VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK ÉS FELÜGYELŐBIZTOTTSÁGI TAGOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA
Különös biztosítási feltételek
Allianz Vezető Védelem
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK ÉS FELÜGYELŐBIZTOTTSÁGI TAGOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA
(társasági értékpapír-kibocsátási fedezet nélkül)
XXXXXXX.XX
HATÁLYOS 2020.01.01-TŐL
TARTALOMJEGYZÉK
1. Alapbiztosítási fedezet 3
2. Biztosítási fedezet kiterjesztések 3
3. Fogalom meghatározások 4
4. Kizárt károk 9
5. Általános rendelkezések 11
6. A biztosított közlési kötelezettsége 14
7. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 15
A jelen biztosítás érvényesített kárigényen alapuló biztosítás. A biztosítási szerződés csak olyan kárigényekre nyújt fedezetet, amelyekhez vezető jogellenes és károkozó magatartást a biztosítási tartam (időszak) alatt tanúsították, és a biztosítottal szemben első ízben a biztosítási tartam (időszak) vagy a felfedezési időszak alatt érvényesítenek, és a biztosítónak a jelen szerződési rendelkezések szerint bejelentenek.
Kérjük figyelmesen olvassa el a biztosítási szerződési feltételeket, valamint konzultáljon biztosításközvetítőjével.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jelen különös biztosítási feltételekben szereplő fogalmak a feltételszövegben kivastagított betűvel szerepelnek. A fogalmak definícióit alfabetikus sorrendben a jelen különös biztosítási feltételek 3. pontja tartalmazza.
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Általános biztosítási feltételek-Felelősségbiztosítások (a továbbiakban: általános biztosítási feltételek) és jelen különös biztosítási feltételek alkotta általános szerződési feltételek alapján létrejött kárbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan része a Biztosítási részletező, amely a létrejött szerződés alapadatait tartalmazza. A biztosító a megfizetett biztosítási díj ellenében a szerződés biztosítási feltételei szerint nyújt biztosítási védelmet.
A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött kárbiztosítási szerződésre az általános biztosítási feltételek a különös biztosítási feltételekben foglalt kiegészítésekkel irányadók, feltéve, hogy a különös feltételek nem zárják ki az egyes rendelkezések alkalmazhatóságát.
Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha
- a biztosított ellen
- biztosítotti minőségével összefüggően a biztosítási tartam (időszak) alatt tanúsított jogellenes és károkozó magatartás miatt (ideérve a jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedést is)
- kárigényt érvényesítenek és
- a kárigény érvényesítése első alkalommal a biztosítási tartam (időszak), vagy a felfedezési időszak alatt történik.
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés rendelkezései szerint a rendelkezésre álló biztosítási összeg terhére megtéríti a kárt és az azzal összefüggésben felmerült
- jogellenes és károkozó magatartás miatt indított írásbeli igényérvényesítés-, és polgári vagy büntető eljárás-, továbbá felügyeleti vagy hatósági vizsgálat-, illetőleg
- a kiadási és kapcsolódó eljárások költségét,
- a biztosított személy ellen indított hivatalos vizsgálat költségeit,
- a nyomozati eljárás költségeit, valamint
- személyiségi jogsértést megvalósító jogellenes és károkozó magatartás miatt fizetendő sérelemdíj összegét
ha az a jelen feltételek 4. pontja értelmében nem minősül kizárt kárnak.
A biztosítási esemény típusai (biztosítási fedezetek)
1. ALAPBIZTOSÍTÁSI FEDEZET
1.1. Vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok fedezete (“A”típusú fedezet)
A biztosító megtéríti a biztosított helyett vagy a biztosítottnak, a biztosítottal szemben először a biztosítási tartam (időszak)-, vagy a felek megállapodása szerinti felfedezési időszak alatt érvényesített kárigényből eredő kárt, amelyet a társaság nem térített meg a biztosított helyett.
1.2. Társasági visszatérítés fedezete (“B”típusú fedezet)
A biztosító megtéríti a társaság helyett vagy a társaságnak, a biztosított személy ellen először a biztosítási tartam (időszak)-, vagy a felek megállapodása szerinti felfedezési időszak alatt érvényesített kárigényből eredő kárt. A társaságnak történő térítés olyan mértékű, amilyen mértékben a társaság a biztosított személy helyett helyt állt és helyette a kárt megtérítette.
1.3. Biztosítási fedezet területi hatálya A biztosítási védelem – a felek eltérő
megállapodásának hiányában - Magyarország
területére terjed ki.
2. Biztosítási fedezet kiterjesztések
2.1. Kárenyhítési tanácsadás fedezete
Amennyiben a biztosított a kárhoz vezető körülményt xxxxxxxx úgy ítéli meg, hogy sürgős intézkedésre van szükség a jelen biztosítási szerződéssel fedezetbe vont kárigényből eredő kár elhárítása vagy csökkentése érdekében, a biztosított jogosult kárenyhítési tanácsadót megbízni a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása alapján. A biztosító a jóváhagyást indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy azzal indokolatlanul nem késlekedhet.
2.2. Sürgős jogi védekezés fedezete
Amennyiben a védelem (jogi védekezés) költségeinek felmerülése előtt a biztosító írásbeli jóváhagyása ésszerűen nem volt beszerezhető, a biztosító visszamenőleges hatállyal jóváhagyja a felmerült védelem (jogi védekezés) költségeit addig az időpontig, amikor a biztosított megkísérelte vagy ésszerű keretek között megkísérelhette volna beszerezni a biztosító jóváhagyását. A két időpont közül mindig a korábbi időpontot kell figyelembe venni.
2.3. Távozó biztosított fedezete
A biztosító megtéríti a távozó biztosítottnak, vagy a távozó biztosított helyett - a távozó biztosítotti jogviszonyának megszűnésétől számított 3 éven belül
- a vele szemben először a biztosítási tartam (időszak) alatti távozása, vagy munkakörének a biztosítási tartam (időszak) alatti megszűnése után érvényesített kárigényből eredő kárt, amely a távozását, vagy munkaköre megszűnését megelőzően tanúsított jogellenes és károkozó magatartásán alapul, feltéve, hogy a biztosítási szerződést nem újítják meg, vagy nem kötnek másik vezető tisztségviselőre és felügyelőbizottsági tagra, vagy vezető állású munkavállalóra vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést.
A kárigényt az utolsó biztosítási tartam (időszak)ra vonatkozó és abból még rendelkezésre álló biztosítási összegig kell figyelembe venni.
2.4. Felfedezési időszak fedezete
Ha Biztosítási részletező 3. pontjában meghatározott biztosítási tartam (időszak) lejárta előtt akár a biztosító nem újítja meg-, akár a szerződő fél bármely okból nem intézkedik a következő biztosítási időszakra vonatkozó folyamatos kockázatviselésű újabb biztosítási szerződés megkötéséről a biztosító díjajánlata szerinti tartalommal, a szerződő fél jogosulttá válik a biztosítási tartam (időszak) lejártának napját követő 30 napos díjmentes felfedezési időszakra, mely alatt első ízben még érvényesíthető kárigény a biztosítottal szemben. A jelen kiterjesztés kizárólag azokra a kárigényekre vonatkozik, amelyekhez a biztosítási tartam (időszak) alatt tanúsított jogellenes és károkozó magatartás vezetett.
.A biztosítóhoz a felfedezési időszak alatt bejelentett kárigényt úgy kell tekinteni, mintha azt az utolsó biztosítási időszak alatt jelentették volna be.
2.5. Kárigényhez vezető körülmény bejelentése
Amennyiben a biztosítási tartam (időszak) lejárata előtt a biztosítóval közölt, várhatóan kárigény érvényesítéséhez vezető körülmény alapján a biztosítónak utóbb kárigényt jelentenek be, azt úgy kell tekinteni, mintha a kárigényt a biztosítási tartam (időszak) alatt, ugyanabban az időpontban
jelentették volna, mint amikor a kárigényhez vezető körülményt.
2.6. Kiadatási és kapcsolódó eljárások fedezete A biztosító megtéríti a biztosított személy helyett,
vagy a biztosítottnak a kiadatási és más kapcsolódó eljárásokban felmerült eljárási és jogi képviseleti költséget, - beleértve azokat a kiadásokat is -, amelyek a kiadatási és más kapcsolódó eljárásoknak kitett biztosított személyt ténylegesen terhelték, vagy az ő nevében más viselte azokat.
2.7. Egészségvédelem és munkabiztonság megsértéséhez kapcsolódó fedezet (ún. corporate manslaughter)
A biztosító megtéríti a biztosított személy helyett, vagy a biztosított személynek azokat a büntető eljárásban felmerült jogi védekezési költségeket, amelyek az egészséget veszélyeztető és nem biztonságos munkavégzés miatt a munkavállaló, a munkavégzés hatókörében tartózkodó, vagy a szolgáltatást igénybevevő elhalálozásához vezető ügyből származó és a biztosítottat érintő kárigénnyel vannak összefüggésben.
2.8. Büntető eljárási óvadék és polgári peres vagyoni biztosíték költségének fedezete
A biztosító megtéríti a biztosított helyett vagy a biztosítottnak, a biztosított ellen először a biztosítási tartam (időszak) vagy a felek megállapodása szerinti felfedezési időszak alatt érvényesített kárigénnyel összefüggésben büntető eljárásban kiszabott óvadék vagy polgári eljárásban előírt vagyoni biztosíték költségét, ha azt a biztosító előzetesen írásban jóváhagyta. A jóváhagyást a biztosító indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy indokolatlanul nem késlekedhet a jóváhagyással.
2.9. Jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költségek fedezete
A biztosító megtéríti a biztosított személynek a jelen különös biztosítási feltételek 1. pontja szerinti alap biztosítási fedezetbe tartozó kárigénnyel összefüggésben a jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költségeit.
3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
3.1. Biztosítási összeg
Eltérően az általános biztosítási feltételekben szabályozottaktól jelen felelősségbiztosítás biztosítási összege valamennyi biztosított és az ellenük érvényesített valamennyi kárigény szerinti kár vonatkozásában a biztosítási szerződésben meghatározott kötvényszintű limitként meghatározott maximum (abszolút) összeg.
A biztosítási összeg terhére kifizetés a biztosítási szerződésben feltüntetett önrészesedés kárból történő levonása után teljesíthető.
3.2. Biztosítási tartam (időszak)
A biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési időtartam, amire a biztosítási díj vonatkozik.
A biztosító kockázatviselése kizárólag azokra a kárigényekre vonatkozik, amelyekhez a biztosítási tartam (időszak) alatt tanúsított jogellenes és károkozó magatartás vezetett.
3.3. Biztosított
Bármelyik biztosított természetes személy, valamint kizárólag az értékpapír igények tekintetében maga a társaság.
3.4. Biztosított személy
Az a természetes személy, aki a biztosítási tartam (időszak) kezdő időpontja előtt, a biztosítási tartam (időszak) kezdetén, vagy a biztosítási tartam (időszak) alatt:
- a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, ennek helyettese, a társaság cégvezetője, valamint az adott ország jogrendszere alapján a fentieknek megfelelő tisztséget betöltő személyek (pld. a vezetői tanácsadó, de facto igazgató).
- a társaság árnyékigazgatója a magyar Csődtörvény 33/A. § (1) bekezdése, valamint más jogrendszerek megfelelő jogszabálya alapján (például az Egyesült Királyságban a 2006-os Gazdasági társaságokról szóló törvény 251.szakasza irányadó),
- külső társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vagyonkezelője vagy elöljárója, vezető állású munkavállalója, illetve ennek megfelelő pozíciót betöltő személy, aki(k) kifejezetten a társaság kérésére vagy megbízásából tölti(k) be vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagi, vagyonkezelői vagy elöljárói, illetve ennek megfelelő pozíciót a külsö társaságnál,
- a társaság által kinevezett jogi megfelelőségi (ún. compliance) bizottsági tag.
- a társaságnál vezető állású munkavállaló.
- a társaság munkavállalója, akinek perbevonására a fent meghatározott személyekkel együtt került sor.
Biztosított személynek minősül továbbá:
- a biztosított személy házastársa vagy élettársa, amennyiben a kár megtérítését a közös tulajdonukból kérik, vagy a házastárs/élettárs birtokolja a vagyontárgyat. A jelen különös biztosítási feltétel azonban nem fedezi a házastárs vagy élettárs által elkövetett jogellenes és károkozó magatartáson alapuló kárigényt.
- a biztosított személy halála, cselekvőképtelensége, fizetésképtelensége vagy
csődje (külföldi jogrendszerekben ún. magáncsőd) esetén, a biztosított törvényes képviselője, örököse, jogutódja a biztosított jogellenes és károkozó magatartása miatt ellene érvényesített kárigény vonatkozásában.
Nem minősül biztosított személynek a felszámoló biztos, vagyonfelügyelő, valamint a külső auditor.
3.5. Biztosító
A Biztosítási részletezőben megjelölt biztosító társaság.
3.6. Büntető eljárási óvadék és polgári peres vagyoni biztosíték költsége
A biztosítottól a bíróság által megkövetelt óvadék vagy vagyoni biztosíték kibocsátásért a pénzügyi intézménynek a legfeljebb 12 hónapos futamidejű kötelezettségvállalása ellenében fizetett indokolt díj vagy eljárási költség. A díj nem foglalja magába a vagyoni biztosítékot kibocsátó pénzügyi szervezet által megkövetelt további biztosíték díját.
3.7. Egészségvédelem és munkabiztonság megsértése (ún. corporate manslaughter)
Olyan, a biztosított személyét érintő büntetőeljárás, amely a társaság gazdasági tevékenységével összefüggésben, az egészséget veszélyeztető és nem biztonságos munkavégzés folytán a munkavállaló, a munkavégzés hatókörében tartózkodó, vagy a szolgáltatást igénybevevő elhalálozásához vezető gyanú miatt indult, vagy bármely más jogrendszer szerinti az egészségvédelemre és munkabiztonságra vonatkozó hasonló eljárás.
3.8. Egyesülés és vállalatfelvásárlás (meghatározó befolyás)
A szerződő fél más társasággal való összeolvadása, vagy másik társaságba beolvadása, a cégvezetés általi kivásárlás, a teljes cégfelvásárlás vagy a szerződő fél meghatározó befolyás megszerzése a társaságban egy személy, vagy társaság által egyedül vagy más személyekkel együttesen.
Ide értendő továbbá, ha valamely személy vagy társaság egyedül vagy más személyekkel együttesen
- tulajdont szerez a szerződő fél társaságban,
- tényleges vagy közvetett befolyása alá vonja a szerződő felet úgy, hogy a többi részvényessel olyan írásbeli megállapodást köt, amely alapján a szavazatra jogosító részvények több mint felét megszerzi, és/vagy
- az elsőbbségi részvények több mint felének megszerzésével a szerződő fél vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak megválasztási jogát magához vonja,
- és/vagy meghatározó befolyása alapján jogosulttá válik a szerződő fél igazgatósági tagjai (vagy ezen jogkörnek megfelelő poziciók)
többségének megválasztására, illetve visszahívására,
- csődeljárásban megszerzi a szavazati jogok több mint felét, vagy a szerződő fél bevételeinek többségét, illetőleg felszámolási eljárásban az eszközök többségi tulajdonát.
3.9. Értékpapírok
Közönséges vagy elsőbbségi részvény vagy más, az adott tulajdonosi részesedésen fennálló vételi jogot, vagy egyéb jogot vagy azt terhelő kötelezettségvállalást megtestesítő okirat, amely a társaságban való tulajdonosi részesedést testesít meg, vagy a részesedés megszerzésére, illetve az azzal való rendelkezésre jogosít fel, illetőleg a társasággal szembeni egyéb, hitelviszonyt megtestesítő kötvény, de csak olyan mértékig, ameddig ezen eszközök értékpapírnak minősülnek bármely ország joga alapján.
3.10. Felfedezési időszak
A Biztosítási részletezőben meghatározott, közvetlenül a kockázatviselés végét követő időtartam, amely alatt a biztosított a biztosítási tartam (időszak) alatt tanúsított jogellenes és károkozó magatartása miatt a vele szemben érvényesített kárigényről első ízben még tudomást szerezhet, és azt a biztosító részére írásban be is jelentheti.
3.11. Jogellenes és károkozó magatartás
Tényleges vagy állítólagos hamis állítás, téves kijelentés, félrevezető nyilatkozat, kötelezettség teljesítésének elmulasztása, rágalmazás, becsületsértés, hanyagság, hatáskör túllépés, megbízásból eredő kötelezettség megszegése vagy más olyan magatartás, amely a biztosított ügyvezetési vagy ügyvezetés tulajdonosi ellenőrzési tevékenységével összefüggő felelősségre vonását eredményezheti vezetői tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagi minőségében vagy bármely olyan követelés a biztosított személlyel szemben, amelyet kizárólag vezetői tevékenységére tekintettel érvényesítenek a felsoroltak miatt. Jogellenes és károkozó magatartásnak minősül a tényleges vagy állítólagos jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés is.
3.12. Xxxxxxxxxx és károkozó munkáltatói intézkedés
A társaság valamennyi volt, jelenlegi és jövőbeli munkavállalója tekintetében
- a munkaviszony jogellenes egyedi vagy csoportos megszüntetése,
- a zaklatás,
- a diszkrimináció,
- a megtorlás, ideérve a lehetséges előnyöktől való kizárás, megfosztás,
- a munkavállaló vagy álláshirdetésre jelentkező munkaviszonnyal kapcsolatos megtévesztése,
- az alkalmazással kapcsolatos megalázás, rágalmazás, becsületsértés, magántitok megsértése,
- az alkalmazás vagy előléptetés jogellenes megtagadása,
- a karrierlehetőségtől való jogellenes megfosztás,
- a munkáltatónak a hatályos munkajogi rendelkezéseket, valamint más jogrendszerek ennek megfelelő jogszabályait (például az Egyesült Királyságban az 1996-os Munkavállalói Jogok Törvénye) sértő egyéb intézkedése. Magyarországon a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alkalmazandó.
3.13. Jó hírnév orvoslásával összefüggő költségek
A biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása alapján a biztosított személy által annak érdekében igénybevett külső PR tanácsadó indokolt és szükséges díja és költsége, hogy csökkentse a biztosított jó hírnevét ért, és objektíven megállapítható sérelmet a fedezetben lévő kárigénnyel kapcsolatos média megjelenés vagy más nyilvánosságra kerülés miatt.
3.14. Kár
Az az összeg, amelyet a biztosított a jogszabály szerinti felelőssége alapján - a jogszabályi előírások szerint - jogerős bírósági döntés, perbeli egyezség vagy peren kívüli egyezség alapján megfizetni köteles.
A kárt összegébe beleértendő az azzal összefüggésben felmerült
- jogellenes és károkozó magatartás miatt indított írásbeli igényérvényesítés-, és polgári vagy büntető eljárás-, továbbá felügyeleti vagy hatósági vizsgálat-, illetőleg a kiadási és kapcsolódó eljárások költsége,
- a biztosított személy ellen indított hivatalos vizsgálat költségei,
- a nyomozati eljárás költségei, valamint
- a személyiségi jogsértést megvalósító jogellenes és károkozó magatartás miatt fizetendő sérelemdíj összege.
A kár összegébe beleértendő továbbá
- a védelem (jogi védekezés) költsége,
- a büntető eljárási óvadék és a polgári peres vagyoni biztosíték költsége,
- a jóhírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költség,
- a büntető jellegű vagy visszatartó példaként szolgáló kártérítés (az angolszász jogrendszerben az ún. punitive és exemplary damages)
- kárenyhítési tanácsadó költsége,
- kiadási és kapcsolódó eljárások költsége.
A készpénz és az értéket képviselő utalvány dolognak tekintendő, ekként a megtérítése a jelen különös biztosítási feltételek 4.3. pontja értelmében biztosítási fedezetből kizártnak minősül.
A kár alatt értendő a hatóság által vagy hatósági jogkörben kiszabott bírság és szankció is, amelyet a
biztosított személy jogszabály szerint megfizetni tartozik kivéve azokat az eseteket, amikor a biztosított személy jogellenesen szándékos szabályszegést követ el.
Ha a kárigény kapcsán büntető jellegű kártérítésnek vagy pénzbüntetés kiszabásának is helye van, vagy abban többszörös marasztalás történik, akkor a biztosítási fedezet terhére elsősorban ezeket kell megtéríteni. A megtérítés során azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amely a biztosítottra nézve a legkedvezőbb a biztosítási fedezet terhére történő kifizetés szempontjából.
Nem minősül kárnak
- az elmaradt munkavállalói díjazás és jutalmazás, vagy kompenzáció,
- a jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés miatt megítélt büntető jellegű és visszatartó példaként szolgáló kártérítés (az angolszász jogrendszerben az ún. punitive és exemplary damages),
- büntető/szabálysértési bírságok és büntetőjogi/szabálysértési büntetések,
- az adók, kivéve az az összeg, amelynek megfizetéséért a biztosított személy személyesen felelőssé tehető olyan, a társaságot terhelő adó befizetésének elmaradása miatt, amely az alkalmazandó jog szerint a kárigénnyel összefüggésbe hozható és a társaság a fizetésképtelenségének köszönhetően nem alkalmas arra, hogy kártalanítsa a biztosított személyt,
- minden egyéb pénzben kifejezhető büntetés, amely nem hatóság által vagy hatósági jogkörben kiszabott bírság - beleértve a szerződésszegés miatti szankciókat, így a kötbért is,
- a tényleges kárt meghaladó kártérítés, vagy abban történő többszörös marasztalás (ún. the multiplied portion of multiple damages), valamint
- a biztosítási szerződésre irányadó jog szerint, valamint a kárigény érvényesítésére irányadó joghatóság szerint alkalmazandó jog alapján nem biztosítható kár, vagy összeg.
3.15. Kárigény és a kárigény érvényesítésének időpontja
Kárigénynek minősül
- a biztosított személlyel szemben, annak biztosítotti minőségével összefüggő jogellenes és károkozó magatartása miatt érvényesített írásbeli követelés, feltéve, hogy a károkozásért felelősség terheli, és ezzel a károkozással összefüggésben okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíj megfizetésére köteles,
- a biztosított személy ellen indított polgári, közigazgatási, felügyeleti hatósági, büntető, kiadatási és más eljárás,
- a biztosított személy magatartása miatt, kizárólag a biztosítotti minőségével összefüggésben indított hivatalos vizsgálat,
- a nyomozati eljárás.
A fenti követelés érvényesítésének, valamint a fenti eljárás, hivatalos vizsgálat kezdő időpontjának az az időpont tekintendő, amikor arról a biztosított írásban először tudomást szerzett, vagy először felhívták az eljárásban történő részvételre. Ebben az esetben ez az időpont tekintendő a kárigény érvényesítésének időpontjának.
3.16. Kárigény bejelentés
A kárigénynek, vagy várhatóan kárigény érvényesítéséhez vezető körülménynek a biztosított általi írásbeli bejelentése (figyelemmel a jelen különös biztosítási feltételek 6.1. pontjában írtakra is) a biztosítóhoz a biztosítási tartam (időszak), vagy a felfedezési időszak alatt. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett személyeket, időpontokat, magatartásokat, a kárigény feltételezhetőségének indokát.
3.17. Kiadatási és kapcsolódó eljárások Valamennyi eljárás, amely
- a biztosított személy tulajdonában, birtokában, használatában, őrizetében lévő anyagi javak elkobzására, e javakra vonatkozó rendelkezési jog és a biztosítottat megillető vagyoni értékű jog felfüggesztésére, a tulajdon zár alá vételére irányul,
- a biztosított személy befolyásolásra alkalmas munkakörén belüli munkavégzésének időszaki, vagy tartós felfüggesztésére, valamint a vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagi, vagy vezető állású munkavállalói minőségében való átmeneti vagy állandó visszahívására irányul,
- a biztosított személy személyi szabadságának korlátozását, házi őrizetbe helyezését, vagy előzetes letartóztatását célozza,
- a biztosított személy kitoloncolását, kiadatását vagy feltartóztatását eredményezi, összhangban az európai országok büntetőjogi szabályozásával és a nemzetközi elfogatóparancs vagy hasonló intézkedések előírásaival, beleértve a fellebbezési eljárást vagy a kiadatási határozat visszavonására vonatkozó külön eljárást is.
3.18. Közérdekű bejelentés (ún. whistleblowing legislation)
A jogszabályban (Egyesült Királyságban az 1998-as Public Interest Disclosure Act- a közérdekű közzétételről szóló törvény, Magyarországon panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013 évi CLXV.törvény) vagy hasonló szintű jogforrásban, vagy az alkalmazandó jog szerint declarált jogintézmény, mely elősegíti a korrupció-ellenes fellépést és a közösségi érdekek érvényesülését.
3.19. Külső társaság
Minden jogi személy, amely nem a társaság.
Nem minősül külső társaságnak:
- az USA-ban bejegyzett, vagy az USA-ban székhellyel, telephellyel rendelkező, vagy az USA tőzsdéin jegyzett társaság vagy jogi személy,
- a pénzügyi szolgáltató,
kivéve azokat a magyar jogi személyeket, amelyek a biztosítási szerződésben a külső társaságok felsorolásában szerepelnek.
3.20. Leányvállalat
Az anyavállalattól szervezetileg elkülönült, jogilag önálló magyar vállalkozás, amelyben a szerződő közvetlenül vagy akár több vállalaton keresztül közvetetten befolyást szerezve
- jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
- jogosult a szavazati jogot biztosító részvények többségével rendelkezni másik részvényessel, vagy részvényesekkel kötött megállapodás alapján, vagy
- főrészvényesként rendelkezik az alaptőke több mint ötven százalékával.
3.21. Nem téríthető károk
Azok a károk, amelyeket a társaság azért nem térített meg, mert
- jogszabályi tilalomba ütközött, vagy
- magának a társaságnak az alapító okirata, illetőleg annak valamelyik rendelkezése tilalmazta, vagy
- a társaság megállapította és/vagy nyilvánosan közzétette, hogy fizetésképtelenséghez vezető helyzet-, vagy csődhelyzet állt elő.
Nem téríthető kárnak minősül az is, ha a társaság egyezségben kötelezettséget vállal valamely érvényesített kárigény alapján a kár megtérítésére, és azt a fenti indokok valamelyike miatt azonban nem teljesíti.
3.22. Nyomozati eljárás
Valamennyi hivatalos meghallgatás vagy kihallgatás, vizsgálat vagy nyomozás, amelyet kormányzati szerv, felügyeleti hatóság vagy igazságügyi szerv jogkörében eljárva a társaság, a külső társaság, vagy a biztosított személy ügyeivel kapcsolatosan folytat/folytatott a biztosítási eseménnyel összefüggésben, a jogellenes és károkozó magatartás megállapítása előtt, ha a biztosított a biztosítási tartam (időszak), vagy a felfedezési időszak alatt kézhez vette azt az iratot, amelyben a hatóság:
- az érintett biztosított személyt személyes megjelenésre vagy dokumentumok átadására hívja fel, vagy
- a biztosítottat nevezi meg az eljárás alanyának.
A nyomozati eljárás attól az időponttól tekintendő biztosítási fedezetbe tartozó és első ízben érvényesített kárigénynek, amikor a biztosított először értesül a hatóság felhívásáról, vagy személye első ízben a megküldött dokumentációból beazonosítható.
Nem tartozik a nyomozati eljárás fogalomkörébe a rendszeres felügyeleti hatósági ellenőrzés, a belső ellenőrzés vizsgálata, az jogi megfelelőségi (ún. compliance) vizsgálat, valamint az olyan vizsgálat, amelyben elsősorban azt az iparágat vizsgálják, amelyben a társaság, a külső társaság, vagy a biztosított tevékenykedik.
3.23. Önrészesedés
Az önrészesedés a biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott összegét a biztosítási szerződés tartalmazza.
Az alkalmazandó önrészesedést úgy kell meghatározni, mintha a társaság megfizette volna a kárt a biztosított személy helyett. Abban az esetben, ha a társaság nem fizette ki a kárt a biztosított személy helyett, pedig erre jogosult lett volna, akkor a biztosított személlyel szemben önrészesedés nem kerül alkalmazásra, azonban a társaság köteles az önrész összegét a biztosító első írásbeli felszólítására megfizetni.
3.24. Pénzügyi szolgáltató
Bármely bank, elszámoló ház, letétkezelő intézmény, befektetési társaság, befektetési tanácsadó, befektetés szervező, befektetési alap, nyílt befektetési alap, tőzsdeügynök, jelzálogkölcsön ügynök, hitelintézet, vagyonkezelő/követeléskezelő, magántőke vagy kockázati tőke befektető társaság, biztosítótársaság, viszontbiztosító vagy a fentiekhez hasonló tevékenységet folytató szervezet, amely az adott állam pénzügyi felügyeleti hatóságának ellenőrzése alatt áll.
3.25. Szennyező anyagok
Bármely szilárd, folyékony, gáznemű, termikus jellegű, ingerlő hatású vagy szennyező anyag, különösen a füst, gőz, korom, pára, sav, lúg, vegyszer, légszennyezés, szag, szennyvíz, olaj, olajszármazékok, egészségügyi hulladék, azbeszt, azbesztszármazék, gomba, spóra és ezek melléktermékei, ólom és ólmot tartalmazó termék és hulladék. A hulladék fogalmába beletartozik többek közt bármilyen újrafelhasznált,
helyreállított vagy visszanyert anyag, valamint a nukleáris anyagok is.
3.26. Szerződő fél
A magyar szerződő fél megnevezését a biztosítási szerződés tartalmazza.
3.27. Társaság
A magyar szerződő félés annak valamennyi magyar leányvállalata.
3.28. Távozó biztosított
Az a biztosított természetes személy, akinek a biztosítási tartam (időszak) alatt biztosítotti jogállása felmondás/felmentés-, vagy nyugdíjazása miatt, illetőleg egészségi okból szűnt meg.
3.29. Védelem (jogi védekezés) költsége
Mindazok az ésszerű és indokolt jogi képviseleti díjak, eljárási költségek és kiadások, amelyek a biztosítottnál, vagy az ő érdekében a kárigénnyel kapcsolatos vizsgálat, jogi védekezés, a kárigény rendezése és a fellebbezés során felmerültek, és azokat a biztosító előzetesen jóváhagyta.
A védelem (jogi védekezés) költségébe nem tartoznak bele az ésszerűnek és indokoltnak nem minősülő eljárási költségek és jogi képviseleti díjak, valamint a biztosított rendszeres díjazásával kapcsolatos valamennyi juttatás, a jutalmazás járulékai, valamint a szervezet fenntartásához szükséges kiadások.
4. KIZÁRT KÁROK
Az általános biztosítási feltételekben foglalt általános és különös kizárások nem alkalmazandók a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az itt, a 4.1.-4.10. pontokban felsoroltak szerinti károkkal összefüggésben érvényesített kárigényekre:
4.1. A biztosított biztosítási fedezetből kizárt magatartása
Az olyan kárigényre, amely azzal van összefüggésben, hogy
4.1.1. szándékos jogellenes és károkozó magatartást tanúsított, amely során a társasági szabályzatokat, a hatásköri előírásokat, az érvényesen megkötött szerződési rendelkezéseket vagy a vonatkozó jogi kötelezettségeket megszegte vagy
4.1.2. a biztosított a jogszabályi előírásokat megszegve személyes előnyt-, jutalmat-, és hasznot szerzett.
A jelen kizárás kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a rendes bíróság, a választott bíróság, vagy a hatóság jogerős határozata megállapította, vagy azt a biztosított írásban beismerte, hogy a fentiekben megfogalmazott magatartás tanúsítása során a biztosított vétkesen járt el.
4.2. Befektetési alapok Vagyonkezelői- vagy nyugdíjalappal,
nyereségrészesedési vagy munkavállalói javadalmazási, kompenzációs programmal összefüggő kárigényekre.
4.3. Testi sérülés, dologi kár
Xxxxxxxx személyeket, munkavállalókat, biztosítottakat ért testi sérülés, egészségkárosodás, lelki sérelem, érzelmi megrázkódtatás, továbbá bármely vagyontárgy megrongálódása, megsemmisülése, használhatatlanná válása miatt érvényesített kárigényekre, ide értve az ezzel összefüggésben történt személyiségi jog megsértése miatt érvényesített sérelemdíj megfizetése iránti igényeket is.
A jelen kizárás nem vonatkozik:
- jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés miatt elszenvedett lelki sérelem, vagy érzelmi megrázkódtatás, miatt érvényesített sérelemdíj megfizetése iránti igényekre
- a biztosított személye ellen az egészségvédelem és munkabiztonság megsértése (ún. corporate manslaughter- lásd a jelen különös feltételek 2.7. pontját) miatt indult büntető eljárás során a védelem (jogi védekezés) költségére.
4.4. Környezetszennyezés
A földbe, földön, levegőbe, vízbe, vízfolyásba vagy vízbázisba történő tényleges, állítólagos vagy fenyegető szennyező anyag kibocsátás, szétszóródás, kiszabadulás, kiszivárgás miatt az USA, államai, helységei, felségterületei, gyarmati területeinek jogán alapuló vagy joghatósága alatt érvényesített, vagy fenntartott, vagy ezen jogokra alapított kárigényre függetlenül attól, hogy a károkozás szándékosan, vagy balesetszerűen történt, beleértve a szennyező anyag eltakarítására, eltávolítására, ellenőrzésére, megfigyelésére, megfékezésére, kezelésére, semlegesítésére, hatástalanítására vonatkozó felhívást vagy utasítást.
A jelen kizárás nem vonatkozik:
- az társaság értékpapírjainak tulajdonosa vagy az értékpapír tulajdonosok csoportja által bármely
biztosított közreműködése nélkül érvényesített vagy fenntartott kárigényre, és
- a környezetszennyezési védelem (jogi védekezés) költségére a Biztosítási részletezőben meghatározott szublimitig.
4.5. Biztosítottak egymással szemben érvényesített kárigényei
A biztosított ellen a másik biztosított személy, a társaság, a külső társaság által, vagy az ő nevükben a törvényesség ellenőrzésére jogosult testület tagjai vagy a felügyelő bizottsági tagok által érvényesített kárigényre, vagy jogfenntartásra az USA-ban, annak felségterületén, gyarmatán és politikai fennhatósága alá tartozó államokban.
A jelen kizárás nem vonatkozik az alábbiakra:
- a biztosított személy saját maga által ellátott védelem (jogi védekezés) költségére,
- a biztosított által jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés miatt érvényesített vagy fenntartott kárigényre,
- a felszámoló vagy más jogrendszerben ennek megfelelő személy által közvetlenül vagy közvetve érvényesített kárigényére, amennyiben azt nem a biztosított, külső társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja kezdeményezte, vagy nem támogatta, nem vett részt benne,
- a biztosított személy által érvényesített vagy fenntartott kárigényre, ha a kár a jelen különös biztosítási feltételek által fedezetben vont másik kárból közvetlenül következik,
- a társaság vagy külső társaság nevében harmadik személyekkel szemben az értékpapír tulajdonosok által benyújtott vagy fenntartott kárigényre, ha azt nem a biztosított vagy a külső társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja kezdeményezte, vagy nem támogatta, kivéve, ha neki az igény érvényesítése jogszabály által előírt kötelezettsége,
- a távozó biztosított által érvényesített vagy fenntartott kárigényre,
- a biztosított személy által érvényesített vagy fenntartott kárigényre, ha az a közérdekű bejelentés (ún. whistblowing legislation) alapján eljárva keletkezett.
4.6. Előző kárigény, és ahhoz vezető körülmény, folyamatban lévő eljárás és ismert jogellenes és károkozó magatartás
- azokra a kárigényekre, melyeket először a jelen szerződés szerinti biztosítási tartam (időszak) kezdő időpontja előtt érvényesítettek, függetlenül az azzal összefüggő kár keletkezésének tényleges időpontjától (előző kárigény), vagy
- azokra a kárigényekre, amelyhez vezető körülményt először bármely másik érvényes, a jelen különös feltételek szerinti biztosítási tartam (időszak) kezdő időpontjánál korábban
megkötött vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok felelősségbiztosítási szerződésének vagy más vezetői felelősségbiztosítási szerződés fedezetére jelentették be (előző kárigényhez vezető körülmény), vagy
- a polgári, közigazgatási vagy felügyeleti hatósági, vagy büntető és kiadatási, vagy nyomozati eljárásra, vagy más eljárásra, hivatalos vizsgálatra, amely a biztosítási tartam (időszak) kezdetének időpontja előtt indult és a biztosított tudomására jutott (folyamatban lévő eljárás), továbbá
- azokra a jogellenes és károkozó magatartásokkal kapcsolatos kárigényekre, amely alapját képező magatartásról a biztosított a folytonossági időpont beállta előtt már tudomást szerzett (ismert károkozó magatartás).
4.7. Kereskedelemi szankció (Embargo)
Olyan kárigényre, amelynek biztosítási fedezete, vagy a biztosítás alapján nyújtott előnyök az ENSZ előírásai, az EU, vagy az USA határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, szabályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ, USA vagy bármilyen nemzetközi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van.
4.8. Elévült követelés
Olyan kárigény, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült.
4.9. Szakmai felelősség körében okozott kár
A biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigények. A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak.
4.10. A fizetésképtelenségi kizárás
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
1. Arra a követelésre, amelyet:
a) a szerződő fél olyan hitelezője,
b) a szerződő fél olyan tulajdonosa vagy
c) a szerződő féllel egyéb módon kapcsolatban álló olyan személy érvényesít, aki a fizetésképtelenség kialakulásában jogellenesen működött közre.
2. Arra a követelésre, amelyet a csőd- vagy felszámolási eljárás megindítását követően:
a) a szerződő fél hitelezője vagy
b) a szerződő fél tulajdonosa érvényesít.
3. Arra a követelésre, amelyet a szerződő fél:
a) vagyonfelügyelője vagy
b) felszámolója érvényesít.
4. Arra a követelésre, amely fizetésképtelenség esetén:
a) a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével vagy
b) színlelt ügylettel, illetve kétes követeléssel kapcsolatos, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes ügyletből ered vagy azzal összefügg, feltéve, hogy
- csődeljárást vagy felszámolási eljárást indítanak, illetve
- a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt marad el.
5. Arra a követelésre, amely a felszámolás elrendelését követő, jogszabályban előírt alábbi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos:
- beszámolás,
- leltárkészítés,
- egyéb tájékoztatási kötelezettség.
4.11. Cyber esemény kizárás
A biztosítási szerződés nem terjed ki semmilyen veszteségre, kárra, büntetésre, költségre, kiadásra és/vagy felelősségre, amely Cyber eseményen alapul vagy azzal összefüggésben merült fel.
Jelen záradék alkalmazásában Cyber eseménynek minősül:
(a) bármely adatot érintő kár, veszteség, megsemmisülés, rongálás, lopás vagy az operatív ellenőrzés elvesztése, továbbá bármely adat jogosulatlan vagy gondatlan kezelése, gyűjtése, rögzítése, visszanyerése, közzététele, terjesztése vagy továbbadása akár a Társaság, akár annak független vállalkozója vagy kiszervezett szolgáltatója részéről; és/vagy
(b) bármely személyes információhoz / adathoz vagy bizalmas információhoz való jogosulatlan hozzáférés vagy azok jogosulatlan felhasználása (nem ideértve a jogszerűen köztudomásúvá vált információkat, kivéve ha a korábban nyilvánosan elérhető információk gyűjtés és/vagy kezelés révén egyedileg azonosíthatóvá váltak) az idő alatt, amíg az a Társaság vagy annak független vállalkozója vagy kiszervezett szolgáltatója kezelésében, őrzésében vagy felügyelete alatt áll; és/vagy
(c) a Társaság Informatikai Rendszerének nem fizikai vagy technológiai jellegű meghibásodása vagy az adatvédelmet biztosítani hivatott technológiai biztonsági intézkedések bármely
meghibásodása. Ide tartozik egyebek mellett a Társaság működésének ezen esemény(ek)ből eredő szünetelése; és/vagy
(d) bármely hálózati forgalom rosszindulatú irányítása, rosszindulatú számítógépes kód bevezetése és minden egyéb rosszindulatú támadás, amely a Társaság Informatikai Rendszere ellen irányul, azon belül vagy annak felhasználásával történik. Ide tartozik egyebek mellett a Társaság működésének ezen esemény(ek)ből eredő szünetelése; és/vagy
(e) a társaság tevékenységének/működésének megszakadása (üzemszünet), amely a Társaság Informatikai Rendszer üzemeltetése vagy karbantartása során a Társaság által véletlenül, akaratlanul vagy gondatlanságból elkövetett és a Társaság Informatikai Rendszerének teljes vagy részleges elérhetetlenségét (hálózatkiesés) eredményező cselekmény, hiba vagy mulasztása miatt következett be; és/vagy
(f) az adatvédelmi jogszabályok és előírások fenti (a)
– (e) pontokból eredő megszegése.
A Cyber esemény (a) és (e) pont szerinti definíciójának alkalmazásában adatnak minősül egyebek mellett, formátumra való tekintet nélkül, minden személyes információ / személyes adat és/vagy bizalmas információ (nem ideértve a jogszerűen köztudomásúvá vált információkat, kivéve, ha a korábban nyilvánosan elérhető információk gyűjtés és/vagy kezelés révén egyedileg azonosíthatóvá váltak).
A Társaság Informatikai Rendszere a biztosított társaság vagy kiszervezett szolgáltatója tulajdonát képező, általa bérelt vagy üzemeltetett vagy rendelkezésére bocsátott és a biztosított társaság elektronikus adatai vagy szoftverei tárolására vagy feldolgozására használt informatikai rendszert jelenti (beleértve különösen a hardvereket, szoftvereket és/vagy számítógépes programokat).
5. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5.1. Szerződéskötés alapjául szolgáló dokumentumok elválaszthatatlansága
Az általános biztosítási feltételek nek a biztosított és szerződő fél közlési és változásbejelentési kötelezettsége körében szabályozott rendelkezések a jelen kiegészítésekkel együtt alkalmazandók.
A biztosítási kockázat fedezetbevonása során a biztosító a kérdőívet és az abban foglalt nyilatkozatokat és adatokat, a kérdőív mellékleteként benyújtott dokumentumokat, a társaság pénzügyi kimutatásait, valamint a biztosító által kért és a biztosított által közölt információkat veszi figyelembe. Ezek a nyomtatványok, nyilatkozatok, adatok, mellékletként benyújtott dokumentumok és
információk is a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik.
5.2. Adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye
A biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól
5.2.1. ha szerződő fél/biztosított a szerződéskötés alkalmával a kérdőívben felsorolt kérdésekre adott nem valóságnak megfelelő válaszokat adott, vagy
5.2.2. ha a szerződő fél /biztosított a szerződéskötéskor megadott válaszok tartalmát érintő mindennemű változás bejelentését elmulasztja.
Az 5.2.2 pont szerint a szerződőt/biztosítottat változásbejelentési kötelezettség terheli különösen az alábbiak tekintetében:
a) a szerződő fél / Társaság árbevétele az utolsó lezárt üzleti évben meghaladja a 1 mrd XXX összeget,
b) a szerződő fél / Társaság az összes eszközök értéke meghaladja az utolsó lezárt üzleti évben az 1mrd HUF összeget,
c) a szerződő fél / Társaság vagy valamely leányvállalatának részvényei értéktőzsdén jegyzettek lesznek,
d) a szerződő félnek / társaságnak új leányvállalata lesz,
e) a szerződő fél/ társaság egyesülést/felvásárlást tervez,
f) a szerződő félnél /társaságnál a biztosítási időszak alatt tulajdonos váltás történik,
g) a szerződő fél/ társaság a biztosítási időszak alatt új tevékenységbe kezd,
h) a szerződő fél / társaság saját tőke/összes eszköz aránya az utolsó lezárt üzleti évben 10 %-nál alacsonyabb,
i) a szerződő fél / társaság negatív üzemi (üzleti) eredménye, negatív mérleg szerinti eredménye volt az utolsó lezárt üzleti évben.
A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetőleg a bejelentésre köteles lett volna.
5.3. A biztosítási összeg meghatározása
A biztosítási összeg a jelen különös biztosítási feltételek a 3.1. pontja szabályozza. Mértéke a biztosítási szerződésben rögzített.
5.4. Védekezés és egyezség folyamata
Az alábbiakban foglaltak kiegészítik az általános biztosítási feltételeknek a szerződő fél/biztosított
kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét szabályozó rendelkezéseit.
Kárigény esetén a biztosított kötelezettsége a megfelelő jogi védekezés.
A biztosított ellen kezdeményezett vagy fenntartott olyan kárigény vonatkozásában, amelyet - a társaság,
- bármely biztosított,
- külső társaság, vagy
- azok vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagjai, vagy
- ezek képviseletében vagy kezdeményezésére más személy
- az USA, annak felségterületén, gyarmatán, vagy állami, politikai részterületén kívül érvényesíti, vagy tartja fenn
a biztosítónak joga van a kárigénnyel kapcsolatos vizsgálat, jogi védekezés és az azzal kapcsolatos egyezség irányítására.
A védelem (jogi védekezés) költségének a megtérüléséhez e költségeknek a biztosító általi előzetes írásbeli jóváhagyására van szükség, a jelen különös biztosítási feltételek 2.2 pontjában meghatározott sürgős jogi védekezés költségei kivételével. A biztosító a jóváhagyást 2 (kettő) munkanapon belül megadja, azt indokolatlanul nem tagadhatja meg, és indokolatlanul nem késlekedhet a jóváhagyással.
A védelem (jogi védekezés) költségét a biztosító a kárigény tekintetében hozott végső döntés vagy ítélet előtt, annak felmerülésekor fizeti meg a biztosított helyett. Amennyiben utóbb kiderül, hogy a kárigényre a biztosítási fedezet nem terjed ki, vagy kizárt a fedezetből, akkor a biztosított köteles a védelem (jogi védekezés) költségét a biztosító első írásbeli felszólítására azonnal visszafizetni.
A biztosított köteles együttműködni a biztosítóval a jogi védekezés során a kárigényből eredő kár csökkentése érdekében. A biztosított nem jogosult a kárigénnyel kapcsolatos felelősségvállalásra, egyezségkötésre vagy egyezségi ajánlattételre a biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül, amely hozzájárulást a biztosító indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy indokolatlanul nem késlekedhet a jóváhagyással. A biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség olyan megállapodás vagy kötelezettségvállalás alapján, amelyet előzetesen írásban nem hagyott jóvá.
A biztosított saját költségére és megfelelő időben köteles megadni minden olyan tájékoztatást és segítséget, amelyet a biztosító szükségesnek tart.
5.5. A kárigény részbeni térítése
A kárigény részbeni térítésére akkor kerülhet sor, ha
- a kár alapjául szolgáló kárigény fedezetben lévő és fedezetben nem lévő kockázatokat is magában foglal, vagy
- amennyiben a kárigényt a biztosítotton kívül nem biztosított személyekkel szemben is érvényesítik.
A biztosító és a biztosított a kár megfelelő arányú megtérítése tekintetében megegyezésre kötelesek.
A biztosítási szolgáltatás tárgya kizárólag a biztosítási fedezetbe tartozó kár és azzal közvetlen összefüggésbe hozható védelem (jogi védekezés) költsége lehet. A társaság által viselt védelem (jogi védekezés) költsége nem fedezett kár.
5.6. Megváltozott kockázati viszonyok
Az egyesülés és vállalatfelvásárlás, illetőleg a szerződő fél fizetésképtelenné válása esetén a jelen biztosítási szerződés kizárólag a fenti események kezdeményezésének időpontja előtt tanúsított jogellenes és károkozó magatartásokra vonatkozik. A társaság fizetésképtelensége esetén (amennyiben társaság a szerződő féltől eltérő jogi személy) ez a rendelkezés kizárólag abban az esetben és annak a társaságnak a vonatkozásában alkalmazható, amelynek a fizetésképtelenné válása előtt tanúsított jogellenes és károkozó magatartásokkal kapcsolatos kárigényt érvényesítenek.
Bármely biztosítási fedezet meghosszabbítása kizárólag a biztosítóval létrejött megállapodás keretében lehetséges.
Amennyiben a biztosítási tartam (időszak) alatt (annak kezdeti időpontját követően)
- a társaság saját részvényeit nyilvános jegyzésre felajánlja, vagy intézkedik az iránt, hogy részvényei további értéktőzsdéken vagy pénzpiacokon bevezetésre kerüljenek, vagy
- valamely jogi személy a társaság leányvállalatává válik, ,
e többletkockázatok kizárólag abban az esetben fedezettek, ha azokat a felek a szerződést közös megegyezéssel módosítva a megállapodásuk részévé teszik.
A szerződő fél köteles előzetesen írásban a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan lényeges vagy a biztosító által kért információt, amely a szerződésmódosítás alapjául szolgálhat.
A biztosító jogosult a kockázatnövekedésre tekintettel pótdíjat előírni, és a biztosítási szerződési feltételek módosítását kezdeményezni a megállapodás szerinti alapfedezetre és biztosítási fedezet kiterjesztésekre vonatkozóan.
Szerződésmódosítás hiányában a fenti részvénykibocsátáshoz, vagy leányvállalattá váláshoz kapcsolódó kárigények - összefüggésben kizárólag az ekörben megvalósult jogellenes és
károkozó magatartásokkal - a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.
Megváltozott kockázati viszonyok hiányában is változhat a biztosítási díj, ha a biztosító értékkövetést alkalmaz. Az automatikus indexálás szabályait az általános biztosítási feltételek szabályozzák.
5.7. Sorozatkár
Az általános biztosítási feltételekkel ellentétben jelen különös biztosítási feltételek szempontjából minden, ugyanazon okból eredő kárigény vagy kárhoz vezető körülmény egy kárigénynek minősül.
Ilyen esetben a kárigény érvényesítésének időpontja a kárigény első érvényesítésének napja, vagy az előreláthatóan kárigényhez vezető körülmény első bejelentésének napja, illetőleg a vonatkozó eljárások (ideértve a polgári peres és büntető eljárásokat, a kiadatási és kapcsolódó eljárásokat, a felügyeleti és hatósági hatáskörben kezdeményezett eljárásokat is) megindításáról való első írásbeli tudomásszerzés napja.
5.8. Más biztosítás
A jelen biztosítási szerződés
- másik, korábban megkötött érvényes biztosítási szerződés (pld. a munkáltatói felelősségbiztosítás, a szakmai felelősségbiztosítás, a bűncselekmény biztosítás, nyilvános értékpapír kibocsátás nem megfelelő publikációja miatti értékpapírkárok biztosítása, általános felelősségbiztosítás, termékfelelősség biztosítás) alapján érvényesíthető követelésen felüli kárigényre, valamint
- a biztosítottnak – amennyiben a külső társaságnál nem biztosított - a külső társasággal szemben érvényesíthető követelésén felüli kárigényekre
nyújt kár kifizetést.
Ha egy kár vagy kárigény több az Allianz Hungária Zrt. (vagy Allianz Csoport) által nyújtott vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása szerződés (vagy hasonló fedezetet nyújtó biztosítási szerződés) fedezeti hatálya alá tartozik, akkor a biztosító a legmagasabb biztosítási összegű szerződés alapján köteles helytállni, és szolgáltatását teljesíteni.
5.9. Engedményezés
A biztosítási szerződésből eredő igények, szerződéses jogok a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem ruházhatók át harmadik személyre, valamint az biztosítási szerződésből származó jövőbeli követelés engedményezése nem szolgálhat hitelügylet biztosítékául.
5.10. Biztosítási szerződés megszűnése
Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg a biztosítási szerződés, és ezzel együtt a biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam (időszak) utolsó napján megszűnik.
Az alapfedezetek közül a kizárólag „A” biztosítási fedezetet tartalmazó biztosítási szerződés esetén a Biztosítási részletezőben feltüntetett vezető tisztségviselő Társasággal fennálló jogviszonyának megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének napjával a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteit az általános biztosítási feltételek szabályozzák.
5.11. Megtérítési igény
Az általános biztosítási feltételekben szabályozott mentesülési szabályok nem alkalmazandók, helyébe a felek megállapodása szerint az alábbi rendelkezések lépnek.
Amennyiben a biztosító a jelen biztosítási szerződés alapján biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosított köteles a biztosítóra engedményezni a harmadik személyekkel szembeni jogait a kifizetett kár és járulékai, valamint a jogi védekezési költségek és minden további költség tekintetében. Ennek keretében a biztosított saját költségére köteles átadni minden dokumentumot és megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosító az engedményezés alapján őt megillető jogokat érvényesítve perben vagy egyéb módon felléphessen az általa kifizetett összegek visszakövetelése iránt. A megtérült összeg a biztosítót illeti meg.
A biztosító a fentiek szerint rá engedményezett jogával élve a megtérítési igényt nem érvényesíti más biztosítottal szemben, kivéve, ha a biztosítottat szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy bíróság jogerősen megállapította, hogy a biztosított bárkit szándékosan csalárd módon megtévesztett, vagy a biztosított bármely olyan haszonhoz, vagy nyereséghez jutott, amely előny megszerzésére nem volt jogosult.
5.12. Szerződés értelmezése
Az jelen különös biztosítási feltételek fejezetcímei az olvashatóságot segítik, azonban a szerződés értelmezését érdemben nem befolyásolják. Az egyes számban megfogalmazottak többes számban is, a többes számban megfogalmazottak egyes számban is értendők.
A jelen különös biztosítási feltételek 3. pontjában (Fogalom meghatározások) alfabetikus sorrendben megadott és a feltétel szövegben nagybetűvel jelölt fogalmak definíciói kiemelt jelentőséggel bírnak a biztosítási szerződés értelmezése szempontjából.
Azokat a fogalmakat, amelyek ott nem kerültek meghatározásra, a szavak általános jelentése szerint kell értelmezni.
5.13. Képviselet
Kizárólag a szerződő fél jogosult képviselni a társaságot és minden biztosítottat a biztosítási szerződés tekintetében, ideértve a felfedezési időszak kiválasztását, a díjfizetést, az esetleges díjvisszatérítést, a biztosítási szerződés módosítására vonatkozó javaslattételt és annak elfogadását.
A kárigényre vonatkozóan a szerződő fél képviseli a társaságot és a biztosítottat a kárigény és az előreláthatóan kárigényhez vezető körülmény bejelentése során, kivéve, ha a társaság és a biztosított között érdekellentét van, amely esetben a biztosított személy maga jogosult eljárni.
Ha a szerződő féllel szemben megindul a felszámolási eljárás a biztosított személyek saját maguk járnak el a biztosítási szerződést érintő ügyekben, ideértve a kárigény érvényesítését is.
5.14. Joghatóság és alkalmazandó jog
Az általános biztosítási feltételek irányadó jogra vonatkozó szabálya azzal egészül ki, hogy a jelen különös biztosítási feltételek alapján a szerződő féllell kötött biztosítási szerződés rendelkezéseinek értelmezésénél és érvényességénél a magyar jog – különösen a Ptk és a Bit - szabályait kell alkalmazni.
5.15. Elévülés
A biztosított biztosítási szerződésből eredő igénye – eltérően a kötelmi igények öt (5) éves általános elévülési szabályától – egy (1) év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítottal szemben igényt érvényesítenek.
6. A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGE
6.1. A kárigény bejelentése
Annak érdekében, hogy a biztosított személy a biztosítási szerződés alapján fennálló jogait érvényesíthesse - kérve a biztosító helytállását -, a kárigényt a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles írásban bejelenteni (kárigény bejelentés) a biztosítónak a biztosítási tartam (időszak) vagy a felfedezési időszak alatt.
Abban az esetben, ha a biztosított nem volt abban a helyzetben, hogy a kárigény bejelentést a biztosítónak a biztosítási tartam (időszak) vagy a felfedezési időszak alatt megtegye, akkor a biztosítási tartam (időszak) vagy a felfedezési időszak lejártát követő kilencven (90) napon belül ezt még megteheti. Ezt a kárbejelentést is úgy kell tekinteni, mintha az a biztosítási tartam (időszak) vagy a felfedezési időszak alatt történt volna.
Amennyiben a biztosítási tartam (időszak) lejárata előtt közölt, várhatóan kárigény érvényesítéséhez vezető körülmény alapján a biztosítónak utóbb kárigényt jelentenek be, azt úgy kell tekinteni, mintha a kárigényt a biztosítási tartam (időszak) alatt, ugyanabban az időpontban jelentették volna, mint amikor a kárigényhez vezető körülményt.
6.2. Az értékpapír tranzakciók bejelentése
Ha a biztosítási tartam (időszak) alatt a társaság értékpapírt bocsát ki vagy értékesít nyilvános kibocsátás vagy jegyzés keretében bármely értéktőzsdén a társaság minden szükséges információt köteles megadni a biztosító részére valamennyi értékpapír tranzakció tekintetében.
7. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
7.1. Új kizárásként megfogalmzást nyert a cyber esemény.
7.2. A biztosítási szerződésnek a megváltozott/új rendelkezéseivel nem érintett részei nem változtak.
Allianz Hungária Zrt.