Tartalomjegyzék

Könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők, bérszámfejtők felelősségbiztosításának feltételei (KTSZF)

Hatályos: 2010. október 19. napjától

Nysz.: 14438

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 3

Könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők, bérszámfejtők felelősségbiztosításának feltételei (KTSZF) 5

I. fejezet: Biztosítási esemény 5

II. fejezet: Biztosítottak 5

III. fejezet: Biztosított tevékenységek 5

IV. fejezet: A kockázatviselés tárgya 6

V. fejezet: A biztosítás időbeli és területi hatálya 6

VI. fejezet: A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése 7

VII. fejezet: Biztosítási összeg 8

VIII. fejezet: A biztosítás díjfizetési szabályai 8

IX. fejezet: A felek együttműködése 9

X. fejezet: A biztosító szolgáltatásának szabályai 9

XI. fejezet: Kizárások a kockázatviselés köréből 11

XII. fejezet: A biztosító megtérítési igénye 11

XIII. fejezet: Záró rendelkezések 11

Xxxxx feltételek 12

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pana- szokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

– a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján. A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.

3.	A biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
	Székhely:	1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
	Központi levélcím:	1535 Budapest, 114. Pf. 777
	Központi telefon:	(00-0) 0000-000
	Központi Fax:	(00-0) 0000-000
	Ügyfélszolgálat:	(06-40) 203-776
	E-mail:	xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztó-védelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.

– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszt-het elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendel-kezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

– A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Könyvvizsgálók. adótanácsadók, könyvelők, bérszámfejtők felelősségbiztosításának feltételei (KTSZF)

I. fejezet

Biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kár- térítési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek térítését jelen szerzõdés alapján a biztosítótól követelheti.

2. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály meg- szegésébõl több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minõsül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minõsül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különbözõ személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

II. fejezet Biztosítottak

Jelen feltétel alapján – a biztosítási ajánlaton feltüntetettek szerint – biztosított

1. a könyvvizsgálói tevékenység tekintetében

a) okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ, tevé- kenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként folytató természetes személy (egyéni vállalkozó),

b) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság.

2. az adótanácsadói tevékenység tekintetében

a) az 1. a), b) pont szerint biztosított könyvvizsgáló és könyvvizsgáló társaság,

b) adószakértõi igazolvánnyal, okleveles adószakértõ vagy adótanácsadó szakképesítéssel rendelkezõ természe- tes személy (egyéni vállalkozó),

c) az a gazdasági társaság, amelynek a biztosított tevé- kenységet folytató alkalmazottja(i) vagy tagja(i) adószak- értõi igazolvánnyal, okleveles adószakértõ vagy adóta- nácsadó szakképesítéssel rendelkezik.

3. a könyvviteli szolgáltatási tevékenység keretében

a) az 1. a), b) pont szerint biztosított könyvvizsgáló és könyvvizsgáló társaság,

b) okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel rendelkezõ természetes személy (egyéni vállalkozó),

c) az a gazdasági társaság, amelynek a feladat irányításá- val, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja okleveles könyvvizsgálói vagy mér- legképes könyvelõi szakképesítéssel rendelkezik.

4. az igazságügyi szakértõi tevékenység keretében

a névjegyzékben szereplõ szakterületén az a természetes személy (egyéni vállalkozó) vagy gazdasági társaság, aki az igazságügyi szakértõi névjegyzékben szerepel.

5. bérszámfejtés keretében

a biztosítási ajánlaton feltüntetett

a) természetes személy (egyéni vállalkozó),

b) gazdasági társaság.

6. a társadalombiztosítási ügyintézés keretében

a) társadalombiztosítási ügyintézõ vagy társadalombiztosí- tási szakelõadó szakképesítéssel rendelkezõ természe- tes személy (egyéni vállalkozó),

b) az a gazdasági társaság, amelynek a biztosított tevé- kenységet folytató alkalmazottja(i) vagy tagja(i) társada- lombiztosítási ügyintézõ vagy társadalombiztosítási szak- elõadó szakképesítéssel rendelkezik.

III. fejezet

Biztosított tevékenységek

Jelen feltétel alapján – a biztosítási ajánlaton feltüntetettek szerint – biztosított tevékenységnek minõsül a(z)

1. Könyvvizsgálat és egyéb könyvvizsgáló tevékenység,

mely alatt jelen szerződés esetén az alábbiakat kell érteni

– a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabálysze- rûségének, megbízhatóságának, hitelességének tanú- sítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérõl,

– a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszûnése- kor a törvényekben elõírt értékelési, ellenõrzési, vélemé- nyezési, záradékolási feladatok ellátása,

– a könyvvizsgálók más – törvényben meghatározott – feladatának elvégzése,

– a gazdálkodó szervezet mûködésének átvilágítása, érté- kelése,

– a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszûnésével, folyamatos mûködésével, gazdálkodá- sával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi-, adó-, számviteli szakértõi tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás.

2. Adótanácsadás

Írásos megbízás alapján jogi személyek, egyéb szervezetek és magánszemélyek adóival, adó jellegû kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával összefüggõ tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében való közre- mûködés, az adóhatóság elõtti képviselet, adóbevallás el- készítése.

3. Könyvviteli szolgáltatás

– a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszá- molókészítés rendszerének, módszerének kialakításával, a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészí- téshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rend- szeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve

– a fõkönyvi nyilvántartások vezetését,

– az összesítõ feladások készítését,

– a beszámoló összeállítását,

– a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerep- lõ adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megala- pozó következtetések levonását is,

– az elszámolások, a beszámolóban szereplõ adatok jogszerûségének, szabályszerûségének, megbízható-

ságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelõ belsõ és külsõ információk elõállítása, szolgáltatása,

– adó-, adójellegû kötelezettségekkel kapcsolatos be- vallások készítése, adóhatóság elõtti képviselet,

– bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés.

4. Igazságügyi szakértõi tevékenység

Hatóság kirendelése vagy megbízási szerzõdés alapján valamely szakkérdésben szakvélemény készítése az alábbi szakterületeken:

– adó- és járulék

– könyvszakértés

– biztosítás

– pénzpiac

– tõkepiac.

5. Bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés

– a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások ke- zelése,

– a munkabérekhez kapcsolódó közteherbefizetési kötele- zettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tagdíj) megállapítása, a jogszabályokban elõírt igazolások kiadása, nyilvántar- tási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek tel- jesítése, valamint

– a társadalombiztosítási és szociális ellátásokkal kap- csolatos ügyintézés.

IV. fejezet

A kockázatviselés tárgya

1. Szakmai szolgáltatói tevékenység

A biztosító vállalja, hogy – a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított,

– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tevékeny- ségére irányadó foglalkozási szabályok megszegése foly- tán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelõsség- gel tartozik.

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a biztosítottal – munkaviszonyon és tagsági jogviszonyon kívül – egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (meg- bízási, vállalkozási, egyéb jogviszonyban) álló személy tevé- kenységére, amennyiben e személyek tevékenységébõl származó árbevétel a díjszámítás alapját képezõ éves nettó árbevételbe (VIII.8.) beszámításra kerül.

Tisztán vagyoni károk jelen szerzõdés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egész- ségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlan- ná válása), és nem is ilyen károkra vezethetõk vissza. Do- lognak számít a pénz és az értékpapír is.

2. Biztosítottat terhelõ mulasztási bírság biztosítása

Fedezi a biztosítás az adóhatóság által

– a biztosított terhére megállapított mulasztási bírságot, amennyiben a biztosított (illetve az alkalmazottja vagy a tagja) állandó meghatalmazás vagy megbízás alapján, az adózó adóhatóságnak bejelentett képviselõjeként jár el,

– a biztosított, illetve a biztosítottal munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló adótanácsadó, adószakértõ,

okleveles adószakértõ terhére megállapított mulasztási bírságot, amennyiben a biztosított (illetve a biztosítottal munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló sze- mély) adótanácsadóként, adószakértõként, okleveles adószakértõként ellenjegyezte az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékû nyilatkozatot.

Nem fedezi a biztosítás – a XI. fejezetben felsorolt eseteken kívül – a biztosított képviseleti jogának megszûnését követõen kiszabott mulasztási bírságot, amennyiben a biztosított a képviseleti jogának a megszûnését nem vagy késedelmesen jelenti be az adóhatóságnak.

3. Tevékenységi felelősség

A biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a

– a személysérüléses károkat és

– szerződésen kívül okozott károkat,

melyeket a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – he- lyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenn- tartója és üzemben tartója minőségében okoz.

Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üze- meltetőjének egymásnak okozott kárai.

Személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

4. Munkáltatói felelősség

4.1. Kiterjed a biztosítási védelem – az I. és II. fejezetekben foglaltak szerint – azon kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

4.2. A biztosítás azokból a munkabalesetekből eredő felelősségi károkra vonatkozik, amelyeknél a munkabaleset a károsultat

a) a telephelyén munkaidő alatt,

b) a biztosított telephelyén kívül, de a biztosított rendelke- zése folytán vagy a biztosított érdekében végzett munka során,

c) a biztosított által üzemben tartott szállítóeszközön történő utazás során a munkahelyükre menet vagy onnan távo- zóban érte.

Nem fedezi a biztosítás – a XI. fejezetben foglalt eseteken kívül – a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

V. fejezet

A biztosítás idõbeli és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérõen nem rendelkezik.

2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás idõ- pontja az a nap, amikor a károsodást eredményezõ szakmai szabályszegést elkövették. Amennyiben a szabályszegés

bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendõ elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelõnek aláírva átadja vagy a megrendelõ megbízásából az adóhatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendõ elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilat- kozatot tesz.

3. Ha a kár mulasztásra vezethetõ vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az el- mulasztott cselekedetet legkésõbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozza.

4. A biztosító kockázatviselése a magyar számviteli jogszabá- lyok alapján felmerülő, Magyarország területén okozott, be- következett és érvényesített károkra terjed ki.

VI. fejezet

A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése, megszûnése

1. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre.

1.2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a szerzõdõ (biztosított) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosítási összeg és az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.

1.3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerzõdõ ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ részére kiszolgáltatni.

1.4. Ha a biztosító a kockázatelbírálás eredményeként az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidõn belül visszautasítja, a biztosítási szerzõdés nem jön létre, a befizetett díjelõleget a biztosító visszafizeti, és az említett idõszakban esetleg bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 31. §-a, majd ezen törvény hatályon kívül helyezése után a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény

33. §-a alapján biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító valamely szervezeti egységének átadta.

1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell

számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.

2. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése (kockázatviselés kezdete)

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve hogy

a) a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti vagy

b) a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási al- kusznak elismervény ellenében átadja vagy

c) a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg vagy

d) a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és a biztosítási szerzõdés az 1. pontban foglalt módon létrejön.

2.2. A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását követõ nap „0.” órája.

2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá.

3. A biztosítási szerzõdés tartama

3.1. A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamra jön létre.

3.2. A biztosítási idõszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap elsõ napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

4. A biztosítási szerzõdés megszûnése

4.1. A biztosítási szerzõdés a biztosítási díj esedékességétõl számított 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4.2. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosz- szabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétõl számított

60 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevételével a biztosító a biztosítási időszak végéig követelheti a biztosítási díjat.

4.3. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének té- nyérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

4.4. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban, a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmond- hatják. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor akkor is megszûnik, ha arra további

díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

4.5. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik.

VII. fejezet Biztosítási összeg

1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási idõszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelõen téríti meg.

1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X.2. pont) – kifizethetõ legmagasabb összeg.

1.2. A biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási idõszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának sza- bályai szerint (X.2. pont) – összesen kifizethetõ összeg.

1.3. Ha a biztosított a biztosítási idõszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következõ biztosítási idõszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (X.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idõszakára esõ, illetõleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

2. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendõ, a biztosító a károsultaknak az õket ért kár arányában fizet kártérítést.

VIII. fejezet

A biztosítás díjfizetési szabályai

1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt terheli.

2. A biztosítási szerzõdés éves díjú. A biztosítási évre vonatkozó éves díj negyedéves és féléves részletekben is fizethetõ.

3. A biztosítási év az az idõszak (biztosítási idõszak), amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdõdik, ettõl számítva egy évig tart.

4. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.

6. A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szer- zõdés elválaszthatatlan részét képezõ biztosítási ajánlat tar- talmazza.

7. A biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlat meg- tételekor a biztosító részére fizetett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés létrejöttekor az elsõ biztosítási idõszak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a befizetett díjelõleget visszafizeti.

8. A biztosítási díj számításához a szerzõdõ (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplõ, a díjszámításhoz szükséges adatokat.

8.1. Határozatlan tartamú szerzõdéseknél a díjszámítás alapja, a szerzõdõnek a biztosított tevékenységbõl származó, elõzõ évi éves nettó árbevétele.

8.2. Ha a szerzõdõ az elõzõ évben még nem mûködött, akkor az elsõ biztosítási idõszak biztosítási díjának számítási alapja, a biztosított tevékenységbõl származó, tárgyévi becsült (tervezett) éves nettó árbevétel.

9. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – min- den évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktua- lizálják.

9.1. A szerződő (biztosított) a biztosítási évforduló előtt 60 nappal köteles közölni a biztosítóval a díjszámításhoz szükséges adatokat.

9.2. A biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylege- sen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

9.3. Amennyiben a szerződő (biztosított) az éves adatközlési kö- telezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által augusztus hónapban közzétett, szolgáltatások fogyasztói árindexe alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti in- dexszámok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előző év díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

9.4. Amennyiben a biztosítási díjajánlaton megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapja- ként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozás- ról kapott értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

9.5. Amennyiben a biztosítási díjajánlaton megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

9.6. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 9.4. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekö- vetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora ré- szének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

10. Szerződő elfogadja, hogy a szerződés hatálya alatt, a koc- kázati körülmények, így különösen e szerződés és a biztosító szerződési állományának adott tevékenységre vonatkozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet.

Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása szerint, az új biztosítási szerződésekre vonatkozó biztosítási díjtételre változik.

11. A 9. és 10. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítá- si díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

12. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási idő- szak végére felmondani.

13. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

IX. fejezet

A felek együttmûködése

1. Közlési kötelezettség

1.1. A szerzõdõ (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor köteles a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak meg- felelõen és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

1.2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a kockázatvállalás és a biztosítási szerzõdés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerzõdéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetõleg az ezekbe való betekintést lehetõvé tenni.

2. Változásbejelentési kötelezettség

2.1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton közölt, illetve a szerzõdésben szereplõ adatok, körülmények megváltozását a biztosítónak 8 napon belül írásban beje- lenteni.

2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerzõdés szempontjából lényeges okiratok, szerzõdések, hatósági határozatok mó- dosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerzõdõ (biztosított) köteles 8 napon belül átadni a biztosítónak.

2.3. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá szer- zõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerzõdés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érintette, akkor a biztosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg, ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

2.4. Amennyiben a biztosított (szerzõdõ) a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

3. Kármegelõzési kötelezettség

3.1. A biztosított köteles a károk megelõzése érdekében min- den tõle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a biztosító által kért kármegelõzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá, amennyiben a kár bekövetkezésének lehetõségére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyel- meztette.

3.2. A biztosító jogosult a kármegelõzési intézkedések meg- valósítását és megtartását ellenõrizni.

4. Kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságos- ság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

X. fejezet

A biztosító szolgáltatásának szabályai

1. Kárbejelentés

1.1. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés, fel- világosítás tartalmának ellenõrzését.

1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, idõpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelõsségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozatát;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb infor- mációt;

– az elõzõ naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képezõ adatot

– a szakképesítést igazoló dokumentumot.

1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bo- csátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozata,

– a II. fejezetben meghatározott személy szakképesítését igazoló dokumentum, illetve e személy vagy a biztosított nyilvántartási száma,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljárás in- dult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor már rendelkezésre áll),

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szer- vezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– levelezések, előzetes jognyilatkozatok,

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tár- gyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fény- képeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek iga- zolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogo- sult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumen- tumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segí- teni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvé- nyesítésének elhárításában.

1.5. A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekö- vetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelõ kártérítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.

1.6. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt köte- lezettségeit nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biz- tosító kötelezettsége nem áll be.

1.7. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre vissza- vezethetõ többletkárt (így pl. kamatokat) a biztosító nem viseli.

2. Kártérítés

2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.1. pont) mértékéig – az önrészesedésnek megfelelõ összeget levonva, a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik, így

– a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;

– mindazt a költséget, mely a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

b) a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300 000 Ft erejéig és a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének megállapítása érdekében – a biz- tosító elõzetes jóváhagyása alapján – felkért szakértõ költségét.

c) a kárenyhítés körébe esõ költségeket akkor, amennyiben azok eredményre vezettek.

2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.

Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a kár- okozók között egyenlõ arányban oszlana meg.

3. Kárrendezés

3.1. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges, valamint a biztosított felelõsségét, a kár idõpontját és ösz- szegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.

3.2. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõsségét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl lemondott.

3.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy le- zárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.

3.4. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a ká- rosultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a ká- rosult követelését õ egyenlítette ki.

4. Önrészesedés

A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ, abszolút ösz- szegben vagy százalékban meghatározott mértékû önré- szesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben fel- merülõ egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

A biztosító az önrészesedésnek megfelelõ összeget a tény- legesen megállapított kárösszegbõl és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ – X. 2.1. b), c) pont szerinti – költségekbõl vonja le.

XI. fejezet

Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Nem fedezi a biztosítás:

1.1. a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hoz- zátartozóinak a Ptk. 685. §. b) pontjának megjelölt személyek minõsülnek);

Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozot- tan cselekvõképes személyek törvényes képviselõje és an- nak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik.

1.2. egy biztosítási szerzõdésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

1.3. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

1.4. a biztosított tulajdonában levõ jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

1.5. azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

1.6. az elmaradt vagyoni elõnyt;

1.7. az összeférhetetlenségre vonatkozó elõírások megszegésé- vel okozott kárt;

1.8. értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltûnésével, el- vesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

1.9. költségkeretek és hitelek túllépésébõl adódó károkat;

1.10. számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüg- gésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igé- nyeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülõ egyéb kártérítési igé- nyeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülõ egyéb igényeket;

1.11. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) bûncselekménnyel okoz;

1.12. azt a kártérítési kötelezettséget, amely arra vezethetõ vissza, hogy a biztosított tudomására jutott különösen veszélyes körülményeket – melyek megszüntetését a biztosító jogosan megkövetelhette és írásban meg is követelte – méltányos idõn belül nem szüntette meg. Az a körülmény, mely a kárhoz vezetett, kétség esetén különösen veszélyesnek tekintendõ akkor, ha a biztosító megszüntetésüket írásban megkövetelte;

1.13. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

1.14. ha a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszaté- rõen okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károko- zási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntet- hetõ lett volna;

1.15. a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik sze- mély írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének le- hetõségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges in- tézkedés hiányában következett be.

XII. fejezet

A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított

– szándékosan vagy

– súlyosan gondtalanul okozta.

2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából súlyosan gon- datlan károkozásnak minõsül,

a) ha a biztosított a kárt jogszabályoktól való tudatos elté- réssel vagy tudatos kötelezettségszegéssel okozta;

b) ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehe- tõségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) ha a bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét;

d) ha a biztosított a kárt a foglalkozás szakmai szabályainak súlyos megszegésével okozta.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények egy év elteltével évülnek el.

2. A szerzõdõ felek érdemi jognyilatkozataikat írásban, a biz- tosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenõrizni.

4. Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadók.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön fel- tételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerzõdõ megjelölte. Ha a külön feltétel eltérõen nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

306. sz. külön feltétel Idõbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de bekövetkeztése és bejelentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 5. adóév végéig megtörtént.

308. sz. külön feltétel Idõbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül megtörtént.

309. sz. külön feltétel Idõbeli hatály kiterjesztése

490 sz. külön feltétel

Munkavállalói felelősségbiztosítás könyvvizsgáló, adótanácsadó, könyvelő, bérszámfejtő alkalmazottakra

Ha a külön feltétel eltérõen nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

1. Jelen külön feltétel alapján biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, melyet a biztosított munkaviszonyából eredő kötelezettségé- nek vétkes megszegésével gondatlanul okozott és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szemben kártérítési felelősséggel tartozik.

Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály megszegésébõl több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minõsül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minõsül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különbözõ személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

2. Jelen külön feltétel alapján – a biztosítási ajánlaton feltünte- tettek szerint – biztosított

a) a könyvvizsgálói tevékenység tekintetében

okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ, tevé- kenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként folytató munkavállaló.

b) az adótanácsadói tevékenység tekintetében adószakértõi igazolvánnyal, okleveles adószakértõ vagy adótanácsadó szakképesítéssel rendelkezõ mun- kavállaló.

c) a könyvviteli szolgáltatási tevékenység keretében okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel rendelkezõ munkavállaló.

d) az igazságügyi szakértõi tevékenység keretében

a névjegyzékben szereplõ szakterületén az a munkavállaló, aki az igazságügyi szakértõi névjegyzékben szerepel.

e) a bérszámfejtés keretében

e tevékenységet végző munkavállaló.

f) a társadalombiztosítási ügyintézés keretében társadalombiztosítási ügyintézõ vagy társadalombiztosí- tási szakelõadó szakképesítéssel rendelkezõ munka- vállaló.

3. Jelen külön feltétel alapján – a biztosítási ajánlaton feltünte- tettek szerint – biztosított tevékenységnek minõsül a(z)

a) Könyvvizsgálat és egyéb könyvvizsgáló tevékenység

– a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabály- szerûségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérõl,

– a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszûnésekor a törvényekben elõírt értékelési, ellenõrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása,

– a könyvvizsgálók más – törvényben meghatározott – feladatának elvégzése,

– a gazdálkodó szervezet mûködésének átvilágítása, értékelése,

– a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásá- val, megszûnésével, folyamatos mûködésével, gaz- dálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi-, adó-, számviteli szakértõi tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás.

b) Adótanácsadás

Írásos megbízás alapján jogi személyek, egyéb szer- vezetek és magánszemélyek adóival, adó jellegû köte- lezettségeivel, költségvetési támogatásával összefüggõ tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesí- tésében való közremûködés, az adóhatóság elõtti kép- viselet, adóbevallás elkészítése.

c) Könyvviteli szolgáltatás

– a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával, a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcso- latos feladatok ellátása, beleértve

– a fõkönyvi nyilvántartások vezetését,

– az összesítõ feladások készítését,

– a beszámoló összeállítását,

– a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplõ adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

– az elszámolások, a beszámolóban szereplõ adatok jogszerûségének, szabályszerûségének, megbízha- tóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságá- nak, a számviteli alapelvek követelményei meg- tartásának biztosításával a valóságnak megfelelõ belsõ és külsõ információk elõállítása, szolgáltatása,

– adó-, adójellegû kötelezettségekkel kapcsolatos be- vallások készítése, adóhatóság elõtti képviselet,

– bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés.

d) Igazságügyi szakértõi tevékenység

Munkavállalói jogviszony keretében valamely szakkérdés- ben szakvélemény készítése az alábbi szakterületeken:

– adó- és járulék

– könyvszakértés

– biztosítás

– pénzpiac

– tõkepiac.

e) Bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés

– a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások kezelése,

– a munkabérekhez kapcsolódó közteherbefizetési kötelezettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tagdíj) megállapítása, a jogszabályokban elõírt igazolások kiadása, nyilvántartási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint

– a társadalombiztosítási és szociális ellátásokkal kap- csolatos ügyintézés.

4. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint munkavállalót olyan károk megtérítése alól, melyeket a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes meg- szegésével, gondatlanul okozott és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szemben kártérítési fele- lősséggel tartozik.

A biztosítás kizárólag azokat a munkáltatói kártérítési igényeket fedezi, melyeket a munkáltató a biztosított által okozott tisztán vagyoni kár miatt érvényesít a munkavállalóval szemben.

Jelen feltétel alkalmazásában tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egész- ségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlan- ná válása), és nem is ilyen károkra vezethetõk vissza. Do- lognak számít a pénz és az értékpapír is.

Jelen külön feltétel értelmében a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben a munkajog szabályai szerint a munkavállaló kártérítési felelősséggel tartozik, de legfeljebb a munkavállaló másfél havi átlagkeresete erejéig.

Nem fedezi a biztosítás azt a kárt, amely egyéb felelős- ségbiztosítási szerződés alapján megtérül.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalomjegyzék

Document Metadata