az IRÁNYÍTÁS
Xxxxx abban, hogy
az IRÁNYÍTÁS
a te kezedben van.
UNIQA Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Xxxxx xxxxxxxx.
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérjük, hogy biztosítási Ajánlatának megtétele előtt figyelmesen olvassa el a Biztosítási termékismertetőt, és a biztosítási termék részletes leírását tartalmazó jelen Biztosítási Feltételeket, amely a legfontosabb elemeket kiemelő Ügyféltájékoztatót is tartalmazza.
A biztosítási termék neve:
UNIQA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás – UNIQA KGFB
A biztosítási szerződés (továbbiakban: „Szerződés”) az alábbi – egy- mástól elválaszthatatlan – részekből áll:
1. Biztosítási termékismertető
2. Biztosítási Feltételek:
A) Ügyféltájékoztató
B) Általános Rendelkezések
C) UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: „ÁSZF”);
D) Különös Szerződési Feltételek (továbbiakban: „KSZF”),
E) A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
3. Függelékek
1. számú Függelék
2. számú Függelék
3. számú Függelék
4. számú Függelék
5. számú Függelék
4. Ajánlati dokumentáció, ezen belül:
A) Ajánlat
B) Szerződő nyilatkozata
C) Kötvény
Az alábbi leírásban a szöveg olvashatóságának javítása érdekében egyes részleteket a BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK fejezetei végén található külön fejezetbe („RÉSZLETES KIFEJTÉSEK”) csoportosítottunk. Ezeket a szövegben szögletes zá- rójelek közé zárt számhivatkozással jelöltük („[..]”), amelyekhez tartozó részletes leírások a külön fejezetben találhatók.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A.1. BIZTOSÍTÓ
A Biztosító az UNIQA Biztosító Zrt. [1] (továbbiakban: „Biztosító”).
A.2. FELÜGYELETI SZERV
A Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank [2] (továbbiakban:
„MNB” vagy „Felügyelet”).
A.3. JELENTÉS A BIZTOSÍTÓ FIZETŐKÉPESSÉGÉRŐL ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL
A jelentés a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) érhető el.
A.4. TANÁCSADÁS
A Biztosító a jelen biztosítási termék esetén a biztosítás értékesítési módjától függően nyújt tanácsadást.
a) Ha az értékesítés
◼ függő biztosításközvetítő ügynök közreműködésével, a Biztosító taná- csadást nyújt.
b) Ha az értékesítés
◼ a Biztosító által telefonon történik, a Biztosító tanácsadást nyújt.
c) Ha az értékesítés
◼ a Biztosító honlapján keresztül, online, vagy
d) Ha az értékesítés
◼ biztosításközvetítő alkusz, vagy
◼ (a Biztosító ügynökével nem azonos) függő biztosításközvetítő többes ügynök közreműködésével történik, akkor ezek biztosításközvetítői (ügyfél)tájékoztatója tartalmazza, hogy nyújtanak-e tanácsadást.
A.5. A KÖZREMŰKÖDŐK JAVADALMAZÁSA
A Biztosító – biztosításközvetítőnek nem minősülő – közreműködői a biz- tosítási értékesítési tevékenységüket munkaviszony keretében végzik, amely ellenértékeként a munkajogi jogviszonyokra jellemző javadalmazásban ré- szesülnek.
A.6. JOGSZABÁLYOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT, EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK
◼ A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szer- vek a Biztosítóra és a termékértékesítésbe bevont személyekre vonatkozó esetleges panaszukat szóban vagy írásban az Általános Rendelkezések B.2 pontjában foglaltak szerint terjeszthetik elő. [3]
◼ A biztosítási titokkal, a Biztosító adatkezelésével, az adattovábbítással kap- csolatos tudnivalókat az Általános Rendelkezések B.3. pontja tartalmazza.
◼ A Szerződés és a kapcsolattartás nyelve magyar.
◼ A Szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
◼ A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelke- zéseket az ÁSZF F. pontja tartalmazza.
.
⏵
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről
⏵
Jogszabályok által meghatározott, egyéb
Gyakran ismételt kérdések Részletes kifejtések
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A.7. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
A.7.1 Mi a teendőm és mire számíthatok kár esetén?
i
Hasznos információk,
telefonszámok
Tűz, robbanás esetén értesítse a tűzoltó- ságot! Értesítse a veszélyben levőket!
Tűzoltóság telefonszáma: 112 vagy 105
Személyi sérülés, baleset esetén értesítse a mentőket! Nyújtson elsősegélyt!
Mentők telefonszáma: 112, vagy 104
Betöréses lopás, megkísérelt betöréses lopás, rablás esetén értesítse a rendőrsé- get és tegyen feljelentést!
Rendőrség telefonszáma: 112 vagy 107
UNIQA CallCenter:
+36 1/20/30/00 000-0000
CallCenterünk nyitvatartása munkaidőben:
A Call Center ügyfélfogadási időben hívható, melyről a xxx.xxxxx.xx hon- lapunkon tájékozódhat.
1. Mielőtt kapcsolatba lép velünk
Kérjük, vegye elő a biztosítási kötvényt, mely tartalmazza az igény bejelentéshez szükséges köt- vényszámot!
2. Mi a teendő közlekedési baleset esetén?
A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a gépjárművezető személy illetve a gépjármű adatait, beleértve a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó egyéb információkat, mely alapján értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” űrlapot) függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdésében meg tudnak-e egyezni. A károsult a kártérítési igényét a károkozó felelősségbiztosítójához nyújthatja be.
Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni.
3. Kárbejelentés
◼ Online felületünkön: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx
◼ telefonon: +36 1/20/30/00 000-0000
◼ írásban: UNIQA Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.
Ehhez kérjük, hogy a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx menüpontban elérhető gépjármű kárbejelentő adatlapunkat töltse ki és jutassa el hozzánk.
Célunk, hogy segítsük Önt a kárrendezés minden lépésében.
◼ Elsőként azonosítjuk, és ellenőrizzük az Ön adatait.
◼ Ezt követően a káresemény adatainak megadása szükséges:
– milyen káresemény történt,
– hol,
– mikor,
– milyen körülmények közt
◼ Ezt követően tájékoztatást adunk, hogy biztosítási szerződése kiterjed-e a bejelentett kárra, illetve kárával kapcsolatban fennáll-e bármilyen korlátozás, kizárás.
4. Mit kérhet a Biztosító?
Hiánytalanul kitöltött gépjármű kárbejelentő nyomtatványt.
A Biztosító által bekérhető szükséges dokumentumokról, bővebben a Biztosítási Feltételek 5. számú Függelékében olvashat.
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A.7.2 Hogyan fizethetem be a biztosítási díjat?
Csoportos beszedési megbízás
A számláját vezető pénzintézet részére eljuttatott megbízás alap- ján, az Ön által választott díjfizetési gyakoriság szerint automati- kusan szedjük be számlájáról a biztosítási díjat, vagy netbank-hoz- záférés esetén egyszerűen és gyorsan megadhatja a biztosítási díj levonásához szükséges megbízást az alábbiak szerint: Kedvezményezett neve: UNIQA Biztosító Zrt.
Kedvezményezett azonosítója: A10456017 Szerződésazonosítója a kedvezményezettnél: az Ön kötvény- száma.
A megbízás életbelépése után a díjat minden esedékességkor le- emeljük bankszámlájáról. (Terhelést általában minden hónap 6. illetve 20. napja között indítunk, a pontos időpontokról a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx oldalon tájé- kozódhat.)
🗹 E-kommunikáció esetén választható díjfizetési mód
Bankkártyás díjfizetés
Bankkártyás díjfizetéssel a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/ xxxxxx-xxxxxxxxxx.xx) azonnal, külön költség nélkül befizetheti díját online bankkártyás fizetéssel. Külön adatként mindössze a szerző- désazonosítót és a születési dátumát, jogi személy esetében adó- számát kell megadnia.
Bankkártyás díjfizetési mód választása esetén díjfizetési gyakorisá- gának megfelelően e-mailben fizetési értesítőt küldünk Önnek aktív fizetési linkkel. Azonban a megadott díjfizetési módtól füg- getlenül bármikor választhatja az online bankkártyás fizetési lehe- tőséget.
🗹 E-kommunikáció esetén választható díjfizetési mód
Banki átutalás
Internetes banki szolgáltatáson keresztül, vagy bankjában szemé- lyesen intézhető, gyors egyéni fizetési mód. Egyedi, banki átuta- lásos díjfizetési mód esetén kísérje figyelemmel a választott üte- mezés szerinti befizetési időpontokat.
Befizetése egyszerű azonosításához az utalás közlemény rovatába a biztosítás szerződésazonosítóját szükséges beírnia.
Annak érdekében, hogy időben beérkezzen a biztosítási díj, java- soljuk, hogy a megadott határidő előtt 2 munkanappal indítsa el banki átutalását.
🗹 E-kommunikáció esetén választható díjfizetési mód
Postai csekk
Csekkes befizetés esetén az Ön által választott díjfizetési gyakori- ság szerinti biztosítási díjakról az UNIQA Biztosító ún. postai csek- ket küld Önnek, amelyet kérünk, hogy a csekkel együtt megkül- dött fizetési értesítőben feltüntetett időpontig szíveskedjen befi- zetni. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében postai csek- kes díjfizetési mód, csak éves díjfizetési ütemmel választható.
Kérjük, hogy a befizetési határidőre mindig ügyeljen. Xxxxx érde- kében, hogy időben beérkezzen a biztosítási díj, javasoljuk, hogy a megadott határidő előtt 3-4 munkanappal adja fel a csekket.
🗷 E-kommunikáció esetén nem választható díjfizetési mód
Gépjárműflotta esetén alkalmazható fizetési módok:
◼ Banki átutalás
Gépjármű flotta esetében külön E-kommunikációs szerződés nélkül is választható a banki átutalás, mint fizetési mód. Befize- tése azonosításához az utalás közlemény rovatába a számviteli bizonylat sorszámát szükséges feltüntetnie.
◼ Banki átutalás Havi összesítő elszámolással
Külön szerződés megkötését követően alkalmazható fizetési mód. Befizetése azonosításához az utalás közlemény rovatába az összesített számviteli bizonylat azonosítóját szükséges feltün- tetnie.
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
[1] A Biztosító részletes adatai (A.1. pont):
◼ teljes név: UNIQA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
◼ székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00–00
◼ tevékenység: biztosítási tevékenység
[2] A Magyar Nemzeti Bank részletes adatai (B.2.1. pont):
◼ székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.;
◼ ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
◼ ügyfélszolgálati telefonszám: x00-00-000-000
◼ levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
◼ internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx
◼ e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[3] A panasztétel további részletei (A.6. pont):
◼ értékesítésbe bevont személy: A Biztosító által alkalmazott, vagy megbízott függő biztosításközvetítő ügynök, vagy az általa megbí- zott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
◼ a panaszok a Biztosítónak, illetve az értékesítésbe bevont személyek- nek a magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkoz- hatnak
◼ a szóbeli előterjesztés lehetőségei: személyesen vagy telefonon
◼ az írásbeli előterjesztés lehetőségei: személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben.
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
B.1. FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI, JOGNYILATKOZATOK
Ha jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) előírá- sainak. [4]
B.1.1 A Szerződő jognyilatkozatainak átadása a Biztosító részére
A Szerződésre vonatkozó ügyféloldali jognyilatkozatok megtétele a Szer- ződő joga és kötelessége.
I. Ajánlattétel
A Szerződés megkötésére irányuló Ajánlat kizárólag írásban, a Biztosító által erre rendszeresített, a Szerződő által aláírt nyomtatványon tehető.
II. Felmondás
A Szerződést a Szerződő kizárólag írásban (postai úton, faxon megkül- dött vagy személyesen a Biztosító Ügyfélszolgálatán leadott), illetve leg- alább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatja fel.
Felmondható a Szerződés továbbá olyan elektronikus dokumentum- mal, amely az eredeti felmondásnak – a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott – szkennelt, PDF formátumú vagy jól olvasható módon fényké- pezett másolatát tartalmazza.
A szerződés felmondása esetén a biztosítási díj a biztosítási időszak vé- géig illeti meg a Biztosítót.
III. Egyéb esetek
Minden más esetben a Biztosítóhoz intézett nyilatkozat a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban vagy e-mailen, faxon vagy elekt- ronikus úton, a Biztosító honlapján keresztül vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az a Biztosító tudomására jut.
Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a Biztosító csak abban az esetben fo- gadja el, ha az e-mail cím a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a Biztosító számára bejelentett és a Biztosító által rögzített címről érkezett. A Biztosító – az e-mail üzenet tartalmától függően – jogosult dokumentum megküldésére felhívni a Szerződőt/Biztosítottat.
B.1.2 A Biztosító jognyilatkozatainak átadása a Szerződő részére
A Biztosító nyilatkozatait a Szerződőnek juttatja el, amelyek tartalmá- ról és a Szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a Szerződő kötelessége a Biztosítottat(akat) megfelelően tájékoztatni.
I. Elektronikus kézbesítés
A Biztosító a Szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a Biztosító igazolható módon ki- küldte a Szerződő által megadott e-mail címre vagy azt a Biztosító a hon- lapján elhelyezte.
◼ A Szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányos- ságából származó károkért, valamint a Szerződő levelezési szolgáltatójá- nál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, továbbá a szolgáltató biztonsági, illetve a Szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felme- rülő problémákért és az abból származó károkért, illetve hátrányos jog- következményekért a Biztosító nem vállal felelősséget.
◼ Az elektronikus levelezés során a Biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a Szerződés adatai.
II. Postai kézbesítés
A címzett által meghatározott postai címre a Biztosító által feladott nyilat- kozatot a kézbesítés sikerességétől függetlenül kézbesítettnek kell tekinteni
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a küldemény a Biztosítóhoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza (például cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, átvételt megtagadta, elköltözött, kéz- besítés akadályozott, levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen, meg- halt/megszűnt jelzések), kivéve a „nem kereste” jelzést; illetve
Felek közötti kapcsolattartás szabályai,
⏵
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
b) ha a Biztosító által feladott nyilatkozatot a posta a rá vonatkozó szabá- lyoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a Biztosítóhoz, a postai kézbesítés 2. megkísérlését követő 5. munkanapon.
A Biztosítónak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie a cím- zettet.
B.2. PANASZOK BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA
Az ügyfél a Biztosító továbbá függő biztosításközvetítő ügynöke magatar- tására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben (a továbbiakban:
„e-mail”) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a Biztosító akadálymentesített Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfo- gadási időben, melyről a xxx.xxxxx.xx honlapunkon tájékozódhat,
b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon az alábbi telefonszámokon: +36-1/20/30/70/544-5555 ügyfélfogadási időben,
d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00 0 000-0000),
e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.).
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panasz- kezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoz- tatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.
Amennyiben az eljáró biztosításközvetítő függő biztosításközvetítő többes ügynök vagy független biztosításközvetítő alkusz, úgy ezek magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát a biztosí- tásközvetítőnél terjesztheti elő.
B.2.1 Felügyeleti szerv
A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank. [2]
B.2.2 Jogorvoslati fórumok
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfelek számára az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre.
I. Minden ügyfélre vonatkozó lehetőség
Bármilyen szerződéses jogvita esetén az ügyfél a Polgári Perrendtartás sze- rint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.
II. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében Fogyasztónak minősülő ügyfelek további lehetőségei
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az MNB tv. [5] értelmében fogyasztónak minősülő ügyfél [6] az alábbi testü- letekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
a) amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességé- vel, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos, úgy az ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testülethez
[7] (továbbiakban: „PBT”)fordulhat;
b) amennyiben a panasz az MNB tv.- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, te- vékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az ügyfél az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának [8] fogyasztóvédelmi eljárását kezde- ményezheti.
A fenti eljárások megindításának feltétele, hogy az ügyfél a jogorvoslat kez- deményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás- ügy rendezését.
Az ügyfél a fenti eljárások alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány meg- küldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles. A Biztosító a nyomtatvá- nyokat elérhetővé teszi a honlapján és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Panaszok bejelentésének módja
Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Online vitarendezési platform, amennyiben az ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezik és a vonatkozó EU rendelet (továbbiak- ban:„Rendelet”) megfelelő pontja [9] értelmében fogyasztónak minősül, a Biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel össze- függésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a PBT közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által lét- rehozott online vitarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresz- tül is kezdeményezheti.
A Rendelet értelmében fogyasztónak minősül „bármely természetes sze- mély, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el”.
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel ren- delkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel.
Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybevehető olyan interaktív weboldal, amellyel elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos fel- használói útmutató a xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx oldalon található.
A Biztosító online vitarendezés érdekében – kizárólag e célból – használt e-mail címe, amelyet az online vitarendezési platformon meg kell adni: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.
Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a PBT [7] jo- gosult.
B.3. ADATKEZELÉS, ADATVÉDELEM
A Biztosító az átláthatóság elvének érvényesülése érdekében közérthető módon kívánja Ügyfeleit tájékoztatni a Biztosító adatkezeléséről és az Eu- rópai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) [10] való meg- felelőségéről. A Biztosító ugyanakkor a jogi teljeskörűség érdekében hon- lapján, továbbá Ügyfélszolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkeze-
léssel kapcsolatos dokumentumokat(ezen dokumentumok a függő biz- tosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is elérhetőek). A biztosításközvetítői irodák elérhetőségei a Biztosító honlapján megtalál- hatóak.
A Biztosító a törvényi rendelkezések (Info. tv. [11], Bit. [12] és GDPR [10]) alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja a természetes személy érintetteket (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfe- lek, a továbbiakban együttesen említve, mint: „Érintett”) részére. Az Érin- tett személyes adatai kezelésének célja, jogalapja és időtartama [13] pont alatt táblázatos formában megtalálható.
B.3.1 Adatkezelő, -képviselője és az Adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége
Adatkezelő: UNIQA Biztosító Zrt.
Az Adatkezelő képviselőjének, továbbá az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége a Biztosító honlapján és az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve található. Ezen információkról Ügyfeleink a függő biztosításközvetítő- ügynök biztosításközvetítői irodájában is tájékozódhatnak.
B.3.2 Adattovábbítás címzettjei
Adatfeldolgozók: a Biztosító részéről adatfeldolgozóként a Biztosító számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékeny- séget végző személyek, adatfeldolgozók járhatnak el, akik az adatokat meg- ismerhetik. Az adatfeldolgozók címzetti körök szerint a [14] pont alatt ta- lálhatók.
A Biztosítónál adatfeldolgozást végző személyek hatályos listája a Biztosító honlapján található.
Amennyiben a Biztosítási szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetet- len, a Biztosító a szerződés teljesítése céljából harmadik országba továbbítja az Érintett személyes adatait annak érdekében, hogy az Érintett külföldön részesülhessen egészségügyi ellátásban, vagy külföldön vehessen igénybe szolgáltatásokat. A Biztosító minden esetben az Érintett által igénybe vett szolgáltatás szerinti országban honos partnerének továbbítja az Érintett személyes adatait. Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az elengedhe- tetlenül szükséges, a Biztosító harmadik országba a [15] pont alatt található címzetti körnek továbbíthat adatot.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
B.3.3 A Biztosítási titok megismerése
A Biztosító jogosult kezelni Ügyfeleinek biztosítási titoknak minősülő ada- tait. A biztosítási titok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Bit. 135- 146.§- ai tartalmazzák, amely szövege elérhető a Magyarország Kormánya által meghatározott, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki szá- mára térítésmentesen hozzáférhető honlapon (xxx.xxx.xx)
B.3.4 Az Érintettek jogai
Az alábbi leírás kivonatosan tartalmazza az Érintettnek az adatvédelem által Biztosított, Érintetti szerepétől (például Szerződő, Biztosított) is függő jo- gait. A részletes leírás megtalálható a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/ adatkezeles) és Ügyfélszolgálatán.
I. Az Érintett hozzáférési joga
A Biztosító elérhetőségein az Érintett bármikor jogosult arra, hogy megfe- lelő tájékoztatást kapjon arról, hogy személyes adatainak kezelése folya- matban van-e, és ha igen, akkor Ön jogosult arra, hogy hozzáférjen az ál- talunk tárolt személyes adataihoz, és azokról másolatot kérhet, illetve tájé- koztatást kérhet arról, hogy miként kezeljük személyes adatait.
II. A helyesbítéshez való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse, javítsa a pontatlan adatokat, illetve a hiányos adatok ki- egészítését kérje.
III. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
Ön kérheti, hogy indokolatlan késedelem nélkül töröljük bizonyos általunk tárolt személyes adatait, amennyiben:
◼ A továbbiakban már nincs szükségünk az adott adatokra;
◼ Ön visszavonja a bizonyos adatok kezelésére adott hozzájárulását;
◼ Ön tiltakozik a személyes adatok kezelése ellen;
◼ Ha jogszabály alapján előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
◼ Aggodalma merül fel az adatai általunk történő adatkezelésének jog- alapja tekintetében.
IV. Az adatkezelés korlátozásához való jog
Amennyiben kérdése vagy aggodalma merül fel személyes adatai általunk történő kezelésének pontosságával, indokoltságával vagy jogszerűségével kapcsolatban, kérheti bizonyos adatkezelési tevékenységeink korlátozását. A korlátozást akkor is kérheti, ha nekünk már nincs szükségünk az Ön ada- taira, de Ön, mint Érintett igényli valamely jogi igényének előterjesztésé- hez, érvényesítéséhez vagy védelméhez. Ön abban az esetben is kérheti a korlátozást, ha kétségbe vonja a jogos érdek alapján történő adatkezelés jogalapját.
A korlátozás ideje alatt adatkezelési műveletek nem végezhetők, csak tá- rolni lehet az adatokat. A korlátozás feloldásáról a Biztosító előzetesen tá- jékoztatja majd.
V. Az adathordozhatósághoz való jog
Ön bármikor kérheti, hogy a Biztosító a hozzájárulása alapján, vagy szer- ződéses jogalapon kezelt személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban bocsássa rendelkezésére. Ön továbbá jo- gosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biztosító.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Biztosító az Ön kérésére a személyes adatokat közvetlenül továbbítja.
VI. A hozzájárulás visszavonásához való jog
Amennyiben Ön hozzájárult a személyes adatainak használatához, kezelé- séhez vagy megosztásához, a hozzájárulását bármikor visszavonhatja, amennyiben nem a szolgáltatás nyújtásához szükséges adatokról van szó. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, Ön jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes ada- tok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az Érintett tiltakozik a sze- mélyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Ön a direkt marketing megkeresésekhez adott hozzájárulását a fenti postai le- velezési címre, vagy a xxxxxxxx@xxxxx.xx címre küldött levelével bár- mikor visszavonhatja. A visszavonó nyilatkozatban kérjük, tüntesse fel nevét és partnerkódját.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Ha Ön úgy ítéli meg, hogy a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok szerinti jogait megsértették, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani. [16]
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Honlap: xxxx://xxxx.xx/; Xxx: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.; Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.; Telefon: x00- 0-000-0000;
Fax: x00-0-000-0000; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Az Érintett jogellenes adatkezelés esetén polgári pert indíthat a Biztosító ellen. A per az Ön választása szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
B.3.5 Biztosító elérhetősége adatkezelési ügyekben
A fenti jogait az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx címre vagy az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. postai levelezési címre kül- dött levelében gyakorolhatja.
B.4. AZ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁS LEHETŐSÉGE
Az A.1. (Biztosító), X.2. (Felügyeleti szerv), A.3.(Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről), A.4. (Tanácsadás), a B.2. (Pa- naszok bejelentésének módja), a B.3. (Adatkezelés, adatvédelem) és a B8. (Szankciós korlátozási és kizárási záradék) pontok a Szerződés aláírásakor hatályos feltételeket tartalmazzák. A Biztosító jogosult a hivatkozott pon- tokban szabályozott rendelkezéseket a Szerződő számára nem kedvezőt- lenül vagy kedvezően egyoldalúan módosítani.
A Biztosító a honlapján és az Ügyfélszolgálaton naprakészen tájékoztatja az ügyfeleit a panaszok bejelentésének módjáról, valamint az adatkezelés- hez és az adatvédelemhez kapcsolódó aktualizált információkról és részle- tekről.
B.5. ALKALMAZANDÓ JOG
A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, a Ptk., a Bit. és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
B.6. ELÉVÜLÉS
A jelen Szerződés alapján felmerülő kártérítési igény elévülési ideje
◼ 3 év, ha a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károkért való felelősség szabályait vagy
◼ 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
B.7. TELJESSÉGI ZÁRADÉK
A Szerződés a Felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazza, így az esetleges korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen Szerződés tartalmát. Továbbá nem válik a Szerződés tar- talmává a Xxxxx esetleges korábbi szerződéses, üzleti gyakorlata, szokása, sem a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által szé- leskörben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
B.8. SZANKCIÓS KORLÁTOZÁSI ÉS KIZÁRÁSI ZÁRADÉK
Jelen szerződés egyéb rendelkezéseitől függetlenül, jelen biztosítási szer- ződés abban az esetben jogosít szolgáltatásra vagy a Biztosító által teljesí- tendő bármely kifizetésre, amennyiben az nem ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által vagy az Európai Unió által alkalmazott gazdasági, kereske- delmi vagy pénzügyi szankcióba, és/vagy embargós rendelkezésébe, to- vábbá nem ellentétes bármely más, a jelen szerződő felekre alkalmazandó nemzeti jogszabállyal. Ez a rendelkezés irányadó az Amerikai Egyesült Államok vagy egyéb ország gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szank- cióira és/vagy embargós rendelkezéseire is, amennyiben azok nem ellen- tétesek az Európai Unió vagy Magyarország jogszabályaival.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem
⏵Egyoldalú módosítás lehetôsége
⏵Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
[4] Az írásbeliségre vonatkozó hivatkozott törvényi előírás (B.1.pont):
A közlésnek meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi
V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmasnak kell lennie a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé- zésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele idő- pontjának azonosítására.
[5] A hivatkozott MNB tv. (B.2.2.pont):
◼ a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
[6] A fogyasztó fogalma a panaszkezelés szempontjából (B.2.2. pont):
◼ Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró termé- szetes személy.
◼ A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak többek között a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biztosításköz- vetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.
[7] Pénzügyi Békéltető Testület részletes adatai (B.2.2. pont):
◼ székhely: XXX 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
◼ levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172
◼ telefonszám: x00-00-000-000
◼ internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
◼ e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[8] Az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának részletes adatai (B.2.2.pont):
◼ székhely: 1013 Budapest, Xxxxxxxxx xxx. 39.
◼ levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777
◼ telefon: x00-00-000-000
◼ internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
◼ e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[9] A fogyasztókra vonatkozó hivatkozott EU rendelet (GDPR) megfelelő pontja (B.2.2.pont):
◼ 524/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pont
[10] Az adatvédelemre vonatkozó hivatkozott EU rendelet (B.3.pont):
◼ Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete
[11] A hivatkozott Info tv. (B.3.pont):
◼ Az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
[12] A hivatkozott Bit. (B.3.pont):
◼ A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
[13] Az Érintett személyes adatai kezelésének célja, jogalapja és időtartama (B.3.pont):
A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatáro- zott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Az ajánlattal kapcsolatos adatkezelés. Az adatkezelés célja a szerződéskötési folya- mat befejezése és a szerződés megkötése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | GDPR 17. cikk (3) bek. e) pontja szerinti jogi igény érvényesítése. |
A biztosítási kockázatok felmérése és keze- lése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A Biztosító az adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. |
A biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat elutasítása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé- nyesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzésére a Ptk. elévülési szabályai az irányadók. |
A Biztosító biztosítási csalás megelőzése, va- lamint azonosítása érdekében végzett adat- kezelési tevékenység, valamint ennek folya- matos ellenőrzése (külön adatbázis). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító biztosítási csalás megelőzéséhez, azonosításához fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | GDPR 17. cikk (3) bek. e) pontja szerinti jogi igény érvényesítése. |
A biztosítási szerződés megkötését megelő- zően az Biztosító ellenőrzi ügyfeleinek esetle- ges korábbi díjhátralékait, valamint nagyobb összegű biztosítások esetén az ügyfél jövő- beni díjfizetési képességét (kockázatos ügyfe- lekkel való szerződéskötés megelőzése érde- kében végzett tevékenység). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító kockázatos ügyfelekkel való szerződéskötése megelőzé- séhez fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosítási szerződés megkötése, meglévő biztosítási szerződések módosítása és állo- mányban tartása, valamint a biztosítási szer- ződésekhez kapcsolódó díjak, követelések megállapítása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosító ügyfeleinek telefonos úton tör- ténő megkeresése állományápolási célból (pl. elektronikus úton való kommunikáció megtételére vonatkozó tájékoztatás, csekkes díjfizetésről más díjfizetési módra történő át- térésre vonatkozó tájékoztatás). | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Biztosítási szolgáltatási igény elbírálása, a szerződés teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A biztosítási szerződésből származó jogi igé- nyekkel szembeni védekezés előterjesztése. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vo- natkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk., és egyéb ágazati jogszabályok). | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A biztosítási szerződéses jogviszonnyal kap- csolatos bírósági, hatósági meg- keresések megválaszolása. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk., és egyéb ágazati jogszabályok). | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Az ügyfél egészségi állapotából fakadó koc- kázatainak felmérése és értékelése, a kocká- zatokkal arányos biztosítási díj megállapítása. | Az érintett kifejezett hozzájárulása. | Természetes személyazonosító adatai, TAJ- szám, egészségügyi kérdőívre adott válaszok, egészségügyi adatok, egészségügyi adatokat alátámasztó leletek, orvosi diagnózisok és feljegyzések. | A létrejött szerződések esetén az egészség- ügyi adatok a biztosítási szerződés megköté- sével és állományban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek táro- lásra. |
A biztosítási szerződés megszüntetése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Számviteli bizonylatok megőrzésére vonat- kozó kötelezettség teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (Számvtv.169.§ szerinti jogi kötelezettség). | A számviteli bizonylatokhoz szükséges személyes adatok. | 8 év |
Az Érintett biztosítási szerződésből származó követeléseinek érvényesítése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Direkt Marketing és hírlevél. | GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hozzájáru- lása. | Érintett neve, címe, e-mail címe és telefon- száma. | A hozzájárulás visszavonásáig, illetve a Bizto- sító fennállásáig. |
A szerződéssel kapcsolatos kérdésekkel, kéré- sekkel, vagy érintetti jogainak érvényesítése céljából bármely kommunikációs csatornán (honlapon lévő űrlap kitöltésével, írásban, telefonon vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül) a Biztosítóhoz forduló Érintettek azonosítása annak érdekében, hogy Biztosító kizárólag az arra jogosult személlyel és olyan adatot közöljön, melyre az azonosított fél jogosult. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, születési név, anyja neve, születési idő, azonosító okmány száma, e-mail cím, elekt- ronikus felületen keresztüli ügyintézés esetén az azonosításhoz szükség felhasználónév és jelszó. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Kárügyintézéssel, biztosítási eseményekkel és kárbejelentési dokumentumokkal kapcso- latos adatkezelés: a technikai adminisztráció megkönnyítése és a kárigények gyorsabb ügyintézése, kifizetése, továbbá az elírások kiküszöbölése, és az igénybejelentővel tör- ténő, a kárügyintézést megkönnyítő kapcso- latfelvétel postai úton vagy telefonon, ezen keresztül azon információk és adatok be- gyűjtése, melyek által a Biztosító meg tudja ítélni a kárigény jogosságát, valamint a kár- kifizetés szerződés szerint szükséges mérté- két. | Amennyiben a szolgáltatásra igényt tartó személy a biztosítóval szerződéses kapcsolat- ban áll (szerződő fél, biztosított vagy kedvez- ményezett), úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. Amennyiben az adatkezelésben Érintett nem áll szerződéses kapcsolatban a Biztosítóval (például felelősségbiztosítások esetén a károsult), úgy az adatkezelés jog- alapja a Biztosító jogos érdeke. Amennyiben a kárügyintézéshez, szolgáltatási igény elbí- rálásához (azon belül a kárigény elbírálása során) a GDPR 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáinak (egészség- ügyi adatok) kezelése szükséges, úgy az adatkezelés jogalapja az érintett kifejezett hozzájárulása. | Biztosított neve, károsult neve, cím, kapcso- lattartó telefonszáma kapcsolattartó e-mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, károsult vagyontárgyról készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetés összege, káro- sult bankszámlaszáma, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés („Szerződés”) megkötése a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben („Gfbt.”) megha- tározott kártörténeti nyilvántartásból („Kár- nyilvántartás”) való lekérdezéssel a csalás megelőzés valamint a pontos és naprakész adatokkal való szerződéskötés érdekében. | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító jogos ér- deke. A Biztosító jogos érdekét a csalás meg- előzés valamint a pontos és naprakész ada- tokkal való szerződéskötés képezi. | A kárnyilvántartó szerv nyilvántartása tartal- mazza a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kár- mentes időszakokról, az üzemben tartó ter- mészetes személy természetes személyazo- nosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve és lakcím) továbbá az üzem- ben tartóhoz kapcsolódó kártérítési kötele- zettséget kiváltó káreseményekről, a kártérí- tésre kötelezett személyekről, a kártérítési kö- telezettség ismertté válásáról, a kárösszeg ká- rokozó üzemben tartó által történt visszafize- téséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén,valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latbanigény érvényesíthető. |
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés („Szerződés”) megkötése a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben („Gfbt.”) megha- tározott kártörténeti nyilvántartásból („Kár- nyilvántartás”) való lekérdezéssel a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap kö- zötti időtartamon belül. Biometrikus aláírás rögzítése, tárolása és fel- használása az elektronikus formában kötött biztosítási szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása érdekében. Egyes biztosítási szerződések megkötése során az elektronikus formában kötött bizto- sítási szerződés megkötéséhez a Biztosító bi- ometrikus aláírást rögzít. A rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél az Biztosítóval kötött biztosítási szerződését biometrikus aláírással lássa el, amely fokozott biztonságú elektroni- kus aláírásként egyszerre teszi lehetővé az érintett azonosítását és részvételének igazo- lását biztosítási szerződés megkötésének fo- lyamatában, továbbá garantálja a jognyilat- kozat teljes bizonyító erejű magánokirati mi- nőségét. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vo- natkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötekezettséget a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 5. § (2) bek. keletkezteti. GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont és 9. cikk (2) bekezdés f) pont együttesen – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez fűződő érdeke képezi. | A kárnyilvántartó szerv nyilvántartása tartal- mazza a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kár- mentes időszakokról, az üzemben tartó ter- mészetes személy természetes személyazo- nosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve és lakcím) továbbá az üzem- ben tartóhoz kapcsolódó kártérítési kötele- zettséget kiváltó káreseményekről, a kártérí- tésre kötelezett személyekről, a kártérítési kö- telezettség ismertté válásáról, a kárösszeg ká- rokozó üzemben tartó által történt visszafize- téséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. Az érintett azonosítására szolgáló adatok (név, e-mail cím, egyedi azonosító), aláírás- kép, aláírás dinamikájával kapcsolatos infor- mációk, vagyis az érintett viselkedési jellem- zőire vonatkozó biometrikus adatok (a toll- vonás sebessége, a tollnyomás erőssége, a tollnak a levegőben elfoglalt pozíciója), az aláírandó dokumentum és annak lenyomata. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén,valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latbanigény érvényesíthető. A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Felhívjuk a figyelmet, hogy a vállalati ügyfelek értékesített csoportos biztosítások esetén a Biztosítottként megjelölt természetes személyek személyes adatait a Biztosító az egyéni ügyfelekkel megegyező adatvédelmi előírások betartása mellett kezeli.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
[14] Az adatfeldolgozók címzetti körök szerint (B.3.2. pont):
◼ belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók, elektronikus adatfel- dolgozó szolgáltatók,
◼ elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók
◼ informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,
◼ információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,
◼ kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,
◼ kárrendezés során eljáró magánnyomozók,
◼ kockázatelbírálásban és kárrendezés során eljáró orvosszakértők,
◼ kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelésbehajtók,
◼ vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,
◼ a Bit. szerinti biztosításközvetítők.
[15] A Biztosító harmadik országba az alábbi címzetti körnek továbbíthat adatot (B.3.2 pont):
◼ viszontbiztosítók,
◼ egészségügyi intézmények,
◼ egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,
◼ nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság.
[16] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhető- ségei (B.3.4. pont):
◼ cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.
◼ levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
◼ telefon: x00-0-000-0000
◼ telefax: x00-0-000-0000
◼ Internetes elérhetőség: xxx.xxxx.xx
◼ e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
[17] A hivatkozott KPM-BM rendelet ( E.1.7.2.1.pont):
◼ 1/1974. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés sza- bályairól
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C) UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A Biztosító díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a Szerződésben meghatározott jövőbeni Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Szer- ződésben meghatározott Biztosítási szolgáltatást teljesíti.
C.1. A SZERZŐDÉS ALANYAI
C.1.1 Biztosító
A Biztosító az UNIQA Biztosító Zrt. [1], amely a biztosítási díj ellenében kockázatokra fedezetet nyújt és a kockázatviselést követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezésekor a Szerződésben meghatározott Biz- tosítási szolgáltatások teljesítését vállalja.
C.1.2 Szerződő
Szerződő, minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi enge- délybe bejegyzett üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdo- nosa.
C.1.3 Biztosított
A gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet ve- zető személy.
C.2. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegy- zett üzemben tartójának, ennek hiányában tulajdonosának felelősségbiz- tosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gép- jármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személyt is. A biztosítást természetes
és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pót- kocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmo- toros kerékpárra és négykerekű segédmotoros kerékpárra (quad). Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzemben tartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
C.3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a Szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a Biztosító által a szerző- déskötés céljából meghatározott tartalommal a Biztosító vagy annak kép- viselője részére átadja.
Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a Biztosító díjtarifájának és/vagy a biztosítási feltételeknek a szerződés akkor is létrejön, ha a Bizto- sító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. A szerződés visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
A Biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjta- rifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, meg- határozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a Szerződő a kéz- hezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizen- ötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
Az elektronikus úton kötött szerződés is írásba foglalt szerződésnek minő- sül, ha azt az xxxxx.xx oldalon vagy alkuszon keresztül, az UNIQA Biztosító Zrt. értékesítési online felületén keresztül kötötték.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
⏵A biztosítási szerződés létrejötte
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.4. A SZERZŐDES HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
Az ajánlat a Szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egyoldalú nyi- latkozata. A Biztosító köteles a díjtarifájának, valamint a biztosítási feltéte- leinek megfelelő ajánlatot elfogadni, kivéve, ha a Biztosító a szerződés biz- tosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett. Ebben az esetben a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó, illetve a díjtarifától, vagy a biztosítási feltételektől eltérő aján- latot a Biztosító nem köteles elfogadni.
A Biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.
Nem jöhet létre szerződés, ha a Szerződő üzemben tartó által megadott adatok alapján a jármű a Belügyminisztérium által vezetett járműnyilván- tartásban nem beazonosítható.
Kivételt képeznek azok a járművek, amelyek nem szerepelnek a járműnyil- vántartásban (például segédmotoros kerékpárok, trolibusz, ideiglenes for- galmi engedéllyel rendelkező járművek), amelyek esetén a szerződés lét- rejön.
A szerződéskötés során a Szerződő által az ajánlatban rögzített adatok a vonatkozó jogszabályok által meghatározott közlési kötelezettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, va- lamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentéséért a Szerződő tartozik felelősséggel.
A Szerződő üzemben tartó köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden körülményt közölni a Biztosítóval, így különösen, ha korábban más Biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéssel, az előző Biztosító megnevezését és a köt- vényszámát, valamint a kártörténeti nyilvántartásban szereplő azonosító- számot, a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat elektro- nikus kommunikációról való megállapodás esetében az e-mail címét.
A Szerződő közlési kötelezettséggel kapcsolatos felelőssége abban az eset- ben is fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezűleg tölti ki.
A Biztosító jogosult az adatok ellenőrzésére. Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a Biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban fel- tüntetett adatok változását, így különösen:
◼ a Biztosított (Szerződő) nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszám- laszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását;
◼ jogi személy Szerződő egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
◼ a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
◼ a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, ha- gyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal);
◼ a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;
◼ a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
◼ a Biztosított gépjármű taxiként történő hasznosítását;
◼ azt a tényt, hogy a Biztosított jármű veszélyes anyagot szállít.
A Biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződés- ben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöt- tének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba tör- ténő bejegyzésének időpontjában kezdődik, ha a Szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A biztosítási szerződés létrejötte
⏵
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.5. A SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
A Biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határozatlan, vagy ha- tározott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjár- művek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, díjnemfizetés okkal újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyan- arra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díjfizetés történik.
A Gfbt.-ben meghatározott esetekben csak határozott tartamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási időszak megegyezik a kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartal- maz.
C.6. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
A Biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig
illeti meg a biztosítási díj.
A Biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki, és azt az adott biztosítási időszak alatt nem vál- toztathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a Szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapí- tandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére vissza- menőleges hatállyal.
A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tar- tamú szerződésre pedig a tartam kezdő napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartal- mazza.
Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtari- fánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a hon- lapunkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük.
Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából a társaságunk által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különb- ségtételt.
A határozatlan időre szóló biztosítás díját a Szerződő választása szerint biz- tosítási időszakonként egy összegben vagy negyedéves, féléves részletek- ben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, csoportos beszedési megbízással, folyószámláról átutalással, bankkártyával, vagy a Biztosító saját honlapján lévő fizetési rendszerén keresztül történhet. Csekkes díjfizetésnél csak éves díjfizetési gyakoriságot lehet választani.
A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a Bizto- sítót.
A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányá- ban az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. Az esedékes díjat a számviteli bizonylaton megjelölt határidőre, de legkésőbb az ese- dékességtől számított 60 napig meg kell fizetni. A határozott tartamú biz- tosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni. A Biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fizetését kérheti.
A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a Biztosító bankszámláján jó- váírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által történő lekönyvelése akár két munkanapot, csekken történő befizetés esetében három-négy munkanapot vehet igénybe!
Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a Biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszó- lítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyide-
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
⏵A Szerződés tartama, a biztosítási időszak
⏵A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Részleges díjfizetés esetén, ha a kifizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szű- nik meg.
A Bztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak értesítést küld.
A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a Szerződő jogszabályban rögzített kötelessége, még abban az esetben is, ha a Biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. Mindezekből következően, ha a csekkes díjfizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott idő- szakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem ér- kezett meg részükre, a vitás esetek elkerülése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy online díjfizetés) vá- lasztják, emellett pedig megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a Biztosító részére.
Lehívással történő díjfizetés esetén kérjük, mindig gondoskodjon arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének.
C.7. FEDEZETLENSÉGI DÍJ
Az üzemben tartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fede- zetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folytató Biztosító kockázatviselése nem állt fenn. A fedezet- lenségi díj kiszámítása során a Biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés időtartamára.
Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a Biztosító
– kizárólag indokolt esetekben – részletfizetési lehetőséget nyújthat.
A fedezetlenségi díjat azon Biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzem- ben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fede- zetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meghirdetett és arra az időszakra vonatkozó díj- tarifát kell alkalmazni.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befizetést követően társaságunk először a szerződésen lévő fedezetlenségi díjat számolja el.
C.8. BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a követ- kező biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosí- tási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szerződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosí- tási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő biztosítási idő- szakban vehetők figyelembe a díjszámítás során. A Biztosító a Szerződőt a biztosítási időszak utolsó napját megelőző legalább 50 nappal írásban ér- tesíti a biztosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a Szerződő a díjmó- dosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási időszak végére felmond- hatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosításnak megfelelően marad hatályban.
Ha a Szerződő megsérti a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségét, a Biztosító jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, a Szerződő üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetének hatályával módosítani a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa sze- rint.
Ha a Biztosító a szerződés díját a fentiek alapján módosítja, akkor erről a szerződő üzemben tartót értesíti. A szerződő üzemben tartó a díjkülönbö- zetet a Biztosító közlésétől számított 30 napos időtartamon belül köteles megfizetni. Amennyiben a díjkülönbözet megfizetése a módosítás napjától számított 15 napon belül nem történik meg, a Biztosító fizetési emlékez- tetőt küld a Szerződő üzemben tartó részére. A fizetési határidő a szerző- désben rögzített díjesedékesség időpontját nem érinti. Amennyiben a kü- lönbözetet a Szerződő nem fizeti meg, a szerződés a 30 napos időtartam elteltét követő napon, az első díj esedékességétől számított 60. napnak megfelelő hatállyal, vagy – ha az esedékes díjat részben megfizették, akkor 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartamnak megfelelően –, a díj- rendezettség napjának hatályával megszűnik.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.9. BONUS-MALUS BESOROLÁS MIATT BEKÖVETKEZETT MÓDOSÍTÁS
A Biztosító a szerződést a kármentes időszak, a kárkifizetéssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus vagy malus osztályba. A Biz- tosító a besorolásnál az előző időszak kártörténeti besorolását, a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam (megfigyelési időszak) kártörténeti adatait, továbbá a külföldről hozott ká- relőzményi igazolásokat veszi figyelembe.
Szerződéskötéskor a Biztosító, a Szerződő által megadott adatok alapján a kártörténeti nyilvántartásból ellenőrzi a a díjtarifa szerinti korrekciós ténye- zőként is figyelembe vehető és a bonus-malus besoroláshoz szükséges ada- tokat. A Biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15–30. napig a szer- ződéskötéskor megadott forgalmi rendszám, a megszűnt szerződést kezelő Biztosító neve és a biztosítási kötvényszáma alapján a kártörténeti nyilván- tartásból lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat, és ennek megfele- lően 45 napon belül visszamenőleges hatállyal megállapítja a szerződés végleges besorolását.
Ha a Szerződő közlése alapján a besorolásához szükséges adatok a kárnyil- vántartásban a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig, illetve ezt kö- vetően a biztosítási időszak kezdetét követő 60 nap elteltével sem beazo- nosíthatóak, erről a Biztosító 15 napon belül tájékoztatja. A Biztosító a 60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kez- detére visszamenő hatállyal A00 osztályban állapítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld a Szerződőnek. Ha a Biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges ada- tok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érin- tett biztosítási időszak Biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
A végleges besorolást bejegyzi a kárnyilvántartásba, és a besorolás eltér az ügyfél által megadottól, akkor részére erről tájékoztatást küld.
C.10. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
C.10.1 Díjfizetési kötelezettség elmulasztása
Ha a Szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül a Biztosító fizetési felszólítása el- lenére sem fizeti meg, a szerződés és a Biztosító kockázatviselése a 60. napon megszűnik.
Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzem- ben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a Biztosítónál kötheti meg, ahol a szer- ződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében a Szerződő bizto- sítási év közben ilyen módon nem válthat Biztosító társaságot.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha szerződése díjnemfizetés miatt meg- szűnt, köteles az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, az esetleges fedezetlenségi díjat és a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vo- natkozásában a türelmi időre járó díjat a szerződés újrakötése alkalmával, a szerződéskötéssel egy időben megfizetni.
C.10.2 Érdekmúlás
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő ki- vonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszál- lása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Az üzemben tartó halála esetén azonban a szerződés leg- később a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől szá- mított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a Biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.
A szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén a Biztosító kockázatvi- selése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel vég- leges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó szemé- lyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegy- zett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szű- nik meg. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással tör- ténő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szű- nik meg.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.10.3 Külföldi nyilvántartásba vétel
Ha a Biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, megszűnik a szerződés.
C.10.4 A határozott tartam lejárta
A határozott időtartamra kötött szerződés és a Biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott biztosítási időtartam elteltével minden to- vábbi intézkedés nélkül szűnik meg.
C.11. A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE
C.11.1 Rendes felmondás (évfordulóra történő felmondás)
A Szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést indoklás nélkül felmondhatja, illetve a Biztosító a szerződés felmondására nyilatkozatot tehet. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő fel- mondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a Biztosító koc- kázatviselése. A felmondás, illetve a Biztosító felmondási nyilatkozata akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
C.11.2 Közös megegyezés
A biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is megszüntethető.
C.12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK TELJESÍTÉSE
A Biztosító a bejelentett igény alapján köteles a szolgáltatást teljesíteni, a szolgáltatás elbírálásához szükséges utolsó dokumentum kézhezvételétől számított 15 napon belül, amennyiben a jogalap fennáll és az összegsze- rűség megállapítható, vagy annak elutasításáról indoklással együtt írásban tájékoztatást küld. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentu- mokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló doku- mentumok alapján bírálja el.
A Biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló tör- vény előírásainak megfelel.
Biztosító a kifizetést forintban teljesíti. Devizában felmerült számlával iga- zolt költség esetén a Biztosító a számla kiállításának napján érvényes MNB középárfolyamon váltja forintra az összeget.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
⏵A biztosító szolgáltatásának teljesítése
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű Biztosítottjainak egymással szembeni igényé- ből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletke- zett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészség- ügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszünteté- sét célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül –munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében ke- letkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos ál- lagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
D) Különös Szerződési Feltételek („KSZF”)
D.1. A GÉPJÁRMŰFLOTTÁRA KÖTÖTT SZERZŐDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a Szerződő felek az e törvény- ben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
A Biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A Biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
A Biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy– a meg- hirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatá- rozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ hon- lapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető. A biztosító a közbe- szerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflottára kötendő szerző- désre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a
(3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától..
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
⏵Különös Szerződési Feltételek
⏵A gépjárműflottáta kötött szerződésre
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
E) A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Jelen fejezet tartalmazza a Szerződés azon rendelkezéseit, melyek a szoká- sos szerződési gyakorlattól, korábban a felek között alkalmazott kikötések- től, illetve a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
◼ Felek közötti kapcsolattartásra és jognyilatkozatokra vonatkozó rendel- kezések (A.2. pont): A Felek a kapcsolattartásra és jognyilatkozatokra vo- natkozó rendelkezések értelmében e-mailben is kommunikálhatnak egy- mással a A.2.pontban rögzítettek szerint
◼ Adatkezelés, adatvédelemre vonatkozó rendelkezések (A.4. pont)
◼ Az egyoldalú módosítás lehetőségére vonatkozó rendelkezések (A.5.pont)
◼ Teljességi záradék alkalmazása (A.8. pont)
◼ Szankciós korlátozási és kizárási záradák (B.8. pont)
◼ A biztosítási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések (C.6. pont)
◼ A kárrendezéshez benyújtandó dokumentumok meghatározása (5. számú Függelék)
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
⏵A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól
lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
1. számú Függelék
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések A törvény hatálya
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, to- vábbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kö- telező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belé- pésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő rész- vételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártala- nítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szerve- zet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kár- nyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben sza- bályozott tevékenységére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nem- zeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodások- ból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a meg- állapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény- ben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategórián- ként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gép- járműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
6/A. e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű fele- lősségbiztosítási káresemények bejelentésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, kivételével
– díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlen- ség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meg- határozott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ide- iglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négy- kerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javí- tást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gép- jármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradvány- értékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosí- tott gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerék- pár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt köz- úton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportren- dezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonat- kozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának nap- jáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alap- jául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség té- nyét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyek- nek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdeké- ben adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és
peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban mű- ködő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemelte- tésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és fi- nanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszá- molás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gép- járművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biz- tosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzem- ben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott kor- látozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az is- meretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meg- határozott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvál- lalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének el- maradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e tör- vényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a ható- sági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő ható- sági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.
§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy sze- mély, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelős- ségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási fel- adatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruhá- zása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tag- állam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett te- lephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megálla- podás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban meg- követelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű ha- tósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz- szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye talál- ható;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban ré- szes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelke- zési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, mely- nek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyi- ben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási iga- zolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szer- ződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó szá- mára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősség- biztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszer- hez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet iga- zolásául elfogadják.
3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-köve- telés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő. 3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a további- akban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott ösz- szeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a követ- kező milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köte- les – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szer- ződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű for- galomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt ér- demlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e tör- vény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatáro- zottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszű- nését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó sze- mélye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a bizto- sítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes el- járásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban ho- zott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalom- ban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességé- nek időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró ha- tározat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban,
amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelen- tette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű ren- deltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartó- jának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifá- jának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott ösz- szeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kez- detét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől szá- mított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő fel- mondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszű- nését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem kö- teles elfogadni.
6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti mó- dokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján uta- síthatja el.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályo- sulásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalom- mal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási fel- tételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szer- ződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerző- dés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzem- ben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat té- nyére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendel- kezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (bizto- sítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alap- ján – elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben meg- érkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – xxxxx, nemperes eljá- rásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon követ- kezik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogo- sultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nempe-
res eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpont- ként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon ér- dekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdon- jogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jog- szabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba be- jegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba tör- ténő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett bizto- sítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rend- számtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyil- vántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a fel- adatai ellátása során figyelembe vesz.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a ha- tósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzem- ben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel vég- leges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének ki- vételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazha- tók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatko- zóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló ok- irat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj meg- állapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapí- tott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási idő- szak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében megha- tározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a te- vékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nél- kül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással
– új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés koc- kázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a
(2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés meg- kötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. § Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e tör- vényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszű- nését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosí- tási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján ala- kítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meg- határozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnö- kének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meg- hirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MA- BISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghir- detett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és faj- táitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflot- tára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosí- tott személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió- kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak meg- felelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető köve- teléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költ- ségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamato- kat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkár- tyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a ma- gyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősség- biztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meg-
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
határozott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezett- sége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek mi- nősül.
14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult meg- alapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)–(2) bekezdésében meg- határozott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kár- térítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási ösz- szeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifi- zetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagysá- gát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve sze- mélyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvénye- síthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekez- désekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget vissza- követelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehe- tőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) be- kezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez ké- pest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újra- felosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó in- tézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletke- zett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állag- rongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként ke- letkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), to- vábbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmá- nyok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szer- ződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfor- dulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában ren- delkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekez- dés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a
23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, vala- mint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfe- lelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzem- ben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság ke- letkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de leg- korábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hi- ányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés lét- rejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) fel- tétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlat- tételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő rész- vétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – idő- pontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással tör- ténő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes el- járásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban ho- zott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, fel- téve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése ese- tén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatvi- selése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügye- leti tájékoztató közzétételének napja.
Díjfizetés
20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj- részlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás ese- tén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályvál- tozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj tel- jes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szer- ződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megálla- pított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedé- kességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre tör- ténő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől szá- mított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonat- kozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés
– amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzem- ben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szer- ződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatko- zásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – ameny- nyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vo- natkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és be- szedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést kö- vetően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjta- rifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat be- szedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint ki- számított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos
határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettsé- gének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendel- kezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre szá- mított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, to- vábbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fe- dezetlenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak sze- rint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékű külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, ki- véve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés meg- kötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének meg- sértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló köz- lési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján al- kalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meg- határozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnö- kének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meg-
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
hirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MA- BISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghir- detett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folya- matosan hozzáférhetővé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcso- latban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szer- ződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempont- ból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés sze- rint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgál- tatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben em- lített információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés cél- jából kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jog- szabály kifejezetten lehetővé teszi.
A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis 24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meg- határozott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés
i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.
(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.
(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adatköröket tar- talmazza:
a) a szerződések és a részkárok azonosítói,
b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg tí- pusú jellemzők,
c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díjhirdetéshez szükséges biz- tosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, össze- sített szerződés- és káradatokat igényelhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített for- mában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek maradjanak a bizto- sításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon le- hetővé.
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a követ- kezőkre terjed ki:
a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg tí- pusú jellemzők,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekér- dező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
Bonus-malus rendszer
25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvez- ményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötele- zettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fize- tésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kár- történeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Szünetelés
26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gép- járművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatal- ból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes ki- vonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás té- nyéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfe- lelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját kö- vető napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szüne- telés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől szá- mított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás követ- kezményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szer- ződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szüne- telésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kár- rendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üze- meltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződéssze- géssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető to- vábbi kártérítési igényét.
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szer- ződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójá- val szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendel- kező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben
a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyé- től) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a hely- színen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körül- ményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szer- vezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működtetője részére, a levele- zőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbizto- sítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. bizto- sítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomász- szerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a ká- resemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosí- tóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a ká- reseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult
– a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján
– a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzem- bentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a bizto- sító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezé-
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
sétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla keze- lőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31.
§-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez tör- ténő beérkezésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káre- seménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondos- kodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a
(3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kárta- lanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jo- gosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem ren- delkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a ha- zaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárkép- viselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének
a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.
31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképvi- selő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrende- zéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény be- nyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes kö- vetelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított fele- lősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mér- ten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a bizto- sítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárkép- viselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kárté- rítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadá- sát, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a káro- sultnak megfizetni.
32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének fel- tétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyag- költségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírása- inak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyi- ben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) be- kezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár ese- tén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás idő- pontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát. 32/B. §
Törvényi engedmény
33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Visszkereset
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hát- rányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biz- tosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrá- nyosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendel- kezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen sze- mélynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból fel- tételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgálta- tások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási esemény- nyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés
g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
2. számú Függelék
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes mi- niszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és ha- tásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meg- határozott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai 1.§ E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség té- nyére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gép- jármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté vá- lásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kárté- rítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dá- tuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősség biztosítási szer- ződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2.§ (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, au- tóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az újbizto- sítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti továbbikorrekciós tényezőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szer- ződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3.§ (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződ- nek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolása szer- ződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonat- kozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan hasz- náló által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4.§ (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osz- tályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével lét- rejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és
(5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekez- désében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosításifedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonat- kozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezett- sége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül fi- gyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozógépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződés- sel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt meg- szűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a meg szűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gép- jármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kár- térítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5.§ (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30.nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus beso- rolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzem- ben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszerazonosító szám alapján végzi a beazo- nosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyil- vántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti ada- tok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meg- állapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vissza menő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus- malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolás- tól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szük- séges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilván- tartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tar- tónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét kö- vető 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem bea- zonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vissza menő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tar- tónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedve- zőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szer- ződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek követ- keztében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
5/A.§ Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartal- mazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt –
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus- malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások ki- adásának szabályairól valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szer- ződés be azonosításához és besorolásához szükséges adatok később ren- delkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére vissza- menő hatállyal megállapítani.
6.§ (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tar- talmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő idő- tartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
7.§ (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés ki- fizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfi- zette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítésiösz- szeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvénye- sítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kár- térítés kifizetést kell figyelembe venni.
8.§ (1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén – megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tásról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nél- kül a biztosító is kiadhatja.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
3. Záró rendelkezések
9.§ E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10.§ A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.)PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) be kezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jétmegelőzően beérkezett.
11.§ E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kö- telezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i2009/103/EK euró- pai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének valómegfelelést szolgálja.
12.§ E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII.14.) NGM rendelet (a to- vábbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló – a szerződés beazonosítá- sához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződé- sek esetében is alkalmazni kell.
Kiinduló osztály | A megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Kiinduló osztály | A megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
40 | |||||
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gépjárművek,
továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
3. számú Függelék
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
69. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az igazságügyi és ren- dészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott, a kötelező felelősség- biztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközök a következők:
a) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama során, vala- mint határozatlan tartamú szerződés esetén a kockázatviselés időtar- tama feltüntetésének hiányában a kockázatviselés kezdő napjától szá- mított 60 napig, vagy
b) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat – az okirat szerinti kockázatviselés leteltét követően vagy a kockázatviselés tartamának feltüntetése hiányában – az adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás fel- adóvevénnyel (a továbbiakban: feladóvevény) vagy a díjfizetési bizony- lattal együtt, vagy
c) a 2. számú mellékletben meghatározott igazolás, vagy
d) a Gfbt.-ben meghatározott zöldkártya.
(2) 1 A biztosító a kockázatviselést tanúsító, az (1) bekezdésben meghatá- rozott valamely igazolóeszközt gépjárművenként egyedileg előállítja, és a kockázatviselés teljes időtartamára – késedelmes díjfizetés esetén a kése- delemre való tekintettel –, akár a biztosításközvetítői tevékenysége kereté- ben eljáró függő vagy független biztosításközvetítő közreműködésével az üzemben tartó rendelkezésére bocsátja. A rendelkezésre bocsátás történhet papír alapon vagy – erre vonatkozó megállapodás alapján – az igazolóesz- köz elektronikus képi formájának elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátásával.
(2a) 2 A zöldkártya mint igazolóeszköz elektronikus képi formájának az üzemben tartó részére elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátása esetén a biztosító és a közreműködő biztosításközvetítő felhívja az üzemben tartó figyelmét arra, hogy a zöldkártya kizárólag zöld papírra nyomtatva alkalmas a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének iga- zolására. Az üzemben tartó kérése alapján a biztosító a zöldkártyát az elekt- ronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja.
(3) Késedelmes díjfizetés esetén, ha az üzemben tartó a díjfizetést megfe- lelő módon igazolja, a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott kötele- zettségének – az igazolást követően – haladéktalanul köteles eleget tenni.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő feladóvevény vagy díjfizetési bi- zonylat abban az esetben fogadható el – a biztosítást igazoló okirattal együtt – igazolóeszközként, ha az azokon feltüntetett adatokból egyértel- műen megállapítható a díjfizetéssel rendezett díjfizetési időszak.
(5) Határozatlan tartamú szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítást igazoló okirat, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladóvevény, díjfizetési bizonylat az azokon feltüntetett, díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig, de az időszak végére történő felmondás esetén leg- feljebb a biztosítási időszak (évforduló) végéig tanúsítja a kockázatviselés fennállását.
(6) Határozott tartamú szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítást igazoló okirat a kockázatviselést a tartam során, annak záró nap- jáig tanúsítja.
2. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
2. számú melléklet a 34/2009. (XII.22.) PM rendelethez
Igazolás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
Szerződő üzemben tartó adatai:
Neve (megnevezése): Lakcíme (székhelye): Születési helye és ideje: Anyja neve: Gépjármű adatai:
Hatósági jelzés (forgalmi rendszám), ennek hiányában egyedi azonosító: Gépjármű gyártmány és típus: Biztosításra vonatkozó adatok:
Biztosító megnevezése: Biztosító címe: Biztosítást igazoló okirat (kötvény) száma:
Kockázatviselés kezdete: Kockázatviselés vége:
Díjfizetés rendezve: -ig
Határozatlan tartamú szerződés esetén a díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig, de az időszak végére történő felmondás esetén legfeljebb a biztosítási időszak (évforduló) végéig áll fenn a kockázatviselés.
A jelen igazolás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján került kiállításra a kötvénynyilvántartó szerv irányában fennálló
értesítési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Kelt:
biztosító
1. számú melléklet a 34/2009. (XII.22.) PM rendelethez
Az igazolóeszköz kötelező tartalmi elemei
– a biztosítás megnevezése: kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás;
– a szerződő üzemben tartó neve (megnevezése), lakcíme (székhelye), születési helye és ideje, anyja neve;
– a biztosító megnevezése, székhelye;
– a gépjármű
hatósági jelzése (forgalmi rendszáma), ennek hiányában egyedi azonosítója,
gyártmánya és típusa;
– a biztosítást igazoló okirat száma;
– a kockázatviselés kezdete és határozott tartamú szerződés esetén annak záró napja;
határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási évforduló;
– a díjfizetés gyakorisága
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
A jogszabályi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
4. számú Függelék
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
69. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénz- ügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. ren- delet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a követ- kezőket rendelem el:
1. § (1)1 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 5. pontjában szereplő díjtarifa kialakí- tásának, valamint a 22. § (7) bekezdésében meghatározott fedezetlenségi díj tarifája megállapításának alapjául szolgáló gépjármű-kategóriákat e ren- delet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Gfbt. kártörténeti nyilvántartásában az 1. számú mellékletben meg- határozott gépjármű-kategóriákat kell alkalmazni.
(3) A 2011. évre és az azt követő évekre vonatkozó díjtarifát, valamint a fedezetlenségi díj 2011. évre és az azt követő évekre vonatkozó tarifáját az
1. számú mellékletben meghatározott gépjármű-kategóriánként kell meg- hirdetni.
2. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet a 20/2009. (X. 9.) PM rendelethez
Gépjármű-kategóriák
Személygépkocsik
(M1 gépjármű-kategória)
◼ 37 kW teljesítményig
◼ 38 kW-tól 50 kW teljesítményig
◼ 51 kW-tól 70 kW teljesítményig
◼ 71 kW-tól 100 kW teljesítményig
◼ 101 kW-tól 180 kW teljesítményig
◼ 180 kW teljesítmény felett
Motorkerékpárok
(L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
◼ 12 kW teljesítményig
◼ 13 kW-tól 35 kW teljesítményig
◼ 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
◼ 70 kW teljesítmény felett
Autóbuszok
(M2, M3 gépjármű-kategória)
◼ 10-től 19 férőhelyig
◼ 20-tól 42 férőhelyig
◼ 43-tól 79 férőhelyig
◼ 80 férőhelytől
Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)
Tehergépkocsik
(N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
◼ 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig
◼ 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig
◼ 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
Vontatók
(N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
◼ 0,75 t megengedett legnagyobb össz- tömegig
◼ 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig
◼ 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
Mezőgazdasági vontatók
(T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)
Lassú járművek Munkagépek
(S1, S2 gépjármű-kategória)
Segédmotoros kerékpárok
(L1e, L2e gépjármű-kategória)
Négykerekű segédmotoros kerékpárok
(L6e gépjármű-kategória)
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén
az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Az UNIQA Biztosító Zrt. a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbiakban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:
5. számú Függelék
Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek
– baleseti bejelentő
– károkozói nyilatkozat
– kárbejelentő
– a kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
– tanúk nyilatkozatai
– bankszámlaszám
– ügyfél elérhetősége
– nyilatkozat előzménykéréshez
– gépjármű adatlap
Jogalap igazolására alkalmas iratok
– ittassági nyilatkozat
– szakhatósági iratok
– tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– tűzvizsgálati jelentés
– rendőrségi igazolás
– rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyve
– rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve
– rendőrségi határozat
– vádirat
– vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
– bírósági határozat
– vezetői engedély
– felelősség elismerő nyilatkozat
– tachográf adatlap
Tulajdonjog vagy kártérítésre jogosultság igazolására alkalmas iratok
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
– egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
– készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– hagyaték-átadó végzés
– öröklési bizonyítvány
– tulajdoni lap
– gyámhatósági rendelkezés
– lemondó nyilatkozat
– meghatalmazás
– bank, pénzügyi finanszírozó, hitelező nyilat- kozata, meghatalmazása
– átruházó nyilatkozat
– engedményezési szerződés
– azonosítási adatlap
– orvosi zárójelentés
– halott-vizsgálati bizonyítvány másolata
– a halotti anyakönyvi kivonat másolata
– a halál, illetve a baleset közelebbi körülmé- nyeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
– orvosi lelet
– ambuláns kezelőlap
– igazolólap gépjármű balesetből adódó keresetveszteség rendezéséhez
– adásvételi szerződés
– forgalmi engedély
– törzskönyv
– aláírási címpéldány
– tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
– üzembentartói szerződés vagy okirat
– munkáltatói nyilatkozat
– közjegyzői okirat
– építési engedély
– építési napló
– tervdokumentáció
– költségkimutatás
– bérleti vagy lízingszerződés
– szerződés gépjármű kölcsönadásról
– forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített forgalmi engedély, illetve törzskönyv)
– bontási igazolás
– a sérült vagyontárgy tulajdonjogát, a kártérí- tésre jogosultságot igazoló dokumentumok
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Kár összegének igazolására alkalmas dokumentumok
– javítási árajánlat
– javítási számla
– kereskedői ajánlat maradványértékre
– bizonylat maradvány értékesítéséről
– garanciajegy
– munkalap
– fotó
– értéklista
– ingósági kárlista
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– adóbevallás a szükséges tartalommal
– egyszerűsített éves beszámoló
– eredmény-kimutatás, mérleg
– tárgyi eszköz-nyilvántartás
– egyéb könyvelési iratok
– költségkimutatás
– menetjegyek
– útnyilvántartás
– menetlevél
– fuvarlevél
– szervizkönyv
– szállítási számla
– gépkocsi tárolási számla
– keresetveszteséget igazoló iratok
– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása
– orvosi kezeléssel kapcsolatos költségek igazolása
– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsola- tos költségek igazolása
– rehabilitációs költségek, gyógyászati segéd- eszközök számlái
– a vagyoni és nem vagyoni károk mértékét igazoló egyéb okiratok
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: +36 1/20/30/00 0000-000 · Fax: x00 0 0000-000
E-mail: xxxx@xxxxx.xx · xxx.xxxxx.xx 2021. 07./102