A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság
Éves Jelentés
A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
Cégjegyzék szám: 00-00-000000
Statisztikai jel: 10773381-6110-114-01
Magyar Telekom Nyrt.
A MAGYAR TELEKOM NYRT. SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJA
Magyar Telekom Nyrt.
A MAGYAR TELEKOM NYRT.
2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK
MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA
Magyar Telekom Nyrt.
A MAGYAR TELEKOM NYRT.
2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
1. Általános háttér-információ
A Társaság cégneve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: Magyar Telekom Nyrt.
A Társaság székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. A Társaság fő tevékenysége: vezetékes távközlés.
A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Magyar Telekom Nyrt. vagy a Társaság) jogelődjét a Magyar Távközlési Vállalatot a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium 1990. január 1-jével alapította. A vállalatot az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1991. december 31-i hatállyal alakította át egyszemélyes részvénytársasággá. A privatizációra 1993. december 22-én került sor. Ennek során a MagyarCom konzorcium 30,1%-os arányban részvénytulajdont szerzett. A privatizáció második ütemében, 1995. decemberében pedig többségi tulajdonossá vált.
1997. november 14-én került sor a Társaság tőzsdére való bevezetésére a Budapesti, illetve a New York-i Értéktőzsdén.
1999. júniusában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az 5,75%-os részesedését nyilvános forgalomba hozatal útján értékesítette. A tranzakciót követően a részvények 40,47%-a került nyilvános forgalomba, a MagyarCom Holding GmbH (Xxxxxxxxx-Xxxxx-Xxxx 000, 00000 Xxxx, Xxxxxxxxxxx) részesedése 59,53%-ra csökkent.
2000-ben jegyzett tőke emelésre került sor részvénykibocsátással 63 millió Ft összegben, amely döntően Csoporton belül került lejegyzésre. A tranzakciót követően a nyilvános forgalomban lévő részvények aránya 40,51%-ra nőtt a MagyarCom részesedése 59,49%-ra változott.
2002-ben további jegyzett tőke emelés történt 490 millió Ft értékben, mely részvények visszavásárlásra kerültek. A tranzakciót követően a forgalomban lévő részvények aránya 40,32%-ra, a visszavásárolt saját részvények aránya 0,47%-ra, míg a MagyarCom részesedése 59,21%-ra változott.
A MagyarCom 100%-os tulajdonosa a Deutsche Telekom A.G.
2005. február 22-én a Társaság rendkívüli Közgyűlése jóváhagyta az Igazgatóság döntését, mely szerint a Magyar Távközlési Részvénytársaság hivatalos neve Magyar Telekom Távközlési Részvénytársaságra változik, rövidített cégneve Magyar Telekom Rt. A névváltozást a Cégbíróság 2005. május 6-i hatállyal bejegyezte.
2006. február 28-án a Magyar Telekom Távközlési Részvénytársaság neve Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaságra, rövidített neve Magyar Telekom Nyrt.-re változott (a továbbiakban Magyar Telekom Nyrt. vagy a Társaság). A változást a Cégbíróság 2006. február 28-i hatállyal bejegyezte.
Az éves beszámoló aláírására jogosultak:
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx, Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság Elnöke (lakhely: Budapest) Xxxxx Xxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest)
A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások felügyeletét Xxxxxx Xxxxxx látja el (Igazolványszám: 0008208. Szakterület: Vállalkozási. Státusz leírás: Regisztrálva. Lakhely: Budapest).
A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 10256161-2-44), a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében Hegedűsné Xxxxx Xxxxx felelős (Igazolvány száma: 006838, tagsági jogállás: főfoglalkozású).
A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx
A Társaság 2010. évben kezdte meg villamos energia és földgáz kiskereskedelmi tevékenységét. A lakossági fogyasztók 2010. június 1-je óta vehetik igénybe a Társaság gáz és 2010. július 1-je óta az áram szolgáltatásait. A vállalati ügyfélkör számára az értékesítés a Magyar Energia Hivatal által határozatban jóváhagyott kereskedelmi engedélyek és üzletszabályzatok hatályba lépését követően kezdődött meg.
A Magyar Telekom Nyrt. energiapiaci megjelenésének célja, hogy elsősorban meglévő ügyfelei számára lakossági ügyfélkör esetében minél integráltabb háztartási, és a vállalati ügyfélkör esetében irodai szolgáltatásokat nyújthasson.
A Magyar Telekom Nyrt. a Villamos Energia Törvény (VET, 2007. évi LXXXVI. tv.) és a Földgázellátásról (GET, 2008. évi XL. tv.) szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően kidolgozta a számviteli szétválasztási szabályokat, melyet a Számviteli politikájában rögzített. A szabályok alapján elkészítette a villamos energia szolgáltatással és gázszolgáltatással kapcsolatos tevékenységének mérlegét és eredménykimutatását, melyet az 1. számú mellékletben mutat be.
Tanácsadói szerződések ügyében folytatott vizsgálatok
Amint azt korábban közzétettük, a Társaság Audit Bizottsága belső vizsgálatot folytatott a Társaság és/vagy kapcsolt vállalkozásai montenegrói és macedóniai tevékenységével kapcsolatos, összesen több mint 31 millió euró értékű szerződésekkel összefüggésben. A belső vizsgálat elsősorban annak megállapítására irányult, hogy a Társaság és/vagy montenegrói és macedóniai kapcsolt vállalkozásai teljesítettek-e az Egyesült Államok jogszabályaiba (ideértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényébe (az „FCPA”)) ütköző kifizetéseket. A Társaság a belső vizsgálat eredményeit korábban közzétette. A Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát (a „DOJ”) és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét (az „SEC”) a belső vizsgálatról. A DOJ és az SEC vizsgálatot indított a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatban. További információkat a belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság 2010. december 31-én végződött évre vonatkozó éves beszámolója tartalmaz.
2011-ben a Társaság végleges egyezséget kötött a DOJ-vel és az SEC-vel a DOJ és az SEC Társasággal kapcsolatos vizsgálatainak egyezség útján történő lezárásáról. Az egyezségekkel a DOJ és az SEC vizsgálatai lezárultak.
A Társaság két éves időtartamú, Vádemelés Elhalasztásáról szóló Megállapodást („Megállapodás”) kötött a DOJ-vel, amelynek értelmében a DOJ a Társaságot az FCPA vesztegetésellenes rendelkezéseinek egyszeri és az FCPA pénzügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos rendelkezéseinek kétszeri megsértésével vádolta. A Megállapodás alapján a DOJ 2011. december 29-én vádiratot nyújtott be az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bíróságán (Virginia – Keleti Körzet) („Vádirat”). A Társaság a Megállapodás szerint beismerte a DOJ által állított tényeket, és elismerte felelősségét a Vádiratban megjelölt cselekmények vonatkozásában. A Társaság vállalta, hogy 59,6 millió USD összegű büntetőjogi pénzbírságot fizet, hogy együttműködik a DOJ-vel jövőbeli vizsgálatokban, hogy tartózkodik az Egyesült Államok szövetségi büntetőjogának megsértésétől, hogy továbbra is működteti a megfelelőségi programját, és hogy a Megállapodás időtartama alatt évente jelentést tesz a DOJ-nek a megfelelőségi programról. A DOJ a vádakat a kétéves időtartam elteltével ejti, kivéve, ha a Társaság megszegi a Megállapodás feltételeit.
2011. december 29-én az SEC keresetlevelet („Keresetlevél”) és egy javasolt végleges ítéletet („Végleges Ítélet”) nyújtott be a Társasággal szemben az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bíróságán (New York – Déli Körzet). A Társaság – anélkül, hogy akár beismerné, akár tagadná a Keresetlevélben szereplő állításokat – hozzájárult a Keresetlevél benyújtásához és a Végleges Ítélethez az SEC vizsgálatának lezárása érdekében. A Keresetlevél az FCPA vesztegetésellenes, pénzügyi nyilvántartásokkal és belső kontrollokkal kapcsolatos rendelkezéseinek
magánjogi megsértésére vonatkozó állításokat tartalmazott. A Végleges Ítélet, amelyet az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bírósága (New York – Déli Körzet) 2012. január 3-án jóváhagyott, véglegesen eltiltotta a Társaságot ezen rendelkezések megsértésétől; valamint 25,2 millió USD „vagyoni előny elvonása” (disgorgement), továbbá ezen összegre 6,0 millió USD kamat megfizetésére kötelezte a Társaságot.
A két végleges egyezség tükrözi, hogy a DOJ és az SEC értékelte a Társaság önmagára vonatkozó bejelentéseit, alapos belső vizsgálatát, javító intézkedéseit és együttműködését a DOJ és az SEC vizsgálataival. A Társaság számos javító intézkedést léptetett életbe a vizsgálatok során feltárt problémák kezelése érdekében. Ezen intézkedések között szerepel a Társaság belső kontrolljainak módosítása és továbbfejlesztése, valamint a megfelelőségi program bevezetése. A megfelelőségi program elősegíti a Társaság megfelelőségi szabályainak és folyamatainak ismeretét; a rendszer magában foglalja a munkavállalók képzését, egy etikai vonal működtetését, valamint a munkavállalók és a leányvállalatok monitoringját és a velük való kommunikációt. A Társaság továbbra is teljes mértékben elkötelezett a felelős társasági működés iránt.
A Társaság által a DOJ és az SEC vizsgálatainak egyezség útján történő lezárása keretében fizetendő összesen 90,8 millió USD (21 857 millió Ft) összeget a Társaság 2011. év végén egyéb rövid lejáratú kötelezettségként számolta el az egyéb ráfordításokkal szemben.
2012. január 6-án a Társaság a DOJ-vel kötött egyezségnek megfelelően 59,6 millió USD (14 712 millió Ft) összegű büntetőjogi pénzbírságot fizetett. 2012. január 23-án a Társaság az SEC-vel kötött egyezségnek megfelelően 25,2 millió USD „vagyoni előny elvonása” (disgorgement) összeget, továbbá ezen összegre 6,0 millió USD (7366 millió Ft) kamatot fizetett. A Társaság a DOJ-vel és az SEC-vel kötött egyezségek keretében így összesen 90,8 millió USD-t (22 078 millió Ft-ot) fizetett.
A DOJ és az SEC vizsgálatain kívül a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma, a Montenegrói Legfőbb Államügyész és a magyar Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálatot indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság, illetve a megfelelő leányvállalatai folyamatosan együttműködnek a hatóságokkal.
2. Számviteli politika
A Magyar Telekom Nyrt. számviteli politikája a számviteli alapelveket, értékelési módszereket és eljárásokat, a Számviteli törvény végrehajtásának módszereit és eszközeit foglalja magában.
A Magyar Telekom Nyrt. mind a magyar Számviteli törvény előírásainak (továbbiakban HAR), mind a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (továbbiakban IFRS) megfelelően vezeti a könyveit. A két beszámoló közötti különbségek csak az eltérő számviteli elvekből adódnak.
A Társaság üzleti évének fordulónapja minden év december 31-e. A mérlegkészítés időpontja 2011-ben a tárgyévet követő első munkanap.
A Magyar Telekom Nyrt. a magyar Számviteli törvény előírásai alapján készített éves beszámoló mérlegének elkészítésekor az “A” típusú mérlegváltozatot, az eredménykimutatás elkészítésekor az összköltség “A” típusú formátumot alkalmazza. A Társaság az éves beszámoló adatait millió forintban szerepelteti. A könyvelés pénzneme a magyar forint.
A Számviteli törvény megengedi a mérlegben egyes mérlegsorok kibontását, illetve elhagyását, amely lehetőséget a Társaság mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban alkalmaz.
2010. évtől a Magyar Telekom Nyrt. tevékenysége elkülönült engedélyezéshez kötött villamos energia és gázszolgáltatással bővült. E tevékenységhez kapcsolódóan a Társaság számviteli szétválasztást végez, amely során minden más tevékenységétől elkülönülten a kiegészítő melléklet részeként bemutatja a villamos energia és gázszolgáltatásokra vonatkozó mérlegét, valamint eredménykimutatását.
A Társaság konszolidált beszámoló készítési kötelezettségének 2005. január 1-jétől oly módon tesz eleget, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját.
A Deutsche Telekom A.G. (Xxxxxxxxx-Xxxxx-Xxxx 000, 00000 Xxxx, Xxxxxxxxxxx) a Deutsche Telekom Csoport konszolidált beszámolójába a Magyar Telekom Nyrt.-t, mint leányvállalatot bevonja.
A gazdálkodásra vonatkozó általános számviteli szabályok, előírások, módszerek meghatározása
Számviteli elszámolás szempontjából minősítést igénylő témák:
A Magyar Telekom Nyrt. a mérlegbeszámolójának összeállításakor alkalmazza a Számviteli törvényben meghatározott jelentős és lényeges mértékeket.
Lényeges hiba
Minden esetben a megbízható valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-al változik.
Jelentős összegű hiba
Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérleg főösszegének 2%-át, illetve, ha a mérleg főösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió Ft-ot, akkor az 500 millió Ft-ot.
Amennyiben a Társaság az ellenőrzés során jelentős összegű hibát állapít meg, akkor az előző évekre vonatkozó önrevíziót a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatja.
A Társaság rendelkezik a Számviteli törvényben előírt szabályzatokkal (értékelési, selejtezési, önköltség számítási, leltározási, pénzkezelési, bizonylati).
A Társaság a Számviteli törvény alapján választható, a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelését, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek és a Számviteli törvény által meghatározott pénzügyi instrumentumok körére a valós értéken történő értékelést - további külön döntésig - nem kívánja alkalmazni.
A Társaság a korábbi években a devizás követelések és kötelezettségek év végi értékeléséből adódó nem realizált árfolyam-különbözetet jelentősnek minősítette, ezért azt a nyilvántartásaiban elszámolta. A számviteli törvénynek a nem realizált árfolyam-különbözet elszámolására vonatkozó 2011-es változása a Társaság eddigi politikájával összhangban történt, ezért a devizás követelések és kötelezettségek év végi értékelésének elszámolása változatlan maradt.
Energiaszolgáltatással kapcsolatos számviteli szétválasztás alapelvei
Az energiatevékenységek – villamos energia és gázszolgáltatás – elszámolása egyrészt elkülönített főkönyvi számokon kerül kimutatásra, másrészt ahol nem áll rendelkezésre külön villamos- és külön gázenergiára elkülönült analitika, ott a főkönyvi számlákon lévő tételek értékének megosztása az alábbi elvek valamelyike szerint kerül meghatározásra:
– Energia és egyéb tevékenység árbevételének aránya
– Energia és egyéb tevékenység költség-ráfordítás aránya
– Energia és egyéb tevékenység tárgyi eszköz aránya
– Energia és egyéb tevékenység létszám aránya
– Energia és egyéb tevékenység direkt árrés aránya
– Villamos- és gázenergia direkt árrés aránya
A felosztási elvek mind a mérleg, mind az eredménykimutatás főkönyvi számláira egységesen vonatkoznak.
A MÉRLEG készítése során alkalmazott értékelési eljárások
ESZKÖZÖK
Befektetett eszközök nyilvántartása és értékelése
Immateriális javak, tárgyi eszközök
A befektetett eszközöket a Magyar Telekom Nyrt. az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében bekerülési költségen értékeli, csökkentve azokat az alkalmazott értékcsökkenések összegével. A tárgyi eszközök között kerül aktiválásra azon bővítési, felújítási munkák költsége, amelyek eredményeként az eszköz élettartama, kapacitása növekszik, rendeltetése megváltozik.
Eszközbeszerzéshez, előállításhoz közvetlenül kapcsolódóan igénybevett hitellel kapcsolatos költségeket aktiválja a társaság.
Amortizációs politika
A tárgyi eszközök esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja a tárgyi eszköz maradványértékkel csökkentett bruttó értéke.
Az értékcsökkenés elszámolásának módja: bruttó érték alapján, hasznos élettartamból megállapított leírási kulcsok alkalmazásával számított lineáris értékcsökkenés.
Az értékcsökkenés elszámolásának kezdete a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napja. Az értékcsökkenés elszámolásának vége a tárgyi eszköz hasznos időtartamának letelte vagy az eszköz könyvekből – bármilyen okból – történő kivezetésének a napja. Az értékcsökkenést a Társaság havonta számolja el a tárgyhó napjainak számával arányosan.
Maradványértéket a Társaság azoknál az eszközcsoportoknál határoz meg, melyek maradványértékét jelentősnek minősíti. Jelentősnek minősül a maradványérték, ha az eszköz kivezetésekor, a realizálható érték meghaladja az
eszköz várható hulladékértékét. Maradványértéket határoz meg a Magyar Telekom Nyrt. az épületek és a gépjárművek körében. Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközök többi csoportjánál a maradványértéket a Társaság nem minősíti jelentősnek.
A maradványértéket a 2001. január 1-je után aktivált eszközöknél alkalmazza a Társaság. A 2001. január 1-je előtt beszerzett eszközökre történő ráaktiváláskor, a ráaktivált értékre maradványérték nem kerül meghatározásra.
A maradványérték mértéke:
Épületeknél: egyedileg kerül meghatározásra, az épület elhelyezkedésének, a várható használati időnek és a használat jellegének figyelembe vételével
Gépjárműveknél:
Személyi jellegű gépjárművek esetén: a bekerülési érték 25%-a
Üzemi használatú személygépjárművek esetén: a bekerülési érték 30%-a Tehergépjárműveknél 3,5 t alatt: a bekerülési érték 30%-a Tehergépjárműveknél 3,5 t felett: a bekerülési érték 20%-a Szállítóeszközök esetében: a bekerülési érték 10%-a.
Az élettartamok meghatározásánál figyelembevételre kerülnek a fejlesztési lehetőségek és a távközlési vállalatok által a nemzetközi piacokon is elfogadott normák. A Magyar Telekom Nyrt. a tárgyi eszközökre megállapított élettartamokat rendszeresen felülvizsgálja, és ha szükséges élettartam módosítást hajt végre.
A Társaság 2011. január 1-től nem alkalmazza a Számvitel törvény 80. § (2) bekezdésében nyújtott választási lehetőséget, miszerint a 100 000 Ft alatti egyedi beszerzési értékű immateriális javakat illetve tárgyi eszközöket használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja. A Társaság korábban az egy összegű elszámolásra az 50 000 Ft értékhatárt alkalmazta, amely alól kivételt képeztek azok a kisértékű tárgyi eszközök, melyek közvetlenül a távközlési hálózat működését szolgálták, és amelyek az előfizetői hálózat részét képezték, a kizárólag távközlési hardveren működő, azokra installált távközlési szoftverek, valamint az eszközkategóriákat tartalmazó rendszerben ezen felül meghatározott eszközkategóriák. A számviteli politika jelen változása a 2011 előtt állományba vett eszközök nyilvántartását nem érintette. A változás hatása a kiegészítő melléklet számszaki részében bemutatásra kerül.
A Társaság terven felüli értékcsökkenést számol el, amennyiben az eszköz értéke tartósan lecsökken, mert feleslegessé válik, megrongálódik, vagy megsemmisül; valamint, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja az adott eszköz piaci értékét. Azoknál az eszközöknél, ahol a piaci érték egyéb módon nem határozható meg, a Társaság az eszközök piaci értékét a várható hozamok nettó jelenértéke alapján határozza meg.
Amennyiben az egyedi eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a nettó értéket, a Társaság visszaírást számol el, mely összeg az egyéb bevételek között kerül kimutatásra.
Alapítás-átszervezés aktiválása
A Társaság az alapítás-átszervezés költségeit nem aktiválja.
Kísérleti fejlesztés aktiválása
A kísérleti fejlesztés értékét a Társaság nem aktiválja.
Üzleti vagy cégérték
Üzleti vagy cégértékként számolja el a Társaság a minősített többséget (legalább 75%-ot) biztosító befektetésekért fizetett ellenértéknek azt a részét, mely az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – a Számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke és az ellenérték közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb.
A 2005. január 1-jét követően realizált üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést nem, amennyiben szükséges csak terven felüli értékcsökkenést számol el a Társaság. A korábban nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékekre a Társaság folytatja a lineáris leírás alkalmazását.
Szellemi termékek
A szellemi termékek között 2005. évtől csak azok az eszközök kerülnek kimutatásra, amelyek tulajdonjoga a Társaságé.
A szellemi termékek hasznos élettartama jellemzően 5 év.
A Társaságnál fellelhető azon szellemi termékeket, amelyeknek csak a használati (felhasználói) joga áll a Társaság rendelkezésére a vagyoni értékű jogok között tartjuk nyilván. Élettartamuk igazodik a szellemi termékek élettartamához.
Saját vállalkozásban kivitelezett beruházások elszámolása
A saját vállalkozásban kivitelezett beruházások során létrejött tárgyi eszközöket a Társaság az előállításuk érdekében felmerült közvetlen költségek értékén aktiválja. Az idegen kivitelezőnek természetben juttatott anyag a kivételezés időpontjában beruházásként kerül elszámolásra.
Befektetett pénzügyi eszközök
A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést alapításkor az alapításkori értéken, vásárlás esetén – üzleti vagy cégértékkel csökkentett – vételi áron tartja nyilván a Társaság. A Magyar Telekom Nyrt. év végén értékvesztést számol el befektetései után, ha a részesedés piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a befektetések könyv szerinti értéke. A befektetések minősítése egyedileg történik.
Az adott kölcsönöknél kerül kimutatásra a leányvállalatoknak, társult vállalkozásoknak és egyéb társaságoknak adott kölcsön, valamint a dolgozóknak adott hosszú lejáratú lakásépítési kölcsön összege.
Forgóeszközök nyilvántartása és értékelése
Készletek
A Társaság az árukat átlagos beszerzési áron, az anyagokat súlyozott átlagáron tartja nyilván.
A készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelműen, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök is.
A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközöket, amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékűnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése
ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20%-kal magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra.
Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %- ban meghatározható módszert alkalmazza.
Új készletek esetén a leértékelés mértéke:
– 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35%-a
– 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60%-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke:
– 6-12 hónap között a készletérték 5%-a
– 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50%-a
– 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100%-a
Vevők és egyéb követelések
A vevőállomány a számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést.
A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegű követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés szempontjából.
Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre.
Ezek szintén egyedileg kerülnek megvizsgálásra és az értékvesztés kiszámolásra. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő tételeket sorolja:
– belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések,
– belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking),
– a felszámolás, csődeljárás alatti követelések,
– egyéb (nem vevői) követelések.
A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra.
A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat.
A részletfizetéses számlák esetében az értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján végzi el.
Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, kivéve abban az esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre.
A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik.
Értékpapírok
A forgóeszközök csoportjában az értékpapírok között a forgatási céllal vásárolt kötvények, részvények, egyéb értékpapírok vételi értékét, továbbá a saját részvények visszavásárlási értékét mutatja ki a Magyar Telekom Nyrt.
FORRÁSOK
Értékelési tartalék
A Számviteli törvényben foglalt értékelési tartalék képzésének lehetőségével a Magyar Telekom Nyrt. további külön döntésig nem kíván élni.
Lekötött tartalék
A Magyar Telekom Nyrt. a tőketartalékból és eredménytartalékból lekötött összegeket lekötött tartalékként tartja nyilván. A Magyar Telekom Nyrt. lekötött tartalékba helyezi a visszavásárolt saját részvények visszavásárlási (bekerülési) értékét, valamint a társasági adótörvény szerinti fejlesztési tartalék összegét.
Céltartalékok
A tartalékképzés legfontosabb elemei:
– korengedményes nyugdíjazás miatti fizetési kötelezettségek
– végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek
– függő- és biztos jövőbeni kötelezettségek
– környezetvédelmi kötelezettségek
– a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek
– szerződésből eredő jövőbeni bontási, helyreállítási kötelezettségek
– származékos ügyletek értékelése kapcsán képzett céltartalék
Devizás tételek értékelése
A devizában fennálló követelések és kötelezettségek értékelése év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-én érvényes árfolyamon történik.
Származékos ügyletek kezelése
A származékos ügyleteket - határidős deviza adásvétel ügyletek és swap ügyletek - mérlegen kívüli tételként – mint biztos (jövőbeni) követelés/kötelezettség – tartja nyilván a Társaság a kötési árfolyamon.
A Társaság minden származékos ügylet mérleg-fordulónapi valós értékét meghatározza, és a Kiegészítő mellékletben bemutatja. Emellett a Társaság a származékos ügyletek miatti biztos (jövőbeni) kötelezettségekből
származó várható veszteségekre – melyet a negatív valós értékekkel egyező összegben azonosít – céltartalékot képez.
Az EREDMÉNYKIMUTATÁS készítése során alkalmazott értékelési eljárások
A Számviteli törvény 74.§ (2) bekezdése alapján export értékesítés árbevételének minősül a külföldi vevőknek történő értékesítés és szolgáltatásnyújtás, függetlenül a szolgáltatásnyújtás helyétől. Ez alól kivételt képez, ha a Társaság Magyarország területén külföldinek értékesít, és annak tényét, hogy a vevő külföldi vevőnek minősül, a Magyar Telekom Nyrt. felé nem jelezte (pl. külföldi vevő – akinek székhelye, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van – az értékesítési hálózatban készüléket vásárol).
A Társaság az árbevételeit és költségeit az időbeli elhatárolások elvének érvényesítésével számolja el.
A nem realizált árfolyam-különbözetet a Társaság az alábbi módon számolja el:
– ha a nem realizált árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összevont egyenlege nyereséget mutat, azt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
– ha az összevont egyenleg veszteség, úgy azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között mutatja ki.
A Társaság a járó osztalékot a leányvállalatok és a társult vállalatok közgyűlése (taggyűlése) által jóváhagyott összegben a tárgyévet követő évben mutatja ki könyveiben. Az osztalékelőleg az éves közgyűlési határozatig kötelezettségként kerül kimutatásra.
A Társaság a saját hálózatából indított társszolgáltató, mobil és nemzetközi szolgáltatóknál végződő hívásokkal, valamint a bérelt vonalakkal kapcsolatos belföldi és nemzetközi kifizetéseket a közvetített szolgáltatások között tartja
nyilván, mivel a társszolgáltatót, mobil és nemzetközi szolgáltatót megillető távbeszélő szolgáltatásért járó díjat a Magyar Telekom Nyrt. változatlan formában továbbszámlázza az előfizetők felé.
Az olyan bevételek és ráfordítások, amelyek a rendkívüli eredmény alkotóelemeként kerülnek kimutatásra, a szokásos tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli tételek bemutatása a Kiegészítő mellékletben minden esetben megtörténik.
EGYÉB
A Társaság a tevékenysége során figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontokra és a környezetvédelmi előírások betartására. A szükséges áramfejlesztők akkumulátorainak és a használt mobiltelefonoknak a tárolása és közömbösítése a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történik.
A Társaságnak nem volt környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettsége.
3. Összefoglalás a Társaság pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és likviditásáról
A Társaság pénzügyi helyzetét és likviditását 2010. és 2011. december 31-én az alábbi mutatók jellemzik:
2010. | 2011. | ||
Likviditási ráta (= forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek) | 0,29 | 0,26 |
Üzemi tevékenység jövedelmezősége (= üzemi tevékenység eredménye /
(értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek)) 0,11 0,08
Eszközhatékonyság (= üzemi tevékenység eredménye / összes eszköz) 0,06 0,04
Hosszúlejáratú adósságállomány részaránya (= hosszú lejáratú kötelezettségek / (hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke))
0,39 0,41
Az alábbi táblázat mutatja a Társaság 2010. és 2011. évi cash-flow-ját: | ||||
2010. | 2011. | |||
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás | ||||
(Működési cash-flow 1-14. sorok) | 45 663 | 63 735 | ||
1. Adózás előtti eredmény (kapott osztalék nélkül) | (+/-) | 25 531 | 9 724 | |
2. Elszámolt értékcsökkenés és amortizáció | (+) | 83 037 | 78 214 | |
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás | (+/-) | 12 284 | 10 147 | |
4. Céltartalék-képzés és felhasználás különbözete | (+/-) | -795 | -6 865 | |
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye | (+/-) | -236 | -2 074 | |
6. Szállítói kötelezettségek változása | (+/-) | -4 013 | 20 315 | |
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása | (+/-) | -30 553 | 19 661 | |
8. Passzív időbeli elhatárolások változása | (+/-) | -485 | -1 089 | |
9. Vevőkövetelések változása | (+/-) | -7 538 | -5 159 | |
10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása | (+/-) | 18 419 | -270 | |
11. Aktív időbeli elhatárolások változása | (+/-) | 2 955 | -6 335 | |
12. Fizetett adó (nyereség után) | (-) | 444 | 168 | |
13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés | (-) | -52 117 | -52 117 | |
14. Egyéb pénzmozgással nem járó tételek | (+/-) | -1 270 | -585 | |
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás | ||||
(15-17. sorok) | -27 969 | -42 054 | ||
15. Befektetett eszközök beszerzése | (-) | -67 748 | -64 787 | |
16. Befektetett eszközök eladása | (+) | 680 | 2 080 | |
17. Kapott osztalék, osztalékelőleg | (+) | 39 099 | 20 653 | |
III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás | ||||
(18-29. sorok) | -22 201 | -23 035 | ||
18. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) | (+) | 0 | 0 | |
19. Kötvénykibocsátás bevétele | (+) | 0 | 0 | |
20. Hitel, kölcsön felvétele | (+) | 220 690 | 170 526 | |
21. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése | (+) | 6 580 | 2 817 | |
22. Véglegesen kapott pénzeszköz | (+) | 0 | 44 | |
23. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) | (-) | 0 | 0 | |
24. Saját részvény visszavásárlás | (-) | 0 | 0 | |
25. Kötvény-visszafizetés | (-) | 0 | 0 | |
26. Hiteltörlesztés, -visszafizetés | (-) | -248 304 | -194 143 | |
27. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek | (-) | -1 344 | -2 086 | |
28. Véglegesen átadott pénzeszköz | (-) | 0 | 0 | |
29. Alapítókkal szembeni, ill. egyéb hosszú lejáratú köt. változása | (+/-) | 177 | -193 | |
IV. Pénzeszközök változása (+ I. + II. + III. sorok) | (+/-) | -4 507 | -1 354 | |
Pénzeszközök év elején | 10 180 | 5 673 | ||
Pénzeszközök év végén | 5 673 | 4 319 | ||
4. Immateriális javak
Az alábbi táblázat összegzi az immateriális javakban 2010. január 1. és 2011. december 31. között bekövetkezett változásokat:
|
| előlegek |
| |||||
167 668 | 14 642 | 221 405 | 0 | 403 715 | ||||
14 347 | 1 285 | 1 660 | 0 | 17 292 | ||||
1 030 | 53 | 933 | 0 | 2 016 | ||||
120 | -323 | 0 | 0 | -203 | ||||
181 105 | 15 551 | 222 132 | 0 | 418 788 | ||||
17 085 | 667 | 724 | 20 | 18 496 | ||||
8 584 | 86 | 0 | 0 | 8 670 | ||||
215 | -207 | 0 | 0 | 8 | ||||
189 821 | 15 925 | 222 856 | 20 | 428 622 | ||||
BRUTTÓ ÉRTÉK
Nyitó egyenleg 2010. január 1.
Növekedés
Csökkenés
Átsorolások Záró egyenleg
2010. december 31. Növekedés Csökkenés
Átsorolások
Záró egyenleg 2011. december 31.
Vagyoni értékű jogok
Szellemi termékek
Üzleti vagy cégérték
Immateriális javakra adott
Összesen
ÉRTÉKCSÖKKENÉS | |||||||||
Nyitó egyenleg | |||||||||
2010. január 1. | 109 686 | 10 598 | 81 685 | 0 | 201 969 | ||||
Éves terv szerinti értékcsökkenés | 16 266 | 737 | 10 129 | 0 | 27 132 | ||||
Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | ||||
Csökkenés | 984 | 51 | 933 | 0 | 1 968 | ||||
Átsorolások | 299 | -299 | 0 | 0 | 0 | ||||
Záró egyenleg | |||||||||
2010. december 31. | 125 267 | 10 985 | 90 881 | 0 | 227 133 | ||||
Éves terv szerinti értékcsökkenés | 12 505 | 647 | 10 130 | 0 | 23 282 | ||||
Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 2 125 | 0 | 2 125 | ||||
Csökkenés | 8 504 | 82 | 0 | 0 | 8 586 | ||||
Átsorolások | 220 | -220 | 0 | 0 | 0 | ||||
Záró egyenleg | |||||||||
2011. december 31. | 129 488 | 11 330 | 103 136 | 0 | 243 954 | ||||
NETTÓ ÉRTÉK | |||||||||
2010. december 31. | 55 838 | 4 566 | 131 251 | 0 | 191 655 | ||||
NETTÓ ÉRTÉK | |||||||||
2011. december 31. | 60 333 | 4 595 | 119 720 | 20 | 184 668 | ||||
Vagyoni értékű jogok
A tárgyidőszakban a vagyoni értékű jogok bruttó értéke 17 085 millió Ft-tal növekedett. Ennek jelentős részét az Egyéb szoftverek felhasználói joga (3 165 millió Ft), az Általános célú szoftver felhasználói joga (2 895 millió Ft), az Egyéb vagyoni értékű jogok (2 494 millió Ft), és az Informatika nagyrendszerek felhasználói joga (1 798 millió Ft), eszközkategóriákba történt aktiválások és ráaktiválások okozzák.
A csökkenés meghatározó részben az EKG vagyoni értékű jogok (bruttó érték 6 098 millió Ft nettó érték nulla) és a Dealer hálózati értékesítési jog (bruttó érték 1 500 millió Ft, nettó érték nulla) eszközkategóriákban szereplő eszközök selejtezésének a következménye.
Szellemi termékek
A szellemi termékek aktív állományának tárgyidőszaki növekedésében jelentős tényező volt az Egyéb saját tulajdonú szoftver termékek esetében JAZZ szoftverbővítés 516 millió Ft, KÁBELINFO-rendszer bővítés 62 millió Ft, valamint TLOG-Navigátor bővítés 26 millió Ft értékben.
A Társaság 2011-ben is elvégezte a Vagyoni értékű jogok és a Szellemi termékek hasznos élettartam felülvizsgálatát, és amennyiben szükségesnek ítélte, végrehajtotta az élettartam módosításokat. A módosítás következtében a két kategória érintett eszközei után 2011-ben 2 523 millió Ft-tal kevesebb terv szerinti értékcsökkenés került elszámolásra.
Üzleti vagy cégérték
A Magyar Telekom Nyrt. a tárgyév során megvásárolta a DATEN-KONTOR Kft. 100%-os üzletrészét. Ezen tranzakcióval 429 millió Ft „üzleti vagy cégérték” került elszámolásra.
2011-ben a Magyar Telekom Nyrt. megvásárolta a Budakalász Kft. 75%-os üzletrészét a Budakalász Önkormányzattól. Ezen tranzakció során a Budakalász Kft.-vel kapcsolatban 185 millió Ft „üzleti vagy cégérték” került elszámolásra.
Szintén 2011-ben az ISH Informatika Kft. további vételár részletének kifizetése során 110 millió Ft „üzleti vagy cégérték” került elszámolásra.
A tárgyidőszakban a Társaság a 2005. előtt felvásárolt társaságok „üzleti vagy cégértékére” 10 130 millió Ft terv szerinti értékcsökkenést számolt el. Az Origo Zrt. befektetésen kimutatott üzleti vagy cégérték, amely az oda korábbi években beolvasztott IWIW Kft., Adnetwork Kft. és M-Factory Kft. felvásárlásakor keletkezett üzleti vagy cégértékek összegét tartalmazza, teljes egészében, azaz 2 125 millió Ft értékben leírásra került, mivel az Origo Zrt. vállalatértéke
- a piaci körülmények kedvezőtlen alakulása miatt - nem nyújt fedezetet annak értékére.
Az alábbi táblázat foglalja össze az üzleti vagy cégérték 2011. évi alakulását:
Megnevezés
Nettó érték 2010. december
2011-ben elszámolt üzleti
2011-ben elszámolt érték-
Nettó érték 2011.
december 31.
31.
vagy cégérték
csökkenés
T-Mobile Magyarország
Távközlési Rt. | 99 993 | 0 | -9 116 | 90 877 |
KFKI Zrt. | 8 851 | 0 | 0 | 8 851 |
EMITEL Távközlési Zrt. | 4 956 | 0 | -589 | 4 367 |
Stonebridge A.D. | 4 891 | 0 | -391 | 4 500 |
Dataplex Kft. | 4 793 | 0 | 0 | 4 793 |
Origo Zrt. | 2 125 | 0 | -2 125 | 0 |
IQSYS Zrt. | 1 132 | 0 | 0 | 1 132 |
IQSYS Zrt.(Integris Rendszerház Kft. -Rába Szolgáltatóház Kft.) | 71 | 0 | -34 | 37 |
Combridge S.R.L. | 818 | 0 | 0 | 818 |
Xxxxxxx E.O.O.D. | 447 | 0 | 0 | 447 |
Dél-Vonal Kft. | 100 | 0 | 0 | 100 |
ISH Informatika Kft. | 1 597 | 110 | 0 | 1 707 |
MODULTECHNIKA Kft. | 1 477 | 0 | 0 | 1 477 |
Budakalász Kft. | 0 | 185 | 0 | 185 |
DATEN-KONTOR Kft. | 0 | 429 | 0 | 429 |
Összesen | 131 251 | 724 | -12 255 | 119 720 |
5. Tárgyi eszközök
Az alábbi táblázat összegzi a tárgyi eszközökben 2010. január 1. és 2011. december 31. között bekövetkezett változásokat – a beruházások és a beruházásokra adott előlegek nélkül:
BRUTTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó
vagyoni értékű jogok
Műszaki gépek, berendezések, járművek
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
Összesen
Nyitó egyenleg | |||||||
400 854 | 665 600 | 79 830 | 1 146 284 | ||||
Növekedés 14 918 | 25 082 | 1 980 | 41 980 | ||||
Csökkenés 2 082 | 26 561 | 4 603 | 33 246 | ||||
Átsorolások -698 | 1 683 | -1 492 | -507 | ||||
Záró egyenleg 2010. december 31. | 412 992 | 665 804 | 75 715 | 1 154 511 | |||
Növekedés | 15 653 | 26 693 | 2 080 | 44 426 | |||
Csökkenés | 5 379 | 38 063 | 8 192 | 51 634 | |||
Átsorolások | -682 | 5 223 | -3 858 | 683 | |||
Záró egyenleg 2011. december 31. | 422 584 | 659 657 | 65 745 | 1 147 986 | |||
ÉRTÉKCSÖKKENÉS | |||||||
Nyitó egyenleg | |||||||
2010. január 1.
158 062 | 504 683 | 66 587 | 729 332 | |||
15 195 | 36 074 | 4 431 | 55 700 | |||
58 | 2 | 5 | 65 | |||
1 478 | 25 390 | 4 319 | 31 187 | |||
-264 | 966 | -970 | -268 | |||
171 573 | 516 335 | 65 734 | 753 642 | |||
15 128 | 36 212 | 3 532 | 54 872 | |||
2 | 1 | 4 | 7 | |||
2 498 | 35 275 | 7 851 | 45 624 | |||
-30 | 3 642 | -2 956 | 656 | |||
184 175 | 520 915 | 58 463 | 763 553 | |||
241 419 | 149 469 | 9 981 | 400 869 | |||
238 409 | 138 742 | 7 282 | 384 433 | |||
2010. január 1. Éves terv szerinti értékcsökkenés Éves terven felüli értékcsökkenés
Csökkenés Átsorolások
Záró egyenleg 2010. december 31.
Éves terv szerinti értékcsökkenés Éves terven felüli értékcsökkenés
Csökkenés
Átsorolások Záró egyenleg
2011. december 31.
NETTÓ ÉRTÉK
2010. december 31.
NETTÓ ÉRTÉK
2011. december 31.
A Magyar Telekom Nyrt. tárgyi eszköz állományának mozgástáblája a 2. számú mellékletben található.
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok bruttó értékének tárgyévi növekedése 15 653 millió Ft, melynek főbb kategóriái a következők:
Az épületek és egyéb ingatlanok növekedésének bruttó értéke 2 052 millió Ft (lásd 2. sz. melléklet), melyből kiemelkedő összegű növekedést okozott a nem saját tulajdonú telken épített antenna-tartó tornyok értéke 878 millió Ft, valamint a hosszú élettartamú szerkezetű és jóléti épületek felújítása bővítése 518 millió Ft összegben.
A hálózatok bruttó értékének növekedése 13 538 millió Ft (lásd 2. sz. melléklet), melynek legnagyobb tételei a következők:
– fémvezető földfeletti helyi hálózat 2 441 millió Ft,
– fényvezető alépítménybe húzott helyi hálózat 1 771 millió Ft,
– alépítmények 1 680 millió Ft,
– DVB-S infrastruktúra (műholdas digitális műsorszórás) 1 309 millió Ft,
– fémvezető alépítménybe húzott helyi hálózat 1 308 millió Ft,
– fényvezető földfeletti helyi hálózat 1 220 millió Ft,
– fémvezető földbe fektetett helyi hálózat 880 millió Ft.
Az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok állomány csökkenésének legfőbb oka az értékesítés valamint részselejtezés, melynek legnagyobb tételei a következők:
Értékesítés:
– Xxxxxxx Xxxxxxxxx xxxx 0. telefonközpont (bruttó érték 1 160 millió Ft, nettó érték 800 millió Ft),
– Budapest III. Kiscelli út Óbuda központ (bruttó érték 461 millió Ft nettó érték 217 millió Ft),
– Tapolca Gyulakeszi utca Host központ épület (bruttó érték 297 millió Ft nettó érték 219 millió Ft). Részselejt:
– fémvezető föld feletti helyi hálózat (bruttó érték 549 millió Ft, nettó érték 337 millió Ft),
– fényvezető alépítménybe húzott helyi hálózat (bruttó érték 225 millió Ft, nettó érték 111 millió Ft),.
Műszaki gépek, berendezések, járművek
A műszaki berendezések bruttó értékének 26 693 millió Ft összegű növekedését távközlési eszközök aktiválása, bővítése okozta, melynek legnagyobb tételei a következők:
– Routerek 3 504 millió Ft,
– CE routerek+3play eszközök 1 555 millió Ft,
– DVBS Set Top Box 1 119 millió Ft,
– Internet KTV modemek 1 024 millió Ft,
– WDM berendezések 996 millió Ft,
– BTS-GSM rádiótechnikai berendezések 806 millió Ft,
– Optikai KTV átviteltechnikai berendezés 759 millió Ft,
– BTS-UMTS rádiótechnikai berendezések 716 millió Ft,
– Internet szolgáltatói berendezések 621 millió Ft,
– Mobil központ hálózat vezérlés, irányítás 547millió Ft.
A műszaki berendezések bruttó értékében bekövetkezett 38 063 millió Ft csökkenés jelentős részét az elavult eszközök selejtezése indokolja, például:
– Mobil központ hálózat vezérlés, irányítás (bruttó érték 14 542 millió Ft, nettó érték 531 millió Ft),
– BTS-UMTS rádiótechnikai berendezések (bruttó érték 3 841 millió Ft, nettó érték 11 millió Ft),
– WDM berendezések (bruttó érték 3 120 millió Ft, nettó érték 48 millió Ft),
– Egyenáramú áramellátó berendezések (bruttó érték 1 138 millió Ft, nettó érték 6 millió Ft),
– Packed Core Network (bruttó érték 1 188 millió Ft, nettó érték 348 millió Ft),
– ADSL csomóponti eszközök (bruttó érték 1 119 millió Ft, nettó érték 103 millió Ft),
– Akkumulátorok (bruttó érték 1 054 millió Ft, nettó érték 22 millió Ft).
– PDH transzporthálózati átviteltechnikai berendezések (bruttó érték: 932 millió Ft nettó érték: 41 millió Ft),
– IN Pre IN eszközök (bruttó érték 769 millió Ft nettó érték 4 millió Ft).
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
Az egyéb berendezések, felszerelések bruttó értékének 2 080 millió Ft összegű növekedésében jelentős tételt képvisel a szerverek aktiválása és bővítése (661 millió Ft), az alaptevékenységet nem szolgáló számítógépek, perifériák aktiválása (323 millió Ft), valamint a bútorok (116 millió Ft) és a személygépkocsik (172 millió Ft) aktiválása.
Az egyéb berendezésekben, felszerelésekben, járművekben bekövetkezett 8 192 millió Ft bruttó összegű csökkenést az eszközök értékesítése és selejtezése indokolja, melynek legnagyobb tételei a következők:
– alaptevékenységet nem szolgáló számítógépek és perifériák értékesítése (bruttó érték 238 millió Ft, nettó érték 5 millió Ft), szállító eszközök (bruttó érték 125 millió Ft, nettó érték 2 millió Ft).
– Selejtezések:
– szerverek (bruttó érték 2 744 millió Ft, nettó érték 124 millió Ft),
– informatikai nagyrendszerek (mobil) (bruttó érték 1 898 millió Ft, nettó érték 5 millió Ft),
– alaptevékenységet közvetlenül nem szolgáló számítógépek, perifériák (bruttó érték 347 millió Ft, nettó érték 2 millió Ft),
– társasági belső célú távközlési eszközök (bruttó érték 388 millió Ft, nettó érték 17 millió Ft),
– Vagyonvédelmi eszközök (bruttó érték 350 millió Ft, nettó érték 4 millió Ft).
A Társaság 2011-ben is elvégezte a tárgyi eszközök hasznos élettartamának felülvizsgálatát, és amennyiben szükségesnek ítélte, végrehajtotta az élettartam módosításokat. Ennek hatására 2011-ben 1 545 millió Ft-tal kevesebb terv szerinti értékcsökkenés került elszámolásra.
A Társaság 2011-től a Számviteli Politika változásának megfelelően az 50 000 Ft értékhatárt meg nem haladó eszközöket használatba vételkor nem számolja el egyösszegű értékcsökkenési leírásként. A számviteli politika jelen változásának hatására 2011-ben 48 millió Ft-tal kevesebb értékcsökkenés került elszámolásra.
Eszközkategóriák
Számviteli politika kisösszegű aktiválások elszámolási módszerének változása miatti értékcsökkenés hatás 2011.
Műszaki gépek berendezések, járművek 24
Egyéb gépek berendezések, járművek 24
Összesen 48
6. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban
A Társaság 2010. és 2011. december 31-én meglévő, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéseit a következő táblázatban foglaljuk össze. A befektetésekkel kapcsolatos további információk (tulajdoni hányad, szavazati jog, saját tőke adatok) a 3. számú mellékletben kerülnek bemutatásra.
Társaság neve
Tulajdoni hányad közvetlen
Tulajdoni hányad közvetett
Könyv szerinti érték
2011. | 2010. | 2011. | ||||
Stonebridge A.D. Skopje (végelszámolás alatt) | 100,00% | 97 743 | 109 207 | |||
Crnogorski Telekom A.D. | 76,53% | 40 554 | 45 224 | |||
Pro-M Zrt. | 100,00% | 8 200 | 8 200 | |||
Investel Zrt. | 100,00% | 6 633 | 6 633 | |||
KFKI Zrt. | 100,00% | 5 778 | 5 778 | |||
Origo Zrt. | 100,00% | 5 802 | 3 741 | |||
IQSYS Zrt. | 100,00% | 2 875 | 2 875 | |||
ViDaNet Zrt. | 67,50% | 22,50% | 2 836 | 2 836 | ||
Combridge SRL | 100,00% | 2 063 | 2 303 | |||
Dataplex Kft. | 100,00% | 2 005 | 2 005 | |||
Telekom New Média Zrt. | 100,00% | 1 745 | 1 745 | |||
ISH Informatika Kft. | 100,00% | 1 587 | 1 587 | |||
DATEN-KONTOR Kft. | 100,00% | 0 | 847 | |||
Xxxxxxx E.O.O.D. | 100,00% | 697 | 778 | |||
EurAccount Kft. "v.a." (végelszámolás alatt) | 99,00% | 1,00% | 446 | 446 | ||
MODULTECHNIKA Kft. | 100,00% | 127 | 127 | |||
Budakalász Kft. | 100,00% | 20 | 74 | |||
KIBU Innováció Nonprofit Kft. | 99,20% | 0,80% | 34 | 34 | ||
Novatel Ukraine LLC. | 99,94% | 0,06% | 0 | 33 | ||
Telemacedonia A.D.Skopje | 100,00% | 23 | 26 | |||
TeleData Kft. | 50,98% | 20 | 20 | |||
ISH Kft. | 100,00% | 3 | 3 | |||
Mindentudás Egyeteme Nonprofit Kft. | 60,00% | 3 | 3 | |||
HUNSAT Magyar Űrtávközlési Zrt. „végelszámolás alatt” | 0,00% | 50 | 0 | |||
179 244 | 194 525 |
Jelentős változások a tartós részesedések állományában 2010. és 2011. évben
2010-ben új akvizíció keretében a Magyar Telekom Nyrt. megvásárolta a MODULTECHNIKA Kft. 100%-os üzletrészét, amely kapcsán 127 millió Ft-tal növekedett a tartós részesedések állománya. (A befektetéshez kapcsolódóan 1 477 millió Ft üzleti vagy cégérték került elszámolásra.)
2010-ben a Magyar Telekom Nyrt. önkéntes nyilvános vételi ajánlatott tett az Első Pest Telefontársaság Nyrt. részvényeire. Az ügylet végső lezárása után az EPT Nyrt. 100%-ban a Társaság tulajdonába került, melyet követően a társasági forma zártkörű részvénytársaságra változott.
2010-ben a Magyar Telekom befektetetései között több gazdasági átalakulás is zajlott. A már említett EPT Zrt. valamint a KFKI Zrt. Igazgatósága határozatot hozott a két társaság egyesüléséről, melyet követően az EPT Zrt. beolvadt a KFKI Zrt.-be. Az ügylet lezárása után a Magyar Telekom Nyrt. könyveiből az EPT Zrt. könyvszerinti értéke (325 millió Ft) kivezetésre került ezzel egyidejűleg a KFKI Zrt. könyvszerinti értéke a végleges vagyonmérlegnek megfelelően 398 millió Ft-tal növekedett.
Szintén a KFKI Zrt.-vel 2009-ben kötött egyesülési szerződésnek megfelelően 2010-ben a KFKI Direkt Kft. beolvadt a KFKI Zrt.-be. Az ügylet lezárását követően a KFKI Direkt Kft.-t a Magyar Telekom Nyrt. a könyveiből kivezette (264 millió Ft). A tranzakció a KFKI Zrt. könyvszerinti értékét 225 millió Ft-tal növelte.
További átalakulás történt 2010-ben az Origo Zrt. és az M-Factory Zrt. esetében is. A két társaság egyesülési szerződését követően az M-Factory Zrt. beolvadt az Origo Zrt.-be, A beolvadást követően a Magyar Telekom Nyrt. befektetései közül az M-Factory Zrt. kivezetésre került (63 millió Ft), az Origo Zrt. könyvszerinti értéke 53 millió Ft-tal növekedett a végleges vagyonmérlegnek megfelelően.
2010-ben a Társaság értékesítette a kizárólagos tulajdonát képező leányvállalatát, az Orbitel EAD társaságot, így a tranzakció lezárását követően a Magyar Telekom Nyrt. az 1 421 millió Ft könyv szerinti értéket kivezette a könyveiből.
2010-ben új részvények kibocsátásával jegyzett tőke emelésére került sor az Origo Zrt. társaságnál (220 ezer Ft névértéken, melynek teljes kibocsátási értéke 2 200 millió Ft), valamint az IQSYS Zrt.-nél (1,5 millió Ft névértéken, melynek teljes kibocsátási értéke 1 500 millió Ft). A társaságok a névérték és a kibocsátási érték közötti különbözetet a tőketartalékukba helyezték. A KIBU Kft.-nél törzstőke emelése történt 15 millió Ft összegben. Ezek eredményeként 3 715 millió Ft-tal nőtt a Társaság befektetéseinek állománya 2010-ben.
2011-ben – a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően – a Társaság megvásárolta a DATEN-KONTOR Kft. 100%-os üzletrészét. A bekerülési értéke 1 276 millió Ft, melyből a befektetés állománya 847 millió Ft-tal növekedett, míg 429 millió Ft üzleti vagy cégértékként került aktiválásra.
2011-ben a Magyar Telekom Nyrt. megvásárolta a Budakalász Kábel TV Kft. üzletrészének 75%-át (239 millió Ft összegben), mellyel a befektetés 100%-os tulajdonosává vált. A tranzakció kapcsán a befektetés könyv szerinti értéke 54 millió Ft-tal növekedett, a további 185 millió Ft-ot üzleti vagy cégértékként aktiválta a Társaság.
A devizában történt befektetések mérleg-fordulónapi átértékelése során összesen 16 484 millió Ft árfolyam- különbözet elszámolására került sor, amely növelte a tartós részesedések könyv szerinti értékét.
A befektetésekre elszámolt értékvesztés összege 2011-ben 2 254 millió Ft-tal csökkentette a tartós részesedések könyv szerinti értékét. A legjelentősebb összeg – 2 060 millió Ft – az Origo Zrt. befektetésre került elszámolásra, az Origo Zrt. piaci körülményeinek 2011. évben végbement kedvezőtlen alakulása miatt. A befektetésekre elszámolt értékvesztés a 4. számú mellékletben kerül bemutatásra.
A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedését képező társaságok rövid bemutatása:
Stonebridge Communications A.D. (Stonebridge A.D.) (végelszámolás alatt)
2000. decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötött a macedón kormánnyal a Makedonski Telekomunikacii AD (MakTel) 51%-ának privatizáció keretében történő megvásárlásáról. A Magyar Telekom Nyrt. a megszerzett 51%-os tulajdoni hányadot 2001. január 16-án egy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D.-be apportálta, amely befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel. A Magyar Telekom Nyrt. 2004 óta 100%-os tulajdonnal rendelkezik a Stonebridge A.D-ben, és egyedüli tulajdonosa a MakTel részvények 51 %-ának.Ennek következtében szükségtelenné vált a Stonebridge A.D. közvetítő szerepe, így nincs szükség a vállalat fenntartására. Ezen okból a Magyar Telekom Nyrt. kezdeményezte a Stonebridge Communications A.D. végelszámolási eljárását a macedón törvényeknek megfelelően.
Crnogorski Telekom A.D.
A Montenegrói Köztársaság Kormányának Privatizációs Tanácsa 2004-ben a Crnogorski Telekom 51,12%-os részesedésének megszerzésére tendert írt ki. A pályázat győztese a Magyar Telekom Nyrt. lett. A Crnogorski Telekom A.D. Montenegró vezető távközlési szolgáltatója. A részvényvásárlásról szóló megállapodás 2005. március 15-én aláírásra került összesen 114 millió EUR összegben. A Magyar Telekom Nyrt. a kisrészvényesekkel történt megállapodást követően 2005-ben további 25,41%-os részesedésre tett szert 27 millió EUR értékben.
Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. (Pro-M Zrt.)
A Magyar Telekom Nyrt. 2005-ben határozatot hozott a Pro-M Zrt. megalapításáról, melynek bejegyzésére 2006-ban került sor. A Pro-M Zrt.-t egy olyan, TETRA technológiát felhasználó, vezeték nélküli hálózat (EDR) tervezésére, kiépítésére és üzembe helyezésére, majd pedig szolgáltatás nyújtására hozták létre, amit felhasználók bizonyos köre (pl. rendőrség, mentőszolgálat, stb.) kizárólagosan használhat. A Miniszterelnöki Hivatallal kötött EDR szerződés tíz évre szól.
Investel Magyar Távközlési Befektetési Zrt. (Investel Zrt.)
Az Investel 1991-ben a Magyar Telekom Nyrt. többségi tulajdoni hányadával alakult.
Jelenleg a Magyar Telekom Csoport egyes leányvállalataiban lát el tulajdonosi és vagyonkezelői feladatokat.
KFKI Rendszerintegrációs Zrt. (KFKI Zrt.)
A Magyar Telekom Nyrt. 2006-ban vásárolta meg a KFKI (KFKI-LNX) Zrt. 100%-os tulajdonrészét. A KFKI Zrt.-nek 2 további leányvállalata volt, az ICON Zrt. és az IQSYS Zrt. Mindhárman a magyar informatikai szolgáltatási piac jelentős szereplői voltak. A társaságba 2007. december 31-i hatállyal beolvadt ICON Zrt. 2008-ban a KFKI Zrt. értékesítette az IQSYS Zrt.-ben lévő részesedését a Magyar Telekom Nyrt. számára.
2010-ben az egyesülési szerződés megkötését követően a KFKI DIREKT Kft., majd az EPT Nyrt. beolvadt a KFKI Zrt.- be.
Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. (Origo Zrt.) – a korábbiakban T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zrt.
A Magyar Telekom Nyrt. a 2007. június 29-i rendkívüli közgyűlésén határozatot hozott a T-Online Magyarország Zrt. hozzáférési üzletágának a cégből történő kiválásáról és a Magyar Telekom Nyrt.-be való beolvadásáról. A T-Online Magyarország Zrt. webes és tartalomszolgáltatási üzleti területe a továbbiakban Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. néven folytatja tevékenységét. 2010-ben az M-Factory Zrt.-vel kötött egyesülési szerződés szerint az M-Factory Zrt. beolvadt a társaságba.
IQSYS Informatikai Zrt. (IQSYS Zrt.)
Az IQSYS Zrt. 1990-ben alakult. Fő tevékenységei közé tartozik a szoftver kiadás, számítógép, szoftver nagykereskedelme, számítógépes adathordozó sokszorosítása, adatfeldolgozás, iroda- számítógép-javítás. A Magyar Telekom Nyrt. 2007-ben 15 millió Ft értékben vásárolt részesedést az IQSYS Zrt.-ben, mellyel a társaságban 0,3%-os közvetlen tulajdoni hányadhoz jutott. 2008-ban további részvények megvásárlására került sor, melynek eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. részesedése 100% lett.
ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. (ViDaNet Zrt.)
A ViDaNet Zrt. 2003-ban jött létre kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtására, több társaság összeolvadásával. A Magyar Telekom Nyrt. közvetlenül és közvetve 90%-os tulajdoni aránnyal és 49%-os szavazati joggal rendelkezik.
Combridge S.R.L.
A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. 2007-ben a Magyar Telekom Nyrt. kivásárolta a Combridge S.R.L. részesedést a ViaBridge Ltd.-től.
Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. (Dataplex Kft.)
2006. április 20-i cégbírósági bejegyzéssel került a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonába a hazai informatikai szolgáltatási piac egyik jelentős szereplőjének, a Dataplex Kft.-nek a 100%-os tulajdonrésze.
Telekom New Media Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Telekom New Média Zrt.)
2009-ben a Magyar Telekom Nyrt. mint részvényes kivált az IKO-TELEKOM Zrt.-ből. A kiválást követően az átalakulás során létrejött a Telekom Média Holding Zrt., melynek 100%-os tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. A holding tagjai a Telekom New Media Kft. és a Telekom Content & Rights Kft.
2010. július 31-ei hatállyal – a megkötött egyesülési szerződés alapján – a három társaság egyesülésére került sor, a Telekom New Media Kft. és a Telekom Content & Rights Kft. Telekom Média Holding Zrt.-be történő beolvadása útján. Az átalakulást követően létrejött társaság Telekom New Media Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Telekom New Média Zrt.) néven működik tovább.
A Telekom New Média Zrt. – köszönhetően a nemzetközi tapasztalatoknak és saját fejlesztésű megoldásoknak – vezető szereplője a magyarországi emeltdíjas interaktív piacnak.
ISH International System House Informatika Kft. (ISH Informatika Kft.) és International System House Kereskedelmi és Szoftverfejlesztő Kft. (ISH Kft.)
Az 1996-ban alapított ISH Kft., valamint a 2009-ben az ISH Kft.-ből kiválással alakult ISH Informatika Kft. főtevékenysége a számítógépes programozás. Az ISH Informatika Kft. átfogó kórházi számítástechnikai megoldásokat, informatikai rendszereket és szolgáltatásokat nyújt hazai és külföldi ügyfelei számára. 2009-ben a Magyar Telekom Nyrt. megszerezte az ISH Informatika Kft. valamint az ISH Kft. törzstőkéinek 100%-t kitevő üzletrészeket, ezzel a társaságok egyedüli tulajdonosa lett.
DATEN-KONTOR Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (DATEN-KONTOR Kft.)
2010-ben a Magyar Telekom Nyrt. – a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően – szerződést írt alá a DATEN-KONTOR cégcsoport (DK) 100%-ának megvásárlásáról. A DK cégcsoport a DATEN-KONTOR Kft., a DK Telecom Zrt. és a DK Consulting Zrt. társaságokból állt. A cégcsoport informatikai alkalmazások fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozott. A tranzakció 2011. február végén zárult le, amit megelőzött a DK
cégcsoport három önállóan működő cégének egy jogi egységbe történő összeolvasztása. Ezt követően létrejött a DATEN-KONTOR Kft., melynek tevékenysége azonos a korábbi cégcsoport tevékenységével.
A Magyar Telekom Nyrt. az akvizícióval tovább kívánja erősíteni pozícióját az informatikai szolgáltatások piacán.
Xxxxxxx E.O.O.D.
A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A társaság kezdetben a ViaBridge Ltd. tulajdona volt, melyet a Magyar Telekom Nyrt. 2007-ben vásárolt ki.
EurAccount Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Kft. „v.a.” (EurAccount Kft. „v.a.”)
A Magyar Telekom Nyrt. 2005. március 1-jén alapította az EurAccount Kft.-t. A társaság fő tevékenysége a Magyar Telekom Nyrt. és annak leányvállalatai számára történő könyvelési és számviteli szolgáltatások nyújtása volt.
2011. január 1-jével az EurAccount Kft. tevékenysége visszaszervezésre került a Magyar Telekom Nyrt.-be. A társaság végelszámolása lezárult, a vagyonfelosztásra várhatóan 2012. év elején kerül sor.
MODULTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (MODULTECHNIKA Kft.)
A MODULTECHNIKA Kft. kábeltévé- és internet szolgáltatást nyújtott korszerű kábeltévé-hálózatán keresztül, Ajkán és annak környékén. A Magyar Telekom Nyrt. e szolgáltatási területen eddig nem volt jelen vezetékes szolgáltatással. A felvásárlással – melynek eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. a MODULTECHNIKA Kft. 100%-os tulajdonosává vált – a Társaság célja, hogy tovább erősítse pozícióit a vezetékes telekommunikációs piacon.
Budakalász Kábel TV Szolgáltató Kft. (Budakalász Kábel TV Kft.)
2009-ben a T-Kábel Magyarország Kft. Magyar Telekom Nyrt.-be történő beolvadásának során a Budakalász Kábel TV Kft. üzletrészének 25%-a a Társaság tulajdonába került, majd 2011-ben a további 75%-os üzletrész megvásárlásával a Kft. egyedüli tulajdonosává vált.
KIBU Innováció Műszaki Kutató Fejlesztő Szolgáltató Nonprofit Kft. (KIBU Innováció Nonprofit Kft.)
A társaság 1989-ben alakult, akkor még X-Byte Kft. néven, melynek 100%-os tulajdonosa 2005-ben lett a Magyar Telekom Nyrt. A társaság 2007-től működik jelenlegi nevén és jelenlegi, műszaki kutatás-fejlesztés tevékenységi körével, nonprofit szervezetként. A KIBU Innováció Nonprofit Kft. a Magyar Telekom Nyrt. innovációs laborja, egy városi térrel, mobil kommunikációval és internettel foglalkozó multifunkcionális hely, ahol fiatal kutatók számára teret és eszközt biztosítanak a szabad gondolkodásra, a kreatív csapatmunkára.
Novatel UKRAINE L.L.C. (végelszámolás alatt)
Magyar Telekom Nyrt. 2005-ben alapította a NOVATEL UKRAINE L.L.C.-t. A társaság fő tevékenysége volt a Magyar Telekom bizonyos termékeinek értékesítése Ukrajnában, de jelenleg végelszámolás alatt áll, mivel a Társaság ki kíván vonulni az ukrán telekommunikációs piacról.
Mindentudás Egyeteme Tudományos Közhasznú Nonprofit Kft.
2004-ben a Magyar Telekom Nyrt., a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a T-Online Magyarország Zrt. létrehozta a Mindentudás Egyeteme Tudományos Közhasznú Nonprofit Kft.-t (akkori nevén Mindentudás Egyeteme Kht.). A vállalkozás közhasznú tevékenységének célja, hogy magas színvonalú nyilvános előadások szervezése és tartása révén elősegítse a kiemelt érdeklődésre számot tartó tudományos témák feldolgozását, megismertetését és terjesztését. A cég vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú társaság céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
7. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
2010. és 2011. december 31-én a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló tartósan adott kölcsönök egyenlege az alábbiak szerint alakult:
2010. | 2011. | ||
Pro-M Zrt. | 6 200 | 5 600 | |
Dataplex Kft. | 2 050 | 0 |
Összesen 8 250 5 600
A kölcsönök állománya a következő évben esedékes törlesztő részleteket nem tartalmazza, azok a rövid lejáratú követelések között szerepelnek. Lásd a „11. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben” pontot.
8. Egyéb tartósan adott kölcsön
Ezen a mérlegsoron a dolgozóknak hosszú lejáratra adott kölcsönök (3 696 millió Ft), a készülékértékesítés részletvevőivel szembeni követelések hosszú lejáratú része (330 millió Ft), a KFKI Direkt Kft. befektetés megszerzéséhez kapcsolódó tartós letét (29 millió Ft), valamint egyéb adott kaució összege (40 millió Ft) jelenik meg összesen 4 095 millió Ft összegben.
9. Készletek
A készleteken belül az anyagok főként hálózatszerelési és fenntartási anyagokból, az áruk jellemzően távközlési árukból, illetve értékesítésre kijelölt, használaton kívüli tárgyi eszközökből állnak.
A készletek állományának 2010. január 1. és 2011. december 31. közötti alakulását az alábbi mozgástábla mutatja:
2010. | 2011. | ||
Nyitó érték | 6 912 | 7 019 | |
Készletmozgás | 403 | -337 | |
Értékvesztés | -296 | -283 | |
Záró érték | 7 019 | 6 399 |
A készletek értékvesztésének részletezése a 4. számú mellékletben kerül bemutatásra.
10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból
2010. és 2011. december 31-én a vevők összetétele az alábbi volt:
2010. 2011.
Belföldi vevő | 54 911 | 52 574 | |
Külföldi vevő | 1 322 | 1 362 | |
Értékvesztés | -19 601 | -18 892 |
Összesen 36 632 35 044
Az elszámolt értékvesztéseket a 4. számú melléklet mutatja be.
11. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
A 2010. és 2011. december 31-én kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követeléseket az alábbi táblázat foglalja össze:
2010. | 2011. | ||
IQSYS Zrt.-vel szembeni követelés1 | 2 949 | 4 359 | |
KFKI Zrt.-nek nyújtott kölcsön | 3 400 | 4 100 | |
Xxxxxxx E.O.O.D.-nek nyújtott kölcsön | 2 372 | 2 524 | |
Origo Zrt.-vel szembeni követelések1 | 802 | 1 952 | |
Dataplex Kft.-nek nyújtott kölcsön1 | 800 | 1 850 | |
Pro-M Zrt.-vel szembeni követelések2 | 2 993 | 1 052 | |
ViDaNet Zrt.-nek nyújtott kölcsön | 450 | 250 | |
Combridge S.R.L.-lel szembeni követelés | 536 | 62 | |
Makedonski Telekom A.D.-vel szembeni követelés | 82 | 34 | |
Novatel Ukraine L.L.C.-vel szembeni követelés | 161 | 0 | |
EurAccount Kft.-vel szembeni követelés | 45 | 0 | |
Egyéb | 145 | 132 | |
Összesen | 14 735 | 16 315 |
1 A követelés változást döntő mértékben a 2011. év folyamán folyósított kölcsönök okozták. (IQSYS Zrt.-nél 1 431 millió Ft, Origo Zrt.-nél 1 770 millió Ft, Dataplex Kft.-nél 1 050 millió Ft összegben.)
2 A követelés csökkenését jórészt a 2011. év folyamán végrehajtott kölcsön törlesztés okozta. (1 700 millió Ft)
12. Egyéb követelések
Az egyéb követelések 2010. és 2011. december 31-i egyenlege az alábbi főbb tételeket tartalmazza:
2010. | 2011. | ||
Roaming engedmény követelések | 3 054 | 3 391 | |
Adókövetelések | 1 693 | 1 559 | |
Adott előlegek | 1 618 | 1 356 | |
Munkavállalókkal szembeni követelés | 1 273 | 1 222 | |
Költségvetéssel szembeni követelések | 61 | 48 | |
Egyéb | 1 519 | 1 174 | |
Összesen | 9 218 | 8 750 |
13. Értékpapírok
Az értékpapírok mérlegsoron szereplő 307 millió Ft a visszavásárolt saját részvények értéke.
14. Aktív időbeli elhatárolások
2010. | 2011. | |
Alaptevékenységhez kapcsolódó bevétel elhatárolás1 | 27 149 | 27 973 |
Áram- és gázszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó bevétel elhatárolás1 | 118 | 1 525 |
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni bevétel elhatárolás | 543 | 1 078 |
Bérleti díjakhoz kapcsolódó bevétel elhatárolás | 0 | 25 |
Egyéb | 915 | 1 077 |
Bevételek aktív időbeli elhatárolása | 28 725 | 31 678 |
Áram- és gázszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó költség elhatárolás2 | 15 | 2 419 |
Bérleti díjak elhatárolása3 | 542 | 1 280 |
Hitel kapcsán fizetett értékkorrekció elhatárolt összege | 603 | 455 |
Biztosítási díjak elhatárolása | 2 | 7 |
Egyéb2 | 370 | 752 |
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása | 1 532 | 4 913 |
Összesen | 30 257 | 36 591 |
1 A Társaság 2010. év második felében megkezdte áram- és gázszolgáltatási tevékenységét, amely miatti bevétel elhatárolás a 2010. évi 118 millió Ft-ról 1 525 millió Ft-ra növekedett a 2011. évben. Ezen tételek 2010-ben az alaptevékenységhez kapcsolódó bevétel elhatárolások között kerültek kimutatásra.
2 Az Áram- és gázszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó költségek elhatárolásának bemutatása 2010-ben az
egyéb soron történt.
3 A bérleti díjak elhatárolásának növekedésére jelentős hatással volt a 2011. évben ingatlanok operatív lízingje miatti 700 millió Ft-os költség elhatárolás, amely a szerződés futamideje alatt időarányosan feloldásra kerül.
15. Saját tőke
Tulajdonos | Részvények száma (db) | Névérték (Ft/db) | Összesen (ezer Ft) | Tulajdoni hányad (%) |
MagyarCom Holding GmbH | 617 436 759 | 100 | 61 743 676 | 59,21% |
Tőzsdei kereskedelem | 424 914 822 | 100 | 42 491 482 | 40,75% |
Visszavásárolt saját részvény | 390 862 | 100 | 39 086 | 0,04% |
Magyar Állam | 100 | 100 | 10 | 0,00% |
Összesen | 1 042 742 543 | 104 274 254 | 100,00% |
A saját tőkeelemekben a 2010. január 1. és 2011. december 31. között bekövetkezett változásokat a következő táblázat mutatja be:
Jegyzett tőke Tőketartalék Eredmény-
tartalék
Lekötött tartalék 1
Mérleg szerinti
eredmény
Nyitó egyenleg 2010. január 1.
104 274 58 952 189 097 2 679 0
Növekedés 0 0 0 0 64 929
Csökkenés 0 0 605 0 52 117
Átsorolások 0 0 372 -372 0
Záró egyenleg
104 274 58 952 188 864 2 307 12 812
2010. december 31.
Növekedés 0 0 0 0 31 675
Csökkenés 0 0 21 674 0 31 675
Átsorolások 0 0 12 812 0 -12 812
Záró egyenleg
104 274 58 952 180 002 2 307 0
2011. december 31.
1 A lekötött tartalék 307 millió Ft összegben tartalmaz saját részvények miatti összeget és 2.000 millió Ft összegben fejlesztési tartalékot.
16. Céltartalékok
Korengedményes nyugdíj, végkielégítés 1
Függő
kötelezettségek Egyéb Összesen
Nyitó egyenleg | ||||
2010. január 1. | 8 016 | 10 956 | 523 | 19 495 |
Növekedés | 3 544 | 4 893 | 0 | 8 437 |
Csökkenés | 5 917 | 3 315 | 0 | 9 232 |
Átsorolás | 0 | 523 | -523 | 0 |
Záró egyenleg | ||||
2010. december 31. | 5 643 | 13 057 | 0 | 18 700 |
Növekedés | 4 268 | 2 329 | 0 | 6 597 |
Csökkenés | 7 533 | 5 929 | 0 | 13 462 |
Záró egyenleg | ||||
2011. december 31. | 2 378 | 9 457 | 0 | 11 835 |
1 2011-ben csoportos létszámleépítéshez kapcsolódóan 4 268 millió Ft céltartalék képzésére, továbbá 7 533 millió Ft céltartalék feloldására került sor.
A függő kötelezettségek céltartalékának feloldására az év során az alábbi főbb jogcímeken került sor:
Jogcímek | 2010. | 2011. | |
Származékos ügyletek | 1 332 | 2 850 | |
Ügyfél-hűségprogram | 1 321 | 1 946 | |
Bírságok | 173 | 459 | |
Peres ügyek | 55 | 327 | |
Találmány miatti fizetési kötelezettség | 0 | 128 | |
Dolgozói prémiumok | 201 | 53 | |
Garanciális kötelezettség | 46 | 45 | |
Szerződésből származó fizetési kötelezettség (eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség) | 11 | 25 | |
Környezetvédelmi kötelezettség | 101 | 3 | |
Elengedett dolgozói kölcsönök | 5 | 0 | |
Egyéb | 70 | 93 | |
Feloldás összesen | 3 315 | 5 929 |
A függő kötelezettségek céltartalékának képzésére az év során az alábbi főbb jogcímeken került sor:
Jogcímek | 2010. | 2011. | |
Ügyfél-hűségprogram | 1 789 | 1 221 | |
Szerződésből származó fizetési kötelezettség (eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség) | 721 | 333 | |
Dolgozói prémiumok | 17 | 324 | |
Xxxxx ügyek | 661 | 169 | |
Környezetvédelmi kötelezettség | 71 | 96 | |
Garanciális kötelezettség | 45 | 52 | |
Származékos ügyletek | 953 | 0 | |
Bírságok | 458 | 0 | |
Találmány miatti fizetési kötelezettség | 128 | 0 | |
Egyéb | 50 | 134 | |
Képzés összesen | 4 893 | 2 329 |
17. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
A Társaságnak 2011. december 31-én 14 556 millió Ft hosszú lejáratú banki hitelállománya volt. 2011 folyamán egy hitel esetében szerződés módosításra került sor, melynek eredményeként növekedett a lejárati idő. Ennek következtében a rövid lejáratú hitelek közül 8 213 millió Ft került átsorolásra. A devizában fennálló hitelek után a Társaság 162 millió Ft nem realizált árfolyamveszteséget számolt el. A hitelek éven belüli törlesztő részletei a rövid lejáratú hitelek soron szerepelnek (lásd 19. pont).
A Társaságnak nincs zálog vagy hasonló joggal terhelt hitel kötelezettsége.
A hosszú lejáratú hitelek éven túli törlesztő részletei a következőképpen alakulnak (a kötvénytartozással együtt):
Esedékesség | Összeg | |
2013 | 3 556 | |
2014 | 11 000 | |
További törlesztés összesen 1 | 120 | |
Összesen | 14 676 |
1 Tartozások kötvénykibocsátásból
18. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ezen a mérlegsoron a Magyar Telekom Nyrt.-nél a Deutsche Telekom Finance B.V.-től felvett tulajdonosi hitelek hosszú lejáratú része szerepel, melynek 2011. december 31-i záró állománya 223 714 millió Ft. A 2011 januárjában felvett 14 023 millió Ft hitel (kamata fix 6,15825%) 2016-ban, a júliusban felvett 23 millió EUR hitel (kamata fix 5,20025%) 2017-ben, a szintén júliusban felvett 50 millió EUR hitel (kamata fix 4,45025%) pedig 2018-ban fizetendő vissza.
A tulajdonosi hitelek rövid lejáratú része (49 486 millió Ft) a 21. pontban kerül bemutatásra.
2013 | 34 487 | |
2014 | 23 335 | |
2015 | 100 740 | |
2016 | 42 440 | |
2017 | 7 156 | |
2018 | 15 556 | |
Összesen | 223 714 |
A hosszú lejáratú tulajdonosi hitelek éven túli törlesztő részletei a következőképpen alakulnak: Esedékesség Összeg
19. Rövid lejáratú hitelek
A Társaságnak 2011. december 31-én 46 081 millió Ft rövid lejáratú banki hitelállománya volt.
2011 folyamán 133 013 millió Ft hitel került lehívásra. A Társaság az év során 122 392 millió Ft összegű hiteltörlesztést hajtott végre (mely tartalmaz 156 millió Ft realizált árfolyamveszteséget és 114 millió Ft realizált árfolyamnyereséget), valamint a 17. pontban már említett szerződésmódosítások miatt átsorolt a hosszúlejáratú hitelek közé 8 213 millió Ft-ot. Ezen felül a devizában fennálló hitelek után 605 millió Ft nem realizált árfolyamveszteség került elszámolásra.
20. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
A rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2010. és 2011. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | ||
Stonebridge A.D.-vel szembeni hiteltartozás 1 | 30 123 | 34 988 | |
KFKI Zrt.-vel szembeni kötelezettségek 2 | 4 991 | 7 212 | |
Investel Zrt.-vel szembeni kötelezettségek | 4 840 | 4 518 | |
IQSYS Zrt.-vel szembeni kötelezettségek | 2 131 | 2 373 | |
Telekom Média Holding Zrt.-vel szembeni hiteltartozás | 1 765 | 1 200 | |
MODULTECHNIKA Kft.-vel szembeni hiteltartozás 3 | 0 | 1 130 | |
Egyéb 4 | 2 601 | 3 272 | |
Összesen | 46 451 | 54 693 |
12011. évben 2 668 millió Ft összegben került hitel lehívásra, 1 985 millió Ft összegben került hitel törlesztésre, 522 millió Ft összegű kamattőkésítés történt. Ezen felül 3 764 millió Ft nem realizált árfolyamveszteség, valamint 104 millió Ft realizált árfolyamnyereség került elszámolásra.
2 A változás fő oka a szállítói kötelezettség változása, melynek összege 2010-ben 3 849 millió Ft, 2011-ben 6 473 millió Ft.
3 2011. évben 1 350 millió Ft összegben került hitel lehívásra, 220 millió Ft összegben került hitel törlesztésre.
4 Az Egyéb kategória tartalmaz egyéb, fent nem említett vállalatoknak nyújtott hitelt, melynek összege 2010-ben 369 millió Ft, 2011-ben 409 millió Ft. Szerepel benne ezen túlmenően a fent meg nem jelölt vállalkozásokkal szembeni interest-pool kötelezettség, melynek összege 2010-ben 1 417 millió Ft, 2011-ben 1 310 millió Ft. Részét képezi továbbá szállítói és nem számlázott kötelezettség, melynek összege 2010-ben 815 millió Ft, 2011-ben 1 553 millió Ft.
21. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
A mérlegsor a Deutsche Telekom Finance B.V.-től felvett tulajdonosi hitelek rövid lejáratú részét tartalmazza.
Esedékesség Kamat Összeg
2012.01.31. | 3 hónapos BUBOR +0,17525% | 9 486 | ||
2012.05.29. | 3 hónapos BUBOR +0,794% | 40 000 | ||
Összesen | 49 486 |
A Deutsche Telekom A.G. szándékában áll a Magyar Telekom Nyrt. finanszírozási igényeinek biztosítása legalább 2013. június végéig.
22. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2010. és 2011. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | |
Bírság („vagyoni előny elvonás”) 1 | 0 | 21 857 |
Univerzális egyenlegfeltöltésből származó kötelezettség | 3 362 | 3 533 |
Roaming forgalomra utólag adott engedmény | 2 083 | 2 271 |
Munkavállalókkal szembeni tartozások és járulékai | 1208 | 1 933 |
Személyi jövedelemadó | 1 221 | 1 255 |
Általános forgalmi adó | 3 905 | 928 |
Költségvetéssel szembeni kötelezettségek | 171 | 491 |
Fizetendő osztalék 2010 | 52 117 | 0 |
Fizetendő osztalék 2011 | 0 | 52 117 |
Egyéb 2 | 2 509 | 2 565 |
Összesen | 66 576 | 86 950 |
1 2011-ben a SEC/DOJ vizsgálattal kapcsolatos bírság („vagyoni előny elvonás”) összege 21 857 millió Ft. További információk a "Tanácsadói szerződések ügyében folytatott vizsgálatok" részben kerülnek részletes kifejtésre.
2 Az Egyéb kategória tartalmaz előző évekre fizetendő, fel nem vett osztalékot, amelynek összege 2010-ben 100 millió Ft, 2011-ben 101 millió Ft. Szerepel benne továbbá a lízingelt gépjárművekhez kapcsolódó kötelezettség, melynek összege 2010-ben 528 millió Ft, 2011-ben 417 millió Ft. Az egyéb kategóriában kerülnek bemutatásra a vevői túlfizetéshez kapcsolódó kötelezettségek, melyeknek összege 2010-ben 1 342 millió Ft, 2011-ben 1 466 millió Ft.
23. | Passzív időbeli elhatárolások | |||
2010. | 2011. | |||
Előfizetési díjak és forgalmi díjak elhatárolása | 3 247 | 2 640 | ||
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elhatárolások | 694 | 1 383 | ||
Energia árbevétel elhatárolás1 | 3 | 459 | ||
Név- és márkaváltással kapcsolatos bevétel elhatárolás2 | 273 | 124 | ||
Egyéb1 | 304 | 233 | ||
Bevételek passzív időbeli elhatárolása | 4 521 | 4 839 | ||
Szállítói elhatárolások1 | 20 503 | 20 325 | ||
Tulajdonosi hitelekkel kapcsolatos kamatelhatárolás | 7 281 | 6 248 | ||
Személyi jellegű költségek elhatárolása | 5 566 | 5 979 | ||
Frekvencia használati díjakkal kapcsolatos elhatárolások3 | 4 729 | 3 061 | ||
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elhatárolások | 3 011 | 2 619 | ||
Energia költségek elhatárolása1 | 209 | 1 921 | ||
Roaming költségekkel kapcsolatos elhatárolás | 545 | 511 | ||
Értéknövelt és tartalomszolgáltatásokkal kapcsolatos | ||||
elhatárolás | 281 | 354 | ||
Kamatok elhatárolása | 902 | 209 | ||
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása | 43 027 | 41 227 | ||
Halasztott bevételek | 236 | 629 | ||
Összesen | 47 784 | 46 695 | ||
1 A Társaság 2010. év második felében megkezdett áram- és gázszolgáltatási tevékenysége 2011. évben jelentős mértékben növekedett és így ehhez a szolgáltatáshoz kapcsolódóan a passzív időbeli elhatárolások is jelentősen változtak. Ezen bevétel tételek az előző évi beszámolóban az Egyéb soron, a költségek a Szállítói elhatárolások soron szerepeltek.
2 Az anyavállalatnak a név- és márkaváltással kapcsolatos beruházásokhoz kapcsolódó költségtérítése az elhatárolt bevételek között szerepel, és a kapcsolódó eszközök értékcsökkenésével azonos ütemben és mértékben kerül elismerésre az egyéb bevételek között.
3 A 2011.04.01-én hatályba lépett új frekvenciadíj rendeletben meghatározott díj és számlázási időszak változások miatt csökkent az elhatárolt összeg.
24. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
A Belföldi értékesítés nettó árbevétele a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakult:
2010. | 2011. | |
Hang és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos előfizetési díjak, | ||
belépési díjak és egyéb díjak | 000 000 | 000 000 |
Mobil forgalmi bevételek | 164 362 | 150 854 |
Bérelt vonalak, adatátviteli és IT bevételek | 33 350 | 31 431 |
Vezetékes forgalmi bevételek összesen | 32 496 | 26 499 |
Kizárólagosan TV szolgáltatással kapcsolatos bevételek | 22 805 | 26 011 |
Áruértékesítés bevétele | 17 936 | 19 920 |
Energia árbevételek1 | 425 | 4 602 |
Eszközértékesítés árbevétele | 1 103 | 1 529 |
Egyéb árbevételek | 16 262 | 17 735 |
Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 442 832 | 434 297 |
1 A Társaság 2010. év második felében megkezdett áram- és gázszolgáltatási tevékenysége 2011. évben jelentős mértékben növekedett és így ehhez a szolgáltatáshoz kapcsolódóan a belföldi értékesítés nettó árbevételei is jelentősen változtak. Ezen tételek az előző évi beszámolóban az Egyéb soron szerepeltek.
25. Export értékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piacok szerint
Az alábbi táblázat a Társaság 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban végzett export értékesítésének összegszerű és százalékos megoszlását mutatja földrajzilag elhatárolt piacok szerint, mely kizárólag szolgáltatás értékesítésével kapcsolatos:
2010. 2011.
% |
| % | ||
Európa / Európai Unión belüli | 12 717 | 79,92% | 13 716 | 81,85% |
Európa / Európai Unión kívüli | 2 366 | 14,87% | 2 008 | 11,98% |
Ázsia | 383 | 2,41% | 494 | 2,95% |
Amerika | 306 | 1,92% | 361 | 2,16% |
Ausztrália | 99 | 0,62% | 102 | 0,61% |
Afrika | 42 | 0,26% | 76 | 0,45% |
Export árbevétel összesen | 15 913 | 100,00% | 16 757 | 100,00% |
26. Egyéb bevételek
Az egyéb bevételek a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | ||
Céltartalék felhasználása 1 | 9 232 | 13 462 | |
Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevétele | 680 | 5 021 | |
Utólag kapott engedmények | 3 028 | 3 460 | |
Értékvesztéssel kapcsolatos egyéb bevételek 2 | 2 713 | 3 148 | |
Késedelmi kamat, kötbér, kártérítés | 2 499 | 3 099 | |
Engedményezett követelések bevétele | 145 | 436 | |
Név- és márkaváltás | 107 | 73 | |
Egyéb | 1 046 | 1 117 |
Összesen 19 450 29 816
1 A Céltartalékok felhasználásában az előző évhez képest bekövetkezett változást főként a Korengedményes nyugdíj, végkielégítés céltartalék felhasználásának növekedése (1 616 millió Ft), a származékos ügyletek céltartalék feloldásának növekedése (1 518 millió Ft), az ügyfél-hűségprogram céltartalék tárgyévi feloldásának növekedése (625 millió Ft), valamint a Bírságokhoz kapcsolódó céltartalékok feloldásának növekedése (286 millió Ft) eredményezte. A Céltartalék felhasználás részletezését lásd a 16. pontnál.
2 A változást a lejárt és értékvesztett követelésekre befolyt térülések előző évhez viszonyított növekedése indokolja.
27. Importbeszerzések
A 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az importbeszerzések földrajzilag elhatárolt piacok szerinti eloszlása a következők szerint alakult:
2010. 2011.
Szolgáltatás | Xxxxxx | Xxxxxxxx | Szolgáltatás | Termék | Összesen | ||||||
Európa / Európai Unión belüli | 18 668 | 14 627 | 33 295 | 17 559 | 18 192 | 35 751 | |||||
Ázsia Európa / Európai Unión kívüli | 2 136 3 183 | 2 391 664 | 4 527 3 847 | 2 116 2 136 | 3 843 337 | 5 959 2 473 | |||||
Amerika | 2 954 | 60 | 3 014 | 1 622 | 180 | 1 802 | |||||
Afrika | 339 | 0 | 339 | 232 | 0 | 232 | |||||
Ausztrália | 43 | 0 | 43 | 49 | 0 | 49 | |||||
Total | 27 323 | 17 742 | 45 065 | 23 714 | 22 552 | 46 266 |
28. Igénybe vett szolgáltatások értéke
Az igénybe vett szolgáltatások költségei a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | |
Javítási, szerelési, karbantartási költségek | 19 936 | 18 565 |
Bérleti díjak | 11 490 | 12 839 |
Vállalkozónak fizetett díjak1 | 8 886 | 10 659 |
Munkaerő közvetítés és operátori tevékenység költségei | 8 097 | 8 243 |
Fizetett jutalékok | 8 582 | 7 642 |
Marketing költségek | 8 481 | 7 234 |
Nemzetközi távközlési szolgáltatói kifizetések | 4 917 | 4 813 |
Szakértői díjak2 | 6 622 | 4 810 |
Postaköltség | 2 538 | 2 713 |
Ingatlan üzemeltetés költségei | 1 530 | 1 492 |
Egyéb bevételhez kapcsolódó szolgáltatás3 | 557 | 1 080 |
Oktatás, továbbképzés költségei | 1 352 | 1 018 |
Névhasználati díj | 840 | 889 |
Utazási és szállásköltségek | 447 | 406 |
Flottamenedzselés | 295 | 119 |
Internet szolgáltatót megillető díjak | 86 | 106 |
Könyvviteli szolgáltatás4 | 1 528 | 0 |
Egyéb5 | 1 251 | 664 |
Összesen | 87 435 | 83 292 |
1 A vállalkozónak fizetett díjak változását nagymértékben az egyéb anyagjellegű szolgáltatások növekedése határozza meg, amely a 2010. évi 824 millió Ft-ról 1 993 millió Ft-ra növekedett 2011. évben.
2 A szakértői díjak csökkenését jelentős mértékben befolyásolta a jogi szaktanácsadás díjának 2010. évi 2 534 millió Ft-ról 1 243 millió Ft-ra való csökkenése a 2011. évben.
3 Az egyéb bevételhez kapcsolódó szolgáltatások növekedésében jelentős szerepe volt a mobil ügyfelekkel kapcsolatos biztosítás díjak alakulásának, amelynek tárgyévi összege (591 millió Ft) 488 millió Ft-tal növekedett az előző évi 103 millió Ft-hoz képest.
4 A Magyar Telekom csoport részére 2010. december 31-ig könyvviteli szolgáltatásokat nyújtó EurAccount Kft. tevékenysége 2011. január 1-jével visszaszervezésre került a Társaság szervezetébe, így tárgyévben ilyen jogcímen költség nem került elszámolásra.
5 Az Egyéb soron szerepeltetett összeg 2010-ben 635 millió Ft összegben tartalmaz egyszeri, EKG szerződéssel kapcsolatban igénybevett szolgáltatást. 2011-ben ilyen címen ezen a soron nem merült fel költség.
29. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Az Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | ||
Kifizetés mobil üzemeltetőknek 1 | 42 278 | 38 103 | |
TV szolgáltatással kapcsolatos költségek | 8 253 | 9 544 | |
Közvetített RI/IT szolgáltatások költségei | 7 646 | 8 742 | |
Kifizetés egyéb vezetékes hálózatüzemeltetőknek | 6 821 | 6 897 | |
Tartalomszolgáltatások és mobil kereskedelemmel | |||
értékesített szolgáltatások költségei | 4 425 | 5 643 | |
Áram- és gázszolgáltatáshoz kapcsolódó | |||
rendszerhasználati és egyéb díjak 2 | 95 | 1 188 | |
KábelTV társaságoknak fizetett hálózathasználati | |||
díjak | 265 | 188 | |
Egyéb 2 | 1 082 | 881 | |
Összesen | 70 865 | 71 186 | |
1 A csökkenés hátterében a szabályozott mobil végződtetési díjak jelentős csökkenése áll.
2 A Társaság 2010. év második felében megkezdett áram- és gázszolgáltatási tevékenysége 2011. évben jelentős mértékben növekedett és így ehhez a szolgáltatáshoz kapcsolódóan a rendszerhasználati díjak is jelentősen változtak. Ezen tételek az előző évi beszámolóban az Egyéb soron szerepeltek.
30. Alkalmazottak
2010. és 2011. évben az alkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma funkcionális bontásban a következő:
2010. december 31.
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetés
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak | ||||
fizikai | 946 | 3 171 | 1 601 | |
szellemi | 5 078 | 38 236 | 8 916 | |
összesen | 6 024 | 41 407 | 10 517 | |
Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak | ||||
fizikai | 3 | 6 | 4 | |
szellemi | 116 | 262 | 135 | |
összesen | 119 | 268 | 139 | |
Foglalkoztatottak összesen | ||||
fizikai | 949 | 3 177 | 1 605 | |
szellemi | 5 194 | 38 498 | 9 051 | |
összesen | 6 143 | 41 675 | 10 656 | |
Állományba nem tartozó 1 | 0 | 2 453 | 866 | |
Összesen | 6 143 | 44 128 | 11 522 | |
2011. december 31.
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetés
fizikai 960 3 205 1 462
szellemi 5 010 | 38 511 | 8 384 | ||
összesen 5 970 | 41 716 | 9 846 | ||
Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak | ||||
fizikai | 1 | 3 | 2 | |
szellemi | 158 | 364 | 163 | |
összesen | 159 | 367 | 165 | |
Foglalkoztatottak összesen | ||||
fizikai | 961 | 3 208 | 1 464 | |
szellemi | 5 168 | 38 875 | 8 547 | |
összesen | 6 129 | 42 083 | 10 011 | |
Állományba nem tartozó 1 | 0 | 2 400 | 910 | |
Összesen | 6 129 | 44 483 | 10 921 | |
1 A gyesen lévő alkalmazottak nem tartoznak bele az átlagos statisztikai állományi létszámba.
31. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság díjazása
Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak díjazását a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakra vonatkozóan az alábbi táblázat foglalja össze:
Év | Igazgatóság | Felügyelő Bizottság | Összesen | ||||
2010. | 13 | 48 | 61 | ||||
2011. | 14 | 56 | 70 |
Az igazgatóság tagjai részére nem történt előleg, illetve kölcsön folyósítás.
A felügyelő bizottság tagjai részére a tárgyév folyamán előleg, illetve kölcsön folyósítása nem történt. A meglévő kölcsönök állományának 2011. évi alakulását az alábbi táblázat részletezi:
Megnevezés Felügyelő Bizottság
Kölcsönök
Tárgyévi nyitó állomány | 3 |
Tárgyévi folyósítás | 0 |
Tárgyévi törlesztés | 1 |
Tárgyévi záró állomány | 2 |
A folyósított kölcsönök havi törlesztésűek, a hátralévő átlagos futamidő 68 hónap. Xxxxxxxxxx előleg és kölcsön kamatmentes.
A Társaság az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjainak nevében nem vállalt garanciát és velük szemben nyugdíjfizetési kötelezettsége nincs.
32. Egyéb ráfordítások
Az egyéb ráfordítások a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | ||
Elszámolt adók, járulékok, díjak (Költségvetéssel elszámolt adók) | 34 231 | 32 573 | |
Bírságok („vagyoni előny elvonás”)1 | 327 | 21 923 | |
Követelések és készletek értékvesztése, immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése | 12 170 | 10 125 | |
Céltartalék képzés 2 | 8 440 | 6 597 | |
Immateriális javak, tárgyi eszközök káreseménye, hiánya3 | 356 | 3 124 | |
Értékesített tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke4 | 427 | 2 947 | |
Roaming forgalomra utólagosan adott kedvezmény | 1 890 | 2 075 | |
Engedményezett követelések | 686 | 992 | |
Elszámolt forrásadó | 1 598 | 817 | |
Behajthatatlan követelés leírása | 368 | 334 | |
Egyéb 1 | 207 | 430 | |
Összesen: | 60 700 | 81 937 | |
1 2011-ben a SEC/DOJ vizsgálattal kapcsolatos bírság összege 21 857 millió Ft. További információk a "Tanácsadói szerződések ügyében folytatott vizsgálatok" részben kerülnek részletes kifejtésre. A Bírságok összege 2010-ben az egyéb soron kerültek bemutatásra.
2 Függő kötelezettségek miatti céltartalék képzés 2010-ben 4 893 millió Ft volt 2011-ben ez az összeg 2 329 millió Ft-ra csökkent. A Céltartalék képzés részletezését lásd a 16. pontnál.
3 Immateriális javak, tárgyi eszközök káreseménye, hiánya jogcímen elszámolt összeg tárgyévi növekedését jellemzően a telefonközpontok és távközlési eszközök kivezetése okozta.
4 Az értékesített tárgyi eszközök nyilvántartási értéke soron jelentkező változás alapvető befolyásoló tényezője, hogy míg 2010-ben az értékesített ingatlanok nyilvántartás szerinti értéke 82 millió Ft volt, addig tárgyidőszakban ezen a jogcímen 2 439 millió Ft elszámolására került sor.
33. Pénzügyi műveletek eredménye
A pénzügyi műveletek eredménye a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | ||
Stonebridge A.D.-től kapott osztalék | 13 268 | 12 537 | |
Telekom Crna Gora-tól kapott osztalék | 18 723 | 3 708 | |
KFKI Zrt.-től kapott osztalék | 3 500 | 2 500 | |
Telekom Média Holding Zrt.-től kapott osztalék | 0 | 1 000 | |
Investel Zrt.-től kapott osztalék | 2 600 | 540 | |
Pro-M Zrt.-től kapott osztalék | 700 | 0 | |
Egyéb | 308 | 368 | |
Kapott (járó) osztalék és részesedés | 39 099 | 20 653 | |
Pro-M Zrt.-től kapott kamat | 437 | 442 | |
Dataplex Kft.-től kapott kamat | 185 | 0 | |
Egyéb | 70 | 8 | |
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam nyeresége | 692 | 450 | |
KFKI Zrt.-től kapott kamatok | 185 | 235 | |
IQSYS Zrt.-től kapott kamatok | 182 | 228 | |
Dataplex Kft.-től kapott kamat 1 | 58 | 174 | |
Banki kamatok | 163 | 135 | |
Deutsche Telekom A.G.-től kapott kamatok | 182 | 59 | |
Egyéb | 199 | 290 | |
Egyéb kapott (járó) kamatok | 969 | 1 121 | |
Realizált árfolyamnyereség | 4 186 | 4 441 | |
Nem realizált árfolyamnyereség | 1 736 | 938 | |
Egyéb | 194 | 314 | |
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei | 6 116 | 5 693 | |
Egyéb | 56 | 0 | |
Pénzügyi műveletek bevételei összesen | 46 932 | 27 917 | |
Deutsche Telekomnak fizetendő kamatok | 19 051 | 17 788 | |
Banki kamatok | 3 433 | 3 251 | |
Egyéb kamatok | 573 | 1 112 | |
Fizetendő kamatokés kamat jellegű ráfordítások | 23 057 | 22 151 | |
Origo Zrt. értékvesztés | 0 | 2 060 | |
Novatel Ukraine L.L.C. értékvesztés | 0 | 171 | |
Investel Zrt. értékvesztés | 2 397 | 0 | |
Befektetések értékvesztése | 2 397 | 2 231 | |
Realizált árfolyamveszteség | 7 273 | 8 424 | |
Egyéb | 334 | 148 | |
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai | 7 607 | 8 572 | |
Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen | 33 061 | 32 954 | |
Pénzügyi műveletek eredménye összesen | 13 871 | -5 037 |
1 A Dataplex Kft.-től kapott kamat 2010-ben az egyéb soron szerepelt.
2011-ben a lezárt határidős ügyletek – amelyek mindegyike tőzsdén kívüli, leszállítási céllal kötött ügyletnek minősült – keretében a realizált árfolyamnyereség 2 651 millió Ft, a realizált árfolyamveszteség 5 956 millió Ft volt.
34. Rendkívüli bevételek
2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban a rendkívüli bevételek az alábbiak szerint alakultak:
2010. | 2011. | ||
Adóalapot módosító rendkívüli bevétel | 0 | 0 | |
Leányvállalati befektetésekkel kapcsolatos bevételek: | |||
- EPT Zrt. beolvadás KFKI Zrt.-be | 398 | 0 | |
- KFKI Direkt beolvadás KFKI Zrt.-be | 225 | 0 | |
- M-Factory beolvadás Origo Zrt.-be | 53 | 0 | |
- Egyéb befektetés | 0 | 1 | |
Térítés nélkül átvett eszköz | 5 | 200 | |
Fejlesztési célra kapott támogatás | 38 | 77 | |
Egyéb rendkívüli bevételek | 21 | 112 | |
Adóalapot nem módosító rendkívüli bevétel | 740 | 390 | |
Összesen | 740 | 390 |
35. Rendkívüli ráfordítások
2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban a rendkívüli ráfordítások az alábbiak szerint alakultak:
Egyesületnek, alapítványnak, egyéb szervezetnek átadott | 2010. | 2011. | |
pénzeszköz | 482 | 305 | |
Térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás nyilvántartási | |||
értéke | 0 | 121 | |
Elengedett követelés könyv szerinti értéke | 0 | 48 | |
Adóalapot módosító rendkívüli ráfordítás | 482 | 474 | |
Térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás | 431 | 585 | |
Leányvállalati befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások: | |||
- EPT Zrt. beolvadás KFKI Zrt.-be | 326 | 0 | |
- KFKI Direkt beolvadás KFKI Zrt.-be | 264 | 0 | |
- M-Factory beolvadás Origo Zrt.-be | 63 | 0 | |
- Hunsat Zrt. végelszámolás részesedés kivezetés | 0 | 49 | |
Dimenzió hozzájárulások | 291 | 271 | |
Elengedett követelés | 44 | 198 | |
Elengedett leányvállalati hitelek | 10 | 0 | |
Egyéb rendkívüli ráfordítás | 4 | 0 | |
Adóalapot nem módosító rendkívüli ráfordítás | 1 433 | 1 103 | |
Összesen | 1 915 | 1 577 | |
36. Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal és a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben
A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tranzakciókból származó, a mérlegben illetve az eredménykimutatásban nem bemutatott egyenlegeket az alábbiakban részletezzük.
A tulajdonostól felvett hitel a Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron, valamint a Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron kerülnek bemutatásra. Xxxxxxxx pedig az eredménykimutatásban, a Pénzügyi műveletek ráfordításai között jelennek meg, szintén elkülönítetten.
A Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival kapcsolatos, főként távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások nem kerültek a beszámoló egyes soraiból külön kimutatásra, mint kapcsolt vállalkozással szembeni tranzakciók.
2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakban a kapcsolt vállalkozásokkal valamint a Deutsche Telekom tagvállalataival szembeni tranzakciók az alábbi táblázat szerint alakultak:
2010. | 2011. | |
Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 442 832 | 434 297 |
- ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben | 5 229 | 5 218 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 802 | 2 365 |
Export értékesítés nettó árbevétele | 15 913 | 16 757 |
- ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben | 1128 | 805 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 9 665 | 10 300 |
Egyéb bevételek | 19 450 | 29 816 |
- ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben | 276 | 222 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 4 585 | 3 382 |
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból | 36 632 | 35 044 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 534 | 1 070 |
Egyéb követelések | 9 218 | 8 750 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 3 075 | 3 553 |
Bevételek aktív időbeli elhatárolása | 28 725 | 31 678 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 947 | 1 030 |
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása | 1 532 | 4 913 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 603 | 531 |
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból | 26 999 | 37 489 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 1 870 | 2 205 |
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban | ||
levő vállalkozással szemben | 68 486 | 49 486 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 68 486 | 49 486 |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | 66 576 | 86 950 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 32 921 | 33 090 |
Bevételek passzív időbeli elhatárolása | 4 521 | 4 839 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 694 | 1 383 |
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása | 43 027 | 41 227 |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 8 967 | 8 266 |
37. Társasági adó
Az alábbi táblázat bemutatja az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti különbségeket a 2010. és 2011. december 31-ével végződő időszakra vonatkozóan:
2010. | 2011. | ||
Adózás előtti eredmény | 65 170 | 31 831 | |
Számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás | 82 685 | 79 648 | |
Bírság, jogkövetkezmény | 0 | 14 415 | |
Követelések értékvesztése, előző évben figyelembe vett elismert értékvesztés | 10 207 | 7 713 | |
Céltartalék képzés | 8 440 | 6 597 | |
Immateriális javak és tárgyi eszközök kivezetése, forgóeszközök közé történő átsorolás | 2 494 | 5 500 | |
Véglegesen adott támogatás, ingyenes eszközátadás és szolgáltatás, átvállalt tartozás | 470 | 141 | |
Behajthatatlannak nem minősülő és elengedett, elévült követelések | 13 | 18 | |
Egyéb adóalap növelő tételek | 2 631 | 1 601 | |
Adóalap növelő tételek | 106 940 | 115 633 | |
Adótörvény szerinti értékcsökkenés | 93 975 | 74 664 | |
Bevételként elszámolt osztalék | 39 099 | 20 653 | |
Nem realizált árfolyamnyereség | 4 199 | 16 461 | |
Céltartalék feloldás | 9 232 | 13 462 | |
Behajthatatlanná vált, értékvesztett követelés, behajthatatlan követelésre befolyt összeg, követelések visszaírt értékvesztése | 4 342 | 4 986 | |
Immateriális javak és tárgyi eszközök kivezetése, forgóeszközök közé történő átsorolás | 1 889 | 3 860 | |
Kutatás-fejlesztés költségek | 380 | 254 | |
Elhatárolt veszteség felhasználása | 859 | 0 | |
Fejlesztési tartalék | 500 | 0 | |
Kapott támogatás | 107 | 0 | |
Adomány | 4 | 0 | |
Egyéb adóalap csökkentő tételek | 1 | 73 | |
Adóalap csökkentő tételek | 154 587 | 134 413 | |
Adóalap összesen | 17 523 | 13 051 | |
Számított adó | 3 307 | 2 435 | |
Adókedvezmény | 3 068 | 2 289 | |
Szolidaritási adó | 0 | 0 | |
Adófizetési kötelezettség1 | 239 | 146 |
1 Az Adófizetési kötelezettség összege az eredménykimutatásban 156 millió Ft, amely 2011-ben tartalmazza az energiaszolgáltatók jövedelemadó kötelezettségét 10 millió Ft összegben.
Adózással kapcsolatos egyéb információk
552/2004. Pénzügyminisztériumi határozat alapján: „A Társaság által a fejlesztési programhoz igénybe vett fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg az 5 908 millió Ft-ot.”
19/2005. Pénzügyminisztériumi határozat alapján: „A Társaság által a fejlesztési programhoz igénybe vett fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 2 614 millió Ft-ot.”
A 2006. évre bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházás alapján: „A Társaság által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 2 292 millió Ft-ot.”
A 2007. évre bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházás alapján: „A Társaság által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 1 318 millió Ft-ot.”
A 12.724/2005. Pénzügyminisztériumi határozat alapján: „A T-Mobile Magyarország Rt. által üzembe helyezett, szélessávú internet-szolgáltatást biztosító WLAN beruházás alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 334 millió Ft-ot.”
A 2005. augusztus 18-án a T-Mobile Magyarország Rt. által bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást is szolgáló UMTS hálózat kiépítéséhez kapcsolódó fejlesztési program alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 4 215 millió Ft-ot.
A 2006. évre a T-Mobile Magyarország Rt. által bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást biztosító WLAN beruházás alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 835 millió Ft-ot.
2009 júliusában az adóhatóság a 2005., és 2006. évek tekintetében valamennyi adónemre kiterjedő, átfogó adóvizsgálatot indított a Magyar Telekom Nyrt.-nél. A vizsgálat 2010-ben lezárult. A Társaságnál az átfogó APEH- vizsgálattal lezárt utolsó év 2006. Az ezt követő adóévek tekintetében 6 éven belül az adóhatóság bármikor vizsgálhatja a könyveket és nyilvántartásokat és pótlólagos adót vagy bírságot állapíthat meg. A Társaság vezetőségének nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen címen jelentős kötelezettsége származhat.
2010 októberében az Országgyűlés egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény fogadott el. Ezen törvény rendelkezései szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek már a 2010-es távközlési és bolti kiskereskedelmi árbevétele alapján is kellett az úgynevezett ágazati különadót fizetnie. A távközlési különadó összege 2010-re 26 155 millió Ft, 2011-re 24 552 millió Ft, a bolti kiskereskedelmi különadó 2010-re 19 millió Ft, 2011-re pedig 22 millió Ft, amely – a törvény előírásainak megfelelően – ráfordításként került elszámolásra és csökkentette az adózás előtti eredményt.
38. Osztalék
A Magyar Telekom Nyrt. 2012. április 16-án megtartott Közgyűlése xxxxxx000 Ft névértékű részvény után 50 Ft osztalék fizetését hagyta jóvá, így a fizetendő osztalék összege 52 117 millió Ft.
A 2011. évre jóváhagyott osztalékból 30.872 millió Ft a Társaság anyavállalatát, a MagyarCom Holding GmbH-t illeti meg.
39. Mérlegen kívüli tételek
A mérlegben nem megjelenő kötelezettségek főként szerződéses kötelezettségek (bérleti szerződések, leszerződött beruházási és egyéb fejlesztési kötelezettségek, garanciális kötelezettségek, cégvásárlással kapcsolatos kötelezettségek, környezetvédelmi, helyreállítási ill. egyéb jövőbeli kötelezettségek).
A mérlegen kívüli tételek további részletezése (beleértve a mérleg fordulónapig le nem zárt határidős és swap ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követeléseket és kötelezettségeket is) az 5. számú mellékletben található.
40. Veszélyes hulladékok, kutatás-fejlesztés költségei
Az alábbi táblázat a Társaságnál tárolt veszélyes hulladékok mennyiségének 2011. évi alakulását mutatja:
Veszélyes hulladékok kg
2010. december 31. 0
Növekedés
Ólomakkumulátorok | 57 009 |
Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek | 72 |
Egyéb | 15 680 |
Növekedés összesen | 72 761 |
Csökkenés | |
Ólomakkumulátorok | 57 009 |
Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek | 72 |
Egyéb | 15 680 |
Csökkenés összesen | 72 761 |
2011. december 31. | 0 |
A környezetvédelmi költségek 2010-ben 188 millió Ft, míg 2011-ben 283 millió Ft értékben jelentek meg.
A kutatás és a kísérleti fejlesztés költségei a Magyar Telekom Nyrt.-nél 512 millió Ft-ot tettek ki a tárgyévben (2010- ben ezen a címen 737 millió Ft került elszámolásra).
41. Önrevízió
A Magyar Telekom Nyrt. önellenőrzéssel könyveli a tárgyévben megállapított, de az előző időszakokat érintő gazdasági eseményeket.
A Számviteli törvény előírásai szerint, amennyiben az ellenőrzés eredményre gyakorolt hatása a vizsgált év mérlegfőösszegének a 2%-át meghaladja, de minimum 500 millió Ft, úgy a mérleg, illetve az eredménykimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni.
2011. év során az előző évek vonatkozásában feltárt hibák együttes összege (előjeltől függetlenül) az 500 millió Ft-ot meghaladták, és ezt figyelembe véve bemutatásra kerülnek az előző évekre vonatkozó módosítások a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett.
A tárgyévben könyvelt korábbi évekre vonatkozó önrevízió eredményhatása 1 231 millió Ft (eredményt csökkentő), mely összeg évenkénti bontásban a következőképpen alakult:
Év | Önrevízió |
2003. | 9 |
2004. | 36 |
2005. | 8 |
2006. | 8 |
2007. | -48 |
2008. | -136 |
2009. | -38 |
2010. | -1 070 |
Az önrevízió keretében a legjelentősebb tételek az „A” eredménykimutatás fősorai alapján az alábbiak szerint alakultak:
I. Értékesítés nettó árbevétele | -79 | |
Bérelt vonalak és adatátviteli bevételek | 170 | |
Nemzetközi bérelt vonalak | 39 | |
Hang és adatszolgáltatással kapcsolatos előfizetési díjak, belépési díjak és egyéb díjak | -217 | |
Kizárólagosan TV szolgáltatással kapcsolatos bevételek | -70 | |
Vezetékes forgalmi bevételek | -38 | |
Eszköz értékesítés árbevétele | -13 | |
Egyéb árbevételek | 26 | |
Egyéb export árbevételek | 24 | |
II. Aktivált saját teljesítmény | -67 | |
Saját termelésű készletek állományváltozása | -26 | |
Saját előállítású eszközök aktivált értéke | -41 | |
III. Egyéb bevételek | -8 | |
Tárgyi eszköz értékesítés | 12 | |
Kötbér | -11 | |
Költségek ellentételezése miatt kapott támogatások | -5 | |
Egyéb | -4 | |
IV. Anyagjellegű ráfordítások | -125 | |
Reklám és marketing költségek | -34 | |
Bérleti díj | -33 | |
Anyagköltség | -16 | |
szakértői díjak | -13 | |
Oktatás, konferencia, utazás, szállás | -12 | |
Javítás, karbantartás | -5 | |
Egyéb | -12 | |
V. Személyi jellegű ráfordítások | 78 | |
Munkavállalók miatti ÁFA befizetés | 74 | |
Természetbeni juttatások és kapcsolódó járulékok | 4 | |
VI. Értékcsökkenési leírás | 691 | |
Előző éveket érintő tervszerinti értékcsökkenés | 691 | |
VII. Egyéb ráfordítások | 613 | |
Tárgyi eszközök, immateriális javak hiánya, káreseménye, terven felüli értékcsökkenése | 759 | |
Adók | -200 | |
Egyéb | 54 | |
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY | 1 | |
XII. Adófizetési kötelezettség | -179 | |
Különadó | -11 | |
Társasági adó | -168 | |
Eredményhatás | -1 231 |
ESZKÖZÖK
2010. december 31.
Önrevízió
2011. december 31
Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | Áram | Gáz | Egyéb | Összesen | Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | ||||||||||||
A.. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK | 115 | 338 | 817 453 | 817 906 | 88 | 80 | --1 705 | --1 537 | 379 | 343 | 809 967 | 810 689 | |||||||||||
II.. IImmateriáliiiis jjjjavak | 86 | 281 | 191 288 | 191 655 | 87 | 79 | --357 | --191 | 314 | 286 | 184 068 | 184 668 | |||||||||||
Alapítás-átszervezés aktivált értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Vagyoni értékű jogok | 86 | 281 | 55 471 | 55 838 | 87 | 79 | -354 | -188 | 314 | 286 | 59 733 | 60 333 | |||||||||||
Szellemi termékek | 0 | 0 | 4 566 | 4 566 | 0 | 0 | -3 | -3 | 0 | 0 | 4 595 | 4 595 | |||||||||||
Üzleti vagy cégérték | 0 | 0 | 131 251 | 131 251 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 119 720 | 119 720 | |||||||||||
Immateriális javakra adott előlegek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 | 20 | |||||||||||
IIII.. Tárgyiiii eszközök | 23 | 42 | 434 866 | 434 931 | 1 | 1 | --1 348 | ---1 346 | 41 | 36 | 421 724 | 421 801 | |||||||||||
Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok | 19 | 33 | 241 367 | 241 419 | 0 | 0 | 3 329 | 3 329 | 36 | 32 | 238 341 | 238 409 | |||||||||||
- Telek | 1 | 1 | 2 754 | 2 756 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2 | 2 628 | 2 632 | |||||||||||
- Épület | 17 | 30 | 64 406 | 64 453 | 0 | 0 | 351 | 351 | 31 | 28 | 61 600 | 61 659 | |||||||||||
- Távközlési hálózat | 0 | 0 | 163 828 | 163 828 | 0 | 0 | 2 893 | 2 893 | 0 | 0 | 163 863 | 163 863 | |||||||||||
- Egyéb ingatlan | 1 | 2 | 9 434 | 9 437 | 0 | 0 | 47 | 47 | 3 | 2 | 9 425 | 9 430 | |||||||||||
- Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok | 0 | 0 | 945 | 945 | 0 | 0 | 38 | 38 | 0 | 0 | 825 | 825 | |||||||||||
Műszaki berendezések, gépek, járművek | 0 | 0 | 149 469 | 149 469 | 0 | 0 | 5 230 | 5 230 | 0 | 0 | 138 742 | 138 742 | |||||||||||
- Távközlési célú berendezések, gépek | 0 | 0 | 147 502 | 147 502 | 0 | 0 | 4 459 | 4 459 | 0 | 0 | 134 778 | 134 778 | |||||||||||
- Egyéb műszaki berendezések, gépek, járművek | 0 | 0 | 1 967 | 1 967 | 0 | 0 | 771 | 771 | 0 | 0 | 3 964 | 3 964 | |||||||||||
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek | 3 | 6 | 9 972 | 9 981 | 1 | 1 | 927 | 929 | 5 | 4 | 7 273 | 7 282 | |||||||||||
Beruházások, felújítások | 1 | 3 | 33 987 | 33 991 | 0 | 0 | -10 834 | -10 834 | 0 | 0 | 37 350 | 37 350 | |||||||||||
Beruházásokra adott előlegek | 0 | 0 | 71 | 71 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 18 | 18 | |||||||||||
IIIIII.. Beffektetett pénzügyiiii eszközök | 6 | 15 | 191 299 | 191 320 | 0 | 0 | 0 | 0 | 24 | 21 | 204 175 | 204 220 | |||||||||||
Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban | 0 | 0 | 179 244 | 179 244 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 194 525 | 194 525 | |||||||||||
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban | 3 | 5 | 8 242 | 8 250 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 | 3 | 5 593 | 5 600 | |||||||||||
Egyéb tartós részesedés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Egyéb tartósan adott kölcsön | 3 | 10 | 3 813 | 3 826 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 | 18 | 4 057 | 4 095 | |||||||||||
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
B. FORGÓESZKÖZÖK | 39 | 113 | 73 432 | 73 584 | 0 | 0 | 253 | 253 | 215 | 837 | 70 082 | 71 134 | |||||||||||
II.. Készletek | 0 | 0 | 7 019 | 7 019 | 0 | 0 | --80 | --80 | 0 | 0 | 6 399 | 6 399 | |||||||||||
Anyagok | 0 | 0 | 826 | 826 | 0 | 0 | -54 | -54 | 0 | 0 | 628 | 628 | |||||||||||
Befejezetlen termelés és félkész termékek | 0 | 0 | 149 | 149 | 0 | 0 | -26 | -26 | 0 | 0 | 2 | 2 | |||||||||||
Késztermékek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Áruk | 0 | 0 | 6 044 | 6 044 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 769 | 5 769 | |||||||||||
Készletekre adott előlegek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
IIII.. Követellllések | 37 | 110 | 60 438 | 60 585 | 0 | 0 | 330 | 330 | 212 | 834 | 59 063 | 60 109 | |||||||||||
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) | 31 | 97 | 36 504 | 36 632 | 0 | 0 | 102 | 102 | 175 | 817 | 34 052 | 35 044 | |||||||||||
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | 4 | 8 | 14 723 | 14 735 | 0 | 0 | 13 | 13 | 10 | 9 | 16 296 | 16 315 | |||||||||||
Váltókövetelések | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Követelések egyéb kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban | |||||||||||||||||||||||
lévő vállalkozással szemben | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Egyéb követelések | 2 | 5 | 9 211 | 9 218 | 0 | 0 | 215 | 215 | 27 | 8 | 8 715 | 8 750 | |||||||||||
IIIIII.. Értékpapíííírok | 0 | 0 | 307 | 307 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 307 | 307 | |||||||||||
Részesedés kapcsolt vállalkozásban | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Egyéb részesedés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
Saját részvények, saját üzletrészek | 0 | 0 | 307 | 307 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 307 | 307 | |||||||||||
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
IIV. Pénzeszközök | 2 | 3 | 5 668 | 5 673 | 0 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | 4 313 | 4 319 | |||||||||||
Pénztár, csekkek | 0 | 0 | 96 | 96 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 114 | 114 | |||||||||||
Bankbetétek | 2 | 3 | 5 572 | 5 577 | 0 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | 4 199 | 4 205 | |||||||||||
C.. AKTÍV IIDŐBELII ELHATÁROLÁSOK | 45 | 90 | 30 122 | 30 257 | 0 | 0 | --72 | --72 | 233 | 3 703 | 32 655 | 36 591 | |||||||||||
Bevételek aktív időbeli elhatárolása | 45 | 74 | 28 606 | 28 725 | 0 | 0 | -72 | -72 | 197 | 1 328 | 30 153 | 31 678 | |||||||||||
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása | 0 | 16 | 1 516 | 1 532 | 0 | 0 | 0 | 0 | 36 | 2 375 | 2 502 | 4 913 | |||||||||||
Halasztott ráfordítások | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 199 | 541 | 921 007 | 921 747 | 88 | 80 | --1 524 | --1 356 | 827 | 4 883 | 912 704 | 918 414 |
FORRÁSOK 2010. december 31. | Önrevízió | 2011. december 31 | |||||||||||||||||||
Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | Áram | Gáz | Egyéb | Összesen | Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | ||||||||||
D.. SAJÁT TŐKE | --145 | --428 | 367 782 | 367 209 | 0 | 0 | --1 231 | --1 231 | --579 | --848 | 346 962 | 345 535 | |||||||||
I. Jegyzett tőke | 0 | 0 | 104 274 | 104 274 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 104 274 | 104 274 | |||||||||
ebből: -visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken | 0 | 0 | 39 | 39 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 39 | 39 | |||||||||
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
III. Tőketartalék | 0 | 0 | 58 952 | 58 952 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 58 952 | 58 952 | |||||||||
IV. Eredménytartalék | 0 | 0 | 188 864 | 188 864 | 0 | 0 | 0 | 0 | -145 | -428 | 180 575 | 180 002 | |||||||||
V. Lekötött tartalék | 0 | 0 | 2 307 | 2 307 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 307 | 2 307 | |||||||||
VI. Értékelési tartalék | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
VII. Mérleg szerinti eredmény | -145 | -428 | 13 385 | 12 812 | 0 | 0 | -1 231 | -1 231 | -434 | -420 | 854 | 0 | |||||||||
E.. CÉLTARTALÉKOK | 0 | 0 | 18 700 | 18 700 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 11 835 | 11 835 | |||||||||
Céltartalék várható kötelezettségekre | 0 | 0 | 18 700 | 18 700 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 11 835 | 11 835 | |||||||||
Céltartalék a jövőbeni költségekre | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Egyéb céltartalék | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
F.. KÖTELEZETTSÉGEK | 164 | 344 | 487 546 | 488 054 | 0 | 0 | 39 | 39 | 479 | --98 | 513 968 | 514 349 | |||||||||
I. Hátrasorolt kötelezettségek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek | 78 | 140 | 235 876 | 236 094 | 0 | 0 | 0 | 0 | 158 | 144 | 238 870 | 239 172 | |||||||||
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Átváltoztatható kötvények | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Tartozások kötvénykibocsátásból | 0 | 0 | 121 | 121 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 120 | 120 | |||||||||
Beruházási és fejlesztési hitelek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Egyéb hosszú lejáratú hitelek | 2 | 4 | 6 175 | 6 181 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 | 9 | 14 537 | 14 556 | |||||||||
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Tartós kötelezettségek egyéb kapcsolt és egyéb részesedési | 76 | 136 | 228 605 | 228 817 | 0 | 0 | 0 | 0 | 148 | 135 | 223 431 | 223 714 | |||||||||
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | 0 | 0 | 975 | 975 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 782 | 782 | |||||||||
III. Rövid lejáratú kötelezettségek | 86 | 204 | 251 670 | 251 960 | 0 | 0 | 39 | 39 | 321 | --242 | 275 098 | 275 177 | |||||||||
Rövid lejáratú kölcsönök | 0 | 0 | 70 | 70 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 70 | 70 | |||||||||
ebből: az átváltoztatható kötvények | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Rövid lejáratú hitelek | 15 | 26 | 43 027 | 43 068 | 0 | 0 | 0 | 0 | 31 | 27 | 46 023 | 46 081 | |||||||||
Vevőtől kapott előlegek | 0 | 0 | 310 | 310 | 0 | 0 | -2 | -2 | 0 | 0 | 408 | 408 | |||||||||
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) | 42 | 99 | 26 858 | 26 999 | 0 | 0 | -62 | -62 | 126 | 124 | 37 239 | 37 489 | |||||||||
Váltótartozások | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben | 13 | 24 | 46 414 | 46 451 | 0 | 0 | 0 | 0 | 30 | 27 | 54 636 | 54 693 | |||||||||
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb kapcsolt és egyéb részesedési visz. levő váll. sz. | 23 | 40 | 68 423 | 68 486 | 0 | 0 | 0 | 0 | 32 | 30 | 49 424 | 49 486 | |||||||||
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | -7 | 15 | 66 568 | 66 576 | 0 | 0 | 103 | 103 | 102 | -450 | 87 298 | 86 950 | |||||||||
ebből: fizetendő osztalék | 0 | 0 | 52 117 | 52 117 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 52 117 | 52 117 | |||||||||
G.. PASSZÍV IIDŐBELII ELHATÁROLÁSOK | 77 | 196 | 47 511 | 47 784 | 0 | --2 | --162 | --164 | 332 | 2 439 | 43 924 | 46 695 | |||||||||
Bevételek passzív időbeli elhatárolása | 0 | 3 | 4 518 | 4 521 | 0 | 0 | 0 | 0 | 33 | 428 | 4 378 | 4 839 | |||||||||
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása | 77 | 193 | 42 757 | 43 027 | 0 | -2 | -159 | -161 | 299 | 2 011 | 38 917 | 41 227 | |||||||||
Halasztott bevételek | 0 | 0 | 236 | 236 | 0 | 0 | -3 | -3 | 0 | 0 | 629 | 629 | |||||||||
SZÉTVÁLASZTÁS MIATTI KÜLÖNBÖZET | 103 | 429 | -532 | 0 | 88 | 82 | -170 | 0 | 595 | 3 390 | -3 985 | 0 | |||||||||
FORRÁSOK ÖSSZESEN | 199 | 541 | 921 007 | 921 747 | 88 | 80 | --1 524 | --1 356 | 827 | 4 883 | 912 704 | 918 414 | |||||||||
2010. | Önrevízió | 2011. január - december | |||||||||||||||||||||||||
Xxxx | Xxx | Xxxxx | Xxxxxxxx | Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | ||||||||||||||||
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 153 | 272 | 442 407 | 442 832 | 0 | 0 | -143 | -143 | 1 205 | 3 399 | 429 693 | 434 297 | |||||||||||||||
2. Export értékesítés nettó árbevétele | 0 | 0 | 15 913 | 15 913 | 0 | 0 | 64 | 64 | 0 | 0 | 16 757 | 16 757 | |||||||||||||||
I. Értékesítés nettó árbevétele | 153 | 272 | 458 320 | 458 745 | 0 | 0 | -79 | -79 | 1 205 | 3 399 | 446 450 | 451 054 | |||||||||||||||
3. Saját termelésű készletek állományváltozása | 0 | 0 | 41 | 41 | 0 | 0 | -26 | -26 | 0 | 0 | -121 | -121 | |||||||||||||||
4. Saját előállítású eszközök aktivált értéke | 3 | 10 | 18 485 | 18 498 | 0 | 0 | -41 | -41 | 13 | 12 | 22 054 | 22 079 | |||||||||||||||
II. Aktivált saját teljesítmények értéke | 3 | 10 | 18 526 | 18 539 | 0 | 0 | -67 | -67 | 13 | 12 | 21 933 | 21 958 | |||||||||||||||
III. Egyéb bevételek | 0 | 0 | 19 450 | 19 450 | 0 | 0 | -8 | -8 | 42 | 19 | 29 755 | 29 816 | |||||||||||||||
Ebből: visszaírt értékvesztés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||||||
5. Anyagköltség | 4 | 13 | 24 719 | 24 736 | 0 | 0 | -8 | -8 | 32 | 30 | 27 671 | 27 733 | |||||||||||||||
6. Igénybe vett szolgáltatások értéke | 74 | 202 | 87 159 | 87 435 | 0 | 0 | -129 | -129 | 228 | 213 | 82 851 | 83 292 | |||||||||||||||
7. Egyéb szolgáltatások értéke | 1 | 2 | 14 397 | 14 400 | 0 | 0 | 11 | 11 | 13 | 16 | 14 260 | 14 289 | |||||||||||||||
8. Eladott áruk beszerzési értéke | 89 | 203 | 33 411 | 33 703 | 0 | 0 | 0 | 0 | 532 | 2 613 | 35 959 | 39 104 | |||||||||||||||
9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke | 55 | 40 | 70 770 | 70 865 | 0 | 0 | 1 | 1 | 467 | 721 | 69 998 | 71 186 | |||||||||||||||
IV. Anyagjellegű ráfordítások | 223 | 460 | 230 456 | 231 139 | 0 | 0 | -125 | -125 | 1 272 | 3 593 | 230 739 | 235 604 | |||||||||||||||
10. Bérköltség | 41 | 139 | 43 948 | 44 128 | 0 | 0 | 0 | 0 | 199 | 180 | 44 104 | 44 483 | |||||||||||||||
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések | 5 | 18 | 11 499 | 11 522 | 0 | 0 | 74 | 74 | 42 | 38 | 10 841 | 10 921 | |||||||||||||||
12. Bérjárulékok | 13 | 44 | 14 067 | 14 124 | 0 | 0 | 4 | 4 | 58 | 53 | 14 194 | 14 305 | |||||||||||||||
V. Személyi jellegű ráfordítások | 59 | 201 | 69 514 | 69 774 | 0 | 0 | 78 | 78 | 299 | 271 | 69 139 | 69 709 | |||||||||||||||
VI. Értékcsökkenési leírás | 7 | 25 | 82 615 | 82 647 | 0 | 0 | 691 | 691 | 53 | 49 | 77 421 | 77 523 | |||||||||||||||
VII. Egyéb ráfordítások | 4 | 9 | 60 687 | 60 700 | 0 | 0 | 613 | 613 | 40 | 135 | 81 762 | 81 937 | |||||||||||||||
Ebből: értékvesztés | 2 | 1 | 12 167 | 12 170 | 0 | 0 | 21 | 21 | 10 | 18 | 10 097 | 10 125 | |||||||||||||||
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE | -137 | -413 | 53 024 | 52 474 | 0 | 0 | -1 411 | -1 411 | -404 | -618 | 39 077 | 38 055 | |||||||||||||||
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés | 0 | 0 | 39 099 | 39 099 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 653 | 20 653 | |||||||||||||||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 39 099 | 39 099 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 653 | 20 653 | |||||||||||||||
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége | 0 | 0 | 56 | 56 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||||||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||||||
15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége | 0 | 0 | 692 | 692 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 450 | 450 | |||||||||||||||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 692 | 692 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 450 | 450 | |||||||||||||||
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek | 0 | 1 | 968 | 969 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 119 | 1 121 | |||||||||||||||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 780 | 780 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 956 | 958 | |||||||||||||||
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei | 1 | 2 | 6 113 | 6 116 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 225 | 5 467 | 5 693 | |||||||||||||||
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei | 1 | 3 | 46 928 | 46 932 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 226 | 27 689 | 27 917 | |||||||||||||||
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||||||
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||||||||||||
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások | 8 | 14 | 23 035 | 23 057 | 0 | 0 | 0 | 0 | 16 | 13 | 22 122 | 22 151 | |||||||||||||||
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott | 0 | 1 | 882 | 883 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 119 | 1 121 | |||||||||||||||
egyéb kapcsolt vállalkozásnak adott | 6 | 11 | 19 134 | 19 151 | 0 | 0 | 0 | 0 | 12 | 11 | 17 918 | 17 941 | |||||||||||||||
20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése | 0 | 0 | 2 397 | 2 397 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 231 | 2 231 | |||||||||||||||
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai | 1 | 2 | 7 604 | 7 607 | 0 | 0 | 0 | 0 | 11 | 10 | 8 551 | 8 572 | |||||||||||||||
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai | 9 | 16 | 33 036 | 33 061 | 0 | 0 | 0 | 0 | 27 | 23 | 32 904 | 32 954 | |||||||||||||||
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE | -8 | -13 | 13 892 | 13 871 | 0 | 0 | 0 | 0 | -25 | 203 | -5 215 | -5 037 | |||||||||||||||
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY | -145 | -426 | 66 916 | 66 345 | 0 | 0 | -1 411 | -1 411 | -429 | -415 | 33 862 | 33 018 | |||||||||||||||
X. Rendkívüli bevételek | 0 | 0 | 740 | 740 | 0 | 0 | 5 | 5 | 0 | 0 | 390 | 390 | |||||||||||||||
XI. Rendkívüli ráfordítások | 0 | 0 | 1 915 | 1 915 | 0 | 0 | 4 | 4 | 0 | 0 | 1 577 | 1 577 | |||||||||||||||
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY | 0 | 0 | -1 175 | -1 175 | 0 | 0 | 1 | 1 | 0 | 0 | -1 187 | -1 187 | |||||||||||||||
E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | -145 | -426 | 65 741 | 65 170 | 0 | 0 | -1 410 | -1 410 | -429 | -415 | 32 675 | 31 831 | |||||||||||||||
XII. Adófizetési kötelezettség | 0 | 2 | 239 | 241 | 0 | 0 | -179 | -179 | 5 | 5 | 146 | 156 | |||||||||||||||
F. ADÓZOTT EREDMÉNY | -145 | -428 | 65 502 | 64 929 | 0 | 0 | -1 231 | -1 231 | -434 | -420 | 32 529 | 31 675 | |||||||||||||||
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 442 | 20 442 | |||||||||||||||
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés | 0 | 0 | 52 117 | 52 117 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 52 117 | 52 117 | |||||||||||||||
G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY | -145 | -428 | 13 385 | 12 812 | 0 | 0 | -1 231 | -1 231 | -434 | -420 | 854 | 0 | |||||||||||||||
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
(adatok millió Ft-ban)
Telek | Épület | Távközlési hálózat | Egyéb ingatlan | Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok | Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok összesen | |
1. Bruttó érték alakulása 1 | ||||||
11. Nyitó bruttó érték (2011. január 1.) | 2 756 | 86 678 | 301 738 | 16 481 | 5 339 | 412 992 |
12. Bruttó érték növekedése | 0 | 1 760 | 13 538 | 292 | 63 | 15 653 |
13. Bruttó érték növekedése beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
14. Bruttó érték csökkenése | 99 | 3 719 | 1 181 | 286 | 94 | 5 379 |
Átsorolások | -25 | -359 | -699 | 402 | -1 | -682 |
15. Záró bruttó érték (2011. december 31.) | 2 632 | 84 360 | 313 396 | 16 889 | 5 000 | 000 000 |
2. Értékcsökkenés alakulása 1
21. Nyitó értékcsökkenés (2011. január 1.) | 0 | 22 225 | 137 910 | 7 044 | 4 394 | 171 573 |
22. Éves terv szerinti értékcsökkenés | 0 | 2 074 | 12 433 | 439 | 182 | 15 128 |
23. Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 |
24. Növekedés beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
25. Értékcsökkenés csökkenése | 0 | 1 000 | 000 | 000 | 93 | 2 498 |
Átsorolások | 0 | -123 | -46 | 140 | -1 | -30 |
26. Záró értékcsökkenés (2011. december 31.) | 0 | 22 701 | 149 533 | 7 459 | 4 482 | 184 175 |
3. Nettó érték (2011. december 31.) 1 | 2 632 | 61 659 | 163 863 | 9 430 | 825 | 238 409 |
Ebből maradványérték | 0 | 179 | 0 | 5 | 0 | 184 |
4. Egyéb adatok
Terv szerinti értékcsökkenés (2011. 1-12. hó) 1 | 0 | 2 074 | 12 433 | 439 | 182 | 15 128 |
Terven felüli értékcsökkenés | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 |
Visszaírt terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Műszaki- és egyéb berendezések, felszerelések, járművek
(adatok millió Ft-ban)
Távközlési célú berendezések, gépek | Egyéb műszaki berendezések gépek, járművek | Műszaki berendezések gépek, járművek összesen | Egyéb berendezések felszerelések, járművek összesen | Műszaki- és Egyéb berendezések felszerelések járművek összesen | Ebből: környezet védelmét szolgáló tárgyi eszköz | |
1. Bruttó érték alakulása 1 | ||||||
11. Nyitó bruttó érték (2011. január 1.) | 660 897 | 4 907 | 665 804 | 75 715 | 741 519 | 33 |
12. Bruttó érték növekedése | 24 206 | 2 486 | 26 692 | 2 080 | 28 772 | 0 |
13. Bruttó érték növekedése beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
14. Bruttó érték csökkenése | 37 369 | 694 | 38 063 | 8 192 | 46 255 | 0 |
Átsorolások | 4 339 | 884 | 5 223 | -3 858 | 1 365 | 0 |
15. Záró bruttó érték (2011. december 31.) | 652 073 | 7 583 | 659 656 | 65 745 | 725 401 | 33 |
2. Értékcsökkenés alakulása 1
21. Nyitó értékcsökkenés (2011. január 1.) | 513 395 | 2 940 | 516 335 | 65 734 | 582 069 | 32 |
22. Éves terv szerinti értékcsökkenés | 35 728 | 484 | 36 212 | 3 532 | 39 744 | 0 |
23. Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 1 | 1 | 4 | 5 | 0 |
24. Növekedés beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
25. Értékcsökkenés csökkenése | 34 687 | 588 | 35 275 | 7 851 | 43 126 | 0 |
Átsorolások | 2 859 | 782 | 3 641 | -2 956 | 685 | 0 |
26. Záró értékcsökkenés (2011. december 31.) | 517 295 | 3 619 | 520 914 | 58 000 | 000 000 | 32 |
3. Nettó érték (2011. december 31.) 1 | 134 778 | 3 964 | 138 742 | 7 282 | 146 024 | 1 |
Ebből maradványérték | 29 | 1 481 | 1 510 | 765 | 2 276 | 0 |
4. Egyéb adatok
Terv szerinti értékcsökkenés (2011. 1-12. hó) 1 | 35 728 | 484 | 36 212 | 3 532 | 39 744 | 0 |
Terven felüli értékcsökkenés | 0 | 1 | 1 | 4 | 5 | 0 |
Visszaírt terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
3. sz. melléklet Magyar Telekom Nyrt. 2011.
Magyar Telekom Nyrt. közvetlen és közvetett befektetései
(adatok millió Ft-ban)
Megnevezés | Székhelly | Tullajdonii hányad közvetlen | Tullajdonii hányad közvetett | Tullajdonii hányad közvetlen és közvetett | Szavazati arány | Jegyzett tőke | Tartalékok | Mérleg szerinti eredmény | Saját tőke |
Budakalász Kábel TV Kft. | 2011 Budakalász, Szxxxxxxxxx xx 0. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 70 | 1 | 11 | 82 | |
Combridge S.R.L. 1 | Calea Victoriei Nr.155, Bl.D1, Tronson 6, Et. 1, sector 1, 010073 Bucuresti, Romania | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 948 | 1 037 | 148 | 3 133 | |
Crnogorski Telekom A.D. Poxxxxxxx 0 | Xxxxxxxxx 00, Xxxxxxxxx 00000, Xxxxxx xnd Montenegro | 76,53% | 76,53% | 76,53% | 34 851 | 12 038 | 4 613 | 51 502 | |
Dataplex Infokommunikációs Infrastrúktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. | 1087 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxx u. 13 | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 850 | 1 171 | 707 | 3 728 | |
Daten-Kontor Kft. | 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 000-000. | 000,00% | 100,00% | 100,00% | 200 | 715 | 237 | 1 152 | |
EurAccount Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Kft. 2 | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. | 09,00% | 1,00% | 100,00% | 100,00% | 450 | 16 | 21 | 487 |
Investel Magyar Távközlési Befektetési Zrt. | 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 05. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 4 453 | 754 | 236 | 5 443 | |
IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. | 1135 Budapest, Hun u 2. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 001 | 2 535 | 363 | 3 899 | |
ISH Kft. | 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. | 000,00% | 100,00% | 100,00% | 3 | -1 | 2 | 4 | |
ISH Informatikai Kft. | 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. | 000,00% | 100,00% | 100,00% | 3 | 2 437 | 567 | 3 007 | |
KFKI Rendszerintegrációs Zrt. | 1135 Budapest, Hun u 2. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 2 001 | 2 842 | 3 029 | 7 872 | |
KIBU Innováció Műszaki Kutató Fejlesztő Szolgáltató Nonprofit Kft. | 1092 Budapest, Ráday u. 30. | 99,20% | 0,80% | 100,00% | 100,00% | 40 | 10 | 11 | 61 |
Mindentudás Egyeteme Tudományos Közhasznú Nonprofit Kft. | 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0-0. | 00,00% | 60,00% | 60,00% | 5 | 12 | -12 | 5 | |
Xxxxxxx E.O.O.D. 1 | 1680 Sofia, Bulgaria blvd 98, bulding Astra, entrance D, fl. 3, office 5G | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 669 | 715 | -116 | 1 268 | |
Novatel UKRAINE L.L.C. 1, 0 | Xxxxxxxxx Xxx. 00, xxxxxxxx 0, xxxxxx 0X/00, - Xxxx, 00000 Xxxxxxx | 09,94% | 0,06% | 100,00% | 100,00% | 70 | -3 | -31 | 36 |
Modultechnika Kft. | 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 05. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 | 120 | 1 085 | 1 206 | |
Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. | 1117 Budapest, Xxxxx Xxxxx u. 2. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 300 | 1 555 | -1 490 | 365 | |
Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. | 1107 Budapest, Száva u. 3-5. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 5 200 | 2 569 | -153 | 7 616 | |
Stonbridge A.D. 1, 2 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 92 410 | -72 462 | 15 444 | 35 392 | |
TELE-DATA Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft. | 2040 Budaörs, Baross u. 89. | 50,98% | 50,98% | 50,98% | 39 | 45 | -5 | 79 | |
Telekom New Média Zrt. | 1200 Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx xx 00. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 670 | 46 | 351 | 2 067 | |
Telemacedonia A.D. Skopje 1 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 3 | 340 | -170 | 173 | |
ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. | 9000 Xxxx, Xxxxxx x. 00. | 67,50% | 22,50% | 90,00% | 50,00% | 2 000 | 3 038 | 26 | 5 064 |
3
A Magyar Tellekom Nyrt. mérlegében a befektetések között nem szerepllő,, nem közvetlenüll tullajdonollt válllalkozások adatai 1 ::
CompArgo Kft. | 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00. | 00,00% | 80,00% | 80,00% | 3 | 55 | 4 | 62 | |
Makedonski Telekom A.D. - Skopje 1 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 56,67% | 56,67% | 56,67% | 00 000 | 00 000 | 00 000 | 92 682 | |
T-Mobile Macedonia A.D. 1 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 56,67% | 56,67% | 56,67% | 9 880 | 12 534 | 13 923 | 36 337 | |
A tábllázatban szerepllő valamennyii saját tőke ellmere vonatkozó értékadat a Magyar Tellekom Nyrt. által iismert llegutollsó aktuáliis,, de még nem audiitált adat.
A feltüntetett szavazati arányok egyértelműen megharározzák a Gazdasági Társaságokról szóló törvény szerinti jelentős (több, mint 25%), többségi (több, mint 50%), illetve közvetlen (több, mint 75%) irányítást biztosító befolyást.
1 A külföldi leányvállalatok, ill. a nem közvetlenül tulajdonolt vállalatok saját tőke adatait az IFRS szerinti konszolidációhoz használt csoport riportok alapján, a 2011. december 30-i árfolyamon átszámítva közöljü
2 Végelszámolás alatt
3 Az adatok a végelszámolást lezáró (2011.09.30-i forduló nappal készült) beszámolóban szereplők szerint kerültek feltüntetésre
4. sz. melléklet Magyar Telekom Nyrt. 2011.
Elszámolt értékvesztés
(adatok millió Ft-ban)
Megnevezés | Befektetett pénzügyi eszközökre | Forgóeszközökre | ||||
Részesedések | Adott kölcsönök | Értékpapírok | Készletek | Követelések 1 | Értékpapírok | |
Nyitó érték | 2 615 | 0 | 0 | 4 018 | 19 733 | 0 |
Tárgyévi növekedés | 2 254 | 0 | 0 | 283 | 7 737 | 0 |
Tárgyévi csökkenés/kivezetés | 1 | 0 | 0 | 0 | 8 446 | 0 |
Tárgyévi növekedés beolvadás miatt | 0 0 0 0 | 0 | 0 |
Záró érték | 4 868 | 0 | 0 | 4 301 | 19 024 | 0 |
1 Tartalmazza a vevői követelések, a kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönök és az egyéb követelések értékvesztését.
5.sz. melléklet Magyar Telekom Nyrt. 2011.
Mérlegben nem megjelenô kötelezettségek
(adatok millió Ft-ban)
Összesen | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | 2016. | 2017. | |
Bérleti szerződések | 39 905 | 8 142 | 6 643 | 5 728 | 4 773 | 3 747 | 10 872 |
Kapcsolt vállalkozással szembeni bérleti szerződések | 419 | 419 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Garanciavállalási kötelezettség | 15 777 | 13 516 | 1 501 | 58 | 564 | 45 | 93 |
Leszerződött beruházási és egyéb fejlesztési kötelezettségek | 9 146 | 679 | 8 467 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Kapcsolt vállalatokkal szembeni leszerződött beruházási kötelezettségek | 701 | 246 | 455 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Környezetvédelmi, helyreállítási ill egyéb jövőbeli köt. | 360 | 60 | 60 | 60 | 60 | 60 | 60 |
Cégvásárlással kapcsolatos kötelezettségek | 200 | 100 | 100 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Határidős és swap ügyletek
Tőzsdén kívül, leszállítási céllal kötött, 2011. december 31-én nyitott határidős deviza adás-vételi ügyletek *
Ügylet azonosító | Ügyletkötés napja | Mérlegen kívüli kötelezettség millió Ft | Mérlegen kívüli követelés | Devizanem | Értéknap | Kötési Árfolyam | Valós érték (Nyereség+ / Veszteség-) (millió Ft) |
910BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe / Roosevelt tér 7-8. / 1051 Budapest | 2011.03.31 | -2 054 | 7 500 000 | EUR | 2012.01.11 | 273,91 | 282 |
927BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe / Roosevelt tér 7-8. / 1051 Budapest | 2011.04.27 | -2 052 | 7 500 000 | EUR | 2012.04.11 | 273,56 | 304 |
1039BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe / Roosevelt tér 7-8. / 1051 Budapest | 2011.09.28 | -2 224 | 7 500 000 | EUR | 2012.07.11 | 296,56 | 151 |
1071BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe / Roosevelt tér 7-8. / 1051 Budapest | 2011.11.30 | -2 386 | 7 500 000 | EUR | 2012.10.09 | 318,13 | 20 |
1100Deutsche Telekom AG / / D-53113 Bonn | 2011.12.22 | -1 534 | 5 000 000 | EUR | 2012.01.03 | 306,83 | 34 |
895ING Bank Zrt. / Dózsa György út 84/B / 1068 Budapest | 2011.02.23 | -2 116 | 7 500 000 | EUR | 2012.01.11 | 282,18 | 221 |
971K&H Bank Nyrt. / Vigadó tér 1 / 1051 Budapest | 2011.06.23 | -2 067 | 7 500 000 | EUR | 2012.04.11 | 275,58 | 289 |
1002K&H Bank Nyrt. / Vigadó tér 1 / 1051 Budapest | 2011.07.28 | -2 067 | 7 500 000 | EUR | 2012.07.11 | 275,61 | 304 |
1059MKB Bank Nyrt. / / 1056 Budapest | 2011.10.27 | -2 331 | 7 500 000 | EUR | 2012.10.09 | 310,82 | 72 |
888OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.02.10 | -2 119 | 7 500 000 | EUR | 2012.01.11 | 282,57 | 218 |
948OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.05.02 | -2 042 | 7 500 000 | EUR | 2012.04.11 | 272,25 | 314 |
946OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.05.02 | -1 357 | 5 000 000 | EUR | 2012.03.05 | 271,43 | 209 |
1021OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.08.30 | -2 088 | 7 500 000 | EUR | 2012.07.11 | 278,35 | 284 |
1101OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.12.22 | -2 377 | 7 500 000 | EUR | 2012.10.09 | 316,98 | 28 |
1074Citibank Europe plc. Magyarországi Fiókt / Szabadság tér 7 / 1051 Budapest | 2011.12.02 | -446 | 2 000 000 | USD | 2012.01.03 | 223,15 | 35 |
1092Citibank Europe plc. Magyarországi Fiókt / Szabadság tér 7 / 1051 Budapest | 2011.12.19 | -2 339 | 10 000 000 | USD | 2012.01.17 | 233,85 | 75 |
1105Citibank Europe plc. Magyarországi Fiókt / Szabadság tér 7 / 1051 Budapest | 2011.12.22 | -425 | 1 800 000 | USD | 2012.02.13 | 236,09 | 11 |
1104Citibank Europe plc. Magyarországi Fiókt / Szabadság tér 7 / 1051 Budapest | 2011.12.22 | -472 | 2 000 000 | USD | 2012.02.06 | 235,85 | 12 |
1102Citibank Europe plc. Magyarországi Fiókt / Szabadság tér 7 / 1051 Budapest | 2011.12.22 | -471 | 2 000 000 | USD | 2012.01.17 | 235,49 | 12 |
1090ING Bank Zrt. / Dózsa György út 84/B / 1068 Budapest | 2011.12.19 | -1 169 | 5 000 000 | USD | 2012.01.24 | 233,86 | 38 |
1093ING Bank Zrt. / Dózsa György út 84/B / 1068 Budapest | 2011.12.19 | -2 339 | 10 000 000 | USD | 2012.01.17 | 233,93 | 74 |
1094ING Bank Zrt. / Dózsa György út 84/B / 1068 Budapest | 2011.12.19 | -2 341 | 10 000 000 | USD | 2012.01.17 | 234,12 | 72 |
1095ING Bank Zrt. / Dózsa György út 84/B / 1068 Budapest | 2011.12.19 | -2 334 | 10 000 000 | USD | 2012.01.17 | 233,37 | 79 |
1103ING Bank Zrt. / Dózsa György út 84/B / 1068 Budapest | 2011.12.22 | -472 | 2 000 000 | USD | 2012.01.30 | 235,75 | 12 |
1075MKB Bank Nyrt. / / 1056 Budapest | 2011.12.02 | -380 | 1 700 000 | USD | 2012.01.17 | 223,82 | 30 |
1088MKB Bank Nyrt. / / 1056 Budapest | 2011.12.19 | -2 338 | 10 000 000 | USD | 2012.01.24 | 233,82 | 77 |
1086OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.12.19 | -3 788 | 16 200 000 | USD | 2012.01.24 | 233,81 | 125 |
1091OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.12.19 | -2 339 | 10 000 000 | USD | 2012.01.17 | 233,89 | 74 |
1096OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2011.12.19 | -2 335 | 10 000 000 | USD | 2012.01.17 | 233,54 | 78 |
100 000 000 EUR összesen
102 700 000 USD összesen
Összesen -52 802 3 534
Tőzsdén kívül, leszállítási céllal kötött, 2011. december 31-én nyitott deviza swap ügyletek *
Ügylet azonosító | Ügyletkötés napja | Mérlegen kívüli kötelezettség millió Ft | Mérlegen kívüli követelés | Devizanem | Értéknap | Kötési Árfolyam | Valós érték (Nyereség+ / Veszteség-) (millió Ft) |
DTAG_20090626_30 mrd | 2009.06.25 | -30 000 | 107 066 533 | EUR | 2015.01.19 | 280,20 | 1 415 |
DTAG_20090626_5mrd | 2009.07.01 | -5 000 | 18 470 632 | EUR | 2015.01.19 | 270,70 | 441 |
DTAG_20090626_9,6 mrd | 2009.07.02 | -9 595 | 35 661 451 | EUR | 2015.01.19 | 269,05 | 945 |
DTAG_20091007_5 mrd_59592 | 2009.09.15 | -5 000 | 18 368 846 | EUR | 2014.06.02 | 272,20 | 736 |
DTAG_20091007_5 mrd_52619 | 2009.09.15 | -5 000 | 18 382 353 | EUR | 2014.06.02 | 272,00 | 741 |
DTAG_20091007_5 mrd_52629 | 2009.09.16 | -5 000 | 18 511 662 | EUR | 2014.06.02 | 270,10 | 788 |
DTAG_20091007_5 mrd_52637 | 2009.09.16 | -5 335 | 19 737 138 | EUR | 2014.06.02 | 270,30 | 836 |
2010-es K&H swap | 2010.06.30 | -4 305 | 15 000 000 | EUR | 2013.07.01 | 287,00 | 341 |
DTAG_20110711_50 mEUR | 2011.07.11 | -13 250 | 50 000 000 | EUR | 2018.11.20 | 265,00 | 2 808 |
DTAG_20110711_23 mEUR | 2011.07.11 | -6 095 | 23 000 000 | EUR | 2017.05.19 | 265,00 | 1 582 |
324 198 615 EUR összesen
Összesen -88 580 10 633
* Ezen ügyletek esetében nem került elszámolásra a tárgyévben eredmény.
A Magyar Telekom Nyrt. 2011. évi vezetőségi jelentése
Bevezetés
A jelentés eredményeink elemzését, valamint minden olyan további információt tartalmaz, mely társaságunk mőködésének megítéléséhez szükséges, így többek között a várható fejlődés irányát a felmerülő kockázatokkal együtt, vezetőségünk bemutatását, foglalkoztatási és kockázatkezelési politikánkat, valamint a kutatási-fejlesztési tevékenységünket. A Társaság tevékenységének bemutatására a Kiegészítő Melléklet Általános Információk címő részében kerül sor (1. fejezet).
1. A Társaság jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása
Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2011. december 31-én 104.274.254.300 forint volt, ami 1.042.742.543 „A” sorozatú törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen. A 2011. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza:
Részvényesek | Részvény darabszám | Részesedés (%) | |
MagyarCom .................................................................................................................... | 617.436.759 | 59,21 | |
Nyilvánosan forgalmazott ............................................................................................. | 424.914.922 | 40,75 | |
Saját részvények ............................................................................................................ | 390.862 | 0,04 | |
1.042.742.543 | 100,00 | ||
1.1. Szavazati jogok és szavazás |
Minden törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult. Csak a részvénykönyvbe - a Közgyőlést megelőző legalább két munkanappal - bejegyzésre került részvénytulajdonosok, illetőleg részvényesi meghatalmazottak jogosultak a Közgyőlésen szavazati joggal részt venni. A Közgyőlés a határozatait egyszerő szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz főződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez főződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.
1.2. A részvények átruházása
(a) A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek értékpapír számláján az értékpapírt nyilvántartják. A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.
(b) Amennyiben a részvénykönyvi bejegyzési kérelem megfelelő okiratokkal kerül alátámasztásra, azt a Társaság köteles haladéktalanul a részvénykönyvbe bejegyezni. A Társaság nem jegyzi be a részvények átruházását, ha azt állapítja meg, hogy az átruházás az Alapszabály rendelkezéseinek megsértésével történt. A Társaság az indokolt határozatát haladéktalanul közli a részvény új tulajdonosával, aki a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kérelmezheti az illetékes bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.
(c) Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett; illetve az, aki részvényét törvénynek vagy a jelen alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.
(d) A részvénykönyv vezetője az Alapszabály 2.4. (b) és (c) pontjában foglalt kivétellel nem tagadhatja meg a részvénykönyvbe való haladéktalan bejegyzést, illetve a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett.
(e) Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszőnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezetni.
Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.
2. Vállalatirányítási nyilatkozat
A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait („Ajánlások”), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben és 2008-ban új Ajánlások kerültek kiadásra.
A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága jóváhagyta és a Közgyőlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalon található meg:
http://www.telekom.hu/befektetoknek/tarsasagiranyitas/tarsasagiranyitasi_dokumentumok
A jelentésben megtalálható a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről, valamint az egyes kérdések esetében az esetleges eltérések és azok indoklása. A jelentés 1., 2., 3., 4. és 5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és mőködésének leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére.
A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 6.2. (a) pont).
Az Igazgatóság hatáskörére és mőködésére vonatkozó részletes szabályok az Alapszabály 7.4. pontjában és az Igazgatóság Ügyrendjében találhatók, amelyek elérhetők a Társaság honlapjának társaságirányításhoz kapcsolódó oldalán is. Az alaptőke felemelésére és a saját részvény visszavásárlására vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 6.2 (b) és (s), valamint 7.4.1. (l) és (m) pontja tartalmazza.
2.1. Igazgatóság
A magyar törvények alapján az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály vagy magyar törvények rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyőlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a részvényesek számára a Közgyőlésen, negyedévente pedig a Felügyelő Bizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról.
Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább hat, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyőlés választja meg, három éves időtartamra. 2011. december 31-én az Igazgatóságnak kilenc tagja volt.
Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább hat Igazgatósági tag jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerő többségének szavazatával hozza meg határozatait.
2011. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születé si év | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Christopher Mattheisen ................ | 1961 | Elnök-vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. | 2006 |
Dr. Ferri Abolhassan ..................... | 1964 | T-Systems Internatial GMBH Igazgatósági tagja, az Új | 2010 |
Dr. Földesi István ........................... | 1949 | Gyártó Egység irányítója, Deutsche Telekom AG Nemzetközi üzleti tanácsadó | 2003 |
Dietmar Frings................................ | 1959 | A Deutsche Telekom AG HR javadalmazási és | 2010 |
Dr. Gálik Mihály.............................. | 1946 | munkajogi alelnöke Egyetemi Tanár, Corvinus Egyetem | 2006 |
Thilo Kusch .................................... | 1965 | Gazdálkodástudományi Kar, Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék Gazdasági vezérigazgató-helyettes, Magyar Telekom | 2006 |
Dr. Klaus Nitschke......................... | 1961 | Nyrt. Deutsche Telekom AG, az európai vállalatok Pay TV | 2010 |
Frank Odzuck................................. | 1959 | tevékenységéért felelős első alelnöke Vezérigazgató, Zwack Unicum Nyrt. | 2006 |
Dr. Ralph Rentschler..................... | 1960 | Deutsche Telekom AG, Európai régió gazdasági igazgatója | 2003 |
2.2. Ügyvezető Bizottság |
Az Igazgatóság ügyrendjében foglaltaknak megfelelőn az Igazgatóság 2000-ben Ügyvezető Bizottságot hozott létre. Az Ügyvezető bizottság a munkáját az Igazgatóság által elfogadott, és a Társaság honlapján elérhető ügyrend alapján végzi.
Az Ügyvezető Bizottság tagjait határozatlan időre választják.
2011. december 31-én a Magyar Telekom Ügyvezető Bizottsága kilence vezérigazgató-helyettesből állt. Tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születési év | Betöltött pozíció | Megválasztás éve |
Christopher Mattheisen ............... | 1961 | Elnök-vezérigazgató | 2006 |
Keszég Attila................................... | 1966 | Értékesítési és Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Király István .................................... | 1965 | Marketing vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Thilo Kusch .................................... | 1965 | Gazdasági vezérigazgató-helyettes | 2006 |
Maradi István.................................. | 1964 | Mőszaki vezérigazgató-helyettes | 2007 |
Máthé Balázs.................................. | 1968 | Jogi és társasági ügyek vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Pataki Róbert ................................. | 1971 | Stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes | 2009 |
Budafoki Róbert ............................ | 1966 | Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Somorjai Éva .................................. | 1966 | Humán erőforrás vezérigazgató-helyettes | 2007 |
2.3. Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság tevékenységét az Alapszabály 8. pontja, valamint a Közgyőlés által elfogadott ügyrend alapján végzi. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Közgyőlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést és minden olyan előterjesztést, amely a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyőlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Az Igazgatóság javaslata az osztalékfizetésről és a felelős társaságirányítási jelentésről csak a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával terjeszthető Közgyőlés elé.
A társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelő Bizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyőlés választja meg három éves időtartamra. Az Üzemi Tanács jelöli a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a felügyelő bizottsági tagok kétharmada jelen van.
2011. december 31-én a Felügyelő Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születés i év | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Dr. Pap László ................................ | 1943 | Professzor, Budapesti Mőszaki Egyetem | 1997 |
Dr. Bitó János ................................. Bujdosó Attila................................. | 1936 1967 | A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar diplomavédési és záróvizsga bizottságának elnöke A Távközlési Szakszervezet elnöke | 2010 2010 |
Dr. Illéssy János.............................. | 1962 | Lebona Kft., ügyvezető igazgató | 2006 |
Dr. Kerekes Sándor ...................... | 1948 | A Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi | 2006 |
Konrad Kreuzer.............................. | 1948 | Intézetének igazgatója Az E.ON Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke | 2006 |
Lichnovszky Tamás....................... | 1962 | A Központi Üzemi Tanács elnöke. | 2010 |
Martin Meffert................................. | 1960 | Magyarország országmenedzsere, T-Home központ, | 2009 |
Dr. Salamon Károly........................ | 1954 | Deutsche Telekom AG Az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB | 2010 |
Varga Zsoltné................................. | 1969 | Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója Minőségügyi menedzser, Magyar Telekom Nyrt. | 2008 |
Varju György................................... | 1946 | Központi Üzemi Tanács szakértő | 2005 |
Dr. Konrad Wetzker....................... | 1950 | Budapesti Corvinus School of Management elnöke | 2011 |
A tagok mandátuma 2013. május 31-én jár le.
2.4. Az Audit Bizottság
Az Audit Bizottság tevékenységét az Alapszabály 8.7. pontja, valamint saját ügyrendje alapján végzi. Az Audit Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság független tagjai közül kerülnek megválasztásra.
2011. december 31-én az Audit Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születési év | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Dr. Illéssy János.............................. | 1962 | Lebona Kft., ügyvezető igazgató | 2006 |
Dr. Bitó János ................................. Dr. Kerekes Sándor ...................... | 1936 1948 | A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar diplomavédési és záróvizsga bizottságának elnöke A Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi | 2010 2006 |
Dr. Pap László ................................ | 1943 | Intézetének igazgatója Professzor, Budapesti Mőszaki Egyetem | 1997 |
Dr. Salamon Károly........................ | 1954 | Az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója | 2010 |
2.5. A Javadalmazási Bizottság |
A Javadalmazási Bizottság javaslatot készít az Igazgatóság részére a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, illetve a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazására, beleértve az éves prémium célkitőzéseik és ezek teljesítésének értékelését. A Javadalmazási Bizottság évente legalább háromszor ülésezik.
A Javadalmazási Bizottság három tagból áll. A tagokat az Igazgatóság választja ki tagjai közül.
2011. december 31-én a Javadalmazási Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Dr. Ralph Rentschler..................... | Deutsche Telekom AG, Európai régió gazdasági igazgatója | 2003 |
Dietmar Frings................................ | A Deutsche Telekom AG HR javadalmazási és munkajogi alelnöke | 2011 |
Frank Odzuck................................. | Vezérigazgató, Zwack Unicum Nyrt. | 2006 |
3. Humánpolitika
A Magyar Telekom vállalati stratégiájával összhangban megújítottuk HR irányelveinket és stratégiai prioritásainkat. 2011- ben az összes HR-rel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan egy teljes paradigmaváltásra készültünk. Egy új Humán stratégiát dolgoztunk ki, amely teljes strukturális változást hoz létre, befolyásolva a vállalatot, a munkatársakat és a HR csapatot.
1. Humán stratégia a vállalat szempontjából
▪ Hatékony vállalat - a teljes munkaerő-gazdálkodási (TWM) költségek folyamatos és arányos csökkentése
▪ Versenyképes vállalat - a szellemi tőkén alapuló versenyelőny képzésfejlesztése és karriermenedzsment segítségével
▪ Energikus vállalat - nemzetközi, sokoldalú és egészséges szervezet, amely sikereket ér el
2. Humán stratégia a munkatársak szempontjából
Az emberek fejlesztésére a munkatársak tapasztalatainak gyarapításán keresztül kerül sor, amely stratégiánk egyik fő eleme. 2011-ben meghatároztuk a Telekom alkalmazási ciklus állomásait, és az egyes állomásokhoz megfelelő HR eszközöket rendeltünk, hogy minden munkavállalónkat fejleszthessük:
▪ Munkaadói márka építése - élhető és szerethető munkahelyet alakítunk ki, amellyel munkavállalóink elégedettek, és amely a munkaerőpiacon vonzó. A „Top 3 Legjobb munkahely” és a „Top 5 Legvonzóbb vállalat” között leszünk Magyarországon.
▪ Kiválasztás - sokoldalú munkahelyet hozunk létre, egészséges belső utánpótlási arányt fenntartva, és bátorítva a nem tipikus felvételt. Terveink közé tartozik az is, hogy a vezetők között a nők arányát 30%-ra növeljük.
▪ Szerződések - átlátható, rugalmas és megbízható keretfeltételeket hozunk létre. Kiegyensúlyozott partnerkapcsolatot tartunk fenn a dolgozói érdekképviseleti szervekkel, és az azonos foglalkoztatási területen lévő emberekkel azonos szerződéseket fogunk kötni.
▪ Orientáció - az új kollégáinkat a csapat valódi tagjaivá tesszük, tudásunkat, kultúránkat és tapasztalatukat megosztva velük. Az Orientáció programunk megújul annak érdekében, hogy az új munkatársaink számára egy informatív és hatékony rendezvényt tarthassunk. A vállalati kultúrába való könnyebb beilleszkedés érdekében „haver” programot indítunk.
▪ Javadalmazás - átlátható, egyszerőbb és következetes munkakör besorolási modellt vezetünk be, amely elsősorban az egyes munkakörök értékeit tükrözi, és lehetőséget nyújt a piaci összehasonlításra, a versenyképes javadalmazási politika alapjaként.
▪ Képzésfejlesztés, szervezeti fejlesztés - képzett munkatársaink versenyelőnyt biztosítanak számunkra. A nemzetközi legjobb gyakorlatot követve a személyi jellegő kiadások két százalékát képzésre és fejlesztésre fordítjuk. A képzések tíz százalékát belső forrásokból biztosítjuk.
▪ Munka - magánélet egyensúlya - az energikus munkatársak tesznek minket sikeressé. Komplex stressz kezelést vezetünk be és folytatunk, amely segít megóvni munkatársaink szellemi és fizikai állapotát.
▪ Tisztességes elbocsátás - ha elbocsátunk egy munkatársat, azt tisztességgel tesszük. Egyértelmővé tesszük a munkatársaknak, hogy mindenkinek saját felelőssége, hogy piacképességét fenntartsa.
Vállalatunk gyakorlatát a magyar törvényi normáknak megfelelően alakítottuk. Az igazságosság és egyenlő lehetőségek alapelvei az 1997-ben kiadott Etikai Kódexünkben meghatározott alapvető normákban kerültek megfogalmazásra, mely megfelel a S-OX (Sarbanes-Oxley) törvénynek. A foglalkoztatás alternatív formái, mint a távmunka, a részidős munka, a rugalmas munka és a csökkent munkaképességőek alkalmazása lehetőséget teremtenek az egyenlő lehetőségek gyakorlati alkalmazására.
3.1. Létszám
2011. december 31-én 6.097 munkavállalónk volt. Az alábbi táblázat a teljes munkaidő egyenértékeket (FTE) is magába foglaló teljes munkaidős alkalmazotti létszámról ad tájékoztatást a Magyar Telekom Nyrt.-nél:
December 31.
2009 2010 2011
Magyar Telekom Nyrt. ................................................................................. 6.459 6.076 6.097
3.2. Teljes munkaerő-gazdálkodás
2009-től kezdődően a Magyar Telekom bevezette a teljes munkaerő-gazdálkodási („TWM”) rendszert. Ez a rendszer a teljes munkaerőköltségre összpontosít, nem csupán a létszámra és a személyi jellegő kiadásokra. Ennek eredményeképpen lehetővé teszi a rugalmasság és a hatékonyság növelését az összes emberi erőforrással kapcsolatos kiadás kezelésében, beleértve a szerződéses, ill. nem véglegesített munkatársakat, csakúgy, mint az outsourcing és a vállalkozói szerződéseket.
3.3. Munkaerő csökkentés és átcsoportosítás
A központosítás, a technológiai fejlesztések és a lemorzsolódás lehetővé tette a munkaerő csökkentését. Míg a személyzet mérete csökken (leszámítva az akvizíciók technikai hatásait és a teljes munkaerő-gazdálkodást), a magasan képzett munkaerő létszáma növekszik. A létszám további csökkentését tervezzük.
A szervezet egyszerősítése és ésszerősítése érdekében a Magyar Telekom már számos integrációs lépést tett. A T-Mobile Hungary-val való 2006 márciusi összeolvadás, az Emitel integrációja és a T-Online hozzáférési üzletágának az anyavállalatba olvasztása 2007 októberétől, valamint a T-Kábel 2009 októberi integrációja a vezetőség számára lehetővé tette az átfedések megszüntetését, valamint a Társaság folyamatainak és mőködési szerkezetének egyszerősítését. A szervezeti modell megváltoztatására vonatkozó döntés további lépést jelentett a még ügyfélközpontúbb és karcsúbb menedzsment struktúra irányába. A hatékonyság további növelését és a létszámcsökkentést megcélozva a vezetőség tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel, melyek eredményeként 2011 októberében megállapodásra jutottak.
A megállapodás feltételei szerint a Vállalat 2012-ben 250 alkalmazottjától válik meg. A legtöbbjük 2011 végén távozott a Vállalattól. Ez a szám nem tartalmazza - többek között - a felsővezetők és a nyugdíjba vonulók munkaviszonyának megszőnését. Ezen felül, a további hatékonyságjavulás érdekében a szervezet egyszerősítésére és az igazgatók számának 24%-os csökkentésre kerül sor. A létszámleépítéssel kapcsolatos végkielégítések összes költsége mintegy 2,6 milliárd forint lesz, ennek nagy része a 2011-es évre került elkönyvelésre. Ezen túlmenően, a javadalmazási rendszer struktúrájának átalakítására 1,0 milliárd forintot könyveltek el.
A szakszervezetekkel való megállapodás tartalmazza azt is, hogy 2012-ben a nem lesz általános béremelés a munkavállalók alapbérére vonatkozóan. Azonban ahhoz, hogy teljesítsük a kormány elvárását és kompenzáljuk az átlagbérek alatt fizetett munkavállalókat az adótörvény számukra kedvezőtlen hatásaiért, az érintett munkavállalóknál növelni fogjuk a természetbeni juttatásokat. Ezeket a plusz munkavállalói juttatásokat a vezetői pozíciókban lecsökkentjük.
Ezek a hatékonyságjavítási intézkedések szükségesek ahhoz, hogy enyhítsük azokat a telekommunikációs ágazatban tapasztalható negatív trendeket, melyekkel a Magyar Telekom szembesül. Az összes szegmensben tapasztalható egyre erősebb verseny, illetve a keményebb szabályozási (roaming szabályozás és a végződtetési díjak csökkentése) és makrogazdasági környezet az elkövetkező években nyomást fog gyakorolni a teljesítményünkre.
3.4. Dolgozói képviselet és munkaügyi kapcsolatok
A Magyar Telekom Nyrt. kollektív szerződést kötött a magyar távközlési szakszervezetekkel (a Távközlési Szakszervezettel,
„TÁVSZAK” és a Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezettel, „MATÁSZ”). A szerződés, amely bármely fél által három hónapos felmondási idővel felmondható, a vezérigazgatón kívül minden Magyar Telekom Nyrt. alkalmazottra érvényes, függetlenül szakszervezeti tagságuktól. A szerződésben foglalt bérre vonatkozó feltételeket évente újra kell tárgyalni. A szerződés szerint a munkavállalók általánosságban jogosultak arra, hogy a felmondás előtt előzetes értesítést kapjanak. Ezen túlmenően a munkavállalók meghatározott összegő végkielégítésre jogosultak, amely a munkaviszonyuk időtartamától függően változik. A munkavállalók az alábbiakban ismertetett jóléti juttatásokra is jogosultak.
A kollektív szerződésen túl munkavállalóinkra általánosan érvényesek a magyar Munka Törvénykönyve (Mt.), azaz az 1992. évi XXII. törvény és annak módosításai, amely számos megkötést tartalmaz a munkaviszony nem önkéntes megszüntetésére vonatkozóan. A Munka Törvénykönyve a munkavállalói érdekeket két különböző szervezeten keresztül védi, ezek: a Szakszervezet és az Üzemi Tanács.
A Szakszervezetnek, mint a foglalkoztatás feltételeiről folyó tárgyalásokban a munkavállalók hivatalos érdekképviseleti szervének, joga van minden olyan vállalati intézkedésről tájékoztatást kapni, amely jelentősen befolyásolja a munkavállalók érdekeit, és joga van ellenünk jogi keresetet indítani az olyan foglalkoztatással kapcsolatos magatartásra vonatkozóan, amely valamely foglalkoztatási szabályt sért. Emellett az Üzemi Tanács közvetlenül képviseli a munkavállalói érdekeket a vezetősséggel való kapcsolattartásban, és a vezetőséggel közösen dönt az olyan ügyekben, amelyek a munkatársi jóléti alapokat és intézményeket érintik. Az Üzemi Tanácsot félévente tájékoztatni kell a gazdasági teljesítményünket befolyásoló kérdésekről valamint a bérek, foglalkoztatási körülmények és a munkaidő változásairól. Az Üzemi Tanács véleményét ki kell kérni az olyan vállalati intézkedésekben is, melyek a munkavállalókra hatással vannak.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerint az Üzemi Tanács a Szakszervezettel együttmőködésben nevezi ki a Felügyelőbizottság érdekképviseleti tagjait. A Felügyelőbizottság összetételét az Éves Közgyőlés hagyja jóvá. A Felügyelőbizottság legalább egyharmadát az munkavállalók képviselőinek kell kitennie. 2011. december 31-én a Felügyelőbizottságban három, a munkavállalókat képviselő tag volt: Lichnovszky Tamás, Varga Zsoltné és Varju György.
Meggyőződésünk, hogy jó kapcsolatot ápolunk a munkavállalóinkkal. Megalakulásunk óta nem volt még példa munkabeszüntetésre vagy rendbontásra.
3.5. Nyugdíjak és juttatási programok
A Magyar Telekom jóléti és szociális juttatásai rendkívül széles körőek. Egy részük alanyi jogon jár minden munkavállalónak, míg másokat bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet megszerezni, vagy biztosítási jellegőek, amelynek alapja a munkavállalók kollektív hozzájárulása. A szociális juttatások és a nem alanyi jogon járó juttatások nyújtásának módját a Kollektív Szerződés és kapcsolódó utasítások szabályozzák.
A munkavállalók számára kedvezményes telefonszolgáltatást, támogatott étkeztetést, kamatmentes ingatlanvásárlási kölcsönt (ilyen kölcsönöket a Vállalat felsővezetői és igazgatói számára nem ajánlanak fel és nem nyújtanak), kedvezményes üdülési lehetőségeket és más természetbeni juttatásokat biztosítunk. Az állami egészségügyi, nyugdíj és munkanélküliségi támogatási rendszerekbe történő törvény szerinti befizetéseinken túl hozzájárulunk a munkavállalók önkéntes nyugdíjalapjához és kiegészítő juttatási alapjához, amelyek az állami nyugdíj és egészségügyi juttatásokat kiegészítve magán nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásra jogosítanak. Nem garantáljuk azonban ezen biztosítási alapokból a tagok kifizetését. 2011 végén a munkavállalók kb. 79%-a vett részt a nyugdíjtervben, 53%-uk az önsegélyező tervben és 80%-uk az egészségalapban.
4. Igazgatók, vezetők és alkalmazottak javadalmazása
A 2011. december 31-ével végződött évre vonatkozóan az Igazgatósági tagok javadalmazása Igazgatósági tagként végzett tevékenységükért 14 millió forintot tett ki.
A 2011. december 31-ével végződött évre vonatkozóan a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazása Felügyelő Bizottsági tagként végzett tevékenységükért 55,5 millió forintot tett ki.
A 2011. december 31-ével végződött évre vonatkozóan az Ügyvezető Bizottsági tagok javadalmazása 1.064 millió forintot tett ki.
Az Ügyvezető Bizottság tagjai közül kettő rendelkezik határozott idejő munkaszerződéssel. A magyar jogi szabályozásnak megfelelően, ha a határozott időre szóló munkaszerződés a meghatározott időn belül megszőnik, a munkavállalót a határozott időből még hátralévő időre jutó, de maximum 12 havi átlagkereset illeti meg. A határozatlan időre szóló munkaszerződés esetén a felmondási idő általában hat hónap és a végkielégítés összege 10-16 havi munkabér.
A fentieken túl, az érintett személyeket versenytilalmi klauzula kötelezi, miszerint a munkavállaló nem létesíthet munkaviszonyt a Magyar Telekom bármely magyarországi vagy nemzetközi versenytársával, és köteles tartózkodni attól, hogy közvetlenül vagy közvetve bármilyen szolgáltatást nyújtson vagy tevékenységet végezzen bármelyik ilyen vállalatnak munkaviszonyának megszőnésétől számítva egy meghatározott időtartamig (nem tovább, mint egy év). Továbbá, az ilyen munkavállaló számára tiltott bármilyen tevékenység, ami arra irányul, hogy Magyar Telekom munkavállalót alkalmazzon bármely más vállalatnál. Ez a korlátozás meghatározott kompenzáció ellenében történik, amely arányos a fenti kötelezettséggel. Amennyiben a munkavállaló ezen versenytilalmi megállapodást megszegi, vissza kell fizetnie a kapott kompenzáció nettó összegét a munkáltatónak. Ezen felül, ilyen esetben a munkavállalót átalány-kártérítés is terheli a munkáltató felé.
A külföldi Ügyvezető Bizottsági tagok lakhatási támogatásra is jogosultak lehetnek.
A vállalat javadalmazási szabályzatával összhangban, a vállalat halasztott kezdető kiegészítő nyugdíjbiztosítást, valamint élet- és balesetbiztosítást nyújt az Ügyvezető Bizottság tagjai számára. Ezen felül, az Ügyvezető Bizottsági tagok vállalati autó használatára jogosultak.
4.1. Középtávú ösztönzési program (MTIP)
2004-ben a Magyar Telekom egy középtávú ösztönzési programot (Mid-Term Incentive Plan, MTIP) vezetett be felsővezetői részére, amelyben az elérendő célokat a Magyar Telekom részvény teljesítményéhez kötötték. Az MTIP egy készpénzben fizetendő hosszú távú, eredetileg öt évet lefedő ösztönzési program, melynek keretében minden évben egy hároméves új csomag került kibocsátásra. 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben a Magyar Telekom úgy döntött, hogy az eredeti koncepcióval meghosszabbítja programot egy-egy évvel. A program indulásakor minden résztvevő kap egy prémium ajánlatot. Ez az összeg a program végén kerül kifizetésre, két előre rögzített cél teljesüléseinek függvényében: az egyik egy abszolút teljesítménycél, amely a Magyar Telekom részvényárfolyamához, a másik egy relatív teljesítménycél, amely egy index teljesüléséhez kötött. Attól függően, hogy egy sem, egyik, vagy mindkét cél teljesül, a prémium 0, 50 vagy 100%-a kerül kifizetésre.
A relatív teljesítménycél a Magyar Telekom részvény - utolsó 20 kereskedelmi napon érvényes - teljes hozamának függvénye, a Dow Jones Euro STOXX ugyanezen időszakban érvényes teljes hozamindexéhez viszonyítva. A számítás alapja a súlyozatlan átlagos Magyar Telekom részvényárfolyam osztalékfizetéssel korrigált értéke. Az abszolút cél akkor teljesül, ha az időszak végén a Magyar Telekom adott időszakra jutó osztalékkal korrigált részvényárfolyama több mint 35%-kal meghaladja a program indulásakor jegyzett árfolyamot. A számítás alapja a Magyar Telekom részvényének a Budapesti Értéktőzsdén a program indulását és befejezését megelőző 20 kereskedési napon jegyzett záró árfolyamainak súlyozatlan átlaga.
A fentiek szerint számított részvényárfolyamokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A Társaság kötelezettségének meghatározásakor a célértékeket a célok elérésének valós érték tényezőivel súlyozzuk. A valós érték tényezőket a Monte Carlo módszerrel számítjuk. A célértékek a releváns valós érték tényezőkkel vannak szorozva, és ezen összegek a csomag időszaka alatt kerülnek elhatárolásra. A módszer célja, hogy a részvényopciók valós értékét meghatározza és az elhatárolás elve szerint mutassa be.
Csomag Időszak Magyar Telekom részvényárfolyam az
Teljesülés
időszak elején
2008 | 2008. január 1. – 2010. december 31. | 912 | Csak a relatív cél |
2009 | 2009. január 1. – 2011. december 31. | 561 | Csak a relatív cél |
2010 | 2010. január 1. – 2012. december 31. | 725 | - |
2011 | 2011. január 1. – 2013. december 31. | 524 | - |
4.2. A Magyar Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja
A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója részére indul 2012-ben. A hosszú távú ösztönző hatás, valamint a Társaság folyamatos fejlődésének biztosítása érdekében, az elnök-vezérigazgató az éves bruttó mozgó prémiumának minimum tíz százalékának megfelelő összeget Magyar Telekom részvényekbe kell, hogy fektessen. A befektetést a nettó prémium kifizetésből kell teljesítenie. Az elnök-vezérigazgató önkéntesen a prémiumának legfeljebb 33%-áig emelheti ezt az összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fent nevezett személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól („kiegészített részvényvásárlás”) térítésmentesen. A tervek szerint a program 2012-től az elkövetkező 5 év folyamán évente megújul. Mivel a program a számviteli elszámolás szempontjából az elnök-vezérigazgató első, 2012-ben várható részvényvásárlásával indul, a programmal kapcsolatos költség 2011-ben nem került elszámolásra.
5. Kutatás és fejlesztés
2011-ben a Magyar Telekom tovább erősítette innovációs folyamatainak stratégiai összehangoltságát az Innovációs és üzletfejlesztési igazgatóság irányítása alatt. A kutatási és fejlesztési prioritásokat egy funkcióközi K+F Bizottság határozza meg a Magyar Telekom stratégiai céljaival összhangban. Az üzleti egységek által javasolt kutatási témákat a K+F Bizottság értékeli és hagyja jóvá ezen prioritások figyelembevételével.
A K+F Bizottság rendszeres ülésein vitatja meg és határoz az egyes K+F javaslatokról, melyeket az érintett üzletágak projektmunka keretében indítanak és hajtanak végre. 2011-ben a K+F Bizottság a megvizsgált 100-nál több javaslat közül 55-öt fogadott el, az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés ráfordításainak értéke elérte az 512 millió forintot (ebből 470 millió forint mőködési költség és 42 millió forint személyi jellegő ráfordítás).
A vállalat kiaknázza a belső és küldő tudásbázis szinergia hatását, azzal hogy jól ismert innovációs központokkal mőködik együtt Magyarországon és külföldön egyaránt. Fő partnereink neves magyar egyetemek (Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) és a Magyar Tudományos Akadémia.
A Magyar Telekom nemzetközi K+F projektekben is részt vett, például:
▪ A NAPA-WINE projekt (FP7: Hetedik keretprogram), amely 2008-ban kezdődött és 2011-ben fejeződött be az Európai Unió támogatásával, valamint neves egyetemek (pl. Politecnico di Torino, Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) és más jelentős telekommunikációs vállalatok (pl. France Telecom, Telekom Polska) közremőködésével.
▪ Az optikai hozzáférés észrevétlen evolúciója project, amely 2010-ben kezdődött és 2012-ben fog befejeződni, résztvevői jelentős telekommunikációs vállalatok, technológia szolgáltatók és európai egyetemek, ugyancsak az Európai Unikó támogatásával (FP7: Hetedik keretprogram).
6. Ingatlankezelés, telephelyek
Mi rendelkezünk Magyarország egyik legnagyobb ingatlanállományával. Az ingatlan állomány jelentős része távközlési technológiai terület, iroda, raktár, garázs és üzlethelyiség. Eszközállományunk legnagyobb része kapcsoló központokból, átjátszó tornyokból és más távközlési infrastrukturális eszközökből tevődik össze.
▪ A Társaság székhelye
1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
▪ A Társaság telephelyei:
1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2. 1107 Budapest, Bihari u.6.
1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 9.
1073 Budapest, Dob u. 76-78.
1051 Budapest, Petőfi Sándor u. 17-19.
1117 Budapest, Kaposvár u. 5-7
1117 Budapest, Budafoki u. 103-107
1107 Budapest, Száva u. 3-5.
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
1117 Budapest, Szerémi út 4.
▪ A Társaság fióktelepei:
4026 Debrecen, Bethlen u. 1.
3525 Miskolc, Régiposta u. 9.
9400 Sopron, Széchenyi tér 7-10.
7601 Pécs, Rákóczi út 19.
8174 Balatonkenese, Parti sétány 51.
6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 41.
5600 Békéscsaba, Andrássy u. 44.
6723 Szeged, Etelka sor 1.
6721 Szeged, Csongrádi sgt. 12.
A Magyar Telekom Nyrt. megközelítőleg 2.500 telephelyének 22%- a a Társaság tulajdonában van, 40%- a közös tulajdonú és 38%- a bérelt. Ezek az adatok tartalmazzák azokat a területeket, ahol távközlési tornyok és antennák találhatóak, de nem foglalják magukba a bázisállomásokat. 3.522 bázisállomással rendelkezünk, melynek 5%- a a Magyar Telekom Nyrt. tulajdona, 95%- a egyéb távközlési szolgáltatótól vagy más külső féltől bérelt állomás.
2011. december 31-én a Magyar Telekom Nyrt. által használt ingatlanok területe 576.154 m2 volt, melynek jelentős részében egyenként 100 m2-nél kisebb az alapterület. A legnagyobb ingatlan a Budapest, Krisztina krt. 55. szám alatt található Székház több mint 30.000 m2 alapterülettel. Annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben és minél hatékonyabban használjuk ki az ingatlanállományt, a feleslegessé váló ingatlanokat eladjuk, illetve bérbe adjuk.
7. Környezetvédelem. fenntarthatóság
7.1. Fenntarthatósági stratégia
7.1.1 Fenntarthatósági stratégia 2008-2010
Az előző évben zárult a vállalat 3 éves fenntarthatósági stratégiája. A 2008-2010 közötti stratégia fő célkitőzése volt:
„Megtartva eddigi pozícióját, váljon a Magyar Telekom vezető fenntarthatósági szerepe a munkatársak és az ügyfelek számára egyértelmővé, láthatóvá.” Ennek megvalósítása a következő kulcs kihívások mentén történt:
▪ Felelős vállalatirányítás és kockázatmenedzsment: A Magyar Telekom az átlátható és elszámoltatható mőködésre törekszik a megfelelőség, a korrupció elleni küzdelem és a hatékony kockázatmenedzsment biztosítása mellett. Céljai között szerepel például a megfelelőségi rendszer fejlesztése, és beszállítói környezeti és társadalmi teljesítményének javítása.
▪ Ügyfélkapcsolatok: A Társaság célja, hogy ügyfelei is megismerjék a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítéseit. A célok között szerepel többek között az elektronikus termék- és szolgáltatásrendelési megoldások népszerősítése, az ügyfelek egyre magasabb színvonalon történő kiszolgálása, és a Társaság fenntarthatósági kezdeményezéseinek megismertetése az ügyfelekkel.
▪ A társadalom kommunikációs lehetőségeinek erősítése: A Magyar Telekom számára fontos, hogy a technológiai fejlődés követése mellett mindenki hozzáférjen az infokommunikációs eszközök nyújtotta előnyökhöz. A Társaság céljai közt szerepel a digitális felzárkóztatási programjainak folytatása és fejlesztése, a fenntarthatósági szempontból speciális ICT szolgáltatások biztosítása, valamint a termékek fenntarthatósági hatásainak kommunikálása és az ügyfelek felelősségtudatának erősítése.
▪ Környezeti terhelés csökkentése: A telekommunikációs termékek és szolgáltatások – amellett, hogy használatukkal nyersanyag és energia spórolható meg – is okoznak környezeti terhelést. A Társaság célja, hogy ennek mértékét tovább csökkentse. Kiemelt feladat a klímaváltozás elleni küzdelem: a vállalat tíz százalékos CO2 csökkentési célt tőzött ki 2011-ig. A Magyar Telekom ügyfelei kibocsátásának csökkentését is elő kívánja segíteni, miközben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is segítséget nyújt.
▪ Humán erőforrás menedzsment: „ A Magyar Telekom üzleti eredményességének legfontosabb sikertényezőjét az elkötelezett, önállóan kezdeményező szakemberek jelentik” (a Magyar Telekom humánerőforrás jövőképe). Ennek szellemében a Társaság célja a humán tőke további fejlesztése, tehetségek vonzása és megtartása, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a család-munkahely egyensúly megteremtése.
▪ Bizalom és hitelesség fenntartása: A társadalmi bizalom fenntartása érdekében minden vállalatnak átláthatóan és az érdekelt felek elvárásainak figyelembevételével kell mőködnie. Ezt szem előtt tartva a Magyar Telekom célja többek között a gyermekek felnőtt tartalomtól való védelmének további fejlesztése, és fontosabb fenntarthatósági kezdeményezésekhez való csatlakozás, illetve ezek létrehozása.
A stratégiában 34 feladat került meghatározásra, melyeket még további alfeladatokra bontottunk. A feladatok teljesülése összességében 94%-os volt.
Fenntarthatósági pozíciónkat szakmailag a Dow Jones Fenntarthatósági Indexének (DJSI) értékelésével és különböző díjakkal, míg a vezető szerepünk láthatóságát a lakossági és munkatársi felmérések alapján mérjük. Így az alábbiak állapíthatók meg:
▪ Szakmailag a DJSI alapján (2010-ben 72 pont) világviszonylatban a vezető harmadban helyezkedtünk el, és ezt számos díj egészített ki. Emellett a CSR 24/7 értékelésben 2009-ben mind Magyarországon, mind Közép-Európában első helyezettek voltunk. 2010-ben Magyarországon megőriztük első helyünket, de a régióban az osztrák OMV megelőzött minket. Szintén figyelmeztető jel, hogy bár értékelésük pontszámát nem ismerjük, de egy másik magyar cég már bekerült a DJSI-be.
▪ 2011-ben elnyert díjaink: Green HR Award, CSR 24/7 1. hely,„Üzleti Élet a Környezetért” (HBLF) 2. hely, Munkahelyi Önkéntesség Díj, CEERIUS fenntarthatósági index tagság. A stratégia ideje alatt elnyert összes díjunk az alábbi linken található: http://www.telekom.hu/tarsadalom_es_kornyezet/dijak_ertekelesek
▪ A lakossági felmérés során 6-7% nevezi meg a Magyar Telekomot és ajánlati márkáit fenntarthatóságban élenjáró vállalatként, a megkérdezettek 90%-a azonban egyetlen céget sem tud említeni. A dolgozói felmérésben 18% jelöli meg a vállalatot vezető szereplőként, de 60% egyáltalán nem tud említeni ilyen vállalatot. Ezzel a fő célkitőzés ezen részét nem tekinthetjük megvalósultnak.
7.1.2 Az új, 2011-ben elfogadott fenntarthatósági stratégiát befolyásoló trendek
▪ Előző stratégia időszakának szakmai értékelése
▪ Az Európai Unió „Europe 2020” stratégiája
▪ Az EU 2020-ig érvényes 3x20-as klímacsomagja
▪ EU ajánlás az ICT szektornak: 20%-os CO2 csökkentés 2015-ig
▪ Vállalati trendek, pl. Climate Groups’ 30%-os kezdeményezése
▪ Deutsche Telekom fenntarthatósági elvárásai
▪ A felelős befektetések és azok értékének növekedése
▪ A fogyasztói elvárások változása
7.1.3 Fenntarthatósági stratégia 2011-2015
Az új, már öt évre (2011-2015) szóló Fenntarthatósági stratégiánk a vállalat más ágazati stratégiáival összehangolva készült el. Fő célkitőzése, hogy a fenntarthatóság váljon a Magyar Telekom identitásának részévé, ezzel is versenyelőnyt biztosítva a vállalat számára hosszútávon.
Mindezt eddigi teljesítményünkre alapozva, a felelős befektetői értékelések és az előző 3 év irányvonalai alapján, érdekelt feleink irányába való elköteleződés intenzívebb kommunikációjával, új és ambiciózus célokkal, a legjobb gyakorlatok követésével, valamint erőteljes, jól célzott kommunikációval kívánjuk elérni.
A stratégia megvalósítása 22 témakör feladatain keresztül történik a következő kulcs kihívások mentén:
▪ Márkamenedzsment: célunk a fenntarthatósági koncepció ismertségének és a Magyar Telekom fenntarthatósági megítélésének növelése
▪ Innováció menedzsment: célunk a társadalmi és környezeti célú beruházások növelése
▪ Klímastratégia: célunk a Társaság CO2 kibocsátásának 20%-os csökkentése 2015-re(bázisév: 2004)
▪ Szállítói sztenderdek: célunk a szabályozott és fenntartható szállítói lánc kialakítása
▪ Telekommunikációs szolgáltatások hatása: célunk a fenntarthatóság felé mutató szolgáltatások és termékek arányának növelése, és ügyfeleink tájékoztatása
A Magyar Telekom a régió vezető info-kommunikációs szolgáltatójaként - küldetésével összhangban - elkötelezett a fenntartható fejlődés, ezen belül a környezetvédelem ügye iránt. A Társaság, felismerve az információs társadalomban betöltött szerepét és lehetőségeit, tevékenységeinek szabályozott és ellenőrzött végzésével, az EU követelményeinek teljesítésével és a nemzetközi normák betartásával hozzájárul Magyarország környezeti terhelésének csökkentéséhez. A Magyar Telekom környezetvédelemmel kapcsolatos elkötelezettségét és vállalásait jeleníti meg a Magyar Telekom Környezetvédelmi Politikája (http://www.telekom.hu/static/sw/download/Magyar_Telekom_ kornyezetvedelmi_politika.pdf), mely a Társaságra vonatkozó kötelezettségeket tartalmazza.
7.2. Klímavédelem
▪ A Magyar Telekom 2011-ben az E.ON–tól a teljes energiafelhasználás részeként 34 GWh megújuló energiát vásárolt. Az új 5 eves stratégiában a KPI eléréséhez már 46 GWh zöldenergia felhasználása a cél.
▪ 2011-ben 2 darab 100%-ban elektromos üzemő autó került beszerzésre, amelyek 2012 januárjától üzemelnek a Magyar Telekom flottájában. Az autók egyike a Mőszaki Szolgáltatások Igazgatóság szerelőit segíti munkájukban, míg a másikat a Telekom munkatársai használhatják ún. kulcsos autóként. Az elektromos autó előnyei között ki kell emelni azt, hogy használata során nem keletkezik káros anyag kibocsátás (0 g/km emisszió), és üzemanyag-fogyasztása is alacsony (mindössze 1 – 1,5 liter benzin árával egyenértékő elektromos energia 100 kilométerenként).
▪ A 2011-2015. évi Fenntarthatósági stratégia, a gépjármővek fogyasztásának öt százalékos csökkentésén túl két alapvető célkitőzést határoz meg: 2015. év végén a flottában lévő gépjármővek átlagos CO2 kibocsátása ne haladja meg a 157,7 g/km értéket, valamint a személyi használatú gépjármővek között a hibrid és elektromos autók aránya 20%-ra növekedjen. A célkitőzések elérése érdekében a Magyar Telekom utasítást adott ki és a személyi használatú gépjármővek esetén külön keretösszeggel támogatja a hibrid gépjármővek beszerzését, valamint a kedvező CO2 kibocsátású gépjármővek választását ösztönző (bónusz-málusz) rendszert dolgozott ki.
▪ A Magyar Telekom klímavédelmi céljainak megvalósítása érdekében iszkahegyi bázisállomásán egy szél- és napenergia hasznosításon alapuló kutatás-fejlesztési projekt megvalósításába kezdett. Ennek során vertikális tengelyő szélkereket helyez fel a toronyra (terv szerint március végéig), illetve napkövető napcella került a torony melletti konténer tetejére. További cél a zöld áram termelési eredmények folyamatos követése, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése.
7.3. Önkéntes programok
Az Önkéntesség Európai Évében, 2011-ben is önkéntes programok szervezésével növeltük munkatársaink társadalmi érzékenységét. A korábbi évekhez hasonlóan az érdeklődők számára a Jövő/Menő program kínált lehetőséget az önkéntes munkára, amely a hátrányos helyzető kistérségek fenntartható fejlődésének előmozdítását tőzte ki célul (első helyszíne Mezőcsát kistérség). A Digitális Híd Kistelepüléseken program célja, hogy megismertesse és terjessze az információs és kommunikációs technológia eredményeit és lehetőségeit azokon a területeken, ahol a digitális különbség jelen van. Ezen túlmenően 2011-től karitatív csapatépítések szervezésével is előmozdítottuk a vállalati önkéntesség elterjedését. Az év során 389 kollégánk 480 munkanapon (3.840 munkaórában) végzett önkéntes munkát, melynek keretében 19,9 millió forint értékő elvi önkéntes hozzájárulást nyújtottunk a társadalomnak.
7.4. Érdekelt feleket érintő kezdeményezések
▪ A Magyar Telekom érdekelt feleinek (stakeholdereinek) körébe mindazok a csoportok beletartoznak, amelyek hatással vannak a vállalat céljainak megvalósítására, vagy érdekeltek abban. A vállalat irányítási rendszereinek és benchmark vizsgálatainak áttekintésével korábban már azonosította az érdekeltek körét, és állandó kapcsolatot tart velük annak biztosítására, hogy érdekeiket mőködése során figyelembe vegye. Legfontosabbnak tekintett érdekelt feleink a szabályozók, a befektetők, az ügyfelek, az alkalmazottak, a közösségek, a civil szervezetek, a beszállítók és partnerek, valamint a jövő generációi.
▪ 2011-ben már tizenkettedik alkalommal rendeztük meg a Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetést, amelynek célja nyílt párbeszéd folytatása annak érdekében, hogy megismerjük a Magyar Telekom felé irányuló elvárásokat, megvitassuk a felmerülő problémákat, valamint, hogy megfelelő hátteret biztosítsunk az együtt-gondolkodásra és egy fenntartható jövő építésében való együttmőködésre.
▪ 2008-ban cégünk megalapította a DELFIN-díjat, amely Díj egy Elkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért. A DELFIN- díj odaítélésével a Magyar Telekom a fenntartható fejlődés gondolatának népszerősítését szeretné elősegíteni és az ezért tett erőfeszítéseket kívánja elismerni. A díjat a fenntarthatóság terén kiemelkedő szerepet vállaló beszállítók kaphatják meg négy kategóriában: Esélyegyenlőség támogatása, diszkrimináció-mentesség előmozdítása vállalaton belül és kívül; A fenntarthatóság érdekében megvalósult innováció; Fenntarthatósági képzés és tudatformálás; Klímavédelemmel kapcsolatos beruházás és fejlesztés. A díj odaítéléséről a beadott pályamunkák alapján egy szakemberekből álló kuratórium dönt. A negyedik díjátadóra 2011. június 24-én, a Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetésen került sor.
▪ A Magyar Telekom Digitális Híd Kistelepüléseken program célja, hogy megismertesse az információs és kommunikációs technológia eredményeit és lehetőségeit azokon a területeken, ahol a digitális különbség jelen van, és idővel szakadékká
mélyülhet. 2011-ben nyolc Digitális Híd rendezvény volt, köztük két Digitális Híd Fesztivál (tehetségkutatóval is kiegészült rendezvény) valamint a program idén is megjelent Kapolcson a Mővészetek Völgyén. Így 2011 végéig már 159 programra került sor. A rendezvényeket 2011-ben kb. 1.000-en látogatták, és összesen közel 300 Magyar Telekom munkatárs segítette őket a világhálón való eligazodásban.
▪ 2006 óta mőködik az Egálnet program, mely egy olyan kezdeményezés, ami segít a hátrányos helyzető csoportokkal foglalkozó szervezeteknek abban, hogy egyszerően és ingyen elkészíthessék saját honlapjukat. Emellett pedig lehetőséget kínál arra, hogy a szervezetek kapcsolatot tartsanak és megosszák egymással tapasztalataikat, mely jelentősen javíthatja mőködésük hatékonyságát. 2011 végéig 73 szervezet csatlakozott a programhoz.
▪ A vállalat továbbfejlesztette szállítói előminősítési rendszerét, amely már biztosítja minden regisztrált szállító részére a fenntarthatósági szempontú kérdőív kitöltését és annak kiértékelését is. Az eredmények biztosítják a kockázatok feltárását és a szállítókkal közös fejlesztés lehetőségét. A fenntartható beszállítói lánc megteremtése érdekében a Magyar Telekom továbbra is kiemelten kezeli Top beszállítói értékelését a GeSI (Global e-Sustainability Initiative) által kidolgozott részletes beszállítói önértékelő kérdőív segítségével, amely környezetvédelmi szempontok mellett emberjogi, munkahelyi egészségi, biztonsági és üzleti etikai kérdéseket is tartalmaz. Eddig 38 beszállító értékelése készült el. A szállítói szerződéseinkben fenntarthatósági klauzulákkal biztosítjuk a törvényi és vállalati elvárásainknak való megfelelést.
▪ A Magyar Telekom 2008 óta csatlakozik a világ legnagyobb önkéntes környezetvédelmi akciójához, a Föld Órájához. 2011- ben a “hello holnap!” mozgalma jegyében saját rendezvénnyel kapcsolódott a nemzetközi akcióhoz. Egy órára este elsötétültek a vállalat nagyobb fényreklámjai, a T-Pont üzletek, az irodaházak világításai, valamint aznap egyes környezetbarát termékek 50%-os kedvezménnyel voltak kaphatóak. 19 órától Budapesten a Millenárison különböző programok és koncertek várták az érdeklődőket, melyek a fenntarthatóságra és a klímavédelemre hívták fel a figyelmet.
▪ A Magyar Telekom kezdeményezésére a "hello holnap!" mozgalom keretében Fenntarthatósági Média Klub jött létre a hazai vezető nyomtatott, elektronikus és online sajtóorgánumok részvételével. A Klub célja, hogy Magyarországon minél szélesebb körben segítsen megismertetni a fenntarthatóság fogalomkörét, gyakorlati jelentőségét és hétköznapi példáit. A fenntartható fejlődés definíciójának, fontosságának és céljainak tudatosítása témakörében negyedévente civil szervezetek pályázhatnak saját fenntarthatósági projektjeikkel támogatásáért. A nyertes pályázatokat a Média Klub tagjai személyes tanácskozás keretében választják ki, a megvalósulást pedig a Magyar Telekom finanszírozza. A Média Klub 2011 folyamán Fenntarthatósági Sajtódíjat is alapított. Az elismeréssel azokat az újságírókat, szerkesztőket és mősorvezetőket jutalmazzák, akik munkájuk során az adott időszak alatt a legtöbbet tették a téma megismertetéséért. A Magyar Telekom által biztosított egymillió forintos díj évente kerül átadásra. Első alkalommal 2011 szeptemberében, a 4. Fenntarthatósági Napon hirdettek nyertest.
▪ 2011. szeptember 24-én már negyedik alkalommal került megrendezésre a Fenntarthatósági Nap, amelyen több mint 1.700 fiatal vett részt és került közelebb a fenntarthatóság fogalmának megértéséhez. A szakmai beszélgetések a fenntarthatóság három pillérére - társadalom, gazdaság és környezetvédelem - épültek, amelyek mellett az Önkéntesség Európai Éve kapcsán 2011-ben az önkéntesség is helyet kapott. A szegénység témájában folytatott beszélgetésen az integrálódás és kilábalás lehetőségeit latolgatták a résztvevők. A víz téma kapcsán többek közt a jövő nemzedékek országgyőlési biztosa és neves szakemberek a Duna Stratégián túl arról diskuráltak, hogy a klímaváltozás hogyan hat a vízkészletre. A “hello holnap!” Sajtódíj szerepe is felmerült a felelős kommunikációról szóló szekcióbeszélgetésen, amelyben a különböző reklámtrükkökre és az álmagyar termékekre is felhívták a figyelmet a megszólalók. A szakmai beszélgetések mellett a kilátogatók kipróbálhattak alternatív meghajtású autót, kóstolhattak fair trade kávét és teát, megnézhettek hulladékból készített kreatív tárgyakat, de akár flashmob részesei is lehettek. A fesztiválkonferencia résztvevői a szekcióbeszélgetések szüneteiben a 4. Fenntarthatósági Nap pályázatára készült alkotásokkal is találkozhattak.
7.5. Éves Fenntarthatósági Jelentés
8. Gazdasági környezet
A távközlési iparág világszerte jelentős változáson megy át. A nemzetközi trendek az integrált távközlési, információs, média és szórakoztató piac irányába mutatnak. Ezek a trendek a helyi sajátosságokkal együtt új felállást hoznak létre a gazdasági rendszerünkben az infrastruktúra, a szolgáltatások és az új üzleti modellek tekintetében egyaránt.
A piac mérsékelt növekedést nyújt a szegmensek közötti erős átrendeződéssel, amely nyomást gyakorol a nyereségszintre.
Arra számítunk, hogy a hagyományos távközlési piac Magyarországon már nem fog nagy növekedést hozni. A vezetékes beszédcélú piac, mint fő bevételi és profit forrás hanyatlóban van; a mobil már nem képes ezt a hanyatlást kompenzálni. Azonban arra számítunk, hogy a fő szegmensek, különösen a mobil szélessáv, a mősorszórás és az informatikai szolgáltatások jelentős bevétel-növekedést hoznak majd az elkövetkező években. A vezetékes piacot a 3Play csomagok jellemzik, ahol a szolgáltatáskínálat fő eleme a TV, míg a mobil piacot erős verseny jellemzi a szélessávú és tartalomszolgáltatások területén. Egy növekvő technológiai platform alapú versenyt figyelhetünk meg a hazai piacon, ahol versenytársaink folyamatosan bővítik a jövő-generációs országos vezetékes és mobil hálózatokat. Az ügyfélkapcsolatért folyó harc lenyomta az árakat. Arra számítunk, hogy a vezetékes piacon - különös tekintettel a kábel piacra - tovább folytatódik a konszolidáció. A mobilban új piacralépők várhatók virtuális hálózatüzemeltetőként (MVNO-k), de a frekvenciapályázaton a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által hozott elsőfokú határozat alapján egy új infrastruktúra szereplő, a Magyar Posta, az MFB és a Magyar Villamos Mővek konzorciuma belépése is nagyon valószínő.
A legutóbbi makrogazdasági előrejelzések a korábbi feltételezésektől jelentősen elmaradnak, különösen a fogyasztás és a közkiadások tekintetében. A piacfejlesztésnél kihívást jelent a makrogazdasági kilátások jelentős bizonytalansága, amely további nyomásként nehezedik a piaci szereplőkre.
Az adóreform bevezetése egy meglehetősen kedvezőtlen befektetési környezetet eredményezett. A hazai kereslet gyengesége negatív változásokat hoz a gazdasági szerkezetben és visszaesést a szolgáltatásokban. A társasági adókulcs csökkentése még nem eredményezett növekedést sem a fogyasztásban sem a befektetésekben. Az új, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer növelte a megtakarításokat a magasabb jövedelmi kategóriáknál. A válságadók hatással vannak a távközlési szolgáltatók pénzügyi stabilitására, és a befektetési intenzitás negatívan befolyásolja a teljes távközlési piaci növekedést. A GDP várhatóan csak 2014 után éri el a válság előtti szintet.
9. A vállalkozás céljai és stratégiája
9.1. Kitekintés
Számos olyan hosszú távú trendet figyeltünk meg a távközlési iparágban, melyek megváltoztatják a magyar távközlési piac szerkezetét. Ilyen hosszú távú trendek pl. a technológia (pl. IP-alapú szélessávú termékek és megoldások, feltörekvő vezeték nélküli szélessávú technológiák), az ügyféligények (pl. a mobil növekvő használhatósága tartalomszolgáltatásokra és végberendezésként, 4Play megoldások és egyre nagyobb igény a személyre szabott tartalomra) valamint a verseny és a szabályozások (pl. kisebb korlátok a piacra lépéshez, új üzleti modellek, a távközlési és a média mősorszórási iparág konvergenciája) változásai.
Hogy alkalmazkodjunk a piacnak ezen változásaihoz, újradefiniáltuk a vállalati stratégiáink fő területeit annak érdekében, hogy jobban kihasználjuk a teljes szolgáltatáspalettát nyújtó, integrált távközlési szolgáltató pozíciónkat, valamint, hogy biztosítsuk hosszú távon a versenyképességünket. A stratégiáinkat úgy alakítottuk ki, hogy lehetővé tegye számunkra, hogy kiaknázzuk és fejlesszük a kiterjedt ügyfélbázisunkat, jelentősen javítsuk a hatékonyságunkat és megragadjuk a növekedési lehetőségeket.
A Magyar Telekom jelenlegi tervei és kilátásai a legjobb tudásunkon és a várható körülményeken alapulnak. Azonban a versenytársaink viselkedését nem tudjuk megjósolni. Ezért az alternatív szolgáltatóknak, az új piaci belépőknek és az új megoldásoknak a feltételezettnél erősebb hatása negatív hatással lehet az üzleti teljesítményünkre.
Az üzleti szegmenseink mindegyikére hatással van az egyedi üzleti környezete, és előre nem látott és általunk nem befolyásolható körülményeknek és eseményeknek vagyunk kitéve. Az európai gazdaság lelassult, és a recessziós kockázat jeleit mutatja 2012-ben. A főbb bizonytalanság az euró jövője, valamint számos euro-zóna tagországban fokozódó adósságválság körül van. A magyar gazdaságot erősen érinti a pénzügyi válság második hulláma. A 2012-es GDP előrejelzések jelentősen csökkentek, az elemzői és a kormányzati prognózisok 2012-re kb. fél százalékos GDP növekedést jeleznek. A munkanélküliségi ráta továbbra is igen magasan, tíz százalék felett marad, a magyar fizetőeszköz volatilitása pedig várhatóan továbbra is fennmarad. 2011 végén a kormánynak nehézségei támadtak a magyar költségvetési deficit pénzügyi piacokról való finanszírozásában. Ennek eredményeképpen újraindították a tárgyalásokat az olyan nemzetközi pénzügyi intézetekkel, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Központi Bank (ECB), hogy elővigyázatossági hitelkeretet kapjanak.
A kormányzati költségvetés kiegyensúlyozására a kormány számos intézkedést vezetett be, hogy 2012-re a hiányt a GDP 2,5%-ára csökkentse. Ezek közül a legjelentősebb az áfa 2 százalékpontos, 25%-ról 27%-ra való emelése volt. A távközlési különadó, mely 2010-ben lépett hatályba, 2012-ben várhatóan több mint 24 milliárd forinttal fogja csökkenteni az EBITDA-nkat. A T-Systems Magyarország szegmensünket a kormányzat, a legnagyobb üzleti ügyfelünk kiadásainak erős csökkentése is érintette. Ezen intézkedések és a negatív üzleti környezet ellenére azt várjuk, hogy a fő üzleti területeink továbbra is képesek lesznek mőködésükkel erős készpénzáramlást generálni, bár a távközlési különadó hatással lesz az osztalékpolitikánkra.
Számos kockázati tényezőt azonosítottunk, amelyek a jövőben hatással lehetnek az üzletmenetre, többek között a szabályozási környezet, a verseny és az árfolyam változásai. Ezek és további kockázati tényezők részletes leírását a 10.2 Kockázati tényezők részben találhatja.
9.2. Bevételi és EBITDA célok
2011-ben a bevételünk és a mőködéshez kapcsolódó EBITDÁ-nk az előzetes várakozásokhoz képest, mely 3-5% és 4-6%- os esés volt, mérsékeltebben csökkent. A bevételek 2%-kal voltak alacsonyabb, míg a mőködéshez kapcsolódó EBITDA 1,3%- kal csökkent a szoros költségkontrollnak köszönhetően. A CAPEX célkitőzésünket is felülteljesítettük: az 5%-os csökkentés helyett 8,7%-kal költöttünk kevesebbet beruházásokra.
Az idei évre vonatkozóan azonban félelmeink egyre erősödnek, hogy a gazdasági környezet romlik, recesszió következik be és az elkölthető jövedelmek csökkenek. Továbbá, bár egyre inkább sikerül új bevételi forrásokat találnunk és stabilizálnunk bevételeinket, ezeknek az új bevételi forrásoknak az alacsonyabb profitabilitása csökkenti a margint. Így bár a bevételek terén nem számítunk nagyobb csökkenésre mint 2%, a mőködéshez kapcsolódó EBITDA 4-6%-kal is csökkenhet 2012-ben. A CAPEX költés várhatóan az előző évi szintjén marad a belső hatékonyságnövelő projektek és a hálózat modernizáció miatt.
9.3. Stratégia
Összpontosított stratégiai erőfeszítéseinknek köszönhetően 2011-ben a Magyar Telekom megtartotta vezető pozícióját a magyarországi vezetékes, mobil, internet és ICT üzleti területeken. . Javult az ügyfélmegtartási képességünk és jelentős mennyiségi növekedést értünk el. Fokozatosan bővítettük továbbá a hálózati és kínálati képességeinket, proaktívan kiaknázva különböző partnerkapcsolati modelleket is. Folytatjuk átalakulásunkat, hogy a legnagyobb tiszteletnek örvendő szolgáltatóvá váljunk a távközlési és kapcsolódó iparágak piacán.
Az előre látható makrogazdasági és piaci kihívások mellett is hisszük, hogy vállalati stratégiánk - FIX, TRANSFORM, INNOVATE - fordulópontot hoz a pénzügyi teljesítményünkben és hosszú távon további stabil készpénztermelést eredményez. Stratégiáink lehetővé teszi számunkra, hogy kiaknázzuk és fejlesszük a kiterjedt ügyfélbázisunkat, jelentősen javítsuk a hatékonyságunkat és megragadjuk a növekedési lehetőségeket. A rövid/középtávú stratégiai célunk, hogy a fő üzleti területeken rögzítsük a kritikus tényezőket (egyszerőbb és karcsúbb szervezet, alacsonyabb költségstruktúra, végponttól végpontig terjedő felelősségek) és tovább erősítsük pozícióinkat a fő összeköttetési szegmensekben (beszéd célú, szélessáv, interaktív TV), miközben a bevételek tudatos újrastruktúrálásával biztosítjuk a fenntartható bevétel-összetételt. Az innováció, újítás egyértelmően az ügyfélkapcsolataink és az új szolgáltatások pénzesítését támogatják. Az új fő szegmenseink, mint pl. a mobil szélessáv, a mősorszórás és az informatikai szolgáltatások területén való növekedés várhatóan fokozatosan kompenzálni fogja a hagyományos távközlésből származó bevételek visszaesését, míg a nem központi területek, mint az energia, az egészség, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások az ügyfélmegtartást és az új bevételi forrásokat támogatják.
10. A Társaság kockázatai, az ezekkel kapcsolatos változások és bizonytalanságok
10.1. Kockázatkezelési politika
Társaságunk irányelve szerint a részvényeseink és a befektetőink számára közzétett beszámolóknak pontosnak és teljesnek kell lenniük, továbbá minden vonatkozásban tükrözniük kell a valós pénzügyi helyzetünket és mőködési eredményünket. Ezen beszámolókat az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel kell készíteni. Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljünk, megalakítottuk a Közzétételi Bizottságot és folyamatosan fejlesztjük kockázatkezelési politikánkat.
Kockázatkezelési rendszerünk magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer hatékony mőködtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit.
1999-ben egy hivatalos kockázatkezelési rendszer mőködtetését kezdtük meg. Ez a rendszer 2002 óta a Deutsche Telekom kockázatkezelési rendszerével integráltan mőködik.
Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázat, a pénzügyi és jogi kívánalmaknak való megfeleléshez kapcsolódó, valamint számos egyéb kockázat egy jól meghatározott belső mechanizmus alapján kerül kiértékelésre és kezelésre. Kockázatkezelési kézikönyv és kockázatkezelésről szóló belső szabályozás készült.
Kockázatkezelési oktatást tartottunk a kockázatkezelésért felelős munkatársak számára, valamennyi területet érintően. A mőködésünkre ható kockázati tényezők negyedévente felülvizsgálatra kerülnek Társaság szinten. Minden leányvállalatunknak, üzletágunknak, ágazatunknak és más szervezetünknek negyedévente kötelessége azonosítani és jelenteni mőködésének kockázatait. Ezen kockázatok kiértékelése után az eredményt a vezetőség, az Igazgatóság, a Közzétételi Bizottság, az Audit Bizottság és a Deutsche Telekom részére továbbítjuk.
A Deutsche Telekom kockázatkezelési rendszerével való integráció részeként kockázatkezelési folyamatunkat új elemmel bővítettük. A befektetői döntéseket befolyásoló kockázatok azonnali közzététele érdekében, ezért a negyedéves kockázatjelentési rendszerünket folyamatos jelentési kötelezettséggel egészítettük ki. Ennek keretében a Társaság szervezeteinek minden tudomásukra jutó jelentős új tényt, információt, illetve kockázatot azonnal jelenteniük kell. Az így közölt információkat a kockázatkezelési szakterület értékeli, és lényeges új kockázat vagy információ felmerülése esetén értesíti a gazdasági vezérigazgató-helyettest.
2003. július 31-én létrehoztuk a Közzétételi Bizottságot. A Bizottság mind plenáris üléseken, mind a tagjai révén egyénileg is eljár. Támogatja a vezérigazgatót és a gazdasági vezérigazgató-helyettest azon kötelességük teljesítésében, hogy átlássák a közleményeink hitelességét és időbeniségét biztosító folyamatokat.
10.2. Kockázati tényezők
A pénzügyi helyzetünket, a mőködési eredményünket, illetve az értékpapírjaink kereskedési árát ezek a kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznünk. További, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg lényegtelennek tekintünk, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetünkre, mőködési eredményeinkre, illetve az értékpapírjaink kereskedési árára.
▪ Mőködésünk (Magyarországon) jelentős állami szabályozási hatás alatt áll, amelynek az üzletünkre és a mőködési eredményeinkre is kedvezőtlen következményei lehetnek;
▪ A távközlési ágazat liberalizációja miatt erősebb versenynek vagyunk kitéve;
▪ Lehetséges, hogy nem tudunk alkalmazkodni a távközlési piacokon bekövetkező technológiai változásokhoz;
▪ Mőködési modellünk jövőjét az üzleti környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják;
▪ A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozták és okozhatják;
▪ A berendezések beszerzése és a karbantartás tekintetében korlátozott számú szállítóra vagyunk utalva;
▪ Az üzletünkre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok;
▪ A rendszerhibák csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, valamint sérthetik a hírnevünket;
▪ A kulcs munkatársak elvesztése gyengítheti az üzletünket;
▪ A részvényáraink ingadozóak lehetnek és a részvényeladási képességet a részvényeink és ADS-eink viszonylag kevésbé likvid piaca negatívan befolyásolhatja;
▪ A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a mőködési eredményünket;
▪ Folyamatosan vitáink és peres ügyeink vannak a szabályozó szervekkel, versenytársakkal és más felekkel. Az ilyen jogi eljárások végső kimenetele általában bizonytalan és ez jelentős negatív hatással lehet a mőködési eredményünkre és a pénzügyi helyzetünkre.
▪ A befektetéseink értékét, a mőködési eredményünket és pénzügyi helyzetünket kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági fejlemények.
▪ Ki vagyunk téve a magyar adórendszer kiszámíthatatlan változásainak.
10.3. Pénzügyi kockázatok kezelése
A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi eszközeiből eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a Társaság pénzügyi eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.
A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Társaság kizárólag a Társaság cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használunk, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partner kockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket a Deutsche Telekommal vagy vezető magyar pénzintézetekkel bonyolítjuk.
A kockázatok részletes leírását, azok kezelését alább mutatjuk be.
10.3.1Piaci kockázat
Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyamkockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat.
A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutató elvárt értékét hagyta jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2010-ben és 2011-ben a Társaság mindkét mutató értékét teljesítette. A Társaság Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Társaság Treasury vezetője határozza meg, és ellenőrzi folyamatosan.
A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a Társaság bevételei és kiadásai forintban keletkeznek, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.
(a) Árfolyamkockázat
A forint árfolyam ingadozási sávjának 2008-ban történt eltörlése miatt a Társaság nagyobb mértékő kockázatnak van kitéve a magyar társaságok devizában denominált pénzeszközei révén. Ezen hatás enyhítésére a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.
A Magyar Telekom árfolyamkockázata főleg
(i) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árkockázatok
(ii) Külső féltől felvett hitelekhez és kapcsolódó kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázatok;
A fedezeti politikának megfelelően a Magyar Telekom jelentős mennyiségő devizát tart a bankszámláin. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a szállítói tartozások devizában denominált egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Társaság devizában denominált eszközeinek állománya (elsősorban a Társaság külföldi leányvállalatai által felhalmozott készpénzállomány) meghaladja a devizában denominált kötelezettségállományt, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás szignifikáns hatással lenne a Társaság eredményére.
A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt.
(b) Kamatlábkockázat
A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású eszközök valós értékét, továbbá a változó kamatozású eszközökön keresztül a cashflow-t.
A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.
(c) Egyéb árkockázat
2011. december 31-én a Magyar Telekom nem rendelkezett olyan jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók, mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok.
10.3.2Hitelezési kockázat
Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a három hónapnál hosszabb futamidejő bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel.
A Társaság kockázatkezelési irányelvei szerint a Magyar Telekom tagvállalatai csak legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékő) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésőek. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank csődje esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.
Az ügyfelekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.
10.3.3Likviditási kockázat
Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.
A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségő pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő mennyiségő rögzített hitelkeret fenntartására. A Társaság Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával biztosítja. A Deutsche Telekom 2013. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét, hogy szükség esetén támogatást nyújt a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítéséhez.
10.3.4Tőkekockázat kezelése
A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos mőködés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.
A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Társaság az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg.
A fentieken túl – a Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Magyar Telekom Nyrt. megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegő törvényi kötelezettség.
11. A 2011. évi pénzügyi eredmények elemzése
A Magyar Telekom Nyrt. Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat.
Bevételek: Az értékesítés nettó árbevétele a 2010. évi 458.745 millió forintról 451.054 millió forintra csökkent 2011-ben, főként a mobil és vezetékes forgalmi bevételek visszaesésének következtében. A mobil bevételek elsősorban a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi tarifák mérséklődése miatt csökkentek. A vezetékes forgalmi bevételek a bevételt hozó vonalak számának folyamatos csökkenése, valamint az alacsonyabb forgalom miatt estek vissza, mely a kedvezőtlen gazdasági környezet és a VoCable és VoIP szolgáltatókkal folytatott verseny következménye. Ezen csökkenéseket részben ellensúlyozta a 2010-ben indított energia kiskereskedelmi tevékenységből származó jelentős bevétel, valamint a TV szolgáltatással kapcsolatos bevételek emelkedése, mely a megnövekedett szatellit TV és IPTV előfizetői szám eredménye.
Az egyéb bevételek 53,3%-kal növekedtek 2011-ben 2010-hez viszonyítva, főként a céltartalék felhasználás növekedésének következtében, melynek oka a korengedményes nyugdíj és végkielégítés céltartalékának emelkedése. Az ingatlan eladások kapcsán 2011-ben realizált magasabb nyereség, a származékos ügyletekhez kapcsolódó előző évi céltartalék felhasználás növekedése, illetve az ügyfél-hőségprogram céltartalék tárgyévi feloldásának növekedése szintén hozzájárult az egyéb bevételek növekedéséhez. Ezt az emelkedést tovább fokozta a lejárt és értékvesztett követelésekre befolyt térülések növekedése.
Ráfordítások: Az anyagjellegő ráfordítások a 2010. évi 231.139 millió forintról 235.604 millió forintra emelkedtek 2011-ben, döntően az eladott áruk beszerzési értékének emelkedése következtében, összhangban a felső kategóriás telefonkészülékek (okostelefonok) dinamikusan növekvő értékesítési volumenével. Ezt a növekedést valamelyest ellentételezte az igénybevett szolgáltatások értékének visszaesése, tükrözve a vizsgálat kapcsán felmerült tanácsadási díjak csökkenését, valamint a könyvelési tevékenységhez kapcsolódó költségek visszaesését, az insourcingnak köszönhetően.
A személyi jellegő ráfordítások közel azonos szinten maradtak 2011-ben, elérve a 69.709 millió forintot, miután a dolgozói létszám kismértékő csökkenését, illetve a megváltozott szabályozás következtében a béren kívüli juttatásokat terhelő adó mértékének csökkenését jórészt kiegyenlítették a magasabb bónusz kifizetések, illetve a jövőbeni elbocsájtásokra képzett céltartalékok összegének növekedése.
Az értékcsökkenés 6,2%-kal esett vissza, elsősorban bizonyos eszközök becsült hasznos élettartamának módosításával összefüggő amortizációs hatást és a nullára leírt eszközök állományának növekedését tükrözve.
Az egyéb ráfordítások értéke 35,0%-kal 81.937 millió forintra növekedett, döntően az SEC-vel és a DOJ-vel történt megállapodás alapján a vizsgálattal kapcsolatosan 2011-ben bírságra képzett 21.857 millió forintos céltartalék következtében. Ezen növekedést részben ellensúlyozta a függő kötelezettségekre képzett céltartalékok értékének mérséklődése.
Pénzügyi mőveletek eredménye: A pénzügyi mőveletek eredménye a 2010. évi 13.871 millió forintról -5.037 millió forintra csökkent 2011-ben, amely elsősorban a kapcsolt vállalkozásoktól kapott osztalék jelentős visszaesésével, illetve a Deutsche Telekomnak fizetett kamatok csökkenésével magyarázható.
A 2010. július 1-jén életbe lépett új irányítási rendszer következtében a Magyar Telekom 2011 elejétől új jelentési struktúrát követ. A Csoport új szegmensei a Telekom Magyarország szegmens (amely a korábbi Lakossági Szolgáltatások Üzletágat, a korábbi Vállalati Szolgáltatások Üzletág kis- és középvállalati ügyfeleit, valamint a Csoportközpont és a Technológia Üzletág vonatkozó részeit foglalja magába) és a T-Systems Magyarország szegmens (amely a korábbi Vállalati Szolgáltatások Üzletágat tartalmazza a Telekom Magyarország szegmenshez migrált kis- és középvállalati ügyfelek nélkül, valamint a Csoportközpont és a Technológia Üzletág vonatkozó részeit).
A 2010. évi összehasonlító számok rendelkezésre állnak, de minimális szintő becsléseket is tartalmaznak, mivel az új struktúra fokozatosan került bevezetésre 2010 második félévében, és az ténylegesen csak 2011. január 1-jétől van érvényben.
A Telekom Magyarország szegmens T-Mobile és T-Home márkanevek alatt, több millió lakossági és kisebb üzleti ügyfélnek nyújt mobil és vezetékes távközlési, valamint televíziós szolgáltatást (beleértve a teljes körő marketing, értékesítési és ügyfélkapcsolati tevékenységet is) Magyarország területén. A Telekom Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan, számviteli, adó, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi funkcióit. Ezen kívül ez a szegmens felel a magyarországi mobil, vezetékes és kábel TV-s hálózatok mőködtetéséért és fejlesztéséért, valamint a magyarországi IT menedzsment funkciókért.
A T-Systems Magyarország főleg T-Systems és T-Mobile márkanevek alatt, kiemelt üzleti partnereknek (nagyvállalati ügyfelek és állami szektor) nyújt mobil és vezetékes távközlési, infó-kommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatásokat (beleértve a teljes körő marketing, értékesítési és az ügyfél kapcsolati tevékenységet is).
Az alábbi táblázat tájékoztat a Telekom Magyarország főbb tevékenységeire vonatkozó legfontosabb vezetékes mőködési statisztikai adatokról:
Hangszolgáltatások
December 31.
2010 2011
Összes PSTN vonalszám........................................................................................................ | 1.517.329 | 1.374.261 |
Nyilvános ................................................................................................................................. | 11.895 | 10.836 |
Összes kimenő PSTN forgalom (ezer percben) ................................................................. | 2.723.436 | 2.834.263 |
Egy hozzáférésre jutó havi átlagos percforgalom (kimenő) (1) .......................................... | 144 | 166 |
Egy hozzáférésre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) (1) ............................................................ | 3.518 | 3.138 |
Adat termékek | ||
Kiskereskedelmi DSL piaci részesedés (becsült) (%) (2) .................................................... | 63 | 64 |
Kábel szélessávú piaci részesedés (becsült) (%) (2) ........................................................... | 20 | 22 |
Kiskereskedelmi DSL előfizetők száma ............................................................................... | 476.923 | 499.923 |
Kábel szélessávú előfizetők száma ...................................................................................... | 181.056 | 212.631 |
Optikai szélessávú csatlakozások száma............................................................................ | 19.109 | 31.611 |
Összes kiskereskedelmi szélessávú előfizető ................................................................. | 677.088 | 744.165 |
Egy szélessávú előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) (1) ........................................... | 4.243 | 3.950 |
TV szolgáltatások
Kábel TV előfizetők száma (2) ................................................................................................ | 370.212 | 289.693 |
Szatellit TV előfizetők száma (2)............................................................................................. | 254.188 | 281.312 |
IPTV előfizetők száma (2) ........................................................................................................ | 124.374 | 226.385 |
Összes TV előfizető (2) ........................................................................................................... | 748.774 | 797.390 |
Egy TV előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) (1) ......................................................... | 2.949 | 3.048 |
(1)A Magyar Telekom Nyrt. Telekom Magyarországhoz tartozó leányvállalatainak adatait is tartalmazza. (2)Magyar Telekom Nyrt. szintő adat, nem csak Telekom Magyarországra vonatkozik.
Az alábbi táblázat tájékoztat a Telekom Magyarország legfontosabb mobil mőködési statisztikai adatairól:
December 31.
2010 | 2011 | |
Mobil penetráció (%)(1) ............................................................................................................... | 120,2 | 117,3 |
Mobile SIM piaci részesedés (%)(1) ........................................................................................... | 43,4 | 45,0 |
Előfizetők száma .......................................................................................................................... | 4.779.227 | 4.817.296 |
Szerződéses ügyfelek hányada az összes előfizetőn belül (%) ............................................ | 43,6 | 46,2 |
Egy előfizetőre jutó havi forgalom percben .............................................................................. | 154 | 161 |
Egy előfizetőre jutó havi árbevétel (Ft) ...................................................................................... | 3.492 | 3.393 |
Egy szerződéses előfizetőre jutó havi árbevétel ................................................................ | 6.071 | 5.695 |
Egy kártyás előfizetőre jutó havi árbevétel ......................................................................... | 1.635 | 1.535 |
Teljes lemorzsolódás (%) ........................................................................................................... | 20,2 | 19,5 |
Szerződéses előfizetők lemorzsolódása (%) ........................................................................ | 14,9 | 14,5 |
Kártyás előfizetők lemorzsolódása (%) ................................................................................. | 24,0 | 23,6 |
Nem hang alapú szolgáltatások aránya az egy előfizetőre jutó havi árbevételben (%) ......................................................................................................... | 18,8 | 21,0 |
Egy új előfizetőre jutó átlagos ügyfélmegszerzési költség (Ft) .............................................. | 6.616 | 6.449 |
Mobil szélessávú előfizetések száma ........................................................................................ | 568.060 | 971.469 |
Mobil szélessávú piaci részesedés (%)(1) ................................................................................. | 47,8 | 48,7 |
Lakosságra vetített beltéri 3G lefedettség (1) ............................................................................ | 65,4 | 66,0 |
(1)Magyar Telekom Nyrt. szintő adat. nem csak Telekom Magyarországra vonatkozik. |
Az alábbi táblázat tájékoztat a T-Systems Magyarország legfontosabb vezetékes mőködési statisztikai adatairól:
December 31.
2010 | 2011 | |
Hangszolgáltatások Üzleti ....................................................................................................................................... | 43.795 | 42.137 |
Bérelt vonalak (Flex-com összeköttetések) ....................................................................... | 3.454 | 2.360 |
ISDN csatornák ..................................................................................................................... | 141.342 | 135.246 |
Összes hozzáférés ............................................................................................................. | 188.591 | 179.743 |
Összes kimenő forgalom (ezer percben) .......................................................................... | 331.189 | 282.873 |
Egy előfizetőre jutó havi átlagos forgalom percben (kimenő) ........................................ | 206 | 188 |
Egy vezetékes vonalra jutó havi átlagos árbevétel (Ft) .................................................... | 4.983 | 4.578 |
Adat termékek
Kiskereskedelmi szélessávú előfizetők száma ................................................................. | 14.543 | 15.561 |
Egy kiskereskedelmi DSL előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) ........................... | 9.393 | 8.339 |