ENERGETIKAI SZAKREFERENS – ÉVES RIPORT 2017

Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet értelmében az energetikai szakreferens összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről.

A 2017 évi szakreferensi tevékenységünk eredményeképp nyomon követtük a vállalat energiafelhasználását, annak alakulását és költségszerkezetét, valamint az energiahatékonysági beruházásait.

Szemléletformáló feladataink teljesítését követően az éves jelentésben mutatjuk be annak nyomon követésének eredményeit.

Az éves riport kiemelt célja, hogy a vállalat megfelelően tudja bemutatni az energiahatékonysági törvény által tőle megkövetelt feladatok elvégzését.

2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

2.1. A SZAKREFERENS SZERVEZET BEMUTATÁSA

A Menton Enegy Group Kft. munkatársai több, mint 10 éves, az energetikai szektorban eltöltött, szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Tanácsadóink, energetikusaink, tervezőmérnökeink és kivitelező partnereink garantálják valamennyi projekt teljes körű lebonyolítását, az ajánlatadástól a kivitelezésig.

A Menton Energy Group Kft. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által akkreditált szervezetként rendelkezik mindazon jogosultságokkal és szakmai tapasztalatokkal, mely az energetikai szakreferens tevékenység ellátásához szükséges.

2.2. A JELENTÉS KÉSZÍTŐI

A havi riport elkészítésében az alábbi munkatársak és szakértők vettek részt.

Xxxxxxx Xxxx

Energiagazdálkodási szakértő Létesítményi és megújuló energiaforrás energetikus

Erősáramú villamosenergia-ipari technikus

Xxxxxxxxx Xxxxx

Energiagazdálkodási szakértő Okl. villamosmérnök

Okl. anyagmérnök

Xxxxx Xxxxxx

Energetikai szakreferens

Okl. villamosmérnök

2.3. A VÁLLALAT BEMUTATÁSA

Általános cégadatok
Cégnév	MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Székhely	7030 Paks, hrsz. 8803/17
Cég fő tevékenysége	Villamosenergia termelés
Kapcsolattartó neve	Xxxxxx Xxxxxx

A Paksi Atomerőmű biztonságos, olcsó és környezetbarát villamosenergia-termelése több mint 30 éve biztosítja Magyarország villamosenergia-szükségletének jelentős hányadát. Napjainkban az atomerőmű a hazánkban megtermelt villamos energia több mint 50 százalékát biztosítja.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jogelődjét, a Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1-jén hozták létre. A cég megalapítása egy új iparág megjelenését jelentette Magyarországon, az atomenergia alkalmazását villamos energia előállítására.

Az üzemidő-hosszabbítási program eredményeképpen az atomerőmű 1. és 2. blokkja további 20 évig üzemelhet, továbbra is biztosítva az energiatermelés kedvező feltételeit. Amennyiben a többi blokk is megkapja az üzemidő- hosszabbítási engedélyt, a 3. blokk 2036-ig, a 4. blokk 2037-ig üzemelhet. A 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt

elektromos teljesítményű blokk épülhet, amelyek várhatóan a 2020-as évek végén kezdik meg az energiatermelést.

Rövid történet:

Az 1-es blokkot 1982-ben kapcsolták rá az országos villamos hálózatra, ettől az időponttól számíthatjuk Magyarországon a lakossági atomenergia-szolgáltatást. Az atomerőmű története ugyanakkor egészen a hatvanas évekig nyúlik vissza.

Egy 1966-ban megszületett kormányközi egyezményben döntötték el, hogy Magyarországon atomerőmű épül, majd 1967. február 16-án a Nehézipari Minisztérium (NIM) Villamosenergia- ágazat zsűrijén a paksi telephelyet fogadták el. Az Atomerőmű Beruházás Titkárságát 1972 szeptemberében hozták létre, illetve kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Xxxxx Xxxxxxxx személyében.

Az építkezés 1974-ben kezdődött, még ebben az évben elindult az 1. és 2. blokkok építése is. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-jén kezdte meg működését.

A beruházás hatására Paks lakóinak száma néhány év alatt 13 ezerről 21 ezerre nőtt. Az építkezés csúcsidejében több mint 10 ezren dolgoztak az atomerőmű területén, mindezek miatt a település is jelentős változásokon ment keresztül, így 1979. január 1-jén városi rangot kapott.

Az 1. blokk reaktortartálya 1980-ban került végleges helyére és megérkezett az első üzemanyag-szállítmány. Az 1. blokk technológiai rendszereinek sikeres üzembe helyezési műveletsorozata után 1982. december 28-án megkezdődött az energiatermelés.

A blokkok párhuzamos kapcsolása:

1. blokk: 1982. december 28.

2. blokk: 1984. szeptember 6.

3. blokk: 1986. szeptember 28.

4. blokk: 1987. augusztus 16.

Érdekesség:

Kormányközi egyezménytervezet készült 1979 decemberében a paksi atomerőmű 2x1000 megawattos bővítéséről. Az előkészítő munkák egy részének elvégzése után azonban a programot 1989-ben leállították.

2.4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában.

a) figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,

b) közreműködik az Ehat. tv. 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében, és az adatszolgáltatást a gazdálkodó szervezet nevében benyújtja a Hivatalhoz (ld.: 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet 3. § (2) bekezdés),

c) részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában,

d) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,

e) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,

f) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,

g) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,

h) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,

i) ellátja az energiabeszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

3. ÖSSZEFOGLALÓ ENERGIAMÉRLEG

3.1. ÉVES ENERGIAFELHASZNÁLÁS

Megnevezés

Termelt villamos energia saját célú felhasználása

Vásárolt villamos energia saját célú felhasználása

Flotta: felhasznált benzin üzemanyag

Flotta: felhasznált diesel üzemanyag

Földgáz felhasználás

Termelt hőmennyiségből saját célú felhasználásra

Energia(hordozó) mennyisége

883 343,2 MWh

2 446,0 MWh

1 285,5 MWh

1 879,9 MWh

1 485,8 MWh

67 340,0 MWh

CO2 kibocsátás

0,00 t

892,78 t

320,72 t

501,28 t

300,06 t

0,00 t

Az energiamérlegből jól látszik, hogy a termelt villamos energia saját célú felhasználása teszi ki a teljes energiafelhasználás több, mint 92%-át. A többi energiafelhasználás önmagában szintén jelentős, de a villamos energiafelhasználáshoz képest arányaiban csekély. A flotta üzemanyagfelhasználása szintén jelentős, azonban a technológiai villamos energia és hőfelhasználáshoz képest arányaiban szintén elenyészőnek mondható.

3.2. ÉVES ENERGIAFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA ENERGIANEMENKÉNT

Az éves energiafelhasználás a termelés függvényében változik, hiszen a villamos energia 99%-a technológiai felhasználású, így pl. a nyári hűtési igény csekély mértékben befolyásolja a felhasználást. A termelt villamos energia saját célú felhasználása az atomerőmű üzemének megfelelően változik. A földgázfelhasználás tisztán szociális fűtési és HMV célú, a flotta üzemanyag felhasználása a havi feladatoknak megfelelően alakul.

3.3. ÉVES ENERGIATERMELÉS ALAKULÁSA

Megnevezés

Villamos energiatermelés

Értékesített villamos energia mennyisége

Termelt hőmennyiség

Értékesített hőmennyiség

Energia(hordozó) mennyisége

16 097 598,9 MWh

15 206 799,8 MWh

215 363,8 MWh

55 410,0 MWh

CO2 kibocsátás

0,00 t

Az energiamérlegből jól látszik, hogy a teljes villamos energiatermelés hozzávetőlegesen 94%-a értékesítésre kerül, a termelt hőmennyiség pedig kb. 25%-a kerül továbbadásra. A termelt villamos energia saját célra történő felhasználása a teljes termeléshez képes hozzávetőlegesen 5%, a termelt hő saját célra történő felhasználása pedig a teljes hőtermelésnek mintegy 31%-át teszi ki.

3.4. ENERGIAMEGOSZLÁSOK (22/C SZERINT)

Megnevezés

Termelt villamos energia saját célú felhasználása

Vásárolt villamos energia saját célú felhasználása

Flotta: felhasznált benzin

üzemanyag

Flotta: felhasznált diesel

üzemanyag

Földgáz felhasználás

Termelt

hőmennyiségből saját célú felhasználásra

Energiafelhasználás technológia/folyamat

883 343,2 MWh

1 697,9 MWh

0,0 MWh

67 340,0 MWh

Energiafelhasználás épület/szociális

0,0 MWh

748,0 MWh

0,0 MWh

1 485,8 MWh

0,0 MWh

Energiafelhasználás szállítás

0,0 MWh

1 285,5 MWh

1 879,9 MWh

0,0 MWh

CO2 kibocsátás

technológia/folyamat

0,00 t

619,74 t

0,00 t

CO2 kibocsátás épület/szociális

0,00 t

273,04 t

0,00 t

300,06 t

0,00 t

CO2 kibocsátás szállítás

0,00 t

320,72 t

501,28 t

0,00 t

Az energiamegoszlásokat tovább vizsgálva:

- a villamosenergia felhasználás aránya a technológiában 99,92%, míg a szociális felhasználás 0,08%.

- a hőfelhasználás tekintetében a szociális felhasználás 2,16%-ot tesz ki.

- a vállalat teljes energiafelhasználását vizsgálva a technológiai energiafelhasználás mintegy 99,44%-ot, a szociális energiafelhasználás 0,23%-ot, a szállítás energiafelhasználása 0,33%-ot tesz ki.

4. SZEMLÉLETFORMÁLÁS EREDMÉNYEI

Megnevezés	Tevékenység jellemzői
a szemléletformálási tevékenység jellege	Energetikai szakreferens szolgáltatáson belül
a szemléletformálási tevékenység leírása	Éves szinten 12 szemléletformáló anyag készült.
helyszíne	7030 Paks, hrsz. 8803/17
a tevékenység ismétlődésének gyakorisága	Negyedéves
a program élettartama	Szerződés szerint
aktív módon elért résztvevők száma	1 fő
passzív módon elért résztvevők száma	2542 fő

Az energetikai szakreferensi szolgáltatáson belül negyedévente kerülnek megküldésre a személetformáló anyagok, melynek 3 célcsoportja van. Egyrészt fontosnak tartjuk a lakossági szemléletformálást, ezt kiegészítettük az irodai és az ipari területek javaslataival.

A vállalat saját oktatásának szervezésében az alábbi eredmények születtek:

Megnevezés	Tevékenység jellemzői
a szemléletformálási tevékenység jellege	Energia megtakarítás fontosságát, a pazarlások minimalizálását célzó figyelemfelhívás. E- learning képzés formájában az Energiairányítási rendszer általános bemutatása, feladatai és várható hatásai kerültek kommunikálásra. Az új belépők oktatása EIR-rel kibővítve.
a szemléletformálási tevékenység leírása	Oktatási területen az új belépők tankönyve kibővítésre került az EIR-rel, valamint ellenőrző kérdések kerültek beépítésre a modulzáró dolgozatba. Az e-learning tananyag minden munkavállaló felé kommunikálva lett, a társaság SAP rendszerén keresztül.
helyszíne	MVM PA Zrt. létesítményei, valamint a belső intranetes hálózat SAP rendszere. A belépőképzés tankönyvének aktualizálása és kibővítése az EIR-rel.
a tevékenység ismétlődésének gyakorisága	Éves felülvizsgálat, majd, ahol szükséges, ott aktualizálás és módosítás.
a program élettartama	Folyamatos
aktív módon elért résztvevők száma	A Társaság minden belső munkavállalója.
passzív módon elért résztvevők száma	A Társaság minden munkavállalója.

5. A VÁLLALAT EREDMÉNYEI, CÉLJAI ‌

Tekintettel arra, hogy a vállalat Magyarországon különösen kiemelt szerepet tölt be az energiatermelésben, folyamatosan elsődleges célként kezelt területek többek között az energiahatékonyság, az energiatermelés növekedése, valamint az ehhez kapcsolható oktatások, továbbképzések a vállalat alkalmazottai részére. Tekintettel a speciális tevékenységre, az alkalmazottak oktatása a vállalaton belül, saját szervezésben valósul meg, hiszen jelenleg Magyarországon ilyen jellegű tevékenységgel kapcsolatos átfogó képzés nem létezik. A vállalat azonban nem csak a saját képzést támogatja, hanem felelős vállalatként az adott térség fejlesztését is, amelyek között az oktatás szintén kiemelt szerepet kap például az iskolákkal való folyamatos együttműködések keretein belül.

A magasszintű ipari tevékenység kiemelten fontos része továbbá a környezetvédelem. Sokat vitatott kérdés, hogy szükségünk van-e az atomenergiára. Napjainkban, mind hazánkban, mind külföldön a média egyre több figyelmet szentel az energetika jövőjének. Az emberiség egyre több energiát igényel, emiatt a Föld szénhidrogén-forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képződött fosszilis tüzelőanyagokat évtizedek alatt kimerítjük, közben olyan új káros fogalmakkal, jelenségekkel kell megismerkednünk, mint az üvegházhatás, a savas eső vagy éppen az ózonlyuk. A megújuló energiaforrások, mint a szél-, a víz- és a napenergia gazdaságos felhasználására a tudomány és a technika jelenlegi állása, fejlettsége alapján korlátozott lehetőség mutatkozik. Az atomerőművek – ha azokat a ma megvalósítható legnagyobb és a még megfizethető biztonságúra építik – tisztábbak és gazdaságosabbak, mint a hagyományos tüzelőanyagokat égető erőművek.

További céljaink az energiahatékonyság területén a jövőben, az erőművi blokkok még nem korszerűsített turbináinak hatékonyságnövelése, amely 2020-ig folyamatosan megtörténik, a projekttel hozzávetőlegesen további 8-9%-os energiahatékonyság növelést kíván elérni a vállalat a saját éves villamos energiafelhasználására vetítve.

6. ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSEK

A vállalat 2017.07.27 - 2017.09.20 közötti időszakban végrehajtott energiahatékonysági intézkedést, amely a paksi telephely erőművi 1. blokkban lévő turbina teljesítménynövelésére vonatkozott, a projektek keretén belül 2020-ig folyamatosan kerülnek korszerűsítésre a turbinák.

Az alábbi összefoglaló táblázat mutatja az eddig megvalósult projekt főbb energia és költségadatait, valamint a projekt megtérülését.

Sorszám

Telephely címe

Létesítmény megnevezése

Típusa

Új rendszer

üzembehelyezése

Energiamegtakarítás (MWh/év)

Energia költség- megtakarítás

(nettó Ft/év)

Beruházás

bekerülési költsége (nettó Ft)

Beépített rendszer kalkulált

élettartama (év)

Megtérülési idő

(év)

Éves CO2 kibocsátás csökkenése

(tonna/év)

7030 Paks, hrsz. 8803/17

Erőművi blokk

Gőzturbina hatékonyságnövelés

2017.07.27 - 2017.09.20

37 780,8

360 693 298

1 923 000 000

nincs adat

5,3

nem értelmezzük

7. ELEKTROMOS AUTÓZÁS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIÁK

Megújuló energia technológiák fejlődésének folyamatos követése:

Megújuló energiának nevezzük azt az energiaforrást, amely vagy korlátlanul áll rendelkezésre, vagy a "megújulása" gyorsabban megy végbe, mint a kitermelése/felhasználása.

A nap, szél és geotermikus energia gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre áll, így őket klasszikusan lehet megújuló energiaforrásoknak nevezni.

Vegyük például a biomasszák körébe tartozó fát, mint energiaforrást. A fa lehet megújuló energiaforrás is, de lehet hagyományos is. A különbség "mindössze" a kitermelés volumenében mutatkozik, hiszen, ha egy adott erdő megújulási képességét nem meghaladva termeljük ki a faanyagot, akkor a fa máris megújuló energiaforrásnak számít.

A megújuló energiaforrásokban első sorban a "kiapadhatatlan" jellemzőt keressük, mely nem azonos a rendelkezésre állással. Az energiatárolás a jelenlegi technológiai fejlettség mellett nem hatékony és drága. Ettől függetlenül a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyernek a hagyományos energiatermelés mellett, mintegy versenyt generálva a társadalom különböző rétegeiben.

A megújuló energiák hasznosításának lehetőségei egyelőre kis szeletet hasítanak ki a vállalkozások, de akár az ország energiatortájából, így leginkább a "zöld" tudat és a diverzifikáció mentén értelmezhetők.

A 27/2012-es EU direktíva támogatja, illetve ösztönzi a megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, de a magyarországi jogszabályok ennek némiképp gátat szabnak, legalábbis rendszer szinten.

Elektromos autózás

A helyi sajátosságokra való tekintettel az energiahatékonysági mutatók javítása érdekében (a vállalat lehetőségeinek függvényében) javasolható az elektromos autózás lehetőségének kihasználása. Az elérhető technológia gyártótól függetlenül 150-250 km, tisztán elektromos hatótávot biztosít, mely a helyi (rövid távú) használat esetén elegendő. Számos, a töltést lehetővé tevő infrastruktúra áll már rendelkezésre, melyek egy része ráadásul ingyenesen használható. A komfortosabb használat miatt az elektromos autózás melletti döntésnél figyelembe kell venni egy saját töltőoszlop kiépítését, mely gazdaságilag is egyre inkább valós alternatíva.

Az elektromos autózás, mint lehetőség nem csak környezetbarát, de számos, forintban nehezen mérhető előnyt is rejt. A „zöld” gondolkodásnak jelentős marketing értéke van, így ezt megfelelően kommunikálva komoly értéket képviselhet.

Document Metadata

Table of Contents

ENERGETIKAI SZAKREFERENS – ÉVES RIPORT 2017

Document Metadata