TARTALOMJEGYZÉK

A Metlife Europe d.a.c. MetMax Élet-, Baleset- és Egészségbiztosítások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287; MET-297)

Általános Biztosítási Szabályzata

Budapest, 2018. január 1.

T&C_MM_201801_P

TARTALOMJEGYZÉK

Összefoglaló kivonat a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosítás (MET-285;

MET-295; MET-286; MET-296; MET-287; MET-297) általános biztosítási szabályzatához 5

A Metlife Europe d.a.c. MetMax Élet-, Baleset- És Egészségbiztosítások (MET-285; MET-295; MET-286;

MET-296; MET-287; MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata 8

I. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos általános fogalmak 8

II. A baleset- és egészségbiztosítással kapcsolatos fogalmak 9

III. A biztosítási szerződés alanyai 10

IV. A biztosítási szerződés megkötése, a kockázatviselés kezdete 11

V. Várakozási idő 12

VI. A szerződéskötés különös szabályai 12

VII. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával 12

VIII. A biztosítási szerződés megkötését megelőző tájékoztatás 12

IX. A biztosítási szerződés megkötését követő tájékoztatás 12

X. A biztosítási érdek 13

XI. Kedvezményezett kijelölése 13

XII. A biztosítási szerződés tartama 13

XIII. Belépés a szerződésbe 13

XIV. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 14

XV. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 14

XVI. A biztosítás díja 14

XVII. Az értékkövetés 15

XVIII. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei 15

XIX. A biztosítási szerződés ismételt hatályba léptetése 15

XX. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás 15

XXI. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség 16

XXII. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése 18

XXIII. A biztosító mentesülése 18

XXIV. Kizárások 18

XXV. A biztosítási szerződés különös felmondása 19

XXVI. A biztosítási szerződés rendes felmondása 20

XXVII. A biztosítás megszűnése 20

XXVIII. A biztosítási titok 20

XXIX. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 22

XXX. Az ügyfelek adatkezeléssel kapcsolatos jogai és azok érvényesítése 22

XXXI. Panaszkezelés 23

XXXII. Adózással kapcsolatos szabályok 23

XXXIII. Jognyilatkozatok 24

XXXIV. Elévülés 24

XXXV. Irányadó jog, illetékes bíróság 24

XXXVI. A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől lényegesen eltérő feltételek 24

Halálesetre szóló (kockázati) biztosítás (MET-K36; MET-EK7) Különös Biztosítási Szabályzata 26

Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás (MET-SD3; MET-ED3) Különös Biztosítási Szabályzata 27

Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás (MET-HCI; MET-EHJ) Különös Biztosítási Szabályzata 28

Xxxxxxxx halál esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás (MET-HC2; MET-HC3; MET-EHK;

MET-EHL) Különös Biztosítási Szabályzata 29

Közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítás (MET-TA4; MET-EA4) Különös Biztosítási

Szabályzata 30

Szülők egyazon balesetből bekövetkező halála esetére szóló biztosítás (MET-OR6; MET-EO6)

Különös Biztosítási Szabályzata 31

Szülők egyazon balesetből bekövetkező halála esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás

(MET-OR7; MET-EO7; MET-OR8; MET-EO8) Különös Biztosítási Szabályzata 32

Baleseti maradandó egészségkárosodás (1%-) esetére szóló biztosítás (MET-RC1; MET-EC1)

Különös Biztosítási Szabályzata 33

Baleseti maradandó egészségkárosodás (1%-) esetére szóló biztosítás 250%-ig terjedő

progresszív térítéssel (MET-RC2; MET-EC2) Különös Biztosítási Szabályzata 35

Baleseti maradandó egészségkárosodás (31%-) esetére szóló biztosítás (MET-RC7; MET-EC7)

Különös Biztosítási Szabályzata 37

Baleseti maradandó egészségkárosodás (61%-) esetére szóló biztosítás (MET-RC8; MET-EC8)

Különös Biztosítási Szabályzata 39

Baleseti maradandó egészségkárosodás (51%-) esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás

(MET-RC5; MET-EC5; MET-RC6; MET-EC6) Különös Biztosítási Szabályzata 41

Maradandó egészségkárosodás és rehabilitáció esetére szóló biztosítás (MET-Y01; MET-EY1)

Különös Biztosítási Szabályzata 43

Maradandó egészségkárosodás és rehabilitáció esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás

(MET-Y02; MET-EY2; MET-Y03; MET-EY3) Különös Biztosítási Szabályzata 45

Csonttörés és égési sérülés esetére szóló biztosítás (MET-F14; MET-EF2)

Különös Biztosítási Szabályzata 47

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás

(MET-NB3; MET-ENA) Különös Biztosítási Szabályzata 48

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás

(MET-NB4; MET-ENB) Különös Biztosítási Szabályzata 50

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás

200%-ig terjedő progresszív térítéssel (MET-NB5; MET-ENC) Különös Biztosítási Szabályzata 51

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás

200%-ig terjedő progresszív térítéssel (MET-NB6; MET-END) Különös Biztosítási Szabályzata 53

Balesetből származó műtéti beavatkozás esetére szóló biztosítás (MET-SB3, MET-ESC)

Különös Biztosítási Szabályzata 55

Balesetből származó műtéti beavatkozás esetére szóló biztosítás 200%-ig terjedő

progresszív térítéssel (MET-SB4, MET-ESD) Különös Biztosítási Szabályzata 56

Kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás (MET-NB7; MET-ENE)

Különös Biztosítási Szabályzata 58

Kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás (MET-NB8; MET-ENF)

Különös Biztosítási Szabályzata 60

Kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás 200%-ig terjedő

progresszív térítéssel (MET-NB9; MET-ENG) Különös Biztosítási Szabályzata 62

Kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás 200%-ig terjedő

progresszív térítéssel (MET-NB0; MET-ENH) Különös Biztosítási Szabályzata 64

Műtéti beavatkozás esetére szóló biztosítás (MET-SB5, MET-ESE) Különös Biztosítási Szabályzata 66

Műtéti beavatkozás esetére szóló biztosítás 200%-ig terjedő progresszív térítéssel

(MET-SB6, MET-ESF) Különös Biztosítási Szabályzata 68

Critical Care biztosítás (MET-C28; MET-C69; MET-C29; MET-C70; MET-C30; MET-C71)

Különös Biztosítási Szabályzata 70

Cukorbetegség súlyos szövődményei esetére szóló biztosítás (MET-DI3, MET-EI3)

Különös Biztosítási Szabályzata 76

Dr. MetLine Magyarország Asszisztencia biztosítás Különös Biztosítási Szabályzata (MET-A27, MET-A28) 78 Dr. MetLine Magyarország Asszisztencia biztosításhoz kapcsolódó közlekedési baleseti

halál esetére szóló biztosítás Különös Biztosítási Szabályzata 80

Dr. MetOnLine Asszisztencia biztosítás Különös Biztosítási Szabályzata (MET-A47, MET-A48) 81

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata 84

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: Csonttörések és égési sérülések táblázata 85

3. SZÁMÚ MELLÉKLET: Műtéti beavatkozások táblázata 86

4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A szerződés kiemelt paraméterei 90

5. SZÁMÚ MELLÉKLET: Díjkezelési tájékoztató 92

6. SZÁMÚ MELLÉKLET: Cégismertető 94

7. SZÁMÚ MELLÉKLET: Az adózással kapcsolatos szabályok 96

Összefoglaló kivonat a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosítás (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287; MET-297) általános biztosítási szabályzatához

Az Összefoglaló kivonat célja és tartalma

A jelen összefoglaló kivonat célja az, hogy az ügyfél tájé- kozott döntésének elősegítése érdekében, közérthetően, átlátható és könnyen kezelhető módon, bemutassa a Met- Life Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbizto- sítások (MET-285, MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) („biztosítási szerződés” vagy „biztosítás”) leg- fontosabb paramétereit és lényeges elemeit.

A jelen összefoglaló kivonat nem tartalmazza teljes körűen a biztosítási szerződésekre irányadó valamennyi feltételt. Ezen feltételekről az ügyfél részletesen a MetLife Europe

x.x.x. XxxXxx élet-, baleset- és egészségbiztosítások (MET- 285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287; MET-297) Általános Biztosítási Szabályzatában, illetve az egyes biz- tosítások Különös Biztosítási Szabályzatában tájékozódhat. Xxxxx Xxxxxxxxxx a xxx.xxxxxxx.xx oldalon is elérhető.

Kinek ajánlja a biztosító a biztosítást?

A biztosítást a biztosító azon ügyfeleknek ajánlja, akik szükségesnek tartják, hogy a biztosító a maguk vagy sze- retteik életével, egészségével kapcsolatos eseményekre is biztosítási fedezetet nyújtson.

Milyen jogosultságai vannak a biztosításközvetítőnek? A biztosításközvetítő tevékenysége a biztosítási szerződés megkötésének elősegítésére, a biztosítási termékek ismer- tetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és tel- jesítésében való közreműködésre terjed ki. A biztosítás- közvetítő a biztosító nevében jognyilatkozat tételre nem jogosult. A biztosításközvetítő biztosítási díj átvételére, il- letve a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében való közreműködésre nem jogosult.

Kik a biztosításban érintett személyek?

A biztosítás a biztosító és a szerződő között, a biztosított életével, egészségével kapcsolatos biztosítási eseményre jön létre. A szerződő és a biztosított azonos vagy kü- lönböző személy lehet. A biztosított olyan személy le- het, aki a biztosítási szerződés megkötésekor a 16. élet- évét betöltötte, és az egyes biztosításokra megállapított maximális belépési életkort nem töltötte be. A biztosítási szerződés legfeljebb 5 biztosítottra jöhet létre. A kedvez- ményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

(Részletek a 10. oldalon.)

Mi a kockázatviselés tartama?

A biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási szer- ződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik, feltéve, hogy a biztosítás első díját vagy díjrészletét megfizették. A kockázatviselés tartama megegyezik a biztosítási szer- ződés tartamával. A biztosító egyes biztosítási események

kockázatát csak a biztosítási szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállalja. (Részletek a 11. oldalon.)

Mi a biztosítás tartama?

A biztosítási szerződés egy éves időtartamra jön létre azzal, hogy amennyiben a felek annak megszűnését legalább 30 nappal megelőzően írásban eltérően nem nyilatkoznak, a biztosítási szerződés az 1 éves időtartam elteltével minden esetben újabb 1 évvel meghosszabbodik, kivéve, ha a biz- tosított betöltötte a maximális belépési életkort. (Részletek a 13. oldalon.)

Miről tájékoztatja a biztosító a szerződőt?

A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosító adatairól és a biztosí- tási szerződés jellemzőiről.

A biztosítási szerződés tartama alatt a biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítás létrejöttéről, valamint annak szolgáltatási értékéről és egyéb, külön jogszabály által előírt adatokról.

(Részletek a 12. oldalon.)

Szükséges-e a biztosított hozzájárulása a biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához?

A biztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerző- dést nem ő köti meg.

(Részletek a 13. oldalon.)

Melyek a kedvezményezett kijelölésének szabályai? A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki. Ha nem a biztosított a szerződő fél, a kedvezménye- zett kijelöléséhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szük- séges. Kedvezményezettnek több személy is jelölhető, illetve a biztosítási szerződés különböző szolgáltatásaira különböző személyek is jelölhetők kedvezményezettnek. (Részletek a 13. oldalon.)

Milyen kötelezettségei vannak a szerződőnek és a biztosítottnak?

A szerződő és a biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor minden lényeges körülményt, a biztosítási szerződés megkötését követően pedig az azokban bekö- vetkezett változást a biztosítóval közölni. A szerződő a díj fizetésére köteles. A szerződő és a biztosított (kedvez- ményezett) köteles a biztosítási eseményt a biztosítónak határidőben bejelenteni és a szükséges felvilágosításokat megadni.

(Részletek a 13. oldalon.)

Milyen szabályok vonatkoznak a biztosítási díjra?

A biztosítás első díja vagy díjrészlete a felek által megha- tározott időpontban, ennek hiányában az ajánlat megté- telekor, minden további díj vagy díjrészlet pedig annak az

időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonat- kozik.

A biztosítási díj éves díj, a szerződő felek azonban meg- állapodhatnak az éves díj havi, negyedéves vagy féléves részletekben történő megfizetésében.

(Részletek a 14. oldalon.)

Hogyan őrzi meg a biztosítás az értékét? Amennyiben a biztosítási szerződés rendelkezik az érték- követés jogával, a biztosító minden biztosítási évfordulón felajánlja a szerződőnek, hogy a biztosítási összeget és a biztosítás rendszeres díját meghatározott mértékkel és módon növelje.

(Részletek a 15. oldalon.)

Hatályba helyezhető-e újra a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt biztosítás?

A díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt megszűnt biztosítás esetén, a megszűnés napjától számított 180 na- pon belül, a szerződő, az elmaradt díjak megfizetésével kérheti a biztosítás ismételt hatályba léptetését. (Részletek a 15. oldalon.)

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

A biztosító a biztosított és a további biztosítottak életével, egészségével kapcsolatos biztosítási eseményekre nyújt szolgáltatást.

Az élet-, baleset- és egészségbiztosítási események és szolgáltatások rendkívül széles köre lehetőséget biztosít a szerződő számára arra, hogy a maga vagy szerettei éle- tével, egészségével kapcsolatos eseményekre megfelelő biztosítási fedezetet válasszon.

A halál esetére szóló életbiztosítás a biztosított halála, míg a hirtelen halál esetére szóló életbiztosítás a biztosított baleseti, vagy betegségből eredő, hirtelen bekövetkezett halála esetére nyújt egyösszegű biztosítási szolgáltatást. (Részletek a 26., 27. oldalon.)

A baleseti halál esetére szóló balesetbiztosítás a biztosított baleseti eredetű halála esetére nyújt egyösszegű vagy já- radék formájában fizetett biztosítási szolgáltatást. (Részletek a 28. oldalon.)

A baleseti halál esetére szóló balesetbiztosítás a szülők egyazon balesettel összefüggésben bekövetkezett halála esetére is köthető, akár egyösszegű, akár járadék formá- jában fizetett biztosítási összeg választása mellett. (Részletek a 31. oldalon.)

A közlekedési baleseti halál esetére szóló balesetbiztosítás a biztosított közlekedési baleseti eredetű halála esetére nyújt egyösszegű biztosítási szolgáltatást.

(Részletek a 30. oldalon.)

A baleseti maradandó egészségkárosodás esetére szó- ló egészségbiztosítás a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása esetére nyújt fedezetet.

A szerződő a biztosított teljes maradandó egészségkáro- sodása mellett a biztosított 1, 31, 51, illetve a 61%-os mértéket elérő részleges maradandó egészségkárosodása esetére köthet egészségbiztosítást, emellett a teljes mara- dandó egészségkárosodás, illetve a legalább 1%-os mér- téket elérő részleges maradandó egészségkárosodás ese- tére szóló biztosítás a biztosítási összeg 250%-áig terjedő mértékű térítési összegre is köthető.

(Részletek a 33-42. oldalon.)

Balesetből, illetve balesetből vagy betegségből eredő ma- radandó egészségkárosodás esetére szóló egészségbizto- sítás a biztosított teljes vagy részleges maradandó egész- ségkárosodása esetére nyújt egyösszegű vagy járadék formájában fizetett biztosítási szolgáltatást.

(Részletek a 43-46. oldalon.)

Csonttörés és égési sérülés esetére is választható egész- ségbiztosítás.

(Részletek a 47. oldalon.)

Balesetből, illetve balesetből vagy betegségből eredő kórházi ellátásra az 1. és az 5. naptól is köthető egész- ségbiztosítás, emellett az 1. naptól, illetve az 5. naptól szóló biztosítások a biztosítási összeg 200%-áig terjedő mértékű térítési összegre is köthető. Az intenzív kórházi ellátás idejére a biztosító csak az 1. naptól térítő biztosí- tás esetében a biztosítási összeg 50%-os mértékkel növelt összegét fizeti ki.

(Részletek a 48-54., 58-65. oldalon.)

Balesetből, illetve balesetből vagy betegségből eredő mű- téti beavatkozásra illetve a biztosítási összeg 200%-áig terjedő mértékű térítési összegre is köthető egészségbiz- tosítás.

(Részletek a 55-57., 66-69. oldalon.)

A Critical Care egészségbiztosítás súlyos betegségek be- következésének esetére nyújt fedezetet. A biztosító a sú- lyos betegségeket három csoportba sorolja, a biztosítás a szerződő választása alapján, a súlyos betegségek megha- tározott csoportjába tartozó betegségek bekövetkezése esetére köthető.

(Részletek a 70. oldalon.)

Az egészségbiztosítás a cukorbetegség súlyos szövődmé- nyeire is köthető.

(Részletek a 76. oldalon.)

A Dr. MetLine Asszisztencia egészségbiztosítások a szer- ződő választása alapján Magyarország területén nyújta- nak fedezetet napi 24 órában, magyar nyelven nyújtott telefonos orvosi tanácsadás igénybevételére, szakorvosi vizsgálat megszervezésére, betegszállítás és betegápolás ellátására.

(Részletek a 78. oldalon.)

A Dr. MetOnLine Asszisztencia egészségbiztosítás a fenti- eken túl külföldi szakorvos által készített orvosi szakvéle- mény kiállítására, online orvosi- és táplálkozási tanácsadás

ellátására, online egészségfelmérésre, illetve szakorvosi- és szűrővizsgálat online igénylésére és megszervezésére nyújt fedezetet.

(Részletek a 81. oldalon.)

Mit kell tenni, ha káresemény történik?

A biztosítási eseményt, annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül, a biztosítónak be kell jelenteni, és a szük- séges felvilágosításokat meg kell adni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához szükséges összes okirat benyújtását követő 30 napon belül teljesíti, amennyiben a teljesítésre köteles.

Mely esetekben mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve mely esetekre nem terjed ki a biztosítás?

A biztosító a biztosítások Általános Biztosítási Szabályza- tában és Különös Biztosítási Szabályzatában meghatáro- zott esetekben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve az Általános Biztosítási Szabályzatban és a Különös Biztosítási Szabályzatokban meghatározott eseményeket kizárja a kockázatviselés köréből.

(Részletek a 18. oldalon.)

Hogyan szűnik meg a biztosítás?

A fogyasztónak minősülő ügyfél az életbiztosítási szerző- dést az annak létrejöttétől számított tájékoztatás kézhez- vételétől számított 30 napon belül felmondhatja. A bizto- sítási szerződés megszűnik a biztosított halála esetén, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, kivéve ha a biztosítási szerződés Különös Biztosítási Szabályzata eltérően nem rendelkezik, a biztosított lejárati életkorának betöltése esetén a biztosítási időszak utolsó napján, ha a biztosítási szerződést a szerződő vagy a biztosító felmondja, ha a biztosítási szerződés Különös Szabályzata úgy rendelke- zik, a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén, és a biztosítás Különös Biztosítási Szabályzatában meghatáro- zott esetekben.

(Részletek a 19. oldalon.)

Hogyan kezeli a biztosító a személyes és a biztosítási titoknak minősülő adataimat?

A biztosító az ügyfelek személyes és biztosítási titoknak minősülő adatait az ügyfelek hozzájárulása alapján jogo- sult kezelni. Az adatkezelés célhoz kötött, azaz a biztosító csak azokat a személyes és biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosult kezelni, amelyek a biztosítás létrejötté- vel, nyilvántartásával, a biztosítási szolgáltatással össze- függnek. A biztosító az adatokat csak abban az esetben továbbíthatja harmadik személyek részére, ha ahhoz az ügyfél hozzájárult vagy az adattovábbítást jogszabály le- hetővé teszi. A biztosítások Általános Biztosítási Szabály- zata részletesen és teljes körűen tartalmazza azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek személyes és biztosítási titoknak minősülő ada- tait továbbíthatja.

(Részletek a 20. oldalon.)

Hogyan és hol terjeszthető elő a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panasz?

Az ügyfél panaszát szóban vagy írásban a biztosítónál ter- jesztheti elő. A biztosító a panaszt megvizsgálja és szük- ség szerint orvosolja.

A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatáro- zott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíróság- hoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Tes- tület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül.

(Részletek a 23. oldalon.)

Melyek a biztosítások adózására vonatkozó szabályok?

A biztosítás adózásával kapcsolatos szabályokat a bizto- sítások Általános Biztosítási Szabályzat, Az adózásal kap- csolatos szabályok című 7. számú melléklete tartalmazza, továbbá a mindenkor hatályos adózási szabályok a bizto- sító honlapján megtalálhatók.

(Részletek a 23. oldalon.)

Mikor hatályos a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat?

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a másik félhez megér- kezett, illetve telefonon, PIN kód használatával tették. (Részletek a 24. oldalon.)

Meddig érvényesíthető a biztosítási szerződésből eredő igény?

Az ügyfél a biztosításból eredő követelését a követelés ese- dékessé válásától számított 5 évig érvényesítheti. (Részletek a 24. oldalon.)

Hogyan tájékozódhat a szerződő a legegyszerűbben a biztosítással kapcsolatos információkról?

A MyMetLife ügyfélportál használatával a szerződő elek- tronikusan tájékozódhat a biztosítással kapcsolatos ada- tokról, befektetésének aktuális értékéről, továbbá adat- módosítást és tranzakciókat végezhet a biztosításon.

Mit érdemes tudni a biztosítóról?

A biztosító a tevékenységét Magyarország területén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresz- tül kifejtő MetLife Europe d.a.c. A biztosító és magyaror- szági fióktelepe adatait a kiegészítő biztosítások Általános Biztosítási Szabályzatának, Cégismertető című, 6. számú melléklete tartalmazza.

A METLIFE EUROPE D.A.C. METMAX ÉLET-, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287; MET-297) ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen Általános Biztosítási Szabályzatban foglaltak a biz- tosítási tevékenységét Magyarország területén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifej- tő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződéseire („biztosítási szerződés” vagy „biztosítás”) érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a felek a jelen Általános Biztosítási Szabályzatra hivatko- zással kötötték. A jelen Általános Biztosítási Szabályzat- ban nem szabályozott kérdésekben a biztosítások bizto- sítási szabályzatainak rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

I. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos általános fogalmak

1. Aktuális biztosítási díj: A biztosítási tartam egy időpontjában érvényes biztosítási díj, amelynek összege a jelen Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott értékkövetés, illetve díjmódosítás következtében változ- hat.

2. Aktuális biztosítási összeg: A biztosítási összeg módosítása következtében megváltozott biztosítási ösz- szeg, amely a biztosítási tartamon belül egy adott idő- pontban aktuális, a biztosítási esemény által kiváltott szol- gáltatás alapjául szolgáló összeg.

3. Biztosítási ajánlat: A szerződő, biztosítási szerződés megkötésére irányuló, írásbeli szándéknyilatkozata.

4. Biztosítási díj: A szerződő által, a biztosító fedezet- vállalásának ellenértékeként fizetett rendszeres díj.

5. Biztosítási esemény: A biztosított életével, egész- ségével kapcsolatos olyan esemény, amelyet a biztosítás Különös Biztosítási Szabályzata ekként határoz meg, és amely a biztosító szolgáltatását kiváltja.

6. Biztosítási év: A biztosítási szerződés létrejöttének napjától a következő év azonos napjáig, illetve minden azt követő év azonos napjáig terjedő időtartam. Amennyiben egy adott hónapban nincs olyan nap, amely a biztosítási szerződés létrejöttének napjával megegyezik, a biztosítási év kezdő napja a hiányzó napot követő nap. Amennyiben a jelen Általános Biztosítási Szabályzat eltérően nem ren- delkezik év alatt biztosítási évet kell érteni.

7. Biztosítási évforduló: A biztosítási év végének, egy- ben az új biztosítási év kezdetének a napja.

8. Biztosítási hónap: A biztosítási szerződés létrejöt- tének napjától a következő hónap azonos napjáig, illetve

minden azt követő hónap azonos napjáig terjedő időtar- tam. Amennyiben egy adott hónapban nincs olyan nap, amely a biztosítási szerződés létrejöttének napjával meg- egyezik, a biztosítási hónap kezdő napja a hiányzó napot követő nap. Amennyiben a jelen Általános Biztosítási Sza- bályzat eltérően nem rendelkezik, hónap alatt biztosítási hónapot kell érteni.

9. Biztosítási hónapforduló: A biztosítási hónap végé- nek, egyben az új biztosítási hónap kezdetének a napja.

10. Biztosítási időszak: Egy év, amelynek kezdete a biztosítási szerződés létrejöttének napja, vége pedig a biztosítási időszak utolsó napja (fordulónap). A biztosí- tási időszak a fordulónapot követő napon újra kezdődik. Amennyiben a fordulónap munkaszüneti napra esik, a fordulónap az ezt követő első munkanap.

11. Biztosítási összeg: Az a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás alapjául szolgáló összeg, amelynek megfizetését, mint biztosítási szolgáltatást, a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen Általá- nos Biztosítási Szabályzatban foglaltak szerint vállalja.

12. Biztosítási titok: Minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközvetítő ren- delkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításköz- vetítő ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

13. Biztosításközvetítő: A biztosítási szerződés létre- hozására irányuló üzletszerű tevékenységet végző termé- szetes vagy jogi személy, akinek tevékenysége kiterjed a biztosítási szerződés megkötésének elősegítésére, a biz- tosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kap- csolatos felvilágosításra, a biztosítási szerződések értéke- sítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre. A biztosításközvetítő függő biztosításközvetítő (ügynök vagy többes ügynök), illetve független biztosításközvetítő (alkusz) lehet.

14. Díjfizetési tartam: A tartamnak az a része, amelyre a biztosítási díj esedékes.

15. Díjjal fedezett tartam: A tartamnak az a része, amelyre az esedékes díj megfizetésre került és amely tar- tam eltelt.

16. Díjtűréshatár: Az előírt és a befizetett díj összege közötti különbözeti összeg, amely összeg erejéig a biztosí- tó a szerződő helyett az elmaradt biztosítási díjat rendezi,

illetve amelynek összegével a biztosító rendelkezik. A díj- tűréshatár összegének mértékét a jelen Általános Bizto- sítási Szabályzat, Díjkezelési tájékoztató című, 5. számú melléklete határozza meg.

17. Értékkövetés: A biztosítási díjnak és biztosítási ösz- szegnek az árszínvonal változásához évente egy alkalom- mal történő hozzáigazítása.

18. Fogyasztó: Az önálló foglalkozásán és gazdasági te- vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

19. Gazdálkodó szervezet: A gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gaz- dasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetke- zet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgaz- dálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügy- vivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségveté- si szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kap- csolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

20. Hirdetmény: A biztosítónak a biztosítási szerződésre vonatkozó közleménye, amelyet a biztosító a honlapján hoz nyilvánosságra.

21. Késedelmi kamat: A biztosítási díj késedelmes meg- fizetése esetén a biztosító által felszámított, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatáro- zott mértékű kamat.

22. Kezdeti biztosítási díj: A biztosítási szerződés létre- jöttekor érvényes, az első biztosítási évre vonatkozó díj.

23. Kezdeti biztosítási összeg: A biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes biztosítási összeg. Minimális és ma- ximális mértékét a jelen Általános Biztosítási Szabályzat, A szerződés kiemelt paraméterei című, 4. számú melléklete határozza meg.

24. Kötvény: A biztosító által kibocsátott, a biztosítási szerződés létrejöttét és a biztosítási fedezetet igazoló ok- irat.

25. Különleges adat: A faji eredetre, a nemzeti és etni- kai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződés- re, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonat- kozó, valamint a bűnügyi személyes adat.

26. Maradékjog: Azon jog, amely a díjfizetés elmaradá- sa, illetve a biztosítási szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmarad. A biz- tosítás maradékjoggal nem rendelkezik.

27. Rendszeres díj: A biztosítási időszak első napján esedékes és a biztosítás tartama alatt folytatólagosan fi- zetett díj.

28. Rendszeres díjas biztosítás: Olyan biztosítás, amelynek a díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé.

29. Személyes adat: Bármely meghatározott természetes személlyel („érintett”) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt, közvetlenül vagy közvetve, név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

30. Területi és időbeli hatály: A területi hatály a világ összes országa, az időbeli hatály a kockázatviselés tarta- ma.

31. Ügyfél: A szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.

32. Ügymenet kiszervezése: A biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére más személy részére adott megbízás.

33. Vállalkozás: Az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet.

II. A baleset- és egészségbiztosítással kapcsolatos fogalmak

1. Baleset: A biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, amely szakorvos által igazolt testi sérülés- sel jár. Nem minősül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a ki- hűlés, a napszúrás, a Xxx általi égés és a hőguta, az ön- gyilkosság vagy öngyilkossági kísérletből eredő sérülés és az orvosi műhiba.

2. Xxxxxxxx halál: A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt, a baleset időpontját követő 180 napon belül bekö- vetkezett halála.

3. Betegség: Olyan egészségkárosodás, amelyet a biz- tosított a biztosítás hatálybalépését követően, első alka- lommal szenved el.

4. Csonttörés: A csont balesetből származó töréses sé- rülése, függetlenül attól, hogy a törés maradandó egész- ségkárosodást eredményez-e vagy sem. A fogak, foggyö- kerek, fogpótlások törései és sérülései nem tekinthetők csonttörésnek.

5. Égési sérülés: A bőrnek hőenergiával, alacsony hő- mérséklettel, illetve kémiai anyagokkal való érintkezésé- ből eredő sérülése, függetlenül attól, hogy a sérülés ma- radandó-e vagy sem.

6. Fekvő beteg: Az a személy, aki fekvő betegként, legalább 24 órán át folyamatosan kórházi ellátásban ré- szesül.

7. Intenzív ellátás: A kórház, közvetlen életveszély el- hárítását célzó és arra szakosodott, 24 órás folyamatos szakorvosi felügyeletet biztosító és intenzív elnevezés alatt működő, különálló egységében nyújtott ellátás.

8. Kórház: Az az egészségügyi intézmény, amely meg- felel az alábbi követelményeknek:

a. hatósági működési engedéllyel rendelkezik és műkö- dik,

b. elsősorban a kórházban történő kezeléssel, fekvő be- tegek ellátásával foglalkozik,

c. a betegápolást napi 24 órán át, szakképzett személy- zettel látja el,

d. egy vagy több engedéllyel rendelkező orvost foglal- koztat,

e. biztosítja a diagnosztizálás és a magas szintű orvosi beavatkozások szervezett szolgáltatását,

f. elsődlegesen nem rendelőintézet, szanatórium, reha- bilitációs intézet, vagy hasonló létesítmény,

9. Nyílt törés: A csont olyan jellegű törése, amikor a tört csont a bőrréteget is átszakítja.

10. Orvos: A beteg adott betegségével, illetve egész- ségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző személy, aki a beteg gyógykezeléséért felelősség- gel tartozik, és aki orvosi tevékenység végzésére hatósági engedéllyel rendelkezik.

11. Patológiás törés: A csont betegség által gyengített területének törése.

12. Stressz törés (Fáradásos törés): A csont olyan jel- legű törése, amikor a csont rendszeres túlterhelés miatt sérül.

13. Teljes törés (Komplett törés): A csont olyan jellegű törése, amikor a csont teljes vastagságában eltörik.

14. Többszörös törés: A csontnak több helyen való tö- rése. A csont darabos törése esetén a csonttörés többszö- rös törésnek számít, ha több mint két szilánk van.

15. Várakozási idő: Az az időtartam, amely alatt a bizto- sító kockázatot nem vállal, várakozási idő kikötése esetén a kockázatviselés a várakozási idő elteltét követően kez- dődik.

Kik a biztosításban érintett személyek?

III. A biztosítási szerződés alanyai

1. Biztosító: A biztosító a biztosítási tevékenységét Ma- gyarország területén a MetLife Europe d.a.c. Magyaror- szági Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. A biztosító és magyarországi fióktelepének adatait a je- len Általános Biztosítási Szabályzat, Cégismertető című, 6. számú melléklete határozza meg.

2. Szerződő: A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, annak elfogadása esetén a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti, és a biztosítási díjak fizetésére köte- lezettséget vállal. A szerződő személyének módosításához a szerződő és a biztosított hozzájárulása szükséges.

3. Biztosított: A biztosított az a természetes személy, akinek az életével, egészségével kapcsolatos eseményre a biztosítási szerződés létrejön. A biztosítási szerződés legfeljebb 5 biztosítottra jöhet létre. A biztosított olyan személy lehet, aki a biztosítási szerződés megkötésekor,

illetve a biztosított belépési életkora megállapításának időpontjában a 16. életévét betöltötte és az alábbi táb- lázatban szerepelő egyes biztosítások esetében meghatá- rozott lejárati életkort még nem töltötte be. A biztosított belépési életkorát a biztosító úgy állapítja meg, hogy a biztosítási szerződés megkötésének évéből levonja a biz- tosított születésének az évét. A biztosított aktuális életko- ra a biztosítási szerződés első évében megegyezik a bizto- sított belépési életkorával, a biztosítási szerződés első évét követő években pedig úgy kerül megállapításra, hogy a biztosító az adott évből a biztosítási évfordulón levonja a biztosított születésének az évét. Az így megállapított ak- tuális életkor a következő biztosítási évfordulóig érvényes.

Biztosítás Maximális belé- pési életkor (év) Lejárati életkor (év)

64	65
64	65
79	80
79	80
79	80
79	80
79	80
64	65
64	65
64	65
64	65
64	65
64	65
64	65
64	65

Halálesetre szóló (kockázati) biztosítás Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

Xxxxxxxx halál esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás

Közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítás

Szülők egyazon balesetből bekövetke- ző halála esetére szóló biztosítás

Szülők egyazon balesetből bekövetke- ző halála esetére szóló járadék szolgál- tatás biztosítás

Baleseti maradandó egészségkároso- dás (1% -) esetére szóló biztosítás

Baleseti maradandó egészségkáro- sodás (1%-) esetére szóló biztosítás 250%-ig terjedő progresszív térítéssel

Baleseti maradandó egészségkároso- dás (31% -) esetére szóló biztosítás

Baleseti maradandó egészségkároso- dás (61% -) esetére szóló biztosítás

Baleseti maradandó egészségkároso- dás (51% -) esetére szóló járadék szol- gáltatás biztosítás

Maradandó egészségkárosodás és re- habilitáció esetére szóló biztosítás

Maradandó egészségkárosodás és rehabilitáció esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás

Csonttörés és égési sérülés esetére szóló biztosítás

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás 200%-ig terjedő progresszív térítéssel

Balesetből származó kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás 200%-ig terjedő progresszív térítéssel

Balesetből származó műtéti beavatko- zás esetére szóló biztosítás

Balesetből származó műtéti beavatko- zás esetére szóló biztosítás 200%-ig terjedő progresszív térítéssel

Kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi

74 75

74 75

74 75

74 75

74 75

74 75

Hogyan jön létre a biztosítás, mi a kockázatviselés tartama?

IV. A biztosítási szerződés megkötése, a kockázatviselés kezdete

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásá- val jön létre.

2. A biztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a szerződő a biztosítónál rendelkezzen érvényes biz- tosítási szerződéssel, vagy annak megkötésére a biztosító- nak a biztosítással egy időben ajánlatot tegyen.

3. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő kezde- ményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.

A szerződő ajánlatához nincs kötve, azt a kockázat elbírá- lására rendelkezésre álló határidő alatt visszavonhatja. Ez esetben a biztosító a szerződő által megfizetett díjat vagy díjrészletet a szerződőnek kamatmentesen visszafizeti.

4. A biztosítónak az ajánlat elbírálására, annak a bizto- sítóhoz történő beérkezésétől számított, 15 nap, ha az

térítésre szóló biztosítás 64 65

ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, 60 nap áll rendelkezésére (kockázatelbírálási

Kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi

térítésre szóló biztosítás

Kórházi ellátás esetén, (1. naptól) napi térítésre szóló biztosítás 200%-ig ter- jedő progresszív térítéssel

Kórházi ellátás esetén, (5. naptól) napi térítésre szóló biztosítás 200%-ig ter- jedő progresszív térítéssel

Műtéti beavatkozás esetére szóló biz- tosítás

Műtéti beavatkozás esetére biztosítás 200%-ig terjedő progresszív térítéssel

64 65

64 65

64 65

64 65

64 65

időszak).

5. A kockázatelbírálás keretében a biztosító felméri a biztosítási szerződéssel kapcsolatos biztosítási kockázatot.

6. A kockázat elbírálása alapján a biztosító jogosult a szerződő ajánlatának elfogadására, módosított tartalom- mal történő elfogadására vagy elutasítására.

7. A biztosító az ajánlat elutasítását nem köteles megin- dokolni.

8. A biztosító jogosult egészségi nyilatkozat kitöltését vagy orvosi vizsgálat elvégzését előírni.

9. Amennyiben az ajánlat és a hozzá tartozó okiratok adatai hibásak vagy hiányosak, a biztosító, a kockázat el- vállalásához szükséges mértékben, további adatokat vagy

Critical Care biztosítás 64 65

okiratokat kérhet.

10. Amennyiben a biztosító az ajánlatot elfogadja, köt-

Cukorbetegség súlyos szövődményei esetére szóló biztosítás

Dr. MetLine Magyarország Assziszten- cia biztosítás

64 65

74 75

vényt állít ki, ezzel a biztosítási szerződés létrejön.

11. Amennyiben a kötvény tartalma a szerződő fél aján- latától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kéz- hezvételét követő 15 napon belül nem kifogásolja, a biz-

Dr. MetOnLine Asszisztencia biztosítás 74 75

4. Kedvezményezett: Az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatására jogosult. A kedvezményezett a biztosítási szerződésben megnevezett személy, ilyen személy hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biz- tosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.

tosítási szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a köt- vény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

12. A biztosító kockázatviselése a felek által a biz- tosítási szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpont- jában kezdődik, feltéve, hogy a biztosítás első díját vagy díjrészletét megfizették. A kockázatviselés tar- tama megegyezik a biztosítási szerződés tartamá- val.

V. Várakozási idő

1. A biztosító egyes biztosítási események kockázatát csak a biztosítási szerződés létrejöttét követő későbbi idő- ponttól vállalja.

2. A várakozási idővel érintett biztosítási eseményeket és a várakozási idő tartamát a biztosítás Különös Biztosí- tási Szabályzata határozza meg.

VI. A szerződéskötés különös szabályai

1. Ha a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a biztosítási szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekin- tetében, részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

2. A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a biztosítási szerződés a bizto- sítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

VII. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

1. Ha a szerződő fél fogyasztó, a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérke- zésétől számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálá- sához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a biztosítási szerződés, az ajánlat szerinti tarta- lommal, az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásá- nak időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2. Ha az 1. pontban foglaltak szerint létrejött biztosítási szerződés esetén a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az ajánlatot csak ab- ban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfoga- dásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

3. Ha az 1. pontban foglaltak szerint létrejött biztosí- tási szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen Általános Biztosítási Szabályzat rendelkezéseitől, a biztosító a szer- ződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen Általános Biztosítási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javas- lat kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosítási szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Miről tájékoztatja a biztosító a szerződőt?

VIII. A biztosítási szerződés megkötését megelőző tájékoztatás

1. A biztosító a biztosítási szerződés megkötése előtt, a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, bi- zonyítható és azonosítható módon, közérthetően, egyér- telműen és részletesen, írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosító és annak magyarországi fióktelepe adatairól, felügyeleti hatóságáról, a biztosítási szerződés jellemzőiről és egyéb, külön jogszabályban meghatározott adatokról.

2. A biztosító, amennyiben arra köteles, felméri a szer- ződő igényeit, illetve a szerződő által megadott informá- ciók alapján pontosítja azokat, továbbá termékismertetőt ad át a szerződő részére.

3. A biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettség az al- kuszt terheli, amennyiben a biztosítási szerződés megkö- tésében alkusz működik közre.

4. A szerződő írásban, aláírásával ellátottan, nyilatkozik arról, hogy az 1-3. pontokban meghatározott tájékozta- tást megkapta, illetve arról, hogy a szerződéskötést meg- előzően milyen más, a megkötendő biztosítási szerződés- sel összefüggő tájékoztatást kapott meg.

5. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a biz- tosított orvosi vizsgálata, akkor a biztosító arról is tájé- koztatást ad, hogy a biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

6. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

IX. A biztosítási szerződés megkötését követő tájékoztatás

1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerző- dés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő fél fogyasztó, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a szerződő figyel- mét arra, hogy a biztosítási szerződést a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 30 napon belül írásban, indokolás nélkül felmondhatja, kivéve ez alól a külön jogszabályban meghatározott eseteket.

2. A biztosító, amennyiben arra köteles, évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szer- ződés szolgáltatási értékéről és egyéb, külön jogszabály által előírt adatokról.

3. Az értékkövetés érvényesítése során a biztosító tájé- koztatja a szerződőt az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító felhívja a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcso- latos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az érték- követéssel kapcsolatban megillető jogokra.

4. A biztosító az 1-3. pontokban meghatározott tájé- koztatást a MyMetLife ügyfélportálon teszi elérhetővé azon szerződők részére, akik nyilatkoztak annak igénybe- vételéről és nem papíralapú értesítési módot választottak.

5. A biztosító lehetővé teszi, hogy a szerződő tájékozód- hasson biztosítási szerződéséről. A tájékoztatást a biztosí- tó az alábbi elérhetőségeken biztosítja:

a. a biztosító ügyfélszolgálatán hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, keddtől csütörtökig tartó munkanapokon 8:30 és 17:00 óra között, pénteki munkanapon 8:30 és 16:00 óra között,

b. a biztosító központi telefonszámán hétfői munkana- pon 8:00 és 20:00 óra között, keddtől csütörtökig tartó munkanapokon 8:00 és 17:00 óra között, pénteki mun- kanapon 8:00 és 16:00 óra között,

c. a MyMetLife ügyfélportálon azon szerződők részére, akik nyilatkoztak annak igénybevételéről.

6. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

7. A biztosító a jelen Általános Biztosítási Szabályzatot honlapján közzéteszi.

Szükséges-e a biztosított hozzájárulása a biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához?

X. A biztosítási érdek

A biztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerző- dést nem ő köti meg.

A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szer- ződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

Melyek a kedvezményezett kijelölésének szabályai?

XI. Kedvezményezett kijelölése

1. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal je- lölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bár- mikor ugyanilyen formában visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevez- het meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezek- hez a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

2. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vál-

xxx arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájáru- lása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

4. A szerződő a biztosítási szerződés különböző szolgál- tatásaira különböző kedvezményezettet jelölhet, ameny- nyiben a biztosítási szerződés Különös Biztosítás Sza- bályzata másképp nem rendelkezik. Azonos biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is jelölhető a ked- vezményezettekre jutó százalékos mérték egyidejű meg- jelölésével.

5. Ha a százalékos mértékek együttes összege nem éri el a 100%-ot, a biztosító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányában osztja szét a teljes biztosítási összeget.

6. Amennyiben kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes és emiatt a kedvezményezett a biztosított örököse, a biz- tosító a biztosítási összeget az örökösök között egyenlő arányban fizeti ki.

Mi a biztosítás tartama?

XII. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés 1 éves időtartamra jön létre azzal, hogy amennyiben a felek annak megszűnését legalább 30 nappal megelőzően írásban eltérően nem nyilatkoz- nak, a biztosítási szerződés az 1 éves időtartam elteltével minden esetben újabb 1 évvel meghosszabbodik, kivéve, ha a biztosított betöltötte a maximális belépési életkort.

Milyen jogai és kötelezettségei vannak a szerződőnek és a biztosítottnak?

XIII. Belépés a szerződésbe

1. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosí- tó hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek ösz- szessége a biztosítottra száll át.

2. Ha a biztosított belép a biztosítási szerződésbe, a fo- lyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A biztosítási szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a biztosítási szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

XIV. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

2. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

3. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények válto- zását a biztosítónak a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

4. Lényeges körülménynek minősül, egyebek között, a biztosított foglalkozásának, munkakörének, sport vagy szabadidős tevékenységének megváltozása.

5. Lényeges körülménynek minősül, egyebek között, a szerződő azon személyes adataiban történő változás, amely adatokat a szerződő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szó- ló 2007. évi CXXXVI. törvény („Pmt.”) alapján történő ügyfél-átvilágítás során a biztosítónak megadott; ezen adatok változását a szerződő a változástól számított 5 munkanapon belül köteles bejelenteni.

6. A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

7. A közlési és változás bejelentési kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító a jelen Biztosítási Szabályzat

XXII. pontjában foglaltak szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

Milyen következményekkel jár a biztosítási kockázat jelentős

növekedéséről való tudomásszerzés?

XV. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosí- tási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, vagy a biztosítási szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat meg- tételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3. Az 1. és 2. pontokban meghatározott jogkövetkez- mények akkor alkalmazhatók, ha a biztosítási szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdé- sekben bekövetkezett változások bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el. Baleset- és beteg- ségbiztosítási szerződés esetén a jogkövetkezmények a teljes biztosítási tartam során alkalmazhatók.

4. Egészségbiztosítás esetén nem tekinthető a biztosítá- si kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége.

Milyen szabályok vonatkoznak a biztosítási díjra?

XVI. A biztosítás díja

1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján a biztosított életkorának, egészségi állapotának, foglalkozásának, a szerződőtől beérkezett információkból következő egyéb kockázati tényezőknek, a biztosítás tar- tamának, a biztosítás kezdeti és aktuális biztosítási ösz- szegének, valamint a díjfizetés gyakoriságának figyelem- bevételével történik. A biztosító ezen információkat az ajánlatból, az egészségi nyilatkozatból, az orvosi vizsgálati jelentésből, és a szerződőtől esetlegesen bekért egyéb do- kumentumokból szerzi meg.

2. A biztosítás első díja vagy díjrészlete a felek által meg- határozott időpontban, ennek hiányában az ajánlat meg- tételekor, minden további díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vo- natkozik.

3. A díjat a biztosító a biztosítási szerződés megkötéséig díjelőlegnek tekinti, és kamatmentes letétként kezeli.

4. A díj a biztosítóhoz való beérkezéssel minősül megfi- zetettnek.

5. Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

6. A díjfizetés módját a szerződő az ajánlat megtétele- kor megválasztja. A díjfizetési módokat a jelen Általános Biztosítási Szabályzat, Díjkezelési tájékoztató című, 5. szá- mú melléklete határozza meg.

7. A szerződő írásban, vagy telefonon, szóban kérheti a díjfizetés módjának módosítását, amennyiben az ese- dékes díjat megfizette. A módosított díjfizetési mód a díj soron következő esedékességének időpontjától érvényes.

8. A biztosítási díj éves díj. A szerződő felek megálla- podhatnak az éves díj havi, negyedéves vagy féléves rész- letekben történő megfizetésében, ez esetben a biztosító pótdíjat számít fel, amelynek mértékét minden biztosítási szerződés vonatkozásában évente állapítja meg.

9. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlat megté- telekor megválasztja.

10. A szerződő írásban, vagy telefonon, szóban kérhe- ti a díjfizetés gyakoriságának módosítását, amennyiben a biztosítási díjat a biztosítási évfordulóig megfizette. A

módosított díjfizetési gyakoriság a biztosítási évfordulót követően érvényes.

11. A biztosítónak jogában áll a rendszeres díj vagy díj- részlet minimális mértékét meghatározni, és azt naptári évenként egyszer módosítani. A rendszeres díj, vagy díj- részlet mindenkor aktuális minimális mértékét a jelen Általános Biztosítási Szabályzat, A szerződés kiemelt pa- raméterei című, 4. számú melléklete határozza meg.

12. Csoportos beszedési megbízás esetén a biztosító jo- gosult a szerződő bankszámláját a díj esedékességéhez képest, az esedékesség hónapjában, más időpontban megterhelni.

13. Amennyiben az elvárt és a befizetett díj összegének különbözete a díjtűréshatár összegét nem haladja meg, úgy a biztosító a különbözeti összeget a szerződő helyett megfizeti, illetve azzal maga rendelkezik.

14. A díj mértékére és kezelésére vonatkozó részletes sza- bályokat a jelen Általános Biztosítási Szabályzat, A szer- ződés kiemelt paraméterei című, 4. számú melléklete és a Díjkezelési tájékoztató című, 5. számú mellékletei hatá- rozzák meg.

15. Az esedékes, de meg nem fizetett díjat a biztosító a biztosítási összegből levonással érvényesíti.

16. Az élet-, baleset- és egészségbiztosítási események bekövetkezési valószínűségének jelentős változása ese- tén a biztosító a biztosítási szerződés 5. évfordulóját követően, módosíthatja a kockázati díjráta mértékét. Az élet-, baleset- és egészségbiztosítási események bekövet- kezési valószínűségének jelentős változása alatt azt kell érteni, hogy a 16-80. életév közötti korosztályban a való- színűség legalább 5%-kal eltér a kockázati díj utolsó kal- kulációjában alkalmazott valószínűségtől.

XVII. Az értékkövetés

1. Amennyiben a biztosítási szerződés rendelkezik az értékkövetés jogával, a biztosító minden biztosítási évfor- dulón felajánlja a szerződőnek, hogy a biztosítási összeget és a biztosítás rendszeres díját a 2-5. pontokban megha- tározott mértékkel és módon növelje.

2. A biztosító az értékkövetés mértékét úgy határoz- za meg, hogy az a minden naptári év február 1. napján érvényes, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az előző naptári évre vonatkozó fogyasztói árindextől legfeljebb 5 százalékponttal térjen el. A biztosító az értékkövetést azon biztosítási szerződések tekintetében alkalmazza, amelyek évfordulója a naptári év május 1. napját követő időpontra esik.

3. A biztosító a szerződőt az értékkövetésről a biztosítási évfordulót legalább két hónappal megelőzően írásban érte- síti. Az értesítés a biztosítási évfordulót követően érvényes biztosítási összeget és biztosítási díjat tartalmazza.

4. Amennyiben a szerződő az értékkövetést elfogadja, a biztosítási szerződés a biztosítási évfordulót követően a növelt biztosítási összeggel és díjjal érvényes.

5. A szerződő értékkövetést elutasító nyilatkozatának elmaradása esetén az értékkövetés elfogadottnak mi- nősül.

6. A szerződő az értékkövetésről szóló értesítés kéz- hezvételétől számított 30 napon belül írásban értesítheti a biztosítót arról, hogy az értékkövetést nem fogadja el. Ez esetben a biztosítás változatlan feltételekkel hatályban marad.

7. A biztosítás értékkövetésének további szabályait a biztosítási szerződés Különös Biztosítási Szabályzata tar- talmazza.

XVIII. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

1. Ha az esedékes biztosítási díjat vagy díjrészletet nem fizetik meg, a biztosító, az esedékesség napjától számított

60. napon – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számí- tott 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

2. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés megszűnik.

Hatályba helyezhető-e újra a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt biztosítás?

XIX. A biztosítási szerződés ismételt hatályba léptetése

1. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés a folyta- tólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a díjelmaradás napjától számított 180 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyre- állítására.

2. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerző- dés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy az ösz- szes elmaradt biztosítási díjat megfizetik.

3. Ha a szerződő a kockázatviselés helyreállítását a díj meg nem fizetése következtében megszűnt biztosítási szerződés megszűnését követő 180 napon túl kéri, a biz- tosító a kérelmet új biztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatnak tekinti.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

XX. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

A biztosítási eseményt és a biztosítási szolgáltatást a biz- tosítási szerződés Különös Biztosítási Szabályzata határoz- za meg.

Mit kell tenni, ha káresemény történik?

XXI. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség

1. A biztosítási eseményt, annak bekövetkezésétől szá- mított 30 napon belül, a biztosítónak be kell jelenteni, és a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartal- mának ellenőrzését.

2. A halálesetre, a hirtelen halál esetére, a baleseti halál esetére, a közlekedési baleseti halál és a szülők egyazon balesetből bekövetkező halála esetére szóló biztosításokra vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez az alábbi okiratokat kell benyújtani a biztosítónak:

a. eredeti, érvényes biztosítási kötvény vagy a kötvény elvesztését igazoló és két tanú által aláírt nyilatkozat,

b. a biztosító kitöltött és aláírt igénybejelentő nyomtat- ványa,

c. a biztosító haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvá- nya,

d. hitelesített halotti anyakönyvi kivonat,

e. halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

f. boncjegyzőkönyv másolata, amennyiben készült,

g. a halálhoz vezető betegség kezdetének és lefolyásá- nak tisztázásához szükséges orvosi dokumentumok, lele- tek másolata, így a gyógykezelések, vizsgálatok, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások iratainak másolata, szakorvosi iratok másolata, a házior- vosi betegkarton másolata, a halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés másolata, amennyiben készült,

h. hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hatósági okirat, rendőrségi határozat, vádin- dítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárás során hozott egyéb határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértéké- nek meghatározásához,

i. véralkohol vizsgálati eredmény, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredmény másolata amennyi- ben készült,

j. rendőrségi vagy munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben készült,

k. a kedvezményezett életben létének igazolásához és a kedvezményezett személyének azonosításához szüksé- ges okiratok, így különösen a személyi igazolvány, illetve amennyiben a kedvezményezettet nem nevezték meg, vagy a kedvezményezett meghalt, jogerős öröklési bizo- nyítvány, jogerős hagyatékátadó végzés másolata,

l. kiskorú kedvezményezett esetén, gyámhatósági ha- tározat.

3. A baleseti maradandó egészségkárosodás esetére szóló biztosításokra vonatkozó biztosítási szolgáltatás tel- jesítéséhez az alábbi okiratokat kell benyújtani a biztosító- nak:

a. a vizsgálati eredmények, az orvosi jelentés, valameny- nyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával, illetőleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával,

b. állapotrosszabbodás esetén a szolgáltatás megállapítása óta történt orvosi vizsgálatok, kezelések dokumentumainak a másolata,

c. az egészségkárosodás véglegessé válását követően készült kezelőorvosi állapotleírás,

d. amennyiben a sérült testrész a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően már károsodott, a korábban felállított orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelé- sek leírását tartalmazó orvosi dokumentáció másolata, amennyiben ilyen készült,

e. hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hatósági okirat, rendőrségi határozat, vádin- dítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárás során hozott egyéb határozat, amennyiben ilyenek készültek és az okiratok szükségesek a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

f. véralkohol vizsgálati eredmény, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredmény másolata amennyi- ben ilyen készült,

g. rendőrségi vagy munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben ilyen készült.

4. Maradandó egészségkárosodás és rehabilitáció eseté- re szóló biztosításokra vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez az alábbi okiratokat kell benyújtani a bizto- sítónak:

a. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a maradandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intézmény szakvéleménye

b. a biztosítás megszűnését követően a Nemzeti Reha- bilitációs és Szociális Hivatalhoz vagy a maradandó egész- ségkárosodás megállapítására jogosult intézményhez való igénybejelentés időpontját igazoló dokumentum,

c. az egészségkárosodás kialakulásához vezető beteg- ség/betegségek kezdetének és lefolyásának megállapítá- sához szükséges orvosi dokumentumok, leletek másolata, így a gyógykezelések, vizsgálatok, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások iratainak másola- ta, szakorvosi iratok másolata,

d. állapotrosszabbodás esetén a biztosítási szolgáltatás megállapítása óta történt orvosi vizsgálatok, kezelések dokumentumainak a másolata,

e. az egészségkárosodás véglegessé válását követően készült kezelőorvosi állapotleírás dokumentuma,

f. amennyiben a sérült testrész a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően már károsodott, a korábban felállított orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelé- sek leírását tartalmazó orvosi dokumentáció másolata, amennyiben ilyen készült,

g. hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hatósági okirat, rendőrségi határozat, vádin- dítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárás során hozott egyéb határozat, amennyiben ilyenek készültek és az okiratok szükségesek a biztosítási esemény bekövet-

kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

h. véralkohol vizsgálati eredmény, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredmény másolata amennyi- ben ilyen készült,

i. rendőrségi vagy munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben ilyen készült.

5. A csonttörés és égési sérülés esetére szóló biztosításra vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez az alábbi okiratokat kell benyújtani a biztosítónak:

a. a csonttörést vagy égési sérülést igazoló lelet másola- ta, szükség esetén az eredeti röntgenkép,

b. a kórházi tartózkodásról és ellátásról szóló dokumen- táció (zárójelentés) másolata, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a felállí- tott diagnózisokat, az alkalmazott kezeléseket, valameny- nyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával,

c. a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási ese- mény bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diag- nózisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi dokumentáció másolata, amennyiben ilyen készült,

d. hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hatósági okirat, rendőrségi határozat, vádin- dítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárás során hozott egyéb határozat, amennyiben ilyenek készültek és az okiratok szükségesek a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

e. véralkohol vizsgálati eredmény, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredmény másolata amennyi- ben ilyen készült,

f. rendőrségi vagy munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben ilyen készült.

6. A kórházi ellátás és műtéti beavatkozás esetére szóló biztosításokra vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesíté- séhez az alábbi okiratokat kell benyújtani a biztosítónak:

a. a kórházi tartózkodásról és ellátásról szóló dokumen- táció (zárójelentés) másolata, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a fel- állított diagnózisokat, az alkalmazott kezeléseket, illetve műtét esetén a műtéti beavatkozás pontos leírását, vala- mennyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával,

b. a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a be- tegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával,

c. hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hatósági okirat, rendőrségi határozat, vádin- dítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárás során hozott egyéb határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértéké- nek meghatározásához,

d. véralkohol vizsgálati eredmény, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredmény másolata amennyi- ben ilyenek készültek,

e. rendőrségi vagy munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben ilyenek készültek.

7. A Critical Care biztosításra vonatkozó biztosítási szol- gáltatás teljesítéséhez az alábbi okiratokat kell benyújtani a biztosítónak:

a. a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakorvos vagy intézmény által igazolt orvosi dokumentáció (záróje- lentések, vizsgálati- és szövettani eredmények),

b. szükség esetén a biztosítási eseményt alátámasztó, aktuálisan elvégzett szakorvosi vizsgálati eredmény,

c. a biztosító által a bejelentést követően meghatáro- zott egyéb irat vagy dokumentum, illetve vizsgálati ered- mény,

d. hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hatósági okirat, rendőrségi határozat, vádin- dítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárás során hozott egyéb határozat, amennyiben ilyenek készültek és az okiratok szükségesek a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

e. véralkohol vizsgálati eredmény, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredmény másolata amennyi- ben ilyenek készültek,

f. rendőrségi vagy munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben ilyenek készültek.

8. A cukorbetegség súlyos szövődményei esetére szóló biztosításra vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesítésé- hez az alábbi okiratokat kell benyújtani a biztosítónak:

a. a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakor- vos, vagy egészségügyi intézmény által kiállított orvosi dokumentáció (zárójelentések, vizsgálati- és szövettani eredmények),

b. a beavatkozásról szóló egészségügyi dokumentáció (zárójelentés) másolata, amely tartalmazza a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnózisokat, az alkalmazott keze- léseket, illetve műtét esetén a műtéti beavatkozás pontos leírását, valamennyi sérülés jellegének és mértékének iga- zolásával,

c. a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével, Ha- emoglobin A1c vizsgálat eredménye és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával,

d. szükség esetén a biztosítási eseményt alátámasztó, aktuálisan elvégzett szakorvosi vizsgálati eredmény.

9. A személyi igazolvány benyújtásának kötelezettségét a kedvezményezett annak bemutatásával teljesíti.

10. A 2-8. pontokban meghatározott okiratok mellett a biztosító egyéb okiratok benyújtását is kérheti, illetve maga is beszerezhet okiratokat, amennyiben azok a biz- tosítási szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához szük- ségesek.

11. A 2-8. pontokban meghatározott okiratok mellett a biztosítási szolgáltatásra jogosult egyéb okiratokat is be- nyújthat a biztosítónak, amennyiben, álláspontja szerint, azok a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság elbírálá- sához szükségesek.

12. Amennyiben a biztosítási szolgáltatási igény benyúj- tását megelőzően nem került sor átvilágításra, a kedvez- ményezett Pmt. előírásai szerinti ügyfél-átvilágításához

szükséges okiratok vagy azok hitelesített másolatainak benyújtása szükséges.

13. Amennyiben 2-12. pontban meghatározott okiratok nem magyar nyelven készültek, azok hiteles magyar fordí- tásának beszerzése, illetve a fordítás költsége a biztosítási szolgáltatásra jogosult személyt terheli.

14. A biztosító a biztosítási szolgáltatásra való jogosult- ság elbírálásához szükséges okiratokról, illetve egyéb bi- zonyítékokról a biztosítási szolgáltatásra jogosultat tájé- koztatja.

15. Amennyiben az okirat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájá- rulás beszerzése, illetőleg megadása a biztosítási szolgál- tatásra jogosult személy kötelezettsége és a dokumentu- mok beszerzésének költsége is a biztosítási szolgáltatásra jogosult személyt terheli.

16. Az okiratok beszerzésével kapcsolatos költséget az köteles viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvé- nyesíteni kívánja.

17. Amennyiben az igény elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges, a biztosított köteles annak alávetni magát, ennek elmaradása esetén a biztosító a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönt.

18. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási ese- mény bekövetkezésének igazolásához szükséges összes okirat benyújtását követő 30 napon belül teljesíti, ameny- nyiben a teljesítésre köteles.

XXII. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése

1. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülé- se esetén a biztosító az eredetivel megegyező kötvénymá- sodlatot állít ki, amennyiben ezt a szerződő kéri, és teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az eredeti kötvény elvesztéséről vagy megsemmisüléséről.

2. A másodlat kibocsátásával az eredeti kötvény érvény- telenné válik, amely tényt a biztosító a biztosítási kötvény másodlatán feltünteti.

Mely esetekben mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve mely esetekre nem terjed ki a biztosítás?

XXIII. A biztosító mentesülése

1. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség megsértése esetén a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.

2. Élet- és egészségbiztosítási szerződés esetén a közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a

biztosító kötelezettsége, ha a biztosítási szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

3. Élet- és egészségbiztosítási szerződés esetén a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a változás bejelentési határidő leteltét követően 5 év már eltelt.

4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szer- ződő fél, a biztosított (kedvezményezett) a biztosí- tási esemény bekövetkezését a biztosítási szerző- désben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzé- sét nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító köte- lezettsége szempontjából lényeges körülmény kide- ríthetetlenné válik.

5. Életbiztosítási szerződés esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.

6. Élet- és balesetbiztosítási szerződés esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A mentesülés nem vonatkozik arra a kedvezményezettre, aki nem hatott közre a biztosított halálának bekövetkezésében.

7. Balesetbiztosítási szerződés esetén a biztosí- tó kötelezettsége nem áll be, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő, a biz- tosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzá- tartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, bármely munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

XXIV. Kizárások

1. A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből és nem tekinti biztosítási eseménynek azt az eseményt, amely:

a. bármely olyan eseménnyel összefüggésben követke- zett be, amelynek oka közvetve vagy közvetlenül a HIV (Emberi Immunhiányt Okozó Vírus) és / vagy bármely HIV- val kapcsolatos betegség, beleértve az AIDS-t (Szerzett Immunhiányos Szindróma), és / vagy annak bármi mutáns származéka vagy változata,

b. közvetve vagy közvetlenül összefüggésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, lá- zadással, zavargással vagy terrorcselekménnyel, hadüze- nettel vagy anélkül vívott harccal, határvillongással, felke- léssel, forradalommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskísérlettel, népi megmozdulás- sal, nem engedélyezett tüntetéssel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott célú hadcselekmé- nyeivel, kommandó támadással,

c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51‰ vagy azt meghaladó véralkoholszint) összefüggésben követke- zett be.

2. A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből és nem tekinti biztosítási eseménynek azt az eseményt, amely közvetve vagy közvetlenül, egészben vagy részben:

a. a biztosítási szerződés hatálybalépése előtt bekövet- kezett bármilyen testi sérülés, betegség vagy egészségi rendellenességgel kapcsolatban következett be,

b. bármely idegi vagy elmebeli rendellenességgel össze- függésben következett be, függetlenül annak elnevezé- sétől vagy osztályozásától (pszichikai állapot, depresszió vagy elmezavar),

c. azt a sérülést amely sérvet, lumbágót vagy sciaticat (az ülő-ideg zsába egyedi formáját) okoz,

d. a biztosított motoros eszközökkel folytatott sportte- vékenységének következménye,

e. a biztosított hivatásszerű sportolása közben követke- zett be,

f. bármely, különlegesen veszélyes sportcselekménnyel, így a küzdősportok közül a birkózással, az ökölvívással, a harcművészetekkel (különösen: judo, karate, aikido, kungfu, iaido, taekwon-do, kempo, kendo, kick-box, pankráció, szumo, capoeira, tai-chi, thai box, hapkido, ketrecharc) összefüggésben következett be,

g. az egyéb sportok és hobbijellegű tevékenységek kö- zül a hegyi kerékpározással, (Mountain bike), BMX-cro- ss-szal, BMX-szel és skate-tel, gyorsasági kerékpározással összefüggésben következett be,

h. bármely, extrém sportcselekménnyel összefüggésben következett be; extrém sportnak minősül a társadalombiz- tosítási szerv által annak tekintett szabadidős tevékeny- ség, így: a bázisugrás, a mélybe ugrás (bungee jumping), az egykezes és nyílttengeri vitorlázás, az ejtőernyőzés, a falmászás, a hegy- és sziklamászás az V. foktól, a hő- légballonozás, a jet-ski, a magashegyi expedíció, a mű- repülés, a paplanernyőzés, a rally, a roncsautó sport, a sárkányrepülés, a vadvízi evezés, a vízisízés; a kizárás a biztosítás tartama alatt a társadalombiztosítási szerv által alkalmazott mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint extrém sportnak tekintett egyéb szabadidős tevékenysé- gekre is kiterjed,

i. bármely légi jármű, repülő szerkezet, vagy ejtőernyő pilótaként vagy utasként történő használata során követ- kezett be, kivéve, ha a biztosítási esemény a szervezett légi utas- vagy áruforgalom keretében végrehajtott olyan légi úton vagy körrepülésen való részvétel következmé- nye, amelyen a biztosított a légi forgalomban engedélye- zett légi jármű utasaként, személyzeteként vagy az előbbi járműre vezetői engedéllyel rendelkező, hivatásszerűen tevékenykedő vezetőként vett részt,

j. föld alatti vagy víz alatti munkavégzés vagy ilyen terü- leten folytatott sporttevékenység következménye,

k. robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel való fog- lalkozás következménye,

l. a biztosított fegyverviselésével okozati összefüggés- ben következett be,

m. az atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás, vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt követke- zett be, minden körülmények között, békében és háború- ban egyaránt,

n. baleset esetén a biztosított ittas állapotával (1,5‰ – közlekedési baleset esetén 0,8‰ – vagy azt meghaladó véralkohol szint) okozati összefüggésben következett be,

o. azzal összefüggésben következett be, hogy a bizto- sított kábító, bódító szerek, gyógyszer vagy gyógykezelés hatása alatt állt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szer- ként alkalmazott, kivéve, ha a fenti állapot egészségügyi intézményben dolgozó egészségügyi alkalmazott utasítá- sa alapján, az utasítás pontos betartása mellett alakult ki,

p. azzal összefüggésben következett be, hogy a biztosí- tott, munkavégzése során, a munkavédelmi szabályokat szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megsértette, to- vábbá,

q. a baleset bekövetkezését követően nem vett igénybe haladéktalanul orvosi segítséget vagy az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig nem folytatta,

r. gyógykezelés következtében kialakult betegség vagy bakteriális fertőzés (a baleseti sérülésből származó pyog- enikus fertőzések kivételével),

s. a biztosított öncsonkításával vagy ennek kísérletével összefüggésben következett be, tekintet nélkül a biztosí- tott elkövetéskori elme- és tudatállapotára,

t. olyan balesetből eredő sérülés következménye, amely összefügg a biztosított aktív szolgálatával bármely nemzet vagy nemzetközi szervezet bármely fegyveres erejénél.

Hogyan szűnik meg a biztosítás?

XXV. A biztosítási szerződés különös felmondása

1. Az életbiztosítási szerződést – hitelfedezeti vagy 6 hónapnál rövidebb tartamú biztosítás kivételével – a fo- gyasztónak minősülő szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A 30 napos határidő jogvesztő.

2. A biztosítási szerződés a szerződő felmondó nyilat- kozatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 órájakor megszűnik.

3. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jog- címen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

4. Az elszámolás során a biztosító a szerződő részére a kockázatviselés megszűnését követő időszakra megfize- tett díjat visszafizeti.

5. A biztosítás díja a kockázatviselés kezdetétől a biz- tosítás megszűnésig eltelt időszakra számítottan az éves díj 365-öd részének és a kockázatviselés napjai számának szorzata (biztosítás éves díja/365 × kockázatviselés napja- inak száma).

XXVI. A biztosítási szerződés rendes felmondása

1. A biztosítási szerződést a biztosító a jelen Általános Biztosítási Szabályzat VII. fejezet 3. pontban és XV. fejezet

1. pontban meghatározott esetekben felmondhatja.

2. A balesetbiztosítási szerződést a biztosító 30 napos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára fel- mondhatja.

3. A biztosítási szerződést a szerződő 30 napos felmon- dási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára felmond- hatja.

4. A biztosítás megszűnéséig a díj esedékes.

5. A biztosítás megszűnését követő időszakra megfize- tett díjat a biztosító a szerződő részére visszafizeti.

XXVII. A biztosítás megszűnése

1. Az egyes biztosítási szerződések megszűnnek:

a. a biztosított halála esetén,

b. ha a biztosítási esemény bekövetkezik, kivéve ha a biztosítási szerződés Különös Biztosítási Szabályzata elté- rően nem rendelkezik,

c. a biztosított lejárati életkorának betöltése esetén a biztosítási időszak utolsó napján,

d. ha a biztosítási szerződést a szerződő vagy a biztosító felmondja a jelen Általános Biztosítási Szabályzat XXV. és

XXVI. fejezetei alapján,

e. a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén, a jelen Általános Biztosítási Szabályzat XVIII. fejezete alapján,

f. a biztosítás Különös Biztosítási Szabályzatában meg- határozott esetekben.

g. Az a-d. és f. pontokban meghatározott esetekben a megszűnéssel nem érintett egyes biztosítások hatályban maradnak.

2. A biztosítási szerződés megszűnésekor a felek köl- csönösen lemondanak a díjtűréshatár mértékét meg nem haladó követelésükről.

Hogyan kezeli a biztosító a személyes és a biztosítási titoknak minősülő adataimat?

XXVIII. A biztosítási titok

1. A biztosító köteles a biztosítási tevékenységről szó- ló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) 135-143. §-aiban, valamint a 149-151. §-aiban meghatározott biztosítási ti- tokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani.

2. A biztosító az ügyfelek személyes és különleges ada- tait az ügyfelek hozzájárulása alapján jogosult kezelni.

3. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biz- tosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítá- si szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó

követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Ettől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájá- rulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartá- si kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

5. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke- zeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben („Eüak.”), meghatározott egészségügyi adatokat a bizto- sító a 2. pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájáru- lásával kezelheti.

6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

7. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a biztosítási szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

8. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté- ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

9. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorol- hatja.

10. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha:

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásbeli felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

11. A Bit. alapján a biztosítási titok megtartásának köte- lezettsége nem áll fenn:

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel,

c. a büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértő- vel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezé- si eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal,

l. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző- vel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szük- séges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

n. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

o. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben, ha az a)-j) pontban megjelölt szerv vagy személy olyan írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját kö- teles megjelölni; a cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

p. a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a bizto- sítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

12. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyész- ség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ha- tóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladékta- lanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzés során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.

15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatáro- zott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi infor- mációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha, az ügyfél hozzájárulásának hiányában, az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs ön- rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítha- tó meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése ér- dekében történő adatátadás.

18. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag- államba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Eüak-ban meghatározott egészségügyi adatok, vagy az Infotv. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

20. Xxxx személyek nevét, akik részére a biztosító az ügyfelek személyes és különleges adatait továbbítja, a biztosító a honlapján közzéteszi.

21. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosí- tási titok védelmét.

XXIX. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

1. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek meg- felelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megke- reséssel fordulni más biztosítóhoz az általa kezelt alábbi adatok vonatkozásában:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy- azonosító adatai,

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok,

c. az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi

– élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződéssel kap- csolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok,

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméré- séhez szükséges adatok, és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

2. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fent meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

3. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatá- rozott személy azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelö- lését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító fe- lelős a megkeresési jogosultsága tényének fennállásáért.

4. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresésben meg- jelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságá- ért a megkeresett biztosító a felelős.

5. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 na- pig kezelheti, azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adat- kezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesí- tésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

6. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megisme- rését követő 1 évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő 1 évig kezelhető.

7. A megkereső biztosító a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idő- szak alatt legalább egyszer értesíti.

8. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

XXX. Az ügyfelek adatkezeléssel kapcsolatos jogai és azok érvényesítése

1. Az ügyfél jogosult a biztosítótól kérelmezni:

a. tájékoztatást személyes és különleges adatai kezelé- séről,

b. személyes vagy különleges adatainak helyesbítését, valamint

c. személyes vagy különleges adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását; emellett

d. az Infotv. 21. §-ban meghatározott esetekben tilta- kozhat személyes adatainak kezelése ellen.

2. Az 1. pontban felsoroltakat az ügyfél írásban kérheti a biztosítótól, ha személyazonosságát okiratokkal igazolta.

3. A biztosító gondoskodik a személyes és különleges adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szer- vezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási sza- bályokat, amelyek az Infotv., valamint az egyéb adat- és ti- tokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

4. A biztosító a vele szerződő bel- és külföldi adatke- zelőt, illetve adatfeldolgozót, szerződésben nyilatkoztat- ja az adatok kezelésére, feldolgozására és továbbítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági előírások- nak való megfeleléséről, illetőleg az adatszolgáltatás és adattárolás biztonságának szintjéről, valamint az ezért vi- selt felelősségükről. A személyes és különleges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelő, illetve adatfeldolgozó részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelemnek az irányadó jogszabályok által támasztott követelményei valamennyi adatra nézve teljesülnek.

5. Abban az esetben, ha a személyes vagy különle- ges adatokhoz fűződő jogokat megsértik, az ügyfél a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- ság (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X; te- lefon: x00-0-000-0000; fax: x00-0-000-0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) vizsgálatát kezdeményezheti,

vagy bírósági eljárást indíthat. Az adatkezeléssel kapcso- latos részletes jogokat és jogorvoslati lehetőségeket rész- letesen az Infotv. 13-17. és 30. alfejezetei tartalmazzák.

Hogyan és hol terjeszthető elő a biztosító magatartására,

tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panasz?

XXXI. Panaszkezelés

1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító ma- gatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatko- zó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

2. A biztosító a személyesen közölt szóbeli panaszt ügy- félszolgálati helyiségében, hétfői munkanapon 8:00 órá- tól 20:00 óráig, keddtől csütörtökig tartó munkanapokon 8:30 órától 17:00 óráig, pénteki munkanapon 8:30 órától 16:00 óráig folyamatosan fogadja.

3. A biztosító a telefonon közölt szóbeli panaszt tele- fonszámán hétfői munkanapon 8:00 órától 20:00 óráig, keddtől csütörtökig tartó munkanapokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki munkanapon 8:00 órától 16:00 órá- ig folyamatosan fogadja.

4. A szóbeli panasz fogadása időpontjának változásáról a biztosító hirdetmény útján ad tájékoztatást.

5. A biztosító az írásbeli panaszt postai címén, elektro- nikus levelezési címén és telefax számán folyamatosan fo- gadja.

6. A szóbeli és írásbeli panasz fogadására szolgáló ügy- félszolgálati helyiség címét, a biztosító telefonszámát, postai címét, elektronikus levelezési címét és telefax szá- mát a jelen Biztosítási Szabályzat, Cégismertető című, 6. számú melléklete határozza meg.

7. A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz keze- lésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és an- nak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbe- li panasz esetén az ügyfélnek átadja, a telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek, a panasz közlését követő 30 napon belül, megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

8. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek, a panasz közlését követő 30 napon belül, megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

9. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indok- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 na- pon belül megküldi az ügyfélnek.

10. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasz- tóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kez- deményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testü- let eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosító tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot és megadja a Pénz- ügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és interne- tes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsá- tott kérelem nyomtatványt.

11. Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét valamint levelezési címét az Általános Biztosítási Szabályzat, Cégismertető című, 6. számú melléklete tartalmazza.

12. A biztosító a panaszkezelési szabályzatát az ügyfél- szolgálati helyiségeiben kifüggeszti és a honlapján közzé- teszi.

Melyek az életbiztosítás adózására vonatkozó szabályok?

XXXII. Adózással kapcsolatos szabályok

1. A biztosítások adózására a következő jogszabályok vonatkoznak:

a. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

b. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyug- díjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

c. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,

d. a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiz- tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, va- lamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról,

e. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

f. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

g. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

2. Az 1. pontban meghatározott tájékoztatás nem tér ki minden, a biztosítási szerződés adózásával kapcsolatos szabályra.

3. A szerződő kötelezettsége, hogy figyelemmel kísér- je a hivatkozott jogszabályokat, mert azok változása be- folyásolhatja az adózással kapcsolatos tudnivalókat. Az

adózással kapcsolatos mindenkor hatályos tájékoztatót a biztosító internetes honlapját közzéteszi.

4. Az adózással kapcsolatos szabályokat a jelen Biztosí- tási Szabályzat 7. számú mellékletét képező, Az adózással kapcsolatos szabályok határozza meg.

Mikor hatályos a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat?

XXXIII. Jognyilatkozatok

1. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a biztosító székhelyére megérkezett.

2. A postán, faxon vagy elektronikus levélben elküldött, valamint a személyesen átadott papír alapú nyilatkozat írásbelinek minősül, amennyiben azt a biztosító postai címére, telefax számára, elektronikus levelezési címére küldték meg, illetve a biztosító székhelyén adták át.

3. A biztosítóhoz elektronikus levélben elküldött nyilat- kozat abban az esetben érvényes, ha az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték, a küldő személyéhez kapcsolt, ko- rábban rögzített e-mail cím, és az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartalmazó szkennelt dokumentu- mot, amit az ügyfél aláírt.

4. A biztosító jogosult a faxon vagy az e-mail üzenet- ben hozzá megérkezett dokumentumokat eredetiben is bekérni.

5. A MyMetLife ügyfélportálon tett nyilatkozat írásbeli- nek minősül.

6. A biztosítóhoz a biztosító telefonszámán tett nyilat- kozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a nyi- latkozatot a szerződő a jelen Biztosítási Szabályzatban meghatározott esetekben, biztonsági kód (PIN kód) hasz- nálatával tette.

7. Az ügyfél csak személyesen teheti meg azokat a jognyilatkozatokat, amelyek az azonosítását, adatainak egyeztetését és a természetes személy azonosító adatait érintik.

8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a biztosító és az ügyfél által postai úton, könyvelt küldeményként megküldött nyilatkozatokat a kézbesítés megkísérlésé- nek napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt ered- ménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a nyilatkozatot tevő félhez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő

5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

9. A személyesen átadott nyilatkozatokat kézbesített- nek kell tekinteni, ha azok átvételét a címzett elismerte vagy megtagadta.

10. A biztosító elektronikus úton megküldött nyilatko- zata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte az ügy- fél által megadott e-mail címre.

Meddig érvényesíthető a biztosítási szerződésből eredő igény, melyik bíróság illetékes jogvita esetén?

XXXIV. Elévülés

1. A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

2. Amennyiben a biztosítási szolgáltatásra jogosult igé- nyét az elévülési határidő elteltét követően az elévülés nyugvása vagy megszakítása következtében érvényesíti, a biztosító a biztosítási szolgáltatást kamatmentes letétként kezeli.

XXXV. Irányadó jog, illetékes bíróság

1. A jelen Biztosítási Szabályzatra hivatkozással kötött biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.

2. A biztosítási szerződésből fakadó jogviták esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó perre kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróság, a törvényszék hatáskörébe tar- tozó perre kizárólag a Tatabányai Törvényszék illetékes.

XXXVI. A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől lényegesen eltérő feltételek

1. A jelen Biztosítási Szabályzat eltér a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 6:443. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, mivel úgy rendelkezik, hogy a szerződő ajánlatához nincs köt- ve, azt a kockázat elbírálására rendelkezésre álló ha- táridő alatt visszavonhatja.

2. A jelen Biztosítási Szabályzat eltér a Ptk. 6:361.

§ (4) bekezdés rendelkezéseitől, mivel úgy rendelke- zik, hogy:

a. a díjat a biztosító a biztosítási szerződés meg- kötéséig díjelőlegnek tekinti, és kamatmentes letét- ként kezeli,

b. a szerződő ajánlatának visszavonása esetén a biztosító a szerződő által megfizetett díjat vagy díj- részletet a szerződőnek kamatmentesen visszafize- ti,

c. a befizetett díjat a biztosító annak azonosításá- ig, illetve visszautalásig kamatmentes letétként ke- zeli,

d. amennyiben a biztosítási szolgáltatásra jogosult igényét az elévülési határidő elteltét követően az elévülés nyugvása vagy megszakítása következté- ben érvényesíti, a biztosító a biztosítási szolgálta- tást kamatmentes letétként kezeli.

3. A jelen Biztosítási Szabályzat eltér a Ptk. 6:449.

§ (2) bekezdés rendelkezéseitől, mivel úgy rendel- kezik, hogy a díjfizetés elmulasztása következtében megszűnt biztosítási szerződés esetén a szerződő fél a megszűnés napjától számított 180 napon belül

írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására.

4. A jelen Biztosítási Szabályzat eltér a Ptk. 6:443.

§ (1) bekezdés rendelkezéseitől, mivel úgy rendelke- zik, hogy a biztosító az írásban létrejött biztosítási szerződés esetén is biztosítási fedezetet igazoló do- kumentumot állít ki.

A jelen Biztosítási Szabályzat kizárólag az alábbi mellékle- tekkel együtt érvényes:

1. számú melléklet: Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata

2. számú melléklet: Csonttörések és égési sérülések táblázata

3. számú melléklet: Műtéti beavatkozások táblázata

4. számú melléklet: A szerződés kiemelt paraméterei

5. számú melléklet: Díjkezelési tájékoztató

6. számú melléklet: Cégismertető

7. számú melléklet: Az adózással kapcsolatos szabályok

HALÁLESETRE SZÓLÓ (KOCKÁZATI) BIZTOSÍTÁS (MET-K36; MET-EK7) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

III. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja a biztosítási összeg növekedésénél nagyobb arányban növekedhet, mert az új díjtétel kiszá- mítása a biztosított aktuális életkorának figyelembevéte- lével történik.

Budapest, 2018. január 1.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított halála.

2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, feltéve, hogy a biztosítás a haláleset be- következtekor érvényben volt.

HIRTELEN HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-SD3; MET-ED3) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tar- tama alatt bekövetkező halála az alábbi okokból:

a. Baleset

b. Szívizominfarktus

c. Agyi érkatasztrófa

2. A biztosító a biztosított baleset napját követő 180 na- pon belüli halála, illetve a szívinfarktus vagy az agyi érka- tasztrófa diagnózisának felállítását követő 30 napon belüli halála esetén nyújt biztosítási szolgáltatást. A balesetnek, illetve a diagnózis felállításának a biztosítás tartama alatt kell bekövetkeznie.

3. A biztosító abban az esetben is nyújt szolgáltatást, ha a biztosított halála a biztosítás tartama alatt, szívinfarktus vagy agyi érkatasztrófa miatt következett be és a diagnó- zis vagy a halál okának megállapítása a biztosított halála után történik meg.

4. Az orvosi vizsgálati eredmények hiányában, a halá- leset okának igazolása kizárólag boncolási jegyzőkönyv alapján történik meg.

III. A biztosítási eseménynek minősülő betegségek meghatározása

1. Szívizominfarktus

Az akut és heveny szívizominfarktus a vérellátás akadályozott- ságának (elégtelenségének) következtében kialakult (hirte- len) szívizomelhalás. A diagnózis alátámasztásához szükséges legalább egy kardiológiai (bio)marker (Troponin I, Troponin T vagy CK-MB közül az egyik) szintjének típusos emelkedése és/vagy csökkenése, melynek mértéke az adott referenciatar- tomány felső határának legalább 99%-a. Ezen kívül:

a. a szívinfarktus típusos klinikai tüneteinek akut megje- lenése vagy

b. új, időszakos EKG eltérések a következő elváltozások valamelyikének kialakulásával: ST eleváció (emelkedés), ST depresszió (csökkenés), T hullám inverzió, kóros Q hullámok vagy pitvar-kamrai blokk,

Egyéb akut koronária szindrómák, melyek magukban fog- lalják, de nem korlátozódnak az instabil anginára nem te- kinthetők biztosítási eseménynek.

2. Agyi érkatasztrófa

Az agyi érkatasztrófa olyan, agyi szövetelhalást okozó hir- telen fellépő idegrendszeri esemény, amit agyi értrombózis, illetve embólia vagy-, koponyán belüli vérzés (állományi, illet- ve pókhálóhártya alatti) okoz. A diagnózis felállításához MRI (mágneses rezonancia vizsgálat), CT (komputertomográfia) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény valamint szakvélemény szükséges, amely az ese- ményt követően, az eseménnyel okozati összefüggésben álló maradandó, kóros idegrendszeri károsodást állapít meg. A biztosítási szerződés nem jöhet létre, amennyiben a biz- tosítottat a kockázatviselés kezdete előtt már diagnoszti- zálták az alábbiakban felsoroltakkal:

a. TIA Transient Ischemic Attack (átmeneti, 24 óránál rö- videbb ideig tartó, maradandó tüneteket nem okozó agyi keringési zavarok);

b. Baleseti sérülés, fertőzés, érgyulladás vagy gyulladá- sos betegség következtében kialakult agykárosodás

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

BALESETI HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-HCI; MET-EHJ) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

III. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel össze- függésben, a baleset időpontját követő 180 napon belül bekövetkezett halála, feltéve, hogy a baleset és a haláleset bekövetkezésének időpontjában a biztosítás érvényben van.

2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek az alábbi táblázat szerinti mérték („térítés ösz- szege”) fizeti ki.

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg

százalékában

16 – 59 év 100%

60 – 64 év 70%

65 – 69 év 65%

70 – 74 év 60%

75 – 79 év 50%

BALESETI HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ JÁRADÉK SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS (MET-HC2; MET-HC3; MET-EHK; MET-EHL) KÜLÖ- NÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított baleset következ- tében, a baleset időpontját követő 180 napon belül be- következett halála, feltéve, hogy a baleset és a haláleset bekövetkezésének időpontjában a biztosítás érvényben van.

2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sító a kedvezményezett részére a biztosítási szerződésben meghatározott 5 vagy 10 éves időtartam alatt a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek az alábbi táblázat szerinti mértéke alapján havi járadékot („járadék összege”) fizet.

A biztosított életkora

A járadék összege a biztosítási összeg százalékában

16 – 59 év 100%

60 – 64 év 70%

65 – 69 év 65%

70 – 74 év 60%

75 – 79 év 50%

3. A járadék kifizetése a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság megállapítását követő hónap 10. napján kez- dődik, amennyiben a jogosultság a hónap 15. napjáig megállapításra kerül. Amennyiben a szolgáltatásra való jogosultság a hónap 15. napját követően kerül megálla- pításra, a járadék kifizetése a következő hónapot követő hónap 10. napján kezdődik.

III. Értékkövetés

1. A biztosítások biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

KÖZLEKEDÉSI BALESETI HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-TA4; MET-EA4) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A jelen biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biz- tosítottként megjelölt természetes személy.

közforgalmú közúti és vízi jármű, vonat vagy polgári utasszállító repülőgép illetve kerékpár.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított közlekedési bal- esettel összefüggésben, a baleset időpontját követő 180 napon belül bekövetkezett halála, feltéve, hogy a baleset és a haláleset bekövetkezésének időpontjában a biztosítás érvényben van.

2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

III. A biztosítással kapcsolatos fogalmak

1. Közlekedési baleset: Olyan váratlan, előre nem lá- tott közúti, vasúti vagy légi baleset, amelyet a biztosított személy utazása közben, akár utasként, akár a jármű ve- zetőjeként szenved el, függetlenül attól, hogy a közleke- dési baleset bekövetkeztekor a jármű mozgásban van-e vagy sem, beleértve a járműre utazás céljából történő fel- és leszállást is. Közlekedési balesetnek minősülnek továb- bá azok a közterületen történő, váratlan, előre nem látott események is, amikor jármű okoz testi sérülést a biztosí- tottnak a biztosított közúton történő közlekedése során.

2. Jármű: Bármely, érvényes forgalmi engedéllyel és/vagy hivatalos nyilvántartásba vétellel rendelkező

SZÜLŐK EGYAZON BALESETBŐL BEKÖVETKEZŐ HALÁLA ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-OR6; MET-EO6) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban bizto- sítottként megnevezett természetes személy, továbbá ezen személy házastársa/élettársa, akivel együtt szülői a kedvezményezett gyermek(ek)nek.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosítottak ugyanazon bal- esettel összefüggésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett halála, feltéve, hogy a baleset és a haláleset bekövetkezésének időpontjában a biztosítás érvényben van.

2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére, akik a biztosított vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke(i), akik maximális életkora 24 év lehet.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Amennyiben a biztosított gyermekének vagy legfia- talabb gyermekének életkora meghaladja a 24. életévet, úgy a jelen biztosítás a 24. életév betöltését követő bizto- sítási évforduló napján megszűnik.

SZÜLŐK EGYAZON BALESETBŐL BEKÖVETKEZŐ HALÁLA ESETÉRE SZÓLÓ JÁRADÉK SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS (MET-OR7; MET-EO7; MET-OR8; MET-EO8) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy és a biztosított házastársa/élettársa, akivel együtt szülői a kedvezménye- zett gyermek(ek)nek.

5. A járadék kifizetése a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság megállapítását követő hónap 10. napján kez- dődik, amennyiben a jogosultság a hónap 15. napjáig megállapításra kerül. Amennyiben a szolgáltatásra való jogosultság a hónap 15. napját követően kerül megálla- pításra, a járadék kifizetése a következő hónapot követő hónap 10. napján kezdődik.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Amennyiben a biztosított gyermekének vagy legfia- talabb gyermekének életkora meghaladja a 24. életévet, úgy a jelen biztosítás a 24. életév betöltését követő bizto- sítási évforduló napján megszűnik.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítások biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

Budapest, 2018. január 1.

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosítottak ugyanazon bal- esettel összefüggésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett halála, feltéve, hogy a baleset és a haláleset bekövetkezésének időpontjában a biztosítás érvényben van.

2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a kedvezményezett(ek) részére a biztosítási szerződés- ben meghatározott 5 vagy 10 éves időtartam alatt a bizto- sítási szerződésben meghatározott összegű havi járadékot fizet.

3. A biztosítási szerződés kedvezményezettje(i) a bizto- sított vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke(i), akik maximális életkora 24 év lehet.

4. A járadék kifizetésének feltétele, hogy szerződés ked- vezményezettje(i) a járadékfizetés megkezdésekor 24 év alatti(ak) legyen(ek).

BALESETI MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS (1%-) ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-RC1; MET-EC1) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása, fel- téve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül a biztosított, balesettel összefüggésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekö- vetkezett egészségkárosodása, amennyiben az, orvos ál- tal igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthető, annak mértéke eléri a 100%-ot, 12 egymást követő hónapban folyamatosan fennállt és ezen időszak végén is maradan- dónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősült.

3. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki.

4. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletét képező meghatározott egész- ségkárosodás abban az esetben is, ha az nem állt fenn folyamatosan 12 egymást követő hónapban.

5. A biztosító a biztosítási összegből levonja azt az összeget, amelyet az ugyanazon balesetből származó ugyanazon egészségkárosodásra részleges maradandó egészségkárosodás esetén már kifizetett.

6. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségká- rosodásnak minősül a biztosított, balesettel összefüggés- ben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül be- következett, legalább 1%-os mértéket elérő, és 100%-os mértéket el nem érő, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblá- zata című, 1. számú mellékletében meghatározott egész- ségkárosodása.

7. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító a térítés összegét az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg.

8. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Biz- tosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott, egészségkárosodása esetén a térítés összege azonos.

9. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott meghatározott egészségkárosodásokkal kerül összeha- sonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biz- tosított foglalkozásának figyelmen kívül hagyásával.

10. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg.

11. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani.

12. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett orvo- sokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvosszak- mai szempontból indokolt.

13. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítás biztosítási összegét.

14. A biztosítási szerződés létrejötte előtt már maradan- dóan károsodott testrészek, szervek, a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

15. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mérté- két felülvizsgálja, és annak eredményeként a biztosítási összeg erejéig további szolgáltatást teljesíthet. A baleset bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben a biz- tosító által megállapított maradandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

TÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS 250%-IG TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍTÉSSEL (MET-RC2; MET-EC2) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZA- BÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása, fel- téve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül a biztosított, balesettel összefüggésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekö- vetkezett egészségkárosodása, amennyiben az, orvos ál- tal igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthető, annak mértéke eléri a 100%-ot, 12 egymást követő hónapban folyamatosan fennállt és ezen időszak végén is maradan- dónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősült.

3. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dás esetén a biztosító a biztosítási összeget a 16. pontban meghatározott progressziós mértékkel növelten fizeti ki („progressziós térítés összege”).

4. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata

című, 1. számú mellékletében meghatározott egészség- károsodás abban az esetben is, ha az nem állt fenn folya- matosan 12 egymást követő hónapban.

5. A biztosító a biztosítási összegből levonja azt az összeget, amelyet az ugyanazon balesetből származó ugyanazon egészségkárosodásra részleges maradandó egészségkárosodás esetén már kifizetett.

6. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségká- rosodásnak minősül a biztosított, balesettel összefüggés- ben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül be- következett, legalább 1%-os mértéket elérő, és 100%-os mértéket el nem érő, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblá- zata című, 1. számú mellékletében meghatározott egész- ségkárosodása.

7. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító a térítés összegét az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg azzal, hogy a térítés összegét növeli a 16. pontban meghatározott progresszi- ós mértékkel.

8. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Biz- tosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott, egészségkárosodása esetén a térítés mér- téke azonos.

9. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című 1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott meghatározott egészségkárosodásokkal kerül összeha- sonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biz- tosított foglalkozásának figyelmen kívül hagyásával.

10. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg.

11. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani.

12. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt.

13. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítási összeg 250%-át.

14. A biztosítási szerződés létrejötte előtt már maradan- dóan károsodott testrészek, szervek, a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

15. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mértékét felülvizsgálja, és annak eredményeként a baleset időpont- jában aktuális biztosítási összeg 250%-os mértékének erejéig további szolgáltatást teljesíthet. A baleset bekö- vetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvé- nyesíthető.

16. Az egészségkárosodás mértékét és az annak alapján megállapított progressziós térítés összegét az alábbi táb- lázat tartalmazza.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben a biz- tosító által megállapított maradandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

Az egészség károsodás A progressziós térítés mértéke összege a térítési

összeg százalékában

0 – 25%	100%
26 – 30%	110%
31 – 35%	120%
36 – 40%	130%
41 – 45%	140%
46 – 50%	150%
51 – 55%	160%
56 – 60%	170%
61 – 65%	180%
66 – 70%	190%
71 – 75%	200%
76 – 80%	210%
81 – 85%	220%
86 – 90%	230%
91 – 95%	240%
96 – 100%	250%

TÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-RC7; MET-EC7) KÜLÖNÖS BIZ- TOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása, fel- téve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett egészségkárosodása, amennyiben az, orvos által igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthe- tő, annak mértéke eléri a 100%-ot, 12 egymást követő hónapban folyamatosan fennállt és ezen időszak végén is maradandónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősült.

3. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki.

4. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott egészség- károsodás abban az esetben is, ha az nem állt fenn folya- matosan 12 egymást követő hónapban.

5. A biztosító a térítés összegéből levonja azt az össze- get, amelyet az ugyanazon balesetből származó ugyana- zon egészségkárosodásra részleges maradandó egészség- károsodás esetén már kifizetett.

6. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett, legalább 31%-os mértéket elérő, és 100%-os mértéket el nem érő, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatá- rozott egészségkárosodása.

7. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító a biztosítás mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című 1. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg.

8. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Bizto- sítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségká- rosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meg- határozott egészségkárosodása esetén a térítés összege azonos.

9. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely a jelen Biztosítási Szabályzat, Baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodások táblázata című,

1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott megha- tározott egészségkárosodásokkal kerül összehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biztosított fog- lalkozásának figyelmen kívül hagyásával.

10. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg.

11. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani.

12. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt.

13. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítási összeget.

14. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mérté- két felülvizsgálja, és annak eredményeként a biztosítási összeg erejéig további szolgáltatást teljesíthet. A baleset bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben a biz-

tosító által megállapított maradandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-RC8; MET-EC8) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása, fel- téve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett egészségkárosodása, amennyiben az, orvos által igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthe- tő, annak mértéke eléri a 100%-ot, 12 egymást követő hónapban folyamatosan fennállt és ezen időszak végén is maradandónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősült.

3. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki.

4. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott egészség-

károsodás abban az esetben is, ha az nem állt fenn folya- matosan 12 egymást követő hónapban.

5. A biztosító a térítés összegéből levonja azt az össze- get, amelyet az ugyanazon balesetből származó ugyana- zon egészségkárosodásra részleges maradandó egészség- károsodás esetén már kifizetett.

6. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett, legalább 61%-os mértéket elérő, és 100%-os mértéket el nem érő, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dások táblázata című 1. számú mellékletében meghatáro- zott egészségkárosodása.

7. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító a térítés mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg.

8. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Bizto- sítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségká- rosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meg- határozott egészségkárosodása esetén a térítés összege azonos.

9. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott meghatározott egészségkárosodásokkal kerül összeha- sonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biz- tosított foglalkozásának figyelmen kívül hagyásával.

10. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg.

11. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani.

12. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt.

13. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra

kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítási összeget.

14. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mérté- két felülvizsgálja, és annak eredményeként a biztosítási összeg erejéig további szolgáltatást teljesíthet. A baleset bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben a biz- tosító által megállapított maradandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

ESETÉRE SZÓLÓ JÁRADÉK SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS (MET- RC5; MET-EC5; MET-RC6; MET-EC6) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű maradandó egészségkárosodása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel összefüggésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekö- vetkezett, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott egészségkárosodá- sa, amennyiben az, orvos által igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthető és annak mértéke eléri az 51%-ot.

3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás ese- tén a biztosító a biztosítási összegnek az Általános Biz- tosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott mértékét fizeti ki („térítés összege”). A térítés összege havi járadék formájában, a biztosítási szer- ződésben meghatározott 5 vagy 10 éves időtartam alatt kerül kifizetésre.

4. A térítés összege a biztosított részére, a biztosított halála esetén a kedvezményezett részére kerül kifizetésre.

5. A járadék kifizetése a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság megállapítását követő hónap 10. napján kez- dődik, amennyiben a jogosultság a hónap 15. napjáig megállapításra kerül. Amennyiben a szolgáltatásra való jogosultság a hónap 15. napját követően kerül megálla- pításra, a járadék kifizetése a következő hónapot követő hónap 10. napján kezdődik.

6. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásnak minősülnek az Általános Biztosítási Szabályzat, Balese- ti eredetű maradandó egészségkárosodások xxxxxxxxx xxxx, 0. xxxxx mellékletében meghatározott egészség- károsodások.

7. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Biz- tosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott, egészségkárosodása esetén a térítés összege azonos.

8. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely a jelen Biztosítási Szabályzat, Baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodások táblázata című,

1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott megha- tározott egészségkárosodásokkal kerül összehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biztosított fog- lalkozásának figyelmen kívül hagyásával.

9. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg.

10. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani.

11. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt.

12. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítás biztosítási összegét.

13. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mértékét felülvizsgálja, és annak eredményeként a baleset időpont- jában aktuális biztosítási összeg erejéig további szolgál- tatást teljesíthet. A baleset bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

III. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben a biz- tosító által megállapított maradandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-Y01; MET-EY1) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tar- tama alatt bekövetkező, balesettel vagy előzmény nélküli betegséggel összefüggésben kialakult maradandó egész- ségkárosodása az alábbiak szerint:

a. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a maradandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intézmény szakvéleménye a biztosítottnál 39%-ot meg- haladó mértékű egészségkárosodást állapított meg és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a mara- dandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intéz- mény szakvéleménye szerint rehabilitációja nem javasolt,

b. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a maradandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intézmény szakvéleménye a biztosítottnál 69%-ot meg- haladó mértékű egészségkárosodást állapított meg, feltéve, mindkét esetben, hogy a biztosított az egészség- károsodásának megállapítására vonatkozó igénybejelen- tését a kockázatviselés tartama alatt nyújtja be az illetékes hatósághoz.

2. A biztosítási esemény időpontja a szakvélemény kel- te.

3. Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget az alábbiak szerint fizeti ki („térítés összege”).

a. 39%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás ese- tén az egészségkárosodás mértékének arányában megál- lapított százalékos mértéket,

b. 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás ese- tén a teljes mértéket.

4. A biztosító a biztosítási összegből levonja azt az ösz- szeget, amelyet részleges maradandó egészségkárosodás esetén már kifizetett.

5. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű megállapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egészségkáro- sodás mértékét és maradandóságát a bekövetkezését kö- vető 2 éven belül meg kell állapítani.

6. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni, és az eredménytől függően a szolgáltatási igényt elfogadni vagy elutasítani.

7. A biztosítási szerződés létrejötte előtt már maradan- dóan károsodott testrészek, szervek, a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

8. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, a szakvéleménnyel és az egészségi állapotot igazoló egészségügyi dokumentá- cióval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mértékét felülvizsgálja, és annak eredményeként az egészségkárosodás megállapításának időpontjában aktuális biztosítási összeg erejéig további szolgáltatást teljesíthet. Az egészségkárosodás megálla- pításának bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

III. Várakozási idő

1. A biztosító a II. fejezet 1. pontjában meghatározott, betegséggel összefüggésben kialakult maradandó egész- ségkárosodás esetén, a kockázatot abban az esetben vállalja, ha a maradandó egészségkárosodás a biztosítási szerződés létrejöttét követő 6 hónap eltelte után követke- zik be.

IV. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben mara- dandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

ESETÉRE SZÓLÓ JÁRADÉK SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁS

(MET-Y02; MET-EY2; MET-Y03; MET-EY3) KÜLÖNÖS BIZTOSÍ- TÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tar- tama alatt bekövetkező, balesettel vagy előzmény nélküli betegséggel összefüggésben kialakult maradandó egész- ségkárosodása az alábbiak szerint:

a. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a maradandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intézmény szakvéleménye a biztosítottnál 39%-ot meg- haladó mértékű egészségkárosodást állapított meg és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a mara- dandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intéz- mény szakvéleménye szerint rehabilitációja nem javasolt

b. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a maradandó egészségkárosodás megállapítására jogosult intézmény szakvéleménye a biztosítottnál 69%-ot meg- haladó mértékű egészségkárosodást állapított meg, feltéve, mindkét esetben, hogy a biztosított az egészség- károsodásának megállapítására vonatkozó igénybejelen- tését a kockázatviselés tartama alatt nyújtja be az illetékes hatósághoz.

2. A biztosítási esemény időpontja a szakvélemény kel- te.

3. Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget az alábbiak szerint fizeti ki („térítés összege”).

a. 39%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás ese- tén az egészségkárosodás mértékének arányában megál- lapított mértéket,

b. 69%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás ese- tén a teljes mértéket.

4. A térítés összege havi járadék formájában, a biztosí- tási szerződésben meghatározott 5 vagy 10 éves időtar- tam alatt kerül kifizetésre.

5. A térítés összege a biztosított részére, a biztosított halála esetén a kedvezményezett részére kerül kifizetésre.

6. A járadék kifizetése a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság megállapítását követő hónap 10. napján kez- dődik, amennyiben a jogosultság a hónap 15. napjáig megállapításra kerül. Amennyiben a szolgáltatásra való jogosultság a hónap 15. napját követően kerül megálla- pításra, a járadék kifizetése a következő hónapot követő hónap 10. napján kezdődik.

7. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű megállapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egészségkáro- sodás mértékét és maradandóságát a bekövetkezését kö- vető 2 éven belül meg kell állapítani.

8. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni, és az eredménytől függően a szolgáltatási igényt elfogadni vagy elutasítani.

9. A biztosítási szerződés létrejötte előtt már maradan- dóan károsodott testrészek, szervek, a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

10. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, a szakvéleménnyel és az egészségi állapotot igazoló egészségügyi dokumentá- cióval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mértékét felülvizsgálja, és annak eredményeként az egészségkárosodás megállapításának időpontjában aktuális biztosítási összeg erejéig további

szolgáltatást teljesíthet. Az egészségkárosodás megálla- pításának bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

III. Várakozási idő

1. A biztosító a II. fejezet 1. pontjában meghatározott, betegséggel összefüggésben kialakult maradandó egész- ségkárosodás esetén, a kockázatot abban az esetben vállalja, ha a maradandó egészségkárosodás a biztosítási szerződés létrejöttét követő 6 hónap eltelte után követke- zik be.

IV. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik, amennyiben a mara-

dandó egészségkárosodás esetén biztosítási szolgáltatás történt.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

CSONTTÖRÉS ÉS ÉGÉSI SÉRÜLÉS ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-F14; MET-EF2) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény balesettel összefüggésben be- következett csonttörés vagy balesettel összefüggésben bekövetkezett égési sérülés.

2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sító a biztosítás biztosítási összegének a csonttörés vagy égési sérülés egyes eseteire meghatározott, százalékos mértékét fizeti ki („térítés mértéke”).

3. A csonttörés és égési sérülés egyes esetei, valamint a térítés mértéke az Általános Biztosítási Szabályzat, Csont- törések és égési sérülések táblázata című, 2. számú mel- lékletében kerülnek meghatározásra.

4. Az ugyanazon balesetből származó több csonttörés vagy égési sérülés esetén a csonttörésre vagy égési sérü- lésre meghatározott térítési összegek összeadásra kerül- nek azzal, hogy a térítés teljes összege nem haladhatja meg a biztosítás biztosítási összegét.

5. Amennyiben a biztosított olyan csonttörést vagy égési sérülést szenved, amely az Általános Biztosítási Szabályzat, Csonttörések és égési sérülések táblázata című, 2. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy a csonttörés vagy égési sérülés, annak jellege alapján, az ott megha- tározott csonttöréssel vagy égési sérüléssel kerül összeha- sonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra.

6. A térítés mértékét, szükség esetén, a biztosító orvos- szakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hozza meg.

7. Amennyiben a térítés mértéke nem éri el az 1%-ot, a biztosító kifizetést nem teljesít.

8. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt.

9. Csonttörésnek és égési sérülésnek minősülnek az Általános Biztosítási Szabályzat, Csonttörések és égési sé- rülések táblázata című, 2. számú mellékletében meghatá- rozott esetek.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon csonttörésekre és égési sérülésekre, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve, egészében vagy részben:

a. veleszületett rendellenességek és az ebből faka- dó következmények,

b. bármilyen betegség, egészségi rendellenesség, előrehaladott kórfolyamat,

c. bármely betegségre visszavezethető csontgyen- gülés, patológiás csonttörések,

d. a rendszeres túlterhelés eredményeként fellépő törések (stressz törések).

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

MET-ENA) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel össze- függésben, a baleset bekövetkezésének napjától számí- tott 180 napon belül történő kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként kórházi ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek a kórházban töltött napok számával szorzott összegének az alábbi táblázat szerinti mértékét fizeti ki a biztosított részére a kórházi ellátás 1. napjától a kórházi ellátás leg- feljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kórházi ellátás napjainak számával, legfel- jebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg százalékában

    16 – 64 év 100%

65 – 69 év 70%

70 – 74 év 60%

3. Amennyiben a biztosított a kórházi ellátás tartama alatt intenzív ellátásban részesül, a biztosító az intenzív ellátás napjaira a térítési összeg 50%-kal növelt összegét fizeti ki.

4. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos megszakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(oka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórházi ellátásként veszi figyelembe.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén, a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi el- látások között legalább 12 hónap eltelik.

6. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátások esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon kórházi ellátásra, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészében:

a. bármilyen betegség, bakteriális fertőzés (a bal- eseti sérülésből származó pyogenikus fertőzés kivé- telével),

b. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

c. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

d. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

MET-ENB) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosítás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország területén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő Met- Life Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Szabályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kér- désekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosítások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287; MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel össze- függésben, a baleset bekövetkezésének napjától számí- tott 180 napon belül történő kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként 5 napot meg- haladó kórházi ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek a kórházban töltött napok számával szorzott ösz- szegének az alábbi táblázat szerinti mértékét fizeti ki a biz- tosított részére a kórházi ellátás 1. napjától a kórházi ellátás legfeljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kórházi ellátás napjainak számával, legfeljebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg százalékában

16 – 64 év 100%

65 – 69 év 70%

70 – 74 év 60%

3. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos megszakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(oka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórházi ellátásként veszi figyelembe.

4. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén, a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi el- látások között legalább 12 hónap eltelik.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátások esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon kórházi ellátásra, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészében:

a. bármilyen betegség, bakteriális fertőzés (a bal- eseti sérülésből származó pyogenikus fertőzés kivé- telével),

b. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

c. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

d. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍTÉSSEL (MET-NB5; MET-ENC) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel össze- függésben, a baleset bekövetkezésének napjától számí- tott 180 napon belül történő kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként kórházi ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek a kórházban töltött napok számával szorzott összegének az alábbi táblázat szerinti mértékét fizeti ki a biztosított részére a kórházi ellátás 1. napjától a kórházi ellátás leg- feljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kórházi ellátás napjainak számával, legfel- jebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

65 – 69 év 70%

70 – 74 év 60%

3. Balesetből származó kórházi ellátás esetén a biztosító a biztosítási összeget a 8. pontban meghatározott prog- ressziós mértékkel növelten fizeti ki („progressziós térítés összege”).

4. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos meg- szakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(o- ka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórhá- zi ellátásként veszi figyelembe.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén, a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi el- látások között legalább 12 hónap eltelik.

6. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátások esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

7. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátásra meghatározott térítési össze- gek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes ösz- szege nem haladhatja meg a biztosítási összeg 200%-át.

8. A kórházi ellátás napjainak száma alapján megállapí- tott progressziós térítés összegét az alábbi táblázat tartal- mazza.

A kórházi ellátás napjai- A progressziós térí- nak száma tés összege a térítési összeg százalékában

1 – 14 100%

15 – 21 125%

22 – 30 150%

31 – 60 175%

61 – 90 200%

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg százalékában

16 – 64 év 100%

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon kórházi ellátásra, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészében:

a. bármilyen betegség, bakteriális fertőzés (a bal- eseti sérülésből származó pyogenikus fertőzés kivé- telével),

b. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

c. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

d. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍTÉSSEL (MET-NB6; MET-END) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel össze- függésben, a baleset bekövetkezésének napjától számí- tott 180 napon belül történő kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

számával, legfeljebb azonban 90 nappal, megszorzott	15 – 21	125%
összege.	22 – 30	150%
	31 – 60	175%
	61 – 90	200%

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként 5 napot meghaladó kórházi ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek a kórházban töltött napok számával szorzott összegének az alábbi táblázat szerinti mértékét fizeti ki a biztosított részére a kórházi ellátás 1. napjától a kórházi ellátás legfeljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben megha- tározott biztosítási összegnek a kórházi ellátás napjainak

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg százalékában

16 – 64 év 100%

65 – 69 év 70%

70 – 74 év 60%

3. Balesetből származó kórházi ellátás esetén a biztosító a biztosítási összeget a 8. pontban meghatározott prog- ressziós mértékkel növelten fizeti ki („progressziós térítés összege”).

4. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos meg- szakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(o- ka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórhá- zi ellátásként veszi figyelembe.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén, a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi el- látások között legalább 12 hónap eltelik.

6. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátások esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

7. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátásra meghatározott térítési össze- gek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes ösz- szege nem haladhatja meg a biztosítási összeg 200%-át.

8. A kórházi ellátás napjainak száma alapján megállapí- tott progressziós térítés összegét az alábbi táblázat tartal- mazza.

A kórházi ellátás napjainak száma

A progressziós térítés összege a térítési összeg százalékában

1 – 14 100%

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon kórházi ellátásra, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészében:

a. bármilyen betegség, bakteriális fertőzés (a bal- eseti sérülésből származó pyogenikus fertőzés kivé- telével),

b. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

c. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

d. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

BALESETBŐL SZÁRMAZÓ MŰTÉTI BEAVATKOZÁS ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-SB3, MET-ESC) KÜLÖNÖS BIZTOSÍ- TÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

3. Az egyes műtéti ellátásokat és a térítés összegét az Általános Biztosítási Szabályzat, Műtéti beavatkozások térítésének táblázata („műtéti táblázat”) című, 3. számú melléklete tartalmazza.

4. Ha ugyanazon műtéti ellátás során több sebészeti beavatkozás szükséges, úgy a térítés összege nem halad- hatja meg az egyes műtéti ellátásokra megállapított leg- magasabb térítési összeget.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

5. Amennyiben a műtéti ellátás nem szerepel a műté- ti táblázatban, úgy a műtéti ellátás, annak jellege alap- ján, az ott meghatározott műtéti ellátásokkal kerül ösz- szehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra. A műtéti eljárás jellegét, bonyolultságának mértékét, és a műtéti táblázatban meghatározott műtéti eljárásokkal való összehasonlítását a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapí- tásától függetlenül hozza meg.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel ösz- szefüggésben, a baleset bekövetkezésének napjától szá- mított 180 napon belül történő műtéti ellátása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított a kórházi ellátás alatt mű- téti ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek, az egyes műtéti ellátásokra meghatározott, százalékos mértékének az alábbi táblázat szerinti mértékét fizeti ki („térítés összege”).

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg egyes műtéti ellátásokra meghatározott százalékos mértékének százalékában

16 – 64 év 100%

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon műtéti térítésre, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészében:

a. bármilyen betegség, bakteriális fertőzés (a baleseti sérülésből származó pyogenikus fertőzés kivételével),

b. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

c. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

d. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.

IV. Értékkövetés

65 – 69 év	70%	2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány-
70 – 74 év	60%	ban növekszik.

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

Budapest, 2018. január 1.

BALESETBŐL SZÁRMAZÓ MŰTÉTI BEAVATKOZÁS ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS 200%-IG TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍTÉSSEL (MET-SB4, MET-ESD) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított balesettel ösz- szefüggésben, a baleset bekövetkezésének napjától szá- mított 180 napon belül történő műtéti ellátása, feltéve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított a kórházi ellátás alatt mű- téti ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek, az egyes műtéti ellátásokra meghatározott, százalékos mértékének az alábbi táblázat szerinti mértékét fizeti ki („térítés összege”).

A biztosított életkora

A térítés összege a biztosítási összeg egyes műtéti ellátásokra meghatározott százalékos mértékének százalékában

  16 – 64 év 100%

65 – 69 év 70%

70 – 74 év 60%

3. Balesetből származó műtéti beavatkozás esetén a biztosító a térítési összeget a 8. pontban meghatározott progressziós mértékkel növelten fizeti ki („progressziós té- rítés összege”).

4. Az egyes műtéti ellátásokat és a térítés összegét az Általános Biztosítási Szabályzat, Műtéti beavatkozások térítésének táblázata („műtéti táblázat”) című, 3. számú melléklete tartalmazza.

5. Ha ugyanazon műtéti ellátás során több sebészeti beavatkozás szükséges, úgy a térítés összege nem halad- hatja meg az egyes műtéti ellátásokra megállapított leg- magasabb térítési összeget.

6. Balesetből származó műtéti beavatkozás esetén a biztosító a térítés mértékét a jelen Biztosítási Szabályzat, Műtéti beavatkozások térítésének táblázata („műtéti táb- lázat”) című, 3. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg azzal, hogy a térítés mértékét növeli a 8. pontban meghatározott progressziós mértékkel.

7. Amennyiben a műtéti ellátás nem szerepel a műté- ti táblázatban, úgy a műtéti ellátás, annak jellege alap- ján, az ott meghatározott műtéti ellátásokkal kerül ösz- szehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra. A műtéti eljárás jellegét, bonyolultságának mértékét, és a műtéti táblázatban meghatározott műtéti eljárásokkal való összehasonlítását a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapí- tásától függetlenül hozza meg.

8. Az egyes műtéti ellátásokra meghatározott progresz- sziós térítés összegét az alábbi táblázat tartalmazza.

Az egyes műtéti ellátá- A progressziós térí- sokra meghatározott, tés összege a térítési százalékos mértéke összeg százalékában

1 – 5% 100%

6 – 10% 110%

11 – 25% 125%

26 – 50% 150%

51 – 75% 175%

76 – 100% 200%

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

III. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosítás nem terjed ki azon műtéti térítésre, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészében:

a. bármilyen betegség, bakteriális fertőzés (a bal- eseti sérülésből származó pyogenikus fertőzés kivé- telével),

b. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

c. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

d. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.

IV. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja és biztosítási összege azonos arány- ban növekszik.

Budapest, 2018. január 1.

RE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-NB7; MET-ENE) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset vagy betegség következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi ellátások között legalább 12 hónap eltelik.

6. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátás(ok) esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

7. A kórházi ellátást követően a biztosító a térítési ösz- szeg 50%-ával megegyező összeget fizet ki a biztosított rehabilitációja céljából.

III. Várakozási idő

1. A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépé- sétől számított 60 nap, a mandula, illetve orrpolip eltávo- lítását célzó kórházi gyógykezelés esetén 180 nap.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított, a biztosítás hatály- balépését követően bekövetkezett balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben történő, kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset vagy a betegség a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként kórházi el- látásban részesül, a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki a biztosított részére a kórházi ellátás 1. napjától a kórházi ellátás legfeljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kórházi ellátás napjainak számá- val, legfeljebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

3. Amennyiben a biztosított a kórházi ellátás tartama alatt intenzív ellátásban részesül, a biztosító az intenzív el- látás napjaira a biztosítási összeg 50%-kal növelt összegét fizeti ki.

4. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos meg- szakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(o- ka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórhá- zi ellátásként veszi figyelembe.

IV. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meg- határozott kizárásokon túl a jelen biztosítási sza- bályzat alapján nem minősül biztosítási esemény- nek és a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre, ha a biztosított kórházi ellátását okozó baleset vagy betegség közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll a felsoroltak bármelyikével:

a. születési rendellenességek és az ebből fakadó következmények,

b. terhesség, szülés, vetélés, művi terhességmeg- szakítás, koraszülés,

c. meddőséggel vagy művi megtermékenyítéssel kapcsolatos kivizsgálások és kezelések,

d. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

e. orvosi rutin vizsgálat vagy egyéb vizsgálat, ha nincs egészségromlásra utaló tényleges tüneti jel, továbbá laboratóriumi diagnózis és röntgen vizsgá- lat, kivéve a megelőző orvosi vizsgálat során meg-

állapított, egészségkárosodás következtében alkal- mazott ilyen jellegű vizsgálatot,

f. elmebeli és idegi rendellenességek és gyógy- kezelésük, valamint alkohol és hallucinogén anyag függőségi elvonókúra és gyógykezelésük,

g. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

h. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek,

i. bármely olyan beavatkozás, amely nem minősül műtétnek illetve olyan műtéti beavatkozás, amelyet nem orvos végzett.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

RE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-NB8; MET-ENF) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított, a biztosítás hatály- balépését követően bekövetkezett balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben történő, kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset vagy a betegség a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként 5 napot meghaladó kórházi ellátásban részesül, a biztosító a biz- tosítási összeget fizeti ki a biztosított részére a kórházi el- látás 1. napjától a kórházi ellátás legfeljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kór- házi ellátás napjainak számával, legfeljebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

3. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos meg- szakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(o- ka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórhá- zi ellátásként veszi figyelembe.

4. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset

vagy betegség következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi ellátások között legalább 12 hónap eltelik.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátás(ok) esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

III. Várakozási idő

1. A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépé- sétől számított 60 nap, a mandula, illetve orrpolip eltávo- lítását célzó kórházi gyógykezelés esetén 180 nap.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

IV. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meg- határozott kizárásokon túl a jelen biztosítási sza- bályzat alapján nem minősül biztosítási esemény- nek és a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre, ha a biztosított kórházi ellátását okozó baleset vagy betegség közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll a felsoroltak bármelyikével:

a. születési rendellenességek és az ebből fakadó következmények,

b. terhesség, szülés, vetélés, művi terhességmeg- szakítás, koraszülés,

c. meddőséggel vagy művi megtermékenyítéssel kapcsolatos kivizsgálások és kezelések,

d. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

e. orvosi rutin vizsgálat vagy egyéb vizsgálat, ha nincs egészségromlásra utaló tényleges tüneti jel, továbbá laboratóriumi diagnózis és röntgen vizsgá- lat, kivéve a megelőző orvosi vizsgálat során meg- állapított, egészségkárosodás következtében alkal- mazott ilyen jellegű vizsgálatot,

f. elmebeli és idegi rendellenességek és gyógy- kezelésük, valamint alkohol és hallucinogén anyag függőségi elvonókúra és gyógykezelésük,

g. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

h. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek,

i. bármely olyan beavatkozás, amely nem minősül műtétnek illetve olyan műtéti beavatkozás, amelyet nem orvos végzett.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS 200%-IG TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍ- TÉSSEL (MET-NB9; MET-ENG) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZA- BÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset vagy betegség következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi ellátások között legalább 12 hónap eltelik.

6. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátás(ok) esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

7. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátásra meghatározott térítési össze- gek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes ösz- szege nem haladhatja meg a biztosítási összeg 200%-át.

A kórházi ellátás

A progressziós térítés

8. A kórházi ellátás napjainak száma alapján megállapí- tott progressziós térítés összegét az alábbi táblázat tartal- mazza.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a		napjainak száma	összege a térítési összeg százalékában
biztosító?		1 – 14	100%
		15 – 21	125%
II. A biztosítási esemény és a biztosítási		22 – 30	150%
szolgáltatás		31 – 60	175%

1. A biztosítási esemény a biztosított, a biztosítás hatály- balépését követően bekövetkezett balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben történő, kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset vagy a betegség a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként kórházi el- látásban részesül, a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki a biztosított részére a kórházi ellátás 1. napjától a kórházi ellátás legfeljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kórházi ellátás napjainak számá- val, legfeljebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

3. Kórházi ellátás esetén a biztosító a biztosítási összeget a 8. pontban meghatározott progressziós mértékkel nö- velten fizeti ki („progressziós térítés összege”).

4. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos meg- szakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(o- ka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórhá- zi ellátásként veszi figyelembe.

61 – 90 200%

III. Várakozási idő

1. A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépé- sétől számított 60 nap, a mandula, illetve orrpolip eltávo- lítását célzó kórházi gyógykezelés esetén 180 nap.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

IV. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meg- határozott kizárásokon túl a jelen biztosítási sza- bályzat alapján nem minősül biztosítási esemény- nek és a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre,

ha a biztosított kórházi ellátását okozó baleset vagy betegség közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll a felsoroltak bármelyikével:

a. születési rendellenességek és az ebből fakadó következmények,

b. terhesség, szülés, vetélés, művi terhességmeg- szakítás, koraszülés,

c. meddőséggel vagy művi megtermékenyítéssel kapcsolatos kivizsgálások és kezelések,

d. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

e. orvosi rutin vizsgálat vagy egyéb vizsgálat, ha nincs egészségromlásra utaló tényleges tüneti jel, továbbá laboratóriumi diagnózis és röntgen vizsgá- lat, kivéve a megelőző orvosi vizsgálat során meg- állapított, egészségkárosodás következtében alkal- mazott ilyen jellegű vizsgálatot,

f. elmebeli és idegi rendellenességek és gyógy- kezelésük, valamint alkohol és hallucinogén anyag függőségi elvonókúra és gyógykezelésük,

g. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

h. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek,

i. bármely olyan beavatkozás, amely nem minősül műtétnek illetve olyan műtéti beavatkozás, amelyet nem orvos végzett.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS 200%-IG TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍTÉSSEL (MET-NB0; MET-ENH) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

ka)t a korábbi kórházi ellátás(ok)tól függetlenül, új kórhá- zi ellátásként veszi figyelembe.

5. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szük- ségessé váló, egymást követő kórházi ellátások esetén a kórházi ellátások teljes időtartama ugyanazon baleset vagy betegség következményének számít kivéve, ha az egyes kórházi ellátások között legalább 12 hónap eltelik.

6. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátás(ok) esetén a biztosító a biztosítá- si szerződés hatálya alatt legfeljebb 2 alkalommal teljesít kórházi napi térítési szolgáltatást.

7. Ugyanazon, vagy hasonló ok következtében szüksé- gessé vált kórházi ellátásra meghatározott térítési össze- gek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes ösz- szege nem haladhatja meg a biztosítási összeg 200%-át.

8. A kórházi ellátás napjainak száma alapján megállapí- tott progressziós térítés összegét az alábbi táblázat tartal- mazza.

A kórházi ellátás napjainak száma

A progressziós térítés összege a térítési összeg százalékában

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított, a biztosítás hatály- balépését követően bekövetkezett balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben történő, kórházi ellátása, feltéve, hogy a baleset vagy a betegség a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított benn fekvőként 5 napot meghaladó kórházi ellátásban részesül, a biztosító a biz- tosítási összeget fizeti ki a biztosított részére a kórházi el- látás 1. napjától a kórházi ellátás legfeljebb 90. napjáig („térítés összege”). A térítés összege tehát a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a kór- házi ellátás napjainak számával, legfeljebb azonban 90 nappal, megszorzott összege.

3. Kórházi ellátás esetén a biztosító a biztosítási összeget a 8. pontban meghatározott progressziós mértékkel nö- velten fizeti ki („progressziós térítés összege”).

4. A kórházi ellátás tartamának legalább 1 napos meg- szakítása esetén a biztosító a következő kórházi ellátás(o-

1 – 14	100%
15 – 21	125%
22 – 30	150%
31 – 60	175%
61 – 90	200%

III. Várakozási idő

1. A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépé- sétől számított 60 nap, a mandula, illetve orrpolip eltávo- lítását célzó kórházi gyógykezelés esetén 180 nap.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

IV. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meg- határozott kizárásokon túl a jelen biztosítási sza-

bályzat alapján nem minősül biztosítási esemény- nek és a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre, ha a biztosított kórházi ellátását okozó baleset vagy betegség közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll a felsoroltak bármelyikével:

a. születési rendellenességek és az ebből fakadó következmények,

b. terhesség, szülés, vetélés, művi terhességmeg- szakítás, koraszülés,

c. meddőséggel vagy művi megtermékenyítéssel kapcsolatos kivizsgálások és kezelések,

d. kozmetikai és plasztikai sebészeti, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

e. orvosi rutin vizsgálat vagy egyéb vizsgálat, ha nincs egészségromlásra utaló tényleges tüneti jel, továbbá laboratóriumi diagnózis és röntgen vizsgá- lat, kivéve a megelőző orvosi vizsgálat során meg- állapított, egészségkárosodás következtében alkal- mazott ilyen jellegű vizsgálatot,

f. elmebeli és idegi rendellenességek és gyógy- kezelésük, valamint alkohol és hallucinogén anyag függőségi elvonókúra és gyógykezelésük,

g. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

h. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek,

i. bármely olyan beavatkozás, amely nem minősül műtétnek illetve olyan műtéti beavatkozás, amelyet nem orvos végzett.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

(MET-SB5, MET-ESE) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított, a biztosítás hatály- balépését követően bekövetkezett balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben történő, műtéti ellátása, feltéve, hogy a baleset vagy a betegség a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított a kórházi ellátás alatt mű- téti ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek, az egyes műtéti ellátásokra meghatározott, százalékos mértékét fizeti ki („térítés összege”).

3. Az egyes műtéti ellátásokat és a térítés mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Műtéti beavatkozások térítésének táblázata („műtéti táblázat”) című, 3. számú melléklete tartalmazza.

4. Ha ugyanazon műtéti ellátás során több sebészeti beavatkozás szükséges, úgy a térítés összege nem halad- hatja meg az egyes műtéti ellátásokra megállapított leg- magasabb térítési összeget.

5. Amennyiben a műtéti ellátás nem szerepel a műté- ti táblázatban, úgy a műtéti ellátás, annak jellege alap- ján, az ott meghatározott műtéti ellátásokkal kerül ösz- szehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra. A műtéti eljárás jellegét, bonyolultságának mértékét, és a műtéti táblázatban meghatározott műtéti eljárásokkal

való összehasonlítását a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapí- tásától függetlenül hozza meg.

III. Várakozási idő

1. A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépé- sétől számított 60 nap, a mandula, illetve orrpolip eltávo- lítását célzó műtét esetén 180 nap.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

IV. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a jelen biztosítási szabály- zat alapján nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre, ha a biztosított kórházi és/vagy műtéti ellátását okozó baleset vagy betegség közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll a felsoroltak bármelyi- kével:

a. születési rendellenességek és az ebből fakadó következmények,

b. terhesség, szülés, vetélés, művi terhességmeg- szakítás, koraszülés,

c. meddőséggel vagy művi megtermékenyítéssel kapcsolatos kivizsgálások és kezelések,

d. kozmetikai és plasztikai sebészet, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

e. orvosi rutin vizsgálat vagy egyéb vizsgálat, ha nincs egészségromlásra utaló tényleges tüneti jel, továbbá laboratóriumi diagnózis és röntgen vizsgá- lat, kivéve a megelőző orvosi vizsgálat során meg- állapított, egészségkárosodás következtében alkal- mazott ilyen jellegű vizsgálatot,

f. elmebeli és idegi rendellenességek és gyógy- kezelésük, valamint alkohol és hallucinogén anyag függőségi elvonókúra és gyógykezelésük,

g. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

h. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek,

i. bármely olyan beavatkozás, amely nem minősül műtétnek illetve olyan műtéti beavatkozás, amelyet nem orvos végzett.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

200%-IG TERJEDŐ PROGRESSZÍV TÉRÍTÉSSEL (MET-SB6, MET-ESF) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

6. Műtéti beavatkozás esetén a biztosító a térítés mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Műtéti be- avatkozások százalékos térítésének táblázata („műtéti táblázat”) című, 3. számú mellékletében meghatározot- tak szerint állapítja meg azzal, hogy a térítés mértékét nö- veli a 8. pontban meghatározott progressziós mértékkel.

7. Amennyiben a műtéti ellátás nem szerepel a műté- ti táblázatban, úgy a műtéti ellátás, annak jellege alap- ján, az ott meghatározott műtéti ellátásokkal kerül ösz- szehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra. A műtéti eljárás jellegét, bonyolultságának mértékét, és a műtéti táblázatban meghatározott műtéti eljárásokkal való összehasonlítását a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapí- tásától függetlenül hozza meg.

8. Az egyes műtéti ellátásokra meghatározott progresz- sziós térítés összegét az alábbi táblázat tartalmazza.

Az egyes műtéti ellátásokra meghatározott, százalékos mértéke

A progressziós térítés összege a térítési összeg százalékában

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosított, a biztosítás hatály- balépését követően bekövetkezett balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben történő, műtéti ellátása, feltéve, hogy a baleset vagy a betegség a biztosítás tartama alatt következett be.

2. Amennyiben a biztosított a kórházi ellátás alatt mű- téti ellátásban részesül, a biztosító a biztosítási összegnek, az egyes műtéti ellátásokra meghatározott, százalékos mértékét fizeti ki („térítés összege”).

3. Műtéti beavatkozás esetén a biztosító a térítési összeget a 8. pontban meghatározott progressziós mér- tékkel növelten fizeti ki („progressziós térítés összege”).

4. Az egyes műtéti ellátásokat és a térítés mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Műtéti beavatkozások százalékos térítésének táblázata („műtéti táblázat”) című,

3. számú melléklete tartalmazza.

5. Ha ugyanazon műtéti ellátás során több sebészeti beavatkozás szükséges, úgy a térítés mértéke az egyes műtéti ellátásokra megállapított legmagasabb térítési mérték, a térítés teljes összege nem haladhatja meg a biz- tosítási összeg 200%-át.

1 – 5%	100%
6 – 10%	110%
11 – 25%	125%
26 – 50%	150%
51 – 75%	175%
76 – 100%	200%

III. Várakozási idő

1. A várakozási idő a biztosítási szerződés hatálybalépé- sétől számított 60 nap, a mandula, illetve orrpolip eltávo- lítását célzó műtét esetén 180 nap.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

IV. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a jelen biztosítási szabály- zat alapján nem minősül biztosítási eseménynek

és a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre, ha a biztosított kórházi és/vagy műtéti ellátását okozó baleset vagy betegség közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll a felsoroltak bármelyi- kével:

a. születési rendellenességek és az ebből fakadó következmények,

b. terhesség, szülés, vetélés, művi terhességmeg- szakítás, koraszülés,

c. meddőséggel vagy művi megtermékenyítéssel kapcsolatos kivizsgálások és kezelések,

d. kozmetikai és plasztikai sebészet, kivéve a szer- ződés által fedezett baleset következményeként szükséges beavatkozást,

e. orvosi rutin vizsgálat vagy egyéb vizsgálat, ha nincs egészségromlásra utaló tényleges tüneti jel, továbbá laboratóriumi diagnózis és röntgen vizsgá- lat, kivéve a megelőző orvosi vizsgálat során meg- állapított, egészségkárosodás következtében alkal- mazott ilyen jellegű vizsgálatot,

f. elmebeli és idegi rendellenességek és gyógy- kezelésük, valamint alkohol és hallucinogén anyag függőségi elvonókúra és gyógykezelésük,

g. a kórházi ellátás tartama alatt elszenvedett bár- milyen fertőzés,

h. bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek,

i. bármely olyan beavatkozás, amely nem minősül műtétnek illetve olyan műtéti beavatkozás, amelyet nem orvos végzett.

V. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

CRITICAL CARE BIZTOSÍTÁS (MET-C28; MET-C69; MET-C29; MET-C70; MET-C30; MET-C71) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZA- BÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A szerződő az ajánlat megtételekor a Critical Care-1, a Critical Care-7, illetve a Critical Care-32 elnevezésű cso- portok közül választhat.

2. A biztosító kockázatviselése a Critical Care-1, a Criti- cal Care-7, illetve a Critical Care-32 elnevezésű csoportba tartozó betegségekre, egészségi állapotokra, műtéti be- avatkozásokra terjed ki, amennyiben azokat, illetve azok valamelyikét a biztosított a biztosítási szerződés hatályba- lépését követő első alkalommal szenvedi el.

3. A Critical Care-1 (MET-C28; MET-C69) elnevezésű csoport választása esetén a kockázatviselés a III. fejezet 1. pontban meghatározott betegségekre terjed ki.

4. A Critical Care-7 (MET-C29; MET-C70) elnevezésű csoport választása esetén a kockázatviselés a III. fejezet 1 – 7. pontokban meghatározott betegségekre, egészségi állapotokra és műtéti beavatkozásokra terjed ki.

5. A Critical Care-32 (MET-C30; MET-C71) elnevezésű csoport választása esetén a kockázatviselés a III. fejezet 1 – 32. pontokban meghatározott betegségekre, egész- ségi állapotokra és műtéti beavatkozásokra terjed ki.

6. A biztosítási összeg kifizetésére a biztosító csak akkor köteles, ha a biztosítási esemény bejelentésére még a biz- tosított életében sor kerül.

7. A biztosítási összeg csak egy alkalommal kerül kifize- tésre. Több betegség, illetve műtéti beavatkozás egyidejű, vagy egymást követő fellépése esetén a biztosító nem tel- jesít többszöri kifizetést.

8. A biztosítási eseménynek minősülő betegségek, egészségi állapotok és műtéti beavatkozásokat a III. feje- zet 1 – 32. pontokban kerülnek meghatározásra.

III. A biztosítási eseménynek minősülő betegségek, egészségi rendellenességek, sérülések és műtéti beavatkozások meghatározása

1. Rosszindulatú daganat

A rosszindulatú daganat (malignus tumor) a rosszindulatú sejtek korlátlan osztódása és az egészséges szövetek közé terjedése, utóbbiak elpusztításával. A rosszindulatú da- ganat diagnózisát szövettani vizsgálattal onkológus vagy kórboncnok állítja fel.

A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltakra:

a. In situ rosszindulatú elváltozások, a szövettanilag pre- malignus (daganatot megelőző állapot, vagyis olyan ál- lapot melyből rosszindulatú daganat alakul(hat) ki) vagy noninvazív, a szöveti határokat figyelembe vevő, a kör- nyezetét nem elárasztó daganatok, ideszámítva az in situ melldaganatokat és a CIN-1; CIN-2; CIN-3 osztályú méh- nyaki diszpláziákat;

b. Hiperkeratózisok, bazalióma és pikkelyes bőrrákok, áttét nélküli melanómák, ha a tumor vastagsága (Bres- low-féle osztályozás szerint) 1,5 mm alatt van, vagy a Clark szerinti osztályozás szerint 3 szint alatti;

c. A TNM osztályozás szerint szövettanilag igazolt T1a vagy T1b típusú prosztatarákok vagy más stádium beso- rolás esetén a TNM-mel azonos vagy alacsonyabb beso- rolású prosztatarákok, a pajzsmirigy 1 cm-nél kisebb át- mérőjű T1N0M0 besorolású papilláris mikrokarcinómája, a hólyag papilláris mikrokarcinómája, RAI 3 stádiumnál alacsonyabb besorolású krónikus limfoid leukémia;

d. AIDS megbetegedés, illetve HIV fertőzöttség mellett megjelenő bármely rosszindulatú daganat.

2. Akut (heveny) szívizominfarktus

Az akut (heveny) szívizominfarktus a vérellátás akadályo- zottságának (elégtelenségének) következtében kialakult (hirtelen) szívizomelhalás. Fenti diagnózis alátámasztásá-

hoz szükséges legalább egy kardiológiai (bio)marker (Tro- ponin I, Troponin T vagy CK-MB közül az egyik) szintjének típusos emelkedése és/vagy csökkenése, melynek mérté- ke az adott referenciatartomány felső határának legalább 99%-a. Ezen kívül:

a. a szívinfarktus típusos klinikai tüneteinek akut megje- lenése vagy

b. új, időszakos EKG eltérések a következő elváltozások valamelyikének kialakulásával: ST eleváció (emelkedés), ST depresszió (csökkenés), T hullám inverzió, kóros Q hullámok vagy pitvar-kamrai blokk.

Egyéb akut koronária szindrómák, melyek magukban fog- lalják, de nem korlátozódnak az instabil anginára nem te- kinthetők biztosítási eseménynek.

3. Agyi érkatasztrófa

Agyi érkatasztrófa olyan, agyi szövetelhalást okozó hirte- len fellépő idegrendszeri esemény, amit agyi értrombózis, illetve embólia vagy-, koponyán belüli vérzés (állományi, illetve pókhálóhártya alatti) okoz. A diagnózis felállításá- hoz MRI (Mágneses rezonancia vizsgálat), CT (Komputer- tomográfia) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény szükséges, valamint neuroló- giai szakvélemény, amely az eseményt követő 6 hét után, az eseménnyel okozati összefüggésben álló maradandó, kóros idegrendszeri károsodást állapít meg.

A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltakra:

a. TIA Transient Ischemic Attack (átmeneti, 24 óránál rö- videbb ideig tartó, maradandó tüneteket nem okozó agyi keringési zavarok);

b. Baleseti sérülés, fertőzés, érgyulladás vagy gyulladá- sos betegség következtében kialakult agykárosodás;

c. A szemet vagy látóideget érintő érbetegség;

d. Az egyensúly rendszert érintő iszkémiás eltérések.

4. Szívkoszorúér műtét

Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívkoszorúerek szű- kületének vagy elzáródásának megoldására, megkerülő (by-pass) ér beültetésével. A diagnózist koszorúérfestéssel előzetesen igazolt szignifikáns koszorúér szűkület alapján kell az illetékes kardiológusnak megállapítania. A biztosí- tás nem terjed ki a nem nagysebészeti megoldásokra, a koszorúér tágításra és az összes katéteres kezelési eljárás- ra, valamint azokra a műtétekre, amelyek szükségességét kardiológus szakvélemény nem támasztotta alá.

5. Veseelégtelenség

A veseelégtelenség mindkét vese működésének tartós, krónikus, visszafordíthatatlanul beszűkült, végállapotot jelző károsodása, amelynek a kezelése rendszeres dialízist vagy veseátültetést igényel.

Az állapot bekövetkezésének időpontja a rendszeres dialí- zis kezelés megkezdésének időpontja vagy a veseátültetés időpontja, attól függően melyik következik be előbb.

6. Aplasztikus Anémia (csontvelő elégtelenség) Krónikus, tartós csontvelő elégtelenség, amely anémiá- ban (vérszegénységben), neutropéniában (csökkent neut- rofil fehérvérsejt szám) és thrombocitopéniában (csökkent thrombocitaszám) nyilvánul meg, és kezelése az alábbiak közül legalább egy beavatkozást igényel:

a. Vérkészítmény átömlesztése (vérátömlesztés);

b. Csontvelő stimuláció;

c. Immunszupresszív (immunrendszert gátló) szerek al- kalmazása;

d. Csontvelő átültetése.

A diagnózist hematológus által készített szakvéleménnyel kell alátámasztani.

7. Vakság

Mindkét szem látóképességének teljes, végleges és vissza- fordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következ- tében. A súlyos látásgyengülés, csökkent fényérzékelés, látótér csökkenés vagy részleges vakság jelen biztosítási szabályzat értelmében nem tekinthető biztosítási ese- ménynek.

Az állapot bekövetkezésének időpontja a teljes vakság di- agnosztizálásának időpontja, amelyet szemész szakorvos véleménye igazol.

8. Szívbillentyű műtét

Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívbillentyűk ren- dellenességének megoldására. A billentyűelégtelenség diagnózisát szívkatéteres és szívultrahang vizsgálattal kell igazolni, és a műtét szükségességét kardiológus szakvéle- ményével kell alátámasztani.

9. Aorta műtét

Nyitott mellkasban vagy hasban végzett nagyműtét, az aorta szűkületének, elzáródásának, az aorta aneurizma (verőértágulat) vagy az aorta dissectio (az aortafal belső rétegének berepedése, ami az aorta egész hosszában vé- gigszaladhat) megszüntetése céljából. A jelen definíció szempontjából az aorta megfogalmazás a mellkasi és hasi aortát jelenti, az oldalágak nélkül.

A biztosítás nem terjed ki a nem nagysebészeti megoldá- sokra, az endoszkópos vagy katéteres eljárásokra.

10. Egyéb súlyos szív-koszorúér betegség

A szív-koszorúér átmérőjének, koszorúér-festéssel iga- zolt, legalább 75%-os beszűkülése, vagy másik két artéria 60%-os lumen csökkenése, függetlenül attól, hogy műté- ti beavatkozás történt-e. A jelen definíció szempontjából a szív koszorú-érrendszer részei a következők: bal főtörzs, bal elülső leszálló ág (LAD, RDA), a körbefutó ág (RCX) és a jobb koszorúér (RCA, ACD).

A diagnózis alátámasztásához az alábbi feltételek mind- egyikének a teljesülése szükséges:

a. Csökkent fizikai aktivitás;

b. Terheléses EKG ST depresszióval (minimum 2 mm 2 elvezetésben);

c. Terheléses szívultrahang vizsgálattal alátámasztott, legalább két szívizom szegmensre kiterjedő mozgászavar.

11. Elsődleges kisvérköri hipertónia

Az elsődleges pulmonáris hypertónia diagnózisának lega- lább három, egyidejűleg fennálló tényen kell alapulnia az alábbi négy közül. A szakorvos által felállított diagnózist vizsgálati eredményekkel kell alátámasztani, beleértve a szívkatéteres vizsgálatot is.

a. Az artéria pulmonális nyomása legalább 30 Hgmm vagy annál nagyobb;

b. Az EKG jobb kamra hipertrófiát mutat (RV1 + SV5 > 1,05 mV);

c. Nyugalmi állapotban csökkent a vér oxigén koncent- rációja;

d. Szívultrahang jobb kamra tágulatot mutat (d > 30 mm).

12. Végállapotú tüdőbetegség

A krónikus légzőszervi elégtelenség következtében kiala- kuló végállapotú tüdőbetegség. A diagnózis alátámasz- tásához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges:

a. FEV 1 teszt eredménye következetesen kevesebb, mint 1 liter. A FEV1 az egy mp alatt erőltetett légzéssel kilégzett levegő mennyisége;

b. Állandó oxigénpótló kezelés a hipoxémiára (vér oxigénhiányos állapotára);

c. Artériás vérgáz vizsgálat során az oxigén parciális nyo- mása 55 Hgmm (higanymilliméter) vagy kevesebb (PaO2 ≤ 55 Hgmm);

d. Nyugalmi nehézlégzés.

A diagnózist tüdőgyógyász szakvéleményének kell alátá- masztania. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megál- lapított időpontja.

13. Végállapotú májbetegség

A végállapotú májbetegség diagnózisának alátámasztásá- hoz az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szük- séges:

a. Állandó sárgaság;

b. Hasvízkór;

c. Hepato-encephalopathia. (A májelégtelenség végső stádiumának a szövődménye, amikor a felszaporodott méreganyagok következtében az agy és az idegrendszer károsodik. Ennek következményeképpen kóma, vagy más fokú eszméletváltozások, viselkedési zavarok és reflex za- varok alakulnak ki).

Az alkohol vagy gyógyszer, illetve kábítószer okozta má- sodlagos májbetegségekre a biztosítás nem terjed ki. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megállapított idő- pontja.

14. Végállapotú betegség

Olyan betegség diagnózisának egyértelmű megállapítása, melynek következtében a biztosított halála 12 hónapon belül várhatóan bekövetkezik. A diagnózist szakorvos vé- leménye alapján a biztosító orvosszakértője állapítja meg. Az AIDS megbetegedés, illetve HIV fertőzöttség mellett felállított végállapotú betegség diagnózisa nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosítás az ilyen esemé- nyekre nem terjed ki.

15. Heveny, középsúlyostól súlyosig terjedő B, C he- patitis vírus okozta májgyulladás

Hepatitis vírus okozta, középsúlyostól a súlyosig terjedő jelentős májállomány elhalás, amely rohamosan vezet a máj működésének elégtelenségéhez. A szakorvos által felállított diagnózis alátámasztásához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges.

a. A máj méretének gyors csökkenése;

b. Az állományelhalás/szövetelhalás a teljes májlebenyt elpusztítja, csak az összeesett kötőszöveti szerkezetet megtartva a szerkezetkárosodott vázon;

c. A májfunkciós tesztek gyors romlása;

d. Mélyülő sárgaság;

e. Hepato-encephalopathia. (A májelégtelenség végső stádiumának a szövődménye, amikor a felszaporodott méreganyagok következtében az agy és az idegrendszer károsodik. Ennek következményeképpen kóma, vagy más fokú eszméletváltozások, viselkedési zavarok és reflex za- varok alakulhatnak ki).

16. Szervátültetés

A szervátültetés olyan műtéti beavatkozást jelent, amely- nek során a biztosított, mint szervet kapó (recipiens) tes- tébe az adott szerv végállapotú károsodása miatt, más személy (donor) szervezetéből szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy kerül beültetésre. Nem minősül szervátül- tetésnek az őssejt beültetés, kivéve az emberi csontvelő beültetést őssejt beültetéssel, teljes csontvelő kiirtás után.

17. Kóma (eszméletvesztés)

Kómának minősülő állapot, amikor az eszméletvesztés legalább 96 óráig folyamatosan fenn áll. A diagnózis alá- támasztásához az alábbi feltételek mindegyikének a telje- sülése szükséges.

a. Legalább 96 óráig nincs válasz a külső ingerekre;

b. Az életfontos funkciók műszeres fenntartása szüksé- ges;

c. A kóma bekövetkezése után legalább 30 nappal megállapítható maradandó agyi károsodás.

Közvetlenül az alkohol és drogfüggőség következtében kialakult eszméletvesztésre a biztosítás nem terjed ki. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megállapított idő- pontja.

18. Vigil kóma (Apalliumos szindróma)

Az agykéreg általános elhalása, az agytörzs érintettsége nélkül. Az egyértelmű diagnózist egy erre a célra akkre- ditált kórház neurológusának és pszichiáter orvosszak- értőjének együttes, egybehangzó szakvéleményével kell alátámasztani, az állapot legalább egy hónapja történő fennállását bizonyító orvosi dokumentumok benyújtásá- val egyidejűleg.

19. Agyvelőgyulladás

Az agy állományának (agyfélteke, agytörzs vagy kisagy) súlyos gyulladását okozó vírusfertőzés, amely tartós neu- rológiai károsodáshoz vezet. A tartós neurológiai károso- dásnak minimum 6 hétig folyamatosan fenn kell állnia, és a diagnózist neurológus szakvéleményével kell alátá- masztani.

A HIV vírus okozta agyvelőgyulladás a jelen biztosítási sza- bályzat értelmében nem tekinthető biztosítási esemény- nek.

20. Bakteriális agyhártyagyulladás

Bakteriális fertőzés, ami az agyhártyák és a gerincvelő gyulladásos folyamatain keresztül súlyos és visszafordítha- tatlan neurológiai károsodást okoz, és a károsodás már legalább hat hete folyamatosan fennáll. A diagnózist ge- rinccsapolással nyert gerincvelő-folyadékban azonosított

bakteriális fertőzéssel és neurológus szakorvosi vélemé- nyével kell alátámasztani.

A HIV fertőzött állapotban diagnosztizált bakteriális agy- hártyagyulladás nem tekinthető biztosítási eseménynek.

21. A gerincvelő szürkeállományának gyulladása (Poliomyelitis-Gyermekbénulás)

A Poliomyelitis diagnózisát az alábbi két feltétel együttes jelenléte támasztja alá.

a. Azonosított Poliovirus a megbetegedés okozója,

b. A végtagok vagy a légzőszervek izmainak legalább három hónapja folyamatosan fennálló bénulása

22. Alzheimer kór/Súlyos szellemi leépülés (60 éves kor előtt)

Alzheimer kór vagy visszafordíthatatlan szervi rendelle- nesség következtében kialakult értelmi képesség hanyat- lás, ami olyan magatartásváltozással jár, hogy a bizton- ságos mindennapi életvitel folyamatos külső felügyeletet igényel. A funkciók beszűkülését klinikai értékelés és ké- palkotó eljárások is bizonyítják. A diagnózist a benyújtott orvosi dokumentumok és szakorvosi vélemények alapján a biztosító orvosszakértője állapítja meg.

A nem szervi eredetű megbetegedések, neurózisok, pszi- chiátriai betegségek, és az alkoholfüggőség okozta agyi károsodások nem minősülnek biztosítási eseménynek, és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.

23. Parkinson kór

Az idiopathiás Parkinson betegség vitathatatlan fennállá- sát neurológus szakorvos állapítja meg. A diagnózis alá- támasztásához az alábbi körülmények és feltételek mind- egyikének a teljesülése, illetve fennállása szükséges:

a. A betegség kialakulását gyógyszeres kezeléssel nem lehet visszafordítani;

b. A betegség súlyosbodó károsodások jeleit mutatja;

c. Legalább három (3), a mindennapi életvitelhez szük- séges tevékenység elvégzésének képtelensége az alább felsorolt tevékenységek közül, és e tevékenységek elvég- zésének képtelensége legalább 6 hónapja folyamatosan fennáll.

A jelen biztosítási szabályzat értelmében a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek az alábbiak:

d. Tisztálkodás képessége: a tisztálkodás képessége kád- ban vagy zuhanyzóban (beleértve a kádba és a zuhany- zóba való be- és kiszállás képességét) vagy más eszközzel történő megfelelő tisztálkodás;

e. Öltözködés képessége: valamennyi ruházat le- és felvételének, biztonságos ki- és begombolásának kivitelezése, művégtagok vagy más gyógyászati segédeszközök le- és felvételének képessége;

f. Helyváltoztatás: az ágyból, karosszékből, tolószékből történő felállás és az azokra történő leülés képessége,

g. Mozgásképesség: beltéri mozgás képessége ugyan- azon a lakószinten, egyik helyiségből a másikba történő eljutás képessége;

h. Mellékhelység használata: széklet vagy vizeletürítése mellékhelyiségben vagy egyéb megfelelő eszköz haszná- lata a személyes higiéné céljából;

i. Táplálkozás: az elkészített vagy készen kapható étel önálló elfogyasztásának képessége.

A kábítószerek vagy egyéb mérgezés okozta Parkinsonizmus (Parkinson szindróma) nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.

24. Súlyos fejsérülés

Baleset eredményeként bekövetkező fejsérülés, ami olyan tartós neurológiai károsodást okoz, amely a balesetet kö- vető 6. hét után is egyértelműen megítélhető. A diagnó- zist neurológus szakorvos állapítja meg MRI (mágneses rezonancia), CT (komputertomográfia) vagy más meg- bízható képalkotó eljárással végzett vizsgálat egyértelmű eredménye alapján.

A baleset a jelen biztosítási szabályzat értelmében kizá- rólag a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső, erőszakos behatás. A gerincvelő sérülései és a fej bármilyen más okból bekövetkező sérülései nem tekint- hetők biztosítási eseménynek.

25. Szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex vitathatatlan diagnózisát az alábbi körülmények és feltételek mindegyikének teljesülése, illet- ve fennállása támasztja alá:

a. Összetett neurológiai károsodások, amelyek legalább folyamatosan 6 hónapja fennállnak;

b. Jól dokumentált kórtörténet a tünetek és az ideg- rendszeri károsodások leírásával, a javulások és a vissza- esések stádiumaival;

c. A szakorvos által felállított diagnózis, amelyet az elemzett és értékelt vizsgálati eredmények egyértelműen alátámasztanak.

Idegrendszeri károsodásokat okozó egyéb betegségre (mint SLE, HIV) a biztosítás nem terjed ki.

26. Végtagbénulás

Legalább két (2), teljes végtag, teljes (100%) és visszafor- díthatatlan bénulása betegség vagy baleset következté- ben.

A két teljes végtag, teljes és visszafordíthatatlan bénulását neurológus szakorvos állapítja meg. Az állapot bekövetke- zésének időpontja a neurológus által felállított diagnózis időpontja.

A biztosított által szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul, önmagán okozott vagy előidézett sérülés következté- ben fellépő bénulás nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.

27. Beszédképesség elvesztése

A beszédképesség teljes és visszafordíthatatlan elvesztése, a hangszalagok betegség vagy baleset okozta károsodása miatt. A beszédképtelenségnek folyamatosan 12 hónapig fenn kell állnia, és a diagnózist fül-orr-gégész szakorvos- nak kell alátámasztania.

A pszichiátriai betegségekkel összefüggésben kialakult beszédképtelenségre a biztosítás nem terjed ki.

28. Siketség

Mindkét fül hallóképességének teljes, végleges és vissza- fordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következ- tében. A diagnózist audiometriás és hallás-küszöb vizsgá- lattal fül-orr-gégész szakorvosnak kell megállapítani.

A teljes hallásképesség elvesztése a hallás minden frek- venciatartományában a legalább 80 decibeles halláscsök- kenést jelenti. Az állapot bekövetkezésének időpontja a

hallóképesség teljes, végleges és visszafordíthatatlan di- agnosztizálásának időpontja, amelyet szakorvos vélemé- nye igazol.

29. Nagyfokú égési sérülés

Harmadfokú (teljes bőrvastagságot érintő) égési sérülés, amely a biztosított testfelületének legalább 20%-át érin- ti. Az állapot bekövetkezésének időpontja a harmadfokú égési sérülés bekövetkezésének időpontja, amelyet szak- orvos véleménye igazol.

30. Jóindulatú agydaganat

A diagnózist neurológus vagy idegsebész szakorvos állítja fel, mágneses rezonanciás (MRI), komputertomográfiás (CT) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény alapján. A diagnózis alátámasztásá- hoz az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szük- séges:

a. Az életfontos funkciókat veszélyezteti;

b. Agykárosodást okoz;

c. Túlnőtt a műtéti eltávolíthatóság határain (inoperábi- lis);

d. Maradandó neurológiai károsodást okoz;

e. A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltak- ra:

I. Ciszták;

II. Granulomák;

III. Érrendellenesség;

IV. Vérömleny;

V. Agyalapi mirigy és gerincvelő daganatai.

31. Előrehaladott bőrkérgesedés (Scleroderma progressiva)

A szisztémás kollagén-érrendszer megbetegedése, amely tovaterjedő kötőszövetes átalakulást okoz a bőrben, az erekben és a belső szervekben. A diagnózist biopsziás, és szerológiai vizsgálat egyértelmű eredményével kell alátá- masztani, és bizonyítani kell a szív, a tüdő vagy a vese érintettségét.

A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a. Helyi bőrkérgesedés (scleroderma linearis, morp- hoea);

b. Fascitis eosinophylica;

c. CREST szindróma.

32. Szisztémás lupus erythematosus nephritis-szel (SLE)

Több szervet érintő autoimmun megbetegedés, amit a sa- ját veseszövet elleni auto-antitestek termelése jellemez. A jelen biztosítási szabályzat értelmében az SLE diagnózisát azokra az esetekre tartjuk fenn, amikor az SLE a veséket érinti (vesebiopsziával igazolt Class III – Class V lupus nep- hritis, a WHO osztályozás szerint).

A diagnózis tényét rheumatológus, immunológus vagy nefrológus szakvéleményével kell alátámasztani.

A lupus nephritis WHO szerinti klasszifikációja:

a. Class I: lupus glomerulonephritis minimális elváltozás- sal

b. Class II: mezangiáliás lupus glomerulonephritis

c. Class III: fokális szegmenseket érintő proliferatív lupus glomerulonephritis

d. Class IV: diffúz proliferatív lupus glomerulonephritis

e. Class V: membranózus lupus glomerulonephritis

f. Class VI: Előrehaladott szklerotikus glomerulonephri- tis

IV. A biztosító teljesítése

1. A biztosító által meghatározott, a szolgáltatás igény- bevételének elbírálásához szükséges dokumentumokat legkésőbb a diagnózis megállapítását, illetve a kórházból történő elbocsátást követő 30 napon belül be kell nyúj- tani a biztosító részére. Ennek elmulasztása esetén a biz- tosító annyiban megtagadhatja a szolgáltatás teljesítését, amennyiben emiatt lényeges körülmények utóbb kiderít- hetetlenekké válnak.

2. Az igényelbírálás tartama alatt a biztosító jogosult a saját költségén és az általa megnevezett orvosokkal a biztosítottat megvizsgáltatni. A biztosítási esemény megállapítása érdekében a biztosító bizonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet adatokat. Amennyiben a biztosított megtagadja a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzését, vagy a benyújtott vizsgálati eredmények elég- telenek a kárigény megítéléséhez, a biztosító annyiban megtagadhatja a szolgáltatás teljesítését, amennyiben emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké válnak.

V. Várakozási idő

A biztosító a III. fejezetben meghatározott biztosítási eseménynek minősülő betegségek, egészségi állapotok, és műtéti beavatkozások esetén a kockázatot abban az esetben vállalja, ha azok a biztosítási szerződés létrejöttét követő 3 hónap eltelte után következnek be.

A várakozási idő nem vonatkozik arra az esetre, ha a III. fe- jezetben meghatározott biztosítási eseménynek minősülő betegségek, egészségi állapotok, és műtéti beavatkozá- sok balesettel összefüggésben következnek be.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

VI. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon betegségre, egészségi állapotra, illetve műtétre, amelynek bekövetkezése közvetle- nül vagy közvetve okozati összefüggésben van az alábbiakkal:

a. a biztosított gyógyszerekkel vagy tudatmódosí- tó szerekkel történő visszaélése;

b. a biztosított mértéktelen alkoholfogyasztása, il- letve alkoholbetegsége;

c. a biztosított bűncselekményben vagy erőszakos cselekedetekben vagy zavargásban történő jogelle- nes részvétele;

d. maghasadás, illetve radioaktív vagy egyéb ioni- záló sugárzás, kivéve, ha az ilyen sugárzást jogsza- bályban feljogosított egészségügyi intézmény vagy orvos utasítására gyógyászati céllal alkalmazzák;

e. mérgező vagy maró anyagok bevétele, illetve gázok, gőzök vagy füst belélegzése, amennyiben a belélegzett anyagok koncentrációja a jogszabály- ban meghatározott egészségügyi határértéket meg- haladja;

f. a biztosítási szerződés megkötését megelőzően keletkezett betegséggel, egészségi állapottal vagy műtéttel.

VII. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott eseteken túl a biztosítás megszűnik:

a. a biztosítási összeg kifizetésével;

b. a várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási ese- mény esetén a díj visszafizetésével.

VIII. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. A biztosítás díja a biztosítási összeg növekedésénél nagyobb arányban növekedhet, mert az új díjtétel kiszá- mítása a biztosított aktuális életkorának figyelembevéte- lével történik.

Budapest, 2018. január 1.

CUKORBETEGSÉG SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEI ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS (MET-DI3, MET-EI3) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosí- tottként megnevezett természetes személy.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

II. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás

1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tar- tama alatt bekövetkező cukorbetegségével kapcsolatban kialakuló súlyos szövődmény diagnosztizálása vagy alsó végtag eltávolítása a 3-5. pontokban foglaltak szerint.

2. A cukorbetegség a jelen biztosítás szempontjából a szénhidrát-anyagcsere zavara, amelyet az inzulin elégte- len termelése vagy a szövetek csökkent inzulin érzékeny- sége idéz elő.

3. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló vese- megbetegedés diagnosztizálása: a jelen biztosítás szem- pontjából a vesék gyulladást nem okozó betegségét je- lenti, ideértve a vesék kis vérereinek és a vesezsáknak a cukorbetegség miatti károsodását, amely a biztosítottnak a következők közül legalább egy komoly komplikációt okoz:

a. a vesék xxxxxxx visszafordíthatatlan károsodása,

b. olyan teljes és végleges veseelégtelenség, amely rendszeres hemodialízist/peritoneális dialízist vagy vese transzplantációt igényel.

4. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló szem- fenéki elváltozás diagnosztizálása: a jelen biztosítás szem- pontjából a retina cukorbetegség által okozott gyulladást nem okozó betegségét jelenti, amely a biztosítottnak a következők közül legalább egy komoly komplikációt okoz:

a. sejtburjánzásra (proliferatív) képes, cukorbetegség okozta szemfenéki elváltozás,

b. vakság,

5. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló alsó végtagok részleges vagy teljes eltávolítása.

6. A diagnózis napja az az időpont, amikor az összes kri- tériumot azonosították és a diagnózist az egészségi ada- tok között rögzítették. Diagnózist csak olyan orvos állíthat fel, aki rendelkezik a betegség megállapítására vonatkozó szakmai specializációval.

7. A jelen biztosítás vonatkozásában a biztosítási ese- mény az utolsó egészségi dokumentáció beérkezésekor következik be.

8. A biztosítási szolgáltatás nyújtásának további feltéte- le, hogy mind a cukorbetegség diagnosztizálásának, mind a 3-5. pontokban meghatározott betegségek diagnoszti- zálásának időpontjában a biztosítás hatályban legyen.

9. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget vagy annak meghatározott részét fizeti ki, felté- ve, hogy a biztosítás a biztosítási esemény bekövetkezése- kor hatályban van.

10. Bokaízület alatti amputáció esetén a biztosító a biz- tosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg 25%-os mértékét fizeti ki. Ez esetben a biztosítás nem szűnik meg és amennyiben további biztosítási esemény következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási összeg 75%-át fizeti ki.

11. Amennyiben a 3-5. pontokban meghatározott cukor- betegségi szövődmények ugyanazon időpontban követ- keznek be, a biztosított azon biztosítási esemény alapján jogosult biztosítási szolgáltatásra, amelynek esetében a biztosítási összeg százalékos mértéke magasabb.

III. A biztosítással kapcsolatos fogalmak

1. Cukorbetegség: jelen biztosítás szempontjából cu- korbetegségnek minősül a szénhidrát anyagcsere zavara, amelyet az inzulin elégtelen termelése vagy a szövetek csökkent inzulin érzékenysége idéz elő.

2. Diagnózis napja: amikor a diagnózist az egészségi adatok között rögzítették. Diagnózist csak olyan orvos ál- líthat fel, aki rendelkezik a betegség megállapítására vo- natkozó szakmai specializációval.

IV. A biztosító teljesítése

1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sító a biztosítási szerződésben meghatározott egyösszegű szolgáltatás 100%-át nyújtja, kivéve a bokaízület alatti amputáció esetén.

2. Amennyiben bokaízület alatti amputáció következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott egyösszegű szolgáltatás 25%-át nyújtja. A biztosítás nem szűnik meg és amennyiben további biztosítási esemény bekövetkezését is bejelentik, a biztosító a biztosítási szer- ződésben meghatározott egyösszegű szolgáltatás 75%-át nyújtja.

3. Amennyiben a II. fejezet 1. pontjában meghatározott súlyos cukorbetegségi szövődmények ugyanazon idő- pontban következnek be, a biztosított egy eset utáni biz- tosítási szolgáltatásra jogosult, azon biztosítási esemény után, amelyhez a magasabb szolgáltatási összeg tartozik.

4. A biztosító a biztosítási összeget a biztosítottnak fize- ti ki.

V. Várakozási idő

1. A biztosító a II. fejezet 3-5. pontokban meghatá- rozott, biztosítási eseménynek minősülő, betegségek, egészségi állapotok, és műtéti beavatkozások esetén a kockázatot abban az esetben vállalja, ha azok illetve a biz- tosított cukorbetegségének diagnózisa a biztosítási szer- ződés létrejöttét követő 6 hónap eltelte után következnek be.

kifizetésével vagy a várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a díj visszafizetésével.

VIII. Értékkövetés

1. A biztosítás biztosítási összege és díja is növekszik, ha a szerződő az indexálást nem utasította el.

2. Amennyiben az aktuális díjnövelés összege nem ele- gendő a biztosítási szolgáltatás összegének azonos mér- tékű növeléséhez, a biztosítási összeg a díjnövelés által ténylegesen fedezett mértékig kerül növelésre.

Budapest, 2018. január 1.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

VI. Kizárások

1. Az Általános Biztosítási Szabályzatban megha- tározott kizárásokon túl a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon betegségre, egészségi állapotra, illetve műtétre, amelynek bekövetkezése közvetle- nül vagy közvetve okozati összefüggésben van az alábbiakkal:

a. alkohol, kábítószer vagy más bódító vagy füg- gőséget okozó anyag fogyasztása,

b. a biztosítás megkötését megelőzően diagnoszti- zált cukorbetegség.

VII. A biztosítási szerződés megszűnése

Az Általános Biztosítási Szabályzatban meghatározott ese- teken túl a biztosítás megszűnik a teljes biztosítási összeg

DR. METLINE MAGYARORSZÁG ASSZISZTENCIA BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA (MET-A27, MET-A28)

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

1. A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban bizto- sítottként megnevezett természetes személy.

2. A biztosítás szolgáltatását a biztosítottal egy ház- tartásban élő hozzátartozója is igénybe veheti. A biz- tosított és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a jelen Különös Biztosítási Szabályzatban ügyfélként kerül megjelölésre.

Mit nyújtanak az asszisztencia szolgáltatások?

Az asszisztencia szolgáltatásokat az Advance Medical Hungary Kft. („asszisztencia szolgáltató”) nyújtja.

II. Az asszisztencia szolgáltatás igénybevételé- nek feltételei

1. Az asszisztencia szolgáltató az ügyfél telefonhívását követően, az ügyfél neve, születési helye és ideje, vala- mint biztosításának kötvényszáma alapján azonosítja az ügyfelet és ellenőrzi jogosultságát a szolgáltatás igénybe- vételére vonatkozóan.

III. Az asszisztencia szolgáltató 7/24 telefonos orvosi tanácsadási szolgáltatása

1. Az asszisztencia szolgáltató az év minden napján, 24 órában, a x00 0 000 0000 telefonszámon fogadja az ügy- fél hívását, amely rögzítésre kerül.

2. Az asszisztencia szolgáltató a következőkről ad tájé- koztatást magyar és angol nyelven:

a. betegséggel, gyógykezeléssel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdésekről,

b. gyógyszerek összetételéről, alkalmazhatóságáról, mellékhatásáról, helyettesíthetőségéről, áráról,

c. orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről,

d. ügyeletes gyógyszertárakról,

e. egészségügyi intézmények elérhetőségéről.

3. Az asszisztencia szolgáltató által nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek. Az asszisztencia szolgálta- tó erre a tényre az ügyfél figyelmét a telefonbeszélgetés előtt szóban is felhívja.

4. Orvosszakmai kérdés esetén az asszisztencia szolgálta- tó az ügyfél hívását orvosnak továbbítja, aki megválaszolja az ügyfél kérdéseit. Egyéb kérdés esetében az asszisztencia szolgáltató a jelen Különös Biztosítási Szabályzat IV. fejeze- tében meghatározott szolgáltatást nyújtja.

IV. Az asszisztencia szolgáltató szakorvosi vizsgálat és konzultáció ajánlásával és megszervezésével kapcsolatos szolgáltatása

1. Ha az ügyfél balesete, vagy a biztosítás hatálybalépé- sét követően, előzmény nélkül kialakult betegsége miatt, szakorvosi vizsgálatra vagy konzultációra szorul, az asz- szisztencia szolgáltató az ügyfélnek segítséget nyújt ab- ban, hogy megtalálja a szükségleteinek megfelelő egész- ségügyi szolgáltatót, ahol az igényelt szakorvosi ellátás vagy konzultáció térítéses betegként elérhető.

2. Az asszisztencia szolgáltató az ügyfél kérése esetén a szakorvosi vizsgálat vagy konzultáció megszervezését is vállalja.

3. Az asszisztencia szolgáltató által megszervezett egészségügyi szolgáltatások díját az ügyfél fizeti.

4. A szakorvosi vizsgálat vagy konzultáció megszerve- zésének határideje az ügyfél igényének előterjesztésétől számított 10 munkanap.

5. Amennyiben az ügyfél a számára megrendelt szolgál- tatást a megszervezett időpontban nem kívánja igénybe venni, és erről a szolgáltatás időpontját megelőző lega- lább 1 munkanappal korábban nem értesíti az assziszten- cia szolgáltatót, úgy a szolgáltatás ismételt megszervezé- sére az adott biztosítási éven belül a továbbiakban nem jogosult.

V. Az asszisztencia szolgáltatást nyújtó szolgáltató módosítása

1. A biztosító fenntartja a jogot az asszisztencia szolgál- tatást nyújtó szolgáltató személyének módosítására.

VI. Értékkövetés

1. A biztosító évente egyszer, minden év május elsejével megváltoztathatja az asszisztencia biztosítás díját. A biz- tosító a változtatás mértékét az asszisztencia szolgáltató díjszabása szerint határozza meg.

Budapest, 2018. január 1.

DR. METLINE MAGYARORSZÁG ASSZISZTENCIA BIZTOSÍTÁS- HOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZLEKEDÉSI BALESETI HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

A közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítás kizáró- lag a Dr. MetLine Magyarország Asszisztencia biztosítással együtt köthető meg, és annak részét képezi.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

1. A jelen biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban biztosítottként megjelölt természetes személy.

II. A biztosítással kapcsolatos fogalmak

1. Közlekedési baleset: Olyan váratlan, előre nem lá- tott közúti, vasúti vagy légi baleset, amelyet a biztosított személy utazása közben, akár utasként, akár a jármű ve- zetőjeként szenved el, függetlenül attól, hogy a közleke- dési baleset bekövetkeztekor a jármű mozgásban van-e vagy sem, beleértve a járműre utazás céljából történő fel- és leszállást is. Közlekedési balesetnek minősülnek továb- bá azok a közterületen történő, váratlan, előre nem látott események is, amikor jármű okoz testi sérülést a biztosí- tottnak a biztosított közúton történő közlekedése során.

2. Jármű: Bármely, érvényes forgalmi engedéllyel és/vagy hivatalos nyilvántartásba vétellel rendelkező közforgalmú közúti és vízi jármű, vonat vagy polgári utasszállító repülőgép, illetve a kerékpár.

Milyen esetekre vonatkozik a közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítás?

III. Biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény a biztosított közlekedési bal- esettel összefüggésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkező halála, feltéve, hogy a köz- lekedési baleset bekövetkezésének időpontjában a bizto- sítás érvényben van.

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító közlekedési baleseti halál esetén?

IV. Biztosítási szolgáltatás

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

2. A kezdeti biztosítási összeg 1 000 000 Ft.

Budapest, 2018. január 1.

DR. METONLINE ASSZISZTENCIA BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA (MET-A47, MET-A48)

A jelen biztosítás („biztosítási szerződés” vagy „biztosí- tás”) a biztosítási tevékenységét Magyarország terüle- tén a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő MetLife Europe d.a.c. („biztosító”) és a szerződő között jön létre a jelen Különös Biztosítási Sza- bályzat rendelkezései szerint. A jelen Különös Biztosítási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a MetLife Europe d.a.c. MetMax élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások (MET-285; MET-295; MET-286; MET-296; MET-287;

MET-297) Általános Biztosítási Szabályzata irányadó.

Kire vonatkozik a biztosítási védelem?

I. A biztosított

1. A biztosítás biztosítottja a biztosítási ajánlatban bizto- sítottként megnevezett természetes személy.

2. A biztosítás szolgáltatását a biztosítottal egy ház- tartásban élő hozzátartozója is igénybe veheti. A biz- tosított és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a jelen Különös Biztosítási Szabályzatban ügyfélként kerül megjelölésre.

Mit nyújtanak az asszisztencia szolgáltatások?

Az asszisztencia szolgáltatásokat az Advance Medical Hungary Kft. („asszisztencia szolgáltató”) nyújtja.

II. Az asszisztencia szolgáltatás igénybevételének feltételei

1. Az asszisztencia szolgáltató az ügyfél telefonhívását követően, az ügyfél neve, születési helye és ideje, vala- mint biztosításának kötvényszáma alapján, azonosítja az ügyfelet, és ellenőrzi jogosultságát a szolgáltatás igénybe- vételére vonatkozóan.

III. Az asszisztencia szolgáltató 7/24 telefonos orvosi tanácsadási szolgáltatása

1. Az asszisztencia szolgáltató az év minden napján, 24 órában, a x00 0 000 0000 telefonszámon fogadja az ügy- fél hívását, amely rögzítésre kerül.

2. Az asszisztencia szolgáltató a következőkről ad tájé- koztatást magyar nyelven:

a. betegséggel, gyógykezeléssel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdésekről, gyógyszerek összetételéről, al- kalmazhatóságáról, mellékhatásáról, helyettesíthetőségé- ről, áráról,

b. orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről,

c. ügyeletes gyógyszertárakról,

d. egészségügyi intézmények elérhetőségéről.

3. Az asszisztencia szolgáltató által nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek. Az asszisztencia szolgálta- tó erre a tényre az ügyfél figyelmét a telefonbeszélgetés előtt szóban is felhívja.

4. Orvosszakmai kérdés esetén az asszisztencia szolgálta- tó az ügyfél hívását orvosnak továbbítja, aki megválaszolja az ügyfél kérdéseit. Egyéb kérdés esetében az asszisztencia szolgáltató a jelen Különös Biztosítási Szabályzat IV. fejeze- tében meghatározott szolgáltatást nyújtja.

IV. Az asszisztencia szolgáltató szakorvosi vizsgálat és konzultáció ajánlásával és megszervezésével, valamint második orvosi szakvélemény beszerzésével kapcsolatos szolgáltatása

1. Ha az ügyfél balesete vagy a biztosítás hatálybalépé- sét követően, előzmény nélkül kialakult betegsége miatt, szakorvosi vizsgálatra vagy konzultációra szorul, az asz- szisztencia szolgáltató az ügyfélnek segítséget nyújt ab- ban, hogy megtalálja a szükségleteinek megfelelő egész- ségügyi szolgáltatót, ahol az igényelt szakorvosi ellátás vagy konzultáció térítéses betegként elérhető.

2. Az asszisztencia szolgáltató az ügyfél kérése esetén a szakorvosi vizsgálat vagy konzultáció megszervezését is vállalja.

3. Az asszisztencia szolgáltató által megszervezett egészségügyi szolgáltatások díját az ügyfél fizeti.

4. A szakorvosi vizsgálat vagy konzultáció megszerve- zésének határideje az ügyfél igényének előterjesztésétől számított 10 munkanap.

5. Amennyiben az ügyfél a számára megrendelt szolgál- tatást a megszervezett időpontban nem kívánja igénybe venni, és erről a szolgáltatás időpontját megelőző lega- lább 1 munkanappal korábban nem értesíti az assziszten- cia szolgáltatót, úgy a szolgáltatás ismételt megszervezé- sére az adott biztosítási éven belül a továbbiakban nem jogosult.

6. A biztosított a saját balesetével vagy a biztosítási szerződés hatálya alatt, előzmény nélkül kialakult súlyos betegségével kapcsolatban, magas szintű szakmai ta- pasztalattal rendelkező, nemzetközileg elismert, általában

külföldi szakorvos által készített orvosi távszakvélemény („második orvosi vélemény”) elkészítését kezdeményez- heti. A második orvosi vélemény célja, hogy a biztosított betegségének gyógyítását támogassa.

7. A második orvosi vélemény az alábbi betegségek ese- tén igényelhető:

a. az életet fenyegető rosszindulatú daganatos megbe- tegedés,

b. szívbetegségek, beleértve a szív- és érsebészeti be- avatkozást szükségessé tevő kórképeket,

c. szervátültetések,

d. neurológiai és idegsebészeti betegségek,

e. az idegrendszer degeneratív betegségei,

f. a veseelégtelenség következtében kialakult betegsé- gek és állapotok,

g. az életet fenyegető egyéb betegség vagy nagy bo- nyolultságú beavatkozás.

8. A 7. pontban meg nem határozott betegségek, álla- potok esetén az asszisztencia szolgáltató a második orvosi vélemény nyújtása tekintetében mérlegelési jogkörrel ren- delkezik.

9. A második orvosi vélemény örökletes vagy vele szü- letett betegségek, illetve rendellenességek esetén nem vehető igénybe.

10. A második orvosi vélemény igénybevételének a jelen Különös Biztosítási Szabályzat II. fejezetében meghatáro- zott feltételeken túl az alábbi feltételei vannak:

a. az asszisztencia szolgáltató által megküldött kérdőív kitöltése,

b. jogi nyilatkozat aláírása, és mindezek megküldése az asszisztencia szolgáltató részére.

11. Az igény beérkezését követően az asszisztencia szol- gáltató esetfelelős orvost jelöl ki, akinek feladata a követ- kező:

a. biztosítottól a dokumentáció bekérése és ezek össze- sítése;

b. második orvosi vélemény iránti igény jogosságának orvos-szakmai szempontú mérlegelése;

c. második orvosi véleményt adó orvos kiválasztása, ré- szére a dokumentáció megküldése, illetve az eset kezelése folyamán a kapcsolattartás;

d. a második orvosi vélemény végső formájának összeál- lítása.

12. Az asszisztencia szolgáltató a második orvosi véle- ményt postán vagy elektronikusan küldi meg a biztosított részére.

13. Az asszisztencia szolgáltató a második orvosi véle- mény átadása után, amennyiben erre a biztosított igényt tart, további konzultációt biztosít a biztosított számára.

14. A biztosító mentesül a második orvosi vélemény be- szerzésének kötelezettsége alól, amennyiben a biztosítot- tat a második orvosi vélemény tárgyát képező betegség tekintetében Magyarországon orvosi tevékenység végzé- sére hatósági engedéllyel rendelkező orvos nem vizsgálta meg, így betegségéről nem áll rendelkezésre dokumentá- ció.

15. A második orvosi vélemény igénylésekor a biztosított- nak a kérelemhez csatolnia kell az esetről készült orvosi /

kórházi leleteket, laboratóriumi vizsgálati eredményeket, orvosi jelentéseket, szövetmintákat, és minden egyéb vizsgálati eredményt, melyek alátámasztják a kezdeti di- agnózist, továbbá csatolnia kell az asszisztencia szolgálta- tó által kért további jelentéseket és vizsgálati eredménye- ket.

16. A biztosított kérésére és felhatalmazásával az asszisz- tencia szolgáltató kapcsolatba lép a kezelőorvossal, hogy megbeszélje vele az esetet, és bekérje tőle a megfelelő második orvosi véleményhez szükséges információt.

17. A második orvosi vélemény iránti kérelem benyújtá- sa magyar nyelven történik. A második orvosi vélemény kiállítása magyarul és angolul történik, eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

18. A második orvosi vélemény az ügyfél által benyújtott adatok megbízhatóságától és pontosságától függ.

19. A második orvosi vélemény nem használható fel a biztosított kezelőorvosa döntésének helyettesítésére, te- kintve, hogy bármely klinikai döntés meghozatalához sze- mélyes orvos-beteg találkozás és tényleges orvosi kivizs- gálás szükséges.

20. A második orvosi vélemény elkészítésének határideje 15 munkanap attól az időponttól kezdve, amikor a má- sodik orvosi vélemény elkészítéséhez szükséges összes dokumentum és lelet az asszisztencia szolgáltató rendel- kezésére áll.

V. Az asszisztencia szolgáltató online szolgáltatása

1. Online orvosi tanácsadás

a. Az asszisztencia szolgáltató orvosa az ügyfél online fe- lületen, e-mail üzenet formájában eljuttatott kérdéseit az üzenet fogadásától számított 24 órán belül megválaszolja.

b. A válaszok kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesíthetik a személyes orvosi vizsgálatot.

2. Online táplálkozási tanácsadás

a. Az asszisztencia szolgáltató dietetikusa az ügyfél online felületen, e-mail üzenet formájában eljuttatott, egészséges táplálkozással, diétával kapcsolatos kérdéseit az üzenet fogadásától számított 24 órán belül megvála- szolja, illetve ez irányú kérés esetén telefonon tájékoztatja az ügyfelet.

b. A válaszok kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesíthetik a személyes orvosi vizsgálatot.

3. Szakorvosi vizsgálat és szűrővizsgálat megszer- vezése

a. Amennyiben az ügyfél betegsége vagy balesete mi- att szakorvosi vizsgálatra vagy szűrővizsgálatra szorul, online felületen, e-mail üzenet formájában kérheti ezek megszervezését, vagy jelezheti, hogy ezzel kapcsolatban visszahívást kér. Az asszisztencia szolgáltató az üzenet fo- gadásától számított 24 munkaórán belül írásban választ küld, vagy visszahívja az ügyfelet, és telefonbeszélgetés során tisztázza a fentiek megszervezésével kapcsolatos körülményeket.

b. A szakorvosi vizsgálat és a szűrővizsgálat költségeit az ügyfél viseli.

c. Amennyiben az ügyfél a megrendelt szolgáltatást a megbeszélt időpontban nem kívánja igénybe venni, és er- ről legalább 1 munkanappal korábban nem értesíti az asz- szisztencia szolgáltatót, úgy a biztosított a megszervezett szolgáltatás ismételt megszervezésére az adott biztosítási éven belül a továbbiakban nem jogosult.

4. Online egészségfelmérés

a. Az ügyfél az egészségügyi szolgáltató életmóddal, szív- és érrendszeri kockázatokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó kérdőívének kitöltésével életmód tanácsot és értékelést kérhet.

b. Az online szolgáltatások igénybevételéhez az ügyfél az e-mail címének megadásával regisztrálja magát az asz- szisztencia szolgáltató xxx.xxxxxxxxxxx.xx internetes oldalán.

c. A kérések beérkezése után az asszisztencia szolgálta- tó ellenőrzi a szolgáltatás igénybevételére való jogosultsá- got.

d. Jogosult felhasználó esetében az asszisztencia szol- gáltató e-mail visszaigazoláson keresztül megerősíti az ügyfél regisztrációját, és ettől kezdve válik jogosulttá az ügyfél az online szolgáltatások igénybevételére.

e. Az online szolgáltatás igénybevételére a biztosító vá- rakozási időt nem köt ki.

VI. Az asszisztencia szolgáltatást nyújtó szolgáltató módosítása

1. A biztosító fenntartja a jogot az asszisztencia szolgál- tatást nyújtó szolgáltató személyének módosítására.

VII. Várakozási idő

A biztosító a IV. fejezetben meghatározott második orvosi vélemény szolgáltatását a biztosítási szerződés létrejötté- től számított három hónap elteltével vállalja, kivéve, ha a második orvosi szakvélemény szolgáltatásra balesettel összefüggésben bekövetkezett betegség vagy egészségi állapottal kapcsolatban kerül sor.

VIII. Értékkövetés

1. A biztosító évente egyszer, minden év május elsejével megváltoztathatja az asszisztencia biztosítás díját. A biz- tosító a változtatás mértékét az asszisztencia szolgáltató díjszabása szerint határozza meg. A Dr. MetLine Magyar- ország Asszisztencia biztosításhoz kapcsolódó közlekedé- si baleseti halál fedezet biztosítási összege nem változik.

Budapest, 2018. január 1.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSOK TÁBLÁZATA

Testrészek egészségkárosodása

Térítés összege a biztosítási összeg százalékában

I. Teljes maradandó egészségkárosodások

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése

100%

100%

Az egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy teljes műkö- désképtelensége

Az egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működés- képtelensége, kivéve térd teljes műkö- désképtelensége

A térd teljes működésképtelensége (ízü- letmerevség)

Az egyik alsó végtag lábszár közepéig való, vagy egyik lábfej teljes elvesztése,

70%

60%

30%

50%

A beszédképesség teljes elvesztése 100%

Az alsó állkapocs eltávolítása 100%

Mindkét kar vagy mindkét kéz teljes 100% elvesztése

Mindkét láb vagy mindkét lábfej teljes 100% elvesztése

Egy kar, illetve kéz és egy láb, illetve 100% lábfej teljes elvesztése

II. Részleges maradandó egészségkárosodások

Testrészek egészségkárosodása

Térítés összege a biztosítási összeg százalékában

Az egyik felső végtag vállízülettől való

vagy teljes működésképtelensége

Az egyik lábfej boka szintjében való tel- jes elvesztése, vagy a boka teljes műkö- désképtelensége

Az egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége

Bármely más lábujj(ak) teljes elvesztése/ elvesztésük, vagy működésképtelensé- ge/működésképtelenségük

Az egyik szem látóképességének teljes elvesztése

Az egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a bizto- sítási eseményt megelőzően elvesztette

Az egyik fül hallóképességének teljes elvesztése

30%

10%

5%

40%

65%

30%

teljes elvesztése, vagy teljes működés- képtelensége

Az egyik felső végtag könyökízület fö- lött való teljes elvesztése, vagy teljes

70%

65%

Az egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a bizto- sítási eseményt megelőzően elvesztette

45%

működésképtelensége

Az egyik felső végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése, vagy működéskép- telensége, továbbá az egyik kéz teljes elvesztése, vagy működésképtelensége

Az egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége

Az egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége

Bármely más ujj(ak) teljes elvesztése/ elvesztésük, vagy teljes működésképte- lensége/működésképtelenségük

60%

20%

10%

5%

A szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%

Budapest, 2018. január 1.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: CSONTTÖRÉSEK ÉS ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK TÁBLÁZATA

Hogyan kell megállapítani

a biztosítási szolgáltatás mértékét?

Gerinctörések (farkcsont törés kivételé- vel):

•

CSONTTÖRÉSEK

Térítés összege a biztosítási összeg százalékában

A baleseti sérülés jellege

Csigolyatestek kompressziós törése

• Tövisnyúlvány, harántnyúlvány,

20%

7%

          ízületi nyúlvány törései        

Homlok, halánték, falcsont vagy nyak- szirtcsont törései:

Medencetörések (farkcsont törés nél- kül):

• Többszörös törések (legalább

egy nyílt és egy teljes törés)

• Minden egyéb nyílt törés

• Többszörös törések (legalább egy teljes törés)

• Egyszerű zárt törések

100%

50%

30%

20%

• Csontszilánkok benyomódásá- val

• Csontszilánkok benyomódása

nélkül

• Koponyaalapi törések

Borda vagy bordák, arccsont, farkcsont vagy szárkapocscsont (kivéve boka) tö- rései:

Combcsont vagy sarokcsont törései:		• Minden egyéb nyílt törés	12%
• Többszörös törések (legalább	50%	• Többszörös törés (legalább egy	8%
egy nyílt és egy teljes törés)		teljes törés)
• Minden egyéb nyílt törés	40%	• Egyszerű zárt csonttörések	5%

• Többszörös törések (legalább egy nyílt és egy teljes törés)

30%

10%

50%

16%

• Többszörös törések (legalább egy teljes törés)

• Egyszerű zárt csonttörések

A sípcsont, felkarcsont, orsócsont vagy csukló törései:

• Többszörös törések (legalább

egy nyílt és egy teljes törés)

30%

18%

40%

Kézujj és lábujj törések:

• Nyílt törések

ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK

• Zárt törések

A bőr másodfokú és harmadfokú égései, amelyek a testfelület legalább

5%

3%

100%

• Minden egyéb nyílt törés	30%		27%-át érintik
• Többszörös törés (legalább egy	20%		A bőr másodfokú és harmadfokú égé-
teljes törés) • Egyszerű zárt csonttörések	15%		sei, amelyek a testfelület 18-26%-át érintik	60%
Felső vagy alsó állkapocs, külső boka,			A bőr másodfokú és harmadfokú
belső boka singcsont törései: • Többszörös törések (legalább	30%		égései, amelyek a testfelület 9-17%-át érintik	30%

egy nyílt és egy teljes törés)

• Minden egyéb nyílt törés

• Többszörös törés (legalább egy teljes törés)

20%

16%

A bőr másodfokú és harmadfokú égései, amelyek a testfelület 4,5-8%- át érintik

16%

• Egyszerű zárt törések

Lapocka, kulcscsont, térdkalács, szegycsont, lábtő, lábközépcsontok, kéztő, kézközépcsont törései:

• Nyílt törések

• Zárt törések

10%

20%

13%

Budapest, 2018. január 1.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET: MŰTÉTI BEAVATKOZÁSOK TÁBLÁZATA

HAS
Has feltárása	50%
Vakbélműtét	25%
Hasi tályog becsövezése	25%

FEJ, NYAK

Térítés összege a biztosítási összeg százalékában

Műtéti beavatkozás leírása

Pajzsmirigy eltávolítása 75%

Mellékpajzsmirigy eltávolítása 50%

Száj daganatának műtéti ellátása 25%

Fültőmirigy daganat 50%

Thyreoglossus (pajzsmirigyhez és nyelv- 50% hez tartozó) ciszta vagy tályog kimetszése

MELLKAS, MELL

Mellkas megnyitása, mellkas plasztika 100%

Sérvek műtéti ellátása: bubonokéle (kezdődő lágyékhajlati sérv), omphalokéle (köldöksérv), merokéle (combsérv), hidrokéle (vízsérv), cystocele (hólyag sérv), heresérv, hasfali sérv, műtét utáni sérv

Teljes vagy részleges gyomoreltávolítás, vagotómia, pylorus plasztika, nyombélfekély

Fekély (gyomor, bél) perforációjának elvarrása

25%

50%

50%

Tüdő vagy tüdőlebeny eltávolítása 100% Béleltávolítás 50%

Echinococcus ciszta eltávolítása a tüdőből

75%

Hasüregi daganat eltávolítása 75%

Végbél eltávolítás hasi behatolással 100%

Nyelőcsőműtét 75%

tályog vagy ciszta ellátása
Aranyérműtét	25%
Májtályog (feltárással)	50%
Echinococcus ciszta a májban	75%
Részleges májeltávolítás	75%
Epehólyag eltávolítása	75%
Hasnyálmirigyműtét	100%
Lép eltávolítása	75%

Szív vagy aortaműtét 100%

Végbél előreesés műtéti ellátása hasi behatolással

75%

Egy- vagy kétoldali radikális melleltávolítás

Egy- vagy kétoldali egyszerű

75%

melleltávolítás
Mell részleges eltávolítása	25%
Melldaganat vagy ciszta kimetszése	25%
Légcsőmetszés	25%
Becsövezés mellkas csapoláshoz	25%
Mellkas csapolás	10%

50%

A végbél záró izomzatának berepedése,

25%

Mediasztinum daganat eltávolítása a szegycsont felvágásával

Mellhártya összenövésének felszabadítása

75%

25%

Vastagbél-, vékonybél-, hólyag sztóma 50% készítése

Bél anasztomózis (a bél két részletének 50% egyesítése)

Teljes vastagbél eltávolítás 75%

Tüdőbeékelődés eltávolítása 50%

Záróizom plasztika, epevezeték

75%

Légmellkezelés (PTX) a mellkas megnyitásával

50%

beszájaztatása

Azonos hasi metszésből végzett két vagy több sebészi

Diagnosztikus mellkas feltárás 50% Hörgő- vagy légcsősztent behelyezése 50% Hörgőciszta vagy tályog eltávolítása 50%

beavatkozás egyetlen műtétnek számít.

NYIROKCSOMÓK

Nyirokcsomó eltávolítása hónaljból vagy lágyékból

50%

HÚGY ÉS IVARSZERVEK

Vese eltávolítása 75%

Daganat, kő, húgycső, húgyhólyag eltávolítása:

Kalapácsujj, ujj deformitás, lábközépcsont deformitás korrekciós műtétje

25%

• sebészi úton 75%

• endoszkóppal 25%

Inak vagy idegek összevarrása 25%

Arthroszkópos térd vagy vállműtét 50%

Prosztata eltávolítása 75%

Csípő- vagy egyéb hosszú csöves csont csontvésése

75%

Prosztata eltávolítása a húgycsövön

keresztül

50%

Achilles-ín szakadásának sebészeti ellátása

50%

Here vagy mellékhere eltávolítása 25%

Közepes ízületek merevítése (pl. boka) 50%

Húgycsőműtét 25%

Könyök, térd, váll ízületbehatoló vagy

50%

Húgyhólyag teljes eltávolítása	100%		plasztikája
Vese, húgycső, vesemedence plasztika	50%		Gerinctörés sebészeti ellátása vagy 100%

Hólyageltávolítás, szeméremcsont fölötti behatolással

75%

supracondylaris (ízületfej feletti) törései Csípő, térd vagy váll teljes ízületi

100%

Vesekő, epekő vagy húgycsőben lévő kő zúzása

50%

elmerevítése

VÉNÁK

Pig-Tail katéter felhelyezése 10%

Barlangos test plasztika 50%

Varicosus véna eltávolítása (visszérműtét)

• egy lábon 25%

Részleges húgyvezeték eltávolítás áthidalással

Teljes pénisz eltávolítás a nyirokcsomó eltávolításával

Teljes prosztata eltávolítás medencei

50%

100%

• mindkét lábon 50%

Varicosus vénák lekötése 10%

Véna elvarrása sérülés után 25%

Vénás thrombus eltávolítása 25%

nyirokcsomó eltávolítással 100%

Körülmetélés 10%

FÜL – ORR – GÉGE

Külső-, vagy középfül műtét 25%

Ondózsinór lekötése 25%

Hólyag diverticulum eltávolítása 50%

Mandulaeltávolítás – garat- és

25%

ORTOPÉDIAI MŰTÉTEK

Hosszú csöves csontok korrekciós műtéti ellátása

50%

Egyéb csontok korrekciós műtéti ellátása 25%

szabadtest eltávolítását
Ganglion eltávolítása	10%
Csontkinövés eltávolítása	25%
Alagút szindróma műtéti ellátása	25%
Patella (térdkalács) sebészeti eltávolítása	50%
Ujjficam rögzítése	10%
Meniszkusz eltávolítás arthroszkóppal	50%
Ujjamputáció (bármely ujj)	25%

Ízületi metszés, beleértve az ízületi

50%

orrmandula
Légcsőmetszés	25%
Gége kiirtása	75%
Hangszalagműtét	25%
Nyelvcsap eltávolítása	25%
Légcsőmetszés, sztóma készítése	25%
Tubus vagy lélegeztető cső eltávolítása	10%
Rekesztályog, vérömleny bemetszése	10%
Fülpolip eltávolítása	10%
Mandula körüli tályog kimetszése	10%
Nyelvfék átvágása	10%

Dobhártya bemetszése és tubus behelyezése

özépcsont 25% Teljes vagy részleges állkapocs eltávolítás 75%
	Gége-, garat-, nyelőcső eltávolítás	75%
vagy a 75%	Egyensúlyozó ideg kimetszése	75%
tendosynovitis Kengyel eltávolítása 50%

Külső hallójáratokból csontkinövés vagy

10%

Lábközépcsont, kézk amputációja

Amputáció a csuklótól lábtőcsontoktól felfelé

Ínhüvely bemetszése (

– ínízületi hártya gyulladás – okozta szűkület felszabadítása)

10%

csontdaganat eltávolítása 25%

Dobhártya plasztika 50%

Labirintus szerv eltávolítása 50%

eltávolítása
Teljes fültőmirigy eltávolítás	75%
Koponyalékelés az üregek felől	50%
Hangszalag eltávolítása	75%
Plasztikai beavatkozás az ajkakon	25%
Nyelvfék kimetszése	10%
Fültőmirigy eltávolítása	75%
ÉRSEBÉSZETI MŰTÉTEK

SZEMÉSZET
Szaruhártya varrat	10%
Kötőhártya varrat	10%
Elülső üvegtest műtét	10%
Hátsó üvegtest műtét	50%
Jégárpa eltávolítása (egy műtéti eljárás keretében több jégárpa eltávolítása	10%
esetén is)
Szürke hályog (cataracta) eltávolítása	50%
Zöld hályog (glaucoma) műtét	25%
Szem eltávolítása	50%
Röphártya kimetszése	10%
Szemhéj be- vagy kifordítása műtétileg	25%
Retinaleválás műtéti ellátása	50%
Könnycsatorna kimetszése	25%

Ékcsonton keresztüli rostacsont

50%

Érplasztika (szív, nyaki erek, perifériás erek katéteres tágítása)

Hasi aortatágulat, csípőaorta vagy combaorta műtét

50%

100%

Hasi aortaműtét 100%

Szívkoszorúér festés 50%

Aorto-carotis vagy aorto-arteria subclavia (kulcscsont alatti artéria) áthidaló műtét

100%

Szivárványhártya (iris) eltávolítása vagy bemetszése

25%

Artériás vérrög eltávolítása 50%

Szaruhártya bemetszése asztigmia miatt 25%

ÁLTALÁNOS SEBÉSZET

Arteria carotis endarterektómia (plakk eltávolítás)

75%

Kancsalság műtéti ellátása 50%

Könnytömlő kimetszése 50%

Ínhártyaplasztika 50%

Körömeltávolítás 5%

Tályog bemetszése 5%

Polip eltávolítása a bélből 25%

KÜLÖNLEGES MŰTÉTEK

Csontvelő átültetés 100%

BŐRGYÓGYÁSZAT

Bőrbiopszia (szövetrész vizsgálata) 5%

NŐI NEMI SZERVEK
Teljes méheltávolítás	75%
Részleges méheltávolítás	50%
Petevezeték eltávolítása	50%
Petefészek eltávolítása	50%
Myoma (izomdaganat) eltávolítása	50%
Méhnyak polip eltávolítása	10%
Bartholin-mirigy ciszta kimetszése vagy kivarrása	25%
Méhnyak csonkolása	25%
Hüvelyplasztika	25%
Vulva teljes kimetszése	50%
Méhkürt plasztika	50%
Petefészek ékrezekciója	25%

Faggyúciszta bemetszése 5%

Szemlencse beültetése vagy eltávolítása 50% Kötőhártya átültetése 25% Kötőhártya felszínes sérülésének ellátása 10% Szemhéj plasztika 10%

A szaruhártya fedőhám lekaparása 10%

Lencse plasztika (első kamra bemetszése, 25% másodlagos szürkehályogműtét)

Membráneltávolítás 10%

PLASZTIKAI SEBÉSZET

Laparoszkópia - has tükrözése a hasfalon keresztül

50%

Hegkimetszés 10%

Bőrlebeny kimetszése átültetésre 25%

Többszörös ín- és idegvarrat 50%

Arcideg dekompressziós műtétje 75%

Homlok vagy arccsont csontvésése 100%

IDEGSEBÉSZET

Koponyatörés műtéti ellátása 75%

Koponyaplasztika 100%

Diagnosztikus vagy tüneti 100% koponyalékelés

Agyi aneurizma eltávolítása 100%

Agyállományi műtét 100% Agy vagy agyhártyák műtéti ellátása 100% Meningeoma eltávolítása 100%

Koponyalékelés 100%

Hiszteroszkópia - méhtükrözés 25%

Rosszindulatú agyi érelváltozás 100%

Hallóideg műtét 75%

Gerincvelő daganatok eltávolítása 100%

Ideggyök kimetszése 50%

Idegvarrat 50%

Neurinóma kimetszése 50%

Szimpatikus ideg átmetszése 75%

DAGANATOK

Ugyanazon daganat sugárkezelésére összességében fizethető szolgáltatási összeg megegyezik, a daganat sebészi eltávolításáért fizethető maximális térítés mér- tékével.

Budapest, 2018. január 1.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A SZERZŐDÉS KIEMELT PARAMÉTEREI

A biztosítási szerződés minimális díja: − csekkes díjfizetés esetén
− éves	−	12 000 Ft / –
− féléves	−	6 000 Ft / –
− negyedéves	−	3 000 Ft / –
− havi	−	1 000 Ft / –
− egyéb díjfizetés esetén
− éves	−	6 000 Ft / 20 €
− féléves	−	3 000 Ft / 10 €
− negyedéves	−	1 500 Ft / 5 €
− havi	−	500 Ft / 2 €

A jelen mellékletben meghatározott paraméterek változtatását a biztosító hirdetményben teszi közzé. Választható biztosítási összegek, kockázatelbírálási összeghatárok

I. A biztosítások választható biztosítási összegei

A szerződő a biztosítási ajánlaton az alábbi biztosítási összegek közül választhat.

A halál esetére szóló biztosítás biztosítási összegének

• minimuma: 250 000 Ft vagy 850 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

A baleseti halál esetére szóló biztosítás biztosítási összegének

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

A baleseti halál esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás biztosítási összegének

• maximuma, azaz a kifizethető összjáradék 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

• minimuma, azaz a havi járadékösszeg 10 000 Ft vagy 34 €

A baleseti maradandó egészségkárosodás esetére szóló biztosítások biztosítási összegeinek

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: baleseti maradandó egészségkárosodás (1%-) 250%-ig terjedő progresszív térítés esetén maximum 20 000 000 Ft vagy 68 000 €

egyéb estekben maximum 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

• A baleseti maradandó egészségkárosodás esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás biztosítási összegének maximu- ma, azaz a kifizethető összjáradék összege 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

• minimuma, azaz a havi járadékösszeg: 10 000 Ft vagy 34 €

A maradandó egészségkárosodás esetére szóló biztosítások biztosítási összegeinek

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

• A maradandó egészségkárosodás esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás biztosítási összegének maximuma, azaz a kifizethető összjáradék összege 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

• minimuma, azaz a havi járadékösszeg: 10 000 Ft vagy 34 €

A Critical Care biztosítás biztosítási összegének

• minimuma: 1 000 000 Ft vagy 3 400 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

A balesetből származó kórházi napi térítésre szóló biztosítások biztosítási összegeinek

• minimuma: 2 000 Ft vagy 7 €

• maximuma: 16 000 Ft vagy 53 €

A kórházi napi térítésre szóló biztosítások biztosítási összegeinek

• minimuma: 2 000 Ft vagy 7 €

• maximuma: 16 000 Ft vagy 53 €

A baleseti műtéti térítésre szóló biztosítások biztosítási összegeinek

• minimuma: 100 000 Ft vagy 340 €

• maximuma: 800 000 Ft vagy 2 700 €

A műtéti térítésre szóló biztosítások biztosítási összegeinek

• minimuma: 100 000 Ft vagy 340 €

• maximuma: 800 000 Ft vagy 2 700 €

A csonttörés és égési sérülés esetére szóló biztosítás biztosítási összegének

• minimuma: 100 000 Ft vagy 340 €

• maximuma: 1 000 000 Ft vagy 3 400 €

Cukorbetegség súlyos szövődményei esetére szóló biztosítás összegének

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

Hirtelen halál esetére szóló biztosítás összegének

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

Szülők egyazon balesetből bekövetkező halála esetére szóló biztosítás összegének

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

Szülők egyazon balesetből bekövetkező halála esetére szóló járadék szolgáltatás biztosítás összegének

• minimuma: azaz a havi összjáradék 10 000 Ft vagy 34 €

• maximuma: azaz a kifizethető összjáradék 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

Közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítás összegének

• minimuma: 500 000 Ft vagy 1 700 €

• maximuma: 50 000 000 Ft vagy 170 000 €

Budapest, 2018. január 1.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET: DÍJKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Milyen részletes szabályok vonatkoznak a díjfizetésre, díjkezelésre?

I. Elszámolások és fizetési kötelezettségek pénzneme

1. A jelen Általános Biztosítási Szabályzat és a biztosítások szabályzata értelmében a fizetési kötelezettségek teljesíté- sének, valamint a biztosítási szerződéshez kapcsolódó díjak biztosító általi nyilvántartásának pénzneme a biztosításhoz tartozó főbiztosítás pénzneme.

2. Az euró alapú módozatok esetén:

a. a szerződő a díjat forintban is megfizetheti, ebben az esetben az esedékes díjnál 10%-kal magasabb összegű díj befizetése ajánlott az átváltásból fakadó költségek és az árfolyamváltozás fedezésére,

b. a biztosító bármilyen jellegű kifizetést átutalással és euróban teljesít; az átváltásból eredő költséget az ügyfél viseli.

II. A beérkezett díjak kezelésének általános sémája

1. A befizetés azonosítása

A beérkezés napján kerül sor a befizetés azonosítására.

2. A befizetés rendeltetésének megállapítása

Az azonosított befizetések tekintetében ugyancsak a beérkezés napján kerül sor a befizetett összeg rendeltetésének vizsgálatára.

3. A díj jóváírása

Ezt követi a díjnak a – befizetés rendeltetésétől függő – jóváírása.

1. A befizetés azonosítása

A befizetett összeg és a biztosítási szerződés egymáshoz rendelése (a befizető és az érintett szerződés azonosítása) a befizetés beérkezésének napján történik meg. A kötvényszámot, vagy az ajánlat sorszámát a „közlemény” rovatban kell megadni, ennek hiányában a befizetés nem azonosítható. A kötvényszámon kívül a „közlemény” rovatban kell feltüntet- ni a befizetett összeg rendeltetését. Első díj befizetése esetén a „díjelőleg” megjegyzést is fel kell tüntetni.

A befizetett összeget a biztosító 30 munkanap után visszautalja, ha a befizetés azonosításához szükséges adatok ezen időtartam alatt nem érkeztek meg, vagy azokat a biztosító nem tudta beszerezni, és ezért a befizetés, valamint a szer- ződés nem rendelhetők egymáshoz. A befizetett összeget az azonosításig, illetve a visszautalásig kamatmentes letétként kezeli a biztosító.

A befizetések azonosításakor a biztosító vizsgálja a díjfizetőnek a Pmt. szerinti azonosításának megtörténtét. Amennyiben a díjfizető nem azonosított, a befizetést a biztosító az azonosítás megtörténtéig kamatmentes letétként kezeli.

2. A befizetés rendeltetésének megállapítása

a. A szerződő a biztosításokra előírt rendszeres díjat fizethet be.

b. Az előírt rendszeres díj a választott díjfizetési gyakoriság szerinti következő biztosítási időszak első napján esedékes.

c. Az egyes módozatok tekintetében az alábbi díjfizetési módok választhatók:

Díjfizetési mód	Forint alapú módozatok	Euró alapú módozatok
Folyószámla közvetlen terhelése	✓	🗶
Postai/postai (bianco) csekkes befizetés	✓	🗶
Ügyfél által kezdeményezett banki átutalás	✓	✓
Díjnet rendszeren keresztül történő díjfizetés	✓	🗶

Forint devizanemű díjbevétel számla

IBAN formátumú bankszámlaszám

A biztosítási díj rendeltetése Bankszámlaszám

Rendszeres díj 10918001-00000005-07640011 HU96 1091 8001 0000 0005 0764 0011

Euró devizanemű díjbevétel számla

Rendszeres díj 10918001-00000005-07640190 HU16 1091 8001 0000 0005 0764 0190

d. A rendszeres díjként befizetett összeg kezelése bármely díjfizetési mód esetén az alábbiak szerint történik:

Ha a befizetett összeg A befizetett összeg kezelése

kevesebb, mint az előírt díj, akkor

• ha a díjtűréshatárnál kisebb a különbség, akkor a díjat a bizto- sító jóváírja.

• ha a díjtűréshatárnál nagyobb a különbség, akkor biztosító

vagy visszautalja vagy bekéri a különbözetet. Ha a díjkülön- bözet nem érkezik meg 30 munkanapon belül, akkor a bizto- sító visszautalja/visszaküldi az összeget arra a számlára/címre, ahonnan az érkezett. Az utalásból eredő veszteség az ügyfe- let terheli.

megegyezik az előírt díjjal, akkor a biztosító az esedékességkor jóváírja, addig kamatmentes letét- ként kezeli.

ha a díjtűréshatárnál nagyobb a különbség, akkor összegét a biz-

nagyobb, mint az előírt díj, akkor

tosító az esedékességkor jóváírja, addig kamatmentes letétként kezeli és a többletet visszautalja

e. A díjtűréshatár mértéke forint alapú módozatok esetén 300 Ft, euró alapú módozatok esetén 2 €.

3. A díj jóváírása

A már esedékes, rendszeres díjakat a beérkezés napján írja jóvá a biztosító.

III. Számlázási rend

Kibocsátott számlán szereplő dátumok / A díj rendeltetése szerint

Teljesítés ideje Számla kelte Fizetési határidő

Első rendszeres díj A kockázatviselés kezdetének napja.

További rendszeres díj A számla kiállításának napja, 20 nappal az aktuális díj esedékessége előtt

Az aktuális díj esedékességé- nek napja

Budapest, 2018. január 1.

6. SZÁMÚ MELLÉKLET: CÉGISMERTETŐ

Mit érdemes tudni a biztosítóról?

A MetLife, Inc. (NYSE: MET) leányvállalatain és tagvállalatain keresztül („MetLife”) a világ egyik legnagyobb életbiztosító társasága. Az 1868-ban alapított MetLife leányvállalatain és társvállalatain keresztül világszerte kínál életbiztosítási és életjáradék programokat, alkalmazotti juttatásokat, valamint vagyonkezelői szolgáltatásokat. A mintegy 100 millió ügy- felet kiszolgáló és a FORTUNE 100® közül 90 céggel együttműködő MetLife közel 50 országban van jelen, és piacvezető szerepet tölt be az Egyesült Államokban, Japánban, Latin-Amerika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet országaiban.

A MetLife csoport tagjaként, a MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepe a magyar életbiztosítási piacon is értékálló hozamokat nyújtó és hosszú távú pénzügyi biztonság megteremtésére alkalmas megoldásokat kínál. A MetLife Europe

d.a.c. Magyarországi Fióktelepe számára fontos, hogy ügyfeleinek az elvártnál jobb minőségű szolgáltatást nyújtson, amelyre a jól felkészült kollégái jelentik a garanciát. További információért látogassa meg a www.metlife.hu honlapot.

A MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepe adatai az alábbiak:

Neve: MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepe

Jogi formája: fióktelep

Cégjegyzékszáma: 01-17-000934

Adószáma: 25363926-2-41

Jegyzett tőkéje: 10,7 milliárd forint Székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. Székhelyének állama: Magyarország

Postai címe: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22.

Telefonszáma: +36 1 391 1300

Fax száma: +36 1 391 1660

E-mail címe: info@metlife.hu

Internetes honlapja: www.metlife.hu

Panaszkezelő szervezeti egysége: Ügyfélszolgálati Osztály Ügyfélszolgálatának címe: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. Ügyfélszolgálatának telefonszáma: +36 1 391 1300

Ügyfélszolgálatának fax száma: +36 1 391 1660

Ügyfélszolgálatának e-mail címe: info@metlife.hu

Fogyasztóvédelmi kérdésekben eljáró hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága: Magyar Nemzeti Bank (szék- helye: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.; telefonos elérhetősége: +36 1 428 2600; internetes elérhetősége: www.mnb.hu; e-mail címe: info@mnb.hu; levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest)

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró hatósága: Pénzügyi Békéltető Testület (szék- helye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; telefonos elérhetősége: +36 40 203 776; internetes elérhetősége: www.mnb.hu; e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu; levelezési címe: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf.:172.)

A MetLife Europe d.a.c. Magyarországi Fióktelepe anyavállalatának adatai az alábbiak:

Neve: MetLife Europe d.a.c.

Jogi formája: részvénytársaság

Székhelye: 20 on Hatch, Lower Hatch Street, Dublin 2

Székhelyének állama: Írország

Nyilvántartási száma: 415123

Nyilvántartását végző hatóság: Central Bank of Ireland

Tulajdonosai: MetLife EU Holding Company Limited, American Life Insurance Company, MetLife Holdings (Cyprus) Limi- ted, International Technical and Advisory Services Limited (ITAS)

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága: Ír Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságának Központi Bankja

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának székhelye: Central Bank of Ireland, PO Box 559, Dame Street, Dublin 2, Írország

A fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló éves jelentés: a MetLife Europe d.a.c. a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést (SFCR) minden év június 30. napjáig teszi közzé a www.metlife.hu honlapon. Az első közzététel 2017. június 30. napján esedékes.

Budapest, 2018. január 1.

7. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

Tájékoztató a személybiztosítási szerződéssel kapcsolatosan alkalmazandó adózási szabályokról

Jelen tájékoztató a 2017. január 1-jén hatályos jogsza- bályi rendelkezések összefoglalása, mely kizárólag a tájé- koztatás célját szolgálja, és sem adótanácsadásnak, sem hivatalos jogszabály értelmezésnek nem minősül. A tájé- koztató nem helyettesíti a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok ismeretét, ezért kérjük, hogy adott konkrét esetben mindenképpen egyeztessen könyvelőjével, pénzügyi szakértőjével. A biztosító a jogszabályok jövőbe- ni változásáért vagy az illetékes hatóságok vagy bíróságok jogszabály értelmezéséért felelősséget nem vállal.

I. A személybiztosításokkal kapcsolatos fogalmak

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tör- vényből (továbbiakban: Szja. tv.) a következőkben azokat a fogalmakat emeljük ki, amelyek a személybiztosításokkal kapcsolatos adózási szabályok szempontjából lényegesek.

Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbizto- sítás [Szja tv. 3. § 90. pont].

Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül va- gyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosí- tási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki

–, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biz- tosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befi- zetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérí- tés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövet- kezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei

szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak [Szja tv. 3. § 91. pont].

Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövet- kezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy megha- tározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezett- séget [Szja tv. 3. § 92. pont].

Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatá- sa kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatá- sok miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is [Szja tv. 3. § 94. pont].

Balesetbiztosítás: az olyan betegségbiztosítás (vagy egész- ségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított bal- eset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződés- ben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezett- séget [Szja tv. 3. § 94. pont].

Nyugdíjbiztosítás: olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyug- díjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított

a) halála,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkároso- dása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határ biztosított általi betöltése

váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés lét- rejöttétől (az ajánlat ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a bizto- sított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a bizto- sított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tar- talmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartal- mazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a jára- dékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegen is teljesíthető.

Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás: a biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres tel- jesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül meg- előző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az ese- tet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása vagy a magánszemély rendelkezése alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jó- váírt adó kedvezményezett magánszemély részére történő kiutalása miatt változik. (Szja tv. 3. § 97. pont)

II. Díjfizetések adókötelezettsége

A törvény különbséget tesz magánszemély és kifizető által fizetett biztosítási díj között, tekintettel arra, hogy magánszemélyek adózott jövedelemből fizetnek díjat, míg kifizetők esetében a díj fizetése a biztosított magán- személynél (adómentes vagy adóköteles) jövedelemként jelentkezik.

Kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szer- vezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. (Art. 178.§ 18. pont)

II. 1. Határozott tartamú életbiztosítások díja

Kifizető által magánszemély javára kötött határozott tar- tamú biztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett biztosítási díj után a kifizetőnek egyes meghatározott jut- tatásként kell az szja-t és az eho-t megfizetnie [Szja tör- vény 70. § (1) bekezdés c) pont]. A kifizetőt terhelő köz-

teher 2017-ben 43,66% [1,18 x (15% szja + 22% eho)],

2018-ban 41,3% [1,18 x (15% szja + 20% eho]. Adóköteles biztosítási díjnak minősül magánszemély biz- tosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy (általában a munkáltató, illetve más kifizető) által fizetett díj, kivéve, ha az Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes.

II. 2. Kockázati biztosítások díja

Adómentes a lejárati szolgáltatás és visszavásárlási ér- ték nélküli kockázati biztosítás (halál eseti életbiztosítás, egészségbiztosítás és balesetbiztosítás) kifizető által – az ugyanazon kifizető esetében ugyanazon biztosított- ra tekintettel havonta, a minimálbér 30%-át (2017-ben

38.250 forintot) meg nem haladóan – fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része) [Szja. tv.

1. számú mellékletének 6.3. pont]. Amennyiben a kifize- tő által ugyanazon biztosítottra fizetett kockázati biztosí- tás(ok) összesített díja meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor az efölötti rész után a szerződő kifizetőnek (a jut- tatónak) az egyes meghatározott juttatásoknak megfele- lő mértékű szja és eho fizetési kötelezettsége keletkezik (összes közteher 2017-ben 43,66, 2018-ban 41,3%). Nem minősül kockázati biztosításnak és ezért adóköteles az olyan biztosítás kifizető által fizetett díja, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói telje- sítésre (így különösen díjkedvezmény, díjengedmény, díj- visszatérítés) a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy ké- sőbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.

II. 3. Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások díja

Adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, visszavásárlási értékkel rendelkező határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás (ún. whole life, WL) – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – 2017. december 31-ig megfize- tett rendszeres díja is. Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot (2017-ben 30%, mert a 2015. évi infláció -0,1% volt). A biztosítási szer- ződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díjnemfizetés (szüne- teltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvéte-

lével a díjnemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj [Szja törvény 1. számú melléklet 6.9. pont].

2018. január 1-jétől megszűnik az ilyen típusú életbizto- sítások adómentessége, és a kifizetőnek az egyes meg- határozott juttatások adózási szabályai szerint 41,3%-os közterhet [1,18 x (15% szja + 20% eho)] kell fizetnie az ilyen biztosítások díja után. A 2017-ben megfizetett rend- szeres biztosítási díjak adókezelése a díj megfizetésekor esedékes: ezek a díjak a 2017. december 31-ig hatályos szabályozás értelmében – függetlenül azok számviteli szempontú időbeli elhatárolásának kötelezettségétől, a halasztott költségelszámolástól – adómentesnek minősül- nek.

A kifizetőnek az adómentesen fizetett díjak összegéről havonta, magánszemélyenkénti bontásban adatot kell szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére [Szja tv. 1. számú melléklet 9.6. pont].

A nem rendszeres díjak – a díjfizetés időpontjában – egyes meghatározott juttatásként adókötelesek (összes közte- her 2017-ben 43,66%, 2018-ban 41,3%).

III. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása (biztosítási esemény bekövetke- zése miatti kifizetése) főszabályként adómentes [Szja tv. 1. számú melléklet 6.6, 6.8 pont].

Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövet- kezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték [Szja tv. 3. § 64. pont].

Ugyanakkor adóköteles a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jö- vedelem-kiesés időszakára napi 15 000 forintot megha- ladó rész, akkor, ha a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes volt [Szja törvény 1. számú melléklet 6.6., 6.7. pont c) alpont].

Adóköteles a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás is, amely nem minősül halál esetére szóló biz- tosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiz- tosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgálta- tás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.

Kamatjövedelemként adóköteles a határozott tartamú életbiztosítás elérési szolgáltatása a kedvezményezett ma- gánszemélynél [Szja. tv. 65. § (1) d) pont]. A biztosító tel- jesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosí- tási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész után a 2016. január 1-je előtt megszolgált kamatjövedelmet 16%-os, az ezt követően megszolgált kamatjövedelmet 15%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli, amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában állapít meg, von le. A

magánszemélynek ezt a jövedelmet az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

2017. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedel- met nem terheli eho fizetési kötelezettség.

A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezmény- rendszere:

• Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződés létrejöt- tét követő 3. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével a teljes jövedelem adómentes.

• Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződés létre- jöttét követő 6. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével a teljes jövedelem adómentes.

A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

• Ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és a biztosító azt a díjtartalékkal együtt nem elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Elkülönített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekintendő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell a szerződés létre- jöttének időpontjaként figyelembe venni.

• Ha a rendszeres díjak növelésének mértéke megha- ladja a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó fogyasztói áremelkedés 30 százalékpont- tal (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpon- tot) növelt értékét. A rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események be- következése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszaká- ra is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.

IV. Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások visszavásárlására vonatkozó adózási szabályok

Az Szja. tv. 28. § (2) bekezdése alapján egyéb jövedelem- nek minősül a kifizető által magánszemély javára kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás magánszemély általi visszavásárlásakor a biztosító által juttatott vagyoni értékből a magánszemély által fizetett biztosítási díj és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.

Az egyéb jövedelem után a magánszemélyt személyi jö- vedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kö- telezettség terheli. A személyi jövedelemadó 15%, az egészségügyi hozzájárulás mértéke a jövedelem megszer- zésének időpontjától függ: az egészségügyi hozzájárulás- ról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho. tv.)

3. § (7) bekezdése alapján, ha a jövedelem megszerzésé- re az életbiztosítás megkötését követő – de legkorábban 2013. január 1-jétől számított – tizedik év elteltével kerül sor, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14%, egyéb esetben 22% 2017-ben, 20% 2018-ban. Ez utóbbi eset- ben az szja és az eho alapja 2017-ben a megszerzett jöve- delem 82%-a, 2018-ban 83%-a [Szja tv. 29. §].

V. Nyugdíjbiztosítás – rendelkezés az adóról

Az Szja tv. szerint nyugdíjbiztosításnak az olyan életbiztosítás minősül, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított

− halála,

− társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

− egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítá- si szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitáci- ós ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

− a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíj- korhatár biztosított általi betöltése váltja ki.

A törvény tehát kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meg- haladja a törvényben rögzített 40%-os mértéket) négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell, és ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki. Minden esetben feltétel, hogy a nyugdíjbiztosítási szer- ződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekin- tettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40 százalékos mértékű egészségká- rosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszol- gáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a jára- dékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.

A szerződés létrejöttének az ajánlat vagy a szerződésmó- dosítás ügyfél részéről történő aláírásának napját kell te- kinteni [Szja tv. 3. § 93. pont].

Az Szja tv. szerint a nyugdíjbiztosítási szerződés szerző- dője az adóbevallásában tett nyilatkozat (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíj- biztosítási nyilatkozat) alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből. A kedvezmény alapja a magán- személy által szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adó- mentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is). A kedvezmény mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint. A nyugdíjbiztosításhoz kö- tött kiegészítő kockázatokra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosí- tás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szintén nem tehető. [Szja tv. 44/C. § (1) be- kezdés].

A nyugdíjbiztosításhoz köthető ugyan kiegészítő biztosí- tás, de a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosí- tás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyi- latkozat nem tehető, azaz csak a főbiztosítás díja után jár az adókedvezmény. A főbiztosításba is választható a mini- málistól eltérő biztosítási összeg, azonban ha a választott biztosítási összeghez tartozó kockázati díj meghaladja a főbiztosításra fizetett díj 10%-át, akkor csak a főbiztosítás díjának és a kockázati díjnak a különbségéről rendelkez- het a szerződő.

Az említett szabály alapján tehát kedvezmény illeti meg a magánszemélyt (nyugdíjbiztosítási szerződés szerződőjét):

− az általa megfizetett biztosítási díj után,

− a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély által fizetett, a törvény alapján adómentes bevételnek mi- nősülő díj után, továbbá

− a kifizetőnek nem minősülő más, nem magánszemély által fizetett, az összevont adóalapba tartozó jövede- lemként adóköteles díj után (például a külföldi mun- káltató cég által fizetett biztosítási díj után, tekintettel arra, hogy az egyes meghatározott juttatásként nem adózhat, ezért a magánszemélynek kell a közterheket megfizetnie).

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biz- tosító által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi szám- laszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosí- tó számát (szerződésszámát).

A nyugdíjbiztosítási szerződésre a szerződő nyugdíjbiz- tosítási nyilatkozata alapján átutalt összeget a magán- személynek 20%-kal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül nyug-