Visszafizetési Védelem

A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási díj ellenében a jelen biztosítási feltételek szerint meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a jelen feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatásokat nyújt.

A Biztosítási feltételekre, illetve a Feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

I. Értelmező rendelkezések

I.1. Kölcsön- vagy hitelszerződés (a továbbiakban: együtt Kölcsönszerződés): az a szerződés, amely a CIB Bank Zrt. mint hitelező és a bizto- sított, mint adós és/vagy adóstárs között jön létre és amelynek alapján a bank ingatlanfedezettel biztosított annuitásos kölcsönt nyújt. Jelen biztosítási feltételek hatálya nem terjed ki a lakáselőtakarékossági szerződéssel kombinált vagy a türelmi idővel nyújtott kölcsönre.

I.2. Baleset: az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés tartama alatt éri, és amely a biztosított halálát okozza, vagy amellyel kapcsolatban a biztosított egészségkárosodást szenved.

I.3. Kintlévőség: a mindenkori aktuális kintlévőség a biztosított Kölcsönszerződése alapján fennálló tartozása, mely tartalmazza az aktuális tőke- tartozást, valamint a kimutatás napját megelőző törlesztőrészlet esedékességének napja és a kimutatás napja közötti időszakra eső kamattar- tozást és a kölcsönnel kapcsolatosan ezen időszakban felmerülő valamennyi egyéb költséget.

I.4. Tőketartozás: a mindenkori aktuális tőketartozás megegyezik a Biztosított által felvett kölcsönösszegnek a bankhoz már befolyt törlesztőrész- letek tőkerészével csökkentett összegével.

Törlesztőrészlet: a Kölcsönszerződés keretében nyújtott kölcsönösszeg visszafizetésére irányuló rendszeres havi befizetés, amely a szokásos pénzügyi számításoknak megfelelően megbontható tőketörlesztőrészletre, ügyleti kamatra, illetve kezelési költségre.

I.5. Munkaviszony: alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, a magyar jog alapján létrejött következő jogviszonyokat kell érteni: munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati vi- szonyt, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát (a továbbiakban együtt: munkaviszony).

A jelen feltételekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a biztosító kockázatviselése kizárólag a magyar jog hatálya alá tartozó azon munkaviszonyra terjed ki, amely szerint a munkát a Magyar Köztársaság területén kell végezni, vagy magyar(országi) munkáltató utasítása szerint a munkát külföldön kell végezni.

I.6. Közszférában dolgozók: a Magyar Köztársaságnak (a továbbiakban: állam) és szerveinek, valamint az önkormányzatoknak és szerveiknek a feladatköre ellátásában dolgozó személyek (így különösen a köztisztviselők, közalkalmazottak), a fegyveres és rendvédelmi szervek tagjai (így különösen a honvédség, rendőrség, tűzoltóság dolgozói), az állami és/vagy önkormányzati költségvetésből finanszírozott közcélú intézmények dolgozói (így különösen nevelési, oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények alkalmazottai) és mindazon egyéb, közérdekű feladatot – a jelen feltételek szerinti munkaviszonyban – ellátó, legalább heti 30 órás munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek, akik – nem minősülnek önfoglalkoztatóknak, és – nem jogosultak társadalombiztosítási nyugdíjra – kivéve az özvegyi nyugdíjat.

I.7. Magánszférában dolgozók: a közszférában dolgozókon kívül, bármely, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott kifizetőnek minősülő személynél legalább heti 30 órás munkaviszonyban álló személyek, akik

– nem minősülnek önfoglalkoztatóknak, és

– nem jogosultak társadalombiztosítási nyugdíjra – kivéve az özvegyi nyugdíjat.

I.8. Önfoglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben egyéni vállalkozóként meghatározott személyek:

– az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,

– a magánállatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, fa- lugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendel- kező magánszemély,

– az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász,

– az egyéni szabadalmi ügyvivő,

– a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,

– a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó, továbbá

– a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselő, valamint a helyi önkormányzati képviselő, amennyiben nem végez legalább heti 30 órás, munkavégzésre irányuló egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései szerint nem önálló tevékenységnek minősülő tevékenységet.

I.9. Várakozási idő: kizárólag a munkanélküliségi és a keresőképtelenségi biztosítási kockázat tekintetében alkalmazandó –, a biztosítási szerző- dés hatályának a biztosítottra való kiterjesztésétől kezdődő, munkanélküliségi kockázat esetén 90 napos, keresőképtelenségi kockázat esetén 30 napos átmeneti időszak, mely alatt a biztosító kockázatviselése a biztosított munkanélküliségével, illetve keresőképtelenségével kapcsola- tos biztosítási eseményekre nem terjed ki.

I.10. Önrész: a keresőképtelenségi, a munkanélküliségi és a kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási kockázat tekintetében alkalmazandó –, a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától kezdődő időszak, amely alatt a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ellenére nem teljesít szolgáltatást. Az önrész mértéke a keresőképtelenségi és a munkanélküliségi kockázat esetében 60 nap, a kritikus betegségekre vonatkozó kockázat vonatkozásában 30 nap.

I.11. Nyugdíjjogosultsággal rendelkezik, aki a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rehabilitációs járadékban) részesül.

I.12. Orvosszakértői intézet: az egészségkárosodás mértékének megállapítására jogosult szakértői szerv.

I.13. Álláskereső: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben így meghatározott fogalom.

I.14. Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy: a biztosított, ha az adott munkáltatónál irányítási jogkörrel vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik, így különösen, ha ő a munkáltató tulajdonosa, vezető tisztségviselője, többségi részvényese, stb.

I.15. Közeli hozzátartozó: a Munka törvénykönyvében ekként meghatározott személyek: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egye- nes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élet- társ.

I.16. Maximális szolgáltatási időtartam: kizárólag a munkanélküliségi biztosítási kockázat tekintetében alkalmazandó, a biztosítási esemény idő- pontjától kezdődő azon időszak, melyet biztosítási eseményenként a biztosító állapít meg a területileg illetékes munkaügyi központ által az adott biztosított számára kiállított, az álláskeresési járadék megállapításáról szóló határozatban szereplő és az 1991. évi IV. törvény 27. § (1) be- kezdés szerint megállapított jogosultsági idő (munkaviszonyban töltött idő) alapján. A maximális szolgáltatási időtartam az ezen határozatban szereplő, napokban meghatározott jogosultsági idő 16%-a. A töredék napokat a biztosító felfelé kerekíti. A biztosított legfeljebb ezen időtartam alatt jogosult a munkanélküliségi kockázat kapcsán a biztosító szolgáltatására tekintettel a jelen feltételek VI.3. pontjában foglaltakra.

II. Általános rendelkezések

II.1. A biztosítási szerződés alanyai

A csoportos biztosítás alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.

II.1.1. Biztosító: a Generali Biztosító Zrt. (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.; cégjegyzékszám: 00-00-000000, PSZÁF törzs–száma: 10308024), amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

II.1.2. Szerződő: a CIB Bank Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0-00.; cégjegyzékszám: 01-10-041004), amely a csoportos biztosítást a biztosított javára megköti (továbbiakban: bank).

II.1.3. Biztosított: A biztosítási szerződés biztosítottja a Kölcsönszerződésben adósként és/vagy adóstársként megnevezett 18-70 év közötti termé- szetes személy, aki(k) a Biztosítotti nyilatkozat aláírásával és az aláírt Biztosítotti nyilatkozatnak a bankhoz történő átadásával/ visszaküldésével avagy távközlő eszköz útján, távértékesítés keretében megtett nyilatkozattal hozzájárul(nak) ahhoz, hogy a bank és a biztosító között létrejött csoportos biztosítási szerződés hatálya reá(juk) is kiterjedjen. Azon biztosítottak biztosítási védelme, akik a kockázatviselés tartama alatt töltik be a 62. életévüket és Teljes csomaggal rendelkeznek, külön nyilatkozattétel nélkül megváltozik oly módon, hogy a 62. életév betöltését követő naptári év első napjának 0. órájától a Teljes csomag helyett az Alap csomag biztosítási kockázatai vonatkoznak rájuk.

A biztosítási szerződés alapján nem válhat biztosítottá az a személy, aki a biztosítási védelem igénylésekor 18. életévet nem töltötte be, vagy a 61. életévét már betöltötte. Ha a biztosítási szerződés szerint a kockázatviselés feltételeként Egészségi nyilatkozat megtétele és/ vagy a biztosított orvosi vizsgálata szükséges, akkor a biztosítotti jogviszony csak abban az esetben jön létre, ha az Egészségi nyilatkozat és/vagy az orvosi vizsgálat alapján a biztosító az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási kockázatot vállalja.

Amennyiben a Kölcsönszerződés a bank és az adós, valamint az adóstárs között jön létre, úgy a biztosítási védelem a biztosítandó személyek választása szerint vagy csak az adósra vonatkozik vagy az adósra és az adóstársra is kiterjed. Az adóstárs csak abban az esetben válhat biz- tosítottá és csak addig az időpontig áll biztosítási védelem alatt, amennyiben mind az adós mind az adóstárs a biztosítotti nyilatkozatot tesz és a rájuk vonatkozó biztosítási kockázatot a biztosító elfogadta, és ameddig mind az adós, mind az adóstárs megfelel a jelen feltételekben a biztosítottság feltételéül meghatározott előírásoknak, és csak azon időszakra, amelyre a biztosítási díjat megfizették. Adóstárs csak abban az esetben válhat biztosítottá, ha adós a Biztosítotti nyilatkozat aláírásával ehhez hozzájárul.

Az adós biztosítotti jogviszonyának megszűnésekor az adóstárs biztosítotti jogviszonya is megszűnik. A biztosító kockázatviselése az adós vonatkozásában a díj megfizetése mellett akkor is megmarad, ha az adóstárs biztosítása megszűnik.

A biztosító kockázatviselése azon biztosított vonatkozásában, aki a biztosítás igénylésének időpontjában nyugdíjjogosultsággal rendelkezik, csak a haláleseti védelem vonatkozásában kezdődik meg, és a biztosító ilyen biztosított esetén kizárólag haláleseti szolgáltatás teljesítésére lehet köteles.

II.1.4. Kedvezményezett: A biztosítási szerződés kedvezményezettje a biztosítottnak a Biztosítotti nyilatkozattal megadott beleegyezése alap- ján – a szerződés hitelfedezeti jellege miatt – a CIB Bank Zrt., amely a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

Ha a Biztosítotti nyilatkozaton a CIB Bank Zrt.-n kívül más személyt (is) kedvezményezettnek jelölnek meg, akkor az ilyen Biztosítotti nyilatkozat nem tekinthető érvényesnek és annak alapján a biztosítási szerződés hatálya az ilyen nyilatkozatot tevő személyre nem terjed ki.

II.2. A biztosítási szerződés létrejötte

II.2.1. A csoportos biztosítási szerződés a bank és a biztosító CIB Visszafizetési Védelemre vonatkozó megállapodásával jön létre.

II.2.2. A Biztosítotti nyilatkozat az a dokumentum, amely tartalmazza a biztosított arra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát, hogy a bank és a biztosító között létrejött biztosítási szerződés hatálya rá is kiterjedjen, s amely tartalmazza továbbá a biztosított jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatást, így különösen a hatóságokra, intézményekre vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentést, valamint a biztosítottnak a kedvezményezett megjelölésére vonatkozó hozzájárulását. A Biztosítotti nyilatkozat a biztosítási szerződés részét képezi.

II.2.3. Biztosítotti nyilatkozatnak minősül a jelen feltételek II.1.3. pontjában meghatározott életkorú adósnak, illetve adóstársnak a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény szerint távértékesítés keretében, távközlő eszköz útján tett, bizonyítható és azonosítható módon rögzített szóbeli nyilatkozata – amely szerint a biztosítandó személy a szerződésre vonatkozó tájékoztatás alapján egyértelműen kijelenti, hogy a Kölcsönszerződéshez kapcsolódó Visszafizetési Védelemre igényt tart és a kedvezménye- zett megjelöléséhez hozzájárul (továbbiakban: szóbeli Biztosítotti nyilatkozat).

A bank a biztosítási védelem létrejöttének igazolásaként írásbeli visszaigazolást küld a biztosított részére.

Szóbeli biztosítotti nyilatkozatot kizárólag az adós tehet, ha nincs szükség a II.2.4.-II.2.5. pontban meghatározott kockázatelbírálásra.

II.2.4. A biztosított a Biztosítotti nyilatkozat részeként Egészségi nyilatkozat megtételére is köteles az alábbi esetekben:

– a kölcsön igénylése esetén az igényelt kölcsön – devizában történt kölcsönigénylés esetén az igényelt kölcsönösszegnek a szerződő által, az igénylés napján alkalmazott eladási devizaárfolyamon számolt forintösszege a 15 000 000 Ft-ot meghaladja;

– meglévő Kölcsönszerződés esetén a Biztosítotti nyilatkozat szerződő általi átvételének napján a fennálló tőketartozás – a kölcsön devi- zában történő nyilvántartása esetén a szerződő által a Biztosítotti nyilatkozat megtételének napján alkalmazott eladási devizaárfolyamon számolt forint – összege a 15 000 000 Ft-ot meghaladja,

de egyik esetben sem több, mint 50 000 000 Ft.

II.2.5. A biztosítási szerződésnek a biztosítandó személyre történő hatályossá válásához orvosi vizsgálat elvégzése szükséges az alábbi esetekben:

– a kölcsön igénylése esetén az igényelt kölcsön – devizában történt kölcsönigénylés esetén az igényelt kölcsönösszegnek a Szerződő által, az igénylés napján alkalmazott eladási devizaárfolyamon számolt forint – összege az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

– meglévő kölcsönszerződés esetén a Biztosítotti nyilatkozat szerződő általi átvételének napján a fennálló tőketartozás – a kölcsön devi- zában történő nyilvántartása esetén a szerződő által, a Biztosítotti nyilatkozat megtételének napján alkalmazott eladási devizaárfolyamon számolt forint – összege az 50 000 000 Ft-ot meghaladja.

Ebben az esetben a Biztosítotti nyilatkozat részét képezik az orvosi vizsgálatról készült jegyzőkönyv és annak mellékletei is.

II.2.6. A biztosító a II.2.4.-II.2.5. pontban foglalt esetben kockázatelbírálást végez. A biztosító az orvosi vizsgálattal történő kockázatelbírálás ered- ményéről – az orvosi vizsgálatról készült jegyzőkönyv és annak mellékleteinek a biztosítóhoz történt hiánytalan beérkezését követően – 5 munkanapon belül értesíti a szerződőt és a biztosítottat.

Az Egészségi nyilatkozat alapján történő kockázatelbírálás eredményéről a biztosítandó személyt a bank tájékoztatja. A biztosítotti jogviszony csak abban az esetben jön létre, ha az Egészségi nyilatkozat vagy az orvosi vizsgálat alapján a biztosító az adott biztosítottra vonatkozó biz- tosítási kockázatot vállalja.

Ha a biztosító a kockázatot nem vállalja, az elutasítást tartalmazó döntéséről a szerződőt és az érintett – Biztosítotti nyilatkozatot tevő személyt is értesíti. Az elutasítást a biztosító nem köteles megindokolni.

II.2.7. A biztosítandó személy köteles a Biztosítotti nyilatkozatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megtenni, és köteles a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség).

II.3. A biztosítási szerződés hatálybalépése

Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosítási szerződés

– a kölcsön folyósításának napját követő nap 0. órájakor, szakaszos folyósítás esetén az 1. (első) részfolyósítás napját követő nap 0. órája- kor, de legkorábban a Biztosítotti nyilatkozat Szerződő általi átvételét követő nap 0. órájakor,

– távértékesítés keretében, szóbeli Biztosítotti nyilatkozat megtételével csatlakozott biztosított vonatkozásában – a biztosított erre vonatko- zó hozzájárulása esetén – a szóbeli Biztosítotti nyilatkozat megtétele napját követő nap 0. órakor,

– távértékesítés keretében, írásbeli Biztosítotti nyilatkozat megtételével csatlakozott biztosított vonatkozásában a Biztosítotti nyilatkozatnak a szerződő általi átvételét követő nap 0. órájakor, lép hatályba, feltéve, hogy a biztosító az adott személlyel kapcsolatos kockázatot vállalja.

II.4. A kockázatviselés kezdete és megszűnése

II.4.1. A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában a biztosítási szerződésnek az adott biztosítottra vonatkozó hatálybalépése időpontjában, a munkanélküliségi és keresőképtelenségi kockázat tekintetében pedig a várakozási idő eltelte után kezdődik meg.

II.4.2. A biztosító kockázatviselése valamennyi biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosítási szerződés megszűnése esetén, az alábbi időpon- tok valamelyikében:

a) a csoportos biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítási díjjal fedezett időszak utolsó napján;

b) ha a bank az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, az elmaradt biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap 24. órakor.

II.4.3. A biztosító kockázatviselése megszűnik az adott biztosított vonatkozásában a bank és a biztosított között létrejött Kölcsönszerződés megszű- nését követő nap 0. órájakor.

II.4.4. A biztosító kockázatviselése megszűnik továbbá az egyes biztosítottak vonatkozásában az alábbi esetekben és időpontban:

a) Távértékesítés keretében történő értékesítés esetén a biztosítottnak – indokolási és fizetési kötelezettség nélküli – azonnali hatályú felmon- dásával. A biztosított felmondási jogát a csoportos biztosítási szerződés hatályának rá való kiterjesztéséről szóló írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja.

b) A biztosítottnak a biztosítási szerződés hatályának reá való kiterjesztéséhez adott hozzájáruló nyilatkozata visszavonása esetén (a továb- biakban: Visszavonásról szóló nyilatkozat), a Visszavonásról szóló nyilatkozatnak a bankhoz történő megérkezését követő törlesztőrészlet esedékessége napján 24. órakor. A biztosított visszavonásról szóló nyilatkozata kizárólag írásban érvényes.

c) Amennyiben a biztosító kockázatviselése az adós vonatkozásában bármely okból megszűnik, akkor ebben az időpontban a kockázatvise- lés az adóstárs vonatkozásában is megszűnik.

d) Ha az adott biztosítottra vonatkozó esedékes biztosítási díjat nem fizették meg, az első elmaradt biztosítási díj esedékességétől számított

60. nap 24. órakor.

e) A biztosított halála, 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén, ha a biztosító szolgáltatást nyújtott – a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

f) A biztosított halálára és a 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási kockázatok vonatkozásában annak a naptári évnek az utolsó napján 24. órakor, amelyben a biztosított 70. életévét betöltötte; keresőképtelenségi, munkanélküliségi és kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási kockázat vonatkozásában annak a naptári évnek az utolsó napján 24. órakor, amelyben a biztosított

62. életévét betöltötte.

II.5. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed, a nap 24 órájában.

III. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1. A Biztosítotti nyilatkozat

A biztosítási szerződés adott biztosítottra történő kiterjesztéséhez a biztosított hozzájárulása szükséges, melyet a biztosított a Biztosítotti nyi- latkozat megtételével (és annak a bank részére való továbbításával) tesz meg.

A biztosítási szerződés adott biztosítóra történő kiterjesztéséhez távközlő eszköz útján, távértékesítés keretében a biztosított hozzájárulása szükséges, melyet a biztosított a szóbeli Biztosítotti nyilatkozat megtételével tesz meg.

A bank köteles a Biztosítotti nyilatkozatokat beszerezni és archiválni.

III.2. A szerződő és a biztosított közlési- és változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési- és változásbejelentési kötelezettségüknek eleget tenni.

III.2.1. A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerződéskötéskor, illetve a biztosítotti jogviszony létrejöttekor és a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségüknek eleget tesz. A kér- dések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

III.2.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a biztosítási szerződésben, illetve a biztosítotti nyilatkozaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását.

Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatko- zattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe.

A biztosított az egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.

III.2.3. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve a biztosítotti jogviszony létesítésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

III.2.4. Az orvosi vizsgálat elvégzése a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

IV. A biztosítási díj

IV.1. A biztosítottakra vonatkozó biztosítási díjat a szerződő fizeti meg a biztosító részére forintban (HUF). A szerződő az adott biztosítottakra vonat- kozó esedékes biztosítási díjat havonta áthárítja az érintett biztosítottakra.

Az áthárított biztosítási díj biztosított általi megfizetése oly módon történik, hogy a szerződő havonta a törlesztőrészlet esedékességének nap- xxx megterheli a biztosított adósnak a banknál vezetett bankszámláját.

Amennyiben a Kölcsönszerződés adósa és adóstársa is biztosított, az áthárított biztosítási díj megfizetésére ebben az esetben is – mind az adósra, mind az adóstársra vonatkozóan – a biztosított adós köteles. Az áthárított biztosítási díj devizaneme megegyezik a kölcsöntörlesztés devizanemével. A első biztosítási díj áthárításának napja (bankszámla megterhelésének napja): a Kölcsönszerződés 1. (első) törlesztőrészlete esedékességének napja, meglévő és folyósított kölcsönszerződés esetén a Biztosítotti nyilatkozat (ideértve a szóbeli Biztosítotti nyilatkozatot is) megtételét követő 1. (első) törlesztőrészlet esedékességének napja.

IV.2. Az egy biztosítottra eső biztosítási díj számításának alapja a folyósítás napján 24 órakor fennálló tőketartozás.

Szakaszos folyósítás esetén a díj számításának alapját úgy kell meghatározni, mint önálló kölcsönszerződések alapján fennálló tőketartozások összegét.

A devizában nyilvántartott kölcsönösszegek esetében a biztosítási díj forintösszegét a törlesztőrészlet esedékességének napján érvényes CIB Bank Zrt. eladási devizaárfolyamát alapul véve kell meghatározni és megfizetni.

IV.3. Az adott biztosítottra vonatkozó havi biztosítási díj az előbbiekben meghatározott biztosítási díj alap és a biztosítási díjszorzó szorzata – figye- lemmel a (2) bekezdésben írtakra.

Csomag Szolgáltatás Az egy főre vonatkozó

biztosítási díj/hó

Alap Halál és 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás Biztosítási díj alapja X 0,036%

Teljes Halál és 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás + változó kockázat (Keresőképtelenség/munkanélküliség/kritikus betegségek)

Biztosítási díj alapja X 0,057%

IV.4. A maximális biztosítható kölcsönösszeg 65.000.000 Ft, azaz hatvanötmillió forint. A devizában igényelt/nyilvántartott kölcsön esetében a Szerződő által a kölcsön igénylése napján alkalmazott deviza eladási árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani a maximálisan biztosítható kölcsönösszeget.

IV.5. A biztosítás folyamatos díjú, a díjfizetés havonta történik.

IV.6. A biztosítási időszak a naptári évvel egyezik meg.

IV.7. A biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy a biztosítási díjak mértékét a biztosítási szerződés megkötésétől számítva 5 évenként felül- vizsgálja, amennyiben a kockázatközösség egészét illetően a halálozások, a 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodási, a keresőképte- lenségi, munkanélküliségi, vagy a kritikus betegségekre vonatkozó adatok lényegesen eltérnek a díjkalkulációkor alapul vett statisztikáktól.

IV.8. A biztosító a jelen feltételek alapján a felülvizsgálat alapján jogosult a biztosítási díjak mértékét a következő naptári év első napjától kezdődően módosítani valamennyi biztosított vonatkozásában.

V. Választható biztosítási csomagok

Alap csomag

Halál és 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás

Teljes csomag

Halál és 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás + Változó kockázat (Keresőképtelenség/kritikus betegségek/munkanélküliség)

A Teljes csomag részét képező változó kockázat a biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában fennálló foglalkoz- tatottsági jellemzőitől függően (a biztosított munkahelyi státuszától függően) az alábbi biztosítási kockázatot tartalmazza:

– keresőképtelenségi biztosítási kockázat vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a köz- vagy a magánszférában dolgoznak, vagy önfoglalkoztatók;

– kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási kockázat vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a jelen feltételek szerint álláskeresőnek minősülnek;

– munkanélküliségi biztosítási kockázat vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a jelen feltételek szerinti, legalább heti 30 órás folyamatos munkavégzésre irányuló munkaviszonyban állnak a magánszférában.

A biztosító a szolgáltatási igényt a biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában fennálló munkahelyi státusza figyelembe vételével bírálja el.

VI. A biztosító teljesítésének feltételei

VI.1. A biztosítási esemény

Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés alkalmazásában, a választott szolgáltatás szerinti biztosítási események az alábbi, előz- mény nélküli események lehetnek:

a) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála;

b) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező olyan balesete vagy kialakuló olyan betegsége, amely az orvosszakértői inté- zet megállapítása szerint a biztosított 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodását eredményezi;

c) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatti, 60 napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség), saját egészségi állapotának romlása miatt, és ezzel összefüggésben táppénzre való jogosultságszerzése;

d) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt diagnosztizált, jelen feltételek szerinti kritikus betegsége;

e) a biztosított munkaviszonyának a kockázatviselés tartama alatti, e1) pont szerinti megszüntetése, és ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése.

e1) a biztosító szolgáltatásának feltételét képező, a munkaviszony megszűnését eredményező tények az alábbiak:

– munkáltató rendes felmondása,

– munkavállaló rendkívüli felmondása.

A jelen feltételek szerint a biztosítási esemény előzmény nélkülinek minősül, ha a biztosítási esemény összes, a jelen pontban leírt fogalmi ele- me – tekintettel a jelen feltételek VII.2.5. bekezdésében írtakra is – a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselésének tartama alatt következett be.

VI.1.1. A biztosítási esemény időpontja

1. Xxxxx feltétel alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a következő:

a) halál esetén a Biztosított halálának napja.

b) az orvosszakértői intézet által kiállított, a 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodást megállapító szakvélemény keltének napja.

c) keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség 1. napja.

d) kritikus betegségekre vonatkozó kockázat esetén a következő:

– szívinfarktus esetén a betegség bekövetkezésének a kezelőorvos által megállapított időpontja,

– rosszindulatú daganat esetén a betegség diagnosztizálásának időpontja,

– agyi érkatasztrófa esetén a betegség bekövetkezésének időpontja, feltéve, hogy a maradandó szervi idegrendszeri károsodást jelző fizikális tünetek a betegség fellépését követő 60 nap után is egyértelműen kimutathatók,

– veseelégtelenség fellépésekor a dialíziskezelés első napja, feltéve, hogy a biztosított a dialízis kezdetétől számított legalább 60 napig dialíziskezelésre szorul,

– szívkoszorúér-műtét esetén a műtét időpontja.

e) A biztosított munkanélkülivé válása esetén az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzésének napja.

VI.1.2. A 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodás meghatározása

1. Biztosítási esemény az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előz- mény nélküli, váratlan betegség, baleset, egészségi állapotromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás, melynek következtében az orvosszakértői intézet szakvéleményében a biztosítottnál 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodást állapított meg, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a biztosított a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodással összefüggő igénybejelentését a kockázatviselés tartama alatt kezdeményezi, továbbá

b) a biztosítottnak a Biztosítotti nyilatkozat aláírása előtt rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, bal- eseti járadékot, átmeneti járadékot, rendszeres szociális segélyt, bányász dolgozó egészségkárosodási járadékát vagy rokkantsági járadé- kot nem állapítottak meg, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nem volt folyamatban erre irányuló kérelme;

c) az Rtv. hivatkozott rendelkezése szerint rokkantsági nyugdíjra jogosult az, akinek esetében a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű.

2. Mindkét szem látásának visszafordíthatatlan és végleges elvesztése, illetve legalább két végtag (legalább csuklóizülettől vagy bokaízülettől való) elvesztése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához az orvosszakértői intézet szakvéleménye nem szükséges.

VI.1.3. A keresőképtelenség meghatározása

Biztosítási esemény az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előz- mény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következtében a biztosított a magyarországi társadalombiztosítási ellátórendszerben a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományba kerül és ezzel összefüggésben táppénzre jogosultságot szerez.

Keresőképtelenség alatt az 1997. évi LXXXIII. törvény – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – 44. § a), f) és g) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

Keresőképtelen:

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülöníte- nek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakör- ben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

VI.1.4. Kritikus betegségek meghatározása

A szívizomelhalás (szívinfarktus) a szívizomzat bizonyos részének elhalása, melynek oka az elhalt terület vérellátásának hirtelen kialakuló elég- telensége. Jelen feltételek szempontjából csak azok a kóros állapotok tekinthetők szívizomelhalásnak, ahol a sérült terület kiterjedése olyan mértékű, amely a szokásos EKG regisztrációs technikákkal is észlelhető kóros Q-hullám kialakulását okozza.

Rosszindulatú daganatos betegség esetén a szövettani atípia jeleit mutató sejtek (rosszindulatú sejtek) kontrollálatlan szaporodása áll fenn, melynek során a rosszindulatú sejtek a szövethatárokat áttörve terjeszkednek (invázió), és fennáll a rosszindulatú sejtek távoli szervekben való megtelepedésének, szaporodásának és a szerv inváziójának lehetősége (metasztázis).

Jelen feltételek szerint a rosszindulatú betegségek csoportjába a vérképző szövetek rosszindulatú daganatai (leukémiák), a retikuloendoteliális és nyirokrendszerből kiinduló daganatok (limfómák), a rosszindulatú plazmasejt-rendellenességek (plazmasejtes mieloma) is beletartoznak.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a rosszindulatú daganatok alábbi csoportjaira:

– rákelőző (precarcinóma) állapotok,

– a környezetet el nem árasztó (in situ) daganatok,

– a bőrrák, kivéve a festékes anyajegyek rosszindulatú daganatait (melanoma malignum),

– a HIV pozitív diagnózis mellett fellépő bármely daganat.

Agyi érkatasztrófa az a koponyán belüli érben kialakuló kóros állapot (érfalszakadás, teljes vagy részleges érelzáródás trombózis vagy em- bólia következtében), melynek folytán a központi idegrendszernek az ér által ellátott területei elhalása, infarktusa és maradandó szervi, ideg- rendszeri károsodása (úgynevezett góctünet) alakul ki, azaz a károsodást jelző fizikális tünetek az érkatasztrófa fellépését követő 60 nap után is egyértelműen kimutathatók.

Balesettel okozati összefüggésben lévő érkatasztrófákra a kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási kockázat nem terjed ki. Az érkataszrófa tényét, a maradandó neurológiai deficit tényét és a kettő közötti okozati összefüggés tényét a biztosító orvosa vagy az általa kijelölt konziliárius állapítja meg.

Krónikus veseelégtelenség áll fenn, ha mindkét vese működése visszafordíthatatlanul csökkent és ez a csökkenés olyan mértékű, hogy az állapot művesekezelés vagy veseátültetés nélkül az élettel nem összeegyeztethető, és a biztosított a dialízis kezdetétől számított legalább 60 napig dialíziskezelésre szorul.

Szívkoszorúér-műtétnek számít az a nyitott mellkasi beavatkozás, melynek célja két vagy több ér koszorúérfestéssel igazolt szűkületének vagy elzáródásának megszüntetése a beteg érszakasz eltávolítása és annak a szervezet más részéből származó érrel való pótlása vagy a beteg érszakasz ép artériával történő áthidalása által.

VI.1.5. A munkanélküliség meghatározása

A jelen feltétel alkalmazásában munkanélküliség a magánszférában legalább heti 30 órás folyamatos munkaviszonyban álló biztosítottnak a várakozási idő elteltét követően, a kockázatviselés tartamán belül bekövetkező munkanélkülivé válása (a munkáltató rendes felmondásával, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondásával), és a biztosítottnak ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, abban az esetben, ha őt az illetékes magyarországi munkaügyi központ munkanélküliként tartja nyilván, és munkát akar vállalni, de számára az illetékes magyarországi munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

VI.2. A biztosító szolgáltatása

VI.2.1. A jelen feltételek szerint megköthető biztosítási szerződésben az alábbi szolgáltatásokat tartalmazó biztosítási kockázatok választhatók:

– a biztosított halálára szóló szolgáltatást,

– a biztosított 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodására szóló szolgáltatást,

– a biztosított keresőképtelenségére szóló szolgáltatást,

– a biztosított kritikus betegségére szóló szolgáltatást,

– a biztosított munkanélküliségére szóló szolgáltatást tartalmazó biztosítási kockázat.

VI.2.2. A biztosítási kockázatok közötti választás a Biztosítotti nyilatkozat megtételével egyidejűleg történik, a választott biztosítási kockázatnak a Biztosítotti nyilatkozatban való megjelölésével.

VI.2.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége adott biztosított vonatkozásában csak az adott biztosítottra érvényes biztosítási kockázatok szolgálta- tási körére terjedhet ki, a jelen feltételekben leírt szabályok szerint.

VI.2.4. Devizában nyújtott/nyilvántartott kölcsönösszegek esetén a biztosító szolgáltatása mind a törlesztőrészlet, mind a tőketartozás vonatkozásá- ban tartalmazza a biztosító szolgáltatásáig elszámolt árfolyamkorrekciót is. A devizában nyújtott/nyilvántartott kölcsönösszegek esetében a biztosítási szolgáltatás forintösszegét a szolgáltatás teljesítésekor érvényes CIB Bank Zrt. eladási devizaárfolyamát alapul véve kell meghatá- rozni és megfizetni.

VI.2.5. A biztosító saját késedelmes teljesítése esetén vállalja a biztosítottat terhelő, a késedelem tartamára eső késedelmi kamat megtérítését. A szolgáltatási igény bejelentőjének késedelme kizárja a biztosító késedelmét.

VI.2.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesíti.

VI.2.6.1. Halál és 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodás biztosítási esemény esetén

A biztosító a halál és 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodás biztosítási események bekövetkezésekor a biztosítási esemény időpontjában a Kölcsönszerződés alapján fennálló teljes kintlévőséggel megegyező mértékű biztosítási szolgáltatást fizeti meg a Kedvezmé- nyezett részére.

A biztosító a jogosnak minősülő szolgáltatási igények esetében akkor is vállalja a biztosítási esemény és a szolgáltatási igény biztosító általi elbírálása között eltelt időtartamra – maximum 2 hónapra – járó, a Kölcsönszerződés szerinti ügyleti és késedelmi kamatok, kezelési költség összegének megfizetését, ha ez a szolgáltatást megelőző köztes időtartam nem a biztosító késedelmes döntéshozatalának eredménye.

VI.2.6.2. Keresőképtelenségi biztosítási esemény esetén

A biztosított folyamatos keresőképtelensége esetén a biztosító a kockázatviselés tartama alatt, jelen feltételek szerint a folyamatos keresőkép- telenség időtartamára vállalja a törlesztő részletek teljesítését.

A biztosító kockázatviselése a biztosított keresőképtelenné válása tekintetében 30 nap várakozási idő eltelte után kezdődik.

A biztosító a keresőképtelenségi biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított első 60 napra nem teljesít szolgáltatást (önrész). A biztosító első szolgáltatása a keresőképtelenségi biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 60. napot követő, először esedékessé váló törlesztő részlettel egyezik meg. Az önrészről szóló rendelkezéseket valamennyi biztosítási eseménynél alkalmazni kell.

A biztosított folyamatos keresőképtelensége esetén a biztosító harminc naponként – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 90., 120., stb. napja után – a következő esedékessé váló tárgyhavi törlesztőrészletet teljesíti a kockázatviselés tartama alatt mindad- dig, amíg a biztosított folyamatos keresőképtelensége fennáll, tekintettel a jelen feltételek VI.3. pontjában foglaltakra.

A biztosító keresőképtelenségi szolgáltatása az alábbi esetekben megszűnik:

a) amennyiben a keresőképtelenség indokoltsága orvosilag már nem igazolt;

b) a biztosított halála, 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén;

c) amennyiben a biztosított a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rehabilitációs járadékban) részesül;

d) amennyiben a Kölcsönszerződés megszűnik, tekintettel a jelen feltételek II.4.3. pontjában írtakra;

e) amennyiben a biztosított a jelen feltételek VI.3. pontjában írt szolgáltatási határt elérte.

VI.2.6.3. Kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási esemény esetén

A biztosított kritikus betegsége esetén a biztosító a kockázatviselés tartama alatt, jelen feltételek szerint vállalja a törlesztőrészletek teljesítését.

A biztosító a kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított első 30 napra nem teljesít szol- gáltatást (önrész). A biztosító első szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 30. napot követő, először esedékessé váló törlesztőrészlettel egyezik meg. Az önrészről szóló rendelkezéseket valamennyi biztosítási eseménynél alkalmazni kell.

A biztosított kritikus betegsége esetén a biztosító harminc naponként – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 60., 90. stb. napja után – a következő esedékessé váló tárgyhavi törlesztőrészletet teljesíti a kockázatviselés tartama alatt, mindaddig, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmények orvosilag igazoltan fennállnak, tekintettel a jelen feltételek VI.3. pontjában foglaltakra.

A biztosító kritikus betegségekre vonatkozó szolgáltatása az alábbi esetekben megszűnik:

a) amennyiben a kritikus betegség további fennállása orvosilag már nem igazolt;

b) a biztosított halála, 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén;

c) amennyiben a Kölcsönszerződés megszűnik, tekintettel a jelen feltételek II.4.3. pontjában írtakra;

d) amennyiben a biztosított a jelen feltételek VI.3. pontjában írt szolgáltatási határt elérte.

VI.2.6.4. Munkanélküliségi biztosítási esemény esetén

A munkanélküliségi biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a kockázatviselés tartama alatt, jelen szerződési feltételek szerint, a folyamatos munkanélküliség időtartamára vállalja szolgáltatás teljesítését.

A biztosító kockázatviselése a biztosított munkanélkülivé válása tekintetében 90 nap várakozási idő eltelte után kezdődik.

A munkanélküliségi biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított első 60 napra a biztosító nem teljesít szolgáltatást (önrész). A biztosító első szolgáltatása a munkanélküliségi biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 60. napot követő, először ese- dékessé váló törlesztő részlettel egyezik meg. Az önrészről szóló rendelkezéseket valamennyi biztosítási eseménynél alkalmazni kell.

A biztosított folyamatos munkanélkülisége esetén a biztosító harminc naponként – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától szá- mított 90., 120., stb. napja után – a következő esedékessé váló tárgyhavi törlesztő részletet teljesíti a kockázatviselés tartama alatt mindaddig, amíg a biztosított folyamatos munkanélkülisége fennáll, tekintettel a jelen feltételek VI.3. pontjában foglaltakra.

A biztosító munkanélküliségi szolgáltatása az alábbi esetekben megszűnik:

a) a biztosított halála, vagy 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén;

b) amennyiben a biztosított a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rehabilitációs járadékban) részesül;

c) amennyiben a Kölcsönszerződés megszűnik;

d) amennyiben a biztosított a rá vonatkozó maximális szolgáltatási időtartamot kimerítette, vagy nyilvántartott álláskereső státusza bármely okból megszűnt;

e) amennyiben a biztosított a jelen feltételek VI.3. pontjában írt szolgáltatási határt elérte.

VI.3. A szolgáltatás korlátozása

VI.3.1. A biztosító a halál és 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodás biztosítási események bekövetkezésekor maximum

65.000.000 Ft-ot teljesít szolgáltatásként.

VI.3.2. A biztosító havi szolgáltatási maximuma a keresőképtelenségi, munkanélküliségi, és a kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási események tekintetében 400.000 Ft, azaz négyszázezer forint. A törlesztőrészlet ezt meghaladó részét a kölcsönszerződés adósa, adósai kötelesek megfizetni a bank részére.

VI.3.3. A várakozási idő alatt bekövetkezett keresőképtelenségi és munkanélküliségi biztosítási eseményekkel kapcsolatban a biztosító nem teljesít szolgáltatást sem a várakozási idő alatt, sem azt követően.

VI.3.4. A biztosító biztosítási eseményenként a biztosítottat ért keresőképtelenségi biztosítási eseményekkel kapcsolatban legfeljebb 12 havi, munkanélküliségi biztosítási eseményekkel kapcsolatban legfeljebb 8 havi törlesztő részletet fizet meg a kedvezményezett ré- szére.

VI.3.5. A rá vonatkozó kockázatviselés tartama alatt ugyanazon biztosítottat illetően bekövetkező több keresőképtelenségi, munkanélküli- ségi, és kritikus betegségekre vonatkozó biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító biztosítási esemény típusonként összesen maximum 36 havi törlesztőrészletet fizet meg a kedvezményezett részére.

Az ismételt munkanélküliségi szolgáltatási igény teljesítésének további feltétele, hogy a két biztosítási esemény között a biztosított- nak 12 hónapig folyamatosan, igazoltan, legalább heti 30 órás munkavégzésre irányuló munkaviszonya álljon fenn.

VI.3.6. A biztosító szolgáltatásának felső határa a Kölcsönszerződés alapján fennálló teljes kintlevőség, adott hónapra vonatkozóan pedig az adott hónapban esedékessé vált törlesztőrészlet összege.

A biztosító szolgáltatása abban az esetben sem haladja meg az érintett hónapban esedékessé vált törlesztőrészlet, illetve a Köl- csönszerződés alapján fennálló teljes kintlevőség összegét, ha ugyanazon időszak alatt a biztosított adóssal és/vagy a biztosított adóstárssal kapcsolatban több biztosítási esemény következik be.

VI.3.7. A biztosító a munkanélküliségi biztosítási esemény bekövetkezése ellenére, a biztosított munkanélküliségének alábbi időtartamára nem teljesít szolgáltatást

– az álláskereső terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultsá- gának időtartama alatt,

– az álláskereső előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesz- tés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg.

VI.4. A biztosítási esemény és a szolgáltatási igény bejelentésének határideje

VI.4.1. A biztosítási eseményt és a szolgáltatási igényt 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

VI.4.2. Amennyiben a jelen feltételek VI.4.1. bekezdésében foglaltakat a biztosított, illetve a szolgáltatási igény érvényesítője nem tartja be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

VI.5. A biztosító teljesítése

VI.5.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt az annak elbírálásához szükséges valamennyi okmány beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.

VI.5.2. A biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legkésőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.

VI.5.3. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

VI.6. A teljesítéshez szükséges dokumentumok

VI.6.1. A szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybe- jelentőt, illetve azon okiratokat, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és összegszerűségének megállapításához szükségesek.

VI.6.2. Halál esetén minden esetben be kell nyújtani:

a) a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát;

b) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

c) a halotti epikrízis másolatát;

d) boncjegyzőkönyv másolatát, ha ilyen készült;

e) külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítását;

f) a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szük- séges iratok másolatát (kezelőorvosi igazolás, zárójelentés, kórbonctani lelet).

VI.6.3. Balesettel kapcsolatos biztosítási eseménnyel összefüggésben minden esetben be kell nyújtani:

a) a baleseti jegyzőkönyv másolatát, amennyiben ilyen készült;

b) közlekedési baleset esetén minden esetben be kell nyújtani a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,

c) a véralkoholvizsgálati eredmény másolatát, amennyiben ilyen készült;

d) amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének másolatát;

e) a balesettel/annak következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények másolatát;

f) az első orvosi ellátás dokumentumainak másolatát;

g) külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítását.

VI.6.4. Baleset miatti egészségkárosodás esetén a VI.6.3. pontban írtakon kívül minden esetben be kell nyújtani továbbá a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum hiteles másolatát is. A biztosító kérheti a biztosított állapotleírását tartalmazó friss kezelőorvosi nyilatkozat benyújtását is. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

VI.6.5. Keresőképtelenség esetén minden esetben be kell nyújtani:

a) a keresőképtelenség megállapítására jogosult orvos által kiállított, a hatályos jogszabályok szerint a keresőképtelenség igazolására rend- szeresített nyomtatvány másolatát (Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről);

b) folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosítottnak 30 naponként be kell nyújtania a biztosítónak az egészségi állapotot leíró új kez- előorvosi dokumentumokat;

c) ha kórházi ápolás is történt: a kórházi zárójelentés másolatát, a kórházi gyógykezelés befejezését követő 15 napon belül (a kórházi ápolás időszakára keresőképtelenségi igazolás benyújtása nem szükséges);

d) orvosi nyilatkozatot (a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a beteg- ség(ek) első kórismeretének pontos időpontjával);

e) szakrendelőben történt ellátás esetén: ambuláns lapok másolatát.

VI.6.6. A jelen feltételben a keresőképtelenséget illetően meghatározott önrészt 30 nappal meghaladó keresőképtelen állomány esetén a biztosító – orvosának szakvéleménye, illetve szükség szerint a biztosított orvosi vizsgálata alapján – a keresőképtelen állomány fenntartásának indokolt- ságát jogosult felülbírálni.

VI.6.7. Kiemelt kockázatú betegség esetén minden esetben be kell nyújtani:

a) a kórházi zárójelentés másolatát,

b) ha műtét is történt, a műtéti leírás másolatát,

c) a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozatát a biztosítási esemény hátterében álló alapbetegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával,

d) továbbá az alábbiakban meghatározott dokumentumokat:

i. Ha a szolgáltatási igény alapja szívizomelhalás, akkor az alábbi egészségi állapotot igazoló egészségügyi dokumentumok benyújtása szükséges:

– friss szívizomelhalásra utaló EKG elváltozás (a jelen feltételek szempontjából csak azok a szívizomelhalások tekinthetők a kocká- zatviselési körbe tartozónak, melyeknél a koszorúér-elzáródással okozati összefüggésben a hagyományos – 12 elvezetéses – EKG felvétel bármelyik elvezetésében kóros, korábban nem észlelt Q hullám – szélessége meghaladja a 40 ms-ot, amplitúdója az R hullám amplitúdójának 25%-át) és

– az úgynevezett szívizomspecifi kus enzimszintek kórjelző mértékű emelkedése – bármelyik intracelluláris enzim (CPK, CKMB, SGOT, LDH, alfa-HBDH) szintjének szignifi káns, jól dokumentált emelkedése ezen feltétel megvalósulásaként értékelendő.

ii. Ha a szolgáltatási igény alapja rosszindulatú daganat, akkor be kell nyújtani a pozitív (a sejtek rosszindulatú elfajulására és a folyamat invazív terjedésére utaló) szövettani vizsgálati lelet másolatát.

iii. Ha a szolgáltatási igény alapja agyi érkatasztrófa, akkor be kell nyújtani a hiteles dokumentummal igazolható érkatasztrófa után 30 nappal is fennálló, az érkatasztrófával okozati összefüggésben álló szervi központi idegrendszeri károsodást jelző tüneteket igazoló egészségügyi dokumentumok másolatát.

iv. Ha a szolgáltatási igény alapja krónikus veseelégtelenség, akkor be kell nyújtani a legalább 60 nap óta tartó rendszeres művesekeze- lést igazoló – a dialízist végző egészségügyi intézmény által kiállított – egészségügyi dokumentumok másolatát.

v. Ha a szolgáltatási igény alapja szívkoszorúérműtét, akkor be kell nyújtani az előzetes koszorúérfestés eltéréseire alapozott, helyesen felállított orvosi javaslat alapján az áthidaló műtét megtörténtét igazoló zárójelentés másolatát.

VI.6.8. 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás esetén minden esetben be kell nyújtani:

a) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatának és a határozat mellékleteinek – így különösen az Orvosszakértői Intézet szakvélemé- nyének a másolatát;

b) a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozatát a biztosítási esemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.

VI.6.9. Munkanélküliséggel kapcsolatos szolgáltatási igény esetén minden esetben be kell nyújtani

a) a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről;

b) a területileg illetékes munkaügyi központ által havonta kiállított hatósági bizonyítványt a munkanélküliség folyamatosságáról;

c) a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

d) a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;

e) a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;

f) a területileg illetékes munkaügyi központ igazolását a folyamatos munkanélküliség esetleges felfüggesztéséről, annak okáról és tartamáról.

Ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást is.

VI.6.10. Minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordítását.

VI.6.11. A biztosító szükség esetén kérheti a következő dokumentumokat is:

a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa, illetve az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyom- tatványt a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

b) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumait: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

c) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratokat (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatal- mazása alapján);

d) a benyújtott dokumentumok eredeti példányát és bármely adathordozón rögzített módozatát.

VI.6.12. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a biztosítóhoz be kell nyújtani a biztosított rendelkezésére álló az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást

befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozatot, vagy jogerős bírósági határozatot) – a büntetőeljárásban, és a sza- bálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll.

VI.6.13. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását.

VI.6.14. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indított megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, melyről az ügyfelet tájékoztatja.

VI.6.15. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén bekéri a banktól az írásbeli biztosítotti nyilatkozat másolatát, illetve a szóbeli biztosítotti nyilatkozatot tartalmazó hangfelvételt. Ezen dokumentumokat a bank a biztosított felhatalmazása alapján átadja a biztosító részére.

VII. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

VII.1. A biztosító mentesülése

VII.1.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az eljáró orvos előírásainak a gyógyító eljárás befejezéséig fo- lyamatosan eleget kell tennie. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát és az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályokban szabályozott rendelkezési jogát.

VII.1.2. A biztosító mentesül a halál esetén fizetendő térítés teljesítése alól, ha a biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a biztosított két éven belül bekövetkező öngyilkosságával, még akkor is, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be. A két évet a biztosítási szerződés hatályának az adott biztosítottra való kiterjesztése napjától kell számítani.

VII.1.3. A biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét.

VII.1.4. Azt, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

VII.2. A kockázatviselésből kizárt események

VII.2.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillon- gások, felkelés.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideo- lógiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VII.2.2. A biztosító kockázatviselése a jelen feltételek VII.2.1. bekezdés c) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jog- szabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

VII.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek összefüggésben állnak a biztosítottra vonatkozó kocká- zatviselés kezdetétől számított 5 évben szerzett HIV-fertőzéssel, és/vagy HIV fertőzéshez kapcsolódó betegséggel, ideértve különö- sen az AIDS-et.

VII.2.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett halálra, ha

a) az kábítószerfogyasztás, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

b) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet, és egyúttal egyéb közlekedési sza- bályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

VII.2.5. Ha a biztosítotti jogviszony létrejöttéhez a biztosító sem Egészségi nyilatkozatot, sem orvosi vizsgálatot nem ír elő, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a biztosított veleszületett rendellenességére, illetve szerzett fogyatékosságára, továbbá olyan betegségére, amely a biztosító rá vonatkozó kockázatviselésének kezdete előtti három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt. Jelen bekezdés vonatkozásában veleszületett ren- dellenességnek, illetve szerzett fogyatékosságnak minősül a testi és/vagy a szellemi épség bármely fokú hiánya.

b) a biztosítottnak a biztosító rá vonatkozó kockázatviselése kezdetét megelőzően megállapított egészségkárosodására.

VII.2.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi bekezdésben meghatározott sporttevékenységével.

Sporttevékenységek:

Autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, motocross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-kart sport, quad, auto-crash (roncsautó) sport, motorcsónak sport.

Repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, paplanrepülés, léghajózás, siklóernyő repülés, motoros vitorlázó repülés, siklórepü- lés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballonozás, vitorlázó repülés, műrepülés.

Egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hydro-speed, canyoning, surf, hegy- mászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlang expedíció, bázisugrás, bungee jumping (mélybe ugrás).

VII.2.7. A keresőképtelenség vonatkozásában a kockázatviselés nem terjed ki továbbá:

a) a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos keresőképtelenségre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kocká- zatviselési kezdetét megelőzi. A fogamzás az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőzően történt, ha a szerződés hatálybalépése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpont- jaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van;

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának meg- akadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülő- nek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége, szülő ápolása miatti keresőképtelenség;

c) a GYES-en lévő biztosított keresőképtelenségére;

d) az olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelemszerző tevékenységet végez;

e) a művi terhességmegszakítás eseteivel kapcsolatos keresőképtelenségre;

f) a mesterséges megtermékenyítés bármely formájával, a terhesség létrejöttét elősegítő beavatkozásokkal, illetve a sterilitás ke- zelésével kapcsolatos keresőképtelenségre;

g) sterilizáló műtétre és következményeire;

h) a krónikus betegségek rehabilitációjával, gondozással (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezelésekkel összefüggő keresőképtelenségre;

i) hátfájás vagy ahhoz kapcsolódó panasz miatti keresőképtelenségre, ha patológiai elváltozásra nincs radiológiai bizonyíték;

j) a biztosított által magának szándékosan okozott testi sérülések, akkor is, ha azt a biztosított zavart tudatállapotában követte el;

k) esztétikai céllal végzett kezelés és sebészeti beavatkozás miatti keresőképtelenségre.

VII.2.8. A munkanélküliség vonatkozásában a kockázatviselés nem terjed ki továbbá:

a) az olyan munkanélküliségre, amely a biztosított határozott idejű munkaszerződésének lejártából ered;

b) az önkéntes munkanélküliségre (lemondás, nyugdíjba vonulás, előnyugdíjba vonulás) – ide nem értve a biztosított rendkívüli fel- mondását;

c) a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőzően bejelentett elbocsátásra;

d) próbaidőszak és/vagy betanítási időszak alatti munkaviszony megszűnésére;

e) ideiglenesen vagy szezonális jelleggel foglalkoztatott biztosítottak munkaviszonyának megszűnésére;

f) a második, vagy további munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére, abban az esetben, ha a biztosított továbbra is mun- kaviszonyban áll;

g) a munkáltató rendkívüli felmondására;

h) a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének esetére;

i) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha munkáltatói jogkörének gyakorlója saját maga, vagy az ő közeli hozzátartozó- ja,

j) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha vállalatirányítási befolyással rendelkező személynek minősül.

9) Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiatriai megbetegedésekre.

VIII. A panaszok bejelentése – panaszfórum

A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat írásban, a biztosítónál lehet bejelenteni: Generali Biztosító Zrt., Ügyfélkapcsolatok csoportja,

1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

IX. Egyéb rendelkezések

IX.1. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) hatályosságának feltételei

IX.1.1. A biztosító a hozzá eljuttatott ajánlatokat, jognyilatkozatokat, bejelentéseket csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttat- ták el hozzá. A biztosító nyilatkozatait szintén írásban juttatja el a banknak, a biztosítottnak, illetve a szolgáltatási igény érvényesítőjének.

IX.1.2. Ha a biztosító a jognyilatkozatot a kedvezményezettnek, a biztosítottnak vagy a szolgáltatási igény érvényesítőjének az általa ismert utolsó címére ajánlott levélben küldi, az abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a címzés helyén átvették.

IX.2. Kézbesítési megbízott

A biztosított, illetve a szolgáltatási igény érvényesítője 30 napot meghaladó külföldi tartózkodása esetén köteles magyarországi lakcímmel rendelkező személyt megnevezni, aki a megbízás alapján jogosult a biztosítótól érkező jognyilatkozatok átvételére, illetve megválaszolására. Ennek hiányában a biztosító a jognyilatkozatot a biztosítottnak vagy a szolgáltatási igény érvényesítőjének az általa ismert utolsó címére eljut- tatott küldeménnyel joghatályosan tájékoztatja.

X. Elévülés

A biztosítási szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje két év.

XI. A kapcsolattartás és az ügyféltájékoztatás nyelve

A biztosító és a biztosított kapcsolattartása, valamint a biztosítottak tájékoztatása magyar nyelven történik.

XII. Alkalmazandó jog

A szerződés alanyai a csoportos biztosításból, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhatnak. Az eljárások nyelve magyar.

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) és az egyéb vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak.

XIII. Biztosítási titok

A biztosító jogosult a szerződő, biztosított jogszerűen tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is a személyes adatok védel- méről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi. LXIII. törvény rendelkezései szerint, továbbá a Bit.-ben foglaltakkal összhang- ban kezelni. A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján jogosult a biztosított kölcsönszerződéssel kapcsolatos, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – banktitoknak minősülő – adatait kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor.

Generali Biztosító Zrt. – Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelenté- sekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tud- nivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik, továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerző- dési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Műkö- dő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: x00 0 000 0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL 1101 BH Amszterdam, De entree 91.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx/) érhető el.

II. Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati iro- dáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Internetes ügyfélszolgálatunk: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx.xxxx Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 0 000 0000

Központi ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxxxx://xxxxxxxx.xx/ címen is. Internetes ügyfélszolgá- latunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk munkanapokon 8 órától 20 óráig biztosítja az elérhetőséget.

III. Panaszügyintézés

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati és Állománykezelési Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító

ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx

Internet: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx

Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További személyes ügyfélszolgálataink elérhetőségeit itt találja: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg.

Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munkanapon 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

IV. Felügyeleti hatóság

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: x00 0 000 0000

Központi fax: x00 0 000 0000

Email: xxxx@xxx.xx

Webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 00 000 000

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összeha- sonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapí- tó, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, jog- hatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizs- gálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kap- csolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levélcím elszámolással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf. 670

Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf. 172

Telefon: x00 00 000 000

Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezde- ményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

VI.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

VI.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

VI.2.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közleke- dési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezé- sei szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztéri- um irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megálla- podás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA tör- vény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.2.2. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkéré- sére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésé- vel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten megha- tározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

VI.2.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

VI.2.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.2.1. pont b), f) és j) pontjai, illetve a VI.2.2. a)–b) pontjai pont alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a VI.2.1.–VI.2.4. továbbá a VI.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbít- hatja.

VI.2.5. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

VI.3. A veszélyközösség védelme

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó fele- lősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jo- galapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott meg- felelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megke- reséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltéte- lekkel és időtartam elteltéig kezeli.

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

VII.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője („adatkezelő”) a Generali Biztosító Zrt.

VII.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?

Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

a) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés,

c) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése,

d) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása,

e) panaszok kezelése,

f) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása.

Társaságunk a személyes adatokat

a) a biztosítási szerződés teljesítése,

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme

c) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)

d) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása

e) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kockázatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok ke- zelése, visszaélések megakadályozása céljából)

alapján kezeli.

VII.3. Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkal- masak. Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem

– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyon- tárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészség- ügyi adatok).

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes adatokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésé- vel köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

VII.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (adatfeldolgozók, kiszervezett tevékenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítő- ket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg, társaságunk mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ piaci-szereplok-keresese

VII.5. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?

Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típu- sú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.

VII.6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folya- matban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincsen más jogalapja;

c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében törté- nik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kíná- lásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát.

b) Az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

c) Társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztésé- hez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy tár- saságunk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy társaságunk az Ön adatait egy másik adatkezelőnek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vo- natkozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhető- ségi címek bármelyikén bejelentheti, társaságunk adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvédelmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenfé- leképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzlet- szerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

VII.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védelmén alapuló adatkezelés esetén: Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fennáll.

c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:

Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek keretében például a számviteli bizonylatnak minősülő do- kumentumokat 9 évig, míg a pénzmosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.

d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig.

e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmények fennállnak.

VII.9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c. Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 00 0 000 0000

Telefax: 06 1 391 1410

Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxxx://xxxx.xx/

Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók

VIII.1. Adózási tudnivalók magánszemélyek részére

VIII.1.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiz- tosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VIII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét köve- tően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemélynek nem kell a bevallásban szerepeltetnie.

VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kártérítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VIII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásárlási ösz- szegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapí- tott adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 15,5%-os szociális hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adó- kötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VIII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a hatályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csökkentett személyi jöve- delemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VIII.1.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogsza- bályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

VIII.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jog- szabály módosításban foglalt mértéket.‌

IX. Az általános forgalmi adó megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről

X.1. A biztosító az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.), valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerint előírt adóügyi illetőségvizsgálatot elvégzi, és ehhez az ügyfél szükséges adatait és nyilatkozatait kezeli. Amennyiben adóügyi szempontból a szerződő, illetve az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult amerikai, vagy egyéb külföldi illetőségű személynek minősül, úgy az Aktv., illetve a FATCA-törvény értelmében a biz- tosító a saját, valamint a szerződés adatait az automatikus információcsere érdekében az adóhatóság részére továbbítja.

X.2. A biztosító a szerződő, illetve annak a személynek az adatai és nyilatkozata alapján, aki a biztosító szolgáltatására jogosult a szerződést je- lentendő, vagy nem jelentendő számlának minősíti, továbbá a szerződéskötést követően a biztosító jogosult a számla átminősítésére az Aktv., illetve a FATCA-törvényben előírt esetekben. A biztosító az általa kötött szerződések vonatkozásában folyamatosan figyelemmel kíséri az illetőségvizsgálathoz szükséges adatok és a szerződések értékének Aktv., valamint FATCA-törvény szempontjából jelentős változását.

X.3. Az Adóügyi illetőségvizsgálattal kapcsolatos részletes írásbeli tájékoztató a xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

XI. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

XII. Adminisztrációs díj

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az adminisztrációs díjakkal kapcsolatban az általános, különös és kiegészítő biztosítási feltételek további szabályozást tartalmaz- hatnak.

XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámo- lása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XIV. A díjfizetés módja

XIV.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XIV.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat bankkártyás fizetéssel a biztosító honlapján, átutalással, belföldi postautalványon vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

XIV.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfizetési kötelezettségét egyéb módon teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx), a biztosító ügynökeinél vagy a biztosító ügyfélszolgálatain tájékozódhat.

XIV.4. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,

a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biztosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat

aa) bankkártyás fizetés esetén a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton, ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással

fizeti vissza;

b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biz- tosítási díjat

ba) bankkártyás fizetés esetén a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átutalással, ennek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton;

bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó bankszámlára átutalással; bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén

– a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átuta- lással,

– az előzőek hiányában, ha a tényleges díjfizetés banki átutalással történt, a feladó bankszámlára átutalással,

– az előzőek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton fizeti vissza.

XIV.5. Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szerződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő előzetes tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szer- ződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XV. A biztosításközvetítő

XV.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.

XV.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdí- jat megfizetni.

XV.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XV.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés

1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy minősül, aki az őt meg- bízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

XV.5. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismer- vény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képviselője nem jogosult.

XV.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.

XV.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. §

(1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

XVI. Kedvezmények igénybevétele

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

XVII.2. A szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XVII.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

XVII.4. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyi- latkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.

XVIII. Egyéb rendelkezések

XVIII.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVIII.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVIII.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

XVIII.4. A biztosító a biztosítási alapú befektetési termékek kivételével a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti. A biztosító a biztosítási alapú befekte- tési termékeinek értékesítésével összefüggő tanácsadásért nem számol fel díjat.

XVIII.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XX. Távértékesítési tájékoztató

XX.1. Ha a szerződő által megkötni kívánt biztosítási szerződés a fogyasztó és a szolgáltató egyidejű fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távérté- kesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.

XX.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távér- tékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot.

Életbiztosítási szerződésekre az előbb írtak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított 30 nap, amikor a biztosító a fogyasztót a szerződés létrejöttéről tájékoztatja.

XX.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi.

XX.4. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.

XX.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig viselt kockázat időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgál- tatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített koc- kázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai

XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Generali Partnerportál, valamint a Tanácsadói Honlap.

XXI.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.

XXI.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáfér- hetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét megelőzően nyilatkoznia kell.

XXI.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító emailben értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről.

A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tar- talmazzák.

XXI.5. A biztosító a szerződést rögzíti. A szerződés adatait a szerződő a regisztrációja aktiválása után online is megtekintheti és módosításukat bár- mikor kezdeményezheti a „Szerződéseim” elnevezésű online szerződéskezelő rendszerben vagy a biztosító ügyfélszolgálatain.

XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet az Ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól.

XXII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XIII. fejezet)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XXII.2. A díjfizetés módjának módosítása a szerződő tényleges díjfizetése alapján (XIV.5. pont)

Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szer- ződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szerződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XXII.3. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei (XVII.2. pont)

A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XXII.4. Egyéb rendelkezések (XVIII.1. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx

elnök-vezérigazgató

Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes

Hatályos: 2020. július 4-étől

Terméktájékoztató a CIB Visszafizetési Védelem annuitásos jelzáloghitelhez kapcsolódó csoportos hitelfedezeti biztosításról

A CIB Bank Zrt. (bank) arra törekszik, hogy ügyfeleit biztosítási védelemben részesítse, ezért az ingatlanfedezetes annuitásos kölcsönnel (kivéve a la- káselőtakarékossági szerződéssel kombinált vagy a türelmi idővel nyújtott kölcsönszerződést) (a továbbiakban: kölcsönszerződés) rendelkező természe- tes személy ügyfelei biztosítotti nyilatkozatuk alapján személybiztosítási védelemben részesülhetnek a Generali Biztosító Zrt-nél (biztosító). A biztosításra vonatkozó részletes szabályokat a „CIB Visszafizetési Védelem csoportos biztosítási szerződés biztosítási feltételei”-ben találhatóak.

A biztosítás lényeges jellemzőiről a következő tájékoztatást adjuk:

A biztosítási biztosítottja

A biztosítási szerződés biztosítottja (a továbbiakban: biztosított) a bankkal Kölcsönszerződést létesítő, a kölcsönszerződésben adósként/adóstársként megnevezett 18–70 év közötti természetes személy, aki(k) a biztosítotti nyilatkozat aláírásával és az aláírt biztosítotti nyilatkozatnak a bankhoz történő átadásával/visszaküldésével, avagy távközlő eszköz útján, távértékesítés keretében megtett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: Biztosítotti nyilatko- zat) hozzájárul(nak) ahhoz, hogy a bank és a biztosító között létrejött csoportos biztosítási szerződés hatálya reá(juk) is kiterjedjen.

A kölcsönszerződésben lévő adós önállóan, míg adóstárs csak akkor lehet biztosított, ha az adós is biztosított.

Azon biztosítottak biztosítási védelme, akik a kockázatviselés tartama alatt töltik be a 62. életévüket és Teljes csomaggal rendelkeznek, külön nyilatko- zattétel nélkül megváltozik oly módon, hogy a 62. életév betöltését követő naptári év első napjának 0 órájától a Teljes csomag helyett az Alap csomag biztosítási kockázatai vonatkoznak rájuk.

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje a biztosítás hitelfedezeti jellegéből adódóan – a Biztosítotti nyilatkozat alapján a CIB Bank Zrt. A biztosítási szerződés alapján nem válhat biztosítottá az a személy, aki

– a biztosítási védelem igénylésekor 18. életévét még nem töltötte be,

– a biztosítási védelem igénylésekor 61. életévét már betöltötte.

A biztosító kockázatviselése azon biztosított vonatkozásában, aki a biztosítás igénylésének időpontjában nyugdíjjogosultsággal rendelkezik, csak a haláleseti védelem vonatkozásában kezdődhet meg.

A biztosító a keresőképtelenségi és a munkanélküliségi biztosítási kockázat vonatkozásában várakozási időt köt ki, 30, illetve 90 napos időtartamban. A biztosítottakra vonatkozó kockázatviselés kezdete:

– a kölcsön folyósításának napját követő nap 0. órájakor, szakaszos folyósítás esetén az 1. (első) részfolyósítás napját követő nap 0. órájakor, de leg-

korábban a Biztosítotti nyilatkozat szerződő általi átvételét követő nap 0. órájakor,

– távértékesítés keretében, szóbeli Biztosítotti nyilatkozat megtételével csatlakozott biztosított vonatkozásában – a biztosított erre vonatkozó hozzájá- rulása esetén – a szóbeli Biztosítotti nyilatkozat megtétele napját követő nap 0. órakor,

– távértékesítés keretében, írásbeli Biztosítotti nyilatkozat megtételével csatlakozott biztosított vonatkozásában a Biztosítotti nyilatkozatnak a szerződő általi átvételét követő nap 0. órájakor, feltéve, hogy a biztosító az adott személlyel kapcsolatos kockázatot vállalja.

A biztosító kockázatelbírálást végez Egészségi nyilatkozat alapján a 15 000 000 Ft feletti kölcsönösszeg esetében, orvosi vizsgálat alapján 50 000 000 Ft feletti kölcsönösszeg esetében. A biztosított által választható biztosítási csomagok, melyek szolgáltatása és díja az alábbi:

Csomag Szolgáltatás Az egy főre vonatkozó

biztosítási díj/hó

Alap Halál és 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás Biztosítási díj alapja × 0,036%

Teljes Halál és 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás + változó kockázat (Keresőképtelenség/munkanélküliség/kritikus betegségek)

Biztosítási díj alapja × 0,057%

A biztosítási szerződés a szokásos szerződési gyakorlattól eltérően a Teljes csomag keretében ún. változó csomagot, változó fedezetet tartalmaz a következők szerint:

A Teljes csomag részeként a változó fedezet a biztosított munkahelyi státuszának megfelelő védelmet nyújt:

– keresőképtelenségi védelem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a biztosítási esemény bekövetkezésekor a köz- vagy a magánszférában dolgoznak, vagy önfoglalkoztatók;

– kritikus betegségek védelem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a biztosítási esemény bekövetkezésekor álláskeresőnek minősülnek;

– munkanélküliségi védelem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik a biztosítási esemény bekövetkezésekor legalább heti 30 órás folyamatos mun- kavégzésre irányuló jogviszonyban állnak a magánszférában.

A biztosító a káresemény bekövetkezésekori munkahelyi státuszt vizsgálja, és a szolgáltatási igényt ez alapján bírálja el.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és időpontban, így különösen a bank és a biztosított között létrejött kölcsönszerződés megszűnését követő nap 0. órakor.

A kölcsönszerződéshez kapcsolódó Visszafizetési Védelmi biztosítás keretében, a választott szolgáltatások függvényében a biztosító az alábbi szolgál- tatásokat nyújtja a kedvezményezett (bank) részére:

– a biztosított halála és 79%-os mértéket meghaladó egészségkárosodása esetén a biztosítási esemény időpontjában fennálló kintlévőséget,

– a biztosított saját egészségi állapotromlása miatti keresőképtelensége, vagy munkanélkülisége, vagy a biztosítási feltételekben meghatározott ú.n. kri- tikus betegsége (pl.: szívkoszorúér műtét) esetén az esedékessé váló törlesztőrészleteket a feltételekben meghatározott ideig. A keresőképtelenségi és a munkanélküliségi biztosítási események első 60 napjára, kritikus betegség biztosítási esemény esetén az esemény időpontjától számított első 30 napra a biztosító nem teljesít szolgáltatást (önrész).

A biztosító a biztosítási szerződés részét képező biztosítási feltételek alapján mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve bizonyos eseményeket kizár a kockázatviselésből (pl. öngyilkosság, bűncselekményben való aktív részvétel). A biztosító mentesülésének eseteit, a kockázatviselésből kizárt ese- ményeket és a biztosító szolgáltatása korlátozásának eseteire vonatkozó részletes tájékoztatást megtalálja a biztosítási feltételekben.

A biztosítás eseményt és a szolgáltatási igényt annak érvényesítője (a biztosított, a biztosított képviselője illetve örököse, közeli hozzátartozója) a bizto- sítási eseményt követő 15 napon belül (keresőképtelenség, illetve munkanélküliség esetén a 61. keresőképtelen/munkanélküli napot követő 15 napon belül) köteles írásban bejelenteni a biztosítónál. Káresemény bejelentéséhez a biztosító honlapján található szolgáltatási igénybejelentő kitöltése és a biztosítóhoz való eljuttatása szükséges:

– faxon a +36 1 451 3857-es számra;

– postai úton a Generali Biztosító Zrt. 7602 Pécs, Pf. 888 címre;

– személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban.

A szolgáltatási igény bejelentéséhez a szolgáltatási igénybejelentő nyomtatvány és a biztosítási feltételekben meghatározott dokumentumok csatolása szükséges. Amennyiben káreseménnyel, annak bejelentésével kapcsolatban bármilyen kérdés merül fel, a biztosító Telefonos ügyfélszolgálatát hétköz- napokon 8 és 20 óra között a +36 1 452 3333-as telefonszámon hívható.

A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt az annak elbírálásához szükséges valamennyi (tehát az igénybejelentéskor leadott és a biztosító által utóbb kért) irat beérkezését követő 15 napon belül bírálja el, és a jogosnak minősülő igényeket teljesíti a kedvezményezett részére.

Document Metadata

Table of Contents

Visszafizetési Védelem

Document Metadata