ALLIANZ OTTHONBIZTOSÍTÁS PLUSZ
Ügyfél-tájékoztató és Szerződési Feltételek
XXXXXXX.XX
ALLIANZ OTTHONBIZTOSÍTÁS PLUSZ
AHE-12935/4
LAKÁSBIZTOSÍTÁSOK
TARTALOM
ALLIANZ OTTHONBIZTOSÍTÁS PLUSZ 5
Kiegészítés a jelen ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételekhez 5
Vagyonbiztosítási események és kiegészítő biztosítások . 7
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 8
I. Általános biztosítási feltételek 8
1. Biztosító, szerződő, biztosított és a biztosításközvetítő . 8
2. A biztosítási szerződés létrejötte 8
3. A kockázatviselés kezdete 10
4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 10
5. A biztosítási szerződés módosítása 10
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 10
A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel 10
B. Évfordulóra történő felmondással 10
E. A határozott tartam lejártával 11
7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 11
8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös
9. Az értékkövetés és a biztosítási évfordulóra kezdeményezett egyéb szerződésmódosítás szabályai . 13
11. A szerződő felek kötelezettségei 14
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 14
a) Tájékoztatási kötelezettség 14
b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 14
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 14
d)Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség 14
e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéshez szükséges dokumentumok 15
f) Díjfizetési kötelezettség 16
11.B. A biztosító kötelezettségei 16
a) Tájékoztatási kötelezettség 16
b) Szolgáltatási kötelezettség 17
14.A. Törvényi engedményi jog 18
14.C. Adatkezelés, adatvédelem 18
14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól 18
14.E. Illetékesség, a szerződés nyelve 20
II. A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás)
különös biztosítási feltételei 21
2. Területi hatály, a kockázatviselés helye 21
3. A biztosítható vagyontárgyak 22
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 25
5. Biztosítási események (káresemények) 25
5.A. A Mix csomag biztosítási eseményei 25
B. Robbanás- és xxxxxxxxxxxx 00
D. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár 26
M. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által
N. Idegen jármű ütközése által okozott kár 27
O. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár 27
P. Betöréses lopás- és rongáláskár 28
T/3 Fagyasztott élelmiszerek megromlása miatti kár 29
5.B. A Komplex csomag biztosítási eseménye (káreseménye) 29
6. A biztosító szolgáltatása 30
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 30
6.B. A térítési összegek meghatározásának alapelvei 30
6.D. A szolgáltatás különös szabályai 32
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI 33
III. Kiegészítő általános és épülettulajdonosi
1. Biztosított, károsult, sérelmet szenvedett fél és egyéb fogalmak 33
2. Területi és időbeli hatály 34
7. A biztosító szolgáltatása 35
IV. Kiegészítő családi baleset-biztosítás 37
1. Biztosított, szolgáltatásra jogosult 37
2. Területi és időbeli hatály 37
4. A biztosított kötelezettsége 37
8. A biztosító szolgáltatása 39
V. További kiegészítő biztosítások 40
3. A biztosító szolgáltatása 40
A kiegészítő vagyonbiztosítások közös szabályai 40
AHE-12935/4
2. Területi és időbeli hatály 40
6. A biztosító szolgáltatása 41
E. Kert és klíma biztosítás 43
4. A biztosítható vagyontárgyak 46
H. Garázsban tárolt gépjárművek biztosítása 46
2. Biztosítható vagyontárgyak 46
4. A biztosítási évfordulóra kezdeményezett szerződésmódosítás szabályai 47
5. A biztosítási események és kizárások 47
6. A biztosító szolgáltatása 47
8. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 49
10. A biztosított kötelezettsége a gépjármű megkerülése esetén 49
11. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 50
12. Változás-bejelentési kötelezettség 52
I. Kiterjesztett gépjárművédelem biztosítás 52
2. Biztosítható vagyontárgyak 52
5. A biztosítási évfordulóra kezdeményezett szerződésmódosítás szabályai 52
6. A biztosítási események és kizárások 53
7. A biztosító szolgáltatása 54
9. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 55
11. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 55
12. A biztosító mentesülése 56
13. A biztosított kötelezettsége a gépjármű megkerülése esetén 56
14. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 56
15. Változásbejelentési kötelezettség 56
J. Munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás 57
4. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése 57
6. A biztosítási évfordulóra kezdeményezett szerződésmódosítás 58
7. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez
K. Kiegészítő családi élet- és egészségbiztosítások 58
A kiegészítő élet és egészségbiztosítások közös szabályai 58
1. A kockázatviselés kezdete 58
3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 59
K/1. Családi életbiztosítás 59
2. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre 59
6. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése 60
8. A szerződés módosulásának esete 60
K/2. Családi egészségbiztosítás 61
2. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre 61
3. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak,
a biztosítási évforduló és a várakozási idő 61
5. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése 61
6. A biztosító mentesülése, kizárások 62
7. A szerződés módosulásának esete 62
L. Kiegészítő Assistance biztosítások 63
1. Biztosítási események (káresemények) 63
2. Biztosítással nem fedezett biztosítási események, költségek 63
3. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító, illetve a szolgáltató kárbejelentést követő intézkedése 63
4. Kárenyhítési kötelezettség 64
5. A biztosító szolgáltatása 64
6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 64
7. Az Assistance szolgáltatás meghiúsulása 64
Az Assistance biztosítások szolgáltatásai és azok értékhatára 65
L/1 Assistance Bázis biztosítás 65
L/2 Assistance Prémium biztosítás 66
VI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK 67
B. Összeghatárok és szolgáltatás betöréses lopással okozott károk esetén 69
VII. ALKALMAZOTT ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK 71
VVF záradék 74
0.xx. Függelék: Műtéti lista 76
0.xx. Függelék: Kiegészítő biztosítások biztosítási
AHE-12935/4
TISZTELT ÜGYFELÜNK!
Köszönjük szíves érdeklődését! Örömmel tájékoztatjuk, hogy társaságunk új, a legkorszerűbb igényeket is kielé- gítő, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó otthonbiztosítási termékét tartja a kezében.
Engedje meg, hogy a következőkben figyelmébe ajánljunk néhány lényeges tudnivalót az Allianz Otthonbiztosítás Plusz nevet viselő biztosításunk szolgáltatásaival kapcsolatosan.
Az otthonbiztosítási termékünk alapbiztosításból és az alapbiztosítás mellé választható kiegészítő biztosítások- ból áll. A vagyonbiztosítás szolgál alapbiztosításul, amely minden szerződésnek szükségszerű eleme, az ingatlant és az ingóságokat veszélyeztető leggyakrabban előforduló károk esetében nyújt védelmet. A biztosítási szerződés csak a táblázat szerinti biztosítási fedezetekre köthető meg. A kiegészítő biztosításokra vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának felső határát jelentő – választható – biz- tosítási összegekről a 3. sz. függelékből tájékozódhat.
A biztosítás megkötésekor kétféle otthonbiztosítási cso- mag közül választhat, a csomagban szereplő alapbiztosí- tástól függően. A Mix csomag a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése ese- tén nyújt biztosítási védelmet, a Komplex csomag all risks fedezete ennél szélesebb körű, mivel – a kizárt kockázatok kivételével – a biztosított vagyontárgyak összes kárára kiterjed. Mindkét csomag tartalmaz kiegészítő általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítást.
Ha az Allianz Otthonbiztosítás Plusz termékünket választja, a táblázatunkban szereplő kínálatunkból a csomagokhoz választható kiegészítő biztosítások között válogatva lehetősége van egyéni elképzeléseinek megfe- lelően összeállítani otthonbiztosítása fedezeti körét.
A választható kiegészítő biztosításaink sokoldalúan egé- szítik ki az alapbiztosításainkat. Ezek sorában több is újdonságnak tekinthető. Ilyen a kiegészítő felújítás-bizto- sítás, amely a felújításhoz szükséges és beépítésre váró anyagokban, tartozékokban és berendezésekben bekö- vetkezett biztosítási eseményekkel kapcsolatosan nyújt szolgáltatást.
Ha Ön gépjármű-tulajdonos vagy üzembentartó és a fede- zetbe vonható járművekre nem kötöttek más biztosítást, figyelmébe ajánljuk a garázsban tárolt gépjárművek kiegé- szítő biztosítását, ami az alapbiztosítással összefüggésben a garázsban tárolt gépjárművek kárainak megtérítését szol- gálja, továbbá a kiterjesztett gépjárművédelem biztosítást, mely elemi- és lopás károkra nyújt fedezetet.
Társaságunk ügyfeleink igényeihez igazodva vállalja – a kiegészítő biztosítás választása esetén – a csőtöréskár következményeként elfolyt víz közüzemi díjának megtéríté- sét is.
Munkanélküliségi díjátvállalás biztosításunk feltétele alap- xxx xxxxxxxxxxx a biztosítási szerződés 6 havi díját a biztosí- tott munkanélkülivé válása esetén.
Kiemeljük továbbá az assistance kiegészítőinket, ame- lyek vészhelyzetben nyújtanak segítséget szerződőink számára.
KIEGÉSZÍTÉS A JELEN ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó ren- delkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kap- csolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biz- tosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, valamint
az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen ügyfél- tájékoztató és szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Partnereink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási szín- vonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Partnereink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az
„Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése” című dokumentumban lefektetett panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a
+36 (1/20/30/70) 000-0-000 telefonszámokon, ahol
AHE-12935/4
munkatársaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csü- törtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, ame- lyek a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazzák!
AHE-12935/4
A következő oldalon lévő táblázat áttekintést ad a Mix csomag és a Komplex csomag vagyonbiztosítási és a választható kiegészítő biztosítások fedezeteiről, valamint a felelősségbiztosítást tartalmazó kiegészítő fedezetek alapfedezeti összegéről, és a fedezet bővítésével elérhető maximális biztosítási összegekről.
VAGYONBIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
Biztosítási fedezetek Allianz Otthonbiztosítás Plusz csomagok
e
Mix csomag Komplex csomag
A. Tűzkár | ✓ | 🗹 | |
B. Robbanás- és robbantáskár | ✓ | 🗹 | |
C. Villámcsapáskár | ✓ | 🗹 | |
D. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár | ✓ | 🗹 | |
E. Viharkár | ✓ | 🗹 | |
F. Felhőszakadáskár | ✓ | 🗹 | |
i | G. Jégveréskár | ✓ | 🗹 |
énye | H. Hónyomáskár | ✓ | 🗹 |
sem | I. Árvízkár | ✓ | 🗹 |
xxxx | X. Földrengéskár | ✓ | 🗹 |
iztosí | K. Földcsuszamláskár | ✓ | 🗹 |
ás b | L. Kő- és földomláskár | ✓ | 🗹 |
ztosít | M. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár | ✓ | 🗹 |
onbi | N. Idegen jármű ütközése által okozott kár | ✓ | 🗹 |
Vagy | O. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár | ✓ | 🗹 |
P. Betöréses lopás- és rongáláskár | ✓ | 🗹 | |
Q. Rabláskár | ✓ | 🗹 | |
R. Vízkár | ✓ | 🗹 | |
S. Üvegtöréskár | ✓ | 🗹 | |
T/1. Zárcserekár | ✓ | 🗹 | |
T/2. Lopáskár | ✓ | 🗹 | |
T/3. Fagyasztott élelmiszerek megromlása miatti kár | ✓ | 🗹 | |
Általános felelősségbiztosítás | Alapfedezetben* 10 000 000 Ft Bővíthető 30 000 000 Ft-ig | Alapfedezetben* 10 000 000 Ft Bővíthető 30 000 000 Ft-ig | |
Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás | Alapfedezetben* 10 000 000 Ft Bővíthető 30 000 000 Ft-ig | Alapfedezetben* 10 000 000 Ft Bővíthető 30 000 000 Ft-ig | |
Felelősség+ biztosítás | Választható | Választható | |
Elfolyt víz térítése | Választható | 🗹 | |
Üveg+ biztosítás | Választható | 🗹 | |
ok | Vandalizmusbiztosítás | Választható | 🗹 |
sítás | Kert és klíma biztosítás | Választható | Választható |
bizto | Utazás+ biztosítás | Választható | Választható |
szítő | Felújítás-biztosítás | Választható | Választható |
iegé | Garázsban tárolt gépjárművek biztosítása | Választható | Választható |
K | Kiterjesztett gépjárművédelem biztosítás | Választható | Választható |
Munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás | Választható | Választható | |
Családi baleset-biztosítás | Választható | Választható | |
Családi életbiztosítás | Választható | Választható | |
Családi egészségbiztosítás | Választható | Választható | |
Assistance Bázis | Választható | Választható | |
Assistance Prémium | Választható | Választható |
AHE-12935/4
✓ – alapfedezet
🗹 – all risks (összkockázati) fedezet alapján térül
A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó induló biztosítási összegét és a választható egységek számát a 0.xx. függelék tartalmazza.
* Az Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosítás alapfedezetként 2 egységnyi induló biztosítási összeggel (lásd 3. sz. függelék) minden esetben része az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződésnek, a III. Kiegészítő Általános és Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás különös feltételeiben meghatározott kivétellel.
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
az Allianz Otthonbiztosítás Plusz termékhez
Hatályos: 2019.10.10-től
Az Allianz Otthonbiztosítás Plusz általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződéseire alkalmazni kell.
Az általános szerződési feltételeket az általános és a külö- nös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó függelékek és záradékok alkotják.
A fentieken kívül a biztosítási szerződés része az ajánlat és a kötvény.
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen általános szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosí- tási szerződés szerint.
Az általános és különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései alkalmazandók.
I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT ÉS A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ
A biztosító
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
A szerződő
Szerződő az, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj megfizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.
A biztosított
Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Ha a feltéte- lek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
AHE-12935/4
A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szüksé- ges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt ter- helő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosí- tási díjat is – megtéríteni.
Ha a biztosított vagyontárgyra finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szol- gáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés idő- pontjában fennálló követelése erejéig teljesíti, a szolgálta- tás fennmaradó részét a biztosított részére teljesíti.
A biztosításközvetítő
A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésé- ben közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.
A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köt- het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. A szerződés létrejöttének szabályai
A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél kése- delem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tar- talma szerint jön létre.
Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fede- zetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta.
Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak megbízottja részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal
– akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejötté- től számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerző- dést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Biztosítási szerződés távértékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkal- mazandó. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.
A szerződés megköthető e-termékként is az alábbiak szerint:
e-termék: elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződés.
A szerződés kizárólag az alábbi együttes feltételek fennál- lása esetén minősül e-terméknek:
– a díjfizetési módja bankkártya, banki átutalás, vagy lehívás,
– a díjfizetés gyakorisága éves, féléves vagy negyedéves, továbbá
– az elektronikus úton történő kommunikáció érdekében valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail cím, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefon- szám megadása.
Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltelefonszám módosítható, de nem törölhető.
AHE-12935/4
2.2. Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilat- kozatok, elektronikus levélküldés
Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írás- beliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag
akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követel- ményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon vagy xxx.xxxxxxx.xx
oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az a biztosító tudomására jut.
Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mailcím a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biz- tosító által rögzített címről érkezett.
A biztosító az e-mail üzenet tartalmától függően jogo- sult dokumentum megküldésére felhívni a szerződőt/ biztosítottat.
Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.
A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát és az
e-mail elérhetőségét megadta, ezzel a biztosítóval elekt- ronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kap- csolatos nyilatkozatok, dokumentumok (ideértve különö- sen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, felmondást, törlésér- tesítőt) küldésére felhasználja.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, következmé- nyekért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, valamint a szolgáltató biztonsági, illetve a szerződő személyes fiók- jának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért, következményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes regisztrációt követően lehet igénybe venni. Az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő által megadott email címével és megadott jelszavával vehetők igénybe. A biztosító a szerződő által megtettnek tekint valamennyi nyilatkozatot, amelyet az Ügyfélportálon keresztül, az ügyfél email címével és jelszavával történő belépést követően tettek meg.
2.3. A jognyilatkozat átadása
A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumentum kéz- besítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett az általa megadott elérhetőségen nem vette át („nem kereste”, „isme- retlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérkezés nap- jának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata abban az időpont- ban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálra elhelyezte.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete:
– az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy
– ennek hiányában az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc.
A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított köt- vény tartalmazza.
3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérke- zését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatvi- selésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nap- pal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.
4. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
4.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra köthető.
4.2. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.
A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerző- dés tartalmazza.
4.3. A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szer- ződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén, az ajánlaton megjelölt időtartam.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási idő- szak első napja egybeesik a biztosítási évfordulóval.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.
AHE-12935/4
5.2. A díjfizetési mód illetve díjfizetési gyakoriság módo- sítása esetén a szerződés a díjfizetési gyakoriság sze- rinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal
módosítható, kivéve a bankok és takarékszövetkezetek által használt elektronikus elszámolási rendszeren (GIRO) keresztül érkező értesítések alapján elvégzett automatikus tranzakciókat.
5.3. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményez- heti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
5.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító a tudomás- szerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
5.5. Ha a szerződő 15 napon belül írásban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kéz- hezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szer- ződés a javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
5.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnöveke- dése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a biztosító a fenti pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy tekintetében nem gyakorolhatja.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
A biztosítási szerződés megszűnik
A.Érdekmúlással, lehetetlenüléssel
Ha a biztosító kockázatviselése előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biz- tosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek meg- szűnt (ideértve a biztosított vagyontárgy tulajdonjogá- ban bekövetkezett változás valamennyi esetét), vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmú- lás, illetőleg a lehetetlenülés bekövetkezése napjával megszűnik.
B. Évfordulóra történő felmondással
A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek
– 30 napos felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.
C. Díj nem fizetés miatt
A szerződés megszűnik a díjesedékesség, illetve a díjrendezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító – a következményekre történő figyelmez- tetés mellett – a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfize- tésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő
eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkö- vetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
A díj-nemfizetésre vonatkozó fenti feltételek kizárólag a 2014. március 14-ét követő kockázatviselési kezdettel kötött szerződésekre vonatkoznak.
A 2014. március 15-ét megelőző kockázatviselési kezdettel kötött szerződésekre a díj-nemfizetés következményeire vonatkozóan az alábbi szabályok vonatkoznak:
A szerződés díj-nemfizetés miatt megszűnik:
– a halasztott első díj befizetésének elmulasztása ese- tén az esedékességtől számított 30. nap elteltével,
– az egyszeri díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével,
amennyiben addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat- kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredményte- lenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére,
a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
AHE-12935/4
Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint
helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
D. Közös megegyezéssel
A biztosítási szerződés közös megegyezéssel bármi- kor megszűntethető a megállapodásban megjelölt időpontban.
E. A határozott tartam lejártával
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
7.1. A biztosítási díj megállapítása
7.1.1. A biztosító
– a határozatlan tartamú biztosítás díját az egyéves bizto- sítási időszakra,
– a határozott tartamú szerződés díját a teljes tartamra egy összegben
állapítja meg.
A biztosítás díját a biztosító a biztosítási ajánlatban, illetve a szerződésmódosítás során megadott adatok alapján állapítja meg, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével: biztosítási összegek, kockázatvise- lési hely címe, lakottság, ingatlan típusa, főépület építési éve.
A biztosítás díját az alábbi táblázatok szerint pótdíjak és kedvezmények is befolyásolhatják.
7.1.2. Kedvezmények
Kedvezmény elnevezése Kedvezményre való jogosultság feltétele Kedvezmény szorzója
Partnerkedvezmény 1. Új lakásbiztosítási szerződés megkötése esetén
Amennyiben a jelen szerződési feltételek szerinti lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban lakásbiz- tosítási szerződés) megkötésekor a szerződő megadja
– az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló*, hatályban lévő, határozatlan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát, vagy
– adott gépjármű rendszámát, melyre az Allianz Hungária Zrt-nél folyamatos díjfizetésű gépjármű biztosítási szerződés megkötését vállalja**,
úgy a lakásbiztosítási szerződés Partnerkedvezményre válik jogosulttá.
*Amennyiben a lakásbiztosítási szerződést előremutató kockázatviselési kezdettel kötik, úgy a Partnerkedvezmény fel- tétele az is, hogy a kedvezményre alapot adó, további Allianz biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetekor is fennálljon.
**Ebben az esetben a biztosító a lakásbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követő 60. és 100. nap között ellenőrzi, hogy a szerződéskötéskor megadott rendszámhoz kapcsolódik-e a fenti feltételeknek megfelelő Allianz gépjárműbiztosítás. Ilyen szerződés hiányában a biztosító a Partnerkedvezményt a kockázatviselés kezdetére visszame- nőleges hatállyal törli a lakásbiztosítási szerződésről.
2. Már fennálló lakásbiztosítási szerződés esetén
Amennyiben a már fennálló lakásbiztosítás szerződője kíván Partnerkedvezményt érvényesíteni, úgy ehhez az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló, határozatlan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosí- tási szerződés kötvényszámát kell megadnia.
3. A Partnerkedvezményre való jogosultság további feltétele mind az 1., mind a 2. pont szerinti esetekben az, hogy a Partnerkedvezményre alapot adó, a fenti feltételeknek megfelelő további Allianz biztosítással vagy a lakásbiztosítás biztosítottja, vagy a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele közös háztartás- ban élő hozzátartozója vagy a lakásbiztosítás biztosítottjának a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója rendelkezzen.
4. Egy adott lakásbiztosítási szerződésen egyidejűleg csak egy Partnerkedvezmény érvényesíthető. Egy partnerkedvezményre jogosító szerződés egy időben csak egy, a biztosítóval fennálló lakásbiztosítási szerződésen vehető figyelembe, mint a partnerkedvezmény alapja.
Akció/promóció A biztosító által meghatározott időszakra, értékesítési csatorná(k)ra és/vagy személyi kör számára meg- hirdetett kedvezmény, melynek feltételeiről a biztosító egyedileg nyújt tájékoztatást.
Üzletpolitikai kedvezmény A szerződéskötéskor a termék éves díjából üzletpolitikai kedvezmény nyújtható.
7.1.3. Pótdíjak
Pótdíj elnevezése Pótdíj alkalmazásának feltétele Pótdíj szorzója
0,9
Díjfizetési mód miatti pótdíj
Díjfizetési gyakoriság miatti pótdíj
E-termék hiányában alkalmazott pótdíj
A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha az adott lakásbiztosítási szerződés díját csekken vagy átutalással fizetik.
A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha az adott lakásbiztosítási szerződés díját havi, negyed- éves vagy féléves gyakorisággal fizetik.
A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha a lakásbiztosítási szerződéssel kapcsolatban az Álta- lános szerződési feltételekben megfogalmazott elektronikus ügyintézés (e-termék) feltételei nem teljesül- nek. Ilyen pótdíj alkalmazandó abban az esetben is, ha az elektronikus ügyintézés (e-termék) feltételei- nek fennállása ellenére a szerződő nem kéri az e-termék alkalmazását.
Csekkes 1,05
Átutalásos 1,03
havi 1,05
negyedéves 1,03
féléves 1,02
1,05
7.2. Minimum díj
A biztosító a szerződés egészére vonatkozóan minimum díjat határoz meg, amely a jelen Ügyfél-tájékoztató és Szerződési feltételek kiadása idején 8 000 forint biztosítási időszakonként, azaz nyolcezer forint/biztosítási időszak. A biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díj pótdíjakkal és kedvezményekkel együtt sem a szerződés megkötésekor, sem annak későbbi módosításakor nem lehet alacsonyabb a minimum díjnál.
AHE-12935/4
Amennyiben a szerződő, vagy a biztosított által kezde- ményezett, a biztosítási díj csökkenését eredményező módosítás következtében a szerződés biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díja nem éri el a minimum díjat, úgy a biztosító a biztosítási díj csökkentését a minimum díj mértékéig hajtja végre.
7.3. A biztosítási díj megfizetése
7.3.1. Határozatlan tartamú szerződés esetén a szerződő havi, negyedéves, féléves és éves díjfizetési gyakoriságot választhat.
A határozott tartamú szerződés díját egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj).
A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőleg- ként az ajánlattétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bankkártyával. A díjelőleg megfizetésére a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés olda- lunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjá- ban POS terminálon keresztül van lehetőség. A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási
díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.
7.3.2. A biztosítás első díja és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatko- zik. Első díj: az első díjesedékességkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint a biztosítási évforduló – e két időpont közötti törtidő- szakra eső díj.
A felek az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánlaton található.
A díjengedményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén az adott változás biztosító általi átvezetésének hatályától az elvesztett kedvezménnyel vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.
A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS
8.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek a felső határa és a biztosítási díj megállapításának az alapja.
A biztosítási összeget a szerződő határozza meg a biztosí- tott vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i) alapján. A biztosítás a biztosító által ajánlott biztosítási összeggel is létrejöhet.
Ha a biztosítási összeg a biztosító által meghatározott egységek alkalmazásával kerül megállapításra, akkor a szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egységek számának a szorzata.
A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti bizto- sítási összegét és többszörözhetőségét a 3. sz. függelék tartalmazza.
8.2. Alulbiztosítás
Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való fel- építésének vagy beszerzésének költsége(i).
Alulbiztosítás esetén a biztosító olyan arányban nyújt szol- gáltatást, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyon- tárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségéhez aránylik.
AHE-12935/4
A biztosító Épület vagyoncsoport, valamint Háztartási ingóságok vagyoncsoport-rész esetén nem arányosan nyújt szolgáltatást, ha – a valóságnak megfelelően meg- adott adatok alapján – a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre a biztosítási szerződés. A biztosító az általa ajánlott biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterülete alapján határozza meg. Amennyiben a szerződő által meghatározott hasznos
alapterület nem felel meg a valóságnak, úgy a biztosító az ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeg esetén is vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.
8.3. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
A biztosító ezt a jogkövetkezményt abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesíté- sével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.4. Többszörös biztosítás
Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.
8.5. Túlbiztosítás
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendel- kezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT EGYÉB SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI
9.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biz- tosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függet- lenül – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).
9.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index szorzata adja. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azo- nos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza. A biztosítási összeg válto- zását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított bizto- sítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
9.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.
9.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt
a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.
9.5. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei és díjai, a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) biztosítási összegének indexálásával egyidejűleg, azzal arányosan változnak, az alábbi eltérésekkel:
– a Garázsban tárolt gépjárművek, a Kiterjesztett gépjáművédelem, valamint a Munkanélküliségi díj- átvállalás kiegészítő biztosítások díjának változására vonatkozó szabályokat az adott kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei tartalmazzák;
– az Assistance biztosítás díjának biztosító általi megvál- toztatására az a körülmény adhat okot, ha a KSH által közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói-árindex a 3%-ot meghaladja. Ebben az esetben az Assistance biztosítás díja a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek indexálásával egyidejűleg, azokkal arányosan változik.
9.6. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításával egyidejűleg a biztosító a biztosítás díját jogszabály és szabályozói környezet változása esetén módosíthatja, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közter- hekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő fel- mondási jogára a 9.2. pont utolsó bekezdésében és a 9.4. pontban foglaltak az irányadók.
10. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szerződés önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül köthető meg.
Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és mértékben
– önrészesedés címén – maga viseli. A biztosító azon- ban ebben az esetben sem von le önrészesedést, ha az Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosítás, Családi baleset-biztosítás, Felelősség+ biztosítás, az Elfolyt víz térítésére szóló biztosítás, a Családi életbiz- tosítás, Családi egészségbiztosítás, Munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás és az Assistance biztosítások alapján nyújt szolgáltatást.
11. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
AHE-12935/4
A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.
A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden, az ajánlatban feltüntetett körül- ményben bekövetkezett változást.
A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötése- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkezésében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötele- zettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köte- les lett volna.
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt tőle telhe- tően megelőzni és enyhíteni.
c/1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles
– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot,
– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőr- ségen, és abban az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
c/2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalman- kénti rövidebb időtartamú tartózkodás, a szerződő (biztosított) köteles az objektumban
– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni, és a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni, vagy
– a temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.
d)Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.
Kárbejelentés
d/1. A biztosítási eseményt a tudomására jutástól szá- mított két munkanapon belül, a munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás alapján bekövetkezett bizto- sítási eseményt, valamint az élet- és egészségbizto- sítási eseményt a különös feltételekben meghatáro- zott határidőn belül be kell jelenteni a biztosítónak Interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx),
a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) vagy írásban, személyesen az Allianz Ügyfélkapcsolati Pontokban. A bejelen- tésben pontosan meg kell határozni a káreseményt,
a bekövetkezésének körülményeit, időpontját, helyszínét, a károsodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.
d/2. A bejelentéshez illetve a kárrendezés során – a
11.e) pont és a biztosítás különös feltételei szerint – csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgáltatás mértékének a meghatá- rozásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehe- tővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését.
d/3. Amennyiben szerződő, illetve a biztosított a biztosí- tási esemény bejelentéssel kapcsolatos kötelezett- ségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
Állapot-megőrzési kötelezettség
d/4. A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés megkez- déséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapo- tán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben vál- toztathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára a fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 munkanapon belül nem végezte el a kár- felmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdekkörében felmerült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.
e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéshez szükséges dokumentumok:
– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasz- tott szolgáltatási igényt,
– a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekövetkezéséért esetle- gesen felelős személy neve, címe, elérhetősége;
– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél neve, születési dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefon- száma, e-mail címe;
– nem természetes személy biztosított/károsult neve szék- helye, nyilvántartási azonosító száma, adószáma, a kap- csolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;
– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;
– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél bankszámlaszáma;
AHE-12935/4
– meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);
– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést);
– biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontárgyak
esetében a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum
pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti, haszon- bérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása, ide- gen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdono- sának megnevezése;
– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szol- gáltatást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szolgáltatást);
– a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érkezett be);
– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illetve a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költsé- gét igazoló számla;
– a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilván- tartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;
– adatkezelési nyilatkozat;
– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is;
– árajánlatok, számlák, garanciajegy, szakvélemény (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással);
– épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók;
– építési engedélyezési tervdokumentáció;
– földhivatali térkép másolata;
– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának igazolása;
– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;
– lakcímkártya;
– orvosi igazolások, kapcsolódó dokumentációk (sze- mélyi sérülés, baleset esetén);
– sürgősségi előleg kérelem;
– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;
– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;
– kéményseprői tanúsítvány, (szak) vélemény;
– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv;
– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;
– rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;
– vádemelési javaslat, vádirat;
– bírói ítélet;
– tételes ingósági lista;
– statikai szakvélemény;
– gázszolgáltató igazolása;
– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélye- zéséről, megfelelőségéről;
– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolása/szakvéleménye, hogy a kárt a vil- lámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta és a hiba javítható-e vagy sem, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla;
– a területileg illetékes hatóság igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;
– utolsó karbantartást igazoló dokumentum;
– talajmechanikai szakvélemény;
– az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;
– járművezető személy vezetői engedélye; gépjármű forgalmi engedélye; gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;
– vagyontárgyakról készített fotó, vázlatrajz, értékbecslés;
– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a táv- felügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről;
– károkozói nyilatkozat a felelősségről;
– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolása (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén),
– kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélye- zési költségek igazolása, bizonylata;
– halotti anyakönyvi kivonat;
– a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alá- támasztó dokumentumok;
– jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállalkozás esetén adóigazolás;
– állat oltási igazolása;
– kórházi fekvőbeteg-kezelés igazolása;
– maradandó egészségkárosodás mértékének igazolá- sára szolgáló orvosi dokumentáció;
– bank/okmányiroda igazolás bankkártya letiltás/pótlás költségéről;
– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;
– vízfogyasztás igazolása (számla, hivatalos igazolás);
– utazási szerződés, foglalás visszaigazolás és lemondást bizonyító dokumentum, az előleg befizetését igazoló nyugta, az utazási iroda, vagy a szálláshely számlája
a befizetett költségekről, utazási iroda által szervezett utazás esetén tételes számla az utazási költségek, illetve a szállás- és ellátás díjainak megállapításához, az utazás megszakítását indokoló esemény igazolása;
– a sporteszköz típusát, vagy fantázianevét, és alváz- vagy gyári számát tartalmazó garancialevél, számla, certifikat;
– rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, számlája;
– szálláshely által kiállított számla az általa nyújtott szolgálta- tás összegéről és a helyszínen felvett jegyzőkönyv;
– koncert-, opera-, vagy egyéb rendezvényjegy vagy a jegy ellenértékének megfizetését igazoló egyéb dokumen- tum, valamint a biztosított váratlan elbocsátását igazoló dokumentum;
– tanúnyilatkozat;
– igazságügyi szakértői vélemény;
– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény;
– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról;
– közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok;
– forgalomból való kivonás igazolása;
– bontási igazolás;
– alkalmassági igazolás a közúti közlekedésre vonatkozóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről;
– közjegyzői okirat;
AHE-12935/4
– vállalkozói vagy megbízási szerződés;
– munkaszerződés, alkalmi munkavállalói kiskönyv;
– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatkozat;
– vállalkozói igazolvány;
– őstermelői igazolvány;
– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;
– az illetékes hatóság igazolása a közterület megnevezésé- nek, az ingatlan számozásának esetleges változásáról;
– adókártya;
– útnyilvántartás;
– menetlevél, fuvarlevél.
A tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/kár- térítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok
– pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása;
– a tulajdonjog megszerzését eredményező jogerős hatósági határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági döntés vagy árverési okirat;
– jogerős hagyaték átadó végzés;
– tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap, lakcímkártya, adásvé- teli szerződés);
– törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;
– bérleti-, vagy lízingszerződés;
– kölcsönadási, ajándékozási szerződés;
– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;
– engedményezési szerződés;
– aláírási címpéldány;
– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok (pl.: Okmányiroda, Földhivatal);
– öröklési bizonyítvány.
A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költ- ségek igazolására.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kárbejelentéshez szükséges dokumentumokat tartalmazhatnak.
f) Díjfizetési kötelezettség
f/1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kocká- zatviselésének teljes tartamára.
f/2. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szer- ződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerző- dés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
11.B. A biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítónak a Bit. 152 §. (1) bekezdése szerint írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó fél részére. A tájékoz- tatási kötelezettség a szerződés tartama alatt a közölt adatokban bekövetkezett változásra is vonatkozik, figyelemmel a Bit. 152 § (5) bekezdésében foglaltakra.
b) Szolgáltatási kötelezettség
b/1. Ha a különös biztosítási feltételekben meghatáro- zott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni.
– a kárbejelentésben foglaltak,
– a feltételek szerint ahhoz szükséges, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint
– helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok
alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget. b/2. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső
határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg.
Ha a biztosítási feltételekben káreseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes káreseményenkénti szolgáltatási limitösszegig illetve részlimitig terjed.
b/3. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt meg- előző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenér- téke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámít- ható , feltéve, hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általános forgalmi adó visszaigénylésére.
b/4. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közre- hatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
b/5. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehí- vással fizeti és a szerződő azonos a károsult biztosí- tottal, a szolgáltatási összeget a biztosító a szerző- désben a kár időpontjában rögzített folyószámlára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelkezik.
A fenti feltételek hiányában a biztosító a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy kárrendezési eljá- rásban tett nyilatkozata alapján vagy bankszám- lára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatását.
b/6. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgál- tatására jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
12. MENTESÜLÉS
12.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
– a szerződő vagy a biztosított,
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,
AHE-12935/4
– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott – vezető beosztású tisztség- viselője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
12.2. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.
12.3. A mentesülés szabályai az Általános és épülettulaj- donosi felelősség-biztosításra és a Felelősség+ biztosításra nem vonatkoznak.
12.4. A kiegészítő Családi életbiztosítás és Családi egész- ségbiztosítás mentesülési szabályait a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
13.1. A biztosító a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetére vállal fizetési kötelezettséget.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, hábo- rús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforra-
dalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,
b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági kor- látozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,
c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlen- ség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
d) az olyan kárra, amelynek oka terrorcselekmény,
e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robba- nása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a bizto- sítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,
f) azbeszttel kapcsolatos károkra,
g) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalma- zásával okozott károkra; pirotechnikai anyagok, robba- nóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával, forgalma- zásával, tárolásával, minősítésével kapcsolatos károkra;
h) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra,
i) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,
j) bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra;
k) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenésére, amennyiben a károsodott vagyontárgy eredetivel meg- egyező alkatrésze vagy eleme már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni.
Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvény- könyv rendelkezései alapján értelmezendők.
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) és az egyes kiegészítő biztosítások az általános kizárásokon túl további kizáráso- kat tartalmaznak.
14.A. Törvényi engedményi jog
Amennyiben a biztosító a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) és/ vagy kiegészítő vagyonbiztosításai alapján a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítot- tat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
14.B. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől számított 2 év elteltével évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
14.C. Adatkezelés, adatvédelem
A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit jelen ügyféltájékoztató és szer- ződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (az
„Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.
14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerző- dési gyakorlattól
a) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési fel- tételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált otthonbiztosítási terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen:
– A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonat- kozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoz- tatót, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen ügyféltájékoztató és szerződés feltételek kiegészí- téseként külön dokumentum, (az „Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.
– A jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Feltételek I. Általános biztosítási feltételek alábbiakban megjelölt pontjai:
• 2.1. Rögzítésre került a szerződő fél ajánlati kötöttsége, valamint bekerültek a kockázatelbírálás ideje alatt bekövetkező biztosítási esemény irányadó szabályai;
• A 2.2. pontból kikerült az a tájékoztatás, hogy az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
• 3. A biztosítható vagyontárgyak vagyoncsoportjai és az Ingóság vagyoncsoport részei.
AHE-12935/4
• Az ingóság vagyoncsoport 5. és 6. vagyoncsoport részek kizárásai kiegészültek a haszonállatokkal, valamint a takarmányokkal, terményekkel, lábon álló növényi kultúrákkal.
• 5.2. pontban a szerződés díjfizetési módjának és
gyakoriságának módosítására vonatkozó rendelkezés kiegészült.
• 6.A. A rendelkezés kiegészült a biztosító kockázatvi- selésének kezdete előtt bekövetkezett biztosítási ese- ménnyel, mint szerződés megszűnési okkal;
• 6.C. szabályozásra került a díjfizetés elmulasztása eseté- ben a szerződőt megillető póthatáridő kezdete és a díj- követelés késedelem nélküli érvényesítése, mint feltétel;
• 7.1. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok kiegé- szültek a pótdíjakra és díjengedményekre vonatkozó tájékoztatással;
• 8.5. A szerződési feltételek kiegészültek a túlbiztosí- tásra vonatkozó rendelkezésekkel;
• 9.5. Az Assistance biztosítás díjának módosítási szabá- lya változott;
• 11.A.a) A szerződő felet terhelő, a biztosított felé fenn- álló tájékoztatási kötelezettség kiegészült e kötele- zettség határidejével;
• 11.A.b) A közlési és változásbejelentési kötelezettség szabályai kiegészültek azzal a rendelkezéssel, hogy ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonat-
kozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás beje- lentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
• 11.A.f) A díjfizetési kötelezettség kiegészült azzal a sza- bállyal, hogy ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
• A 11.A d/1 pontban a kárbejelentési lehetőségek közül kikerültek a Takarék Kereskedelmi Bank fiókjai.
• 11.A.d/3. pontból kikerült az alábbi rendelkezés:
„Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb ada- tairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat
benyújtásáról,illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomá- sára jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerző- désben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
• 11.B.b/5. Módosultak a biztosító szolgáltatásának szabályai: „Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehívással fizeti és a szerződő azonos a károsult biz- tosítottal, a szolgáltatási összegeket a biztosító a szer- ződésben a kár időpontjában rögzített folyószámlára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelkezik. A fenti feltételek hiányában a biztosító a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személy kárrendezési eljárásban tett nyilatkozata alapján vagy bankszámlára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatását.”
• a 13. Általános kizárások pont kibővült azzal, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a
károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenésére amennyiben a károsodott vagyontárgy eredetivel megegyező alkatrésze, eleme már nem kapható, ezért eltérő alkatrészt, elemet kell felhasználni.
• 14. A. A törvényi engedményi jog kiegészült az alábbi rendelkezésekkel:„A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ha a biz- tosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító
a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére
köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosí- tott igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.”
• A „Káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösz- szegek a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) alapján” táblá- zatban módosultak az Értékőrző ingóságok VOV záradék esetére meghatározott szolgáltatási részlimit összegei.
• A VOV záradékban nem szerepel a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagokra, drágakőre vagy igazgyöngyre, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyakra vonatkozó tárolási előírások.
• A Vagyonbiztosítási fogalmak köre bővült az Általános épületüvegezés, Értékőrző ingóságok, Hobbi-, sport és barkácseszközök, Vállalkozás eszközei fogalmakkal, valamint számszerűen meghatározásra kerültek a Gépjármű-tartozékok.
• 1. Biztosító, szerződő, biztosított fogalmak kiegészül- tek a biztosításközvetítővel.
• 2.2. Jognyilatkozatok érvényessége és 2.3. Jognyilatko- zatok átadása pontok változtak.
• 9.5. pont az indexálásra vonatkozóan kiegészítésre került az Assistance, a Kiterjesztett gépjárművédelem, valamint a Munkanélküliség díjátvállalás biztosításokkal.
• 11. A szerződő felek kötelezettségei d/1. pontja.
• 11. A szerződő felek kötelezettségei e. pontja.
• 13. Általános kizárások.
– II. A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételeinek alábbiakban jelölt pontjai:
• 3. A biztosítható vagyontárgyak épület vagyoncsoport kizárásaiból kikerült a Komplex csomag esetén a vályog vagy vályogot is tartalmazó falazatú melléképületek, melyekre vonatkozó fedezet (az 5.B.1 pont szerint) az 5.A pontban felsorolt és leírt biztosítási események;
• 5.A. A Mix csomag biztosítási eseményei (káreseményei):
° Üvegtöréskár esetén a kizárt vagyontárgyak kiegé- szültek a savmaratott és homokfúvott üvegfajtákkal.
° Az E. Viharkár és F. Xelhőszakadáskár esetében a légmozgás, illetve a csapadék intenzitás tekinteté- ben más eltérő, hiteles adat hiányában a Mabisz adatok az irányadók.
° O. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár bizto- sításieseményabiztosítotttulajdonábannemállóvagyon- tárgyakra terjed ki.
° S. Üvegtöréskár biztosítási esemény leírása és a Kockázatviselésből kizárt események és vagyon- tárgyak, nem térülő károk leírása változott az Általános épületüvegezés fogalom bevezetésével összefüggésben.
• 6.B. Térítési összegek meghatározásának alapelvei módosultak:
° 6.B.1 Új értéken térítés pont az alábbiakban vál- tozott: a biztosító a károsodott vagyontárgy kár- időponti új értékét téríti meg, ha az a sérült részek
AHE-12935/4
pótlásával, javításával nem állítható helyre vagy a javítás várható költsége meghaladná a vagyon- tárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét;
° 6.B.3. Ha a sérült részek pótlása és javítása lehet- séges, és a javítás (helyreállítás) várható költsége nem haladná meg a vagyontárgy káridőponti új
állapotban való felépítésének, vagy beszerzésé- nek költségét, úgy a biztosító a javításnak (helyre- állításnak) az általános forgalmi adó nélküli átla- gos költségét téríti meg, az Általános biztosítási feltételek 11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.
• 6.D A szolgáltatás különös szabályai 1. sz. táblázat. A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek.
– Nem szerepel a szerződési feltételben az alábbi kitétel:
„A biztosító káridőponti avult értéken téríti a kár időpontjá- ban 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok kárait, az idegen tulajdonú ingóságok kárait, a biztosítási ajánla- ton, kötvényen fel nem tüntetett helyiségekben tárolt ház- tartási ingóságok tűz és elemi kárait, valamint a fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minő- sített kerékpárzárral rögzített kerékpárok betöréses lopás- kárait.”, valamint:„Az ingóság 85 százalékosnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technoló- giai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.”
– Megváltozott a kötelező előírás/szabvány/EU-s követelmény miatti térítés szabálya (II. A vagyonbiztosítás különös biztosí- tási feltételei 6.B.9.) A biztosító ilyen esetben az adott vagyon- csoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig térít.
– Szolgáltatási szabályként bekerült az alábbi kitétel:
„Amennyiben a károsodott ingóság hazai kereskede- lemben nem kapható, vagy – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya, vagy tech- nológia váltás miatt – javítással nem állítható helyre, úgy a biztosító a károsodott ingósághoz jellemzőiben
legközelebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalmazott áraiból kalkulált átlagos beszerzési ára alapján hatá- rozza meg az újra beszerzési értéket. Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridőponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság: a) nem a biztosított tulajdonában áll, b) a „Gépek, berendezések, felszerelé- sek” vagyoncsoportrészbe tartozik és értéke 50 %-osnál nagyobb mértékben leírt, vagy c) az „Áruk, készletek, termékek” vagyoncsoportrészbe tartozó javításra átvett vagyontárgy, vagy nem új áru, készlet, termék.”
– 5.B. pont kiegészült azzal, hogy Vexxxx (szilárd és vályog) falazatú melléképület káraira az 5.A. pont táblázatban felsorolt biztosítási események (káresemények) alapján nyújt fedezetet a biztosító.
– A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei alábbiakban jelölt pontjai:
• A III. Kiegészítő általános és épülettulajdonosi
felelősség-biztosítás
° 1. pontja kiegészült a Sérelmet szenvedett fél, Dologi kár, Felelősségi kár, Sorozatkár, Személy- sérüléses és Szerződésen kívül okozott kár fogalmakkal,
° a felelősség-biztosítások a károsult mellett a sérel- met szenvedett félre által támasztott igényekre is kiterjednek,
° a 2. pont időbeli hatályának meghatározása módosult: Amennyiben a károkozás mulasztással valósult meg, úgy a károkozás időpontja az a nap, amelyen az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
° 6. Biztosítási események kizárásai kiegészültek
az elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igényekkel;
° a 7.3. A biztosított és károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége pont módosult.
° IV. Kiegészítő családi baleset-biztosítás esetén pontosításra került a biztosított fogalma;
° V. C. Üveg+ biztosítás alapján térülő üvegfajták köre bővült a kandalló üvegezésével;
° V. E. Kert és klíma biztosítás esetében pontosításra került a tűz és elemi károk, valamint a szilárd fala- zatú, épített kültéri medence fogalma;
° A Kert és klíma biztosítási események meghatá- rozása a kockázatviselés helyen telepített növé- nyekre vonatkozóan kiegészült a nem jövedelem szerzés céljából telepített meghatározással.
° V. H. Garázsban tárolt gépjárművek biztosítása esetén bővült a biztosítottak köre (1. pont), módosult a biz- tosított vagyontárgyak pont (2. pont) a kárbejelentést követő szemlével, ellenőrzéssel. és módosultak a szer- ződésmódosítás szabályai (4. pont), az önrészesedés (7. b) pont), valamint a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok (11. pont) szabályai;
° V. I. Kiterjesztett gépjárművédelem biztosítás 5. A biztosítási évfordulóra kezdeményezett szerződés- módosítás szabályai módosult.
° V. J. Munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás kie- gészült a 6. A biztosítási évfordulóra kezdeménye- zett szerződésmódosítás szabályai ponttal.
° V. L. Kiegészítő Assistance biztosítások eseté- ben módosult a szolgáltató neve és címe, az 1. Biztosítási események (káresemények) meghatá- rozása, 5. A biztosító szolgáltatása pont címe és meghatározásai és „Az Assistance biztosítások szolgáltatási és azok értékhatára” táblázat.
– VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok „A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitössze- gek a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) alapján” táblázat módosult a biztosítható vagyontárgyak csoportjai szerint.
– VII. Alkalmazott záradékok és függelékek AEF záradék
3.3 Kizárás pontja, valamint a VOV záradék 3. pontjá- ban található táblázat módosult a biztosított vagyontár- gyak csoportjai szerint, valamint módosult az Értékőrző ingóságok VOV záradék esetén meghatározott szolgál- tatási részlimit összegei.
• A VOV záradék 4. A vagyonbiztosítás feltételeinek
6.B.10 pontjának módosítására vonatkozó pontja kikerült a feltételből.
• AOC záradék szolgáltatójának elnevezése Teladoc
Hungary Kft-re változott.
b) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el lényegesen:
– I. Általános biztosítási feltételek alábbiakban megjelölt pontjai:
AHE-12935/4
• 3. A kockázatviselés kezdete: a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a 3.2 pont szerint árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja a biztosító;
• 8.4. pont: ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyon- csoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet
nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítási fedezetet nyújt;
• 14.B. Elévülés: A Ptk.-ban meghatározott általános 5 éves elévülési időtől eltérően a vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) és a kiegészítő biztosítások (kivéve
felelősségbiztosítás) esetében 2 év. Továbbá az álta- lános szabályoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
– II. A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételeinek alábbiakban jelölt pontjai:
° 1. A hozzátartozó fogalma, melybe beletartozik a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs és a bejegyzett élettárs egyenágbeli rokona is;
– A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei alábbiakban jelölt pontjai:
• III. Kiegészítő általános és épülettulajdonosi
felelősség-biztositas:
° 5. A biztosítási összeg: A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kap- csolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
° 7.5. Elévülés; a jogszabályi általános 5 éves elévü- lési időtől eltérően felelősségi fedezet esetében
1 év. Továbbá az általános szabályoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
• IV. Kiegészítő családi baleset-biztosítás 9. pont Elévülés: a jogszabályi általános 5 éves elévülési időtől eltérően felelősségi fedezet esetében 2 év. Továbbá az általános szabályoktól eltérően az írás- beli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg;
• V. További kiegészítő biztosítások H. Garázsban tárolt gépjárművek Biztosítása 11.5 pontjából kikerült az alábbi rendelkezés: „Bűncselekmény esetén a nyomo- zás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,illetve a bírósági ítélet meg- hozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a bizto- sítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
• A kiegészítő Munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás
3. pontja szerint a biztosító 6 hónapos napos várako- zási időt alkalmaz a kiegészítő biztosítás biztosítási eseményével kapcsolatban. A 4.2 pont szerint a bizto- sítási esemény miatti szolgáltatás igénybevétele után, csak újabb – díjfizetéssel fedezett – 12 hónap eltelté- vel szerezhető jogosultság a következő szolgáltatásra;
• Családi egészségbiztosítás esetén a biztosító nem
alkalmaz várakozási időt;
• Családi egészségbiztosítás esetén a biztosító szolgál- tatása lépcsőzetes, a kockázatviselés kezdetétől eltelt időtartam függvényében.
14.E. Illetékesség, a szerződés nyelve
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a kötvé- nyen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizáró- lagosan illetékes.
A szerződés nyelve a magyar.
II. A VAGYONBIZTOSÍTÁS (ALAPBIZTOSÍTÁS) KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
A Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeiben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek vonat- koznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a külö- nös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.
1. A BIZTOSÍTOTT
A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és
a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan
– tulajdonosa és tulajdonostársa(i),
– bérlője és bérlőtársa(i),
– haszonélvezője
b) az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzá- tartozó, valamint
c) az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatvise- lési helyen állandó jelleggel ott lakó, de vele közös ház- tartásban nem élő közeli hozzátartozója.
A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei a biztosítottra vonatkozóan a fentiektől eltérő más személyi kört határozhatnak meg.
Közeli hozzátartozó:
a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
Hozzátartozó:
a közeli hozzátartozó, az élettárs és a bejegyzett élet- társ, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa; az élettárs, bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona.
2. TERÜLETI HATÁLY, A KOCKÁZATVISELÉS HELYE
2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pon- tos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.
2.B. Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lak- hatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig az ideiglenes lakás is kockázatviselési helynek minősül az ingóságok tekintetében.
2.C. A 2.A. pontban megjelölt kockázatviselési helyen kívül a biztosító kockázatviselése kiterjed
– a biztosítottnak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fede- zettel bíró ruházatára és értéktárgyaira,
– a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázatviselési helyként megjelölt lakással egy fedélszék alatt található közös helyiségekben tárolt és biztosított
• háztartási ingóságokban bekövetkezett tűz és elemi károkra*, ha azok egyébként nem esnek a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá,
• valamint fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombiná- ciójú zárral vagy egyéb minősített** kerékpárzárral rögzített kerékpárokban bekövetkezett betöréses lopáskárokra.
AHE-12935/4
* Tűz és elemi károk: Komplex és Mix csomag esetén egyaránt a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában A-J alatt felsorolt káresemények
** Minősített kerékpárzár: Minősített kerékpárzárként a biztosító a VdS A+ vagy B+; a Sold Secure Silver vagy Gold, illetve a minimum 2 csillagos ART besorolású zárakat fogadja el.
3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat tartalmaz („Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak” elnevezésű oszlop).
Biztosított vagyoncsoport Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak
A. Épület vagyoncsoport A kötvényen az Épület vagyoncsoport részeként alapterülettel és biztosítási összeggel külön-külön megjelölt alábbi épületek:
Főépület, amely lehet:
– elkészült és építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (különösen nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, garázs);
– saját tulajdonú (társasházi, szövetkezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is).
A főépülettel együtt biztosított:
– a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten lévő melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.);
– a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten kívül lévő, a kötvényen külön címmel/ helyrajzi számmal feltüntetett melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.);
– különálló szilárd falazatú, épített medence1;
– lakás esetén a lakással egy fedélszék alatt talál- ható, a biztosított tulajdonában és kizárólagos használatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek).
Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épülettartozékaira, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezéseire, valamint általános épületüvegezéseire is.
Biztosítottnak minősülnek továbbá a kockázatviselés helyén található, a kötvényen külön-külön fel nem tüntetett:
– építmények (vízóraakna, kerítés stb.),
– a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig,
– a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilván- tartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szövetkezeti ház összes lakása arányában.
B. Ingóság vagyoncsoport Minden olyan be nem épített és ingóságfajtánként biztosítási összeggel megjelölt ingóság, amely a biz- tosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában van.
Az ingóság vagyoncsoport részei:
– Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet
– Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény
– Háztartási ingóságok
– Különleges ingóságok
– Gépek, berendezések, felszerelések
– Áruk, készletek, termékek
– az építés alatt álló épületekben elhelyezett, betá- rolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok;
– a központi antennarendszer;
– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;
– fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak, továbbá
– Komplex csomag esetén az építés alatt álló épüle- tek, építmények, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is.
– a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek, az igazolvány és az egyéb okmányok;
– a kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatállomány;
– a KRESZ szerinti gépjárművek (kivéve a 20 LE tel- jesítmény alatti önjáró fűnyíró és hóeltakarító kis- gépek, feltéve, hogy ezeket Különleges ingóság- ként biztosították), valamint ezeknek a
„Gépjármű-tartozék” cím alatt fel nem sorolt tar- tozékai, alkatrészei, segédanyagai,
– a lakókocsi, az utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanya- gai.
1 Kizárólag a nem könnyűszerkezetű (pl.: műanyag, fémfalú) medence tekinthető biztosítottnak, amely a biztosított ingatlan területén található és eltávolítása csak bontással lehetséges.
AHE-12935/4
Ingóság vagyoncsoport részei
Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak
Korlátozások
1. Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet
2. Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény
A jogszabály szerint nemesfémnek minő- sülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, érmék, bélyegek és ezek gyűjteményei, továbbá a készpénz és valuta 100 000 Ft összeghatárig.
A képzőművészeti alkotások, a valódi szőr- mék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjtemények.
Gyűjtemény: azoknak a vagyontárgyak- nak a csoportja, amelyek egyediségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képvi- selnek.
– garázsban, padláson, pincében, mellék- épületben, tárolóban vagy más nem lakás céljáró szolgáló helyiségben, valamint a biztosított közvetlen fel- ügyelete nélkül hagyott nyitott épület- részben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak;
– bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok.
3. Háztartási ingóságok 1. Azok a be nem épített, a háztartásban
általában előforduló vagyontárgyak, ame- lyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használa- tára, fogyasztására szolgálnak, ide nem értve a hobbi-, sport- és barkácseszközöket;
2. a hobbi-, sport és barkács-eszközök;
3. a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és berendezések;
4. a kedvtelésből és saját szükségletre tar- tott házi- és hobbiállatok, az ezek részére szolgáló takarmányok, a saját fogyasz- tásra szánt termények; lábon álló növényi kultúrák.
4. Különleges ingóságok – mindazon ingóságok, amelyekre együt-
xxxxx teljesülnek az alábbi feltételek:
1. A szerződő tételes és aláírásával ellátott listát mellékelt a biztosítási ajánlathoz a vagyontárgy pontos megnevezésével, beszerzési évének, szerződés-kötéskori értékének és gyártási számának megjelölésével.
2. A vagyontárgy egyedi beszerzési értéke a biztosítási fedezetbe vonáskor megha- ladja a 300000 Ft-ot
3. A vagyontárgy a Háztartási ingóságok
2. alcsoportjába (Hobbi-, sport- és barkács-eszközök) tartozik.
– azok a házi- és hobbiállatok, amelyek tartása engedélyhez kötött,
– nem jövedelemszerzést szolgáló,
a lőfegyverekről szóló törvény szerint engedéllyel tartható fegyverek,
– a biztosítási fedezetbe vonáskor 300 000 Ft egyedi beszerzési értéket
meghaladó, a 2. alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó vagyontárgyak.
– az értékőrző és a vállalkozás vagyon- részbe tartozó ingóságok
– a 2. pont szerinti alcsoportba (hobbi-, sport- és barkács-eszközök) tartozó ingóságokra egy adott biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban együttesen kifi- zetett szolgáltatási összeg nem halad- hatja meg a háztartási ingóságok biztosítási összegének 30%-át,
– a 4. pont szerinti alcsoportba (a kedvtelés- ből és saját szükségletre tartott házi- és hobbiállatok, az ezek részére szolgáló takarmányok, a saját fogyasztásra szánt termények; lábon álló növényi kultúrák) tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen kifi- zetett szolgáltatási összeg nem haladhatja meg a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-át.
5. Gépek, berendezések, felszerelések
6. Áruk, készletek, termékek
– a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, felszerelései,
– a biztosított ingatlanban eseti jelleggel tárolt, a biztosított által a kockázatvise- lési helyen kívül folytatott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, fel- szerelései.
AHE-12935/4
– a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- séghez kapcsolódó áruk, készletek, ter- mékek, valamint a javításra átvett vagyontárgyak.
– a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasz- nálásával készült használati tárgyak, az érmék, bélyegek és ezek gyűjtemé- nyei,
– a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi cso- mózású (keleti) szőnyegek, gyűjtemé- nyek.
– haszonállatok
– takarmányok, termények, lábon álló növényi kultúrák
Általános épületüvegezés
Általános épületüvegezésnek minősülnek az épületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerkezeti- leg beépített ajtóinak, ablakainak üvegfelületei, valamint a folyosói, lépcsőházi, erkély- és lodzsaüvegezése, továbbá a felsorolt üvegfelületeket, illetve üvegezést helyettesítő polikarbonát felületei.
Nem minősül általános épületüvegezésnek:
– a 8 mm vastagságot meghaladó síküveg,
– a 3 nm táblaméretet meghaladó üvegfelület, üvegezés, valamint vastagságuktól és méretüktől függetlenül
– az üvegtetők, üvegfödémek, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények,
– a festett, csiszolt, savmaratott, homokfúvott, metszett, ólom vagy rézbetétes üvegek,
– név- és cégtáblák,
– a tükörfelületek,
– a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliák,
– a biztonsági üvegek,
– a kopolitüvegek,
– az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetek, valamint elektromos berendezések.
Építmény
Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, rendeltetésére, szerke- zeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterje- désére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatviselése – külön díj nélkül – az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.
Épület
Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Háztartási vagyonrész
A Háztartási ingóságok és a Különleges ingóságok vagyoncsoportrészek együttesen.
Értékőrző vagyonrész
A Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet vagyoncsoportrész, valamint a Műalkotások, szőrme, sző- nyeg, gyűjtemény vagyoncsoportrész együttesen.
Háziállat
Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok:
– Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló.
AHE-12935/4
Hobbiállat
Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minő- sül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.
Hobbi-, sport- és barkácseszközök:
A háztartás viteléhez nem szükséges, kedvtelési (nem jöve- delemszerzési) célú ingóságok, különösen, de nem kizá- rólagosan sporteszközök, játékok, hangszerek, barkács- szerszámok és -gépek, fotóoptikai eszközök (pl. távcső, fényképezőgépek, mikroszkópok), modellek és makettek, horgász- és vadászfelszerelések, akváriumok és kiegészítő berendezéseik, műszerek, kertápolási és mezőgazdasági kisgépek, mobil jakuzzi, mobil infraszauna.
Helyiség
A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.
Épületberendezések, épülettartozékok
Az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szüksé- ges műszaki és technológiai berendezések, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:
– az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és fal- csatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burko- latok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkeze- teikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működte- tésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berende- zéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),
– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szek- rény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),
– az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világí- tóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, bojler, vízmelegítő és szauna, központi szünetmentes tápegység;
– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. kazá- nok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);
– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szol- gáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivaty- tyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;
– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések;
– riasztó- és megfigyelőrendszerek /központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.
Nem tartoznak ebbe a körbe az energia megtakarítást eredményező berendezések, felszerelések, így például az esővíz hasznosítást alkalmazó berendezések, napkol- lektorok, hőszivattyúk, napelemek, geotermikus kutak és
berendezéseik, szélerőművek, illetve szélturbinák, éjszakai melegvíz előállítást végző berendezések, fűtésoptimalizá- lást segítő berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerő szellőztető készülék), épületen kívüli egységei és vezetékei az épület határoló falazatán belüli csatlakozásig.
Légijármű
Bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszinre ható légerők hatása.
Úszólétesítmény
Vízi közlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.
Vízi jármű
A jogszabály alapján nyilvántartásba vételre kötelezett, vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólé- tesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő
– úszólétesítmény.
Melléképület
Kiegészítő funkció(ka)t ellátó – nem életvitelszerű tartóz- kodást biztosító – a kockázatviselési helyen önállóan léte- sített épület. Melléképületnek minősülnek azok a szilárd aljzattal és tetőzettel rendelkező építmények is, amelyek alapterülete meghaladja az 5 négyzetmétert.
Gépjármű-tartozék
– a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátartozó felnigarnitúra (gépjárműven- ként legfeljebb 1-1 készlet),
– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,
– a biztonsági gyermekülés (gépjárművenként legfeljebb 4 darab),
– a hólánc,
– a tetőcsomag- és síbox-tartó (gépjárművenként legfel- jebb 1-1 darab),
AHE-12935/4
– a síléc- és snowboard-tartó (gépjárművenként legfel- jebb 2-2 darab) és
– a gépjárműre szerelhető kerékpártartó (gépjármű- venként legfeljebb 4 kerékpár szállítására alkalmas kivitelben).
Vállalkozás vagyonrész
A vállalkozás tevékenységhez kapcsolódó Gépek, beren- dezések, felszerelések vagyoncsoportrész, valamint az Áruk, készletek, termékek vagyoncsoportrész együttesen.
4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT
A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor.
A biztosítási összeget az alábbiak szerint kell meghatározni:
– összevontan: az ingóság vagyoncsoporton belül az értékőrző, a vállalkozás és a háztartási vagyonrész körébe tartozó ingóságokra – a különleges ingóságok kivételével – a vagyonrészeken belüli vagyoncsoport részek egészére meghatározott biztosítási összeggel, vagy
– tételesen: az épület vagyoncsoportba tartozó és a köt- vényen külön-külön feltüntetett vagyontárgyakra, vala- mint a különleges ingóságok körébe tartozó, egyedileg azonosítható vagyontárgyakra vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeggel.
A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapot- ban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszer- zésének költségét. Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túl- biztosítás), a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összegekkel is megköthető az épület vagyoncsoportra és a háztartási ingóságok vagyoncsoportrészre. A biztosító a háztartási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítási összeget az ingóság vagyoncsoport részeire. Az ajánlott- nál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK (KÁRESEMÉNYEK)
5.A. A Mix csomag biztosítási eseményei (káreseményei) A biztosító az alábbi biztosítási események bekövetkezése esetére vállal fizetési kötelezettséget:
Biztosítási esemény | Biztosítási esemény leírása | Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk | Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele |
A. Tűzkár | – Az olyan égés által okozott kár, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelsza- badulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre. – A kockázatviselés helyén kívül keletke- zett tűzkárból eredő károsodások (pl. kormozódás, olvadás). | – vasalás, szárítás, dohányzás miatt előfor- duló felületi elváltozások, – öngyulladásból, erjedésből, befülledés- ből eredő hőhatás | |
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elekt- romos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkár csak akkor biztosítási esemény, ha a tűz más tárgyakra átter- jedve azokat is felgyújtja , vagy hőhatás révén károsítja. | |||
B. Robbanás- és robbantáskár | A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és kárt okoz. | – légi járműtől eredő hangrobbanás, – a televízió képernyőjének összeroppa- nása, – vízmelegítőkben vízhiány miatt keletke- zett robbanás jellegű meghibásodások, – kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár, – nem zárt nyomástartó edényben kelet- kezett túlnyomásból eredő kár | |
C. Villámcsapáskár | A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsa- pódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár. | ||
D. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár | A villám becsapódásának 1 km-es körzeté- ben, a mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfe- szültség által okozott kár. | ||
E. Viharkár | – Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilomé- tert (15 m/s), a továbbiakban vihar*. – A viharral egyidejűleg • a vihar által megrongált tetőn • a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár. – A vihar által elsodort, ledöntött, lesza- kított és a biztosított vagyontárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár. | – a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, – az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletke- zett kár, – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár – az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedé- sén keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár. | |
F. Felhőszakadáskár | A felhőszakadásból származó és a szabály- szerűen kialakított, karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csa- padékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. Felhőszakadásnak minősül, ha a kockázatvi- selési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzi- tás** mértéke elérte, illetve meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t. | – a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár, – vizek okozta kiüregelődésből – alapok alatti talajsüllyedésből – a padozat alatti feltöltések ülepedésé- ből eredő kár, – az épületek külső vakolatában, külső festésében, – a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban, – a szabadban tárolt ingóságokban (ide |
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), illetve biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
AHE-12935/4
értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár.
* A légmozgás sebessége tekintetében - eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában - az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadóak.
** A csapadék intenzitás körében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.
Biztosítási esemény | Biztosítási esemény leírása | Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk | Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele |
G. Jégveréskár | – A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, – Az épület állandó fedésében a jég- szemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csa- padék által okozott kár. | – az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését), – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is), keletkezett kár | |
H. Hónyomáskár | – A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótö- meg sodró hatása miatt keletkezett kár. – Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt keletkezett nyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott kár. | – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár | |
I. Árvízkár | – A felszíni élővizek, az azokba nyílt tor- kolattal csatlakozó mesterséges csator- nák és tavak áradása, valamint – az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivár- gás által okozott kár. | – hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett kár, – a talajvíz szintjének megemelkedése, a talajvíz mozgása által okozott kár, – a belvíz miatti kár. hullámtér: a felszíni élővizek ármentesí- tett szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terü- let | |
nyílt ártér: az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élő- víz a minden-kori legmagasabb vízállás esetén elönt. | |||
J. Földrengéskár | Az EMS skála V. fokozatát elérő földren- gés által okozott kár. | ||
K. Földcsuszamláskár | A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy föld- tömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár. | – emberi beavatkozás miatt történt föld- csuszamlás, – a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár, – a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna | |
L. Kő- és földomláskár | A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár. | – emberi beavatkozás miatt történt omlás – a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár – a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna | |
M. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által oko- zott kár | A szerződő vagy a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt keletke- zett kár. | – vizek okozta kiüregelődésből, – alapok alatti talajsüllyedésből, – a padozat alatti feltöltések ülepedésé- ből, – bányák föld alatti részének beomlásá- ból eredő kár. | |
N. Idegen jármű ütközése által okozott kár | Idegen jármű, annak alkatrésze vagy rako- mánya ütközéssel kárt okoz. | ||
Idegen jármű: amely a szerződő/biztosított tudomása és beleegyezése nélkül közelíti meg a biztosított vagyontárgyat. | |||
O. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár | A kockázatviselés helyén kívüli, olyan vagyontárgy által rádőléssel okozott kár, mely vagyontárgy nem áll a biztosított tulajdonában. |
AHE-12935/4
Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események és
vagyontárgyak, nem térülő károk
Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
P. Betöréses lopás- és rongáláskár
P/1. Betöréses lopáskár
A biztosított vagyontárgyakban betöréses lopással okozott kár.
P/2. Betöréses rongáláskár
A betöréses lopással vagy annak kísérleté- vel összefüggésben
– a biztosított vagyontárgyak megrongá- lásával,
– a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épülettarto- zékok megsemmisítésével, ellopásával
okozott kár.
Betöréses lopás:
a legalább 1. védettségi szintnek megfe- lelő helyiségbe
– dolog elleni erőszakkal, vagy
– hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimu- tatható nyomot hagyva, vagy
– a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasz- nálásával
jogtalanul behatolva elkövetett lopás.
– a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,
– behatolási nyom nélkül tűntek el a biz- tosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,
– a vagyontárgyat olyan helyiségből lop- ták el, mely egyik vagyonvédelmi szint- nek sem felel meg. (lásd: VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatá- rok).
– A betöréses lopáskár, valamint az ingó- ság vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak betöréses rongáláskára a VI. Függelékben (betörésvédelmi szin- tek és összeghatárok) meghatározottak szerint térül.
– Az épület vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak betöréses rongáláskára káreseményenként az épület káridő- ponti biztosítási összegének 5 ezrelé- kéig térül.
Q. Rabláskár A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.
Rablás:
– a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biztosított ellen erő- szakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezi.
R. Vízkár R/1 Csőtöréskár
A kockázatviselés helyén
– víz-, csatorna-, fűtési, hűtési és gőzveze- tékek, továbbá ezek tartozékai, szerel- vényei, a vezetékekre rákapcsolt ház- tartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásá- nak elmozdulása által, valamint
– nyitva hagyott csapból kiáramló folya- dék/gőz
által okozott kár.
R/2. Beázáskár
– A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által okozott kár.
– A beszivárgó csapadékvíz által okozott kár akkor biztosítási esemény, ha a biz- tosított épület
• tetőszigetelésének (vagy
-héjalásának) meghibásodása,
• panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve
• nyílászáróinak
° szigetelési meghibásodása, elöre- gedése,
° vízorr profiljának hiánya vagy kialakítási hibája
következtében keletkezett.
Nem minősül rablás biztosítási eseménynek
– a lerészegítés,
– ha a kockázatviselés helyén nyitva hagyott nyílászárón besurrant tolvaj a vagyontárgy megszerzése vagy meg- tartása végett erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,
– a függő és fekvő ereszcsatorna, valamint az ezek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, vagy csatlakozásának elmoz- dulása miatt az épületek külső vakolatá- ban, külső festésében, külső burkolatá- ban csapadékvíz által okozott károk, a hűtési, gáz- és a gőzvezetékek cseréjé- nek költsége,
– a sérült csaptelepek, a vezetékekre kap- csolt kárt okozó háztartási gépek, beren- dezések és tartozékaik javításának/pót- lásának költsége,
– a kiömlő folyadék vagy gőz értéke.
– a talajvíz- vagy belvízkár,
– az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár,
– az épületszerkezetek, nyílászárók, szi- getelések, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartá- sának elmulasztása miatti károk a biz- tosítási eseményben felsoroltak kivéte- lével,
– az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csapa- dékvíz által okozott kár,
– ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár,
– a meghibásodott, elöregedett szigete- lés és fedési hibák helyreállítási költsé- gei,
– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár.
– a csőtörés felkutatásának és a felkuta- tással okozott kár helyreállításának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mértékig**, az épület külső falsíkján kívül legfel- jebb 6 m hosszúságig
– a kárt okozó vezeték pótlásának, cseré- jének költsége a kár elhárításához szük- séges és technológiailag indokolt mér- tékig***.
térül.
– Valamely helyiség csapadékvíz miatti ismételt beázása esetén a biztosító akkor téríti meg a keletkezett vízkárt, ha a korábban beázott felületeket hely- reállították, valamint az előzménykárt okozó hibát szakember kijavította, és a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt az újabb meghibáso- dás.
AHE-12935/4
***Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai közötti szakasz és szükséges szerelvényei.
Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események és
vagyontárgyak, nem térülő károk
Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
S. Üvegtöréskár A biztosított vagyontárgyak általános épület-
üvegezésében (lásd Vagyonbiztosítási fogal- mak) bármely okból, balesetszerűen bekövet- kező törés vagy repedéskár.
T/1 Zárcserekár A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biz- tonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
T/2 Lopáskár – A biztosított épület oldalfalához, tető- zetéhez a talajszinttől 3 m-nél maga- sabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy vala- mely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják,
– a biztosított épület tetőzetéhez szilár- dan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyi- tásához készült eszközzel -, de kimutat- ható nyomot hagyva jogtalanul hatol be, illetve jut ki.
Az építés, felújítás alatt álló épületek biz- tosított üvegfelületeiben keletkezett kár.
A biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költsége biztosítási időszakon- ként egy alkalommal, legfeljebb
10 000 forintig térül.
Káreseményenként legfeljebb 100 000 forintig térül.
T/3 Fagyasztott élelmisze- rek megromlása miatti kár
1. A jelen táblázat A – T/2. pontjában sze- replő biztosítási események következté- ben, vagy
2. az elektromos áramszolgáltató legalább 8 órás folyamatos szolgáltatáskimaradása miatt a fagyasztószekrényben, hűtőládá- ban tárolt élelmiszerek megromlásából eredő kár.
A fagyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredő kár.
Szolgáltatás-kimaradás miatti kár esetén a szolgáltatás feltétele:
a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltatónak az áramkimaradás tényére és időtartamára vonatkozó igazo- lása.
5.B. A Komplex csomag biztosítási eseménye (káreseménye)
5.B.1. A biztosítási esemény
A szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt
– bekövetkezett minden olyan fizikai károsodása, amelyre nézve a biztosító a jelen feltételben nem zárta ki a kártérí- tési kötelezettségét.
Egyetlen biztosítási eseménynek minősül:
a) földrengés, vihar esetén a 72 órán belül ismételten bekövetkező földrengés-, illetve viharkár.
b) árvíz esetén, olyan 72 órán belül ismételten bekövetkező árvízkár, amelyet ugyanazon egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.
AHE-12935/4
Az Épületek vagyoncsoportban biztosított a vályog vagy vályogot is tartalmazó falazatú melléképület(ek), a vállalkozás célú épületek, lakások, melléképületek és a Vállalkozás vagyonrészben biztosított ingóságok vonat- kozásában az 5.A. pont táblázatában felsorolt és leírt kár- események minősülnek biztosítási eseménynek.
5.B.2. Biztosítással nem fedezett károk
Az Általános biztosítási feltételek 13. pontjában felsorolt általános kizárásokon túl a biztosítási fedezet nem ter- jed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meg- határozott okok miatt következnek be:
– a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatá- ból eredő fokozatos és folyamatos állagromlás, defor- málódás, elhasználódás, kopás,
– a gépek és berendezések belső meghibásodása, így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés vagy üzemzavar, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyása, nem megfelelő kenés, az olaj vagy hűtő- folyadék hiánya,
– a dohányzás miatti felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,
– a beépített anyagok, alkatrészek meghibásodása,
– a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció,
– légköri nedvesség vagy szárazság, hőmérsékleti válto- zások vagy szélsőségek,
– az alkotóanyagok természetéből fakadó káros tulaj- donságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés, erjedés, befülledés, tovaterjedés nélküli öngyulla- dás stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének változásai,
– szennyezés, légszennyezés, gombásodás, penészedés,
– elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,
– a légi járműtől eredő hangrobbanás,
– a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,
– a biztosított vagyontárgyak behatolási nyom nélküli eltűnése, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,
– nem rendeltetésszerű vagy szabálytalan használat,
– megmunkálás, javítás, tisztítás, restaurálás,
– azbeszt, vagy azbeszt tartalmú anyagok felhasználása, kinyerése, feldolgozása, megmunkálása.
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
– a károsodott vagyontárgyak karcolásából, horpadá- sából vagy olyan más esztétikai sérüléséből (kivéve graffiti-károk, lásd V. További kiegészítő biztosítások D. Vandalizmusbiztosítás) származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,
– jótállás vagy szavatosság körében térülnek meg,
– a hibás tervezés vagy kivitelezés, illetve hibás vagy alkalmatlan anyagok felhasználása valamint az ugyan- ezen okokból szükségessé vált pótlás vagy javítás miatt keletkeztek,
– másik, korábban megkötött biztosítás alapján megtérülnek,
– a szerződő/biztosított tulajdonában vagy üzemeltetésé- ben lévő, valamint a kockázatviselés helyét a tudomá- sával vagy beleegyezésével megközelítő gépjárművel vagy munkagéppel történő ütközés során keletkeztek,
– vezetékek elfagyása következtében keletkeztek,
– az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkeztek, kivéve a csapadék által okozott vízkárokat,
– a közüzemi szolgáltatás leállása, szüneteltetése követ- keztében keletkeztek, kivéve az áram- és gázszolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás-kimaradása miatti károkat,
– hullámtérben vagy nyílt ártéren, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek árvíz illetve elöntés miatt, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz statiszti- kai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik,
– a szabadban tárolt ingóságokban beázás-, vihar-, jég- verés- és felhőszakadás következtében keletkeztek,
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett ingóságokban felhőszakadás- és egyéb elöntés miatt keletkeztek, ha azok nem a padozat szintjétől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve,
– a talajvízzel, belvízzel vagy talajnedvességgel össze- függő károk,
– a helyiségen belüli léghuzat által keletkeztek,
– leejtésből, leesésből, eldőlésből, felborulásból származnak
AHE-12935/4
(ide nem értve az épületek, lakások szerkezetileg beépített üvegezését vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeit, a bútorüvegeket, üvegasztalo- kat, tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjait, üvegmosdókat, zuhanykabinokat, szaunaajtókat és -ablakokat, illetve
az épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelü- leteket ért károkat),
– a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,
– az értékőrző vagyontárgyak csoportjába tartozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságokban keletkeztek,
– lopásból, elvesztésből, elhagyásból, eltűnésből, vagy jogtalan használatból származnak,
– az ingóságok és a le nem rögzített épületberendezések, épülettartozékok ellopásából származnak, ide nem értve ingóságok esetében a betöréses lopásból* szár- mazó károkat,
– elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adat- hordozó eszközön tárolt adatokban bármely okból keletkeztek,
– növények kipusztulása és állatok elhullása, megbetege- dése, balesete miatt keletkeztek,
– férgek, rovarok, növényi károkozók, rágcsálók és saját tulajdonú háziállat(ok) által okozottak.
A biztosító fizetési kötelezettsége nem terjed ki a bekö- vetkezett biztosítási eseményekhez kapcsolódó alábbi károkra:
– a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti érték,
– a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása, megsemmisülése esetén a sérülésből, hiányból eredő értékcsökkenés,
– a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károk és többletköltségek,
– a károsodott vagyontárgyban bekövetkezett értékcsökkenés,
– a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségből eredő károk (pl. kötbér, késedelmi kamat, bírság, büntetés, pótdíj, perköltség, egyéb bün- tető jellegű költségek),
– elmaradt haszon, nem vagyoni kár.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában jogo- sultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kapcsolatos szolgáltatásra.
6.B. A térítési összegek meghatározásának alapelvei
6.B.1. Új értéken térítés
A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, ha az a sérült részek pótlásával, javítá- sával nem állítható helyre, vagy a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti
* Betöréses lopás: Komplex és Mix csomag esetén egyaránt a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában a
P. pontban meghatározott fogalom.
új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költ- ségét. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adó nélküli átlagos költsége, az Általános biztosítási feltételek 11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.
6.B.2. A Vállalkozás vagyonrészen belül, az Áruk, készletek, termékek vagyoncsoportrész tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek ese- tében pedig az előállítási költséget téríti meg.
6.B.3. Javítási (helyreállítási) költség térítése
Ha a sérült részek pótlása és javítása lehetséges, és a javí- tás (helyreállítás) várható költsége nem haladná meg a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének, vagy beszerzésének költségét, úgy a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adó nélküli átla- gos költségét téríti meg, az Általános biztosítási feltételek 11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.
6.B.4. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a fel- használható maradványok értékét, ha azért térít új érté- ken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meg- haladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.
6.B.5 A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.
6.B.6. Ha a helyiség
– mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodott,
– mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodott,
a biztosító a helyiség egész felületének a technológiailag indokolt helyreállítási költségét téríti meg.
6.B.7. Ha a károsodott vagyontárgy technológiai váltás miatt csak korszerűbb megoldással javítható, melyből eredően a vagyontárgy eredeti műszaki paramétereihez képest korszerűbbé válik, akkor a biztosító az ebből eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.
6.B.8 Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállítása az időközben megváltozott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követelmények miatt nem végezhető el annak eredeti állapotára, akkor a biztosítási összegen belül az előírások változása miatti többletköltséget leg- feljebb az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig téríti meg a biztosító.
6.B.9. A biztosító a károsodott ingósághoz jellemzőiben legközelebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalmazott áraiból kalkulált átlagos beszerzési ára alapján határozza meg az újra beszerzési értéket, amennyiben:
AHE-12935/4
– a károsodott ingóság a 6.B.1. pontban foglaltak szerint nem minősül javíthatónak, de az adott vagyontárgy a hazai kereskedelemben nem kapható, vagy
– a károsodott ingóság a 6.B.3. pontban foglaltak szerint
javíthatónak minősül, de – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya, vagy techno- lógia váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridő- ponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság:
a) nem a biztosított tulajdonában áll,
b) a Vállalkozás vagyonrészen belül a Gépek, berende- zések, felszerelések vagyoncsoportrészbe tartozik és értéke 50%-osnál nagyobb mértékben leírt, vagy
c) a Vállalkozás vagyonrészen belül az Áruk, készletek, termékek vagyoncsoportrészbe tartozó javításra átvett vagyontárgy, vagy nem új áru, készlet, termék.
6.B.10. A biztosító nem téríti meg a biztosított objektum- ban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalko- zás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.
6.B.11. Szolgáltatás korlátozások
6.B.11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor nyújtott korlátozott szolgáltatást
– a Mix csomag, illetve
– a Komplex csomagban az Épületek vagyoncsoportban biztosított vállalkozás célú épületek, lakások, mellék- épületek és a Vállalkozás vagyonrészben biztosított ingóságok
esetében az 5.A. pont alatti táblázat 4. oszlopa, betöréses lopáskárok esetén a 6.D.1. pont tartalmazza.
6.B.11.2. A biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak a kockázatviselés helyén kívül, de a Magyarország terüle- tén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.
6.B.11.3. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig téríti meg a 6.B9. pontban meghatározott értéken a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázatviselési hely- ként megjelölt lakással egy fedélszék alatt található közös helyiségekben tárolt és biztosított
– háztartási ingóságokban bekövetkezett tűz és elemi károkat,
– fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerékpárzárral rögzített kerék- párokban bekövetkezett betöréses lopáskárokat.
6.C. Költségtérítések
6.C.1. Kárenyhítési költségek
A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.
Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.
6.C.2.Egyéb költségek térítése
A biztosító a biztosítási összegen felül a káridőponti épü- letbiztosítási összeg 5%-a erejéig megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt, kár- enyhítésnek nem minősülő
– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
– tervezés és hatósági engedélyezés,
– helyreállítást követő egyszeri takarítás költségeit.
Az 5%-os térítési határ valamennyi Egyéb költségre együt- tesen vonatkozik.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.
6.C.3. Ideiglenes lakás bérleti díjának térítése
Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási ese- mény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakha- tatlanná nyilvánítja, a biztosító a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, megtéríti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bér- leti díját is legfeljebb 140 000 Ft-ig.
6.D. A szolgáltatás különös szabályai
Szolgáltatás betöréses lopással* okozott károk esetén A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként
– a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül
– a károsodott vagyonrészre, illetve a vagyonrészen belüli vagyonrészre vonatkozó részlimitösszegig
téríti meg a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.
A szolgáltatási limitösszegeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.
A táblázatban meghatározott limit összegek 50%-ig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha:
– az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás és
– a káresemény időpontjában a biztosított az ingatlant nem használta életvitelszerűen.
Életvitelszerű a használat, ha a biztosított
– aktív dolgozóként onnan indul munkába és munka után oda tér haza,
– passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugdíjas személy esetében a pihenésre, alvásra fordí- tott idejét ott tölti.
A káridőponti védettségi szint meghatározása a behato- lás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövet- kezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.
6.E. Önrészesedés
Szolgáltatás önrészesedéssel létrejött vagyonbiztosítás alapján:
Ha a biztosító önrészesedéssel kötött vagyonbiztosítás alapján nyújt szolgáltatást, a 6.B-C-D. pontok alapján megállapított térítési összegből káreseményenként levonja a kötvényben meghatározott összegű önrészesedést.
Üveg károsodása esetén a biztosító az üvegtörésre megál- lapított térítési összegből 20 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.
Mix csomag esetén a zárcserekár címén megállapított térí- tési összegből önrészesedést nem von le a biztosító.
1. sz. táblázat
A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek
Káridőponti védettségi
Szolgáltatási
Szolgáltatási
Szolgáltatási részlimit (Ft)
szint | limit (Ft) | limit VOV záradék esetén (Ft) | Értékőrző ingóságok | Értékőrző ingóságok VOV záradék esetén | Háztartási ingóságok | Különleges ingóságok | Gépek, berendezé- sek, felszere- lések | Áruk, készletek, termékek |
1. védettségi szint | 400 000 | 400 000 | 100 000 | 0 | 200 000 | 100 000 | 120 000 | 80 000 |
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 2 000 000 | 2 000 000 | 500 000 | 100 000 | 1 000 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 |
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 6 000 000 | 10 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | 3 000 000 | 2 000 000 | 6 000 000 | 4 000 000 |
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 16 000 000 | 20 000 000 | 3 000 000 | 1 000 000 | 9 000 000 | 4 000 000 | 20 000 000 | 10 000 000 |
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 38 000 000 | 50 000 000 | 10 000 000 | 1 000 000 | 20 000 000 | 8 000 000 | 30 000 000 | 20 000 000 |
AHE-12935/4
* Betöréses lopás: Komplex és Mix csomag esetén egyaránt a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában a
P. pontban meghatározott fogalom.
A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létre- jött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási
feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeinek a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási felté- teleitől eltérő rendelkezése esetén a jelen különös biztosí- tási feltételek az irányadók.
III. KIEGÉSZÍTŐ ÁLTALÁNOS ÉS ÉPÜLETTULAJDONOSI FELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS
Az Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosítás alapfedezetként 2 egységnyi induló biztosítási összeggel (lásd 3. sz. függelék) minden esetben része az Allianz Otthonbiztosítás Plusz Mix és Komplex csomagjának is, kivéve, ha az otthonbiztosítási szerződés kockázatviselési helye egy többlakásos ingatlan, ahol az ingatlan egésze lakóközösség-biztosítási szerződéssel rendelkezik. Ebben az esetben a jelen felelősség-biztosítás a csomaghoz választható fedezet.
1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT, SÉRELMET SZENVEDETT FÉL ÉS EGYÉB FOGALMAK
Biztosított
A biztosított azonos a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) biztosítottjával.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult, sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.
Károsult
Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következett be.
Sérelmet szenvedett fél
Az a természetes személy, aki személyiségi jogának meg- sértése miatt sérelemdíjra jogosult. Jelen felelősségbiztosí- tás szempontjából kizárólag a személysérüléses kár minő- sül olyan biztosítási eseménynek, mellyel kapcsolatban a biztosító sérelemdíjat térít.
A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenve-
AHE-12935/4
dett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendel- kezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti.
Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérel- met szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél személyiségi jogának sérelmére fennállt-e.
Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett vagyoni kár.
Felelősségi kár
A felelősségbiztosítás feltételeinek alkalmazásában a felelősségi kár a dologi kár és a személysérüléses kár együttesen.
Sorozatkár
A felelősségbiztosítás keretében alkalmazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény, amelyet egy biztosított oko- zott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.
Személysérüléses kár
Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövet- kezett nem vagyoni sérelem.
Szerződésen kívül okozott kár
Az a kár, amelyet a biztosítottal szerződéses jogviszony- ban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak az adott szerződésen kívül okoz- tak. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából a társasház/ szövetkezeti ház és a lakóközösség egyes tagjai között a társasházi törvény és a lakásszövetkezeti törvény alapján létrejött jogviszony nem minősül szerződésnek.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
A kiegészítő felelősség-biztosítás a Vagyonbiztosítás (alap- biztosítás) kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövetke- zett felelősségi károkra terjed ki. Ha a szerződő a kiegészítő felelősség-biztosítást később köti meg, a biztosító a szerző- désmódosítás érvényességének a kötvényen szereplő idő- pontjától áll kockázatban.
A biztosító a Magyarország területén okozott és bekövet- kezett felelősségi károkra viseli a kockázatot. A kockázat- viselés
– a háziállat tartójaként, és
– lőfegyver vagy egyéb önvédelmi céllal alkalmazott esz- köz használójaként
okozott felelősségi károkra kizárólag akkor terjed ki, ha a károkozás és a kár bekövetkezésének helye megegyezik a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) kockázatviselési helyével. A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/jogsértő magatartást tanúsított.
Amennyiben a károkozás mulasztással valósult meg, úgy a károkozás időpontja az a nap, amelyen az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehe- tett volna.
A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelősségi kár bekövetkezett a károsultnál/sérel- met szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.
3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével egyide- jűleg a kiegészítő biztosítás és a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítási díjat a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) díjá- val együtt és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyako- riság szerint kell megfizetni.
5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és az Allianz Otthonbiztosítás Plusz Mix és Komplex csomagokban szereplő, valamint
– további egységek választása esetén – a szerződő által választott egységek számának a szorzata.
5.1. A biztosító a biztosítási eseménynek minősülő fele- lősségi károkat, valamint az ilyen károk érvényesítésével összefüggésben a károsult /sérelmet szenvedett fél olda- lán felmerülő költségeket – biztosítási időszakonként – a szerződő által választott és a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor érvényes biztosítási összegig (éves limit) téríti meg. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a bizto- sítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
A szerződő által választott biztosítási összeg (éves limit) az általános felelősségbiztosításra és az épülettulajdonosi felelősségbiztosításra külön-külön vonatkozik.
5.2. Ha több károsult/sérelmet szenvedett fél együttes felelősségi kára meghaladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott felelősségi kár arányában nyújt térítést a károsultaknak/sérelmet szenvedett feleknek.
AHE-12935/4
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk
Szolgáltatás lakóközösség és bérlemény esetén
Az alább megjelölt helyen szerződésen kívül oko- zott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabá- lyai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik és/ vagy személysérüléses károk, amelyekért a bizto- sított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.
Általános felelősségbiztosítás:
a) Magyarország területén okozott károk esetén, mint
– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
– emberi erővel hajtott, vagy elektromos meg- hajtású rokkantjármű használója,
– közúti közlekedési balesetet előidéző gyalo- gos,
– szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sport- tevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök, valamint a kerékpár haszná- lat kivételével),
b) a kockázatviselés helyén okozott és bekövet- kezett károk esetén, mint
– háziállat tartója,
– lőfegyver vagy egyéb önvédelmi céllal alkal- mazott eszköz használója
Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás:
a) Magyarország területén okozott és bekövetke- zett károk esetén, mint
– a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, hasz- nálója vagy ezek építtetője, felújítója
– kockázatviselés helyén háztartási céllal gáz- palackot használó.
– a biztosított háziállatai által növényi kultúrák- ban okozott kár,
– jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár
– gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,
– a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzá- tartozóik által egymásnak okozott kár
– a folyamatos környezet-szennyezéssel okozott kár,
– keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,
– a biztosított által motoros jármű üzemben-tar- tójaként okozott kár,
– a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költ- ségek,
– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,
– elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények.
Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján:
– Bérlemény esetén megtéríti a biztosító azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó kártérítési igényt érvényesít a bérlővel szem- ben.
– Lakóközösségek* esetében a biztosító a lakókö- zösség egyes tagjai által a lakóközösséggel szemben érvényesített tűz, robbanáskárokat, valamint vezetékekből vagy azok szerelvényei- ből kiömlő víz, gőz, és csapadék által előidézett károkat téríti meg.
A térítés mértéke:
– társasház esetében a biztosított tulajdoni hányadának aránya,
– lakásszövetkezet esetén a biztosított lakás és a szövetkezeti lakások számának aránya.
* Lakóközösségnek minősülnek a társasházak és a lakásszövetkezetek, ahol
Társasház
Az a fennálló vagy építés alatt álló lakóépület vagy nem lakás céljára szolgáló épület, amelyet a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alapító okirat alapján az ingatlan-nyilvántartás társasházként nyilvántartásba vett (társas irodaépület, társas üdülő, társasgarázs stb.).
Lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület: a társasházakról szóló törvény szerinti fogalom.
Lakásszövetkezet
A lakásépítő és -fenntartó (nyugdíjasházi, üdülő-, személygépkocsi-tároló) szövetkezetek, melyekben
a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, vagy
b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.
Lakóközösség tagjainak minősülnek
Társasház esetén: a társasház tulajdonostársainak közössége, így a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
– tulajdonosai és
– tulajdonostársai
a tulajdoni külön lapon szereplő tulajdoni arány erejéig.
Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet tagsága és a nem tag tulajdonosok.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
AHE-12935/4
7.1. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számá- tól függetlenül – nem haladhatja meg a a felelősségi kár okozásának időpontját magába foglaló biztosítási idő- szakra vonatkozó éves limitet. Ha a biztosítási időszak alatt bekövetkezett biztosítási események alapján teljesített
kifizetések miatt a biztosítási időszakra vonatkozó éves limitből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint a kár/ sérelemdíj összege, e kisebb összeg erejéig áll helyt a biztosító.
A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiter- jed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.
dett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendel- kezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti.
Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérel- met szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél személyiségi jogának sérelmére fennállt-e.
7.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendel- kezésre kell bocsátani az alábbi dokumentumokat:
– a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló részletes, az elismerés vagy el nem ismerés indokait is tartalmazó nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,
– a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
a kártérítési/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,
– ha a károsult nem természetes személy, a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e tulaj- doni hányaddal a károsult tekintetében,
– ha a biztosított a kárt/sérelemdíjat már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okirato- kat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
– a károsult/sérelmet szenvedett fél által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására az általa csatolt dokumentumokat,
– a bekövetkezett dologi kár és/vagy sérelem mértékét igazoló dokumentumokat (pl. számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások),
– a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károso- dás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét iga- zoló számlát,
– a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát beleértve az adószám közlését is,
– a felsoroltakon kívül a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk, költségek és a sérelem igazolására.
7.3. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége
A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos,
ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult, vagy azt tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy
a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kap- csolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a köve- telés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha
AHE-12935/4
a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a bizto- sítottal kötött megállapodás alapján jogosult ellátni a biz- tosított peren kívüli és perbeli képviseletét, mely esetben a
képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biztosítási összegig – a biztosítót terhelik.
7.4. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapítá- sának szabályai
7.4.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő, mind a károsult/sérelmet szenvedett
fél kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő, mind pedig a károsult/sérelmet szenvedett fél elfogadja.
7.4.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától és a szerződésben rögzített biztosí- tási összeg mértékétől.
7.5. A biztosító megtérítési igénye
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása nem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezett- sége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Súlyos gondatlanságnak minősül jelen kiegészítő Általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítás szem- pontjából különösen, ha
a) a felelősségi kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralko- holszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet megha- ladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befo- lyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
b) a károkozás/sérelem okozása engedélyhez kötött tevé- kenység engedély nélküli végzése során, és ezzel oko- zati összefüggésben történt,
c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírás- ban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a felelősségi kár ezzel összefüggésben keletkezett,
d) a biztosított a felelősségi kárt a tevékenységre vonat- kozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsér- tésével okozta,
e) a felelősségi kárt a biztosított a kármegelőzési, kár- enyhítési kötelezettség súlyos megsértésével okozta, vagy a felelősségi kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a biztosítási esemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
7.6. Elévülés
A kiegészítő felelősségbiztosítási szerződésből eredő igé- nyek a felelősségi kárnak, illetve a kárigénynek/sérelemdíj iránti igénynek a biztosítottal való közlésétől illetve a köve- telés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 1 év alatt évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESET-BIZTOSÍTÁS
1. BIZTOSÍTOTT, SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT
Biztosított
A biztosított az a természetes személy lehet, aki azonos a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) biztosítottjával.
Biztosítási szolgáltatás jogosultja
A balesetből eredő maradandó és múlékony egészség- károsodás esetén járó biztosítási szolgáltatásra a biztosí- tott(ak) jogosult(ak).
Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) a jogosult(ak).
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
A kiegészítő biztosítás a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) kockázatviselési ideje alatt a világon bárhol bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a szerződő a kiegé- szítő baleset-biztosítást később köti meg, a biztosító a szer- ződésmódosítás érvényességének a kötvényen szereplő időpontjától áll kockázatban.
3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével egyide- jűleg a kiegészítő biztosítás is megszűnik. A kiegészítő csa- ládi baleset-biztosítás – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethető.
4. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE
A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 mun- kanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.
5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítási díjat a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) díjá- val együtt és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyako- riság szerint kell megfizetni.
6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg a szerződő által választott egységek számának a szorzata.
AHE-12935/4
A családi baleset-biztosítás egy egységre jutó biztosí- tási összegét és többszörözhetőségét a 3. sz. függelék tartalmazza.
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat tartalmaz(„Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek és nem térülő károk” elnevezésű oszlop).
Biztosítási esemény Szolgáltatás Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek és nem térülő károk
A biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított
A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek a biztosító kockázatviselé-
a balesettől számított egy éven belül séből ki vannak zárva.
a) meghal, A biztosítási összeg 100%-a
Nem biztosítási esemény
Maradandó egészség- károsodás
b) az 2. számú táblázat szerinti maradandó egészségkárosodást szenved,
c) maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved, és az nem szerepel az 2. számú táblázatban
– A biztosítási összeg 2. számú táblázatban megha- tározott százaléka
– A biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított balesete során keletkezett ruhakára 50000 forintig.
– A biztosítási összegnek a maradandó egészségkáro- sodás mértékének megfelelő százaléka.
– A biztosítási összegen felül – függetlenül a
választott egységek számától – a biztosított bal- esete során keletkezett ruhakára 50000 forintig.
– a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta,
– a porckorongsérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés.
Nem terjed ki a biztosítás
a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korláto- zott testrészekre, szervekre,
b) az olyan balesetre, amely
– a biztosított jogosítvány nélküli gépjárműveze-
d) nyolcnapos (folyamatos) vagy azt meg- haladó időtartamú kórházi fekvőbeteg- kezelésre szorul
Múlékony egészségkárosodás
e) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka- vagy kere- sőképtelenséggel jár.
Keresőképtelen
Az a biztosított, aki baleset következtében orvosi szempontból saját jogán szükséges gyógykezelése miatt munkáját nem tudja ellátni, és más keresőtevékenységet sem képes elvégezni.
Munka
A jelen feltétel vonatkozásában az a fog- lalkozás, illetőleg az a munkakör, amely- ben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.
A biztosítási összeg 3%-a.
A biztosítási összeg 3%-a.
E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egy- szer illeti meg.
tése miatt (ide nem értve azt az esetet, ha a biz- tosított rendelkezik az adott gépjármű-kategóri- ára érvényes jogosítvánnyal, de azt baleset idején nem tartotta magánál),
– a biztosított lejárt érvényességű vagy az adott járműkategóriára nem érvényes jogosítvánnyal történő gépjárművezetése miatt,
– a biztosított orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
– a biztosított ittas vagy kábító-, illetve bódító- szerek hatása alatti állapota miatt
c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben,
d) saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt került sor)
következett be.
e) a biztosított hivatásosan gyakorolt sporttevé- kenység során elszenvedett balesetére, valamint szervezett tömegsport tevékenység közben tör- tént balesetére (sportbaleset).
f) fogak és fogpótlások bármilyen sérülése.
Hivatásos sportoló: Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.
Amatőr sportoló: Amatőr játékosnak minősül mindenki, aki nem jövedelemszerzés céljából bármely magyarországi, vagy külföldi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.
AHE-12935/4
8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
8.1. Egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító összes kifizetése nem haladhatja meg
a maradandó teljes egészségkárosodás esetére megál- lapított szolgáltatási összeget. A múlékony egészségká- rosodás címén már kifizetett összeget a biztosító levonja a maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő szolgáltatásból.
8.2. A biztosító a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül, maradandó egészségkárosodás esetén az
A vizsgálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak a felül- vizsgálaton való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét – és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a felülvizsgáló orvosszakértő magasabb egészségkárosodási mérté- ket állapított meg, vagy a felülvizsgálatot a biztosító kezdeményezte.
2. számú táblázat
Testrészek, érzékszervek károsodása Szolgáltatás a biztosítási
összeg %-ában
egészségkárosodás mértékének a megállapításától szá- mított 15 napon belül teljesíti a biztosítási szolgáltatást. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 2. számú táb- lázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése ese-
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar-alkar vagy kéz elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása)
100
tén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül meg kell állapítani. A 2. számú táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mér- tékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.
Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbe- jelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvosa által vélelmezett, a várható egészségkárosodás mértékének megfelelő szolgáltatási összeg 50%-át előlegként kifizeti. A biztosító a szolgáltatás véglegesen megállapított össze- géből az előleget levonja.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkentést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.
AHE-12935/4
8.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító felülvizsgáló orvosszakértőjéhez fordulhat.
mindkét lábszár elvesztése 90
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése 80
egyik lábszár elvesztése, egyik kar elvesztése, beszé- 70
lőképesség teljes elvesztesése, mindkét fül hallóképes- ségének teljes elvesztése
egyik kéz elvesztése (csuklón alul) 65
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.
9. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől számított 2 év elteltével évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
A. FELELŐSSÉG+ BIZTOSÍTÁS
A Felelősség+ biztosításra a Kiegészítő általános és épü- lettulajdonosi felelősség-biztosítás rendelkezéseit is alkal- mazni kell, ha azok az alábbi különös biztosítási feltételek- től eltérően nem rendelkeznek.
2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata.
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk
Az alább megjelölt helyen szerződésen kívül okozott* dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik és/vagy személysérüléses károk, amelyekért a biz- tosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.
Magyarország területén okozott károk esetén, mint
– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek felügyeletét átmenetileg ténylegesen ellátó gondozó,
– emberi erővel hajtott kerékpár használója,
Magyarország területén a kockázatviselés helyén kívül okozott károk esetén, mint
– házi- és hobbiállat tartója.
Magyarország területén kívül, az Európai Gazdasági Térség országaiban, tovább Andorra, Monaco, San Marino, Svájc és Vatikán területén okozott károk esetén, mint
– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
– emberi erővel hajtott kerékpár használója,
– emberi erővel hajtott vagy elektromos meghajtású rokkantjármű használója,
– közúti balesetet előidéző gyalogos,
– szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),
– házi- és hobbiállat tartója.
– a biztosított házi- és hobbiállatai által növényi kultúrákban okozott kár,
– a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – köz- vetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,
– jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár
– gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,
– a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak oko- zott kár,
– a folyamatos környezet-szennyezéssel okozott kár,
– keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,
– a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,
– a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,
– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigé- nyek,
– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,
– elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények.
* Szerződésen kívül okozott kár: amelyet a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak a szerződésen kívül okoztak.
3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
A biztosító a III. Kiegészítő általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosítás 7. pontja szerint nyújt szolgáltatást.
A KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI
Az V. További kiegészítő biztosítások B-J. pontok alatti kiegészítő biztosításokra az alábbi közös szabályokat is alkalmazni kell, ha azok az egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeitől eltérően nem rendelkeznek.
1. BIZTOSÍTOTT
AHE-12935/4
A biztosított azonos a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) biztosítottjával.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
Ha az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei eltérő kockázatviselési helyet nem tartalmaznak, a kockázatvi- selés helye azonos a Vagyonbiztosításban (alapbiztosítás) meghatározottal.
A kiegészítő biztosítások a Vagyonbiztosítás (alapbiztosí- tás) kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjednek ki.
Ha a szerződő a kiegészítő biztosítást később köti meg, a biztosító a szerződésmódosítás érvényességének a kötvé- nyen szereplő időpontjától áll kockázatban.
3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.
A kiegészítő biztosítások egymástól függetlenül – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethetők.
4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítási díjat a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) díjá- val együtt és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyako- riság szerint kell megfizetni.
5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata. Elfolyt víz térítésére szóló kiegé- szítő biztosítás biztosítási összege nem választható.
A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti bizto- sítási összegét és többszörözhetőségét valamint az Elfolyt víz térítésére szóló kiegészítő biztosítás kezdeti biztosítási összegét a 3. sz. függelék tartalmazza.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) kiegészítő biztosításai alapján a biztosító az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat a biztosítási időszakra vonatkozó és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.
B. ELFOLYT VÍZ TÉRÍTÉSE
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), illetve biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk
Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele
A vízvezetékek csőtöréskára következtében a veze- tékes víz elfolyása miatt többletvízdíj felmerülése.
– elfolyt vízre eső csatornahasználati díj,
– a káresemény időszaka alatti
• átlagos vízfogyasztás,
• medencefeltöltésre felhasznált víz.
– Biztosítási időszakonként 1 alkalommal legfeljebb a kötvényen szereplő biztosítási összegig térül.
– A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása.
C. ÜVEG+ BIZTOSÍTÁS
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk” elnevezésű oszlop)tartalmaz.
Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk
– Az épületek, lakások szerkezetileg beépített a Vagyonbiztosítás üvegtöréskár fedezetébe nem tartozó üvegfelületeinek üvegezésében, üvegezést helyette- sítő polikarbonát felületeiben,
– bútorüvegezésekben, üvegasztalokban,
– üvegmosdókban, zuhanykabinokban, szaunaajtókban és ablakokban,
– tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban, sütőajtó, kandalló üvegezésében,
– épületszerkezeti elemhez fixen, legalább 4 ponton rögzített vagy bútorba beépített tükörfelületekben
AHE-12935/4
balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskár.
– bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet,
– a sérült üveget, tükröt magukban foglaló bútorok, keretek kárai,
– a név-, a reklám- és a cégtáblák, valamint ezek tartószerkezetének kárai,
– kizárólag a törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliák kárai,
– az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetek és ezek elektromos berendezései- nek kárai,
– kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károk,
– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károk.
D. VANDALIZMUSBIZTOSÍTÁS
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), illetve biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események,
nem térülő károk
Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele
Épületrongáláskár A betöréses lopással vagy annak kísérleté-
vel összefüggésben
– a biztosított épület(ek), építmények megrongálásával,
– a felszerelt és üzembe helyezett épület- berendezések, illetve épülettartozékok megrongálásával, megsemmisítésével, ellopásával
okozott kár.
Lopáskár – A biztosított épület oldalfalához, tető- zetéhez a talajszinttől 3 m-nél maga- sabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy vala- mely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják,
– a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erő- szakkal vagy hamis kulcs használatával
– nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatolt be, illetve jutott ki.
Vaxxxxxxxxxxxx 0.
– A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi esz- közök, berendezések,
– a kerítések, kapuk, kapunyitó rendsze- rek, kaputelefon-rendszer kültéri egysé- gei,
– a bejárati ajtók, ablakok, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,
– a légkondicionálók
ismeretlen elkövető által történő megron- gálása.
2. A biztosított épület külső felületén elhe- lyezett épülettartozékok vagy a talajhoz rögzített, használati jellegüknél fogva sza- badban lévő épületfelszerelési tárgyak rongálásával, leszerelésével és eltulajdo- nításával okozott kár.
3. A biztosított épület külső határoló fala- zatán vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással okozott kár (továbbiakban graffiti-kár).
– másik biztosítási esemény alapján térít- hető rongálási kár
– kizárólag esztétikai kár
– a vagyontárgyat olyan helyiségből lop- ták el, mely egyik vagyonvédelmi szint- nek sem felel meg.
(lásd: VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok)
– másik biztosítási esemény alapján térít- hető rongálási kár
– kizárólag esztétikai kár
– másik biztosítási esemény alapján térít- hető rongálási kár
– kizárólag esztétikai kár
– a kaputelefon-rendszer kültéri egysége- inek megrongálása miatt a beltéri (erő- sítő) egységekben keletkezett kár
A szolgáltatás feltétele:
– a rendőrségi feljelentés
A szolgáltatás feltétele:
– a rendőrségi feljelentés
– graffiti-kár esetén a károsodott falaza- tok újrafestésének, vagy a burkolatok letisztításának költsége a járdaszinttől számított 3 m magasságig térül.
A szolgáltatás feltétele:
– a rendőrségi feljelentés, (kivéve graffiti- kár)
– a 2. pont szerinti vandalizmuskár esetén a biztosító térítésének további feltétele, hogy a biztosított ingatlan területe leg- alább 1,4 m magas zárt kerítéssel ren- delkezzen.
AHE-12935/4
E. KERT ÉS KLÍMA BIZTOSÍTÁS
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), illetve biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események és vagyon- tárgyak, nem térülő károk
1. A biztosított épületek tetőszerkezetén vagy hom- lokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollek- torokban, napelemekben, hőszivattyúkban, vagy szélturbinákban
– bekövetkezett tűz és xxxxx xxx,*
– vandalizmussal, lopással okozott kár.
2. A napkollektorok, napelemek bármely okból bekövetkező törés- és repedéskárai.
Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
A biztosított berendezéseknek a biztosított épület gépészeti rendszeréhez csatlakozó vezetékeire
– a határoló falakon belüli csatlakozásig a Kert és klíma biztosítás alapján
– a csatlakozástól a Vagyonbiztosítás alapján viseli a kockázatot a biztosító.
Vandalizmussal és lopással okozott károk esetén a szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés.
1. A kockázatviselés helyén nem jövedelemszerzés céljából telepített virágos és dísznövények, saját fogyasztásra termesztett növények elpusztulása
– tűz és elemi kár* következtében,
– az udvari csőtörés feltáró munkái miatt.
2. A kedvtelésből és saját szükségletre tartott házi- és hobbiállatok tűz, jégverés, árvíz miatti elpusztulása.
– a növényzet elpusztulása miatti termésveszteség,
– az elpusztult és az újratelepített növények, illetve állatok közötti méretbeli, fejlettségi különbségből eredő értékcsökkenés
A biztosítási események miatt elpusztult
– növények újratelepítésének értékét**,
– baromfi, növendék és hízóállatok esetén az álla- tok kilogrammonkénti forgalmi értékét,
– a fel nem sorolt házi- és hobbiállatok esetén az állat fajtája és életkora szerinti forgalmi értéket
téríti a biztosító.
A kockázatviselés helyén, a használati jellegénél fogva szabadban lévő kerti bútor(ok)ban, ideigle- nes sátrakban/árnyékolókban, grillsütőben, mobil kemencében, kerti világításban, kutyaházban, kerti zuhanyban, mobil jakuzziban, kerti öntözőrendszer- ben, kerti gyerekjátékokban keletkezett:
– tűz és elemi károk,*
– az eltulajdonításukból, megrongálásukból eredő károk.
1. A kockázatviselés helyén található szilárd fala- zatú, épített kültéri medencék***, kerti tavak gépészeti berendezéseiben (pl. vízforgató, -tisztító,
-szűrő, levegőztető berendezések, szivattyúk) bekö- vetkezett tűz és elemi kár.
2. A szilárd falazatú kültéri medencék üveg vagy polikarbonát fedésében bármely okból bekövetkező törés- és repedéskárok.
A mobil jakuzzi lágy lemez vagy fólia burkolata. Lopásból és rongálásból eredő károk esetén a szol-
gáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés.
A medencék lágy lemez vagy fólia burkolata.
* Tűz és elemi károk: Komplex és Mix csomag esetén egyaránt a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában A-J alatt felsorolt káresemények, azzal az eltéréssel, hogy az E., F., G., H. biztosítási események vonatkozásában a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkra is fedezetet nyújt a biztosító.
** Újratelepítési érték: a mag/palánta/csemete beszerzési és telepítési költsége.
AHE-12935/4
***Kizárólag a nem könnyűszerkezetű (pl.: műanyag, fémfalú) medence tekinthető biztosítottnak, amely a biztosított ingatlan területén található és eltávolítása csak bontással lehetséges.
F. UTAZÁS+ BIZTOSÍTÁS
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), illetve biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt
események, nem térülő károk
Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele
A kockázatviselés helyének kibővítése A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás)
5.A. pontjában meghatározott biztosí- tási eseménynek a kockázatviselési helyen kívüli bekövetkezése az Európai Gazdasági Térség* országaiban, továbbá Andorra, Monaco, San Marino, Svájc és Vatikán területén.
A Vagyonbiztosításban (alapbiztosítás) biztosított háztartási ingóságok közé nem tartozó vagyontárgyak.
Káridőponti avult értéken térül. Hatósági igazolások, határozatok, jegyzőkönyvek alatt a káresemény helye szerinti hatóság által kiállított dokumentumok értendők.
Vásárolt tartós fogyasztási cikkekre szóló átmeneti áruvédelem
Sporteszközök lopása és szállítás közbeni sérülése
Magyarország területén
– a biztosított vagyontárgyban a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 5.A. pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, vagy
– költözés során, vagy a biztosított vagyontárgy vásárlását követő 30 napon belül, a vagyontárgy szállítása közben közlekedési baleset miatt bekövetkezett sérülés, vagy lezárt szállító kocsiból – annak feltörése után – történő lopás.
Biztosított vagyontárgyak a biztosí- tott által Magyarország területén vásárolt és a vásárlás időpontjában hibátlan, új tartós fogyasztási cikkek. Tartós fogyasztási cikkeknek minősülnek a biztosított mindennapi szokásos életvi- teléhez szükséges – tartós használatra gyártott – fogyasztási cikkek, melyekre a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet alapján kiterjed a jótállási kötelezettség.
A háztartási vagyonrészben biztosí- tott, hobbi célú, szervezett kereteken kívüli sporttevékenység eszközeinek a kockázatviselés helyén kívül, az Euró- pai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Andorra, Monaco, San Marino, Svájc és Vatikán területén
1. dolog elleni erőszakkal – a tároló, tárolóeszköz, kerékpárzár feltörésével
– történő eltulajdonítása, ha a sport- eszközök:
– autóra felszerelt zárható, kerékpár- tartóban, síboxban vagy
tetőboxban,
– a szálláshely zárt síléctárolójában, voltak elhelyezve, vagy
– szabad térben, emberi erővel moz- díthatatlan, fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített** kerékpárzárral voltak rögzítve.
2. a kockázatviselési hely és a nyara- lás úticélja közti szállítás közben köz- lekedési baleset miatt bekövetkezett sérülése.
– szállítási vállalkozás által végzett szállítás során keletkezett kár,
– a vásárlás időpontjában bruttó 10 000 Ft alatti vételárú tartós fogyasztási cikkek,
– a motoros járművek, a vízi és a légi járművek, a lakókocsi és az után- futó, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai,
– a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, és ezek felhasználásá- val készült használati tárgyak, továbbá az érmék és a bélyegek,
– a képzőművészeti alkotások, a kézi csomózású keleti szőnyegek;
– a pénzváltó, a nyerő- és játék-auto- maták,
– a pénz, a készpénzkímélő fizetőesz- közök, az értékpapír, az utalványok, bérletek, valamint az okmányok;
– a kézirat, terv, dokumentáció és a számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány.
– a gépi meghajtású sporteszközök az elektromos kerékpárok kivételével,
– a sporteszközök alkatrészeinek, tar- tozékainak, felszereléseinek részlopáskára,
– nem őrzött parkolóból vagy kerék- pártárolóból való lopás, ha éjszaka (22:00 – 7:00 között) követték el,
– sodronyzárral, gerinclakattal, spirál kábelzárral rögzített kerékpár ello- pása,
– a más biztosítás alapján megtérülő károk.
Káridőponti avult értéken térül.
150 000 Ft egyedi értéket meghaladó kerékpár esetén 2 db minősített zár szükséges.
A szolgáltatás feltétele:
– a káresemény helyén tett rendőr- ségi feljelentés, igazolás, határozat,
– a rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsának és maradványainak vagy vásárlási számlájának bemutatása,
– a sporteszköz típusát, vagy fantá- zianevét, és alváz- vagy gyári szá- mát tartalmazó garancialevél vagy számla,
– síléctárolóból történt lopáskár ese- tén a helyszínen felvett jegyző- könyv, a szálláshely nyilatkozata az általa nyújtott szolgáltatás össze- géről.
AHE-12935/4
Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt
események, nem térülő károk
Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele
Útlemondás A biztosított előre megszervezett, 3 napot (2 éjszaka) meghaladó utazásá- nak az alább felsorolt, előre nem lát- ható, váratlanul bekövetkező esemény miatti indokolt lemondása:
– a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) táblázat alatt ***-gal jelölt biztosí- tási eseményeinek bekövetkezése esetén,
– a biztosított halála, nyolcnapos vagy azt meghaladó időtartamú kórházi fekvőbeteg-kezelése a kötvényen megjelölt kiegészítő Családi baleset- biztosítás esetén,
– a biztosított halála a kötvényen meg- jelölt kiegészítő Családi életbiztosítás esetén.
Utazás-megszakítás A biztosított előre megszervezett, 3 napot (2 éjszaka) meghaladó utazásá- nak az alább felsorolt, előre nem lát- ható, váratlanul bekövetkező esemény miatti indokolt megszakítása:
– a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) táblázat alatt ***-gal jelölt biztosítási eseményeinek bekövetkezése esetén,
– a biztosított halála, nyolcnapos vagy azt meghaladó időtartamú kórházi fekvőbeteg-kezelése a kötvényen megjelölt kiegészítő Családi baleset- biztosítás esetén,
– a biztosított halála a kötvényen meg- jelölt kiegészítő Családi életbiztosítás esetén.
– a más biztosítás alapján megtérülő károk
– a hazautazás időpontjának módosí- tása miatt felmerülő többletköltsé- gek (pl. repülőjegy átírása más idő- pontra)
– más biztosítás alapján térülő károk.
A szolgáltatás feltétele:
– a foglalás visszaigazolását és lemondását bizonyító dokumentum,
– az utazási szerződés,
– az előleg befizetését igazoló nyugta bemutatása,
– a biztosított halálának illetve kór- házi fekvőbeteg-kezelésének igazo- lása.
A szállás és ellátás előre kifizetett és vissza nem térülő költségei térülnek a fel nem használt időszakkal arányosan.
A szolgáltatás feltétele:
– az utazás megszakítását indokoló esemény igazolása,
– a befizetett költségek igazolása az utazási iroda, vagy a szálláshely számlájának bemutatásával,
– utazási iroda által szervezett utazás esetén tételes számla az utazási költségek, illetve a szállás- és ellá- tás díjainak megállapításához,
– a biztosított halálának illetve kórházi fekvőbeteg-kezelésének igazolása.
* Európai Gazdasági Térség országai:
az Európai Unió tagállamai: Ausztria. Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia,
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam: Izland, Liechtenstein, Norvégia.
** Minősített kerékpárzár: Minősített kerékpárzárként a biztosító a VdS A+ vagy B+; a Sold Secure Silver vagy Gold, illetve a minimum 2 csillagos ART besorolású zárakat fogadja el.
***Útlemondást, utazás megszakítást indokoló események: A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 5.A. pontja szerinti tűzkár, villámcsapáskár, árvízkár, földrengéskár, viharkár, földcsuszamláskár, robbanás- és robbantáskár, csőtöréskár, továbbá a biztosított épületek betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben zárhatatlanná válása.
G. FELÚJÍTÁS-BIZTOSÍTÁS
1. IDŐBELI HATÁLY
A biztosító a felújítási munkák megkezdésétől vagy a felújításhoz szükséges biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyen történő elhelyezésétől viseli a kockázatot.
A kockázatviselés a felújítási munkák befejezéséig, az ingatlan felújított részének, berendezésének használatba vételéig illetve üzembe helyezéséig tart (a felsoroltak közül a legkorábbi eseményig).
2. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE
AHE-12935/4
A kiegészítő felújítás-biztosítás legkorábban a kockázat- viselés kezdetétől, illetve – ha a szerződő a kiegészítő biztosítást később köti meg – a szerződésmódosítás érvé- nyességének kötvényen szereplő időpontjától számított 3 hónapos (naptári hónapnak megfelelő) időtartam végére mondható fel.
3. A BIZTOSÍTÁS TERJEDELME
A biztosítás a biztosított épületek, lakások, melléképületek, építmények alábbiakban meghatározott felújítására terjed ki:
– homlokzatok utólagos hőszigetelése,
– nyílászárók cseréje,
– burkolatok felújítása,
– tetőszerkezet- és tetőtér felújítása, beleértve a meglévő tetőtér átépítését, beépítését is, amennyiben emelet ráépítése nélkül valósul meg,
– az épület tartószerkezetét nem érintő szerkezeti átalakítások,
– az épületberendezési tárgyak cseréje,
– az épület elektromos-, víz-, gáz ellátását szolgáló vezeté- kek cseréje, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel együtt,
– az épület gépészeti és elektromos berendezéseinek cseréje,
– az épület fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek beépítése,
– az épület áramellátását biztosító napelem és rendszer- elemeinek beépítése.
4. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak” elnevezésű oszlop)tartalmaz.
Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak
A felújítás megvalósulásához szükséges, és a kockázatviselés helyén elhelye- zett, beépítésre váró
– építőanyagok,
– segéd- és kiegészítő anyagok,
– épülettartozékok és
– épületberendezések.
– a felújítás megvalósításához nem kapcsolódó vagyontárgyak,
– a felújítás megvalósításához szükséges, más személy(ek) (kivitelező, fővállal- kozó, alvállalkozó, stb.) tulajdonában lévő gépek, berendezések és eszközök.
A biztosított vagyontárgyak beépítésükig ingóságnak, beépítésük után az épület részének minősülnek, melyre a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) nyújt fedezetet.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A kiegészítő felújítás-biztosítás alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyakban a Vagyonbiztosítás (alap- biztosítás) 5.A. pontjában meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezése.
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 5.A pontjában szereplő kizárásokon túl nem térülnek meg a kiegészítő felújítás-biztosítás alapján
a) a hibás tervezés miatt keletkezett károk,
b) a hibás kivitelezés miatt keletkezett károk,
c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségei,
d) a talajmechanikai szakvéleményben foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett károk.
H. GARÁZSBAN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK BIZTOSÍTÁSA
1. A BIZTOSÍTOTT
Biztosítottnak minősül az ajánlaton megjelölt gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- bentartója, amennyiben a Vagyonbiztosításban (alapbiz- tosítás) biztosított ingatlan
– tulajdonosa, tulajdonostársa,
– a biztosított ingatlan haszonélvezője, vagy
– ezeknek a kockázatviselés helyén velük állandó jelleg- gel közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vagy élettársa, bejegyzett élettársa.
A biztosító a szolgáltatást minden esetben a gépjármű tulajdonosának nyújtja.
2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
A biztosítás kiterjed az azonosító adataival megjelölt sze- mélygépjárműre, motorkerékpárra, segédmotoros-kerék- párra (beleértve a quadot és a mopedautót is) (továb- biakban: gépjármű), továbbá az ajánlaton megjelölt alkatrészeire és tartozékaira, feltéve, hogy azok a kárese- mény időpontjában a gépjárműbe a rendeltetésének meg- felelően beszerelve, elzárva vagy azon rögzítetve voltak. A biztosító csak akkor téríti meg a szerződéskötést követően beépített alkatrészeket, tartozékokat, ha a szerződő iga- zolja, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor rendeltetésszerűen a gépjárműben voltak.
AHE-12935/4
Egyidejűleg legfeljebb 3 gépjármű biztosítható.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
– a bukósisakra és motoros ruházatra,
– forgalmi engedélyre kötelezett, de a forgalomból kivont gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel ren- delkező járműveket,
– közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulla- déknak minősülő gépjárművekre,
– bérbeadással hasznosított és a hatósági engedély nél- kül átalakított,
– muzeális jellegű és a veterán járművekre.
– a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra.
Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízing- szerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A szerződéskötéskori biztosítási összeg gépjárműven- ként az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szer- ződő által választott egységek számának szorzata.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a gépjármű szerződéskötéskori értékét.
A biztosító a 6. és 7. pontban foglaltak szerint megállapí- tott szolgáltatását – biztosítási időszakonként – legfeljebb a szerződésben gépjárművenként rögzített biztosítási összegig nyújtja.
4. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI
4.1. A biztosítás díja: a biztosító a kárrendezési szolgálta- tások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kár- gyakoriságtól függetlenül is – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint jár- műjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index számot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó
31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet változása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó köz- terhekre gyakorol közvetlen hatást.
4.2. A biztosítási díj értékkövető módosításáról, az alkal- mazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási díjról a biztosító az Általános biztosítási feltételek 9.2. pont második bekezdése szerint közölt tájékoztatásban értesíti a szerződőt.
4.3. A biztosító az indexált biztosítási díjat egész forintra kerekítve számítja ki.
5. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIZÁRÁSOK
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épület vagy melléképület garázs célú helyiségében tárolt gépjármű(vek)ben a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás)
5. A. pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése.
a)A garázsban tárolt gépjárművek biztosítása vonatko- zásában betöréses lopáskár az, amelyre teljesülnek az alábbi együttes feltételek:
– a kár a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei alapján betöréses lopáskárnak minősül, és
– a biztosított gépjármű a biztosítási esemény bekövet- kezésekor a jelen különös feltételeknek megfelelően lezárt volt.
A biztosítás nem terjed ki azokra a betöréses lopáská- rokra, amelyek során
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjá- ban a gépjármű tárolására szolgáló helyiség nem felelt meg az Vagyonbiztosítási feltételekben előírt legalább 2. védettségi szintnek,
– a gyárilag zárrendszerrel, illetve vagyonvédelmi berendezéssel ellátott gépjárművet nem zárták le megfelelően,
AHE-12935/4
– a gépjárművet úgy vitték el, hogy az indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalaní-
tásához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzs- könyv lopáskor a gépjárműben vagy a garázsban volt.
b)A jelen feltételek alapján rabláskárnak minősül, ha
– a tettes garázsban elhelyezett és megfelelően lezárt gépjármű kulcsát a biztosítottól a vagyonbiztosítási feltételekben meghatározott módon erőszakkal, fenyegetéssel, öntudatlan állapotba helyezésével veszi el,
– a legalább a 2. védettségi szintnek megfelelő zárt- ságú garázsba behatoló tolvaj a tettenérést köve- tően– a gépjármű megtartása céljából – erőszakot vagy élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
Nem terjed ki a biztosítás a gépjármű elrablására, ha a rablás a gépjárműnek a garázsba való be, illetve az onnan történő kihajtása során következett be.
c) Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, ame- lyeknek a megtérítésére a gépjármű tulajdonosa bár- mely biztosítónál megkötött másik biztosítás alapján jogosult.
Megfelelően lezárt az a gépjármű, amely a lopáskár idő- pontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
– személygépjármű esetén valamennyi nyílászáró elemé- nek rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;
– motorkerékpár, illetve segédmotoros-kerékpár esetén a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a jármű erőszak nélkül történő elvitelét,
– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – roncso- lás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;
– a vagyonvédelemi berendezés, illetve kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével össze- függésben alábbi szolgáltatásokat nyújtja.
6.1. Érdekmúlást okozó biztosítási esemény esetén
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke.
Érdekmúlásnak kell tekinteni, ha
– a biztosított gépjárművet ellopják, és a szolgáltatás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos,
– a biztosítási esemény következtében a személygépko- csi, valamint a segédmotoros kerékpár és a motorkerék- pár úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkal- matlan, és szakszerűen nem javítható. A biztosító akkor tekinti a segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár vázat további üzemeltetésre alkalmatlannak, ha ezt
a tényt a jármű javítására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizsgálat nélkül is egyértelműen felismerhető,
– a biztosított gépjármű olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos.
Nem gazdaságos a helyreállítás, ha az 6.2-6.4 pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át.
a) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értéke- lési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján, belföldi katalógus érték hiányában a biztosí- tott gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá leg- közelebb álló típus új árából kiindulva a különbségek figyelembe vételével, és az értékmódosító tényezők alkalmazásával – történik.
b) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli
– káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógus- érték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptí- pust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke az a) pont- ban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használha- tóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást.
A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb aján- lat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan
maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizony- lattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
6.2. Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény esetén Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a bizto- sító a helyreállítás költségét (anyagköltség és a munkadíj), valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült egyéb költségeket téríti meg az alábbiak szerint:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
– A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az ille- tékes belföldi vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új árát;
– A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltségét;
– A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével össze- függésben esztétikailag és műszakilag indokolt fénye- zés és korrózióvédelem anyagköltségét;
AHE-12935/4
– A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munka- díját. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél,
fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a bizto- sítottnál maradó, még felhasználható maradványok (alkatrészek) értékét.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
A biztosító nem téríti meg a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült átrendszámozás, az alváz és karosszériaelem javítása, valamint cseréje miatt szüksé- gessé váló okiratok cseréjének költségeit.
6.3. Ha a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt bármely biztosító már nyújtott szolgálta- tást, a biztosító önrész levonásával megtéríti a más szer- ződés alapján nyújtott szolgáltatás során meg nem térített önrészesedés összegét.
6.4. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a térí- tendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy az 6.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgálta- tást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
b) Személygépkocsi esetén a forgalmi engedélybe bejegy- zett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetén 4 évig, illetve ha a gyári átrozsdásodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biz- tosító értékemelkedést von le a helyreállításhoz szüksé- ges alábbi új alkatrészek, tartozékok árából:
– a kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
– az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tarto- zékok, berendezések,
– a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szaksze- rűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén
a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyre- állítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
e) Ha párban, illetve garnitúrában szerelt, illetve forgal- mazott alkatrész vagy tartozék sérül meg, a biztosított csak a megsérült alkatrész, tartozék, elem helyreállítási költségeinek megtérítésére tarthat igényt (a zárgarni- túra cseréjének kivételével).
f) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi
berendezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgál- tatást, ha a szerződő (biztosított) igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
6.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
– a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
– hajtóanyagra, kenőanyagra,
– a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszer- zési költségére,
– a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
– a biztosított gépjármű használatának akadályozta- tása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elma- radt haszon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
– a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek),
– közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
6.6. Autómentés, szállítás
A biztosító a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen
50.000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közle- kedését jogszabály tiltja.
6.7. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
A betöréses lopáskár és rabláskár esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjá- tól számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesí- tési határidőt a 60. naptól kell számítani.
A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a vár- ható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is követelheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomozást felfüg- gesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.
7. ÖNRÉSZESEDÉS
a) Ha a biztosító gépjárműben, annak alkatrészeiben, tar- tozékaiban keletkezett kár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor 6. pont szerint megállapított szolgáltatási összeg- nek a 10%-át – káreseményenként, önrészesedés címén
– a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
AHE-12935/4
– a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
– ha az üvegcsere technológiailag indokolt, és az erről kiállított, áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által
szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munka- díj összegének 65%-át.
– a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
8. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési teen- dőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.
A biztosított legalapvetőbb kötelezettségei:
– intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltávo- lításáról a káresemény bekövetkezésével nyilvánvalóan veszélyeztetett területről (pl. tűz esetén, vagy árvízve- szély esetén az árterületről),
– gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradékta- lan betartásáról,
– tűz keletkezése esetén – ha az a biztosítottól korára és egészségi állapotára tekintettel elvárható – azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadá- lyozza a terjedését,
– gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszközök biztonságos tárolásáról,
– mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ide- értve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyeknek kulcsához illetéktelenek lopás, rablás vagy ezek kísérlete, rongálás vagy elvesztés útján hozzájut- hattak, vagy amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;
– haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) ille- téktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető.
9. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan meg- szegésének minősül különösen,
– a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése,
– a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el.
10. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE A GÉPJÁRMŰ MEGKERÜLÉSE ESETÉN
A biztosított (szerződő) köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított gépjármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a kár megtérítése után megkerül, és egyi- dejűleg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontárgyat meg akarja-e tartani, vagy nem.
Ha a biztosított a megkerült gépjárműre, annak alkatré- szeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek bejelenté- sétől számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visz- szafizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt – a betöréses lopással összefüg- gésben keletkezett kár összegével csökkentett – értékét. A visszafizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget.
Ha a biztosított a megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműködni a jármű értékesítésében harmadik személy részére. A biz- tosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra (szerződőre) áthárítani.
11. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:
11.1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
– baleseti bejelentő (Európai),
– kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz,
– Gépjármű-kárbejelentési adatlap,
– baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv,
– kárbejelentési adatlap,
– kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén,
– ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme,
– ügyfél bankszámlaszáma,
– gépjármű adatlap,
– járművezető személy vezetői engedélye,
– vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv,
– gépjármű forgalmi engedélye ,
– gépjármű indítónaplója,
– gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye,
– gépjármű útvonal engedélye,
– meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kár- bejelentésre stb.),
– kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében),
– biztosítási ajánlatot és/vagy a kötvényt, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolást (biztosító kérése esetén).
11.2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
– károkozói nyilatkozat,
– kiegészítő baleseti adatlap (BABE),
– tanúnyilatkozat,
– rendőrségi igazolás,
– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv,
– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv,
– rendőrségi határozat,
– vádirat,
– szakhatósági iratok,
AHE-12935/4
– igazságügyi szakértői vélemény,
– szakértői vélemény,
– bírósági, ügyészi határozat,
– tűzoltósági hatósági bizonyítvány,
– tűzvizsgálati jelentés,
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása,
– katasztrófavédelmi hatóság igazolása,
– ittassági nyilatkozat,
– tachográf adatok,
– műholdas helymeghatározó rendszer adatai.
11.3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kártérí- tésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
– törzskönyv,
– adásvételi szerződés,
– üzembentartói okirat vagy szerződés,
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.),
– bérleti-, vagy lízingszerződés,
– a garázs jogszerű használatát igazoló okirat, pl.: tulajdoni lap, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, haszonbérleti szerződés,
– a garázs jogszerű használatát igazoló okirat, pl.: tulajdoni lap, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, haszonbérleti szerződés
– kölcsönadási szerződés,
– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése,
– pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása,
– lemondó/átruházó nyilatkozat,
– engedményezési szerződés,
– meghatalmazás,
– aláírási címpéldány,
– azonosítási adatlap,
– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok,
– forgalomból való kivonás igazolása,
– bontási igazolás,
– Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan,
– közjegyzői okirat,
– vállalkozói vagy megbízási szerződés,
– munkaszerződés,
– munkaköri leírás,
– munkáltatói igazolás/nyilatkozat,
– vállalkozói igazolvány,
– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés,
– adókártya (adószám),
– adóazonosító jel,
– útnyilvántartás,
– menetlevél,
– fuvarlevél,
– hagyaték-átadó végzés,
– öröklési bizonyítvány,
– tulajdoni lap,
– lakcímkártya,
– gyámhatósági rendelkezés, határozat,
– születési-, házassági anyakönyvi kivonat,
– jegyző igazolása élettársi kapcsolatról,
– a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerke- zetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv,
– banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan,
– előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok,
– forgalmi engedély vagy annak adatairól készült
kivonat, jegyzőkönyv,
– igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról,
– járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok,
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről,
– zálogkötelezetti nyilatkozat,
– megtalálási jegyzőkönyv,
– lefoglalási jegyzőkönyvet,
– műholdas helymeghatározó rendszer adatai,
– rendszámtáblát visszavonó határozat,
– szervizkönyv,
– szükségjavításról szóló számla,
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok.
11.4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
– fotódokumentáció,
– javítási számla,
– javítási költség-kalkuláció,
– javítási árajánlat,
– mentési, szállítási számla,
– tárolási számla,
– gépjármű bérleti szerződés és számla,
– egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat,
– vállalkozói és megbízási szerződések számlái,
– készpénz-befizetési pénztárbizonylat,
– nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez,
– előzménykárok dokumentumai,
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjár- műtípusáról, felszereltségéről,
– káridőponti érték-meghatározás,
– kereskedői ajánlat maradványértékre,
– bizonylat maradvány értékesítéséről,
– gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés,
– garanciajegy,
– munkalap,
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok,
– tárgyi eszköz-nyilvántartás,
– áfa nyilatkozat,
– értéklista,
– károsodott ingóságok jegyzéke,
– bankszámlakivonat,
– teljesítés- és költségigazolás,
– a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye,
– a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye,
– a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (motoros- ruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája,
– alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott),
– az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla,
AHE-12935/4
– a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye,
– bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája,
– a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizony- lata, garanciajegye.
11.5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:
– Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jog- szerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitele- sített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.
– A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.
– A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, káreny- hítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
– Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljá- rás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyúj- tását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, meg- találási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet, ha ezek a biztosítási esemény bekövetke- zésének igazolásához vagy a kár mértékének megálla- pításához szükségesek.
– A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles meg- adni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.
– Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát.
– A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcso- kat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló beren- dezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivo- nását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal.
– A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfel- ügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell.
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosí- tottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költsé- geket más módon is igazolhassa.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kárbejelentéshez szükséges dokumentumokat tartalmaznak.
A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellen- őrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését megelőzően
vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésekről kárfelvételi jegyző- könyvet felvenni, valamit a sérült járműről fotót készíteni. Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogo- sult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi berendezések működőképességét.
12. VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított (szerződő) a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a
szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
– a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását;
– a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
– a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását,
– a biztosított gépjármű bérbeadással történő hasznosítását.
I. KITERJESZTETT GÉPJÁRMŰVÉDELEM BIZTOSÍTÁS
1. A BIZTOSÍTOTT
Biztosítottnak minősül az ajánlaton megjelölt gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- bentartója, amennyiben a Vagyonbiztosításban (alapbiz- tosítás) biztosított ingatlan
– tulajdonosa, tulajdonostársa,
– a biztosított ingatlan haszonélvezője, vagy
– a biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vagy élet- társa, bejegyzett élettársa.
A biztosító a szolgáltatást minden esetben a gépjármű tulajdonosának nyújtja.
2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival megjelölt személygépjárműre (továbbiakban: gépjármű), továbbá az ajánlaton megjelölt alkatrészeire és tartozé- kaira, feltéve, hogy azok a káresemény időpontjában a gépjárműbe a rendeltetésének megfelelően beszerelve, elzárva vagy azon rögzítetve voltak. A biztosító csak akkor téríti meg a szerződéskötést követően beépített alkatré- szeket, tartozékokat, ha a szerződő igazolja, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor rendeltetésszerűen a gépjárműben voltak.
Az elektorakusztikai készülékekre és tartozékaira, vala- mint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 000 000- 000 000Ft értékhatárig terjed ki.
A jármű alkatrészeire és tartozékaira csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor bizonyítottan
– rendeltetésüknek megfelelően és szakszerűen – a gép- járműben beszerelve, elzárva, vagy azon rögzítve voltak.
Egyidejűleg legfeljebb 3 gépjármű biztosítható. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
– forgalmi engedélyre kötelezett, de a forgalomból kivont
AHE-12935/4
gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel ren- delkező járműveket,
– közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulla- déknak minősülő gépjárművekre,
– bérbeadással hasznosított gépjárműre,
– hatósági engedély nélkül átalakított gépjárműre,
– taxiként hasznosított gépjárműre,
– muzeális jellegű és a veterán járművekre,
– V, P, Z, E betűjelű forgalmi rendszámmal ellátott járműre,
– a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra.
Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződés- sel, lízingszerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak- Macedónia, Monaco, Montenegro, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton gépjárműven- ként meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának felső határa. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a gépjármű szerződéskötéskori értékét. A biztosító a jelen feltételek szerinti szolgáltatását biztosítási időszakonként legfeljebb a szerződésben gépjárművenként rögzített biztosítási összegig nyújtja.
5. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI
A biztosítás díja: a kárrendezési szolgáltatások színvo- nalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozóan – a kárgyakoriságtól függetlenül is
– évente egy alkalommal az árszínvonal változásához iga- zítja (indexálja). Az indexálás alapja a KSH által az inde- xálás alkalmazását megelőzően közzétett júniusi (előző
év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-
árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet változása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közter- hekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosítási díj értékkövető módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási díjról a biztosító az Általános biztosítási feltételek 9.2. pont máso- dik bekezdése szerint közölt tájékoztatásban értesíti a szerződőt.
A biztosító az indexált biztosítási díjat egész forintra kere- kítve számítja ki.
6. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIZÁRÁSOK
6.1. Biztosítási események
A biztosító a Kiterjesztett gépjárművédelem biztosí- tás különös biztosítási feltételei alapján a gépjármű- ben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi, valamint teljes lopáskár esetén nyújt szolgáltatást.
Biztosítási eseménynek minősül Elemikár-biztosítási esemény:
a) A biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozé- kait károsító villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetese üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 54km/h (15m/s) sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.
b) A gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékai- ban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meg- hibásodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.
Lopáskár biztosítási esemény:
a) a megfelelően lezárt jármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele.
b) a biztosított gépjármű elrablása.
Jelen feltételek alapján rablásnak minősül, ha az elkö- vető a jogtalan eltulajdonítás céljából a gépjárművet úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó személy ellen – a gépjármű megszerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy véde- kezésre képtelen állapotba helyezi.
Nem biztosítási esemény a gépjármű elrablása, ha az elkövető a jármű megtartása érdekében alkalma- zott erőszakot a gépjármű jogszerű használójával szemben.
AHE-12935/4
Megfelelően lezárt az a gépjármű, amely a lopáskár időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
– a személygépjármű valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota
megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül tör- ténő jogtalan behatolást;
– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – ron- csolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;
– a vagyonvédelemi berendezés, illetve kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indításgátló) a lopás- kár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
A biztosítás nem terjed ki
– a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásból eredő kárra, a motor által beszívott víz okozta károkra,
– a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház-és csomagtérfedél, ablak-és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyit-
ható, illetve levehető tető) nyitott, le-illetve kiszerelt álla- potával összefüggésben a gépjárműben bekövetkező elemi kárra
– a gépjármű elsikkasztására,
– a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház-és csomagtérfedél, ablak-és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyit-
ható, illetve levehető tető) nyitott, le-illetve kiszerelt álla- potával összefüggésben a gépjárműben bekövetkező ellopására,
– a nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére,
– a gépjármű ellopására, ha a lopáskor a gépjárműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód), és/vagy a törzskönyv.
Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyeknek a megtérítésére a gépjármű tulajdonosa bármely biztosító- nál megkötött másik biztosítás alapján jogosult.
6.2. Kizárások
6.2.1. A gépjármű használatával összefüggő károk
– a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
– a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kárra,
– a motor által beszívott víz okozta kárra,
– taxiként, vagy bérbeadással hasznosított, valamint a veszélyes anyagot szállító gépjármű kárai,
– veterán minősítésű járművekben keletkezett kár,
– a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utastér vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyit- ható, ill. levehető tető) nyitott, le-illetve kiszerelt álla- potával összefüggésben a gépjárműben bekövetkező kárra.
6.2.2. Alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
– alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miatti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által- okozott karcolódás)a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknö- velő hatása,
– a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhely- ben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indítókártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket,
– a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatré- szek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatához nem szükségesek,a rakomány szállításához használt tartozé- kok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),
– tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével össze- függésben alábbi szolgáltatásokat nyújtja.
7.1. Érdekmúlást okozó biztosítási esemény esetén
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke.
Érdekmúlásnak kell tekinteni, ha
– a biztosított gépjárművet ellopják, és a szolgáltatás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos,
– a biztosítási esemény következtében a személygépkocsi úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkalmatlan, és szakszerűen nem javítható,
– a biztosított gépjármű olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos.
Nem gazdaságos a helyreállítás, ha a 7. valamint a 8. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridő- ponti érték 75%-át.
a) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értéke- lési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján, belföldi katalógus érték hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legköze- lebb álló típus új árából kiindulva a különbségek figye- lembe vételével, és az értékmódosító tényezők alkalma- zásával – történik.
b) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nél- küli – káridőponti érték nem haladhatja meg a kataló- gusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alap- típust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)
AHE-12935/4
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke az a) pont- ban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága
miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használha- tóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást.
A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizony- lattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
7.2. Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény esetén Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a bizto- sító a helyreállítás költségét (anyagköltség és a munkadíj), valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült egyéb költségeket téríti meg az alábbiak szerint:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
– A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, illetve pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illetékes belföldi vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új árát;
– A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltségét;
– A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségét;
– A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kiala- kult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíját. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fénye- zésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a bizto- sítottnál maradó, még felhasználható maradványok (alkatrészek) értékét.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
A biztosító nem téríti meg a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült átrendszámozás, az alváz és karosszériaelem javítása, valamint cseréje miatt szüksé- gessé váló okiratok cseréjének költségeit.
7.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy az 7.2. a) pont szerinti anyagárat – a meg- semmisült elem korától függően – évenként 7%-kal
csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt
szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
b) Személygépkocsi esetén a forgalmi engedélybe bejegy- zett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdásodási garancia ennél hosz- szabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok árából:
– a kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
– az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tarto- zékok, berendezések,
– a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szaksze- rűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyre- állítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
e) Ha párban, illetve garnitúrában szerelt, illetve forgalma- zott alkatrész vagy tartozék sérül meg, a biztosított csak a megsérült alkatrész, tartozék, elem helyreállítási költ- ségeinek megtérítésére tarthat igényt (a zárgarnitúra cseréjének kivételével).
f) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berende- zésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződő (biztosított) igazolta a berendezés gyártmá- nyát, típusát, beépítését.
7.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
– a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
– hajtóanyagra, kenőanyagra,
– a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszer- zési költségére,
– a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
– a biztosított gépjármű használatának akadályozta- tása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elma- radt haszon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
– a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek),
– közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosított- nak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy ame- lyeket visszaigényelhet.
AHE-12935/4
7.5. A szolgáltatást érintő egyéb rendelkezések:
Ha a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekövet- kezése miatt bármely biztosító már nyújtott szolgáltatást,
a biztosító önrész levonásával megtéríti a más szerződés alapján nyújtott szolgáltatás során meg nem térített önré- szesedés összegét.
8. AUTÓMENTÉS, SZÁLLÍTÁS
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 50 000 Ft összeg- határig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemkép- telenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogsza- bály tiltja.
9. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
Lopáskár és rabláskár esetén a szolgáltatás összege leg- korábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított
60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani.
A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a vár- ható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is követelheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomozást felfüg- gesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.
10. ÖNRÉSZESEDÉS
a) Ha a biztosító gépjárműben, annak alkatrészeiben, tar- tozékaiban keletkezett kár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a 7. és 8. pontok szerint megállapított szolgálta- tási összegnek a 10%-át – káreseményenként, önrésze- sedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
– a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
– ha az üvegcsere technológiailag indokolt, és az erről kiállított, áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükség- szerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anyagok költsége, valamint a technológiai időszükség- let és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegé- nek 65%-át,
– a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
11. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési teen- dőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.
A biztosított legalapvetőbb kötelezettségei:
– intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltávo- lításáról a káresemény bekövetkezésével nyilvánvalóan veszélyeztetett területről (pl. tűz esetén, vagy árvízve- szély esetén az árterületről),
– gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradékta- lan betartásáról,
– tűz keletkezése esetén – ha az a biztosítottól korára és egészségi állapotára tekintettel elvárható – azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését,
– gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszközök biztonságos tárolásáról,
- fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozéko- kat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg ennek hiánya esetén állandó felügyelet alatt tartani,
- a gépjármű használatának átengedése előtt a hasz- nálatra jogosultat a jelen szerződési feltételekben felsorolt kármegelőzési és kárenyhítési teendőkről tájékoztatni.
– mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg meg- javíttatni, amelyeknek kulcsához illetéktelenek lopás, rablás vagy ezek kísérlete, rongálás vagy elvesztés útján hozzájuthattak, vagy amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtet- hetővé váltak,
– haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) ille- téktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető,
– haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható gépjármű biztonságos tárolásáról.
A kármegelőzés költségének térítése:
Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás kármeg- előzési költségként – megtéríti az érintett (sértetlen) zárbe- tétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának, az elektronikus védelem 11. pont szerinti módosításának, továbbá a gépjármű szükséges idejű tárolásának költsé- gét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költ- ségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármeg- előzéssel összefüggésben felmerült autómentési, szállítási költségek együttesen sem léphetik túl a 8. pontban meg- határozott összeget.
12. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan meg- szegésének minősül különösen,
– a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése,
– a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták,
– a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el.
13. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE A GÉPJÁRMŰ MEGKERÜLÉSE ESETÉN
A biztosított (szerződő) köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított gépjármű, az előleg folyósítása vagy a kár megtérítése után megkerül, és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megke- rült vagyontárgyat meg akarja-e tartani, vagy nem.
Ha a biztosított a megkerült gépjárműre, igényt tart, akkor az ennek bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt – a lopással összefüggésben keletkezett kár összegével csökkentett – értékét. A visszafizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget.
Ha a biztosított a megkerült járművet nem kívánja meg- tartani, köteles a biztosítóval együttműködni a jármű érté- kesítésében harmadik személy részére. A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra (szerződőre) áthárítani.
14. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
A biztosító a szolgáltatás igénybevételéhez a Garázsban tárolt gépjárművek biztosítási feltételeinek H/11. pontja szerinti dokumentumok bemutatását kérheti.
15. VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított (szerződő) a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szük- séges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
– a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását;
– a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
– a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását,
– a biztosított gépjármű bérbeadással történő hasznosítását.
AHE-12935/4
J. MUNKANÉLKÜLISÉGI DÍJÁTVÁLLALÁS BIZTOSÍTÁS
Jelen kiegészítő biztosítás feltételeiben nem szabályo- zott kérdésekre a Vagyonbiztosítás különös biztosítási fel- tételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítás különös biztosítási feltételeinek az Általános biztosítási feltételektől vagy a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése ese- tén a kiegészítő biztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.
1. A BIZTOSÍTOTT
A jelen kiegészítő biztosítási feltételek körében biztosított- nak minősül a kötvényen név szerint szerződőként megne- vezett természetes személy, aki a biztosítási díj megfizeté- sére köteles.
2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események” elnevezésű osz- lop) tartalmaz.
Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események
Biztosítási eseménynek minősül, ha a kocká- zatviselés díjjal rendezett tartamán belül, a várakozási idő leteltét követően a biztosított– legalább 6 hónapja folyamatos, minimum heti 30 órás, megszakítás nélküli*, határozatlan idejű magyarországi – munkaviszonya (több ilyen munkaviszony esetén a havi szinten hosz- szabb munkaidőt eredményező munkaviszo- nya) a munkáltató felmondása miatt megszű- nik, majd ezt követően az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként
nyilvántartásba veszi.
Nem biztosítási esemény:
a) A nyugdíjazás – ide értve a korkedvezményes, korengedményes, előrehozott öregségi és a rész- nyugdíj esetét, valamint a rokkantnyugdíjazást – miatti felmondás,
b) Munkavállalói felmondás vagy azonnali hatályú felmondás,
c) Ha a munkaviszonyt a munkáltató a biztosított (mint munkavállaló):
– munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségügyi okkal összefüggő képessé- gével kapcsolatos felmondás** útján, vagy
– a biztosított (mint munkavállaló) szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt közölt azonnali hatályú felmondás útján
szünteti meg.
d) Amennyiben a munkaviszony bármely módon megszűnik egy olyan jogviszonyban, amelyben a biztosított saját magának, bármely hozzátartozójának alkalmazásában vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek bármelyike irányítási joggal*** rendelkezett a fel- mondás időpontjában,
e) A munkaviszonynak a próbaidő alatti bármely módon történő megszűnése,
f) A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnése.
* A biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folyamatos munkaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.
** A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve 77. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetkör.
*** Irányítási joggal rendelkezik a biztosított vagy hozzátartozója az adott munkáltató felett, ha
- a munkáltatónál az említett körbe tartozó személy által gyakorolható szavazati jog (több ilyen személy esetén az ilyen személyek szavazati joga együttesen) meghaladja az 50 %-ot és/vagy,
- az említett körbe tartozó személy (több személy esetén bármelyikük vagy együttesen) jogosultsággal rendelkezik vezető tisztségviselő kinevezésére, vagy visszahívására.
3. IDŐBELI HATÁLY
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosítottat munkaviszonyának megszűnése után az illetékes Munkaügyi Központ nyilvántartásba veszi.
A biztosító jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésétől számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A várako- zási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosí- tott megváltoztatását kezdeményezik, jelen kiegészítő biz- tosításra vonatkozóan a biztosított váltással egyidejűleg a 6 hónapos várakozási idő újra indul.
AHE-12935/4
4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
4.1. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában a szerződés díjrendezett, a biztosító a
biztosítás 6 havi díjának megfelelő szolgáltatást nyújt a biztosított részére.
Ezen hat hónap alatt a biztosított a biztosítási díj növeke- dését eredményező szerződésmódosítási javaslatot nem kezdeményezhet, vagy nem fogadhat el, kivéve a szerző- dés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti indexálást. Amennyiben a biztosított díjcsökkentést ered- ményező módosítást kezdeményez a szerződésen, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége arányosan csökken a módosítást követő időszakra vonatkozóan, ezért a biz- tosító az ebből eredő díjkülönbözetet nem fizeti vissza a biztosított részére.
Amennyiben a biztosított díjemelkedést eredményező díjfi- zetési gyakoriság vagy mód változtatást kezdeményez az említett időszakban, úgy az ebből eredő díjkülönbözetet a biztosított köteles megfizetni.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül a biztosítási szerződés megszűnik, úgy a
biztosított kizárólag a szerződés megszűnésének időpont- jáig jogosult a biztosító szolgáltatására.
Amennyiben a biztosított a jelen kiegészítő biztosítás alapján nyújtott 6 hónapos szolgáltatási időszakra is meg- fizette a biztosítási szerződés díját, úgy a biztosító a szer- ződés megszűnésekor fizeti meg a biztosított részére az ebből adódó különbözetet.
4.2. Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vétele után, csak újabb – díjfizetéssel fedezett – 12 hónap eltel- tével szerezhető jogosultság a következő szolgáltatásra.
A szolgáltatás igénybe vételének feltétele – a hosszabb várakozási idő kivételével – azonos a biztosítás esemény- ben (lásd 3. pont) foglaltakkal.
4.3. A jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosított az illetékes Munkaügyi Központ általi nyilvántartásba vételét vagy az ezt igazoló dokumentum kézhezvételét követő 30 napon belül jelentheti be a biztosítóhoz szolgáltatási igényét.
5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítási díjat a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) díjá- val együtt és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyako- riság szerint kell megfizetni.
6. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS
6.1. A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat
– a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).
6.2. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkozta- tott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 szá- zalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a meg- állapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
6.3. A biztosítási díj értékkövető módosításáról, az alkal- mazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási díjról a biztosító az Általános biztosítási feltételek 9.2. pont második bekezdése szerint közölt tájékoztatásban értesíti a szerződőt.
6.4. A biztosító az indexált biztosítási díjat egész forintra kerekítve számítja ki.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
A munkanélküliség esetére vonatkozó szolgáltatási igény bejelentésekor az alábbi dokumentumokat kell a biztosító részére elküldeni:
a) hitelt érdemlő munkáltatói igazolás a fennállt munkaviszonyról,
b) a munkaviszony megszüntetésének okát tartalmazó dokumentum (a munkáltató felmondását tartalmazó nyilatkozat),
c) az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanél- küliség nyilvántartásba vételéről,
d) ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelen- tése esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást is.
Amennyiben a biztosított nem tesz eleget a fenti dokumen- tumok benyújtására vonatkozó kötelezettségének, a bizto- sító nem nyújt szolgáltatást.
8. ÖNRÉSZESEDÉS
A jelen kiegészítő biztosítás alapján történő szolgáltatás nyújtása esetén a biztosító nem von le önrészesedést.
9. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével egyi- dejűleg a kiegészítő biztosítás is megszűnik. A kiegészítő munkanélküliségi díjátvállalás biztosítás – az alap- biztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethető.
K. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI ÉLET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK
A KIEGÉSZÍTŐ ÉLET ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI
Az K. pont alatti kiegészítő biztosításokra az alábbi közös szabályokat is alkalmazni kell, ha azok az egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeitől eltérően nem rendelkeznek.
1. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
AHE-12935/4
1.1.Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése azon a napon kezdődik meg, amikor az új biztosított a kiegészítő családi élet- és egészségbiztosítások különös szerződési feltételeinek 1. pontjai szerint biztosítottnak
minősül, tehát az együttélés érdekében a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) kockázatviselési helyére hivatalosan beje- lentkezik. Az új biztosított esetében a várakozási idő a rá vonatkozó kockázatviselés kezdetével kezdődik meg.
1.2. Több, egymást követő családi életbiztosítás vagy csa- ládi egészségbiztosítás esetén folyamatosnak tekintendő a biztosítási időszak, ha az Allianz otthonbiztosításhoz kötött és díjjal fedezett kiegészítő biztosítások között legfeljebb 60 nap telt el, valamint a biztosított folyamatosan biztosí- tottnak minősült.
A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés a világon bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre kiterjed.
3. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelke- zésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mérté- kének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló iratokat orvosi dokumentumokat, leleteket, zárójelenté- seket, baleset és betegség esetén az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi iratot, ideértve az MRI, CT és röntgenfelvétel vizsgálati eredményeit is,
– adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,
– a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,
– halál esetén
- a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halott vizsgálati bizonyítvány) másolata, háziorvosi törzskarton, keze- lőkartonok másolata,
- boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv,
- haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),
- a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot,
– ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárást is folytattak, akkor a hatóság, illetve bíróság által kibocsátott határozat és egyéb dokumentumok,
– ha kijelölt kedvezményezett hiányában a kedvezmé- nyezett az örökös, az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,
– ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásá-
nak vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat vagy határozat,
– a műtétről szóló orvosi dokumentáció, részletes leírását tartalmazó zárójelentés(ek) másolata,
– fekvőbetegként történő gyógykezelés esetén a gyógyke- zelésről kiadott fekvőbeteg-gyógyintézeti zárójelentés,
– keresőképtelenség esetén a keresőképtelenséget iga- zoló orvosi iratok,
– közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában az illetékes hatóság által kiadott hivatalos igazolás, vala- mint a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági és orvosi iratok,
AHE-12935/4
– a biztosítási szolgáltatás igénybevételére jogosult sze- mélyazonosságát igazoló okirat,
– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,
– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
K/1. CSALÁDI ÉLETBIZTOSÍTÁS
1. A BIZTOSÍTOTT
1.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a kötvényben név szerint biztosí- tottként megnevezett természetes személy, valamint a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) kockázatviselési helyén vele együtt élő házastársa, illetve közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozója.
A jelen feltételek szerint:
– a kockázatviselési helyen együtt élő: akinek állandó lakcíme vagy érvényes ideiglenes lakcíme a Vagyon- biztosítás kockázatviselési helyén van.
– közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgye- rek, az örökbefogadó, a mostoha-és a nevelőszülő, valamint a testvér.
1.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított 85. születés- napján, az érintett biztosítottra vonatkozóan megszűnik.
2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE
Az 5. pontban meghatározott haláleseti szolgáltatásra
– érvényes kedvezményezett jelölés hiányában – a biztosí- tott örököse(i) jogosult(ak).
3. VÁRAKOZÁSI IDŐ
A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában a koc- kázatviselés kezdetétől, valamint a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelésétől számítva várakozási időt köt ki, amelynek tartama 6 hónap.
Az új biztosított esetében a várakozási idő a rá vonatkozó kockázatviselés kezdetével kezdődik meg.
Ha a biztosítási esemény
– a kockázatviselés kezdetét követő várakozási időn belül következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
– az egységszám növelését követő várakozási időn belül következik be, úgy a biztosító az egységszám növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást.
– az új szerződéskötést követő várakozási időn belül következik be és a szerződés az K.1.2. pont alapján jog- folytonosnak tekinthető, úgy a biztosító a két szerződés
biztosítási összege közül az alacsonyabb alapján nyújt szolgáltatást.
A balesetből eredő biztosítási eseményekre a várakozási idő nem vonatkozik.
időpontban érvényben volt otthonbiztosítás kiegészítő családi életbiztosításának akkori biztosítási összegét vagy annak egy részét, a következők szerint:
4. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA
Biztosított életkora
(a biztosítási esemény bekövet- kezte időpontjában)
Biztosító szolgáltatása
A kiegészítő családi életbiztosítás a felek megállapodása
30 évesnél fiatalabb a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 200%-a
szerint határozatlan vagy az alapbiztosításéval azonos
határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb nem lehet.
5. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely
okból bekövetkezett halála. A kockázatviselés kezdetétől
30 éves vagy annál idősebb, de 40 évesnél fiatalabb
40 éves vagy annál idősebb, de 55 évesnél fiatalabb
55 éves vagy annál idősebb, de 65 évesnél fiatalabb
65 éves vagy annál idősebb, de 85évesnél fiatalabb
a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 150%-a
a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 100%-a
a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 50%-a
a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 25%-a
számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha
a) a biztosítottnak a szerződéskötés időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha
b) a halál a szerződéskötéskor már diagnosztizált beteg- ségből eredt, és a biztosított a halál napját megelőző 2 évben folyamatosan biztosítottnak minősült.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
6.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázat- viselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgálta- tásra jogosultnak, tekintettel a 6.2. és 6.3. pontban foglalt rendelkezésekre is:
a) bármely okból bekövetkező halál esetén, kivéve az
5. b) pont alatti biztosítási eseményt, az aktuális bizto- sítási összeget (a 0.xx. függelékben szereplő egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott és a biztosítási tartam során alkalmazott fogyasztói árindexszel növelt, a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes értékét) vagy annak egy részét a következők szerint. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosítottak életkorától függ.
6.2. A családi életbiztosítás egy egységre jutó kezdeti biz- tosítási összegét és többszörözhetőségét a 3. sz. függelék tartalmazza
6.3. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több családi életbiztosítása tekintetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 10 egységnyi biztosítási szolgál- tatásra áll fenn.
6.4. A biztosító szolgáltatásához benyújtandó iratokat a Kiegészítő családi élet- és egészségbiztosítások közös sza- bályai tartalmazzák.
6.5. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.
7. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiz- tosítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított halála
a) a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,
b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselek- ménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
c) a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.
Biztosított életkora
(a biztosítási esemény bekövet- kezte időpontjában)
Biztosító szolgáltatása
8. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSÁNAK ESETE
30 évesnél fiatalabb az aktuális biztosítási összeg 200%-a
8.1. A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a
30 éves vagy annál idősebb, de 40 évesnél fiatalabb
40 éves vagy annál idősebb, de 55 évesnél fiatalabb
55 éves vagy annál idősebb, de 65 évesnél fiatalabb
65 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb
az aktuális biztosítási összeg 150%-a
az aktuális biztosítási összeg 100%-a
az aktuális biztosítási összeg 50%-a
az aktuális biztosítási összeg 20%-a
8.3. pontban meghatározott esetben.
8.2. A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosító a jelen szerződési feltételek alapján létrejött valamennyi biz- tosítási szerződésre vonatkozóan évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott biztosítási szolgáltatásokat.
AHE-12935/4
b) az 5. b) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének napját 2 évvel megelőző
8.3. Ha a biztosító által a családi életbiztosítások alapján teljesített szolgáltatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel
a biztosító a biztosítás díjának megállapításakor a termék díjkalkulációjában előre számolt, a biztosító az egyes konk- rét szerződésekre vonatkozóan – a következő biztosítási évforduló első napjától – évente egyszer maximum 10%-kal módosíthatja a szerződő által fizetendő díj mértékét anél- kül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna.
8.4. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el, a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a kiegészítő családi életbiztosítást.
9. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
9.1. A családi életbiztosítást a szerződő a szerződés lét- rejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja az Általános biztosítási feltételek 6. pontjában foglaltak szerint. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása
vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biz- tosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére tel- jesített befizetésekkel elszámolni. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével egyi- dejűleg a kiegészítő családi élet- és egészségbiztosítások is megszűnnek. A kiegészítő családi életbiztosítás – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethető.
9.2. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjmentesítésre sincs lehetőség.
3. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A VÁRAKOZÁSI IDŐ
A jelen családi egészségbiztosítás biztosítási tartama, biz- tosítási időszaka és évfordulója megegyezik a kiegészítő családi életbiztosításéval.
Családi egészségbiztosítás esetén a biztosító nem alkal- maz várakozási időt.
4. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
4.1. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény az 1. pontban szereplő biztosítottaknak a kockázatviselési időszakban bekövetkezett – baleset vagy betegség miatti, orvosilag indokolt és szükséges, a jelen feltételek szerinti – műtéte azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek vagy betegségnek is a kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie.
A biztosítási eseménynek minősülő műtéteket a jelen felté- telek 2. számú függelékét képező műtéti lista tartalmazza.
4.2. Műtét az orvos szakmai szabályok betartásával elvég- zett sebészeti (sebészeti jellegű) orvosi beavatkozás.
5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
5.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázat- viselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgálta- tásra jogosultnak, tekintettel a 5.3. és 5.4. pontban foglalt rendelkezésekre is:
A biztosítási eseménynek minősülő műtét esetén az aktu- ális biztosítási összeget (a 3. sz. függelékben szereplő egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egység- számmal szorzott, a biztosítási tartam során alkalmazott fogyasztói árindexszel növelt, a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor érvényes értéke) vagy annak egy részét fizeti ki a biztosító a következők szerint:
K/2. CSALÁDI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
A jelen biztosítás kizárólag a kiegészítő családi életbiztosí- tással együtt köthető meg. Az itt nem szabályozott kérdé- sekben a Családi életbiztosítás feltételei is irányadóak.
1. A BIZTOSÍTOTT
1.1 A kiegészítő családi életbiztosítás 1.1 pontja alapján
Xxxx műtét | Közepes műtét | Kis műtét | |
1 -3 hónap | 5% | 2,5% | 1% |
4-6 hónap | 25% | 12,5% | 5% |
7-9 hónap | 50% | 25% | 10% |
10 és ennél több hónap | 100% | 50% | 20% |
A kockázatviselés kezdetétől eltelt időtartam
Szolgáltatás mértéke az aktuális biztosítási összeg függvényében:
biztosított személy.
1.2 A biztosító kockázatviselése a biztosított 65. születés- napján az érintett biztosítottra vonatkozóan megszűnik.
AHE-12935/4
2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE
Az 5.1. pontban meghatározott szolgáltatásra a biztosított jogosult.
A jelen kiegészítő családi egészségbiztosítás egységszámá- nak emelése esetén az emelés hatályától számított 6 hóna- pig a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az emelés előtti biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást.
Ha a biztosítási esemény az új szerződéskötést követő 6 hónapon belül következik be és a szerződés az K. 1.2.
pont alapján jogfolytonosnak tekinthető, úgy a biztosító a két szerződés biztosítási összege közül az alacsonyabb alapján nyújt szolgáltatást, az alábbiak szerint:
Szolgáltatás mértéke a két szerződés biztosítási összege közül az alacso- nyabb biztosítási összeg függvényében:
Nagy műtét Közepes műtét Kisműtét
100% 50% 20%
5.2. A családi egészségbiztosítás induló biztosítási összegét és többszörözhetőségét a 3. sz. függelék tartalmazza.
5.3. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létrejött, több műtéti térítésre szóló biztosítása tekinteté- ben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 5 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.
5.4. A biztosító szolgáltatása biztosítási évenként és biztosítottanként legfeljebb a biztosítási összeg három- szorosa, két egymást követő biztosítási évben pedig a biztosítási összeg ötszöröse lehet.
5.5. Ha ugyanazon baleset vagy betegség miatt több műtéti beavatkozás is szükségessé válik, ez a biztosító szolgáltatása szempontjából egy biztosítási esemény- nek minősül. Ilyen esetben a biztosító a műtéti beavat- kozások közül a legmagasabb besorolású alapján teljesít szolgáltatást. Ha a szolgáltatást követően a biztosítotton olyan újabb műtétet kell elvégezni ugyan- azon balesetből vagy betegségből eredően, amely a
műtéti lista alapján magasabb besorolású, a biztosító a korábbi és az újabb műtétre megállapított szolgáltatá- sok különbözetét fizeti ki.
5.6. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a szol- gáltatáshoz szükséges iratokkal együtt a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni. Fekvőbeteg-gyógyintézetben elvégzett műtét esetén az iratokat legkésőbb a gyógyin- tézetből való elbocsátását követő 10 napon belül be kell nyújtania.
5.7. A biztosító szolgáltatásához benyújtandó iratokat a Kiegészítő élet és egészségbiztosítások közös szabályai tartalmazzák.
5.8. A biztosító jogosult a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát ellenőrizni, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát és az orvosi eljárás szükségességét. A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító orvosa által vég- zett vizsgálatnak. Egyedi esetekben a biztosító független orvos szakértőt is felkérhet véleményadásra.
5.9. A biztosító az aktuális biztosítási összeget illetve annak az 5.1. pontban meghatározott százalékát a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogo- sultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a postára történő feladás és a banki átutalás is.
6. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK
6.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérü- lésével, betegségével, illetőleg balesetével függ össze, amelyet
– a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott, vagy
– a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is.
Súlyos gondatlanságnak minősül különösen az, ha a biz- tosítási esemény a biztosított súlyosan ittas (2,5 ezrelék véralkoholszintet , illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meg- haladó) vagy kábító, illetve bódító szerek hatása alatti állapota miatt következett be.
6.2. Nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosított
– orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, vagy
– hivatásos, vagy amatőr sportolóként gyakorolt sport- tevékenység (mérkőzés, verseny, edzés) során elszen- vedett balesetével, valamint szervezett diáksport- és tömegsport tevékenység közben történt balesetével (sportbaleset) összefüggésben következett be.
Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített mun- kaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hiva- tásos sportolói engedéllyel. Amatőr játékosnak minősül mindenki, aki nem jövedelemszerzés céljából bármely magyarországi, vagy külföldi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogo- sító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazol- vánnyal rendelkezik
7. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSÁNAK ESETE
A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a koráb- ban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a családi életbiztosítás feltételeiben részletezett szabályoknak megfelelően.
8. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A családi életbiztosítás megszűnésével jelen családi egész- ségbiztosítás is megszűnik.
9. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A biztosító jogosult megőrizni a családi egészségbiztosí- tással összefüggő iratokat, valamint a biztosító által elvé- geztetett orvosi vizsgálatok leleteit.
AHE-12935/4
L. KIEGÉSZÍTŐ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSOK
A KIEGÉSZÍTŐ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI
Az L. pont alatti kiegészítő Assistance biztosításokra az alábbi közös szabályokat is alkalmazni kell, ha azok az egyes kiegészítő Assistance biztosítások különös biztosítási feltételeitől eltérően nem rendelkeznek.
A szolgáltatásokat a biztosító megbízása alapján az AWP P&C, AGA International S.A., Niederlassung für Österreich, Xxxxxxxxxxxx Xxxxxx 00-00, 0000 Xxxxxx – Xxxxxxx (továbbiak- ban szolgáltató) nyújtja, mely a szolgáltatások teljesítéséhez
– az okmányokkal és bankkártyákkal kapcsolatos költségtérí- tést kivéve – erre szerződött vállalkozásokat vesz igénybe.
Az Assistance biztosítás vészhelyzet elhárítására szolgál, az eredeti állapot visszaállítására nem nyújt fedezetet.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK (KÁRESEMÉNYEK)
Az Assistance biztosítások keretében biztosítási esemény- nek a kockázatviselés helyén bekövetkező vészhelyzet minősül.
Vészhelyzetnek minősül az az esemény, mely a kocká- zatviselés helyén lévő ingatlan épületszerkezeteinek, épületberendezéseinek meghibásodása, vagy baleset- szerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkezett fizikai károsodása következtében sürgős beavatkozást igényel a további károk és/vagy a balesetveszély megelőzése érdekében, amennyiben az adott vészhelyzet a biztosító Assistance szolgáltatásával elhárítható.
Vészhelyzetnek minősülnek a fentieken túlmenően egyes tételesen meghatározott élethelyzetek is, melyek előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul következnek be, és sürgős beavatkozást igényelnek a jellemzően a kocká- zatviselés helyén bekövetkező esetleges károk, hátrányos következmények megelőzésében.
A biztosító telefonos ügyfélszolgálata dönt arról, hogy a biztosított által a biztosítási esemény bejelentésekor közölt információk és a jelen különös biztosítási feltételek alapján a bekövetkezett esemény vészhelyzetnek minősül-e.
2. BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, KÖLTSÉGEK
Az általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeiben felsorolt kizárások az aláb- biakkal egészülnek ki:
2.1. A biztosítás nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított ingatlan ese- tében ezen átalakítással összefüggésben keletkeznek.
2.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá
AHE-12935/4
– a vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felme- rülő helyreállítási költségekre;
– a biztosított ingatlanban tartott ingóságokban bekövet- kező károkra;
– arra a veszélyhelyzetre, melynek elhárítását a biz- tosított a jelen biztosítás kockázatviselési kezdetét megelőzően kötött más biztosítási szerződés alapján igényelheti.
3. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR ÉS A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE A SZOLGÁLTATÓ KÁRBEJELENTÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSE
A biztosított köteles a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legfeljebb a tudomásra jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni a biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfélszolgálatán, a +36 (1/20/30/70) 421-1- 421-es telefonszámokon. Az igénybe vehető szolgáltatá- sokról – a biztosítási feltételek alapján – a telefonos ügy- félszolgálat dönt.
Ha a biztosított(ak) a kárbejelentés alkalmával még nem ismert körülmények miatt a későbbiekben további kapcsolódó szolgáltatást igényel(nek), a telefonos ügy- félszolgálat engedélyét ehhez is kérni kell. A kiegészítő Assistance biztosítások alapján nem térül meg az előzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költsége.
A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító szolgál- tatásainak igénybevételéhez a következő információkat kell megadni:
– a kockázatviselés helyét,
– a biztosított elérhetőségét,
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját és a biztosítási esemény leírását,
– az igényelt szolgáltatást,
– lakhatatlanná válás esetén a szállást igénylő személyek adatait (név, anyja neve, születési időpont, lakcím).
Téves információadás esetén a biztosító helyszínre érkező szolgáltatója a szolgáltatást megtagadhatja, ha a hely- színi körülmények nem egyeznek a kárbejelentésben fog- laltakkal. A téves információadásból eredő többletköltség a biztosítottat terheli.
A biztosító jogosult ellenőrizni a kárbejelentésben foglalta- kat és a szolgáltatások igénybevételének indokoltságát.
Ha a bejelentett adatok alapján a biztosított jogosult a szolgáltatásra, annak megkezdéséről a szolgáltató SMS- ben, vagy telefonon értesíti a kárbejelentést követő 1 órán belül. Ha a szolgáltatás nyújtása bármely okból aka- dályba ütközik, akkor a szolgáltató telefonon megkeresi a biztosítottat.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosítót nem terheli felelősség a biztosítottat ért azon hátrányért, ami abból keletkezett, hogy a szerződőtől nem kapott tájékoztatást a szerződés alapján rá háruló kötele- zettségekről és az őt megillető jogokról.
4. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A felek a biztosítási esemény bejelentésekor megál- lapodhatnak a biztosított kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.
A biztosított köteles a biztosítóval vagy az általa megbí- zott közreműködővel történt egyeztetésnek megfelelően eljárni (pl. a szolgáltatót a biztosítási esemény helyszínén megvárni, a bejutást biztosítani, vagy a lefoglalt szállást elfoglalni). Amennyiben ezen kötelezettségeit nem teljesíti, e mulasztás a Vagyonbiztosítás alapján is a kárenyhítési kötelezettség megszegésének minősül.
5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
5.1. A biztosító a biztosítási esemény helyszínére irányítja megbízott közreműködőjét a vészhelyzet elhárítása céljá- ból. A biztosítási szolgáltatás a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és kiszállási költségre terjed ki.
5.2. A biztosító az Assistance biztosítások szolgáltatásait biztosítási eseményenként az egyes Assistance biztosítá- sokban meghatározott limitig nyújtja.
Amennyiben közreműködő által végzett vészelhárítás költ- sége meghaladja az adott biztosítási eseményhez tartozó limit összegét, úgy a limiten felüli összeg a biztosítottat terheli.
5.3. A közreműködő készpénzes számlát állít ki,
a) a felmerült többletköltségről, ha a vészhelyzet elhárítási költségek meghaladják az egyes Assistance biztosítá- sokban meghatározott értékhatárt (limitet),
b) a felmerült többletköltségről, ha a közreműködővel olyan munkát is elvégeztet a biztosított, amelyre a bizto- sítási fedezet nem terjed ki,
c) az elvégzett munka költségéről, ha a helyszínen a vész- helyzet nem állapítható meg, és a biztosított ennek köz- lését követően is kéri a szolgáltatást.
A közreműködő által kiállított készpénzes számlát a biz- tosított a helyszínen köteles kifizetni, amelyet a biztosító, amennyiben az a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) alapján téríthető, utóbb megtérít a biztosított részére.
A biztosító/szolgáltató jogosult ellenőrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartalmát és valódiságát.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
Amennyiben a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító/szolgáltató nem tudja saját megbízott közreműködőivel a vészhelyzetet elhá- rítani, a biztosított és a biztosító/szolgáltató telefonos egyeztetése során engedélyezett külső közreműködők költségét a biztosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső közreműködők által kiállított tételes számlát és a kifizetés igazolását a biztosító/szolgáltató részére megküldeni.
7. AZ ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS MEGHIÚSULÁSA
Ha a vészhelyzet a biztosítóval vagy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételt, illetve a munkavégzést gátló rendkívüli körülmények miatt sem saját, sem külső közreműködővel nem hárítható el, akkor a biztosító a Vagyonbiztosítás alapján nyújt szolgáltatást.
AHE-12935/4
AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSOK SZOLGÁLTATÁSAI ÉS AZOK ÉRTÉKHATÁRA L/1 ASSISTANCE BÁZIS BIZTOSÍTÁS
AHE-12935/4
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozás / limit” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Szolgáltatás | Szolgáltatás meghatározása | Szolgáltatás korlátozás/ limit |
Vízvezeték szerelés | A kockázatviselés helyén lévő ingatlan víz-, csatorna, fűtési, hűtési és gőzvezetékeinek, továbbá | 28 000 Ft/biztosítási |
ezek tartozékainak, szerelvényeinek törése, repedése, kilyukadása, dugulása miatt bekövetkező | esemény | |
vészhelyzet esetén a hiba helyének feltárása és a meghibásodás elhárítása. | ||
A hőellátásnak a fűtéscső károsodása miatti szünetelése csak a fűtési időszakban biztosítási | ||
esemény. | ||
Üvegezés | A kötvényen feltüntetett főépület külső nyílászáróinak bármely típusú üvegezésében baleset- | 19 600 Ft/biztosítási |
szerűen bekövetkező vagy betöréses lopás illetve annak kísérlete következtében bekövetkező káro- | esemény | |
sodása miatti vészhelyzet esetén a nyílászáró üvegezésének pótlása, vagy a nyílás átmeneti befe- | ||
dése. Vészhelyzetnek minősül, ha a fenti okokból a külső hőmérséklet vagy a külső időjárási | ||
viszonyok közvetlenül veszélyeztetik az ingatlanban tartózkodók egészségét, az ott található ingó- | ||
ságokat, vagy a betört ablaküveg miatt fennáll az illetéktelen behatolás közvetlen veszélye. | ||
Tetőfedés | A kötvényen feltüntetett főépület tetőzetének balesetszerű károsodása, kilyukadása miatti vész- | 56 000 Ft/biztosítási |
helyzet esetén a tető javítása vagy ideiglenes fedése. | esemény | |
Vészhelyzetnek minősül, ha a megsérült fedésen keresztül az épületbe bejutó csapadékvíz veszé- | ||
lyezteti a lakhatóságot és a biztosított ingóságokat. | ||
A biztosító kizárólag a Vagyonbiztosításban (alapbiztosításban ) biztosított főépület tulajdonosá- | ||
nak tulajdonában álló tetőzet károsodása esetén nyújt Assistance szolgáltatást. | ||
Zárszerelés | A zár javítása vagy indokolt esetben cseréje abban az esetben, ha a Vagyonbiztosításban (alapbiz- | 14 000 Ft/biztosítási |
tosításban ) biztosított főépület bejárati ajtó kulcsának elvesztése, eltörése vagy a zár megrongá- | esemény | |
lódása (pl. betöréses lopás miatt) következtében a biztosított nem tud az ingatlanba be- vagy | ||
onnan kijutni. | ||
Szálláshely szolgáltatás | Legfeljebb 3 éjszakára átmeneti szálláshely nyújtása a biztosított részére, amennyiben a Vagyon- | 63 000 Ft/biztosítási |
biztosításban (alapbiztosításban ) biztosított főépület a Vagyonbiztosítás 5.A pontjában található | esemény | |
táblázatban felsorolt biztosítási események következtében vagy az épületszerkezetek súlyos káro- | ||
sodása miatt lakhatatlanná válik. | ||
Öko-szerviz | A biztosított tulajdonában álló, a Vagyonbiztosításban (alapbiztosításban) biztosított főépület | 28 000 Ft/biztosítási időszak |
– fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek, | ||
illetve | ||
– áramellátását biztosító napelem és ezek rendszerelemeinek meghibásodása, megrongálódása | ||
esetén a helyszíni javítás megszervezése és térítése. | ||
Okmány- és bankkártya | A biztosított személyes okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány, TAJ- | 8 400 Ft/biztosítási esemény |
védelem | kártya, adókártya) pótlása (újraigénylése) kapcsán felmerülő költségek, valamint bank- és hitelkár- | |
tyái letiltási díjának térítése a biztosított által benyújtott számla alapján, amennyiben a fenti okmá- | ||
nyok, illetve bank- vagy hitelkártyák jelen Assistance biztosításban meghatározott vészhelyzetnek | ||
minősülő biztosítási események miatt használhatatlanná válnak. |
L/2 ASSISTANCE PRÉMIUM BIZTOSÍTÁS
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozás / limit” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
Szolgáltatás | Szolgáltatás meghatározása | Szolgáltatás korlátozás/ limit |
Vízvezeték szerelés | A kockázatviselés helyén lévő ingatlan víz-, csatorna, fűtési, hűtési és gőzvezetékeinek, továbbá | 42 000 Ft/biztosítási |
ezek tartozékainak, szerelvényeinek törése, repedése, kilyukadása, dugulása miatt bekövetkező | esemény | |
vészhelyzet esetén a hiba helyének feltárása és a meghibásodás elhárítása. | ||
A hőellátásnak a fűtéscső károsodása miatti szünetelése csak a fűtési időszakban biztosítási ese- | ||
mény. | ||
Üvegezés | A kötvényen feltüntetett főépület külső nyílászáróinak bármely üvegezésének üvegezésében bal- | 28 000 Ft/biztosítási |
esetszerűen bekövetkező vagy betöréses lopás illetve annak kísérlete következtében bekövetkező | esemény | |
károsodása miatti vészhelyzet esetén a nyílászáró üvegezésének pótlása, vagy a nyílás átmeneti | ||
befedése. Vészhelyzetnek minősül, ha a fenti okokból a külső hőmérséklet vagy a külső időjárási | ||
viszonyok közvetlenül veszélyeztetik az ingatlanban tartózkodók egészségét, az ott található ingó- | ||
ságokat, vagy a betört ablaküveg miatt fennáll az illetéktelen behatolás közvetlen veszélye. | ||
Tetőfedés | A kötvényen feltüntetett főépület tetőzetének balesetszerű károsodása, kilyukadása miatti vész- | 70 000 Ft/biztosítási |
helyzet esetén a tető javítása vagy ideiglenes fedése. | esemény | |
Vészhelyzetnek minősül, ha a megsérült fedésen keresztül az épületbe bejutó csapadékvíz veszé- | ||
lyezteti a lakhatóságot és a biztosított ingóságokat. | ||
A biztosító kizárólag a Vagyonbiztosításban (alapbiztosításban ) biztosított főépület tulajdonosá- | ||
nak tulajdonában álló tetőzet károsodása esetén nyújt Assistance szolgáltatást. | ||
Zárszerelés | A zár javítása vagy indokolt esetben cseréje abban az esetben, ha a Vagyonbiztosításban (alapbiztosítás- | 28 000 Ft/biztosítási |
ban ) biztosított főépület bejárati ajtó kulcsának elvesztése, eltörése vagy a zár megrongálódása (pl. | esemény | |
betöréses lopás miatt) következtében a biztosított nem tud az ingatlanba be- vagy onnan kijutni. | ||
Szálláshely szolgáltatás | Legfeljebb 3 éjszakára átmeneti szálláshely nyújtása a biztosított részére, amennyiben a Vagyon- | 84 000 Ft/biztosítási |
biztosításban (alapbiztosításban) biztosított főépület a Vagyonbiztosítás 5.A pontjában található | esemény | |
táblázatban felsorolt biztosítási események következtében vagy az épületszerkezetek súlyos káro- | ||
sodása miatt lakhatatlanná válik. | ||
Öko-szerviz | A biztosított tulajdonában álló, a Vagyonbiztosításban (alapbiztosításban) biztosított főépület | 42 000 Ft/biztosítási időszak |
– fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek, | ||
illetve | ||
– áramellátását biztosító napelem és ezek rendszerelemeinek meghibásodása, megrongálódása | ||
esetén a helyszíni javítás megszervezése és térítése. | ||
Okmány- és bankkártya | A biztosított személyes okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány, TAJ- | 28 000 Ft/biztosítási |
védelem | kártya, adókártya) pótlása (újraigénylése) kapcsán felmerülő költségek, valamint bank- és hitelkár- | esemény |
tyái letiltási díjának térítése a biztosított által benyújtott számla alapján, amennyiben a fenti okmá- | ||
nyok, illetve bank- vagy hitelkártyák elvesznek, vagy a jelen Assistance biztosításban | ||
meghatározott vészhelyzetnek minősülő biztosítási események miatt használhatatlanná válnak. | ||
Költöztetés | Ha a területileg illetékes hatóság a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 5.A. pontjában meghatározott | 42 000Ft/biztosítási esemény |
biztosítási esemény miatt a biztosított lakást illetve a lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, az | ||
épületben maradt bútorok es egyéb ingóságok átszállíttatása az ideiglenes lakóhelyre. | ||
Állatgondozás | A biztosított házi- és hobbiállatok ellátása és sétáltatása legfeljebb 7 napig, amennyiben a biztosí- | Magyarországon nyújt szol- |
tott baleset következtében 3 napnál hosszabb kórházi ápolásra szorul. | gáltatást biztosítási esemé- | |
A szolgáltatás az egzotikus állatokra* nem vonatkozik. | nyenként 14 000 Ft-ig | |
Otthonápolás | Segítség megszervezése és nyújtása legfeljebb 7 napig a biztosított részére, amennyiben műtétből, | Magyarország területén |
vagy balesetből eredően 3 napot meghaladó kórházi ápolásra szorult. | nyújt szolgáltatást naponta | |
8 400 Ft-ig | ||
Jegyár-visszatérítés | A biztosított által vásárolt koncert-, opera-, vagy egyéb rendezvényjegyek ellenértékének visszatérí- | 28 000Ft/biztosítási időszak |
tése, ha a biztosított az őt ért súlyos baleset, váratlan elbocsátás, vagy betöréses-lopás miatt nem | ||
tudta felhasználni a jegyet. | ||
Adathelyreállítás | Az épületen belül elhelyezett biztosított elektronikus eszközök adathordozóinak a Vagyonbiztosítás | 28 000Ft/biztosítási esemény |
(alapbiztosítás) 5.A. pontjában meghatározott biztosítási eseményekből eredő károsodása követ- | ||
keztében elveszett, megsérült adatok visszanyerésének, helyreállításának megkísérlése közremű- | ||
ködő által. | ||
Vadállat**veszély elhárítása | Amennyiben a kockázatviselés helyére bejutó vadállat(ok) közvetlenül veszélyezteti(k) az ingatlanban | 14 000Ft/biztosítási esemény |
tartózkodókat, a veszélyhelyzet közreműködő általi elhárítása. | 28 000Ft/biztosítási időszak | |
Védelmi berendezések, esz- | Az ellopott vagy megrongált védelmi berendezések, eszközök, és ezek elemeinek – ideértve az | 28 000Ft/biztosítási esemény |
közös szervizelése | elektromos kapunyitó rendszereket és kaputelefonokat is – javítása, pótlása, ha a lopás vagy ron- | |
gálás lopáskárnak, épület-rongáláskárnak vagy vandalizmuskárnak minősül a Vagyonbiztosítás | ||
(alapbiztosítás) 5.A pontja alapján. |
AHE-12935/4
* Egzotikus állat: olyan Magyarországon nem honos állatfajta, melynek ellátásához különleges szakértelem szükséges.
** Vadállat: természeti környezetben élő nem gondozott, nem háziasított állat.
VI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK
A. BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK
1. A mechanikai és az elektronikai vagyonvédelmi rendsze- rek elemei
1.A. Mechanikai védettségi szintek
1. védettségi szint:
Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség, amelyet határolószerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.
2. védettségi szint
– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület
nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
– Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.
Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:
– a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,
– az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,
– az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve,
– továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.
3. védettségi szint
– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag.
Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől
• 3 méternél alacsonyabban van,
• 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,
AHE-12935/4
akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
Az ablakok tok és keretszerkezetének támadható- ság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de
legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.
– Bejárati ajtók, garázsajtók:
• fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa
szilárdságával megegyező faszerkezetű,
• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását meg- erősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja
• kiemelés, valamint befeszítés ellen védett.
Az ajtók zárását
– 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy
– 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.
A törés elleni védelmet nehézfémből készült zárcímerrel, szintezőfémmel vagy rozettával kell biztosítani, és a törés- védetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.
Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fém- lemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zár- szekrény magasságának.
Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.
Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz.
A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni. Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastag- ságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílászárók is, amelyekre a Mabisz „részleges mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott. A 3. védettségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.
4. védettségi szint
– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag.
Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől
• 3 méternél alacsonyabban van, vagy
• 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl.
tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:
• az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldal- világítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,
• a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosz- szúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távol- ságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,
• falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszet- ének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagá- nak keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzí- tési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotó- elemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszer- kezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.
• Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de leg- alább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.
– Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régeb- ben minősített) szerkezetek.
Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie:
• az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerke- zetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vas- tagságú vaslemezzel van borítva,
• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását meg- erősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja,
• az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,
• az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalan- ként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,
• az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz.,
• a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton
biztosítja a zárást,
• a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,
• a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés
xxxxx xxxxx van,
AHE-12935/4
• a kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei
reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva.,
• bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső
oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről
olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának,
A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szerke- zetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai véde- lem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.
1.B. Elektronikai jelzőrendszer
A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, bur- kolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült.
Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az ille- téktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombi- nációi a következők:
– mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy
– mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.
A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektronikai jelzőrendszerhez szükséges még legalább
– 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre tele- pített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,
– telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM/ GPRS-kommunikátorral ellátott riasztóközpont,
– a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatlakoz- tatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől szá- mított max. 15 percen belüli kivonulást.
Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefo- non) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.
Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasz- tásként) működik.
A fenti minimális kritériumokat meghaladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgálta- tás-növeléssel veheti figyelembe a biztosító.
2. Az értékőrző vagyonrész tárolási szabályai
Az értékőrző vagyonrész kizárólag lakás céljára szol- gáló helyiségben tárolható.
– A Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet vagyoncsoportrészbe tartozó vagyontárgyak 1 millió Ft értékhatárig tetszőleges módon, az ezen értéket meghaladó vagyontárgyak csak a Mabisz által a meg- felelő értékhatárra* minősített lemez- vagy páncélszek- rényben tárolhatók.
– A Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény vagyon- csoportrészbe tartozó vagyontárgyak értékhatárra tekintet nélkül tetszőleges módon tárolhatók.
A páncélszekrényekre vonatkozó előírások:
A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.
(*) Az értékhatárok A-E fokozat között megduplázódnak, ha az érték- tárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.
1. Törés elleni védelem
Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtó- lap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolít- ható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyú- lik ki 2 mm-nél hosszabban.
2. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhú- zás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.
3. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által ajánlott (régebben minősített) biztonsági
lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszer- kezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.
4. Aktív zárási pont
Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitózáró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.
5. Passzív zárási pont
Idetartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.
6. Kiemelés elleni védelem
Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.
7. Be- és kifeszítés elleni védelem
AHE-12935/4
Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb zárás- pontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.
8. Záráspontosság
Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.
9. Fúrás elleni védelem
Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi ele- mek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.
10. Finomnyitás elleni védelem
Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendelte- tésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.
11. Önálló zárási pont
Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.
12. Reteszelési mélység
A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyú- lása, illetve a benyúlás mélysége.
13. Vagyonvédelmi fóliák
Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső olda- lára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, ame- lyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.
14. Biztonsági üvegek
Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egy- beépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A), illetve „áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.
B. ÖSSZEGHATÁROK ÉS SZOLGÁLTATÁS BETÖRÉSES LOPÁSSAL OKOZOTT KÁROK ESETÉN
A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként
– a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül
– a károsodott vagyoncsoportra, illetve a vagyon- csoporton belüli vagyoncsoportrészekre vonatkozó részlimitösszegig
téríti meg a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.
A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) alapján
Káridőponti védettségi
Szolgáltatási
Szolgáltatási
Szolgáltatási részlimit (Ft)
szint | limit (Ft) | limit VOV záradék esetén (Ft) | Értékőrző ingóságok | Értékőrző ingóságok VOV záradék esetén | Háztartási ingóságok | Különleges ingóságok | Gépek, berendezé- sek, felszere- lések | Áruk, készletek, termékek |
1. védettségi szint | 400 000 | 400 000 | 100 000 | 0 | 200 000 | 100 000 | 120 000 | 80 000 |
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 2 000 000 | 2 000 000 | 500 000 | 100 000 | 1 000 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 |
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 6 000 000 | 10 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | 3 000 000 | 2 000 000 | 6 000 000 | 4 000 000 |
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 16 000 000 | 20 000 000 | 3 000 000 | 1 000 000 | 9 000 000 | 4 000 000 | 20 000 000 | 10 000 000 |
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 38 000 000 | 50 000 000 | 10 000 000 | 1 000 000 | 20 000 000 | 8 000 000 | 30 000 000 | 20 000 000 |
AHE-12935/4
VII. ALKALMAZOTT ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK
AEF ZÁRADÉK
Előfedezet Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződéshez
Az Allianz Otthonbiztosítás Plusz Mix és Komplex cso- magjához választható.
1. ELŐFEDEZETI IDŐSZAK
Az előfedezet alapján a biztosító az Allianz Otthonbizto- sítás Plusz ajánlat aláírásának dátumát követő naptól az ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdetig, de leg- feljebb 364 napig vállalja a kockázatot, amennyiben a
biztosított ezen időszak alatt, ugyanezen kockázatviselési helyre más biztosítónál érvényes lakásbiztosítással (ide nem értve azokat a biztosításokat, ahol társasház, lakás- szövetkezet is szerződő vagy biztosított) rendelkezik.
Az Allianz Otthonbiztosítás Plusz Vagyonbiztosításhoz (alapbiztosításhoz) utólag kért AEF záradék előfedezeti időszakának kezdőnapja az erre vonatkozó igény biztosí- tóhoz való beérkezését követő nap.
2. AZ ELŐFEDEZET DÍJA
Az előfedezetet a biztosító díjmentesen nyújtja.
3. FEDEZET, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIZÁRÁSOK
3.1. Fedezet
A biztosító azokra az előfedezet időszaka alatt bekövetke- zett káreseményekre vállal fizetési kötelezettséget, ame- lyek az Allianz Otthonbiztosítás Plusz vagyonbiztosításá- nak (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei, valamint az ajánlaton feltüntetett kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei alapján biztosítási eseménynek minő- sülnek, és amelyekre a szerződő vagy biztosított a kárese- mény időpontjában érvényes, más társaságnál lévő lakás- biztosítási szerződése nem nyújt fedezetet.
3.2. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított más biz- tosítónál érvényes lakásbiztosítással rendelkezik, melynek érvényessége alatt az előfedezeti időszakban káresemény következett be és
– a másik biztosító alacsonyabb szolgáltatási összeggel zárta le a kárrendezést, mint az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződési feltételeiben meghatározott szolgálta- tási összeg, vagy
AHE-12935/4
– a másik biztosító szerződési feltételei szerint a kárese- mény nem minősült biztosítási eseménynek, vagy a káreseménnyel érintett vagyontárgy nem biztosított vagyontárgy, mely alapján a másik biztosító a kárigényt elutasította.
3.3. Kizárás
A biztosított az előfedezeti záradék alapján nem jogosult szolgáltatásra az Allianz Otthonbiztosítás Plusz kiegé- szítő családi élet- és egészségbiztosítások és kiegészítő Assistance biztosítások, a Munkanélküliségi díjátválla- lás biztosítás továbbá a Kiterjesztett gépjárművédelem biztosítás feltételeiben szereplő biztosítási események körében.
4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
Az AEF záradék alapján a biztosító a kárigényt az Allianz Otthonbiztosítás Plusz feltételei alapján, a felté- telekben meghatározott biztosítási összegig (éves limit), de legfeljebb káreseményenként
– Mix csomag esetén 200 000 Ft-ig,
– Komplex csomag esetén 350 000 Ft-ig téríti meg.
4.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele
4.1.1. A biztosító az előfedezet alapján abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződés gyakoriság szerinti első díját a szerződés létrejöttekor – a választott díjfizetési mód- tól függetlenül – bankkártyával vagy átutalással megfizet- ték. Ezt a szerződő bankkártyával a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés oldalunkon, vagy a biz- tosításközvetítő ügynöknél mPOS terminálon keresztül fizetheti be, vagy számlavezető bankjánál indított átuta- lással a biztosító bankszámlájára a szerződésszámra való hivatkozással rendezheti. Csekkes díjfizetés választása ese- tén az első díj befizethető a kötvénnyel együtt megküldött csekken is.
Amennyiben a szerződő az első díj mPOS terminálon keresztül történő befizetését választja, a gyakoriság sze- rinti éves, féléves vagy negyedéves díj helyett elegendő csekkes díjfizetési mód esetén 3 havi, egyéb díjfizetési módok esetén 1 havi díjnak megfelelő összeg befizetése.
4.1.2. Az előfedezeti időszak alatt bekövetkezett kárt a másik biztosítónál kötött lakásbiztosítási szerződésének hatálya alatt a másik biztosítónál kell bejelenteni. Jelen záradék szerinti biztosítási eseményt a másik biztosító által kiállított kárkifizetésről szóló értesítő vagy a kárigényt elutasító levél kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.
4.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az Általános biztosítási feltételek 11. A. e) pontjában felso- rolt dokumentumokon túl rendelkezésre kell bocsátani az alábbiakat:
– a másik biztosító által kiállított kárfelvételi jegyzőkönyv, a kárkifizetésről szóló értesítő vagy a kárigényt elutasító levél (papír alapú vagy digitális formában),
– a más biztosítónál érvényes lakásbiztosítás szerződőjé- nek és a biztosítottnak hozzájáruló nyilatkozata a másik biztosítónál kötött szerződése és a kapcsolódó kárese- mény adatainak beszerzésére vonatkozóan.
A jelen záradék szerinti biztosított 8 napon belül köteles bejelenteni, ha a jelen záradék 3.2. pontjában meghatá- rozott biztosítási esemény alapjául szolgáló kárügyben a bejelentetthez képest további kárkifizetés történik.
E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a jelen zára- dék szerinti szolgáltatási kötelezettségének már eleget tett.
4.3. Amennyiben a jelen záradék 3.2. pontjában megha- tározott biztosítási esemény alapjául szolgáló kárügyben a jelen záradék alapján történt kárkifizetést követően a másik biztosító további kifizetést teljesít, úgy a biztosító jogosult visszakövetelni a jogalap nélküli gazdagodás összegét.
4.4. Önrészesedés
A jelen záradék alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.
AOC ZÁRADÉK
Díjmentes Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződéshez
Az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen záradék feltételei alapján egészségügyi szolgáltató part- nere (a Teladoc Hungary Kft., a továbbiakban: szolgáltató) révén 24 órás orvosi call center szolgáltatást nyújt leg- alább 400 000 Ft biztosítási összegű Családi életbiztosítás kiegészítő megléte esetén.
ALLIANZ ORVOSI CALL CENTER SZOLGÁLTATÁS
Az orvosi call center szolgáltatás éjjel-nappali orvosi tanácsadást jelent, amely a x00-0-000-00-00 telefonszá- mon érhető el.
A szolgáltatás igénybevétele
Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás a szolgál- tató x00-0-000-00-00 nem emelt díjas telefonszáma felhívásával vehető igénybe, amennyiben az Allianz Otthonbiztosítás Plusz (továbbiakban: AOP) szerződője
az ajánlat aláírásával hozzájárult a jelen feltételek szerinti adatkezeléshez.
A szolgáltatás igénybevételére az AOP biztosítási szer- ződés szerződője és felhatalmazása alapján a Családi életbiztosítás biztosítottja (továbbiakban: ügyfél) jogo- sult, feltéve, hogy az azonosításhoz szükséges adatokkal azonosítja magát, valamint az AOP biztosítási szerződés szerződőjét.
A szolgáltatás igénybevétele során a szolgáltató minden esetben azonosítja az ügyfelet.
Az Allianz Orvosi Call Center hívható az év minden napján, a nap 24 órájában, ahol szakképzett, gyakorló orvosok tájékoztatást adnak az alábbi kérdésekben:
– életmóddal, egészségmegőrzéssel, orvosi dokumentá- ció értelmezésével kapcsolatos kérdések;
AHE-12935/4
– tájékoztatás gyógyszerek összetételét, mellékhatásait, alkalmazhatóságát, helyettesíthetőségét, árát illetően;
– tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről;
– tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról;
– tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhetőségéről.
Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás a xxx.xxxxxxx.xx weboldalról is elérhető, ahol a szolgáltatásra jogosultak írásban is feltehetik kérdéseiket.
A szolgáltató a választ a kérdésfeltevést követően 24 órán belül a szolgáltatásra jogosult által megadott e-mail címre küldi meg.
A szolgáltató jogosult megtagadni a szolgáltatás során olyan az orvosi dokumentáció értelmezésével, illetve a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatás nyújtását, amely ügyekben a biztosító kárrendezési vagy panaszkezelési eljárása folyamatban van, illetve jogi eljárás indult.
ADATKEZELÉSHEZ ADOTT HOZZÁJÁRULÁS
Az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződés szerződője az ajánlat aláírásával hozzájárul az alábbiakhoz:
a) Az alábbi adatokat, továbbá ezen adatok változása esetén a megváltozott adatokat a biztosító kezelje és továbbítsa – meghatározott gyakorisággal – a szolgál- tató részére a szolgáltatással összefüggésben. Az ada- tok köre:
– név,
– természetes személy születési helye és ideje,
– cím,
– szerződésszám,
– e-mail cím,
– mobiltelefonszám.
b) A szolgáltató továbbítsa az adatokat az együttműködő partnerei (ideértve az orvosokat, a mobil-, a telefon- valamint az internetszolgáltatókat) számára, akik a szolgáltatásnyújtás megszűnéséig a szolgáltatás teljesí- téséig szükséges mértékben és ideig jogosultak az ada- tokat kezelni az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvénynek megfelelően.
c) A szolgáltató a bejövő telefonhívásokat rögzítse annak érdekében, hogy - a biztosítási ajánlaton tett kifejezett írásbeli hozzájárulás alapján - a biztosítási szolgáltatást
teljesítse, valamint a biztosító részére tájékoztatást nyújtson az általa elvégzett tevékenységről. A szerződő és a biztosított kérésére a szolgáltató tájékoztatást ad azon együttműködő partnereinek személyéről, akik az adatokhoz a fenti módon hozzáfértek.
d) Az alábbi adatok megadásával a Családi életbiztosí- tás biztosítottjai is igénybe vegyék a Allianz Orvosi Call Center szolgáltatást:
– az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződésszáma,
– az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződőjének neve,
– az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződőjének szüle- tési ideje.
e) az xxx.xxxxxxx.xx oldalon írásban feltett kérdéseit a biztosító e-mailen továbbítsa a szolgáltató részére a szolgáltatással összefüggésben, és a kérdésekre adott válaszokat a szolgáltató valamint az együttműködő partnerei az általa megadott e-mail címre küldje meg.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás során nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, a személyes orvosi vizsgálatot nem helyettesítik.
A biztosító a szolgáltató által nyújtott az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás nyújtását bármikor, egyoldalúan indoklás nélkül megszüntetheti. A szolgáltatás díjmentes- ségére tekintettel sem a szerződő, sem a biztosított a szol- gáltatás megszüntetése miatt az Allianz Hungária Zrt.-vel szemben igényérvényesítéssel nem él.
Amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölt szerződő a szolgáltatás igénybevételét, illetve az adatok kezelésé- hez adott hozzájárulást a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresz- tül küldött nyilatkozattal megszünteti, az abban foglalt szolgáltatás nyújtása mind a szerződő részére, mind a biztosítottak részére az adatok törlésével megszűnik, és a jelen záradék hatályát veszti.
A biztosító nem vállal felelősséget az orvosi call center szolgáltatás keretében nyújtott információ pontosságáért, megbízhatóságáért, azok téves felhasználásáért, illetve azok téves értelmezéséért, valamint a kért tájékoztatás elmaradásából, vagy késedelmes megküldéséből, illetve az orvosi vélemény helytelen vagy téves megállapításából eredő vagyoni és nem vagyoni károkért.
ARV ZÁRADÉK
A Komplex csomagban az all risk biztosítási fedezet az Épületek vagyoncsoportban biztosított vállalkozás célú
épületekre, lakásokra, melléképületekre és a Vállalkozás vagyonrészben biztosított ingóságokra is kiterjed.
VOV ZÁRADÉK
Az otthon folytatott vállalkozás eszközeinek biztosításához
Az Allianz Otthonbiztosítás Plusz Mix és Komplex cso- magjához választható.
Jelen záradék alkalmazásával az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződési feltételei az alábbiak szerint módosulnak:
1. A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) feltételeinek az értékőrző vagyonrészre vonatkozó 3. pontja alapján értékőrző vagyonrésznek minősül az otthon folytatott vállalkozás esetében az 1 000 000 Ft-ot (egymillió forintot) meg nem haladó pénzkészlet (készpénz) is.
A biztosító szolgáltatása a biztosított pénzkészletek esetén legfeljebb az ajánlat mellékletét képező VOV záradéklapon Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet vagyoncsoportrészben a pénzkészletekre rögzített biztosítási összegig terjed.
2. A VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok
2. pontja (Az értékőrző vagyonrész tárolási szabályai) az alábbiakkal egészül ki:
Az otthon folytatott vállalkozás Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet vagyoncsoportrészben biztosított vagyontárgyainak tárolási előírásai
Pénzkészletekre vonatkozó előírások
100 E Ft-ig Mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztárgépben
100 E Ft felett, legfeljebb 1 000 E Ft-ig Mabisz által a megfelelő értékhatárra* bevizsgált és ajánlott (minősített), előírásszerűen rögzített (telepí-
tett) lemez-, illetve páncélszekrényben
A páncélszekrényekre vonatkozó előírások
A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni. A Mabisz hatályos ajánlásrendszerének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai
AHE-12935/4
– Biztonságtechnikai útmutató a betöréseslopás-, rablásbiztosítási kockázatok kezelésére (ajánlására) – a Mabisz honlapján (xxx.xxxxxx.xx) érhetők el.
* Az értékhatárok az A és G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolókat fúrás- és nyitásérzékelővel ellátják, és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.
Káridőponti védettségi
Szolgáltatási
Szolgáltatási
Szolgáltatási részlimit (Ft)
szint | limit (Ft) | limit VOV záradék esetén (Ft) | Értékőrző ingóságok | Értékőrző ingóságok VOV záradék esetén | Háztartási ingóságok | Különleges ingóságok | Gépek, berendezé- sek, felszere- lések | Áruk, készletek, termékek |
1. védettségi szint | 400 000 | 400 000 | 100 000 | 0 | 200 000 | 100 000 | 120 000 | 80 000 |
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 2 000 000 | 2 000 000 | 500 000 | 100 000 | 1 000 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 |
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 6 000 000 | 10 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | 3 000 000 | 2 000 000 | 6 000 000 | 4 000 000 |
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 16 000 000 | 20 000 000 | 3 000 000 | 1 000 000 | 9 000 000 | 4 000 000 | 20 000 000 | 10 000 000 |
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 38 000 000 | 50 000 000 | 10 000 000 | 1 000 000 | 20 000 000 | 8 000 000 | 30 000 000 | 20 000 000 |
Az időszakos tartózkodás célját szolgáló lakóépület- ben keletkezett betöréseslopás-kár esetén a biztosító a fenti táblázatban meghatározott teljes kártérítési és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást, de az Áruk, készletek, termékek vagyoncsoportrészben,
illetve Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkész- let vagyoncsoportrészben biztosított vagyontárgyakra (1. pontban részletezve) az időszakos üzemeltetési időn kívül nem nyújt szolgáltatást.
Az otthon folytatott vállalkozás Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkészlet vagyoncsoportrészben biz- tosított készpénzére és értékőrző vagyontárgyaira, ha a káridőponti védettség
– az 1. védettségi szintnek felel meg, szolgáltatás nem nyújtható
– a 2. védettségi szintnek vagy az 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer védelmi szintnek felel meg, legfeljebb 100 E Ft szolgáltatás nyújtható a limitösz- szegen belül.
VVF ZÁRADÉK
A felelősségbiztosítás feltételei az otthon folytatott vállalkozói tevékenység esetében
Az Allianz Otthonbiztosítás Plusz Mix és Komplex cso- magjához választható, amennyiben a kockázatviselés helyén a biztosított vállalkozói tevékenységet is folytat.
A jelen záradék alkalmazásával a III. Kiegészítő felelős- ségbiztosítás feltételei az alábbiakkal egészülnek ki:
Általános felelősségbiztosítás otthon folytatott vállalkozá- sok részére
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Azok a szerződésen kívül harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károk, ame- lyeket a biztosított, annak alkalmazottja vagy megbízottja a kockázatviselés helyén folytatott vállalkozási tevékeny- ség végzésével összefüggésben okozott Magyarország területén, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint a biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.
AHE-12935/4
1.1. Szerződésen kívül okozottnak minősül
– a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló har- madik személynek, illetőleg
– a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szer- ződésen kívül okozott kár.
2. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE
A jelen feltételek alapján biztosított az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/ amely a vállalkozói tevékenységet folytatja.
3. KIZÁRÁSOK
3.1. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:
– a fuvarozói felelősségbiztosítás körében okozott károkra;
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó károkra;
– a szakmai, a termék- vagy a szolgáltatás-felelősségbiz- tosítás körébe tartozó károkra;
– a munkabalesetből eredő kárigényekre;
– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vál- lalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre;
– a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra;
– a kötbérre, bírságra és egyéb büntető jellegű költségekre;
– valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkező károkra;
– a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra;
– a szerződésszegéssel a másik félnek okozott károkra;
– a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségük- ben okozott károkra;
– a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt okozott károkra;
– a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott tár- sadalmi munka során keletkezett károkra;
– a házi- és a vadállatok által okozott károkra;
– a vízi és a légi járművek, a mezőgazdasági vontatók és a lassú járművek üzemeltetésével, használatával oko- zott károkra;
– a gépjárművek által okozott nem baleseti jellegű útron- gálási, és a mesterséges tereptárgyakban (töltés, támfal stb.) okozott károkra;
– gépjármű munkagépként való használata során okozott károkra;
– a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából, lelegelésé- ből származó károkra.
3.2. Nem téríti meg a biztosító
AHE-12935/4
– a folyamatos környezetszennyezéssel (a levegő, a talaj, a víz stb. szennyezésével) okozott, nem baleseti eredetű károkat;
– ha a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező elő- írásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, techni- kai, informatikai feltételek nélkül végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett;
– azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak egymással, alkalmazottaikkal, megbízottjaikkal vagy hozzátartozó- ikkal szemben érvényesítenek.
4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
4.1. A vagyonbiztosítás vagy a vagyonbiztosításhoz kötött felelősségbiztosítás megszűnésével egy időben a jelen záradék is megszűnik.
4.2. A jelen záradékban nem érintett kérdésekben a fele- lősségbiztosítások közös feltételei az irányadók.
5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A VVF záradék alapján a biztosítási összeg a felelősség- biztosításban választott általános felelősségbiztosítás biztosítási összegének a 20%-a.
5.1. A VVF záradék alapján a biztosító a károkat
– biztosítási időszakonként a szerződő által választott biztosítási összegig (éves kártérítési limit),
– káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési limit 50%-áig téríti meg.
5.2. A VVF záradék alapján a biztosító a szerződésen kívül harmadik személy(ek)nek okozott ruhakárokat
– káreseményenként legfeljebb 25 000 Ft-ig,
– éves szinten maximum 100 000 Ft-ig téríti meg.
0.XX. FÜGGELÉK: MŰTÉTI LISTA
A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy az orvosi eljárásokban bekövetkező változások következtében módosítsa a melléklet- ben szereplő műtétek térítési kategóriáit. (pl. valamelyik műtét kevésbé minősül majd súlyosnak, mert elvégzése az orvosi tech- nika fejlődése miatt kevésbé veszélyes.)
A lista a leggyakrabban előforduló műtétek besorolását tar- talmazza. A kárigényeknél előforduló egyéb – a listában nem szereplő – műtétek esetében a besorolást a biztosító orvos szakértője állapítja meg.
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
A) Az általános sebészet körében
– Tályogfeltárás testüregen kívül
– Körömlevétel
– Panaritium feltárás (kézujjakon lévő tályog feltárása)
– Jóindulatú daganat vagy tumoros (daganatos) képlet (cysta) eltávolítása emlőből,
– Melanoma malignum eltávolítása bőr- ből, bőr alatti kötőszövetből
– Fissura ani (végbélnyílás berepedés) műtéte
– Thrombectomia analis (végbélnyílási vérrög eltávolítása)
– Nyaki sipoly, cysta (hólyagos daganat), daganat eltávolítása
– Műtét a nyelőcső nyaki szakaszán
– Resectio glandulae thyreoideae (pajzs- mirigy egy részének eltávolítása)
– Mellékpajzsmirigy eltávolítása
– Pleurodesis (mellhártyaösszenövés műtétje)
– Perforált (átfúródott) fekély elvarrása
– Gastrotomia (gyomor megnyitása)
– Gastrostomia (gyomorsipoly képzése)
– GEA (gyomor-bél anastomosis/össze- köttetés)
– Cardiomyotomia (gyomorszájizom műtéti metszése) (laparotomiából /has- üregi feltárásból vagy laparoscopos/ hasüregi tükrön keresztül)
– Distalis gyomorresectio (gyomor alsó részének eltávolítása)
– Enterostomia (bélsipolyképzés)
– Vékonybél anastomosisa /összekötte- tése
– Vagotomia (hasüregi bolygóideg átvá- gása)
– Colostomia (vastagbélsipoly képzése)
– Xxxxxxx xxx (végbélsipoly) műtéte
– Májvarrat
– Cholecystectomia (epehólyageltávolítás)
– (nyitott vagy laparoscopos/hasüregi tükrön keresztül)
– Anast. (összeköttetés létrehozása) pancreas (hasnyálmirigy) álcysta miatt
– Sérvműtétek
– Ileus (bélelzáródás) műtét (bélresectio/ csonkolás nélkül)
– Végtagcsonkolások
– Embolectomia (vérrög vagy egyéb anyag eltávolítása érpályából)
– Bőrpótlás szabad átültetéssel vagy helyi eljárással
– Lumbalis és thoracalis sympathectomia (ágyéki és mellkasi együttérző idegros- tok átvágása)
– Appendectomia (féregnyúlvány eltávo- lítása)
– Emlődaganat quadrectomia (negyedelőműtét) + axill. block dissectio (hónalji nyirokcsomók kivá- gása)
– Combfejmegtartó műtét: osteotomia/ csontvésés (valgisalo /görbítés, varisalo/kihajlítás, flexiós/meghajlítás, rotatiós /csavarás)
– PEG – percutan endoscopos gastrostoma (bőrön át történő behato- lással csövön keresztüli gyomorsipolyképzés)
AHE-12935/4
– Epekőzúzás
– Oddi sphincter műtétek (közös epeveze- ték záróizmának műtétei)
– Pajzsmirigy kiirtása
– Nyaki blockdissectio (nyaki nyirokcso- mók eltávolítása)
– Gátori daganat eltávolítása
– Emlőplasztika (helyreállítás), emlőeltá- volítás betegség vagy sérülés miatt
– Nyelőcsősérülés műtéte a mellkasi sza- kaszon
– Segmentectomia, lobectomia pulmonis (a tüdőszövet egy részének vagy egy egész lebenynek az eltávolítása)
– Decorticatio (kéregtelenítés)
– Thoracoplastica (mellkasi helyreállító műtét)
– Resectio ventriculi (gyomorcsonkolás)
– Vastagbél-resectio (-csonkolás)
– Proximális gyomorresectio (gyomor felső részének csonkolása)
– Végbélkiirtás
– Rectovaginalis (végbél-hüvely közötti) sipoly műtéte
– Splenectomia (lépeltávolítás)
– Icterus mechanicus (elzáródásos sárga- ság) műtétei
– Thoracalis sympathectomia (mellüregi együttérző idegrostok átvágása)
– Pancreas resectio (hasnyálmirigy cson- kolása)
– Kizárt sérv műtéte bélresectióval (bél- csonkolással)
– Végtag-exarticulatiók (-kiízesítések)
– Bőrpótlás távoli lebennyel
– Üregek falának rekonstrukciója (helyre- állítása)
– Komplex (teljes/összetett) szövetpótlás
– Rekeszsérv műtéte
– Laparoscopos refluxgátló (hasüregi csövön keresztüli, a gyomortartalom visszafolyását gátló) műtét
– Laparoscopos (csövön keresztüli) vagy nyitott adrenalectomia (mellékvese- eltávolítás)
– Laparoscopos cysta marsupialisatio (csövön keresztüli hólyagtömlő kivarrás a hasfalhoz)
– Laparoscopos pancreasműtétek (csövön keresztüli hasnyálmirigy-műtétek)
– Laparoscopos (csövön keresztüli) vas- tagbél- vagy végbélműtétek
– Májzsugorodás miatti sebészeti beavat- kozások
– Tracheo-bronchoplastica (légcső-hörgő helyreállító műtét)
– Pneumonectomia (tüdőcsonkolás)
– Gastrectomia (gyomor-eltávolítás)
– Pancreato-duodenectomia (hasnyálmi- rigy-nyombél eltávolítás)
– Nyelőcső eltávolítása és pótlása
– Szabad lebeny átültetése mikrovascularis anastomosissal (kisér- hálózati összeköttetéssel)
– Szervtranszplantáció (szervátültetés)
– Májresectio (májcsonkolás)
– Kisebb bőrhegek, tetoválások, idegen testek eltávolítása
A bőr felszínén és a bőr alatt lévő szöve- tek elváltozásának műtéti ellátása, kivéve melanoma malignum eltávolítása
– Varicositas (visszérbetegség) műtétei
– Aranyér műtéte
– Nyaki borda műtéte
– Laparoscopos adhaesiolysis (hasüregi csövön keresztüli összenövés-oldás)
– Laparoscopos (hasüregi csövön keresz- tüli) diagnosztika
– Recidív (kiújuló) hasfali sérvműtét háló- beültetéssel, nyitott vagy laparoscopos úton (hasüregi csövön keresztül)
– Osteosynthesisből (csontegyesítésből) fémanyag eltávolítása
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. A baleseti sebészet körében
– Dislocalt (elmozdult) törések konzerva- tív (hagyományos) helyretétele és rög- zítése (extensio/nyújtás, gipszkötés)
– Ficamok helyretétele
– Fedett tűzések
– Mellkasi szívás behelyezése
– Sebexcisio (sebkimetszés) – (elsődleges, halasztott vagy másodlagos varrattal)
– Dialyzáló (anyagcseretermékeket eltá- volító) hasűri mosás
– Perifériás (ebben az esetben: végtagi) sérülések ellátása
– Hasi, illetve mellkasi szúrt sérülések ellátása az üreg megnyitása nélkül
– Feltárás felületes fertőzés miatt
2. Az ortopédiai sebészet körében
– Ínhüvelyen, inakon végzett beavatkozá- sok (tenotomia/ínmetszés, incisio/ bemetszés)
– Lábujjak csonkolása
– Achilles-ín tenotomiája (ínmetszése), abductor pollicis ín incisio (hüvelykujj távolító ín metszése)
– Combfejmegtartó műtétek (core decompression/ comb-fejecsre ható nyomás csökkentésével)
3. Az urológiai sebészet körében
– Praeputium (fityma) szakadás ellátása
– sutura (varrat)
– Xxxxxxxxx testis – detorquatio (herecsa- varodás – megszüntetése)
– Verruca (szemölcs), atheroma (kásada- ganat) eltávolítása penisről (hímvessző- ről)
– Hydrocele (vízsérv) szúrcsapolás
– Idegen test eltávolítása hólyagból húgycsövön át
– Húgycsőpolyp (kocsányos daganat) exstirpatiója (eltávolítása)
AHE-12935/4
– Vasectomia (ondó/sperma vezeték egy szakaszának eltávolítása) terápiás cél- ból
– Velőűrsínezés (fedetten vagy nyíltan bezárva)
– Boka-, olecranon/könyökcsúcs-, patella/térdkalács synthesis /helyreállí- tás
– Osteotomia (csontvésés)
– Arthrotomia (ízület megnyitása)
– Sequestrotomia (elhalt csontdarab eltá- volítása)
– Ízületi szalagok varrata, pótlása
– Tracheotomia (légcsőmetszés)
– Idegen test eltávolítása (mélyen fekvő vagy testüregbe hatoló)
– Arthroscopos műtétek (ízületek csövön keresztüli műtétei) – (különböző techni- kai megoldásokkal: Shaving, felfúrás, lat. release, acromion plastica, Bankart- műtét, térdszalagplasztika)
– Nyílt, egyszeres törés csontegyesítő műtéti ellátása
– Az arckoponya törései (különböző törési típusok: Le Fort I-II.)
– Blow out törés (szemüregi törés)
– Ínvarrat
– Alkar, lábszár alagútsyndroma-műtéte (idegpályát leszorító kötőszövetes lemeznek a leszorítást oldó műtéte)
– Nagy végtagsegment-amputatiok (vég- tagrész eltávolítások)
– Íntranspositiok (ín-áthelyezések
– Epididymectomia (mellékhere eltávolí- tása)
– Orchidectomia (castratio) – (herék eltá- volítása)
– Prostatatályog (dűlmirigytályog) meg- nyitása
– Endovesicalis elektrocoagulatio (húgy- hólyagon belüli szövetrész elektromos elroncsolása)
– Penisamputatio (hímvessző-eltávolítás)
– Hydrocele műtét op. sec. Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx (vízsérv műtét W., B. mód- szerével)
– Spermatocele resectio (ondótartalmú tömlő kivágása)
– Varicotomia (visszeres csomó kimet- szése)
– Dormia/Zeiss kőextractio (húgyveze- ték-kő eltávolítása D., Z.. módszerével)
– Velőűrszegés
– Combnyaktáji szegezés
– Lemezes csontegyenesítés
– Áthatoló mellkasi sérülés műtéte
– Áthatoló hasi sérülés műtéte
– Mellkasi szervek fedett sérülésének műtéte
– Hasi szervek fedett sérülésének műtéte
– Arthrodesis (ízületmerevítés)
– Medencestabilizáló műtétek (hátsó perem törése, acetabulum /ízvápa/ törése, transsacralis fixatio /kereszt- csonton keresztüli rögzítés/)
– Csontdefectusok (csonthiányok) pót- lása, végtagfelépítés
– Nyílt, többszörös törés csontegyesítő ellátása
– Tomportáji törések OS (csontegyesí- tése)
– Idegbénulás palliatív (tüneti) műtéte íntranszplantációval (ínátültetéssel)
– Súlyos végtagsérülés ellátása (ér-, ideg- varrattal, osteosynthesissel /csontegye- sítéssel)
– Neurorraphia (idegvarrat), idegtransplantatio (idegbeültetés) mik- roszkóppal
– Polytraumatizált (több testrészen sérült) betegnél többszörös mellkasi vagy hasi szervsérülés
– Nagyérsérülések varrata
– Értransplantatio (érbeültetés)
– Replantatio (visszaültetés)
– Prothesis (mesterséges testrész) beülte- tése: csípő, váll, könyök, csukló
– Osteotomiák (csontvésések)
– Spasticus (görcsös) bénulás műtéti kezelése
– Csípőközeli femur-osteotomia (comb- csont-vésés)
– Tibiaosteotomia (sípcsontvésés)
– Medenceosteotomia (Chiari) (medence- csontvésés Chiari módszerével)
– Combfejmegtartó műtétek (osteotomiával/csontvésés/ és érnyeles csontblokk/csontdarab/ behelyezésé- vel)
– Csípő-, térdízület-, váll-, könyök- arthroplastica (ízületi helyreállítás)
– Ureterotomia (húgyvezeték megnyitása)
– Nephropexia (vese-felvarrás)
– Nephrectomia (vese eltávolítása)
– Polusresectio (vesecsúcs eltávolítása)
– Cavernotomia (üregkimetszés)
– Transrenalis drain (vesén keresztüli váladéklevezető cső behelyezése)
– Vesecysta resectiója (vesehólyag eltá- volítása)
– Decapsulatio (kéregeltávolítás)
– Prostatectomia (dülmirigy-kimetszés)
– Hólyagnyaki Y-V plasztika (Y-V alakú helyreállító műtét)
– Diverticulectomia (kiöblösödés kimet- szése)
– Hólyagfal resectiója (csonkolása)
– Transurethralis hólyagtumor-resectio (húgycsövön keresztüli hólyagdaganat- eltávolítás)
– Posttraumás (sérülések utáni) hegkor- rekciók
– Váll-, illetve térdízület bemozgatása (posttraumás contractura /sérülés utáni zsugorodás/ miatt)
– Carotis angiographia (fejverőéri érfes- téses vizsgálat), liquorterek (agyvízterek) kontrasztanyaggal (rönt- gensugár elnyelő anyaggal) történő vizsgálata
– Inveterált és habituális (régi és vissza- térő) ficam műtéte
– Arthroscopia (ízületi tükrözés)
– Laparotomia explorativa (a hasüreg megnyitása diagnosztikus tájékozódás céljából)
– Álízületek (fertőzött és nem fertőzött) belső és külső csontegyesítése
– Arthroplastica (ízületi helyreállítás)
– Hallux valgus, digitus V. varus (gacsos nagy lábujj, horgas ötödik lábujj) műté- tei
– Habitualis patellaficam (visszatérő térdkalács-ficam)
– Világrahozott csípőficam műtéti repositiója (helyretevése
– Katheterezés (vizelet-lecsapolás)
– Hólyagszurcsapolás
– Paraphymosis repositio (beszorult szűk fityma helyretétele)
– Fimosis fimotomia, circumcisio (fityma- szűkület miatti fitymametszés, körülme- télés)
– Vese functionalis (működési) vizsgálata ureterkatheterezés (húgyvezetéken át bevezetett cső) útján
– Herebiopsia (heréből szövetminta vétel)
– Prostatabiopsia (dűlmirigyből szövet- minta vétel)
– Vesebiopsia (veséből szövetminta vétel)
– Hólyagbiopsia (húgyhólyagból szövet- minta vétel)
– Pyelum plastica (vesemedence helyre- állítása)
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
3. Az urológiai sebészet körében
4. A szemészet körében
– Chalazion (jégárpa) műtét
– Kis szemhéji tumorok (daganatok) eltá- volítása
– Kis szemhéji sebzés ellátása
– Kis kötőhártyasebzés ellátása
– Blepharorraphia (szemhéjvarrás)
– Hólyagkő-extractio(eltávolítás)
– Ureterocele elektroincisiója (húgyvezetéksérv elektromos metszése)
– Sectio alta (felső hólyagmetszés)
– Transurethralis lythotripsia (húgycsö- vön keresztüli kőzúzás)
– UH-vezérelt nephrostomia, vesecysta- punctio (ultrahang vezérelt vesemedencesipoly képzése, vese hólyagdaganatának szúrcsapolása)
– Urethrotomia ext. (húgyvezeték külső metszése)
– Renalis lythotripsia (vesekőzúzás)
– Endourológiai (csövön keresztüli) beavatkozások
– Enucleatio bulbi (a szem eltávolítása)
– Epibulbaris tumorok (szemgolyón kívüli daganatok) eltávolítása
– Perforáló (áthatoló) sérülések ellátása (a mágnesműtét kivételével)
AHE-12935/4
– Punctio corneae (szaruhártya szúrcsapolása)
– Transurethralis prostatatumor-resectio (húgycsövön keresztüli dülmirigy-daga- nat eltávolítás)
– Transurethralis hólyagnyakadenoma- resectio (húgycsövön keresztüli hólyag- nyak-mirigydaganat eltávolítás)
– Transurethralis hólyagnyak-resectio sphinctersclerosis miatt (húgycsövön keresztüli hólyagnyak-eltávolítás a záróizom elmeszesedése miatt)
– Húgycsőplasztikák (húgycső-helyreállító műtétek – a különböző eljárásokat kidol- gozó urológus sebészek nevével jelzett módszerek szerint: Xxxxx-Xxxxxx,- Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx, Ducket stb.)
– Emasculatio (herék eltávolítása)
– Transurethralis (húgycsövön keresztüli) hólyag- vagy prostata (dülmirigy) műté- tek
– Vesekőműtétek
– Radicalis (gyökeres) veseműtét (vese tumor blockdissectiója / daganat egé- szében történő kivágása)
– Heredaganat műtétje, bilateralis retroperitonealis lymphadenektomia (mindkét oldalon hashártya mögötti nyirokmirigy-kiirtással)
– Hypotermiás (lehűtött testhőmérséklet biztosításával történő) veseműtét
– Uretero ureteralis anastomosis (húgyvezetékrészek összeköttetése)
– Uretero sigmoidostomia (cystectomiával, cystectomia nélkül) – (húgyvezeték beültetése a vastagbél alsó részébe, húgyhólyagkimetszéssel vagy anélkül)
– Bricker-hólyag (húgyhólyag-képzés Bricker módszere szerint)
– Ileocystoplastica: Bricker, Studer, Mainz II., Pouch (csípőbéli húgyhóklyagképzés, különböző módszerekkel)
– Totalis prostatektomia (teljes dűlmirigykiirtás)
– Vesetranszplantatio (veseátültetés)
– Adrenalektomia (mellékvese eltávolítás)
– Műveseellátás (dialysis/méreganyagok kiszűrése)megkezdése
– Ureter-neoimplantatiók (húgyvezeték- pótlás mesterséges anyag beültetésével)
– Ureter (húgyvezeték) pótlás béllel
– Mellékvese-daganatok műtéte
– Glaucomaellenes (zöldhályogellenes) műtétek (nem mikrosebészeti)
– Hályogműtét (nem mikrosebészeti)
– Ablatio retinae (ideghártya-leválás) műtéte
– Szaruhártya-átültetés (nem mikrosebészeti)
– Nagy szemészeti plasztikák (helyreál- lító műtétek)
– DCR (könny-utak levezető képességé- nek helyreállítása)
– Intraocularis (szemgolyón belüli) ide- gen test eltávolítása (nem mikrosebészeti)
– Canaliculus reconstructiós (csator- nácska helyreállító) műtét
– Orbita (szemüregi) műtétek (tumor/ daganat, decompressio/nyomáscsök- kentés, exenteratio/ szemeltávolítás)
– Ureter plastica (húgyvezeték helyreállí- tása)
– Aberrans veseérresectio (nem megfe- lelő helyen lévő veseér eltávolítása)
– Pterygium (kúszóhártya) műtéte
– Kancsalságjavító műtét
– Kis szemhéji plasztikák (helyreállító műtétek)
– Xxxxx xxxxxxxxxxxx műtétei
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
4. A szemészet körében
5. A fül-orr-gégészet körében
– Tonsillectomia (torokmandula eltávolí- tása)
– Endonasalis (orron belüli) műtétek (orr- sövény, polyp/kocsányos-daganat, ros- tasejt, hallójárat, exostosis/csontkinö- vés, antrum/arcüregsipoly-zárás)
– Incisio haematoma auric. (xxx xxxxx- lenyének bemetszése)
– Hallójárati idegen testek műtéti eltávo- lítása
– Microlaryngochirurgia (mikroszkópos gégeműtétek) – (excisio/kimetszés, incisio/bemetszés, decorticatio/ lehán- tás, exstirpatio/eltávolítás, synechiolisis/összenövés- oldás)
6. A szájsebészet körében
– Prothetikai (fogsorpótló) előkészítő műtét
– Zárt arccsontrepositio/helyretétel, arcus zygomaticus (járomív) repositio (helyretétel)
– Fogtörések rögzítése
AHE-12935/4
– Parodontalis (fogágyi) műtétek
– A külső orrmelléküreg és a külső fül műtétei
– Szövődménymentes mastoidectomia (a csecsnyúlvány légtartalmú sejtjeinek eltávolítása), antrotomia (a csecsnyúl- vány üregének megnyitása)
– Részleges külső gégeműtétek
– Orr-fül plasztikai (helyreállító) műtétek csak baleseti kárral összefüggésben
– Kisebb plasztikai (helyreállító) műtétek csak baleseti kárral összefüggésben
– Csonttörés ellátása intra-, extraoralis (szájüregen belüli, -kívüli) feltárásban
– Mikrosebészeti műtétek (pl. phakoemulsificatio, vitrectomia, glaucomaellenes műtét – szemlencse- mag-eltávolítás, üvegtest-eltávolítás, zöldhályog-ellenes műtét)
– Fotocoagulatio (fénnyel történő szövet- alvasztás)
– Hályogműtét intraocularis (szemen belüli) műlencse beültetésével
– Perforáló (áthatoló) szemsérülés ellá- tása primer intraocularis (közvetlen szemen belüli) műlencse beültetésével
– Stapedotomia (a kengyel metszése)
– Teljes gégekiirtás
– Hangréstágító műtétek
– Radikális (gyökeres) fülműtét
– Egy ülésben végzett nyaki dissectio (köteg-eltávolítás) és teljes gégekiirtás
– Fülműtét endocranialis (koponyán belüli) szövődménnyel
– Meniere-műtétek (belső fül eredetű szédüléses betegség /Meniere-kór/ gyógyítását célzó, a belső fülben vég- zett műtétek)
– Partialis és totalis (részleges és teljes) orrhiánypótlás csak baleseti kárral összefüggésben
– Totális (teljes) fülkagylóképzés csak baleseti kárral összefüggésben
– Stapedectomia (kengyel eltávolítása)
– Acusticus neurinoma (hallószervi ideg- daganat) eltávolítása
– Nyaki tápcsatorna-rekonstrukció (hely- reállítás) betegség vagy baleset miatt
– Fej-nyaki tumor (daganat) műtéte nyaki blockdissectioval (nyirokcsomók teljes kiirtásával)
– Partialis mandibularesectio (részleges alsóállcsonteltávolítás)
– Partialis maxillaresectio (részleges felsőállcsonteltávolítás)
– Totalis mandibularesectio (teljes alsóállcsonteltávolítás) – (féloldali)
– Totalis maxillaresectio (teljes felsőáll- csont-eltávolítás) – (féloldali)
– Ankylosis (ízületi merevség) műtéte
– Nagyobb plasztikai (helyreállító) műtét csak baleseti kárral összefüggésben
– Arckoponya többszörös törései (Le Fort III.)
– Parotidectomia (nyálmirigykiirtás) a nervus facialis (az arcideg) megkímélé- sével
– Alagútműtét
– Fejecspótlás bordaporcgrafttal (-szö- vetdarabbal)
– Állkapocspótlás szabadon
– Tumor (daganat) műtét nyeles lebenyes rekonstrukcióval (helyreállítással)
– Tumor (daganat) műtét – egyedi rekonstrukció (helyreállítás) microvascularis (kisér-hálózati) lebeny- nyel
– Bimaxillaris osteotomia (kétoldali felső állcsont vésése)
– Rekonstrukciós (helyreállító) műtétek implantatumokkal (mesterséges xxxx- xxxxxx), csontpótlással kombinálva
– Hallásjavító műtétek
– Intraossealis (csonton belüli) hallóké- szülék beültetése
– Cochlearis implantatio (csigajárati mes- terséges anyag beültetés)
– Agytörzsi implantatio (mesterséges anyag beültetés)
– Cysta (hólyagdaganat) műtét
– Gyökércsúcs-resectio/eltávolítás
– Retineált, impactált (visszamaradt, beékelődött) fogak eltávolítása
– Kis odontogen (fogeredetű) daganatok műtéte
– Gyökérimplantatio (mesterséges gyö- kér) behelyezése, eltávolítása
– Foggyökér-dissectio/szétvágás
– Xxx-Xxxxxxxx műtét (csont-helyreállítás)
– Velumplasztika (lágyszájpadi vitorla helyreállítása)
– Subperiostealis implantatio (mestersé- ges anyag behelyezése csonthártya alá)
– Ajak-, illetve szájhasadék műtéte
– Intraoralis tu. excisiók, blockresectiók (szájon belüli daganatok kimetszése, eltávolítása)
– Submandibularis (állkapocs alatti) nyálmirigy eltávolítása
– Nyúlajakműtét
– Progenia (hátra ugró állkapocs miatti) műtét
– Prognathia (előre álló állcsont miatti) műtét
– Farkastorokműtét
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
7. Az idegsebészet körében
– Excisio (kimetszés), sutura (varrat)
– Exairesis (kivágás)
– Arteriectomia (ütőér egy részének eltá- volítása)
– Impressios fractura (behorpadásos törés)
– Fúrt lyuk felhelyezése
– Krónikus (idült) subduralis haematoma (agyhártya alatti vérömleny) ellátása
– Kontrollált thermolaesio, trigeminus neuralgia hypophysectomia esetében (ellenőrzött hősérüléses beavatkozás, a háromosztatú ideg fájdalmánál az agyalapi mirigy eltávolítása esetében)
– N. facialis decompressio (az arcidegre ható nyomás csökkentése)
– Perifériás (környéki, elsősorban vég- tagi) idegműtétek
– Lumbalis (ágyéktáji) porckorongsérv
– Koponyacsonttumorok (-daganatok)
– Koponyacsont-plasztika (-helyreállító műtét) csak baleseti kárral összefüg- gésben
– Agykamradrain (agykamrába cső) behelyezése
Balloncatheteres (ballon-szondás) beavat- kozások
– Lebenyresectiók (lebenycsonkolások), Gerincsérültek műtétei
– Lebenygliomák (lebeny-agydaganatok)
– Convexitás meningeomák (domborulati pókhálóhártya daganatok)
– Intracerebralis, intracerebellaris haematoma (agyállománybeli, kisagyon belüli vérömleny)
– Epiduralis, acut subduralis (kemény agy- hártya feletti és heveny kemény agyhár- tya alatti) vérzések
– Nasalis liquorrhoea (orrüregi agyvíz- csorgás)
– Shunt műtétek (összeköttetést képző műtétek)
– Cerebellaris tumorok (kisagyi daganatok)
– Xxxxxx Xxxxxx (kisagysérv), foramen Magendie (agyvízáteresztő nyílás) elzá- ródásának direkt műtéte
– Syringomyelia, basalis impressio (gerinc- velői üreg, agyalapi benyomódás meg- szüntetésének műtétje)
– Spinalis extramedullaris és epiduralis tumorok (gerincvelőn kívüli és kemény- agyhártya feletti daganatok)
– Csigolyatumorok (-daganatok)
– Cervicalis porckorongsérv laminectomiából (nyaki porckorongsérv műtét a hátsó csigolyaív eltávolításával) és elülső behatolásból
– Cervicalis spondylosis (nyaki csigolyame- revedés) miatti műtét
– Carotis externa-interna anastomosis (külső- és belsőfejverőér-összekötő) műtétek
– Transsphenoidalis hypophysisműtétek (az ékcsonton keresztüli agyfüggeléki műtétek)
– Koponyaűri sérülés (impressio /benyo- módás/, durasérülés /kemény agyhártya sérülés/, vérzés) ellátása
– Neurographia (idegműködési vizsgálat)
– Sympathectomia (együttérző ideg átvá- gása)
– Laminectomia (hátsó csigolyaív eltávolí- tása)
– Nyaki gerincsérülés műtéte
– Aneurysma (verőértágulat – koponyaűri)
– Axialis tumorok (tengelyi helyzetű daga- natok) (supra-, parasellaris, clivus medialis tentorium, craniospinalis, extracerebralis daganatok és axiális állományon belüli daganatok – török- nyereg feletti és melletti, sátor közepi lejtői, koponya-gerinci, agyállományon kívüli daganatok és tengelyi állomány belüli daganatok)
– Intramedullaris (gerincvelőn belüli) gerinc- daganatok
– Spinalis, cerebralis angiomák (gerincállo- mányi, agyállományi érdaganatok)
– Stereotacticus (koordinátákkal kijelölt) műtétek
AHE-12935/4
– Vertebralis decompressio (csigolyai nyo- máscsökkentő műtét) (uncovertebralis arthrosis / horgascsontcsigolyacsont ízületi betegség esetén)
– Koponyaalap törései (Tönnis-műtét)
– Decompressiós (nyomáscsökkentő) kopo- nyaműtétek
– Facialis tick (arc-rángatózás)
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
7. Az idegsebészet körében
8. A szívsebészet körében
9. Az érsebészet körében
– Scalenotomia (bordaemelő izom átmet- szése)
– Necrectomia (elhalt rész kimetszése)
– Peripheriás (környéki) ér exploratiója (feltárása)
– Arteriectomia (ütőér egy részének eltá- volítása)
– Pacemaker implantatiója (szívritmusszabályozó beültetése)
– Foramen ovale (szívsövény-nyílás) fedése, zárt eljárással
– Femoralis recanalisatio (combütőér átjárhatóvá tétele)
– Femoro-poplitealis bypass (combütőér- térdhajlati ütőér összeköttetésének létesítése)
– Profunda plastica (mély ér helyreállító műtét)
– Fogarty-embolectomia (érelzáró anyag eltávolítása Fogarty módszerrel)
– Fogarty-thrombectomia (vérrög eltávo- lítása Fogarty módszerrel)
– Axillo-femoralis bypass (hónalji- comb- ütőéri összeköttetés kialakítása)
– Femoralis crossover bypass (combütőéri áthidaló összeköttetés kialakítása)
AHE-12935/4
– Felső végtagi reconstructiós (helyreál- lító) érműtét
– Nyakcsigolyatörés lemezes rögzítése csont- blokkal
– Thoraco-lumbalis (mellkasi-ágyéki) gerinc- szakasz törései (ventralis/hasfelőli/, illetve hátsó fixálás/rögzítés/ lemezzel, csontblok- kal, cage/titán kalitka/-behelyezés)
– Carotideo-cavernosus fistula (fejverőéri értágulati sipoly) ellátása
– Myocardialis pacemakerelektróda implantatiója (szívritmus-szabályozó elektromos vezető drótjának behelye- zése)
– Pericardiectomia (szívburok egy részé- nek eltávolítása)
– Shunt műtét (ér-összeköttetés létesí- tése)
– Zárt mitrális comissurotomia (kéthegyű szívbillentyű összenövésének szétvá- lasztása)
– Pericardialis cysta, lipoma exstirpatio (a szívburok hólyagos daganatának, zsírdaganatának kiirtása)
– Traumás szívsérülések ellátása
– Endocardiológiai beavatkozások
– Cardiomyotomia (thoracotomiából) – (a mellkas megnyitásán keresztüli szív- izomműtét)
– Nyitott mitralis, aorta-, ill. pulmonalis comissurotomia (mellkasi feltárással a kéthegyű, a főütőéri-, ill. a tüdőszívbil- lentyű összenövés átmetszése)
– Mitralis (kéthegyű) műbillentyű implantatiója (behelyezése)
– Aorta (főütőéri)-műbillentyű implantatiója (behelyezése)
– Kettős-hármas műbillentyű rekonstruk- ciója (helyreállítása)
– Szívbillentyű plasticai rekonstrukciója (helyreállító kialakítása)
– Coronaria (koszorúsér) műtétek
– Kombinált szívműtétek
– Aorta ascendensen (főütőér felszálló ágán) végzett rekonstrukciós (helyreál- lító) műtétek
– Art. carotis reconstructio (fejverőér helyreállítása)
– Art. subclavia reconstructio (kulcscsonti ütőér helyreállítása)
– Art. mesenterica reconstructio (bélfodri verőér helyreállítása)
– Aorta bifurcatio desobliteratio (főütőér kettéágazódásának átjárhatóvá tétele)
– Aorto-ilio-femoralis reconstructio (főütőér-csípőcsonti ütőér-combcsonti ütőér helyreállítása)
– Aorto bifemoralis bypass (főütőér- combcsonti erek összeköttetésének kialakítása)
– Carotis-subclavia bypass (fejverőér- kulcscsonti ütőér összeköttetésének kialakítása)
– Subclavia crosover bypass (kulcscsonti ütőér átkereszteződő összeköttetésé- nek kialakítása)
– Obturator bypass (medencei érelzáró- dás megszüntetése)
– Axillofemoralis bypass (hónalji-comb- csonti ütőérösszeköttetés kialakítása)
– Pacemakerelektróda (szívritmusszabályozó elektromos veze- tékének) igazítása, cseréje
– Pacemaker (szívritmusszabályozó) telepcseréje, transplantatiója (áthelye- zése), generátor áthelyezése
– Coarctatio aortae rekonstrukciója (főütőér-szűkület megszüntetése)
– Ductus Botalli pers. (magzati mellkasi érösszeköttetés veleszületett nyitvamaradottsága megszüntetésé- nek) műtéte
– Mellkasi nagyér-rendellenességek kor- rekciója (kijavítása)
– Pitvari septumdefectus (sövény-nyitott- ság) zárása
– Kamrai septumdefectus (sövény-nyitott- ság) zárása
– Fallot-trilogia rekonstrukciója (három helyen lévő szív- és nagyér veleszüle- tett fejlődési rendellenességeinek hely- reállítása)
– Fallot-tetralogia rekonstrukciója (négy helyen lévő szív- és nagyér veleszüle- tett fejlődési rendellenességeinek hely- reállítása)
– Nagyér-transpositio korrekciója (nagyér veleszületett rendellenes elhelyezkedé- sének kijavítása)
– Egyéb veleszületett szívhibák korrekci- ója (kijavítása)
– Varicositas (visszérbetegség) műtétei
– Vérző varix (visszeres csomó) aláöltése
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
9. Az érsebészet körében
10. A kézsebészet körében
– Z-plastica (Z alakú metszés) bőrön
– Ínhüvelyincisio/metszés
– Szabad bőrtransplantatio/átültetés
– Extensor (feszítő) ín varrata
– Csonttörés fedett tűzése
– Szalagvarrat
– Ganglion (ínhüvely kitüremkedés)-, tumor (daganat)-, cysta (hólyag)-, ide- gen test eltávolítása
– Ujjamputatio
11. A nőgyógyászat-szülészet körében
– Polypus (kocsányos daganat) eltávolí- tása
– Bartholin-cysta vagy abscessus (kis szeméremajki mirigy hólyagos daga- nata vagy tályogja) megnyitása, ill. eltávolítása
– Császármetszés műtét
– A terhesség megtartását célzó beavat- kozás
– Nőgyógyászati méhkaparás nem xxx- xxxxxx megszakítása céljából
– Excisió a portióból vagy a vulvából (kimetszés a méhnyakból vagy a külső női nemiszervből)
– Orvosi javallatra végzett terhességmegszakítás vagy vetélés befejezése
12. A gyermeksebészet körében
– Törések, ficamok ellátása
AHE-12935/4
– Kis sebészeti beavatkozások (feltárás, sutura=varrat)
– Neurolysis (ideg körüli összenövés meg- szüntetése)
– Ínvarrat
– Tendolysis (ínkörüli összenövés meg- szüntetése)
– Csonttörés feltárása, drótstabilizálása (dróttal történő rögzítése), fixateur externe (külső rögzítő alkalmazása)
– Arthrodesis (ízületmerevítés)
– Luxatio (ficam) feltárásos repositiója (helyretétele)
– Capsulectomia (ízületi tok eltávolítása)
– Szalagplastica (szalag helyreállító műtéte)
– Feltárás mély fertőzés miatt
– Sorozat Z-plastica (Z alakú bemetszé- sekkel történő helyreállító műtét) bőrön
– Phalangisatio (ujj képzése)
– Méhnyak-amputatio (eltávolítás),
-plasztika (helyreállítás)
– Hüvelyi és gátplasztikai (helyreállító) műtétek
– Hüvelyi cysta (hólyagos daganat) eltá- volítása
– Terápiás laparoscopia (gyógyító célú hasűri tükrözés)
– Vesico-vaginalis fistula (hólyag-hüvely sipoly) műtétek
– Rectovaginalis fistula (végbél-hüvely sipoly) műtéte
– Stress incontinentia (idegességi vizelet- tartási elégtelenség) műtétei
– Endoscopos (csövön keresztüli) műtéti megoldások (méhen kívüli terhesség, orvosi indikáció alapján végzett sterilisatio (meddővé tétel) stb.)
– Herniotomia (sérvműtét)
– Hydrocele (vízsérv) műtéte
– Retentio testis (here helyreállító) műtét
– Pylorotomia (gyomorkapu átmetszése)
– Gastrostomia (gyomorsipoly képzése)
– Xxxx xxxxxxxxxxxxxxxx műtét (mesterséges végbélnyílás képzése)
– Splenectomia (lépeltávolítás)
– Kisebb daganatok eltávolítása
– Osteosynthesis (csontegyesítés)
– Invaginatio (bélbegyűrődés) és egyéb ileusműtét (bélelzáródásműtét) bélresectio (bélszakaszeltávolítás) nélkül
– Femoralis crossover bypass (combcsonti áthidaló ütőeres összeköttetés)
– Hasi aneurisma (verőértágulat) műtéte
– Cruralis rekonstruktív (lábszári helyreállító) érműtét
– Végtag-aneurysmák (verőértágulatok)
– Ilio-femoralis vénareconstructio (csípő- csonti- combcsonti visszér-helyreállítás)
– Clava plicatio (érelváltozás megszüntetése redőképzéssel)
– Érpótlások
– Műtétek a mellkasi, illetve a hasi nagyereken
– Idegvarrat
– Íntransplantáció (ínbeültetés)
– Többszörös ínvarrat
– Stabil osteosynthesis (szilárd csontegyesítés)
– Xxxxx xxxxx (sajkacsonti álízület meg- szüntetése)
– Correctiós (helyreigazító) csontműtés
– Prothesis (mesterséges testrészpótló) beültetése
– Érvarrat az alkaron
– Dupuytren contractura (tenyéri zsugo- rodás) műtéte
– Idegbénulás palliatív (tüneti) műtéte íntransplantatióval (ínbeültetéssel)
– Nyeles- vagy hengerlebeny-plasztika (helyreállító műtét)
– Idegtransplantatio (idegátültetés)
– Szigetlebeny
– Érvarrat a kéz és ujjak területén
– Értranszplantatio (érátültetés)
– Pollicisatio (hüvelykujj képzése)
– Replantatio (visszaültetés)
– Terápiás célból végzett laparotomia (hasüreg műtéti megnyitása)
– Vaginális (hüvelyen keresztüli) méhel- távolítás
– Vulvectomia (külső női nemiszerv eltá- volítása)
– Radikális (gyökeres) méheltávolítás méhnyakrák miatt
– Wertheim-műtét
– Exenteratio pelvis (medencei zsigerek eltávolítása)
– Brunschwig-műtét
– Invaginatio (bélbetüremkedés) és egyéb ileus (bélelzáródás) műtéte bélresectióval (béleltávolítással)
– Wilms-tumor (vesedaganat) műtéte
– Sympathicoblastoma (az együttérző ideg- rendszer daganatának) műtéte
– Egyéb rosszindulatú hasi tumor (daganat) műtéte
– Sacralis és retroperitonealis teratoma (keresztcsonti és hashártya mögötti, fejlő- dési rendellenességből adódó daganat) műtéte
– Nem orvosi indikáció alapján végzett terhességmegszakítás
Biopsia (szövetmintavétel)
– Syndactylia-, polydactylia (veleszületett ujjösszenövés-, fölös számú ujj megszünte- tésére végzett) műtét
– Nyúlajakműtét
– Szájpadhasadék-műtét
– Hypospadiasis (veleszületett húgycsőhasa- dék megszüntetésére végzett) műtét
– Oesophagus atresia és oesophago- trachealis sipoly (veleszületett nyelőcső- elzártság és nyelőcső-légcső sipoly) műtéte
Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („IV. Nem térítendő műtétek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.
I. Kisműtétek II. Közepes műtétek III. Nagyműtétek IV. Nem térítendő műtétek
B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
12. A gyermeksebészet körében
– Intrathoracalis tumorok (mellüregen belüli daganatok) műtéte
– Vékony- és vastagbél-atresiák és
–stenosisok (- veleszületett elzártságok és -szűkületek) műtéte
– Veleszületett ano-rectalis (végbélnyí- lás-végbél) rendellenességek műtéte
– Hirschsprung-betegség (veleszületett vastagbéltágulat) radikális (gyökeres) műtéte
– Meconium ileus (magzatszurok okozta bélelzáródás) műtéte
– Veleszületett epeút-elzáródás, choledochus cysta (epevezeték-tömlő) műtéte
– Pectus excavatum (veleszületett töl- csérmell) műtéte
– Nyitott spina bifida (veleszületett gerinchasadék) műtéte
– Atrio-ventricularis shunt (a szív veleszü- letett pitvarkamrai rendellenes össze- köttetésének) műtéte
0.XX. FÜGGELÉK: KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEI
AHE-12935/4
A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti biztosítási összegei és a választható egységek száma
Biztosítás | Egy egységre jutó kezdeti biztosítási összeg (Ft) | Választható egységek (többszörözhetőség) |
Felelősségbiztosítás | 5 000 000 | 6 |
Felelősség+ biztosítás | 5 000 000 | 6 |
Elfolyt víz térítése | 50 000 | 1 |
Üveg+ biztosítás | 100 000 | 10 |
Vandalizmusbiztosítás | 100 000 | 10 |
Kert és klíma biztosítás | 500 000 | 20 |
Utazás+ biztosítás | 100 000 | 10 |
Felújítás-biztosítás | 500 000 | 20 |
Garázsban tárolt gépjárművek biztosítása (járművenként) | 500 000 | 20 |
Kiterjesztett gépjárművédelem biztosítás (járművenként) | 500 000 | 10 |
Családi baleset-biztosítás | 200 000 | 10 |
Családi életbiztosítás | 200 000 | 10 |
Családi egészségbiztosítás | 30 000 | 5 |