISZ termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár vagy lakat – érvényes MABISZ által azonosított lakatpánttal együtt –, amelyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et, vala- mint igazságügyi zárszakértő által egyedileg azonosított lamellás zár;

– a hengerzárbetétet védeni kell hengerzártörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen ron- csolás nélkül leszerelni.

2. A részleges mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok

A mechanikai védelem kialakításához 12 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű fal- szerkezet kialakítása szükséges.

Támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbetonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott);

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek leg- alább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a me- chanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található.

Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelni:

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadá- sára megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellen- lemezt kell alkalmazni;

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű kör- acél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenérté- kű erősséggel kell biztosítani;

– az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a

rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm-es átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm át- mérőjű legyen;

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani;

– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

– az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell az ajtótokhoz rögzíteni;

– az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani;

– a reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie;

– bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni;

– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el;

– a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 2. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben ismertetett követelményeknek;

– az ajtónak 3 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie.

Ablakok, erkélyajtók, teraszajtók

A következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradékta- lanul megfelelni:

– ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely segédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét mini- mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni;

– a rácsszerkezet helyettesíthető rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel pl. minősített behatoláskésleltető, minimum A3 vagy B1 minőségű áttörésbiztos üveg;

– minősített belső leereszthető zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel. FONTOS! A biztonsági üveg- fóliák önállóan rács kiváltására nem alkalmasak!

– a tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekinteté- ben erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszer- kezet ellenálló képességével;

– a fix portálelemek üvegezéssel szemben támasztott követelmények ér- telemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal;

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre;

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

Zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt bizton- sági követelményeknek;

– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas moz- gatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A kéttollú kulccsal mű- ködtetett lamellás záraknak nagyobb a biztonsági értékük;

– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni, vagyis a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárre- teszvas ne legyen visszatolható;

– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük;

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 20 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zár-reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben;

– a hevederzárkeresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mérté- kűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás meg- szüntetését eredményezi.

Hengerzárbetétek

– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványokban meghatározott követelményeknek;

– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként az érvényes MABISZ termékazonosítással rendelkező minimum 5 csapos hengerzárbetét, il- letve 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma meghaladja a 10 000, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelke- zik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;

– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

Fix és mobil rácsok

Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmas más szerkezettel is pl.:

– behatolás-késleltető, áttörés-biztos üveg, minimum A3 vagy B1 kategó- riába sorolt biztonsági üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akuszti- kus üvegtörés érzékelőkkel;

– belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsokat úgy kell szerelni, hogy a rácsszerkezet sínszerkezetből való kiemelése a külső térből (a támadási oldalról) csak roncsolással legyen megvalósítható. A legördülő „detek- tívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel vagy más műszaki megoldással kell kialakítani;

– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erő- sítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei

A védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfe- lelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják. Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak meg kell felelniük a 38 cm

vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival. Más szerkezetű téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget.

Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához: A 12 cm vastag- ságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minősé- gére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott.

Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványokban előírt minimális követelményeknek.

Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelniük:

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szál- irányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kí- vánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni;

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel kell biztosítani:

– az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni;

– Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmé- rőjű legyen;

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy azok kívülről csak roncsolással legyenek bonthatók. Az ajtólapot fémszerke- zet esetén legalább 1,2–2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani;

– az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

– az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni. Az ajtó- lapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítani a zárást;

– a reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie;

– a zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint letörés ellen védeni kell;

– bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni;

– a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 3. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben leírt követelményeknek;

– üvegezett ajtók csak áttörés-biztos rétegelt (legalább A3 - B1) biztonsá- gi üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyag- ból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üveg- szerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási ol- dalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek;

– az ajtónak minimum 5 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-ké- pességnek kell megfelelnie.

Biztonsági ablakok, erkélyajtók, teraszajtók

A bejárati ajtóknál leírt áttörésbiztonsági feltételeknek kell megfelelniük.

A betörésállóság megítélése a nyílászárókra vonatkozó szabványban meg- fogalmazott feltételek szerint történik.

Az üvegezésével kapcsolatos követelmények:

– dobásálló vagy áttörés gátló üvegezéssel készüljön;

– az üvegszerkezetnek legalább P4A kategóriába sorolt ragasztott, több- rétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendel- kező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a belső tér (védett tér) irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen roncsolás nélkül eltávolítani. Rögzítés szempontjából előnyös a csavaro- zott kivitel;

– a zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerke- zeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről (védett téren belülről) zárható kivitelben kell telepíteni;

– tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az adott ablakke- retbe szerelt üvegszerkezet ellenálló-képességével.

Fix portálelemek, függönyfalak

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt köve- telményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre. A fix portál- elemek üvegezésével szemben támasztott követelmények megegyez- nek a biztonsági ablakoknál leírtakkal;

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

Zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt legma- gasabb követelményeknek;

– bevésőzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén minimum 60 HRC (rokwell) keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállású érté- ket nyújtó acélt kell alkalmazni;

– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, illetve két oldalon foga- zott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variá- ciószám pedig minimum 10 000, a kéttollú kulccsal működtetett zárak- nak nagyobb a biztonsági értékük;

– a hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével;

– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni. A zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zár reteszva- sat ne lehessen visszatolni;

– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 25 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;

– a működtető zárbetétet minimum 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával;

– a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a me- rőleges nyomóerővel szemben;

– a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mérté- kűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás meg- szüntetését eredményezi.

Hengerzárbetétek

– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványban meg- határozott követelményeknek;

– minimum 5 csapos hengerzárbetét, illetve 6 rotoros vagy mágneszárbe- tét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitással szembeni védelemmel rendelkezik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;

– a biztonsági ajtók betörést gátló hatásuk időtartamának (3 vagy 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces ellenálló-képességnek) megfelelően az adott ajtóra felszerelt zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva ugyanazt az ellenállási értéket telje- sítsék, amennyi az adott ajtóra megállapított ellenállási időtartam;

– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

Fix és mobil rácsok

Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 3 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

– minősített behatoláskésleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyaj- tók, függönyfalak esetében minimum P4A kategóriába sorolt ragasz- tott, többrétegű üvegnek; bejárati ajtók esetében minimum B1 minősí- tésű áttörésbiztos üveg);

– minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel és az elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzéke- lőkkel;

– a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésé- nek lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét át- tételes mozgatószerkezettel vagy más megoldással biztosítani kell;

Biztonsági üvegek

A biztonsági üvegeknek az ellenállási képességük emelkedését tekintve a következő fokozatai vannak:

– Dobásálló üveg, üvegszerkezet;

– Áttörésbiztos üveg, üvegszerkezet;

– Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet.

Az átlövésgátló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelniük a vo- natkozó szabvány golyóállóság szintjeinek osztályozása és vizsgálati felté- telei címszó alatt megfogalmazott biztonsági feltételeinek.

A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten. Az átlövés- gátló üvegek a kategóriába sorolásnál szilánkleválással roncsolt szerkezet esetén „S”, szilánkleválás nélkül roncsolt szerkezet esetén „NS” kiegészítő jelzést kapnak.

FONTOS! A szilánkleválással roncsolt üvegszerkezetek személyvé- delemre nem alkalmasak!

Biztonsági fóliák

A MABISZ által azonosított és ajánlott biztonsági fóliák elektronikai jelzőrend- szerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel kombinálva – a kockázati kö- rülményektől és a védett értéktől függően – alkalmasak lehetnek a rács kivál- tására, melyet a biztosító a kockázatelbírálás során egyedileg határoz meg. FONTOS! A biztonsági fólia önmagában nem helyettesíti a rácsszer-

b. a zárbetét kiálló részének hosszával megegyező vastagságú hengerzár törése ellen védő eszköz (pl. zártörés elleni védőpajzs, biztonsági zár- takaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb.) van, kívülről – külső tér felől – nem szerelhető módon az ajtólaphoz rögzítve.

kezetet!

A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasz- tórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeként értékelhetők az elektronikai jel- zőrendszer kialakításánál.

A minimális mechanikai védelemnél minimum 4 mm, a részleges- és teljes körű mechanikai védelemnél minimum 6 mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveget tartó keretszerkezet nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga a fóliázott üveg. A kockázatvál- lalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a telepítés kö- zötti idő nem hosszabb 1 évnél. (Kivételt képez, ha a gyártó cég terméké- re ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a MABISZ Termék-meg- felelőségi ajánlás tartalmazza). Hőszigetelő üvegszerkezet esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.

A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel el- látott, fénymásolt Biztosítói Minősítési Tanúsítványt a számla melléklete- ként átadni, amely számlának tartalmazni kell:

– a fólia típusjelölését;

A hengerzárbetét nem védett

zártörés ellen

Belsô tér

Törés elleni védelem

a. pont szerint

Külsô tér

– a kivitelező nevét, aláírását;

– a kivitelezés helyét és idejét;

– a fólia mennyiségét.

A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.

A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát az üvegszorító léc alá kell be- engedni. Amennyiben csak roncsolással oldható meg az üvegszorító léc el- távolítása és visszaszerelése, elfogadható a szélhez illesztett telepítés is

(1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti számottevően a védelem ha- tékonyságát (kb. 2-3%).

4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírások- ban lévő szakkifejezések meghatározása

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a vari- ációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg mi- nősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak MABISZ minősítése szerint – biztonsági zárnak minősül.

Biztonsági hengerzárbetét (6 csapos)

Csapok végei

A zárbetét alsó felén (keskenyebbik élén) láthatók a csapok végei, amelyeknél azok megszámlálhatók.

Zárbetétek törés elleni védelme

A hengerzárbetétek törés elleni védelme megfelelő, ha

a. a hengerzárbetét az ajtólap külső oldalán, annak síkjából legfeljebb 1 mm-t áll ki;

Törés elleni védelem b. pont szerint

Zárbetétek fúrás elleni védelme

A zárbetét fúrás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbe- tét megfúrását (pl. hengerzárbetétbe szerelt edzett csap, zártakaró eseté- ben elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).

FÚRÁS ELLENI VÉDELEM

FÚRÁSVÉDÔ

Fúrás elleni védelem fúrásvédô csapokkal

Reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú bejárati ajtók esetében)

A reteszhúzás elleni védelem megfelelő, ha

a. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;

b. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyűszűs tolózárral vannak az aj- tótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomás ellen, vagy a gyűszűs to- lózár mozgatás ellen védett:

– a nyíló szárny benyomás ellen akkor védett, ha azt – becsukott állapot- ban – a gyűszűk magasságában zárszerkezet(ek) rögzíti(k) a nem nyíló szárnyhoz;

– a gyűszűs tolózár mozgatás ellen akkor védett, ha a gyűszűk a lehú- zás erejének ellenálló csavarral vannak az ajtólaphoz rögzítve, illetve a gyűszűket kívülről hozzá nem férhető módon rugós lemezre erősí- tett fém dugóval elfedik, amelyek megakadályozzák annak mozga- tását.

Gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé és lefelé ujjal mozgatható reteszvas.

Gyûszûs tolózár rögzítése csavarral

Billenô karos megoldás

A gyûszûs tolózár rögzítése fémdugós megoldással

Ajtólap megerősítése

Bevéső zár esetén az ajtólap külső tér felőli oldalát legalább 1 mm vastag acéllemezzel szükséges megerősíteni oly módon, hogy a védőlemezt kívül- ről csak roncsolással lehessen megbontani. A fémlemez a beszerelt zártest külső széleitől számítva legalább 10 cm-rel nagyobb felületet fedjen le, mint a zártest mérete.

A zárszerkezet többpontos, illetve több irányú zárása

A többpontos zárás akkor valósul meg, ha a zárszerkezet az ajtólapot egy- mástól minimum 30 cm-es távolságra lévő zárnyelvekkel rögzíti az ajtótok-

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólap leemelhetőségének megakadályozása az ajtó becsukott állapotában.

A kiemelés elleni védelem megfelelő, ha

a. az ajtólap(ok) élére legalább két helyen (minimum 90 cm távolságra), az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csap van szerelve, amely ellenáll a leemelés erejének, vagy

b. forgópántok (diópántok) fölé az ajtótokban süllyesztett csapok (leg- alább két helyen) vannak szerelve, amelyek ellenállnak a leemelés ere- jének (becsukott állapotban a forgópánt és a csap közötti hézag az 5 mm-t nem haladhatja meg).

Fából készült ajtólapok és tokok esetében a csapok rögzítésénél az ajtó- szerkezetet fém lemezzel meg kell erősíteni.

hoz. Egy zárási pontnak minősül, ha a zárnyelvek egymástól való távolsága (lásd a jobb oldali rajz „a” méretét) kevesebb mint 30 cm.

Az ajtólap több irányú zárásának feltétele, hogy a zárnyelvek bezárt álla- potban az ajtólap különböző oldalait rögzítsék. A kétirányú zárás legegy- szerűbb megoldása, a heveder zár felszerelése.

reteszelési mélység min. 20 mm

a=min. 30 cm

reteszelô csapok

zártest

Kiemelés elleni védelem

4 pontos, több irányú zárás

reteszelô csapok

Több pontos zárás megoldása

Nyelvszekrény

Mozgó rudazat

Záráspontosság

Az egyszárnyú ajtó becsukott állapotában az ajtótok és az ajtólap éle közötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Kétszárnyú ajtó esetében a rögzített ajtólap és a nyitható ajtólap éle kö- zötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Reteszelési mélység

A zárszerkezet teljesen bezárt (általában kétszeri ráfordítás utáni) állapotá- ban kitolt zárnyelv hossza, amit az ajtólap élének síkjától kell mérni, felté- ve, hogy az ajtó záráspontossága nem haladja meg az 5 mm-t. [Amennyi- ben a záráspontosság az 5 mm-t meghaladja, úgy a reteszelési mélység mé- rete = a kitolt zárnyelv hossza – (az adott ajtó záráspontossága – 5 mm)]

Megerősített zárlemez

Az ajtó befeszítéssel szembeni ellenálló képességének növelése érdekében kell megerősíteni a zárfogadó lemezt, ami megoldható:

a. a zárlemez falszerkezethez történő rögzítésével;

b. a zárlemezre történő minimum 1 mm vastag és legalább a zárfogadó hosszával megegyező méretű acéllemez felszerelésével.

Zárfogadó lemez: a zárszerkezettel szemben az ajtótokra erősített lemez, amelyen kialakított nyílásba illeszkedik a rugós kilincszár, és a zár bezárt ál- lapotában reteszelést végző acéllemez vagy henger alakú acélcsap.

Hevederzár, kétirányú zárás

Figyelem! Nem minősül több pontos zárásnak az a megoldás, amikor az ajtólap élén lévő ovális alakú csapok – amelyek szerepe elsődlegesen az ajtólap vetemedésének megelőzése – az ajtótokra erősített „U” alakú horonyba illeszkedve végzik az ajtó zárását.

Rácsokkal szembeni követelmények

a. Fixen beépített rácsok követelményei:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más;

– teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es kiosztású;

– csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak.

falkapocs

megerôsítés

a. megoldás b. megoldás

A fixen beépíthetô rács kialakításának sémája

Példa a fixen beépíthetô rács kialakítására

– a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács ke- resztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szük- séges a falhoz rögzíteni (a minimális beépítési mélység 150 mm). Az előbbiekben leírt követelményekkel egyenértékű szilárdságú, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás is elfogadható (pl. belső le- ereszthető biztonsági rács).

b. Nyitható rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontok hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak;

– a nyíló és nem nyíló rácsot – rácsonként – minimum 3 diópánttal kell a kerethez rögzíteni.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm), vagy ezzel egyen- értékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a nyitható rácsajtót minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hen- gerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zárásmélység tekintetében a a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni.

c. Mobil rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szetű más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontokat a hegesztéssel azonos szilárdságú műszaki megol- dással kell kialakítani;

– a mozgó részt befogó sínszerkezetet műszakilag úgy kell kialakítani, hogy a rács kizárólag roncsolással legyen eltávolítható.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm) vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a mobil rácsot minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hen- gerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zárás- mélység tekintetében a a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni;

– ha a mozgatás önzáró hajtóművel történik, akkor külön zárszerkezet felszerelése nem feltétel;

– lehetőség szerint ne kívülről történjen a rács mozgatása, ha távirányí- tással működtetik a rácsot, akkor a vezérlést szabotázs ellen védeni kell.

Az előbbi a., b. és c. pontokban meghatározottakon kívül megfelel minden olyan rácsszerkezet, amely – annak MABISZ minősítése szerint – az adott védelmi szint elemének elfogadható.

Garázskapukkal szembeni követelmények

A garázskapuk beépítésére, zárására, a záráspontosságára, a zárásmélysé- gére vonatkozóan a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakban foglaltakat kell alkalmazni.

A távirányítású kapuknál meg kell oldani a távnyitó kód védelmét, valamint a szabotázs elleni védelmet.

Biztonsági üvegfóliával történő védelem követelményei

Az üvegfelület biztonsági fóliával történő védelme akkor megfelelő, ha

a. a biztonsági fólia MABISZ minősítéssel rendelkezik;

b. az üvegtábla kívülről nem szerelhető rögzítő lécekkel van a keretbe be- építve;

c. a biztonsági fólia legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, bu- borékmentesen van felragasztva;

d. a keret és a fólia széle közötti távolság nem több mint 1 mm. Figyelem! A minősített biztonsági üvegfólia önmagában nem alkal- mas a rács kiváltására! A biztosítási szerződés kezelését végző igaz- gatóság kockázatelbírálójával kell előzetesen egyeztetni, hogy mi- lyen kiegészítő megoldásokra van szükség az üvegfólia mellett.

3.B.Elektronikai jelzőrendszer előírásai

A behatolást jelző berendezések, azok teljesítményadatainak figyelembe

vételével, a vonatkozó szabványok előírásainak történő megfelelés alapján kerülnek besorolásra.

A kockázatviselés helyén kialakított elektronikai jelzőrendszer alkotó ele- meinek (központi egységek, érzékelők) biztonsági kategóriája és a követ- kező pontokban rögzített követelmények alapján történik az adott elektro- nikai jelzőrendszer védelmi képességének meghatározása.

A behatolást jelző elektronikai rendszer akkor felel meg a minimális, rész- leges, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha a telepített beha- tolást jelző rendszer mindegyik eleme legalább a minimális, részleges, illet- ve teljes körű elektronikai jelzőrendszer kategóriába vagy eggyel magasabb kategóriába lettek besorolva.

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követel- ményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a minimális elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a térvédelem, tárgyvédelem, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban (a nyílászáró alsó széle és az alatta lévő járó- szint közti távolság) fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű térvé- delem van kialakítva, ugyanakkor nincs személyvédelem.

A térvédelem, illetve csapdaszerű térvédelem, a tárgyvédelem, a felület- védelem meghatározását a 2. pont tartalmazza.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvonalon;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék;

– a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél le- gyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell.

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követel- ményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a részleges elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a teljes körű felületvédelem, és csapdaszerű térvédelem vagy tárgyvédelem van kialakítva, de nincs személyvédelem.

Teljes körű felületvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és be- hatolási kísérleteket:

– a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt nyitásérzékelők érzékelik a nyíló szárnyak 10–15 mm közötti elmozdulását;

– az üvegfelületre szerelt üvegtörés-érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztásának a véde- ni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével kell történnie.

Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban felügyeli a védett épület összes helyiségét, belső terét, azok megközelítési útvonalait (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban csak a védett helyiség(ek)ben található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Teljes körű tárgyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrények ese- tében a védelem kiterjed nyitásra és áttörésre.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét le- hetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai vé- delemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, válta- kozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények

Általános követelmények

A távfelügyeleti rendszernek meg kell felelnie a MABISZ biztonsági távfel- ügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban műkö- dő elektronikai jelzőrendszernek pedig eleget kell tennie legalább a mini- mális elektronikai védelem előírásainak (VI. Függelék 3. Fejezet 3.B.1. pont).

Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testü- lethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz, kivonuló szolgálathoz. A Szolgáltatási szerződésben a garantált max. kivonulási idő a 15 percet nem haladhatja meg.

Az őrző-védő vállalkozáshoz – nonstop riasztást fogadó központjába – tör- ténő bekapcsoláskor az őrző-védő cég és a behatolást és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közti megállapodás sze- rinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumen- tálni kell a beavatkozási tanúsítványban.

Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a hálózati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikro- processzor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek) vagy az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandó- an tartózkodik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt át- viteli úton keresztül is történhet.

Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- sek (pl. éles/nem éles) információként érkezhetnek egy tetszőlegesen fel- ügyelt vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez.

A behatolást és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- seknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasztás beérkezési helyén értékelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időablakokban), felügyelt átviteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.

Regisztrációs berendezés

A behatolást és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, beleértve az összes vészjelzést – a behatolást és támadást jelző központ háttérmemóriájától füg- getlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell dokumentálni.

Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi állapotait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára).

Ezek(et) a jelzések(et):

– nem lehetnek mindenki számára érthetőek és a behatolást és támadást jelző rendszer részeként felismerhetőek;

– hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket visszahatás nélkül sza- bad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

FONTOS! A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biztosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.

Az Őrző-védő szolgálattal kapcsolatos követelmények:

Őrzésvédelmi tevékenységet a 2005. évi CXXXIII. Törvény (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól), az ennek végrehatására kiadott 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról) szerinti feltételeknek megfelelő, az SzVMSzK tagságával rendelkező vállalkozás, illetve vállalko- zó végezhet.

VII. A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI

ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041071

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.01-10-041071 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: +36 1 467 3500

Fax: +36 1 361 0091

Honlap: www.groupama.hu

Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége: adatvedelem@groupama.hu Levelezési cím: 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

2.1. Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

2.2. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul

továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

3.2. Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.

3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az info@groupamadirekt.hu e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter +36 1 467 3500 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási

titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának

kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel (2018. július 1-jétől ehelyett: az előkészítő eljárást folytató szerv- vel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel);

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- vel (2018. július 1-jétől ehelyett: törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel);

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel (2018. július 1-jétől ehelyett: adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel) fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy sze-

mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az

ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or-

szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j. pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben

és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné-

se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza-

bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Amennyiben a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alap- ján tájékoztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

g. bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy köz- hatalmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvetlen üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont- ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a

kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.

6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén,

vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu Tel: +36 1 391 1400

Fax: +36 1 391 1410

Honlap: http://naih.hu

6.4. Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a www.groupama.hu honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok.

A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Közös adatkezelés

A biztosító és az OTP Bank Nyrt. közös adatkezelőnek minősülnek az OTP Bank Nyrt., mint szerződő által kötött csoportos biztosítási szerződések vo- natkozásában. Az OTP Bank Nyrt-re, mint adatkezelőre vonatkozó részletes szabályokat, az OTP Bank Nyrt. által közzétett adatkezelési tájékoztató(k) tartalmazza(zák).

Az érintett mind a biztosító, mind az OTP Bank Nyrt., mint közös adatke- zelő, felé gyakorolhatja az érintettet a GDPR alapján megillető, 6. pontban részletezett jogait. A közös adatkezelésre vonatkozó részletes tájékoztató a biztosító és az OTP Bank Nyrt. honlapján érhető el.

Az OTP Bank Nyrt. adatai:

Az adatkezelő neve: OTP Bank Nyrt. Székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. Levelezési cím: OTP Bank Nyrt. 1876 Budapest E-mail cím: informacio@otpbank.hu Telefonszám: : +36 1/30/20/70 366 6388 Honlap: www.otpbank.hu

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a www.groupama.hu weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +36 1 467 3500 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a www.groupama.hu weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a +36 1 361 0091 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: +36 80 203 776; központi fax: +36 1 489 9102; e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szer- ződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.; meghallgatások helyszíne: 1133 Budapest, Váci út 76. (Capital Square Iro- daház); levélcím általános ügyekben: 1525 Budapest, Pf. 172; levélcím elszá- molással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest, Pf. 670; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: +36 80 203 776; e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehe- tősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a www.groupama.hu webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: http://ec.europa.eu/odr.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a www.groupama.hu weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások

(tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle-

mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított

vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy-

nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto-

matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára

történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad-

ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül

összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Erzsébet királyné útja 1/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 01-10-041071 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.01-10-041071.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz-

tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy pszichikai egész-

ségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap-

csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

q. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb- bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

r. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes

személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

s. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely

olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: www.groupama.hu Telefon: +36 1 467 3500 – Fax: +36 1 361 0091

Társaság székhelye: 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 01-10-041071

Document Metadata

Table of Contents

LAKÁS-

Document Metadata