Kikötő

Kikötő

vízi jármű casco biztosítási feltételek

Hatályos: 2014. március 15.

Nysz.: 16515

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 4

I. A biztosítóra vonatkozó adatok 4

II. Ügyfélszolgálat 5

III. Panaszügyintézés 5

IV. Felügyeleti Hatóság 5

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele 6

VI. A biztosítási titokra, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó elsi és gyakorlati tudnivalók 7

VII. Életbiztosítások adózási tudnivalói 12

VIII. Az általános forgalmi adó megtérítése 12

IX. Késedelmi kamat 13

X. Adminisztrációs díj 13

XI. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 13

XII. A díjfizetés módja 13

XIII. A biztosításközvetítő 13

XIV. Kedvezmények igénybevétele 14

XV. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei 14

XVI. Egyéb rendelkezések 15

XVII. Irányadó jog 15

XVIII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései 15

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 16

I. A biztosítási szerződés alanyai 16

II. A biztosítási szerződés létrejötte 17

III. A kockázatviselés kezdete 17

IV. A biztosítási szerződés tartama 17

V. Biztosítási összeg/a biztosító szolgálatási kötelezettsége 18

VI. A biztosítási díj 18

VII. A felek együttműködése 20

VIII. A biztosítási esemény 21

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 21

X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 23

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 23

XII. Törvényi engedményi jog 24

XIII. Elévülés 24

XIV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 24

Kikötő vízi jármű casco biztosítási különös feltételek 26

I. A biztosított vagyontárgyak 26

II. A biztosítás időbeli és területi hatálya 26

III. A biztosító kockázatviselésének terjedelme, biztosítási események 27

IV. Biztosítási összeg 29

V. A biztosítási díj módosítása és a díjfizetés elmulasztásának következményei nem fogyasztó szerződők esetén 30

VI. Biztosításból kizárt kockázatok és károk (az alapfedezet és a külön megállapodás alapján biztosítható veszélynemek esetén egyaránt) 30

VII. Használaton kívüli idő – teleltetés 32

VIII. Biztosítási szolgáltatás 32

IX. Önrészesedés 33

X. A kárbejelentés különös szabályai 34

XI. A biztosító mentesülésének különös szabályai 34

XII. Jelen különös feltételek a Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő szabályai 34

XIII. Záró rendelkezések 34

XIV. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján léterjött szerződés módosítása 35

Záradékok 36

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Bizto- sító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társasá- gunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesz- tésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontol- tan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továb- biakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdé- sekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános szerződései feltételekben, valamint a különös és kiegé- szítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Pro- videncia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt.

– a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon sze- replő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás

A társaság cégformája: részvénytársaság

Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 42

II. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munka- társaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön ren- delkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: (06-40) 200-250 Központi ügyfélszolgálat címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei: xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx.xxxx

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a www. xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a Telefonos ügy- félszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget.

III. PANASZÜGYINTÉZÉS

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Igazgatóságán szóban (sze- mélyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg társasá- gunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 888

Telefonszám: (06-40) 200-250

Fax: (00-0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Internet: xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx.xxxx

Központi ügyfélszolgálat: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei: xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx.xxxx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgá- lati irodánkban teheti meg.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munkanapon 8 órától 16 óráig, illető- leg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántar- tás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfél- szolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

IV. FELÜGYELETI HATÓSÁG

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Központi telefon: (00-0) 0000-000

Központi fax: (00-0) 0000-000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: (06-40) 203-776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxx- toknak), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenysé- günk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó ma- gatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény ren- delkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendel- kezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal össze- függő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továb- biakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szer- ződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti fogyasz- tónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már ko- rábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ELJÁRÁSA, A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ÉS A BÍRÓI ÚT IGÉNYBEVÉTELE

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosí- tási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval köz- vetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172.

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mel- lőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA, VALAMINT A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK.

A biztosítási titok és a személyes adat

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a ká- rosultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

Személyes adat valamennyi, az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szoci- ális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés.

VI.1. Az adatkezelés célja

VI.1.1. A biztosítási szerződés nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatások teljesítésével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, mint adatkezelő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biz- tosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz. A Biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével magadottnak tekintett önkén- tes hozzájáruláson alapul.

VI.1.2. A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szol- gáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően hatályba lépő Bit.161/A. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, 2015. január 1. napjától kezdő- dően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 155. § (1) bekezdé- sében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt

– a Bit.161/A. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tar- talmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szüksé- ges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben megha- tározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcso- latban a Bit. 161/A. § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

– A Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 161/A. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

– továbbá a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit.161/A § (5) bek. a)–c) pontjaiban felsorolt adatokat

kérheti más biztosítótól.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adato- kat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilenc- ven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat tár- saságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befeje- zéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekei- nek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindí- tására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkere- sés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

VI.1.3. A biztosítóhoz érkezett panaszokkal összefüggő adatkezelés

A biztosító a panaszügyintézés során tudomására jutott személyes adatokat a Bit.167/B.§. pa- naszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek pana- szairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A Biztosító adatkezelése a Bit. fenti rendelkezésén alapul.

VI.2. Az adatkezelés időtartama

VI.2.1. A Bit. 155.§-a értelmében, a biztosító a személyes adatokat- ideértve az egészségi állapottal köz- vetlenül összefüggő adatokat is- a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint – eltérő jog- szabályi rendelkezés hiányában - azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.

VI.2.2. A Bit. 167/B.§ (4) bekezdése értelmében, telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító a kö- zötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.

VI.2.3. A Bit. 167/B.§ (9) bekezdése értelmében biztosító a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg.

VI.2.4. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

VI.3. Az adatkezelés jogalapja

VI.3.1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény- ben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy a fentebb hivatkozott adatkezelések jogalapja a Bit.155.§- a és a Bit.167/B §-a, illetve a biztosítók közötti adatcsere tekintetében, 2015. január 1. napjától kezdődően a Bit. 161/A §-a. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

VI.3.2. Az Infotv. értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzé- se lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arány- ban áll.

VI.3.3. Az Infotv. értelmében, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

VI.3.4. A fentebb felsorolt adatkezelésektől eltérő céllal a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. Ezen adatkezelésekről a biztosító az adatoknak a cél szerinti felvételekor ad az érintetteknek tájékoztatást.

VI.4. Az adatok megismerésére jogosultak köre

Tájékoztatjuk, hogy adatait kizárólag társaságunknak a megfelelő hozzáférési jogosultságokkal ren- delkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerződés alapján adatfeldolgozási-vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az adatokat jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a VI.6-VI.9. pontok értelmében nem áll fenn.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk az adatkezelések során adatfeldolgozókat vesz igénybe.

VI.5. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik

– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

VI.5.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, to- vábbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatá- si kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, to- vábbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalaní- tási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozó- val, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek al- kalmazottaira is kiterjed.

VI.5.2. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkere- sésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszí- rozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabály- ban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló tör- vényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

VI.5.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adatto- vábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatáro- zott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmé- nek megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VI.5.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti ha- tóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a kül- földi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és bizto- sítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a biztosítási törvény összevont alapú felügyeletre vonatkozó fejezetében és a pénzügyi kong- lomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.5.1. pont b) f) és j) pontjai, illetve a VI.5.2.pont alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a VI.5.1.pontban, a VI.5.2. pont a)-b) pontjaiban, továbbá a VI.5 pont második bekez- désében, a VI.5.3. pontban, a VI.5.4. pontban, valamint 2015. január 1-jétől kezdődően a VI.1.2. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

VI.6. Az adatkezelésekkel kapcsolatos jogok és érvényesítésük

Az érintett természetes személy kérelmére - a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül- a biztosító írásban tájékoztatást ad az érintett részére a kezelt, illetve a társaságunk által- vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott személyes adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adat- feldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A tájékoz- tatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be.

Az érintett természetes személy kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – törvény vagy

– törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett természetes személy által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilván- tartásaiban átvezeti.

Az érintett természetes személy az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes ada- tainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk annak benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintett természetes személyt írásban tájékoztatja. Amennyiben az érintett a döntéssel nem ért egyet, illetve a társaságunk a fenti határidőt elmulasztja, úgy a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

Amennyiben az érintett bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.

Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Telefax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Web: xxx.xxxx.xx

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örökö- se, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII. ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSI TUDNIVALÓI

VII.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, il- letve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VII.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövede- lemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgál- tatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói telje- sítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri dí- jas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szer- ződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembe vételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 16% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kamat- jövedelmet, amely olyan szerződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés legalább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpa- pírt tartalmaz, azzal hogy e feltételnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedelmet a magánszemélynek – jellemzően – nem kell a bevallásában szerepeltetnie.

VII.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfi- zetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VII.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásárlási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 16% személyi jövede- lemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 27%-os százalékos egészségügyi-hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VII.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a törvényi követelményeknek megfele- lő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa meg- fizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VII.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

VIII. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ MEGTÉRÍTÉSE

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével ösz- szefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

IX. KÉSEDELMI KAMAT

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámí- tani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a Ptk. szerinti vállalkozásnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Ptk. 6:155. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot és költséget felszámítani.

X. ADMINISZTRÁCIÓS DÍJ

X.1. A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüg- gésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. A jelen Ügyféltájékoztatóban feltüntetett admi- nisztrációs díjon túlmenően az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételek további adminisztrációs díjakra vonatkozó szabályozást tartalmazhatnak.

X.2. Amennyiben a felek szerződésben foglalt megállapodása szerint a szerződő a díjfizetést nem készpénzátutalási megbízással (sárga vagy fehér csekk) teljesíti, de ennek ellenére a biztosítótól a díjfizetés teljesítése érdekében – a szerződés ezirányú módosítása nélkül – készpénzátutalási megbízás megküldését igényli, vagy egyéb esetben a részére a biztosító által megküldött készpénzátutalási megbízás ismételt megküldését igényli úgy a biztosító adminisztrációs díjat szá- míthat fel.

X.3. A X.2. pontban jelölt adminisztrációs díj mértéke: 400 Ft

XI. A BEFIZETETT BIZTOSÍTÁSI DÍJ ELSZÁMOLÁSÁNAK SORRENDJE

Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tar- tozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a Szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen sza- bályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biz- tosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XII. A DÍJFIZETÉS MÓDJA

XII.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjá- nak a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XII.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szer- ződő köteles az esedékes díjat postai csekken vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgála- tán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

XII.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfizetési kötelezettségét egyéb mó- don teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx), a biztosító ügynökeinél, vagy a biztosító ügyfélszolgálatain tájékozódhat.

XIII. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

XIII.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő.

XIII.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős.

XIII.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el, és a többes ügynök, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosító egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai sza- bályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a fele- lőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XIII.4. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Ge- nerali emblémával ellátott átvételi elismervény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj át- vételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képviselője nem jogosult.

XIII.5. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

XIV. KEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása in- kasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozó- an felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

XV. A JOGNYILATKOZATOK (BEJELENTÉSEK, ÉRTESÍTÉSEK) ALAKI KÖVETELMÉNYEI ÉS HATÁLYOSSÁGÁNAK FELTÉTELEI

XV.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzá- járulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkoza- tok kivételével, amelyek tekintetében a telefonon történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szer- ződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett es a biztosító által hangfelvételen rögzített szóbeli nyilatkozat,

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fen- tiektől eltérően határozhatja meg, illetve további rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szer- ződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgy- ban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szerződési feltételek tartalmazzák.

XV.2. A jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik szervezeti egységének tudomá- sára jut.

XV.3. A szerződő felek a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat írásban kötelesek megtenni. Írásban megtett nyilatkozatnak tekinthető a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilat- kozat is, melyet postai úton, faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában továbbítanak a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XV.4. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében kézbesítettnek kell tekinteni a biztosító által küldött jognyilatkozatot, ha annak átvételét a címzett megtagadta, vagy ha a küldemény a címzett

– biztosító által nyilvántartott– címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá a nyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte.

XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XVI.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Xxxxx esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVI.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmaz- za, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVII. IRÁNYADÓ JOG

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály elté- rően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

XVIII. JELEN ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓNAK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet nem tartalmazza az Ügyféltájékoztató azon – a biztosító által alkalmazott korábbi ál- talános feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XVIII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XI. pont)

Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XVIII.2. Egyéb rendelkezések (XVI. pont)

A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Felek eset- leges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jel- legű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxxx: 2014. március 15-étől

Általános vagyonbiztosítási feltételek

(ÁVF)

Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) a Generali Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi va- gyonbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, fel- téve, hogy a biztosítási szerződést az Általános vagyonbiztosítási feltételre hivatkozással kötötték.

Ezen általános feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biz- tosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekö- vetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

Az egyes biztosítások különös feltételeinek a jelen ÁVF-ben foglaltakkal ellentétes rendelkezései esetén a különös feltételekben foglaltak az irányadóak.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I. 2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.

I.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szük- séges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

II.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

II.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával. (II.1.5. pont)

II.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

II.1.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

II.1.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől szá- mított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birto- kában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

II.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az el- utasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

II.1.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszauta- sítani.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS TERÜLETI HATÁLYA

III.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

III.2. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizáró- lag Magyarország területére terjed ki.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

IV.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

IV.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a biztosítási szerződés létrejöttének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. Hatá- rozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG/A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

V.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szer- ződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa

V.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási ösz- szegre vonatkozó megállapodás semmis. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésé- nek értéke erejéig.

V.3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

V.4. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban be- következett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben a szerződő fél fogyasztónak minősülő személy (I.2.1. pont), akkor jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegé- szítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mértékre emelni (fede- zetfeltöltés).

Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg- gel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

V.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatá- sának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

V.6. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön kell megállapítani.

V.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visz- szavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.5. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

VI.3. Díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöt- tekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés lét- rejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a bizto- sító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj módosítása

VI.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen a biztosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási szer- ződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző nap- tári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés követke- ző évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mér- tékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításá- ról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – fel- mondási idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megvál- tozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VI.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), úgy a VI.4.1. pontban foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biz- tosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfize- tési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

VI.5.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a VI.5.1. pontban foglalt sza- bályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

VI.5.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hoz- za újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

VI.6. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

VI.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

VI.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését köve- telheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

VII.1. Közlési kötelezettség

A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatla- pon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szer- ződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a bizto- sítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő végrehajtási, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átme- neti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását

j) kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím,) megváltozását.

VII.2.2. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változásbejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

VII.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VII.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjsza- bása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.

Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.

VII.5. Kármegelőzési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általá- ban elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karban- tartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasí- tásait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már kár- okozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biz- tosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.5.2. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

VII.6. Kárenyhítési kötelezettség

VII.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott uta- sításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.6.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtar- tását ellenőrizni.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉS

IX.1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telelefonos ügyfélszolgálat 06 40 200 250-es kék számán

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)

d) Levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.

IX.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szerve- zet nevét,

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (bizto- sított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.

IX.3. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányá- ban a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumen- tumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény ), továbbá más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerző- désre vonatkozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biztosított és a biz- tosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) történő bejelen- tése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőköny- veket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok ügyfélként megismerheti,

d) a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv máso- lati példányát,

e) a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilat- kozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,

f) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumen- tumait, különösen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratokat, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumokat,

g) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgo- zott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő ada- tokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,

h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizony- latokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű do- kumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,

j) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultsá- gát igazoló okiratot

k) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcso- latban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során ke- letkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti

e) esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.

IX.4. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

IX.5. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumok- kal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

IX.6. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvi- lágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szer- ződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatá- sára vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

IX.7. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munka- napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

IX.8. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szá- mára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

IX.9. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem törté- nik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következ- ményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kocká- zatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fénykép- felvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

IX.10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

IX.11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

IX.12. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg.

IX.13. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

X.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört be- töltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

X.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a X. 1. a)–c) pontban meghatáro- zott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a VII. 5. és 6. pont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövet- kezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érde- kében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

X.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VII. 1. és a VII. 2. pontban szabályozott – a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

X.4. Amennyiben a biztosított a - IX. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

XI.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) rendes felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték; (XI.2.)

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VI. 5.1. pontjában meghatározot- tak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a VI. 4.1. pontban foglaltak szerint - a szer- ződést a biztosítási időszak végére felmondja,

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a II.1.6. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.4. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekö- vetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselé- sének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös megegyezésével.

XI.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző

30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.

XI.3. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

XI.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

XI.5. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

XII. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNYI JOG

XII.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illet- nék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XII.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. ELÉVÜLÉS

XIII.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XIII.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezé- sekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott ha- tárnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

d) a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XIV. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az ÁVF azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza az ÁVF azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános vagyon- biztosítási feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatály- ba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIV.1. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései

XIV.1.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határ- idő (II.1.4. pont)

A Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

XIV.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával (II. 1.5. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444.§-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIV.1.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (IV. 2. pont)

A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XIV.1.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (V.4. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461.§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szer- ződőt, ha nem minősül fogyasztónak.

XIV.1.5. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik (VI.5. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449.§-ától – a biztosító a szerződő felet legalább 30 na- pos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

XIV.1.6. Az elévülési időszak tartama (XIII. 1. pont)

Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

Hatályos: 2014. március 15-étől

Kikötő vízi jármű casco biztosítási

különös feltételek

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

I. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződésben meghatározott vízi jármű, a hozzá tartozó gé- pészettel, berendezéssel, valamint minden olyan szilárdan beépített és be nem épített felszerelés, amely a vízi jármű alapfelszereléséhez és működőképességéhez szükséges.

Biztosíthatók azok az érvényes - Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított - hajólevéllel rendel- kező vízi járművek, amelyeket kedvtelési célú közlekedésre, sportolásra vagy gazdasági célú hajó- zásra használnak és a biztosítás tartama alatt biztonságos és rendeltetésszerű hajózásra alkalmas állapotban tartanak.

Nem biztosítható vagyontárgyak a kézi erővel mozgatott csónakok, segédmotoros csóna- kok, légpárnás vízi járművek, gumicsónakok, jet-skik, a katamaránok és trimaránok, a külön- leges kialakítású, egyedi gyártású, felépítésű és anyagú hajók, prototípusok.

II. BIZTOSÍTÁS IDŐBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

II.1. Időbeli hatály

A biztosítási védelem – a biztosítási szerződés hatálya alatt – külön megállapodás hiányában kiter- jed a biztosított vagyontárgy

a) vízen tartásának idejére, feltéve, hogy az hatóságilag nem tilos,

b) szárazföldi tárolásának idejére, beleértve a hajófelvonást, a parti leeresztést, a dokkolást és a vízrebocsátást is (lásd VII. pontban foglaltakat is),

c) szárazföldi szállításának időtartamára.

II.2. Területi hatály

A biztosítási védelem Magyarország területére terjed ki.

Külön megállapodás alapján a biztosítási védelem területi hatálya kiterjeszthető az európai száraz- föld természetes és mesterséges felszíni vízeire, valamint a Földközi-tenger európai országokhoz tartozó felségvizeire is (amennyiben a felek a szerződést a H03. számú záradék alkalmazásával kötötték).

III. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK TERJEDELME / BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

III.1. Alapfedezet

A biztosító kockázatviselése az alábbiakban meghatározott biztosítási események következménye- ként felmerülő károkra terjed ki alapfedezetre történő szerződéskötés esetén:

III.1.1. Ütközésből eredő töréskár

Ütközésből eredő töréskár biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyban bal- eseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és előre nem látható módon, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás következtében károsodás keletkezik, beleértve a következőkben felsorolt, a hajótestből kiálló részekben és tartozékokban, így

– a tőkesúlyban, a kormánylapátban,

– a hajócsavarokban, csavartengelyekben és ezek felfüggesztő részeiben, valamint más, a meg- hajtó berendezés hajótestből kiálló részeiben,

– valamint a külső motor(ok)ban az uszadékkal, víz alatti tárgyakkal való ütközés és hajómegfe- neklés során bekövetkezett töréskárokat is.

A biztosító kockázatviselése csak abban az esetben terjed ki a fentiekben felsorolt, a hajó- testből kiálló részek és tartozékok káraira, ha azokról a hajó vízből kiemelt állapotában, a kockázatviselés kezdetét közvetlenül megelőzően, a fénykép- vagy videofelvétel időpontját is igazoló, a biztosított vagyontárgy egyedi beazonosítását kétségtelenül lehetővé tevő, dátu- mozott fénykép- vagy videofelvételek készültek és ezeket a szerződő/biztosított a biztosítási ajánlat mellékleteként a biztosítóhoz benyújtotta.

III.1.2. Tűz

Tűz – mint biztosítási esemény – alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetés- szerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események):

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezések azon funkcionális egységeire, amelyekben vagy amelyeken keresztül rendeltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetíte- nek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból, a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra. Nem ter- jed ki a biztosítási fedezet továbbá a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk.

III.1.3. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított vízi járműben, a hozzá tartozó gépészetben, berendezésben, valamint minden olyan szilárdan beépített és be nem épített felszerelésben, amely a vízi jármű alapfelszereléséhez és mű- ködőképességéhez szükséges.

III.1.4. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül, ha a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Egy zárt térrészben (tartály, kazán, csővezeték) történt robbanás csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a térrész falazata szétreped és a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődik.

III.1.5. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt megha- ladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Vita esetén a felek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szélsebességről kiállított igazolását tekintik irányadónak.

III.1.6. Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül, ha az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

III.1.7. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Felhőszakadásnak minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék 20 perc alatt mért meny- nyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta. Vita esetén a felek az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a csapadék intenzitásáról kiállított igazolását tekintik irányadónak.

III.1.8. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, ta- vak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen fekvő helyen a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében kelet- kező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is.

III.1.9. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés.

III.1.10. Sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás

Sziklaomlás, kőomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kő- zet darabok a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

III.2. Külön megállapodás alapján biztosítható veszélynemek és károk

Az alábbiakban meghatározott betöréses lopás, rablás és vandalizmus biztosítási esemé- nyekre a biztosítás akkor nyújt fedezetet, ha a felek a szerződést a H01 számú záradékra hivatkozással kötötték, továbbá, ha a biztosított vízi járművet őrzött kikötőben helyezték el és a biztosítási esemény itt következett be.

Jelen feltételek szerint őrzöttnek minősül a kerítéssel elkerített és folyamatosan zárt kikö- tőhely, vagy amelynek területére csak portaszolgálaton keresztül lehet belépni, vagy ahol folyamatosan kikötői őrszolgálat vagy legalább kikötőmesteri szolgálat működik.

III.2.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül

a) a szabályszerűen kikötött vagy lehorgonyzott és lezárt (az összes létező zárszerkezet zárt) vízi jármű ellopása,

b) a vízi járműhöz szilárdan rögzített, vagy az ellopás ellen megfelelően biztosított tárgyak eltulaj- donítása.

Szilárd a rögzítés abban az esetben, ha a biztosított tárgy összeépítve, kézi erővel, segédeszköz nélkül nem mozdíthatóan csatlakozik a hajótesthez.

Ellopás ellen megfelelően biztosítottak azok a tárgyak, amelyek szilárdan nem rögzíthetők a hajótesthez, de annak lezárt (az összes létező zárszerkezet zárt) részében találhatók, illetve a hajótesthez kötelekkel rögzítve vannak (például vitorla, mentőcsónak, mentőöv).

c) ha a biztosítási esemény úgy következik be, hogy az elkövető a lopás, illetőleg lopás kísérlete során a vízi jármű tárolására szolgáló kikötői tárolóhelyiségbe:

– erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) betört, behatolt,

– zárás előtt a helyiségben elrejtőzik, és zárás után erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) távozik,

– álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, vagy betöréses lopás során hoz- zájutott eredeti kulccsal, illetve kulcsmásolattal jut be és a vízi jármű vagy eltulajdonított tartozékai nem kerülnek meg.

III.2.2. Vandalizmus

Vandalizmus biztosítási eseménynek minősül, ha a megkísérelt vagy véghezvitt (befejezett) betöré- ses lopás során a biztosított vagyontárgyakban rongálással kárt okoznak.

III.2.3. Rablás

Biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy e célból a szerződővel/biztosítottal vagy a vízi jármű jogszerű használójával szemben erőszakot, vagy élet, illetőleg testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

III.3. Bérbeadás

Ha a vízi járművet harmadik személy részére bérbe adják (charter), a bérlet ideje alatt bekö- vetkező károkra a biztosítás csak akkor nyújt fedezetet, ha a felek a szerződést a H04. számú záradékra hivatkozással kötötték.

Jelen feltétel értelmében bérbeadásnak minősül, ha a szerződő/biztosított a vízi járművet díj ellenében valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szer- vezet időleges használatába adja, és a használat tartama alatt a jármű üzemletetése nem a szerződő/biztosított felügyelete alatt történik.

III.4. Versenyzés

Versenyek és ezekre történő felkészülések tartama alatt bekövetkező károkra vonatkozóan a biz- tosító kockázatviselése akkor terjed ki, ha a felek a szerődést a H05. vagy H06. záradékra hivatko- zással kötötték. A biztosítási fedezet ilyen kiterjesztése csak és kizárólag kedvtelési célú vitorlások esetében lehetséges.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

IV.1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és a biztosító szolgáltatásának felső határa.

IV.2. A biztosítási összegnek a vízi jármű utánpótlási értékével kell megegyeznie. Előszereteti érték a biztosítási összeg meghatározásánál nem vehető figyelembe.

IV.3. A biztosítási összeg új vízi járművek esetében az első forgalomba helyezés időpontjától – ha pedig ez nem állapítható meg, a gyártási év január 1-jétől – kezdődő 12 (tizenkét) hónapig, a vízi jármű új értéke.

IV.4. Az első forgalomba helyezés időpontjától számított 13. (tizenharmadik) hónap első napjától a biz- tosítási összeg a biztosításkötés napján Magyarországon használt, azonos típusú, korú, műszaki állapotú vízi járműnek belföldi fizetőeszközben (forintban) kifejezett forgalmi értéke.

IV.5. A biztosított a hajó egyes felszerelési tárgyaira és tartozékaira külön biztosítási összeget határoz- hat meg.

IV.6. A hajó alapfelszereltségéhez nem tartozó, szériatartozékát nem képező felszerelése és tar- tozékai (pl. külső motor, műszerek, vitorlázat, berendezési tárgyak, stb.) abban az esetben biztosítottak, ha azok az ajánlaton vagy annak mellékletét képező adatközlőn vagy külön listán, érték és lehetőség szerint azonosító szám megjelölésével tételesen feltüntetésre

kerültek, illetőleg új hajó esetén az ajánlathoz az eladó által kiállított felszerelési jegyzéket (specifikáció), vagy részletező számlát csatolták.

IV.7. A fentiek hiányában a biztosítási fedezet a felszerelések és tartozékok vonatkozásában csak az adott típus legalacsonyabb felszereltségi szintjének megfelelően áll fenn.

V. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA ÉS A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI NEM FOGYASZTÓ SZERZŐDŐK ESETÉN

V.1. A biztosítási díj módosítása

V.1.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú

– biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatályba- lépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításá- ról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – fel- mondási idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megvál- tozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

V.2. A díjfizetés elmulasztásának következményei, ha a szerződő fél nem fogyasztó

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó (XXX X.2.1. pont), akkor a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító nem köteles póthatáridő tűzésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.

Amennyiben a nem fogyasztó szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban – póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, abban az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség időpontjától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

VI. BIZTOSÍTÁSBÓL KIZÁRT KOCKÁZATOK ÉS KÁROK

(AZ ALAPFEDEZET ÉS A KÜLÖN MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK ESETÉN EGYARÁNT)

VI.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) azokra a károkra, amelyeket harci cselekmény, vagy bármely háborús esemény okozott, illetőleg azok következményei,

b) a katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra,

c) a felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, terrorcselekmény, polgári és kato- nai zavargások miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett károkra.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateri- ális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási,

ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

d) elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági intézkedések, beavatkozások miatt keletkezett károkra,

e) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben keletkező károkra.

f) azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ tiltó, korlátozó rendel- kezéseivel ellentétben álló, vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Ameri- kai Egyesült Államok gazdasági vagy kereskedelmi szankcióiba, jogi normáiba ütköző magatartásból, tevékenységből erednek, vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

VI.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra amelyek:

a) a vízi járművek üzemeltetéséhez szükséges hatósági előírások be nem tartásából ered- nek vagy azzal összefüggésben állnak,

b) a jármű üzemeltetéséhez szükséges kellő létszámú és képzettségű személyzet hiányára visszavezethetően következnek be,

c) a vízi jármű működésképtelen állapotával vagy vízi, tengeri használatra való alkalmatlan- ságával állnak okozati összefüggésben,

d) a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő olyan hibákra vagy hiányosságokra visszavezethetően következtek be, amelyekről a biztosított vagy szerződő tudott vagy tudnia kellett,

e) műszaki, konstrukciós, gyártási vagy anyaghibából adódnak,

f) természetes elhasználódásból erednek, illetve tartós hatás miatt keletkeztek (például vegyi, termikus, mechanikus, elektromos, korhadás, rothadás, szuvasodás, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió),

g) állati kártevők károkozásából keletkeznek,

h) a karbantartás elmulasztásából vagy nem megfelelő karbantartásból adódnak,

i) egy korábbi, ki nem javított vagy nem szakszerűen kijavított sérülés helyén keletkeztek,

j) a javítási, karbantartási, felújítási, át- illetve újjáépítési tevékenység végzése közben kö- vetkeznek be,

k) a vízi jármű szét- és összeszerelése közben következnek be,

l) vitorlák és kötélzet szél vagy vihar hatására történő el- vagy kiszakadása, el- vagy ösz- szesodródása, vagy elvesztéseként álltak elő,

m) a rakomány, sólyabak, hordozókocsi, takaróponyvák káraiként jelentkeznek, valamint a rakomány által okozott károk (pl. annak nem megfelelő rögzítése miatt),

n) gépészeti berendezések meghibásodásából, kezelési hibából, belsőégésű motorokban a robbanótérben fellépő robbanásból erednek, amennyiben a keletkezett károk ezekre korlátozódnak,

o) adatvesztés, vagy szoftverek sérüléseként jelentkeznek,

p) a nem megfelelő raksúlyból, illetőleg a merülési mélység túllépéséből adódnak,

q) a nyitva hagyott nyílászárókon beáramló levegő vagy csapadék okozta károkként jelent- keztek,

r) a vízi jármű vagy egyes tartozékainak elúszási, elmerülési káraiként jelentkeznek, kivé- ve, ha ezek valamely biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben következtek be,

s) amelynek előidéző oka az, hogy fenyegető veszély esetén a vízi járművet nem lehet el- vontatni a helyszínről, ha az egy védett kikötőn kívül legénység nélkül horgonyoz,

t) a nem megfelelő vízállásnál való közlekedésből (megfeneklésből) adódnak,

u) a politúrban, mázolásban, a külső burkoló rétegben, illetőleg a szélvédőn és ablakon keletkeznek, még akkor sem, ha azok egy biztosítási esemény következményei,

v) duzzasztón történő átkelés következtében keletkeznek,

w) szándékos bűncselekménynek a biztosított által történt elkövetése vagy kísérlete során keletkeznek,

x) értékcsökkenésből adódnak,

y) egy biztosítási esemény közvetett kárai (például környezet-szennyezés, üzemszüneti veszteség, károsodás miatti minőségromlás stb.),

z) a nem megfelelő emelőeszközzel történő vagy szakszerűtlen be- és kiemelés, rakodás során következtek be,

aa) a szállítás alatt keletkeznek és amennyiben annak oka:

– olyan szállítóeszköz használata, amely a biztosított vízi járműnek és tartozékainak felvételére és biztonságos szállítására nem alkalmas, vagy

– az alkalmazott szállítóeszköz megengedett xxxxxxxxx és vontatókapacitásának túllé- pése, vagy

– a biztosított vízi járműnek vagy alkatrészeinek a szállítóeszközön történő hiányos, illetve szakszerűtlen elhelyezése, rögzítése,

bb) a vízi jármű vagy egyes részeinek szállítások tartama alatti lopáskáraiként jelentkeznek (H01. záradék alkalmazása esetén sem),

cc) bírság, kötbér és hasonló költségekként merülnek fel, dd) horgony elvesztéséből származnak,

ee) a vízi járműben fagyás által, illetőleg jégzajlás következtében keletkeztek.

VII. HASZNÁLATON KÍVÜLI IDŐ – TELELTETÉS

Használaton kívüli időszakra (teleltetés) abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a vízi járművet zárt kikötőben, hatóságilag engedélyezett tárolóhelyen az előírásoknak megfe- lelően kikötve, vagy a szárazföldön erre alkalmas biztonságos zárt helyen, állandó telephelyi őrzés mellett tárolják.

A biztosított a károk megelőzése érdekében köteles a teleltetés idejére a vízi járműből min- dennemű gyúlékony anyagot eltávolítani. Ezen kötelezettség megszegése a kármegelőzési szabályok súlyos megsértésének minősül.

VIII. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

VIII.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát – eltérő megállapodás hiányában - a bizto- sítási összeg képezi.

VIII.2. A biztosító a biztosítási összegen belül – a biztosítási szerződés szerinti önrészesedés, valamint a díjhátralék levonásával – az alábbiak szerint teljesíti a biztosítási szolgáltatást.

VIII.3. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján köteles, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből an- nak összege kiszámítható.

VIII.4. Az általános forgalmi adót (áfa) a fenti esetben is csak akkor téríti meg a biztosító, ha a biz- tosítási összeget az áfa beszámításával határozták meg és a biztosított igazolja, hogy áfa levonásra és áfa visszatérítésére nem jogosult.

VIII.5. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítónál már rendelkezik vagyonbiztosítási szerző- déssel (többszörös biztosítás), úgy a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződés alapján meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyiben azok a jelen felté- telekben meghatározott valamely biztosítási eseményből erednek.

VIII.6. Biztosítási szolgáltatás totálkár (teljes kár) esetén

VIII.6.1. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás a vízi jármű forgalomba helyezésétől számított egy évig a vízi jármű újrabeszerzési értéke, feltéve, hogy a forgalomba helyezés a gyártástól számított egy éven belül történt. Amennyiben a forgalomba helyezés időpontja nem ismert, a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január 1-jét kell tekinteni.

VIII.6.2. Az első forgalomba helyezéstől számított 13. (tizenharmadik) hónap első napjától a biztosító a kárt káridőponti avult értéken téríti meg.

VIII.6.3. Amennyiben a vízi járművet, vagy egyes részeit okiratokkal, dokumentumokkal bizzonyíthatóan tel- jes körűen felújították, úgy az avult érték számításánál a kiindulási időpont az adott részek esetében a felújítás befejezésének dátuma.

VIII.6.4. A szerződő/biztosított birtokában maradt hasznosítható alkatrészek és maradványok értékét a biz- tosító a szolgáltatás összegéből levonja.

VIII.6.5. A biztosított vízi jármű teljes-, vagy totálkára akkor áll fenn, ha a vagyontárgy visszaszerzése a biz- tosított számára kilátástalan, különösen, ha a vízi jármű menthetetlenül elsüllyedt, vagy az eredeti állapot helyreállítása gazdaságtalan, illetőleg műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyre- állítás, ha a vízi jármű helyreállítási költségei meghaladják a vízi jármű roncsértékkel csökkentett káridőponti értékét (gazdasági totálkár).

Káridőponti érték a károsodott vagyontárgynak a kár időpontjában új állapotban történő be- szerzési ára vagy újrabeszerzési költsége csökkentve a használtsági foknak megfelelő összeggel. A vagyontárgy használtságának meghatározásához különösen az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni.

VIII.7. Biztosítási szolgáltatás részkár esetén

Részkár esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapját a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontja szerinti – a Magyarországon általánosan elfogadott és igazolt – helyreállítási és pótlási költségek képezik.

A helyreállítás során, a vízi járművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavulás- sal, kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatban felmerült költségeket, valamint az esztétikai, teljesítmény és más értékcsökkenést a biztosító nem téríti meg.

VIII.8. Költségekkel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás

Eltérő megállapodás hiányában a biztosító megtéríti:

– A biztosított azon felmerült kiadásait, melyek a fenyegető kár elhárítása és a bekövetkezett kár enyhítése érdekében célszerűek, szükségesek és ésszerűek voltak, amennyiben magát a kárt a biztosító a biztosítási feltételek alapján megtéríteni tartozik.

A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg legfeljebb 1.000.000 Ft mértékben. A kárenyhítés költségét a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg, legfel- jebb 1.000.000 Ft mértékben.

– A kármegállapítás, kárfelmérés szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító megtéríteni tartozik.

– A vízi járműnek legközelebbi, a vízi jármű szakszerű javítására alkalmas műhelybe való szállí- tásával kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségeket, de legfeljebb 300 000 Ft-ot, amennyiben magát a kárt a biztosító a biztosítási feltételek alapján megtéríteni tartozik.

– Az III.1 pontban felsorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben:

• a vízi jármű utasainak ruházatában és személyes tárgyaiban bekövetkező károkat (vízbe- esés és elmerülés kárainak kivételével) – személyenként max. 30.000 Ft és káresemé- nyenként max. 100.000 Ft összeghatárig,

• a vízi jármű ideiglenes pótlásának (hajóbérlés) igazolt költségeit max. 5 nap időtartamra és maximum 400. 000 Ft-ig, amennyiben ez azért vált szükségessé, mert a biztosí- tott jármű káreseményből eredő sérülése annak további, biztonságos használatát nem teszi lehetővé, és a javítás várható ideje meghaladja a 3 napot.

– A hajótest, hajóroncs kiemelésének költségeit a biztosítási összeg 20%-ának erejéig és maximálisan 5 Mió Ft összeghatárig, amennyiben a hajótest elsüllyedése biztosítási ese- mény következménye és a kiemelést hatóság írja elő. A biztosítási szolgáltatás és a hajóki- emelés költsége együttesen sem haladhatja meg a biztosítási összeget.

A biztosító nem téríti meg:

– a helyreállítást követő újbóli forgalomba helyezés költségeit,

– a vízi jármű üzemből való kiesésével járó elmaradt hasznot, és egyéb közvetetten felme- rülő veszteségeket,

– egyedileg beszerezhető alkatrészek szállítási költségeit,

– a javításhoz felhasznált alkatrészek, anyagok árában valamint a javítás, mentés és egyéb, a káreseményhez kapcsolódó szolgáltatások díjában foglalt áfa-t, ha azt a káro- sult visszaigényelni jogosult.

IX. ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított káreseményenként maga visel és amelynek összegét a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatás összegéből minden esetben jogosult le- vonni.

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és vízi járművenként a különböző biztosítási esemé- nyekre a kár időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folya- mattal összefüggésben következtek be.

Az önrész(ek) mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.

X. A KÁRBEJELENTÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Más vízi járművel történt összeütközés esetén azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni a baleset okairól és lefolyásáról, valamint az érintett vízi járművek szemmel látható sérüléseiről. A jegyzőkönyvet az érintett vízi járművek vezetőinek alá kell írniuk.

XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek X. pontja alkalmazásában súlyosan gondatlan ma- gatartásnak minősül különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt alkohol vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapot- ban okozta,

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett te- vékenysége során okozta a kárt,

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét,

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos gondatlanság tényét.

XII. JELEN KÜLÖNÖS FELTÉTELEK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ SZABÁLYAI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a különös feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől elté- rő – rendelkezéseket, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XII.1. A többszörös biztosítás eltérő szabályai

Eltérően a Ptk. 6:459. §-tól, ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik va- gyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), úgy a biztosító csak a másik (korábbi) bizto- sítási szerződés alapján meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyiben azok a jelen feltételekben meghatározott valamely biztosítási eseményből erednek. (VIII.5. pont).

XII.2. A díjfizetés elmulasztásának következményei, ha a szerződő fél nem fogyasztó

Eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésében foglaltaktól, ha a szerződő fél nem fogyasztó (XXX X.2.1. pont), akkor a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító nem köteles póthatáridő tű- zésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.

Amennyiben a nem fogyasztó szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban

– póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, abban az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség időpontjától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatko- zó általános rendelkezésekben, az Általános Vagyonbiztosíási Feltételekben, továbbá a különös szerződési feltételekben írt rendelkezések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biz- tosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Va- gyonbiztosítási Feltételek, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok ren- delkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, illetve az Általános Vagyonbiztosí- tási Xxxxxxxxxx eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelkezései alkalmazandók.

XIV. 2014. MÁRCIUS 15. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Záradékok

H01. SZ. ZÁRADÉK

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS ÉS VANDALIZMUS OKOZTA KÁROK

A biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjed a biztosított vagyontárgyak betöréses lopás, rablás és vandalizmus során bekövetkezett káraira a feltételben foglaltak szerint.

H03. SZ. ZÁRADÉK

EURÓPAI HATÁLY

A biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjed az európai szárazföld hajózható természetes és mesterséges felszíni vizeire, valamint a Földközi tenger európai országokhoz tartozó felségvizeire.

H04. SZ. ZÁRADÉK

BÉRBEADÁS

A biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjed a vízi jármű harmadik személy részére történő bérbeadása esetén a bérlet idejére is.

H05. SZ. ZÁRADÉK

VERSENYZÉS HAZAI VIZEKRE

A biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjed a biztosítás tárgyát képező, csak és kizárólag kedvtelési célú vitorlások Magyarország területén megrendezett versenyek tartama alatt, valamint az ezekre történő felkészülések (edzések) során bekövetkező, biztosítási eseményekből eredő ká- raira.

H06. SZ. ZÁRADÉK

VERSENYZÉS EURÓPAI HATÁLLYAL

A biztosítási fedezet a H03 sz. záradék szerinti hatállyal – pótdíj ellenében – kiterjed a biztosítás tárgyát képező, csak és kizárólag kedvtelési célú vitorlások versenyek tartama alatt, valamint az ezekre történő felkészülések (edzések) során bekövetkező, biztosítási eseményekből eredő káraira.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888.

Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 xxx.xxxxxxxx.xx