KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

2002. évi

……………………………… RT.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

módosításokkal egységes szerkezetben

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ‌

A szerződő felek a Kollektív Szerződéssel (továbbiakban: KSZ) a Munka Törvénykönyvében (továbbiakban: MT) meghatározott keretek között szabályozzák a munkáltató és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit.

1.1 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK CÉLJA ‌

A többször módosított 1992. évi XXII. tv., az új MT a piacgazdasági követelményeknek megfelelően új szemléletű szabályozást biztosít, melyben jelentősen megnő a felek szerződési szabadsága. Az MT diszpozitív rendelkezései és az a tény, hogy az MT-hez nem készült végrehajtási jogszabály, korábbinál lényegesen nagyobb szerepet adnak a kollektív megállapodásoknak.

A MT szerint az egyes gazdasági társaságoknál megtartandó Üzemi Tanács választásokon kialakuló erőviszonyoknak megfelelően a dolgozókat képviselő szakszervezet(ek) és a munkáltató között új KSZ megkötése szükséges, melyben részletezik az együttműködési eljárás szabályait, a kártérítési felelősség kérdését is.

Az új szerződés(ek) megkötéséig, elsősorban a munkavállalók érdekeinek védelmében indokolt az MT (változó) előírásainak megfelelően módosított KSZ hatályban tartása.

Az MT-vel azonos szövegű előírásokat nem részletezi a KSZ.

A munkáltató(k) e szerződésmódosítás során kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy az MT előírásainak megfelelően az ÜT választások feltételeit biztosítja(k).

1.2 SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ‌

A KSZ módosítására irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza.

A KSZ-t módosítani kell, ha előírásai a jogszabályokban foglalt kötelező rendelkezésekkel ellentétesek.

1.3 SZERZŐDÉS SZEMÉLYI HATÁLYA ‌

A szerződés hatálya a ………………………….. Rt-n belül a szerződést aláíró munkáltatóra és a vele munkaviszonyban álló minden dolgozóra mint munkavállalóra kiterjed.

A munkavállalók nevében a KSZ-t elfogadó dolgozói nagygyűlésen kapott felhatalmazás szerint a ………………………. Szakszervezet Rt.

alapszervezete jár el.

1.4 MUNKÁLTATÓI JOGKÖR ‌

A munkáltatói jogok gyakorlását a Szervezeti Szabályzat tartalmazza.

1.5 SZAKSZERVEZET JOGKÖRE ‌

MT. l9.§

A munkaszervezeten belül érdekvédelmi szervezetet lehet létrehozni, mellyel a munkáltató köteles együttműködni.

A munkáltató biztosítja a törvényben előírt működési feltételeket és a tisztségviselők védelmét.

A szakszervezet kérésére a munkáltató köteles tájékoztatást adni a munkaviszonnyal, valamint a dolgozók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban.

A szakszervezet ellenőrizheti a munkakörülményekre vonatkozó előírások betartását.

A szakszervezet jogosult a jogellenes munkáltatói intézkedéssel szemben kifogást (vétót) emelni.

1.6 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ‌

Mindkét fél (munkáltató és szakszervezet) kifejezi együttműködési készségét, és kijelenti, hogy a másik fél kérésére 10 napon belül – bármely kérdésben – az egyeztetési eljárást megkezdik.

2. MUNKAVISZONY ‌

2.1 VÁLTOZÓ MUNKAHELY ‌

A munkaszerződések változó munkahelyre szólnak.

A dolgozók Budapest területén kívüli munkavégzésre is beoszthatók, velük egyetértésben.

2.2 PRÓBAIDŐ ‌

MT.81.§

A munkáltatónál munkaviszony létesítésekor 30-90 nap próbaidő köthető ki a munka-szerződésben rögzítve.

2.3 FELMENTÉS A MUNKA ALÓL ‌

MT.93.§

A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A munkáltató egyéni elbírálás alapján ettől kedvezőbb mértékben eltérhet.

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.

2.4 FELMONDÁSI IDŐ ‌

MT.92.§

A felmondási idő a besorolási kategóriától és a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően naptári napokban meghatározva a következő:

Besorolási kategória	Vezetők	Szellemi foglalkozású alkalmazottak		Ügyviteli alkalmazottak	Fizikai munkások
Besorolási kategória kódja	11, 12	33-38	31, 32	41, 42	51-56
Munkaviszony- ban töltött idő (év)	Felmondási idő (napok száma)
0-3	80	70	40	30	30
3-10	100	90	60	50	50
10-20	110	100	80	70	70
20-	130	120	100	90	90

A felmondást – bármely fél kezdeményezi – írásba kell foglalni. A felmondási tilalmakat az MT 90. §-a tartalmazza.

A felmondási idő megállapításnál az 1992. július 1-je előtti munkaviszonyt mindaddig figyelembe kell venni, amíg az áthelyezéssel keletkezett (MT 209.§)

2.5 RENDKÍVÜLI FELMONDÁS ‌

MT. 96 §

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a.) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b.) olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

2.6 ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK ‌

A munkáltatónál munkát vállalóknak erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. A munkavállalók kötelesek a belépés előtt előzetes orvosi vizsgálaton résztvenni.

2.7 KIRENDELÉS ‌

MT. 106 §

A munkavállaló kirendelése a munkáltatók közti megállapodás alapján egy év időtartamra is szólhat.

3. MUNKAVÉGZÉS ‌

3.1 MUNKAHELYEN VALÓ MEGJELENÉS ÉS TARTÓZKODÁS ‌

MT. 103.§

A munkáltató minden dolgozója köteles a rávonatkozó munkaidő-beosztás szerinti időpontban munkahelyén munkaképes állapotban megjelenni, munkát végezni. Ezt a munkáltató ellenőrizni jogosult. A munkavállalónak a munkavégzési kötelezettség alóli mentességére az MT 107. §-a az irányadó.

3.2. FŐÁLLÁSÚ ÉS FŐÁLLÁSON KÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE ‌

MT. 108.§

Dolgozóink – a főfoglalkozás mellett – munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb viszonyban sem folytathatnak olyan tevékenységet, amely bármely relációban, vagy módon a munkáltató gazdasági, piaci, külkereskedelmi érdekeivel ellentétes, annak szerződéses kapcsolatait sérti, vagy veszélyezteti, illetve üzleti titkaival való visszaélést eredményez. Munkavállaló további munkaviszony (vagy munkavégzésre irányuló jogviszony) létesítési szándékát 8 nappal előbb köteles a munkáltatónak bejelenteni. A munkáltató a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, ha az jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.

4. MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ ‌

4.1 MUNKAIDŐ MÉRTÉKE ‌

MT. 117.§

4.1.1 Általános munkarend

A munkaidő napi 8 óra, amely tartalmazza a 20 perces ebédidőt is. A heti munkaidő keret 40 óra.

Munkarend

hétfő – csütörtök: 8.00 – 16.30

péntek: 8.00 – 14.00

Ettől eltérő egyedi engedélyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója adhat.

A változó munkarendben foglalkoztatottak munkaidő-beosztását a Munkaszerződés mellékletét képező Munkaköri leírás tartalmazza.

A Kereskedelmi Igazgatóságon a napi munkaidő csúsztatott munkarendben:

–kereskedők és raktárosok 8.30-17.00

– munkatársak 8.30-16.30

4.1.2 A fizikai állomány munkarendje:

– Diszpécserek folyamatos munkarendje 6.00-18.00

18.00-6.00

A kétszer 12 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A 24 órás szolgálatot 72 óra pihenőidő követi

– Egyéb munkakörben dolgozók az általános munkarend szerint.

A napi beosztású munkarendet hetente közli a munkáltató.

4.1.3 Évközi munkarend

2002-ben az áthelyezett ünnepnapi és decemberi munka a következő: augusztus 9. (péntek) teljes

augusztus 10. (szombat) pénteki augusztus 19. (hétfő) pihenő nap december 24. (kedd) pihenő nap

december 27 (péntek) teljes december 28. (szombat) pénteki

2002-ben a december 23-án és 30-31-i munkanapon (3 nap) a dolgozók szabadságot kötelesek kivenni (ahol a helyi munkáltató ezzel ellentétes döntést nem hoz).

4.2 MUNKAKÖZI SZÜNET ‌

MT. 122.§

A munkaközi szünet időtartama 20 perc, amit a munkaidő megszakításával lehet kiadni.

A munkaközi szünetet a telephelyen kell eltölteni.

4.3 SZABADSÁG ‌

MT. 130-137. §

4.3.1 Szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, amely alap és pótszabadságból állhat. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:

– keresőképtelenséget okozó betegség

– szülési szabadság

– 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első éve

– 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság

– tartalékos katonai szolgálat időtartamára,

– minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre átlagkereset, illetve távolléti díj jár.

Az alapszabadság évente 20 munkanap, amely az életkorral növekszik:

betöltött életkor	szabadság (munkanap)
24	20
25–27	21
28–30	22
31–32	23
33–34	24
35–36	25
37–38	26
39–40	27
41–42	28
43–44	29
45	30
4.3.2 Pótszabadság jár

– a fiatalkorú munkavállalónak 5 munkanap 18. életévének betöltéséig,

– a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek gyermeke 16 éves koráig a munkavállaló nyilatkozata alapján

1 gyermek után 2 munkanap

2 gyermek után 4 munkanap kettőnél több gyermek után 9 munkanap

– a vak dolgozónak 5 munkanap

A szabadságot esedékességének évében ki kell adni. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 31-ig adja ki. Az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

4.3.3 Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti – orvosilag igazolt - keresőképtelenség idejére évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

A betegszabadság időtartamára távolléti díj jár.

4.4 EGYÉB MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNYEK ‌

MT.138-140.§

Fizetés nélküli szabadságot a közvetlen munkahelyi vezető javaslatára a munkáltató engedélyezhet.

A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani:

– a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik (súlyosan beteg esetén tizedik) életévéig

– a gyermek betegsége esetén otthoni ápolásra a gyermek 10 éves koráig, a betegség tartamára

– közeli hozzátartozó személyesen végzett tartós ápolására legfeljebb két évre, amennyiben az ápolásra szoruló személy kezelő orvosa igazolja az ápolás indokoltságát

– magánerőből történő saját lakás építéséhez egy évre.

Szülési szabadság (24 hét) illeti meg a terhes, illetve szülő nőt.

A dolgozó nőnek a szoptatás első 6 hónapjában kétszer 1 óra, a kilencedik hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár naponta.

A munkáltató köteles a szakszervezeti tisztségviselője számára – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 órára – munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény tartamára átlagkeresete jár. A szakszervezeti tisztségviselők továbbképzésére évente minden 10 tag után 1 nap rendkívüli fizetett szabadság jár. (MT. 25.§)

Az iskolai rendszerű képzésben igazoltan résztvevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához – az MT 115.§-ban meghatározott – szükséges szabadidőt (fizetés nélkül) biztosítani.

5. A MUNKA DIJAZÁSA ‌

MT. 141-143.§

5.1 MUNKABÉR ÉS MÁS DÍJAZÁSOK ELSZÁMOLÁSA, KIFIZETÉSE ‌

5.1.1 Jövedelem szabályozás

A munkaszerződés részét képező jövedelmi megállapodás az 1. sz. melléket szerinti besoroláshoz alkalmazott személyi alapbérből és többletjövedelmi juttatásból áll. A juttatás konkrét formáját a felek évente egyezség keretében határozzák meg.

Évente a féléves mérleget követően a profitcentrumok, illetve a törzskar esetében a cég egészének terv-tény mutatói alapján az Érdekegyeztető Tanács irányelveit és az országos infláció mértékét figyelembe véve határozza meg a munkáltató a szakszervezettel egyetértésben a jövedelemnövekedés átlagos mértékét.

A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátására munkáltató jogosult célprémiumot kitűzni.

5.1.2 Pótlékok

A többműszakos munkakörben foglalkoztatottaknál a műszakpótlék mértéke: Diszpécserek folyamatos munkarendi pótléka: 10%

délutáni műszak pótléka 20%

éjszakai műszak pótléka 40%

5.1.3 Távolléti díj fizetése

A Mt. 151.§ (2) bekezdésben felsorolt esetekben távolléti díj jár.

A napi távolléti díj a havi alapbér és a tárgyhavi munkanapok számának hányadosa.

5.1.4 Bérkifizetés

A rendszeresen esedékes munkabérek /TB kifizető hely esetén a társadalombiztosítási ellátások (táppénz, családi pótlék, GYES, stb.)/ fizetése a munkavállalót terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-előleg levonásával a hónap 20-i zárását követően a dolgozó folyószámlájára átutalással történik a tárgyhót követő 5-éig.

Munkabért fizetési napon kívül csak az alábbi esetekben lehet folyósítani:

– fizetett szabadság esetén – amennyiben a szabadság időtartama alatt bérfizetési nap van – a bérfizetéskor esedékes bért a szabadság megkezdése előtt 2 munkanappal kell kifizetni a dolgozó kérésére;

– munkaviszony megszűnésekor a munkaviszony megszűnése napján, kivéve, ha a munkaviszony jogszabálynak nem megfelelő módon szűnt meg;

– hivatalos távollét esetén.

5.2 VÉGKIELÉGÍTÉS ‌

MT. 95.§

A dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, és legalább 3 éve az adott munkáltató dolgozója.

Az egyéni munkaszerződésekben a munkáltatónál eltöltött munkaviszonynak számíthat a ……………………Rt-n belüli munkahely-változtatást megelőzően eltöltött munkaviszony is.

A végkielégítés mértéke az egyéni munkaszerződésben rögzítve a törvényben előírtnál a dolgozóra nézve kedvezőbb is lehet.

6. EGYÉB JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ‌

6.1 ÜZEMI ÉTKEZÉS ‌

Kedvezményes üzemi étkezésre jogosultak a céggel munkaviszonyban álló (főállású és nyugdíjas) munkatársak, akik a tárgyhóban legalább öt munkanapot ledolgoztak.

Az üzemi étkezésben résztvevő dolgozók számára a munkáltató havi 2.200.-Ft értékű (adómentes) étkezési bónt biztosit természetben nyújtott étkezés címén, mely a ………………. Rt központi épületében működő szerződött étteremben munkanapokon váltható meleg ebédre.

Az üzemi étkezést igénybe nem vevő foglalkoztatottak számára a munkáltató havi 1.400.-Ft értékű (adómentes) étkezési utalványt biztosít, mely a központi irodaépületében működő szerződött vendéglátó egységeknél váltható étel vásárlására.

6.2 KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SAJÁT GÉPJÁRMŰ HIVATALOS CÉLÚ HASZNÁLATÁHOZ ‌

Az évente módosított 1/1996. Vezérigazgatói Utasítás alapján azon dolgozóknak, akiknek munkavégzése során saját gépkocsi használata indokolt, költségtérítés fizethető. Évente felül kell vizsgálni az engedélyre jogosultak körét, a km-határok mértékét és az elszámolási eljárást.

6.3. MUNKÁBAJÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE ‌

78/1993. (V.2.) Kormányrendelet

A munkáltató a helyközi díjszabású közforgalmú közlekedési eszközzel, illetőleg személyi tulajdonú gépjárművel munkába járó dolgozókat – a rendeletben meghatározott feltételek szerint és mértékben az 1/1996. sz. Vezérigazgatói Utasításban foglalt – utazási költségtérítésben részesíti.

Közigazgatási határon belüli munkába járásra BKV-hozzájárulás nem fizethető.

6.4 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ‌

A munkáltató biztosítja az üzemorvosi ellátást és az SZJA által kedvezményezett segélyezéseket, üdülési hozzájárulást, lakásépítési támogatást.

6.5 MUNKARUHA ‌

MT. 165.§ (2) bekezdés

Diszpécserek, szakmunkások, anyagmozgatók részére a Munkavédelmi szabályzat szerint jár két váltás munkaruha kétévi kihordással; egyéni védőeszközök és tisztálkodószerek.

7. VEGYES RENDELKEZÉSEK ‌

7.1 A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ELHELYEZÉSE, KIHIRDETÉSE‌

A Kollektív Szerződés példányait az alábbiak kapják:

– valamennyi önálló szervezeti számmal rendelkező egység (1-1 példány)

– szakszervezeti bizalmiak (1-1 példány)

A KSZ elhelyezésére vonatkozó tájékoztatást a munkáltató telephelyein, hirdetőtáblákon kell kifüggeszteni. A KSZ kihirdetése e tájékoztatók kifüggesztésével történik meg.

A KSZ tartalmát a munkáltatónál valamennyi dolgozónak meg kell ismernie.

7.2. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE‌

A KSZ és mellékletei végrehajtásáért az aláírók, illetve az e munkaköröket utánuk betöltő személyek felelősek.

7.3. HATÁLYBA LÉPTETÉS ‌

A jelen módosított KSZ 2002. január 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

Munkáltató részéről:

……………………..

X.Y.

vezérigazgató

Munkavállaló képviseletében:

……………………..

Z.Zs.