Az OTP Spectra Alapba Fektető Alap

Tájékoztatója és

Kezelési Szabályzata

Budapest, 2020. január

A Kezelési Szabályzat Felügyelet általi jóváhagyásának száma: H-KE-III-718/2019 Kelte: 2019.12.03.

Hatályos:2020.01.08.

TARTALOM

TÁJÉKOZTATÓ

1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI 6

2. AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS HATÁROZATOK 7

3. AZ ALAP KOCKÁZATI PROFILJA 8

4. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS ELÉRHETŐSÉGE 11

5. ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK 11

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA 14

7. AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 16

8. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 17

9. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 18

10. TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK, AMELYEK DÍJAZÁSA AZ

ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK 19

11. A FORGALMAZÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 19

12. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 20

13. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 20

14. NYILATKOZAT 20

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. AZ ALAP ALAPADATAI 21

2. AZ ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK 22

3. AZ ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

FELSOROLÁSA 22

4. A BEFEKTETÉS LEGFONTOSABB JOGI KÖVETKEZMÉNYEINEK LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A JOGHATÓSÁGRA, AZ ALKALMAZANDÓ JOGRA ÉS BÁRMILYEN OLYAN JOGI ESZKÖZ MEGLÉTÉRE VAGY HIÁNYÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT, AMELYEK AZ ABA LETELEPEDÉSE SZERINTI ORSZÁGBAN HOZOTT ÍTÉLETEK ELISMERÉSÉRŐL ÉS

VÉGREHAJTÁSÁRÓL RENDELKEZNEK 23

5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ISIN AZONOSÍTÓJA 24

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK NÉVÉRTÉKE 24

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK DEVIZANEME 24

8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA, A KIBOCSÁTÁSRA, ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 24

9. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA 24

10. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI (ANNAK LEÍRÁSA, HOGY AZ ALAP HOGYAN BIZTOSÍTJA A BEFEKTETŐKKEL VALÓ TISZTESSÉGES BÁNÁSMÓDOT, ÉS AMENNYIBEN VALAMELY BEFEKTETŐ KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜL, VAGY ERRE JOGOT SZEREZ, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓD LEÍRÁSA, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜLŐ BEFEKTETŐTÍPUSOK AZONOSÍTÁSA, VALAMINT ADOTT ESETBEN EZEK AZ ABA-HOZ VAGY AZ ABAK-HOZ FŰZŐDŐ JOGI ÉS GAZDASÁGI KÖTŐDÉSÉNEK LEÍRÁSA; AZ

ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 25

11. AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA,

FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS 26

12. BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, AZ ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

ESZKÖZEI 26

13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE AZ ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY AZ ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

ALKALMAZÁSA 26

14. AZ EGYES PORTFOLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY

TERVEZETT ARÁNYA 28

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY AZ ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ, IDEÉRTVE A TŐKEÁTTÉTEL ALKALMAZÁSÁRA, KORLÁTOZÁSÁRA, A GARANCIÁK ÉS ESZKÖZÖK ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÉS AZ ALKALMAZHATÓ TŐKEÁTTÉTEL

LEGNAGYOBB MÉRTÉKÉT 29

16. A PORTFOLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE 30

17. A TŐKE-, ILLETVE HOZAMVÉDELMET BIZTOSÍTÓ BEFEKTETÉSI POLITIKA

ÉS A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA 30

18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK 30

19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT

FEKTETI 31

20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK

INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA 31

21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN

BEFEKTETNI 31

22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE, A CÉL-

ABA MEGNEVEZÉSE, LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 31

23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 31

24. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 31

25. INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK 33

26. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA 33

27. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ

ELJÁRÁS 35

28. A PORTFOLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE, AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSNAK ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN HASZNÁLT ÁRKÉPZÉSI MÓDSZERNEK A LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A NEHEZEN ÉRTÉKELHETŐ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN A 38. §-NAK MEGFELELŐEN ALKALMAZOTT

MÓDSZEREKET 37

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE 40

30. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 41

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS

ELJÁRÁSA 42

32. HOZAMFIZETÉSI NAPOK 42

33. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 42

34. A TÖKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET 42

35. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 42

36. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA

TERHELÉSÜK MÓDJA 43

37. AZ ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES

KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK 44

38. AZON MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJ LEGMAGASABB MÉRTÉKE AMELYEKBE AZ ALAP AZ

ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT FEKTETHETI 44

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI 44

40. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 45

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE 45

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA 45

43. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK

RÉSZLETSZABÁLYAI 47

44. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA 48

45. AZOKNAK A SZABÁLYOZOTT PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A

BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK 48

46. AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI

JEGYEKET FORGALMAZZÁK 48

47. AZ ADOTT ÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK 48

48. AZ ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE 49

49. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI BEVONÁSÁNAK FELTÉTELEI 49

50. AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK, A MEGSZŰNÉS

HATÁSA A BEFEKTETŐ JOGAIRA 49

51. MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT

BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL 50

52. AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 52

53. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 52

54. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI 53

55. TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 54

56. FORGALMAZÓKRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI 54

57. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 55

58. A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 55

59. HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA, HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA 55

60. MELLÉKLETEK 57

TÁJÉKOZTATÓ

I. Az Alapra vonatkozó alapinformációk

1. A Befektetési Alap Alapadatai

1.1 Az Alap neve

OTP Spectra Alapba Fektető Alap

1.2 Az Alap rövid neve

OTP Spectra Alap

1.3 Az Alap székhelye

1026 Budapest, Riadó u.1-3., Magyarország

1.4 Az Alapkezelő neve

OTP Alapkezelő Zrt.

1.5 A Letétkezelő neve

OTP Bank Nyrt.

1.6 A Forgalmazó neve

1.6.1 A Vezető Forgalmazó:

OTP Bank Nyrt.

1.6.2 A Társforgalmazók:

Nem alkalmazandó.

1.7 Az Alap működési formája

Nyilvános

1.8 Az Alap fajtája

Nyíltvégű

1.9 Az Alap futamideje

Határozatlan

1.10 Az Alap harmonizációja

A Felügyelet által engedélyezett, az ABAK-irányelv szerint harmonizált befektetési alap

1.11 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma egy, jelölése „A” sorozat. A Befektetési Jegyek névértéke 1 Ft, Kibocsátási és Elszámolási Pénzneme magyar forint.

A Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma.

Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a folyamatos forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki az adott forgalmazás során eljáró Forgalmazóval értékpapír-számla vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adás-vételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapír-számlája számát feltüntette.

1.12 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap.

1.13 Az Alapra vonatkozó tőke- vagy hozamgarancia, illetve tőke- vagy hozamvédelem

Nem alkalmazandó.

1.14 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

2. Az Alappal kapcsolatos határozatok

2.1 A Befektetési Jegyek forgalombahozataláról hozott alapkezelői határozat száma és kelte

Az Alapkezelő a 2019. szeptember 25-én kelt, 1/2019. (09.25.) sz. Igazgatósági Határozattal döntött az Alap létrehozataláról.

2.2 A Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalát engedélyező Felügyeleti határozat száma és kelte

A Felügyelet a H-KE-III-718/2019 sz. határozatával, 2019. december 03-án engedélyezte a Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalát.

2.3 Az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

A Felügyelet a H-KE-III-8/2020 sz. határozatával, 2020. január 08-án vette nyilvántartásba az Alapot.

2.4 Az Alap nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartási száma (lajstromszáma): 1111-797

2.5 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, ideje

Nem alkalmazandó.

2.6 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló Felügyeleti határozatok száma, ideje

Felügyeleti határozat kelte

Felügyeleti határozat száma

2019.12.03.

H-KE-III-718/2019.

2020.01.08.

H-KE-III-8/2020

2.7 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

3. Az Alap kockázati profilja

3.1 Az Alap célja

Az Alap célja, hogy az OTP Alapkezelő és az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő által kezelt, eltérő piacokon eltérő módszertannal befektető abszolút hozamú, vegyes, kötvény és ingatlan alapokból, valamint egyéb kollektív befektetési értékpapírokból és pénzpiaci eszközökből álló portfolió kialakításával hosszabb távon mérsékelt kockázatú, diverzifikált, a kockázatmentes hozamot meghaladó befektetési lehetőséget kínáljon.

Az Alap portfoliója értékpapír-piaci és ingatlanpiaci befektetéseket is tartalmaz, ezáltal lehetővé téve befektetőink számára a minél teljesebb körű diverzifikációt.

3.2 Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek az Alap Befektetési Jegyeit ajánljuk

Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államok területén és az amerikai személyek számára és/vagy javára nem lehet felajánlani, értékesíteni, illetőleg továbbítani.

Az Alapot mérsékelten kockázatvállaló ügyfeleinknek ajánljuk, hosszú távú pénzügyi célok megvalósításához, több elemű befektetési portfolió részeként.

3.3 Azon eszközkategóriák, amelyekbe az Alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy az Alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

Kollektív befektetési értékpapírok, ETF-ek

A kollektív befektetési értékpapírok a befektetések széles körű diverzifikálását teszik lehetővé, mind földrajzi, mind befektetési célpiacokra és stratégiákra vonatkozó értelemben.

Az ETF egy nyíltvégű befektetési alap, amely egy meghatározott index kosarában lévő értékpapírokat képezi le portfoliójában, mégpedig az indexet felépítő értékpapírok indexben elfoglalt súlyának megfelelő arányban. A legfőbb célja, hogy hűen kövesse a mögöttes index teljesítményét az alapra terhelendő díjak, valamint a tranzakciós költségek alacsonyan tartása mellett. Általa a befektetők a mögöttes piacot egyetlen befektetési jegy vételi tranzakciójával megvásárolhatják, illetve ezen keresztül mindenkor a piac teljesítményéhez leginkább közelítő teljesítményt érhetnek el.

Állampapírok

Az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja.

Bankbetétek

Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét bármikor felmondható bankbetétként helyezi el (forintban, illetve devizában), az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező, vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetnél, amelynek szabályozási és felügyeleti rendszere biztosítja a hitelintézet megfelelő biztonságos működését.

Jelzáloglevelek

Az Alapkezelő a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzálog-hitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat.

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, hitelintézetek, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények, pénzpiaci eszközök az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében– magasabb kockázatot képviselnek.

Részvények

A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír.

Repó és fordított repó ügyletek

A repó és fordított repó ügylet olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő

Vétel-eladás ügylet (buy-sell back) és eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back)

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat, vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat, vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül.

Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat, fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír kölcsönbe vételének tekintendő.

Teljeshozam csereügylet

Olyan származtatott ügylet, amelyben egy szerződő fél egy referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét - ideértve a kamat- és díjbevételeket, az árfolyamváltozásból eredő nyereséget és veszteséget, valamint a hitelveszteségeket – átruházza egy másik szerződő félre.

Deviza

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz- elszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve hogy:

a) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei a megengedett eszközök körébe tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az Alap a Kezelési Szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet;

b) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá

c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

Tőzsdén kereskedett nyersanyag (ETC)

Az ETC egy, tőzsdén kereskedett, jellemzően állampapírral vagy fizikai árupiaci eszközzel biztosított értékpapír, melynek értéke egy nyersanyag(kosár) árváltozásához kötődik. A befektetés értéke a mögöttes nyersanyag árváltozásától függ, s ezen felül hordoza a kibocsátó nemfizetési kockázatát.

Tőzsdén kereskedett strukturált kötvény (ETN)

Az ETN olyan strukturált termék, nem alárendelt (senior) kötvény, melyet egy hitelintézet bocsát ki és amelynek értéke egy mögöttes index, vagy stratégia teljesítményét követi. A kibocsátó bank kötelezettséget vállal arra, hogy lejáratkor kifizeti az index értékét mínusz a felmerült költségeket

Certifikát

A certifikát egy olyan – jellemzően tőzsdén kereskedett – értékpapír, amely egy mögöttes alaptermék árfolyam- változását követi. Ez a termék lehet pl. részvény, index, befektetési alap, árupiaci termék, devizapár, illetve ezekre vonatkozó határidős ügylet, vagy ezek kombinációja.

3.4 Figyelemfelhívás az Alap Kezelési Szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely az Alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza

Az Alapra vonatkozó jelentős kockázati tényezők bemutatása a Kezelési Szabályzat 26. pontjában található.

3.5 A származtatott ügyletek alkalmazásának célja, lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására

Az Alap fedezeti céllal és a portfolió hatékony kialakításának érdekében alkalmaz származtatott ügyleteket. A fedezeti célú ügyletek csökkentik az alap deviza vagy egyéb eszközökben fennálló kockázatát. A portfolió hatékony kialakításának érdekében felvett pozíciók alkalmazásával származtatott eszközökön keresztül vállalunk piaci kitettséget, amely növelheti a portfolió kockázatát a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázaton keresztül.

3.6 Figyelemfelhívás az egy adott intézménnyel szembeni 20%-ot meghaladó kitettségből fakadó speciális kockázatokra

Az Alap alábbi intézményekkel vagy kollektív befektetési formákkal szembeni, az adott intézmény vagy az adott kollektív befektetési forma által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• OTP Bank Nyrt.

• OTP Ingatlanbefektetési Alap

A felsorolt intézmények valamelyikének nemteljesítése az Alap nettó eszközértékének jelentős csökkenését okozhatja.

A fenti intézmények körének változásáról az Alapkezelő közleményben értesíti a befektetőket és ezzel egyidejűleg a Felügyeletet.

3.7 Figyelemfelhívás az Alap befektetési politikájának azon részére, hogy az Alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok, vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet

Nem alkalmazandó.

3.8 Figyelemfelhívás arra, hogy a nettó eszközérték a portfolió lehetséges összetételénél fogva jelentősen ingadozhat

A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken.

3.9 Figyelemfelhívás arra, hogy az Alap a – Felügyelet engedélye alapján- eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba, és pénzpiaci eszközökbe, amely valamely EGT- állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja

Nem alkalmazandó.

3.10 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

4. A Befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

4.1 Annak a helynek a megnevezése,ahol az Alap Tájékoztatója, Kezelési Szabályzata, a Kiemelt Befektetői Információk, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a Befektetési Jegyek visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek

Az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata, a Kiemelt Befektetői Információk, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, a rendkívüli közlemények, illetve az Alap hirdetményei, valamint a Befektetők részére történő kifizetésekkel kapcsolatos információk a közzétételi helyeken, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Vezető Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) jelennek meg. A Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat és a Kiemelt Befektetői Információk nyomtatott formában a befektető kérésére a Forgalmazási Helyeken érhetők el.

4.2 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

5. Adózási információk

Jelen pont az adózással kapcsolatos általános szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A Befektető felelőssége az, hogy a tényállás pontos ismeretében a vonatkozó jogszabályok alapján részletesen tájékozódjék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyi következmények csak a Befektető egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint hogy a jövőben változhatnak.

5.1 Az Alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

Az Alapot a jogszabályi előírások szerint Magyarországon nem terheli adókötelezettség a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország belső jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó alapja a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. Az adó éves mértéke 0,05 százalék. A fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és - a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót - fizeti meg (adóbeszedés). A fizetendő adót negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bevallani be és ugyanezen időpontig kell megfizetni.

5.2 A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információk

5.2.1 A belföldi magánszemély adózása

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelem

A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („Szja tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül

„b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott kollektív befektetési értékpapír esetében

…

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában mûködő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. A jogszabályi előírásból következően kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan fogalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírra kamat és/vagy hozam címen kifizetett összeg, továbbá a (tőzsdén kívül átruházott) befektetési jegy révén szerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésre fordított értékének és a járulékos költségnek az összegét.

Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés előírásai alapján az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe.

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelmet terhelő adókötelezettséget az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

„ A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet, befektetési szolgáltató is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltáskor, valamint átruházáskor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe,

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik – a magánszemély az adóhatósági közremûködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

A kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerint az Szja-t a kifizetőnek kell levonni, megfizetni és bevallani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, a magánszemély – a kifizető által ilyen céllal kiadott igazolása alapján, amelyről a kifizető adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé – önadózás keretében is megállapíthatja..

Kamatjövedelemtől eltérő jogcímen szerezhető jövedelmek

A hatályos Szja tv. alapján lehetőség van olyan konstrukciók keretei között nyilvántartani befektetési jegyeket, amelyeken adómegtakarítás érhető el. Ilyen a tartós befektetésből származó jövedelem – ahol a konstrukció adómentességet biztosít az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, míg a hároméves lekötési időszak utolsó napjára 10% mértékű kedvezményes adókulcsot – valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla, amely meghatározott feltételek esetén a nyugdíj-előtakarékossági támogatás lehetőségét nyújtja, valamint adómentes nyugdíjjellegű kifieztést nyugdíjra való jogosultság és a szerződéskövetés évét követő 10. vagy azt követő adóévben történő szerződés megszüntetése esetére. A feltételek nem teljesítése esetén a keletkezett jövedelmet adókötelezettség terheli.

Tartós befektetési szerződés esetében nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül.

Nyugdíj-előtakarékossági szerződés esetében akkor jogfolytonos az értékpapír átalakítása – nem kapcsolódik hozzá a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (adóköteles egyéb jövedelem megállapítása és a nyugdíj-előtakarékossági támogatás visszafizetésének kötelezettsége) –, ha az átalakításban, átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte a jogutód értékpapírokat.

5.2.2 A külföldi magánszemély befektetők adózása

A külföldi magánszemély adókötelezettsége a magánszemély adóügyi illetősége szerinti ország belső jogszabályai szerint, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembe vételével határozható meg abban az esetben, ha a magánszemély biztosítja az egyezmény alkalmazáshoz szükséges igazolás(oka)t a kifizető a kettős egyezményben leírtak figyelembevételével állapítja meg a külföldi magánszemély adóját.

Külföldi illetőség igazolása, megállapítása:

Külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolás, annak magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat.

Amennyiben a kifizető az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) alapján Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minősül, akkor a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv.-ben meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi figyelembe, az Aktv-ben meghatározott, érintett államok esetében.

Ha a magánszemély illetősége szerinti ország és Magyarország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ezt előírja, akkor az egyezményben foglaltak alkalmazásához haszonhúzói nyilatkozat megtétel is szükséges

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az állami adóhatóságtól van lehetősége a külföldi magánszemélynek a kifizető által a levont Szja-ról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratoknak (a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolás, annak magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat és – szükség szerint – haszonhúzói nyilatkozat) a bemutatásával.

5.2.3 A belföldi intézményi befektetők adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti.

5.2.4 A külföldi intézményi befektetők adózása

A külföldi intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembevételével határozható meg.

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

6. a Befektetési Jegyek forgalomba hozatala

6.1 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

Az Alapkezelő az Alap Befektetési Jegyeit a 2. sz. mellékletben megjelölt Jegyzési Helyeken, jegyzési eljárás során hozza forgalomba, a jelen pontban meghatározott feltételek szerint.

A jegyzés, fizetés módja

A jegyzés a jegyző személy Befektetési Jegyek megszerzésére irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan jognyilatkozata, amellyel a jegyző személy kinyilvánítja, hogy a Tájékoztatóban (s annak részeként a Kezelési Szabályzatban) foglaltakat ismeri, azokat elfogadja és kötelezettséget vállal a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának a nyilvános ajánlattételben írt feltételek szerinti megfizetésére.

A jegyzési eljárásban csak szabályszerű jegyzés fogadható el.

A jegyzési eljárás céljaira a befektető általi jegyzés csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minősül szabályszerűnek:

(a) a jegyzési nyilatkozat és a jegyzési megbízás a jegyző által Jegyzési Napon, az adott Jegyzési Helynek megfelelő formában, módon és időpontban leadásra került a Forgalmazó részére;

(b) a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési ára a leadott jegyzési nyilatkozat és megbízás Xxxxxxxxxx általi megvizsgálásakor elvégzett fedezetvizsgálat időpontjában a jegyző Xxxxxxxxxx által vezetett számláján a jegyzési ár megfizetésére rendelkezésre áll;

(d) a jegyzett Befektetési Jegyek darabszáma nem kevesebb, mint 50.000 db Befektetési Jegy (50.000 forint össznévérték).

Az (a) ponthoz:

A jegyzés során a természetes személy befektető eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt jogszabály vagy a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata nem zárja ki. A nem természetes személy befektetőt a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti okiratban vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, okiratban meghatározott módon és terjedelemben. A befektető jegyzési eljárás során történő képviseletére vonatkozó további szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

A (b) ponthoz:

A jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának a leadott jegyzési nyilatkozat és megbízás Xxxxxxxxxx általi megvizsgálásakor elvégzett fedezetvizsgálat időpontjában a Forgalmazó által vezetett számlán (összevont értékpapír-számlán) a jegyzési ár megfizetésére rendelkezésre kell állnia.

Ez a vizsgálat, s annak részeként a fedezetvizsgálat, a jegyzési nyilatkozat és megbízás (a) pont szerinti megadásával egyidejűleg történik, így a jegyzési megbízás teljesítésének fedezetéről a jegyzőnek a jegyzési nyilatkozat és megbízás megadásával egyidejűleg gondoskodnia kell.

A jegyző a jegyzési nyilatkozat és megbízás megadásával hozzájárul bankszámlájának a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának megfelelő összeggel történő megterheléséhez.

A jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árát a Forgalmazó késedelem nélkül az Alap Letétkezelőjénél vezetett 11794022-22222590 számú elkülönített letéti számlájára helyezi és a letéti számlán tartja az Alap nyilvántartásba vételéig vagy az Alap létrejötte meghiúsulásának megállapításáig.

A jelen pontban írtak nem alkalmazandók akkor, ha a Forgalmazó és a jegyző személy (mint a Forgalmazó üzletfele) között a jegyzési összeg/ellenérték teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

A (c) ponthoz:

Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal során csak olyan személy Befektetési Jegyek jegyzésére vonatkozó megbízása teljesíthető, aki az OTP Bank Nyrt-vel (székhelye 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla szerződést kötött és a jegyzési megbízásban a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette.

A Ptk. dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó 6:577. §-a szerint a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváírása szükséges.

A Ptk. 6:578. §-a szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonattal vagy jogosulti igazolással igazolhatja a számlakivonat vagy a jogosulti igazolás kiállításának időpontjában. A számlakivonat és a jogosulti igazolás nem minősül értékpapírnak. A számla adatainak és a számláról kiállított okirat tartalmának eltérése esetén a számla adatait kell valósnak tekinteni.

Az értékpapírszámla-vezetés díjának és egyéb feltételeinek meghatározását a Forgalmazó mindenkor hatályos Üzletszabályzata, illetve Hirdetménye tartalmazza.

Jegyzési időszak

A tervezett jegyzési időszak: 2019. december 12. - 2019. december 14. napjáig terjedő időszak, a kezdőnapot és a zárónapot is beleértve.

6.2 A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke

Az Alap saját tőkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a Befektetési Jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg. Az Alap minimális induló saját tőkéje 200 millió Ft. Az Alap minimális induló saját tőkéjét meghaladó jegyzést az Alapkezelő korlátlanul elfogad, ezért a jegyzési időszak alatt szabályszerűen teljesített valamennyi jegyzés elfogadásra kerül.

6.3 Az allokáció feltételei

Nem alkalmazandó.

6.4 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatali ára

A Befektetési Jegyek jegyzési (kibocsátási) ára megegyezik a Befektetési Jegyek névértékével.

6.4.1 A fenti ár közzétételi módja

A jegyzési árra és a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb információkat az Alapkezelő hirdetmény útján teszi közzé a 6.4.2 pontban meghatározottak szerint.

6.4.2 A fenti ár közzétételének helye

A jegyzéssel kapcsolatos információk az Alapkezelő honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Vezető Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) jelennek meg. Az Alap Tájékoztatója, Kezelési Szabályzata és a Kiemelt Befektetői Információk nyomtatott formában a Befektető kérésére a Jegyzési Helyeken érhetők el.

6.5 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

Az értékpapírszámla-vezetés és a bankszámla-vezetés díjának és egyéb feltételeinek meghatározását a Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata, illetve hirdetménye tartalmazza.

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

7. Az Alapkezelőre vonatkozó információk

7.1 Az Alapkezelő neve, cégformája

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zr., a cégforma: zártkörű részvénytársaság

7.2 Az Alapkezelő székhelye

Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.

7.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván.

7.4 Az Alapkezelő alapításának dátuma

Az Alapkezelő az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időre.

7.5 Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános befektetési alapok

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok felsorolása a 3. sz. mellékletben található.

7.6 Az Alapkezelő által kezelt egyéb vagyon nagysága

Az Alapkezelő által kezelt vagyon nagysága 2018. 12. 31-én: 1.268,24 milliárd Ft

7.7 Az Alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

Az Alapkezelő ügyvezető szerve az öttagú igazgatóság, melynek tagjai az alábbi személyek:

Xx. Xxxx Xxxxxx, az igazgatóság elnöke, Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató, Xxxxxx Xxxxxx, befektetési igazgató,

Xxxxxx Xxxx, csoportszintű kockázatkezelési integrációért felelős munkatárs, Xxxxx Xxxxx, üzletfejlesztési igazgató.

Xx. Xxxx Xxxxxx az igazgatóság elnökének tisztségét erre irányuló munkaviszony keretében tölti be. Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, mint az Alapkezelő vezérigazgatója az Alapkezelő munkaszervezetének vezetője, az Alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy. Az igazgatóság tagjai az Alapkezelő munkaszervezetének is részei, s ekként

– vezető tisztségviselői megbízatásuk ellátásán felül – az Alapkezelővel fennálló munkaviszonyuk keretében az Alapkezelő munkaszervezetének különböző (a fenti felsorolásban a nevük mellett feltüntetett) munka- és felelősségi körrel rendelkező munkatársai is egyben.

A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek:

Xx. Xxxx Xxxxxx: az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója,

Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxx: FB elnök a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Xxxxxx Xxxx: Igazgatósági tag a Joint Stock Company OTP Bank társaságnál (Oroszország),

Xxxxx Xxxxx: FB elnök az LLC AMC „OTP Capital” (Ukrajna) és az OTP Asset Management Romania SAI SA társaságban, FB tag az OTP INVEST d.o.o. (Horvátország) társaságban.

Az előbbiekben felsorolt külföldi alapkezelő társaságok a közép-kelet-európai régióban alapított olyan társaságok, melyekben az Alapkezelő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a Joint Stock Company OTP Bank az OTP oroszországi leánybankja.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Xxxxxx Xxxxx (Elnök, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese), Xxxx Xxxxxx,. xx. Xxxxxxx Xxxxxx

7.8 Az Alapkezelő jegyzett tőkéjének összege

Az Alapkezelő jegyzett tőkéje 2018.12.31-én: 900 millió Ft, amely teljes egészében befizetésre került.

7.9 Az Alapkezelő saját tőkéjének nagysága

Az Alapkezelő saját tőkéje 2018.12.31-én 11.241,071 millió Ft-ot tett ki

7.10 Az Alapkezelő alkalmazottainak száma

Az Alapkezelő 51 fő főállású munkatársat foglalkoztat.

7.11 Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre az Alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.

Amennyiben a harmadik személy igénybe vétele kiszervezésnek minősül a Kbftv. 41. §-a alapján, az Alapkezelő a kiszervezés során a Kbftv. 41. §-ában, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el, azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.

Az Alapkezelő – a Kbftv. 41. (1) bekezdésében, illetve 38. § (4) bekezdés a) pontjában biztosított lehetőséggel élve, az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feltételek mellett – az Alap tekintetében letétkezelői feladatokat is ellátó OTP Bank Nyrt-t bízta meg az Alap eszközei értéke megállapításának feladatával, azaz az eszközértékelés funkcióját az Alap tekintetében az OTP Bank Nyrt-re, mint ún. külső értékelőre ruházta át, Értékelőként tehát az OTP Bank Nyrt. jár el.

Az Alapkezelő az Alap tekintetében letétkezelői feladatokat is ellátó OTP Bank Nyrt-t bízta meg a Kbftv. fent hivatkozott 41. § (1) bekezdése értelmében a nettó eszközérték-számítási és közzétételi feladatok ellátásával, NEÉ-számítóként tehát az OTP Bank Nyrt. jár el.

Az Alapkezelő a fenti, kiszervezésnek minősülő esetek körén felül is igénybe vehet harmadik személyt a befektetési alapkezelési tevékenységéhez tartozó bármely feladat ellátásához, mindenkor a jogszabályi keretek között.

Az Alapkezelő harmadik személyt vesz igénybe a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) aa) pont szerinti feladathoz [könyvviteli és jogi feladatok ellátása], valamint az informatikai feladatok ellátásához. Ez utóbbiak azonban nem minősülnek kiszervezésnek, figyelemmel a Kbftv. 41. § (11) bekezdés b) pontjára, mely szerint nem minősülnek kiszervezésnek a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése

7.12 A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe harmadik személyt a Kbftv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenysége [befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása)] végzéséhez.

8. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

8.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

8.2 A letétkezelő székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.

8.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 00-00-000000 szám alatt jegyezte be.

8.4 A letétkezelő fő tevékenysége

Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet.

8.5 A letétkezelő tevékenységi köre

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi:

TEÁOR szám:

6419 Egyéb monetáris tevékenység 6491 Pénzügyi lízing

6619 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység

6612 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 6629 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

8.6 A letétkezelő alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg.

8.7 A letétkezelő jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra alakult. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett.

8.8 A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2018.12.31-én: 1.826.657 millió Ft

8.9 Alkalmazotti létszám

Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2018.12.31-én 9.631 fő volt

9. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

9.1 A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.. (MKVK szám. 000083). A könyvvizsgálatért felelős személy Xxxxxxx Xxxxx.

A könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

9.2 A könyvvizsgáló társaság székhelye

H-1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.

9.3 A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

MKVK nyilvántartási száma: 000083.A könyvvizsgálatért felelős személy MKVK tagsági igazolvány száma: 003449

9.4 Természetes személy könyvvizsgáló neve

Nem alkalmazandó.

9.5 Természetes személy könyvvizsgáló címe

Nem alkalmazandó.

9.6 Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

Nem alkalmazandó.

10. Tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása az Alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó.

11. A FORGALMAZÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

11.1 Az Alap Vezető Forgalmazójának neve, cégformája

Az Alap Vezető Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság.

11.2 A Vezető Forgalmazó székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.

11.3 A Vezető Forgalmazó cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 00-00-000000 szám alatt jegyezte be.

11.4 A Vezető Forgalmazó tevékenységi köre

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi:

TEÁOR szám:

6419 Egyéb monetáris tevékenység 6491 Pénzügyi lízing

6619 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység

6612 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 6629 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

11.5 A Vezető Forgalmazó alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg.

11.6 A Vezető Forgalmazó jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra alakult. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett.

11.7 A Vezető Forgalmazó utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2018.12.31-én: 1.826.657 millió Ft.

11.8 A befektetőkre, illetve képviselőkre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak az Alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

A Kbftv. 106. § (1) bekezdésének értelmében, amennyiben ezt a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat lehetővé teszi és az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó arról megállapodik, a Vezető Forgalmazó tájékoztatja az Alapkezelőt a befektetők és képviselőik Vezető Forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás, melyet jelen Tájékoztató e rendelkezéssel lehetővé tesz, nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti

titok megsértésének. Az Alapkezelő a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, az Alapkezelő vagy az Alap kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

11.9 Az Alap Társforgalmazói

Nem alkalmazandó.

12. Az Ingatlanértékelőre vonatkozó információk

Nem alkalmazandó.

13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alapkezelő telefonszáma: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxx@xxxxxxx.xx

14. Nyilatkozat

Az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 1-3., cégjegyzékszáma: 00-00-000000, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Spectra Alapba Fektető Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. cégjegyzékszáma: 00-00-000000, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága)¸), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési Xxxx tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Budapest, 2020. január 08.

...........................................................

Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx OTP Alapkezelő Zrt.

az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Spectra Alapba Fektető Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

...........................................................

Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxx OTP Bank Nyrt.

az OTP Spectra Alapba Fektető Alap Vezető Forgalmazójának képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. Az Alapra vonatkozó alapinformációk

1. Az Alap alapadatai

1.1 Az Alap neve

OTP Spectra Alapba Fektető Alap

1.2 Az Alap rövid neve

OTP Spectra Alap

1.3 Az Alap székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.

1.4 Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 2020.január 08., a nyilvántartásbavételt elrendelő Felügyeleti határozat száma: H-KE-III-8/2020 sz. határozat., lajstromszám: 1111-797

1.5 Az Alapkezelő neve

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt.

1.6 A Letétkezelő neve

Az Alap Letétkezelője az OTP Bank Nyrt.

1.7 A Forgalmazó neve

1.7.1 Vezető Forgalmazó

OTP Bank Nyrt.

1.7.2 Társforgalmazók:

Nem alkalmazandó.

1.8 Az Alap működési formája, a lehetséges befektetők köre

Az Alap a működési formája szerint: nyilvános alap.

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek a lehetséges befektetők köre alapján, - a Kbftv. 67. § (1) bekezdés b) pont fogalomrendszerében - lakossági befektetőknek forgalomba hozott befektetési jegyekként határozhatók meg, ez azonban nem értelmezhető a befektetői körre vonatkozóan meghatározott korlátként, azaz az „A” sorozatú Befektetési Jegyeket mind lakossági, mind szakmai befektetők megvásárolhatják.

1.9 Az Alap fajtája

Nyíltvégű

1.10 Az Alap futamideje

Határozatlan

1.11 Az Alap harmonizációja

A Felügyelet által engedélyezett, ABAK-irányelv alapján harmonizált befektetési alap.

1.12 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma egy, jelölése „A” sorozat. A Befektetési Jegyek névértéke 1,-Ft, Kibocsátási és Elszámolási Pénzneme magyar forint.

A Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma.

1.13 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap

1.14 Az Alapra vonatkozó tőke-, vagy hozamgarancia, illetve tőke vagy hozamvédelem

Nem alkalmazandó.

2. Az Alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Nem alkalmazandó.

3. Az alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az Alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

Az Alapra, az Alapkezelőre, a Letétkezelőre, a Vezető Forgalmazóra és minden további, a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban közreműködő szervezetként megjelölt személyre és e személyeknek az Alaphoz vagy az Alapkezelőhöz fűződő jogviszonyára alkalmazandó jog a magyar jog (beleértve a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokat).

A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó speciális jogszabályok az alábbiak, melyek közül

(a) a befektetési alapkezelésre, a befektetési alap és a befektetési alapkezelő működésére, az alap és a befektető közötti jogviszonyra

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (”Bszt.”)

vonatkozik;

(b) a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására pedig

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (”Bszt.”)

vonatkozik.

A fent felsoroltakon felül alkalmazandóak még a felsorolt jogszabályokban foglalt utalószabályok folytán alkalmazandó jogszabályok, valamint az azokban foglalt felhatalmazó rendelkezések alapján kiadott, a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén fekvő jogszabályok.

Ez utóbbiak közül – a befektetési jegy forgalomba hozatala és forgalmazása körében – kiemelendő az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Ügyfélszámla-rendelet”).

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyelete a Magyar Nemzeti Bank alá tartozik, melynek jogállását, feladatait és eljárásait, szervezetét és gazdálkodását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény határozza meg.

A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 17/2018. (V.29.) MNB rendelet tartalma – a befektetési alapot is terhelő felügyeleti díjra vonatkozó szabályokon keresztül - szintén érinti e körben a befektetési alap működését.

Az értékpapírokra vonatkozó általános szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) tartalmazza.

Az alkalmazandó jogszabályok közé tartoznak továbbá az alábbi rendeletek:

A Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (ABAK-rendelet),

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015. november 25-i, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2365 rendelete.

A hivatkozott jogszabályok szövege elektronikusan elérhető egyebek között az alábbi címen: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxxxxx

A magyarországi jogszabályok teljes és hatályos szövege megtalálható az alábbi webhelyen: Jogszabálykereső (Xxxxxxxxxxxx.xx)

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az aba letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek

A befektetők jogait részletesen a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza.

A Befektetési Jegyek megszerzésével a befektető elfogadja, hogy az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra a magyar jog szabályai – és azon keresztül a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések – az irányadók. Az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Felek alávetik magukat a magyar jog

mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok – így különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelet szabályai az irányadók.

II. A Befektetési Jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A Befektetési Jegyek ISIN azonosítója

A Befektetési Jegyek ISIN azonosítója: HU0000724067

6. A Befektetési Jegyek névértéke

A Befektetési Jegyek névértéke 1,- Ft.

7. A Befektetési Jegyek devizaneme

A Befektetési Jegyek devizaneme magyar forint.

8. A Befektetési Jegyek előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk

Az Alap által kibocsátott befektetési jegyek előállításának módja: dematerializált értékpapír.

A dematerializált értékpapír:

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a Tpt. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában dematerializált értékpapír: a Tpt-ban és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

9. A Befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A Ptk. 6:569. § (7) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváírása szükséges. A Tpt. 138. § (1) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. 6:570. §-a szerint a dematerializált értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal.

A Ptk. 6:566. § (6) bekezdése, illetve a Tpt. 138. § (2) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának - ellenkező bizonyítás hiányában - annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják . Az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonat a dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát,az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem minősül értékpapírnak, nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

Ha a dematerializált értékpapír jogosultjának személye nem átruházás útján változik meg, az új jogosult a jogszerzés igazolása mellett kérheti, hogy a dematerializált értékpapírt az értékpapírszámláján írják jóvá. A korábbi jogosult számlájának megterhelését és a dematerializált értékpapírnak az új jogosult számláján való jóváírását a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.

A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtattathatók ki.

10. A Befektetőnek a Befektetési Xxxx által biztosított jogai (annak leírása, hogy az alap hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alapkezelő a bánásmód tekintetében nem tesz megkülönböztetést a befektetők között, minden befektető ugyanazon tisztességes bánásmódban részesül.

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Xxxxxx visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak;

• a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről;

• a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata, valamint a Kiemelt Befektetői Információ részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák;

• a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a Kiemelt Befektetői Információt, a Tájékoztatót és Xxxxxxxx Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat;

• az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 50. pontjában meghatározottak szerint;

• az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse;

• a Kbftv.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást megismerje a Tájékoztatóban megjelölt közzétételi helyeken és a Forgalmazási Helyeken;

• az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá

• gyakorolja jogszabályban, illetve a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogokat.

III. Az Alap befektetési politikája és céljai

11. Az Alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is

Az Alap célja, hogy az OTP Alapkezelő és az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő által kezelt, eltérő piacokon eltérő módszertannal befektető abszolút hozamú, vegyes, kötvény és ingatlan alapokból, valamint más egyéb kollektív befektetési értékpapírokból és pénzpiaci eszközökből álló portfolió kialakításával hosszabb távon mérsékelt kockázatú, diverzifikált, a kockázatmentes hozamot meghaladó befektetési lehetőséget kínáljon.

12. Befektetési stratégia, az Alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alap értékpapír-piaci és ingatlanpiaci befektetésekkel, valamint egyéb pénzpiaci eszközökkel is rendelkezik egyszerre, ezáltal is tovább növelve a portfolió diverzifikációját. Az értékpapír-piaci befektetések jelentős része az OTP Alapkezelő által kezelt, eltérő piacokon eltérő módszertannal befektető abszolút hozamú és vegyes alapokból, míg az ingatlanpiaci befektetések többsége az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő által kezelt ingatlan befektetési alapokból áll. A kollektív befektetési formákat a várható hozam és kockázat hosszú távú optimalizálása érdekében egyéb pénz- és árupiaci eszközökkel egészítheti ki az Alapkezelő. A befektetések sokszínűsége hatékonyan csökkentheti a befektetési jegyek hozamának ingadozását, miközben az Alapkezelő törekszik a kockázatmentes eszközöket meghaladó, versenyképes hozam elérésére.

Az Alapkezelő várakozása alapján az Alap portfoliójában az egyes eszközök hosszú távú aránya az alábbiak szerint alakul:

Az Alap portfoliójában található eszközcsoportok	Befektetések megoszlása

Ingatlan alapokba történő befektetések	30 – 50 %
Abszolút hozamú és vegyes alapokba történő befektetések	30 – 50 %
Devizás kötvény befektetések	0 – 15 %
Nemesfém alapú befektetések (Certifikátok, ETN, ETC)	0 – 10 %

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe az Alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy az alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása

Kollektív befektetési értékpapírok, ETF-ek

Állampapírok

Bankbetétek

Jelzáloglevelek

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Részvények

A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír.

Repó és fordított repó ügyletek

Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír kölcsönbe vételének tekintendő.

Vétel-eladás ügylet (buy-sell back) és eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back)

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat, vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat, vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül.

Teljeshozam csereügylet

Deviza

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Származtatott eszközök

A megengedett származtatott eszközök köre:

Tőzsdén kereskedett nyersanyag (ETC)

Tőzsdén kereskedett strukturált kötvény (ETN)

Certifikát

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alap a portfóliójában található egyes elemek minimális, illetve maximális arányát illetően a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokban, így különösen a 78/2014. (III.14.) kormányrendeletben szereplő korlátokat alkalmazza, azokhoz képest szigorúbb korlátozásokat nem vállal. A jelen pont az Alap befektetési stratégiájának megvalósítása, napi működése során várható, korlátozást nem jelentő, tervezett célarányok bemutatására szolgál.

Az Alap által alkalmazni tervezett célarányok az összesített eszközérték %-os mértékben kifejezve	Tervezett minimum	Tervezett maximum
Befektetési eszközök
Kötvény jellegű befektetések
• Lekötött betét	0%	50%
• Állampapírok és állam által garantált papírok	0%	50%
• Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények	0%	25%
• Pénzügyi intézmény által kibocsátott kötvények	0%	25%
• Vállalati kötvények	0%	25%
• Egyéb, külföldön kibocsátott kötvény jellegű értékpapírok	0%	25%
Részvény jellegű befektetések
• Részvények	0%	25%
Származtatott eszközök (a származatott ügylet bruttó kötési értéke alapján a nettó eszközérték arányában)
• Kötvénypiaci	0%	25%
• Kamatjellegű	0%	25%
• Részvénypiaci	0%	25%
• Deviza	0%	25%
• Árupiaci	0%	25%
Kollektív befektetési formák
• OTP Alapkezelő és OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő által kezelt alapok	60%	110%
• Egyéb kollektív befektetési formák	0%	25%
Egyéb információk	Tervezett maximum
Devizakockázat
• Nem bázisdevizában denominált eszközök összesített hosszú pozíciója	200%
• Bázisdevizától eltérő nettó devizapozíció	200%

Az alap likviditását biztosító eszközök
• Látra szóló betét	50%
• Repó ügylet	50%

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely az alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét

Az Alapkezelő az Alap nevében portfolió lehetséges elemeire vonatkozóan olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat.

Az alábbi táblázatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján.

Eszközre vetített limit OTP Spectra Alapba Fektető Alap portfolióján belüli maximális arány

1. Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben 10%

2. Egy kibocsátó maximális aránya olyan átruházható 15%

értékpapír esetén, amelyet szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, és az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot (megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok), a 3. pont figyelembe vételével
3. 2. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya	40%
4. Egy kibocsátó által kibocsátott jelzáloglevelek maximális aránya	25%
5. 1. pont szerinti limitet meghaladó mértékű jelzáloglevelek összesített maximális aránya	25%
6. Egy kibocsátó maximális aránya, amennyiben az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja	35%
7. Egy adott sorozatú, EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok maximális aránya	35%
8. EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok maximális aránya, a 7. pont figyelembe vételével	50%
9. Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya	100%
10. Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya (a kezelési szabályzat 21. pontjában felsorolt Alapok tekintetében)	110%
11. Kollektív befektetési értékpapírok összesített maximális aránya	110%
12. Tőkeáttétel maximális mértéke (egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségek* abszolút értékeinek összege)	200%

13. Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya

10%

*nettósított kockázati kitettség: az Alap egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettó kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

- Az Alap alábbi intézményekkel vagy kollektív befektetési formákkal szembeni, az adott intézmény vagy az adott kollektív befektetési forma által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• OTP Bank Nyrt.

• OTP Ingatlanbefektetési Alap

- Az Alap nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési korlátokat a tulajdonában lévő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak az Alapon kívül álló okból történő túllépése esetén. Az Alap ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak.

- Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

- Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.

- Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Kbftv.-ben, illetve a 78/2014. (III.14.) Kormányrendeletben és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.

- Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat a tőkeáttételre, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogára vonatkozóan

16. A PORTFOLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE

Az Alapkezelő az Alap deviza-kitettségét aktívan kezeli. Ha az Alapkezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó deviza-kockázatot határidős deviza eladással teljes mértékben kiküszöbölheti, azonban belátása szerint nyitott devizapozíciót is vállalhat. Ennek megfelelően, az Alap nettó deviza- kitettsége 0% és 200% között ingadozhat.

17. A tőke-, illetve hozamvédelmet biztosító befektetési politika és a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Nem alkalmazandó.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez biztosítékot nyújtani. Az biztosítékba adott eszközök értékelési feltételeit a Kezelési Szabályzat 27. pontja tartalmazza.

Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet és kölcsön adhat értékpapírokat, maximum eszközértékének 50%-a erejéig.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az Alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

Nem alkalmazandó.

20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA

Nem alkalmazandó.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek Legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap befektetési politikája

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap közvetlen ingatlanbefektetéseinek területe elsősorban Magyarország, illetve az európai országok, nem kizárva egyéb Európán kívüli piacokat sem. Nem kizárt, hogy az alap a portfóliójában tartható eszközökön keresztül közvetve – így különösen, de nem kizárólag kollektív befektetési formák által kibocsátott értékpapírokon keresztül – a globális ingatlanpiacon is jelen legyen.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő az alapba kerülő ingatlanok kiválasztásánál egyaránt törekszik a hozam termelésére és az értéknövekedés elérésére. Az alap ingatlanállományából a legjelentősebb részt az irodaházak képviselik, de megtalálhatóak a logisztikai-raktározási célú, valamint a kereskedelmi ingatlanok is.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk

Nem alkalmazandó.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk

Azon befektetési alapok bejegyzésének országa, amelyekbe az Alap fektet: Magyarország.

24. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

24.1 Arra vonatkozó információk, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

24.2 A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján az Alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4 A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet megkötésére fedezeti célból kerül sor, illetve a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) Az Alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

c) Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 78/2014. (III.14.) Kormányrendeletben és az Alap Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5 Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A Kezelési Szabályzat 15. pontjában meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

- a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;

- a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

- ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

- az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;

- az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és

fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is),

c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke;

- az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét;

- a hitelfelvétel biztosítékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

24.6 Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Nem alkalmazandó.

24.7 Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazandó.

IV. A Kockázatok

26. A Kockázati tényezők bemutatása

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat:A gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. További kockázat származhat a Befektetési jegyekre vonatkozó megbízások utólagos teljesítésének rendjéből, miután a leadott Befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó az Alap Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértékén teljesíti, amely Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérhet a megbízás leadásának napján rendelkezésére álló legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől.

Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, kollektív befektetési értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő

ezen eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentősebb csökkenését is okozhatja.

Devizakockázat: Az Alap befektetései a Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénzneműek is lehetnek. Az Alapkezelő az Alap devizapozícióját nem kívánja folyamatosan a Kibocsátási Pénznemre fedezni, ezért a befektetési jegyek árfolyamára hatással lehetnek a devizaárfolyamok változásai.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke.

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt az Alapot illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

Az alapkezelői szakmai felelősségi körbe tartozó káresemények esetleges felmerültének kockázata: Az Alapkezelő eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az Alapkezelő az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből vagy az általa átruházott, azonban a felelősségi körében maradó tevékenységekből származó, az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az Alapkezelő rendelkezik a megfelelő összegű szavatolótőkével, melynek mértéke megfelel a Kbftv. 16. § (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározott összegű szavatoló tőke és a Kbftv. 16. § (5) bekezdés a) pontjának és az ABAK-rendelet 14. cikkének megfelelő összegű további szavatoló tőke együttes összegének. Az Alapkezelő az előbbiek szerinti tőkekövetelményeknek való megfelelésről folyamatosan gondoskodik, a további szavatolótőke követelmény meghatározásának alapjául az ABAK-rendelet 14. cikk (2) bekezdés alapján figyelembe veendő érték nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Amennyiben ezen nyomon követés eredménye alapján a szakmai felelősségi kör alapján további fedezet biztosítására lenne szükség, arról az Alapkezelő vagy további szavatolótőke biztosítása vagy megfelelőm összegű szakmai felelősség biztosítási szerződés kötése útján gondoskodik.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása az Alapkezelő, illetve a Felügyelet által a Kbftv. vonatkozó rendelkezéseiben (114. § - 116. §) írtak szerint felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a Befektetési Jegyeit. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy amennyiben az Alap az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fekteti, a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A Befektetési Jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

Az Alap portfoliójában a legalább 20%-ot meghaladó egy intézménnyel szembeni kitettség kockázata

Az Alap alábbi intézményekkel és kollektív befektetési formákkal szembeni, intézményenként és kollektív befektetési formánként az adott intézmény vagy kollektív befektetési forma által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• OTP Bank Nyrt.

• OTP Ingatlanbefektetési Alap

Az Alap saját tőkéjének csökkenése: A Befektetési Xxxxxx nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben csökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését.

26.1 Az Alap likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása

Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és értékeli Alap likviditási kockázatát, és biztosítja, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Xxxxxxxxxx biztosítja, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika az Alap tekintetében összhangban álljon egymással. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat a likviditási kockázat kezelésére.

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Mind az Alap eszközei értékének meghatározása (értékelési funkció), mind az Alap összesített nettó eszközértékének és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéknek a meghatározása és a nettó eszközérték közzététele (mettó eszközérték-számítási funkció) az ABAK-ként végzett befektetési alapkezelői tevékenységhez tartozó adminisztratív feladatok része a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) ac) alpont alapján.

A Kbftv. 41. § (1) bekezdése értelmében az ABAK-ként eljáró Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe. Az Alapkezelő a kiszervezés során a Kbftv. 41.

§-ában, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.

A) Az értékelési funkció ellátása tekintetében:

A Kbftv. 38. § (1) bekezdése értelmében az Alapkezelő az Alap tekintetében megfelelő és összehangolt eljárásokat alakít ki, tart fenn és vizsgál felül, amelyek stabil, átlátható, átfogó és megfelelően dokumentált értékelési folyamatot biztosítanak, s amelyek révén elvégezhető az Alap eszközeinek az alkalmazandó jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelő, független értékelése.

Az Alapkezelő által kialakított értékelési politika és eljárások a Kbftv. 38. § (9) ekezdésében meghatározott azon követelménynek való megfelelést hivatottak biztosítani, mely szerint az értékelést pártatlanul, megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal kell elvégezni.

(Az Alapkezelő mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a Kbftv.

38. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek a külső értékelő kijelölésénél nem teljesülnek, úgy előírhatja, hogy az Alapkezelő másik külső értékelőt jelöljön ki.)

A kinevezett külső értékelő ezen funkcióját harmadik félnek nem szervezheti ki, azaz az eszközértékelési funkciót maga köteles ellátni.

A Kbftv. 38. § (11) bekezdése értelmében – a külső értékelő kinevezésére tekintet nélkül - az Alapkezelő felel az Alap eszközeinek helyes értékeléséért, míg vele szemben a külső értékelő felelős az általa gondatlanságból okozott, vagy az értékbecslés szándékos elmulasztásának következtében bekövetkezett veszteségekért.

B) A nettó eszközérték-számítási funkció ellátása tekintetében:

A Kbftv. 124. § (1)-(2) bekezdései értelmében a befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.

A Kbftv. 38. § (3) bekezdése értelmében az Alapkezelő biztosítja, hogy az Alap befektetési jegyének nettó eszközértékét a Kbftv. 38. §-ának, illetve más alkalmazandó jogszabálynak és az Alap kezelési szabályzatának megfelelően számítsák ki és hozzák nyilvánosságra a befektetők számára.

A Kbftv. 38. § (11) bekezdése értelmében az Alapkezelő felel az ABA nettó eszközértékének kiszámításáért és a nettó eszközérték közzétételéért.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket – sorozatonként - minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két Forgalmazási Napon belül a közzétételi helyeken közzé kell tenni.

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. A nettó eszközérték adatok, valamint a hibás nettó eszközértékkel kapcsolatos közlemények az Alapkezelő honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) érhetőek el.

Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy

c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket az Értékelő a számítás - alábbi táblázat szerinti - időszakában, a 28. és

29. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb az T napot követő második Magyarországi Forgalmazási Napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, az Értékelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 28. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök T napi nyitó állománya a 28. és 29. pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 28. pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek T napi nyitó darabszámának hányadosával.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre illetve közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények illetve tények részletezésével együtt.

Alap T napi nettó eszközérték meghatározásához felhasznált

piaci árfolyamok napja

T napi nettó eszközérték meghatározásának időszaka

Befektetési Jegyre vonatkozó ügylet kötésének napja, amely a T napi árfolyamon kerül teljesítésre

OTP Spectra Alapba Fektető Alap

T nap T nap 17 óra és T+1 nap 18 óra közötti időszak

T napot két Forgalmazási Nappal megelőző Forgalmazási Nap

28. A portfolió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket

a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla T napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A fix kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

e) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű, változó kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

f) A változó kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték

közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

g) A Magyar Nemzeti Bank által forintban kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető T napi záró ár hiányában, az ÁKK T napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

h) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban kibocsátott hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által forintban kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK T napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot a T napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani.

i) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik.

j) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

k) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján.

l) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén kerülnek értékelésre.

m) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények T napon a T napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei

bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.

Külföldi részvények és ETF-ek T napon a T napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek árazása az adott részvény kereskedése tekintetében leglikvidebb részvénypiacon vagy a részvény illetve ETF vezető piacán kialakult árak alapján történik, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre illetve ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre.

n) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-l) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.

o) A külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése a c)-j) pontok szerinti értékelési elvek alapján történik, a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyamok xxxxxxx.Xx olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló, valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülő T napi nettó árfolyam T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók.

p) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek T napi nettó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni.

A zártvégű befektetési alapok jegyei

(a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, a T napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre;

(b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, a T napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre.

Amennyiben T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni.

q) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani.

prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét.

r) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

s) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek

összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell.

sz) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét.

t) A kölcsön vett értékpapírt a készletbe be kell tenni és kötelezettségként be kell állítani a kölcsönvett értékpapír piaci értékét.

u) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/… devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

v) A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét.

A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell.

A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/… devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

Az Alapkezelő által megalkotott értékelési politika megkülönböztetett figyelmet fordít az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak xxxxxxx.xx ABAK-rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek ésszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az ésszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések – az eszköz jellegétől és az elérhető ellenőrzési metódusoktól és árforrásoktól függően – általánosságban az alábbiakat jelenthetik (nem korlátozva azt, hogy az alábbi vizsgálatok és ellenőrzések további módszerekkel egészüljenek ki):

a) az értékek ellenőrzése az üzletfelektől beszerzett árak egymással történő és különböző időszakok közötti összehasonlításával;

b) az értékek validálása a realizált árak és a legutóbbi könyv szerinti értékek összehasonlításával;

c) az értékelési forrás hírnevének, következetességének és minőségének figyelembevétele;

d) összehasonlítás harmadik féltől származó értékekkel;

e) kivételek vizsgálata és dokumentációja;

f) azoknak az eltéréseknek a kiemelése és tanulmányozása, amelyek szokatlannak tűnnek, vagy amelyek az eszköztípusra meghatározott értékelési referencia szerint változnak;

g) elavult árak és azokkal kapcsolatos paraméterek keresése;

h) összehasonlítás a kapcsolódó eszközök vagy az azokkal összefüggő fedezeti ügyletek árával;

i) a modellalapú árképzésben alkalmazott inputok felülvizsgálata, különösen azoké, amelyekkel kapcsolatban a modellben szereplő ár jelentős érzékenységet mutat.

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE

a) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni. Amennyiben az opció értékelése kizárólag az opció kiírója által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, az Értékelő vagy az

Xxxxxxxxxx rendszeresen felülvizsgálja az opció értékelése, illetve az értékelés alapját képező árak megfelelőségét, a

28. pontban hivatkozott vizsgálati és ellenőrzési módozatok valamelyikének alkalmazásával.

b) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

Egyéb csereügylet esetén a csereügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értékelést kell alkalmazni.

c) A tőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben a T napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló T napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.

d) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

e) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg.

f) A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg.

A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

g) Contract for Difference (CFD) ügyletek értékelésére a CFD ügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értéket kell használni. Amennyiben az árjegyzés valamely okból szünetel, abban az esetben az értékelést a mögöttes termék napi záró árfolyama és a pozíció nyitáskori értékének (CFD darabszám szorozva nyitó ár) összehasonlítása alapján kell elvégezni.

h) A tőzsdén kívüli warrant értékének a warrant T napi, a warrantra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve ennek hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni. Amennyiben a warrantra nincs árjegyzés, a warrant értékének a Bloomberg nemzetközi pénzügyi szolgáltató rendszere által a Black-Sholes modell használatával T napra számított (a warrant részvényhígító hatását figyelembe nem vevő) árfolyamot kell tekinteni. Ha ez a számítás T napra nem elérhető, akkor a warrant értkének az utolsó rendelkezésre álló, a Bloomberg nemzetközi pénzügyi szolgáltató rendszere által a Black-Sholes modell használatával T napra számított (a warrant részvényhígító hatását figyelembe nem vevő) árfolyamot kell tekinteni. Amennyiben a warrant értékelése kizárólag a warrant kiírója által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, az Értékelő vagy az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja a warrant értékelése, illetve az értékelés alapját képező árak megfelelőségét, a 28. pontban hivatkozott vizsgálati és ellenőrzési módozatok valamelyikének alkalmazásával.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

Amennyiben az Alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő Befektetési Jegyeknek a Befektetési Jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az Alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő Befektetési Jegyeket

„IL” sorozatjellel kell ellátni.

Az „IL” sorozatjellel ellátott Befektetési Jegyek nem visszaválthatóak.

Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről az Alapkezelő dönt, amelynek során az ”IL” sorozatjelű Befektetési Jegyeket az Alap Befektetési Jegyeire cseréli, a Befektetési Jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. Az Alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA

Az Alap a tőkenövekmény terhére egyik Befektetési Jegy sorozat tekintetében sem fizet hozamot, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálják.

32. Hozamfizetési napok

Nem alkalmazandó.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VII. Az Alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A töke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

Nem alkalmazandó.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. Az Alapot terhelő díjak és költségek mértéke és az Alapra terhelésük módja

36.1 Az Alap által az Alapkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő tevékenységének ellátásáért, valamint a lent felsorolt közvetített és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének legfeljebb éves 1,5%-át számolja fel az Alappal szemben alapkezelési díj címén úgy, hogy a naponta alkalmazott díjmértékek naptári éves számtani átlaga nem haladhatja meg az 1,2%-ot.

Az alapkezelési díj terhelésének módja: Az alapkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes.

Az alapkezelői díj annak figyelembe vételével került meghatározásra, hogy az az alább felsorolt közvetített szolgáltatások [(a) pont], és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások [(b) pont] díját, valamint az Alap létrehozatalával, egyesülésével, szétválásával és a Kezelési Szabályzat módosításával kapcsolatos költségtételeket és a Felügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat már tartalmazza, így azok közvetlenül nem terhelhetőek az Alapra:

a) közvetített szolgáltatások:

aa) az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, az ezzel kapcsolatban folytatott kereskedelmi kommunikáció;

ab) a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala, és a folyamatos forgalmazás körében igénybe vett forgalmazói szolgáltatás;

b) közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások

ba) a Kbftv. 7. § (2) bekezdése a) pontjában felsorolt adminisztratív feladatok ellátása,

(i) beleértve azt is, amennyiben e feladatok valamelyikét kiszervezés keretében más személy látja el, így különösen:

• az Alap eszközeinek külső értékelő általi értékelése;

• az Alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele

(ii) továbbá beleértve azt is, amennyiben e feladatok valamelyikét kiszervezésnek nem minősülő megbízás keretében más személy látja el, így különösen:

• könyvviteli feladatok ellátása

Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra

36.2 Az Alap által a Letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 0,04%-át számolja fel az Alappal szemben, letétkezelési díj címén.

A letétkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése a tárgynegyedévet követő első naptól esedékes

36.3 Az Alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap által a könyvvizsgáló részére fizetendő díj

A Könyvvizsgáló évente maximum 1.500.000,- Ft éves díjat számol fel az Alappal szemben, könyvvizsgálói díj címén.

A könyvvizsgálói díj időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése évente legfeljebb két részletben esedékes.

Az Alap által a Felügyelet részére fizetendő díjak

Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti változó felügyeleti díjat köteles megfizetni. A változó felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke, melyet a tárgynedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára.

A befektetési alap különadója

37. Az Alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak

Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek

Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak, LEI kód kibocsátók és kereskedési adattárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek.

A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 0,5%-a.

Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások

Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 36.1 pontban felsorolt, az Alapra – közvetített szolgáltatások díjaként - az alapkezelési díj részeként terhelt tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, jogi költségeket, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt, továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is.

A befektetőket a Befektetési Jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása során terhelő díjak és jutalékok

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során, vételi, visszaváltási, visszaforgatási és átcsoportosítási jutalék kerül felszámításra.

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért és a befektető által igénybe vett egyéb szolgáltatásokért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel (pl. értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj).

38. Azon más kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díj legmagasabb mértéke amelyekbe az Alap az eszközeinek legalább 20 százalékát fektetheti

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő feladatai ellátásáért alapkezelési díjat számol fel, melynek maximális nagysága az alap nettó eszközértékének éves 2%-a.

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI

Nem alkalmazandó.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

IX. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE

A Befektetési Xxxxxx személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatóak meg a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett.

41.1 A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje (ideértve a Vezető forgalmazónál megadott vételi megbízásokat)

Vásárláskor az ellenérték megfizetése a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik.

A befektető részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével.

A megbízási szerződésben a Befektetési Jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap. A Forgalmazó a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) jóváír a befektető számláján annyi darab Befektetési Jegyet, amennyi a vételár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve, hogy a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján rendelkezésre áll.

A vételi megbízások felvétele a Forgalmazási Helyek nyitvatartási idejében, a Forgalmazási Órák alatt történik. Az egyes Forgalmazási Helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak.

A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek megvásárlásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

41.2 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap.

41.3 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-teljesítési Nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap.

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA

42.1 A visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A Befektetési Xxxxxx személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az értékpapírszámla terhelése mellett.

A Befektetési Xxxx visszaváltásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap. A teljesítésről a Forgalmazási Hely a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) számol el a befektetővel.

A visszaváltási megbízások felvétele a Forgalmazási Helyek nyitvatartási idejében, a Forgalmazási Órák alatt történik. Az egyes Forgalmazási Helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak.

A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek eladására (visszaváltására) a Vezető Forgalmazó részére adott megbízások esetében

Visszaváltás a tervezett visszaváltási ár megjelölésével

A megbízási szerződésben a tervezett visszaváltási ár kerül rögzítésre. A megbízás napján a Vezető Forgalmazó előlegként kifizeti a tervezett visszaváltási ár visszaváltási jutalékkal és - amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett összegét a befektető részére és zárolja a befektető értékpapírszámláján az alábbi mennyiségű Befektetési Jegyet: a tervezett visszaváltási ár osztva a megbízás napján ismert utolsó érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték 70 %-ával.

A Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a Vezető Forgalmazó a zárolást feloldja és a befektető értékpapírszámláját megterheli a tervezett visszaváltási ár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa egész részének megfelelő mennyiségű Befektetési Jeggyel. Ha az előbb meghatározott mennyiségű Befektetési Jegy a befektető értékpapírszámláján nem áll rendelkezésre, akkor a Vezető Forgalmazó a megbízást az értékpapírszámlán lévő szabad mennyiség erejéig teljesíti és a befektető köteles a részére kifizetett előlegnek a teljesített mennyiség Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékével csökkentett és a visszaváltási jutalékkal megnövelt összegét (a továbbiakban visszajáró előleg) visszafizetni a Forgalmazási Hely részére. A megbízást a Vezető Forgalmazó csak akkora összeg erejéig fogadja el, amekkora összeghez megkívánt zárolandó mennyiség a befektető értékpapírszámláján szabadon rendelkezésre áll az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyből, azaz legfeljebb az értékpapírszámlán szabadon rendelkezésre álló Befektetési Jegyek megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított értékének 70%-a erejéig.

A Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a befektető bankszámláján elszámolásra kerül a megfizetett kamatadó előleg és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet.

Visszaváltás a darabszám megjelölésével

A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Vezető Xxxxxxxxxx a megbízás napján zárolja a befektető értékpapírszámláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek mennyiségét, majd a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a zárolást feloldva megterheli a befektető értékpapírszámláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a bankszámla javára történő jóváírással teljesíti a befektető részére azok Forgalmazás-elszámolási Napra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét.

Visszaforgatás

Ha a befektető a számláján lévő Befektetési Jegyek visszaforgatását (visszaváltás és ugyanazon mennyiség azonnali visszavásárlása) kívánja végrehajtani, akkor nincs szükség előzetes megbízásra, hanem a Vezető Forgalmazó a megbízásadáskor ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken azonnal teljesíti a visszaváltást és a vételt. A Befektetési Xxxxxx visszaváltási jutaléka és – amennyiben a visszaváltási ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a kamatadó fizetési kötelezettség összege a megbízásadáskor terhelésre kerül a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján.

Átcsoportosítás

Átcsoportosítási ügyletnek számít, amennyiben a befektető az Alapkezelő által kezelt egyik alap Befektetési Jegyeinek visszaváltásával egyidejűleg az Alapkezelő által kezelt másik alap Befektetési Jegyeinek vételére szóló megbízást ad, oly módon, hogy a vásárlásra fordított bruttó összeg megegyezik a visszaváltásból származó nettó összeggel.

A visszaforgatási és átcsoportosítási ügyletek feltételeiről az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken és az Alap hirdetményi helyein közzétett közös Hirdetményben értesíti az ügyfeleket.

42.2 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

A Befektetési Xxxx visszaváltásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap.

42.3 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

A Befektetési Xxxx visszaváltásakor a Forgalmazás-teljesítési Nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap.

43. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő a Vezető Forgalmazót bízta meg. Amennyiben a forgalmazásba további forgalmazók is bevonásra kerülnek, azok Társforgalmazóként vesznek részt a Befektetési Jegyek forgalmazásában, a Vezető Forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján, a Vezető Forgalmazóval forgalmazási konzorciumot alkotva. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat azon rendelkezései, melyek a „Forgalmazó”-ra vonatkoznak, mind a Vezető Forgalmazóra, mind a Társforgalmazókra értelmezendők, az esettől függően.

A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat. A Vezető Forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel.

A Befektetési Jegyek forgalmazási árának alapja az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközérték.

A Vezető Forgalmazó az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá Vezető Forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a Forgalmazási Napokon, a Befektetési Jegy forgalmazására meghatározott Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt köteles elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízást.

A befektetők által az előbbiek szerint leadott és az adott Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a megbízás megadását követő Forgalmazási Napra mint forgalmazás- elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a megbízás megadását követő harmadik Forgalmazási Napon mint forgalmazás-teljesítési napon kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Vezető Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti (lsd. közelebbről az alábbi

44.2 pontban foglaltakat). A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha az Alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Vezető Forgalmazó feladata. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a Vezető Forgalmazó felel. A Vezető Forgalmazó az értékesítés azon kérdéseit illetően, amelyek az Alapkezelővel kötött Vezető Forgalmazói Szerződés alapján a felelősségi körébe tartoznak, az esetben is felelősséggel tartozik, ha nem a Vezető Forgalmazó az eljáró Forgalmazó az adott forgalmazás tekintetében.

43.1 A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2 A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A Befektetési Jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

A Befektetési Xxxxxx vétele és visszaváltása az Alap Forgalmazás-elszámolási Napra számolt egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik, a Kibocsátási Pénznem ellenében.

44.1 A fenti árak kiszámításának módszere és gyakoriságaa

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb a T napot követő második Forgalmazási Napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani.

44.2 A Befektetési Jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illeti meg

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó értékesítési pontokon (bankfiókok, OTPdirekt telefonos ügyintézői és internetes szolgáltatás, OTPdirekt Bróker internetes szolgáltatás, OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása) keresztül megadott vételi megbízás díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében maximum 3.000,-Ft., mely teljes egészében aVezető Forgalmazót illeti meg.

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó értékesítési pontokon (bankfiókok, OTPdirekt telefonos ügyintézői és internetes szolgáltatás, OTPdirekt Bróker internetes szolgáltatás, OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása) keresztül megadott visszaváltási, átcsoportosítási és visszaforgatási megbízás díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében maximum 3.000,-Ft, mely teljes egészében aVezető Forgalmazót illeti meg.

A feltüntetett vételi és visszaváltási jutalékok a felszámítható maximum értékek, bizonyos esetekben a befektető ezeknél kevesebbet fizethet. A felszámított forgalmazási jutalékokra vonatkozó részletes információkat a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetménye tartalmazza.

Értékpapírszámla-vezetés

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A folyamatos forgalmazás során Forgalmazó csak a befektetől nála vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza.

A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák

Nem alkalmazandó.

46. Azoknak az államoknak a feltüntetése, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák

Az Alap Befektetési Jegyeit a Vezető Forgalmazó jelenleg kizárólag Magyarország területén forgalmazzák.

47. Az adott árgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

X. Az Alapra vonatkozó további információk

48. Az Alap múltbeli teljesítménye

Nem alkalmazandó.

49. Az Alap Befektetési Jegyei bevonásának feltételei

Nem alkalmazandó.

50. Az Alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektető jogaira

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást a Kbftv. 75. § (2) bekezdése szerinti esetekben:

„a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;

b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.”

Külön határozat nélkül megindul a megszűnési eljárás a Kbftv. 75. § (3) bekezdése eseteiben, melyek közül az Alap vonatkozásában a b) alpont szerinti eset lehet releváns:

„b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le;„

Az Alapra mint nyíltvégű befektetési alapra vonatkozó, Kbftv-ben meghatározott megszűnési szabályok:

Az alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az alap hitelezőit.

A Kbftv. 75. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az alap – az alábbi eltéréssel - az általános szabályok szerint működik.

a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;

b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;

c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal, egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Kbftv. 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, az előbbi bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”) előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az Alap által alkalmazott teljeshozam-csereügyletek ún. nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), melyeket az Alap a Kezelési Szabályzat 13. pontjában írt feltételekkel köthet. Az Alap teljeshozam-csereügyleteket bizonyos eszköz típusok közvetlen megvásárlása helyett köt abban az esetben, ha a teljeshozam-csereügylet megkötésével az adott eszköz hozamából történő részesedés költséghatékonyabban és alacsonyabb kockázat vállalása mellett megvalósítható.

Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek, vétel-eladás ügyletek és eladás-visszavásárlás ügyletek, valamint értékpapír kölcsönügyletek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 13. pontjában található.

Értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára az Alap likviditásának biztosítása, illetve szabad likvid eszközeinek befektetése érdekében kerül sor. Értékpapír kölcsönbe adása esetén az Alapot kölcsönzési díj illeti meg, értékpapír kölcsönbe vétele esetén az Alap az árolyamok csökkenéséből profitáló ún. fedezett eladási (short) ügyletet köt.

Az Alap által alkalmazott értékpapír- finanszírozási ügyletek és teljeshozam- csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatott összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Állampapírok, jelzáloglevelek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankbetétek, nyilvános, nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya
			Maximális arány
		Állampapír, bankbetét, jelzáloglevelek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	50%
		Nyilvános, nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok	110%
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya	Az Alapkezelő az egyes eszközökre vonatkozóan nem határoz meg az Alap kezelt eszközállományához viszonyított várható arányokat.
Az alkalmazott szerződő felek kiválasztásának kritériumai (jogi státusz, származási ország, minimális hitelminősítés)	EGT-állam vagy OECD tagállam, minimum befektetési kategóriába tarozó hitelminősítéssel rendelkező pénzügyi intézményei
Elfogadható biztosítékok	Készpénz, valamint EGT-állam vagy OECD tagállam minimum befektetési kategóriába tartozó hitelminősítéssel rendelkező kibocsátóinak per-, teher- és igénymentes, átruházhatóságukban nem korlátozott értékpapírjai, melyek a biztosítéki kötelezett tulajdonát képezik
A biztosítékok értékelése	A biztosítékok a napi piaci értékek felhasználásával, az alábbi befogadási értéken kerülnek értékelésre: • készpénz esetén 100%-on • magyar állampapírok esetében a Magyar Nemzeti Bank által közzétett befogadási értéken vagy az Államadósság Kezelő Központ által közzétett legjobb vételi árfolyamon • tőzsdei részvények és befektetési jegyek esetén a legutolsó árfolyam/záróár 70%-án • egyéb értékpapírok esetén a keretszerződésekben vagy az egyedi szerződésekben meghatározott befogadási értéken A keretszerződések minden esetben meghatározzák a biztosítékok piaci értékének azt a minimális szintjét, amelynek elérése esetén a biztosítékot adó fél a biztosítékok kiegészítésére kötelezett. Jogszabályban meghatározott ügylettípusok, illetve a szerződő felek ilyen értelmű megállapodása esetén a keretszerződések rendelkeznek napi változó letét alkamazásáról.
Az ügyletekhez kapcsolódó kockázatok	Hitelkockázat: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet. Likviditási kockázat: bizonyos értékpapírok, likviditása alatta maradhat a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.
Az ügyletekhez felhasznált eszközök és kapott biztosítékok letéti őrzése	Az eszközök és kapott biztosítékok a Letétkezelőnél kerülnek őrzésre
A biztosítékok újrafelhasználására vonatkozó korlátozások	A biztosítékok felhasználására kizárólag a keretszerződésekben szabályozott esetekben, az ott írt feltételekkel kerülhet sor.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletek származó hozam megosztására vonatkozó stratégia	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam- csereügyletekből származó bevétel (hozam, díj) teljes mértékben az Alapot illeti, az ügyletek díja (fizetendő kamat, díj) az Alapot terheli.

A fentieken túlmenően más díj és költség nem terheli az Alapot.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. Az Alapkezelő társaságra vonatkozó alapinformációk

52.1 Cégnév

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt. Cégformája: zártkörű részvénytársaság

52.2 Székhely

Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.

Az Alapkezelő telefonszáma: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxx@xxxxxxx.xx

52.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván.

53. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

53.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

53.2 A letétkezelő székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.

53.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 szám alatttartja nyílván.

53.4 A letétkezelő feladatai

Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Kbftv. 64. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján letétkezelőt köteles megbízni, aki a Kbftv. 64. § (3) bekezdés szerint a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet.

A Letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az Alap és az Alap befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A Letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az Alap részére, amelyek az Alap, annak befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a Letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

A Kbftv. 64. § (7)-(9) bekezdéseinek megflelően a Letétkezelő az alábbi letétkezelői feladatokat végzi:

(a)

(aa) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek

(ab) biztosítja, hogy az Alap készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az Alap, vagy az Alap nevében eljáró Xxxxxxxxxx nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve;

(b)

(ba) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az Alap tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az Alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát.

(bb) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az Alap tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az Alap tulajdonát képezik

(c)

(ca) ellenőrzi, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek kibocsátása, értékesítése visszaváltása és érvénytelenítése a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelően történik-e.

(cb) biztosítja, hogy az Alap befektetési jegyeinek nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Xxxxxxxx Szabályzatának, valamint a Kbftv. 38. §-ában meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki;

(cc) végrehajtja az Alapkezelő utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az Alap Kezelési Szabályzatával.

(cd) gondoskodik arról, hogy az Alap az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

(ce)biztosítja, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és a Kezelési Szabályzatával összhangban használja fel.

A Letétkezelő megfelelő eljárásokat hoz létre és hajt végre az előbbiek szerinti letétkezelői feladatok ellátása körében, az ABAK-rendelet 83-99. cikkeinek megfelelően.

A letétkezelői felelősség:

A Letétkezelő felelős az Alap vagy az Alap befektetői felé a fenti (b) bekezdés (ba) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a Letétkezelő, vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi - az ABAK- rendelet 100. cikkében meghatározott esetekben megvalósuló - elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a Letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az Alap rendelkezésére. A Letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha - az ABAK-rendelet 101. cikkében meghatározottaknak megfelelően - bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A Letétkezelő felelősséggel tartozik az Alapnak, illetve az ABA befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a Letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget a Kbftv-ben előírt kötelezettségeinek.

A letétkezelői feladatok kiszervezése:

A Letétkezelő a letétkezelői feladatainak ellátását – a fenti (b) pontban írtak kivételével – harmadik felekre nem szervezheti ki. A (b) pontban felsorolt feladatok kiszervezése csak a Kbftv. 64. § (11) pontban meghatározott feltételek teljesülése mellett történhet. A kiszervezés mindazonáltal nem érinti a Letétkezelő Alappal, illetve az Alap befektetőivel szemben fennálló felelősségét, azaz a felelősség a kiszervezett letétkezelői feladatok megfelelő ellátásáért – a kiszervezés tényétől fügetlenül – a Letétkezelőt terheli, felelősség alóli, a kiszervezésen alapuló mentesítését a letétkezelői szerződés nem teszi lehetővé

54. A Könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk, Feladatai

Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (MKVK szám: 000083). Székhelye: H-1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.

A könyvvizsgálatért felelős Xxxxxxx Xxxxx (MKVK tagsági igazolvány száma: 003449). A könyvvizsgáló feladatai:

• az Alap éves jelentésének felülvizsgálata (könyvvizsgálata) és a könyvvizsgálat alapján való véleményezése, az alkalmazandó számviteli szabályok és a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény alapján;

• azon további feladatok ellátása, melyeket a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatároznak, így különösen a Felügyelet tájékoztatása a Kbftv. 194. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, azaz amennyiben a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálata során olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

▪ korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

▪ bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

▪ e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

▪ úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

▪ jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

a Felügyelet rendelkezésére állás az előbbiekben fel nem sorolt esetekben is, amennyiben a Felügyelet a könyvvizsgálótól tájékoztatást kér.

55. Tanácsadóra vonatkozó alapinformációk

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe olyan tanácsadót, amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik.

56. Forgalmazókra vonatkozó alapinformációk, Feladatai

56.1 Az Alap Vezető Forgalmazója

Az Alap Vezető Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 01-10- 041585 szám alatt jegyezte be.

A Vezető Forgalmazó feladatai:

Az Alapkezelő a Kbftv. 107. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyeknek a befektetők részére való értékesítésével mint az Alapkezelő által az Alap részére közvetített szolgáltatással forgalmazót köteles megbízni, amely forgalmazó az Alap által kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatos valamennyi, jogszabályban és a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazói feladatokat ellátni köteles. E forgalmazói feladatok - a Kbftv. 108. § (1)-(2) bekezdésének és 127. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően – magukban foglalják a befektetési jegy eladását és visszaváltását, továbbá a felosztott hozam és/vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére teljesített kifizetések teljesítését is. A Vezető Forgalmazó az előbbi feladatok teljesítéséhez kapcsolódóan a jogszabályban előírt módon elérhetővé teszi a befektetők részére az Alap befektetők tájékoztatására szolgáló, mindenkor hatályos dokumentumait, továbbá az Alap nevében közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat.

Az előbbieken felül a Vezető Forgalmazó az Alap Tájékoztatója 14. pontját képező nyilatkozatában nyilatkozott arról, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó (azaz az Alap) helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Xxxxx Származtatott Befektetési Alap képviseletében eljáró Alapkezelővel egyetemleges felelősséget vállal a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató esetlegesen félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért.

56.2 Az Alap Társforgalmazói

Nem alkalmazandó.

57. Az Ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk

Nem alkalmazandó.

58. A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

58.1 A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2 Az Alap prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

59. HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA, HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe. Az Alapkezelő a kiszervezés során a Kbftv. 41. §-ában, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el, azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.

Tekintettel arra, hogy az értékelői és a nettó eszközérték-számítási funkciót ellátó OTP Bank Nyrt. egyben az Alap Letétkezelője is, az OTP Bank Nyrt. gondoskodik a Kbftv. 38. § (5) bekezdésében és a 64. § (10) bekezdésében az összeférhetetlenség feltárása, kezelése, nyomon követése és nyilvánosságra hozatala tekintetében előírtak betartásáról, a kiszervezett tevékenyslgként végzett értékelői és nettó eszközérték-számítási tevékenységét a letétkezelői tevékenységégétől működési és hierarchikus szempontból elválasztva.

Amint az a Tájékoztató 6.8 pontjában is szerepel, az Alapkezelő a fenti, kiszervezésnek minősülő esetek körén felül is igénybe vehet harmadik személyt a befektetési alapkezelési tevékenységéhez tartozó bármely feladat ellátásához, mindenkor a jogszabályi keretk között.

tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése.

Budapest, 2020. január 08.

...........................................................................

Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx OTP Alapkezelő Zrt.

az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Spectra Alapba Fektető Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

60. Mellékletek

0.xx. melléklet: Fogalmak

A Tájékoztató és Xxxxxxxx Szabályzat egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alább meghatározott fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat alkalmazásában:

ABA:		alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve (az Alap)
ABAK:		alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő (az Alapkezelő az Alap vonatkozásában)
ABAK-rendelet:		a Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
ÁÉKBV:		a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV- irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre
ÁÉKBV-alapkezelő:		rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő
Alap:		OTP Spectra Alapba Fektető Alap
Alapkezelő:		OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.)
Alap saját tőkéje:		az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos
Banki Nap:		minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát)
Befektetési Jegy:		az Alap által kibocsátott befektetési jegy
Bszt.:		a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény
dematerializált értékpapír:		a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség
Értékelő:		az Alap eszközei értékelését végző személy (az esettől függően az Alapkezelő vagy az általa külső értékelőként az értékelési feladatok ellátásával megbízott személy
Felügyelet:		a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”), illetve jogelődei
Forgalmazás- elszámolási Nap:		az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőnek járó ellenértéket.
Forgalmazási Hely:		a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 2.a. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok).
Forgalmazási Nap:		az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a- forgalmazás és – a visszaváltás tekintetében a visszaváltás - felfüggesztésének [Kbftv. 114-116. §§] és a forgalmazás szünetelésének [Kbftv. 113. §], továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadása szünetelésének időtartamát
Forgalmazási Órák:		a Forgalmazási Napon belül azon időszak, amelyen belül az adott Forgalmazó az adott Forgalmazási Helyen aznapi értéknappal vesz fel vételi vagy visszaváltási megbízást

Forgalmazás- teljesítési Nap:		az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják
Forgalmazó:		a Befektetési Jegyek forgalmazásában (értékesítésében és visszaváltásában) közreműködő befektetési szolgáltató, az Alap vonatkozásában a Vezető Forgalmazó
Hpt.:		a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv.
Kbftv.:		a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
Kezelési Szabályzat:		az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási és Elszámolási Pénznem:		az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül és amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek ellenértéke (vételi vagy visszaváltási ára) teljesítendő
Kibocsátó:		az Alap
Letétkezelő:		a Kbftv. 64. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
nettó eszközérték (NEÉ):		a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
NEÉ-számító:		a nettó eszközérték számítását és a befektetők részére való közzétételét végző személy
Ptk.:		a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
T nap:		az a Forgalmazási Nap, amelyre vonatkozóan az Alap nettó eszközértéke megállapításra kerül. A T nap a Befektetési Xxxxxxxx adott vételi és visszaváltási megbízások tekintetében megegyezik a Forgalmazás-elszámolási Nappal
Tájékoztató:		a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi
Tpt.:		a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.
Vezető Forgalmazó:		a Befektetési Jegy forgalmazásával megbízott és azért, valamint a Tájékoztatóban foglaltakárt a Tájékoztató 14. pontjában foglalt nyilatkozata szerinti felelősséget is vállaló Forgalmazó, amely az OTP Bank Nyrt.

Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése

A Tájékoztatóban és Xxxxxxxx Szabályzatban szereplő azon fogalmak, melyek meghatározását sem a Fogalmak, sem a Tájékoztató vagy Kezelési Szabályzat egyéb pontjai nem tartalmazzák, az azokra a Kbftv. vagy a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők.

0.xx. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája

2.a. sz. melléklet: A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyek listája az Alap „A” sorozatú Befektetési Jegyei esetében

(i) Az OTP Bank Nyrt. OTPdirekt telefonos, internetes és OTPdirekt Bróker szolgáltatása, valamint az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása.

(ii) Az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai:

Megye	Település	Ir-szám állandó	Ker.	Cím állandó
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxx xxxx 00-00.
Budapest	Budapest	1 027	II	Margit krt. 8-10.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxx xxx 0.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxxx xx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxx xxxx 00-00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxxx xx 0/a
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxxx xx 00-00
Budapest	Budapest	1 021	II	Xxxxxxxxxxx xx 000.
Budapest	Budapest	1 033	XXX	Xxxxxxx xxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxxxx xx 0/x.
Budapest	Budapest	1 039	XXX	Xxxxxx Xxxx xxx 0.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxx xx 000.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxxxxxx xxxx 000.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxx xxxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxx xxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxx xx 00-00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxx Xxxxxx xxxx 0-0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxx xxxx 0.
Budapest	Budapest	1 055	V	Xxxxx Xxxxxx krt. 1.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxx xxxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxxxxx xxx. 19.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxx xxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	Budapest	1 073	VII	Erzsébet krt. 41.
Budapest	Budapest	1 075	VII	Károly krt. 1.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx xx 0
Budapest	Budapest	1 075	VII	Károly krt. 25.
Budapest	Budapest	1 085	VIII	József krt. 33.
Budapest	Budapest	1 085	VIII	József krt. 53.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxx xx 0.
Budapest	Budapest	1 087	VIII	Xxxxxxx Xxxxxx krt. 76- 1. sz.

Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxxxx xxxx 0-0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxx xxxx 00-00
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	Budapest	1 094	IX	Ferenc krt. 13.
Budapest	Budapest	1 085	VIII	József krt. 80.
Budapest	Budapest	1 085	XXXX	Xxxxxx xxx 00-00.
Budapest	Budapest	1 097	IX	Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12- 14.
Budapest	Budapest	1 095	IX	Xxxxxxxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1 102	X	Xxxxxx Xxxxx sétány 6.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	Budapest	1 106	X	Örs vezér tere 25/A - 1.em
Budapest	Budapest	1 106	X	Örs Vezér tere 25/A 1.em
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxx Xxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1 117	XI	Xxxxxx Xxxxxxxx körtér 18.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxx Xxxxx xx 00.
Budapest	Budapest	1 117	XI	Október xxxxxxxxxxxxxxx xxxx 0-00
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxxxxxx xx 0-00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx xxxx 0/b.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxx Xxxxxx xxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxxx xxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxx xx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxx xx 0-0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxx xx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxx xx 0-00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxx xx 00-00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxx Xxxxx xxxxxx xxxx 00-00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxxx xx 00/x.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx xxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx xx 000/x.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxxxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xx xxxx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxx xxxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxx xxxx 0/b.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxxx xx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxx xx 0-0.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxx xx 000.

Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxx xxxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxx xx 000.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxx xx 000.
Budapest	Budapest	1 195	XIX	Vak Bottyán út 75 a-c
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00- 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxxxxxxxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxx Xxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxxxxx xx 00-00.
Baranya	Pécs	0 000		Xxxxxxx xx 00.
Baranya	Pécs	0 000		Xxxxxxx xx 0.
Baranya	Pécs	7 632		Pécs-Kertváros,Xxxxx xxx 00.
Baranya	Pécs	7 624		Pécs-Szigetiváros, Xxxxx Xxxx Xxxxx xxxx 0.
Baranya	Pécs	7 633		Pécs-Újmecsekalja,Xxx Xxxxxx xxxx 0/0.
Baranya	Komló	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00/0.
Baranya	Mohács	7 700		Jókai xxxx 0.
Baranya	Siklós	7 800		Xxxxxxxxxxxxx xxxx 00- 00.
Baranya	Szigetvár	7 900		Xxx xxxx 0.
Baranya	Pécsvárad	0 000		Xxx xxxx 0/b
Baranya	Sásd	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Baranya	Sellye	7 960		Köztársaság tér 4.
Baranya	Szentlőrinc	7 940		Xxxxxxxx xxxx 00/A
Baranya	Villány	7 773		Baross Xxxxx xxxx 00.
Baranya	Bóly	7 754		Hősök tere 8/b.
Bács-Kiskun	Kecskemét	6 000		Xxxxxx xxxx 0.
Bács-Kiskun	Kecskemét	6 000		Szabadság tér 5.
Bács-Kiskun	Baja	0 000		Xxxx Xxxxxx xxxx 0.
Bács-Kiskun	Kalocsa	6 300		Szt Xxxxxx xxxxxx xxxx 00- 00.
Bács-Kiskun	Kiskőrös	0 000		Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Kiskunhalas	6 400		Sétáló utca 7
Bács-Kiskun	Kiskunfélegyház a	0 000		Xxxxxx xxx 0
Bács-Kiskun	Bácsalmás	0 000		Xxx Xxxxx xxxx 00.
Bács-Kiskun	Dunavecse	0 000		Xx xxxx 00.
Bács-Kiskun	Izsák	6 070		Szabadság tér 1.
Bács-Kiskun	Jánoshalma	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.

Bács-Kiskun	Kecel	6 237	Császártöltési xxxx 0.
Bács-Kiskun	Kiskunmajsa	6 120	Csendes köz 1.
Bács-Kiskun	Kunszentmiklós	6 090	Kálvin tér 11.
Bács-Kiskun	Lajosmizse	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 000/a.
Bács-Kiskun	Mélykút	6 449	Petőfi tér 18.
Bács-Kiskun	Soltvadkert	0 000	Xxxxxxxxxxxxx xxxx 0.
Bács-Kiskun	Tiszakécske	6 060	Béke tér 6.
Bács-Kiskun	Kecskemét	0 000	Xxxxxxxxxxxx xx 0.
Bács-Kiskun	Solt	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00- 00.
Bács-Kiskun	Szabadszállás	6 080	Kálvin tér 4.
Bács-Kiskun	Hajós	0 000	Xxxxxxx xxxx 0.
Békés	Békéscsaba	5 600	Xxx Xxxxxx tér 3.
Békés	Gyula	5 700	Xxxxxx xxxx 0.
Békés	Mezőkovácsháza	0 000	Xxxxx xxxx 000.
Békés	Orosháza	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Békés	Szarvas	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 0.
Békés	Szeghalom	5 520	Tildy Xxxxxx xxxx 0-0.
Békés	Békés	0 000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Békés	Battonya	5 830	Fő utca 86.
Békés	Csorvás	5 920	Rákóczi utca 12.
Békés	Dévaványa	0 000	Xxxxx xxxx 00.
Békés	Elek	5 742	Gyulai út 5.
Békés	Gyomaendrőd	5 500	Szabadság tér 7
Békés	Medgyesegyház a	5 666	Xxxxxxx Xxxxx tér 21/a.
Békés	Mezőberény	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.
Békés	Mezőhegyes	5 820	Zala Gy ltp. 7.
Békés	Nagyszénás	5 931	Xxxxx xxxx 00.
Békés	Sarkad	5 720	Xxxxx xxxxxxxxx tér 5.
Békés	Tótkomlós	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0-0.
Békés	Újkígyós	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Békés	Vésztő	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Békés	Füzesgyarmat	0 000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Békés	Békéscsaba	5 600	Andrássy út 37-43.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Miskolc	0 000	Xxxx X. xxxx 0.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Miskolc	0 000	Xxxxxxx xx 0.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Miskolc	3 531	Győri kapu 51.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Miskolc	0 000	Xxxxx xx 0.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Edelény	0 000	Xxxx Xxxxx xx 0.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Encs	0 000	Xxx Xxxxxx xxxx 0.

Borsod-Abaúj- Zemplén	Mezőkövesd	0 000		Xxxxxx xxxxxx xxxx 000.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Tiszaújváros	0 000		Xxxxx Xxxxxx xx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Ózd	3 600		Városház tér 1/a.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Sátoraljaújhely	0 000		Xxxxxxxxx xxx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Szerencs	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxx 0/a.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Kazincbarcika	0 000		Xxxxxxx xx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Sárospatak	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Putnok	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Szikszó	0 000		Xxxxxx xxxx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Sajószentpéter	0 000		Xxxxxxx xxxx 0/a.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Mezőcsát	3 450		Hősök tere 23.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Tokaj	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Miskolc	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Borsod-Abaúj- Zemplén	Miskolc	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Csongrád	Szeged	0 000		Xxxxxxxxxx xxxx 0.
Csongrád	Szeged	6 720		Aradi vértanúk tere 3.
Csongrád	Szeged	6 791	Kiskund orozsma	Negyvennyolcas xxxx 0.
Csongrád	Szentes	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	6 640		Szentháromság tér 2-6.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxxxxxxx ely	0 000		Xxxxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	Xxxx	0 000		Xxxxxxxxx xxx 00-00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0-0
Xxxxxxxx	Xxxxxxxxx	0 000		Xxxxxxx xx 0.
Csongrád	Szeged	6 724		Rókusi krt. 42-64
Csongrád	Szeged	6 724		Londoni krt. 3.
Fejér	Székesfehérvár	8 000		Ősz utca 13.
Fejér	Bicske	2 060		Bocskai köz 1.
Fejér	Dunaújváros	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 0/e.
Fejér	Mór	0 000		Xxxx Xxxxxx xxxx 0.
Fejér	Sárbogárd	7 000		Ady Xxxxx xxxx 000.
Fejér	Adony	0 000		Xxxxxx xxxx 0.
Fejér	Enying	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Fejér	Gárdony	2 483		Xxxxxxxxx xxxx 00.
Fejér	Polgárdi	0 000		Xxxx Xxxxxx xxxx 00.

Fejér	Székesfehérvár	8 000		Fő utca 7.
Fejér	Székesfehérvár	8 000		Holland fasor 2.
Győr-Moson- Sopron	Győr	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Győr-Moson- Sopron	Győr	9 011	Győrsze ntiván	Győr-Szentiván, Xxxxxx xxxx 00.
Győr-Moson- Xxxxxx	Xxxxxx	0 000		Xxxxxx xxxx 00./A
Győr-Moson- Sopron	Csorna	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.
Győr-Moson- Sopron	Mosonmagyaróv ár	0 000		Xx xxxx 00
Győr-Moson- Sopron	Sopron	0 000		Xxxxxxxxxx xxxx 00/a
Győr-Moson- Sopron	Kapuvár	0 000		Xxx Xxxxxx xxxxxx xxxx 0- 0.
Győr-Moson- Sopron	Fertőd	0 000		Xx xxxx 0.
Győr-Moson- Sopron	Fertőszentmiklós	0 000		Xxxxxxxxxxx xxxx 0.
Győr-Moson- Sopron	Szany	0 000		Xxx Xxxxx xxxx 0.
Győr-Moson- Sopron	Győr	0 000		Xxxxxx Xxxx xxxx 00/b.
Győr-Moson- Sopron	Győr	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Győr-Moson- Sopron	Győr	0 000		Xxxxxxx xxx 0.
Győr-Moson- Sopron	Győr	0 000		Xxxxx xx 0.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0 000		Xxxxx xxxx 0-0.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0 000		Xxxx xxxx 00-00.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0 000		Xxxxxx xx 00.
Hajdú-Bihar	Berettyóújfalu	4 100		Oláh Xxxxxxxx xxxx 0.
Hajdú-Bihar	Püspökladány	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Hajdú-Bihar	Hajdúböszörmén y	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Hajdú-Bihar	Hajdúnánás	4 080		Köztársaság tér 17- 18/a.
Hajdú-Bihar	Hajdúszoboszló	4 200		Xxxxxxxxxxx xxxx 0-0.
Hajdú-Bihar	Balmazújváros	4 060		Veres Xxxxx xxxx 0.
Hajdú-Bihar	Biharkeresztes	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Hajdú-Bihar	Derecske	0 000		Xxxxxxxxxxx xxxx 000.
Hajdú-Bihar	Hajdúdorog	0 000		Xxxxxx xxx 0-00.
Hajdú-Bihar	Komádi	4 138		Fő utca 1-3.
Hajdú-Bihar	Nádudvar	0 000		Xx xxxx 000.
Hajdú-Bihar	Polgár	4 090		Barankovics tér 15.
Hajdú-Bihar	Hajdúhadház	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0 000		Xxxxxxx xxx 0.
Hajdú-Bihar	Nyíradony	0 000		Xxxxx xxx 0.

Hajdú-Bihar	Debrecen	0 000		Xxxxxx xxxx 0-0.
Heves	Eger	3 300		Törvényház xxxx 0.
Heves	Füzesabony	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.
Heves	Gyöngyös	3 200		Fő tér 1.
Heves	Heves	3 360		Hősök tere 4.
Heves	Hatvan	0 000		Xxxxxxx xxx 0.
Heves	Kál	3 350		Xxxxx Xxxxxx tér 3.
Heves	Lőrinci	3 021		Szabadság tér 25/A
Heves	Pétervására	3 250		Szt Xxxxxx xxxx 0.
Heves	Recsk	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Heves	Eger	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 0.
Komárom- Esztergom	Tatabánya	2 800		Fő tér 32.
Komárom- Esztergom	Bábolna	0 000		Xxxxxxxx xxxx 0.
Komárom- Esztergom	Dorog	0 000		Xxxxx xxxx 0.
Komárom- Esztergom	Komárom	0 000		Xxxxxxxx xxxx 00.
Komárom- Esztergom	Tata	2 890		Ady Xxxxx xxxx 0-0.
Komárom- Esztergom	Esztergom	2 500		Rákóczi tér 2-4.
Komárom- Esztergom	Oroszlány	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.
Komárom- Esztergom	Ács	2 941		Xxxx xxxx 00.
Komárom- Esztergom	Kisbér	2 870		Batthyány tér 5.
Komárom- Esztergom	Nyergesújfalu	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 000.
Komárom- Esztergom	Tatabánya	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Nógrád	Salgótarján	3 100		Rákóczi út 22.
Nógrád	Balassagyarmat	2 660		Rákóczi fejedelem út 44.
Nógrád	Pásztó	3 060		Fő utca 73/a.
Nógrád	Rétság	2 651		Xxxxxxx Xxxxxx utca 28- 30.
Nógrád	Bátonyterenye	3 070	Nagybát ony	Xxxxxxx xxxx 0/a.
Nógrád	Szécsény	0 000		Xxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Pest	Cegléd	2 700		Szabadság tér 6.
Pest	Dabas	2 370		Bartók Xxxx xx 00.
Pest	Gödöllő	2 100		Szabadság tér 12-13.
Pest	Monor	2 200		Xxxxxxx Xxxxx utca 88/b.
Pest	Nagykáta	2 760		Bajcsy-Xxxxxxxxxx xxxx 0.
Pest	Ráckeve	2 300		Xxx Xxxxxx tér 3.

Pest	Szentendre	2 000	Dumtsa X. xxxx 0.
Pest	Vác	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0-0.
Pest	Dunakeszi	2 120	Barátság utca 29.
Pest	Érd	0 000	Xxxxx xx 00.
Pest	Nagykőrös	2 750	Szabadság tér 2.
Pest	Százhalombatta	2 440	Xxxxx Xxxxxx tér 8.
Pest	Abony	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 0.
Pest	Albertirsa	0 000	Xxxxx xxxx 0/a.
Pest	Aszód	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00- 00.
Pest	Budaörs	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 000/a.
Pest	Dunaharaszti	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Pest	Gyömrő	2 230	Szt Xxxxxx xxxx 00.
Pest	Kiskunlacháza	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 000.
Pest	Ócsa	2 364	Szabadság tér 1.
Pest	Pilis	2 721	Xxxxxxx xxxx 0.
Pest	Pilisvörösvár	2 085	Fő utca 60
Pest	Szigetszentmikló s	2 310	Ifjúság útja 17.
Pest	Vecsés	2 220	Fő utca 170.
Pest	Gyál	2 360	Kőrösi út 160.
Pest	Kistarcsa	0 000	Xxxxxxx xxxx 0.
Pest	Pécel	2 119	Kossuth tér 4.
Pest	Budakeszi	0 000	Xx xxxx 000.
Pest	Budaörs	2 040	Sport út 2-4.
Pest	Dunakeszi	0 000	Xxxxx xxxx 0.
Pest	Szigetszentmikló s	0 000	Xxxxx xxxx 000.
Pest	Csömör	2 141	Határ út 6.
Pest	Pomáz	2 013	József Xxxxxx xxxx 00.
Pest	Solymár	0 000	Xxxxx Xxxxxxx xxxx 0.
Pest	Vecsés	2 220	Fő utca 246-248
Pest	Veresegyház	0 000	Xxxxxx xx 0.
Pest	Maglód	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0.
Pest	Érd	2 030	Xxxxxx xx 00.
Pest	Üllő	0 000	Xxxxx xx 00.
Somogy	Kaposvár	0 000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Somogy	Kaposvár	0 000	Xxxxxx xxxx 00.
Somogy	Marcali	8 700	Rákóczi utca 6-10.
Somogy	Nagyatád	7 500	Korányi Xxxxxx xxxx 0.
Somogy	Siófok	8 600	Fő tér 10/a
Somogy	Barcs	0 000	Xxxx xxx 0.
Somogy	Balatonboglár	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Somogy	Csurgó	0 000	Xxxxxx xxx 00
Somogy	Fonyód	8 640	Ady Xxxxx xxxx 00.
Somogy	Lengyeltóti	8 693	Csalogány utca 2.

Somogy

Tab

0 000

Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.

Somogy

Nagybajom

7 561

Fő út 77.

Somogy

Balatonlelle

0 000

Xxxxxxx xxxx 000-000

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

0 000

Xxxxxxx xxxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Fehérgyarmat

0 000

Xxxxxx Xxxxxxxx xxxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Kisvárda

4 600

Szt Xxxxxx xxxx 00.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Mátészalka

4 700

Szalkay Xxxxxx xxxx 00.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Nyírbátor

0 000

Xxxxxx xxxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Vásárosnamény

4 800

Szabadság tér 33.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Baktalórántháza

4 561

Köztársaság tér 4.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Balkány

0 000

Xxxxxxxx xxxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Csenger

4 765

Ady Xxxxx xxxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Dombrád

4 492

Xxxxxxxxx xxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Kemecse

0 000

Xxxxxx Xxxxxxxx xxxx 00.

Szabolcs- Szatmár-Xxxxx

Xxxxxxxxx

0 000

Xxxxx xxxx 00/b

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Tiszalök

0 000

Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00/a.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Tiszavasvári

0 000

Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Újfehértó

4 244

Fő tér 15.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Záhony

4 625

Ady Xxxxx xxxx 00-00.

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

4 400

Xxxxxx xx 00/X

Jász-Nagykun- Szolnok

Szolnok

0 000

Xxxxxxx xxxx 00.

Jász-Nagykun- Szolnok

Szolnok

5 000

Xxxx Xxxx krt. 2/a.

Jász-Nagykun- Szolnok

Jászberény

5 100

Lehel vezér tér 28.

Jász-Nagykun- Szolnok

Kunszentmárton

0 000

Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.

Jász-Nagykun- Szolnok

Tiszafüred

0 000

Xxxx xxx 0.

Jász-Nagykun- Szolnok

Törökszentmikló s

5 200

Xxxxxxx Xxxxx út 141.

Jász-Nagykun- Szolnok

Karcag

0 000

Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.

Jász-Nagykun- Szolnok

Kisújszállás

5 310

Szabadság tér 6.

Jász-Nagykun- Szolnok	Mezőtúr	5 400	Szabadság tér 29.
Jász-Nagykun- Szolnok	Túrkeve	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 00-00.
Jász-Nagykun- Szolnok	Jászapáti	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0-0.
Jász-Nagykun- Szolnok	Jászárokszállás	5 123	Rákóczi utca 4-6.
Jász-Nagykun- Szolnok	Jászladány	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Jász-Nagykun- Szolnok	Kunhegyes	0 000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Jász-Nagykun- Szolnok	Kunmadaras	5 321	Karcagi út 2-4.
Jász-Nagykun- Szolnok	Martfű	5 435	Szolnoki út 142
Jász-Nagykun- Szolnok	Tiszaföldvár	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 000.
Jász-Nagykun- Szolnok	Szolnok	5 000	Széchenyi krt. 135.
Xxxxx	Xxxxxxxxx	7 100	Xxxxx Xxxxxx tér 5-7.
Tolna	Paks	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Xxxxx	Xxxxxx	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 00
Tolna	Xxxxxxx	0 000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Tolna	Dombóvár	0 000	Xxxxx Xxx xxxx 0.
Tolna	Dunaföldvár	0 000	Xxxx xxx 00.
Tolna	Hőgyész	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Tolna	Simontornya	0 000	Xxxxxx xxxx 00.
Tolna	Tolna	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Tolna	Paks	0 000	Xxxxxxxx xx 00/a
Tolna	Bátaszék	0 000	Xxxxx xx 00.
Vas	Szombathely	9 700	Fő tér 3-5.
Vas	Szombathely	9 700	Rohonci utca 52.
Vas	Körmend	0 000	Xxxx Xxxxxx xxxx 00.
Vas	Sárvár	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0.
Vas	Celldömölk	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Vas	Kőszeg	9 730	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Vas	Szentgotthárd	9 970	Mártírok út 2.
Vas	Vasvár	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0.
Vas	Bük	9 737	Xxxxxxx Xxxxx utca 1-3.
Vas	Szombathely	0 000	Xxxxxx xxxx 00.
Vas	Szentgotthárd	9 970	Füzesi út 15.
Veszprém	Veszprém	8 200	Brusznyai Xxxxx xxxx 0.
Veszprém	Ajka	0 000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Veszprém	Pápa	8 500	Fő tér 22.
Veszprém	Tapolca	8 300	Fő tér 2.
Veszprém	Balatonfüred	0 000	Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Veszprém	Várpalota	0 000	Xxxxxx xxxx 0.

Veszprém	Balatonalmádi	0 000		Xxxxxx Xxxxx xxxx 0/a.
Veszprém	Devecser	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Veszprém	Sümeg	0 000		Xxxxxxxxx Xxxxxx xxx 0.
Veszprém	Zirc	0 000		Xxxxxxx xxx 00.
Zala	Zalaegerszeg	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 00-00.
Zala	Nagykanizsa	8 800		Deák tér 15.
Zala	Lenti	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Zala	Keszthely	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Zala	Letenye	8 868		Xxxxxxxxx xxx 0.
Zala	Zalaszentgrót	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 00.
Zala	Hévíz	0 000		Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 00.
Budapest	Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxxxxx xxx 0-0.

0.xx. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok felsorolása

Nyíltvégű, határozatlan futamidejű alapok

OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Euró Alapba Fektető Alap OTP Afrika Részvény Alap

OTP Fundman Részvény Alap

OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

OTP EMDA Származtatott Alap OTP EMEA Kötvény Alap

OTP Euró Rövid Kötvény Alap

OTP Föld Kincsei Árupiaci Alapok Alapja OTP G10 Euró Származtatott Alap

OTP Klímaváltozás 130/30 Származtatott Részvény Alap OTP Közép-Európai Részvény Alap

OTP Maxima Kötvény Alap

OTP Sigma Nyíltvégű Származtatott Alap

OTP Omega Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap

OTP Orosz Részvény Alap

OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

OTP Planéta Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja OTP Prémium Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alapok Alapja OTP Prémium Klasszikus Alapok Alapja

OTP Prémium Növekedési Alapok Alapja OTP Prémium Pénzpiaci Alap

OTP Prémium Trend Klasszikus Alapok Alapja OTP Prémium Aktív Klasszikus Alapok Alapja OTP Prémium Származtatott Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Euró Alapok Alapja OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap

OTP Supra Származtatott Befektetési Alap OTP Supra Euró Alapba Fektető Alap OTP Supra Dollár Alapba Fektető Alap OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap OTP Török Részvény Alap

OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap OTP Trend Nemzetközi Részvény Alap

OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Új Európa Euró Alapba Fektető Alap

Zártvégű alapok

OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Fejlett Világ I. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Fejlett Világ II. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Globál Mix Tőkevédett Zártvégű Alap

OTP Szinergia IX. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Szinergia X. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Szinergia XI. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Szinergia XII. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Szinergia XIII. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Szinergia XIV. Tőkevédett Zártvégű Alap

OTP Szinergia XV. Tőkevédett Zártvégű Alap OTP Szinergia XVI. Tőkevédett Zártvégű Alap

Zártkörű alapok

OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap

OTP Zártkörű Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP II. Zártkörű Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja OTP II. Zártkörű Kötvény Alap

Document Metadata

Table of Contents

Az OTP Spectra Alapba Fektető Alap

Document Metadata