A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Szabályzat száma: JOG-007/2010.
Jóváhagyó határozat száma: 72/2018. (VIII.15) számú Igazgatósági Határozat
Hatályos: 2018. augusztus 15.
BEVEZETÉS
A jelen Befektetési és Kiegészítő Befektetési Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: Befektetési ÁSZF) a GRÁNIT Bank Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 08.; cégjegyzékszáma: 01-10-041028, bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon) hitelintézet (a továbbiakban: Bank) a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység körébe tartozó szolgáltatások és ügyletek általános szerződési feltételeit tartalmazza és a Bank Üzletszabályzatának részét képezi. Az Üzletszabályzat és a jelen Befektetési ÁSZF, a Pénzforgalmi Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei, valamint a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, továbbá a vonatkozó Hirdetmények együttesen alkotják a Bank és az Ügyfél között fennálló jogviszony alapját. Ahol jelen Befektetési ÁSZF Szerződést említ, ott, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más nem következik, ezen szabályrendszer összességét kell érteni. Ezen szabályrendszer összességében nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve 2014. március 15. napját követően létrejött jogviszonyok esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, (Ptk.), a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (BSZT), valamint a Bizottságnak (EU) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítésekről szóló 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (Rendelet), illetve más irányadó hatályos jogszabálynak a vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Amennyiben jelen Befektetési ÁSZF és az Üzletszabályzat, valamint a Pénzforgalmi Szolgáltatások Általános Szerződéses Feltételei között ellentmondás tapasztalható, a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások és ügyletek tekintetében jelen Befektetési ÁSZF rendelkezései az irányadók.
A Befektetési ÁSZF alkalmazásában Ügyfél: az a természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely részére a Bank befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, és kiegészítő szolgáltatást nyújt.
Felek alatt értendő az Ügyfél és a Bank együttesen.
A jelen Befektetési ÁSZF-ben szabályozott módon nyújtott befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokat a Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amelynek általános jogutódja az MNB (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott, a tevékenységet engedélyező alábbi határozatok felhatalmazása alapján végzi.
- 992/1997/F., 1997.11.26.
- 41.031/1998., 1998.05.29.
- 41.031-4/1999., 1999.07.29.
- 41.031-6/2000., 2000.04.12.
- III/41.031-8/2002., 2002.12.20.
A Felügyelet levelezési címe: H-1013 Budapest, Krisztina krt. 39., H-1535 Budapest, 114., Pf.: 777.
A Felügyelet honlapcíme: www.mnb.hu
1 Az engedélyezett befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységek felsorolása
1.1 Befektetési szolgáltatási tevékenységek:
a) megbízás felvétele és továbbítása,
b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
c) sajátszámlás kereskedés,
d) befektetési tanácsadás,
e) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),
f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.
A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenységeket az alábbi pénzügyi eszközökkel kapcsolatban végzi:
Pénzügyi eszközök:
a) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.
1.2 Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek:
a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,
c) a befektetési hitel nyújtása,
d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,
e) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás.
A jelen Befektetési ÁSZF-et jóváhagyó legutolsó felügyeleti határozat száma és kelte:
E-III/1121/2005., 2005.11.08.
2 Pénzmosás elleni előírások és az Ügyfél azonosításának részletes szabályai
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység megelőzésének gyakorlatban megnyilvánuló eszköze az átvilágítási eljárás. Az átvilágítási eljárás olyan komplex intézkedéssorozat, amely arra szolgál, hogy a Bank minden esetben pontosan tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, kinek teljesít ügyleti megbízást.
A Bank az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az alábbi esetekben köteles alkalmazni:
a) üzleti kapcsolat létesítésekor,
b) amikor az ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják, illetve
c) pénzváltás esetén a tranzakció értéke a háromszázezer forintot eléri, meghaladja,
d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor.
e) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
A Bank az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, okmányairól másolatot készít, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. a Bank mind az ügyfél, mind a tényleges tulajdonos vonatkozásában nyilatkoztat a kiemelt közszereplői státus vonatkozásában. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). Lehetőség szerint, a Bank az ügyfél-átvilágítás minden a jogszabályok által lehetővé tett módszerét alkalmazza.
A Bank 2019. június 26-át követően köteles az ügylet teljesítését megtagadni, ha
a) az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június 26-ig nem végezte el, és
c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt 7-11. §-ban és a Pmt. 19-20. §-ban meghatározott ügyfél- átvilágítás eredményei 2019. június 26-án nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.
Az Ügyfél azonosításának részletes szabályait a Bank Üzletszabályzata, illetve a Bank JOG- 010/2010. számú a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló utasítása vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
Az Ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Bankot értesíteni.
3 Az Ügyfél tájékoztatására vonatkozó szabályok, az Ügyfél minősítése
3.1. Előzetes tájékoztatásra vonatkozó általános szabályok
A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében tájékoztatja az Ügyfelet vagy a leendő szerződő felet az általa nyújtott szolgáltatások függvényében különösen a Bszt. 40.§-41.§-aiban, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének 45-
51. cikkeiben foglaltakról az ott meghatározottak szerint. A Bank ezeket az információkat Ügyfelei és leendő ügyfelei részére a www.granitbank.hu honlapon a https://granitbank.hu/hirdetmenyaltalanos menüpont alatt adja meg.
A Bank az előzetes tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó, szerződés tárgyát képező ügyletre vagy pénzügyi eszközre vonatkozó bármely információ tartalmában bekövetkező, lényeges változásról az eredeti tájékoztatással azonos módon, a www.granitbank.hu honlapján a https://granitbank.hu/hirdetmenyaltalanos menüpont alatt történő közzététellel értesíti az Ügyfelet.
A Bank az egyes dokumentumok és információk elérhetőségét jogosult más elektronikus oldalra való utalással is biztosítani.
A tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az Ügyfélnek - a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel - kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.
Amennyiben az Ügyfélnek a Banktól kapott tájékoztatáson túl további információra van szüksége, azt köteles haladéktalanul jelezni kapcsolattartójának.
3.2. Ügyfél minősítése
A Bankkal szerződéses jogviszonyba kerülő Ügyfeleket a Bank a jogviszonyt létrehozó szerződés megkötését megelőzően a Bszt. által meghatározott kritériumoknak megfelelően minősíti és a szerződéses kapcsolat fennállása alatt e minősítésnek megfelelően kezeli.
A Bank bármilyen, az Ügyfél Bszt. szerinti minősítésében bekövetkezett változásról írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az Ügyfelet. A változás abban az időpontban lép hatályba, melyet a Bank a minősítés megváltozásáról szóló értesítésében megjelölt.
A Bszt. alapján az ügyfeleket három kategóriába lehet sorolni:
- szakmai ügyfél;
- lakossági ügyfél;
- elfogadható partner.
Lakossági ügyfeleket a Bank befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenysége keretében a legszélesebb körű tájékoztatási és befektetővédelmi jog illeti meg.
Szakmai ügyfelek tekintetében a Bank a Bszt. alapján jogosult feltételezni a pénzügyi eszközökre és piacokra vonatkozó bizonyos fokú ismeretet, így a szakmai ügyfeleket megillető tájékoztatási és befektetővédelmi jogok kisebb körben alkalmazandók, mint lakossági ügyfelek esetén.
A legkisebb mértékű tájékoztatási és tájékozódási kötelezettség az elfogadható partner minősítésű ügyfelek tekintetében terheli a Bankot.
A Bank azon Ügyfeleket, amelyek a Bszt. 48.§-a szerinti felsorolás alapján szakmai kategóriába esnek, de nem Elfogadható Partnerek, automatikusan szakmai ügyfél kategóriába sorolja.
A szakmai ügyfél kategóriába tartozó Ügyfél köteles tájékoztatni a Bankot minden olyan változásról, amely a minősítését módosíthatja. Amennyiben nem érkezik ilyen tájékoztatás és a Bank hivatalos tudomására sem jut ezzel ellentétes információ, a Bank feltételezi, hogy az Ügyfél továbbra is megfelel a szakmai ügyfélként való besorolás feltételeinek. Amennyiben a Bank tudomására jut, hogy a besorolás alapjául szolgáló körülmény megváltozása vagy fenn nem állása miatt az Ügyfél szakmai ügyfél besorolása nem helytálló, az Ügyfelet felhívja nyilatkozattételre. Ebben az esetben a besorolás igazolásáig a Bank az ügyfelet lakossági ügyfélként kezeli.
A szakmai ügyfél kérheti átsorolását lakossági ügyfélnek. Az erre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell, hogy az átsorolás az Ügyfél kérésére történt, és hogy az átsorolás mely pénzügyi eszközre, vagy ügyletre terjed ki.
A szakmai ügyfélnek minősülő Ügyfél kérheti továbbá elfogadható partneri elbírálását is, amelyről a Bankkal írásban állapodik meg. Ennek során az Ügyfél elfogadja a Bank arra vonatkozó egyértelmű figyelmeztetését, hogy ebben az esetben az Ügyfél elveszítheti azon többlet védelmi jogokat, amelyek a szakmai ügyfél státuszhoz kapcsolódnak, így különösen a teljeskörű tájékoztatásra, a megfelelősségi vizsgálat és értékelése szerinti eljárásra, valamint a legjobb végrehajtásra vonatkozó szabályokból eredő jogokat és hivatkozási alapot.
Az Elfogadható Partner besorolású Ügyfél akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel kérheti, hogy a Bank:
- szakmai ügyfélként; vagy
- lakossági ügyfélként kezelje.
Az erre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell, hogy az átsorolás az Ügyfél kérésére történt, és hogy az átsorolás mely pénzügyi eszközre, vagy ügyletre terjed ki.
Az Elfogadható Partner kategóriába tartozó Ügyfél köteles tájékoztatni a Bankot minden olyan változásról, amely a besorolását módosíthatja. Amennyiben nem érkezik ilyen tájékoztatás és a Bank hivatalos tudomására sem jut ezzel ellentétes információ, a Bank feltételezi, hogy az Ügyfél továbbra is megfelel az elfogadható partnerként való besorolás feltételeinek. Amennyiben a Bank tudomására jut, hogy a besorolás alapjául szolgáló körülmény megváltozása vagy fenn nem állása miatt az Ügyfél elfogadható partneri besorolása nem helytálló, az Ügyfelet felhívja nyilatkozattételre. Ebben az esetben a besorolás igazolásáig a Bank az ügyfelet lakossági ügyfélként kezeli.
Lakossági ügyfél kategóriába tartozik minden olyan ügyfél, aki nem Szakmai Ügyfél és nem Elfogadható Partner.
A lakossági ügyfél írásban kérheti szakmai ügyféllé való minősítését, ha az alábbi feltételekből legalább kettőnek megfelel:
- a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább 10, az ügylet végrehajtásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként EUR 40,000 értékű, vagy az adott év során összesen EUR 400,000 értékű ügyletet bonyolított le
- portfolió értéke a kérelem napját megelőző napon érvényes MNB árfolyamon meghaladja az EUR 500,000-t
- legalább egy éves folyamatos munkaviszonyt töltött be a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül, amely a pénzügyi eszközökkel és a befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez. Ilyen munkakört betölthetett:
- befektetési vállalkozásnál
- árutőzsdei szolgáltatónál
- hitelintézetnél
- pénzügyi vállalkozásnál
- biztosítónál
- befektetés alapkezelőnél
- kollektív befektetési társaságnál
- kockázati alap kezelőnél
- önkéntes vagy magánnyugdíjpénztárnál
- elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél
- központi értéktárnál
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél
- központi szerződő félnél
- tőzsdénél
Amennyiben az Ügyfél átsorolási kérelmet nyújt be, a Bank minden esetben írásban hívja fel az Ügyfél figyelmét a szakmai és lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok és kockázatok közti különbségre. A dokumentum átvételét és tudomásul vételét az Ügyfél aláírásával igazolja.
Szakmai ügyfélnek minősített lakossági ügyfelet a Bank visszaminősíti lakossági ügyfél kategóriába abban az esetben, ha:
- az Ügyfél ezt írásban kéri; vagy
- az Ügyfél olyan változásról értesíti a Bankot, vagy a Bank szerez tudomást olyan változásról, amely következtében nem állnak fenn a szakmai ügyféllé minősítés feltételei.
3.3. Előzetes tájékozódási kötelezettség (alkalmassági és megfelelési vizsgálat)
A Bank ügyletkötés előtt köteles vizsgálni, hogy az Ügyfél által megkötni kívánt ügylet, igénybe venni kívánt szolgáltatás befektetési tanácsadás esetében alkalmas-e az Ügyfél számára (alkalmassági vizsgálat), illetőleg más szolgáltatások esetében az megfelel-e (megfelelési vizsgálat) az Ügyfél ismereteinek, kockázatviselő képességének, illetve befektetési céljainak.
A fentiek teljesítése érdekében az Ügyfélnek az ügyletkötést megelőzően a Bank felé nyilatkoznia szükséges ismeretiről, tapasztalatairól, befektetési tanácsadás esetében pedig ezen túlmenően befektetési céljairól, pénzügyi helyzetéről és kockázatvállaló hajlandóságáról. A Bank jogosult ezen nyilatkozatok megtételére kérdőívet is alkalmazni, amelyben megjelölt válaszokat saját belső értékelési rendszerében értékeli.
A kérdőívre adott válaszok alapjául szolgáló ismeretek, körülmények változása esetén, amennyiben erről az Ügyfél értesíti a Bankot, az Ügyfél új kérdőív kitöltésére jogosult. A változásokról és a kérdőív kitöltésének megismétlésére vonatkozó igényről történő értesítés elmaradásából eredő következményekért kizárólag az Ügyfél felel.
Amennyiben a kérdőívre adott válaszok alapján történt kategóriába sorolást az Ügyfél aláírásával elfogadta, a Bank kizárólag az Ügyfél kategóriájának megfelelő pénzügyi eszközökre és ügyletekre vonatkozó megbízásait teljesíti.
A kérdőívben adott válaszokban tett adatszolgáltatás tartalmáért és a valóságnak megfelelőségéért, illetve az Ügyfél kockázatviselő képességét érintően a Bank részére tett bármely nyilatkozat valóságtartalmáért és helytállóságáért kizárólag az Ügyfelet terheli felelősség.
Ha az Ügyfél vagy képviselője bármely nyilatkozata vonatkozásában változás áll be, ezt a kérdőív kitöltésére vonatkozó módon köteles bejelenteni a Banknak, ez azonban a megkötött ügyletek érvényességét és az Ügyfél teljesítési, helytállási kötelezettségét nem érinti.
Az előzetes tájékozódás keretében a Bank a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – kivéve ha úgy ítéli meg, hogy az az ügyfélnek nem megfelelő termék, vagy szolgáltatás - a leendő szerződő féltől, és az Ügyféltől nyilatkozatot kér
a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c) különösen ezek kockázataival kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a Bank valóban a számára megfelelő ügylettel, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.
A megfelelési vizsgálat során (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a Bank
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
A Bank a befektetési tanácsadási tevékenysége keretében továbbá a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően
a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az Ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon (megfelelési vizsgálat), és
b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
Befektetési tanácsadás esetében a Bank alkalmassági vizsgálatot végez, amelynek keretében a Bank értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás
a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,
b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és
c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e.
Az alkalmassági vizsgálat (teszt) során a Bank a leendő szerződő féltől vagy az Ügyféltől
a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását kérheti.
Ha a Bank úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél figyelmét. Amennyiben nem kerül sor befektetési tanácsadásra, úgy a Bank nem köteles a szolgáltatásnyújtást megtagadni, azonban a következők szerint jár el:
Ha a fenti figyelmeztetést követően az Ügyfél nem adja meg a kért információt vagy a megadott információt a Bank elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.
Amennyiben az Ügyfél a Bank előbbi esetben közölt figyelemfelhívása ellenére kifejezetten kéri az adott Ügylet megkötését, illetve ha az Ügyfél a besorolása szerinti kategóriának nem megfelelő pénzügyi eszközre vagy ügyletre vonatkozó megbízás végrehajtását kéri a Banktól, a szolgáltatás és pénzügyi eszköz Ügyfél számára való meg nem felelésének és alkalmatlanságának következményeiért a Bank nem felel.
Amennyiben az Ügyfél befektetési tanácsadást kíván igénybe venni, úgy ebben az esetben a Bank megtagadja a szolgáltatás nyújtását az adott ügylet tekintetében.
A Bank nem felel az Ügyfél által a kötelező tájékoztatás tudomásul vételét követően hozott üzleti döntésének következményeiért.
Alkalmassági teszt értékelése során az Ügyfél nevében eljáró meghatalmazott, rendelkezésre jogosult (képviselő) eljárása esetén – tekintettel arra, hogy az Ügyfél nevében és javára jár el -, a Bank a következő eljárást követi:
- természetes személy Ügyfél vagy olyan szakmai ügyfél minősítéssel rendelkező nem természetes személy Ügyfél esetében, amely kérelem alapján minősül szakmai ügyfélnek, a meghatalmazottja esetében megfelelési vizsgálatot végez és az Ügyfél nyilatkozataival együtt értékeli az alábbiak szerint:
o a meghatalmazott esetében az ismereteket és tapasztalatot veszi figyelembe, míg
o a meghatalmazott által képviselt Ügyfél tekintetében a kockázatviselő képességre, kockázatvállaló hajlandóságra, pénzügyi helyzetre és befektetési célokra vonatkozó információkat veszi figyelembe.
- Az előző bekezdésben, illetve albekezdésben nem érintett esetben a Bank jogosult arra, hogy az Ügyfél, és nem a képviselője tulajdonságai (tapasztalatai, végzettsége, kockázatviselő képessége, stb.) alapján határozza meg az Ügyfél által igénybe venni kívánt pénzügyi eszköz, illetve ügylet alkalmasságát. Amennyiben az Ügyfél nem természetes személy, akkor az Ügyfél kizárólagos felelőssége, hogy az alkalmassági tesztben a személyes körülményekre (pl. pénzügyi végzettség, ismeretek és tapasztalat) vonatkozó nyilatkozatának megfelelő személyek közreműködését vegye igénybe a Bank befektetési és kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételekor.
Kizárólag végrehajtásra vonatkozó ügyletnek (execution only ügylet) minősül az az ügylet, amely az Ügyfél kezdeményezése alapján, valamely eszköz vételére, eladására vagy pozíció nyitására/zárására vonatkozik és nem kerül sor tanácsadásra és a Bank részéről az értékesítést célzó ismertetésre.
Az Ügyfél nem köteles megfelelési tesztet kitölteni, ha az általa kezdeményezett ügylet tárgya kizárólag végrehajtásra vonatkozó ügylet, továbbá:
• a szerződés tárgya bizományosi tevékenység (megbízás felvétele és továbbítása, illetve megbízás végrehajtása az ügyfél javára);
• az ügylet a Bszt. szerint nem-komplex pénzügyi eszközre vonatkozik.
3.3. Tájékoztatás módja:
A Bank tájékoztatási kötelezettségét
a) írásban, vagy
b) egyéb tartós adathordozón teljesíti.
A tájékoztatási kötelezettség tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha
a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Bank és a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és
b) a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél kifejezetten a tartós adathordozót választja.
A Felek jogviszonyában tartós adathordozónak tekintendők az alábbiak:
- a Felek által meghatározott e-mail címre küldött e-mail (beleértve az ezen e-mailben csatolt dokumentumként küldött jellemzően, de nem kizárólagosan a „Read-only” korlátozottságú file-okat vagy pdf kiterjesztésű file-okat
- CD-n, DVD-n eljuttatott file-ok
- a Bank által rögzített telefonvonalon elhangzó beszélgetések, különös tekintettel arra, hogy a rögzített telefonvonalon történő beszélgetéseket a Bank zárt rendszerben, elektronikus adathordozón,
a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő meghallgatását (megjelenítését) biztosító formában tárolja, amely az Ügyfél számára a Banknál elérhető és rendelkezésre áll, s így az Ügyfél számára is lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását,
- a Felek által meghatározott faxszámra érkező fax, valamint
- minden olyan egyéb adathordozó, amely lehetővé teszi az Ügyfél számára a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
A Bank a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy Ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha
a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Bank és a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,
b) a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,
c) az Ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,
d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és
e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az Ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.
A Bank a jelen pontban meghatározott tájékoztatást magyar nyelven köteles megadni, illetve megtenni, kivéve, amennyiben az Ügyfél kifejezetten kéri, hogy ettől eltérő nyelven is biztosítsa a tájékoztatást. Minden esetben a magyar nyelvű tájékoztatás tekintendő hivatalosnak.
A Bszt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Bank nem köteles eleget tenni az előzetes tájékoztatási kötelezettségének
a) azon ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában, amely tekintetében a leendő Ügyfél elfogadható partnernek minősülne, illetve
b) a szerződés keretszerződés alapján jönne létre, és az Ügyfél az említett tájékoztatást már megkapta, valamint
c) minden olyan Ügyfél esetén, aki elektronikus úton adja megbízását és a tájékoztatást az erre irányuló szerződés megkötése, vagy az első ilyen művelet megkezdése előtt már megkapta.
d) a jogszabályban biztosított esetekben ha az ügyfél előzetesen kifejezett hozzájárulását adta ahhoz, hogy egyes, főszabály szerint előzetesen nyújtandó tájékoztatásokat csak az ügyletkötést követően kapja meg.
A tájékoztatás eszközét minden esetben a Bank és a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél
a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy
b) a Bankkal való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.
Amennyiben az Ügyfél legkésőbb az ügyletkötés időpontjáig nem tesz észrevételt a Banknál, abban az esetben az Ügyfél ügyletkötést megelőző tájékoztatását elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben az Ügyfél nem hivatkozhat arra, hogy a Bank az ügyletkötést megelőző általános és előzetes tájékoztatási, valamint előzetes tájékozódási kötelezettségének nem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően tett eleget.
3.4. Ügyfélnyilatkozatok
Az Ügyfél a Keretszerződés aláírásával vagy külön nyilatkozat megtételével kifejezetten nyilatkozhat az alábbiakról:
- a Bankkal való kapcsolatban a papír alapon kívüli tartós adathordozón történő kapcsolattartást elfogadja, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a Bank a jogszabályban eszerint is teljesíthető tájékoztatásokat tartós adathordozón és/vagy az Bank www.granitbank.hu internetes honlapján keresztül tegye meg. Ezzel kapcsolatosan az Ügyfél kijelenti, hogy tájékoztatás ezen módja összhangban van a Bank és az Ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel.
- A távközlési eszközön keresztüli kommunikáció és megbízásadás jellegéből adódóan az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a jogszabály által meghatározott, a főszabály szerint előzetesen nyújtandó egyes tájékoztatásokat (különösen: befektetési tanácsadás esetében az ún. alkalmassági jelentést vagy egyes termékek esetében az ún. Kiemelt Információ tartalmazó Dokumentumot (KID)) a Bank az Ügyfél részére csak az ügyletkötést követően biztosítsa azzal, hogy az Ügyfél jogosult az egyes ügyletkötések előtt kérni ezen dokumentumoknak a megbízás megadását megelőző rendelkezésre bocsátását is és addig elhalaszthatja a megbízásadást.
- Az Ügyfél elfogadja, hogy a Bank Befektetési szolgáltatásokhra vonatkozó dokumentumai magyar nyelven állnak rendelkezésre.- Az Ügyfél elfogadja a Bank Végrehajtási Politikáját és az abban foglaltak alapján hozzájárul ahhoz, hogy a megbízását az Bank kereskedési helyszínen kívül is végrehajtsa.
Amennyiben az Ügyfél a fentiekkel kapcsolatos kifejezett nyilatkozatait nem bocsátja a Bank rendelkezésére, úgy a Bank nem köteles a megbízás elfogadására a nyilatkozat megtételéig, tekintettel arra, hogy ezek olyan lényeges feltételnek minősülnek a Bank által nyújtott szolgáltatások tekintetében, hogy azok nem vagy korlátozott teljesülése esetén a Bank nem nyújtana szolgáltatást. Ez alól kivételt képeznek a 2018. január 3-át megelőzően végrehajtott ügyletek pozíciózárásai (eladás, nyitott pozíció zárása, utalás, transzfer).
4 Az Ügyféllel történő szerződéskötés megtagadásának törvényben meghatározott okai
A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha
a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) alkalmassági teszthez szükséges és a szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy
e) az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását, az Ügyfél számára.
A Bank haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását a 4.a) pontja alapján megtagadta.
5 Az Ügyféllel való kapcsolattartás
Az Ügyfél által a Bankkal való kapcsolattartás során használható nyelvek a magyar és az angol nyelv.
a) A Bank Ügyféllel való kapcsolattartásának módja és eszköze, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét:
b) az Ügyfél személyes megjelenése alkalmával,
c) írásban, postai úton megküldött levélben,
d) írásban, telefaxon,
e) szóban, telefonon,
f) írásban, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján,
g) elektronikus levélben (email).
h) azonosított elektronikus úton (netbankon)
A Bank - a mindenkori vonatkozó jogszabályok szerint - írásban köt szerződést és a szerződés egy eredeti példányát az Ügyfélnek átadja. Az Ügyfél köteles írásba foglalni az általa a Bank részére tett nyilatkozatokat, illetve írásban megerősíteni a Bank részére szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint egyéb közléseket.
A mindenkor hatályos jogszabályokban írt keretek között a Bank speciális módon (pl. azonosított elektronikus úton) is biztosíthatja a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződések megkötését, módosítását azzal, hogy a Bank ezen utóbbi, a Bank által az Ügyfelek számára biztosított szerződéstípusok körét Hirdetmény útján közli Ügyfeleivel. Az ily módon létrejött szerződés írásban létrejött szerződésnek minősül, amennyiben azt a Hirdetmény tartalmazza.
A speciális formában (pl. azonosított elektronikus úton) történő szerződéskötés alól kivétel a Bank Általános Treasury Keretszerződése valamint a Befektetési számlaszerződése. Ezen szerződéstípusok esetében a Bank kizárólag írásban, papír alapon hoz létre szerződéses jogviszonyt . Ebben az esetben a Bank az Ügyfél részére írásba foglalva megküldi a szerződést és az Ügyfél köteles annak egy példányát a képviseletre jogosultak aláírásával ellátva a Banknak visszaküldeni. Ezen említett szerződések azon a napon jönnek létre, amely napon a Bank az Ügyfél által bejelentett módon aláírt szerződést aláírja. Amennyiben az Ügyfél egyéb megbízását (továbbiakban: egyéb megbízás) a Bank írásban, két példányban visszaigazolja, vagy az Ügyfél részére az írásba foglalt egyéb megbízást megküldi, akkor az Ügyfél köteles annak egy példányát a képviseletére jogosultak aláírásával ellátva a Banknak visszaküldeni. Ha az Ügyfél az egyéb megbízáshoz kapcsolódó visszaigazolást a Banknak a kézhezvételtől számított 10 napon belül, aláírással ellátva nem küldi vissza, abban az esetben azt a Bank elfogadottnak tekinti és az Ügyfél az egyéb megbízáshoz kapcsolódó visszaigazolásban foglaltakat később sem vitathatja, továbbá nem hivatkozhat az írásba foglalás hiányára.
A felek - külön megállapodás alapján - szerződést írásban úgy is köthetnek, illetve a jelen Befektetési ÁSZF-ben, illetve jogszabályban előírt írásbeli alak szerinti követelménynek úgy is eleget tesznek, hogy aláírásukat fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírásukkal helyettesítik. Két személy együttes aláírási kötelezettsége esetén az elektronikus kódolásnak biztosítania kell a két személy együttes rendelkezési kötelezettségét.
A Bank - az erre vonatkozó külön szerződés kötésével - elfogadja az Ügyféltől részére telefonon vagy telefaxon, azonosított elektronikus úton (netbankon), illetve e-mail-en eljuttatott közlést, nyilatkozatot vagy megbízást és a felek a fenti technikai eszközökön keresztül szerződést is köthetnek.
Ha az Ügyfél a szükséges feltételeket biztosítja, a Bank - külön szerződés kötésével - elektronikus adatátviteli kapcsolatot hoz létre az Ügyféllel, melynek keretében a Bank elfogadja az Ügyféltől elektronikus úton megküldött közlést, nyilatkozatot, megbízást és a felek ezen technikai eszközökön keresztül szerzõdést is köthetnek.
Azon nyilatkozatokban, illetve megbízásokban foglalt akaratnyilvánítások, amelyeket az Ügyfél vagy a Bank telefonon, telefaxon, vagy e-mailen közöl egymással, abban az esetben válnak hatályossá, ha a címzett arról tudomást szerez, vagyis a közlést a másik fél telefonon tudomásul veszi, vagy a közlés a fogadó telefax készülékére, illetve a másik félnek megadott e-mail címére megérkezik. Kétség esetén a hívót, vagy a feladót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a hívott illetve címzett fél az értesítést megkapta. A bizonyíthatóság érdekében a telefax készülék által előállított leadási értesítőt meg kell őrizni.
A Bank a visszaélések kockázatának csökkentése érdekében csak a külön szerződésben meghatározott telefon-, telefax számokon, illetve e-mail címen, a külön szerződésben meghatározott jelszó közlésével, az Ügyfél által a külön megállapodásban meghatározott személyektől fogad el megbízásokat. A Bank a fentieket vizsgálja.
A Banknak nem áll módjában a telefonon kapott megbízások esetében minden kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy a megbízás valóban a megbízás adására jogosult személytől származik-e, továbbá - a telefaxon kapott megbízások esetében - a Banknak nem áll módjában minden kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy a megbízások az eredeti megbízással megegyeznek-e, ezért a
fentiekkel kapcsolatos felelősség az Ügyfelet terheli. Az elektronikus csatornákon megadott megbízások esetében a Bank csak azt vizsgálja, hogy a rendelkezéshez szükséges azonosító kódok helyesen megadásra kerültek-e. A helyesen közölt azonosító kódok megadása esetén a Bank a megbízást minden további vizsgálat nélkül az Ügyféltől származónak tekinti.
A telefonon vagy telefaxon eljuttatott közlést, nyilatkozatot vagy megbízást a Bank a tudomásszerzés időpontjában teljesíti anélkül, hogy az Ügyféltől megkövetelné az írásba foglalást vagy az eredeti irat megküldésével történő megerősítést. A fenti technikai eszközökön keresztül történő szerződéskötés esetén a szerződés külön utólagos megerősítés nélkül létrejön, annak érvényességét a felek nem vitathatják, de - a jogszabály által előírt írásba foglalási kötelezettség teljesítése miatt - a szerződést a telefonon vagy telefaxon létrejött megállapodással megegyező tartalommal utólag eredeti változatban is alá kell írni és a másik félhez el kell juttatni. Ha az Ügyfél a visszaigazolást vagy a szerződést a Banknak a kézhezvételtől számított 10 napon belül, aláírással ellátva nem küldi vissza, abban az esetben azt a Bank elfogadottnak tekinti és az Ügyfél a visszaigazolásban vagy a szerződésben foglaltakat később sem vitathatja, továbbá nem hivatkozhat az írásba foglalás hiányára. Amennyiben az írásba foglalással illetve a visszaigazolás vagy a szerződés visszaküldésével kapcsolatos szabályokat az Ügyfél nem tartja be, abban az esetben a Bank jogosult a szerződés teljesítését felfüggeszteni és/vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
A felek a jogszabály által, illetve a Bank Üzletszabályzatában, illetve jelen Befektetési ÁSZF-jében előírt írásba foglalási kötelezettségüknek – külön szerződés kötésével – úgy is eleget tehetnek, hogy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírásukkal látják el.
A Bank nem felel azokért az esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, amelyek a telekommunikációs kapcsolat hibájából vagy helytelen működéséből, továbbá a küldő által adott információ helytelenségéből vagy abból erednek, hogy a Bank a telefonon illetve telefaxon adott üzenet helyességében jóhiszeműen bízva, azt teljesítette. A Bank nem felel továbbá azokért a közvetett, vagy közvetlen károkért, amelyek az az elektronikus levelezési rendszerek hibájából vagy helytelen működéséből, vagy azzal összefüggésben keletkezhetnek.
A Bank a telefonon, telefaxon és e-mailen adott közlések, nyilatkozatok, megbízások illetve az ilyen módon létrejött szerződések teljesítésével kapcsolatban esetlegesen bekövetkező károkért csak szándékos, súlyosan gondatlan vagy bűncselekménynek minősülő magatartása esetén, és abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a külön megállapodásban foglalt valamely kötelezettségét felróható módon megszegi.
Az Ügyfél a szolgáltatások telefonon, telefaxon vagy elektronikus adatátviteli kapcsolaton történő igénybevételére vonatkozó szerződést csak írásban módosíthatja. A hivatkozott szerződést az Ügyfél illetve a Bank bármikor azonnali hatállyal felmondhatják.
Telefonbeszélgetések rögzítése
A Bank az Ügyféllel folytatott, a Bank vezetékes vonalán keresztül folytatott beszélgetéseit rögzíti. A Bank fenntartja a jogot arra, hogy egyéb telefonvonalain keresztül folytatott
beszélgetéseit is rögzítse, amelyről az Ügyfelet előzetesen tájékoztatja. E tájékoztatás hirdetményi úton is megadható. A Bank az Ügyféllel folytatott beszélgetéseit a tartós adathordozóra vonatkozó előírásoknak megfelelő adathordozón rögzíti és tárolja és azt az Ügyfél kérésére a rendelkezésére bocsátja. A Bank nem köteles az így rögzített felvételekről jegyzőkönyvet készíteni, kivéve, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A Bank azonban az Ügyfél számára biztosítja e hangfelvételek Ügyfél általi megismerését a vonatkozó biztonsági, titok-, adat- és személyiségvédelmi szabályok vállalásával.
Az Ügyfél köteles a számára kiadott hangfelvételt bizalmasan kezelni, így azt a Bank előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában nem hozhatja nyilvánosságra, valamint nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen harmadik személyek számára sem, e szabályok megszegéséért teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Az Ügyfél tudomásul veszi továbbá, hogy a hangfelvétel másolatának kiadását követően a másolat nem megfelelő kezeléséből eredő károkért (különösen az értékpapírtitok sérelméért) a Bank felelősséget nem vállal.
Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az Ügyfél azon jogát, hogy bármilyen, jogszabály vagy szerződés alapján őt megillető jogorvoslati jogával korlátozásmentesen éljen (így különösen: a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz forduljon, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak) és e joga gyakorlása érdekében a hangfelvételt felhasználja.
A Bank által rögzített beszélgetések a Felek közötti jogviszonyban teljes bizonyító erővel rendelkeznek.
A rögzítésre vonatkozó szabályok: a Bank az általa meghatározott telefonszámokon a telefonbeszélgetéseket zárt rendszerű elektronikus adathordozón rögzíti. Ezen adathordozón az Ügyféllel folytatott telefonbeszélgetések kerülnek rögzítésre és ezen adatok (beszélgetések) változatlan formában és tartalommal történő meghallgatását biztosító formában kerülnek tárolásra legalább 5 évig vagy a Felügyelet, illetőleg jogszabály által meghatározott további időszak végéig az Ügyfél számára is elérhető módon akként, hogy az Ügyfél számára az a Banknál elérhető és rendelkezésre áll, s ezáltal az Ügyfél számára is lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
Releváns kommunikáció
A Bank rögzített telefonon keresztül közli az Ügyféllel az ügyletkötéssel és a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos valamennyi releváns információt, amelyek az Üzletszabályzatban, hirdetményekben és az Ügyfél részére egyéb nyomtatott vagy elektronikus formában rendelkezésre bocsátott dokumentumban, egyéb anyagban nem érhetőek el. Így a Bank csak abban az esetben készít az Ügyféllel folytatott személyes találkozóról feljegyzést, amennyiben annak során az Ügyféllel kötött ügylet vagy Ügyfél ajánlatadása tekintetében releváns kommunikáció hangzott el. Egyéb esetben az Ügyféllel folytatott személyes találkozón elhangzottak nem tekinthetőek úgy, hogy azok releváns kommunikációnak minősültek, kivéve, amennyiben azok rögzített telefonbeszélgetés keretében megerősítésre kerülnek.
A nem rögzített telefonbeszélgetések személyes találkozónak minősülnek.
A Felek közötti jogviszonyban releváns kommunikációnak minősülnek azok a beszélgetések, üzenetváltások, amelyek a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket, valamint a megbízások átvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatásokat érintik azzal, hogy távközlési eszköz és elektronikus csatorna esetében függetlenül attól, hogy megbízás megadására sor kerül-e.
Releváns információnak minősülnek az alábbiak:
- a megbeszélés napja és időpontja;
- a megbeszélés helyszíne;
- a résztvevők személye;
- a megbeszélés kezdeményezője; továbbá
- az ügyfélmegbízás fontos adatai, ideértve az árat, a volument, a megbízás típusát valamint az átadás vagy a végrehajtás előírt időpontját.
6. LEI kód / Természetes személyeket azonosító megjelölés
LEI kód
Amennyiben a természetes személynek nem minősülő ügyfél olyan befektetési szolgáltatást, kiegészítő szolgáltatást kíván igénybe venni, melynek tárgya olyan pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtása, amely tekintetében a 600/2014/EU rendelet és a 2017/590/EU rendelet alapján a Bankot ügyletjelentési kötelezettség terheli a Felügyelet irányába, az ügyletjelentés kötelező tartalma az Ügyfél LEI kódja (Legal Entity Identifier, globális jogalany- azonosító). A LEI kódja hiányában a Bank megtagadja olyan befektetési szolgáltatást, kiegészítő szolgáltatást nyújtását, ami ügyletjelentési kötelezettséggel jár. A LEI kód beszerzése és folyamatos fenntartásának biztosítása az Üzletfél kötelezettsége és felelőssége. A LEI kód megadását az ügyfél köteles írásban megadni a Bank ügyfélszolgálatán, és a kódban bekövetkezett bármely változás esetén haladéktalanul jelezni azt a Bank felé.
Természetes személyeket azonosító megjelölés
Amennyiben a természetes személynek minősülő ügyfél olyan befektetési szolgáltatást, kiegészítő szolgáltatást kíván igénybe venni, melynek tárgya olyan pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtása, amely tekintetében a 600/2014/EU rendelet és a 2017/590/EU rendelet alapján a Bankot ügyletjelentési kötelezettség terheli a Felügyelet irányába, az ügyletjelentés kötelező tartalma a természetes személyeket azonosító megjelölése. Az ügyfél természetes személyeket azonosító megjelölése hiányában a Bank megtagadja olyan befektetési szolgáltatást, kiegészítő szolgáltatást nyújtását, ami ügyletjelentési
kötelezettséggel jár. A természete személy azonosítót a Bank az ügyfél alapadatokból képzi, az alapadatokban bekövetkezett változásról az ügyfél köteles haladéktalanul, írásban értesíteni a Bankot.
7. A szolgáltatásnyújtással, megbízás teljesítésével kapcsolatos további szabályok
Ösztönzők:
A Bank a befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtása keretében pénzügyi vagy nem- pénzügyi juttatásokat fogadhat el harmadik féltől, amelyekről az Ügyfeleket a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatja. E tájékoztatás összefoglaló formájában is megadható. Azon juttatásokat, amelyek ösztönzőnek minősülnek és amelyek esetében alkalmazni kell az ösztönzőkre vonatkozó előírásokat, azokról a Bank belső szabályai szerint nyilvántartást vezet és az ott meghatározottak szerint az általa nyújtott befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások minőségének a javítására fordítja.
A Bank az ösztönzők elfogadása esetében az így kapott ösztönzőt a vonatkozó előírások szerint fordítja a tevékenysége vagy az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségének a javítására. A Bank az ösztönzők elfogadásával összefüggésben figyelembe veszi, hogy azok nem befolyásolhatják hátrányosan a Banknak a megfelelő és az ügyfelek érdekeivel összhangban történő eljárását.
Célpiac vizsgálata
A Bank tájékoztatást ad az adott pénzügyi eszköz tekintetében annak értékesítése, ajánlása esetére irányadó, a Bszt-ben meghatározott ún. célpiacról. E célpiacról az adott termékkör terméktájékoztatója részeként is tájékoztatást adhat, amelynek során meghatározásra kerülhet ún. negatív célpiac is. Negatív célpiac fennállása esetén a Bank az adott eszközt az Ügyfél számára csak az erre vonatkozó felhívás esetében javasolhatja.
Ha a célpiacot az adott pénzügyi eszköz előállítója/kibocsátója határozza meg, e célpiaci meghatározástól azonban a Bank mint forgalmazó vagy az eszköz értékesítője eltérhet és a Bank és az ügyfelei jogviszonyában eltérően határozhatja meg a célpiacot.
A Bank a célpiaci vizsgálatkor az alkalmassági/megfelelési vizsgálat során megismert információkon, valamint az ügyfélminősítés során alkalmazott ügyfélkategóriákon túl más, a pénzügyi eszköz szempontjából releváns körülményeket is figyelembe vehet.
Amennyiben a Banknak nem állnak rendelkezésre az Ügyfél vonatkozásában azok az információk, amelyek alapján a célpiac vizsgálat elvégezhető, erről a Bank az Ügyfelet értesíti.
Amennyiben az Ügyfél esetében nem állapítható meg, hogy az adott pénzügyi eszköz célpiaca számára megfelelő – beleértve azt az esetet is, ha a pénzügyi eszköz vonatkozásában meghatározott ún. negatív célpiac alkalmazandó az Ügyfélre – úgy a pénzügyi eszközre befektetési tanácsadás csak az erre történő figyelemfelhívást követően nyújtható és értékesítésre is csak e figyelemfelhívást követően kerülhet sor.
Célpiaci vizsgálatra kizárólag vételi megbízások vagy pozíció nyitási megbízások esetében kerül sor.
Ügyfél tájékoztatása díjakról és költségekről
A Bank az ügyletkötés előtti tájékoztatása keretében az Ügyfél számára rendelkezésre bocsátja azokat a díjakkal és költségekkel kapcsolatos információkat, amelyek általánosan figyelembe veendőek a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban. E díjak és költségek magukban foglalják az alábbiakat:
- a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatosan felmerülő közvetlen tranzakciós költségek, ezen belül a szolgáltatás nyújtásának a díja, folyamatos szolgáltatás esetében annak megkezdésének, fenntartásának és megszűnésének a díjai, költségei
- az adott pénzügyi eszköz tekintetében felmerülő, az Ügyfelet közvetlenül nem terhelő, azonban az adott pénzügyi eszköz árfolyamát befolyásoló kibocsátói/előállítói díjak, költségek, a forgalmazót megillető díjak, egyéb, termékköltségek
A fenti tájékoztatás során azon díjak és költségek vonatkozásában, amelyekről a Banknak az ügyletkötést megelőzően nincs pontos tudomása, azokat becslés módszerével állapítja meg a rendelkezésére álló piaci és más nyilvános információk alapján azzal, hogy egyes esetekben a termékköltség vonatkozásában nem minden esetben biztosítható, hogy a Bank rendelkezik valamennyi releváns információval.
E tájékoztatás keretében a Bank bemutatja a költségek hozamra vetített halmozott hatását is egy meghatározott időintervallumra és eszközméretre vetítve.
A Bank a fentiekről szóló tájékoztatását jogosult az adott pénzügyi eszköz kategóriára jellemző költségtételek figyelembe vételével egységesített formában teljesíteni (ideértve több pénzügyi eszköz kategóriára vonatkozó egységes tájékoztatást is). E tájékoztató anyagai elérhetőek a Bank www.granitbank.hu honlapján a Hirdetmény/ÁSZF-ek, Általános hirdetémnyek/Befeketési szolgáltatások menüpontban, vagy az Ügyfél kérésre egyéb módon is a rendelkezésére áll.
Az Ügyfél számára szükséges további tájékoztatást a Bank az Ügyfél kérésére teljesíti, különös tekintettel az Ügyfél ügyletkötéssel és pénzügyi eszköz tartásával kapcsolatos egyedi körülményekre.
A Bank jogosult arra, hogy szakmai ügyfél és elfogadható partner minősítéssel rendelkező Ügyféllel megállapodjon a fentiekben foglaltak korlátozott alkalmazásáról, kivéve az alábbi esetekben:
- a szakmai ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél részére befektetési tanácsadás nyújtása, vagy
- abban az esetben, ha a szakmai ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél részére nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás tárgya származékos elemet tartalmazó pénzügyi eszköz vagy
- az elfogadható partner minősítéssel rendelkező Ügyfél esetében abban az esetben, ha a részére nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás tárgya származékos elemet tartalmazó pénzügyi eszköz, és az Ügyfél e pénzügyi eszközt ügyfeleinek kívánja felkínálni.
A Bank a fentiekben foglaltakon túl is tájékoztatást ad az Ügyfél részére a díjakról és költségekről, amennyiben az Ügyféllel folyamatos kapcsolat áll fenn befektetési tanácsadás és értékesítés vonatkozásában (bele nem értve a kizárólag az ügyfél kezdeményezésére történő olyan
megbízásadást, amely kizárólag megbízás végrehajtásra vonatkozik (execution-only megbízás), Ebben az esetben a Bank az Ügyfél részére éves szinten utólag is tájékoztatást ad az adott időszakban ténylegesen felmerült díjakról és költségekről. A Bank jogosult ezt a tájékoztatását más értesítésekkel, kimutatásokkal együtt az Ügyfél rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az Ügyfél és a Bank közötti szerződéses jogviszony az egyéves időszak alatt szűnik meg, úgy az Ügyfél előzetes kifejezett kérése hiányában a Bank jogosult az éves időszak elteltét követően megküldeni az Ügyfélnek e tájékoztatást.
Legjobb végrehajtás elve
A Bank az Ügyfél megbízását az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a Bank Végrehajtási Politikája szerint kerül sor, azt az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.
Ha a Bank az Ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hatja végre.
Az Ügyfél kérésére a Bank írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az Ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.
Allokálás szabályai
A Bank az Ügyfél által adott megbízás végrehajtása során
a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és azonnal végrehajtja, és
c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági Ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.
Nem kell az Ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha
a) az Ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,
b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy
c) azzal az Ügyfél érdekei sérülnének.
Ha a Bank az Ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az Ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.
Ha a Bank a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás
teljesítése során kapott, az Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő Ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.
A Bank abban az esetben vonhat össze Ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha
a) ezzel összességében egyetlen olyan Ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik Ügyfél megbízásával összevonták,
b) minden olyan Ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik Ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy Ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és
c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.
Ha a Bank az Ügyfél megbízását egy a Bank saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során az Ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.
Ha a Bank
a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az Ügyfél által adott megbízás alapján a Bank saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és
b) az allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan,
c) akkor a saját számlájára és az Ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.
A Bank a szerződés teljesítését követően az ügylet jellegétől függően a konkrét szerződésben meghatározott időtartamon belül, írásbeli értesítéssel számol el az Ügyféllel.
6 A Keretszerződés, valamint módosításának, illetve megszüntetésének részletes szabályai, felmondási, elállási határidők
A Keretszerződés olyan írásos keretszerződés, amely szabályozza a Felek jelen Befektetési ÁSZF hatálya alá tartozó, Bank által nyújtható szolgáltatások feltételeit és – a Felek kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - amelynek részét képezik a jelen Befektetési ÁSZF szabályai is (Keretszerződés). A Keretszerződés kizárólag akkor jöhet létre, ha az Ügyfél a Bank rendelkezésére bocsátotta az azonosításához szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat. A Keretszerződés írásban köthető meg érvényesen.
A Keretszerződés megkötése sem a Bank, sem az Ügyfél számára nem keletkeztet kötelezettséget szolgáltatás igénybevételére, ezért egyedi ügyletkötésre. A Keretszerződés alapján egyik fél sem kötelezhető. Ebből következően de az előző rendelkezést nem korlátozva a Bank fenntartja a jogot arra, hogy az általa nyújtott szolgáltatások természetéből, valamint működési és ellenőrzési
folyamataiból kiindulva a Keretszerződéssel rendelkező Ügyféllel abban az esetben kössön csak egyedi ügyletre szerződést, illetve fogadjon be megbízást, amennyiben az Ügyfél megtette a Bank által megjelölt nyilatkozatokat és hozzájárulásokat.
A Bank és az Ügyfél az általuk megkötött Keretszerződést csak közös megegyezéssel, a megkötésére előírt módon módosíthatják.
Nem minősül a Keretszerződés módosításának, amennyiben a Bank az Ügyfél részéről pótlólagos hozzájárulást vagy egyéb nyilatkozatot kér az értesítések és tájékoztatások módjával kapcsolatosan.
A Bank illetve az Ügyfél a szerződéses jogviszonyt minden esetben csak írásban mondhatja fel. A Bank és az Ügyfél közötti Keretszerződés tekintetében a felmondási idő - amennyiben az Üzletszabályzat, a Befektetési ÁSZF, illetve eseti szerződés eltérően nem rendelkezik - 30 nap.
A Bank a Keretszerződést – annak az értékpapírszámla vezetésére vonatkozó megállapodást nem érintve - írásban 30 napos felmondási idővel megszüntetheti. Ebben az esetben a Keretszerződés kizárólag az értékpapírszámla vezetése tekintetében marad hatályban a Felek között.
A Bank a Keretszerződést – annak az értékpapírszámla vezetésére is kiterjedően írásban 30 napos felmondási idővel - abban az esetben szüntetheti meg, ha
- tevékenységével felhagy., vagy
- ha az Ügyfél a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti.
A Bank Keretszerződést – az értékpapírszámla vezetésére is kiterjedő hatállyal – rendkívüli felmondással azonnali hatállyal is megszüntetheti, ha a Bank úgy ítéli meg, hogy:
- az Ügyfél tranzakciói, megbízásai, a Bankot érintő kijelentései vagy egyéb olyan eljárásai, amelyek jogszabályba ütköznek, a Bankkal fennálló jogviszonyában irányadó szerződéses feltételekkel ellentétesek vagy
- az Ügyfél nem tesz eleget az általa vagy a Bank által kezdeményezett eljárások során tőle elvárható együttműködési kötelezettségének,; vagy
- az Ügyfél viselkedése, eljárásai, nyilatkozatai a Bank üzleti hírnevét, méltányos érdekeit, az ügyfélkapcsolat fenntartását sérti vagy veszélyezteti, amely alapján a Bank megítélése szerint a Banktól a továbbiakban nem várható el, hogy az üzleti kapcsolatot fenntartsa..
A Bank – amennyiben az az értékpapírszámla vezetését is érinti - a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja az egyes számlatulajdonos Ügyfeleket, hogy a felmondási idő alatt a Bankhoz eljuttatott írásos nyilatkozat formájában jelöljék meg azt az új értékpapír-számlavezetőt, amelyhez a Banknál vezetett értékpapírszámláján jóváírt értékpapírokat transzferálni kéri. Új számlavezető kijelölése hiányában, valamint amennyiben a kijelölt számlavezetőhöz bármely oknál fogva az értékpapírokat nem lehet transzferálni, a megbízás nélküli ügyvitel és a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell alkalmazni a Tpt.
rendelkezéseinek a figyelembe vételével, amelyért a Bank a Kondíciós Listában meghatározott díjat számítja fel.
A Keretszerződés megszűnésével az Ügyfél részére vezetett számlák egyenlegei a megszűnéssel esedékessé válnak. Pozitív számlaegyenleg esetén az esedékessé vált összeg után az Ügyfél a Bankkal szemben késedelmi kamatra nem jogosult.
A Keretszerződés megszűnése egyben valamennyi, a Felek közötti, a Keretszerződés alapján kötött szerződések megszűnését is jelenti..
A Befektetési ÁSZF és az Üzletszabályzat feltételei a szerződéses kapcsolatok megszűnése után is, azok teljes elintézésig érvényesek és hatályosak.
A Keretszerződés alapján kötött szerződésekre vonatkozó szabályok:
A Bank és az Ügyfél jogosultak a szerződéstől annak teljesítéséig elállni, azonban kötelesek egymásnak az elállással esetlegesen okozott kárt megtéríteni.
A Bank és az Ügyfél közötti szerződés megszűnésével kapcsolatos elszámolásra a szerződés és a Bank Üzletszabályzata és az Általános Szerződési Feltételek szabályait kell alkalmazni.
7 A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
A Bank az Ügyfelet a megbízás teljesítéséről haladéktalanul írásban vagy külön megállapodás alapján más tartós adathordozón értesíti a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról. Az értesítés költségkihatásait a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.
Az Ügyfélnek joga van a Befektetési ÁSZF-ben foglaltaktól eltérő felvilágosításra. A Bank az üzleti órák alatt bármikor ingyenesen - amennyiben a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény eltérően nem rendelkezik - felvilágosítást ad az Ügyfél részére az egyes megbízások teljesítéséről, illetve az Ügyfél számláinak egyenlegéről.
Értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetés esetén a számlanyitás részletes feltételeit, valamint a számla jóváírásáról, terheléséről és egyenlegéről történő értesítések szabályait a jelen Befektetési ÁSZF 14. fejezete (A Bank által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó részletes szabályok) tartalmazza.
Bank lakossági ügyfél esetében a tranzakcióról a tájékoztatást az alábbi tartalommal adja meg:
a) a Bank neve vagy más azonosítója,
b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c) a kereskedési nap,
d) a megbízás végrehajtásának időpontja,
e) a megbízás típusa,
f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,
g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,
h) az eladás/vétel megjelölés,
i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,
j) a pénzügyi eszköz mennyisége,
k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,
l) a teljes költség,
m) a Bank által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és - a lakossági ügyfél kifejezett kérésére - ennek jogcímenkénti lebontása,
n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és
o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a Bank maga, a Bankkal azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.
A Bank - figyelemmel a jelen fejezetbe foglalt eltérésekre - befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente, a Bszt-ben és a Rendeletben meghatározott tartalommal jelentést (számlakivonat, egyenlegközlő) készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja a jogszabályban meghatározott gyakorisággal.
Az előző bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység a Banknál elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.
Amennyiben az Ügyfél a megbízás végrehajtását követő tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz észrevételt a Banknál, abban az esetben a megbízás végrehajtását követő tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben az Ügyfél nem hivatkozhat arra, hogy a Bank a megbízás végrehajtását követő tájékoztatási kötelezettségének nem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően tett eleget.
8 Az adatvédelmi tájékoztatás módja
A Bank az adatvédelmi előírásokról az Ügyfelet az adott ügyletre vonatkozó szerződés megkötése előtt a jelen Befektetési ÁSZF átadásával tájékoztatja. Az Ügyfél a szerződés aláírásával a tájékoztatás megtörténtét igazolja.
Az adatvédelmi előírásokat a jelen Befektetési ÁSZF 5. melléklete tartalmazza.
9 A felelősségi szabályok
A Bank a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége során mindenkor az Ügyfél érdekeinek megfelelően - az adott körülmények között lehetséges módon - azok legteljesebb figyelembevételével és a lehető legnagyobb gondossággal jár el. A Bank megtéríti azt a kárt, amelyet kötelezettsége esetleges elmulasztása által az Ügyfélnek okozott.
A Bank nem felel az olyan kárért, amely erőhatalom, bel-, vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következik be (vis maior).
A Bank a szerződések teljesítésért felelősségét - a jogszabályban megállapított esetek, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése kivételével - nem korlátozhatja és nem zárhatja ki.
A Bank és az Ügyfél felel a megbízás során közölt adatok valódiságáért, továbbá mindkét fél részéről az eladásra felajánlott értékpapír korlátozás mentes rendelkezési jogáért, per-, igény-, hiány-, és tehermentességéért. Az Ügyfél részéről a megbízás során adott megtévesztő tájékoztatás következményeit az Ügyfél viseli.
A Bank értékpapír-adásvételt kizárólag olyan értékpapírokkal folytat, amelyek érvényesek, hiánytalanok, és megfelelően átruházottak. A Bank figyelemmel kíséri az értékpapírok megsemmisítését, és az átruházási láncolatot.
A Bank az általában elvárható gondossággal vizsgálja az értékpapírok valódiságát, eredetiségét, továbbá az aláírások eredetiségét és hitelességét. A Bank - amennyiben az elvárható gondossággal járt el - úgy nem felel az ezek megsértéséből eredő kárért.
A Bank az értékpapír nyilvános forgalomba-hozatalára vonatkozó megbízás teljesítése során az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítésért, valamint a tájékoztató módosítása kapcsán, ha a befektető elállási jogával él, a befektetőnek a vásárlással vagy a jegyzéssel kapcsolatos költségének és kárának megtérítésért a kibocsátóval egyetemlegesen felelős.
A Bank felelőssége a nyomdai úton előállított, névre szóló, teljes forgatmánnyal ellátott értékpapírnak a Bank felróható magatartása következtében bekövetkező megsemmisülése, megrongálódása, elveszése, ellopása, rablása esetén az értékpapírok újraelőállítási költségének összegéig terjed.
A szerződések és megbízások nyilvántartása, az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése, a befektető védelmi rendszer szabályai
A Bank egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet
a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,
b) az Ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és
c) az Ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.
A nyilvántartást a Bank úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az Ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.
A nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a Bank az Ügyféltől kérheti az Ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.
A Bank a nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.
A Bank az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az Ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.
A Bank a kezelésében lévő, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az Ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
A Bank nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy
a) azok pontosak legyenek és az Ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a Bank saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.
A Bank az Ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel a fenti rendelkezéseknek.
A Bank rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.
A Bank olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.
A Bank az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - a jelen fejezetben foglalt kivételtől eltekintve - nem használhatja.
A Bank az Ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához - ideértve a használat pontos célját is - az Ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.
A Bank akkor jogosult az Ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha
a) minden olyan Ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, előzetes hozzájárulását adta, vagy
b) a Bank biztosítja, hogy csak azon Ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél az előzetes hozzájárulását megadta.
A Bank olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) azon Ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és
b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,
c) annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.
A Bank az Ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére harmadik személlyel megállapodást köthet.
A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az Ügyfél megbízásának teljesítését követően a Bank kezelésébe kerülő, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul
a) központi banknál,
b) hitelintézetnél,
c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy
d) minősített pénzpiaci alapnál helyezi el.
Az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezeléséről szóló fenti szabályok a Bank és az Ügyfél közötti valamennyi ügyletre vonatkoznak. ,
Harmadik személyek igénybevétele
A Bank az általa igénybe vett harmadik személy tevékenységéért - ideértve a harmadik személy esetleges fizetésképtelenségének bekövetkezését is - az Ügyféllel szemben nem tartozik felelősséggel, amennyiben a harmadik személy kiválasztása és ellenőrzése során mindenben a vonatkozó jogszabályoknak és a jelen Befektetési ÁSZF rendelkezéseinek megfelelően járt el.
A befektető védelmi rendszerről szóló tájékoztatást a jelen Befektetési ÁSZF 6. számú melléklete tartalmazza.
10 A Bank és az Ügyfél közötti jogviták rendezésének módja
A Bank és az Ügyfél között fennálló jogvita esetén a magyar jog az irányadó.
Az Ügyfél által szóban, vagy írásban benyújtott panasz kezelésével kapcsolatban a Bank a mindenkor hatályos Panaszkezelési szabályzatában foglaltak szerint jár el, mely elérhető a Bank www.granitbank.hu honlapján a Hirdetmény/ÁSZF-ek, Általános hirdetémnyek/Általános hirdetmények, tájékoztatók/Panaszügyintézési szabályzat menüpontban. A Bank és az Ügyfelek között keletkezett vitás kérdéseket elsősorban tárgyalások útján kell rendezni.
Amennyiben a jogvitát a Bank és az Ügyfél a magyar jog szerint nem tudja rendezni, arra az esetre a következő pont rendelkezései az irányadók.
A Bank és az Ügyfél közötti jogvitában – amennyiben az Ügyfél nem fogyasztó – a Kereskedelmi Választottbíróság jár el azokban az esetekben, amikor a jogvita
a) a Tpt. hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással;
b) befektetők egymás közötti, befektetési eszközzel;
c) részvényesi jogokkal;
d) a tőzsdei ügylettel;
e) a Bank és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
f) a tőzsde szabályzatával;
g) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;
h) Bank, a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választott bírósági eljárást választott bírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
11 Az állomány átruházásra vonatkozó általános szabályok
A Bank szerződéses kötelezettségei állományát – kivéve az árutőzsdei szolgáltatót - a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, ami nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
A Bank a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át
A Bank más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.
A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.
A Bank szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során a Bank az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az Ügyfeleket
a) az átruházás szándékáról, és
b) Ha az Ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, a Banknak elküldendő írásbeli nyilatkozatában
i. más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és
ii. feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.
c) Az Ügyfél részére a Bank legalább harminc napot biztosít a 16.7. pontban meghatározott nyilatkozat megtételére.
d) Ha az Ügyfél
a. a meghatározott határidőn belül nem, vagy
b. hiányosan küldi meg nyilatkozatát a Banknak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az Ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.
e) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.
A Bank az értesítésben az Ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.
A Bankot az Ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az Ügyfélre nem hárítható át.
12 Egyéb rendelkezések
A Bank által a jelen Befektetési ÁSZF alapján végzett tevékenységekért felszámítandó díjakat a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.
A Bank az Üzletszabályzatát és az Általános Szerződési Feltételeket – köztük a jelen Befektetési ÁSZF- et - az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszti, a honlapján közzéteszi, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén külön megállapodás alapján az Ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi, lehetővé téve az Ügyfél számára annak tárolását és előhívását.
13 A Bank által végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és egyéb tevékenységekre vonatkozó részletes szabályok
A megbízás felvétele és továbbítása, a megbízás végrehajtása az ügyfél javára
A fenti tevékenység során a Bank pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenységet végez az Ügyfél javára.
A Bank a megbízásokat azok beérkezési sorrendjében teljesíti.
A Bank a kereskedési helyszínre bevezetett pénzügyi eszközökre – az állampapír kivételével - vonatkozó megbízást a kereskedési helyszínen teljesíti, a mindenkori Végrehajtási politikájának megfelelően.
A Bank kizárólag az Ügyfél előzetes hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva. A Bank akkor jár el a tőle elvárható
gondossággal, ha az Ügyfél által megjelölt limitárat elérő, vagy annál kedvezőbb kereskedési helyszín ára esetén megkísérli a megbízás teljesítését.
A Bank a megbízásokat részletekben is teljesítheti, kivéve, ha az Ügyfél megbízásában kizárta a részteljesítés lehetőségétA bizományi szerződés megkötésének feltétele, hogy az Ügyfél (megbízó) a bizományi szerződés tárgyát képező értékpapírt (értékpapírletét) vagy vételárat (pénzletét) a Banknál letétbe helyezze, vagy azokat más módon korlátozás nélkül a Bank rendelkezésére bocsássa. Dematerializált értékpapír esetén a rendelkezésre bocsátás értékpapírszámlán való fedezetfoglalással történik. A Bank külön megállapodás keretében a fentiektől eltérő biztosítékot is elfogadhat.
Az átvett értékeket a Bank letétként kezeli, azokat a megbízástól eltérő célra nem használja illetve nem használhatja fel. A letétbe helyezett pénz után a Bank kamatot nem fizet.
Az eladásra vonatkozó megbízás érvényességének időtartama alatt a letétben lévõ, illetve a fedezetfoglalással lekötött értékpapírokat az Ügyfél nem szabadíthatja fel, nem idegenítheti el, továbbá semmilyen formában nem terhelheti meg.
Az Ügyfél az általa értékesítésre átadott névre szóló értékpapírokat oly módon köteles a Bank rendelkezésére bocsátani, hogy azok üres forgatmánnyal rendelkezzenek.
A szerződés létrejöttének feltétele, hogy az Ügyfél vállalja a Bank által megállapított díjaknak a konkrét szerződés szerint történő megfizetését.
Ha az Ügyfél a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása alatt olyan utasítást ad a megbízás vonatkozásában a Banknak, amely célszerűtlennek vagy szakszerűtlennek tűnik, a Bank köteles az Ügyfelet erre figyelmeztetni. Amennyiben az ilyen utasításhoz az Ügyfél ragaszkodik, az ebből eredő károk őt terhelik.
Az Ügyfél a szerződést írásban bármikor, azonnali hatállyal is felmondhatja. A Bank a szerződést bármikor írásban felmondhatja, a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az Ügyfél az ügy intézéséről gondoskodhassék. A Bank a szerződést azonnali hatállyal csak az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel. Az Ügyfél felmondása esetén köteles helytállni azokért a kötelezettségekért, amelyeket a Bank a bizományi szerződés alapján már elvállalt.
Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó vételi megbízási vagy adás-vételi szerződésben szereplő pénzügyi teljesítések - az Ügyfél hibájából kifolyólag - késedelmesen kerülnek lebonyolításra, a késedelemből eredő összes kár az Ügyfelet terheli. Ebben az esetben a Bank jogosult késedelmi kamatot felszámítani, amelynek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.
Kereskedési helyszínen történő ügyletkötéssel kapcsolatos kiegészítő rendelkezések:
Amennyiben az Ügyfél megbízásának a végrehajtására kereskedési helyszínen kerül sor, az Ügyfél köteles valamennyi olyan adatot megadni, amelyet az adott megbízással összefüggésben a Banknak a kereskedési helyszín felé szolgáltatni szükséges. Amennyiben a Banknak nem állnak rendelkezésére ezen adatok, a Bank az Ügyfelet felhívja az adatok közlésére. Az érintett kereskedési helyszín eljárásától függően a Bank a megbízás alapján a kereskedési helyszínhez benyújtandó ajánlat
megadását elhalaszthatja ezen adat rendelkezésére állásig. Az adatok határidőben történő megadása az Ügyfél felelőssége.
A BÉT ügyletkötések esetében megadandó adatokat a BÉT Általános Üzletszabályzata tartalmazza.
A Bank az általa teljesített megbízások elszámolásánál az adott kereskedési helyszín elszámolásának rendjére vonatkozó, mindenkor hatályos szabályokban meghatározott módon és határidőben jár el.
Árlépésköz módosítása:
A jogszabályi előírások és az adott kereskedési helyszín feltételei alapján a kereskedési helyszín módosíthatja az egyes pénzügyi eszközök tekintetében alkalmazandó árlépésközöket. Amennyiben erre sor kerül és ez a módosítás érinti az Ügyfél megadott, de még az adott kereskedési helyszín rendszerében nem teljesült megbízását, úgy a Bank az érintett megbízást (ajánlati könyvben lévő ajánlatot) törli és ebben az esetben az Ügyfél megbízására az elállás szabályai az irányadóak.
Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az árlépésközzel kapcsolatban a Bank kizárja a felelősségét az Ügyfél számára ebből eredően beálló következményekért, kivéve, amennyiben arra jogszabály (különösen Ptk.) nem ad lehetőséget.
Az árlépésköz módosítására az érintett kereskedési helyszín szabályai az irányadóak (pl. BÉT esetében a BÉT Általános Üzletszabályzata).
Kötéstörlés
A jogszabályi rendelkezések és az adott kereskedési helyszín feltételei függvényében az adott piacon már megkötött ügylet törlésére kerülhet sor az ott meghatározott feltételek bekövetkezése esetén. Ebben az esetben a Bank a kötéstörlési eljárás kezdeményezéséről történt tudomásszerzést követően a kereskedési helyszín értesítésének megfelelően jár el és a kötéstörlés kezdeményezésének a tényéről értesíti az Ügyfelet. Az Ügyfél köteles a kötéstörlés esetében a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a kötéstörlés következtében az eredeti állapot helyreálljon. Ennek elmaradása esetén a Bank jogosult a szükséges intézkedéseket megtenni (kényszerbeszerzés, ügyfélszámla terhelés). Az ezen intézkedésekkel kapcsolatos költségek az Ügyfelet terhelik.
Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a kötéstörléssel kapcsolatban a Bank kizárja a felelősségét a kötéstörléssel kapcsolatban az Ügyfél számára beálló következményekért.
A kötéstörlésre az érintett kereskedési helyszín szabályai az irányadóak (pl. BÉT esetében a BÉT Általános Üzletszabályzata).
14 Sajátszámlás kereskedés
A saját számlás kereskedési tevékenység során a Bank saját eszköz terhére pénzügyi eszköz adásvételét, cseréjét folytatja.
Nem saját számlás kereskedés a Bank által végzett likviditás- és kockázatkezelési tevékenység.
A szerződésben eladói pozícióban lévő fél szavatol az általa értékesített értékpapírok per, igény, teher és hiánymentességéért.
A saját számlás kereskedés során a gyorsaság és az elszámolás valószínűsége elsődleges szempont azzal, hogy az egyes végrehajtási helyszíneken történő végrehajtás esetében elérhető árak nem kerülnek figyelembe vételre és a Bankkal megállapodott áron kerül az ügylet megkötésre.
15 Letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,
A Bank az Ügyfél értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartja az Ügyfél pénzügyi eszköz-állományát, illetve annak változását.
A Bank az értékpapírszámlán, illetve értékpapír-letéti számlán tartja nyilván az Ügyfél tulajdonát képező dematerializált és az okirati formában előállított értékpapírokat és egyéb pénzügyi eszközöket. A Bank vállalja, hogy az Ügyfél által elhelyezett pénzügyi eszközöket a Polgári Törvénykönyv letétre vonatkozó szabályai szerint megőrzi, illetve alletét esetén megőrizteti.
Az Ügyfél felelőssége a Bankot tájékoztatni arról, hogyha a Banknál vezetett értékpapírszámláján nyilvántartott értékpapír tekintetében bármilyen tulajdonjog átruházást korlátozó rendelkezés áll fenn. Ennek elmulasztásából eredő következményekért Bank nem felelős.
A letétkezelés szolgáltatás során a Bank (letéteményes) az Ügyféllel (letevővel) való megállapodás alapján az Ügyfél részére a pénzügyi eszköz letéti őrzését végzi és vállalja a kamat, osztalék és a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését, valamint egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, ideértve az óvadék kezelését.
A Keretszerződés aláírásával az Ügyfél felhatalmazza a Bankot, hogy az osztalék beszedése érdekében a kifizető felé az Ügyfél nevében eljárjon. A Bank az Ügyfél kérése esetén kezdeményezi az Ügyfél tulajdonát képező részvények részvénykönyvi bejegyzését, illetve részvényeladás esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezdeményezi ennek a részvénykönyvben történő megfelelő átvezetését. Valamely értékpapír kibocsátójának ilyen irányú kérése esetén a Bank az adott értékpapírra vonatkozóan elvégzi a Tpt. szerinti tulajdonosi megfeleltetést.
A Bank társasági eseményekről az Ügyfélnek nem küld értesítést.
Értékpapír letéti őrzésre vonatkozó megállapodás alapján a Bank vállalja az értékpapír megőrzésre való átvételét, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartását és kiadását.
A Bank jogosult e tevékenysége során harmadik személy (pl. KELER Zrt.) szolgáltatásait igénybe venni.
Az értékpapír letétként történő elhelyezéséről az Ügyfél abban az esetben dönthet, ha ő a kibocsátó vagy az értékpapír tulajdonosa.
A Bank értékpapírt egyedi vagy gyűjtő letétként vehet át. Egyedi letét esetén a letét tárgyát alkotó értékpapírok sorszám szerint egyedileg vannak meghatározva, és a Bank a letét megszűnésekor köteles ugyanazokat az értékpapírokat visszaszolgáltatni a letevőnek. Gyűjtő letét esetén a letét tárgyát képező értékpapírok sorozat és mennyiség (alapcímlet szerinti darabszám) szerint vannak meghatározva, és a Bank a letét megszűnésekor a letéttel megegyező sorozatú és mennyiségű értékpapírt köteles visszaszolgáltatni a letevőnek.
Átruházó nyilatkozat nélküli, vagy a kedvezményezett nevét tartalmazó átruházó nyilatkozattal (teljes forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapír csak egyedi letét tárgya lehet. A Bank az Ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában jogosult bemutatóra szóló értékpapírt, valamint a kedvezményezett nevét nem tartalmazó átruházó nyilatkozattal (üres forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapírt gyűjtőletétbe venni.
Az egyedi letétbe helyezett értékpapírokat a Bank elkülönítve kezeli.
A Bank a gyűjtőletétbe helyezett értékpapírokat sorozat szerint, a saját vagyonától elkülönítve tartja nyilván és kezeli. A Bank minden időpontban köteles rendelkezni minden értékpapírfajtából és sorozatból a nála gyűjtő letétbe helyezett értékpapírok értékpapír-fajtánként és sorozatonként az alapcímlet szerinti darabszámú összesített mennyiségével megegyező értékpapírral. Hiány esetén a gyűjtőletétbe helyezett, azonos sorozatba tartozó értékpapírokra vonatkozó követeléseket az értékpapírok letevőinek letétjük arányában kell kielégíteni.
A letétben levő értékpapírok felett az Ügyfél, vagy az általa megjelölt személy jogosult rendelkezni. A Bank a letétben lévő értékpapírokat az értékpapír letét fennállása alatt kizárólag az Ügyfél rendelkezése alapján jogosult felhasználni.
Az Ügyfél letét feletti rendelkezési joga gyakorlásának feltételeit a letéti szerződés határozza meg. A Bank a letét feletti rendelkezések teljesítése előtt ellenőrzi, hogy a rendelkezés megfelel-e az előírt feltételeknek.
A Bank az Ügyfél letét feletti rendelkezési jogát határidő megjelölésével, vagy mennyiségi korlát felállításával kizárólag a megbízás teljesítéséhez technikailag feltétlenül szükséges mértékben és módon korlátozhatja. A korlátozás körét és tartalmát a letétkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
A Bank a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő Ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is. Gyűjtőletét esetén nincs szükség az Ügyfél hozzájárulására ahhoz, hogy a Bank a letétbe vett értékpapírokat letéti szolgáltatást nyújtó elszámolóháznál alletétbe helyezze.
A gyűjtőletétben levő értékpapírokról a Bank minden letevő Ügyfél számára külön értékpapír letéti számlát vezet, amely számla tartalmazza a letevő számlatulajdonos azonosításra alkalmas adatait és az Ügyfél rendelkezése alatt lévő értékpapír sorozatok megjelölését, valamint mennyiségét. Egyedi letétben levő értékpapírokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a letevő adatait és az értékpapír egyedi megjelölését.
A Bank az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott rendszerességgel és módon tájékoztatja az Ügyfelet a letétállománya összetételéről és mennyiségéről. A Bank köteles az Ügyfél kérésére bármely
időpontra vagy időszakra vonatkozóan az előző bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó számlakivonatot bocsátani az Ügyfél rendelkezésére.
A gyűjtőletétbe helyezett értékpapír a letéti számlán történő jóváírással ruházható át, vagy a letéti számla zárolásával terhelhető meg. A számlajóváírással végrehajtott átruházásra megfelelően alkalmazni kell a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat.
16 A pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése
A Bank a letéti őrzés szolgáltatás során a pénzügyi eszközt az Ügyféltől megőrzésre átveszi, nyilvántartja és kiadja.
A Bank a nála letétbe helyezett nyomdai úton előállított értékpapírt
a) betörés és tűzbiztos,
b) beépített vagy rögzített,
c) elektronikus jelzőrendszerbe bekötött,
d) az ügyfélfogadó helyiségtől elkülönült
e) térben (a továbbiakban: értéktár) külön nyilvántartás alapján helyezi el és tárolja.
Ha a nyomdai úton előállított értékpapírok lezárt csomagban és állítólagos tartalommal kerülnek beszállításra az értéktárba (a továbbiakban: zárt letét), a Bank felel a lezárás sértetlenségéért, valamint azért, hogy a csomagot kiszállításkor beszállításkori formájában adja vissza.
Nem zárt letét esetén a Bank a beszállított nyomdai úton előállított értékpapírokat részletes ellenőrzést követően fogadja be, amelynek során a nyomdai úton előállított értékpapírokat darabonként átvizsgálja.
A Bank köteles minden egyes nyomdai úton előállított értékpapír esetében az ilyen személytől elvárható gondossággal megvizsgálni, hogy
a) az alakilag teljes, nem sérült,
b) ha a nyomdai úton előállított értékpapír osztalék-, kamat- vagy egyéb szelvénnyel együtt került előállításra, a beszállított nyomdai úton előállított értékpapír tartalmaz minden le nem járt, esedékes szelvényt,
c) nyilvánosan forgalomba hozott nyomdai úton előállított értékpapír, valamint állampapír sorszáma a központi értékpapír-nyilvántartás alapján érvényes-e,
d) zárt körben forgalomba hozott nyomdai úton előállított értékpapír nincs-e közjegyzői letiltás alatt.
17 Pénzügyi eszköz elhelyezése (placement) az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül
A Bank egyedi megbízási szerződés alapján vállalja részvény, kötvény és egyéb értékpapírok nyilvános és zártkörű forgalomba hozatalának megszervezését, lebonyolítását a Tpt.-ben és és a
Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt rendelkezéseinek megfelelően.
Az értékpapír forgalombahozatalának szervezése során az Ügyfél (kibocsátó) megbízása alapján a Bank a nyilvános forgalomba hozatal érdekében a tájékoztatót elkészíti, vagy elkészítteti, a lehetséges vásárlók részére az értékpapírt vételre (jegyzésre) felajánlja, a jegyzési eljárás során az értékpapír megvásárlására szóló megrendeléseket nyilvántartásba veszi, valamint az értékpapírt eladja, illetve kötelezettséget vállal a kibocsátóval szemben arra, hogy az értékpapírt a Tpt. szabályai szerint a Bank (forgalmazó) eladja (lejegyezteti).
A szükséges információkat az Ügyfél biztosítja a Bank részére. Az Ügyfél az általa adott információk hitelességéért és teljességéért felelős. Amennyiben az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával, az információ elhallgatásával okozott kárért a Bank a Tpt. vonatkozó rendelkezéseiben szabályozott egyetemleges felelőssége alapján helytállt, abban az esetben az Ügyfél köteles a Bank által az értékpapír tulajdonosának megfizetett összeget, annak a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékével számított kamatával együtt, a Bank részére megfizetni.
Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során az Ügyfél megbízásából a Bank értékpapír- forgalmazóként eljárhat önállóan, vagy az erre a tevékenységre alapított konzorcium keretében, amelynek a Bank lehet tagja, vagy vezetője. A konzorcium belső jogviszonyait a konzorcium tagjai közötti külön - az Ügyféltől független - megállapodása tartalmazza.
Az értékpapír-forgalombahozatali tevékenység a fent leírt nyilvános kibocsátásokon kívül magában foglalja a zártkörű kibocsátások megszervezését és lebonyolítását is, amikor a kibocsátás során az értékpapírt kizárólag egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel, a befektető előzetes szándéknyilatkozata alapján.
18 Befektetési tanácsadás
A befektetési tanácsadás során a Bank a pénzügyi eszköze vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlást nyújt a befektetési tanácsadás igénybevételére vonatkozó külön írásbeli szerződés alapján. A befektetési tanácsadási szerződés vonatkozhat határozatlan idejű tanácsadási együttműködésre, vagy lehet eseti jellegű. A határozatlan idejű tanácsadási együttműködés továbbá nem jelenti azt, hogy ezzel a Bank vállalja az általa adott személyre szóló ajánlások rendszeres felülvizsgálatát.
A nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzététele, továbbá a Bank által az Ügyfél részére a törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatás nem minősül befektetési tanácsadásnak.
A Bank a tanácsadás keretében a piaci tendenciák prognosztizálásához, megállapításához szükséges információk gondos összeállításáért és az Ügyfél számára esetlegesen bekövetkező következmények megállapításáért vállal felelősséget. A Bank a megvalósulás eredményességéért felelősséget nem vállal.
A Bank kizárólag függő befektetési tanácsadást nyújt, tekintettel arra, hogy az általa nyújtott befektetési tanácsadás keretében a pénzügyi eszközök széles körének elérhetőségét nem biztosítja. Ezen túlmenően a befektetési tanácsadás keretében rendszeres értékelést nem biztosít.
Amennyiben a Bank időszakosan értékelést ad az Ügyfél számára a portfóliója állásáról, ezen időszakos értékelés sem minősül úgy, hogy azt a Bank rendszeres értékelést végez az Ügyfél részére.
A Bank nem köteles az adott személyre szóló ajánlás aktualizálására és figyelemmel kísérésére.
A Bank által nyújtott befektetési tanácsadás alapján a konkrét befektetésre, kockázatvállalásra vonatkozó döntést az Ügyfél hozza meg. A Bankot felelősség kizárólag azért terheli, hogy az Ügyfél által az alkalmassági vizsgálat keretében és egyéb nyilatkozatában adott információk alapján a Bank által adott személyre szóló ajánlás a jogszabályoknak megfelelő és szakszerű volt-e. A Bank felelőssége a tanácsadás időpontjában ismert piaci információkon alapuló szakmai megfelelő eljárására vonatkozik, így nem felel az Ügyfél kockázatvállalásának, befektetési döntésének következményeiért.
Amennyiben a Felek eltérően nem állapodnak meg, a Bank a befektetési tanácsadás keretében személyre szóló ajánlást azzal a megalapozott feltevéssel ad az Ügyfélnek, hogy az ajánlásban foglalt ügyletkötésre a Bank közreműködésével kerül sor (bele nem értve az utalási és transzfer megbízásokat), tekintettel arra, hogy a Bank a tanácsadás során kizárólag az Ügyfél és a Bank közötti jogviszonyban fennálló releváns körülményeket tudja figyelembe venni.
Alkalmassági jelentés
A Bank a lakossági ügyfél besorolású Ügyfél részére történő befektetési tanácsadás nyújtása esetén alkalmassági jelentést készít az Ügyfél számára, amelyben rögzíti az eszköznek az Ügyfél számára való megfelelőségét, ismerteti az adott tanácsadást, és azt, hogy az miként elégíti ki a lakossági Ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit. A Bank az alkalmassági jelentést tartós adathordozón, a megbízás megadása előtt küldi meg az Ügyfél részére, kivéve, amennyiben:
- az Ügyfél részére nyújtott tanácsadásra távközlési eszközön keresztül került sor, ahol nem lehetséges az alkalmassági jelentés előzetes megküldése és
- az Ügyfél kifejezetten hozzájárul az alkalmassági jelentés ügyletkötést követő megküldéséhez.
A távközlési eszköz keretében nyújtott befektetési tanácsadás esetében nem biztosítható ugyanis minden esetben, hogy az alkalmassági jelentést az Ügyfél részére a megbízás megadását megelőzően meg lehessen adni. Ezért ebben az esetben az Ügyfél előzetes hozzájárulással rendelkezhet arról, hogy ezen alkalmassági jelentést a Bank az ügyletkötést követően tartós adathordozón bocsássa az Ügyfél rendelkezésére annak ismeretében, hogy nem köteles egyébként megbízást adnia ezen jelentés megismerése előtt. E hozzájárulást az Ügyfél általánosan, visszavonásig is megadhatja a Bank részére. Amennyiben az Ügyfél távközlési eszközön keresztül Megbízást kíván adni, úgy a Megbízás megadása egyben ezen hozzájárulásának a megerősítését is jelenti az adott ügylet vonatkozásában. A Bank az ügyletkötést követően adott alkalmassági jelentést a visszaigazolással együtt is teljesítheti.
Mivel a Bank által távközlési eszköz keretében nyújtott befektetési tanácsadás esetében a tevékenységvégzés kialakított feltételei alapján nem biztosítható a legtöbb esetben, hogy az alkalmassági jelentés a megbízás megadása előtt megküldésre kerülhessen, így a Bank távközlési eszközön keresztül csak abban az esetben nyújt befektetési tanácsadást, ha az Ügyféltől rendelkezik a fentiek szerinti kifejezett hozzájárulással az alkalmassági jelentés ügyletkötést követő megküldésére, amennyiben arra a jogszabály lehetőséget biztosít.
19 Befektetési hitel nyújtása
A Bank a befektetési hitel nyújtása során a pénzügyi eszköz megvásárlásához kölcsönt nyújt oly módon, hogy részt vesz az ügylet lebonyolításában.
A Bank a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik az Ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról, és vizsgálja az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.
A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát.
A hitelből megvásárolt értékpapír a Bank javára óvadékul szolgál.
Befektetési hitel nem nyújtható
a) a Bank által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a Bank tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,
c) a Bank tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához, valamint
d) olyan vállalkozás részére, amelyben a Bank tíz százalékot elérô vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a Bank az óvadék kiegészítését megköveteli. Ha az Ügyfél az óvadék-kiegészítési kötelezettségének két banki munkanapon belül nem tesz eleget, a Bank a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
A jelen fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében a Bank lakossági ügyfelekre, illetve vállalkozói ügyfelekre vonatkozó, a Kockázatvállalással járó ügyletek Általános Szerződési Feltételei rendelkezéseit kell alkalmazni.
20 Értékpapír-számla vezetés
Ezen tevékenység keretében a Bank vállalja az Ügyfél tulajdonában álló értékpapír értékpapír-számlán való nyilvántartását és kezelését, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezéseinek teljesítését valamint azt, hogy a számlán történt jóváírásokról, terhelésekről és a számla egyenlegéről az Ügyfelet értesíti.
Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. A számla megnyitásának feltétele, hogy az Ügyfél közölje nevét, cégét, lakcímét, székhelyét, az értékpapír megnevezését és mennyiségét.
Nem alkalmazható az Ügyfél megnevezéseként szám, jelige vagy olyan utalás amely az Ügyfél személyének elfedésére alkalmas.
Az értékpapírszámla tartalmazza
a) a számla számát és elnevezését,
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,
c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
d) az értékpapír zárolására való utalást.
A Bank a számla forgalmáról és egyenlegéről az Ügyfél kérésére haladéktalanul írásban tájékoztatást ad.
A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A Bank felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a Banknak bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a Banknak bejelenteni.
A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját az Ügyfél a szerződéskötéskor a Bank rendelkezésére bocsátja.
A Bank zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről az Ügyfél így rendelkezik.
Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
Az alszámláról kiállított számlakivonatot a Bank megküldi az Ügyfélnek és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. A Bank ugyanígy jár el a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben a Bank az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.
Ha az Ügyfél a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a Bank gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a Bank haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.
Az értékpapírszámla-szerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.
A Bank a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A Bank a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a Ügyfelet, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
A felmondás csak írásban érvényes.
Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámla-szerződést nem szünteti meg.
21 Ügyfélszámla vezetés
A Bank az Ügyfél részére ügyfélszámlát vezet, kivéve ha a jelen fejezet ettől eltérően rendelkezik. A Bank az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A Bank köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azon ügyfelekkel, akik javára letétkezelési szolgáltatást nyújt.
Az ügyfélszámla nem pénzforgalmi számla, ezért az ügyfélszámlán kizárólag a Bank által az Ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.
A Bank az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha a Tpt. másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni.
A Bank az Ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az Ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az Ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.
22 Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla vezetés közös szabályai
Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla szerződést írásba kell foglalni. Az értékpapír-számla szerződés a zárolt értékpapír-alszámla vezetését is magába foglalja.
Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla szerződés megkötésekor a Bank az Ügyfél azonosításához szükséges adatokat feltünteti a szerződésben.
Az Ügyfél a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (a továbbiakban: vezető) írásban, a Bank által rendszeresített aláírókartonon köteles bejelenteni a Banknak a számla felett rendelkezni jogosult személyeket, ideértve az értékpapír-számla felett rendelkezni jogosult közös képviselőt is.
Az Ügyfél vezetője bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását hitelt érdemlő módon igazolja. A bejelentettek rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg a szervezet új vagy más vezetője másként nem rendelkezik. Több egymásnak ellentmondó, a rendelkezésre jogosulttól érkező bejelentés közül a Bank a legutolsó bejelentést fogadja el érvényesnek.
Ha az Ügyfél és a Bank elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírást – külön megállapodás alapján – elektronikus kódolással lehet helyettesíteni. Két személy együttes aláírási kötelezettsége esetén az elektronikus kódolásnak biztosítania kell a két személy együttes rendelkezési kötelezettségét.
A Bank hirdetményében határozza meg munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között az értékpapír-számlához, illetve ügyfélszámlához kapcsolódó terhelési megbízásokat befogadja. Ezen belül a hirdetményben meghatározza azt az időpontot, ameddig az elfogadott, illetve beérkezett megbízásokat még a tárgynapon teljesíti. A záró időpontig befogadott megbízásokat a Bank az Ügyfél megbízásában feltüntetett időpontban, ennek hiányában legkésőbb a következő munkanapon hajtja végre.
Az értékpapír-számla, az ügyfélszámla-szerződés Bank általi felmondása esetén a Bank a felmondással egyidejűleg igazolhatóan értesíti az Ügyfelet a megszűnés jogkövetkezményeiről.
Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla vezetését a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott díjazás ellenében végzi.
A Bank az értékpapír-számlán és az ügyfélszámlán történő minden jóváírás és terhelés alkalmával számlakivonatot állít ki és azt minden naptári hónap végén - kivéve, ha az Ügyfél ettől eltérően rendelkezik - megküldi az Ügyfél részére.
Amennyiben jogszabály a Bank kifizetőhelyi kötelezettségéből eredő adólevonással, befizetéssel és nyilvántartással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, az Ügyfél köteles a szükséges adatok rendelkezésre bocsátásával együttműködni annak érdekében, hogy a Bank a fenti kötelezettségnek eleget tudjon tenni.
A Bank engedélyének a visszavonása, felfüggesztése, korlátozása
A felügyeleti engedély visszavonása
A Felügyelet a Bank által végzett tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
- az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók;
- a Bank nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;
- a Bank az engedélyezett tevékenységet hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
- az engedélyezett tevékenység folytatásával felhagy;
- a Bank a tevékenységre vonatkozó, a Bszt-ben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat, vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
- a Bank a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget;
- a Bank a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget;
- az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg. A felügyeleti engedély felfüggesztése
A Felügyelet a Bank által végzett valamely tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok hat hónapon belül pótolhatók.
Eljárás a Bank felügyeleti engedélyének visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása esetén
A Bank a www.granitbank.hu internetes oldalán haladéktalanul értesíti Ügyfeleit tevékenységi engedélyének részbeni vagy teljes felfüggesztéséről vagy visszavonásáról, valamint az ebből eredő kötelezettségeiről. Amennyiben valamely Ügyfél rendkívüli tájékoztatása válik szükségessé, úgy a Bank, az eset összes körülményét mérlegelve az Ügyfél által megadott leggyorsabb elérhetőségén (pl. telefon, e-mail, fax, stb.) értesíti az érintett Ügyfelet.
A tevékenységi engedély felfüggesztése, illetve visszavonása esetén a Bank a felfüggesztésről, illetve visszavonásról rendelkező hatósági határozatban foglaltaknak megfelelően jár el. Az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködve az engedély felfüggesztése vagy visszavonása következtében esetlegesen felmerülő károk enyhítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni.
MELLÉKLETEK
I. Az Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok
II. Az igénybe vett közvetítők jegyzéke
III. Végrehajtási politika
IV. Összeférhetetlenségi politika
V. Adatvédelmi előírások
VI. Befektető-védelmi rendszer
VII. Hirdetmény a GRÁNIT Bank Zrt. által kiszervezett tevékenységekről
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
Az Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok
Az Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványokat az Ügyfél a Bank Ügyfélszolgálatán megtekintheti.
-
2. SZÁMÚ MELLÉKLET
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
1. Az igénybe vett közvetítők jegyzéke
A Bank a Budapesti Értéktőzsdén végrehajtandó megbízások teljesítése során az alábbi közreműködőt veszi igénybe:
Erste Befektetési Zrt.
H-1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. Tev.eng.szám: III/75.005-19/2002 Cégjegyzékszám: 01-10-041-373
2. A Bank által végzett közvetítői tevékenység
A Bank az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 38.; cégjegyzékszáma: 01-10- 040952, bejegyezve a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán), mint Forgalmazó megbízásából a Bszt. 111. § (2) bekezdés b/ pontja szerinti közvetítőként
- Féléves Kincstárjegyek
- Kamatozó Kincstárjegyek forgalmazását végzi.
Az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó Befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséről és a kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló mindenkor hatályos Üzletszabályzata, valamint Bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló mindenkor hatályos Üzletszabályzata az MKB Bank Zrt. ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, illetve a www.mkb.hu honlapján, a jelen pontban megjelölt értékpapírokra vonatkozó Ismertetők és Nyilvános ajánlattételek elektronikusan az Államadósság Kezelő Központ www.akk.hu honlapján találhatók meg.
3. SZÁMÚ MELLÉKLET
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
Végrehajtási politika (BEST EXECUTION POLICY)
1. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (BSZT), valamint a Bizottságnak (EU) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítésekről szóló 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (Rendelet) alapján a GRÁNIT Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) az Ügyfél megbízását – a 4-5. pontokban meghatározott eset kivételével – az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a jelen szabályzat szerint kerül sor, az az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak minősül. A jelen Végrehajtási politika egy adott ügyfél vonatkozásában, a megbízás Bank által történő felvételének, ill. a megbízás feldolgozásának megkezdésének időpontjában érvényes ügyfélminősítésnek megfelelően, a szakmai és a lakossági ügyfél minősítésű ügyfelek megbízásaira terjed ki, az elfogadható partner ügyfelek megbízásaira nem irányadó
2. Az 1. pont szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a Bank a következő szempontokat vizsgálja:
a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),
b) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,
c) a megbízás költségét,
d) a megbízás végrehajtásának sebességét,
e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,
f) a megbízás nagyságrendjét,
g) a megbízás jellegét,
h) az Ügyfél minősítését, és
i) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer (MTF), szervezett kereskedési rendszer (OTF) rendszeres internalizáló, árjegyző, vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.
Az ügyfél számára a legjobb végrehajtás elvének biztosítása érdekében az alábbi paraméterek a fentiek szerint meghatározott sorrendben a következőképpen kerülnek figyelembe vételre:
• árköltség (költséghatékonysági szempontok)
• gyorsaság (a megbízások teljesítésének/elszámolásának várható időpontjai)
• a végrehajtás valószínűsége
• minden egyéb kapcsolódó tényező (a Bank az adott pénzügyi eszköz tekintetében releváns tényezőket feltérképezi és ez alapján hajtja végre a megbízást).
Ha a Bank lakossági Ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az Ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az 1. pontban meghatározott, az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor. A Bank az ügylet végrehajtása során kizárólag az ügylethez kapcsolódó, az ügyfelet terhelő költséget, díjat (az egyéb tényezők mellett) veszi figyelembe a legkedvezőbb végrehajtási lehetőségek megállapításakor összköltség szemlélet alkalmazásával. E díjakat, részletesen a Bank befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokról szóló hirdetménye tartalmazza, amely a www.granitbank.hu honlapon érhető el. A hirdetményben részletezett díjaktól, költségektől való eltérésre az ügyféllel történt megállapodás alapján kerülhet sor.A Bank a legkedvezőbb végrehajtás során nem értékeli az ügylethez nem közvetlenül kapcsolódó költségeket, díjakat (többek között az szerződés létrehozásával, fenntartásával és teljesítésével felmerülő közvetett költségek, a pénzügyi eszközök tartásával felmerülő közvetett költségek, díjak, a számlavezetés költsége, adók). Ezen közvetett költségekről az ügyfelek a Bank hirdetményeiben, kondíciós listáiban tájékozódhat, amelyek elérhetőek a Bank ügyfélszolgálatán, valamint a www.granitbank.hu honlapon.
A megbízás teljesítése során a Bank nem köteles figyelembe venni az ügyfélre vonatkozó adózási és járulékfizetési kötelezettségeket.
4. Az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a Bank szabályzatában felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a Bank – az 5. pontban foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.
5. A Bank az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a 4. pont szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.
6. Ha a Bank a 2. pontban foglalt szempont vonatkozásában az Ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre. Ebben az esetben az Ügyfél utasítása egyben a legkedvezőbb végrehajtást jelenti attól függetlenül, hogy az eltér a jelen Végrehajtási politikában leírtaktól.
7. Az Ügyfél kérésére a Bank írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyletet a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.
8. Az Ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzéke minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában:
A Bank minden ügyletre adott megbízást termékenként egyetlen helyszínen hajt végre. Ezt az egy helyszínt a Bank az előző pontban felsorolt tényezők figyelembevételével választotta ki. A Bank a Ügyfél megbízását a következő befektetési termékcsoportok egyikében a következő helyszíneken hajtja végre:
- Magyar részvények. Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
- Magyar kötvények. Saját számláról
- Magyar tőzsdei kollektív befektetésjegyek. (BÉT)
- BÉT-en kívüli FX ügyletek Egyedi árjegyzéses alapon
- BÉT-en kereskedett FX ügyletek Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
- Származékos ügyletek. Egyedi árjegyzéses alapon
- BÉT-en kívüli opciók, futures-ök, swapok és határidős kamatláb megállapodások (FRA-k). Egyedi árjegyzéses alapon.
- BÉT-en kereskedett opciók, futures-ök, swapok és határidős kamatláb megállapodások (FRA-k). (BÉT)
9. Az egyes Ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét - ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is - meghatározó eljárási szabályok:
A Bank az azonos tranzakciókat tartalmazó azonos tartalmú megbízásokat időrendi sorrendben teljesíti. Az azonos tartalmú ügyletek esetén a Bank a saját számlás ügyleteivel szemben az Ügyfél ügyleteit részesíti előnyben. Az előnyben részesítés során a Bank arra vállal kötelezettséget, hogy az Ügyfelet a szerződésben meghatározott feltételekhez képest hátrány ne érje. Az egyes Ügyfelek megbízásainak összevonását a Bank csak abban az esetben végzi el, ha Ügyfelek adott csoportja ezt külön írásban kérvényezi.
10. Az Ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályok:
LIMIT típusú megbízás esetében a Bank arra vállal kötelezettséget, hogy pénzügyi eszközt az Ügyfél által megadott limitáron, vagy annál kisebb áron kísérli meg megvásárolni, vagy a limitáron, vagy annál nagyobb áron kísérli meg eladni. A Bank a kötelezettségét teljesíti, amennyiben a megbízást az adott kereskedési rendszerébe ajánlatként az Ügyfél által meghatározott limitáron rögzíti a megbízás lejáratának napjáig, kivéve, ha a megbízás előbb teljesül, vagy azt az Ügyfél visszavonta.
11. A Bank lehetővé teszi az Ügyfél megbízásának szabályozott piacon, multilaterrális kereskedési rendszeren, valamint szervezett kereskedési rendszeren, azaz kereskedési helyszínen kívüli végrehajtását.
12. Az ügyfél megbízását nem kell a Banknak azonnal végrehajtania, amennyiben az ügyfél limitáras megbízást ad, vagy a megbízást nem lehet végrehajtani az aktuális feltételek között, vagy amennyiben azzal az ügyfél érdekei sérülnének. Amennyiben az ügyfél által adott limitáras megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik és az azonnali végrehajtás nem lehetséges, akkor, ha az ügyfél kifejezetten eltérő utasítást nem adott, a Bank az adott limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza, úgy hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, ezzel is elősegítve a megbízás mielőbbi végrehajtását. Amennyiben a megbízás értéke a végrehajtási helyszínen a 600/2014/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (MiFIR) 4-9. cikk alapján a szokásos piaci nagyságrendhez képest nagymértékűnek minősül, akkor a Bank nem köteles a limitáras megbízást nyilvánosságra hozni.
13. Az Ügyfelek tájékoztatása
A GRÁNIT Bank Zrt. a jelen Végrehajtási politika útján tájékoztatja ügyfeleit, különös tekintettel a lakossági ügyfélnek minősülő, és a leendő, szerződést követően lakossági ügyfélnek minősülő ügyfeleit: a megbízás végrehajtási helyszíneiről, amelyeket a Bank használ annak érdekében, hogy biztosítsa az ügyfél számára a legkedvezőbb eredmény elérését a Bszt. és a Rendelet előírásai szerint. Tájékoztatja továbbá azokról a feltételekről, amelyek a végrehajtás helyszínének kiválasztását befolyásolják, és arról az eljárásról, amely alapján a Bank meghatározza a tényezők viszonylagos fontosságát.
14. A Végrehajtási politika felülvizsgálata
A GRÁNIT Bank Zrt. legalább évente felülvizsgálja és értékeli a Végrehajtási politikában foglaltak hatékonyságát, a végrehajtási helyszínek teljesítményét, a végrehajtás során releváns szempontokat, tényezőket. A legkedvezőbb végrehajtás elvei is rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben olyan változás következik be a piaci folyamatokban, a szolgáltató működésében, üzletpolitikájában, a végrehajtási helyszínekben (új helyszín kerül be, régi kikerül, díjstruktúra változás miatti sorrendváltozás stb.), amely befolyásolhatja a Végrehajtási politikában megfogalmazott legjobb végrehajtás elvét, akkor haladéktalanul kezdeményezi a változások alapján Végrehajtási politika kiegészítését, módosítását. A felülvizsgálat során a Bank a belső eljárásai szerint jár el.
15. A jelen szabályzatot a Bank Igazgatósága hagyja jóvá.
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
Összeférhetetlenségi politika (CONFLICT OF INTEREST POLICY)
1. A Bank a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 33-35. cikkében meghatározottak figyelembevételével - feltárja, megelőzi és kezeli
a) a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, függő ügynöke vagy bármely hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy és ügyfeleik, vagy
b) a befektetési vállalkozás valamely ügyfele és egy másik ügyfele között
a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során esetleg felmerülő, az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközéseket, beleértve a harmadik felek által nyújtott ösztönzők elfogadásából, a befektetési vállalkozás saját díjazásából és egyéb ösztönző struktúrákból adódó összeférhetetlenségeket is.
Az itt írt elvárások teljesítése végett a Bank a jelen publikus szabályzatot készítette el (a továbbiakban: Összeférhetetlenségi politika).
Az Összeférhetetlenségi politika a Bank befektetési szolgáltatási tevékenységénevel és kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos eljárásokat, kontroll funkciókat és elveket határozza meg, amely kiterjed a Bank által nyújtott releváns pénzügyi szolgáltatásokra is, de tárgyi hatálya alá nem tartoznak a Bank egyéb szolgáltatásaival/tevékenységével összefüggő összeférhetetlenségi esetek.
2. Összeférhetetlenségként kell kezelni minden olyan létező vagy potenciális érdekkonfliktust, amely az Ügyfélre nézve hátrányos következményekkel járhat. Ezek szerint érdekkonfliktus lehet többek között, ha a Bank, annak vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a Bankkal kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végző, annak alkalmazottja vagy a Bankkal ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy érintett az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikében:
-nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el az Ügyfél kárára;
-az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik
-ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az Ügyfél, és a Bank érdeke eltér az Ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;
-bármilyen okból egy másik Ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekeit részesíti előnyben az Ügyfél érdekével szemben
-harmadik személytől bármilyen formában ösztönzést kap vagy fog kapni a szolgáltatásért járó szokásos jutalékon felül.
3. Összeférhetetlenségről akkor beszélünk, ha ezek az érdekkonfliktusok hátrányt okoznak, vagy okozhatnak az ügyfélnek.
4. A Bank a szolgáltatások kialakítása, termékek bevezetése során törekszik arra, hogy érdekkonfliktus ne alakulhasson ki. Vannak, olyan helyezetek, amikor az érdekkonfliktus felmerülése nem zárható ki, de ezekre az esetre a Bank olyan belső szervezeti irányítási és szabályozási környezetet alakít ki, amelyben ezek az érdekkonfliktusok nem okozhatnak
hátrányt az Ügyfeleknek. Egyes szolgáltatások, illetve egyes Ügyfelek esetében nem zárható ki azonban, hogy ezek után is maradjanak lehetséges összeférhetetlenségi esetek. Ezeket a Bank minden esetben előzetesen az Ügyfél tudomására hozza, hogy ennek tudatában dönthessen a szolgáltatás igénybevételéről.
5. A Bank az érdekkonfliktusok kezelésére (nem nyilvános) belső szabályzatot (ún. Compliance Szabályzat) és nyilvántartást alkalmaz.
6. Az összeférhetetlenségi helyzetekkel kapcsolatos Bankon belüli feladatok összefogásáért, valamint az összeférhetetlenségi nyilvántartás vezetéséért a Bank Compliance Osztálya a felelős.
7. A Bank biztosítja, hogy az eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a kiszerezett tevékenységet végző vállalkozások, akik összeférhetetlenségi helyzetbe kerülhetnek, a Bank tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
8. A Bank az összeférhetetlenségi politikájában a lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az Ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,
b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan Ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az Ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a Bank saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d) megakadályozza, hogy bármilyen olyan személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.
f) nem fogad el harmadik felektől pénzösszeget/juttatást, amennyiben a pénzösszeg/juttatás nem felel meg az irányelv az ösztönzőkre vonatkozó, valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
g) tájékoztatja az ügyfeleit a Bank összeférhetetlenségi helyzetek feltárása/kezelése során alkalmazott alapelvekről, eljárásokról, tájékoztatja továbbá az ügyfeleit a termékekkel, szolgáltatásokkal és azok feltételivel kapcsolatban, a tájékoztatással összefüggő jogszabályi és fogyasztóvédelmi előírások, ajánlások betartása mellett. Az Összeférhetetlenségi politika a Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei része, ezáltal azzal azonos módon elérhető a Bank ügyfelei számára.
9. A Bank a vonatkozó részletes, nem publikus szabályozást belső szabályzatban, vezérigazgatói utasításban szabályozza, melynek az elnevezése: ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYZAT (Összeférhetetlenségi politika)
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
Adatvédelmi előírások
A Bankra és az Ügyfélre vonatkozó adatvédelmi előírások az alábbiak:
1. Kivonat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényből:
„Titoktartás
Üzleti titok
368. §1 (1)2 E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.
1 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 75. §. Hatályos: 2007. XII. 1-től.
2 Megállapította: 2008. évi CIII. törvény 76. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
(2)3 A tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)4 Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
Értékpapírtitok
369. §5 (1)6 Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2)7 Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
370. §8
371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél
3 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 228. §. Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 9.
4 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 43. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
5 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 76. §. Hatályos: 2007. XII. 1-től.
6 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 14.
7 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 15.
8 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXXVII. törvény 98. § (2). Hatálytalan: 2007. XII. 1-től.
felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3)9 Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4)10 Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(5)11 Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
372. §12 Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél közötti adattovábbítás.
373. §13 Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.
373/A. §14 Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNBtv.
57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.
374. §15 Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.
9 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 77. § (1). Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 16.
10 Beiktatta: 2003. évi XXIV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2003. VI. 9-től.
11 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 77. § (2). Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 2.
12 Megállapította: 2013. évi XCVIII. törvény 72. §. Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 17.
13 Megállapította: 2013. évi XCVIII. törvény 73. §. Hatályos: 2013. VI. 29-től.
14 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 39. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
15 Megállapította: 2014. évi XIX. törvény 7. §. Hatályos: 2014. VII. 16-tól.
374/A. §16 Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.
Összesített adatok átadása
375. §17 A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak tőzsdéről, központi értéktárról, központi szerződő félről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
2. Kivonat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényből:
„Titoktartás
117. §18 (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban
a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott,
e)19 a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
16 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 8. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
17 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 159. § (63). Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (2) 18., 2016. évi LIII. törvény 48. § j).
18 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 29. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.
19 Beiktatta: 2016. évi CLXXXII. törvény 36. §. Hatályos: 2016. XII. 28-tól.
a) felügyeleti hatósággal,
b) Befektető-védelmi Alappal,
c) MNB-vel,
d) Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és
j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben.
(2a)20 Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §- a szerinti adattovábbítás.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben.
(4)21 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési
20 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 14. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.
21 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 61. §. Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 134. § l).
kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.
(10)22 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés
c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.
118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha
22 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 59. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
a)23 az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,
b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a)24 a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
b)25 a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
23 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
24 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 109. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
25 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 102. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j)26 a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint
k)27 a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
l)28 a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
m)29 a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra,
26 Megállapította: 2012. évi CLXXXVI. törvény 7. §. Módosította: 2013. évi CLXXXIII. törvény 23. § (8).
27 Megállapította: 2011. évi CXII. törvény 80. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.
28 Beiktatta: 2015. évi CV. törvény 118. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.
29 Beiktatta: 2017. évi XLIX. törvény 45. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.
ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e)30
f)31 a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól,
g)32 a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot,
h)33 a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.
(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b)34 a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.
(5a)35 Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
30 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CLIX. törvény 160. §. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.
31 Beiktatta: 2013. évi LII. törvény 32. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
32 Beiktatta: 2014. évi XIX. törvény 13. §. Hatályos: 2014. VII. 16-tól.
33 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 10. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
34 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 110. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
35 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 96. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(7)36 Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8)37
(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.
(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(11)38 A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
36 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (6).
37 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLXXX. törvény 21. § (4). Hatálytalan: 2008. II. 1-től.
38 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 98. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
g) bennfentes kereskedelemmel,
h) piacbefolyásolással van összefüggésben.
(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat- szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e)39 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,
ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f)40 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
39 Megállapította: 2008. évi CIII. törvény 153. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
40 Megállapította: 2008. évi CIII. törvény 153. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás- mintájának bemutatása,
h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,
i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l)41 a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
n)42 a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o)43 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p)44 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,
q)45 az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió
41 Megállapította: ugyane törvény 220. § (1). Hatályos: 2007. XII. 15-től.
42 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 152. §. Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 111. § c).
43 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 152. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
44 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény 152. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
45 Beiktatta: 2012. évi CLI. törvény 64. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.
működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
r)46 a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,
s)47 a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,
t)48 a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,
u)49 a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,
v)50 a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.
120/A. §51 (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben
46 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 103. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.
47 Beiktatta: 2013. évi XCVIII. törvény 91. §. Hatályos: 2013. VI. 29-től.
48 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 157. § (7). Hatályos: 2014. IX. 16-tól.
49 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 62. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
50 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 15. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.
51 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 16. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.
megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.
(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
6. SZÁMÚ MELLÉKLET
A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
Befektetővédelmi rendszer
1. A Gránit Bank Zrt. a Befektető-védelmi Alap tagja.
2. A befektető védelmi rendszerre vonatkozó szabályok az alábbiak (kivonat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényből):
„XXIV. Fejezet
210. § (1)52 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének
a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.
(2)53 Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.
(3)54 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.
(4)55 Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik
52 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 72. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CL. törvény 170. § (8).
53 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 141. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
54 Megállapította: 2007. évi CXXXVIII. törvény 197. § (2). Hatályos: 2007. XII. 1-től.
55 Megállapította: 2005. évi LXII. törvény 91. §. Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 176. § d).
tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.
211. § (1)56 Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.
(2)57 A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.
(3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét;
b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört;
c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;
d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;
e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét;
f)58 a Befektetővédelmi Alap véleményét.
(4)59 Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.
(5)60 Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira
56 Megállapította a 2003. I. 1-től hatályos 2002. évi LXIV. törvény 142. § (1). A 2001. évi CXX. törvény 407. § (3) alapján hatályos: a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
57 Megállapította: 2004. évi XLVIII. törvény 38. § (1). Hatályos: 2004. VI. 10-től.
58 Beiktatta a 2003. I. 1-től hatályos 2002. évi LXIV. törvény 142. § (3). A 2001. évi CXX. törvény 407. § (3) alapján hatályos: a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
59 Megállapította: 2004. évi XLVIII. törvény 38. § (2). Hatályos: 2004. VI. 10-től.
60 Megállapította a 2003. I. 1-től hatályos 2002. évi LXIV. törvény 142. § (5). A 2001. évi CXX. törvény 407. § (3) alapján hatályos: a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.
(6)61 Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
(7)62 Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.
(8)63 Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.
Az Alap jogállása
212. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
61 Megállapította: 2004. évi XLVIII. törvény 38. § (3). Hatályos: 2004. VI. 10-től.
62 Megállapította: 2004. évi XLVIII. törvény 38. § (3). Módosította: 2005. évi LXII. törvény 153. § (2).
63 Beiktatta a 2003. I. 1-től hatályos 2002. évi LXIV. törvény 142. § (8). A 2001. évi CXX. törvény 407. § (3) alapján hatályos: a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(6)64 Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.
Az Alap feladata
213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.
(2)65 Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.
(3)66 A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
(4)67
214. § (1)68 Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
(3)69 Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.
64 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 16. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.
65 A második mondatot beiktatta: 2002. évi LXIV. törvény 143. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
66 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 143. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
67 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXII. törvény 161. § a). Hatálytalan: 2005. VII. 1-től.
68 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 57. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
69 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 144. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
(4)70 Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.
215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) az állam,
b) a költségvetési szerv,
c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat,
e) az intézményi befektető,
f)71 kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h)72 befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
j) az MNB,
k)73 az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
l)74 az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.75
(2)76 Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő
70 Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 42. § (4). Hatályos: 2008. IX. 1-től.
71 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 145. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
72 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 145. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
73 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 49. § (1) d).
74 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 73. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CL. törvény 170. § (8).
75 A záró szövegrészt megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 145. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
76 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 145. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.
(3)77 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
(4)78 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
Az Alapból történő kifizetés
216. §79 (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha
a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy
b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.
217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
77 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 173. §.
78 Megállapította: 2004. évi XLVIII. törvény 39. §. Hatályos: 2004. VI. 10-től.
79 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 17. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.
(2)80 Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
(3)81 Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.
(4)82 A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.
(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
(6)83 A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.
(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
80 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.
81 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 18. § (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től.
82 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 146. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
83 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 146. § (2). Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi CIII. törvény 55. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
(9)84 Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.
218. §85 Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.
(3)86 Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó jogerős bírósági határozatot.
(4)87
A kifizetett követelések átszállása
220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült
84 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 146. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.
85 Megállapította: 2007. évi CXXXVIII. törvény 198. §. Hatályos: 2007. XII. 1-től.
86 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 41. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
87 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 49. § (1) c). Hatálytalan: 2015. VII. 7-től.
költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.
(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.
Csatlakozás az Alaphoz
221. § (1)88 Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.
(3)89 A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége
222. § (1)90 A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.
(2)91 Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.
(3)92 Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési
88 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 74. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CL. törvény 170. § (8).
89 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 30. §. Hatályos: 2007. XII. 1-től.
90 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 75. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CL. törvény 170. § (8).
91 Megállapította: 2002. évi LXIV. törvény 147. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.
92 A második mondatot beiktatta: 2002. évi LXIV. törvény 147. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.
kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.
(4)93 Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.
(5)94 Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.
(6)95
(7)96 Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.
(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.
93 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 159. § (40). Hatályos: 2012. I. 1-től.
94 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 159. § (40). Hatályos: 2012. I. 1-től.
95 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIII. törvény 191. § (1) a). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
96 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 19. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.
(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
(10)97 Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.
Az Alap szervezete
223. §98 (1)99 Az Alapot kilenctagú igazgatóság irányítja. (2)100 Az igazgatóság tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;
b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
c)101 az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;
d) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;
e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.
(2a)102 Az igazgatóság tagja - az igazgatóság jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.
(3) A kijelölés három évre szól.
(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.
(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.
97 Beiktatta: 2005. évi CLXXXVI. törvény 68. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.
98 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
99 Módosította: 2015. évi CCXV. törvény 41. § (1) d).
100 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 20. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.
101 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 48. § d).
102 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től.
(6)103 Megszűnik az igazgatósági tagság:
a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
b) a kijelölés visszavonásával, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese esetén az ügyvezető igazgató-helyettesi beosztás megszűnésével;
c) a tag halálával; vagy
d) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének kivételével lemondással. (7)104 Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az Országos Betétbiztosítási Alap
ügyvezető igazgató helyettese nem választható meg elnöknek.
(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(9)105 Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább hét tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(10)106 Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veszi az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetét. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese - az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának tájékoztatása mellett
- gondoskodik az igazgatóság szakmai munkájának előkészítéséről, döntéseinek megalapozásáról, a döntések végrehajtásáról.
(11)107 Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányítása mellett.
(12)108 Az Alap igazgatóságának ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója tanácskozási joggal részt vehet.
Az igazgatóság feladata
103 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
104 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 20. § (3). Hatályos: 2015. VII. 7-től. Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 48. § (3).
105 Módosította: 2015. évi CCXV. törvény 41. § (1) e).
106 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 42. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
107 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 42. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
108 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 42. § (3). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
224. § (1) Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait;
b)109 javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, feladatai meghatározására, valamint díjazására;
c)110 dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese irányításával történő végrehajtását;
d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;
e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;
f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;
g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2)111
225. § (1)112 Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;
b) az Alap kezelésének szabályait;
c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és
109 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 43. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
110 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 43. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.
111 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 49. § (2) a). Hatálytalan: 2016. I. 1-től.
112 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 159. § (41). Hatályos: 2012. I. 1-től.
d) az igazgatóság ügyrendjét.
(2)113 Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.
(3)114 Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.
(4)115 Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér az MNB-től.
Az Alap forrásai
226. §116 (1) Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön,
f) az Alap által kibocsátott kötvény,
g) egyéb bevétel.
(2) Az Alap kölcsönt vehet fel
a) a 213. §(1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
113 A második mondat szövegét megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 61. § (3). Hatályos: 2004. I. 27-től.
114 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 31. §. Hatályos: 2007. XII. 1-től.
115 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 59. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
116 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.
(3) Az Alap a213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
227. § (1)117
(2)118 Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.
(3)119
(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.
(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.
A tagsági viszony megszűnése
228. § (1)120 Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
(2)121
117 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) d). Hatálytalan: 2009. XI. 1-től.
118 Megállapította: 2009. évi LXXXV. törvény 117. § (2). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXXV. törvény 66. § (13).
119 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXVI. törvény 38. § (2) e). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.
120 Megállapította: 2007. évi CXXXVII. törvény 32. §. Hatályos: 2007. XII. 1-től.
121 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CIII. törvény 175. § (3) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.
(3)122 A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.
7. SZÁMÚ MELLÉKLET
HIRDETMÉNY
a GRÁNIT Bank Zrt. által kiszervezett tevékenységekről
(a GRÁNIT Bank Zrt. Befektetési és Kiegészítő Befektetési Szolgáltatásokról szóló Általános Szerződési Feltételeinek elválaszthatatlan mellékletét képezi)
A GRÁNIT Bank Zrt. által a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások tekintetében kiszervezett tevékenységek köre és a tevékenység végzője a következő:
1. Kiszervezett tevékenység: pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, valamint befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó számítástechnikai szolgáltatás
Szolgáltató: VIAVENT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhely: 1155 Budapest, Mézeskalács tér 18.)
122 Megállapította: 2009. évi CL. törvény 76. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CL. törvény 170. § (8).
8. SZÁMÚ MELLÉKLET
HIRDETMÉNY
a GRÁNIT Bank Zrt. által végzett befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások vonatkozásában érvényes üzleti órákról
(a GRÁNIT Bank Zrt. Befektetési és Kiegészítő Befektetési Szolgáltatásokról szóló Általános Szerződési Feltételeinek elválaszthatatlan mellékletét képezi)
A GRÁNIT Bank Zrt. által a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások tekintetében érvényes Üzleti Órák:
Munkanapokon 9 - 16 óra.