T/10527. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/10527. számú törvényjavaslat

a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről

Előadó: Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx igazságügyi miniszter

Budapest, 2016. május

2016. évi …. törvény

a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről

ELSŐ RÉSZ

A közös jogkezelés általános szabályai

I. Fejezet Általános rendelkezések

1. A törvény célja

1. §

E törvény célja, hogy a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával biztosítsa a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg hatékonyan nem gyakorolható szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen vagyoni jogok gyakorlását és érvényesítését, továbbá a szerzői és kapcsolódó jogok kezelését végző szervezetek működésének átláthatóságát és kiszámíthatóságát a jogosultak és a felhasználók érdekeinek szem előtt tartásával.

2. A törvény hatálya

2. §

(1) E törvényt kell alkalmazni:

a) a belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelésre,

b) a külföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelésre, ha e törvény másként nem rendelkezik, valamint

c) a jogosultak és felhasználók közös jogkezeléssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.

(2) E törvényt kell alkalmazni

a) a belföldön letelepedett, vagy

b) a külföldön letelepedett és Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző

független jogkezelő szervezetekre, és az általuk végzett jogkezelési tevékenységre, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.

(3) E törvényt kell alkalmazni továbbá az (1) és (2) bekezdésben említett szervezetek jogkezelési tevékenységével összefüggő, e törvény Negyedik Részében szabályozott eljárásokra is.

(4) E törvény alkalmazásában Magyarország területére irányul a közös jogkezelés vagy a független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelés, ha a külföldi szervezet ilyen tevékenysége Magyarország területén történő felhasználásra vonatkozik.

3. §

(1) A szerzői jogi és kapcsolódó jogi védelem tartalmára és terjedelmére, valamint a védelemből eredő jogokra, továbbá a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései az irányadók.

(2) A belföldi közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek alapítására, működésére, szervezetére és gazdálkodására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), továbbá a belföldi közös jogkezelő szervezetekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései az irányadók.

3. Értelmező rendelkezések

4. §

E törvény alkalmazásában:

1. döntéshozó szerv: a közös jogkezelő szervezet alapszabályában a 22. § f) pontja szerint döntéshozó szervként meghatározott közgyűlés vagy küldöttgyűlés;

2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

3. előírt közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban a jogosult az Szjt. előírása alapján mindaddig kizárólag közös jogkezelő szervezet útján gyakorolhatja jogait, ameddig a 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogszerűen tett előzetes tiltakozó nyilatkozata hatályossá nem válik;

4. független jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely céljaként vagy fő tevékenységeként szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot kezel több jogosult érdekében és közös javára erre vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján, és

a) nem áll a jogosultak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, és

b) nyereségszerzési céllal működik;

5. jogosult: olyan közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, akit vagy amelyet szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében a szerzői és kapcsolódó jogi vagyoni jogok részben vagy egészben megilletnek;

6. kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban az engedélyezési jog vagy az engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény az Szjt. előírása alapján kizárólag közös jogkezelés útján érvényesíthető;

7. közös jogkezelés: egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul, és a következőkre terjed ki:

a) a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése,

b) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, vagy az ebben való részvétel,

c) a felhasználás figyelemmel kísérése,

d) a jogdíjak beszedése,

e) a jogdíjak jogosultak között történő felosztása, kifizetése, vagy felosztás céljára másik szervezetnek történő átadása,

f) fellépés a szerzői jog vagy kapcsolódó jog megsértésével szemben, ideértve az eljárás kezdeményezését a bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az eljárás során nyilatkozat, észrevétel vagy indítvány megtételét és eljárási cselekmény elvégzését;

8. közös jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely erre vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján céljaként vagy fő tevékenységeként közös jogkezelést végez, és a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesíti:

a) tagjai jogosultak vagy jogosultakat képviselő szervezetek – ideértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultak szövetségeit is –, vagy ez utóbbi személyek ellenőrzése alatt áll,

b) nyereségszerzési cél nélkül működik;

9. küldöttgyűlés: a tagok által a 28. § alapján maguk közül választott küldöttekből álló testület;

10. reprezentatív közös jogkezelő szervezet: olyan közös jogkezelő szervezet, amely az általa kezelt szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében megfelel a 34. §-ban meghatározott követelményeknek, és az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog vonatkozásában reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik;

11. részesedésre jogosult személy: olyan jogosultnak és közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki vagy amely törvényi előírás vagy a jogosulttal fennálló jogviszonya – ide értve a 12. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény felhasználásának engedélyezéséből vagy engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény érvényesítéséből származó jogdíjbevételből részesedésre jogosult.

II. Fejezet

A közös jogkezelés alapvető szabályai

4. A közös jogkezelés alapelvei

5. §

(1) Kötelező közös jogkezelés vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet közös jogkezelést.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 62. § (1) bekezdése szerinti felhasználás több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatban végzett közös jogkezelésre.

6. §

(1) A közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét köteles az általa képviselt valamennyi jogosult érdekeinek figyelembevételével és köztük tett bármilyen indokolatlan megkülönböztetés nélkül ellátni.

(2) A közös jogkezelő szervezet kizárólag olyan kötelezettségeket róhat a jogosultakra, amelyek a jogosultak jogainak és érdekeinek védelme, vagy jogaik kezelése érdekében szükségesek.

(3) Az általa kezelt szerzői jog és kapcsolódó jog körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:

a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása – vagy az abban való részvétel –, és

b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás céljára más szervezetnek történő átadása.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a 7. §-ban meghatározott szervezete útján is elláthatja.

7. §

(1) A közös jogkezelő szervezet az általa ellátott egyes közös jogkezelési tevékenységeket észszerűségi vagy gazdaságossági szempontok alapján indokolt esetben a kizárólagos tulajdonában álló jogi személy útján is végezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi személyre, annak gazdálkodására és működésére, továbbá az általa végzett közös jogkezelési tevékenységre (ideértve az e törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket is) az e törvényben foglalt előírások ugyanúgy vonatkoznak, mintha azokat a tulajdonos közös jogkezelő szervezet maga végezné, azzal, hogy e jogi személy

a) kizárólag olyan közös jogkezelési tevékenységet folytathat, amelyre és amilyen terjedelemben arra a tulajdonos közös jogkezelő szervezet jogosult,

b) tulajdonosa kizárólag az adott közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult közös jogkezelő szervezet lehet,

c) a jogdíjak megállapításával, és a beszedett jogdíjak felhasználásával – különösen felosztással, levonásokkal, befektetésekkel – kapcsolatos döntést nem hozhat, tevékenységét a tulajdonos közös jogkezelő szervezet által e törvényben foglaltak szerint elfogadott felosztási szabályzat és díjszabás, továbbá a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve által hozott eseti döntések alapján köteles végezni, valamint

d) esetében a 21. §-nak a szervezeti formára vonatkozó előírását nem kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel szemben a jogosultak által érvényesített igényekért az ilyen jogi személy és a tulajdonos közös jogkezelő szervezet egyetemlegesen felel.

8. §

A 11. §-ban foglalt eset kivételével a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében közös jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös jogkezelő és az általa képviselt érintett jogosult irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jogok és kapcsolódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól.

9. §

(1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó szerzői jog és kapcsolódó jog gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői jog vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.

(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.

10. §

(1) A közös jogkezelés körében – a mechanikai többszörözés engedélyezése kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.

(2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére – költségtérítés ellenében – írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény védelemben részesül-e.

5. A nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezése

11. §

(1) A jogosult egyénileg engedélyezheti szerzői műve vagy kapcsolódó jogi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását akkor is, ha egyébként az ilyen felhasználást közös jogkezelő szervezet engedélyezi jogkezelési megbízás vagy a 17. § alapján.

(2) A szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes feltételeket a közös jogkezelő szervezet alapszabályában köteles meghatározni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában kizárólag olyan felhasználás tekinthető nem kereskedelmi célúnak, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, továbbá, amelyért a jogosult sem tart igényt jogdíjra.

6. A részesedésre jogosult személyekre vonatkozó szabályok

12. §

(1) A jogosulttal fennálló jogviszonya alapján részesedésre jogosult személy a jogosultat e törvény alapján megillető jogokat a jogosulttal kötött írásbeli szerződésben foglaltaknak megfelelően, erre vonatkozó kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja a közös jogkezelő szervezet alapszabályának és felosztási szabályzatának rendelkezései szerint.

(2) A jogosult és a részesedésre jogosult személy között a részesedés tárgyában létrejött szerződésben nem köthető ki érvényesen a jogosultnak járó jogdíj 50 %-át meghaladó részesedés.

(3) Az Szjt. 21. § (1) bekezdése szerinti díjazásból való részesedés tárgyában az ilyen díjazásra jogosult szerzőket képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek és a fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszörözött műveket kiadókat – e részesedési jog vonatkozásában – képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek köthetik meg a (2) bekezdés szerinti szerződést, azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének feltétele valamennyi érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének jóváhagyása. Ha az e bekezdés szerinti szerzőket és kiadókat ugyanaz a reprezentatív közös jogkezelő szervezet képviseli, a részesedés tárgyában a szerződést az érintett jogosulti csoportok képviselői is megköthetik oly módon, hogy annak jóváhagyásáról a döntéshozó szerv érintett jogosulti csoportokba tartozó tagjai külön-külön szavaznak.

(4) E törvényben jogosulton az (1)-(3) bekezdés szerinti körben a részesedésre jogosult személyt is érteni kell.

III. Fejezet

A közös jogkezelés jogalapja

7. A jogkezelési megbízás

13. §

(1) A jogosult szabadon választhatja meg, hogy mely közös jogkezelő szervezetnek ad megbízást szerzői jogai vagy kapcsolódó jogai e törvényben foglaltak szerinti kezelésére, feltéve, hogy ezek kezelése az adott szervezet tevékenységi körébe tartozik.

(2) A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízást elfogadni.

(3) A jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg. E rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a zeneművek szerzője e törvény Második Része alapján zeneművei 62. § szerinti felhasználásának több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatos közös jogkezelésre ad jogkezelési megbízást az ehhez szükséges feltételeket teljesítő közös jogkezelő szervezet részére.

(4) Jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható. E rendelkezés nem vonatkozik a Második Rész alapján a zeneművek szerzői által a zeneműveik

62. § szerinti felhasználásának több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatos közös jogkezelésre adott jogkezelési megbízásra.

(5) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a 17. § (1) bekezdése alapján már képviselt jogosult a képviselet körébe tartozó műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével egy másik közös jogkezelő szervezet részére ad jogkezelési megbízást, az ilyen jogkezelési megbízás a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év végét követő év első napján lép hatályba, feltéve, hogy

a) a jogosult azt a másik közös jogkezelő szervezetnek a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári évben a b) pontban megjelölt határidőt megelőzően adja, és

b) az e bekezdés szerinti jogkezelési megbízás elfogadásáról és a jogkezelési megbízást adó jogosult nevéről, valamint a jogkezelési megbízással érintett mű- vagy teljesítménytípusról és vagyoni jogról a megbízást elfogadó közös jogkezelő szervezet a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év szeptember 30-ig írásban tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezetet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jogkezelési megbízás hatályba lépését megelőzően a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedély vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosultat – a neki járó, a jogkezelési megbízása hatályba lépéséig még ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezettel szemben megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.

14. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles a jogkezelési megbízás elfogadását megelőzően a jogosultat igazolható módon tájékoztatni a közös jogkezelésre vonatkozó lényeges feltételekről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

15. §

(1) A közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást írásba kell foglalni.

(2) A jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.

16. §

(1) A jogosult a jogkezelési megbízásban meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos felmondási idővel teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával felmondhatja a közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást.

(2) A jogosult a jogkezelési megbízást – felmondás helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával egyoldalúan korlátozhatja is meghatározott országok, egyes műtípusok vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítménytípusok, valamint egyes szerzői jogok vagy kapcsolódó jogok tekintetében. A jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal korlátozható.

(3) Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a jogkezelési megbízás felmondása csak az annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép hatályba. A jogkezelési megbízás felmondásának jogát a közös jogkezelő szervezet más módon nem korlátozhatja.

(4) Kötelező közös jogkezelés körébe tartozó esetben a jogkezelési megbízás felmondása nem érinti a 17. § szerinti kiterjesztett hatály alapján történő közös jogkezelést.

(5) Ha a jogosult a közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást felmondja, és a jogkezelési megbízás megszűnését megelőzően adott felhasználási engedély vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az adott közös jogkezelő szervezettel szemben

– a neki járó és a jogkezelési megbízás megszűnéséig ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a jogkezelési megbízás megszűnésétől függetlenül változatlanul megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések a jogkezelési megbízás (2) bekezdés szerinti korlátozására is megfelelően alkalmazandók.

8. Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés

17. §

(1) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – az erre vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott körben – a felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, vagy a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult azonos műfajú szerzői műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek – a törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó – felhasználására is, az ezekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett, függetlenül attól, hogy a jogosult a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére az érintett körben adott-e jogkezelési megbízást.

(2) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés alapján olyan jogosult vonatkozásában is végez közös jogkezelési tevékenységet, aki a kiterjesztett hatályú közös

jogkezelés körében a közös jogkezelésre külön jogkezelési megbízást nem adott, az ilyen jogosultat az egyébként a jogkezelési megbízás hatálya alá tartozó körben ugyanolyan jogok illetik meg, mint a jogkezelési megbízást adó jogosultakat. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet alapszabályának és egyéb szabályzatainak közös jogkezelési tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit – ide értve a jogosultakra vonatkozó, valamint a 11. § szerinti nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos feltételeket is – az (1) bekezdés alapján képviselt jogosultakra is alkalmazni kell.

(3) A kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti jogosultak részére a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást honlapján nyilvánosan hozzáférhető formában közzétenni. A tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti jogosult részére első alkalommal történő jogdíjkifizetéskor írásban is közölni kell.

18. §

(1) A 17. § (2) bekezdése szerinti jogosult – a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset kivételével – a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával a közös jogkezelő szervezet alapszabályában meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos határidő betartásával előzetesen tiltakozhat szerzői művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának a 17. § alapján közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a közös jogkezelés elleni tiltakozás csak az annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép hatályba. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, a tiltakozás jogát más módon nem korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal tehető.

(3) Ha a jogosult a közös jogkezelés ellen tiltakozik, és a tiltakozás hatályossá válását megelőzően történt felhasználás ellenértékeként vagy a tiltakozás hatályossá válását megelőzően kiadott engedély alapján jogdíjra jogosult, a jogosultat – a neki járó jogdíjjal kapcsolatban – az adott közös jogkezelő szervezettel szemben a tiltakozástól függetlenül változatlanul megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.

9. Más közös jogkezelő szervezet nevében végzett közös jogkezelés

19. §

(1) A közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződésben megbízhat egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a megbízott szervezet közös jogkezelési tevékenységét a megbízó szervezet által képviselt jogosultak tekintetében is végezze.

(2) Ha valamely közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés vagy az Szjt. alapján olyan jogosultak tekintetében is végez közös jogkezelési tevékenységet, akiket más közös jogkezelő szervezet képvisel, a közös jogkezelő szervezet köteles közös jogkezelési tevékenységét az ilyen jogosultak tekintetében is bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül végezni.

IV. Fejezet

A közös jogkezelés szervezeti szabályai

20. §

Az e fejezetben foglalt előírások nem vonatkoznak a más EGT-államban letelepedett, és Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetre.

10. Szervezeti forma

21. §

Közös jogkezelő szervezet csak egyesületi formában jöhet létre és működhet.

11. A közös jogkezelő szervezet létesítő okirata

22. §

A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a Ptk. szerint előírt kötelező rendelkezések mellett rendelkeznie kell

a) arról, hogy a közös jogkezelést a szervezet céljaként vagy fő tevékenységeként látja el,

b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározásáról, feltüntetve az érintett szerzői jogokat vagy kapcsolódó jogokat, a közös jogkezelési tevékenységek típusát, a közös jogkezelési tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi teljesítmények típusait, valamint a jogosulti csoportokat,

c) a jogosultakat e törvény alapján megillető jogokról,

d) a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szabályokról,

e) a VI. fejezetben meghatározott működési és gazdálkodási követelményekről és azok teljesítéséről,

f) arról, hogy a szervezet döntéshozó szerve a jogosult tagok közgyűlése vagy a küldöttgyűlés,

g) arról, hogy a döntéshozó szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a 26. § (1) bekezdés a)-j) pontjában felsorolt ügyekben,

h) a 47. § szerinti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól.

12. A közös jogkezelő szervezet tagsága

23. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles tagként felvenni a közös jogkezelési tevékenységével érintett azon jogosultakat, valamint a jogosultakat képviselő azon szervezeteket - beleértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultakat e körben képviselő egyéb szervezeteket is -, akik vagy amelyek teljesítik a tagsági követelményeket.

(2) A tagsági követelményeket tárgyilagosan, átlátható módon kell meghatározni, és azoknak megkülönböztetés nélküli feltételeken kell alapulniuk. A közös jogkezelő szervezet a tagsági követelményeit köteles az alapszabályában vagy tagsági szabályzatában rögzíteni, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A közös jogkezelő szervezet a tagfelvétel iránti kérelem elutasítását köteles – az elutasítás okaként megjelölt konkrét tagsági követelményre való hivatkozással – világosan megindokolni.

(4) A közös jogkezelő szervezet köteles tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni.

24. §

(1) A közös jogkezelő szervezet tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Közös jogkezelő szervezet különleges jogállású tagságot csak olyan formában határozhat meg, hogy a tag különleges jogállása a közös jogkezelésből eredő jogokat nem érintheti.

(2) A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy tagjai a szervezettel elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak, ide értve a tagsági jogok elektronikus úton történő gyakorlását is.

(3) A közös jogkezelő szervezet tagja a közös jogkezelő szervezet tartozásaiért tagdíjfizetési kötelezettség fennállására való tekintet nélkül abban az esetben sem köteles helytállni, ha sem az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, sem ettől eltérő időpontban nem teljesített vagyoni hozzájárulást a közös jogkezelő szervezet részére.

25. §

A közös jogkezelő szervezet alapszabályának és tagsági szabályának a 23-24. §-ban foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.

13. A döntéshozó szerv

26. §

(1) A közös jogkezelő szervezet közgyűlése kizárólagos, – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

– át nem ruházható hatáskörében dönt

a) a közös jogkezelő szervezet alapszabályának módosításáról,

b) a felosztási szabályzat elfogadásáról és módosításáról,

c) a bevételeinek befektetésére vonatkozó befektetési politikáról,

d) a szervezeti és működési szabályzat, valamint – ha a tagsági követelményeket nem az alapszabály tartalmazza – a tagsági szabályzat elfogadásáról és módosításáról,

e) az éves költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló és az 55. § szerinti éves átláthatósági jelentés elfogadásáról,

f) a vezető tisztségviselő megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról, továbbá ellenőrzi a vezető tisztségviselő munkáját, és gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő a közös jogkezelő szervezettel munkaviszonyban áll,

g) a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról,

h) esetenként a felosztási szabályzatnak megfelelően a 42. § alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethető jogdíjak felhasználásáról, valamint a bevételének közösségi – különösen szociális vagy kulturális – célból (43-45. §) történő más felhasználásáról,

i) esetenként a befektetési politikának megfelelően a jogdíjbevétel 37. § szerinti befektetési célú felhasználásáról,

j) a közös jogkezelő szervezet megszűnéséről és szétválásáról,

k) ingatlantulajdon szerzésének, átruházásának vagy megterhelésének jóváhagyásáról,

l) a kockázatkezelési politikáról,

m) más egyesülettel való egyesülésről, szövetség vagy más szervezet alapításáról, továbbá a más szervezetben történő tulajdonosi vagy tagsági jog szerzésének jóváhagyásáról,

n) hitelfelvétel, hitelnyújtás vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyásáról.

(2) A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a közgyűlésnek az (1) bekezdés k)-n) pontjában felsorolt egyes jogköreit a 31. § szerint a felügyelőbizottság gyakorolja, vagy a közgyűlés e jogkörök gyakorlását a tagok kétharmados szótöbbséggel hozott döntésével a felügyelőbizottságra ruházhatja.

27. §

(1) Minden tag jogosult személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján a közös jogkezelő szervezet közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

(2) Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a közös jogkezelő szervezet alapszabályának biztosítania kell a különböző jogosulti csoportok megfelelő és arányos képviseletét a döntéshozatali folyamatban.

(3) A közgyűlésen való részvétel vagy szavazás céljából adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott személy köteles a meghatalmazó utasítása szerint eljárni. A tag nem adhat érvényesen képviseleti meghatalmazást másik jogosulti csoportba tartozó tag részére. Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabálya másként nem rendelkezik, egy meghatalmazott legfeljebb egy meghatalmazó nevében járhat el. A meghatalmazás minden esetben kizárólag egy meghatározott közgyűlésen való képviseletre szólhat.

28. §

(1) A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a közgyűlés hatásköreit a tagok által legalább négyévente maguk közül választott küldöttekből álló küldöttgyűlés gyakorolja.

(2) Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a küldöttgyűlésben.

(3) A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a küldött csak személyesen gyakorolhatja a 27. § (1) bekezdésében meghatározott jogokat.

29. §

A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a 26-28. §-ban foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.

14. Vezető tisztségviselő

30. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles meghozni valamennyi szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szervezetet vezető tisztségviselők megbízható, körültekintő és megfelelő módon lássák el ezt a feladatukat, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások, továbbá belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával.

(2) A Ptk.-ban meghatározott összeférhetetlenségi eseteken túl a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője csak a döntéshozó szerv e körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján lehet olyan személy, aki, vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősülő jogi személy vezető tisztségviselője vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.

(3) A vezető tisztségviselő a megválasztása előtt, valamint azt követően is haladéktalanul köteles a (2) bekezdés szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkezéséről írásban tájékoztatni a döntéshozó szervet.

(4) A közös jogkezelő szervezet valamennyi vezető tisztségviselője köteles évente, az előző pénzügyi évre vonatkozó számviteli beszámoló elfogadását megelőzően a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének címzett személyes nyilatkozatot tenni. A személyes nyilatkozat részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni arra is, aki nem vezető tisztségviselő, de általános szervezeti képviseleti joggal rendelkezik, és részt vesz a közös jogkezelő szervezet működésének irányításában.

(6) A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)-(5) bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.

15. Felügyelőbizottság

31. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles felügyelőbizottságot létrehozni.

(2) A felügyelőbizottság kizárólag a közös jogkezelő szervezet tagjaiból állhat. Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a felügyelőbizottság tagjait úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a felügyelőbizottságban. A felügyelőbizottság tagjai közül választja meg elnökét, és maga határozza meg ügyrendjét.

(3) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság valamennyi tagja köteles évente nyilatkozni a közgyűlésnek arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 30. § (4) bekezdése szerinti adatokra vonatkozó tájékoztatást is.

(4) A felügyelőbizottság köteles különösen

a) a vezető tisztségviselő tevékenységét ellenőrizni,

b) a közgyűlés által hozott határozatok, továbbá a 26. § (1) bekezdés b)-c) pontjában említett szabályzatok és politikák végrehajtását ellenőrizni,

c) ellátni a 26. § (2) bekezdése szerinti esetben a 26. § (1) bekezdés k)-n) pontjában felsorolt feladatokat.

(5) A felügyelőbizottság a közös jogkezelő szervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a közös jogkezelő szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a közös jogkezelő szervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

(6) A felügyelőbizottság elnöke a felügyelőbizottság tevékenységéről és megállapításairól legalább évente beszámol a közgyűlés részére.

(7) A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)-(6) bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.

V. Fejezet

A közös jogkezelés megkezdésének feltételei

16. A közös jogkezelés megkezdésének általános feltételei

32. §

(1) A közös jogkezelés megkezdésének feltétele, hogy a közös jogkezelő szervezet

a) munkavállalói révén rendelkezzen a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal, és

b) felkészült legyen a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére.

(2) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha az általa képviselt jogosultakról, a közös jogkezelés körébe tartozó művekről vagy kapcsolódó jogi teljesítményekről, valamint a különböző felhasználásokról olyan adatbázist tud fenntartani, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.

33. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles a közös jogkezelési tevékenységének megkezdését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) felé nyilvántartásba vétel céljából előzetesen bejelenteni.

(2) A reprezentatív közös jogkezelőként végzett közös jogkezelés az SZTNH engedélyéhez kötött tevékenység.

17. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésének feltételei

34. §

(1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenység végzését az SZTNH kizárólag olyan közös jogkezelő szervezet részére engedélyezi, amely

a) megfelel a IV. Fejezetben, valamint a 32. §-ban meghatározott feltételeknek, és

b) az általa végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy

ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy

bb) e jogosultak jogaik közös kezelésére jogkezelési megbízást adtak a részére, és

bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik.

(2) Kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül akkor engedélyezhető a közös jogkezelési tevékenység végzése reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, ha az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog egyedileg hatékonyan nem gyakorolható.

(3) Anxxx xegállapításakor, hogy a közös jogkezelő szervezet az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, vagy hogy több közös jogkezelő szervezet közül melyik képviseli az

érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik vagy kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.

(4) Nem szükséges az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülését külön igazolnia annak a közös jogkezelő szervezetnek, amellyel az engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére már engedéllyel rendelkező másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 19. § (1) bekezdése szerinti képviseleti szerződést kötött. Ebben az esetben a 35.

§, valamint a 89-93. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a megbízott közös jogkezelő szervezet – a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén – a megbízó közös jogkezelő szervezet engedélyével megegyező terjedelmű engedélyt szerez, és a megbízó közös jogkezelő szervezet a képviseleti szerződés megszűnéséig nem gyakorolhatja az engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenységet a jogdíjak megállapításában való részvétel kivételével. A képviseleti szerződés megszűnését a megbízó közös jogkezelő szervezet haladéktalanul köteles bejelenteni az SZTNH részére, és az SZTNH az e bekezdésben foglaltak alapján megadott engedélyt hivatalból visszavonja. Ebben az esetben az engedély visszavonására a 97. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megbízó közös jogkezelő szervezet külön kijelölés és az engedélyének módosítása nélkül jogosulttá válik a megszűnt képviseleti szerződéssel érintett engedélye szerinti közös jogkezelési tevékenység folytatására a megbízott közös jogkezelő szervezet által, a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján.

(5) Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet részére az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek vizsgálata nélkül kell engedélyezni a közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését, ha az ilyen közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket teljesíti, és a székhelye szerinti EGT-állam jogszabályai szerint a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, gazdálkodására, működésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és ezt az adott EGT-állam ilyen szervezetek felett ellenőrzést gyakorló hatósága által kiállított okirattal megfelelően igazolja.

35. §

(1) Ha a kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a közös jogkezelési tevékenységtípusra több vagy újabb – az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelelő – közös jogkezelő szervezet kér a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, több közös jogkezelő szervezet vagy az újabb közös jogkezelő szervezet részére abban az esetben engedélyezhető a közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként a kérelemmel érintett körben, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát – sem a jogosultak, sem a felhasználók vagy a díj fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyezteti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül, a kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a közös jogkezelési tevékenységtípusra

a) több közös jogkezelő szervezet közül annak a részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megadni, amelyik a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;

b) az újabb közös jogkezelő szervezet részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megadni, és a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét

az érintett körben vissza kell vonni, ha a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket az újabb közös jogkezelő szervezet összességében jobban meg tudja valósítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel teljesítése – egyebek mellett – igazolható az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodásával.

VI. Fejezet

A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása

18. A közös jogkezeléssel elért bevételek kezelése

36. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles a jogdíjak beszedése és kezelése során a jogosultak jogainak és érdekeinek szem előtt tartásával, az ilyen szervezetektől elvárható gondossággal eljárni.

(2) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és a 39. § szerinti indokolt kezelési költséggel csökkentett jogdíjbevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az általa képviselt, az adott felhasználással érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem.

(3) A közös jogkezelésből származó bevétel a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más célra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – más levonásnak nincs helye.

(4) A közös jogkezelő szervezet az Szjt. alapján más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből – ide értve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – kizárólag a jogdíjak beszedésével kapcsolatban felmerült indokolt kezelési költségeit vonhatja le. Az Szjt., vagy képviseleti szerződés alapján képviselt más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből az indokolt kezelési költségek levonása után fennmaradó összeg a képviselt közös jogkezelő szervezet részére történő átadáson kívüli más célra – ide értve a közösségi célt (43-45. §) is – nem használható fel, kivéve, ha a képviselt közös jogkezelő szervezet ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult.

(5) A jogdíjbevétel felosztására vonatkozó szabályok mellett a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatában kell meghatározni

a) a jogdíjakból levont kezelési költség mértékének felső határát, vagy a kezelési költség megállapításának módjára vonatkozó szabályokat,

b) a bevételekből közösségi célra (43-45. §) történő levonásra és az ilyen bevétel közösségi célú felhasználására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó támogatási politikát, valamint

c) a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíj (42. §) felhasználására vonatkozó szabályokat is.

37. §

(1) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv – a 26. § (1) bekezdés c) pontja szerint elfogadott befektetési politikával összhangban – eseti döntése alapján jogdíjbevételét befektetési célból is felhasználhatja.

(2) A jogdíjbevételek befektetése során a közös jogkezelő szervezet köteles a befektetési politika, valamint a kockázatkezelési politika szerint eljárni, továbbá biztosítani, hogy

a) a befektetés kizárólag a jogosultak érdekében történjen,

b) a befektetés a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége megőrzése érdekében történjen, és

c) a befektetett összeg megfelelő kockázatmegosztása útján a bármely meghatározott vagyonelemtől való túlzott függőség és a portfólió egészében a kockázat felhalmozódása elkerülhető legyen.

38. §

(1) Ha a közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét e törvény eltérő rendelkezése hiányában

a) csak a közös jogkezelés költségeinek csökkentésére,

b) a 37. § rendelkezései szerinti befektetési célra,

c) a jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre, vagy

d) a jogosultak 43. § szerinti közösségi céljára használhatja fel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók a jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételek – ide értve a jogdíjbevételekkel végzett pénzügyi műveletek eredményeit is – felhasználására is.

19. A kezelési költség

39. §

A közös jogkezeléssel elért jogdíjbevételből az indokolt kezelési költség vonható le. A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához észszerűen szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és igazoltan a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.

20. A jogdíjak felosztása és kifizetése

40. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles az általa beszedett jogdíjakat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a beszedés évét követő év harmadik negyedévének végéig az általa képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint felosztani és kifizetni, vagy az általa képviselt más közös jogkezelő szervezetnek átadni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása vagy kifizetése, vagy más közös jogkezelő szervezetnek való átadása a közös jogkezelő szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges.

(2) A más közös jogkezelő szervezet által beszedett és átadott jogdíjat az átvevő közös jogkezelő szervezet köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a jogdíj átadását követő hat hónapon belül az általa képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint felosztani (ha a felosztást a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet még nem végezte el), és kifizetni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása vagy kifizetése a jogdíjat átvevő közös jogkezelő szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a közös jogkezelő szervezeten kívül álló oknak tekinthető különösen a felhasználók általi adatszolgáltatással, a jogosultak azonosításával vagy elérhetőségével, vagy az érintett szerzői művekre és kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó információknak a jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő ok.

21. Ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat megillető jogdíj kezelése

41. §

(1) Ha a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a közös jogkezelő szervezet azért nem tudja a jogdíjat a jogosult részére kifizetni, mert a jogosult ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen jogdíjat elkülönített számlára helyezni, és az érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtenni az adott helyzetben a közös jogkezelő szervezetektől általában elvárható intézkedéseket a jogosult azonosítására és felkutatására.

(2) A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdés szerinti esetben legkésőbb a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követő három hónapon belül tájékoztatást közzétenni honlapján azokról a szerzői művekről és kapcsolódó jogi teljesítményekről, amelyek tekintetében a jogosult személye vagy tartózkodási helye nem ismert. A tájékoztatást a közös jogkezelő szervezet tagjai, valamint a közös jogkezelő szervezettel képviseleti szerződéses kapcsolatban álló más közös jogkezelő szervezet részére is meg kell adni.

(3) Feltéve, hogy a szükséges információ a közös jogkezelő szervezet rendelkezésére áll, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a) a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény címét, vagy az azonosítására alkalmas más adatot,

b) a jogosult nevét,

c) adott esetben a kiadó, hangfelvétel-előállító vagy filmelőállító nevét, és

d) minden egyéb olyan rendelkezésre álló információt, amely a jogosult azonosítását elősegítheti.

(4) Ha a jogosult felkutatása érdekében a közös jogkezelő szervezet tájékoztatást kér az érintett jogosulti csoportot képviselő másik közös jogkezelő szervezettől, e megkeresett közös jogkezelő szervezet a kért tájékoztatást a rendelkezésére álló információk alapján legkésőbb

30 napon belül megadja. A megkereső közös jogkezelő szervezet a megkeresett közös jogkezelő szervezetnek a tájékoztatás megadásával összefüggésben felmerült indokolt költségeit a megkeresett szervezet kérésére megtéríti.

(5) Ha a jogosult azonosítására és felkutatására tett intézkedések nem járnak eredménnyel, legkésőbb a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közzétételétől számított egy év eltelte után, a közös jogkezelő szervezet köteles ezt honlapján nyilvánosságra hozni, és a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismertté válásáig, de legalább három éven át folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

42. §

(1) Ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt a jogdíjat a beszedése szerinti év végét követő három éven belül sem tudja a jogosult részére kifizetni annak ellenére, hogy a jogosult azonosítása és felkutatása érdekében a 41. § szerinti kötelezettségeinek eleget tett, az ilyen jogdíj ki nem fizethetőnek minősül, és azt a közös jogkezelő szervezet a felosztási szabályzat ki nem fizethető jogdíjak felhasználására vonatkozó rendelkezései szerint köteles felhasználni.

(2) A jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíj (1) bekezdés szerinti felhasználása nem érinti a jogosult azon jogát, hogy az elévülés szabályai szerint a közös jogkezelő szervezettől az őt megillető jogdíjat követelje.

(3) A közös jogkezelő szervezet az alapszabály vagy a felosztási szabályzat rendelkezése alapján a jogdíjbevételei terhére megfelelő tartalékot képezhet a jogosult által a (2) bekezdés szerint az elévülési időn belül érvényesített igények fedezése céljából.

(4) Az a jogdíj, amelyet az adott szerzői műre vagy kapcsolódó jogi teljesítményre vonatkozó információkból következően – az Szjt. vagy erre vonatkozó képviseleti szerződés alapján – más közös jogkezelő szervezetnek kell átadni, az átadásra köteles közös jogkezelő szervezetnél az (1) bekezdés szerint nem használható fel.

22. A bevételek közösségi célra történő felhasználása

43. §

(1) A közös jogkezelő szervezet jogdíjbevételének – ide értve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – a támogatási politikában meghatározott részét, valamint a tagdíjakból és a közös jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét a támogatási politikával összhangban a jogosultak közösségi – különösen szociális és kulturális – céljaira (a továbbiakban: közösségi cél) is felhasználhatja az e törvényben foglalt feltételekkel.

(2) Ha a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti bevételeit közösségi célra használja fel, e felhasználás során biztosítani kell, hogy a jogosultak indokolatlan megkülönböztetés nélkül, tisztességes feltételek alapján részesüljenek a felhasznált bevételből, vagy az abból finanszírozott szolgáltatásokból.

44. §

(1) Az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó – a 39. § szerinti kezelési költséggel csökkentett – bevétel 25 %-át a jogosultak érdekében kulturális célokra kell felhasználni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazását és az abban előírt felhasználási kötelezettséget nem érinti, ha a közös jogkezelő szervezet az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is alkalmazza a 43. § (1) bekezdését.

45. §

(1) A közös jogkezelő szervezet a Nemzeti Kulturális Alap (továbbiakban: NKA) számára történő átadással használhatja fel bevételét kulturális célokra. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A kulturális célú felhasználásra szánt bevételt legkésőbb az ilyen felhasználásról szóló döntés meghozatalának évére vonatkozó éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül kell az NKA számára átadni.

(2) Az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles a 44. § (1) bekezdése szerinti összeget kulturális célokra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel az Szjt.

20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésében meghatározott jogosulti csoportok javára.

(3) A 43. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket az e § alapján az NKA részére átadott bevételek NKA általi felhasználása során is alkalmazni kell.

23. Könyvvezetést és számviteli beszámolást érintő kötelezettségek

46. §

(1) A közös jogkezelő szervezet számláin elkülönítetten tartja a következőket:

a) a jogdíjbevételek és a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek; valamint

b) az esetleg meglévő saját eszközök és az ilyen eszközökből, kezelési díjakból vagy egyéb tevékenységekből származó bevételek.

(2) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló készítésére köteles, amelyet könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia.

(3) A közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó sajátos szabályokat kormányrendelet határozza meg.

24. Kapcsolat a jogosultakkal

47. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy az általa képviselt jogosultak elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak a közös jogkezelő szervezettel, és az őket e törvény alapján megillető jogokat elektronikus úton is gyakorolhassák.

(2) A közös jogkezelő szervezet köteles hatékonyan és gyorsan működő panaszkezelési eljárásokat biztosítani tagjai, továbbá az általa képviselt más jogosultak és azon közös jogkezelő szervezetek részére, amelyek nevében képviseleti szerződés alapján jogokat kezel. E kötelezettség irányadó különösen a jogkezelési megbízásokkal, a megbízások felmondásával vagy a 18. § szerinti tiltakozással, a tagsági szabályzattal, a jogosultakat megillető összegek beszedésével, a levonásokkal és az összegek felosztásával kapcsolatban felmerülő panaszokra. A közös jogkezelő szervezet köteles írásban válaszolni az e bekezdés szerinti panaszokra, és a panasz esetleges elutasítását köteles megindokolni.

25. Személyes adatok védelme

48. §

(1) A közös jogkezelő szervezet – a (2) bekezdésben foglaltak betartásával – köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról.

(2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek – a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő – ellátása céljából, a cél eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a jogdíjbeszedéshez vagy felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen bankszámlaszámnak, adószámnak), valamint a jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelő kezelésére, amely az e bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges. Az e bekezdés alapján kezelt személyes adatokat a közös jogkezelő szervezet – az érintett hozzájárulása

nélkül – kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben teheti megismerhetővé más személyek részére, vagy hozhatja nyilvánosságra.

(3) A közös jogkezelő szervezet az általa képviselt jogosult nevéről és lakcíméről vagy tartózkodási helyéről tájékoztatást ad az Szjt. 41/A. § (1) bekezdése, valamint az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet alapján jogosultkutatást végző személy vagy szervezet részére. Az így átadott személyes adat kizárólag a jogosultkutatás céljára használható, az ehhez szükséges módon, mértékben és ideig.

(4) A 41. § (4) bekezdése szerinti megkeresés, továbbá a jogdíjnak az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása esetén a közös jogkezelő szervezet jogosult a megkeresés teljesítéséhez, vagy a jogdíj más közös jogkezelő szervezet általi felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső, vagy a jogdíjat átvevő belföldi vagy más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet részére továbbítani. Az a közös jogkezelő szervezet, amely az adattovábbítás címzettje, a részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége teljesítéséhez szükséges célból és módon jogosult kezelni a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

26. Közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó speciális szabályok

49. §

(1) A közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy megszűnésének megállapítása esetén a közös jogkezelő szervezet által beszedett, de még fel nem osztott jogdíjat a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata szerint fel kell osztani a jogosultak között.

(2) A felosztott, de még ki nem fizetett jogdíjra vonatkozó igényüket a jogosultak a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó szabályok szerint hitelezőként érvényesíthetik a közös jogkezelő szervezettel szemben.

50. §

A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak azt a részét, amely jogdíjból vagy a jogdíjak befektetéséből (ide értve a pénzügyi műveletek eredményét is) származik, a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatának a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjak felhasználására vonatkozó szabályai szerint kell felhasználni.

51. §

(1) A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak az 50. § szerinti jogdíjvagyonon kívüli részét (különösen a közös jogkezelő szervezet működéséhez szükséges tárgyi eszközöket) az alapszabályban meghatározott, belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetnek kell átadni.

(2) Ha az alapszabály nem határoz meg kedvezményezett közös jogkezelő szervezetet, az (1) bekezdés szerinti vagyont a megszűnt közös jogkezelő szervezet által képviselt azon jogosultak között kell – a jogosultaknak kifizetett jogdíjak arányában – felosztani, akik a megszűnést megelőző öt évben jogdíjkifizetésben részesültek.

27. Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekre alkalmazandó szabályok

52. §

A 43-46. § és a 49-51. § nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetre.

VII. Fejezet

Adatszolgáltatás, átláthatóság

28. Rendszeres adatszolgáltatás a közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosult és más közös jogkezelő szervezetek részére

53. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles az általa végzett közös jogkezelési tevékenységről legalább évente egy alkalommal részletes tájékoztatást adni annak a jogosultnak, akinek a tájékoztatással érintett időszakban jogdíjbevételt osztott fel vagy egyéb kifizetéseket teljesített.

(2) Ha a közös jogkezelő szervezet tagjai olyan szervezetek, amelyek a jogdíjbevételek jogosultak számára történő felosztásáért felelnek, a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást e szervezetek felé teljesíti, feltéve, hogy ezek az információk még nem állnak e szervezetek rendelkezésére. A felosztásért felelős szervezetek legalább évente egyszer kötelesek elérhetővé tenni az e bekezdés szerinti tájékoztatást valamennyi olyan jogosult számára, akik számára az adott tájékoztatás által érintett időszakban jogdíjbevételt osztottak fel vagy egyéb kifizetéseket teljesítettek.

(3) Ha a közös jogkezelő szervezetnek az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére kell a jogdíjat átadnia, köteles a képviselt közös jogkezelő szervezet részére legalább évente egy alkalommal elektronikus úton hozzáférhetővé tenni a képviselet alapján a tájékoztatással érintett időszakban végzett közös jogkezelési tevékenységére vonatkozó részletes tájékoztatást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.

29. Rendszeres adatszolgáltatás a nyilvánosság részére

54. §

(1) A közös jogkezelő szervezet a honlapján köteles közzétenni:

a) alapszabályát,

b) szervezeti és működési szabályzatát,

c) tagsági szabályzatát,

d) a jogkezelési megbízás felmondására és a közös jogkezelés elleni tiltakozásra vonatkozó részletes szabályokat, ha ezeket a honlapon kötelezően közzéteendő egyéb szabályzatok nem tartalmazzák,

e) az általa alkalmazott díjszabást,

f) a felosztási szabályzatát,

g) beszámolóját,

h) tagjainak és az általa képviselt jogosultaknak a névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,

i) azon jogosultak nevét, akik vele szemben a közös jogkezelés ellen a 18. § (1) bekezdése szerint jogszerűen tiltakoztak, feltüntetve a tiltakozás hatályossá válásának időpontját és a tiltakozással érintett vagyoni jog Szjt. szerinti megjelölését is,

j) valamennyi vezető tisztségviselő nevét, ideértve a 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket is,

k) a 12. § (3) bekezdésében, továbbá az Szjt. 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében említett, hatályban lévő megállapodásait,

l) a 34. § (4) bekezdésében említett, hatályban lévő megállapodásait,

m) a felhasználókkal vagy a jogosultakkal szemben fennálló jogviták rendezésére irányuló eljárásokra vonatkozó tájékoztatást,

n) a befektetési politikáját.

(2) A közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumokat és adatokat köteles folyamatosan naprakészen tartani.

30. Éves átláthatósági jelentés

55. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles az adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló mellett az 1. mellékletben meghatározott tartalmú éves átláthatósági jelentést készíteni.

(2) Az éves átláthatósági jelentést minden pénzügyi év tekintetében legkésőbb az adott pénzügyi év végét követő nyolc hónapon belül kell elkészíteni, és a közös jogkezelő szervezet honlapján legalább öt éven át a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(3) Az éves átláthatósági jelentésben szereplő pénzügyi adatokat könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, és az erről készült könyvvizsgálói jelentést az éves átláthatósági jelentéssel együtt a nyilvánosság számára teljes egészében hozzáférhetővé kell tenni a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt.

(4) Nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni azokat az éves átláthatósági jelentésben szereplő pénzügyi adatokat, amelyek a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolóban is szerepelnek, és amelyeket az éves átláthatósági jelentés elkészítését megelőzően könyvvizsgáló már felülvizsgált. Ez utóbbi esetben a korábbi felülvizsgálatról készített könyvvizsgálói jelentést is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a (3) bekezdésben rögzített módon.

(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában pénzügyi adatnak az 1. melléklet 1.1. pontjában említett pénzügyi kimutatások, továbbá az 1. melléklet 1.7. és 1.8. pontjában, valamint 2. pontjában említett pénzügyi adatok minősülnek.

31. Eseti adatszolgáltatás jogosult, felhasználó vagy más közös jogkezelő szervezet kérelmére

56. §

(1) A közös jogkezelő szervezet köteles az általa képviseleti szerződés alapján képviselt bármely közös jogkezelő szervezet, valamint bármely jogosult vagy felhasználó indokolt

kérelemére – erre vonatkozó igény esetén elektronikus úton – észszerű határidőn belül tájékoztatást adni legalább

a) a közös jogkezelési tevékenysége körébe eső szerzői művekről és kapcsolódó jogi teljesítményekről,

b) az általa jogkezelési megbízás vagy a 17. § (1) bekezdése alapján, valamint az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet nevében kezelt szerzői jogokról és kapcsolódó jogokról, valamint

c) a közös jogkezelési tevékenységével érintett földrajzi területről.

(2) Ha a közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körülményei miatt az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatására nem képes, az e rendelkezésben előírtak helyett legalább a közös jogkezelési tevékenységi körébe tartozó szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények típusára vonatkozó tájékoztatást köteles megadni.

VIII. Fejezet

A felhasználás engedélyezése, a felhasználók kötelezettségei

32. A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások megállapítása és alkalmazása

57. §

(1) A közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben közös jogkezelést végez, megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás).

(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körébe tartozó felhasználási mód tekintetében a díjszabást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – naptári évente kell megállapítani. Az e bekezdés szerinti díjszabás a 153. § szerinti jóváhagyását és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételét követően alkalmazható.

58. §

(1) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet az egyéb online szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési feltételektől eltérő engedélyezési feltételeket állapíthat meg a díjszabásában az olyan új típusú online szolgáltatásra, amely kevesebb, mint három éve áll az EGT-államok fogyasztóinak rendelkezésére.

(2) A díjszabásban foglalt jogdíjak mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás jellegét és terjedelmét, valamint valamennyi egyéb lényeges körülményét. A díjszabásnak észszerűnek kell lennie, különös tekintettel az érintett felhasználás, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági értékére. A díjszabás megállapítása során alkalmazott szempontokról a közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó kérésére tájékoztatást ad.

(3) A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az Szjt. 102. § szerinti egyeztető testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást.

59. §

(1) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás megkezdésének feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá azt is előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti élő előadásra alkalmazható.

(2) A felhasználó felhasználás engedélyezésére vonatkozó ajánlati felhívására a közös jogkezelő szervezet észszerű határidőn belül tájékoztatja a felhasználót az érintett felhasználásra alkalmazandó díjszabásáról, továbbá – amennyiben szükséges – felhívja a felhasználás engedélyezéséhez szükséges adatok megadására. Ha a közös jogkezelő szervezet rendelkezik a felhasználás engedélyezéséhez szükséges valamennyi adattal, az adott felhasználás tekintetében alkalmazandó díjszabása alapján észszerű határidőn belül ajánlatot tesz a felhasználó részére. Amennyiben az ajánlat megtétele akadályba ütközik, akkor erről a közös jogkezelő szervezet részletes indokolással ellátott tájékoztatást ad a felhasználó részére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a közös jogkezelő szervezet az adott felhasználás vonatkozásában az Szjt. alapján engedélyezési jog nélkül fennálló díjigényt érvényesít.

33. A felhasználók kötelezettségei

60. §

(1) E törvény vagy az Szjt. eltérő rendelkezésének hiányában a felhasználók a díjszabásban előre meghatározott időpontban és formátumban kötelesek megadni a közös jogkezelő szervezet számára a rendelkezésükre álló minden olyan lényeges adatot, amely szükséges a fizetendő jogdíj kiszámításához, a jogdíj beszedéséhez, valamint a jogosultak közötti felosztáshoz és a számukra történő kifizetéshez.

(2) Az Szjt. 20. §-a alapján beszedett jogdíj felosztását és kifizetését végző közös jogkezelő szervezettel szemben az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség – a jogdíjak felosztásához és kifizetéséhez szükséges adatok tekintetében – a rádió- és televízió- szervezetekre, a saját műsort nyilvánossághoz közvetítőkre, valamint a műveket vagy kapcsolódó jogi teljesítményeket kép- vagy hanghordozón forgalomba hozó szervezetekre is alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti adatszolgáltatás részletes szabályairól a jogdíjak felosztását és kifizetését végző közös jogkezelő szervezet és az adatszolgáltatásra köteles felhasználó közötti megállapodásban kell rendelkezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumának meghatározásakor a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók lehetőség szerint figyelembe veszik az önkéntes iparági normákat.

(4) Az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazandó a Ptk. alapján fogyasztónak minősülő személyre.

34. Kapcsolattartás a felhasználókkal

61. §

A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy a felhasználók elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak a közös jogkezelő szervezettel, ide értve a 60. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is.

MÁSODIK RÉSZ

Zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő, több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezése

IX. Fejezet

Több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet működésére vonatkozó különös követelmények

35. Több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet működésére vonatkozó különös követelmények alkalmazása

62. §

(1) Ha a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet

a) közös jogkezelési tevékenysége kiterjed a zeneműveknek vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon a nyilvánosság számára olyan módon történő hozzáférhetővé tételére, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a zeneművek ehhez szükséges, többszörözésére (e rész alkalmazásában együtt: zeneművek online felhasználása), és

b) a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT- állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhat,

akkor az ilyen közös jogkezelő szervezetnek (a továbbiakban: több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet) e tevékenysége tekintetében az e részben foglalt különös követelményeknek is meg kell felelnie.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a zeneművek kizárólag kotta formájában történő hozzáférhetővé tételének engedélyezésére.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a közös jogkezelő szervezet rádió- vagy televízió-szervezet részére abból a célból ad több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt zeneművek online felhasználására, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet a műsorait az eredeti sugárzással egyidejűleg vagy azt követően más módon a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy műsora eredeti sugárzásának kiegészítésére az általa vagy számára készített bármely műsorszámot – a műsorajánlót is beleértve – a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tegye. Ebben az esetben az 5. § (2) bekezdése szerinti kivétel sem alkalmazható.

(4) E rész alkalmazásában jogosult alatt az (1) bekezdés szerinti több tagállam területére kiterjedő hatályú engedéllyel érintett zeneművek jogosultjait kell érteni.

(5) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a 63-68. §-ban foglalt különleges feltételeket a 7. § szerinti jogi személy útján is teljesítheti. A 63-67. §-ban foglalt feltételek teljesítése érdekében a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet más közreműködőt is igénybe vehet.

36. A több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyek feldolgozására való képesség

63. §

(1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek képesnek kell lennie az ilyen engedélyek adminisztrációjához szükséges adatok hatékony és átlátható módon történő elektronikus feldolgozására, az engedélyezéssel érintett zeneművek azonosítására és felhasználásának figyelemmel kísérésére, különösen a felhasználók felé történő számlázás, a jogdíjbevételek beszedése és az összegek jogosultak közötti felosztása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek legalább a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) képes legyen pontosan azonosítani azokat a zeneműveket vagy azok egy részét, amelyek képviseletére jogkezelési megbízást kapott,

b) képes legyen valamennyi vonatkozó terület tekintetében pontosan azonosítani a jogokat és a hozzájuk tartozó jogosultakat vagy azok egy részét mindazon zeneművek vagy egy részük vonatkozásában, amelyek képviseletére jogkezelési megbízást kapott,

c) használjon egyedi azonosítókat a jogosultak és a zeneművek azonosítására, lehetőség szerint figyelembe véve a nemzetközi vagy európai uniós szinten kialakult önkéntes iparági normákat és gyakorlatokat,

d) használjon megfelelő eszközöket a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó más közös jogkezelő szervezeteknél található ellentmondásos adatok kellő időben és hatékony módon történő azonosítására és az ellentmondások feloldására.

37. A több területen felhasználható zeneművekre vonatkozó adatok átláthatósága és pontossága

64. §

(1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet kellően megindokolt kérelemre válaszul elektronikus úton olyan időszerű tájékoztatást nyújt az érintett felhasználók, továbbá a zeneművek online felhasználására vonatkozó jogok jogosultjai, és más közös jogkezelő szervezetek részére, amely lehetővé teszi a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyek adásával összefüggésben

a) képviselt zeneművek,

b) teljes körűen vagy részlegesen kezelt jogok, valamint

c) lefedett területek azonosítását.

(2) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet szükség esetén észszerű lépéseket tehet az adatok pontosságának és integritásának védelme, az ismételt felhasználásuk ellenőrzése, valamint a kereskedelmileg érzékeny információk védelme érdekében.

65. §

(1) Más közös jogkezelő szervezetek és az érintett felhasználók jogosultak a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezettől kérni a 63. § (2) bekezdésében felsorolt feltételekben említett, vagy a 64. § (1) bekezdése szerint nyújtott tájékoztatás alapját képező adatok javítását, amennyiben a jogosultak, a más közös

jogkezelő szervezetek vagy az érintett felhasználók magalapozott bizonyítékok alapján úgy vélik, hogy azok pontatlanok.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem kellőképpen megalapozott, a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet haladéktalanul gondoskodik az adatok kijavításáról.

(3) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet az e tevékenységével összefüggésben általa képviselt jogosultak számára biztosítja, hogy azon zeneműveikre, az azokon fennálló azon jogaikra, valamint azokra a területekre vonatkozó információkat, amelyek tekintetében a szervezetet megbízzák, elektronikus formában is benyújthassák a szervezetnek. Ennek során a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet és a jogosultak lehetőség szerint figyelembe veszik a nemzetközi vagy európai uniós szinten az információcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat, lehetővé téve a jogosultak számára, hogy meghatározzák

a) azon zeneművet vagy annak azon részét,

b) a zeneművek online felhasználására vonatkozó azon jogokat vagy azok azon részét, valamint

c) azokat az országokat, amelyek tekintetében a szervezetet a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéssel összefüggő közös jogkezelési tevékenységgel megbízzák.

(4) Ha a közös jogkezelő szervezet a 69. § és 70. § alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adjon ki, a megbízott szervezet – az érintett közös jogkezelő szervezetek eltérő megállapodása hiányában – e § (3) bekezdését azon jogosultak irányában is alkalmazza, akiket a megbízás alapján képvisel.

38. A zeneművek online felhasználására vonatkozó jelentés, a jogdíjak beszedése

66. §

(1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet figyelemmel kíséri a zeneművek több tagállam területére kiterjedő hatályú engedély alapján történő online felhasználását.

(2) Az érintett felhasználók rendszeres jelentésben pontos adatokat szolgáltatnak a zeneművek tényleges online felhasználásáról a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet részére.

(3) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi, hogy az érintett felhasználók elektronikus úton nyújthassák be a zeneművek online felhasználására vonatkozó, (2) bekezdés szerinti jelentést, és felajánlja legalább egy olyan jelentési módszer használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten az ilyen elektronikus adatcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat. Ha a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi az elektronikus adatcsere tekintetében elfogadott iparági norma használatával történő jelentést, az online szolgáltató által egyedi formátumban benyújtott jelentés elfogadását megtagadhatja.

67. §

(1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó részére elektronikus úton küld számlát, és – a

vonatkozó jogszabályok keretei között – felajánlja legalább egy olyan formátum használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat.

(2) A számlán a 63. § (2) bekezdése szerinti adatok alapján fel kell tüntetni a részben vagy egészben engedélyezett zeneműveket és jogokat, valamint a zeneművek tényleges felhasználásait, feltéve, hogy ez az érintett felhasználó által szolgáltatott információk és az információszolgáltatásra használt formátum alapján lehetséges. Ha a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a számlát a vonatkozó jogszabályoknak és iparági normáknak megfelelően állítja ki, az érintett felhasználó nem tagadhatja meg a számla elfogadását annak formátuma miatt.

(3) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a zeneművek tényleges online felhasználására vonatkozó, 66. § szerinti jelentést követően késedelem nélkül megküldi a pontos számlát az érintett felhasználó részére, kivéve, ha ez a felhasználónak felróható okból nem lehetséges.

(4) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy az érintett felhasználó kifogást emelhessen a számla pontosságát illetően, beleértve azt az esetet is, amikor a felhasználó ugyanazon zeneművel kapcsolatos ugyanazon online felhasználásra vonatkozó ugyanazon jog tekintetében egy vagy több közös jogkezelő szervezettől tévesen több számlát kap.

(5) E § alkalmazásában számlán egyéb, a jogdíj megfizetéséhez szükséges adatokat tartalmazó bizonylatot is érteni kell.

39. A jogdíjak jogosultak részére történő kifizetése

68. §

(1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a jogosultakat az ilyen engedélyek alapján megillető jogdíjösszegeket pontosan és a mű tényleges felhasználására vonatkozó jelentést követően haladéktalanul felosztja és kifizeti a jogosultak részére a felosztási szabályzata szerint, kivéve, ha ez az érintett felhasználónak felróható okból nem lehetséges.

(2) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti minden egyes jogdíjkifizetéssel együtt részletes tájékoztatást ad a jogosultak részére. A tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

(3) Ha a közös jogkezelő szervezet a 69. § és 70. § alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adjon, a megbízott, több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet fizeti ki – pontosan és késedelem nélkül – az (1) bekezdésben említett jogdíjösszegeket, és nyújtja a megbízó közös jogkezelő szervezet részére a (2) bekezdésben említett tájékoztatást. A közös jogkezelő szervezetek közötti eltérő megállapodás hiányában a megbízó közös jogkezelő szervezet felel e jogdíjösszegek jogosultak részére történő későbbi felosztásáért és a tájékoztatás részükre történő továbbításáért.

X. Fejezet

Több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodásokra vonatkozó különös követelmények

40. Közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodások a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésről

69. §

(1) A közös jogkezelő szervezetek azon képviseleti szerződései, amelyek által valamely közös jogkezelő szervezet azzal bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy az általa képviselt jogosultak zeneműveinek online felhasználására vonatkozó jogok tekintetében több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt adjon, nem lehetnek kizárólagosak. A megbízott szervezet az ilyen online felhasználásra vonatkozó jogokat megkülönböztetéstől mentesen kezeli.

(2) A megbízást adó szervezet tájékoztatja a tagjait, valamint az általa képviselt más jogosultakat az (1) bekezdés szerinti képviseleti szerződés főbb feltételeiről, többek között időtartamáról és a megbízott szervezet által nyújtott szolgáltatások költségeiről.

(3) A megbízott szervezet tájékoztatja a megbízó szervezetet azokról a főbb feltételekről, amelyek mellett a megbízó által képviselt jogosultak zeneműveinek online felhasználását engedélyezi, így különösen a felhasználás jellegéről, módjáról, terjedelméről, a felhasználási engedély területi és időbeli hatályáról, a felhasználás fejében járó díjat érintő kikötésekről, ideértve a felhasználó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére előírt időszakokat is.

41. Másik közös jogkezelő szervezet több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezés terén történő képviseletére vonatkozó kötelezettség

70. §

(1) Ha valamely közös jogkezelő szervezet, amely nem ad vagy nem ajánl az általa képviselt jogosultak zeneművein fennálló, online felhasználásra vonatkozó jogok tekintetében több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket, felkér egy másik közös jogkezelő szervezetet arra, hogy kössön vele képviseleti szerződést e jogok kezelésére, a felkért közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen felkérést elfogadni, és a képviseleti szerződést megkötni, ha egy vagy több másik közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak zeneművein fennálló, online felhasználásra vonatkozó jogok ugyanazon fajtája tekintetében már ad vagy ajánl több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket.

(2) A felkért közös jogkezelő szervezet indokolatlan késedelem nélkül írásban ad választ a felkérő közös jogkezelő szervezet számára.

(3) Az (1) bekezdés szerinti képviseleti szerződés alapján megbízott közös jogkezelő szervezet az általa már képviselt egyéb jogosultak zeneművein fennálló jogok kezelésére alkalmazott feltételekkel azonos feltételek mellett kezeli a megbízó közös jogkezelő szervezet megbízása alapján képviselt jogosultak zeneművein fennálló jogokat.

(4) A megbízott közös jogkezelő szervezet a megbízó közös jogkezelő szervezet megbízása alapján képviselt jogosultak zeneműveit minden esetben az általa már képviselt egyéb zeneművekkel együttesen ajánlja felhasználásra az érintett felhasználók részére.

(5) A megbízott közös jogkezelő szervezet által a megbízó közös jogkezelő szervezet részére nyújtott szolgáltatás díja nem haladhatja meg a megbízott közös jogkezelő szervezetnél indokoltan felmerülő kezelési költségeket.

(6) A megbízó közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet számára hozzáférhetővé teszi az általa képviselt jogosultak zeneműveire vonatkozó azon információkat, amelyek a zeneművek online felhasználására vonatkozó jogok tekintetében a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéshez szükségesek. Ha az információk nem kielégítőek, vagy azokat olyan formában nyújtották, amely nem teszi lehetővé a megbízott közös jogkezelő szervezet számára, hogy megfeleljen az e részben foglalt követelményeknek, a megbízott közös jogkezelő szervezet jogosult felszámítani az e követelményeknek való megfelelés során indokoltan felmerült költségeit, vagy jogosult a felhasználás engedélyezéséből kizárni azokat a műveket, amelyekre vonatkozóan nem kielégítő vagy nem használható információkat kapott.

HARMADIK RÉSZ

Független jogkezelő szervezetekre alkalmazandó szabályok

42. Jogkezelési tevékenység bejelentése

71. §

A 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó.

43. Adatszolgáltatás, átláthatóság

72. §

Az 53. § (1) bekezdése, az 54. § (1) bekezdés a)-c), e), f), h) és j) pontja, valamint az 56. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó, azzal, hogy az 54. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában alapszabályon a független jogkezelő szervezet létesítő okiratát kell érteni.

44. A jogkezelés körében alkalmazott díjszabások megállapítása és alkalmazása

73. §

Az 57. § (1) bekezdése a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó.

NEGYEDIK RÉSZ

A közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárások szabályai

XI. Fejezet

Jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárások általános szabályai

45. Hatáskör

74. §

Az SZTNH jár el a jogkezeléssel kapcsolatos következő hatósági ügyekben:

a) közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet jogkezelési tevékenységének bejelentése;

b) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása;

c) közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartása;

d) felügyelet a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenysége felett.

46. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

75. §

Az SZTNH a hatáskörébe tartozó, jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2014. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.

76. §

A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben nem kell alkalmazni

a) a Ket. azon rendelkezéseit, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő – hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak,

b) a Ket. ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait,

c) a Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontját,

d) a Ket. 91. §-át.

47. Az ügyfél részvétele az eljárásban

77. §

Az SZTNH eljárást befejező döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

48. Az eljárás felfüggesztése

78. §

Az SZTNH az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben a bíróság előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az SZTNH az eljárást megszünteti.

49. Határidők

79. §

Az eljárást befejező döntést

a) a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására, továbbá az engedély módosítására és visszavonására irányuló eljárásban (XIII. Fejezet) hetven napon belül,

b) a XV. Fejezet alapján indult felügyeleti eljárásban négy hónapon belül kell meghozni és gondoskodni a közléséről.

80. §

Ha e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, indokolt esetben az ügyfél részére negyvenöt napot meghaladó határidő is adható.

50. Nyelvhasználat

81. §

A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – idegen nyelven kiállított okiratokat is be lehet nyújtani, az SZTNH azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása ilyen esetben csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága.

51. Jogorvoslatok

82. §

(1) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.

(2) Az SZTNH jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntését a bíróság a XVI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(3) Az SZTNH csak felülvizsgálati kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és xxxxxxxx vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

a) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezése tárgyában hozott határozat;

b) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedély módosítása;

c) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedély visszavonása;

d) a 117. §-ban szabályozott felügyeleti intézkedések tárgyában hozott döntés.

52. Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

83. §

(1) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.

(2) Az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani.

(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről az SZTNH – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.

(4) Az SZTNH az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az SZTNH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, az SZTNH postai úton továbbítja számára az iratot.

(7) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.

XII. Fejezet

A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek tevékenységének bejelentése

53. A bejelentés tartalma

84. §

A 33. § (1) bekezdése vagy a 71. § szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet nevét, címét, valamint képviselőjének nevét,

b) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet egyéb elérhetőségét (telefonszám, elektronikus levelezési cím, honlap),

c) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenység meghatározását, feltüntetve az érintett szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot, a jogkezelési tevékenység típusát,

d) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi teljesítmények típusának, valamint a jogosulti csoport meghatározását,

e) közös jogkezelő szervezet esetén a 19. § (1) bekezdése alapján fennálló képviseleti szerződést,

f) a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet e tevékenységével lefedett területek megjelölését,

g) kormányrendeletben meghatározott egyéb adatokat.

54. A bejelentés vizsgálata és tudomásulvétele

85. §

(1) Ha a bejelentés alapján az SZTNH megállapítja, hogy az abban megjelölt közös jogkezelési tevékenység – egészében vagy részében – a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyhez kötött, és az engedély megszerzése iránt kérelmet nem nyújtottak be, az SZTNH azzal a felhívással veszi tudomásul a bejelentést, hogy a bejelentett közös jogkezelési tevékenység – vagy annak engedélyhez kötött része – az engedély megszerzéséig nem végezhető.

(2) A bejelentés tudomásulvételéről az SZTNH végzésben értesíti a bejelentő közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet.

(3) A bejelentés tudomásulvételét követően az SZTNH haladéktalanul gondoskodik a bejelentett közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek és a bejelentés szerint általa végzett jogkezelési tevékenységnek a nyilvántartásba vételéről. Ha az adott közös jogkezelési tevékenység a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyhez kötött, az e bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre az engedély megadását követően kerülhet sor.

55. A változások bejelentése

86. §

(1) A közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet köteles haladéktalanul bejelenteni az SZTNH részére a 84. §-ban foglalt adataiban bekövetkezett bármilyen változást.

(2) A változás bejelentésének vizsgálatára és tudomásulvételére a 85. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

XIII. Fejezet

A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályok

56. Az engedély iránti kérelem

87. §

(1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás kérelemre indul.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenységgel érintett szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot, mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípust, valamint a jogosulti csoportot és a közös jogkezelési tevékenység típusát.

(3) Az engedélyezés szempontjából önálló közös jogkezelési tevékenységnek minősül, és külön engedély alapján végezhető, ha különbözik a közös jogkezeléssel érintett

a) szerzői jog vagy kapcsolódó jog,

b) mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípus,

c) jogosulti csoport vagy

d) közös jogkezelési tevékenységtípus.

88. §

(1) A 87. § (3) bekezdése szerinti többféle, reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység engedélyezése egy kérelemben is kérhető egyszerre.

(2) A kérelemhez csatolni kell az engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell a közös jogkezelő szervezet tagjainak és a közös jogkezelő szervezethez csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak a nevét, lakcímét vagy székhelyét jogosulti csoportonként, továbbá azt, hogy a közös jogkezelő szervezet rendelkezik-e a 34. § (4) bekezdésében meghatározott képviseleti szerződéssel.

(3) A más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetnek kérelméhez csatolnia kell a 34. § (5) bekezdése szerinti feltételek fennállását igazoló közokiratot.

(4) A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) még nem szereplő közös jogkezelő szervezet kérelméhez csatolni kell a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentést is.

(5) Az engedély iránti kérelem részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.

57. Több közös jogkezelő szervezet azonos közös jogkezelési tevékenységének engedélyezése

89. §

(1) Ha – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – ugyanazt a közös jogkezelési tevékenységet több vagy újabb – az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelelő – közös jogkezelő szervezet kívánja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni, az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek az engedély iránti kérelem benyújtása előtt írásban meg kell állapodniuk, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés keretében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a javára, akik egyiküknek sem adtak jogkezelési megbízást. A megállapodást az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. A megállapodás hatálybalépéséhez az SZTNH jóváhagyása szükséges; erről az engedélyt megadó határozatban kell rendelkezni. Ebben az esetben a 17-18. §-ban foglalt rendelkezéseket – azokra a jogosultakra, akik egyik szervezetnek sem adtak jogkezelési megbízást – az így létrejött megállapodás szerint kell alkalmazni.

(2) Ha az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek között nem jött létre az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás, az SZTNH az engedélyt megadó határozatában azt a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet jelöli ki kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a 34. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani.

90. §

(1) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének vagy az Szjt. 28. § (2) bekezdése szerinti jogának érvényesítését több vagy újabb közös jogkezelő szervezet kívánja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni, a

reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek az engedély iránti kérelem benyújtása előtt írásban meg kell állapodniuk arról, hogy miként működnek együtt a közös díjszabás megállapításában és a díjak beszedését melyik reprezentatív közös jogkezelő szervezet végzi. A megállapodás hatálybalépéséhez az SZTNH jóváhagyása szükséges; erről az engedélyt megadó határozatban kell rendelkezni.

(2) Ha az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek között nem jött létre az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás, az SZTNH a 89. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult reprezentatív közös jogkezelő szervezetet. A másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet ebben az esetben is részt vehet a díjak megállapításában.

91. §

A 89. § (1) bekezdése és a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodást, valamint a 89. § (2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölést a megállapodást jóváhagyó vagy a kijelölést megállapító határozat jogerőre emelkedésekor hatályos díjszabás időbeli hatályát követő időszak tekintetében lehet alkalmazni.

92. §

A 89. § (1) bekezdése és 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmáról, valamint a 89.

§ (2) bekezdése és 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és – szükség esetén – a 94. § szerinti eljárásban hivatalból módosítja az érintett másik közös jogkezelő szervezet részére korábban megadott engedélyt, továbbá gondoskodik az általa vezetett nyilvántartásban szereplő adatok – szükség szerinti – módosításáról is.

93. §

A 89. § (2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölést az SZTNH az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet kérelmére felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményétől függően a 95. § szerinti eljárásban szükség esetén módosítja az érintett közös jogkezelő szervezet engedélyét, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok – szükség szerinti – módosításáról is.

58. Az engedély módosítása

94. §

(1) Az SZTNH a már megadott engedélyt hivatalból módosítja, ha ez

a) a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyása, vagy

b) a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés miatt szükséges.

(2) A 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyása, vagy a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés az engedély módosításáról szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslatban nem támadható meg. Ha a megállapodás jóváhagyásáról vagy a kijelölésről rendelkező határozat bírósági felülvizsgálata alapján a határozatot – egészében vagy a megállapodás jóváhagyása vagy a kijelölés tekintetében – jogerősen hatályon kívül helyezik, az SZTNH a módosításról szóló döntést hivatalból visszavonja, és erről a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben

tájékoztatást ad, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban szereplő adatok – szükség szerinti – módosításáról is.

(3) Az engedély e § szerinti módosításáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.

95. §

(1) Az SZTNH a már megadott engedélyt az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére is módosíthatja, ha

a) az érintett közös jogkezelő szervezetek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás módosításának jóváhagyását közösen kérik, vagy ha

b) valamely érintett közös jogkezelő szervezet a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés módosítását kéri.

(2) A 91. § rendelkezéseit az (1) bekezdésben szabályozott esetekben is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az engedély módosításáról az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban szereplő adatok – szükség szerinti – módosításáról is.

(4) Az engedély (1) bekezdés szerint történő módosításáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.

59. Az engedély visszavonása

96. §

(1) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt a reprezentatív közös jogkezelő szervezet kérelmére vagy az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból visszavonja.

(2) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt hivatalból visszavonja, ha

a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel szemben lefolytatott felügyeleti eljárás eredményeként ennek szükségességét állapítja meg, és a visszavonásnak a 119. §-ban foglalt törvényi feltételei fennállnak, vagy

b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH erre irányuló felhívása ellenére az engedélyben meghatározott közös jogkezelési tevékenységet az engedély megadását követő egy év elteltével sem kezdi meg, vagy az engedélyben meghatározott közös jogkezelési tevékenységét egy évnél hosszabb ideig szünetelteti, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására megfelelően nem igazolja, hogy a közös jogkezelési tevékenység megkezdésének elmaradása vagy szüneteltetése önhibáján kívüli okból ered.

(3) Az engedély visszavonásáig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti felhasználásáról a közös jogkezelő szervezet az engedély visszavonásától függetlenül köteles gondoskodni a visszavonás időpontjában érvényes felosztási szabályzata alapján.

(4) Az engedély visszavonása nem érinti a visszavonást megelőzően adott felhasználási engedélyek érvényességét, és ezek a visszavonáskor érvényes díjszabás alkalmazási időszaka alatt hatályban maradnak.

97. §

(1) Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, a 17. § szerinti kiterjesztett hatállyal, kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt úgy vonja vissza, hogy nyilvántartásában szerepel olyan közös jogkezelő szervezet, amely – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – az érintett közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzésére engedéllyel rendelkezik, az SZTNH hivatalból ezt a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet jelöli ki kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek. Több ilyen reprezentatív közös jogkezelő szervezet esetén az SZTNH a

89. § (2) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával jelöli ki a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és a 94. § szabályainak megfelelő alkalmazásával módosítja az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok módosításáról is.

(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet az alatt az időszak alatt, amelyre a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabást megállapították, ez utóbbi díjszabás alapján köteles beszedni a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultakat megillető jogdíjakat. A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyének visszavonását követően az e bekezdés szerint beszedett jogdíjakat

a) a kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles elkülönült számlán kezelni, és

b) a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján a jogosultak között felosztani.

(4) Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül, kiterjesztett hatállyal végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (3) bekezdés alapján beszedett jogdíjnak azt a részét, amely a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által jogkezelési megbízás alapján képviselt jogosultakat illeti, a jogdíj beszedésére kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet részére felosztás céljára átadja.

98. §

(1) Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett, kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt úgy vonja vissza, hogy a nyilvántartásában nem szerepel olyan reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amely – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – az érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult volna, az SZTNH a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményben felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött határidőn – de legfeljebb egy éven – belül kezdeményezzék a 87.

§ szerinti eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján kell megfizetni az SZTNH által a hirdetményben megjelölt módon. Ha a kitűzött határidőn belül kezdeményezik a 87. § szerinti eljárást, és az SZTNH a kérelmező részére az adott közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését engedélyezi, az így megfizetett jogdíjakat az új reprezentatív közös jogkezelő szervezet osztja

fel az érintett jogosultak között. Ellenkező esetben az SZTNH kijelöli azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a korábbi közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – az érintett jogosultak között felosztja.

(3) Az (1) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltéről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé. E hirdetmény közzétételétől az érintett jogosultak a felhasználást mindaddig egyedileg engedélyezhetik, ameddig új közös jogkezelő szervezet az adott közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelőként történő végzésére engedélyt nem szerez.

(4) Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet visszavonáskor érvényes díjszabása alapján – a díjszabás alkalmazási ideje alatt – továbbra is e szervezetnek kell megfizetni. A jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után

– köteles az érintett jogosultak között felosztani.

99. §

(1) A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 97-98. § szerinti esetekben köteles a jogdíjak felosztását végző közös jogkezelő szervezettel együttműködni, és e szervezet részére a rendelkezésére álló minden tájékoztatást haladéktalanul megadni.

(2) Az engedély visszavonásáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.

60. Igazgatási szolgáltatási díj

100. §

A 33. § (1) bekezdés és a 71. § szerinti bejelentésért, a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az engedély módosítása iránti kérelemért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az SZTNH bevétele.

XIV. Fejezet

A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó szabályok

61. A nyilvántartás tartalma, a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségei

101. §

(1) Az SZTNH a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben közölt adatok, valamint a 87. § szerint indult eljárásban adott engedélyek és azok módosításai alapján a nyilvántartásban rögzíti, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi

a) a 84. §-ban felsorolt adatokat,

b) az arra vonatkozó utalást, hogy az adott jogkezelési tevékenység tekintetében a közös jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi-e a közös jogkezelési tevékenységet,

c) az arra vonatkozó utalást, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az adott jogkezelési tevékenységet kiterjesztett hatállyal végzi-e,

d) azon más közös jogkezelő szervezetek nevét és székhelyét, amelyekkel a közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződést – ide értve a 69-70. § szerinti megállapodásokat is – kötött,

e) kormányrendeletben meghatározott egyéb – a jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges – adatokat.

(2) A nyilvántartás a 84. § c)-d) pontja, továbbá az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

102. §

(1) Az SZTNH a nyilvántartás részeként hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet

a) létesítő okiratához,

b) szervezeti és működési szabályzatához,

c) tagsági szabályzatához,

d) felosztási szabályzatához,

e) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 12. § (3) bekezdése, a 34. § (4) bekezdése, továbbá az Szjt. 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött,

f) díjszabásához,

g) beszámolójához.

(2) A közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet köteles az SZTNH részére megküldeni az (1) bekezdésben felsorolt, hatályos dokumentumait a nyilvántartásban történő közzététel céljából.

(3) A közös jogkezelő szervezet a más közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit – ide értve a 69-70. § szerinti megállapodásokat is – megküldi az SZTNH részére.

(4) A nyilvántartást bárki megtekintheti, ahhoz az SZTNH a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy – díj ellenében – hitelesített kivonatot kérhet.

62. A nyilvántartási adatok módosítása

103. §

Az SZTNH kérelemre vagy szükség esetén hivatalból módosítja a 101. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint gondoskodik a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok megváltozása esetén a hatályos dokumentumok közzétételéről.

63. Törlés a nyilvántartásból, a jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája

104. §

(1) Az SZTNH hivatalból törli a nyilvántartásból

a) azt a közös jogkezelő szervezetet, amelynek 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyét visszavonta, ha a visszavont engedély szerinti közös jogkezelési tevékenységen kívül más közös jogkezelési tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a nyilvántartás szerint nem végez,

b) azt a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet, amelyet a 120. § alapján a jogkezeléstől eltiltott, továbbá

c) a jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet.

(2) A jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezet nyilvántartásból történő törlése esetén a 120. §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

105. §

(1) A közös jogkezelő szervezetet vagy a független jogkezelő szervezetet kérelmére törli az SZTNH a nyilvántartásból, ha a kérelmező szervezet jogkezelési tevékenységet a továbbiakban nem kíván végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 120. § (5) és (6) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a jogkezeléstől eltiltott közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet helyett a törölt közös jogkezelő szervezetet vagy független szervezetet kell érteni.

106. §

A nyilvántartásból való törlés nem érinti a jogosultakat a törölt közös jogkezelő szervezettel vagy a független jogkezelő szervezetettel szemben e törvény alapján egyébként megillető jogokat.

107. §

(1) Az SZTNH külön listát vezet azokról a szervezetekről, amelyeket a 120. § szerint a jogkezeléstől eltiltott.

(2) A jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amely tartalmazza

a) az eltiltott szervezet nevét,

b) székhelyét, valamint

c) az eltiltásról szóló döntés jogerőre emelkedésének napját.

XV. Fejezet

A közös jogkezelés feletti felügyelet

64. A felügyelet terjedelme

108. §

Az SZTNH felügyeleti eljárása – amely nem minősül hatósági ellenőrzésnek – kiterjed különösen annak vizsgálatára, hogy

a) a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet működése, gazdálkodása, valamint a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumai megfelelnek-e a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek,

b) a közös jogkezelés megkezdésének a 32. § szerint irányadó feltételei folyamatosan megvalósulnak-e,

c) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet vonatkozásában a 34. §-ban foglalt engedélyezési feltételek folyamatosan megvalósulnak-e,

d) a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet megfelel-e a második részben foglalt követelményeknek.

65. A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek felügyelettel összefüggő kötelezettségei, felügyeleti díj

109. §

(1) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv összehívásáról az SZTNH-t előzetesen – a tagok értesítésével egyidejűleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja, a Szellemi Tulajon Nemzeti Hivatala képviselője az ülésen, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalásán jogosult részt venni.

(2) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv üléséről készült jegyzőkönyvet – a döntéshozó szerv által hozott határozatokkal együtt – az ülést követő 30 napon belül megküldi az SZTNH részére.

110. §

A közös jogkezelő szervezet a közös jogkezelési tevékenységével összefüggésben féléves rendszerességgel adatszolgáltatásra köteles az SZTNH felé. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Xxxxxxx rendeletben határozza meg.

111. §

(1) Az SZTNH által gyakorolt felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek az SZTNH javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A felügyeleti díj mértéke

a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint az ilyen jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek – ide értve a jogdíjak befektetését is – előző évi bevételének 0,5 %-a,

b) a közös jogkezelő szervezet előző évi – a) pont szerinti esetleges bevételével csökkentett – bevételének – ide értve az aktivált saját teljesítmények értékét is – 0,3 %-a,

c) a független jogkezelő szervezet esetében a jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint a jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek – ide értve a jogdíjak befektetését is – előző évi bevételének 0,1 %-a.

(3) A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.

(4) A tevékenység megkezdésének éve vonatkozásában a felügyeleti díj mértéke az erre az évre tervezett bevétel (2) bekezdés szerint irányadó százaléka. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.

(5) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

(6) A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában bevétel alatt az általános forgalmi adót nem tartalmazó bevételt kell érteni.

(8) A felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

66. A felügyeleti eljárás megindítása

112. §

(1) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek, valamint a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett más közös jogkezelő szervezetek működését évente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

(2) Az SZTNH a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett független jogkezelő szervezetek működését kétévente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

(3) Az SZTNH a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működését az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül szükség szerint hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében is vizsgálhatja.

113. §

(1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

(2) Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő szervezetek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata (43-45. §) körében a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

67. A felügyeleti eljárás lefolytatása

114. §

(1) Ha az SZTNH a felügyeleti eljárása során megállapítja, hogy a felügyelet ellátásához szükséges dokumentumok, adatok nem állnak rendelkezésre, ezek megküldésére, valamint nyilatkozattételre hívhatja fel az eljárás alá vont szervezetet.

(2) Xxxxx vizsgálata során, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadását követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.

115. §

Az SZTNH a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.

116. §

A felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

68. Az SZTNH döntése

117. §

(1) Ha az SZTNH a felügyeleti eljárás eredményeként a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését, vagy az azokban előírt feltételek teljesülésének hiányát állapítja meg, határozatában felügyeleti intézkedésként

a) felhívja a szervezetet a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű működés helyreállítására, vagy más kötelezettséget írhat elő – így különösen a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését –, amelyre megfelelő határidőt állapít meg,

b) felügyeleti bírságot szabhat ki,

c) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából,

d) a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt visszavonhatja,

e) a jogkezeléstől a szervezetet eltilthatja.

(2) Az SZTNH az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglalt felhívás megfelelő teljesítését a 112. § (3) bekezdése szerint indított felügyeleti eljárásában hivatalból vizsgálja.

118. §

(1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.

(2) Felügyeleti bírság a 117. § (1) bekezdése szerinti egyéb intézkedések mellett egyidejűleg és ismételten is kiszabható.

(3) A felügyeleti bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napon belül kell megfizetni.

(4) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

(5) A felügyeleti bírságot és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

119. §

A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges feltételek nem valósulnak meg, vagy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenysége egyébként nem felel meg a jogkezelésre vonatkozó jogszabályoknak,

b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és

c) felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.

120. §

(1) Az SZTNH abban az esetben tilthatja el a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet a jogkezeléstől, ha

a) a 117. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedés nem járt eredménnyel, vagy nem várható tőle eredmény, vagy

b) a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és

a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.

(2) Az a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet, amelyet a jogkezeléstől eltiltottak, az eltiltásnak a 121. § bekezdés szerinti visszavonásáig jogkezelést nem végezhet, az eltiltott szervezet által az eltiltás hatálya alatt adott felhasználási engedélyek hatálytalanok.

(3) A jogkezeléstől való eltiltás nem érinti az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését megelőzően adott felhasználási engedélyek érvényességét és hatályát.

(4) A jogkezeléstől való eltiltásig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti felhasználásáról a jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet az eltiltástól függetlenül köteles gondoskodni az eltiltás időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján.

(5) A jogkezeléstől való eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedésével külön intézkedés nélkül érvényét veszti a 33. § (2) bekezdése szerinti valamennyi engedély is. Ebben az esetben a 97-99. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 97. § (4) bekezdése és 98. § (4) bekezdése szerinti esetben az SZTNH által kijelölt közös jogkezelő szervezet szedi be és osztja fel a jogdíjat az érintett jogosultak között.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett egyéb esetekben az SZTNH kijelöli az eltiltást megelőzően adott felhasználási engedélyek után járó jogdíjak beszedésére és felosztására jogosult közös jogkezelő szervezetet. Az így beszedett jogdíjat a kijelölt közös jogkezelő szervezet az eltiltott szervezetnek az eltiltáskor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – az érintett jogosultak között felosztja.

(7) A jogkezeléstől való eltiltásról, valamint a (6) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé.

121. §

(1) Az SZTNH a 120. § szerinti eltiltást a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet kérelmére visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az eltiltás oka már nem áll fenn.

(2) Az eltiltás visszavonását leghamarabb az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptári év első napján lehet kérni a kérelem benyújtását követő naptári év első napjától kezdődő hatállyal.

69. Panasz a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet működésével kapcsolatban

122. §

(1) A jogosultak, a felhasználók, a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek, más közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek írásban panasszal élhetnek az SZTNH előtt a Magyarország területén letelepedett közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet olyan tevékenysége, működése vagy a vele kapcsolatos más olyan körülmény miatt, amely – álláspontjuk szerint – a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokat sérti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti panasz kivizsgálása nem része a felügyeleti eljárásnak, és nem minősül jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásnak. A panasz kivizsgálására a Ket. szabályait nem kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos panasztétel során történő képviseletére.

123. §

(1) A 122. § szerinti panaszt az SZTNH a beérkezést követően haladéktalanul megvizsgálja, és szükség esetén a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet.

(2) A panasz beérkezésétől számított 60 napon belül az SZTNH a rendelkezésére álló adatok alapján dönt arról, hogy a panaszban foglaltakra tekintettel a 112. § (3) bekezdése alapján hivatalból szükség szerinti felügyeleti eljárást indít-e az érintett közös jogkezelő szervezettel vagy független jogkezelő szervezettel szemben.

(3) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt panasz, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.

(4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, az SZTNH a panaszt, a beérkezéstől számított nyolc napon belül megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(5) Az SZTNH a felügyeleti eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá a panasznak a (4) bekezdés szerinti áttételéről értesíti a panaszost.

70. A más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő és független jogkezelő szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok, együttműködés más EGT-állam hatóságával

124. §

A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felügyeletére a XV. fejezet szabályait a 125-127. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

125. §

(1) Az SZTNH a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (továbbiakban: 2014/26/EU irányelv) alkalmazása szempontjából lényeges ügyben, különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban

tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordulhat az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságához.

(2) Ha az SZTNH különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyeleti tevékenységével összefüggésben arra utaló körülményről szerez tudomást, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően a letelepedése szerinti EGT-államban rá irányadó jogszabályokat nem tartja be, erről az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságát értesíti. Az értesítés mellett az SZTNH szükség esetén kezdeményezheti, hogy az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatósága hozza meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az SZTNH a 2014/26/EUirányelv 41. cikke szerinti szakértői csoporthoz is fordulhat.

126. §

(1) A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet esetében nem alkalmazhatók a 108. § a) és b) pontjának, a 109-110. §, 111. § (2) bekezdés b)-c) pontjainak, a 117. § (1) bekezdés c), e) pontjának, a 120-121. § rendelkezései; a 112. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti eljárásban pedig az SZTNH a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásához szükséges feltételek folyamatos fennállását vizsgálja.

(2) A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására akkor kerülhet sor más EGT- államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet esetében, ha

a) a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges feltételek nem valósulnak meg,

b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette az engedély megadásához szükséges feltételek teljesítésére irányuló, a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és

c) felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.

127. §

(1) Ha valamely más EGT-állam kijelölt illetékes hatósága a 2014/26/EU irányelv alkalmazása szempontjából lényeges ügyben – különösen a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban – tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordul az SZTNH-hoz, az SZTNH a rendelkezésére álló adatok alapján indokolatlan késedelem nélkül megküldi a kért tájékoztatást a megkereső hatóság részére.

(2) Ha valamely más EGT-állam hatósága a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyelet alapján megállapítja, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően elfogadott magyar jogszabályokat nem tartja be, erről az SZTNH-t értesítheti. Az értesítés mellett a megkereső hatóság kezdeményezheti, hogy az SZTNH hozza meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.

(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésben közölt körülményeket az SZTNH szükség esetén a

112. § (3) bekezdés szerinti felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A felügyeleti eljárás

megindításáról vagy annak mellőzéséről az SZTNH a megkereséstől számított 3 hónapon belül indokolással ellátott tájékoztatást küld a megkereső hatóság részére.

XVI. Fejezet

Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálata

71. Felülvizsgálati kérelem

128. §

(1) A bíróság kérelemre felülvizsgálja az SZTNH-nak

a) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben hozott határozatát, továbbá

b) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. szerint önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az SZTNH döntése ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, és nem akadályozza meg annak jogerőre emelkedését.

(3) Az SZTNH az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemben támadható meg.

129. §

(1) A döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti:

a) aki az SZTNH előtti hatósági eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(2) Az általuk kezdeményezett felügyeleti eljárásban meghozott határozat felülvizsgálatát kérhetik a 113. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyek is.

130. §

(1) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a döntésnek a féllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. A kérelem benyújtására a 83. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez későbbi, mint az (1) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és

b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül az

(1) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(3) Ha az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatát a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

131. §

(1) A bírósági felülvizsgálati kérelem az SZTNH-nál nyújtható be, amely azt a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, az SZTNH a bírósági felülvizsgálati kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű ügyfelet is értesíti.

(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, az SZTNH e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a bírósági felülvizsgálati kérelemmel, valamint a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

132. §

(1) A bírósági felülvizsgálati kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

72. Hatáskör és illetékesség

133. §

(1) Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2) A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

73. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok

134. §

A bíróság az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.

74. Kizárás

135. §

(1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a) az SZTNH döntésének meghozatalában részt vett;

b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános – a bírák kizárására vonatkozó – rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

75. A felek és az eljárás más résztvevői

136. §

(1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt.

(2) Ha az SZTNH előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

137. §

(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba – annak jogerős befejezéséig – az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó – az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

76. Eljárási költség

138. §

(1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli.

77. Mulasztás

139. §

Ha a kérelmező vagy egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

78. Intézkedések a kérelem alapján

140. §

Ha az SZTNH írásbeli nyilatkozatot tett a bírósági felülvizsgálati kérelemre [131. § (2) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel vagy a felekkel.

79. Tárgyalás és bizonyítás

141. §

(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet – kívánságára – meg kell hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el vagy tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.

(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

80. A bíróság döntése

142. §

(1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

(2) A bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés megállapítása esetén az SZTNH döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra kötelezi.

(3) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a bírósági felülvizsgálati kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet az SZTNH az előtte folyó eljárásban szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(4) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően az SZTNH valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az SZTNH a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

143. §

A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

144. §

A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §- ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést az SZTNH- nak a 128. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.

XVII. Fejezet

A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása

81. A díjszabás benyújtása

145. §

(1) Az SZTNH jár el a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése során.

(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyásáról az igazságügyért felelős miniszter dönt.

(3) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás – ide értve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a Ket. szabályait nem kell alkalmazni.

146. §

(1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenységre jogosult, az egyes felhasználási módok tekintetében évente megállapított díjszabását az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi az SZTNH-nak.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.

147. §

(1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban az évben, amelyben az SZTNH-nak a 33.

§ (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. §

(1) bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő két hónapon belül is megküldheti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére, kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napját kell megjelölni, és a díjszabás alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.

148. §

(1) A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.

(2) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.

149. §

A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, az SZTNH és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.

82. A díjszabás véleményezése

150. §

(1) Az SZTNH a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldött díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. Az Szjt. 20-21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.

(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás (1) bekezdés szerinti véleményezési szakaszát a díjszabásnak az SZTNH-hoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. Az e bekezdés szerinti határidőt az SZTNH elnöke indokolt esetben annak letelte előtt további harminc nappal meghosszabbíthatja.

151. §

(1) Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől véleményt kérhet.

(2) Az SZTNH attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát az SZTNH-nak az adott évben az SZTNH honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint – felhasználói érdek-képviseleti szerv esetén – hatályos létesítő okiratát.

(3) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.

(4) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.

(5) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a felhasználó vagy a felhasználói érdek- képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (3) vagy a

(4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak vagy érdek- képviseleti szervezetnek, továbbá az SZTNH-nak.

(6) Ha az SZTNH több reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére adott engedélyt, a később engedélyt szerző reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szervezetet is, aki vagy amely valószínűsíti, hogy a benyújtott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási időszaka alatt teljesítené.

83. A díjszabás jóváhagyására vonatkozó döntés meghozatala

152. §

(1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja xxxx az SZTNH javaslatára a

150. § szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének feltétele.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti jóváhagyása nem zárja ki és nem érinti az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.

153. §

(1) Az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi jogszabályokkal összhangban áll.

(2) A miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz, vagy ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.

(3) Ha a benyújtott díjszabás olyan díjtétel emelését tartalmazza, amely a benyújtáskor hatályos díjszabásban foglaltakhoz képest korábban magasabb volt, akkor a (2) bekezdés alkalmazása során az emelés mértékének meghatározásakor a korábban irányadó legmagasabb díjtételt kell alapul venni, feltéve, hogy az azt megállapító díjszabás alkalmazási időszakának lejárta óta három év még nem telt el.

(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a díjszabással érintett felhasználók körének bővülése jogszabályon alapul.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról az SZTNH javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell

a) az igazságügyért felelős miniszter megjelölését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

b) a közös jogkezelő szervezet nevét és székhelyét,

c) a határozattal érintett díjszabás megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) az igazságügyért felelős miniszter döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást, db) az eljárási költség megállapítását,

dc) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást, ide értve a 150-151. § szerint lefolytatott véleményezési szakasz eredményének ismertetését is,

eb) az SZTNH által a díjszabás jóváhagyása kérdésében tett javaslat és a javaslat indokainak ismertetését,

ec)a díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért felelős miniszter által tett megállapításokat és azok indokait,

ed) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az igazságügyért felelős miniszter a határozatot hozta,

ee) az igazságügyért felelős miniszter hatáskörét megállapító jogszabályra történő utalást,

ef) ha a (2) bekezdés alapján a díjszabás jóváhagyásának feltétele a Xxxxxxx által hozott döntés, a Kormány döntésének és a döntés indokainak ismertetését is,

f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,

g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

(7) Az igazságügyért felelős miniszter határozatát közölni kell

a) a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezettel,

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával,

c) a kultúráért felelős miniszterrel és – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszterrel, valamint

d) azokkal a jelentős felhasználókkal és felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyek a 151. §-a alapján a díjszabással összefüggésben véleményt nyújtottak be.

(8) Az igazságügyért felelős miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.

(9) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a miniszter a hibát – szükség esetén a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítást az igazságügyért felelős miniszter

a) a határozat eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel,

b) a hibás határozat bevonása mellett a határozat kicserélésével vagy

c) kijavító határozat meghozatalával teljesíti.

(10) A határozat (9) bekezdés szerinti kijavítását közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték. A határozat kijavítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(11) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatból a (6) bekezdés által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, az igazságügyért felelős miniszter a határozatot kiegészíti.

(12) Nincs helye a határozat (11) bekezdés szerinti kiegészítésének, ha

a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap már eltelt, vagy

b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(13) A határozat kiegészítését az igazságügyért felelős miniszter

a) önálló kiegészítő határozattal és – lehetőség szerint – e ténynek a határozat eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével, vagy

b) a hiányos határozat bevonása mellett az eredeti határozatot és a kiegészítő határozatot egységes döntésbe foglalva a határozat kicserélésével

teljesíti.

(14) A határozat kiegészítését közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték. A határozat kiegészítése ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.

154. §

(1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül bírálja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemperes eljárásban Pp. 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.

(3) Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.

(4) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, vagy annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.

155. §

(1) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak vagy olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összegére a 154. § (4) bekezdésének szabályai megfelelően alkalmazandók.

84. A díjszabás közzététele

156. §

(1) A díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyást követően a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti közzétételéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a

154. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

XVIII. Fejezet Felhatalmazások

157. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a jogkezelési megbízás elfogadását megelőző tájékoztatás, valamint a jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit;

b) a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai által kötelezően teendő személyes nyilatkozat részletes tartalmi elemeit;

c) a közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó sajátos szabályokat;

d) az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosult felkutatása érdekében a közös jogkezelő szervezet által nyújtandó tájékoztatás részletes szabályait;

e) a közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak részére a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet által nyújtandó, továbbá a közös jogkezelő szervezet által képviselt más közös jogkezelő szervezetek részére a közös jogkezelő szervezet által nyújtandó rendszeres adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemeit;

f) a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet által az egyes jogdíjkifizetésekkel együtt a jogosultak részére nyújtandó részletes tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit;

g) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat;

h) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek tevékenységének bejelentéséhez szükséges egyéb, e törvényben nem meghatározott adatokat;

i) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére, valamint az engedély módosítására irányuló eljárás részletes szabályait;

j) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat;

k) a közös jogkezelő szervezet által az SZTNH felé félévente teljesítendő kötelező adatszolgáltatás tartalmát és módját;

l) a felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait;

m) a felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;

n) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásban történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az engedély módosítása iránti kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

xxxxxxxx, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és az SZTNH felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint az SZTNH elnöke véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.

XIX. Fejezet

A törvény hatálybalépésére vonatkozó szabályok

158. §

(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-157. §, a 159-164. §, 166. § és a 173-194. § a kihirdetést követő harmincegyedik napon lép hatályba.

(3) A 171. § 2017. október 1-jén lép hatályba.

XX. Fejezet Átmeneti rendelkezések

159. §

(1) E törvénynek

a) a jogdíjak felosztására és kifizetésére,

b) a jogdíjak közösségi célra történő felhasználására,

c) az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető jogdíjak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően beszedett jogdíjak tekintetében kell alkalmazni.

(2) A közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy e törvénynek az (1) bekezdésben említett rendelkezéseit a 2016. január 1. napját követően beszedett jogdíjakra is alkalmazza.

(3) E törvénynek a közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az éves átláthatósági jelentésre vonatkozó rendelkezéseit (55. §) a 2017. január 1-jével kezdődő pénzügyi évre vonatkozóan kell először alkalmazni.

85. Korábban adott jogkezelési megbízások alapján fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése

160. §

(1) A közös jogkezelő szervezet a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni azon jogosultak felé, akik a törvény hatálybalépését megelőzően adtak jogkezelési megbízást a közös jogkezelő szervezetnek.

(2) A törvény hatálybalépésekor a 17. § szerint már képviselt jogosultak irányában a 17. § (3) bekezdése szerint fennálló, a közös jogkezelő szervezet honlapján keresztül történő tájékoztatás kötelezettségét a közös jogkezelő szervezet 2016. október 10. napjáig köteles

teljesíteni. A tájékoztatást e jogosultak részére a törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő jogdíjfizetéskor kell írásban közölni.

86. A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó átmeneti szabályok

161. §

(1) A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján az SZTNH által nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezeteket a nyilvántartás szerinti közös jogkezelési tevékenység vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy e közös jogkezelési tevékenységre a 33.

§ (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közös jogkezelő szervezetek kötelesek a törvény hatálybalépését vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az SZTNH felé bejelenteni a 84. § szerinti azon adataikat, amelyeket az SZTNH nyilvántartása nem tartalmaz.

162. §

(1) A 161. § (1) bekezdése szerinti szervezetek alapszabályukat, valamint a 26. § b)-d) pontjaiban említett egyéb szabályzatukat a törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő módosítás során, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül, vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kötelesek összhangba hozni a törvény rendelkezéseivel.

(2) Az 54. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a törvény hatálybalépését vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesítenie a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek.

(3) A jogosultakkal, felhasználókkal, más közös jogkezelő szervezetekkel e törvény szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartás feltételeit a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megteremtenie.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a szervezet teljesíti akkor is, ha döntéshozó szerve legkésőbb az ott meghatározott határidőn belüli hatálybalépés kikötésével dönt szabályzatainak szükséges módosításairól.

87. A több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéshez való hozzáférés

163. §

(1) Az a közös jogkezelő szervezet, amely 2017. április 10. napjáig nem végez a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésre irányuló közös jogkezelési tevékenységet, és a 69. § vagy 70. § alapján sem bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet ilyen közös jogkezelési tevékenység végzésére, köteles lehetővé tenni a zeneműveik online felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos közös jogkezelésre jogkezelési megbízást adó jogosultjai részére, hogy a jogkezelési megbízást a több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezés kizárásával korlátozzák. Ebben az esetben a jogkezelési megbízás a zeneművek online felhasználásának egy ország területére vonatkozó engedélyezése tekintetében hatályban marad.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a 18. § szerinti tiltakozásra is azon jogosultak tekintetében, akiket a zeneműveik online felhasználásának engedélyezésével kapcsolatban a közös jogkezelő szervezet a 17. § alapján jogkezelési megbízás nélkül képvisel.

XXI. Fejezet

Az Európai Unió jogának való megfelelés

164. §

E törvény 1-163. §-a és 173-194. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló (2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

165. §

E törvény 168-172. §-a a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XXII. Fejezet Módosító rendelkezések

88. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

166. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:

a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,

b) az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával kapcsolatban a kedvezményezett intézmények által bejelentett adatokat továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából,

c) nyilvántartást vezet a szerzői jogok és kapcsolódó jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről,

d) engedélyezi a közös jogkezelés reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését,

e) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység és a független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenysége felett,

f) előkészíti a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

g) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerint kapcsolatot tart a más EGT-államban működő, a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóságokkal,

h) önkéntes műnyilvántartást vezet,

i) gondoskodik a Szerzői Xxxx Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.”

167. §

Az Szt. 115/L. § a) pontjában az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal” szövegrész helyébe az „az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala” szöveg lép.

89. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

168. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.). 76/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76/A. § E törvény alkalmazásában

a) európai uniós védjegyrendelet: a Tanács 207/2009/EK rendelete az európai uniós védjegyről;

b) európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy;

c) európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett – európai uniós védjegy lajstromozására irányuló – bejelentés.”

169. §

A Vt. 122. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)

„a) a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”.

170. §

A Vt.

a) preambulumában a „közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg,

b) 76/C. § (2)-(5) bekezdésében, 76/E. § (1) bekezdésében, 76/F. § (1)-(3) bekezdésében, 76/H. § (1)-(2) bekezdésében a „közösségi” szövegrész helyébe az „európai uniós” szöveg,

c) 37. § (2) bekezdésében, 76/C. § (1)-(4) bekezdésében, 76/D. §-ában, 76/E. § (1) és (6)-(7) bekezdésében, 76/F. § (1) és (4) bekezdésében, 76/H. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az európai uniós” szöveg,

d) HARMADIK RÉSZ címében az „A KÖZÖSSÉGI” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI UNIÓS” szöveg,

e) X/A. Fejezet címében az „A KÖZÖSSÉGI” szövegrészek helyébe az „AZ EURÓPAI UNIÓS” szöveg,

f) 76/C. §-át, 76/D. §-át és 76/F. §-át megelőző alcímeinek címében, 76/D. §-ában, 76/E. § (7) bekezdésében, 76/F. § (4) bekezdésében és a 119. § (2) bekezdésében az „A közösségi” szövegrész helyébe az „Az európai uniós” szöveg,

g) 76/C. § (2) bekezdésében

ga) a „9. cikke (1) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „9. cikke (2) bekezdésének

c) pontja” szöveg,

gb) az „Európai Közösségben” szövegrész helyébe az „Európai Unióban” szöveg,

h) 76/E. § (1) és (6) bekezdésében, 76/H. §-át megelőző alcímének címében a „Közösségi” szövegrész helyébe az „Európai uniós” szöveg,

i) 76/E. § (5) bekezdésében, a 95. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrészek helyébe az „az európai uniós” szöveg

lép.

171. §

A Vt. 76/E. § (1) bekezdésében a „113. cikkének (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „113. cikkének (5) bekezdése” szöveg lép.

172. §

Hatályát veszti a Vt. 76/B. §-át megelőző alcíme és 76/B. §-a.

90. Az Szjt. egyes rendelkezéseinek módosítása

173. §

Az Szjt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezései az irányadók.”

174. §

Az Szjt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.”

175. §

(1) Az Szjt. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha e törvény vagy a Kjkt. eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.”

(2) Az Szjt. 16. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amely az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos – engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlását a Kjkt. 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi, és amely e körben a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre, valamint a jogdíjak megállapítására és beszedésére jogosult. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetet említ.”

176. §

Az Szjt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”

177. §

Az Szjt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az olyan művek szerzőit, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló

készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni.

(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.

(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.

(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.

(6) A befolyt díjaknak a költségek, valamint – ha ilyen hatályban van – a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés alapján a kiadókat megillető részesedés levonása után fennmaradt összegéből a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit negyvenkettő, a többi irodalmi mű szerzőit negyvenkettő, a képzőművészeket és a fotóművészeket tizenhat százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg.

(8) A szerzők – és a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés esetén a részesedésre jogosult kiadók – díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le, ide nem értve Kjkt. 12. § (3) bekezdése alapján létrejött megállapodás esetét.

178. §

Az Szjt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.”

179. §

(1) Az Szjt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval.”

(2) Az Szjt. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha]

„b) a szerző nem tett a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot.”

(3) Az Szjt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével – a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §- ban szabályozott egyéb – az (1) és a (2) bekezdésben nem említett – felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.”

180. §

Az Szjt. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.”

181. §

Az Szjt. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra csak kézírással vagy írógéppel másolható szabadon.”

182. §

Az Szjt. 41/D. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.”

183. §

Az Szjt. 41/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Hivatal elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.”

184. §

Az Szjt. 64. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.”

185. §

(1) Az Szjt. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi személy.”

186. §

(1) Az Szjt. 84/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt vagy jogi személyt illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.”

(2) Az Szjt. 84/A. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha)

„b) olyan jogi személy, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.”

(3) Az Szjt. 84/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”

187. §

Az Szjt. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.”

188. §

Az Szjt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, továbbá a közös jogkezelő szervezetek, a közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között a közös jogkezeléssel összefüggésben felmerülő egyéb jogvita esetén bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.”

189. §

Az Szjt. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti, a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről szóló megállapodás vagy a közös jogkezeléssel összefüggésben felmerült egyéb jogvitát lezáró egyezség létrehozását elősegítse. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet által megállapított díjszabással kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.”

190. §

Az Szjt. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az Szjt. 20. § (1) bekezdése szerinti vagyoni jog vonatkozásában az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.”

191. §

Az Szjt. 113. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

„k) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló (2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

192. §

Az Szjt. 41/G. § (2) bekezdésében az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak” szövegrész helyébe az „az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának” szöveg lép.

193. §

Hatályát veszti az Szjt.

a) 35. § (4) bekezdés d) pontja,

b) 85-92/P. §-a,

c) 112. § (4a) bekezdése, és

d) 112. § (6) bekezdése.

91. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

194. §

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában a

„szerzői jogról szóló törvény” szövegrész helyébe a „szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény” szöveg lép.

1. melléklet a …. évi … törvényhez

Éves átláthatósági jelentés

1. A törvény 55. §-a szerinti éves átláthatósági jelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia a közös jogkezelő szervezet adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban:

1.1. Mérleget vagy vagyonmérleget, a pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási kimutatás és a cash flow kimutatást tartalmazó pénzügyi kimutatások.

1.2. A közös jogkezelő szervezet által folytatott tevékenységekről szóló beszámoló.

1.3. Azon esetekre vonatkozó információk, amikor a felhasználói ajánlati felhívásra az ajánlat megtétele a közös jogkezelő szervezet részéről akadályba ütközött.

1.4. A közös jogkezelő szervezet jogi és irányítási felépítésének leírása.

1.5. Egészben vagy részben a közös jogkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bármely szervezetre vonatkozó információ.

1.6. Az előző évben a közös jogkezelő szervezet felügyelőbizottságának tagjai és vezető tisztségviselői [ideértve a törvény 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket is] részére kifizetett díjazás teljes összegére és a részükre biztosított egyéb juttatásokra vonatkozó információ.

1.7. A 2. pontban meghatározott pénzügyi információk.

1.8. A jogosultak közösségi céljaira levont összegek felhasználására vonatkozó különleges jelentés, amely tartalmazza a 3. pontban említett információt.

2. Az éves átláthatósági jelentésnek a következő pénzügyi információkat kell tartalmaznia:

2.1. A jogdíjbevételekre vonatkozó pénzügyi információk, a kezelt vagyoni jogok fajtái (például nyilvánossághoz közvetítés) és felhasználási módok (például televíziós, rádiós sugárzás, letöltést engedő vagy letöltést nem engedő nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel, háttérzenei nyilvános előadás) szerint, beleértve a jogdíjbevétel befektetéséből eredő bevételre és az ilyen bevétel felhasználására (felosztják-e a jogosultak vagy a közös jogkezelő szervezetek között, vagy máshogyan használják fel) vonatkozó információt is.

2.2. A közös jogkezelés és a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak részére nyújtott egyéb szolgáltatások költségeire vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

2.2.1. Az összes működési és pénzügyi költség a kezelt vagyoni jogok fajtája szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával;

2.2.2. Működési és pénzügyi költségek, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával, csak a közös jogkezelés tekintetében, beleértve a jogdíjbevételekből vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bármely bevételből levont vagy azokba beszámított kezelési költséget;

2.2.3. Működési és pénzügyi költségek a közös jogkezelésnek nem minősülő szolgáltatások tekintetében, beleértve a jogosultak közösségi céljára nyújtott szolgáltatásokat is;

2.2.4. A költségek fedezésére használt források;

2.2.5. A jogdíjbevételek terhére eszközölt levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználási módok és a levonás célja szerinti bontásban (például a közös jogkezelés vagy a közösségi célú szolgáltatások költségei);

2.2.6. A közös jogkezelő szervezet által nyújtott közös jogkezelési és egyéb szolgáltatások költségeinek százalékos arányai a jogdíjbevétellel összevetve, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerint, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával.

2.3. A jogosultakat megillető összegekre vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

2.3.1. A jogosultak részére felosztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;

2.3.2. A jogosultak részére kifizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;

2.3.3. A kifizetések gyakorisága, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;

2.3.4. A beszedett, de a jogosultak részére még fel nem osztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

2.3.5. A jogosultak részére felosztott, de még ki nem fizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

2.3.6. A késedelem okai, ha a közös jogkezelő szervezet a felosztást és a kifizetést nem hajtotta végre a törvény 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül;

2.3.7. A törvény 42. § (1) bekezdése alapján ki nem fizethető összegek összértéke, az azok felhasználására irányuló magyarázatokkal.

2.4. Más közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolatra vonatkozó információ, legalább a következő tételek megjelölésével:

2.4.1. A más közös jogkezelő szervezetektől kapott összegek és más közös jogkezelő szervezetek részére kifizetett összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;

2.4.2. A más közös jogkezelő szervezeteket megillető bevétel után levont kezelési költség és a bevételeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;

2.4.3. A más közös jogkezelő szervezetek által fizetett összegek után levont kezelési költség és az ezeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban;

2.4.4. A más közös jogkezelő szervezetektől származó, a jogosultak részére közvetlenül felosztott összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban.

3. Az 1.8 pontban említett különleges jelentés a következő információkat tartalmazza:

3.1. A jogosultak közösségi céljaira levont összegek a rendeltetés típusa szerinti bontásban, és valamennyi rendeltetéstípus esetében a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;

3.2. A 3.1. pont szerinti összegek felhasználására vonatkozó magyarázat, a rendeltetés típusa szerinti bontásban, beleértve a jogosultak közösségi céljaira levont összegek kezelésének költségeit, valamint a közösségi célokra felhasznált vagy elkülönített összegeket.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-án fogadta el a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvet (a továbbiakban: KJK-irányelv). A KJK-irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és átláthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. március 20-i számában megjelent irányelv magyar jogba történő átültetésének határideje 2016. április 10. A javaslat tárgyát képező törvény megalkotása a KJK-irányelv magyar jogba történő átültetése céljából szükséges.

A közös jogkezelés részletes szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) XII. fejezete [85-92/P. §] határozza meg. Az Szjt. alapján közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelő szervezetek feladata, hogy az általuk képviselt jogosultak műveinek vagy teljesítményeinek felhasználását engedélyezzék, a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit meghatározzák, figyelemmel kísérjék a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, a jogdíjakat beszedjék, felosszák vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadják, továbbá, hogy fellépjenek a szerzői vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben. Hazánkban a jelenleg hatályos előírások alapján megkülönböztethetünk egyrészt olyan eseteket, amelyekben a törvény alapján a szerzői vagy szomszédos jogi vagyoni jogok kizárólag közös jogkezelés keretében gyakorolhatók. Egyes más esetekben szintén a törvény írja elő a közös jogkezelés keretében történő joggyakorlást, de lehetőséget biztosít a jogosultaknak, hogy jogaik közös jogkezelés keretében történő gyakorlása ellen tiltakozzanak. A közös jogkezelés a törvényben szabályozott eseteken kívül a jogosultak önkéntes elhatározásán is alapulhat (önkéntes közös jogkezelés). A közös jogkezelő szervezeteknek mindhárom esetben reprezentatív tagsággal, illetve megbízói körrel kell rendelkezniük, és kiterjesztett hatállyal - tehát a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi (kül- vagy belföldi) jogosult azonos műfajú művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei vonatkozásában - végzik közös jogkezelési tevékenységüket. Az Szjt. hatályos szabályai alapján a közös jogkezelés minden esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általi nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység. Az Szjt. részletes szabályokat tartalmaz továbbá a jogdíjak kezelése, felosztása, valamint a jogdíjakat tartalmazó díjszabások megállapításával, továbbá a közös jogkezelő szervezetek hatósági felügyeletével kapcsolatban is.

A KJK-irányelv átültetése érdekében szükségessé vált a közös jogkezelésre vonatkozó jelenleg hatályos szabályok felülvizsgálata, és az irányelv előírásainak való megfeleltetése. A közös jogkezelésre irányadó szabályok jól körülhatárolhatóak és az egyéb szerzői jogi szabályoktól világosan elkülöníthető szabályozási tárgykörbe tartoznak, az átültetendő

xxxxxxxx pedig jelentős terjedelmű. Indokolt tehát, hogy a közös jogkezelés átfogó újraszabályozását jelentő implementációra a közös jogkezelésre vonatkozó külön törvény megalkotásával és az Szjt. egyes rendelkezéseinek módosításával kerüljön sor.

A javaslat számos rendelkezése az Szjt. szabályait veszi át, vagy pontosítja azokat. A KJK- irányelv átültetése érdekében mindazonáltal a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több olyan koncepcionális változást is tartalmaz a javaslat, amelyek bizonyos kérdésekben átalakítják a jelenlegi közös jogkezelési szabályozási rendszert. Így lényeges változást jelent, hogy a javaslat alapján már nem minden esetben elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel szemben a reprezentativitás, vagyis annak a feltételnek való megfelelés, hogy a tevékenységükkel érintett jogosultak jelentős részétől rendelkezzenek megbízással a közös jogkezelésre. A többletkövetelménynek megfelelő, reprezentatív tagsággal, illetve megbízói körrel rendelkező szervezeteket a közös jogkezelő szervezeteken belüli speciális kategóriaként nevesíti a javaslat (reprezentatív közös jogkezelő szervezetek). A közös jogkezelés hatékonysága, valamint az ilyen tevékenység feletti megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a javaslatban meghatározott körben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezhető a közös jogkezelés.

Szintén változást jelent a javaslatban követett azon szabályozási elv, amely alapján már nem minden esetben lesz szükséges konstitutív hatályú nyilvántartásba vétel a közös jogkezelési tevékenység végzéséhez. A javaslat az ilyen típusú előzetes engedélyezési rendszert - az általuk végzett közös jogkezelési tevékenység kiemelkedő társadalmi jelentőségére tekintettel

- a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre korlátozza.

A fenti szabályozási elveket követve, a közös jogkezelés a javaslat alapján nem minden esetben történne kiterjesztett hatállyal, ilyen joghatás kizárólag a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységhez kapcsolódhat.

A javaslat alapján a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb közös jogkezelő szervezetek egy egyszerű bejelentés megtételét követően, külön engedély nélkül is végezhetik tevékenységüket. Az ilyen közös jogkezelés azonban nem lehet kiterjesztett hatályú, kizárólag a jogkezelésre megbízást adó jogosultak vonatkozásában történhet.

A javaslat részletesen szabályozza többek között a közös jogkezelési tevékenység jogalapjára, a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, működésére, gazdálkodására, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat, amelyek nagy része a KJK-irányelv átültetésének célját szolgálja.

A KJK-irányelv alapján új szervezeti típusként jelennek meg a javaslatban az úgynevezett független jogkezelő szervezetek. E szervezetek a közös jogkezelő szervezetektől eltérően a jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, továbbá a tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási tevékenységet is végezhetnek, amely például a közvetített felhasználási engedélyek után befolyó jogdíjak után járó jutalék formájában jelentkezhet. A független jogkezelő szervezetek tevékenysége ugyan a javaslat alapján nem minősül közös jogkezelésnek, egyes, a közös jogkezelő szervezetekre irányadó előírások e szervezetekre is vonatkoznak.

A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat az általános előírásokon túlmenően különleges követelményeket állapít meg az olyan belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetekre

nézve, amelyek a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhatnak.

Az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok szerkezetileg elkülönülnek a javaslatban, amelyben önálló rész szabályozza a közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységével kapcsolatos eljárások szabályait, ideértve az engedélyezéssel, bejelentéssel, nyilvántartással, felügyelettel, valamint a díjszabások jóváhagyásával összefüggő eljárásokat.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A javaslat tárgyát képező törvény megalkotása a KJK-irányelv átültetését szolgálja. A javaslat

1. §- ennek megfelelően a KJK-irányelv szabályozási elveivel és célkitűzéseivel összhangban határozza meg a javaslat szerinti szabályozás célját.

A 2.§-hoz

A javaslat meghatározza a szabályozás személyi és tárgyi hatályát. A javaslatban rögzített szabályok a Magyarország területe vonatkozásában végzett jogkezelési tevékenység feletti megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében főszabály szerint alkalmazandók a külföldön letelepedett szervezetek által Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységre is. Egyes esetekben eltérő rendelkezéseket állapít meg a javaslat az EGT Magyarországon kívüli tagállamaiban letelepedett szervezetekre nézve. Az EGT-n kívüli államokban letelepedett szervezetekre mindazonáltal e kivételes szabályok nem vonatkoznak.

Egyes előírások alkalmazandók a KJK-irányelvben meghatározott, a hatályos magyar szerzői jogi szabályozásban jelenleg ismeretlen szervezeti körre, az úgynevezett független jogkezelő szervezetekre is. Az e szervezetekre vonatkozó szabályokat a javaslat Harmadik része rögzíti.

A javaslatban kerülnek szabályozásra a szerzői és kapcsolódó jogok kezelését végző szervezetekkel összefüggő, jogkezelési tevékenységükkel kapcsolatos egyes eljárások is.

A 3. §-hoz

Azokban az esetekben, amikor a javaslat valamely kérdésről nem rendelkezik (így különösen a szerzői és kapcsolódó jogokra, azok tartalmára, valamint a gyakorlásuk módjára vonatkozó kérdésekben), a 3. §-ban megjelölt háttérjogszabályok rendelkezései irányadók.

A 4. §-hoz

A KJK-irányelv 3. cikkében foglaltakkal összhangban szükséges egyes fogalmak értelmező rendelkezések formájában történő rögzítése a javaslatban.

A 4. § 4. pontja a KJK-irányelv által bevezetett új szervezeti formát, a független jogkezelő szervezetet definiálja az irányelv 3. cikk b) pontjával megegyezően. Az ezen entitásokat a klasszikus közös jogkezelő szervezetektől élesen elhatároló szempont egyrészt a jogosultaktól

való szervezeti elkülönülés, másrészt pedig a tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási elem jelenléte, amely például a közvetített felhasználási engedélyek után befolyó jogdíjak után járó jutalék formájában jelentkezhet. Mindazok a szervezetek ide sorolhatóak, amelyek a jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, és vállalkozási tevékenységként a jogosultak érdekeit szem előtt tartva, több jogosult képviseletében (és nem saját üzleti érdekeik mentén) eljárva díjakat állapítanak meg, és felhasználási szerződést kötnek harmadik személyekkel, beszedik az ebből származó jogdíjakat, valamint saját képviseleti díjuk levonását követően kifizetik azokat az általuk képviselt jogosultak részére. Az e szervezetek által végzett tevékenység nem közös jogkezelés, így az ehhez kapcsolódó egyéb jogkövetkezmények sem érvényesülhetnek független jogkezelő szervezetek esetében. Így például e szervezetek nem végezhetik kiterjesztett hatállyal tevékenységüket, részükre a jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzésére nem adható engedély. Másrészről e szervezetek működése tekintetében - a KJK-irányelv szabályaival összhangban - a javaslat kevesebb kötelezettséget ír elő. Ezek körét a javaslat Harmadik része határozza meg.

A 4. § 5. pontja az Szjt. rendelkezéseivel összhangban határozza meg a jogosult fogalmát. A KJK-irányelv 3. cikk c) pontja szerinti jogosult fogalma mindazonáltal az Szjt. fogalomhasználatánál tágabb személyi kört fed le, mint a hazai szerzői jog, és e személyi körbe beletartoznak azok a személyek vagy szervezetek is, akik vagy amelyek a jogosulttal fennálló jogviszonyuk alapján részesülnek a jogdíjakból. Annak érdekében, hogy a javaslat fogalomhasználata ne okozzon értelmezési és jogalkalmazási nehézségeket az Szjt. szabályainak alkalmazásával összefüggésben, indokolt a javaslatban külön fogalmat bevezetni a jogdíjakból részesedésre jogosultak tekintetében. E célt szolgálja a 4. § f) pontja szerinti értelmező rendelkezés.

A javaslat e §-ának 7. pontjában határozza meg a közös jogkezelés fogalmát, amely kimerítő felsorolást tartalmaz az egyes közös jogkezelési tevékenységek tekintetében.

A javaslat 4. §-ának 8. pontja a KJK-irányelv 3. cikke a) pontjának megfelelően határozza meg a közös jogkezelő szervezet fogalmát.

A 4. § 10. pontjában foglalt értelmező rendelkezéssel új fogalomként vezeti be a javaslat a reprezentatív közös jogkezelő szervezet kategóriáját. A javaslat alkalmazásában olyan közös jogkezelő szervezet minősül reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek, amely a közös jogkezelő szervezetre vonatkozó általános fogalmi elemeken túlmenően megfelel a 34. §-ban meghatározott speciális reprezentativitási követelményeknek is, továbbá rendelkezik az ilyen szervezetként történő közös jogkezelési tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel.

A javaslat 4. §-ának további pontjai az egyéb, a javaslatban használt jelentősebb fogalmak értelmezését határozzák meg.

Az 5. §-hoz

A javaslat a KJK-irányelv szabályozási elveinek való megfelelés érdekében differenciálja a közös jogkezelés jelenleg hatályos rendszerét, különbséget téve a bármely közös jogkezelő szervezet és a kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetek által végezhető közös jogkezelés között. Csak reprezentatív közös jogkezelő szervezetként kezelhetőek olyan

vagyoni jogok, amelyek az Szjt. alapján kizárólag vagy a jogosultak e körülmény elleni tiltakozásáig csak közös jogkezelés keretében gyakorolhatóak (kötelező és előírt közös jogkezelés esetei). Ennek oka, hogy az Szjt.-nek a vagyoni jogok gyakorlása terén alkalmazott ilyetén korlátozása társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé teszi e jogkezelési eseteket. Garanciális szempontok miatt tehát fontos, hogy csak a speciális követelményeknek is megfelelő, hatósági engedéllyel rendelkező reprezentatív közös jogkezelő szervezetek végezhessenek ilyen esetekben közös jogkezelési tevékenységet, amelyhez a javaslat 17. §-a alapján kiterjesztett hatály is kapcsolódhat. Egyéb esetben a javaslat lehetővé teszi a reprezentatív tagsággal nem rendelkező közös jogkezelő szervezetek számára is a közös jogkezelést, erre vonatkozó engedély nélkül is. Az ilyen, egyéb közös jogkezelő szervezetek által végzett közös jogkezelés azonban nem irányulhat kötelező és előírt közös jogkezelésre és nem történhet kiterjesztett hatállyal. Nem kizárt a javaslat alapján az sem, hogy ugyanaz a szervezet csak az általa kezelt egyes vagyoni jogok vonatkozásában végezze reprezentatív közös jogkezelő szervezetként tevékenységét, és egyéb körben - amennyiben ez a javaslat szerint nem kizárt - a reprezentativitási követelmények teljesítésének szükségessége nélkül lássa el a jogkezelést.

A KJK-irányelvnek a zeneművek online felhasználásának több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésére vonatkozó szabályaival való összhang biztosítása érdekében szükséges az ilyen felhasználásokkal kapcsolatos közös jogkezelési tevékenység vonatkozásában a kötelező és előírt közös jogkezelés tekintetében bevezetendő korlátozást (vagyis, hogy ezen esetekben csak reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet engedélyezést) feloldani. Az ilyen felhasználás érinti ugyanis az Szjt. 26. §-a (8) bekezdésének második mondata szerinti vagyoni jogot, amelynek gyakorlása az Szjt. 27. §- ának (3) bekezdése alapján előírt közös jogkezelés körébe tartozik. A kivétel csak arra az esetre vonatkozik, ha a felhasználás engedélyezése több tagállam területére kiterjedő hatállyal történik. A csak Magyarország területére érvényes felhasználási engedély megadásával összefüggő közös jogkezelésre az általános szabályok irányadóak.

A 6. §-hoz

A KJK-irányelvvel összhangban a javaslat alapelvként rögzíti azt a követelményt, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa képviselt jogosultak között nem diszkriminálhat, valamint a jogosultakra nézve indokolatlan kötelezettségek megállapításának tilalmát. A javaslat felsorolja továbbá azokat a közös jogkezelési tevékenységeket, amelyeket minden közös jogkezelő szervezetnek el kell látnia. A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megillető díjazás tekintetében speciális helyzetet teremt az Szjt. 23/A. §-ának (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg. Ebből a szabályból következőleg az Szjt. 23/A. §-ában rögzített díjigény tekintetében közös jogkezelést végző szervezet valójában klasszikus jogdíjbeszedési tevékenységet nem végez, hanem a költségvetés terhére számára átadott jogdíjbevételt osztja fel, és fizeti ki az általa képviselt jogosultak részére.

A 7. §-hoz

A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat lehetőséget ad a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy gazdaságossági és észszerűségi szempontok szerint egyes tevékenységeiket kiszervezzék. Megfelelő garanciákkal szükséges mindazonáltal biztosítani, hogy a javaslatban a közös jogkezelő szervezetekre meghatározott előírások a kiszervezés útján se legyenek megkerülhetőek. A javaslat részletesen szabályozza, hogy milyen szervezeti és működési keretek között végezhető közös jogkezelési tevékenység kiszervezés útján.

A 8-10. §-hoz

A javaslat - követve az Szjt. jelenleg hatályos szabályait - alapelvként mondja ki, hogy a közös jogkezeléssel érintett művek és kapcsolódó jogi teljesítmények tekintetében a közös jogkezelő szervezeten kívül más személyek vagy szervezetek - a nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezése kivételével - nem jogosultak joghatályosan a felhasználás engedélyezésére, illetve ezzel összefüggésben díjigény érvényesítésére. A javaslat változás nélkül veszi át az Szjt. jelenleg hatályos közös jogkezelési jogérvényesítési klauzuláját, és rögzíti a közös jogkezelő szervezet általi önálló és saját nevében történő joggyakorlás, illetve jogérvényesítés elvét a kezelt jogok vonatkozásában.

A 11. §-hoz

A KJK-irányelv 5. cikkének (3) bekezdése átültetését szolgálja a javaslat 11. §-a, amely a 8.

§-ban rögzített általános elv alól biztosít kivételt, lehetővé téve a jogosult számára, hogy a műve vagy kapcsolódó jogi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználására engedélyt adjon akkor is, ha egyébként az adott felhasználással kapcsolatos vagyoni jogokat közös jogkezelő szervezet kezeli. A közös jogkezelő szervezet alapszabálya tartalmazhatja a nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek személyi hatálya a 17. § (2) bekezdése alapján a kiterjesztett hatály keretében képviselt jogosultakra is kiterjed. A javaslat meghatározza a nem kereskedelmi cél fogalmát is, kizárva a kivétel alkalmazhatóságát minden olyan esetben, ha a felhasználás a felhasználó vagy harmadik személy oldalán - akár közvetve is - jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt szolgál, vagy ha az engedélyezésért a jogosult jogdíjra tart igényt.

A 12. és 178. §-hoz

A KJK-irányelv 3. cikkének c) pontja szerinti jogosult-fogalommal összhangban a javaslat 12.

§-a kiterjeszti a jogosultakra vonatkozó előírásokat - azokra a személyekre vagy szervezetekre is, akik vagy amelyek a jogosulttal fennálló jogviszony alapján részesedésre jogosultak a jogdíjbevételből. A javaslat nem érinti az Szjt.-nek a szerzői jogok forgalmával kapcsolatos szabályait, és a jogdíjakból való részesedéssel összefüggésben bármilyen szerződéses megállapodás kizárólag az Szjt. szabályainak megfelelően, írásban köthető.

Az Európai Unió Bírósága a C-572/13. számú ügyben („Reprobel-ügy”) hozott ítéletében többek között megállapította, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a tagállamnak, hogy a jogosultakat megillető méltányos díjazás egy részét a szerzők által létrehozott művek kiadóinak juttassa, anélkül hogy e kiadókat bármilyen kötelezettség terhelné arra nézve, hogy biztosítsák, akár közvetve is, hogy a szerzők a díjazás tőlük elvont részét megkapják.

E döntésre tekintettel szükségessé vált az Szjt. 21. §-ának módosítása, amelynek jelenleg hatályos szövege értelmében a reprográfiai úton többszörözött művek szerzői mellett, e művek kiadóit is részesedés illeti meg az Szjt. 21. §-ának (1) bekezdése szerinti reprográfiai jogdíjból. A módosítás révén e rendelkezésből a kiadókra való utalás kikerül.

Az Szjt. e szabályának módosításáról az előterjesztés 178. §-a rendelkezik, amelynek révén immár nem törvény írja elő a reprográfiai díjból a kiadók részére juttatandó részesedési arányra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel összefüggésben ugyanakkor az előterjesztés lehetővé teszi a szerzőknek és a kiadóknak, hogy az őket képviselő közös jogkezelő szervezeteik útján megállapodjanak a reprográfiai jogdíjból való kiadói részesedésről. Ennek szabályait a részesedésre jogosult személyekre vonatkozó előírások között rögzíti az előterjesztés a 12. § (3) bekezdésében.

A 13-16. §-hoz

A javaslat - a jelenleg hatályos szabályozási rendszerrel összhangban - a közös jogkezelés három jogalapját különbözteti meg. Ennek megfelelően közös jogkezelés végezhető egyrészt a jogosulttól kapott közvetlen megbízás alapján; másrészt a javaslatban meghatározott feltételek mellett a törvény felhatalmazása alapján kiterjesztett hatállyal a jogkezelési megbízást nem adó jogosultak tekintetében is; harmadrészt pedig egy másik közös jogkezelő szervezet nevében, az Szjt. vagy a szervezettel kötött képviseleti szerződés alapján, ez utóbbi közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak művei, illetve kapcsolódó jogi teljesítményei vonatkozásában.

A javaslat a 13-16. §-okban a jogkezelési megbízás létrejöttének, tartalmának, valamint megszüntetésének, illetve korlátozásának szabályait rögzíti, összhangban a KJK-irányelv vonatkozó előírásaival.

A 17-18. §-hoz

A kiterjesztett hatályú közös jogkezelés lehetőségét biztosító Szjt. rendelkezések lényegében a törvény felhatalmazásán alapuló jogalapnak tekinthetőek közös jogkezelés végzésére olyan jogosultak tekintetében, akik a közös jogkezelő szervezet számára a jogkezelésre külön megbízást nem adtak. Nem a kiterjesztett hatály alapján történik azon jogosultak jogainak képviselete, akiknek a jogait belföldön egy közös jogkezelő szervezet valamely külföldi közös jogkezelő szervezettel kötött képviseleti szerződés alapján kezeli. A közös jogkezelési tevékenység jogalapja ebben az esetben a szervezetek között kötött képviseleti szerződés.

Az Szjt. jelenleg hatályos szabályozási rendszerét differenciálja a javaslat, és a közös jogkezelés már nem minden esetben történik a jogkezelésre megbízást nem adó jogosultak műveire, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeire is kiterjesztett hatállyal. A javaslat értelmében a közös jogkezelést kiterjesztett hatállyal kizárólag a reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezheti. A javaslat egyben kimondja azt is, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet - az erre vonatkozó engedélye szerinti körben - köteles a kiterjesztett hatály alapján képviselt jogosultak részére is ugyanazokat a jogokat biztosítani, mint a jogkezelési megbízást adó jogosultak esetében, ide értve a nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat is.

A jogosultak önrendelkezési jogának biztosítása érdekében a javaslat 18. §-a szabályozza annak lehetőségét, hogy a jogosultak tiltakozhassanak a kiterjesztett hatály alapján végzett közös jogkezelés ellen, kivéve, ha a közös jogkezelés az adott vagyoni jog tekintetében az Szjt. alapján kötelező. A jogkezelési megbízás felmondásához hasonlóan a tiltakozás is a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére, illetve kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjed.

A 19. §-hoz

A javaslat értelmében a közös jogkezelési tevékenység történhet egy másik közös jogkezelő szervezet nevében is az Szjt. erre vonatkozó rendelkezése, vagy a szervezettel kötött képviseleti szerződés alapján. Ilyen esetben a közös jogkezelő szervezet köteles a közös jogkezelési tevékenységét a másik közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak tekintetében is bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül végezni.

A 20. §-hoz

A KJK-irányelv rendelkezéseiből következően nincs lehetőség a IV. Fejezetben meghatározott, a hazai jogi keretekhez igazodó követelményeknek a más EGT-tagállamban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelési tevékenységet végző szervezetekkel szembeni előírására, ezért vonatkozásukban szükséges kivételt megállapítani.

A 21. §-hoz

A javaslat átveszi az Szjt. jelenleg hatályos előírását, amely szerint közös jogkezelő szervezet egyesületként hozható létre.

A 22. §-hoz

A közös jogkezelő szervezet létesítő okiratának az egyesületekre vonatkozó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseiben foglaltakon felül szükséges további, a tevékenységéből adódó formai és tartalmi kritériumoknak is megfelelnie. E többletkötelezettségek részben már az Szjt.-ben is megfogalmazásra kerültek, míg másik részük a KJK-irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A 23-25. §-hoz

A javaslat 23-25. §-aiban rögzített rendelkezések a KJK-irányelv 6. cikkében foglaltaknak való megfelelést szolgálják.

A Ptk. 3:9. §-a, ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Az egyesületek vonatkozásában ugyan kimondja a Ptk. 3:65. §-ának (4) bekezdése, hogy a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, de különösen a tagdíjfizetési kötelezettséget egyébként nem alkalmazó közös jogkezelő szervezetek esetében ennek az előírásnak az előbb említett általános felelősségi szabállyal való összhangjának megteremtése érdekében egyértelműsítés szükséges a javaslatban. Figyelemmel a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra és e szervezetek sajátos tevékenységéből eredő

szempontokra (így különösen arra, hogy a közös jogkezelő szervezet hitelezői jellemzően maguk a jogdíjra jogosult tagok és más jogosultak), indokolt a Ptk. szerinti mögöttes tagi felelősség teljes kizárása az ilyen szervezetek esetén.

Figyelemmel a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályainak főszabály szerinti diszpozitív jellegére [Ptk. 3:4. § (2) bekezdés], indokolt továbbá a javaslatban kikötni a közös jogkezelő szervezetként működő egyesületekre meghatározott előírásoktól való eltérés tilalmát.

A 26 - 29. §-hoz

A döntéshozó szerv működésére vonatkozó rendelkezések a KJK-irányelv 8. cikkének átültetését szolgálják.

A 30. §-hoz

A Ptk. részletesen szabályozza a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek a közös jogkezelők esetében is alkalmazandóak. Tekintettel azonban a közös jogkezelő szervezetek működésének céljára, és a KJK-irányelv 10. cikkének (1)-(2) bekezdéseiben foglalt elvekre, szükséges e szervezetek esetében további korlátozások meghatározása is.

A 31. §-hoz

A Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályaihoz képest többletkövetelmény a felügyelőbizottság kötelező létrehozása, amely rendelkezés a KJK-irányelv 9. cikkének átültetését szolgálja. A felügyelőbizottság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó külön szabályok a KJK- irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében foglaltak átültetését szolgálják.

A 32. §-hoz

A javaslat 32. §-a határozza meg azokat az alapvető személyi és tárgyi feltételeket, amelyekkel valamennyi közös jogkezelő szervezeteknek rendelkeznie kell, mielőtt tevékenységét megkezdené.

A 33. §-hoz

A hatályos Szjt. előírásai alapján a közös jogkezelés minden esetben konstitutív hatályú nyilvántartásba vételhez (tulajdonképpen engedélyhez) kötött tevékenység. A javaslat - a KJK-irányelv szabályozási elveinek megfelelő átültetése érdekében - differenciálja ezt a szabályozást, és már nem minden esetben írja elő a közös jogkezelési tevékenység végzésére feljogosító, konstitutív hatályú hatósági aktus szükségességét, hanem főszabály szerint csak bejelentéshez köti az adott közös jogkezelési tevékenység megkezdését [(33. § (1) bekezdés]. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység esetében ugyanakkor már feltétel az erre a tevékenységre feljogosító hatósági engedély megszerzése [33. § (2) bekezdés]. Ennek indoka egyrészt, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet jogosult a közös jogkezelés hatékonysága szempontjából kiemelkedő jelentőségű olyan felhasználási módok tekintetében is közös jogkezelésre, amelyek esetében a szerzői és kapcsolódó jogok gyakorlása az Szjt. szerint kötelezően vagy tiltakozásig kizárólag közös jogkezelés útján történhet. A tevékenység megkezdésének különleges garanciákhoz

kötését indokolja továbbá az is, hogy a javaslat szerint közös jogkezelést kiterjesztett hatállyal szintén csak reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet.

A 34-35. §-hoz

A javaslat 34-35. §-ai részletesen szabályozzák az engedély megadásának feltételeit, amelyek lényegüket tekintve megegyeznek az Szjt. jelenlegi előírásai szerinti nyilvántartásba vétel feltételeivel.

Különleges szabályokat a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatban állapít meg a javaslat, amely szervezetek részére a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységhez szükséges engedély a javaslatban meghatározott szervezeti és általános személyi, illetve tárgyi követelmények teljesítésének vizsgálata nélkül megadható, ha az őket felügyelő tagállami hatóság által kiállított közokirattal igazolják, hogy a KJK-irányelv szabályainak megfelelően elfogadott saját tagállami előírásoknak eleget tesznek. A 34. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti reprezentativitási feltételek teljesülését az engedély megadásához mindazonáltal e szervezetek esetén is vizsgálni kell az engedélyezési eljárásban.

A javaslat szerint közös jogkezelési tevékenység az Szjt. szerinti kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül is végezhető - erre vonatkozó engedély alapján - reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, amely tevékenységhez ebben az esetben a 17. § alapján kiterjesztett hatály is kapcsolódhat. Az ilyen tevékenység engedélyezéséhez a javaslat többletkövetelményként határozza meg azt is, hogy az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog egyedileg ne legyen hatékonyan gyakorolható. Az előírás célja, hogy a kiterjesztett hatállyal végzett közös jogkezelésbe vonással ne sérüljenek az egyébként egyéni jogosítás útján esetlegesen már hatékonyan működő engedélyezési rendszerek. E követelmény megfogalmazása annyiban pontosítja az Szjt. jelenleg hatályos előírását, hogy már nem azt szükséges igazolni az eljárásban, hogy az adott jog egyedileg egyáltalán nem gyakorolható, ugyanis a közös jogkezelésbe vonást megelőzően e jogokat a jogosultak feltehetően valamilyen módon mégis egyedileg érvényesítették. Az ebből eredő fogalmi ellentmondás értelmezési nehézséget jelentett a szabály alkalmazása során, ezért felülvizsgálatra szorult. Az engedély megszerzéséhez a javaslat alapján a lehetetlenség helyett azt kell igazolni, hogy az egyedi jogérvényesítés a felhasználás jellegére és körülményeire tekintettel nem hatékony módja a joggyakorlásnak, és ez indokolja a közös jogkezelésbe vonást.

A 36-38. §-hoz

A KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat a jogdíjak beszedése és kezelése során a közös jogkezelő szervezetektől fokozott gondosság tanúsítását várja el. A javaslat a nem tag és a közvetlen jogviszonyban nem álló jogosultak érdekeit egyaránt figyelembe veszi. A javaslat meghatározza, hogy a jogkezeléssel elért jogdíjbevétel mely tételekkel csökkenthető, továbbá, hogy a más bevételek (befektetésből származó bevétel, vállalkozási tevékenység eredménye) milyen célra fordíthatók. A közös jogkezelésben érvényesített jogdíjak célja, hogy az adott felhasználással érintett jogosultak részére kifizessék. A hatályos szabályozáshoz képest a javaslat előírja, hogy a felosztási szabályzatban kell meghatározni a kezelési költség mértékének felső határát vagy e költség megállapításának módját, továbbá a ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjak felhasználására vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozással egyező módon a felosztási szabályzat

kötelező része a jogdíjak közösségi célú felhasználásának feltételeit tartalmazó támogatási politika.

A hatályos szabályozástól eltérő módon a javaslat a közös jogkezelő részére csak a beszedéssel kapcsolatos kezelési költség levonását teszi lehetővé a más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből. Az átadandó jogdíjból a beszedő közös jogkezelő szervezet csak akkor vonhat le közösségi célra, ha ehhez az érintett (felosztást végző) közös jogkezelő szervezet előzetesen kifejezetten hozzájárult.

A KJK-irányelvvel összhangban a javaslat lehetővé teszi a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy a döntéshozó szerv egyedi döntése révén a jogdíjbevételüket befektetési célból is felhasználhassák. A befektetés belső szabályzatok (befektetési politika, kockázatkezelési politika) és a javaslatban meghatározott elvek (pl.: jogosultak közös érdeke, megfelelő likviditás és diverzifikáció) szerint történhet.

A hatályos szabályozással egyező módon a közös jogkezelő szervezetek továbbra is végezhetnek kiegészítő vállalkozási tevékenységet, amelynek eredményét mindenképpen a jogosultak érdekében kell felhasználni a költségek csökkentése, vagy a jogosultaknak történő felosztás és kifizetés révén. Pontosító szabályként jelenik meg a javaslatban, hogy ugyanígy használható fel a befektetésből származó bevétel is, amelybe beletartozik a lekötött jogdíjakból származó kamatbevétel is.

A 39. §-hoz

A kezelési költség fogalmát a javaslat a KJK-irányelvvel összhangban az észszerűség és az igazoltság jelzők beiktatásával pontosítja. Az indokolt kezelési költségek körébe adott esetben rendkívüli költségek, beruházások is beletartozhatnak, amennyiben ezek a javaslatban meghatározott követelményeknek (pl. észszerűség, hasznosság) megfelelnek.

A 40-42. §-hoz

A javaslat a KJK-irányelvvel összhangban szoros határidőket ír elő annak érdekében, hogy a közös jogkezelő szervezetek a jogdíjak felosztását, és felosztásra történő átadását, illetve kifizetését ütemesen és kiszámíthatóan végezzék. A javaslat biztosítani kívánja, hogy a jogosultak részére a jogdíj legkésőbb a beszedés évét követő 9. hónap végéig, de más közös jogkezelő szervezet közbeiktatása esetén is legkésőbb 15 hónapon belül kifizetésre kerüljön. E határidőt a közös jogkezelő szervezet csak külső ok miatt lépheti túl. A javaslat ilyen oknak tekinti például a felosztást vagy a kifizetést gátló adathiányt. A javaslat alapján nincs annak akadálya, hogy egy közös jogkezelő szervezet a másik közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjak átadása tekintetében a javaslatban meghatározottnál rövidebb határidőben állapodjon meg az érintett jogkezelővel.

A javaslat biztosítja, hogy a különböző beszedési évekből származó jogdíjakat a közös jogkezelő szervezetek transzparens módon, elkülönített számlán vezessék, ha a kifizetési határidő elteltéig a jogosult ismeretlensége vagy ismeretlen helyen való tartózkodása miatt azokat nem tudják kifizetni.

A hatályos szabályozástól eltérő módon a javaslat a jogdíjak kifizethetősége érdekében meghatározott adattartalom szerinti tájékoztatási kötelezettséget ír elő a közös jogkezelő

szervezet honlapján. Szükséges továbbá, hogy e tájékoztatást a tagjaik vagy a képviseleti szerződések révén velük kapcsolatban álló más közös jogkezelő szervezetek közvetlenül is megkapják. Ez a rendelkezés további 1 évet biztosít a jogosultak felkutatására, bevonva immár a teljes nyilvánosságot. A javaslat biztosítja továbbá az azonos jogosulti csoportot képviselő közös jogkezelő szervezetek együttműködési kötelezettségét a jogosult azonosítása és felkutatása érdekében.

A javaslat a KJK-irányelvvel összhangban megdönthető vélelmet állít fel arra az esetre, ha a jogosultkutatás ellenére a jogdíj beszedésének évét követő 3 éven belül sem sikerül a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt a jogdíjat kifizetni. Ebben az esetben a jogdíj ki nem fizethetőnek minősül és a felosztási szabályzatban külön szabályozott módon fel kell használni.

E rendelkezések révén a jogdíj a beszedésének évét követő 3 év elteltével kifizethetővé válik, és a közös jogkezelő szervezetek a döntéshozó szerv által elfogadott belső szabályzatok és a javaslat más rendelkezései kötelesek felhasználni.

A jogdíjak ilyetén történő kifizetése nem mentesíti azonban a közös jogkezelő szervezetet az általános elévülési időn belül jelentkező jogosulti követelések teljesítése alól. Annak érdekében, hogy az ilyen követelésekre a közös jogkezelő szervezetek felkészülhessenek, a javaslat lehetővé teszi a gyakorlatban már eddig is több szervezetnél alkalmazott tartalékalap képzését.

A 43-45. §-hoz

A javaslat a jelenleg hatályos szabályokhoz hasonlóan továbbra is lehetővé teszi, hogy a közös jogkezelő szervezet az egyes bevételeit a jogosultak javára közösségi célra fordítsa. A szabályozás szempontjából a közös jogkezelő szervezetnek az általa kezelt jogdíjak felhasználásához köthető bevétele (pl. a jogdíjakból a tevékenység ellátása érdekében vásárolt eszközök utólagos értékesítéséből származó bevétel) megőrzi jogdíjbevétel minőségét függetlenül attól, hogy az ilyen bevétel a számviteli szabályok szerint milyen módon kerül könyvelésre.

A javaslat nem tartalmaz előírást a jogdíjak közösségi célú felhasználásának maximális mértékére, így alapvetően a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének döntésétől függ, hogy a közös jogkezelő szervezet a bevételeinek mekkora hányadát fordítja közösségi célra. A javaslat változatlanul továbbviszi az Szjt. jelenleg hatályos azon előírását, amely szerint a magáncélú másolás és a reprográfiai eszközök útján megvalósított többszörözés kompenzációját szolgáló díjigényekből származó jogdíjak 25%-a kötelezően kulturális célokra fordítandó, az Nemzeti Kulturális Alap részére történő átadással.

A javaslat előírja továbbá, hogy a közösségi célú felhasználás során is biztosítani kell a transzparenciát.

A 46. §-hoz

A javaslat a Ptk., a Civil tv. és a számvitelről szóló törvényhez képest állapít meg a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó speciális könyvvezetési és számviteli beszámolást érintő kötelezettségeket az éves beszámoló készítés, a civil szervezet bevételeinek továbbtagolása tekintetében továbbá a bevételtől és foglalkoztatottak számától függetlenül kötelező

könyvvizsgálatot ír elő. E rendelkezések a különböző méretű közös jogkezelő szervezetek átláthatóságát és összehasonlíthatóságát szolgálják.

A 47. §-hoz

A KJK-irányelvvel összhangban a javaslat kötelezővé teszi a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás és joggyakorlás lehetőségét a jogosultak részére biztosítsák.

A KJK-irányelv átültetését szolgálják a közös jogkezelő szervezet és az általa képviselt jogosultak vagy más közös jogkezelő szervezet közötti panaszok kezelésére vonatkozó rendelkezések.

A 48. §-hoz

A javaslat felhatalmazza a közös jogkezelő szervezeteket a személyes adatok kezelésére és ezen adatok továbbításra más közös jogkezelő szervezetek részére annak érdekében, hogy az érintett jogosult részére a jogdíjak felosztása vagy kifizetése megtörténhessen. A javaslat felhatalmazza továbbá a közös jogkezelő szervezetet, hogy az árva művek tekintetében az Szjt., valamint a kormányrendelet alapján kötelezően lefolytatandó jogosultkutatás céljából érkező megkeresésre is tájékoztatást adjon az általa képviselt jogosultak meghatározott személyes adatairól.

A 49-51. §-hoz

A javaslat a közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnésére a Ptk. egyesületek és a Civil tv. civil szervezetek jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapít meg, mivel e szervezetek pénzeszközei többnyire felosztásra vagy kifizetésre váró jogdíjak, vagyonuk pedig jogdíjakból és a működés érdekében levont összegekből állnak.

Az 52. §-hoz

A KJK-irányelv rendelkezéseivel összhangban a javaslat egyes rendelkezései nem alkalmazandók a Magyarországon kívüli EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetre.

Az 53. §-hoz

A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat a közös jogkezelő szervezetet az átlátható működése érdekében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi az által képviselt jogosultak és más közös jogkezelő szervezetek részére.

Az 54. §-hoz

A KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat a közös jogkezelő szervezetet az átlátható működése érdekében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi a nyilvánosság részére. Az adatszolgáltatási kör a hatályos szabályozáshoz képest a tiltakozó jogosultak és a vezető tisztségviselők névsorával, valamint a jogviták rendezésére irányuló

eljárásokra vonatkozó tájékoztatással bővül. A KJK-irányelvben meghatározott adatkörön túl azért indokolt előírni a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy a közös jogkezelés ellen tiltakozó jogosultak tekintetében is végezzenek adatszolgáltatást, mert ebből derülhet ki a nyilvánosság számára, hogy a közös jogkezelő szervezet az egyébként általa képviselt jogosulti körbe tartozók közül kinek a nevében nem jogosult engedélyt adni.

Az 55. §-hoz

A KJK-irányelv átültetését szolgálja a javaslatnak azon előírása, amely a közös jogkezelő szervezetet éves átláthatósági jelentés készítésére és közzétételére kötelezi. Az éves átláthatósági jelentés tartalmát a KJK-irányelv mellékletével azonos tartalommal a javaslat melléklete határozza meg. E rendelkezés által biztosítható, hogy a közös jogkezelő szervezetek működése és gazdálkodása valamennyi tagállamban átlátható és összehasonlítható legyen.

Az 56. §-hoz

A hatályos szabályozáshoz képest a javaslat a KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban bővíti a közös jogkezelő szervezeteknek a jogosult, a felhasználó vagy más közös jogkezelő szervezet kérelmére történő adatszolgáltatási kötelezettségét.

Az 57-59. §-hoz

A hatályos szabályozással egyező módon a javaslat előírja, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében a díjszabásokat évente kell megállapítani, azonban lehetővé teszi, hogy az egyéb közös jogkezelő szervezetek díjszabásaikat ettől eltérő időszakra állapítsák meg. A javaslat fenntartja a díjszabás megállapítása során figyelembe veendő elveket és a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást.

A KJK-irányelv alapján a javaslat lehetővé teszi az új típusú online szolgáltatásokra az eltérő engedélyezési feltételeket megállapítását.

A javaslat továbbra is biztosítja a közös jogkezelő szervezetek részére, hogy a díjszabásban a felhasználás megkezdésének feltételeként díjfizetést, illetve adatszolgáltatást írjon elő.

A 60. §-hoz

A jogdíjak hatékony beszedése, felosztása és kifizetése érdekében a javaslat a KJK-irányelv előírásaival összhangban a felhasználók számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

A 61. §-hoz

A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat előírja, hogy a felhasználók elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak és adatszolgáltatást teljesíthessenek a közös jogkezelő szervezetnek. A javaslat e rendelkezése nem érinti a felhasználási szerződések megkötésének formai követelményeivel kapcsolatos, Szjt.-ben rögzített követelményeket.

A 62. §-hoz

A KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat az általános előírásokon túlmenően különleges követelményeket állapít meg az olyan belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetekre nézve, amelyek a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adnak. A javaslat - az Irányelvben rögzített definíciók alapján - meghatározza a zeneművek online felhasználásának fogalmát, amely a szerzők Szjt. szerinti két vagyoni jogát, az úgynevezett lehívásra hozzáférhetővé tétel [Szjt. 26. § (8) bekezdés második mondat], valamint az ehhez szükséges többszörözés [Szjt. 18. § (1) bekezdés] jogát érinti. Az e részhez tartozó, a javaslat 62. §-ának (4) bekezdése szerinti értelmező rendelkezés alapján a szomszédos jogi jogosultak nem tekinthetőek a zeneművek jogosultjainak.

A rádió- és televízió-szervezetek esetében indokolt a műsoraik egyidejű vagy késleltetett online hozzáférhetővé tételéhez szükséges engedélyek megszerzésének elősegítése. Ennek érdekében - a KJK-irányelv 32. cikke szerinti eltérés lehetőségével élve - a javaslat különleges előírásai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a közös jogkezelő szervezet rádió- vagy televízió-szervezet részére abból a célból ad zeneművek online felhasználására több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet az eredeti műsorának sugárzásával egyidejűleg vagy azt követően tegye műsorait, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb tartalmakat (pl. műsorajánlót) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Figyelemmel arra, hogy az ilyen célú felhasználás engedélyezése kívül esik a javaslat különleges szabályainak körén, a felhasználás engedélyezésére nem alkalmazható az

5. § (2) bekezdése szerinti kivétel sem, vagyis ebben az esetben az Szjt. 27. §-ának (3) bekezdése alapján előírt közös jogkezelés körébe tartozó felhasználással összefüggő közös jogkezelés a javaslat 5. §-ának (1) bekezdése szerinti általános szabály értelmében kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezhető.

A 63. §-hoz

A KJK-irányelv szabályainak átültetéseként a javaslat előírja, hogy a közös jogkezelő szervezetnek képesnek kell lennie a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyekre és az ezek alapján történő felhasználásokra vonatkozó adatok hatékony és átlátható feldolgozására, így különösen a felhasznált zeneművek és azok jogosultjainak azonosítására.

A 64-65. §-hoz

Mind a felhasználók, mind pedig a jogosultak számára szükséges, hogy a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet kezelésében lévő zeneművekre, valamint az ezekkel kapcsolatban kezelt jogokra vonatkozó pontos és átlátható információhoz juthassanak. Ennek érdekében a 64. § - a KJK-irányelv szabályaival összhangban - részletes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetek részére.

Az adatok pontosságának és időszerűségének biztosítása céljából a 65. § (1) és (2) bekezdése lehetővé teszi továbbá, hogy a felhasználók és a jogosultak kérelmezzék a hibás adatok kijavítását a közös jogkezelő szervezetnél.

Annak érdekében, hogy a jogkezelési megbízással érintett zeneművekre és az azokon fennálló jogokra, valamint az engedéllyel lefedett területekre vonatkozó információ feldolgozása

hatékonyan és gyorsan megtörténhessen, a 65. § (3) bekezdése értelmében a közös jogkezelő szervezet - a kialakult önkéntes iparági normákat is figyelembe vevő módon - köteles biztosítani, hogy a jogosultak az ilyen információkat elektronikus úton is eljuttathassák a szervezet részére. A 65. § (4) bekezdése szerint egy másik közös jogkezelő szervezettől kapott képviseleti megbízás alapján az engedélyezés során eljáró közös jogkezelő szervezet közvetlenül köteles biztosítani ezt a lehetőséget azon jogosultak részére is, akiket a képviseleti szerződés alapján csak közvetve képvisel.

A 66-67. §-hoz

A 66-67. §-ok a KJK-irányelv 27. cikkének átültetését szolgálják, és meghatározzák a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet és a felhasználók közötti adatszolgáltatás, számlázás és jogdíjfizetés részletes szabályait. A szabályok célja, hogy biztosítsák a felhasználás nyomon követésének, továbbá a jogdíjbeszedésnek a hatékonyságát. Ennek egyik eszköze többek között az, hogy a javaslat mind a felhasználásra vonatkozó adatokkal kapcsolatos felhasználói jelentésadás, mind pedig a közös jogkezelő szervezet általi számlázás kötelező módjaként az elektronikus utat határozza meg.

A 68. §-hoz

A jogdíjfelosztás általános szabályaitól (40. §) eltérően a 68. § alapján a zeneművek több területen történő online felhasználásának engedélyezéséért járó jogdíjat - a közös jogkezelő szervezet a felhasználó 66. § (2) bekezdése szerinti jelentését követően - haladéktalanul felosztja és kifizeti a jelentés alapján jogdíjra jogosult személyek részére. A jogdíjkifizetéssel egyidejűleg a közös jogkezelő szervezetet különleges tájékoztatási kötelezettség is terheli a jogosult irányában. A tájékoztatás tartalmát kormányrendelet állapítja meg.

A 69-70. §-hoz

A KJK-irányelv 29-30. cikkének átültetéseként különleges előírásokat állapít meg a javaslat a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet és más közös jogkezelő szervezetek között megkötött képviseleti szerződések vonatkozásában is.

A különböző zenei repertoároknak a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezés céljából történő összevonása elősegíti az engedélyezési folyamatot. Erre tekintettel az irányelvvel összhangban szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy azok a közös jogkezelő szervezetek, amelyek nem akarnak vagy nem képesek közvetlenül a saját zenei repertoárjukra több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adni, más közös jogkezelő szervezeteket bízhassanak meg azzal, hogy kezeljék a repertoárjukat. E megállapodások azonban nem lehetnek kizárólagos jellegűek.

A KJK-irányelv 30. cikkének átültetését szolgálja a 70. §, amely alapján az a közös jogkezelő szervezet, amely már végez több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezést zeneművek online felhasználásával kapcsolatban, erre vonatkozó igény esetén köteles képviseleti szerződést kötni az olyan közös jogkezelő szervezettel, amely ilyen engedélyeket nem ad vagy ajánl. Ezt a követelményt azonban csak az olyan közös jogkezelő szervezetekre kell alkalmazni, amelyek már összevont repertoárt képviselnek, és nem terjed ki azokra a

közös jogkezelő szervezetekre, amelyek csak a saját repertoárjukra vonatkozóan adnak több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket.

A képviseletre felkért közös jogkezelő szervezet bármilyen megkülönböztetés nélkül köteles kezelni a felkérő közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak zeneművein fennálló jogokat is, és az így képviselt összevont teljes repertoárt kizárólag egészében (a képviselt közös jogkezelő szervezetek repertoárját is magában foglalva) ajánlhatja felhasználásra az egyes online szolgáltatók felé. A minél szélesebb körű repertoárnak az online zenei szolgáltatások keretében való hozzáférhetősége biztosítja a kulturális sokszínűség megőrzését, illetve növelését.

Annak érdekében, hogy a képviseletre felkért másik közös jogkezelő szervezet megfelelően el tudja látni tevékenységét azon zeneművek felhasználásának engedélyezése vonatkozásában is, amelyek jogosultjait a felkérő közös jogkezelő szervezet képviseli közvetlenül, elengedhetetlen, hogy e szervezetek szorosan együttműködjenek egymással, és megadjanak egymás részére minden szükséges információt. Ha a felkérő szervezet az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felkért közös jogkezelő szervezet jogosult a felmerült többletköltségeinek megtérítését követelni, vagy az érintett zeneműveket kizárni az engedélyezési tevékenysége köréből.

A 71-73. §-hoz

A 2. § (2) bekezdése alapján a javaslat szerint a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó előírásokat kifejezett rendelkezés esetén kell alkalmazni a független jogkezelő szervezetekre. E rendelkezéseket a 71-73. § tartalmazza.

A 71. § értelmében a független jogkezelő szervezetekre is vonatkozna a 33. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség. Ez különösen azért fontos, hogy a független jogkezelő szervezetek feletti felügyeletet ellátó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfelelő információkkal rendelkezzen az ilyen szervezetek létéről, adatairól, valamint tevékenységéről is. Az SZTNH a bejelentett adatokon alapuló, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet a független jogkezelő szervezetekről is, ami lehetővé teszi, hogy e szervezetekről, illetve jogkezelési tevékenységükről mind a felhasználók, mind pedig a jogosultak átlátható módon, könnyen hozzáférhető hatósági nyilvántartásból is információt szerezhessenek.

A független jogkezelő szervezetek működésének átláthatóságát szolgálják a 72. § alapján alkalmazandó egyes adatszolgáltatási kötelezettségek is.

A 73. § alapján a független jogkezelő szervezetek is díjszabásban kötelesek meghatározni az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit.

A 74. §-hoz

A javaslat követi az iparjogvédelmi jogszabályokban is régóta alkalmazott azon jogszabály- szerkesztési elvet, hogy az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok szerkezetileg elkülönülve kerülnek rögzítésre. A javaslat ennek megfelelően önálló részben szabályozza a közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységével kapcsolatos eljárási szabályokat.

A Negyedik részben szabályozott eljárások két csoportra bonthatók. A 74. § sorolja fel a jogkezeléssel kapcsolatos azon eljárásokat, amelyekben az SZTNH, mint a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal hatóságként, a hatósági eljárásokra irányadó általános szabályok alkalmazásával jár el. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásoktól eljárásjogilag elkülönül a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás, amely nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak (ennek szabályait a XVII. Fejezet tartalmazza). A

XI. Fejezetben rögzített általános szabályok a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekre alkalmazandók.

A KJK-irányelv – néhány, elsősorban az irányelvi szabályoknak való megfelelés biztosítására vonatkozó előíráson kívül - nem harmonizálja a közös jogkezelő szervezetekkel, illetve független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásjogi kérdéseket. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az irányelv átültetésének eredményeként az Szjt. közös jogkezelésre vonatkozó, jelenleg hatályos anyagi jogi szabályai tekintetében is számos, rendszerszintű változást tartalmaz a javaslat, ezek a változások indokolják az eddig irányadó eljárásjogi szabályozás átalakítását is. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekre vonatkozó eljárási szabályok tehát több szempontból is jelentős eltéréseket mutatnak az Szjt. jelenleg hatályos előírásaihoz képest.

A javaslat alapján reprezentatív közös jogkezelési tevékenység csak az SZTNH által adott engedély alapján végezhető. Erre való tekintettel a 74. § külön szabályozza a reprezentatív közös jogkezelési tevékenység engedélyezésével kapcsolatos eljárást, amely tartalmát és joghatását illetően az Szjt. jelenlegi szabályai szerinti nyilvántartásba vételhez hasonlítható, tekintettel az általa kiváltott konstitutív hatályra. Az ezen eljárás eredményeként kiadott engedély hiányában a közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként nem végezhető. Szintén újfajta, jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügytípusként szabályozza a javaslat a jogkezelési tevékenység bejelentésével összefüggő eljárást. A bejelentés valamennyi közös jogkezelő szervezet, illetve független jogkezelő szervezet kötelezettsége a közös jogkezelési tevékenység megkezdését megelőzően. Tekintettel arra, hogy a javaslat értelmében már nem minden esetben szükséges előzetes engedély (a jelenleg hatályos szabályok szerint nyilvántartásba vétel) a közös jogkezelési tevékenységhez, a bejelentési kötelezettség teljesítésével biztosítható, hogy a közös jogkezelő szervezetekről, illetve független jogkezelő szervezetekről, valamint e szervezetek tevékenységéről a hatósági felügyelet ellátása és a nyilvántartás vezetése érdekében az SZTNH minden esetben megfelelő információval rendelkezzen. A javaslat szerint a fentieknek megfelelően némileg átalakulnak a közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartás szabályai is, az ezzel kapcsolatos eljárások - alapvetően járulékos jelleggel - az engedélyezéshez, illetve bejelentéshez, valamint a szervezetek általi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódnak (a jogkezelési tevékenység végzésére feljogosító konstitutív hatály nélkül). A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek fölött gyakorolt hatósági felügyelet szabályai lényegüket tekintve követik a jelenleg hatályos szabályokat, pontosítva és tovább részletezve az eljárás menetét, valamint az SZTNH által alkalmazható intézkedéseket.

A 75-76. §-hoz

A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyek sajátos specifikumokkal rendelkező, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)

szerinti közigazgatási eljárások. Ennek megfelelően a javaslat csak azokat a különös szabályokat határozza meg, amelyek az ilyen ügyek sajátosságaiból következő szükséges eltéréseket tartalmazzák a Ket. szabályaihoz képest. E rendelkezéseken túlmenően a jogkezeléssel kapcsolatos ügyekre a Ket. rendelkezései megfelelően irányadók, kivéve, ha a javaslat az adott szabály alkalmazhatóságát kifejezetten kizárja (ld. 76. §). A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény több ponton is módosította Ket.-et, többek között a sommás eljárás és a függő hatályú döntés szabályozásával. Ez utóbbi két jogintézmény azonban a közös jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban nem alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az ügyintézési határidő ezek tekintetében a 60 napot meghaladja.

A 77. §-hoz

A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben ügyféli jogosultsággal rendelkező személyek tekintetében a javaslat - összhangban a Ket. 15. §-ának (6a) bekezdésében foglalt felhatalmazással - a közös jogkezelő szervezetek által végzett tevékenységhez, és az ennek alapjául szolgáló hatósági döntésekhez fűződő jogbiztonsági követelményekre figyelemmel hathónapos időbeli korláthoz köti az ügyféli fellépést az eljárásokban.

A 78. §-hoz

A Ket. 2016. január 1. napjától hatályos módosítása értelmében csak törvény teheti lehetővé a hatósági eljárásoknak a Ket. 32. §-a (1) bekezdése szerinti felfüggesztését. Ennek megfelelően a javaslat külön szabályozza az eljárás felfüggesztésének lehetőségét a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás bíróság hatáskörébe tartozik. A felfüggesztést a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntések megfelelő megalapozottságához fűződő - a közös jogkezelési tevékenységgel érintett jogosultak és felhasználók nagy számából is adódó - fokozott közérdek indokolja.

A 79-80. §-hoz

A jogkezeléssel kapcsolatos egyes hatósági ügyek bonyolultságára és összetettségére tekintettel indokolt a Ket. szerinti általános eljárási határidőkhöz képest eltérő ügyintézési határidőket megállapítani. A közös jogkezelő szervezetek tevékenységével kapcsolatos eljárások során számos jogszabályi feltétel alapos és gyakran számviteli, pénzügyi kérdésekre is kiterjedő vizsgálata szükséges. Az ilyen bonyolult és összetett tényállásokra vonatkozó, megfelelő megalapozottságú hatósági döntések meghozatalához a Ket. szerinti 21 napos ügyintézési határidő nem elegendő. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a jelenleg hatályos Szjt. alapján lefolytatott nyilvántartási és felügyeleti eljárások során eddig is több alkalommal szükségessé vált az eljárási határidőnek az SZTNH elnöke általi meghosszabbítása.

Az SZTNH döntésének megalapozottságához és az ebből fakadó jogbiztonsághoz kimagasló társadalmi érdek fűződik. Adott reprezentatív közös jogkezelő szervezet működésének engedélyezése (nyilvántartásba vétele vagy törlése) az általa végzett kiterjesztett hatályú engedélyezés okán valamennyi szerzői mű adott típusú magyarországi felhasználása esetében meghatározó hatással bír. Egy nem kellően megalapozott döntés tehát a szerzői művek adott

típusú felhasználásának minden egyes esetében következményekkel járna, adott esetben tömeges mennyiségű potenciális jogdíjfizetési kötelezettséget vagy jogsértést generálva.

A javaslathoz hasonlóan a közös jogkezeléssel kapcsolatos felügyeleti ügyek összetettségéből kiindulva 37. cikkében a KJK-irányelv is három hónapos eljárási határidőt állapít meg valamely tagállami felügyeleti hatóságnak arra, hogy az őt megkereső felügyeleti hatóságnak választ küldjön a területén letelepedett közös jogkezelő szervezet működése jogszerűségének kivizsgálására és a szükséges lépések megtételére irányuló megkeresésére.

Szintén az ügyek összetettségére tekintettel, a javaslat lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a Ket. 37. §-ának (3) bekezdésében meghatározott negyvenöt napos határidőnél hosszabb határidőt is megállapítson az SZTNH.

A 81. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a javaslat hatálya kiterjed a külföldi közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységére is, indokolt külön szabályokat megfogalmazni az idegen nyelvű beadványok és okiratok tekintetében. A javaslat alapján főszabály szerint idegen nyelvű beadványok is benyújthatók az egyes eljárásokban, amelyekről szükség esetén az SZTNH magyar nyelvű fordítást kérhető.

A 82. §-hoz

A közös jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben - a jelenleg hatályos szabályozással egyezően - továbbra is speciális szabályok vonatkoznak az SZTNH által meghozott döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatokra. Így az SZTNH döntésével szemben továbbra sincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak. A javaslat továbbá részletesen felsorolja, hogy az SZTNH milyen esetben módosíthatja vagy vonhatja vissza döntéseit.

A 83. §-hoz

A jelenleg hatályos szabályokat átvéve, a javaslat továbbra is az elektronikus utat határozza meg a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolattartás módjaként.

A 84-86. §-hoz

Mind a belföldön letelepedett, mind a Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek kötelesek a 33. § (1) bekezdése alapján bejelentést tenni az SZTNH részére. E kötelezettség vonatkozik azokra a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekre is, amelyek Magyarország területét is érintően adnak zeneművek online felhasználására több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket. A bejelentés tartalmát a 84. §, valamint kormányrendelet határozza meg. A bejelentés megtétele abban az esetben is kötelező, ha az abban foglalt valamely közös jogkezelési tevékenység egyébként az SZTNH engedélyéhez kötött. Ha az egyébként engedélyhez kötött közös jogkezelési tevékenység bejelentésével egyidejűleg a szervezet nem kérte az engedély megadását is, az SZTNH ennek szükségességére a bejelentőt felhívja. A javaslat alapján az SZTNH a bejelentést egyebekben

érdemben nem vizsgálja, annak tudomásulvételéről végzésben értesíti a szervezetet, és gondoskodik a bejelentett adatoknak a közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartásban történő rögzítéséről. A 86. § értelmében a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek a bejelentett adatokhoz képest bekövetkezett bármilyen változást szintén kötelesek bejelenteni. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a közös jogkezelés megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A 87-88 §-hoz

A javaslat részletesen szabályozza a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására vonatkozó eljárást. Az engedély megadására irányuló eljárás minden esetben kérelemre indul. Az átlátható jogalkalmazás célját szolgálja a 87. § (3) bekezdésében rögzített azon alapelv, amely szerint az engedély nem általában a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelésre, hanem a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szempontok által meghatározott egyes közös jogkezelési tevékenységekre vonatkozhat. A javaslat értelmében tehát az engedély az ugyanazon jogosulti csoport ugyanazon mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusba tartozó műveivel, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatban végzett ugyanazon típusú közös jogkezelési tevékenységre (pl. jogdíjak beszedése) jogosít fel. Abban az esetben, ha a fenti szempontok közül bármelyik különbözik (pl. más az érintett jogosulti kör, a kezelt vagyoni jog vagy a közös jogkezelési tevékenység típusa), az engedélyezés szempontjából már egy másik, külön engedély alapján végezhető közös jogkezelési tevékenységről beszélünk, így erre külön engedélyt kell kérnie a szervezetnek. Az egyes közös jogkezelési tevékenységeknek az engedélyezési eljárás során ilyen módon történő külön kezelése azért is indokolt, mert a több közös jogkezelő szervezet azonos közös jogkezelési tevékenységének engedélyezésére vonatkozó különleges szabályok (89-93. §) alkalmazása során is a fenti szempontok szerint dönthető el, hogy több vagy újabb szervezet kérelme ugyanazon tevékenység engedélyezésére irányul-e. Szintén az engedélyek ilyen módon való elkülönítését indokolja az engedélyek visszavonására vonatkozó szabályok rugalmas alkalmazhatósága is, ezáltal ugyanis az egyes engedélyek visszavonására – indokolt esetben – csak az erre okot adó körülmények által nem érintett egyéb tevékenységtől függetlenül kerülhet sor.

Az adminisztráció megkönnyítése érdekében a javaslat 88. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy ugyanabban a kérelemben több közös jogkezelési tevékenységre is megszerezhető az engedély. Az SZTNH ebben az esetben - a szükséges feltételek fennállása esetén - egy eljárásban, egy határozatban adja meg az engedélyeket az egyes közös jogkezelési tevékenységek tekintetében.

A 89-93. §-hoz

A javaslat lényegében átveszi, azonban több szempontból is pontosítja, kiegészíti az Szjt. jelenleg hatályos rendelkezéseit a több közös jogkezelő szervezet által párhuzamosan végzett közös jogkezelési tevékenység vonatkozásában.

A javaslat alapján is lehetőség van - az anyagi jogi előírásokban rögzített feltételek teljesülése mellett - arra, hogy ugyanazt a közös jogkezelési tevékenységet párhuzamosan több közös jogkezelő szervezet végezze reprezentatív közös jogkezelő szervezetként. Annak érdekében azonban, hogy ez a párhuzamos jogkezelés ne okozzon esetleges zavart a joggyakorlásban,

indokolt speciális előírásokat meghatározni az így végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére.

Speciális szabályozási igényt jelent e körben a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre jogosult szervezet meghatározásának kérdése. Abban az esetben, ha az adott közös jogkezelési tevékenységet csak egy közös jogkezelő szervezet gyakorolja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, a javaslat 17. §-a értelmében ez a szervezet jogosult a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre is. Ha több vagy újabb szervezet végzi ugyanazt a tevékenységet, a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre való jogosultság kérdésében az egyes szervezeteknek a javaslat alapján meg kell állapodniuk, vagy ennek hiányában az engedélyezési eljárás során kell erről a kérdésről dönteni a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre jogosult szervezet kijelölése formájában. Ennek szabályait rögzíti a 89. §, amely a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően - a jogbiztonság érdekében - már az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően előírja a megállapodás megkötésének szükségességét. Ha erre nem kerül sor, az engedélyezési eljárás során az SZNTH minden esetben kijelöli a kiterjesztett közös jogkezelésre jogosult reprezentatív közös jogkezelő szervezetet. A javaslat alapján tehát a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés végzésére jogosult szervezet egyértelmű

- megállapodás vagy kijelölés útján történő - meghatározása nélkül nem történhet meg a több vagy újabb reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére ugyanannak a közös jogkezelési tevékenységnek az engedélyezése. A kijelölés során a jelenleg hatályos szabályokkal egyezően az SZTNH azt vizsgálja, hogy az engedélyezés feltételeit melyik reprezentatív közös jogkezelő szervezet képes jobban megvalósítani.

A javaslat 90. §-a további speciális szabályokat állapít meg az engedélyezési jog nélkül fennálló díjigények, valamint az Szjt. 28. §-ának (2) bekezdése szerinti továbbközvetítési jog érvényesítése esetére. A jelenleg hatályos szabályokkal összhangban indokolt, hogy ezekben az esetekben a jogdíjak valamennyi érintett jogosult tekintetében egy közös díjszabásban kerüljenek megállapításra, és egy közös jogkezelő szervezet legyen jogosult a díjak beszedésére. Ennek megfelelően a javaslat - követve az Szjt. jelenlegi szabályozását - előírja, hogy ilyen esetben az ugyanazon jogosulti csoportot képviselő közös jogkezelő szervezeteknek a közös díjszabás megállapításával kapcsolatos együttműködés módjáról, valamint a jogdíjak beszedéséről is meg kell állapodniuk, megállapodás hiányában pedig az SZTNH jelöli ki a díj megállapítására és a jogdíjak beszedésére jogosult szervezetet. A díj megállapításában a másik közös jogkezelő szervezet ettől függetlenül részt vehet. Ennek megtörténte a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás során vizsgálható.

Az újabb reprezentatív közös jogkezelő szervezet tevékenységének engedélyezésekor már hatályban lévő díjszabásban rögzített jogdíjak mértékével és megfizetésével kapcsolatos zavarok elkerülése érdekében, a javaslat 91. §-a alapján a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodást, illetve kijelölést csak az aktuális díjszabás lejártát követően lehet alkalmazni.

A korábban kiadott engedélynek a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodás vagy a kijelölés alapján szükségessé váló módosítását az SZTNH hivatalból elvégzi. A körülményekben időközben bekövetkező változások rugalmas kezelése céljából a javaslat lehetővé teszi a kijelölés utólagos felülvizsgálatát, és szükség szerinti módosítását is az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére.

Mivel a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb szervezetek minden esetben kizárólag a jogkezelési megbízást adó jogosultak tekintetében végzik tevékenységüket,e szervezetek esetleges párhuzamos joggyakorlása esetén a fentiekhez hasonló speciális előírások meghatározására nincs szükség.

A 94-95. §-hoz

A javaslat értelmében a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre megadott engedély módosítása a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre, illetve a 90. § szerinti esetben a jogdíjak megállapítására és beszedésre való jogosultság vonatkozásában történhet. A módosítás történhet hivatalból, amennyiben erre az SZTNH által egy újabb szervezet számára később megadott engedély miatt van szükség, vagy a 95. §-ban meghatározott esetekben az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére.

A 96. §-hoz

A javaslat részletesen meghatározza az engedély visszavonásának szabályait, amely hivatalból vagy a közös jogkezelő szervezet kérelmére is történhet. Hasonlóan a jelenleg hatályos Szjt. szabályaihoz, az engedély hivatalból történő visszavonására akkor kerülhet sor, ha ezt a szervezettel szembeni felügyeleti eljárás eredménye indokolja. A javaslat alapján továbbá az SZTNH akkor is visszavonhatja az engedélyt hivatalból, ha a közös jogkezelő szervezet az engedély szerinti tevékenységét egy év elteltével sem kezdi meg, vagy legalább ennyi ideig szünetelteti, kivéve, ha ez önhibáján kívüli okból ered. Ennek indoka elsősorban az, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által kiterjesztett hatállyal kezelt jogok esetében az egyéni joggyakorlás kizárt (illetve egyes esetekben előzetes tiltakozáshoz kötött), így a jogosultak érdekeinek megfelelő védelme miatt szükséges a jogkezelési tevékenység megkezdésének határidőhöz kötése az engedély visszavonása következményének kilátásba helyezésével.

A javaslat rögzíti, hogy az engedély visszavonásától függetlenül kötelessége a szervezetnek a már beszedett jogdíjak felosztása. A már folyamatban lévő felhasználások zavartalan folytatása érdekében a javaslat kimondja továbbá, hogy az engedély visszavonásakor már hatályban lévő díjszabás alapján adott felhasználási engedélyek is hatályban maradnak a díjszabás alkalmazási időszaka végéig. Az ezen időszak alatti jogdíjbeszedésnek és a beszedett jogdíjak felosztásának a szabályait a 97-99. §-ok határozzák meg.

A 97-99. §-hoz

Az engedély visszavonásának esetén rendezni kell azon jogosultak helyzetét, akikkel kapcsolatban az engedély visszavonását megelőzően a közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét végezte. Ennek érdekében a javaslat részletes előírásokkal szabályozza az engedély visszavonását követő jogi helyzetet. A szabályozás két nagy esetkört különít el attól függően, hogy van-e olyan másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amely a visszavont engedélyben meghatározottal megegyező közös jogkezelési tevékenységet végez. A 97. § szabályozza azt az esetkört, ha van másik, ugyanolyan közös jogkezelési tevékenységet végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amely a visszavont engedélyben meghatározottal megegyező közös jogkezelési tevékenységet végez, míg a 98. § az ilyen szervezet hiánya esetén alkalmazandó előírásokat rögzíti. E két esetkörön belül is különbséget tesz a javaslat aszerint, hogy a visszavont engedélyben meghatározott közös

jogkezelési tevékenység kötelező vagy előírt közös jogkezelési eset körébe tartozik-e. Ez utóbbi különbségtétel indoka, hogy kötelező vagy előírt közös jogkezelés körén kívül a javaslat 5. §-a és 33. §-a alapján engedély nélkül is végezhető közös jogkezelés, így az engedély visszavonásától függetlenül a közös jogkezelő szervezet jogosult marad a részére jogkezelési megbízást adó jogosultak további képviseletére, míg kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben az engedély szükségessége visszavonása miatt az érintett közös jogkezelő szervezet e jogosultságát is elveszti.

Annak érdekében, hogy az engedély visszavonását követően a jogdíjak felosztása megfelelően megtörténhessen, a javaslat 99. §-a együttműködési kötelezettséget ír elő a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

A 100. §-hoz

Az engedélyezéssel, valamint a jogkezelési tevékenység bejelentésével kapcsolatos hatósági eljárások esetén igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amelynek mértékét a jelenleg hatályos szabályozáshoz hasonlóan miniszteri rendelet határozza meg.

A 101-107. §-hoz

A javaslat a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása érdekében fenntartja a közös jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartás intézményét, kiegészítve azt a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos adatokkal. A nyilvántartásba történő felvétel a javaslat szerint már nem konstitutív hatályú, vagyis a közös jogkezelési tevékenység végzésére - amennyiben erre a javaslat 33. §-ának (2) bekezdése szerint szükség van - már nem nyilvántartásba vétel ténye, hanem a tevékenységre vonatkozó engedély megszerzése jogosítja fel a szervezetet. Ettől függetlenül az engedélyhez nem kötött közös jogkezelési tevékenység megkezdése esetén is kötelező előzetes bejelentés, illetve és az esetleges változásokat is szükséges bejelenteni. Ez utóbbi kötelezettség bejelentésének elmulasztása felügyeleti intézkedések alkalmazását alapozhatja meg.

A javaslat fenntartja a jelenlegi Szjt. azon rendelkezését, hogy a nyilvántartás a benne szereplő szervezetek által végzett közös jogkezelési tevékenységre vonatkozó alapadatok (érintett vagyoni jogok, jogkezelési tevékenységtípus, jogosulti csoport és műtípusok, továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre vonatkozó engedély megléte és az ilyen tevékenység kiterjesztett hatálya) tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A nyilvántartáson keresztül a nyilvánosság a szervezetekre vonatkozó alapvető információkon kívül hozzáférhet a szervezet fontosabb szabályzataihoz is. Annak érdekében, hogy a nyilvántartás naprakészen tartalmazza e dokumentumokat, indokolt előírni az érintett szervezetek számára, hogy ezek hatályos változatát kötelesek legyenek megküldeni a nyilvántartást vezető SZTNH részére. E kötelezettség elmulasztása szintén felügyeleti intézkedések alkalmazását alapozhatja meg.

A javaslat meghatározza a nyilvántartási adatok módosítására, valamint a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó szabályokat is (103-106. §).

A javaslat által bevezetett újfajta felügyeleti intézkedésre, a jogkezeléstől való eltiltásra tekintettel szükséges a nyilvántartás mellett a nyilvánosságot arról is tájékoztatni, hogy mely szervezeteket tiltott el az SZTNH a jogkezelési tevékenység folytatásától (107. §). A jogkezeléstől eltiltott szervezetekről vezetett lista szintén közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A 108-110. §-hoz

A javaslat értelmében a jogkezelést végző szervezetek - a jelenleg hatályos szabályozást követve - az SZTNH hatósági felügyelete alatt állnak. A felügyelet terjedelmét, továbbá a felügyelt szervezetek ezzel összefüggő kötelezettségeit a javaslat az Szjt. hatályos előírásaihoz hasonlóan határozza meg.

A javaslat 108. §-a rögzíti, hogy a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos felügyeleti eljárás nem minősül hatósági ellenőrzésnek, tehát a javaslat értelmében a felügyelt szervezetek működésének ellenőrzése a felügyeleti eljárás keretében, a felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok szerint történik.

Új előírás, hogy a felügyelet hatékony ellátása érdekében a közös jogkezelő szervezetnek a döntéshozó szerv üléséről készített jegyzőkönyvet is meg kell küldenie az SZTNH-nak, valamint a szervezetek féléves rendszerességgel, kormányrendeletben meghatározott tartalmú adatszolgáltatásra is kötelesek az SZTNH felé.

A 111. §-hoz

A felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezetére - a jelenleg hatályos szabályokkal egyező módon – továbbra is indokolt felügyeleti díjfizetési kötelezettséget előírni a felügyelt szervezetek számára. Az egyes szervezetekre, valamint az általuk végzett tevékenységekre vonatkozó eltérő terjedelmű előírásokra tekintettel indokolt a felügyeleti díj mértékét is eltérően meghatározni a reprezentatív közös jogkezelésre feljogosító engedély alapján végzett közös jogkezelési tevékenység és a közös jogkezelő szervezetek ezen kívül eső tevékenysége, valamint a független jogkezelő szervezetek tevékenysége vonatkozásában. A szabályozás értelmében a közös jogkezelő szervezet az előző évi bevétele után továbbra is 0,3 % mértékű felügyeleti díjat köteles fizetni, kivéve, ha (kizárólag vagy részben) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végez közös jogkezelési tevékenységet. Ez utóbbi esetben ugyanis a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységéből származó jogdíjbevétele, valamint az ilyen jogdíjbevételekkel végzett pénzügyi műveletekből (ide értve a befektetéseket is) származó bevételei után a 0,5

%-os kulcs alapján kell számítania a felügyeleti díjat. Az ezen kívüli más bevétele (pl. nem reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből, tagdíjból stb. származó bevétele) után pedig a 0,3 %-os kulcs szerint számított felügyeleti díjat kell fizetnie. A felügyeleti díj számításának és megfizetésének módjára vonatkozó előírások egyebekben megegyeznek az Szjt. jelenleg hatályos szabályaival.

A 112-113. §-hoz

Az Szjt. jelenleg hatályos szabályaival egyezően, a felügyeleti eljárás hivatalból indul. A javaslat különbséget tesz az SZTNH által rendszeres időközönként és a szükség esetén megindítandó felügyeleti eljárás között. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetek,

valamint a belföldi közös jogkezelő szervezetek által végzett tevékenység kiemelt jelentőségére tekintettel, az SZTNH évente indított felügyeleti eljárásában vizsgálja e szervezetek működésének jogszerűségét. A független jogkezelő szervezetek esetében a javaslat kétéves időszakonként írja elő a rendszeres felügyeleti eljárás megindítását. Egyéb esetben az erre okot adó körülményről való tudomásszerzést követően, szükség szerint indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálhatja az SZTNH valamennyi, felügyelete alá tartozó szervezet működését. A javaslat átveszi az Szjt. jelenleg hatályos szabályait, amelyek alapján az igazságügyért felelős miniszter és az NKA elnöke vagy alelnöke is jogosult meghatározott körben az SZTNH-nál felügyeleti intézkedés meghozatalát kezdeményezni.

A 114-116. §-hoz

A felügyeleti eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a javaslat az Szjt. jelenleg hatályos előírásaival egyezően határozza meg.

A 117-121. §-hoz

A javaslat néhány eltéréssel, illetve pontosítással veszi át a felügyeleti intézkedésekre vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat.

Eltérés a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a felügyeleti bírságot a javaslat önállóan is alkalmazható intézkedésként határozza meg, így annak alkalmazásához nem feltétlenül szükséges már az egyéb felhívás teljesítésének a felügyelt szervezet általi elmulasztása. Ezt azok a gyakorlati tapasztalatok indokolják, hogy a jogsértő állapot helyreállítására a felügyelt szervezeteknek nincs minden esetben lehetőségük, és ilyen helyzetben a nem reparálható jogsértés szankcionálásának egyik megfelelő módja lehet a felügyeleti bírság kiszabása is, aminek ugyanakkor a jövőbeni jogsértésekkel szemben is visszatartó ereje lehet.

A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre vonatkozó engedély visszavonásának, mint felügyeleti intézkedésnek a feltételei követik az Szjt. jelenleg hatályos szabályai szerinti, nyilvántartásból való törlésre irányadó előírásokat.

A jogkezeléstől való eltiltás, mint a javaslat szerinti újfajta felügyeleti intézkedés, alkalmazásának feltételeit a 120. § határozza meg. A jogkezeléstől való eltiltás a végső eszköze a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek feletti felügyeletnek, amelynek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a felügyelt szervezet működésének jogszerűsége az egyéb intézkedések útján nem biztosítható. Lényeges különbség a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonása és a jogkezeléstől való eltiltás között, hogy az engedély visszavonása csak az adott, reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre vonatkozik, míg a jogkezeléstől eltiltott szervezet az eltiltás hatálya alatt nem folytathat semmilyen jogkezelési tevékenységet, az általa ezt követően adott felhasználási engedélyek hatálytalanok. Hasonlóan az engedély visszavonásához, az eltiltás esetén is indokolt rendezni az eltiltott szervezet által képviselt jogosultak helyzetét. A javaslat ennek szabályait is részletesen tartalmazza, követve az engedély visszavonására vonatkozó szabályokat. A jogkezeléstől való eltiltás nem végleges, a

121. § alapján az érintett szervezetnek lehetősége van az eltiltás visszavonását kérni az SZTNH-tól, ha ennek feltételei fennállnak.

A 122-123. §-hoz

A KJK-irányelv 36. cikke (2) bekezdésének átültetéseként a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek felügyeletére vonatkozó szabályok között rögzíti a javaslat az ilyen szervezetek tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésére vonatkozó előírásokat is. A felhasználók, jogosultak és más közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek panasztételi joga nem jelent a felügyeleti eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogot. Az SZTNH a panasz kivizsgálása alapján saját hatáskörében dönt a felügyeleti eljárás hivatalból történő megindításáról vagy ennek mellőzéséről. A panasz elintézése nem tekinthető felügyeleti eljárásnak, és arra a Ket. szabályait sem kell alkalmazni.

A 124-127. §-hoz

A javaslat különleges szabályokat állapít meg a Magyarországon kívüli közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek felügyeletével kapcsolatban, amely szabályok elsősorban a KJK-irányelv átültetésével összefüggésben szükségesek. Az átültetést szolgálja az SZTNH és a más tagállamok felügyeleti szervei közötti információcserére vonatkozó szabályozás (125. § és 127. §).

A 128-144. §-hoz

A javaslat 82. §-ának (2) bekezdése alapján az SZTNH döntésével szembeni jogorvoslatként bírósági felülvizsgálatnak van helye. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben hozott döntés bírósági felülvizsgálata egy speciális nemperes eljárás, amelynek részletes szabályait a javaslat XVI. Fejezete határozza meg.

A 145-156. §-hoz

A javaslat a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyektől elkülönülten, a Ket. hatálya alá nem tartozó speciális eljárásként szabályozza a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások miniszteri jóváhagyását. A szabályozás átveszi és pontosítja az Szjt. díjszabás-jóváhagyásra vonatkozó jelenleg hatályos előírásait.

A javaslat 147. §-a a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel speciális eljárási szabályokat határoz meg a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megszerzését (korábban a közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételét) követően első alkalommal megállapított díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásra. Ebben az esetben ugyanis a díjszabás benyújtásának 146. §

(1) bekezdés szerinti általános határidejét az új reprezentatív közös jogkezelő szervezet - az engedély megadásának időpontjától függően - neki fel nem róható okból - nem minden esetben képes betartani, ami azzal a következménnyel is járhat, hogy az engedélyt megszerző közös jogkezelő szervezet szabályszerűen jóváhagyott díjszabás hiányában az egyébként irányadó szabályok alapján a szervezet akár egy éven keresztül nem lesz képes ellátni a közös jogkezelési tevékenységét. Ennek a nem kívánt helyzetnek a kezelését szolgálja a javaslat

148. §-ában rögzített szabály, amely lehetőséget biztosít az általános benyújtási határidőtől való eltérésre abban az évben, amelyben az adott közös jogkezelő szervezet a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megkapta.

A gyakorlatban felmerült értelmezési bizonytalanságokra tekintettel a javaslat pontosítja az olyan esetekre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályokat, amelyekben a díjszabás miniszteri

jóváhagyásához kormánydöntés szükséges. A díjszabásoknak a felhasználóik érdekeire érdekekre is tekintettel lévő rugalmas megváltoztatásának lehetőségét teremti meg a javaslat

153. §-ának (3) bekezdése, amely alapján a kormánydöntés szükségessége nélkül elvégezhető az inflációt meghaladó mértékű jogdíjemelés is, ha az emelés egy adott esetben kísérleti jelleggel bevezetett és három évnél nem régebben végrehajtott jogdíjcsökkentés mértékét nem lépi túl.

A 157-158. §-hoz

E §-ok felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaznak.

Az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-án elfogadta a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2424/EU rendeletet (a továbbiakban: védjegyrendelet-módosítás), amely az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2015. december 24-i, L 341/27. számában jelent meg. A védjegyrendelet-módosítás hazai végrehajtásához szükség van a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi

XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) egyes rendelkezéseinek kiigazítására. Tekintettel arra, hogy a védjegyrendelet-módosítás végrehajtásához csupán a Vt. kis terjedelmű, technikai jellegű módosítása szükséges, azt – a KJK-irányelv átültetését szolgáló törvény elfogadásának hasonló ütemezésére tekintettel – ebben a törvényjavaslatban indokolt elvégezni.

A 159. §-hoz

A javaslat átmeneti rendelkezésként határozza meg, hogy egyes előírások a hatályba lépést megelőzően beszedett jogdíjakra nem vonatkoznak. E körben az Szjt. vonatkozó előírásai az átmeneti időszak alatt továbbra is irányadóak. A javaslat szerinti szabályozás hatályba lépésére a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a 2016. pénzügyi év folyamán kerül sor, a 159. § (2) bekezdése alapján azonban a közös jogkezelő szervezet dönthet úgy, hogy a törvény szabályait visszamenőlegesen, a 2016. január 1. napját követően beszedett jogdíjbevételek tekintetében is alkalmazza.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A jogbiztonság és kiszámítható jogalkalmazás érdekében indokolt azonban, hogy a javaslat hatálybalépését megelőzően már megindult eljárások egésze az eljárás megindulásakor hatályos jogszabályi előírások szerint folyjon tovább a javaslat hatálybalépését követően is. Ennek megfelelően rögzíti a javaslat, hogy a javaslatnak a közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

A 160. §-hoz

A javaslat 160. §-a a KJK-irányelv 5. cikke (8) bekezdésének átültetését szolgálja.

A 161-162. §-hoz