Vállalkozási feltételek Németországban és Ausztriában 2015

A magyar gazdaságnak évszázadokra visszanyúló, jelentős német és osztrák piaci irányultsága napjainkban is jellemző. Magyarország Európai Uniós csatlakozását követő időszakban a hazai vállalkozások életében számos új jogszabály és piaci körülmények váltak fontossá, melyek ismerete nélkül nem lehet sikeresen vállalkozni ezekben az országokban.

A határon átnyúló építőipari szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások több éve megszűntek, így lehetővé vált a munkaerő-kölcsönzés, valamint a magyar munkavállalók is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát németországi és ausztriai székhelyű munkáltatóknál.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével adja közre tájékoztató kiadványát

„Vállalkozási feltételek Németországban és Ausztriában – 2015” címmel. A kiadvány részletes ismertetést ad azokról a tudnivalókról, amelyeket a vállalkozóknak németországi és ausztriai tevékenységük végzése során mindenképpen figyelembe kell venniük. A naprakész információkat tartalmazó kiadvány hasznos segítséget nyújt mindazoknak, akik már évek óta jelen vannak a német és az osztrák piacon, mind pedig azon vállalkozások részére, amelyek ezután kívánnak aktív piaci szereplőkké válni.

A kiadvány a foglalkoztatási és vállalkozási feltételeket figyelembe véve információkat ad a munkaerő-kölcsönzés lehetőségeiről és feltételeiről, egyben segítséget kíván nyújtani egyéni vállalkozóknak és azoknak a magánszemélyeknek is, akik Németországban vagy Ausztriában vállalnának munkát.

Xxxxxx Xxxxx

az MKIK Építésügyi Kollégiumának elnöke

Vállalkozási feltételek Németországban

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően Magyarország és az Európai Unió többi tagországa közötti áruforgalomban és tőkemozgásban, valamint a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áramlásában a magyar-EU csatlakozási szerződés (CSSZ) egyes fejezeteiben foglaltak az irányadóak.

2011. májusától teljes mértékben megnyílt a lehetőség a magyar munkavállalók németországi foglalkoztatására, tehát megszűnt a munkavállalási engedély kötelezettség az egyéni munkavállalók és a csoportos munkavégzésre kiküldött munkavállalók esetében is.

Ennek következtében:

- magyar munkavállaló Németországban munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható közvetlen németországi bejegyzésű vállalkozásnál, német munkaügyi és foglalkoztatási feltételek szerint;

- munkavállalók csoportos kiküldetése esetén megszűnt a magyar-német vállalkozási szerződéses kormánymegállapodásban előírt engedélyezési eljárás és a munkavállalási engedélyek kiadásához előírt és kötelezően betartandó feltételek;

- lehetővé vált az engedélyhez kötött, legális munkaerő-kölcsönzés a német munkaerő-kölcsönzési törvény feltételei szerint.

Csoportos vállalkozási formák

Munkavállalók csoportos kiküldetése németországi munkavégzésre

Vállalkozási szerződések keretében

2011. május 1-jétől minden határon átnyúló szolgáltatás a szolgáltatások szabad áramlása keretében munkavállalási engedély nélkül végezhető Németországban.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a szolgáltatások szabad áramlása EU-alapjog keretében munkaerő-kölcsönzés változatlanul csak a magyar és a német hatóság engedélyével folytatható (ld. munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fejezet).

A német joggyakorlat, a magyarhoz hasonlóan, élesen elkülöníti a vállalkozási szerződésekre és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó foglalkoztatási feltételeket. A németországi vállalkozás során, a vállalkozási szerződés összeállításakor és a szerződés teljesítésekor fokozatosan ügyelni kell arra, hogy ezek a szigorúan elhatárolandó feltételek nem mosódjanak össze, ellenkező esetben a német ellenőrző szervek szigorú szankciókat alkalmazhatnak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenység során illegális munkaerő-kölcsönzés valósul meg vállalkozási

szerződés teljesítése helyett. 2016-ban törvényileg is szabályozni kívánják, hogy mely feltetételek teljesülése esetén valósul meg egy vállalkozási szerződés.

A vállalkozási szerződéses foglalkoztatás és a munkaerő-kölcsönzés legjellemzőbb ismérvei az alábbi táblázatban foglalhatók össze:

Vállalkozási szerződés	Munkaerő-kölcsönzés
Munkavégzéssel elérhető konkrétan meghatározható teljesítmény (pl. egy családi ház felépítése)	Munkavállalók kölcsönzése munkavégzésre, előre meg nem határozható teljesítmény keretében
A megrendelő célja: a kivitelező által teljesített megbízás eredménye	A megrendelő (kölcsönvevő)célja: az általa meghatározott feladatok elvégeztetése a munkavállalókkal
A kivitelező maga határoz a munkafolyamatokról	A kivitelezőnek (kölcsönzőnek) nincs beleszólási joga a munkafolyamatokba (mivel a munkavállalók a kölcsönvevő által foglalkoztatottak csoportjába tagozódnak a munkavégzés során)
A kivitelező a szerződéses kereteken belül a teljesítés folyamatait időben szabadon oszthatja el	A kivitelező (kölcsönző) időbeli korlátok közé kényszerül a megrendelő (kölcsönvevő) által meghatározott időbeli feltételek miatt
A kivitelező maga határozza meg a napi munkaidőt és a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő létszámát	A napi munkaidőt és az alkalmazandó munkavállalói létszámot a kölcsönvevő határozza meg
A kivitelező utasítási és felügyeleti jogokat gyakorol munkavállalói felett a szerződés teljesítése során	A kivitelezőnek (kölcsönzőnek) nincs utasítási és felügyeleti joga munkavállalói felett

A kivitelező munkavállalói a szerződés teljesítése során nem tagozódnak a megrendelő munkavállalói állományába, még abban az esetben sem, ha mindkét fél munkavállalói egyazon munkahelyen dolgoznak	A kivitelező munkavállalói betagozódnak a megrendelő (kölcsönvevő) munkavállalói állományába és a munkafolyamatokba
A kivitelező az elvégzett munkáért garanciális felelősséggel tartozik	A kivitelező (kölcsönző) a kikölcsönzött munkavállalót köteles lecserélni, amennyiben pl. nem megfelelő szakképzettségű, tehát nem bír garanciális felelősséggel
A kivitelezőnek kártérítési kötelezettsége származik minőségi problémák miatt	A kivitelezőnek ( kölcsönzőnek) nem származik kártérítési kötelezettsége, ha a munkavállaló minőségi problémát okoz
A megrendelő szerződéstől való elállási joga a késedelmes teljesítés miatt	A megrendelő (kölcsönvevő) szerződéstől való elállási joga a munkavállaló késedelmes kikölcsönzése miatt
A megrendelő kötelezettsége a szerződés eredményes teljesítése utáni fizetésre	Ledolgozott órák utáni bérfizetés a kivitelezővel (kölcsönzővel) előre egyezetett óraelszámolás alapján
A megrendelő kötelezettsége a minőségileg kifogástalan mű átvételére	A megrendelő (kölcsönvevő) kötelezettsége a munkavállaló teljesítményének elfogadására

Jóllehet az Európai Unión belül alapvető törekvés, hogy a vállalkozások tevékenységét a lehető legkevesebb adminisztrációs teher akadályozza, országonként, így Németországban is számos hatósági előírást kell betartani a tevékenység folytatása során.

Tevékenység-bejelentés igazolása – Gewerbe-Anmeldung

Német belső rendelkezések írják elő, hogy minden Németországban tevékenykedő cégnek tevékenységét a telephelye, vagy a munkavégzés helye szerint illetékes helyi önkormányzatnál (Landratsamt/Gewerbeamt, az elnevezés tartományonként és városonként is változhat) be kell jelenteni. A bejelentés formanyomtatványon

történik, amelyhez csatolni kell a magyarországi cégbejegyzés másolatát, hiteles fordítását, a nem önálló telephely vezetőjének személyi okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint a kézműves kamarai bejegyzést (amennyiben fennáll ez a kötelezettség az adott tevékenységre, ld. lejjebb). A formanyomtatvány a tevékenységet bejelentő cég legfontosabb adatait tartalmazza (a vállalkozás megnevezése, magyarországi és németországi címe, telefon és fax száma, e-mail címe, a vállalkozás képviselőjének neve, a vállalkozás tevékenységi köre). A tevékenység-bejelentés igazolását az illetékes hivatal minden esetben kiadja (mivel nem tevékenység engedélyezésről van szó!), a kiadásról szóló illeték (általában kb. 20 euró) befizetése után.

Xxxxx eldöntésében, hogy mely önkormányzatnál kell a tevékenységet bejelenteni, az az irányadó, hogy a cég Németországban egy ún. németországi állandó – de nem önálló, azaz a magyar anyacégtől nem független - telephelyet üzemeltet-e, vagy sem. Ha üzemeltet, akkor a telephely címe szerinti önkormányzat az illetékes, ha nem üzemeltet, akkor a teljesítés helyszíne szerinti önkormányzatnál kell a bejelentést megtenni.

Állandó, nem önálló telephely létesítése esetén a magyar cég a németországi vállalkozási szerződéses tevékenységével összefüggő összes adminisztrációs feladatot egy helyen végzi. E telephely egyben a különböző német hatóságokkal, cégekkel történő kapcsolattartás fő bázisa, a magyar cég németországi "postacíme". Az állandó telephelynek nem kell klasszikus értelemben vett irodahelyiségnek lennie, lehet lakásban, de munkásszálláson, szállodában is.

Amennyiben a cég állandó, nem önálló telephelyet nem jelent be, tevékenységét mindig annál az önkormányzatnál kell bejelentenie, ahol a vállalkozási szerződés teljesítésének helyszíne (gyakorlatilag a munkavállalók foglalkoztatásának helyszíne) található.

A tevékenység-bejelentés során két gyakran előforduló hibaforrásra szükséges a figyelmet felhívni:

1. A tevékenységi körök bejelentésénél mindenképpen célszerű minden olyan tevékenységi kört részletesen felsorolni, amelyben a cég vállalkozási szerződéses keretben működni kíván.

Komoly problémák adódhatnak abból, ha egy önkormányzati ellenőrzés során kiderül, hogy pl. a kőművesmunkával kapcsolatos tevékenységre bejelentett cég festési munkákat is végez, ugyanakkor ezt a tevékenységét elmulasztotta előzetesen bejelenteni.

2. A vállalkozási szerződéses tevékenységet a magyarországi székhelyű, magyar munkavállalókat németországi munkavégzésre kiküldő cég németországi telephelye kizárólag nem önálló telephelyként gyakorolhatja. Ennek

megfelelően a tevékenység-bejelentésnél is csak ez a fajta tevékenységi forma (formanyomtatványon: unselbstständige Zweigstelle) tüntethető fel.

Kézműves kamarai jegyzékbe történő bejegyzés

A kézművesipari tevékenységek (túlnyomórészt építőipari, vagy azzal rokon tevékenységek) gyakorlását Németországban külön rendelet szabályozza (Handwerksordnung). A rendelet lényege, hogy a kézművesjegyzékbe kötelezően bejegyzendő tevékenységek gyakorlása csak azon cégek számára engedélyezett, amelyek a tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező vezető beosztású munkavállalót alkalmaznak. A szakmai ismereteket az ún. mestervizsgáról szóló bizonyítvánnyal kell igazolni. A mestervizsga-igazolás bemutatása alól a rendelet lehetőséget ad felmentés kérésére olyan esetekben, ha a mestervizsga letétele a cég vezető munkatársa számára "méltánytalanul nagy" megterhelést jelentene. A felmentés megadásáról a kézműves kamarák mestervizsga-bizottságai döntenek.

Azoknak a gazdasági tevékenységeknek a listáját, melyeknek a gyakorlását a kézművesjegyzékbe be kell jegyeztetni, a kézművesrendelet melléklete tartalmazza. A bejegyeztetés elmulasztása szankciót von maga után.

A német kézműves kamarai jegyzékbe mestervizsga igazolásával kötelezően bejegyzendő (azaz engedélyköteles) tevékenységek listája

1. Ácsmunkák

2. Állványozás

3. Asztalosmunkák

4. Bádogos munkák

5. Cukrászipari tevékenység

6. Csónak- és hajógyártás

7. Elektromos gépipari termékek gyártás

8. Elektrotechnikusi munkák

9. Erőgépműszerész munkák

10. Fémfeldolgozás

11. Festés, lakkozás

12. Fegyvergyártás

13. Finommechanikai műszerész munkák

14. Fodrászat

15. Fogtechnikusi tevékenység

16. Fűtésszerelés

17. Gépjárműabroncs szerelés, javítás, galvanizálás

18. Gipszvakolat készítés

19. Hentesipari tevékenység

20. Hő- és hangszigetelés

21. Hűtőrendszer szerelés

22. Információs műszerész munkák

23. Kályha- és légfűtésszerelés

24. Karosszéria lakatos munkák

25. Kéményseprés

26. Kerékpárszerelés

27. Kőfaragás

28. Kőműves tevékenység

29. Kötélgyártás

30. Kútásás

31. Mezőgazdasági gépszerelés

32. Nagyothalló készülékgyártás

33. Ortopéd cipészet

34. Ortopéd segédeszközgyártás

35. Pékipari tevékenység

36. Sebészeti műszerek gyártása

37. Szemüvegkészítés

38. Tetőfedés

39. Útépítés

40. Üvegezés

41. Üvegfúvás, üvegkészülék gyártás

A német kézműves kamarai nyilvántartásba mestervizsga igazolása nélkül (azaz csak bejelentés-köteles) bejegyzendő tevékenységek listája

1. Arany- és ezüstkovácsolás

2. Aranybevonat készítés

3. Xxxxx építészet

4. Borpincészet

5. Cégtábla- és fényreklámgyártás

6. Cipészet

7. Csempézés, mozaikburkolat készítés

8. Divatáru kereskedés

9. Épülettakarítás

10. Fafaragás

11. Fafúvós hangszergyártás

12. Fajáték gyártás esztergálással

13. Fém- és harangöntés

14. Fémfúvós hangszergyártás

15. Fényképész tevékenység

16. Finomoptikai munkák

17. Galvanizálás

18. Gyertyaöntés

19. Hegedűgyártás

20. Hímzés

21. Íves hangszerek gyártása

22. Xxxxx szakipar, hordókészítés

23. Kerámiaipar

24. Kosárfonás

25. Könyvkötés

26. Könyvnyomtatás, szövegszedés

27. Kőpadlózat készítés

28. Modellezés

29. Malomipari tevékenység

30. Nemesfémcsiszolás

31. Nemesfémtárgy-gyártás

32. Női- és férfi szabóság

33. Nyeregkészítés

34. Órás kisipar

35. Orgona- és harmóniumgyártás

36. Parkettázás

37. Pecsétgyártás

38. Pengetős hangszergyártás

39. Redőny- és zsalugyártás

40. Selyemnyomtatás

41. Sör- és malátafőzés

42. Szűcsipar

43. Takács munkák

44. Tartálygyártás

45. Terazzo burkoláskészítés

46. Textiltisztítás

47. Üveg- és porcelánfestés

48. Üvegnemesítés

49. Vágószerszám gyártás

50. Vésnöki munkák

51. Vitorlagyártás

52. Vonós hangszerek gyártása

53. Zongora- és csembalógyártás

Rövidebb (max. 1 évig tartó), nem önálló állandó telephely létesítése nélkül elvégzendő munkák esetén lehetőség van könnyített formában is eleget tenni a kézműves kamarai rendelet betartásának. Ennek lényege, hogy a mestervizsga köteles (azaz engedélyköteles) tevékenység végzése során a kézműves kamara elfogadja a magyarországi kamarai igazolást a vállalkozás magyarországi tevékenységéről és igazolást ad ki arról, hogy a tevékenység Németországban is jogszerűen folytatható. A mestervizsga igazolás nélkül (azaz a csak bejelentés-

köteles) folytatandó tevékenységek esetében pedig nem kell a kézműves kamarai bejegyeztetést megtenni.

Adóhatósági igazolás

A vállalkozási szerződéses cégeknek a telephelyük szerint illetékes adóhatóságnál (Finanzamt) (tevékenységüknek az illetékes önkormányzatnál (Landratsamt- Gewerbeamt) történt bejelentése után) adószámot kell kérniük. Az adószám megadását a hivatal írásban igazolja. Itt hívjuk fel arra a figyelmet, hogy a magyar vállalkozási szerződéses cégek németországi nem önálló telephelyét a két ország között megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben foglaltak figyelembevételével számos adókötelezettség terheli.

Az adóhatóság, valamint az Ipari és Kereskedelmi Kamarák részletes tájékoztatást adnak arról is, hogy a vállalkozást milyen adók, biztosítási kötelezettségek terhelik, így:

- ÁFA fizetési kötelezettség (bruttó vagy nettó számla kiadás)

- Társasági adó

- Iparűzési adó (helységenként változó)

Amennyiben nem létesül németországi nem önálló telephely, mert pl. csak rövid és egyszeri szolgáltatásnyújtásról van szó, elegendő a cég európai uniós adószáma is.

Különösen az építőparban fontos, hogy a magyar vállalkozás rendezett adóhatósági háttérrel bírjon. 2012. januártól törvény kötelezi a német építőipari szolgáltatások megrendelőit arra, hogy a teljesítési számlákból 15 %-ot visszatartsanak és azt az adóhivatalnak befizessék. Ez alól a magyar vállalkozás felmentést is kérhet a német adóhivataltól. A felmentést az adóhivatal abban az esetben adja meg, ha a magyar vállalkozásnak nincsenek tartozásai az adóhivatal felé. Felmentés hiányában a német megrendelő által visszatartott és az adóhivatalnak befizetett összeg a szerződés teljesítését követően természetesen visszaigényelhető az adóhivataltól és azt az adóhivatal vissza is utalja, amennyiben megállapítja, hogy a magyar vállalkozásnak nem keletkezett adókötelezettsége, illetve annak eleget tett.

Idegenrendészeti és népességnyilvántartási előírások

Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet állampolgárai részére Németországban 2013. januártól semmiféle, a németországi tartózkodás jogosságát igazoló dokumentumot nem kell beszerezni, az európai uniós polgárok németországi tartózkodását szabályozó idegenrendészeti törvény alapján. A Magyarországról kiküldött munkavállalók németországi tartózkodását a vállalkozási szerződés időtartamára a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál kell bejelenteni, a németországi megérkezést követően – tartományonként eltérően – 8-15 napon belül (ez nem más, mint egy lakhelybejelentés).

Bérek

2015. január 1-től bevezetésre került egy országosan kötelező érvényű minimálbér,

amelyet törvényileg bruttó 8,50 euró/órában határoztak meg 2016. december 31-ig.

A 8,50 eurós minimálbérbe nem számít bele a szállás, a munkavállalók utaztatása, a túlórapótlék, az éjszakai pótlék, a hétvégi- és ünnepnapi pótlék stb.

A 8,50 euró minimálbér 2015.januártól ugyanakkor még nem lesz kötelezően előírt minimál bruttó órabér azokban az ágazatokban, ahol érvényes bértarifa kollektív szerződés van a 2015. január utáni időszakra. (Ilyen pl. a húsipar vagy az épülettakarítás a keleti tartományokban).

A németországi munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott ún. bértarifa szerződésekben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni.

A bértarifa-szerződések magukba foglalják az egyes munkakörökre megállapított bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát, valamint az egyéb juttatások mértékét (pl. üzemi étkezés).

Azon a munkáltatók, amelyek nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bérezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket biztosítani. A fizetendő átlagbérektől a német polgári törvénykönyv csak maximum 30 százalékban történő csökkentést engedélyez, ennél nagyobb mértékű eltérést a Ptk. uzsorabérnek ítél és szankcionálja a munkáltatót. A 30 százalékban történő eltérés azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkavállaló a törvényileg előírt 8,50 eurós minimálbérnél kevesebb órabérben részesüljön.

Egyes ágazatokban a munkaügyi miniszter a törvényileg előírt minimálbéren túl ágazati szintű, és mindenki számára kötelezően betartandó minimál órabért is előírhat, amelyet minden munkáltatónak biztosítania kell munkavállalója részére, függetlenül attól, hogy köteles-e figyelembe venni az ágazatában érvényes bértarifa-szerződést vagy sem.

Ilyen ágazatok a nyers építőipar, a tetőfedés, a villanyszerelő ipar, festés-mázolás, hulladékszelektálás, kertépítés, tájrendezés, sportpályaépítés, kőfaragás, épülettakarítás, betegápolás, mosodai munkák, munkaerő-kölcsönzés, őrzés-védelem és a húsipar. Szakszervezeti nyomásra a kötelezően fizetendő minimál órabéres ágazatok köre folyamatosan bővül.

A jelenleg érvényes kötelező minimál órabérek az egyes ágazatokban:

Nyers építőipar - Bau(haupt)gewerbe 2015. január 1-től - 2015. december 31-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

14,20 €

(Berlin: 14,05 € )

10,75 €

Segédmunkás

11,15 €

(Berlin: 11,15 € )

10,75 €

2016. január 1-től - 2016. december 31-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

14,45 €

(Berlin: 14,30 € )

11,05 €

Segédmunkás

11,25 €

(Berlin: 11,25 € )

11,05 €

Állványépítés

2014. szeptember 1-től - 2015. április 30-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	10,25 €	10,25 €

2015. május 1-től - 2016. március 31-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	10,50 €	10,50 €

Tetőfedők - Dachdeckerhandwerk 2015. január 1-től - 2015. december 31-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	11,85 €	11,85 €

Festők-mázolók (Maler- und Lackierhandwerk) 2014. augusztus 1-től - 2015. április 30-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

12,50 €

(Berlin: 12,30€ )

10,50 €

Segédmunkás

9,90€

2015. május 1-től - 2016. április 30-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

12,80 €

(Berlin: 12,60€ )

10,90 €

Segédmunkás

10,00€

Villanyszerelők (Elektrohandwerk) 2015. január 1-től - 2015. december 31-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	10,10 €	9,35 €

Épülettakarítás, egyéb tisztítás 2015. január 1-től – 2015. október 31-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Üveg- és homlokzattisztítás, közlekedési lámpák,

jelzőtáblák tisztítása

12,65 €

10,63 €

Belső takarítás épületben,

közlekedési eszközön, gyártelepen

9,55 €

8,21 €

Munkaerő-kölcsönzés

2014. április 1-től – 2015. március 31.

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Minden, nem általánosan kötelező érvényű, vagy egyenlő bérezés alá eső

esetekben

8,50 €

7,86 €

2015. április 1-től – 2016. május 31.

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Minden, nem általánosan kötelező érvényű, vagy

egyenlő bérezés alá eső esetekben

8,80 €

8,20 €

Húsipar 2014. december 1-től - 2015. szeptember 30-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	8,00 €	8,00 €

2015. október 1-től - 2016. november 30-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	8,60 €	8,60 €

A fenti bruttó bérek magukban foglalják a Magyarországon fizetendő bruttó béreket is, amelyek legalább a garantált minimálbért, illetve az építőipari cégek esetében az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben foglalt bértarifa megállapodás szerinti minimális alapbéreket jelentik.

Az egyes főbb ágazatokban, a jelenleg érvényes átlagos ágazati tarifaszerződés szerinti bruttó órabéreket az alábbi táblázat tartalmazza:

Ágazat	Nyugati tartományok és Berlin	Keleti tartományok Berlin nélkül
Mezőgazdaság	11,50	7,83
Energiaellátás	16,40	14,90
Kőszénbányászat	16,24	10,82
Fémipar	17,76	14,99
Fémfeldolgozó kisipar	13,71	9,01
Fafeldolgozó ipar	15,26	12,62
Műanyag feldolgozó ipar	14,93	10,14
Húsipar	13,24	7,98
Nyomdaipar	16,55	15,24
Acélipar	15,32	15,32
Textilipar	13,08	12,94
Vegyipar	18,63	16,94
Autószerelés, kisipari	16,15	12,59

- Az előmunkások bruttó órabére a szakmunkásokénál 15 %-kal magasabb.

- A vezető beosztású munkások bruttó órabére az előmunkásokénál 15 %-kal magasabb.

A munkavállalók szakmai végzettsége

A vállalkozási szerződések teljesítésére kiküldött munkavállalóknak a munka elvégzéséhez szükséges középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük és csak mintegy 10 % lehet az összes kiküldötti létszámon belül azoknak a száma, akik nem rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges szakmai végzettséggel. Német értelmezés szerint ugyanis túlnyomórészt szakképzettség nélküli munkavállalókkal nem lehet klasszikus értelemben vett szolgáltatást végezni, az ilyen esetek erősen az illegális munkaerő-kölcsönzés felé tendálnak. Emellett az olyan ágazatokban, ahol a kötelezően előírt minimál órabér külön szakmunkás és külön segédmunkás órabérrel differenciálódik (építőpar, festés-mázolás) a kiküldötti állomány kb. 10 %-a javadalmazható a segédmunkásokra megállapított alacsonyabb órabérrel.

Kiküldetési szabályok

Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások szabad áramlása alá eső tevékenységek magyar munkavállalók magyarországi munkahelyéről átmenetileg egy németországi foglalkoztatási helyszínre történő kiküldetéssel valósulnak meg, az EU-előírások szigorú kritériumokat támasztanak annak megítélésére, hogy mely esetben tekinthető egy vállalkozás egyben kiküldő vállalkozásnak is.

Fontos, hogy a kiküldő magyar cégnek német kifejezéssel „nennenswert”, azaz számottevő tevékenysége legyen Magyarországon.

Kiküldött munkavállalók esetében szükséges feltétel az A1-es igazolás, mert csak ebben az esetben történhet a társadalombiztosítási járulékok fizetése Magyarországon. Ha egy munkavállaló nem rendelkezik ilyen igazolással – többnyire azért, mert nem kaphat ilyen igazolást – a társadalombiztosítási járulékok fizetése Németországban válik kötelezővé.

A magyar kiküldő vállalkozásnál foglalkoztatott nem magyar és nem EU-beli állampolgár németországi kiküldetésére szintén van lehetőség. A kiküldetés feltétele, hogy a munkavállalót Magyarországon előírásszerűen foglalkoztassák a magyar vállalkozásnál (munkavállalási engedély, tartózkodási engedély birtokában, TB-járulék fizetése mellett). Kiküldetésük idejére be kell szerezni a vonatkozó németországi munkavállalási engedélyt.

Kiküldetési törvény

A kiküldetési törvény 1996. március 1-jén lépett hatályba, azt többször is módosították és vonatkozik minden külföldi kiküldött munkavállaló németországi foglalkoztatására, függetlenül attól, hogy a munkavállaló EU-állampolgár-e, vagy sem, akit olyan munkakörben foglalkoztatnak, amelyik munkakörre országosan kötelező érvényű minimál bruttó bér előírás van (ld. fentebb, az országos szintű kötelező minimál órabérnél).

A kiküldetési törvény hatálya alá eső munkáltatók (nyers építőipar, tetőfedés, villanyszerelő ipar, festés-mázolás, hulladékszelektálás, kertépítés, tájrendezés, sportpálya-építés, kőfaragás, épülettakarítás, betegápolás, mosodai munkák, munkaerő-kölcsönzés, őrzés-védelem, húsipar) munkavállalóik részére a németországi foglalkoztatás során kötelesek

- az előírt minimál bruttó órabért,

- építőiparban, tetőfedő iparban túlórapótlékot

- építőiparban a kötelezően előírt minimál szabadság-napokat és az e napokra eső kötelezően előírt ún. szabadságpénzt

biztosítani, amennyiben a fentiek biztosítására a vonatkozó bértarifa szerződést a munkaügyi miniszter általánosan kötelező érvényűvé nyilvánítja.

A törvény a nyers építőipari tevékenységek esetében előírja továbbá, hogy a szabadság után járó javadalmazást (szabadságpénz) a munkavállaló részére központilag a szabadságpénztár (ULAK) fizeti meg, amennyiben a munkáltató országában nem működik a németországi rendszerrel összehasonlítható szabadságbiztosítási pénztár. A munkavállalók részére járó szabadságpénz fedezetét a munkáltatók előre, havonta, a mindenkori bruttó bér meghatározott százalékában kötelesek a pénztárnak befizetni.

Az általánosan kötelező érvényűvé nyilvánított bértarifa szerződés nemcsak a külföldi munkavállalók németországi foglalkoztatására érvényes, azt a német munkáltatóknak is be kell tartaniuk német munkavállalóik esetében.

A szabadságbiztosítási pénztári rendszerben (ULAK) való kötelező részvétel jelenleg kizárólag a nyers építőiparban van. A pénztár működésének leírását ld. későbbi fejezetben.

A kiküldetési törvényben – a törvény betartásának ellenőrizhetősége érdekében – bejelentési kötelezettséget is előírnak minden olyan ágazatban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében, amelyre kiterjed a kiküldetési törvény hatálya.

A munkáltatók kötelesek:

- a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók nevét, születési idejét,

- a németországi foglalkoztatás kezdési időpontját és várható hosszát,

- a foglalkoztatás helyszínét,

- a foglalkoztatással összefüggő okmányok (bérlisták, munkaóra- nyilvántartás) tárolásának helyét,

- a németországi foglalkoztatás felelős megbízottjának, vagy képviselőjének nevét.

A foglalkoztatás megkezdése előtt országosan egységesen a kölni székhelyű Szövetségi Pénzügyi Igazgatóság – Nyugat Ellenőrzési és Feketemunka Ellenes Osztályára kell írásban, a hivatal által kiadott formanyomtatványon bejelenteni, postai úton, vagy telefaxon.

A hivatal elérhetősége:

Bundesfinanzdirektion West, Wörthstr. 1-3,

50668 Köln

Telefax: 00 00 (0)000 000000

A formanyomtatvány letölthető a Hivatal honlapjáról:

xxxxx://xxx.xxxxxxxxx-xxxxx.xx/xxx/xxxx/xxxxxxx.xx?%00xxxxxxxx0

A munkavégzés csak a bejelentés megtörténte után kezdhető.

Fentieken túl a cégek a foglalkoztatás helyszínén kötelesek óranyilvántartást vezetni, amelyben szerepelnie kell a napi munkaidő kezdetének, végének és a ténylegesen ledolgozott munkaidő hosszának.

A törvény a szabálysértésekre szankciókat ír elő, amelyek 25-50 ezer Euró közötti pénzbírsággal járhatnak.

Bejelentési kötelezettség a minimálbér törvény alapján

Meghatározott tevékenység folytatása esetében a fenti központi vámszervnél a magyar vállalkozásnak bejelentési kötelezettsége áll fenn, azaz írásban, a szerződés teljesítésének megkezdése előtt a vállalkozásnak be kell jelentenie egy erre szolgáló formanyomtatványon, hogy név szerint melyik munkavállalóját foglalkoztatja majd a teljesítésen. Eddig csak azokban a tevékenységi körökben volt kötelező ezt a bejelentési kötelezettséget teljesíteni, amelyekre a kiküldetési törvény is hatályos, elsősorban a törvény végrehajtásában előírt minimál órabér miatt. 2015. januártól ez a kör kibővül. Bejelentés-kötelezett lesz minden olyan építőipari tevékenység is, amelyekre nem vonatkozik a kiküldetési törvény (azaz gyakorlatilag a kiküldetési törvény szerinti minimálbér), de maga a tevékenység építőipari tevékenységnek számít az építőipari országos kollektív tarifaszerződés szerint (vagyis az összes építőipari szakipari tevékenység). Ugyancsak kötelező bejelentést tenni az erdőgazdaságban, a vásári standok építésében, a személy- és áruszállításban, a vendéglátó- és szállodaiparban foglalkoztatott munkavállalók esetében. Fontos továbbá, hogy, ha egy cég bejelentés-kötelezett (mert például az építőiparhoz tartozik), de olyan munkavállalókat is foglalkoztat, akiket nem kellene bejelentenie a kiküldetési törvény szerint, 2015-től ezeket a munkavállalókat is be kell jelenteni. (Konkrét példával: az egyébként építőipari cég munkavállalóinak egy részét műhelyben, betonelemgyártásban foglalkoztatja. A betonelemgyártás nem építőipari tevékenység, viszont mivel a cég maga az építőiparban is aktív, a betonelemgyártó munkavállalókat is be kell jelentenie)

A bejelentési kötelezettséget csak 2015. januártól írták elő, tehát olyan szerződés esetében, amelyik már 2014-ben elkezdődött, a szerződés teljesítésén foglalkoztatott munkavállalókat csak 2015. januártól kell bejelenteni.

A bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek esetében óranyílvántartást is kell vezetni (ahogy ez a kiküldetési törvény hatálya alá eső tevékenységek esetében már ismert, ld. fentebb). Az óranyilvántartást viszonylag naprakészen vezetve kell a tevékenység helyszínén tartani, a viszonylag szó alatt a törvény azt érti, hogy legkésőbb 7 nappal a tényleges munkanap után az órányilvántartásnak a tényleges munkanapra nézve komplettnek kell lennie.

A minimálbér törvény általánosan kötelező érvényűvé teszi a megrendelői felelősségvállalást a minimálbér kifizetésére nézve. Ez azt jelenti, hogy minden ágazatban a megrendelő a törvény erejénél fogva kötelezően kezességet vállal a kivitelező munkavállalóinak bérkifizetésére abban az esetben, ha a kivitelező ezt valamilyen oknál fogva nem tudja teljesíteni. Ebből következik, hogy a német megrendelő még intenzívebben kívánja ellenőrizni a magyar kivitelező cég likviditási helyzetét, adott esetben banki és egyéb garanciákat kér majd a bérfizetésekre.

Építőipari szabadságpénztár (ULAK)

Németországban a kiküldetési törvény 1996. március 1-jén lépett életbe, mely vonatkozik minden külföldi építőipari kiküldöttre. E törvény írja elő azt is, hogy a munkavállaló részére egy ún. szabadságpénztárba kell befizetni a szabadság után járó összeget, amennyiben a munkavállaló országában nem működik hasonló szabadságpénztár. Magyarországon nem működik ilyen.

A szabadságpénztár kialakulásának okai:

Az építőiparban foglalkoztatottak kb. 40 %-a nincs egész évben munkaviszonyban, ami a munkavállaló, de a munkaadó esetében is hátrányokkal jár a szabadság igénybe vételét, illetve kiadását illetően. Németországban az érvényes szabadságtörvény szerint a munkavállalónak legalább 6 hónapig kell ugyanannál a cégnél alkalmazásban lennie, hogy a teljes évi szabadságát igénybe vehesse. Az építőiparban ez azt jelenthetné, hogy a munkáltatónak 6 hónap foglalkoztatás után ki kellene adnia a munkavállaló részére a teljes évi szabadságát és az ennek megfelelő térítést is.

Annak érdekében, hogy az a munkáltató, akinek a szabadságot engedélyeznie kell, ne kerüljön anyagilag hátrányos helyzetbe, valamennyi építési foglalkoztató járulékot fizet a szabadságpénztárba, mellyel a szabadságok kerülnek finanszírozásra.

Azért, hogy a német építkezéseken ne legyenek különböző szabályozások a szabadságok terén, ezért a más országból kiküldött munkavállalókra is kötelező jelleggel érvényes ez a különleges szabályozás.

A szabadságpénztárba (ULAK-ba) történő befizetés azokra a nyers építőipari tevékenységet folytató cégekre vonatkozik, amelyek több mint 50 %-ban építőipari munkavállalókat foglalkoztatnak. A járulékot ebben az esetben az összes fizikai munkavállaló után meg kell fizetni – azok után is, akik tevékenységük folytán egyébként nem lennének ULAK-kötelesek.

Nyers építőipari tevékenységek az alábbiak:

1. Acélhajlítási és -fonatolási munkák, amennyiben azokat más építési munkákkal együtt végzik

2. Ács- és asztalosmunkák, kizárólag kisipari szinten

3. Aknaépítés

4. Bélelési és pólyázási munkák

5. Betonnal, betonvassal és betonacéllal kapcsolatos munkák

6. Csatornaépítés

7. Csempézés, burkolás

8. Csővezeték építés, csővezeték mélyépítés, kábelfektetés

9. Előre gyártott építési elemekkel történő építés: építmények létesítésével, karbantartásával, vagy átalakításával összefüggő előre gyártott elemek beépítése, vagy összeszerelése, előre gyártott építési elemek előállítása

10. Építmények azbeszt-mentesítése

11. Építménykiszárítási munkák

Esztrich-munkák, pl. cement, aszfalt, anhydrit, magnezit, gipsz, műanyag és egyéb anyagok terítése

12. Faanyagvédelem

13. Felvonóépítés

14. Földmozgatással járó munkák, pl. útépítés, földterület-nyerési és gátépítési munkák, folyószabályozás és lavinaveszély-elhárítás, sportpályaépítés valamint utak mentén történő hangszigetelő fal és útszegély építés

15. Fugázás

16. Fúrási munkák

17. Homlokzatépítés

18. Kőművesmunkák

19. Kútépítés

20. Magasépítési munkák

21. Mélyépítés

22. Nem tárolható építőanyagok (pl. beton- és malterkeverék) előállítása abban az esetben, ha az építőanyagot felhasználó építőipari cég tulajdoni viszonyai az építőanyagot előállító cégével részben, vagy egészben összefüggenek

23. Padlóburkolás más építési munkákkal együtt

24. Robbantási, bontási és törmelékeltakarítási munkák, kivéve azokat a bontási munkákat, amelyek a bontásból származó hasznos anyag kinyerésére vagy a bontási anyag újrafeldolgozására irányulnak

25. Sínfektetés

26. Stukkó-, vakoló-, gipsz- és sodronyhálós habarcs munkák, beleértve az alszerkezetek és anyaghordozó részek felszerelését is

27. Sulykolás, földdöngölés

28. Talajvíz-elvezetési munkák, pl. termőföld kiszárítás, mocsárlecsapolás, beleértve az árokásási és vízelvezetőcső-fektetési munkákat, valamint zsiliprendszer-építés

29. Útépítés, pl. kő, aszfalt, betonútépítés, faburkolatú útépítés

30. Úthengerlés

31. Üvegbetonnal és üvegkővel kapcsolatos munkák

32. Vegyi úton történő talajlekötés

33. Velencei padlókészítés

34. Vízmű-építés, víztároló-építés (víziutak építése, zsiliprendszer-építés)

35. Zsaluzás

A járulék - 2014. január 1. óta – a bruttó bér 15,30 %-a, melyet a fizikai állományú munkavállalóknak a németországi munkavégzés idejére kifizetett jövedelme alapján kell megfizetni, minden hónapban. A bruttó bérbe nem tartozik bele a 13. havi fizetés, a karácsonyi pénz és az egyéb jogcímen kapott jövedelmek (pl. prémium).

A szabadság mértéke Németországban évi 30 nap. A munkaviszonyban itt töltött napok után 12 naponként jár 1 szabadnap. A szabadság idejére a németországi foglalkoztatás teljes idejére kifizetett össz-bruttó bér 14,25 %-a jár.

A német építőipari szabadságpénztárt – az ULAK-ot – a Német építőipari szociális pénztár a SOKA-BAU üzemelteti, melynek elérhetősége:

Urlaubs- und Lohnausgleichskasse der Bauwirtschaft Xxxxxxxxxxxxxx 0, X-00000 Xxxxxxxxx

Postacím: Postfach 5711, D-65047 Wiesbaden

Telefon: központ: +49 (0)611/707-0 Telefax: +49 (0)611/707-4555

Magyar ügyek: Abteilung Európa

Frau Xxx Xxxxxx, közvetlen telefon: +49 (0)611/000-0000

A vállalkozási szerződés vizsgálata

A vállalkozási szerződés teljesítését a teljesítés helye szerint illetékes vámhivatal helyszíni ellenőrzés alapján vizsgálja. A helyi vámhivatalok minden egyes, a körzetükben teljesítendő vállalkozási szerződésről értesítést kapnak és kötelességük az e szerződéseken folyó munkavégzést ellenőrizni. A megállapított szabálysértéseket szankcionálják.

A szankciók akkor lépnek életbe, amikor a szabálysértés, vagy a vétség bizonyítására vonatkozó eljárás jogerősen pénzbírság kiszabásával, vagy ítélettel lezárul.

Csoportos vállalkozási formák

Munkavállalók csoportos kiküldetése németországi munkavégzésre

Munkaerő-kölcsönzés keretében

A munkaerő-kölcsönzés Németországban engedélyhez kötött, az engedélyt a Regionális Munkaügyi Ügynökségek adják ki, külföldi munkaerő-kölcsönző cégek esetében országosan egy helyen.

Nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek:

- az ARGE-n belüli munkaerő-kölcsönzés

- konszernen belüli munkaerő-kölcsönzés

- kétoldalú kormánymegállapodás alapján alapított vállalatokon belüli munkaerő-kölcsönzés

Engedélymentes, csak bejelentés-köteles a munkaerő-kölcsönzés, ha:

- ha a vállalkozás kevesebb, mint 50 főt foglalkoztat és

- ha a munkaerő-kölcsönzésre a rövidített munkaidő vagy elbocsátások elkerülése érdekében kerül sor és

- a munkaerő-kölcsönzés max. 12 hónapig tart

Itt kell megjegyezni, hogy magyarországi székhelyű vállalkozások esetében a csak bejelentési kötelezettséggel járó munkaerő-kölcsönzés gyakorlatilag nem lehetséges, hiszen a rövidített munkaidő vagy elbocsátások elkerülése érdekében történő munkaerő-kölcsönzés kritériuma csak akkor valósulna meg, ha a munkavállalók a német társadalombiztosítás keretében lennének foglalkoztatva.

Korlátozások az építőiparban: munkaerő-kölcsönzés az építőiparban alapvetően tilos.

Kivételek:

- a kölcsönadó vállalkozás legalább 3 éve építőipari tevékenységet folytat és:

- építőipari tevékenysége túlnyomó részben (min. 51 %-ban) tényleges szakmai építőipari tevékenység és nem munkaerő-kölcsönzés

- ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő vállalkozás ugyanahhoz a német tarifaszerződéshez tartozik, illetve a kölcsönadóra a németországi vállalkozás során ez a tarifaszerződés fog vonatkozni, vagy

- a rájuk vonatkozó tarifaszerződés általánosan kötelező érvényű (ilyen a nyers építőipar, az állványzatépítés, a tetőfedés, a területrendezés)

Az építőipari szakipar, valamint szerelőipar nem tartozik a nyers építőipari tevékenységek körébe, így ott a munkaerő-kölcsönzés alapvetően nem tilos! (pl.: festés-mázolás, villanyszerelés).

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó engedélyt 1 év időtartamra adják meg, amelyet további 2x1 évre lehet hosszabbítani. Az egymást követő összesen 3 év után időbeni korlátozás nélküli engedély kérhető.

Az engedély költsége első alkalommal és a hosszabbítások esetében 750 euró, az időbeni korlátozás nélküli engedélyé 2.000 euró.

Az engedélykérelem elutasításának indokai lehetnek:

- TB-járulékfizetés elmaradása

- adófizetési hátralék

- munkavédelmi szabályok be nem tartása

- munkaügyi törvényes előírások megszegése

- külföldiek foglalkoztatására vonatkozó előírások be nem tartása

- cég likviditási gondjai, bonitási problémái (kölcsönzött munkavállalóként

2.000 euró banki letét, de minimum 10.000 euró megléte)

- ágazati bértarifa alatti javadalmazás

- a cégnek nincs tevékenysége az EU-ban

- a cég székhelye nem EU-tagországban van

A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni a kiküldetési törvény (Arbeitnehmer- Entsendegesetz – AEntG) 18. §. 3. bekezdése szerint előírt feltételek alapján. A bejelentési kötelezettségnek a KÖLCSÖNVEVŐ tesz eleget.

A munkaerő-kölcsönző cégek félévente részletes statisztikai jelentést kötelesek leadni a kölcsönzött munkavállalók számáról, a kölcsönesetek számáról, a kölcsönvevők számáról, a munkaviszonyban állók számáról, a foglalkoztatás napjainak számáról, mindezt gazdasági ágazatokra lebontva.

A magyar munkaerő-kölcsönző vállalkozások németországi tevékenységének engedélyezését országosan egységesen az Agentur für Arbeit Kiel végzi, amelynek elérhetőségei:

Prxxxxxxxxxxx Xxxxxx 00,

24106 Kiel

Telefon: x00 (000) 000 0000

Telefax: x00 (000) 000 0000

e-mail: Xxxx.000-XXXX@xxxxxxxxxxxxxx.xx

Az engedélyezési eljárás részletesen az alábbi honlapon tanulmányozható:

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx_00000/Xxxxxxxxxx/xxxxxxx/Xxxxxxxxxxx/Xxxxx/Xxx eitnehmerueberlassung/Arbeitnehmerueberlassung-Nav.html

Az engedélyezési formanyomtatványok letöltése:

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx_000000/xxxxxxxxx-Xxxxxxx/Xxxxxxxxx/X00- Ordnung-Recht/Allgemein/Formulare-Arbeitnehmerueberlassung.html

Bérezési feltételek

- Magyar munkaerő-kölcsönző cégek esetében a kikölcsönzött munkavállalók esetében ugyanolyan mértékű bért kell a munkavállaló részére biztosítani (ld.: „equal pay“, azaz egyenlő bérezés elve), mint amilyen mértékű bérben a kölcsönvevő német cég munkavállalói részesülnek azonos munkakörben. Oka: a magyar kikölcsönző cég nem tartozik a német tarifaszerződéses partnerek által megállapodott tarifaszerződés hatálya alá, tehát rájuk nincs „megszabva“ konkrét és betartandó tarifabér, kivéve a munkaügyi miniszter által országosan általánosan kötelező érvényűvé nyilvánított béreket (pl. építőipar, festés, mázolás stb.).

- Ha a német kölcsönvevő cég nem foglalkoztat azonos munkakörben munkavállalókat (ezért nincs a német munkavállalók bérével

összehasonlítható bér), akkor a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó és a munkaerő-kölcsönzési törvényben előírt minimál órabért kell biztosítani a magyar kikölcsönzött munkavállalónak, ami 2015. március 31-ig 8,50 euró a nyugati és 7,86 euró a keleti tartományokban, 2015. április 1-től 8,80 euró a nyugati és 8,20 euró a keleti tartományokban.

Egyéni vállalkozók, egyéni vállalkozások

Németországban magyar állampolgárságú vállalkozók részére 2000. óta lehetséges

egyéni vállalkozóként a letelepedés, vagy a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.

Akár letelepedés, akár pedig határon átnyúló szolgáltatás esetén a szolgáltatásnyújtási tevékenység gyakorlásának bejelentése a székhely szerinti – területileg illetékes - iparűzési hivatalnál (Gewerbeamt-nál) történik.

Német belső rendelkezések írják elő, hogy minden Németországban tevékenykedő cégnek vagy egyéni vállalkozónak tevékenységét a telephelye, vagy a munkavégzés helye szerint illetékes helyi önkormányzatnál (Landratsamt-Gewerbeamt) be kell jelenteni. A bejelentés formanyomtatványon történik, melyhez csatolni kell a magyarországi (cég)bejegyzés másolatát, hiteles fordítását, cégek esetében a nem önálló telephely vezetőjének személyi okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint a kézműves kamarai bejegyzést (amennyiben fennáll ez a kötelezettség az adott tevékenységre). A formanyomtatvány a tevékenységet bejelentő legfontosabb adatait tartalmazza (a vállalkozás megnevezése, magyarországi és németországi címe, telefon és fax száma, e-mail címe, a vállalkozás képviselőjének neve, a vállalkozás tevékenységi köre). A tevékenység- bejelentés igazolását az illetékes hivatal minden esetben kiadja (nem tevékenység engedélyezésről van szó!), a kiadásról szóló illeték (általában kb. 20 Euró) lerovása után.

Szakipari tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a vállalkozó megkéri a kézműves kamarába történő bejegyzését, egyes szakmákban pedig a tevékenységre vonatkozó kamarai engedélyt.

Vannak olyan szakipari tevékenységek, amelyek gyakorlásához német mestervizsga szükséges (pl. kőműves tevékenység, festés, fémfeldolgozás), van, amelyekhez nem (pl. belsőépítészeti tevékenység, épülettakarítás).

A bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységeket az alábbi felsorolás mutatja be:

A német kézműves kamarai jegyzékbe mestervizsga igazolásával kötelezően bejegyzendő (engedélyköteles) tevékenységek:

1. Ácsmunkák

2. Állványozás

3. Asztalosmunkák

4. Bádogos munkák

5. Cukrászipari tevékenység

6. Csónak- és hajógyártás

7. Elektromos gépgyártás

8. Elektrotechnikusi munkák

9. Erőgépműszerész munkák

10. Fémfeldolgozás

11. Festés, lakkozás

12. Finommechanikai műszerész munkák

13. Fodrászat

14. Fogtechnikusi tevékenység

15. Fűtésszerelés

16. Gépjárműabroncs szerelés, javítás, galvanizálás

17. Gipszvakolat készítés

18. Hentesipari tevékenység

19. Hő- és hangszigetelés

20. Hűtőrendszer szerelés

21. Információs műszerész munkák

22. Kályha- és légfűtésszerelés

23. Karosszéria lakatos munkák

24. Kéményseprés

25. Kerékpárszerelés

26. Kőfaragás

27. Kőműves tevékenység

28. Kötélgyártás

29. Kútásás

30. Mezőgazdasági gépszerelés

31. Nagyothalló készülék-gyártás

32. Ortopéd cipészet

33. Ortopéd segédeszköz-gyártás

34. Pékipari tevékenység

35. Puskaműves tevékenység

36. Sebészeti műszerek gyártása

37. Szemüvegkészítés

38. Tetőfedés

39. Útépítés

40. Üvegezés

41. Üvegfúvás, üvegkészülék gyártás

A német kézműves kamarai nyilvántartásba mestervizsga igazolása nélkül (bejelentés-köteles) bejegyzendő tevékenységek:

1. Arany- és ezüstkovácsolás

2. Aranybevonat készítés

3. Xxxxx építészet

4. Borpincészet

5. Cégtábla- és fényreklám-gyártás

6. Cipészet

7. Csempézés, mozaikburkolat készítés

8. Divatáru kereskedés

9. Épülettakarítás

10. Fafaragás

11. Fafúvós hangszer-gyártás

12. Fajáték-gyártás esztergálással

13. Fém- és harangöntés

14. Fémfúvós hangszergyártás

15. Fényképész tevékenység

16. Finomoptikai munkák

17. Galvanizálás

18. Gyertyaöntés

19. Hegedűgyártás

20. Hímzés

21. Húzós hangszergyártás

22. Íves hangszergyártás

23. Kádáripar

24. Kerámiaipar

25. Kosárfonás

26. Könyvnyomtatás, szövegszedés

27. Könyvkötés

28. Kőpadlózat készítés

29. Modellezés

30. Molnáripari tevékenység

31. Nemesfémcsiszolás

32. Nemesfémtárgy-gyártás

33. Női és férfi szabóság

34. Nyeregkészítés

35. Órás kisipar

36. Orgona és harmónium-gyártás

37. Parkettázás

38. Pecsétgyártás

39. Pengetős hangszergyártás

40. Redőny- és zsalugyártás

41. Selyemnyomtatás

42. Sör- és malátafőzés

43. Szűcsipar

44. Takács munkák

45. Tartálygyártás

46. Terazzo burkoláskészítés

47. Textiltisztítás

48. Üveg- és porcelánfestés

49. Üvegnemesítés

50. Vágószerszám gyártás

51. Vésnöki munkák

52. Vitorlagyártás

53. Zongora- és csembaló-gyártás

Rövidebb (max. 1 évig tartó), nem önálló állandó telephely létesítése nélkül elvégzendő munkák esetén lehetőség van könnyített formában is eleget tenni a kézműves kamarai rendelet betartásának. Ennek lényege, hogy a mestervizsga köteles (azaz engedélyköteles) tevékenység végzése során a kézműves kamara elfogadja a magyarországi kamarai igazolást az egyéni vállalkozó magyarországi tevékenységéről és igazolást ad ki arról, hogy tevékenysége Németországban is jogszerűen folytatható. A mestervizsga igazolás nélkül (azaz a csak bejelentés- köteles) folytatandó tevékenységek esetében nem kell a kézműves kamarai bejegyeztetést megtenni.

A magyar szakiparosok általában nem rendelkeznek német mestervizsgával, viszont a bejegyzéskor – a mestervizsga letétele alóli felmentésre - elfogadják a magyarországi szakmai gyakorlatot is, amelynek legalább hat évnek kell lennie.

Az erről szóló igazolást a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtól (MEIK) (címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. – honlapja: xxx.xxxxxxx.xx) kell kérni, a hatéves gyakorlat igazolásául szolgáló dokumentumok birtokában.

A mestervizsga letétele alóli felmentés akkor is kérhető, ha a kérelmezőnek

- legalább 3 éves gyakorlata van egyéni vállalkozóként és befejezett, legalább 3 éves szakmai tanulmányt (szakmunkásképző bizonyítvány) igazol, vagy

- legalább 3 éves gyakorlata van egyéni vállalkozóként, előtte pedig legalább 5 éves szakmában eltöltött munkaviszonyt tud igazolni, vagy

- legalább 5 éves szakmai vezetői állást töltött be, amiből legalább 3 év műszaki üzemvezetői állás volt és legalább 3 éves szakmai tanulmányt (szakmunkásképző bizonyítvány) igazol

Amennyiben nem kézműves kamarai tevékenység körébe tartozik az egyéni vállalkozó által végzendő tevékenység (pl. húsipar, szerszámgyártás), akkor a Ipari és Kereskedelmi Kamarai (Industrie- und Handelskammer) tagság kötelező.

A tevékenység gyakorlását számos egyéb igazolás meglétéhez is köthetik, amennyiben ún. „érzékeny” szakmákról van szó. Ilyen igazolások:

- a feddhetetlenségi bizonyítvány

- az erkölcsi bizonyítvány

- az adóhatósági igazolás adótartozásról

Az egyéni vállalkozóra jellemző kritériumok Németországban is hasonlóak, mint Magyarországon, így pl:

- több megrendelőnek dolgozik,

- irodával (vagy székhelyszolgáltatással) rendelkezik,

- saját fejléces levélpapírja van,

- saját könyvelése van,

- tevékenységét reklámozza

Az egyéni vállalkozónak a tevékenysége megkezdésekor be kell jelentkeznie az adóhivatalhoz is. (A tevékenység-bejelentést intéző hivatal egyébként automatikusan is küld értesítést az illetékes adóhivatal felé a tevékenység bejelentéséről). Az adózásnál, amennyiben az egyéni vállalkozó megtartja magyarországi tevékenységét is, a kettős adózást elkerülő egyezményben leírtak az irányadók.

TB-járulék fizetése

Egyéni vállalkozó, határon átnyúló, átmeneti ideig tartó szolgáltatásnyújtás esetén, kérhet saját maga számára a magyarországi társadalombiztosítás meglétét igazoló ún. A1-es igazolást a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási szervétől, az alábbiak szerint:

Egyéni vagy társas (a továbbiakban: önálló) vállalkozó is „kiküldheti magát” külföldi munkavégzésre. A Magyarországon önálló vállalkozó személy e tevékenységét legfeljebb 24 hónapig úgy folytathatja egy másik tagállamban, hogy a magyar szabályok szerint marad biztosított. Az önálló vállalkozónak nyilatkoznia kell arról, hogy

• a vállalkozás folytatásához szükséges infrastruktúrát (irodát, műhelyt) Magyarországon folyamatosan fenntartja;

• a járulékokat Magyarországon fizeti,

• a másik tagállamban a magyarországi tevékenységi körébe tartozó vállalkozást folytat és

• a külföldön átmenetileg végzett tevékenység befejezését követően Magyarországon tovább kívánja folytatni vállalkozását.

Magyarországon és egy másik tagállamban is párhuzamosan folyamatos önálló tevékenységet végző önálló vállalkozó Magyarországon marad biztosított, amennyiben lakóhelye Magyarországon van. Az önálló vállalkozó erre tekintettel a vállalkozásának székhelye/telephelye vagy a lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes Kormányhivatalnál igényli az A1 jelű nyomtatvány kiadását.

A folyamatos magyarországi biztosítási jogviszony feltétele, hogy az önálló vállalkozó

- a külföldi tevékenység megkezdése előtt legalább már 6 hónappal önálló vállalkozóként folytatott kereső tevékenységet és e jogviszonyára tekintettel biztosított, továbbá

- a másik tagállamban olyan jellegű tevékenységet folytat, amilyenre vállalkozása Magyarországon engedéllyel rendelkezik.

Németországban történő letelepedés esetén (tehát, ha az egyéni vállalkozó felszámolja magyarországi tevékenységét és csak Németországban kíván dolgozni) a társadalombiztosítási járulékokat Németországban kell megfizetni. Egyéni vállalkozók ezt választásuk szerint bármelyik német törvényes társadalombiztosítási pénztárnál, vagy magánbiztosítóknál tehetik meg. Az egyéni vállalkozónak adott esetben kötelezően biztosíttatnia kell magát a törvényes balesetbiztosítási pénztárnál is. A törvényes balesetbiztosítási pénztárak felvilágosítást adnak arról, hogy mely esetekben kötelező a biztosítási forma.

Amennyiben az egyéni vállalkozó munkavállalókat is alkalmaz, a munkavállalók után kötelező a törvényes társadalombiztosítási pénztárba történő befizetés. A járulék mértéke a munkavállaló bruttó bérének kb. 40 %-a, amelyből a munkavállalót közel a fele terheli. Ezen felül a munkavállalót köteles bejelenteni a törvényes balesetbiztosítási pénztárnál is, a balesetbiztosítás mértéke a gyakorolt szakmának veszélyességétől függ, pl. az építőiparban a bruttó bér közel 10 %-a.

Nem szakipari tevékenységek folytatását németországi letelepedés esetén a fentiekhez hasonlóan kell bejegyeztetni/engedélyeztetni, tevékenységenként eltérő előírásokkal, pl.:

Ipari termelés: többnyire nincs engedélyeztetési eljárás, kivéve pl. fegyvergyártás, gyógyszergyártás.

Nagykereskedelem: többnyire nincs engedélyeztetési eljárás, kivéve nyerstej- kereskedelem, fegyver- és robbanószer kereskedelem, gyógyszer kereskedelem.

Kiskereskedelem: többnyire nincs engedélyeztetési eljárás, kivéve nyerstej- kereskedelem, darált hússal történő kereskedelem, vegyszer kereskedelem, fegyverkereskedelem, haszonállat kereskedelem, gyógyszertárnyitás.

Utazási irodák: ha nem irodában végzik a tevékenységet, akkor ki kell váltani az ún. utazási iparűzési kártyát, egyébként pedig engedélymentes.

Ingatlanközvetítés, beruházási- és építési tanácsadás: engedélyköteles. Biztosítási ügynökség: engedélyköteles.

Letelepedés esetén az egyéni vállalkozónak jelentkeznie kell a telephelye szerint illetékes adóhatóságnál is.

Az adóhatóság, valamint az Ipari és Kereskedelmi Kamarák részletes tájékoztatást adnak arról is, hogy az egyéni vállalkozót milyen adók, biztosítási kötelezettségek terhelik, így:

- ÁFA

- Társasági adó

- Iparűzési adó

- Kötelező üzemi felelősségbiztosítás

Szellemi szabadfoglalkozású vállalkozók (többnyire felsőfokú végzettséget igénylő tevékenységeket folytató személyek, pl. orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók, adószakértők) letelepedése viszonylag egyszerű, bejelentési kötelezettségük az adóhatóság felé van, tevékenységük engedélyezési pedig a szakkamaráknál történik (pl. mérnökkamara, orvosi kamara stb.).

Színlelt egyéni vállalkozás problémaköre

A német kormány 2005. márciusában a vámhivatalok keretében külön akciócsoportot állított fel a színlelt egyéni vállalkozások (látszat önfoglalkoztatók) kiszűrésére. A színlelt egyéni vállalkozással a szolgáltatást megrendelő cégek rendszerint a viszonylag magas társadalombiztosítási járulékokat valamint a személyi jövedelemadót kívánják megtakarítani olyan formában, hogy munkavállalóikat elbocsátják, helyettük pedig egyéni vállalkozók szolgáltatásait veszik igénybe. A vonatkozó német törvények szerint mindez színlelt egyéni vállalkozásnak minősül, adó- és TB-járulék csalásnak számít.

A színlelt egyéni vállalkozások legjellemzőbb ismérvei:

- a színlelt egyéni vállalkozó köteles a megrendelő kérésére rendszeresen megjelenni a megrendelő által megjelölt munkahelyen

- a színlelt egyéni vállalkozó köteles a megrendelő által meghatározott napi munkaidőben a munkahelyen szolgáltatást nyújtani

- a színlelt egyéni vállalkozó konkrétan meghatározott havi munkadíjat kap, jár neki túlórapótlék, szabadsága idejére fizetés, betegsége esetén a megrendelő által fizetendő táppénz

- a színlelt egyéni vállalkozó betagozódik a megrendelő munkavállalói közé (pl. építkezésen a megrendelő munkavállalóinak csoportjában dolgozik, vagy futószalag mellett áll a megrendelő munkavállalóival együtt)

- a megrendelő munkaeszközeit használja, nincs saját munkaeszköze, valamint nem rendelkezik kellő tőkével ahhoz, hogy saját munkaeszközt szerezzen be

- a színlelt egyéni vállalkozó és a megrendelő között órabéres szerződés jön létre

- a színlelt egyéni vállalkozó és a megrendelő között olyan szolgáltatásnyújtásra jön létre szerződés, amelyet a megrendelő maga is nyújt (pl. festőmunkára irányuló szerződés egyéni vállalkozó és festőcég megrendelő között)

- a színlelt egyéni vállalkozó olyan megrendelővel köt szerződést, amelynél maga is korábban munkavállaló volt, vagy korábbi munkáltatójának volt a

megrendelővel a szolgáltatás tárgyát képező tevékenység végzésére szerződése

- a színlelt egyéni vállalkozó éves bevételének mintegy 5/6-od része ugyanattól a megrendelőtől származik

A színlelt egyéni vállalkozás fenti ismérvei ugyancsak vonatkoznak a GbR (Polgári Jogi Társaság – Pjt.) tevékenység legalitásának megítélésére is.

Egyéni vállalkozók társas vállalkozási formái

Polgári jogi társaság (német rövidítése: GbR)

A polgári jogi társaság az egyéni vállalkozók legkedveltebb társas vállalkozási formája Németországban, többnyire egyéni vállalkozók által létrehozott magánjogi társulás egy közös cél érdekében.

A társaságnak nem kell cégnevet adni és szervezeti felépítése sincsen.

A polgári jogi társaságot nem kell hivatalos nyilvántartásba vetetni. A társaság két vagy több természetes, vagy jogi személy – akár szóbeli megállapodása alapján is létrejöhet.

A GbR, mint cégforma az egyéni vállalkozáshoz hasonlít, alapítása egyszerű, hiszen nincsen rá formai előírás. Egyszerűsége ellenére ajánlott az alapítást írásba foglalni, amelyet közjegyző hitelesít. A GbR nem jogi személy.

Az alapító okiratban meg kell jelölni azt a célt, melyre a GbR létrejött, meg kell határozni azt, hogy a társaságon belül kinek milyen feladatai vannak, fontos meghatározni egy olyan személyt (vezetőt), aki harmadik személy előtt képviseli a társaságot. Meghatározható ezen kívül, hogy ki milyen mértékben részesedik a nyereségből, esetleg a veszteségből.

A GbR tevékenységét a Gewerbeamthoz is be kell jelenteni, hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz.

A kézműves kamarai bejegyzés hasonlóan történik, mint ahogyan azt az egyéni vállalkozásnál leírtuk. A kézműves kamarai bejegyzéshez szükséges német mestervizsga az alapító okiratban megjelölt vezető számára van előírva.

A GbR alapítása nem igényel minimális tőkét sem, ugyanakkor az alapítók felelőssége korlátlan (tartozás esetén saját vagyonukkal felelnek) és minden tagra kiterjed.

A GbR automatikusan megszűnik abban az esetben, ha az egyik tag kilép, csődbe megy, vagy meghal. Kivételt képez, ha már a megalakuláskor kötnek egy ún.

„folytatási megállapodás”-t.

Komoly felelősségviselési teher is van a tagok esetében. A tagok már a társaságba történő belépés előtti kötelezettségekre is teljes vagyonukkal felelnek, valamint ugyanez a felelősségviselés vonatkozik rájuk még 5 évig kilépésük után is.

A GbR előnyei:

- gyorsan megalapítható

- az alapításnak nincsenek formai követelményei

- nem kell hozzá alaptőkével rendelkezni

- minimális a tőkebefektetés, alacsonyak a költségei

A GbR hátrányai:

- teljes vagyoni felelősség a tartozásokért

- alacsony (átlátható mértékű) forgalom esetében alkalmazandó

- kis kockázattal járó munkák elvégzésekor célszerű.

Ha a GbR eléri az évi 250.000 euró forgalmat, automatikusan átalakul közkereseti társasággá (német nevén Offene Handelsgesellschaft – OHG), amelyet már írásban kell alapítani, be kell jegyeztetni a cégbíróságon és más adózási szabályok is vonatkoznak rá.

Vállalkozói társaság – „1-eurós-társaság” (Unternehmergesellschaft –UG)

A hagyományos cégalapítás mellett a közelmúltban lehetővé vált az úgynevezett Vállalkozói Társaság (német nevén Unternehmergesellschaft – UG) alapítása is. Az UG – közismertebb nevén „1-eurós-társaság“ természetes és jogi személyek részére teszi lehetővé, hogy kis alaptőkével (ez akár 1 euró is lehet) céget alapítsanak. Kritérium azonban, hogy az éves nyereség minimum 25 százalékát tartalékba kell tenni egészen addig, amíg a vállalkozás el nem éri a kft-alapításhoz előírt 25.000 euró törzstőkét. A társaságot be kell jegyeztetni a cégbíróságon.

GmbH & Xx.XX.

A német jogrendben ismert a GmbH & Xx.XX. társasági forma is. Ez egyfajta betéti társaság (német nevén Kommanditgesellschaft – KG). Amíg azonban a betéti társaság (KG) esetén a beltag magánszemély teljes magánvagyonával felel, addig a GmbH & Xx.XX esetében a beltag egy korlátolt felelősségű társaság (német nevén Gesellschaft mit beschränkter Haftung – GmbH), amely csak betéte erejéig felel.

Magánszemélyek németországi munkavállalása

Magyar állampolgárságú magánszemélyek németországi bejegyzésű cégeknél, vállalkozásoknál ugyanolyan feltételek szerint foglalkoztathatók, mint a német állampolgárok, vagy az azokkal megegyező munkavállalási jogokkal rendelkező külföldi személyek.

2015. január 1-jétől bevezetésre került egy országosan kötelező érvényű minimálbér, amelyet törvényileg bruttó 8,50 euró/órában határoztak meg 2016. december 31-ig.

A 8,50 eurós minimálbérbe nem számít bele a túlórapótlék, éjszakai pótlék, hétvégi- és ünnepnapi pótlék stb.

A 8,50 euró minimálbér 2015. januártól ugyanakkor még nem lesz kötelezően előírt minimál bruttó órabér azokban az ágazatokban, ahol érvényes bértarifa kollektiv szerződés van a 2015. január utáni időszakra. (Ilyen pl. a húsipar vagy az épülettakarítás a keleti tartományokban).

A németországi munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott ún. bértarifa-szerződésekben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni.

A bértarifa-szerződések magukban foglalják az egyes munkakörökre megállapított bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát valamint az egyéb juttatások mértékét (pl. üzemi étkezés).

Azok a munkáltatók, amelyek nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bérezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket biztosítani. A fizetendő átlagbérektől a német polgári törvénykönyv csak maximum 30 százalékban történő csökkentést engedélyez, ennél nagyobb mértékű eltérést a Ptk. uzsorabérnek ítél és szankcionálja a munkáltatót. A 30 százalékban történő eltérés azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkavállaló a törvényileg előírt 8,50 eurós minimálbérnél kevesebb órabérben részesüljön.

Egyes ágazatokban a munkaügyi miniszter a törvényileg előírt minimálbéren túl ágazati szintű, és mindenki számára kötelezően betartandó minimál órabért is előírhat , amelyet minden munkáltatónak biztosítania kell munkavállalója részére, függetlenül attól, hogy köteles-e figyelembe venni az ágazatában érvényes bértarifa-szerződést vagy sem.

A jelenleg érvényes kötelező minimál órabérek az egyes ágazatokban:

Nyers építőipar - Bau(haupt)gewerbe 2015. január 1-től - 2015. december 31-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

14,20 €

(Berlin: 14,05 € )

10,75 €

Segédmunkás

11,15 €

(Berlin: 11,15 € )

10,75 €

2016. január 1-től - 2016. december 31-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

14,45 €

(Berlin: 14,30 € )

11,05 €

Segédmunkás

11,25 €

(Berlin: 11,25 € )

11,05 €

Állványépítés

2014. szeptember 1-től - 2015. április 30-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	10,25 €	10,25 €

2015. május 1-től - 2016. március 31-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	10,50 €	10,50 €

Tetőfedők - Dachdeckerhandwerk 2015. január 1-től - 2015. december 31-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	11,85 €	11,85 €

Festők-mázolók (Maler- und Lackierhandwerk) 2014. augusztus 1-től - 2015. április 30-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

12,50 €

(Berlin: 12,30€ )

10,50 €

Segédmunkás

9,90€

2015. május 1-től - 2016. április 30-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Szakmunkás

12,80 €

(Berlin: 12,60€ )

10,90 €

Segédmunkás

10,00€

Villanyszerelők (Elektrohandwerk) 2015. január 1-től - 2015. december 31-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	10,10 €	9,35 €

Épülettakarítás, egyéb tisztítás 2015. január 1-től – 2015. október 31-ig

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Üveg- és homlokzattisztítás, közlekedési lámpák,

jelzőtáblák tisztítása

12,65 €

10,63 €

Belső takarítás épületben,

közlekedési eszközön, gyártelepen

9,55 €

8,21 €

Munkaerő-kölcsönzés

2014. április 1-től – 2015. március 31.

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Minden, nem általánosan kötelező érvényű, vagy

egyenlő bérezés alá eső esetekben

8,50 €

7,86 €

2015. április 1-től – 2016. május 31.

Munkavállaló

Nyugat

Kelet

Minden, nem általánosan kötelező érvényű, vagy egyenlő bérezés alá eső

esetekben

8,80 €

8,20 €

Húsipar

2014. december 1-től - 2015. szeptember 30-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	8,00 €	8,00 €

2015. október 1-től - 2016. november 30-ig

Egységesen	Nyugat	Kelet
Egységesen	8,60 €	8,60 €

Az egyes főbb ágazatokban, a jelenleg érvényes átlagos ágazati tarifaszerződés szerinti bruttó órabéreket az alábbi táblázat tartalmazza:

Ágazat	Nyugati tartományok és Berlin	Keleti tartományok Berlin nélkül
Mezőgazdaság	11,50	7,83
Energiaellátás	16,40	14,90

Kőszénbányászat	16,24	10,82
Fémipar	17,76	14,99
Fémfeldolgozó kisipar	13,71	9,01
Fafeldolgozó ipar	15,26	12,62
Műanyag feldolgozó ipar	14,93	10,14
Húsipar	13,24	7,98
Nyomdaipar	16,55	15,24
Acélipar	15,32	15,32
Textilipar	13,08	12,94
Vegyipar	18,63	16,94
Autószerelés, kisipari	16,15	12,59

A havi rendszeres és a bértarifa-szerződésekben előírt munkaidő 155-165 óra között változik.

A német munkaidő-törvény tiltja a napi 10 óránál hosszabb ideig történő munkavégzést, valamint rendelkezik a kötelezően biztosítandó heti pihenőnapok számáról. A törvényben előírtaktól való eltérést csak ritka és indokolt esetben engedélyezi.

A bruttó béreket Németországban is terheli személyi jövedelemadó, valamint társadalombiztosítási járulék.

A személyi jövedelemadó mértékét befolyásolja a munkavállaló családi állapota (független vagy házas-, illetve törvényileg elismert partnerkapcsolatban él, gyermektelen vagy gyermekeket nevelő, házastársa vagy élettársa szintén munkavállaló). A jövedelemadó-törvény ennek megfelelően 6 kategóriát tartalmaz, amelyből a VI. kategória a legnagyobb mértékű jövedelemadót tartalmazza (mindkét házastárs, vagy élettárs munkavállaló). A személyi jövedelemadó mértéke a bruttó bér 0-45 %-a közötti.

A társadalombiztosítási járulékoknak a munkavállalót terhelő 2015. évi mértéke a bruttó bér 19,30 %-a.

A társadalombiztosítási járulékok betegbiztosítási járulékrésze családi biztosításra jogosít, amennyiben a munkavállaló házas- vagy törvényileg elismert élettársa, valamint a munkavállaló gyerekei 18 (kivételes esetben 25) éves korig nem állnak munkaviszonyban. A családi biztosítás kiterjed a munkavállaló Magyarországon élő házas- vagy törvényileg elismert élettársára és gyerekeire is.

A németországi munkavégzésre történő kiutazás után az egyéni munkavállaló köteles

- lakhelyét bejelenteni a lakhely szerint illetékes önkormányzatnál

- elektronikus adószámát kiváltani a lakhely szerint illetékes adóhivatalnál

- magával hozott személygépkocsiját átíratni, azaz német rendszámmal elláttatni

Részmunkaidős foglalkoztatási formák

A részmunkaidős („atipikus”) foglalkoztatás Németországban igen elterjedt forma. A mintegy 42 millió aktív keresőből több mint 6 millióan állnak részmunkaidős, illetve részbéres foglalkoztatási munkaviszonyban. A „minijob” vagy „midijob” kifejezés ma már a mindennapi beszélt nyelv szerves részét képezi, politikusok és közgazdászok gyakori témája a két foglalkoztatási forma előnyeinek és hátrányainak mélyreható elemzése.

„Minijob” vagy „midijob” keretében magyar munkavállalók is foglalkoztathatók.

Atipikus foglalkoztatás esetében a német szabályozások három részfoglalkoztatást különböztetnek meg, annak időtartamára vagy bérezésére tekintettel:

• Azt a munkaviszonyt, amely kezdési és befejezési időtartama alapján időben korlátozott, rövid idejű foglalkoztatásnak nevezik (kurzfristige Beschäftigung)

• Sokkal elterjedtebb foglalkoztatási forma a bérezés szempontjából a korlátozott, azaz a csekély bérű munkaviszony (geringfügig entlohnte Beschäftigung), vagy ismertebb nevén a „450-eurós-munkaviszony” (450- Euro-Job)

• A két fenti részmunkaviszony és a teljes körű munkaviszony között létezik még egy átmeneti szakasz, az ún. alacsony bérű munkakörök sávja, amely a havi 450 euró és a 850 euró közötti munkabért kínáló munkahelyek körét fedi le (Midijob).

Mindhárom foglalkoztatási formának a lényege, hogy kedvezőbb jövedelemadózási és társadalombiztosítási járulékfizetést kínál olyan munkavégzés esetében, amely nem igényel teljes munkaidős munkaviszonyt. A munkavállalók ugyanakkor ezekben a munkaviszonyokban nem részesülnek beteg- és nyugdíjbiztosításban.

„450-eurós-munkaviszony” (450-Euro-Job)

Xxxxx megítélése, hogy a munkaviszony valóban a csekély bérezésű foglalkoztatás alá esik, kizárólag a havi bér nagyságától függ. A havi bér, pótlékokkal együtt (pl. jutalom, 13. havi fizetés) nem lehet több 450 eurónál. Ha havonta változó a bér (pl. februárban 400 euró, márciusban 500 euró), a havi átlagot kell figyelembe venni. Ettől eltérő eset áll fenn, ha pl. a munkavállalónak alkalmanként és előre nem láthatóan egy betegség miatt kiesett kollégáját kell helyettesíteni.

A 450-eurós-munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók havi maximális munkaideje ugyan nincs meghatározva, de a 8,50 euró/óra minimálbér miatt havi átlagban 53 óránál több nem lehet.

Adók, tb-járulékok

A munkavállalónak a bére után sem SZJA-t, sem tb-járulékot nem kell fizetnie, azaz a bruttó 450 euró egyben nettó 450 euró.

A munkáltató a 450 euró után kb. 31 %-os adót és tb-járulékot fizet, amely az alábbiak szerint tevődik össze:

• 15 % nyugdíjbiztosítás

• 13 % betegbiztosítás

• 2 % általános adó*

• 0,7 % táppénz szolidaritási pénztár

• 0,14 % anyasági segély szolidaritási pénztár

• 0,04 % csődeljárás esetén segélyt nyújtó szolidaritási pénztár

• kötelező balesetbiztosítás (cégenként eltérően)

*a 2 % általános adó magában foglalja a béradót, a szolidaritási pótlékot valamint az egyházi adót, ez utóbbit abban az esetben is, ha a munkavállaló nem tagja egy vallási felekezetnek sem.

Nem kell megfizetni a 13 % betegbiztosítást, amennyiben a foglalkoztatott magánbiztosított.

Az adót és a járulékokat a munkáltató a Bundesknappschaft/Minijob-Zentrale-nak (Essen) fizeti meg, egyben oda jelenti be az alkalmazásban álló 450-eurós munkavállalóit.

450 eurós-munkaviszonyban, valamint akár párhuzamosan több ilyen csekély bérű munkaviszonyban bárki foglalkoztatható, akár van teljes munkaidős munkaviszonya, akár nincs.

Ha van teljes munkaidős munkaviszony: az első 450-eurós munkaviszony a munkavállaló részéről változatlanul mentesül a társadalombiztosítási járulékfizetés és az SZJA alól. Ezen túlmenően minden további 450-eurós munkaviszonyból származó jövedelmet a teljes munkaidős munkaviszonyból származó jövedelemhez kell számolni és a munkavállaló is teljes körűen fizeti a társadalombiztosítási járulékokat, kivéve a munkanélküli biztosítást, mert azt nem kell megfizetni ebben a munkaviszonyban. Több 450-eurós munkaviszony esetén az a munkaviszony lesz járulékmentes, amelyik először létesült. A 450-eurós munkaviszony nem létesülhet annál a munkáltatónál, amelyiknél a munkavállaló teljes munkaidős munkaviszonyban áll.

Ha nincs teljes munkaidős munkaviszony: ha a foglalkoztatottnak több 450-eurós munkaviszonya van és ezekből az összeadott jövedelme meghaladja a 450 eurót, kimerül a csekély bérezésű munkaviszony fogalma. A Minijob-Zentrale járulékfizetési kötelezettséget állapít meg és ezt közli a munkáltatóval. A

munkáltatónak azonban ebből nem keletkezik utólagos járulékfizetési kötelezettsége, mert nem tudhatott arról, hány csekély bérezésű munkaviszonya volt a foglalkoztatottjának.

Rövid idejű munkaviszony (kurzfristige Beschäftigung)

Rövid idejű munkaviszony akkor áll fenn, ha a foglalkoztatottat egy naptári évben maximum 2 hónapig, vagy összesen maximum 50 munkanapig alkalmazzák. A kéthónapos mérési időt akkor alkalmazzák, ha a munkavállaló hetente legalább 5 napot dolgozik. Egyéb esetekben a ledolgozott napokat számolják össze, amely éves szinten 50 nap lehet.

A két hónap vagy 50 nap után kifizetett bér nagysága nem mérvadó, azonban, ha a havi kereset túllépi a 450 eurót, a Minijob-Zentrale vizsgálatot kezdeményezhet annak megállapítására, hogy a foglalkoztatott munkavégzése nem „hivatásszerű-e”, azaz nem váltható-e ki teljes körű foglalkoztatással.

Amennyiben több rövid idejű munkavégzés történik egy éven belül, akkor azok összessége nem haladhatja meg a két hónapot, illetve az 50 munkanapot. Ha a foglalkoztatás a két hónapot/50 napot előre nem látható okok miatt túllépi, a túllépés napjától teljes körű járulékfizetési kötelezettség lép fel mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló részére. Ha előre látható az időkeret túllépése, akkor a biztosítási kötelezettség attól a naptól áll fenn, amikortól megállapítható a túllépés.

Adók, tb-járulékok

• nincs nyugdíjbiztosítás

• nincs betegbiztosítás

• nincs általános adó

• 0,7 % táppénz szolidaritási pénztár

• 0,14 % anyasági segély szolidaritási pénztár

• 0,04 % csődeljárás esetén segélyt nyújtó szolidaritási pénztár

• kötelező balesetbiztosítás (cégenként eltérően)

Az SZJA megfizetése kétféle módon történik: a munkavállaló vagy a 25 %-os átalányadó megfizetését választja, vagy az adóbesorolása szerinti ténylegesen fizetendő összeget fizeti meg.

Alacsony bérű munkaviszony (Midijob)

A havi 450 euró és a 850 euró közötti munkabért kínáló munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók részére ez kedvező foglalkoztatási forma. Lényege, hogy a 450 eurós határt túllépő fizetés esetén fokozatosan nő a társadalombiztosítási járulékoknak a munkavállaló részéről megfizetendő összege, egészen 850 euróig, amikor is belép a teljes körű tb-járulékfizetési kötelezettség (21 %). 451 euró esetén a járulék mértéke még 4 %, amely fokozatosan emelkedik 21 %-ig. Itt kell

megjegyezni, hogy a 450-eurós munkaviszonnyal és a rövid idejű munkaviszonnyal ellentétben, ha a Midijob mellett teljes munkaidőben történő munkaviszony is van, a 450 eurón fölötti bérért már a teljes, 21 %-os járulékot kell fizetni.

A személyi jövedelemadó megállapítása kizárólag a munkavállaló adóhivatali besorolása alapján történik.

Fontos tudnivalók mindhárom foglalkoztatási forma esetén

• Mind a 450-eurós munkaviszonyban, mind pedig a rövid idejű munkaviszonyban a foglalkoztatottat betegsége esetén 42 napig megilleti a teljes bére, amelyet a munkáltatótól kell megkapnia. Ezt az igényét azonban csak akkor érvényesítheti, ha a betegség előtt legalább egy hónapig volt megszakítás nélkül az adott cég foglalkoztatottja.

• Nem kötelező, a munkavállaló azonban ragaszkodhat ahhoz, hogy a munkaviszonyról munkaszerződés is készüljön. A munkaszerződés fontos pontjai: a munkaviszony ideje, feltüntetve, hogy az alkalmazás határozott vagy határozatlan idejű, a munkavégzés helye, a munkakör megnevezése, a munkabér, a napi munkaidő hossza, a szabadság, felmondási feltételek.

• Ünnepnapok: ha a munkavégzés ünnepnapra esik, a munkavállalónak jár az aznapi bére. Az ünnepnapon történő munkavégzésért a munkavállalónak a munkabérén túl akkor jár pótlék, ha azt tarifaszerződés írja elő, vagy pedig a munkáltató az egyéb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak is fizeti.

• Felmondás: rendszerint 4 hét a felmondási idő, hosszabb munkaviszony esetén a felmondási idő növekszik.

• Szabadság: éves munkaviszony esetén 4 hét fizetett szabadság jár, rövidebb munkaviszony esetén ez az idő arányosan csökken (pl. ha egy munkavállaló csak heti 3 napot dolgozik, akkor 4 hét x 3 nap = 12 nap szabadság jár).

Speciális tudnivalók

A cégek adóztatása - Németország

A németországi tevékenység megkezdése előtt feltétlenül tájékozódni kell a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményről, annak tartalmáról.

A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettő adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten 2011. február 28. napján aláírt Egyezményt a 2011. évi LXXXIV. törvényben hirdették ki.

A magyar cégek németországi tevékenysége szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az Egyezmény 5. cikke szerinti telephely meghatározása.

E cikk szerint telephelynek minősül az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amelyen keresztül a vállalkozás a tevékenységét – részben vagy egészben – folytatja. A telephely jellemzően az üzletvezetés helye, de telephelynek minősülhet a fióktelep, az iroda, a mely és az építési, szerelési munkálatok helye is.

Telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azt a vállalkozást, amely a másik államban olyan független képviselővel rendelkezik, aki a vállalkozás nevében szerződéseket köthet. Ezen túl a telephelynek tartósnak kell lennie, azaz mind helyben, mind időben meghatározott mértékű állandósággal kell bírnia. Egyrészt tehát az üzlet helyének azonos helyen kell maradnia, másrészt meghatározott hosszúságú időszakban – ami a nemzetközi gyakorlat szerint kb. 6 hónap, de egyes egyezmények ettől eltérhetnek – fenn kell állnia ahhoz, hogy telephelynek minősülhessen.

Kiemelendő, hogy a magyar-német egyezményben pl. „az építési terület vagy az építkezési, szerelési munkálatok telephelyet keletkeztetnek, de csak ha tizenkét hónapnál tovább tartanak.

A telephely létesítése fontos jelentőséggel bír az adózás szempontjából.

A Németországban tevékenykedő magyar cégek jelentős hányada állandó, de nem önálló – „anyacégtől” független - telephellyel rendelkezik.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy 2010. januártól a magyar vállalkozás németországi telephelye is kapcsolt vállalkozásnak tekintendő a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek megfelelően.

Eszerint kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni:

- a magyar vállalkozásokat és külföldi telephelyeiket,

- valamint a magyar cégek külföldi telephelyét és azokat a személyeket,

- amelyek közvetve, vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkeznek a telephelyben,

- amelyekben a külföldi telephely közvetve, vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkezik,

- illetve amelyekben valamely harmadik személy közvetve, vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkezik.

A társasági adóhoz és az osztalékadóhoz kötődő kérdésekben a megváltozott tartalmú kapcsolt vállalkozás definíciónak megfelelően kell kötelezettségeiknek eleget tegyenek a cégek.

A kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a társasági adóról szóló törvény 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő abban az esetben, ha az alkalmazott ár (transzferár) eltér a szokásos piaci ártól.

A 22/2009. (X.16.) PM rendelet a kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget ír elő,

amely nem terheli a Társasági adótörvény 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozásokat.

Amennyiben az „Egyezmény” szerint Németországban megvalósul a telephely fogalma, az ott elért nyereség adóztatási joga Németországot illeti.

Az adóköteles nyereséget általában közvetlen módszerrel számítják ki, ami azt jelenti, hogy a német előírások szerint könyvelést kell vezetni, amelyet évente mérlegkészítés zár le. A mérlegbe a németországi gazdasági tevékenység tartozik bele, ugyanakkor a cégnek lehetősége van azoknak a magyarországi költségeknek a mérlegbe történő beállítására, amelyek a németországi telephely működésével összefüggésben merültek fel. A németországi munkával kapcsolatos hazai közvetlen költségek teljes mértékben, az általános költségek pedig arányosítással számolhatók el.

Magyarországon pedig a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelkhető költségeket és ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel össszegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket. (Xxx a kettős adózás elkerülése 28 §-ában leírtak szerint.)

Amennyiben a kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint az adóztatás Németországot illeti meg, az alábbi adók vethetők ki a magyar cégekre:

1. Iparűzési adó

2. Társasági adó

3. Szolidaritási pótlék

4. Általános forgalmi adó (ÁFA)

1. Iparűzési adó

Ezt az adót azok az önkormányzatok vetik ki, amelyek illetékességi körében a magyar cég a tevékenységét végzi. Az önkormányzatok különböző adómértéket határozhatnak meg, s ezzel élnek is.

Az adóalapot az adózás előtti nyereség képezi, melyet 7-14 % közötti adómérték terhel.

Veszteség esetén nem vetnek ki iparűzési adót.

2. Társasági adó

Ezt az adót a Finanzamt szedi be a szövetségi köztársaság és az egyes tartományok részére. Az adó mértéke jelenleg 15 %. A társasági adó alapját iparűzési adó levonása utáni nyereség képezi (adózás előtti nyereség – iparűzési adó = társasági adó alapja). Veszteség esetén nem vetnek ki társasági adót.

A két adónem (társasági adó, iparűzési adó) tekintetében az előző évi nyereséget alapul véve adóelőleget kell fizetni, hasonlóan az érvényes magyarországi gyakorlathoz.

3. Szolidaritási pótlék

Az adó mértéke jelenleg a kivetett társasági adó 5,5 %-a.

4. Általános forgalmi adó (ÁFA)

A magyar cégek németországi tevékenysége után kiállított számlák alapvetően ÁFA-kötelesek, melynek általános mértéke 19 %.

A külföldi vállalkozásokra ugyanakkor eltérő ÁFA-előírások vonatkoznak.

Külföldi vállalkozásnak tekinthető az a vállalkozás, amelynek telephelyét nem jegyezték be a németországi cégjegyzékbe.

a) Nem önálló telephely

Építőipari szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalkozások, függetlenül attól, hogy van-e németországi bejelentett állandó, nem önálló telephelyük vagy nincs, nettó számlát kötelesek kiállítani, az általános forgalmi adót pedig a német megrendelő fizeti be. A magyar cég a számlán fel kell tüntesse, hogy a németországi ÁFA- törvény (UstG) 13/b §. alapján a számla címzettje köteles az ÁFÁ-t kimutatni és a Finanzamt-nak befizetni.

Nem építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozások, amennyiben van németországi bejelentett állandó, nem önálló telephelyük, bruttó számlát kötelesek kiállítani és az általános forgalmi adót is ők fizetik be.

Ha nincs bejelentett nem önálló telephelyük, akkor csak nettó számlát állíthatnak ki, az általános forgalmi adót pedig a német megrendelő fizeti be. Ez esetben a számlán fel kell tüntesse, hogy a németországi ÁFA-törvény (UstG) 13/b §. alapján a számla címzettje köteles az ÁFÁ-t kimutatni és a Finanzamt-nak befizetni.

Bizonyos korlátozás mellett a magyar cégeknek lehetőségük van a nevükre kiállított ÁFÁ-s számlákból az ÁFÁ-t visszaigényelni. Ezt a visszaigénylési eljárást a bonni székhelyű Szövetségi Pénzügyi Hivatalnál, kivételes esetekben pedig a magyar cégek adóztatásában központilag illetékes Nürnbergi Pénzügyi Hivatalnál lehet kezdeményezni.

b) Önálló telephely

A németországi cégjegyzékbe bejegyzett önálló telephely az ÁFA törvény szempontból teljes mértékben németországi cégnek tekinthető. Ebből adódik az, hogy a német cégekre is hatályos ÁFA előírások érvényesek rájuk. Ez esetben a számlákat a német megrendelő részére ÁFA-tartalommal kell kiállítani. A német megrendelő a számla bruttó összegét egyenlíti ki a magyar cégnek. A magyar cég az ÁFÁ-t, a neki számlázott ÁFA összegek levonása után, a telephelye szerint illetékes Finanzamt-nak köteles továbbutalni.

Személygépkocsi használata

Magyar rendszámú személygépkocsi használata Németországban

2014. januártól a kiküldött munkavállalók németországi lakhelye szerinti adóhivatal helyett a vámhivatalok feladata lett a magyar rendszámú személygépkocsik németországi jogos használatának ellenőrzése.

Alapszabály, hogy német lakhellyel rendelkező személy a saját tulajdonában lévő személygépkocsit köteles átiratni a lakhelye szerinti rendszámra. Kiküldött munkavállalók esetében azonban a törvény mentességet ad annyiban, hogy a személygépkocsi adó megfizetése esetén a rendszámcserétől el lehet tekinteni. Ilyen esetben fel kell keresni a lakhely szerint illetékes vámhivatalt, be kell jelenteni a magyar rendszámú gépkocsi átmeneti németországi használatát, majd a vámhivatal értesítése után be kell fizetni az adót.

Német rendszámú személygépkocsi használata Magyarországon

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a 2011. júliusában kiegészült a 25/B §-al, amely a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályokat tartalmazza.

A 25/B §. szerint lehetőség van 30 napig a külföldi rendszámú járművel közlekedni Magyarország területén, ha annak tulajdonosa (üzembentartója) a jármű birtokba adása időpontját, valamint a használati jogosultság időtartamát megjelölve - okiratba foglalt - nyilatkozatával ehhez hozzájárulását adta.

Meghatalmazás minta:

Vállalkozási feltételek Ausztriában

A CSSZ a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áramlása fejezetei alapján számos EU-tagország, így Ausztria is, átmeneti korlátozásokkal élt meghatározott időszakra ezen EU-alapjogok gyakorlásában.

Az átmeneti korlátozás 2011. május 1-jétől megszűnt.

2011 májusától teljes mértékben megnyílt a lehetőség a magyar munkavállalók ausztriai foglalkoztatására, megszűnt a munkavállalási engedély kötelezettség. Ugyanakkor bizonyos tevékenységek végzése, valamint a munkavállalók kiküldése bejelentés köteles.

2011. május 1-jétől minden határon átnyúló szolgáltatás a szolgáltatások szabad áramlása keretében engedély nélkül végezhető Ausztriában. Ugyanakkor Ausztriában szabályozott tevékenység folytatásakor (valamennyi építőipari tevékenység ide tartozik!) a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szintén bejelentés köteles.

Tevékenység bejelentése

Az osztrák iparűzési rendelet megkülönbözteti a szabadon végezhető és az engedélyhez (többnyire mestervizsgához) kötött, ún. szabályozott tevékenységeket.

Szabályozott (engedélyhez kötött) tevékenységek Ausztriában az 1994. évi iparűzési rendelet 94. §-a alapján

(Gewerbeordnung 1994)

1. Arany- és ezüstműves

2. Asztalos, modellkészítő, hajógyártó, bognár, faesztergályos, faszobrász

3. Bádogos, rézműves

4. Biztonsági szakember, biztonságtechnikai központ

5. Biztonsági szakipar (hivatásos nyomozás, őrzésvédelem)

6. Biztosítás-közvetítés (biztosítási ügynök, biztosítási alkusz, biztosítási tanácsadás)

7. Cipőkészítés

8. Cukrászipar, beleértve a mézeskalács-készítést, kandírozott gyümölcs- készítést, fagyasztott cukrászipari termék- és csokoládégyártást

9. Elektrotechnika, villanyszerelés

10. Életmód- és szociális tanácsadás

11. Értékpapír-közvetítő

12. Emlékmű-, homlokzat- és építménytakarítás

13. Faépítő- ácsmesterség,

14. Fegyvergyártás és kereskedelem

15. Felülettechnika, fémdíszítés

16. Fém- és gépipari fémtechnika

17. Festés, mázolás, aranybevonás, táblakészítés

18. Fogtechnikus

19. Fodrászat, parókakészítés

20. Fűtéstechnika, légtechnika

21. Gabonamolnár

22. Gáz- és szaniter technika

23. Stukkózó és szárazépítő

24. Gyógyászati termékek előállítása, kölcsönzése, kereskedelme

25. Gyógyszer- és mérgező anyaggyártás, gyógyszer nagykereskedelem

26. Hallásspecialista (hallókészülékek forgalmazása)

27. Hentes (kisipar)

28. Hivatásos fényképész

29. Hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelés

30. Hűtés- és klímatechnika

31. Idegenvezetés

32. Illatszer-kereskedelem

33. Ingatlankezelés (ingatlanügynökség, házkezelés, építtetés)

34. Villamos gépgyártás, irányítástechnika, automatizálás

35. Járműtechnika, karosszériagyártás, beleértve a karosszériahegesztést és lakkozást

36. Kályha- kandallóépítés

37. Kéményseprés

38. Kerámia-, kerámialap fektetés és csempézés - hidegburkolás

39. Kertészet, virágkötészet

40. Kontaktlencse-optikus

41. Kozmetikai termékek gyártása

42. Kozmetikus, szépségápoló

43. Kőfaragás

44. Kőburkolat-készítő

45. Könyvkötészet, dísztok- és kazettakészítő

46. Építőmester, kőműves, kútfúrás

47. Építőipari kivitelező - épületek és építmények kivitelezése, résztevékenységek: kőműves, betonépítő, földmunka, vasbetonszerelő

48. Lábápoló

49. Masszőr

50. Mérnökirodai tevékenység

51. Munkaerő-kölcsönzés

52. Munkaerő-közvetítés

53. Műanyag-feldolgozás

54. Női-, férfi ruhakészítés, alsóneműgyártás

55. Bőrdíszműves, övkészítő, beleértve a járművek bőrkárpitos munkáit, bőr kiegészítők gyártását és bőrtáska készítését

56. Nyomdászat, nyomdaforma gyártás

57. Látszerész, optikus kisipar

58. Órás kisipar

59. Hangszerkészítő orgona-, harmonika-, zongoragyártás, pengetős-, fúvós hangszergyártás

60. Gyógyászati segédeszközök (kötöző anyagok, fűzők, ortopédiai termékek készítése

61. Ortopéd cipő-készítés

62. Melegburkoló, parkettás

63. Pékség

64. Követelésbehajtás

65. Pirotechnikai termékek, gyújtóanyagok, robbanószerek gyártása, amennyiben nem a lőszer- és robbanószer gyártási törvény hatálya alá esnek, valamint e termékekkel való kereskedelem

66. Robbantás

67. Kártevőirtás

68. Szállítmányozás, beleértve a szállítmányozási ügynökségeket

69. Szűcsipar, bőrruházat

70. Tapétázás, dekoratőr

71. Távközlési elektronika

72. Tejtechnológia

73. Temetkezés

74. Tetőfedés

75. Textiltisztítás

76. Utazási iroda

77. Üveges, üvegburkoló és síküvegcsiszoló, öblösüveg csiszoló, öblösüveg nemesítés, üveghangszer gyártás

78. Pénzügyi (befektetési, vagyonkezelői) tanácsadás

79. Vállalati tanácsadás

80. Vegyi laboratóriumok

81. Vendéglátóipar

82. Vulkanizáló

Az Ausztriában iparűzési engedélyhez kötött tevékenységek esetében a tevékenység ausztriai gyakorlásához igazolni kell a megszerzett szakmai ismereteket, illetve a szakmai gyakorlatot.

Különbséget kell azonban tenni az Ausztriában letelepedve történő iparűzés, és a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységek folytatása között, amelyre különböző feltételek vonatkoznak.

Iparűzési feltételek határon átnyúló szolgáltatás esetén

Amennyiben a tevékenység Ausztriában a szabad iparűzés hatálya (freies Gewerbe) alá van besorolva, akkor a tevékenység Ausztriában szabadon folytatható. A vállalkozásnak azonban a helyszínen hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy Magyarországon bejelentett létező vállalkozás (3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a kivonatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából + német fordítását a helyszínen kell tartani).

Amennyiben az Ausztriában a szabályozott iparűzés hatálya alá tartozó tevékenység Magyarországon is szabályozott, vagy regisztrációhoz kötött, akkor szükség van magyar hatósági igazolásra. Ezt az igazolást az építőipari tevékenységek esetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésügyi Regisztrációs Irodája (xxx.xxxx.xx) állítja ki.

Amennyiben az Ausztriában a szabályozott iparűzés hatálya alá tartozó tevékenység Magyarországon nem szabályozott, vagy nincs regisztrációhoz kötve, akkor elegendő annak az igazolása, hogy a vállalkozás Magyarországon már legalább két éve folytatja a tevékenységet. (Ez általában a cégkivonattal, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásából való kivonattal igazolható). Amennyiben ez kezdő vállalkozás esetén nem állna fenn, akkor a vállalkozás vezetőjének a szakképesítését kell igazolni. Azaz igazolni kell, hogy a vállalkozás rendelkezik olyan Magyarországon megszerzett szakképesítéssel rendelkező vezetővel, ami a vállalkozást Magyarországon az adott tevékenység folytatására feljogosítja (pl. mesterlevél, főiskolai diploma).

A szabályozott iparűzés hatálya alá eső szolgáltatás nyújtása Ausztriában bejelentés köteles, az ehhez szükséges formanyomtatvány a Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium alábbi honlapjáról letölthető:

xxxx://xxx.xxxxx.xx.xx/Xxxxxxxxxxx/Xxxxxxx/Xxxxxx/XxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXxx ernehmenausanderenEUEWR-Staaten.aspx

Gazdasági társaságok részére: xxxx://xxx.xxxxx.xx.xx/Xxxxxxxxxxx/Xxxxxxx/Xxxxxxxxx/Xxxxxx%00-

%20Formular%20juristische%20Person.pdf

Egyéni vállalkozók részére: xxxx://xxx.xxxxx.xx.xx/Xxxxxxxxxxx/Xxxxxxx/Xxxxxxxxx/Xxxxxx%00-

%20Formular%20physische%20Person.pdf

A szolgáltatásnyújtás bejelentésének az elfogadásához a formanyomtatvány szerint mellékelni kell az alábbi dokumentumok másolatát és hiteles német fordítását:

• három hónapnál nem régebbi cégkivonat (egyéni vállalkozók esetén kivonat az egyéni vállalkozói nyilvántartásból)

• igazolást arról, hogy a kérelmező a székhelye szerinti országban jogosult a tevékenység végzésére (építőipari tevékenység esetén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építőipari kivitelezői vállalkozások nyilvántartásában való regisztrációról igazolás)

• Építőmester, építőipari kivitelező és ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek esetén (hasonlóan az osztrák építőipari vállalkozásokhoz) másolatban mellékelni kell egy magyar, vagy osztrák biztosítótársaság által kiállított biztosítási kötvényt a szakmai felelősségbiztosítás (Berufshaftpflichtversicherung) megkötéséről az alábbi tartalommal (német fordítást is mellékelni kell):

o Az éves teljes biztosítási fedezeti összegnek 2.000.000 Euró éves forgalom alatt 1.500.000 Eurónak, ezt meghaladó forgalom esetén

3.000.000 Eurónak kell lennie.

o A kötvény emellett az esetlegesen okozott személyi vagy vagyoni kárra, káreseményként 1.000.000 Euró kárösszegre legyen kiállítva, az önrész mértéke maximum 5% lehet.

• bizonyos szakmák esetén (pl. vagyonvédelmi elektromos berendezések szerelése, fegyverkereskedelem, -javítás, őrző-védőszolgáltatás) az ügyvezető erkölcsi bizonyítványa

Azon nem szabályozott tevékenységek esetében, amelyek nincsenek bejelentéshez kötve, a szolgáltatásnyújtás azonnal megkezdhető, a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében viszont meg kell várni a bejelentésnek az illetékes hatóság általi visszaigazolását.

A határon átnyúló és bejelentéshez kötött szolgáltatásnyújtást, annak megkezdése előtt a fenti formanyomtatvány alkalmazásával, be kell jelenteni a Tudományos, Kutatási és GazdaságiMinisztérium illetékes osztályánál (Bundesministerium für Wissenschaft, Forschung und Wirtschaft). Ez a bejelentés (Dienstleistungsanzeige) arra jogosítja fel a magyar vállalkozást, hogy a bejelentés visszaigazolásától számított 12 hónapig (naptári évtől függetlenül) alkalmanként és átmeneti jelleggel határon átnyúló szolgáltatást nyújtson Ausztriában.

Gyakorlati tudnivalók

Az Osztrák Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium elfogadja a nyomtatvány elektronikus benyújtását. A bejelentő formanyomtatvány bal alsó sarkában található e-mail címre (xxxx@x0x.xxxxx.xx.xx) kell elküldeni az aláírt és beszkennelt bejelentő nyomtatványt, a kért mellékletek és fordításuk csatolásával. A bejelentés természetesen postai úton is benyújtható az alábbi címen:

Bundesministerium für Wissenschaft, Forschung und Wirtschaft Abteilung I/5a

Stxxxxxxxx 0

1011 Wien

A bejelentés díj- és térítésmentes.

A formanyomtatvány 3-5 oldalán található a 81 szabályozott tevékenység megnevezése, ajánlatos a tevékenység megnevezésekor az itt használt kifejezések szó szerinti alkalmazása. Egy formanyomtatványon adott esetben több tevékenység is bejelenthető (pótlapon). A tevékenység megkezdésének az időpontját is meg kell adni, ebben az esetben a megfelelő rovatba a Magyarországon is regisztrációhoz kötött tevékenységek esetén a magyar hatósági regisztráció (pl. MKIK-KIVREG) időpontját kell beírni.

A szolgáltatás bejelentését az ún. szolgáltatási regiszterben rögzítik (Dienstleistungsregister). A szolgáltatási regiszter interneten

xxxxx://xxx.xxxxx.xx.xx/Xxxxxx/XxxxxxXxxxxxx.xxxx is elérhető és a cég nevéből egymást követő legalább 5 karakter megadásával ellenőrizhető a bejegyzés megtörténte, valamint annak érvényessége.

A szolgáltatásnyújtás bejelentését követő 15. naptól kezdve várható, hogy a vállalkozás felvételre kerül a szolgáltatási regiszterbe.

Amennyiben a vállalkozás a 12 hónap leteltét követően továbbra is szeretné ausztriai tevékenységét folytatni, akkor a bejelentést az erre a célra kidolgozott formanyomtatványon meg kell újítani:

xxxx://xxx.xxxxx.xx.xx/Xxxxxxxxxxx/Xxxxxxx/Xxxxxxxxx/Xxxxxx%00-

%20Formular%20Erneuerung.pdf

Építészek, mérnökök határon átnyúló szolgáltatásnyújtásával, illetve ausztriai letelepedésével kapcsolatos tudnivalók

Az önálló vállalkozóként tevékenykedő építészek, mérnökök esetében a szolgáltatásnyújtást, illetve a letelepedést szintén be kell jelenteni. A bejelentéssel kapcsolatban a két ország szakmai kamarái az illetékesek.

Ausztriában az ügyeket az összevont Építész és Mérnöki Kamara (Bundeskammer der Architekten und Ingenieurkonsulenten) tartományi szinten illetékes szervezete kezeli.

Az önálló építészekre, mérnökökre vonatkozó szabályozás, valamint a tartományilag illetékes alszervezeteik elérhetőségei a kamara honlapján német és angol nyelven az alábbi linkről érhetők el: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxx/xxxxxx- international/architekten-innen/berufszugang-in-oesterreich/content.html

Fontos tudnivaló, hogy a magyar oldalról szükséges egyes igazolások kiadására építészek esetében kizárólag a Budapesti Építész Kamara, szakági mérnökök esetében pedig kizárólag a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara illetékes.

Iparűzési feltételek Ausztriában letelepedve (vállalkozást alapítva)

Amennyiben a vállalkozást ausztriai bejegyzett vállalkozás formájában akarják működtetni, akkor szabad iparűzés esetén ez minden szakképesítési igazolás nélkül megtehető.

Szabályozott iparűzés esetén (valamennyi építőipari tevékenység ide tartozik!) a cég ügyvezetőjének személyesen(!) igazolnia kell iparűzési jogosultságát, azaz a tevékenység gyakorlására vonatkozó feltételek fennállását.

Ez magyar ügyvezető alkalmazása esetén azt jelenti, hogy a szükséges magyarországi szakképesítést, ill. szakmai gyakorlatot Ausztriában el kell elismertetni, illetve egyenértékűként elfogadtatni.

Az iparűzési jogosultság igazolására, illetve az iparűzési engedély (Gewerbeberechtigung) kiadására 2012. november 15. óta a vállalkozás székhelye szerinti tartományi kormányhivatal iparűzési részlege illetékes.

A magyarországi szakképesítések és szakmai gyakorlatok igazolása a Magyar Ekvivalencia és Információs Központon (MEIK) keresztül intézhető. A legtöbb kézműves (építőipari) szakma esetében ez az egyedüli magyar hatóság jogosult másik uniós tagállam hatóságai részére ezirányú igazolás kiadására. Fontos tudnivaló, hogy a MEIK csak magyarországi elismert képzésről (OKJ-ban szereplő) állít ki hatósági igazolást. (Részletes tájékoztatás a hatóság honlapján található – xxx.xxxxxxx.xx Képesítések elismerése rovatban).

Idegenrendészeti előírások

A kiküldött magyar állampolgárságú munkavállalók Ausztria területén külön engedély nélkül tartózkodhatnak.

Az ausztriai tartózkodás során, a megérkezést követően, de legkésőbb a 3. napon be kell jelentkezni a lakhely szerint illetékes önkormányzat népesség-nyilvántartó részlegénél. A bejelentkezés erre kidolgozott formanyomtatványon történik (Meldezettel), a személyi igazolvány, vagy útlevél egyidejű bemutatásával. Csoportos szállás igénybevételekor a szálláson vezetett lakónyilvántartás alapján történik a bejelentkezés.

Három hónapnál hosszabbra tervezett ausztriai tartózkodás esetén legkésőbb négy hónappal az ausztriai tartózkodás megkezdése után a körzeti (kerületi) önkormányzatnál kérvényezni kell az ausztriai tartózkodásra feljogosító igazolást (Anmeldebescheinigung für EWR-Bürger).

Kiküldött munkavállalók bejelentése

Ha egy magyar vállalkozás saját munkavállalóival határon átnyúló szolgáltatást végez Ausztriában, akkor a kiküldött munkavállalóit legkésőbb egy héttel a munka megkezdése előtt be kell jelentenie a „központi koordinációs hivatal”-nál (Zentrale Koordinationsstelle – ZKO), a ZKO-nál.

A munkavállalók bejelentése kizárólag elektronikus ügyintézéssel intézhető az osztrák pénzügyminisztérium honlapján:

xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxxxx/xxx/xxxxxxx.xxx?xxxXXX.0.0 001.1.83288&sol_createclass=COO.3000.550.1.501535&dx=COO.1.1001.1.83191

Minden egyes munkavállalót külön kell bejelenteni. A bejelentésen az alábbi adatokat kell megadni:

1. a munkáltató neve és címe

2. a munkáltató megbízottjának neve

3. a belföldi (osztrák) megrendelő (fővállalkozó) neve és címe

4. az Ausztriába kiküldött munkavállalók neve, születési adatai és társadalombiztosítási azonosító jele, valamint állampolgársága

5. az ausztriai foglalkoztatás várható kezdete és időtartama

6. az egyes munkavállalóknak járó munkabér nagysága

7. az ausztriai foglalkoztatás helye (pontos építési helyszín)

8. ha a kiküldetési irányelvek szerint építőipari tevékenységről van szó, akkor a tevékenység és annak végzésére kiküldendő munkavállalók szakmák szerinti felsorolása

A bejelentést a hivatal megvizsgálja, visszaigazolja, vagy semmisnek nyilvánítja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kiküldetés nem felel meg a vonatkozó osztrák előírásoknak.

A szolgáltatásnyújtás ideje alatt a vállalkozás megbízottjának a bejelentés egy másolati példányát magánál kell tartania a foglalkoztatás helyszínén.

A ZKO a bejelentés egy-egy másolati példányát megküldi:

- az illetékes osztrák társadalombiztosítási pénztárnak

- az építőipari szabadságpénztárnak (BUAK)

- a munkavédelmi felügyelőségnek (Arbeitsinspektorat)

Nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség a rövid ideig tartó tevékenységekre, amelyek az egynapos ausztriai munkavégzést nem haladják meg, és amelyekre nem vonatkoznak az osztrák bér- és társadalombiztosítási járulékfizetési vagy idegenrendészeti előírások (pl. rövid karbantartási munkák, áru- vagy anyagszállítás, üzleti megbeszélések). Ez alól az építőipari tevékenységek kivételt képeznek, ebben az esetben a munkavállalók már az első naptól kezdve bejelentés kötelesek.

Foglalkoztatói igazolás (Dienstzettel)

A magyar munkaszerződés mellett (ha nincs lefordítva németre) az ausztriai munkavégzés során a kiküldött magyar munkavállalóknak rendelkezniük kell egy, a munkáltató által kiállított ún. foglalkoztatói igazolással, és állandóan maguknál tartaniuk. Ennek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

1. a munkáltató neve és címe

2. a munkavállaló neve és címe

3. a munkaviszony kezdete

4. a munkaviszony vége (határozott időre szóló munkaszerződés esetén)

5. a felmondási idő hossza, kezdete

6. társadalombiztosítási szám

7. fizetési, szabadságolási és munkaidő szabályozás

8. adott esetben az alkalmazandó kollektív szerződés (bértarifa-szerződés)

Kiküldött munkavállalók bérezése

A munkavállalókat az ausztriai kiküldetés és foglalkoztatás során az ausztriai munkavállalókkal azonos bérezésben kell részesíteni (besorolásuknak megfelelő ágazati minimálbért figyelembe véve). Ez nemcsak az alap órabérre vonatkozik, hanem az egyéb, az egyes osztrák törvényekben és kollektív szerződésekben rögzített javadalmazások biztosítására is. Így pl. az osztrák munkavállalók javadalmazásához tartozik a 13. és 14. havi munkabér is.

A kiküldetéshez kapcsolódó egyéb juttatások, például a természetbeni juttatás (szállásköltség, étkezési hozzájárulás, utazási költségek stb.) nem képezhetik a minimálisan kifizetendő órabér részét.

Az egyes munkavállalók bérezésére vonatkozó kollektív szerződések és a hatályos bértáblák az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) honlapjáról a munkavégzés helyszíne szerinti tartomány és a végzendő tevékenység megadásával érhetők el:

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/Xxxxxxxxx?xxxxxxxxxXX/xxxxx&xxXX_0

A törvényesen előírt, vagy kollektív szerződések által rögzített bérek alatti bérezési gyakorlatot 2011. május 1. óta, a Bér- és Szociális Dömping Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx szóló törvény (LSDB-G) hatályba lépését követően szigorúan ellenőrzik és szankcionálják.

A külföldi, Ausztriába kiküldött és ez által az osztrák törvényes társadalombiztosítási pénztár hatálya alá nem eső munkavállalók bérezési feltételeinek betartását a pénzügyi rendőrség (Finanzpolizei) ellenőrzi, együttműködve a bécsi területi betegbiztosítási pénztárnál létrehozott és a bér- és szociális dömping elleni védekezésre szakosodott kompetenciaközponttal.

A pénzügyi rendőrség mellett, építési szolgáltatásnyújtók esetében, az Építőipari Szabadságpénztár (BUAK) is jogosult a bérek ellenőrzésére és azok be nem tartása esetén a feljelentés megtételére.

A munkáltatók a helyszíni (általában komplex) munkaügyi ellenőrzés során kötelesek együttműködni az ellenőrzést végző szervekkel, egyben a bérfizetés ellenőrzéséhez kötelesek lehetővé tenni:

• a szükséges dokumentumokba (pl. munkaszerződés, munkaidő- nyilvántartás, bérnyilvántartás, bérkifizetési igazolások, banki átutalások másolatai) történő betekintést,

• kérésre a bemutatott okmányokból költségtérítés nélkül másolatot készíteni és átadni.

A külföldi munkáltatók kötelesek továbbá az ellenőrzéshez szükséges bérfizetési dokumentumokat német nyelven a foglalkoztatás ideje alatt a munkavégzés helyszínén tartani. Az egy napon belüli váltakozó munkahely esetén a bérfizetési dokumentumokat az aznapi első munkahelyen kell tárolni. Amennyiben ez aránytalan terhet róna a munkáltatóra, akkor a bérfizetési dokumentumokat Ausztria területén kell tárolni és a pénzügyi rendőrség kérésére 24 órán belül rendelkezésre kell bocsátani. A pénzügyi rendőrségnek széles körű felhatalmazása van arra is, hogy belépjen a dokumentumok tárolási helyére, információkat gyűjtsön és betekintsen azokba.

Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalók

A „Werkvertrag” jellegű, kiküldetési formában bonyolított megbízások Ausztriában bizonyos esetben munkaerő-kölcsönzésnek minősülnek, ebben az esetben azonban a kiküldetésnél alkalmazottnál szigorúbb, további adminisztratív követelmények vannak érvényben.

A kiküldetést az alábbi esetben minősítik munkaerő-kölcsönzésnek, amikor a magyar vállalkozás a munkavállalóit szerződés alapján kölcsön adja munkavégzésre egy osztrák vállalkozásnak, de

• a magyar vállalkozás kiküldött munkavállalói nem állítanak elő az osztrák megbízó által előállított termékektől különböző terméket, vagy

• munkájukat többségében nem a kiküldő magyar vállalkozás által rendelkezésre bocsátott szerszámokkal és anyaggal végzik, vagy

• a kiküldött munkavállalók foglalkoztatása az osztrák foglalkoztatónál szervezetileg betagozódva, az osztrák foglalkoztató szakmai irányítása és felügyelete alatt történik, vagy

• a magyar vállalkozás nem felelős a munkavállalói által elvégzett teljesítményért.

Xxxxx az eldöntése, hogy munkaerő-kölcsönzésről van-e szó, nem a szerződéses jogviszonytól (formai körülményektől) függ, hanem a végzett tevékenység gazdasági tartalmának a gyakorlati megítélésétől.

A fenti körülmények fennállása esetén különösen az alábbi szempontokra kell ügyelni:

• Munkavédelmi szempontból a megbízó vállalkozásra fog hárulni a felelősség (szakmai irányítási és felügyeleti jogkör átengedése miatt).

• Ügyelni kell arra is, hogy a megbízó vállalkozás ne fizessen ki bért a munkavállalóknak. Ellenkező esetben TB-csalás miatt eljárást indítanak ellene, mivel közvetlen munkaadónak fogják minősíteni.

• A munkavállalók részére a megbízó vállalkozásnál azonos munkakörben foglalkoztatottakkal azonos (ez adott esetben meghaladhatja a kollektív szerződés szerinti minimálbért) bért kell megfizetni.

• A BUAK (Építőipari Szabadságpénztár) befizetési kötelezettsége továbbra is a kiküldő vállalkozást terheli.

• Továbbra is a kiküldő vállalkozásnak kell igazolni, hogy kiküldött munkavállalóik a magyarországi társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak (A1 igazolás).

Az azonos gazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások közötti munkaerő- kölcsönzés nincs külön engedélyhez (bejelentéshez) kötve.

• A munkaerő-kölcsönzés bejelentő nyomtatvány 1 héttel (sürgős esetben legkésőbb 1 nappal) a kiküldetés előtt beküldendő elektronikusan: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxxxx/xxx/xxxxxxx.xxx

?ax=COO.1.1001.1.83288&dx=COO.1.1001.1.83191&sol_createclass= COO.3000.550.1.505977

A munkaerő-kölcsönzés szabályai szigorú adminisztratív nyilvántartás-vezetést írnak elő, amely megköveteli az együttműködést az osztrák foglalkoztatóval.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a bérfizetési dokumentumok ellenőrzése a kikölcsönzött munkavállalónál történik.

Forrásadó fizetése munkaerő-kölcsönzés esetén

2014. június 12. óta új szabályozás lépett életbe a személyi jövedelemadó megfizetésére vonatkozóan, az alábbi két választási lehetőség szerint:

- a kölcsönbevevő minősül munkaadónak, aki forrásadóként befizeti az adóhivatalhoz a munkavállaló bruttó bére 20 %-át, amellyel az SZJA fizetési kötelezettség így teljesítetté válik, vagy

- a kölcsönadó magyar cég az osztrák adóhivataltól mentesítési igazolást kér arra vonatkozóan, hogy munkavállalói SZJA fizetési kötelezettségét teljesíteni fogja az érvényes osztrák adójogszabályok szerint

- a kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerinti 183 napos szabály érvényét veszti

- a forrásadó nem igényelhető vissza

Ügyintézés helye:

Finanzamt Bruck-Eisenstadt-Oberwart 0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxx Xxxxxx 00

Munkaügyi ellenőrzések

Ha az ellenőrző szervek azt állapítják meg, hogy a kötelezően előírt minimálbért a munkáltató munkavállalói részére nem biztosította, feljelentést tehet a kerületi közigazgatási hatóságnál (Bezirkverwaltungsbehörde). Az ellenőrző szervek eltekinthetnek ugyanakkor a feljelentéstől, amennyiben

• a törvényesen kötelezően biztosítandó alapbért a munkáltató csak jelentéktelen mértékben nem biztosította, vagy a munkáltató ebben csak jelentéktelen mértékben vétkes és

• a munkavállalónak a neki ténylegesen járó bért (tehát nemcsak az alapbért) a munkáltató meghatározott időn belül utólag megfizeti és

• az alapbér tarifa alatti fizetése első alkalommal fordult elő.

Amennyiben a három kritérium együttesen nem teljesül vagy teljesíthető, akkor az ellenőrző szervnek ez esetben is feljelentést kell tennie.

Ha a magyar munkavállalót nem magyarországi társadalombiztosítási igazolással (A1-es igazolással) foglalkoztatják Ausztriában, hanem az osztrák foglalkoztatási feltételek szerint, akkor a minimálisan fizetendő munkabért az alábbi társadalombiztosítási járulékok (%) terhelik:

Megnevezés	Fizikai dolgozó (alkalmazott)		Egyéni vállalkozó
	Munkáltató	Munkavállaló
Nyugdíjbiztosítás	12,55	10,25	18,50
kiegészítő nyugdíjbiztosítás			1,53
Betegbiztosítás	3,70	3,95	7,65
Munkanélküli biztosítás	3,00	3,00	-
Balesetbiztosítás	1,30	-	8,48 EUR
Összesen	20,55 %	17,20 %	27,68 % + 8,48 EUR

Megjegyzés: a max. kivetési alap összege 2015-ben havi bruttó 4.650,- EUR

Mivel adott esetben további kismértékű levonásokkal is számolni kell, mindenképpen javasolt a bérszámfejtéssel egy az osztrák adó- és járulékfizetési rendszert jól ismerő helyi adószakértőt megbízni.

Az esetleges ellenőrzés során (kiküldetés és munkaerő-kölcsönzés esetén is) a munkavállalókra vonatkozó alábbi dokumentumokat kell a helyszínen tartani:

• kiküldetési (vagy munkaerő-kölcsönzési) ZKO bejelentőlapok másolati példányát

• A1 igazolás

• kiküldetési utasítás (munkaszerződés) német nyelven

• munkaerő-kölcsönzés esetén a háromoldalú szerződéseket is

• munkavállaló szakképesítésének igazolása (pl. szakmunkás bizonyítvány másolata, német fordítása)

• munkaidő nyilvántartás német nyelven

• bérlista – bérfizetési bizonylatok német nyelven

Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a fenti dokumentumok hiánya, de legfőképpen a ZKO bejelentőlapok másolatainak, az A1-es igazolásoknak és a munkaidő nyilvántartásnak a hiánya – nagy valószínűséggel bírság kiszabásával jár.

Munkaidő, szabadság

A munkaidő és a pihenőidő hossza törvényileg szabályozott. A rendes napi munkaidő 8 óra, hetente maximum 40 órát lehet dolgozni és ezt a munkaidőt heti 5 munkanapra kell elosztani. Kivételeket engedélyezhetnek hatósági szinten, amennyiben azok indokoltak. Osztrák állami hivatalos ünnepnapokon előre tervezhető munkák esetén – építőipar ide tartozik - tilos a munkavégzés!

Kiküldött munkavállalók részére kötelező az osztrák munkatörvénykönyv szerinti fizetett szabadságot biztosítani a kiküldetés idejére, amennyiben a kiküldő országban az kevesebb lenne, mint Ausztriában.

Az éves szabadság ideje Ausztriában általában 30 munkanap.

Építőipari Szabadságpénztár (BUAK)

A magyar építési vállalkozások által kiküldött munkavállalók után az osztrák Építőipari Szabadságpénztár (BUAK) részére szabadság-bérpótlékot kell fizetni.

Az osztrák Építőmunkás Szabadság- és Végkielégítési Törvény (BUAG Bauarbeiter Urlaubs- und Abfertigungsgesetz) előírásai vonatkoznak a magyar vállalkozások által kiküldött munkavállalókra is, vagyis azokra, akiket a munkáltató a fennálló magyarországi munkaviszony alapján Ausztriában építőipari tevékenység keretében folyamatosan foglalkoztat.

A törvény nevesíti az építőipari tevékenységeket:

a) Építésvezetés, kőműves tevékenység, építőipari kivitelező vállalkozások, betonvas-szerelés, bontás, földmunka, betonfúrás és vágás, vízszabályozás, meliorációs munkák, útépítés, kéményjavítás, valamint homlokzat hőszigetelés;

b) Kőfaragás;

c) Tetőfedés;

d) Kályhaépítés, csempézés, mozaikburkolat készítés;

e) Kút- és mélyfúrás, állványkölcsönzés, építőipari munkagép (kezelővel) kölcsönzése, hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelés, aszfaltozás, vízszigetelés, stukkókészítés és szárazépítés, esztrich és kőpadlózat készítés;

f) Ácsmunkák, parkettázás;

g) Építőipari vállalkozások, amelyek tevékenysége túlnyomó részben az a-f pont alatti tevékenységekből áll;

h) Munkaerő-kölcsönzés az a-g pont alatti tevékenységek esetében.

Nem tartozik a törvény hatálya alá a

• víz-, gáz-, fűtésszerelés,

• épületlakatos,

• hűtő- és légtechnikai szerelés,

• villanyszerelés.

A kiküldő vállalkozásnak a szabadság-bérpótlékot minden egyes a törvény hatálya alá eső munkanapra be kell fizetnie az Építőipari Szabadságpénztárba (BUAK).

A magyar (külföldi) vállalkozások által kiküldött munkavállalók esetében ezeket a pótlékokat egységesítették és a szabadság-bérpótlék számításának az alapját a munkavállaló kollektív szerződés szerinti besorolási bruttó alapbérének a 25 %-kal megnövelt értékében állapították meg.

Ezt a vetítési alapot az osztrák Munkaügyi Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium által megállapított szorzóval kell megszorozni, amely értéke 40 órás munkahetet tekintve 11,85. A napi pótlék számításához ezt az értéket öttel kell elosztani (napi szorzó: 2,37).

A kiküldő cég által fizetendő szabadság-bérpótlékokat naptári hónapra számítják ki, melynek befizetése a pótlékolási időszakot követően 8 héttel válik esedékessé.

Mivel a kiküldött munkavállalókra bejelentési kötelezettség vonatkozik (kiküldetés bejelentés), építőipari tevékenység esetén a bejelentés automatikusan megküldésre kerül a BUAK részére.

Ettől függetlenül a kiküldő vállalkozásnak a BUAG hatálya alá eső kiküldetés megkezdését követően 14 napon belül be kell jelentenie ezt a BUAK-nak. Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja az egy hónapot, akkor minden elszámolási hónapot követő 15-ig kell leadni a havi jelentéseket.

A kiküldött munkavállalók az alapvetően alkalmazandó munkajog (osztrák vagy magyar) illetékességétől függetlenül a kiküldetés ideje alatt szabadságigényeket szereznek. A szabadságigény alapja egy munkahét, amely 5 munkanapból áll. Az egyes szabadságigény heteket a BUAK rögzíti és a munkavállaló szabadságpénz egyéni számláján nyilvántartja. A munkavállalóknál összegyűlt szabadságigény hetek száma határozza meg az általuk szerzett szabadságnapok számát.

A szabadság csak azon szabadságigény hetekre jár, amelyre a foglalkoztató befizette a BUAK-pótlékokat és egy adott éven belül teljesített igényhetek arányában keletkezik. Kiszámolása a BUAK-nál nyilvántartott foglalkoztatási idő alapján kerül sor és azonnal igénybe vehető.

Maximális szabadság – 30 nap - egy éven belül 47 ledolgozott hét teljesítésével érhető el. 1150 igényhetet követően az éves szabadságmegváltás mértéke 36 nap.

A szabadság megváltási igényt a BUAK-nál szabadság-megállapodással kell érvényesíteni, amelyhez a szükséges nyomtatvány a BUAK alábbi honlapján található: xxx.xxxx.xx Europaverfahren („Info über ArbeitnehmerInnen“). Ezt a munkavállalónak alá kell íratnia a munkáltatóval, és legkésőbb a kívánt szabadságos hónapot követően egy hónappal be kell érkeznie a BUAK-hoz. A szabadságos pénzt a BUAK közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki.

A szabadság igénybevétele alatt a kiküldő munkáltatónak nem kell fizetnie BUAK- pótlékot. Ilyenkor a BUAK-pénztár fizeti a szabadságot. Ezen felül a szabadság időszakára eső munkáltatói járulékokat (max. 30,1%-ig) a BUAK közvetlenül befizeti a magyar adóhivatal részére. Ugyancsak a BUAK fizeti a munkavállalói járulékokat, valamint az SZJA-t (évente és munkavállalónként 100 EUR-nak megfelelő önrész visszatartásával).

Amennyiben a kiküldött munkavállalók sem a kiküldetés ideje alatt, sem pedig a kiküldetés idejét követő 6 hónapban (továbbra is a kiküldő foglalkoztatónál munkaviszonyban maradva) nem vettek ki szabadságot, akkor kérhetik az Ausztriában szerzett szabadságigényük pénzbeli kielégítését. A pénzbeli kielégítést csak a munkavállaló kérvényezheti, és előfeltétele, hogy a kérvény beadása előtt legalább 6 hónapig ne álljon a BUAG hatálya alá eső munkaviszonyban.

Formanyomtatványok, kitöltési tájékoztatók a BUAK honlapján magyar nyelven is

elérhetők:

xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxx/XxxxxxxXxxxxx?xxxxxxxxxXXXX/Xxxx/Xxxxx&xxXXX K_5.1

Az első bejelentkezést (adatközlést) követően a BUAK felveszi a vállalkozást regisztrált építőipari vállalkozások körébe (Betriebserfassung) és a vállalkozásnak egy felhasználói nevet és jelszót küld, amely segítségével a vállalkozás az

elektronikus ügyintézési portálra belépve, valamennyi bejelentési kötelezettségének eleget tehet.

Megbízói felelősségvállalás – „Auftraggeberhaftung”

Építőipari vállalkozások esetében a megbízó köteles visszatartani a bruttó vállalási összeg 20%-át és az összeget átutalni a vállalkozó osztrák TB-számlájára. Osztrák építőipari vállalkozások esetében, amennyiben 3 évig rendben eleget tesznek TB- járulékfizetési kötelezettségüknek, akkor felkerülnek egy közhiteles listára, amely mentesíti őket a megbízói felelősségvállalással járó visszatartás hatálya alól.

Külföldi szolgáltatásnyújtó cégek esetében a kiküldött munkavállalók a magyar TB hatálya alá tartoznak, ezért felmentést kérhetnek a megbízói felelősségvállalással járó visszatartás hatálya alól. Külföldi szolgáltatásnyújtók ezzel kapcsolatos ügyeit kizárólag a Bécsi Területi Egészségbiztosító Pénztárnál lehet intézni.

Elérhetőség:

Wiener Gebietskrankenkasse

Xxxxxxxxxxxxxxxx 00-00

1100 Wien

Telefon: x00 0 000 00-0

Fax: x00 0 000 00-00

E-Mail: xxxxxx@xxxx.xx

Honlap: xxx.xxxx.xx

A mentesítéshez a Bécsi Területi Egészségbiztosító Pénztártól (WGKK) „0”-ás igazolást kell megkérni (A formanyomtatvány az alábbi linken érhető el). xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxx00/xxxxxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx/xxxxxxxXxxxxx?xxxxxxxxxx 10008.594810&action=b&cacheability=PAGE&version=1391231064

A kérelemre ezt követően kiállított igazolás a kiállítását követő hónap végéig érvényes.

Az igazolást át kell adni a megbízónak, aki a visszatartott összeget ezt követően köteles átutalni. A WGKK által kiállított igazolással a megbízó igazolja, hogy jogosan fizette ki a visszatartott összeget.

Építőipari munkavégzés bejelentése a munkavédelmi felügyelőségen

Az építkezés helyszínének biztonsága, valamint a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrizhetősége érdekében meghatározott építőipari munkákat be kell jelenteni a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségen.

A bejelentési kötelezettség minden olyan szolgáltatásnyújtásra, munkavégzésre vonatkozik, amelyik építmények létrehozására, karbantartására, felújítására, javítására, változtatására, vagy megsemmisítésére (bontására) irányul, valamint a tevékenység előkészítését, illetve befejezését irányozza elő (pl.: ács- és tetőfedési

munkák, állványozás, acélszerkezet-szerelés, robbantási munkák, bontási munkák, homlokzattakarítás, kéményseprés, talajmechanika, alapásás, mélyépítés).

Bejelentési kötelezettség 5 napnál hosszabb ideig tartó munkák esetében

A munkakezdés előtt legkésőbb egy héttel jelentést kell tenni az alábbi adatokkal:

- az építkezés pontos helyszíne

- a munkakezdés pontos ideje

- a munkafolyamat leírása

- a munkán foglalkoztatottak előrelátható létszáma

- a munkafelügyeletet ellátó személy neve

A bejelentési kötelezettség alól kivételt képeznek az üvegezési, festési és mázolási, burkolási, csempézési, szigetelési, víz-, gáz-, fűtés-, légtechnikai és villanyszerelési munkák, amennyiben azokat épületen belül végzik.

Bejelentési kötelezettség 30 napnál hosszabb ideig tartó munkák esetében

Nagyobb volumenű építkezések esetén, amennyiben az építkezésen:

- több, mint 20 munkavállalót foglalkoztatnak egy időben és

- az építkezés volumene az 500 „embernapot” túllépi (pl. 20 munkavállaló esetében ez 25 munkanapot jelent)

a bejelentést legkésőbb 2 héttel a munkakezdés előtt meg kell tenni az alábbi adatok közlésével:

- az építési tervek véglegesítésének dátuma

- az építkezés pontos helyszíne

- az építtető, a projektvezető, a tervező és az építési koordinátor neve, címe

- az építmény adatai

- a várható kezdés és a munkák várható időtartama

- az építkezésen foglalkoztatottak várható maximális létszáma

- az építkezést végző vállalkozások és egyéni vállalkozók száma

- a kivitelezéssel már megbízott vállalkozások adatai

A bejelentési kötelezettségre kidolgozott formanyomtatvány az alábbi honlapon található meg (a bejelentést elektronikus úton kell beküldeni) :

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx.xx/XX/xxxxxxxxx/X0XXX0XX-0000-00XX-XX00- 458D472409D7/0/bauv31.pdf

***

Források:

Bundesministerium für Finanzen – xxx.xxx.xx.xx

Bundesministerium für Wissenschaft, Forschung und Wirtschaft – xxx.xxxxx.xx.xx

Magyarország Nagykövetsége - Külgazdasági Iroda, Bécs Osztrák Építőipari Szabadságpénztár – BUAK – xxx.xxxx.xx Wirtschaftskammer Österreich – xxx.xxx.xx

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ – xxx.xxxxxxx.xx

Lektorálta: Xxxxx Xxxxx

Speciális tudnivalók

Telephely létesítése

A tevékenység megkezdése előtt feltétlenül tájékozódni kell a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményről, annak tartalmáról.

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatást elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén aláírt egyezményt az 1976. évi 2. sz. törvényerejű rendeletben hirdették ki.

A magyar cégek ausztriai tevékenysége szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az Egyezmény 5. cikke szerinti telephely meghatározása.

E cikk szerint telephelynek minősül az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amelyen keresztül a vállalkozás a tevékenységét – részben vagy egészben – folytatja. A telephely jellemzően az üzletvezetés helye, de telephelynek minősülhet a fióktelep, az iroda, a műhely és az építési, szerelési munkálatok helye is.

A magyar-osztrák egyezmény 5. cikk (2) g) pontja szerint telephely pl. az olyan építési kivitelezés vagy szerelés, amelynek időtartama két évet meghaladja.

Telephely létesítését a területileg illetékes kerületi közigazgatási hivatalnál (Bezirksverwaltungsbehörde) kell bejelenteni és az adóhivatalnál is igazoltatni kell.

Telephely létesítése esetén az ÁFA befizetés minden esetben a szolgáltatásnyújtó által történik.

Összefoglalva, egy magyar cégnek rendszerint akkor létesül telephelye, ha

- a cég cégvezetési helyet tart fenn,

- szerződéskötésre jogosult meghatalmazott képviselője van Ausztriában,

- olyan építési kivitelezést, vagy szerelést folytat, amelynek időtartama meghaladja a 24 hónapot.

A telephely létesítése fontos jelentőséggel bír az adózás szempontjából.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy 2010. januártól a magyar vállalkozások külföldi telephelye is kapcsolt vállalkozásnak tekintendő a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek megfelelően.

Eszerint kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni:

- a magyar vállalkozásokat és külföldi telephelyeiket,

- valamint a magyar cégek külföldi telephelyét és azokat a személyeket,

- amelyek közvetve, vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkeznek a telephelyben,

- amelyekben a külföldi telephely közvetve, vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkezik,

- illetve amelyekben valamely harmadik személy közvetve, vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkezik.

A társasági adóhoz és az osztalékadóhoz kötődő kérdésekben - megváltozott tartalmú kapcsolt vállalkozás definíciónak megfelelően kell kötelezettségeiknek eleget tegyenek a cégek.

Az adószámmal rendelkező telephely Ausztriában adófizetésre, könyvvezetésre, mérlegkészítésre és bevallásra kötelezett. Kiemelnénk, hogy az Ausztriában adózott eredmény a magyarországi társasági adóbevallásnál figyelembe veendő tétel. A külföldi és a hazai mérleg összhangjára, valóságtartalmára, a társasági adókötelezettségek arányosságára ügyelni kell.

Tartós ausztriai munkavégzés esetén osztrák adótanácsadó foglalkoztatása mindenképpen indokolt.

A 22/2009. (X.16.) PM rendelet a kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget ír elő,

amely nem terheli a Társasági adótörvény 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozásokat.

Magyarországon a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelkhető költségeket és ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel össszegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket. (Xxx a kettős adózás elkerülése 28 §-ában leírtak szerint.)

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A határon átnyúló szolgáltatások túlnyomó részében az ÁFA-fizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a teljesítés fizikai helyszíne van, tehát Ausztriában. A normál ÁFA-kulcs jelenleg 20 %, a csökkentett ÁFA-kulcs 10 %.

Amennyiben nem ausztriai székhelyű, vagy telephelyű vállalkozás nyújt szolgáltatást ausztriai székhelyű vállalkozásnak, fordított ÁFA-fizetési kötelezettség áll fenn. A szolgáltató nettó-számlát állít ki, valamint köteles a számlán feltüntetni, hogy a számla nettó-számla és az ÁFA-t a megrendelő köteles megfizetni.

A számlán pl. az alábbi hivatkozás tüntethető fel:

„Übergang der Umsetzsteuerschuld auf den Rechnungsempfänger.“

Amennyiben nem ausztriai székhelyű, vagy telephelyű vállalkozás nyújt szolgáltatást ausztriai illetőségű magánszemélynek, akkor a szolgáltatást nyújtó vállalkozás a számlakiállítás előtt köteles magát regisztráltatni a nem osztrák székhelyű vagy telephelyű cégek forgalmi adóügyeinek intézésére kijelölt gráci adóhivatalnál. A magánszemély részére ÁFA-s számlát kell kiállítani és az ÁFA-t a vállalkozás, adószámának megadásával befizeti a gráci adóhivatalba. Ha a vállalkozás ÁFA-köteles Ausztriában, akkor ÁFA bevallási kötelezettsége is van.

A külföldi székhelyű vállalkozások ÁFA-ügyeit intéző hivatal adatai: Finanzamt Graz Stadt

Referat für ausländische Unternehmer

Conrad-von Hötzendorf-Str. 14-18

8018 Graz

Telefon: (+43) (0) 000-000-0

Fax: : (+43) (0) 000-00-0000 vagy – 0408

A kiállítandó számlák főbb adatai:

• a szolgáltatásnyújtó és a megrendelő teljes neve és címe

• a szolgáltatást nyújtó adószáma (amennyiben a szolgáltatónak kell az ÁFA- t befizetnie)

• számlakiállítás dátuma

• számla száma

• a szolgáltatás mennyisége, megnevezése

• a teljesítés időpontja

• a szolgáltatások adókulcsok szerinti felsorolása, illetve az adómentes tételek felsorolása

hivatkozás az alkalmazott adókulcsra, vagy az adómentességre (ha az ÁFA-t a megrendelő fizeti be)

Általános tudnivalók

Kiküldetés – A1-igazolás

az 1408/71/EGK rendeletet felváltó 883/04/EK rendelet, a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet alapján

A munkáltató munkavállalóját az EGT valamelyik tagállama területére munkavégzés céljából küldi ki, kiküldetése esetén 24 hónapig marad a kiküldő állam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt. Ennek az időtartamnak a további hosszabbításáról a fogadó állam hatósága egyoldalúan nem dönthet.

A kiküldetés tényét az A1 jelű nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, vagyis azt, hogy az adott dolgozó abban az államban biztosított, amelyből kiküldték, továbbá azt, hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.

Az A1 jelű nyomtatványt a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve adja ki. Az A1 jelű nyomtatványok igényléséhez letölthető igénylőlap áll rendelkezésre az OEP honlapján (xxx.xxx.xx), a letölthető nyomtatványok között.

A kiküldetés feltételeit a 2010. május 1-jétől hatályos 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet 23-25 §-a szabályozza.

A kiküldő munkáltatónak a kiküldő országban – Magyarországon – továbbra is jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia, amely akkor áll fenn, ha

- a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri,

vagy

- a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri

a 25 százalékot.

Az A1 igazolást kiadó szakigazgatási szerv a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább 6 hónap adatait veszi figyelembe.

Amennyiben a foglalkoztató legalább 6 hónapja nem végez jelentős gazdasági tevékenységet Magyarországon, a kiküldetés során fennálló jelentős tevékenység akkor is valószínűsíthető, ha a munkáltató a tevékenységét a kiküldetés megkezdésekor túlnyomórészt Magyarország területén folytatja.

Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a jelentős belföldi tevékenységnek a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.

A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató

- legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele,

- vagy a munkáltató jogelődje teljesíti ezt a feltételt.

Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.

A magyar munkáltató külföldi, németországi, ausztriai telephelye azonban ez esetben azonban nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.

A munkavállalót a kiküldő munkáltatónak a kiküldetés ideje alatt folyamatosan kell foglalkoztatnia, amely alapján a magyar jogszabályok szerint kell járulékot fizetnie.

A munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napon keresztül, megszakítás nélkül a magyar szabályok szerint kell munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve egyéb, mnkavégzésre irányuló jogviszony keretben, vagy álláskeresési járadék alapján biztosítottnak lennie. Nem szükséges azonban, hogy a 30 napos előzetes biztosítási jogviszony a kiküldő munkáltatóval létesített munkaviszony alapján álljon fenn.

A 195/1997. (XI.5) Kormányrendelet módosításának tervezete szerint 2015. január 1-jétől, ha a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját követlenül megelőzően legalább

30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt, akkor a magyar jog alkalmazása mellett küldhető ki.

A kormányrendelet életbelépését ellenőrizni szükséges!

A munkavállalót a munkáltatónak a kiküldetés helye szerinti tagállamban – a Magyarországon folytatott tevékenységével azonos gazdasági ágazatban kell foglalkoztatnia.

Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, az továbbra is folyamatos kiküldetésnek számít, vagyis a munkavégzés 2 hónapnál rövidebb idejű szüneteltetése nem alapozza meg új kiküldetés megállapításának lehetőségét.

Amennyiben a kiküldetés utolsó napjától azonban legalább 60 nap eltelt és a munkáltató ugyanabba az országba küldi ki a munkavállalót, új kiküldetés állapítható meg, melynek időtartama legfeljebb 24 hónap. A korábbi kiküldetés időtartamát ekkor már nem kell figyelembe venni.

Ha a korábbi kiküldetés az adott államba legfeljebb 12 hónapig tartott, az a munkáltató kérelmére a kiküldetés eredeti kezdőnapjától 24 hónapig meghosszabbítható, ilyen esetben a 60 napos kivárási idő nem alkalmazandó.

Ha a kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.

Mikor nem jön létre kiküldetés társadalombiztosítás szempontjából:

- ha a foglalkoztató jogerősen be nem jegyzett előtársaság

- ha a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cégnél irányítási, adminisztrációs feladatokat végeznek

- ha a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

- a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat,

- nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli biztosítással,

- munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,

- ha korábban ugyanabban az államban volt kiküldött és még nem telt el 60 nap a korábbi kiküldetése óta

- a kiküldetésre azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.

Kétnyelvű átvételi igazolás A1-es igazolások igényléséről

Az alábbi átvételi igazolás megkérését javasoljuk mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyek Németországba vagy Ausztriába küldik ki munkavállalóikat és még nem rendelkeznek a kiküldetést ténylegesen igazoló nyomtatvánnyal, csupán a kérelem beadása történt meg. Fontos azonban tudni, hogy, hogy az átvételi igazolás nem jelenti az A1-es igazolás automatikus kiadását.

ÁTVÉTELI IGAZOLÁS A1-es IGAZOLÁSOK IGÉNYLÉSÉRŐL

Bestätigung über die Antragstellung von A1-Bescheinigungen

A munkáltató neve, magyarországi címe:

Name und Anschrift des Arbeitgebers:

.................................................................................................................................

Ezúton igazoljuk, hogy fenti munkáltató A1-es igazolást az alábbi munkavállalók részére kérelmezett:

Hiermit wird bestätigt, dass obiger Arbeitgeber A1-Bescheinigungen für folgende Arbeitnehmer beantragt hat:

Sorszám Lf.-nummer	Név Name	Születési idő (év/hó/nap) Geburtsdatum (Jahr/Monat/Tag)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

A kérelem beadásának dátuma:

Datum der Antragstellung:

................................................................................................................................

A Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve pecsétje, aláírása:

Stempel, Unterschrift der Fachverwaltung der Krankeversicherung bei dem Komitatsregierungsamt:

................................................................................................................................

Mikor kerülhet sor a kiküldetési igazolás visszavonására?

Ha a kiküldetés körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt

- a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy

- nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy

- az igazolás hatályát érinti (pl. a kiküldetés időtartama alatt a munkaviszony szünetel, vagy megszűnik.)

és erről a munkáltató tájékoztatja a szakigazgatási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.

A Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve, ha azt állapítja meg, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei eleve sem álltak fenn, akkor az igazolást visszavonhatja, vagy, ha az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek, az igazolást módosíthatja és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.

A kiküldetés 24 hónapon túli meghosszabbítását a munkáltató az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP, 1139 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00/A) kérheti. A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

• a kiküldetés időtartama előre láthatóan meghaladja a 24 hónapot, vagy

• a munkáltató és a munkavállaló teljesíti ugyan a kiküldetés feltételeit, de a magyar jogszabályok alkalmazására irányadó 24 hónap már lejárt, és kivétel megállapítása hiányában egyéb, méltánylást érdemlő körülmény áll fenn.

A kiküldetés szabályai - a szociális biztonsági koordinációról szóló rendeletek alapján – megtalálhatók az OEP honlapján: xxx.xxx.xx, valamint a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. LXXX. Törvény (Tbj.) 61-61/A. §-ában.

Párhuzamos tevékenység két vagy több EU-tagállamban

A több tagállamban párhuzamosan folytatott tevékenység végzésekor (pl. ügyvezetők esetében) a biztosítási kötelezettség 2010. május 1-jétől A1 nyomtatvánnyal igazolható.

A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre, vagy váltakozva) tevékenységet folytató személy addig marad a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alatt, amíg párhuzamos tevékenységét változatlan körülmények között folytatja. A magyarországi foglalkoztató székhelye, vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve az A1 jelű igazolást legfeljebb 24 hónapos érvényességgel adja ki, amely azonban kérelemre meghosszabbítható a körülmények megváltozásáig, vagy a tevékenység végéig.

Amennyiben az adott személy párhuzamosan, vagy időszakosan váltakozva két vagy több tagállamban végez kereső tevékenységet, a biztosítási kötelezettség elsősorban a munkavállaló/önálló vállalkozó lakóhelye szerinti országban állapítandó meg. Amennyiben azonban a lakóhelye szerinti tagállamban végzett tevékenysége nem jelentős (kisebb 25 %-nál), a biztosítási kötelezettség a munkáltató székhelye szerinti államban áll fenn.

A lakóhely szerinti államban akkor kerülhet sor a magyar jog alkalmazásának megállapítására, ha a munkavállaló belföldön fennálló munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő, vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 %-át, illetve az önálló vállalkozó belföldi bevétele eléri az összes bevételének 25 %-át.

A munkaidő, munkabér, bevétel arányának számításánál az elkövetkezendő 12 hónap várható átlagát kell figyelembe venni, amelynek becsléséhez a múltban teljesített munkaidő, illetve elért munkabér és bevétel átlagából kell kiindulni.

Fontos: amennyiben több tagállamban folytatott párhuzamos munkavégzés mindegyik tagállamban külön munkáltató javára történik, a biztosítási kötelezettség a lakóhely szerinti tagállamban áll fenn akkor is, ha a munkavállaló (önálló vállalkozó) a lakóhelye szerinti államban tevékenységének kevesebb mint 25 %-át végzi, vagy egyáltalán nem végez tevékenységet.

Fenti esetekben az A1 jelű igazolás csak annak adható ki, aki Magyarországon lakcímkártyával igazolt bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, a másik tagállamban pedig önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége mindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn, függetlenül a két tevékenység egymáshoz viszonyított arányától.

Amennyiben a munkavállaló (önálló vállalkozó) lakóhelyén nem rendelkezik a munkaidő, munkabér, vagy a bevétel szempontjából legalább 25 %-os mértékű tevékenységgel, a biztosítás az őt foglalkoztató munkáltató székhelye, vagy vállalkozásának telephelye szerinti állam szabályai szerint állapítandó meg.

Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban pedig önálló tevékenységet folytat, akkor a biztosítási kötelezettsége mindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn.

Kiküldetési minősítés

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) tagszervezetei (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Fővállalkozók Magyarországi Szövetsége, Ipartestületek Országos Szövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) között 2008. november 6-án került sor együttműködési megállapodás aláírására, amely megállapodás 2012. november 22. napján módosításra került.

A módosított megállapodás értelmében a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) a cégek kérelmére ún. kiküldetési minősítést végez el, amely a belföldi tevékenység meglétének vizsgálatát jelenti és a pozitív minősítésről dokumentumot állít ki. A VÉF által kiadott minősítés a kiállítástól számított egy évig érvényes.

A dokumentum megkérése önkéntes és minden magyarországi székhelyű vállalkozásra kiterjed, amely az Európai Unió valamely országába, vagy Svájcba küldi ki munkavállalóit.

Miért érdemes megkérni a kiküldetési minősítési dokumentumot?

1. A kiküldetési minősítésről szóló dokumentumot a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve azokban az esetekben, amikor az A1-es igazolások kiadása külön mérlegelést igényel, a VÉF által kiállított pozitív minősítést a belföldi tevékenység igazolásaként fogadja el.

2. Felülvizsgálati és visszavonási eljárás esetén, az eljárást megelőzően a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve elsődlegesen a VÉF-től kéri a kiküldetési megfelelőség alátámasztását, szakmai indoklását.

A kiküldetési minősítéssel kapcsolatos tudnivalókról részletes tájékoztató található az ÉVOSZ: xxx.xxxxx.xx honlapján.

Az OEP kiküldetési igazolási igénylőlapján (a 2. oldalon) szerepel a VÉF minősítésre vonatkozó kérdés, mely szerint a kérelmező rendelkezik a belföldi tevékenységet alátámasztó VÉF-igazolással. A VÉF-igazolást mellékelni szükséges.

A VÉF Titkárságot az ÉVOSZ címén lehet elérni:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Telefon: 000-0000/26

E-mail: xxxxxxx@xxxxx.xx

Európai Egészségbiztosítási Kártya

A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az EGT más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel, egy másik tagállamban vagy szerződő államban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az átmeneti jelleggel egy másik uniós (EGT) tagországban tartózkodó személy számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít.

A kártya bármely egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél igényelhető, kiadása térítésmentes. Az igénylés történhet személyesen vagy írásban az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ügyfélszolgálatánál. A kártya alapvetően a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes.

Az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a kártyával közvetlenül az adott tagállam

– jelen esetben Németország és Ausztria – társadalombiztosítási, illetve egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a kártyát

- csak az adott állam társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltató fogadja el,

- az adott állam társadalombiztosítási, illetve egészségügyi szolgáltató által nyújtható ellátások igénybevétele esetén és

- az adott államban biztosítottak által is fizetendő önrészekre, kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet.

Németországban például a gyógyszerekért a beteg a költségek 10 %-ának megfelelő összeget, minimum 5, maximum 10 €-t fizet, a kórházi kezelés napi 10 €-ba kerül.

Ausztriában a gyógyszerek térítési díját a recept alapján számítják (a recept egyes tételei 5,30 €-ba kerülnek), míg a kórházi ellátás költsége 9,10-18,80 €/nap összeget jelentenek a betegnek.

Mindemellett előfordulhat olyan eset – pl. baleset során - amikor a Magyarországinál szűkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, ezért megfontolandó a munkavállalók részére magánbiztosítás megkötése.

A munkavállalók bérezése

Építőipar

Magyarországon az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés megkötésére 2005. november 16-án került sor, melyet követően a munkaügyi miniszter az egész építőipari ágazatra kiterjesztett. Az erről szóló dokumentum 2006. március 28-án jelent meg a Munkaügyi Közlönyben. A jelenleg is érvényes szabályozás a 2009/14. sz. Szociális és Munkaügyi Közlönyben, illetve az ÉVOSZ honlapján is - xxx.xxxxx.xx - megtalálható.

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés aláírói az egész ágazatra történő kiterjesztést kérelmezték,

munkaadói oldalról:

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

munkavállalói oldalról:

Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ)

Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ)

Az Ágazati Kollektív Szerződés kiterjesztése azt jelenti, hogy minden olyan gazdasági szervezet, amelynek főtevékenysége az építőipari ágazatba (lásd az Ágazati Kollektív Szerződés 2. sz. mellékletét) tartozik 2006. március 28. napjától köteles alkalmazni az Ágazati Kollektív Szerződésben foglaltakat, függetlenül attól, hogy a kiterjesztést kérő szervezetek tagja-e, vagy sem.

Az érintett cégeknek az Ágazati Kollektív Szerződés 3. sz. mellékletét képező Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő havi minimális alapbéreket, de emellett alkalmazni kell a Kormányrendeletben kihirdetésre kerülő legkisebb munkabért (minimálbért) és a garantált bérminimumot is.

Más ágazatok

A Kormány 2014-ban is rendeletben határozta meg a kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) és a garantált bérminimumot.

A Kormány és az érdekképviseletek megállapodása alapján 2014. január 1-jétől a minimálbér havi 101.500 Ft, a garantált bérminimum pedig havi 118.000 Ft volt.

A 2015. évre vonatkozó bértárgyalások jelenleg még folynak a Kormány és a munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletekkel.

A 2015. évi minimálbérről és garantált bérről tájékozódni szükséges!

A munkavállalók adózása

A telephely fogalmának meghatározása a munkavállalók adózása szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége (illetőség: ettől függ, hogy melyik országban adózik az adott típusú jövedelem) szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik.

Kivétel

- ha a külföldi államban való tartózkodás hossza az adóévben nem haladja meg a 183 napot,

- a díjazást olyan munkáltató fizeti, aki nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban,

- és a díjazás költségét nem munkáltató a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli,

akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Ha egy magyar cég egy külföldi céggel kötött megrendelését oly módon teljesíti, hogy egy magyar illetőségű munkavállalóját küldi ki a munka elvégzésére, akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Ennek egyrészt feltétele, hogy a kiküldetés hossza ne haladja meg a 183 napot. Másrészt, hogy a kiküldött jövedelmét ne a külföldi megrendelő, hanem a magyar cég fizesse. Harmadrészt feltétel, hogy a magyar cég esetleges külföldi telephelye ne számolja el ezt a bért a költségei között, a külföldi államban fizetendő társasági adó megállapítása során. Ha az itt felsoroltakból már egy feltétel nem teljesül, akkor a jövedelem adóztatásának joga a külföldi államot illeti meg.

A külföldi kiküldetésből származó jövedelem Magyarországon adómentes bevételnek számít, az ilyen jövedelmeket az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.

Amennyiben az itt leírtak alapján a magyar illetőségű magánszemély jövedelme nem adóztatható Magyarországon, azt Magyarországon az összevont adóalap részeként nem kell bevallani, de tájékoztató adatként szerepeltetni kell a bevallásban.

Az egyezmény 15. cikke szerint a nem önálló munkáért kapott javadalmazás adóztatása a munkahely szerinti állam joga. Naptári évenként 183 napig azonban ez a jog a kiküldő államot, vagyis Magyarországot illeti meg. Ez a szabályozás azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a munkavállaló egy telephely számára dolgozik és a javadalmazást ez a telephely biztosítja. Ez esetben, függetlenül a tevékenység időbeni hosszúságától, az adóztatás a külföldi államot illeti meg.

A külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel kapott belföldön adóztatható napidíj teljes összegéből 2012. január 1-jétől levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb a külföldön töltött napokra a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22.) Kormányrendelet szerinti napi 15 Euró.

Szociális hozzájárulási adó, járulékok

2012. január 1-jétől bevezetésre került a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, mely alapján a kifizetőt a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően szociális hozzájárulási adó fizetése terheli.

A kifizetőt terhelő adó alapja főszabály szerint a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti

adókötelezettség alá eső önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.

Az előzőek szerinti juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege képezi az adófizetés alapját.

Külföldi kiküldetés esetén az alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó – 2015. évben nem változott: az adóalap 27 %-a

A munkavállalót terhelő járulékok mértéke - 2015. évben:

Nyugdíjbiztosítási járulék	10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék	4 %
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék	3 %
Munkaerő-piaci járulék	1,5 %
Összesen:	18,5 %

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó jogszabályi előírásokat a 2011. évi CLV. tv., a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény tartalmazza.

A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5%-a.

Iparűzési adó

A vállalkozásoknak iparűzési tevékenység esetén a többször módosított helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján iparűzési adót jelenleg az alábbiak szerint kell fizetniük:

„39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

„VII. fejezet - Értelmező rendelkezések 61. pontja szerint a ”külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható.”

A fentiek alapján a külföldön telephellyel rendelkező magyar vállalkozás a telephelye révén állandó iparűzési tevékenységet folytat ott, ezért a helyi iparűzési adó alapját meg kell osztania a Htv. 3. sz. melléklete szerint. A megosztás eredményeként a külföldi telephelyre jutó adóalapot nem terheli a helyi iparűzési adó, azaz a vállalkozásnak a külföldi telephely esetében is meg kell osztani adóalapját, de ezen túlmenően további adókötelezettség nem terheli.

Munkaszerződés és kiküldetés

A törvényes foglalkoztatásnak fontos eleme a munkaszerződés, melyet külföldi kiküldetés esetén különös gondossággal, alapossággal szükséges megkötni.

Kiküldetés esetén a cég és a dolgozó közötti munkaszerződést kiküldetési szerződéssel, vagy megállapodással kell kiegészíteni.

A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni, a munkaszerződés kötelező és lehetséges tartalmi elemeit szem előtt tartva, így pl. kitérve a munkakörre, az alapbérre, a munkavégzés helyére, határozott, vagy határozatlan tartamára, a munkaviszony kezdetére, a munkaidőre, valamint egyéb szükséges, munkaviszonyra vonatkozó kérdésre.

Etikai kódex

A Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum, valamint az országos gazdasági kamarák 2003. szeptember 23-án megtartott együttes ülése elfogadta „A vállalkozási exportban résztvevő gazdálkodó szervezetek etikai kódexe” c. dokumentumot, mely azóta is hatályban van, nem vesztette el jelentőségét.

Az Etikai Kódex a törvényi előírások figyelembe vételével a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) tagszervezetei, valamint az országos gazdasági kamarák által került kidolgozásra és összeállításra.

Célja, hogy utat mutasson a tisztességes verseny, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek tekintetében, valamint alapul szolgáljon az etikai eljárásokhoz a vállalkozási exportban érintett és abban részt vevő gazdasági szervezetek számára.

A kódex célja annak kinyilvánítása is, hogy az abban foglalt - a jogszabályokon túlmutató - fokozott erkölcsi, etikai követelményeknek való megfelelést a vállalkozások az üzleti életben tanúsított magatartásuk során vállalják és törekednek azok betartására, amely az Európai Unió tagországaként még inkább hangsúlyos és elengedhetetlen.

Az Etikai Kódex-hez a vállalkozási exportban résztvevő gazdasági szervezetek önkéntes elfogadó nyilatkozattal csatlakozhatnak, mellyel elismerik, hogy az abban foglalt ajánlásokat magukra nézve kötelezőnek tekintik.

Az Etikai Kódex, valamint az elfogadó nyilatkozat hozzáférhető az interneten is – egyrészt a VÉF Titkársági feladatait ellátó szervezet, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – xxx.xxxxx.xx, másrészt az MKIK – xxx.xxxx.xx honlapján.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi XXX. Közgyűlése elfogadta az Építőipari Vállalkozók Etikai Kódexét, amelynek hatálya kiterjed azokra az építési vállalkozókra, akikre kiterjed az MKIK által vezetett névjegyzékbe (kivitelezői regisztráció) történő bejegyzési kötelezettség.

Az Építőipari Vállalkozók Etikai Kódexe megtalálható az MKIK – xxx.xxxx.xx – honlapján, a szakmai etikai kódexek között, melynek az építési szerződésminták is részét képezik.