A GINOP-5.3.4-16-2016-00022 – „A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A NAGYKERESKEDELMI ÁGAZATBAN” PROJEKT KERETÉBEN ELKÉSZÜLT KIADVÁNYOKBAN TALÁLHATÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK RELEVÁNS MÓDOSÍTÁSAI1

2023. évi CXVIII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról* 1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. §-a a következő

(9) bekezdéssel egészül ki: „(9)

A (8) bekezdés és a 23. § (1) bekezdése szerinti veszélyes technológia vizsgálata munkaegészségügyi szaktevékenység is.”

2. § Az Mvt. 63/D. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki: (Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza) „k) a bejelentő, adatszolgáltató nevét, címét és l) a bejelentő telefonszámát, e-mail címét.”

3. § Az Mvt. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell, amelynek módját és a dokumentálás rendjét a 65. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatároznia.”

4. § Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 64. § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia és a kivizsgálás eredményét a) munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, b) fokozott expozíció esetén a jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

(4a) A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. (4b) Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.”

5. § Az Mvt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabaleset bekövetkezéséről a munkavédelmi hatóságot azonnal értesíteni.” * A törvényt az Országgyűlés a 2023. december 13-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 189. szám 11437 6. § Az Mvt. 64/C. § (2) bekezdés

a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:] „a) a bejelentésazonosítót, a vármegye kódját, a bejelentő nevét, címét, telefonszámát, a bejelentés dátumát,”

7. § Az Mvt. 70/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. (1b) Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül a munkavédelmi képviselő választást meg kell tartani.”

8. § Az Mvt. 79. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében) „b) részt vesz a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében;”

9. § Az Mvt. 87. §-a a következő 16. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „16. Technológia: a folyamat, illetve a folyamatok egysége, amellyel az adott cél elérhető.”

10. § Az Mvt. 88. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a munkavédelmi szakmai képesítések fokát.”

11. § Az Mvt. a) 21. § (8) bekezdésében és 23. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel” szöveg, b) 45. §

(3) bekezdésében a „munkabiztonsági szaktevékenység” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység” szöveg, c) 51. § (1) bekezdésében a „megfelelő szakképzettségű és számú” szövegrész helyébe az „elegendő számú és – ha erre vonatkozó szabály ezt előírja – megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező” szöveg, d) 63/G. § (2) bekezdés

c) pontjában a „munkáltató székhelyét, telefonszámát” szövegrész helyébe a „munkáltató székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát” szöveg, e) 63/H. § (2) bekezdés

c) pontjában a „munkáltató nevét, adószámát” szövegrész helyébe a „munkáltató nevét, adószámát vagy adóazonosító jelét” szöveg, f) 64/C. § (1) bekezdésében az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő” szövegrész helyébe az „az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. számú mellékletében szereplő” szöveg, g) 65. § (3) bekezdésében az „A fokozott expozíciós eset” szövegrész helyébe az „A súlyos munkabaleset és fokozott expozíciós eset” szöveg, h) 75. § (4) bekezdésében az „5 évig” szövegrész helyébe az „az Fktv.-ben meghatározott ideig” szöveg, i) 79. § (1) és (2) bekezdésében az „A Országos” szövegrész helyébe

az „Az Országos” szöveg, j) 79. § (1) bekezdés g) pontjában a „dönt” szövegrész helyébe a „véleményezi” szöveg, k) 79. § (1) bekezdés g) pontjában az „ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben” szövegrész helyébe az „ismeretanyagot” szöveg, l) 81. § (4) bekezdés

a) pontjában a „foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek” szöveg, m) 84. §

(2) bekezdésében a „köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet” szövegrész helyébe a „köteles a tudomására jutott súlyos munkabalesetet” szöveg, n) 84. § (3) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szöveg, o) 87. § 4. pontjában a „szerszám vagy berendezés, amelyet” szövegrész helyébe a „szerszám, berendezés vagy eszköz, amelyet” szöveg, 11438 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 189. szám p) 88. § (2) bekezdés d) pontjában a „mértékére és” szövegrész helyébe a „mértékét és a” szöveg, q) 88. § (2) bekezdés g) pontjában az „és kötelező továbbképzési rendszerének” szövegrész helyébe az „és továbbképzésének” szöveg, r) 88. §

(4) bekezdés d) pont di) alpontjában a „rákkeltő anyagok” szövegrész helyébe a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti az Mvt. a) 63/D. §

(2) bekezdés i) pontjában az „és” szövegrész, b) 63/I. §-a, c) 79. § (1) bekezdés f) pontja, d) 82. §

(3) bekezdése.

13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba. (2) A 12. § d) pontja 2024. március 1-jén lép hatályba. 14. § Ez a törvény a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1994. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRÓL (VHT.)

2023. április 1. napján lép hatályba a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) azon módosítása, mely szerint a büntetőeljárásban résztvevő személy - ha részére a bíróság büntetőügyben hozott határozatában bűnügyi költséget állapít meg - az elsőfokon eljárt bíróság előtt végrehajtási lap kiállítását kezdeményezheti.

2000. ÉVI XXV. TÖRVÉNY A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL

A veszélyes anyagokkal és keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység megkezdésével egyidejűleg – a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénynek megfelelően – ezt köteles bejelenteni elektronikus úton, az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer Kémiai Biztonsági Szakrendszerében (OSZIR-KBIR) mely során 7800 Ft/telephely igazgatási szolgáltatási díjat szükséges befizetni.

Változás bejelentést kell tenni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.

A mikro- és kisvállalatok, továbbá az egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 29. §-át érintő

módosításának köszönhetően ezen vállalkozóknak 2023. június 1-jétől NEM szükséges bejelenteniük a kizárólag lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységüket, amennyiben NEM a bejelentett főtevékenységük vagy bejelentett egyéb tevékenységük keretén belül használnak fel lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket. (például a vendéglátóipari vagy szálláshely- szolgáltatás.

Kiemelendő, hogy a változás a csak lakossági felhasználásra szánt termékekkel végzett tevékenységekre vonatkozik.

Továbbra is bejelentéskötelesek maradnak azonban a kifejezetten a bejelentett főtevékenységhez vagy bejelentett egyéb tevékenységhez kapcsolódó veszélyes anyaggal vagy keverékkel végzett tevékenységek (például az ilyen termékeket árusító kiskereskedelmi egységek vagy az ezeket felhasználó takarítás tevékenységek, gépjármű javítás tevékenységek).

2000. ÉVI L. TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT 78. SZÁMÚ EGYEZMÉNY A FIATALKORÚAK ORVOSI VIZSGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI LV. TÖRVÉNY A SZERVEZKEDÉSI JOG ÉS A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁSI JOG ELVEINEK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ, A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI KONFERENCIA 1949. ÉVI 32. ÜLÉSSZAKÁN ELFOGADOTT 98. SZÁMÚ EGYEZMÉNY KIHIRDETÉSÉRŐL

2000. ÉVI LXXII. TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT 148. SZÁMÚ EGYEZMÉNY A MUNKAKÖRNYEZETRŐL

2000. ÉVI LXXV. TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT 155. SZÁMÚ EGYEZMÉNY A MUNKAVÉDELEMRŐL

2006. ÉVI X. TÖRVÉNY A SZÖVETKEZETEKRŐL

2010. ÉVI LXXV. TÖRVÉNY AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL

Adózás az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelem után

Egyszerűsített foglalkoztatásnál[1] – alapesetben – a közterhet a munkáltatónak kell megfizetnie, munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napja után. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkavállalónak is keletkezik plusz kötelezettsége.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tapasztalta, hogy egy munkáltató az alkalmi munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatásakor olyan magas összegű nettó munkabért tüntetett fel

– a 08’ jelű, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló

– bevallásaiban, amely a minimálbér, illetve a garantált bérminimum napibérnek megfelelő összegét többszörösen meghaladta.

Emiatt – bizonyos összeghatár fölött – megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.

Mikor fizeti a munkáltató a közterheket?

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásban álló munkavállaló számára legalább a minimálbér 85 százalékának vagy a garantált bérminimum 87 százalékának megfelelő összeget kell kifizetnie munkabérként.

A munkabér felső határát az Efo tv. csak a filmipari statisztánál határozza meg, ahol a napi nettó jövedelem maximális összege legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka lehet.

A munkáltató a közterhet azonban csak a mentesített keretösszegig[2]fizeti, melyet úgy számítunk ki, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak számát megszorozzuk az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér – minimálbér, garantált bérminimum – napi összegének 130 százalékával.

Ha a kifizetett munkabér nem haladja meg ezt az összeget, akkor a munkavállalónak nincs teendője, mert ekkor – ha nincs egyéb adóköteles jövedelme – személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtania.

Mikor fizeti a munkavállaló a közterheket?

Ha a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor saját magának személyijövedelemadó-bevallást is be kell adnia.[3] Fontos, hogy a keretösszeg feletti jövedelemből a munkáltató nem von le és vall be személyijövedelemadó- előleget!

Az szja-bevalláshoz a munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania, és a kifizetéskor átadnia, amely tartalmazza a magánszemély bevételének összegét és jogcímét. Mivel emiatt a munkáltatónak már nem kell az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítania, a munkavállalónak mindenképpen meg kell őriznie a kifizetéskor kapott iratokat ahhoz, hogy szja-bevallását be tudja nyújtani a NAV-nak.

Példa:

A 2023-as adóév első napján érvényes minimálbér napibérként meghatározott összege 10 670 forint, melynek 130 százaléka 13 871 forint. Ha a munkavállaló 2023-ban összesen 80 napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor a mentesített keretösszeg: 80 x 13 871 Ft, azaz 1 109 680 forint.

Az egyszerűsített munkaviszonyban álló munkavállalónak 2023-ban összesen 1 560 000 forint nettó munkabért fizettek ki. Ebből a mentesített keretösszeget meghaladó rész:

1 560 000 forint – 1 109 680 forint = 450 320 forint.

Így a munkavállalónak a személyijövedelemadó-bevallásban a mentesített keretösszeget meghaladó részt, azaz 450 320 forintot kell a bevallás 1. sorának d) oszlopába beírnia.

Ha a munkavállaló több munkáltatónál is állt egyszerűsített foglalkoztatásban az adóévben, akkor a mentesített keretösszeg számításánál a különböző foglalkoztatóknál ledolgozott munkanapokat és a kifizetett munkabéreket össze kell adni.

A NAV a beérkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatások alapján adóbevallási tervezetet készít minden munkavállalónak. Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott ’08 jelű bevallás ’08M-12 lapján szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet.

A mentesített keretösszeg meghatározásához tehát felhasználható az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet.

2011. ÉVI CVI. TÖRVÉNY A KÖZFOGLALKOZTATÁSRÓL ÉS A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ, VALAMINT EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

(2) * Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy

b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d) * a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, építészeti örökség védelmével összefüggő, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy

e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyt. *

(2a) * Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.

(2b) * Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásban, valamint naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt.

(2c) * A hatósági szerződés megszűnése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnik.

(3) * Közfoglalkoztató lehet:

a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b) költségvetési szerv,

c) * egyházi jogi személy,

d) közhasznú jogállású szervezet,

e) civil szervezet,

f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g) vízitársulat,

h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,

hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd) határjelek és környezetének karbantartására,

he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor,

i) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet,

j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában,

k) * a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató,

l) * start szociális szövetkezet.

(4) Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

a) * a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint

b) * megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

ba) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel (a továbbiakban együtt: álláskereső), vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül,

xx) * a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékes, vagy

bc) * olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés a), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.

(4a) * Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

a) a tanköteles gyermekének mulasztása miatt *

aa) *

ab) * e szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

b) * közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen állapota miatt

ba) a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóság az egészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó kockázatot állapított meg, vagy

bb) a jegyző – a ba) alpont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségek nem teljesítését állapította meg

végleges határozatban,

c) * a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint megfelelő

munkahelyet nem fogadja el,

d) * a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, vagy

e) * a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával – ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást – szűnt meg,

f) * a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg,

g) * a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el.

(4b) * A (4a) bekezdés b) pontja szerinti, a közfoglalkoztatásból történő kizárás tárgyában hivatalból folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz

a) az egészségügyi, közbiztonsági kockázatot megállapító hatóság, vagy

b) – az a) pont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a jegyző

az állami foglalkoztatási feladatot ellátó járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére öt napon belül adatot szolgáltat.

(4c) * A (4a) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő kiközvetítés előtt a járási hivatal adatot közvetlenül vehet át a szabálysértési nyilvántartásból.

(4d) * A kizárás kérdésében a járási hivatal dönt.

(4e) * Ha a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a járási hivatal a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.

(4f) * A (4b) bekezdés b) pontja szerinti esetben a járási hivatal megkeresésére nincs szükség, ha

a) a közfoglalkoztatást

aa) a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy

ab) a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet valósítja meg, vagy

b) az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti hatályos önkormányzati

rendelete.

(4g) * A (4f) bekezdés a) pontja szerinti közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, ha az álláskeresővel szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.

(4h) * A (4a) bekezdés d) pontja szerinti kizárási ok esetén a járási hivatal a döntése meghozatala előtt ellenőrzi a rendelkezésére álló – különösen az állami adóhatóság által az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint megküldött – adatokat.

(4i) * A járási hivatal a (4a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel fennállását az Flt. 36/A.

§-a szerinti, a munkáltató által kiállított igazolólapból állapítja meg.

(4j) * E törvény alkalmazásában

a) közvetlen lakókörnyezet a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar), valamint jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület,

b) rendezetlen állapotú lakókörnyezet:

ba) az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik,

bb) az ingatlanon balesetveszélyes építmény található,

bc) az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti,

bd) az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik,

be) az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.

2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) * Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a

korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony Mt. 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet. *

(2a) * A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

(2b) * A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(2c) * Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6) bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.

(3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(3a) * A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló írásbeli nyilatkozatát a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal benyújtsa. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő nyilatkozatok esetén a járási hivatal ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e.

(3b) * A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

(3c) * A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás. (3d) * Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található.

(3e) * A polgármester a bejelentést követően haladéktalanul értesíti a járási hivatalt az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről.

(3f) * Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató minden év október 31-éig bejelentheti a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal részére a következő év május 1-je és október 31-e között általa tervezett egyszerűsített foglalkoztatás helyét, a foglalkoztatni kívánt létszámot munkakörönként és a foglalkoztatás tervezett ütemezését. A vármegyei kormányhivatal minden év november 30-áig továbbítja a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére az összesített egyszerűsített foglalkoztatási igényeket.

(4) A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy a) * a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és

b) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(4a) * A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.

(4b) * A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a (4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.

(4c) * A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.

(4d) * Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat

a) a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,

b) a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a

illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4e) * Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.

(4f) * A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg. *

(5) * A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:

a) az Mt.

aa) rendelkezésre állásra,

ab) ügyeletre, ac) készenlétre, ad) állásidőre,

ae) előlegnyújtásra,

af) megszakítás nélküli munkarendre,

ag) * baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre,

ah) csoportos létszámcsökkentésre,

ai) végkielégítésre,

aj) *

ak) távolléti díj számítására,

al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,

am) munkavállalói biztosítékra,

an) munkakör megosztásra,

ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,

ap) távmunkavégzésre,

aq) bedolgozói munkaviszonyra,

ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,

as) vezető állású munkavállalóra, valamint at) cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,

b) * az Mt. XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,

c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,

e) *

f) az Mt. 59–62. §-a nem alkalmazható,

g) * az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, ha jogerős vagy végleges hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta, vagy az 1. §

(4) bekezdés c) pontja szerinti személy elismerés iránti kérelmét jogerősen elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság határozata alapján az 1. § (4) bekezdés d) pontjának hatálya alá kerül,

h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,

i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,

k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,

l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,

m) az Mt. 117–121. §-a nem alkalmazható,

n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)–(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,

o) * az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),

p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,

q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,

r) * az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései – a 157. § (1)–(2) bekezdése és a 158–164. § kivételével – nem alkalmazhatók,

s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,

v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá

x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható,

y) * az Mt. 122. § (3) bekezdése, 123. § (2), (5)−(7) bekezdése és 124. § (2)−(5) bekezdése nem alkalmazható.

(6) * Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható.

(7) * A szabadság kiadására az Mt.

a) 122. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható,

b) 122. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki,

c) 123. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.

(8) * A szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.

(9) * Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

3. § (1) A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

a) *

b) * ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint

c) * amennyiben a b) pontban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

(2) *

4. § A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

4/A. § * (1) * Ha a szociális szövetkezet megfelel a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 21/B. § (2) bekezdésében foglalt start szociális szövetkezet feltételeinek, a közfoglalkoztatási támogatásból beszerzett ingó tárgyi eszközöket a start szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(2) Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön- szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön- szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(3a) * A közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül. (3b) * Az (1)–(3a) bekezdésben említett szerződésekben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, az (1)–(3a) szerinti szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3c) * A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt az (1)–(3a) bekezdés szerinti szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.

(3d) * A szociális szövetkezet az állammal vagy az önkormányzattal kötött, közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződésben vállalja, hogy az általa ingyenesen használatba vett termőföldet a haszonbérlő kötelezettségeire a 2013. évi CCXII. törvény (Ffvht.) 58. §-ában meghatározott előírások betartásával hasznosítja. Ennek során csak olyan gazdálkodást folytathat, amely nem veszélyezteti a föld termőképességét. A használatba adó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak nem engedheti át, a föld művelési ágát nem változtathatja meg. A földet csak a szerződésben meghatározott célra hasznosíthatja. Ha a föld a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, a szociális szövetkezet köteles e törvény, illetve a természetvédelmi hatóság földhasználatról hozott előírásait teljesíteni, továbbá nem folytathat olyan tevékenységet, amely a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti. Ha a szociális szövetkezet ezeket a földhasználati kötelezettségeit a használatba adó írásban közölt felhívása ellenére megsérti, a hasznosítási szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3e) * Az (1)–(3a) bekezdés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha abban a szociális szövetkezet vállalja, hogy a kijelölt állami képviselő számára a (3b) bekezdés szerinti vélemény kialakításához szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, és biztosítja, hogy a kijelölt állami képviselő a hasznosításra kapott eszközökkel kapcsolatos iratokba, számviteli nyilvántartásokba, könyvekbe betekintsen, a vezető tisztségviselőktől és tagoktól felvilágosítást kérjen. A szerződésben a feleknek az információhoz való hozzáférés módjáról is rendelkezniük kell.

(3f) * A kijelölt állami képviselő haladéktalanul jelzi a használatba adó számára, ha a szociális szövetkezet a hasznosításra kapott eszközöket a szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy rendeltetésellenes módon használja, és kezdeményezi a szerződés azonnali hatályú felmondását.

(4) Az ingyenes használat időtartama termőföld esetében a tíz évet nem haladhatja meg. Az ingó tárgyi eszköz két év ingyenes használat után visszakerül a kölcsönadóhoz, kivéve, ha a

közfoglalkoztató és a szociális szövetkezet az ingyenes használat időtartamának meghosszabbításában megállapodik. Az állatállomány két év ingyenes használat után a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(5) A közfoglalkoztatás (1) bekezdés szerinti időtartamának megállapításánál az egybeszámítást akkor lehet alkalmazni, ha a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnése és az újabb közfoglalkoztatási jogviszony létesítése közötti időtartam a hat hónapot nem haladja meg.

(6) A szociális szövetkezetet – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén

– a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül kell megalapítani.

(7) *

(8) * Az (1)–(6) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére egyéb ingatlant ad ingyenesen használatba.

4/B. § * Az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 2. § (3a) és (3c) bekezdése, az 1. § (4) bekezdés d) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 4/A. § nem alkalmazható.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5–14. § * , 15–16. § * ,17. § *

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

18. § *

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

19. § * 28§ *

28. § (1)–(3) * (4) *

29. § *

30. § *

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

31–33. § *

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

34. § *

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

35–36. § *

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

37–42. § *

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

43–45. § *

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

46. § *

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

47–48. § *

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

49. § *

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

50. § *

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

51. § *

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

52. § *

Záró rendelkezések

53. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.

54. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–14. §, a 17–18. §, a 21. §, a 29. §, a 31–36. §, a 43–45. §, az 53. §, az 55. §, valamint az 57.

§ 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 20. §, a 22–24. §, a 28. § (4) bekezdése, a 30. §, a 40. §, valamint az 58. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

55. § * A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2–18. §-át a közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

56. § * Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

57. § *

58. § (1) *

(2) a)–c) *

d) *

59. § Nem lép hatályba az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény 24. § (1) bekezdése.

60–61. § *

62. § * E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépése napján a 4/A. § (1)–(3a) bekezdése alapján már fennálló szerződéseket a felek 30 napon belül kötelesek a 4/A. § (3e) bekezdése szerint módosítani. Ha a szociális szövetkezet a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadja el, vagy a szerződés aláírását megtagadja, a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye. A felek a felmondás hatályossá válását követő 30 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

2011. ÉVI CXCI. TÖRVÉNY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL ÉS EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Fontos változás a munkaadók és az MMK személyek számára is, hogy 2024.01.01-től kezdve, egy tavalyi év végi jogszabálymódosítás eredményeként a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igényléséhez már nem lesz szükséges a munkaviszony szüneteltetése.

2024. január 1-én lépett hatályba a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény, amely alapján módosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény és az MMK személyeknek szóló ellátások megállapításának feltételrendszere. Ennek keretében hatályon kívül került a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság feltételei közül, hogy a kérelmező “keresőtevékenységet nem végez” megkötés.

A törvény indokolása rögzíti, hogy az egyik kifejezett cél a vállalkozások sikeressége érdekében olyan jogi környezet kialakítása, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, az adminisztrációs terhek korlátozottabbak, így a vállalkozások, a munkáltatók az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani.

Ugyanakkor jelen esetben, ezen változás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (azaz rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő, vagy annak megállapítása érdekében kérelmet benyújtó) részesülő egészségkárosodott, vagy fogyatékos személyek számára is kifejezetten fontos, különösen, ha munkaviszonyban állnak. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosításával ugyanis biztosításra került, hogy a keresőtevékenység vizsgálatára ne kerüljön sor a megváltozott munkaképességűek ellátásai megállapításakor, tekintettel arra, hogy az ellátás megállapítását követően az érintettek korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet.

Korábban a munkaviszonyban álló MMK személyek a gyakorlatban sok esetben szüneteltették a keresőtevékenységet az ellátás megállapításának időpontjában, amely döntően fizetés nélküli szabadság kivétele, vagy a munkaviszony átmeneti jellegű megszüntetésével volt megoldható.

Magyarán a törvénymódosítás következtében innentől kezdve nem vizsgálja a rehabilitációs hatóság a keresőtevékenység fennállását, mint jogosultsági feltételt, azaz a folyamatosan munkaviszonyban állók számára is megállapíthatóvá válik a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás, nem szükséges a foglalkoztatási jogviszony (átmeneti) szüneteltetése.

2011. ÉVI CLXXV. TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS TÁMOGATÁSÁRÓL

2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL (MT.)

24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei

44/A. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki

a) a bűntettesek nyilvántartásában

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. §

(2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],

ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)

146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. §

(1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó

szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és

(3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és

(6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés

a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208.

§), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt szerepel,

b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(2) Nem foglalkoztatható, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.

(3) Azt a tényt, hogy megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett

a) munkaviszonyt létesíteni kívánó személy a munkaviszony létrejötte előtt, vagy

b) munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(4) Ha a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló igazolja, hogy megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló részére megtéríti.

(5) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott

a) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy

b) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut,

a munkáltató a 29. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.

(6) A munkáltató az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli

a) a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a munkavállaló

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány

tartalmaz.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – munkaviszony létesítése és fennállása esetén – annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) keresőképtelensége,

b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint

c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,

k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

l) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

(2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(3) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.

94. § (4) A kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti.

99. § (3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti

a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,

b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra

lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót

hátrány nem érheti, ha nem egyezik bele az e bekezdés szerinti megállapodás megkötésébe, illetve a megállapodás felmondása esetén.

102. § (5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy – legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

153. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kötelező legkisebb munkabér és

b) a garantált bérminimum

összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – rendeletben állapítsa meg.

295. § (6) Az (5) bekezdés szerinti időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén.

297. § (4) A külföldi munkáltató a kijelölt hatóságként eljáró foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a (3) bekezdés szerinti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot.

2012. ÉVI CLXXXV. TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL

A gazdálkodó szervezeteknél képződő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladék képződésének megelőzésével, valamint e hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 2. és 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szerződés létrejötte és tartalma

1. § (1) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó, amelynek tevékenysége során hulladék képződik (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), a koncessziós társasággal az igénybe venni kívánt szolgáltatástól függően szerződéses jogviszonyt létesít.

(2) A koncessziós társaság az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül biztosítja a gazdálkodó szervezet számára a szerződéskötéssel kapcsolatos adataik megadásának, a koncessziós társaság – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. § (11) bekezdése szerinti kompenzáció fizetésére vonatkozó feltételeket is tartalmazó – általános szerződési feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) megismerésének és elfogadásának lehetőségét.

(3) A gazdálkodó szervezet kezdeményezése esetén a koncessziós társaság nem tagadhatja meg a hulladékkal kapcsolatosan a koncessziós társaság által végzett tevékenységre vonatkozó

szerződésnek az e rendelet és a koncessziós társaság ÁSZF-je alapján a gazdálkodó szervezettel történő megkötését.

(4) A gazdálkodó szervezet szerződéskötéssel kapcsolatos adatainak – a Ht. 92/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti – megadását és a koncessziós társaság ÁSZF-jének elfogadását követően a koncessziós társaság a megadott adatokat feldolgozza. Az adatok feldolgozását követően a koncessziós társaság az általa üzemeltetett informatikai rendszerben az érintett gazdálkodó szervezet részére haladéktalanul megküldi az érintett gazdálkodó szervezet és a koncessziós társaság között létrejövő szerződést, amely a koncessziós társaság ÁSZF-jével együtt meghatározza a gazdálkodó szervezet részére a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás tartalmát.

(5) A szerződés legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a szerződő felek megnevezése a gazdálkodó szervezet székhelyének és cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,

b) az ingatlan megjelölése, ahol az átvétel vagy gyűjtés történik,

c) a gyűjtőedény(ek) űrmértékének megjelölése,

d) a szolgáltatás tartalmának leírása,

e) annak megjelölése, hogy a fizetendő díjjal kapcsolatos információk mely nyilvános felületen érhetőek el,

f) a számlázási és fizetési mód, az elszámolási és a számlázási időszakok meghatározása,

g) a szerződés hatálybalépése és időtartama,

h) a szerződés megszüntetésének feltételei, valamint

i) az átvétel, gyűjtés és elszállítás módja.

(6) A szerződés a dokumentumra mutató link gazdálkodó szervezet részére történő hozzáférhetővé válása időpontjában lép hatályba. Az így létrejött szerződés a Ht. 31. § (11) bekezdésének, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 160. § (1) bekezdésének alkalmazásában írásbelinek tekintendő.

(7) A koncessziós társaság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés módosítása a koncessziós társaság által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül történik a koncessziós társaság ÁSZF- jében foglaltak szerint.

(8) A koncessziós társaság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés megszüntetésére egy adott ingatlan vonatkozásában, az érintett ingatlanon a gazdálkodó szervezet által folytatott hulladéktermelő tevékenység végleges megszüntetése esetén van lehetőség, a koncessziós társaság ÁSZF-jében foglalt részletes szabályok szerint.

(9) A koncessziós társaság és az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet között a Ht. 31. § (6) bekezdése szerint létrejött külön megállapodás alapján a koncessziós társaság az ÁSZF-jében foglaltaktól eltérhet.

2. § Az ÁSZF-ben a koncessziós társaság – különösen a hulladék jellegét, típusát, minőségét és mennyiségét, az alkalmazott gyűjtési módot, edényméretet, valamint a szolgáltatás gyakoriságát figyelembe véve – differenciált tartalmú szolgáltatásokat határozhat meg.

2. A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező, elkülönítetten gyűjtött hulladékkal kapcsolatos

hulladékgazdálkodási tevékenységek

3. § (1) A gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során hulladék keletkezik,

a) a Ht. 11. §-a szerinti hulladékképződés megelőzésének követelményeit érvényesíti,

b) a hulladék elkülönített gyűjtését, a hulladékgyűjtők mellett, tájékoztatók kihelyezésével is elősegíti,

c) a koncessziós társaság általános szerződési feltételeiben rögzített módon igénybe veszi a hulladék tekintetében a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó átvételi, gyűjtési és elszállítási szolgáltatást, és

d) a (2) bekezdés szerinti díjat elektronikus úton, a koncessziós társaság ÁSZF-jében meghatározott feltételekkel megfizeti.

(2) A gazdálkodó szervezet a koncessziós társaság által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységért a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti díjat fizet a Ht. 92/B. § (8) bekezdése alapján. A díj a gazdálkodó szervezet tevékenysége során képződő hulladékhoz – ide nem értve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből származó hulladékot – kapcsolódóan merül fel.

4. § (1) A hulladékot a gazdálkodó szervezet

a) a hulladék képződésének helye szerinti ingatlan területén vagy

b) a hulladék képződéséhez legközelebb eső gyűjtésre alkalmas területen, közterületen vagy helyiségben, szabványos gyűjtőedényben vagy a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által meghatározott egyéb módon

gyűjti.

(2) A koncessziós társaság ÁSZF-jének eltérő rendelkezése hiányában a gyűjtőedény biztosítása a gazdálkodó szervezet kötelezettsége.

(3) A hulladékot legalább a 6. § (6) bekezdése szerinti hulladékfajták tekintetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni, egyéb hulladékfajták tekintetében a vonatkozó ágazati jogszabály eltérő rendelkezésének megfelelően, továbbá az adott hulladékárami rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A koncessziós társaság a hulladék elkülönített gyűjtését úgy alakítja ki, hogy az biztosítsa az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítését.

(5) A gazdálkodó szervezetnél a nem az alaptevékenységével összefüggésben képződő biológiailag lebomló hulladékot – a sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladéktól eltérő 3. kategóriájú állati eredetű melléktermékek kivételével – a koncessziós társaság, illetve a koncesszori alvállalkozó részére kell átadni.

(6) A gazdálkodó szervezet a nála keletkezett sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladékot elkülönítetten gyűjti, és gondoskodik az ilyen hulladék gyűjtését szolgáló gyűjtőedényben való elhelyezéséről.

(7) A gazdálkodó szervezetnél az alaptevékenységével összefüggésben képződő biológiailag lebomló hulladékot – ide nem értve a sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladékot, valamint az állati eredetű melléktermékek körébe be nem sorolható biológiailag lebomló hulladékot – a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EKrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően besorolva a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint átvételre jogosultnak kell átadni.

(8) A legkisebb költség elvére és az elérhető eredményekkel arányos észszerű gazdasági költségviselésre tekintettel az (5) bekezdés szerinti, a koncessziós társaság, illetve a koncesszori alvállalkozó részére átadandó biológiailag lebomló hulladék gyűjtésére irányuló szolgáltatás elérhetőségét a koncessziós társaság az ÁSZF-jében határozza meg.

(9) Veszélyes, radioaktív vagy speciális kezelést igénylő hulladékot hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben elhelyezni nem lehet.

5. § (1) A gazdálkodó szervezet a koncessziós társaság ÁSZF-jében meghatározott módon biztosítja a gyűjtőedény megfelelő jelöléssel történő ellátását.

(2) Az elkülönített gyűjtés céljára szolgáló gyűjtőedénybe kizárólag olyan típusú, fajtájú hulladék helyezhető el, amelynek gyűjtésére a gyűjtőedényen szereplő jelzés vagy felirat – amennyiben van ilyen – vonatkozik, vagy amelyre a gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal a szolgáltatási szerződést megkötötte.

(3) A koncessziós társaság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – gondoskodik a hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, 1100 liter űrméret alatti gyűjtőedénynek a gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék fajtájára és jellegére vagy típusára utaló, egyértelműen felismerhető és megkülönböztethető színnel, valamint jelzéssel vagy felirattal való ellátásáról. A feliratnak tartósnak, jól láthatónak és olvashatónak kell lennie.

(4) Azoknál a speciális anyagáramoknál, ahol a gyűjtőedény tisztítása, fertőtlenítése a (3) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelést nem teszi maradéktalanul lehetővé, törekedni kell a felirat tartósságának, jól láthatóságának és olvashatóságának biztosítására.

(5) Ha a gazdálkodó szervezet a hulladékot hulladékgyűjtő zsákban gyűjti, a koncessziós társaság gondoskodik a zsák olyan színnel, jelzéssel vagy felirattal való ellátásáról, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a zsák milyen hulladékot tartalmaz.

6. § (1) A gazdálkodó szervezet a hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a hulladék képződésének helye szerinti ingatlanon belül tartja, közterületen a gyűjtőedényt önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint helyezheti el. A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a gazdálkodó szervezet ingatlanán csak abban az esetben végez edényürítést, ha az ÁSZF így rendelkezik.

(2) A gazdálkodó szervezet gondoskodik arról, hogy a hulladék koncessziós társaságnak vagy koncesszori alvállalkozónak történő átadása, továbbá a gazdálkodó szervezet által gyűjtőhelyre történő elszállítása biztonságosan, a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását, valamint a hulladék kiszóródását kizáró módon történjen.

(3) A koncessziós társaság, illetve koncesszori alvállalkozó a honlapján történő közzététel útján a gazdálkodó szervezetet tájékoztatja a hulladék elszállításának rendjéről, időpontjáról, módjáról, feltételeiről.

(4) A hulladék elszállítását zárható konténer vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó, ideiglenes takarású konténer alkalmazásával és az e feltételeket biztosító, az egyes hulladékfajták átvételére alkalmas felépítménnyel rendelkező célgéppel, szállítójárművel kell végezni a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró módon.

(5) A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a hulladékot szükség szerinti gyakorisággal, a vegyes, továbbá más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve szállítja el, elkerülve azok keveredését.

(6) A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a gazdálkodó szervezettől legalább a következő hulladékfajtákat házhoz menő gyűjtési rendszerben szállítja el:

a) műanyaghulladék,

b) fémhulladék, valamint

c) papírhulladék.

(7) Ha a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által történő átvételekor, összegyűjtésekor, elszállításakor a hulladék a gyűjtőedényből kiesik vagy kiszóródik, a hulladék felszedéséről és elszállításáról, valamint a terület megtisztításáról az érintett tevékenységet végző koncesszori alvállalkozó, illetve ha a tevékenységet maga végzi, akkor a koncessziós társaság gondoskodik.

3. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet 2023. július 1. napján lép hatályba.

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyt, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti szerződést a felek legkorábban 2023. július 1-jei hatállyal hozzák létre.

(2) A koncessziós társaság a – kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának nem minősülő – biológiailag lebomló hulladék esetében az elkülönített gyűjtés feltételeit 2023. december 31-től kezdődően biztosítja.

EGYÉB JOGSZABÁLYOK:

2/1998. (I. 16.) MÜM RENDELET A MUNKAHELYEN ALKALMAZANDÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI JELZÉSEKRŐL

3/2002. (II. 8.) SZCSM-EÜM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

3/2003. (III.11.) FMM-ESZCSM EGYÜTTES RENDELET A POTENCIÁLISAN

ROBBANÁSVESZÉLYES KÖRNYEZETBEN LEVŐ MUNKAHELYEK MINIMÁLIS MUNKAVÉDELMI

KÖVETELMÉNYEIRŐL

5/1993. (XII. 26.|MÜM RENDELET AZ MVT. EGYES RENDELKEZÉSEIRŐL

10/2016. (IV. 5.) NGM RENDELET A MUNKAESZKÖZÖK ÉS HASZNÁLATUK BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

13/1992. (VI. 26.) NM RENDELET A KÖZÚTI JÁRMŰVEZETŐK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL

16/2008. (VIII. 30.) NFGM RENDELET A GÉPEK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSÁRÓL

18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A JÁRVÁNYOK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKRŐL

1.§ c) az irányítása, illetve fenntartása alatt álló egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az egészségügyi szolgáltatás irányításáért, illetve fenntartásáért felelős szervként eljáró Országos Kórházi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OKFŐ) és

d) az egészségbiztosítási szervként eljáró Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK).

2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmakra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. antibiotikum felügyeleti rendszer: a fertőzések megelőzésére és gyógyítására alkalmazott antibiotikumok észszerű és költséghatékony felhasználásának tervezése, elemzése, ellenőrzése, illetve az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása és terjedése ellen alkalmazott módszerek összessége;

2. antibiotikum rezisztencia surveillance: a kórokozók antibiotikum-érzékenység/-rezisztencia változásaira irányuló, célzott surveillance;

3. antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-a: az egészségügyi intézmény által profilaktikus vagy terápiás célból felhasznált antimikróbás szerek fogyasztására és megfelelő felhasználására irányuló célzott surveillance;

4. betegellátási pont: a betegzónán belül olyan hely, ahol egyidejűleg együttesen jelen van a beteg, az egészségügyi dolgozó és a beteg érintésével járó ápolás, betegellátás, gyógyítás;

5. betegzóna: az egészségügyi ellátás olyan területe, amelynek része a beteg és az őt körülvevő azon élettelen környezet, amelyet a beteg maga megérinthet, vagy direkt módon a beteggel fizikai kontaktusba kerülhet;

6. célzott surveillance: egy-egy meghatározott fertőzés, rizikótényező, kórokozó, antibiotikum- érzékenység/-rezisztencia, profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszerfelhasználás monitorozására irányuló tevékenység;

7. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: az egészségügyi ellátásban részesülő személynél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személynél az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés;

8. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára irányuló, illetve a fertőzések kialakulásának kockázati tényezőire vonatkozó surveillance;

9. egészségügyi ellátással összefüggő járvány: legalább két összefüggő eset – akár tünetekkel járó fertőzés, akár kolonizáció –, amelyeknél az összefüggés, illetve az egészségügyi ellátórendszeren belüli terjedés epidemiológiai vagy mikrobiológiai vagy mind epidemiológiai, mind mikrobiológiai bizonyítékkal alátámasztható;

10. fertőtlenítés: a fertőzés terjedését megakadályozó azon eljárás, amely során a környezetbe (így például felületekre, eszközökre, tárgyakra, kézre, bőrre) kikerült, fertőzések kialakulásában szerepet játszó kórokozók számának csökkentése (szanációja) vagy kiirtása történik fizikai, illetve kémiai módszerekkel;

11. Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság: az infekciókontroll tevékenységet – beleértve az antibiotikumok alkalmazásának területét is – irányító és felügyelő multidiszciplináris bizottság;

12. infekciókontroll óvó-védő szabályok (izoláció): a kórokozók és fertőzések terjedésének megakadályozása céljából végzett, az egészségügyi ellátás során az egészségügyi dolgozó által alkalmazandó eljárások, illetve szabályok összessége, beleértve a bármely személy egészségügyi ellátása során alkalmazandó alapvető (standard) óvó-védő szabályokat, valamint ezek kiegészítésére a gyanított/igazolt kórokozó függvényében alkalmazandó, terjedésalapú óvó-védő szabályokat;

13. infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányuló intervenciós tevékenység;

14. járványügyi intézkedés: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelének, szóródásának, így a járvány vagy járványveszély megakadályozását célzó kötelezés;

15. kolonizáció: kórokozó jelenléte a bőrön, nyálkahártyán vagy egyéb, normálisan nem steril szövetben vagy testváladékban klinikai tünetek megléte nélkül;

16. környezeti infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése az egészségügyi intézmény mikrokörnyezetéből – levegő, víz, felületek – eredő rizikótényezők csökkentése révén;

17. környezeti surveillance: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket okozó kórokozók nyomon követése az egészségügyi ellátókörnyezetben, kiemelten a betegzónában, a víz, levegő, helyiségek, felszínek, bútorok, tárgyak, eszközök stb. célhoz kötött mintavételezése és laboratóriumi vizsgálata útján;

18. mikrobiológiai surveillance: kórokozók előfordulása és rezisztenciájának nyomon követése, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti, bejelentésre kötelezett kórokozók előfordulásának azonosítására irányuló, célzott surveillance, amely magában foglalja a mikrobiológiai tipizáló vizsgálatokat, illetve eredményeket is;

19. perioperatív antibiotikum profilaxis: antibiotikumok alkalmazása a műtét során a posztoperatív sebfertőzés kockázatának csökkentése érdekében;

20. steril anyag-eszköz ellátás: az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során sterilen alkalmazandó orvostechnikai eszközök biztosításának rendszere, beleértve a vonatkozó honosított harmonizált szabványok és irányelvek alapján, a felhasználás helyén végzett steril anyag-eszköz előállítást is;

21. surveillance: olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján, validált kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé.

4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a besorolási szintjének megfelelő, az 1. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételek biztosításával a 3. §-ban meghatározott infekciókontroll tevékenységet folytat. Ennek támogatására – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (2) bekezdése alapján – az egészségügyi intézmény fenntartója köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézmény szükség szerinti fejlesztését.

(7) Amennyiben az 1. melléklet 2. pont a)–c) alpontja szerinti fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató több önálló telephellyel rendelkezik, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az 1. melléklet szerinti tárgyi feltételeket és az epidemiológiai szakápolói munkakörre vonatkozó személyi feltételeket telephelyenként ágyszámarányosan, az egyéb feltételeket a székhelyén köteles biztosítani.

(8) A járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetben és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál

a) a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti képzés valamennyi új belépő egészségügyi dolgozó esetében kötelező,

b) a továbbképzést évi egy alkalommal valamennyi egészségügyi dolgozó számára – dokumentált módon – lehetővé kell tenni.

(9) Az új belépő egészségügyi dolgozók (8) bekezdés a) pontja szerinti képzése

a) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentősége, nagyságrendje, terjedési módja és megelőzése,

b) az infekciókontroll óvó-védő szabályok,

c) a kézhigiéné, védőeszköz-használat,

d) a teendők multirezisztens kórokozók előfordulása során, illetve

e) az egészségügyi szolgáltató infekciókontrollal kapcsolatos helyi eljárásrendjei témaköröket tartalmazza.

5. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az infekciókontroll tevékenységet az országos tisztifőorvos által kiadott, a 14. § (1) bekezdés f) pontja szerinti módszertani levelek és az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott szakmai irányelvek alapján végzi. Az OKFŐ irányítása vagy fenntartása alatt álló egészségügyi szolgáltatók ezen szerv által kiadott – az országos tisztifőorvosi módszertani levelekkel és a miniszteri szakmai irányelvekkel összhangban álló – országos kézikönyvek figyelembevételével végzik az infekciókontroll szakmai minőségértékelését és minőségfejlesztését.

(3) A helyi eljárásrend tartalmazza

a) a kézhigiénére, az infekciókontroll óvó-védő (izolációs) szabályokra, az eszközhasználattal összefüggő fertőzések megelőzésére, a sebfertőzés megelőzésére (beleértve a perioperatív antibiotikum profilaxisra vonatkozó helyi ajánlásokat), valamint a környezeti infekciókontroll tevékenységre vonatkozó feladatokat;

b) a Clostridioides (korábban Clostridium) difficile, továbbá a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzésre vonatkozó, valamint a célzott felvételi szűrések szabályozását is magában foglaló helyi előírásokat;

c) a helyi antibiotikum felhasználás surveillance-ra és antibiotikum rezisztencia surveillance-ra vonatkozó előírásokat;

d) az intézményi infekciókontroll stratégiát megalapozó intézményi surveillance helyi eljárásrendjét;

e) a halmozódások, egészségügyi ellátással összefüggő járványok kivizsgálásának helyi eljárásrendjét;

f) a 3. § (1) bekezdésében foglalt egyéb feladatokra vonatkozó helyi eljárásrendeket.

(4) A (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti helyi eljárásrendek kidolgozása és aktualizálása az egészségügyi intézmény vezetőjének utasítására, a szükséges multidiszciplináris megközelítés érdekében, a megfelelő szakmai kompetenciával bíró intézményi szakemberekből álló munkacsoport feladata, amelyben részt kell vennie infektológusnak, kórházhigiénikusnak, mikrobiológusnak, gyógyszerésznek, a klinikai szakmák képviselőinek, az ápolási igazgatónak, valamint további szakember is bevonható.

8. § (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 400 ágy felett kórházhigiénés önálló szervezeti egységet kell működtetnie az infekciókontroll tevékenység végzésére. A kórházhigiénés szervezeti egység vezetésével az 1. melléklet 2. pont b) és c) alpontjában a vezetőre meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakember bízható meg.

(2) Az egészségügyi szolgáltató steril anyag-eszköz előállításának, illetve ellátásának szakmai felügyeletét az egészségügyi szolgáltató vezetője által – az infekciókontroll/kórházhigiénés tevékenységet vezető munkatárs javaslata alapján – megbízott személy látja el.

(3) Az egészségügyi szolgáltató biztosítja az osztályok profiljához igazodóan az alkoholos kézfertőtlenítő szer, valamint a kézfertőtlenítőszer-adagolók elérhetőségét minden betegellátási ponton, valamint a látogatói belépési pontokon.

(4) Valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény elvégzi az intézményére vonatkozóan az intézménytípus besorolását az 1. melléklet 2. pont 2.1–2.5. alpontja tekintetében az országos tisztifőorvos módszertani levelében meghatározott kritériumok szerint. Ha az intézménytípus szerinti besorolás módosul, az ezt indikáló változásról a bekövetkezésétől számított 14 napon belül az intézmény értesíti az OKFŐ-t.

(5) Az OKFŐ a (4) bekezdés szerinti intézménytípus szerinti besorolást egyezteti a NEAK-kal és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (a továbbiakban: NNGYK), majd a végleges besorolásról tájékoztatja a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt, amely ennek megfelelően jár el az 1. melléklet szerinti feladatok végrehajtása során.

(6) Az irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézmény felügyeli az intézménye által irányított egészségügyi intézmények infekciókontroll tevékenységét. Irányítói tevékenysége során az egységes, hatékony intézményi infekciókontroll stratégia és programok implementálása érdekében közreműködik az irányított egészségügyi intézmények infekciókontroll programjának kialakításában, szakmai támogatást nyújt a tevékenység optimális végrehajtása érdekében.

(7) Az országos tisztifőorvos az intézménytípus 1. melléklet 2. pont 2.1–2.5. alpontja szerinti

besorolásához módszertani levelet ad ki.

8/A. § (1) A fekvőbeteg-ellátást végző szolgáltató valamennyi klinikai szervezeti egység (osztály) esetén infekciókontroll kapcsolattartóként 1 fő egészségügyi szakdolgozót jelöl ki.

(2) Az infekciókontroll kapcsolattartó

a) ellenőrzi az osztályon az 5. § (3) bekezdése szerinti helyi eljárásrend alapján az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésre magas kockázattal bíró vagy egyébként veszélyeztetett személyek azonnali azonosítására szolgáló kockázatértékelési eljárás elvégzését,

b) közvetlen kapcsolatot tart az adott osztály és az infekciókontroll feladatokat ellátó szervezeti egység között, valamint

c) segíti az infekciókontroll feladatokat ellátó szakemberek munkáját osztályos szinten, beleértve a surveillance és járványügyi kivizsgálás céljából végzett adatgyűjtéseket és az infekciókontroll intézkedések végrehajtását az osztályon.

d) rendszeresen ellenőrzi az osztályon az alkoholos kézfertőtlenítő szer adagolókat és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan adagolókat használhatóság, feltöltöttség, csereigény szempontjából, és nemmegfelelőség esetén jelzést tesz a szervezeti egység vezető ápolója részére további intézkedés céljából.

d) az IIAB segítségével értékeli a mikrobiológiai mintavételi gyakoriságot és gyakorlatot, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia előfordulását, valamint az antimikrobiális szerek és a kézfertőtlenítő szerek felhasználását a szervezeti egységben, és az értékelés alapján intézkedéseket hoz,

e) jelentést készít az IIAB részére az osztályon meghozott intézkedésekről.

9. § (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára mikrobiológiai diagnosztikai szolgáltatást nyújtó laboratórium a bizonyítékon alapuló infekciókontroll és antibiotikum felügyeleti tevékenység elősegítése érdekében – a 8. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett –

a) folyamatosan adatokat szolgáltat a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti országos adatbázisba,

b) részt vesz – évente két alkalommal – az NNGYK körvizsgálataiban,

c) az optimális empirikus terápia támogatása érdekében az országos tisztifőorvos szakmai- módszertani iránymutatása alapján elkészíti az intézményi, illetve osztályos antibiotikum- érzékenységi táblázatokat, így az intézményben, osztályon ellátott betegekből izolált kórokozók antibiotikum-érzékenységének kórokozónként összesített táblázatát, amelyeket legalább évente frissít,

d) gondoskodik a törzsküldésről a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján,

e) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által igényelt rendszerességgel és formában összeállítja a vizsgált mikrobiológiai minták számára és vizsgálati eredményeire vonatkozó, aggregált adatokat.

(2) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a 8. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti egységén keresztül –

a) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény , valamint a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet előírásainak megfelelően adatokat szolgáltat a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti országos surveillance adatbázisba,

b) részt vesz az Európai Pont Prevalencia Vizsgálatban, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakoriságának és az antimikrobiális szerek alkalmazásának európai felmérésében,

c) az egészségügyi szolgáltatónál működő, a 10. § szerinti, az IIAB éves tevékenységére vonatkozó összesített beszámolót is tartalmazó éves jelentést készít a 3. § (1) bekezdése szerinti infekciókontroll tevékenységéről az országos tisztifőorvos által kiadott szempontok szerint, és azt a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a tárgyévet követő év február 20-ig megküldi,

d) az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levél mellékletét képező „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) infekciókontroll-kockázatértékelő rendszere aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények számára” kérdőív kitöltésével, értékelésével évenként elvégzi az egészségügyi szolgáltató saját infekciókontroll tevékenységének áttekintését az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) ajánlásának kulcselemei tekintetében, és az infekciókontroll szervezeti egysége javaslatot tesz az intézményi infekciókontroll program megerősítését célzó intézkedésekre,

e) a d) pont szerinti javaslatok és az intézménynél rendelkezésre álló, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése szempontjából releváns adatok, információk alapján az egészségügyi szolgáltató saját intézményére vonatkozó programot tervez az intézményi infekciókontroll megerősítésére, amelynek beszámolóját a c) pont szerinti éves jelentéssel egy időben megküldi a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, valamint az OKFŐ-nek,

f) intézkedik az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levél szerinti, a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a végrehajtás belső ellenőrzéséről.

10. § (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak ágyszámtól függetlenül önálló IIAB-ot kell működtetniük; kivéve a 100 ágy alatti, az 1. melléklet szerint krónikus besorolású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeket.

(2) Az IIAB az intézmény vezetésének javaslattételi, véleményezési joggal rendelkező szakmai tanácsadó testülete.

(3) Az IIAB

a) értékeli az intézményi, valamint szervezeti egység szinten előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulását adott időszak alatt, az intézményen belüli közegészségügyi- járványügyi, antibiotikum-rezisztencia helyzetet, valamint az antibiotikum-felhasználás gyakorlatát, a mikrobiológiai mintavételi gyakoriságot és gyakorlatot, valamint a kézfertőtlenítőszer- felhasználást;

b) kiemelt figyelmet fordít a leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó, az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levélben foglaltak intézményre történő alkalmazásáról, a szükséges intézkedések végrehajtásáról;

i) az 5. § (3) bekezdése szerinti helyi eljárásrendeket rendszeres időközönként értékeli, és javaslatot tesz azok aktualizálásra;

j) kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az egészségügyi szolgáltató valamennyi dolgozója a munkakörének és feladatainak megfelelően megismerje, elsajátítsa és alkalmazza a helyi eljárásrendben szereplő elvárásokat, különös tekintettel a kézhigiéné szabályainak betartása vonatkozásában;

k) áttekinti, illetve a fertőzések gyakoriságával, az antibiotikum-rezisztenciával és antibiotikum- felhasználással összefüggésben elemzi az intézményi mikrobiológiai mintavételi gyakorlatra vonatkozó adatokat, és ennek alapján intézkedési tervet készít a mintavételi gyakoriság tekintetében.

(4) Az IIAB rendszeresen ellenőrzi az intézményben folyó ápolási tevékenységekre vonatkozó belső utasításokat, szabályozásokat és az ellenőrzés eredményéről az ápolási igazgató legalább félévente beszámol az IIAB ülésein.

(5) Az IIAB elnöke az intézmény vezetője, titkára az intézményen belüli infekciókontroll tevékenységet irányító szakember. Tagja az intézményben foglalkoztatott

a) orvos igazgató,

b) ápolási igazgató,

c) gazdasági igazgató,

d) infektológus,

e) kórházhigiénikus,

f) mikrobiológus szakorvos vagy klinikai mikrobiológus,

g) intézeti főgyógyszerész/gyógyszerész,

h) sebészeti, illetve egyéb manuális szakma képviselője,

i) intenzív terápiás szakember,

j) az intézmény fő ellátási profiljának megfelelő egyéb klinikai szakma képviselője.

Amennyiben a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára a mikrobiológiai diagnosztikai szolgáltatást külső szerződött laboratórium biztosítja, úgy a külső szerződött laboratórium delegál mikrobiológus szakorvost vagy klinikai mikrobiológust az IIAB-ba.

(6) Az IIAB titkárát és az (5) bekezdés c)–i) pontjában felsorolt tagjait a feladatok ellátásával az intézmény vezetője bízza meg.

(7) Az IIAB legalább negyedéves rendszerességgel ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. Az IIAB működését az első ülésén elfogadott ügyrendben szabályozza.

(8) A főigazgató az IIAB közreműködésével évente, továbbá – ha járványügyi esemény indokolttá teszi – soron kívüli jelentést küld az országos tisztifőorvosnak, a MIAB-nak, valamint az OKFŐ- nek az intézményi szintű egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális rezisztencia járványügyi helyzetről, az infekciókontroll és antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében végzett tevékenységéről és annak eredményeiről.

(9) Az IIAB felelős az intézményi antibiotikum felügyeleti rendszer program kidolgozása és működtetése szakmai felügyeletéért, és a programot évente értékeli és felülvizsgálja.

(10) Az IIAB feladatainak megvalósulásáért a gyógyintézmény vezetője felelős.

14. § (1) Az országos tisztifőorvos

a) működteti az Országos Szakmai Információs Rendszer (a továbbiakban: OSZIR) részét képező, az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések és kórokozóik, valamint egyes kapcsolódó indikátorok monitorozására szolgáló országos adatbázist, az OSZIR Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: OSZIR NNSR), és közzéteszi az OSZIR NNSR-be történő jelentésekre vonatkozó szakmai-módszertani iránymutatást,

b) működteti az OSZIR részét képező, országos mikrobiológiai adatbázist,

c) működteti az OSZIR NNSR részét képező, az antimikrobiális szerek felhasználásának országos adatbázisát,

d) az a)–c) pontban foglalt adatbázisok alapján végzi a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségét,

e) kidolgozza az infekciókontrollal kapcsolatos standardokra és indikátorokra vonatkozó ajánlást,

f) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről módszertani leveleket dolgoz ki, amelyeket honlapján és az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatbázisok eredményeit országos, regionális és intézménytípus szerinti bontásban az országos tisztifőorvos éves rendszerességgel a tárgyévet követő november 1-jéig honlapján közzéteszi.

14/A. § (1) A NEAK az országos tisztifőorvos megkeresésére adatot szolgáltat az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel és az antimikrobiális szer felhasználással kapcsolatos helyzetelemzéshez, a járványügyi intézkedések megalapozásához, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján történő adatszolgáltatások támogatásához.

(2) A NEAK a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények 8. § (5) bekezdése szerinti végleges, intézménytípus szerinti besorolását az éves „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” című kiadványában közzéteszi.

1 és 2. sz. mellékletek is módosításra kerültek.

22/2010. (V.7.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ MESTERSÉGES OPTIKAI

SUGÁRZÁS EXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

22/2005. (VI. 24.) EÜM RENDELET A REZGÉSEXPOZÍCIÓNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS MUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

27/1995. (VII. 25.) NM RENDELET A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRÓL

27/1996. (VIII. 28) NM RENDELET A FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS KIVIZSGÁLÁSÁRÓL

7. § Az 1. §

a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

27/2017. (VII. 5.) NFM RENDELET A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (ADR) „A” ÉS „B” MELLÉKLETÉNEK BELFÖLDI ALKALMAZÁSÁRÓL

30/1995. (VII.25.) IKM RENDELET A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL

33/1998. (VI. 24.) NM RENDELET A MUNKAKÖRI, SZAKMAI, ILLETVE SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATÁRÓL ÉS VÉLEMÉNYEZÉSÉRŐL

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:) „g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses határvadász jogviszonyban álló és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, a szerződéses határvadász jogviszonyba és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,” (munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:) „m) a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által irányított rendvédelmi szervnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr” (munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

44/2000. (XII. 27.) EÜM RENDELET A VESZÉLYES ANYAGOKKAL ÉS A VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES ELJÁRÁSOK, ILLETVE TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL

33/A. § (1) A szolgáltató köteles az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató szolgáltatónak meg kell felelnie az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. A tevékenység gyakorlásának feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozata.

47/1999. (VIII. 4.) GM RENDELET EMELŐGÉP BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL

(EBSZ)

50/1999. (XI.3.) EÜM RENDELET A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL

61/1999. (XII. 1.) EÜM RENDELET A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL

65/1999. (XII. 22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓK MUNKAHELYEN TÖRTÉNŐ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ HASZNÁLATÁNAK MINIMÁLIS BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI

KÖVETELMÉNYEIRŐL

66/2005. (XII.22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ ZAJEXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

89/1995. (VII 14.) KORM. RENDELET A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATRÓL

1 § b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal)), valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatókra,

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

(2) Amennyiben egy munkahelyen az ,,A'' és ,,B'' foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását — beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is — írhatja elő.

6. § (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolás szempontrendszerét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal véleményének figyelembevételével készíti el.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja.

1. mellékelt 1.1.2. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint szakmai képzés szervezője által – eltérő megállapodás hiányában – fizetendő díjak: Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint szakmai képzés szervezője által beutalt személy

150/2012. (VII. 6.) KORM. RENDELET AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSRENDJÉRŐL

253/1997. (XII. 20.) KORM. RENDELET AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKRŐL

9/C. § Ha a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító automata visszaváltó berendezés elhelyezésére épületen belül vagy épületen kívül szilárd burkolatú területen nincs lehetőség, a 2. számú mellékletben meghatározott legkisebb zöldfelület értékébe zöldfelületként az a korábban zöldfelületként használt terület is beszámítandó, ahova az automata visszaváltó berendezés elhelyezését és üzemeltetését biztosító konténer kerül elhelyezésre.

10/B. § (1) Beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni, kivéve az ipari gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület megnevezésű övezetekben elhelyezkedő azon területet, ahol a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti beruházás valósul vagy valósult meg.

(2) Beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.

125. § E rendeletnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 674/2023. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR10.) megállapított 9/C. §-át és módosított 42. § (10) bekezdését a MódR10. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

126. § E rendeletnek a szélerőművek engedélyezésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR10.) megállapított 10/B. §-át a MódR10. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

280/2004. (X. 20.) KORM. RENDELET A KÖRNYEZETI ZAJ ÉRTÉKELÉSÉRŐL ÉS KEZELÉSÉRŐL

9§ (7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal megvizsgálja a meghatározott útvonal előírásának lehetőségét.

320/2014. (XII. 13.) KORM. RENDELET AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV, A MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI HATÓSÁG KIJELÖLÉSÉRŐL, VALAMINT E SZERVEK HATÓSÁGI ÉS MÁS FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

1.§ Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 320/2014. Korm. rendelet) 6. §-a a következő g) ponttal egészül ki: (A miniszter ellátja a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében) „g) ellátja a munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek nyilvántartásával és továbbképzésével kapcsolatosan a hatáskörébe utalt feladatokat.”

2. § (1) A 320/2014. Korm. rendelet 15. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) A miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője Magyarország területén megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló hatósági eljárás lefolytatására az a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt. (8) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal ellátja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 7–10. §-ában, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 3. §- ában, 4. §-ában, 8–20. §-ában, 23. §-ában és 25–27. §-ában meghatározott feladatokat.” (2) A 320/2014. Korm. rendelet 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A foglalkoztatás- felügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatal ellátja a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény IV/B. Fejezetében, a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoringés Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendeletben és b) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi

XXV. törvény II. fejezetében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság számára meghatározott feladatokat is.”

3. § A 320/2014. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontjában a „rákkeltő anyagok” szövegrész helyébe a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti a 320/2014. Korm. rendelet 6. § e) pontja

2. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása

5. § A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ffvr.) 16. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A foglalkoztatás- felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását) „d) határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött foglalkoztatott jogsértő kiküldetésének 26. § (1) bekezdése szerinti megállapítása” (esetén.)

6. § (1) Az Ffvr. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi bírság legkisebb összege százötvenezer forint.” (2) Az Ffvr. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A munkaügyi bírság felső határa jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén a) húszmillió forint lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás; b) huszonötmillió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.” (3) Az Ffvr. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az (5) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható, ha a foglalkoztató a hatósági ellenőrzés megkezdését vagy a hatósági eljárás megindítását követően létesített jogviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a hatósági ellenőrzés vagy e hatósági ellenőrzés alapján megindított hatósági eljárás során késedelmesen teljesíti.”

7. § (1) Az Ffvr. 19. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a pont a következő bc) alponttal egészül ki: (A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az 1. mellékletben meghatározottak szerint tételes összegű munkaügyi bírságot szab ki a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében) „ba) a 6. § b) pontja szerinti jogszabálysértés, bb) a 26. §-ban és a 27. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség megsértése vagy bc) a foglalkoztatott 26. § (1) bekezdése szerint megállapított jogszabálysértő kiküldetése” (miatt.) (2) Az Ffvr. 19. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az 1. mellékletben meghatározottak szerint tételes összegű munkaügyi bírságot szab ki) „c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése” (miatt.)

8. § Az Ffvr. a következő 29/A. §-sal egészül ki: „29/A. § E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelettel (a

továbbiakban: Módr.) megállapított, módosított, illetve hatályát vesztett 15. § (2) bekezdését, 16. §

(1) bekezdés d) pontját, 17. § (2) bekezdését, 18. § (2) és (2a) bekezdését, 18. § (4) bekezdés

a) pontját, 18. § (7) bekezdését, 19. § (1) bekezdés b) és c) pontját, 19. § (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr. hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”

9. § Az Ffvr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 566 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2024. évi 16. szám

10. § Az Ffvr. a) 15. § (2) bekezdésében a „Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy keresőtevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor,” szövegrész helyébe a „Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy munkavégzésre jogosító engedély hiányában került sor,” szöveg, b) 17. § (2) bekezdésében a „munkaügyi bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, vagy – a 19. § (1) bekezdése szerinti esetekben – a korábbival azonos jogszabálysértést állapított meg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság.” szövegrész helyébe a „munkaügyi bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy – vagy a 19. § (1) bekezdése szerinti esetekben –, a korábbival azonos jogszabálysértést állapított meg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság.” szöveg,

c) 18. § (4) bekezdés a) pontjában a „bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,” szövegrész helyébe a „bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,” szöveg, d) 19. § (4) bekezdésében az „Az

(1) bekezdés b) pontja esetében a munkaügyi bírság ismételten is kiszabható.” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés b) pontja esetében – a bc) alpont kivételével – a munkaügyi bírság ismételten is kiszabható.” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti az Ffvr. a) 18. § (6) bekezdése, b) 19. § (3) bekezdése.

354/2009. (XII. 30.) KORM. RENDELET A MUNKABIZTONSÁGI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL

2016/425/EU RENDELET AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKRŐL ÉS A 89/686/EGK TANÁCSI IRÁNYELV HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL

89/391/EGK IRÁNYELV A MUNKAVÁLLALÓK MUNKAHELYI BIZTONSÁGÁNAK ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMÉNEK JAVÍTÁSÁT ÖSZTÖNZŐ INTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉRŐL

89/654/EGK IRÁNYELV A MUNKAHELYI BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEKRŐL

90/269/EGK IRÁNYELV AZ ELSŐSORBAN A MUNKAVÁLLALÓK HÁTSÉRÜLÉSÉNEK

KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ KÉZI TEHERMOZGATÁSRA VONATKOZÓ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEKRŐL

90/270/EGK IRÁNYELV A KÉPERNYŐ ELŐTT VÉGZETT MUNKA BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEIRŐL

92/58/EGK IRÁNYELV A MUNKAHELYI BIZTONSÁGI, ILLETVE EGÉSZSÉGVÉDELMI JELZÉSEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEKRŐL

92/85/EGK IRÁNYELV A VÁRANDÓS, A GYERMEKÁGYAS VAGY SZOPTATÓ MUNKAVÁLLALÓK MUNKAHELYI BIZTONSÁGÁNAK ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMÉNEK JAVÍTÁSÁT ÖSZTÖNZŐ

INTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉRŐL

94/33/EK IRÁNYELV A FIATAL SZEMÉLYEK MUNKAHELYI VÉDELMÉRŐL

98/24/EK IRÁNYELV A MUNKÁJUK SORÁN VEGYI ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS

KOCKÁZATOKNAK

VÉDELMÉRŐL

KITETT

MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS BIZTONSÁGÁNAK

2002/44/EK IRÁNYELV A MUNKAVÁLLALÓK FIZIKAI TÉNYEZŐK (VIBRÁCIÓ) HATÁSÁBÓL

KELETKEZŐ KOCKÁZATOKNAK VALÓ EXPOZÍCIÓJÁRA VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEKRŐL

2003/10/EK IRÁNYELV A MUNKAVÁLLALÓK FIZIKAI TÉNYEZŐK (ZAJ) HATÁSÁNAK VALÓ EXPOZÍCIÓJÁRA VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEKRŐL

2006/15/EK IRÁNYELV A 98/24/EK TANÁCSI IRÁNYELV VÉGREHAJTÁSÁHOZ A JAVASOLT FOGLALKOZÁSI EXPOZÍCIÓS HATÁRÉRTÉKEK MÁSODIK LISTÁJÁNAK LÉTREHOZÁSÁRÓL ÉS A

91/322/EGK, VALAMINT A 2000/39/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

2006/42/EK IRÁNYELV A GÉPEKRŐL ÉS A 95/16/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Document Metadata

Table of Contents

A GINOP-5.3.4-16-2016-00022 – „A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A NAGYKERESKEDELMI ÁGAZATBAN” PROJEKT KERETÉBEN ELKÉSZÜLT KIADVÁNYOKBAN TALÁLHATÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK RELEVÁNS MÓDOSÍTÁSAI1

Document Metadata