TARTALOMJEGYZÉK

Az Allianz Hungária Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának tagja. Kapcsolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek az Allianz Szakmavédelem - tervezői szakmai felelősségbiztosításunk jellemzőit.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy jelen dokumentum együttesen tartalmazza a tervezők szakmai felelősségbiztosításának különös biztosítási feltételeire (és így a szakmai felelősségbiztosításokra általánosságban, valamint a különös biztosítási feltétel szerinti szakmai szolgáltatásra) és záradékaira vonatkozó ügyfél-tájékoztatót, valamint a különös biztosítási feltételeket, és záradékokat, amelyek magukban foglalják mindazon szabályokat, amely a jogszabályban előírt ügyfél-tájékoztatás értelmében szükségesek.

Az általános és a különös biztosítási feltételek valamint a hozzájuk kapcsolódó záradékok együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: általános szerződési feltételek). Ezen általános szerződési feltételeket az ügyféligényre szabott ajánlat (díjtájékoztató) egészíti ki és teszi teljessé a vállalkozások között létrejött kárbiztosítási szerződést.

Szakmai felelősségbiztosításokról A szakmai felelősségbiztosításokat

- egyrészt azon ügyfeleink részére állítottunk

össze, akik számára a szakmai tevékenységük folytatásának feltételeként jogszabály vagy hatósági rendelkezés kötelezően előírja a szakmai felelősségbiztosítási szerződés megkötését,

- másrészt, akik a pénzügyi biztonságuk, likviditásuk biztosításának egyik pilléreként felelősségbiztosítást kívánnak kötni.

A biztosítási konstrukcióban mindazok a szakmai tevékenységek biztosíthatók, amelyekre különös biztosítási feltételek állnak rendelkezésre.

Biztosítási esemény

A szakmai felelősségbiztosítások esetén általánosságban és a tervezői felelősségbiztosításnál konkrétan biztosítási eseménynek minősül

a) a biztosított tevékenység folytatása során

b) a biztosítási szerződésben meghatározott szakmai szolgáltatásra irányadó foglalkozási/szakmai előírások és szabályok, szerződési rendelkezések megszegésével/megsértésével összefüggésben (ún. szakmai hiba),

c) olyan

- károk bekövetkezése, amelyek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik és /vagy

- nem vagyoni sérelmek bekövetkezése, amelyek miatt a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles.

A biztosítási fedezet kizárólag a személyis sérülés (élet, testi épség, egészség sérülése) miatt bekövetkező

nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíjra terjed ki.

Biztosított tevékenységnek minősül a biztosítási szerződésben meghatározott - és a vonatkozó jogszabályok értelmében, amennyiben az előírja, engedéllyel és/vagy hatósági nyilvántartásba (névjegyzékbe) vételt követően és/vagy szakmai kamarai tagként végzett – szakmai szolgáltatás.

Szakmai szolgáltatás minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakmai képviselőiből álló érdekvédelmi köztestület/szövetség/társadalmi szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlás, irányelv, protokoll, minőségügyi szabvány) vannak.

A konkrét szakmai szolgáltatás típusát - a biztosított tevékenységet - a különös biztosítási feltételek határozzák meg.

Biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt biztosított tevékenységek folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult személy, a különös biztosítási feltételekben meghatározottak szerint.

A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosító kockázatviselése az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó tervezői tevékenységekre is kiterjed a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, úgy, hogy az eddigiekben

kínált tervezői felelősségbiztosítás szerinti fedezet változatlan maradt.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekre vonatkozó jogszabályok értelmében felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor rendelkeznie kell, továbbá a biztosítási szerződésnek fenn kell állnia legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő két (2) évig.

A konkrét szakmára vonatkozó felelősségbiztosítási fedezet részletes szabályait – a fent írt általános tudnivalókon túlmenően – a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

Záradékok

A biztosítási fedezet a felek megállapodása esetén, igény szerint, ha a kockázatvállalás során megismert információk alapján lehetőség van rá, pótdíj ellenében az alábbiakkal bővíthető:

- Utófedezet és kiterjesztett bejelentési időszak (1 évre) záradéka

- Utófedezet és kiterjesztett bejelentési időszak (2 évre) záradéka

- Utófedezet és kiterjesztett bejelentési időszak (3 évre) záradéka

- Utófedezet és kiterjesztett bejelentési időszak (5 évre) záradéka

- Retroaktív fedezet záradéka

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között a Felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételei (a továbbiakban: általános biztosítási feltételek) és jelen különös biztosítási feltételek (a továbbiakban: különös biztosítási feltételek) alapján létrejött felelősségbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

A jelen különös biztosítási feltételek az általános- biztosítási feltételekkel kiegészülve együttesen alkotják az Allianz Szakmavédelem – Tervezői szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

I. Aláfalazások (aláfogások)

Aláfalazások (aláfogások) a meglévő építményeken olyan építési műveletek, amelyeket megerősítés, vagy be- és átépítés miatt teherviselő szerkezeteken végeznek (pl. pillérek vagy oszlopok kicserélése vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése).

II. Beruházási költségkeret

A beruházási költségkeret a tervezési szerződés kötelező mellékletét képező tervezési program része. A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését.

A tervezési programban - amelyet az építtető és tervező közösen készít elő - a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait.

III. Egyszerű bejelentés

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetén az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt (15) nappal a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton, bejelenti az építésügyi hatóságnak.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével, továbbá a jogszabályban meghatározott nyilatkozatok, igazolások és dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével valósul meg, amelytől számítva tizenöt (15) nap

elteltét követően kezdhető meg ténylegesen az építési tevékenység.

IV. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősül

a) a legfeljebb háromszáz (300) négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése.

b) műemlék kivételével meglévő lakóépület háromszáz (300) négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése,

c) az a) és b) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

V. Elektronikus építési napló (e-építési napló)

Az e-építési napló olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára a hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak az Országos Építésügyi Nyilvántartásba kerülését.

VI. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység

Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építmény együttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti- műszaki tervdokumentáció elkészítése.

Építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez kapcsolódhat az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző vagy azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés, különösen az állapot felmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, tervezési program, az építmény rendeltetésszerű használatához, illetve megvalósításához, üzemeltetéséhez szükséges technológiai tervezés.

VII. Építmény alatti átvezetések

Az építmény alatti átvezetések olyan építési műveletek, amelyek egy építmény alatt készülnek, vagy egy építményt kereszteznek (pl. meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések).

VIII. Generál tervező A generál tervező

- megköti a tervezési szerződést az építtetővel vagy a beruházás lebonyolítóval,

- kiválasztja a szakági tervezőket,

- a szakági tervezők tevékenységét összefogja, koordinálja, terveiket összehangolja.

IX. Szakági tervező

A szakági tervező feladata, hogy ellássa azon építészeti-műszaki szakági tervezési feladatokat, amelyek vonatkozásában szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezik.

X. Tervellenőri tevékenység

Tervellenőri tevékenységnek minősül a külön jogszabályban meghatározott műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (rész) megfelelőségének ellenőrzése. Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint az országos építési szakmai és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége - jogszabályban előírt esetekben és módon - a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) műszaki tartalmának, illetve a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának a szakszerű ellenőrzése.

XI. Tervezői művezetés

Tervezői művezetésnek minősül, ha a tervező erre az építtetőtől megbízást kapott, tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. Feladata a tervezéssel kapcsolatosan a kivitelezés során felmerülő szakkérdések megoldása, tervegyeztetések lefolytatása, továbbá az építészeti-műszaki terveknek megfelelő megvalósításban való közreműködés az építtetővel kötött megbízás alapján.

Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek vonatkozásában biztosítási esemény

a) a biztosított tevékenység folytatása során

c) olyan

- károk bekövetkezése, amelyek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik és /vagy

- nem vagyoni sérelmek bekövetkezése, amelyek miatt a biztosított a magyar

polgári jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles.

1.2. A biztosított által szakmai hibával okozott nem vagyoni sérelem esetén a biztosítási fedezet kizárólag a személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérülése) miatt igényelt sérelemdíjra terjed ki.

1.3. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából a biztosított tevékenységgel kapcsolatosan nem alkalmazhatóak az általános biztosítási feltételekben különös kizárásként megfogalmazott alábbi rendelkezések:

- „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a tisztán pénzügyi veszteségre”.

- „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított által igénybevett közreműködő által okozott károkra”, azzal, hogy a kizárás többi része változatlanul alkalmazandó.

- „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított szakmai tevékenységével/mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre”.

1.4. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában – az általános biztosítási feltételekben leírtakon túlmenően – sorozatkárnak minősül az is, ha:

a) ha egy tevékenységgel vagy mulasztással kapcsolatban több igény keletkezik. Több tevékenység vagy annak elmulasztása is egy tevékenységnek vagy mulasztásnak minősül, ha a tevékenységek és/vagy mulasztások oka azonos vagy hasonló és jogilag vagy pénzügyileg összefüggnek egymással.

b) ha több tevékenységgel vagy mulasztással kapcsolatban egy igényt érvényesítenek.

c) ha a kárért/nem vagyoni sérelemért többen felelősek, és ezen felelős személyek ugyanazon biztosítási szerződésben biztosítottak.

2. BIZTOSÍTOTT TEVÉKENYSÉG

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosított tevékenységek a biztosítási szerződésen nevesített alábbi tevékenységek lehetnek, amelyek mind az ún. egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekhez, mind pedig építési engedélyhez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódhatnak:

a) építészeti-műszaki tervezési tevékenység,

b) tervellenőri tevékenység,

c) tervezői művezetés.

2.2. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során az építési engedélyhez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó tervezői művezetés esetén a biztosítási fedezet kizárólag a

saját tervek alapján történő tervezői művezetésre terjed ki.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1. A biztosított – a jelen különös biztosítási feltételek vonatkozásában, a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint -

a) a generál tervező (beleértve a tervezői művezetést, és a tervellenőri tevékenységet végző tervező),

vagy

b) határozatlan időre, az egy biztosítási időszak alatt a biztosított által vállalt összes tervezői tevékenységre (keret fedezet)

köthető meg.

4.4. A kockázatviselés helye

A jelen különös biztosítási feltételek szerint megkötött szerződés alapján a biztosító kizárólag a Magyarország területén végzett tevékenység során, Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

vagy

b) a szakági tervező (beleértve a tervezői művezetést, és a tervellenőri tevékenységet végző tervező).

3.2. A felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervezői felelősségbiztosítás kiterjed

a) a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel,

b) a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel

okozott károkra.

4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A KOCKÁZATVISELÉS TARTAMA ÉS HELYE

4.1. A kockázatviselés kezdete

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában, amennyiben a biztosított az ágazati jogszabály által előírt a biztosított tevékenység végzésére való jogosultság feltételét (engedély, hatósági nyilvántartásba, névjegyzékbe vétel, kamarai tagság) a biztosítási szerződés megkötésekor még nem teljesíti, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdő napja

a) a jogszabály által előírtak szerint a tevékenység végzésére való jogosultság megszerzésének a napja, amennyiben azt - az igazoló okirat megküldésével - öt napon belül közlik a biztosítóval, vagy

b) a jogosultságot igazoló okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0:00 perc, amennyiben az a) pontban meghatározottaktól eltérően, a tevékenység végzésére való jogosultság megszerzésének tényét és napját nem közlik 5 napon belül a biztosítóval.

4.2. A biztosított tevékenység végzésére már jogosultsággal rendelkező biztosított esetében a kockázatviselés kezdő napjára az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

4.3. A kockázatviselés tartama

A felek megállapodása szerint a biztosítási szerződés

a) határozott időre, egy adott, a biztosítási szerződésben pontosan megjelölt tervezői tevékenységre (projekt fedezet),

5. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK/KIZÁRT NEM VAGYONI SÉRELMEK

5.1. Szakmai felelősségbiztosítás általános kizárásai

Az általános biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az engedélyköteles tevékenység esetén az engedély nélkül (engedély kiadása előtt, visszavonása, felfüggesztése, szünetelése alatt) végzett tevékenységgel okozott kárra/nem vagyoni sérelemre,

b) a nyilvántartásba (névjegyzékbe) vételhez kötött tevékenységek esetén a nyilvántartásba vételt megelőzően és a nyilvántartásból való törlést követően folytatott tevékenységgel okozott kárra/nem vagyoni sérelemre,

c) a kamarai tagsághoz kötött tevékenységek esetén a kamarába felvételt megelőzően és kamarai tagság szünetelése, felfüggesztése alatt, kamarai tagság megszűnését követően folytatott tevékenységgel okozott kárra/nem vagyoni sérelemre, illetve

d) a biztosított tevékenység szüneteltetése, felfüggesztése alatt, a tevékenység megszűntetése után végzett tevékenységgel okozott kárra/nem vagyoni sérelemre,

e) a szakmai szolgáltatásra irányuló szerződésben foglalt szakmai szolgáltatást meghaladó tevékenységgel okozott, vagy teljesíthetetlen kötelezettségvállalásból eredő károkra/nem vagyoni sérelmekre,

f) a szakmai szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában kialakult vita következtében előterjesztett károkra,

g) a biztosított kárrendezés során előírt együttműködésének hiánya miatt felmerült többletkárra, költségre, kamatra,

5.2. Szakmai felelősségbiztosítás különös kizárásai

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki továbbá

a) a felelős műszaki vezetői tevékenységből eredő károkra/nem vagyoni sérelemre,

b) az építési-szerelési tevékenységből eredő károkra/nem vagyoni sérelemre.

c) azon károkra/nem vagyoni sérelemre, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek esetében egyazon személy, illetve annak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind a tervező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben.

d) a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkra/nem vagyoni sérelemre.

e) ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkra/nem vagyoni sérelemre.

f) a következő tevékenységekkel kapcsolatos tervezési tevékenységből eredő károkra/nem vagyoni sérelemre:

- légi / vasúti / vízi közlekedés,

- hulladék- / szennyvízkezelés,

- nukleáris létesítmények /autópálya építés,

- híd- / alagútépítés,

- bányatervezés,

- árvízvédelemi létesítmények tervezése.

g) beszerzési, kivitelezési nehézségek miatti áttervezés következtében felmerülő károkra.

h) késedelemmel kapcsolatban felmerülő károkra.

i) a kivitelezés időtartamára, vagy határidejére vonatkozó biztosítotti nyilatkozatból eredő károkra.

j) gazdasági tervekben (költségvetésben) előforduló számszaki hibából származó károkra/nem vagyoni sérelemre.

k) műszaki gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibából származó károkra/nem vagyoni sérelemre.

l) azokra a károkra/nem vagyoni sérelmekre, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a biztosított részére más által szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok, vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak.

m) azokra a károkra/nem vagyoni sérelmekre, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy az áttervezendő, bővítendő (módosítandó) épület tervdokumentációi hibásak / hiányosak / pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak.

n) a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó szakértői tevékenységből, a tervdokumentáció részét képező szakvélemények készítéséből (pl. hőtechnikai, akusztikai, geotechnikai vizsgálat és szakvélemény, számítás, műszaki állapot leírása és értékelése stb.), építési geodézia készítéséből eredő károkra/nem vagyoni sérelmekre.

o) azokra a károkra/nem vagyoni sérelmekre, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt következnek be.

p) áremelkedésből származó többletköltségre.

q) esztétikai és korszerűségi hibából származó károkra/nem vagyoni sérelmekre.

r) penészedés vagy gombásodás által okozott károkra.

s) költségkeretek és kölcsönök, hitelek, hitelkeretek túllépéséből eredő károkra.

t) hatósági engedélyek beszerzésének, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének elmulasztásából és/vagy késedelméből eredő károkra.

u) olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásából eredő károk/nem vagyoni sérelmek, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva, vagy a hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki, gazdasági megoldást tartalmazó terv által okozott károkra/nem vagyoni sérelmekre.

v) a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint ezzel összefüggő aláfalazásokra (aláfogásokra) visszavezethetően keletkező károkra/nem vagyoni sérelmekre.

w) építmények technológiai tervezésével összefüggésben bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelmekre (jelen pont alkalmazásában a jogszabályok alapján ebben a szakágba tartozó tervezési tevékenységek értendők).

x) építési engedélyhez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó tervezői művezetési tevékenység esetén azon károkra/nem vagyoni sérelmekre, amelyek esetében a biztosított nem a saját tervei alapján végezte a tervezői művezetést (amennyiben a generáltervező végzi a tervezői művezetést, úgy a szakági tervezők tervei jelen kizárás szempontjából a generáltervező saját terveinek minősülnek).

y) az olyan károkra, /nem vagyoni sérelmekre, amelyek az Elektronikus Építési Napló Adminisztrációs Rendszer (e-építési napló) bármilyen hibájára vezethetőek vissza.

6. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapjai a következők:

a) egy építmény tervezésére kötött szerződés esetében (un. projekt fedezet): a projekt tervezői bruttó díja.

b) határozatlan és határozott tartamú szerződés esetében (un. xxxxx xxxxxxx): a biztosított tevékenységből származó éves bruttó árbevétel.

7. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően a biztosító kockázatviselésére kiható lényeges körülmények:

a) a biztosított tevékenységben közreműködő személyek számának megváltozása,

b) az intézmény/vállalkozás méretének megváltozása,

c) a biztosított tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása, vagy új rendelkezések hatálybalépése,

d) az egyes szakmák biztosítottaiból álló veszélyközösség alkotta szerződésállomány kárhányadának az emelkedése

e) a biztosított tevékenység felfüggesztése szüneteltetése, vagy megszűntetése

f) hatósági nyilvántartásból való törlés,

g) kamarai tagság szünetelése, felfüggesztése, megszűnése.

8. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A kárbejelentéshez - az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően - minden esetben csatolni kell:

- a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. a tervezési szerződést);

- a kiviteli tervek megrendelő részére történő átadásának időpontját (év, hónap, nap), a terv átadását igazoló dokumentumot;

- a kiviteli tervek releváns részét, a módosított kiviteli tervek releváns részét (amennyiben készült);

- az e-építési naplóba tett releváns bejegyzéseket, kapott visszajelzéseket;

- a tervezést végző alvállalkozók megnevezését, és a velük kötött szerződéseket;

- ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;

- ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat.

9. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

Jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha a biztosított, vagy akinek a magatartásáért a magyar anyagi jogszabályok szerint felelős

a) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét, és ez a károkozásban/személyiségi jogsértésben közrehatott,

b) a kárt/nem vagyoni sérelmet a jogszabályoktól való szándékos/súlyosan gondatlan eltéréssel vagy szándékos/súlyosan gondatlan kötelezettségszegéssel okozta,

c) a kárt/nem vagyoni sérelmet a tevékenység végzésére vonatkozó etikai szabályok súlyos megsértésével okozta,

d) a kárt/nem vagyoni sérelmet a biztosított belső szabályzataiban leírtaknak, a kármegelőzési előírásoknak, valamint a szakmai/foglalkozási szabályoknak ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta,

e) a kárt/nem vagyoni sérelmet a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele,

f) a kárt/nem vagyoni sérelmet alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltő szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.

g) a biztosított a felszámolóként való kijelölését tartalmazó végzés kézhezvételét követően a törvényes határidőn belül nem jelentette be a bíróságnak, hogy vele szemben kizáró ok áll fenn és a kár ennek következménye,

h) a biztosított a tudomására jutott bűncselekményt a hatóságnak bejelenteni elmulasztotta és a kár ennek következménye.

i) a kárt/nem vagyoni sérelmet a megrendelő által adott szakszerű utasítással ellentétes magatartásával okozta,

j) a kárt/nem vagyoni sérelmet a felelős tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal okozta.

10. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony annak a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik, vagy a biztosítási szerződés módosul, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját, a megszűnéshez vezető ok felmerülését, vagy a módosítást, az azt követő tizenöt (15) napon belül jelzi az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerint illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

11. ELTÉRŐ SZABÁLYOK AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERVEZŐI/TERVEZŐI MŰVEZETÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓAN

Jelen különös biztosítási feltételeket az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó tervezői / tervező művezetői

tevékenységek esetén az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

11.1. Biztosított tevékenység

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a 2. pont szerinti biztosított tevékenység meghatározása a következővel egészül ki:

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó tervezői művezetés esetén a biztosítási fedezet a nem saját tervek alapján történő tervezői művezetésre is kiterjed.

11.2. Felmondási jog

Ha a biztosított a biztosítási szerződést határozott időre, egy adott, a biztosítási szerződésben pontosan megjelölt egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kapcsolódó tervezési / tervezői művezetési tevékenységre kötötte meg és amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a biztosítottnak joga van felmondani a biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított két (2) héten belül.

11.3. Kiterjesztett bejelentési időszak

11.3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a felek eltérően nem állapodnak meg

a) kizárólag a biztosított egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó,

b) biztosítási eseménynek minősülő,

c) tervezési / tervezői művezetői szakmai tevékenységével összefüggésben,

d) a kockázatviselés tartama alatt okozott, de legkésőbb a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követő három (3) éven belül bekövetkezett és bejelentett (a továbbiakban: kiterjesztett bejelentési időszak)

károkra is kiterjed.

11.3.2. A kiterjesztett bejelentési időszakban bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító

a) határozatlan tartam esetén a biztosítási szerződés megszűnésének évére

b) határozott tartam (projekt fedezet) esetén a teljes időszakra vonatkozó

kártérítési limit terhére teljesíti, a kiterjesztett bejelentési időszak teljes tartamában bekövetkezett és bejelentett károk vonatkozásában összesen.

12. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSES GYAKORLATTÓL

12.1. A biztosítási feltételek struktúrája megváltozott. A szakmavédelem különös biztosítási

feltételei és a szakmára vonatkozó kiegészítő biztosítási feltétel összevonásra kerültek. A biztosítási szerződést szabályozó biztosítási feltételek a Vállalati Felelősségbiztosítások Általános biztosítási feltételek és Ügyfél-tájékoztató, mint általános biztosítási feltételekből és a Tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételek és Ügyfél-tájékoztató, továbbá a záradéki feltételekből, mint különös és záradéki biztosítási feltételekből állnak.

12.2. A biztosító mentesülési szabályai módosultak:

- a korábbi szerződési feltételtől eltérően a mentesülési okok felsorolása exemplifikatív, példálózó jellegű lett,

- a jogszabályoktól való eltérés és kötelezettségszegés esetén a szándékos magatartás mellett a súlyosan gondatlan magatartás is mentesülési okként került szabályozásra.

A biztosítási esemény pontosabb meghatározása érdekében az általános biztosítási feltételek alábbi kizárásai visszaírásra, illetve a visszaírás során pontosításra kerültek:

- A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított által igénybevett közreműködő által okozott károkra” azzal, hogy a kizárás többi része változatlanul alkalmazandó.

- „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított szakmai tevékenységével/mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre”.

A biztosítási szerződés módosítással nem érintett részei változatlanul maradtak.

13. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL

A jelen különös biztosítási feltételekben a biztosító mentesülésének esetei a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénytől eltérően, szélesebb körben kerültek kikötésre.

A mentesülés körében a felelős személyek köre a Ptk. 6:464. §-ban meghatározott személyi körnél szélesebb körben került meghatározásra.

ZÁRADÉKOK

UTÓFEDEZET ÉS KITERJESZTETT BEJELENTÉSI IDŐSZAK (1 ÉVRE) ZÁRADÉKA (J64)

A tervezői felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kapcsolódó tervezői/tervezői művezetési tevékenységre vonatkozó feltételek kivételével – a felek írásbeli megállapodása esetén pótdíj fizetése ellenében - a biztosítói kockázatviselés tekintetében az alábbiakkal egészülnek ki:

1. A jelen záradék alapján a biztosító kockázatviselése

– pótdíj ellenében – kiterjed a kockázatviselés tartama alatt okozott és a biztosítási szerződés megszűnését követő egy (1) éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra/nem vagyoni sérelemre is..

2. Jelen záradék alapján bejelentett biztosítási esemény esetén a biztosító a szolgáltatását a biztosítási szerződés megszűnésének évére vonatkozó biztosítási összeg terhére teljesíti.

3. Jelen záradékban nem szabályozottak vonatkozásában az általános szerződési feltételek az irányadók.

UTÓFEDEZET ÉS KITERJESZTETT BEJELENTÉSI IDŐSZAK (2 ÉVRE) ZÁRADÉKA (J65)

1. A jelen záradék alapján a biztosító kockázatviselése

– pótdíj ellenében – kiterjed a kockázatviselés tartama alatt okozott és a biztosítási szerződés megszűnését követő egy (2) két éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra/nem vagyoni sérelemre.

3. Jelen záradékban nem szabályozottak vonatkozásában az általános szerződési feltételek az irányadók.

UTÓFEDEZET ÉS KITERJESZTETT BEJELENTÉSI IDŐSZAK (3 ÉVRE) ZÁRADÉKA (J66)

A tervezői felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kapcsolódó tervezői/tervezői művezetési tevékenységre vonatkozó feltételek kivételével –a felek írásbeli megállapodása esetén pótdíj fizetése ellenében- a biztosítói kockázatviselés tekintetében az alábbiakkal egészülnek ki:

1. A jelen záradék alapján a biztosító kockázatviselése

– pótdíj ellenében – kiterjed a kockázatviselés tartama alatt okozott és a biztosítási szerződés megszűnését követő három (3) éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra/nem vagyoni sérelemre., a.

3. Jelen záradékban nem szabályozottak vonatkozásában az általános szerződési feltételek az irányadók.

UTÓFEDEZET ÉS KITERJESZTETT BEJELENTÉSI IDŐSZAK (5 ÉVRE) ZÁRADÉKA (J67)

1. A jelen záradék alapján a biztosító kockázatviselése

– pótdíj ellenében – kiterjed a kockázatviselés tartama alatt okozott és a biztosítási szerződés megszűnését követő öt (5) éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra/nem vagyoni sérelemre.

3. Jelen záradékban nem szabályozottak vonatkozásában az általános szerződési feltételek az irányadók.

Allianz Hungária Zrt

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata