A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről

ÚTMUTATÓ 2023. 05. 25. 1

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANÁCS ÚTMUTATÓJA

2023. 05. 25.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről

(2023. május 25.)

I. Bevezetés

Az útmutató a szerződés módosításával és teljesítésével kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze a Kbt. vonatkozó előírásai tükrében. A Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit [Kbt. 141. §], illetve a nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változásra irányadó szabályait [Kbt. 139. §] a Kbt. 2015. december 24-től hatályos 197. § (1) bekezdése értelmében a Kbt. hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére is alkalmazni kell. A Kbt.-t módosító többi jogszabály1 szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit főszabály szerint – ha az adott módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés eltérően nem rendelkezik – csak a hatályba lépésük után megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan kell alkalmazni.2

II. A szerződés módosítása

A szerződéses szabadság polgári jogi alapelv. Eszerint a felek szabad akarata érvényesül a szerződés tartalmának meghatározásában és a szerződés megkötésében. A szerződéses szabadság a kötelmi jogviszony fennállása alatt is

1 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (a továbbiakban: Mód1. tv.), a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mód2. tv.), a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.), a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény (a továbbiakban Mód4. tv.), és az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód5. tv.), az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: Mód6. tv.), és az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Eufetv.)

2 A Mód5. tv. által bevezetett 197. § (22) bekezdés a Kbt. – Mód5. tv. által módosított – 138. § (3) bekezdését alkalmazni rendeli az ezen rendelkezés hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésekre is, a megkötött szerződéseknél a még be nem jelentett alvállalkozók tekintetében. A közbeszerzési dokumentumokba foglalt szerződéstervezet vagy a megkötött szerződés módosítása nem szükséges, a szerződés - adott esetben a Kbt. 131. § (1) bekezdésétől eltérően - a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti tartalommal köthető meg, vagy a már megkötött szerződéseknél a nyertes ajánlattevő nem csak a szerződésbe foglaltan nyilatkozhat arról, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az Eufetv. által bevezetett Kbt.

197. § (24) bekezdésben foglaltak alapján a Kbt.-nek az Eufetv.-vel megállapított Kbt. 43. § (2) bekezdés

e) pontját és a Kbt. 138. § (3) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépését – azaz 2022. november

30. napját - követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

érvényesülő alapelv, így polgári jogi jogviszonyokban az a szerződés módosítása során is irányadó. Ennek megfelelően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:191. § (1) bekezdés kimondja, hogy a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződési szabadság ugyanakkor a modern gazdasági viszonyok között számos korlátozással érvényesül.

Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződésekre is a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel, a közbeszerzési szerződés módosításához is szükséges természetesen a felek egybehangzó akarata, közös megegyezése – egyoldalú módosítása a szerződésnek szintén csak a Ptk.-ban foglalt esetekben lehetséges. A szerződés módosítására csak a szerződés időbeli hatályának fennállása alatt (pl. határozott időre kötött szerződés esetében a határozott szerződéses időtartam letelte előtt) kerülhet sor, azaz abban az esetben, ha a szerződés teljesítése során állnak be olyan körülmények, amelyek a szerződés módosítását igénylik. A megszűnt vagy hatályát vesztett szerződés utólag már nem módosítható. 3 Kiemelendő ezzel összefüggésben az az eset, amikor a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére vonatkozóan előírt teljesítési határidőt nem tartja be. Ez utóbbi esetben a szerződés nem szűnik meg, illetve nem veszti hatályát, hanem a késedelem jogkövetkezményei állnak be (pl. az ajánlatkérő késedelmi kötbért érvényesíthet), ami nem zárja ki a szerződés módosítását.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy alapelvi sérelemhez vezet, ha – bizonyos esetekben – az ajánlatkérőként szerződő fél részéről elmarad a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése [Kbt. 142. § (2) bekezdés], valamint fontos rögzíteni azt is, hogy a szerződés módosításának semmisségét eredményezi a Kbt. 142. § (3) bekezdés alapján, ha a szerződés módosítása arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei – ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.

Alapvetően abból az irányból közelíti meg a szabályozás a szerződésmódosítást, hogy milyen esetekben lehet új beszerzésről beszélni, amelynek megvalósítására már közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz a szerződés módosításának jogszerűségét illetően, amelyek közül egynek a fennállása is megalapozza a szerződés módosításának lehetőségét új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. A

3 Lásd a Döntőbizottság D.146/2010. számú határozatát és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.716/2010/6. sz. ítéletét, valamint a Döntőbizottság D.260/2013. számú határozatát.

Kbt. nem állít fel hierarchiát a jogalapok között, így azokat bármilyen sorrendben vizsgálhatja az ajánlatkérő. Előfordulhat, hogy több jogalap is megvalósul, ilyenkor az ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán. A Kbt.-ben meghatározott jogalapok fennállta ténykérdés, az nem függ attól, hogy az ajánlatkérő azt helyesen állapítja-e meg. A szerződés módosításának bármelyik esete is áll fenn, a szerződés módosítása nem tekinthető jogszerűtlennek. Az ajánlatkérőnek a szerződés módosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő módosítási tényhelyzetet értékelje, s azt vesse össze a jogszabályi jogalapokkal. Ha bármelyik, vagy akár több esetkör alkalmazható az adott esetre, akkor módosíthatja a szerződést. 4 Ha valamely, a szerződés módosítására szolgáló jogalap sérül ugyan, de más jogalap szerinti feltételek fennállnak, akkor a szerződés módosítása jogszerű. 5 Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem állapítható meg jogsértés olyan Kbt. szerinti szerződésmódosítási jogalap feltételeinek hiánya miatt, amelyre a felek a szerződésmódosításkor maguk sem hivatkoztak.6

A szerződésmódosítás jogalapjai három nagy csoportba sorolhatók:

• ún. „de minimis” szabály (lényegében értékbeni változások vizsgálatát írja elő)

• meghatározott körülmények fennállása (a hangsúly az adott jogalapban meghatározott körülmények vizsgálatán van)

• nem lényeges módosítás [gyakorlatilag a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) szerződésmódosítási szabályainak átemelése kis eltéréssel].

A Kbt. szerződésmódosítási szabályai szélesebb körben jelenthetnek megoldást új megrendelői igény felmerülésekor, illetve átmeneti időszakra vonatkozó beszerzési igények biztosítása tekintetében. Az ajánlatkérő minden esetben mérlegelni, körültekintően eljárni köteles annak vizsgálata során, hogy új beszerzési igényről, új közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességéről van-e szó.

Megjegyzendő, hogy a szerződés módosításának minősül az eredeti szerződéses feltételektől – amelyek közé a műszaki dokumentumok, specifikációk is beletartoznak – történő bármely, az ajánlattevő és az ajánlatkérő közös megegyezésével történő tényleges eltérés, függetlenül attól, hogy azt a felek írásba foglalták volna. 7 A kötelmek és azok módosításának létrejöttéhez polgári jogi értelemben a felek közötti egyetértés szükséges a kötelem alapvető feltételeiben, ez pedig megvalósul akkor, ha a felek a műszaki tartalom megváltoztatásában bármilyen módon ténylegesen megállapodnak.

4 Lásd a Döntőbizottság D.283/30/2017. és D.427/15/2018. sz. határozatát.

5 Lásd a Döntőbizottság D.283/30/2017. sz. határozatát. 6 Lásd a Döntőbizottság D.107/10/2022. sz. határozatát. 7 Lásd a Döntőbizottság D.24/22/2017. sz. határozatát.

A Ptk. szerint nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő – feltéve, hogy továbbra is érdekében áll – késedelmes teljesítést is elfogadjon. Azonban az ajánlatkérőnek a Kbt.

142. § (2) bekezdésében írott korlátokra figyelemmel kell lennie, és az olyan szerződésszegésből (értékelés során figyelembe vett kötelezettség elmulasztása, lényeges módosításnak minősülő tartalmi eltérés) eredő igények érvényesítéséről nem mondhat le, amelyek alapelvi sérelmet eredményeznek. Ha az ajánlattevő a késedelmét a Ptk. 6:142. § alapján ki tudja menteni (pl. az ajánlatkérőnek haladéktalanul bejelentett akadályközlés alapján, amely a Ptk. 6:142. § szerinti körülményre vonatkozik), akkor az ajánlatkérő vele szemben szerződés szerint késedelmi kötbért vagy adott esetben a késedelemmel összefüggő más kárigényt nem érvényesíthet. A kimentést, annak objektív módon alátámasztott indokait, valamint a kimentés ajánlatkérő általi elfogadását megfelelően dokumentálni szükséges, melynek eszköze lehet a felek által e tekintetben felvett jegyzőkönyv, vagy bármely egyéb alátámasztó dokumentum. Lényeges, hogy a kimentés és annak elfogadása nem minősül szerződésmódosításnak. Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy ilyenkor az ajánlatkérőnek nem áll módjában a szerződésszerű teljesítésről teljesítésigazolást, illetve referenciaigazolást kiadni, még akkor sem, ha az ajánlattevő kimentette a késedelmét. Fentiekkel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy amennyiben valamely szerződésmódosítási jogalap minden feltétele fennáll és a szerződésmódosítás nem ütközik a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe, a feleknek jogszerű lehetőségük van a szerződést módosítani, függetlenül attól, hogy a Ptk. szabályai alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítése során akadályközléssel élhet, illetve a késedelmét meghatározott feltételek mellett kimentheti, tekintettel arra, hogy a szerződés eredeti tartalmától eltérő teljesítés polgári jogi kezelésének lehetősége [nyertes ajánlattevőként szerződő fél általi akadályközlés, illetve a késedelem kimentésének lehetősége] önmagában nem zárja ki a szerződésmódosítás lehetőségét, amennyiben annak Kbt.-ben rögzített feltételei fennállnak. Abban az esetben, ha a szerződés jogszerűen módosításra kerül, a teljesítés szerződésszerűségét a módosított tartalom alapján szükséges megítélni.

II.1. De minimis jogalap

A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem

a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;

b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;

és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, valamint illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

A Kbt. 141. § (3) bekezdése szerint a fenti szabályokat arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. Nem alkalmazható a Kbt. 141. § (2) bekezdése a szerződésmódosításra akkor, ha a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékét a szerződésmódosítást követő értékét figyelembe véve határozta volna meg.

A Kbt. 141. § (3) bekezdésének fent hivatkozott második mondatát 2017. január 1.-től iktatta be a Mód1. tv. Ennek alkalmazását az alábbi példán mutatjuk be: Amennyiben az ajánlatkérő a 2017. január 1.-től hatályos Kbt. 115. §-a szerinti, építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek az értéke 290 millió forint volt, majd a szerződésben szereplő ellenszolgáltatás összegét a Kbt. 141.

§ (2) bekezdés b) pontja szerint 20 millió forinttal megemelnék, ez a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontjának ugyan megfelelne, mivel az ellenszolgáltatás növekedésének a mértéke nem éri el az eredeti szerződés értékének 15%-át, azonban a Kbt. 2017. január 1.-től hatályos 141. § (3) bekezdés második mondata szerint a Kbt. 141. § (2) bekezdése mégsem alkalmazható, mivel a megnövekedett ellenszolgáltatás következtében – amennyiben az ajánlatkérő eredetileg is a módosított szerződéses értéket vette volna alapul – az eredeti eljárási szabályokat (a Kbt. 115. § szerinti hirdetmény nélkül induló eljárás) nem alkalmazhatta volna.

A Kbt. 141. § (2) bekezdésében szereplő mértékekig tehát egyéb körülmény vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, feltéve, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Több módosítás esetén azok összértékét kell a fenti értékekhez viszonyítani.

Uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetén a fenti feltétel kettős, míg nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetén csak a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pont releváns [a Kbt. 141. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket nem érheti el a módosítás értéke, ha a módosítás a Kbt. 141.

§ (2) bekezdés b) pontnak megfelel].

A módosítás a Kbt. 141. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel akkor is, ha a módosítás következtében az ellenszolgáltatás értéke nem növekszik, hanem csökken.

A Kbt. 141. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a szerződés több elemének módosítása esetén azon elemek tekintetében is alkalmazásra kerüljenek a Kbt. 141. §

(2) bekezdésben foglaltak, amelyek az érték változásával közvetlenül összefüggenek (például mennyiség). E rendelkezés a műszaki tartalom változása miatti szerződésmódosítást is kezeli (amennyiben amiatt szükségszerűen változik az ár). A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy önmagában vagy elsősorban a szerződés időtartamának meghosszabbítása céljából a Kbt. szóban forgó rendelkezése nem alkalmazható.

A Kbt. 141. § (2) bekezdésében [és egyebekben a (4) bekezdés b) és c) pontjában is] az eredeti szerződés értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásakor az indexáláson alapuló értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs érték éves átlagának figyelembevételével lehet kiszámolni [Kbt.

141. § (5) bekezdés]. A szerződésmódosítások során figyelembe veendő szerződéses értékre vonatkozó, a Kbt. 141. § (5) bekezdésében található szabályokat a Mód5. tv. 2021. február 1-jei kezdettel oly módon pontosította, hogy az indexált érték esetén az ellenszolgáltatás helyett immár szerződéses díjra utal. Ez különösen a keretmegállapodások és keretszerződések esetében releváns, mivel ilyen esetben ezentúl az indexált összeg már nem csak a lehívási kötelezettséggel érintett részre, hanem a keretmegállapodás teljes értékére vonatkozhat majd, amennyiben ez az adott keretmegállapodás esetében értelmezhető lehet. A keretmegállapodások alapján megkötött szerződések módosítása esetén nincs változás, azaz ilyen esetben továbbra is az egyes szerződések indexált értékét kell figyelembe venni.

Keretmegállapodás esetén tehát szintén lehetőség van a keretösszeg de minimis jogalapon történő emelésére a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint. Emellett a feleknek arra is lehetőségük van, hogy a keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződésük ellenértékét növeljék a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján, ugyanakkor minden esetben figyelemmel kell lenniük arra, hogy az egyedi szerződés ellenértékének változása kapcsán a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti viszonyítási alap az egyedi szerződés eredeti értéke, nem pedig a keretmegállapodás keretösszege. Abban az esetben, amennyiben a felek az egyedi szerződések ellenértékét a keretösszeget meghaladóan kívánják megváltoztatni, az egyedi szerződés(ek) ellenértékének módosítása mellett a keretösszeget is módosítani szükséges, természetesen figyelemmel arra, hogy a keretösszeg módosításának is meg kell felelnie a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

A Kbt. 141. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti uniós értékhatár esetén a felek a szerződés módosításakor irányadó uniós értékhatárt jogosultak figyelembe venni. A Kbt. 141. § (3) bekezdésének második mondata szerinti értéknek – mivel az eredetileg lefolytatott közbeszerzési eljárásra vonatkozik – a közbeszerzés megindításakor irányadó értékhatároknak kell megfelelnie.

Amennyiben egy szerződésmódosítás keretében elmaradó és új beszerzési igény is megjelenik, az ajánlatkérőnek a százalékos viszonyítás alapjául azok összértékének egyenlegét kell figyelembe vennie. Mindez azt jelenti, hogy ebben az esetben a módosítás értékének szummáját kell figyelembe venni a Kbt. 141. § (2) bekezdésben szereplő %-os mérték vizsgálatakor, azzal, hogy ily módon a műszaki tartalom

jelentős módosítására, a szerződés általános jellegének megváltoztatására nincs lehetőség.

A de minimis jogalapjának alkalmazása során az ajánlatkérőnek különös körültekintéssel kell eljárnia, amennyiben az ellenszolgáltatáson túl a szerződés egyéb eleme is változik (adott esetben a de minimis jogalap a Kbt. 2. § (3) bekezdésébe ütköző módon nem alkalmazható, amennyiben az joggal való visszaélést valósít meg).

Amennyiben a szerződő felek egymást követően többször módosítják a szerződés ellenértékét úgy, hogy azt egyszer csökkentik, máskor növelik, a Kbt. 141. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti 10, illetve 15%-os korlát meglétének a vizsgálatakor mindig az eredeti szerződésben szereplő ellenszolgáltatást kell alapul venni.

A pótmunka megrendelése esetén megjegyzendő, hogy a gyakorlat szerint az akár a Kbt. 141. § (2) bekezdés szerinti úgynevezett de minimis szerződésmódosításként is kezelhető.8

Ha egy – nem a szerződés ellenértékére vonatkozó – módosítás önmagában lényegesnek minősülne [lásd a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltakat], akkor a Kbt.

141. § (2) bekezdése szerinti de minimis szabályok alkalmazása az ellenértéken kívüli tartalmi elem vonatkozásában aggályosnak minősülhet akkor is, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti feltételek fennállnak. A szerződés ellenértékével összefüggő tartalmi elemek módosítása esetén minden esetben követelmény, hogy azok változásának az ellenértékkel összefüggőnek és az ellenérték változása mértékével arányosnak kell lenniük.

A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint további feltétel, hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedjék az eredeti szerződés jellegéhez. A szerződés általános jellege körében az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelve (a továbbiakban: Irányelv) (109) preambulumbekezdése ad eligazítást. E szerint a szerződés általános jellegét megváltoztatja az, ha a megvalósítandó, illetve beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.9

Amennyiben áremelkedésre hivatkozással a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti olyan szerződésmódosítási igényt jelez a nyertes ajánlattevőként szerződő fél, ami a felelős ajánlattétel körében előrelátható volt, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 141. § (2) bekezdése

8 Lásd a Döntőbizottság D.283/30/2017. sz. határozatát.

9 Lásd a Döntőbizottság D.283/30/2017. sz. határozatát.

alkalmazására vonatkozó döntése előtt a szerződésmódosítások tekintetében releváns, más szabályokat is figyelembe kell vennie. A közpénzekkel való felelős gazdálkodásnak megfelelően úgy kell eljárnia, hogy azzal indokolatlanul nem mentesítheti a nyertes ajánlattevőként szerződő felet az őt terhelő kockázatok alól, különös figyelemmel a Kbt. 142. § (3) bekezdésében írottakra (lásd II.6. pont).

Fontos továbbá, hogy a de minimis jogalap körében a Kbt. által hivatkozott „a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül” fordulat nem értelmezhető úgy, hogy a szerződés a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján indokolás nélkül módosítható. A közbeszerzési szerződés módosításának minden esetben valós és okszerű indokon kell alapulnia, figyelemmel a Kbt. alapelvi követelményeire is. Ennek keretében kiemelt figyelmet szükséges fordítani a szerződés módosításának arányosságára, mind az ellenérték, mind a műszaki tartalom módosítása (amennyiben az ellenérték a műszaki tartalom módosítása következtében változik) kapcsán. A szerződésmódosítás folyamatát, illetőleg az indoklást megalapozó tényeket köteles az ajánlatkérő dokumentálni, megőrizni, archiválni. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács kiemelten felhívja a figyelmet a de minimis szerződésmódosítások kapcsán a Kbt. 142. § (3) bekezdésében írottakra (lásd

II.6. pont).

II.2. Meghatározott körülmények fennállása

A Kbt. 141. § (4) bekezdése kimondja, hogy a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:

a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét;

b) az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének változása

ba) nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és

bb) az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok együttes nettó értéke – azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át;

c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%- át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.

Amint fentebb már jelzésre került, a Mód5 tv. 2021. február 1-jei kezdettel a Kbt. 141.

§ (5) bekezdésében található szabályokat pontosítja, mely szerint a (4) bekezdés b) és

c) pontjában az eredeti szerződés értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, az indexáláson alapuló értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs érték éves átlagának figyelembevételével lehet kiszámolni [Kbt. 141. § (5) bekezdés].

II.2.1. Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti jogalap

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában szereplő esetben többféleképpen történhet változás a szerződés tartalmában: vagy nem történik szerződésmódosítás, mivel az előre jelzett körülmények bekövetkezésekor a szerződés – szintén előre rögzített módon – automatikusan módosul 10 , vagy a felek vagy valamelyik fél jognyilatkozatának megfelelően kerül sor – az előre pontosan meghatározott módon és tartalommal, pl. az opciós kikötésben foglalt feltételek szerint – a szerződés módosítására. Megfelelő lehet például a költségvetési év elején bekövetkező árváltozás beépítése, melynek mértéke az illetékes minisztérium által az adott évre vonatkozóan a költségvetési tervezéshez az azt megelőző évben a tervezési köriratban közölt mindenkori inflációs irányszám. Ebben az esetben tehát az ajánlatkérő egy előre látható, nagy valószínűséggel bekövetkező körülménnyel számol és a szerződés megkötésével, az idővel változó feltételek is a szerződés részévé válnak, anélkül, hogy a szerződést módosítani kellene. Hangsúlyozzuk, a változás feltételeit egyértelműen – lehetőleg képletszerűen, a képletben szereplő tényezők magyarázatával együtt – meg kell határozni a közbeszerzési dokumentumokban (pl.: oly módon, hogy az infláció mikor és milyen módon változtatja meg az árat; az EUR/HUF árfolyamváltozás milyen időszakonként kerül lekövetésre és milyen mértékben változtatja meg az árat; az egyes alapanyagárak – mint például réz, vas, alumínium, stb. – piaci változása milyen időszakonként és milyen mértékben változtatja meg az árat).

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, előre rögzített szerződésmódosulási mechanizmusokra vonatkozó szabályozást a közbeszerzési alapelvek szerint,

10 Ez a rendelkezés lényegében a régi Kbt. 125. § (10) bekezdés szerinti lehetőséget teremti meg. A Kbt.

141. § (1) bekezdésében szereplő „változására” kifejezésre is tekintettel ebben az esetben nem módosításról, hanem módosulásról beszélhetünk.

megszorítóan kell értelmezni. Ennek megfelelően a nem minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, nem egyértelműen meghatározott feltételek nem tartoznak ebbe a körbe (lásd például a II.4. pontban a szerződés időtartama vonatkozásában írtakat). Amennyiben a szerződés módosulása, például az áremelési módszertan, minden ajánlattevő számára (például a közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott szerződés-tervezetből) megismerhető, egyértelműen rögzíti, hogy a felek azt mikor alkalmazzák, abban az esetben a felek által alkalmazott kikötés megfelel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának. A szerződésnek a módosulás minden feltételét előzetesen tartalmaznia kell, így a határidő meghosszabbítása esetén azt, hogy milyen esetben és mennyivel hosszabbítható meg a szerződés teljesítésének határideje, időbeli hatálya, az általánosságban meghatározott feltételek nem elegendők.

A szerződés Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulása esetén a Kbt. 141.

§ (7) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérőnek nem kell erről hirdetményt közzétenni. Ugyanakkor a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat értelemszerűen már a módosult adatoknak megfelelően kell megadni.

II.2.1.1. Indexálás

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – automatikusan – módosulhat, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az árak változását az indexálás rögzítésével, illetve az erre vonatkozó szabályok, módszerek előre meghatározásával lehet a szerződésekbe beépíteni, lehetővé téve azt, hogy a későbbi áremelkedéseket a szerződéses árak automatikusan kövessék, és ne kelljen a szerződést emiatt több alkalommal is módosítani. Erre különösen a hosszabb távra kötött, vagy kifejezetten ár érzékeny tárgyú szerződések esetén lehet szükség.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy ha a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint a szerződés az előre rögzített feltételek mentén automatikusan módosul, akkor is javasolt minden módosulás részletes dokumentálása, az áremelkedés mértékének a szerződésben rögzítettek szerinti levezetésére és az új indexált árak rögzítésére is kiterjedően.

1. Árindexek alapján történő indexálás

A KSH és az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) honlapján elérhetőek a különféle területekre (fogyasztói árak, külkereskedelmi árak, mezőgazdasági árak, ipari árak, építőipari árak, beruházási árak, szolgáltatási árak) vonatkozó árindexek

éves és évközi adatokkal egyaránt.11

A KSH honlapján elérhető árindexálási adatok olyan objektív, mindenki által megismerhető adatok, amelyek alkalmasak arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti automatikus szerződésmódosulásnak az alapját képezzék. Az ajánlatkérőnek a szerződésben részletesen meg kell határoznia az indexálás feltételeit, ezenfelül javasolt az eljárást megindító felhívásban is utalni az ilyen jellegű indexálás tényére.

Ehhez az ajánlatkérőnek különösen az alábbiakat szükséges rögzítenie a szerződésben:

a) melyik, KSH vagy EUROSTAT árindex (pontosan melyik KSH tábla, melyik adata) képezi az indexálás alapját (pl. az 1.2.1.2 számú KSH tábla fogyasztóiár- index összesített értéke vagy az 1.1.1.5. számú KSH tábla a fogyasztóiár-indexek az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása [COICOP] alapján, azon belül is meghatározva az érintett alcsoportot [pl. az 11.1.2. sor szerinti munkahelyi- és diákétkeztetés], vagy az 1.1.1.30. számú KSH tábla szerinti építőipari termelői árindex). Ezzel kapcsolatban érdemes szem előtt tartani, hogy például a fogyasztóiár-index a lakosság által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árváltozását jelzi, így jellemzően közbeszerzési eljárásokban nem célszerű ennek alkalmazása, inkább az ipariár-index, építőipariár-index, szolgáltatásiár-index használata javasolt.

b) az adott indexnek megfelelő (100%-os) mértékű módosulásra lesz lehetőség vagy annak csak bizonyos százalékos mértékéig (pl. a KSH fogyasztóiár-index mértékének 90%-áig), annak megfelelően, ahogyan az a szerződésben rögzítésre került;

c) a szerződésben rögzíthető az is, hogy csak bizonyos mértéket meghaladó árváltozás esetén nyílik meg az indexálás lehetősége, ezen mértékig a nyertes ajánlattevő kockázata az árváltozás. Ezen árváltozási mérték fölött van arra lehetőség, hogy a felek megosszák a kockázatot egymás között. A rendes üzleti kockázat körét meghaladó árváltozás mértékét az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező szakember segítségével a beszerzés tárgyának függvényében, az adott eset összes körülményét mérlegelve kell meghatároznia. A szerződésben az is rögzíthető, hogy csak bizonyos termékek árváltozását figyelik a felek, a többi termék esetén az árváltozás kockázatát a nyertes ajánlattevőnek kell viselnie.

d) az indexálásra milyen gyakorisággal kerül/kerülhet sor (évente, negyedévente, havonta, stb.), pontosan meghatározva, hogy mely hónap, mely napjáig tart a vizsgált időszak, és hogy mely naptól kezdődően alkalmazható az indexálással emelt érték;

11 xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx?xxxxxxx&xxxxxxxxx; xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx

e) az indexálás automatikus-e vagy valamelyik fél bejelentéséhez, elfogadásához kötött-e (pl. megadott fordulónapig a nyertes ajánlattevő jelezni köteles az indexálási igényét a KSH által közzétett adatokra hivatkozással, azonban, ha a fenti határidőig nem jelzi a nyertes ajánlattevő ezen igényét, akkor a következő indexálási időszakig az árak változatlanok maradnak);

f) amennyiben indexálásra kerülnek az árak, akkor erről írásos dokumentálás születik a felek között az indexált árak rögzítésével;

g) az indexálás jogalapja a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja.

2. Egyéb, az ajánlatkérő által meghatározott értékek alapján történő indexálás

Amennyiben az ajánlatkérő nem a KSH árindexek alapján kívánja indexálni a szerződését, hanem például az energiahordozók világpiaci árához, vagy az euró, dollár árfolyamhoz szeretné kötni az árak későbbi változását, akkor ezekkel kapcsolatban szükséges a figyelembe vehető adatok körét, elérhetőségét és az indexálási metódust rögzíteni. Az 1. pont b)-g) alpontjaiban rögzítetteken túl ez esetben különösen az alábbiakat szükséges a szerződésben feltüntetni:

a) az indexálás alapjául szolgáló adatok körét (termékek, árfolyamok, naturáliák stb.), azok pontos elérhetőségét, lehetőség szerint hatósági vagy egyéb szakmai standardok szerint elfogadott, publikus elérést biztosító weboldalak megadásával (pl. MNB napi árfolyam12, villamosenergia tőzsdei ára [pl. éves zsinórtermék ára]13, a földgáz tőzsdei ára14 vagy a TTF Dutch gáz árfolyam15, Brent típusú kőolaj hordónkénti átlagára16, KSH ipari termelői árak szerinti havi termelői árindexek ágazati rendben (TEÁOR'08), stb.);

b) ajánlatkérő azon kötelezettségét, hogy a későbbiekben megállapítható, adott elszámolási időszakra vonatkozó árváltozás mértékének meghatározásához a tőzsdei vagy egyéb adatokat milyen formában, milyen gyakorisággal rögzíti, és az adatokat ellenőrzésre visszamutatja a nyertes ajánlattevő felé is;

c) annak meghatározását, hogy az egyes energiahordozók, nyersanyagok, devizák ára milyen mértékben jelenik meg az adott termékek árában, minden egyes, indexálással érintett termék esetében előre megadott százalékos arányok mentén (pl. a takarítási szolgáltatás óradíjban meghatározott árának 5%-a a villamosenergia árában az egyes tőzsdei termékek jegyzésárának változása, a fuvarozási szolgáltatás árának 15%-a az üzemanyag költség, stb.);

d) az indexálás pontos módszerének leírását vagy a képletét.

12 xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

13 xxxxx://xxxxx.xx/xx/xxxxx-xxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxxx/xxxx-xxxxxx

14 xxxxx://xxxxx.xx/xx/xxxxx-xxxxxx/xxxxxxx/xxxx-xxxxxx

15 xxxxx://xxx.xxxxxx.xxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx/000; xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxx/xx-xxxxxxx-xxx

16 xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxx/xxx-xxxxx

1. Példa az indexálás során használható képletre, metódusra (hipotetikus számadatokkal)

Elöljáróban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy a példa tájékoztató jellegű, az ajánlatkérőnek javasolt azt a beszerzés egyedi körülményeinek ismeretében az adott helyzetre adaptálva használni, szükség esetén az adott helyzethez alakítani.

A példa ingatlanüzemeltetési szolgáltatás díjának indexálásáról szól. A szerződéses üzemeltetési díj 1500,- Ft/m2. A szerződéskötéskor a villamosenergia ára 21,- Ft/kWh, a gáz ára 6300,- Ft/MWh. Az ingatlan üzemeltetési szolgáltatás díjában a villamosenergia 26%, míg a gáz 18%-os arányban jelenik meg. A vizsgált időszak 2021. január 1. és 2021 december 31. közötti időszak, amely során 38,- Ft/kWh volt a villamosenergia átlagára, és 8500,- Ft/MWh volt a gáz átlagára. Felek a szerződésben rögzített üzemeltetési díjat a villamosenergia, és a gáz átlagos emelkedésével arányban kívánják indexálni 2022. január 1-től, de figyelemmel vannak az adott energiahordozónak az üzemeltetési díjban elfoglalt arányára is.

V0 = az adott indexálás alapjául szolgáló energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. bázis ára, mely az első indexálás esetén a szerződésben az ajánlatkérő által előre rögzített érték (a példában 21,- Ft/kWh a villamosenergia ára)

V1 = az adott indexálás alapjául szolgáló energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. vizsgált időszak alatti átlaga (a példában 38,- Ft/kWh a villamosenergia átlagára)

v = az indexálás alapjául szolgáló energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. egységárának a vizsgált időszak alatti változása (a példában a villamosenergia áremelkedésének mértéke tizedestört formában írva: 0,8095)

v = (V1/ V0)-1

pl. v = (38/21)-1=0,8095 (ami százalékos formában 80,95%-nak felel meg)

G0 = az adott indexálás alapjául szolgáló energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. bázis ára, mely az első indexálás esetén a szerződésben az ajánlatkérő által előre rögzített érték (a példában 6300,- Ft/MWh a földgáz ára)

G1 = az adott indexálás alapjául szolgáló energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. vizsgált időszak alatti átlaga (a példában 8500,- Ft/MWh a földgáz átlagára)

g = az indexálás alapjául szolgáló energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. egységárának a vizsgált időszak alatti változása (a példában a földgáz áremelkedésének mértéke tizedestört formában írva: 0,3492)

g = (G1/ G0)-1

pl. g = (8500/6300)-1=0,3492 (ami százalékos formában 34,92%-nak felel meg)

β = azt jelöli, hogy az adott energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. a szerződéses termék árában milyen mértékben jelenik meg (a példában a villamosenergia költség mértéke egy ingatlan üzemeltetési szolgáltatás díjában: 0,26, ami százalékos formában 26%-nak felel meg))

γ = azt jelöli, hogy az adott energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. a szerződéses termék árában milyen mértékben jelenik meg (a példában a földgáz költség mértéke egy ingatlan üzemeltetési szolgáltatás díjában: 0,18, ami százalékos formában 18%-nak felel meg)

a = az adott indexálás alapjául szolgáló összes energiahordozó, nyersanyag, árfolyam, stb. árváltozása a szerződéses termék árában összességében milyen arányban jelenik meg (a példában a villamosenergia és földgáz árának együttes emelkedési mértéke)

a = (β×v)+(γ×g)

pl. a = (0,26×0,8095)+(0,18×0,3492)

a = 0,2733 (ami százalékos formában 27,33%-nak felel meg)

A0= az ingatlanüzemeltetési szolgáltatás díjának kiinduló értéke (a példában 1500 Ft/m2)

A1= a felülvizsgált, indexálással növelt ingatlanüzemeltetési díj (Ft/m2) A1 = A0 ×(1+a)

A1= 1500× (1+0,2733)=1909,95 Ft/m2, azaz egész forintra kerekítve 1910,- Ft/m2

	Szerződésben rögzített ár érték (V0, G0)	Vizsgált időszak alatti átlagár (V1, G1)	Vizsgált időszak alatti árváltozás (v, g)	Vizsgált energiahordozók aránya az üzemeltetési szolgáltatás díjában (β, γ)	Vizsgált energiahordozók árváltozásának aránya az üzemeltetési szolgáltatás díjában (a)
Villamosenergia	21	38	0,8095	0,26	0,2105
Gáz	63	85	0,3492	0,18	0,0628
Az indexálás során az üzemeltetési díjban érvényesíthető emelés mértéke					0,2733

Tehát amennyiben a példa szerinti ingatlan üzemeltetés díja a szerződés megkötésekor 1500,- Ft/m2 volt, akkor azt a villamosenergia és a gáz árának a vizsgált időszakban történt növekedése 27,33%-al megemeli, így az új indexált

üzemeltetési költség 1910,- Ft/m2 lesz.

Előfordulhat, hogy a szerződés hatálya alatt további indexálásra lesz szükség, ebben az esetben már az előzőleg indexált érték lesz a kiindulási alap, így az energiahordozóknak az aránya az üzemeltetési szolgáltatás díjában is meg fog változni, ennek megfelelően a további indexálások során a β és a γ értékeket is újra kell számolni a további indexálás alapjául szolgáló időszak adatai alapján.

β1= ((A0×β) ×(1+v))/A1

β1=((1500×0,26) ×(1+0,8095))/1910=0,369

A kiinduló időszakban az 1500,- Ft/m2 26%-a, vagyis 390,- Ft/m2 volt a villamos energia költség; ami a 80,95%-os drágulással 705,705,- Ft/m2–ra nőtt, ez pedig az 1910,- Ft/m2-nek a 36,95%-a.

γ1= ((A0× γ) ×(1+g))/A1

γ1=((1500×0,18) ×(1+0,3492))/1910=0,1907

A kiinduló időszakban az 1500,- Ft/m2 18%-a, vagyis 270,- Ft/m2 volt a gáz költség; ami a 34,92%-os drágulással 364,284,- Ft/m2–re nőtt, ez pedig az 1910,- Ft/m2-nek a 19,07%-a.

2. Példa az építési-beruházási célú egyösszegű átalánydíjas szerződések indexálása során használható képletre, metódusra (építőalapanyagok, építési termékek). A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy bár a példa építési beruházáshoz kapcsolódóan került megfogalmazásra, de nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő más beszerzési tárgyak esetén is megfelelően, az adott beszerzési tárgy sajátosságainak figyelembe vétele mellett alkalmazza azt.

Elöljáróban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy a példa tájékoztató jellegű, az ajánlatkérőnek javasolt azt a beszerzés egyedi körülményeinek ismeretében az adott helyzetre adaptálva használni, szükség esetén az adott helyzethez alakítani. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja továbbá a figyelmet, hogy – azon túl, hogy az ajánlatkérőnek javasolt előre rögzítenie a közbeszerzési dokumentumokban az indexálás beszerzés tárgya által indokolt gyakoriságát – az indexálásnak olyan időpontban kell történnie, amikor az indexálásra kerülő költség felmerül egy elvárhatóan észszerűen tervezett teljesítés folyamán. Az ellenérték nyertes ajánlattevőnél való felmerülésének időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a szerződéskötés időpontja. 17 A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az indexálási lehetőség biztosítása nem adhat alapot visszaélésre.

In = a + b  É𝐴1𝑛 + c  É𝐴2𝑛 + 𝑑  É𝐴3𝑛 … + q  𝑃 𝑖𝑚𝑝𝑛 𝐻𝑈𝐹/𝑑𝑒𝑣𝑖𝑧𝑎𝑛

É𝐴1𝑏á𝑧

É𝐴2𝑏á𝑧

É𝐴3𝑏á𝑧

𝑃 𝑖𝑚𝑝𝑏á𝑧 𝐻𝑈𝐹/𝑑𝑒𝑣𝑖𝑧𝑎𝑏á𝑧

17 Például acélcsarnok építése során az acél építési anyag indexálása ne a már felépített acélszerkezet gépészeti munkáinál történjen.

ahol

In = index értéke, korrekciós szorzószám, mely értékkel a szerződés eredeti ellenértéke megszorzásra kerül,

„a” jelenti a szerződéses ellenérték nem módosítható részét százalékosan, melynek meghatározása ajánlatkérő feladata az eljárás előkészítése során, ide tartozhatnak a nem árérzékeny termékek és szolgáltatások, illetve az adott teljesítés szempontjából kevésbé releváns termékek és szolgáltatások

„b” „c” „d”… – súlyozási együtthatók, amelyek a szerződéses ellenértékben a releváns építőalapanyagok, építési termékek arányait reprezentálják. Ezeket az eljárás előkészítése során – adott esetben a becsült érték megállapítása körében alkalmazott módszerre támaszkodva – a későbbi szerződéses ellenérték részét képező árelemek százalékos felosztásával kell megállapítani.

„q” - súlyozási együttható, amely a szerződéses ellenértékben a releváns, import beszerzésű építőalapanyagok, építési termékek arányos részeit reprezentálják, amennyiben a termékek között várhatóan külföldről beszerzendő termék van és a releváns termék esetében árfolyamváltozás, és/vagy árváltozás várható. Ezt az eljárás előkészítése során – adott esetben a becsült érték megállapítása körében alkalmazott módszerre támaszkodva – a későbbi szerződéses ellenérték részét képező árelemek százalékos felosztásával kell megállapítani.

Az „a” „b” „c” „d”… „q” elemek meghatározása az ajánlatkérő feladata az eljárás előkészítése során. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy a „b”, „c”, „d”… és „q” elemek között nem lehet átfedés, tehát egyszerre nem lehet különböző típusú súlyozási együtthatók alapján is ugyanazt a részt indexálni.

Ellenőrzés : a+b+c+d+…+q=100% (A szerződéses ellenérték nem módosítható része, és módosítható részei összességében 100%-ot kell kiadjanak minden esetben, tehát a teljes szerződéses ellenértéket fel kell osztani a fentiek szerint.)

„ÉA1n”, „ÉA2n”, „ÉA3n” jelenti az egyes releváns építőalapanyagok termelői árindexét az indexálás időpontjában az árfelülvizsgálati időszak kezdetéhez képest százalékosan, melynek kiszámítása az ajánlatkérő feladata a KSH honlapján elérhető információk alapján az ún. láncindexálással. KSH honlap Adatok, Kiadványok menüpontjában a Tájékoztatási adatbázist választva a Gazdaságstatisztika/Árak/Ipari termelői árak-on belül az évközi adatok közül a

„Havi termelői árindexek ágazati rendben (TEÁOR'08)”-t kell választani. Ezen belül:

• az „Oszlop”-ba a mutatók közül a „Belföldi értékesítés termelői árindexe, előző hó = 100,0 (százalék)”-t

• a „Sor”-ba azokat a hónapokat, amelyik időszakra vonatkozóan adatokat szeretnénk lekérdezni

• a „Lap”-ban megkeressük a 4 jegyű TEÁOR’08 szakágazatot (pl. 2512 Fém épületelem gyártása) (egyszerre csak egyfajta szakágazat kérdezhető le)

• A szakág kiválasztása után a „Megjelenítés” gombra kell kattintani. A lekérdezés eredménye excel file-ba importálható.

A fentiek szerinti lekérdezés eredményeként kapott excel táblában „A belföldi értékesítés termelői árindexei (előző hó =100,0 százalék)” oszlopban az indexálni kívánt időszak kezdő dátumánál lévő indexszám lesz a bázis, a 100%, az indexálni kívánt időszak következő dátumánál lévő indexszám 100-ad részét megszorozzuk az előző (kezdő) dátumhoz rendelt értékkel, és ettől kezdődően a láncviszonyszámok 1/100-ad részével, a megfelelő időszakig összeszorzunk (lásd a lenti példát, mely alapján 2019. januártól 2019. áprilisig 106,7%-ra módosult az árindex).

Pl.

	a	b	c
2019. január	101		100,0
2019. február	102,1	1,021=(a/100)	102,1=(bx100)
2019. március	102,6	1,026=(a/100)	104,8=(bx102,1)
2019. április	101,9	1,019=(a/100)	106,7=(bx104,8)

„ÉA1báz”, „ÉA2báz”, „ÉA3báz” jelenti az egyes releváns építőalapanyagok termelői árindexeit az elszámolási (árfelülvizsgálati) időszak kezdetén (szerződéskötéskori – vagy adott esetben az ajánlatkérő felelős döntése alapján az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlattétel időpontjában érvényes – érték=100%)

„P impn” jelenti a releváns import beszerzésű építőalapanyag/termék árát adott devizában az indexálás időpontjában.

„P impbáz” jelenti a releváns import beszerzésű építőalapanyag/termék árát adott devizában az árfelülvizsgálati időszak kezdetén (szerződéskötéskori – vagy adott esetben az ajánlatkérő felelős döntése alapján az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlattétel időpontjában érvényes – ár).

Tekintettel arra, hogy az import beszerzésű alapanyagok/termékek árváltozásaira nem áll rendelkezésre KSH adat, mely a felek közötti elszámolás alapjául szolgálhat, az ajánlatkérő feladata az eljárás előkészítése során annak meghatározása, hogy milyen hiteles, objektív árat tekint bázisnak, és milyen, a felektől független, objektív árra vonatkozó igazolást vár el, amely tanúsítja az import alapanyag/termék bázisárának változását.

HUF/devizan jelenti az elszámolási időszak végi, indexáláskor érvényes MNB napi árfolyamot

HUF/devizabáz jelenti az elszámolási időszak kezdetén, a szerződéskötéskor – vagy adott esetben az ajánlatkérő felelős döntése alapján az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlattétel időpontjában – érvényes MNB napi árfolyamot.

Számítási példa levezetése a fenti képlet alapján:

A számítási példa a KSH oldalán található hazai előállítású ipari termékek és szolgáltatások belföldi értékesítés termelői árindexei (előző hó =100%) alapján készült.

Hogyan változott az ár a 2019. január 21-i szerződéskötéskori árhoz képest 2022. március 25-éig (In=?)

• A szerződés nem módosítható része: a=70%

• Releváns építőalapanyag-ipari termék (TEÁOR’08)

ÉA1: 2512 Fém épületelem gyártása

súlyozási együtthatója: b=20%

A belföldi értékesítés termelői árindexe az árfelülvizsgálat időpontjában a szerződéskötés időpontjához viszonyítva ÉA1n= 131,6%

A belföldi értékesítés termelői árindexe szerződéskötéskor ÉA1báz=100,0%

ÉA2: 2361 Építési betontermék gyártása

súlyozási együtthatója: c=6%

A belföldi értékesítés termelői árindexe az árfelülvizsgálat időpontjában a szerződéskötés időpontjához viszonyítva ÉA2n= 136,7%

A belföldi értékesítés termelői árindexe szerződéskötéskor ÉA2báz=100,0%

Eurós import beszerzés:

ÉA3: 2320 Tűzálló termék gyártása

súlyozási együtthatója: q=4%

EUR MNB árfolyama 2019. január 21-én: devizabáz=318,2 EUR MNB árfolyama 2022. március 25-én: devizan=375,18

Kiszámítás:

In = 70% + 20% * 131,6 + 6% * 136,7 + 4% * 375,18

100

100

318,2

In = 70% + 26,32% + 8,20% + 4,72% In=109,24%

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a képlet alkalmazásakor az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes

szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épber.) 32. § (4)-

(6) bekezdése alkalmazására is tekintettel kell lennie.

A bemutatott példákban szereplő számítási módszerek a Kbt. 141. § (2) bekezdés és (4) bekezdés c) pontja szerinti módosítás esetén is alkalmazhatók az ellenérték fentiek szerinti okból eredő változásának kiszámítására – olyan módon azonban, hogy az ajánlatkérő ilyenkor figyelembe veszi, hogy ha a szerződés eredetileg nem tartalmazott az ár indexálására vonatkozó klauzulát, akkor a nyertes ajánlattevőnek eleve az előre látható mértékű árváltozással kalkulálva kellett az ajánlati árát meghatároznia (pl. az eltérő helyzet figyelembe vétele lehet annak meghatározása, hogy mekkora mértékű árváltozás felett kompenzálják a kiszámított különbséget). Ennek alátámasztására az ajánlattevőnek szükséges bemutatnia az árképzés módszerét, valamint az általa megajánlott termékre vonatkozó árváltozás alátámasztása érdekében az általa vállalt rendes üzleti kockázat mértékét, továbbá az ajánlatában megjelölt termékekkel kapcsolatban a korábbi árváltozási adatokat objektíve alátámasztva, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő megalapozott döntést hozhasson az árváltozási mérték elfogadása tekintetében, figyelemmel a Kbt. 142. § (3) bekezdésére is.

Példa: Az ajánlattevő 100 Ft-os építőanyag ajánlati árában gondos előrelátással 10 Ft- nyi előre látható áremelkedést árazott, azaz az építőanyag beszerzési ára csak 90 Ft volt. Abban az esetben, ha időközben a szerződés teljesítésének ideje alatt az építőanyag beszerzési ára 150 Ft-ra emelkedett, az ajánlattevő áremelési igénye 50 Ft, ez esetben a kármegosztás alapja is az 50 Ft lesz a felek között. Tehát annak ellenére, hogy a beszerzési ár 60 Ft-tal emelkedett, az áremelési igény maximum 50 Ft lehet, mivel az ajánlattevő már az ajánlati árában előre látható áremelkedésként 10 Ft-tal kalkulált.

II.2.1.2. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont gyakorlati alkalmazásának esetei

Az alábbiakban felsorolt példák a gyakorlatban felmerült helyzetekre nyújtanak megoldási javaslatokat, melyek célja az adminisztratív jellegű szerződésmódosítások elkerülése, illetve számuk csökkentése, valamint a kockázatmenedzsment, a kockázatok előzetes felmérése. A kockázatmenedzsment keretében az ajánlatkérő feladata, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszában felmérje a teljesítés során várható kockázatokat, és ezeknek megfelelően építsen be a szerződésbe minden ajánlattevő számára előre megismerhető feltételeket. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet a dokumentálás fontosságára.

a) Abban az esetben, ha egy tervezőnek vagy műszaki ellenőrnek a szerződése a kivitelezési szerződés végteljesítési dátuma szerint került meghatározásra, azonban a kivitelezési szerződés teljesítési határideje módosul, a tervező, műszaki ellenőr szerződésének módosítása is szükségessé válik. Ebben az esetben, ha felek ezt a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontnak megfelelően előre rögzítették a szerződésben (pl. mely építési beruházási szerződés, milyen mértéket meghaladó

módosítása esetén, milyen időtartammal módosul a szakemberek szerződése, ez kizárólag időbeli módosítást jelent, vagy az ellenszolgáltatást is érinti, stb.), sor kerülhet a tervezői, műszaki ellenőri szerződés automatikus módosulására is.

b) Amennyiben a szerződéses ellenértéknek része olyan tétel, amely valamely hatóság díját, vagy jogszabályban meghatározott díjat tartalmaz (pl. áthárított környezetvédelmi termékdíj mértéke módosul), ezek jogszabályi alapú változása esetén az ár változására a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján sor kerülhet, de ez esetben is előre meg kell határoznia a feleknek a szerződésben az érintett díjak körét, és az azok összegét szabályozó jogszabályokat, egyéb jogforrásokat.

c) A szerződés xxxxxxxxxx megváltozása fő szabály szerint nem tartozik a szerződésmódosítás körébe, csak abban az esetben, amennyiben az alanyváltozással a szerződés egyéb tartalmi elemeinek a megváltozása is megvalósul. Amennyiben tehát a jogutódlás folytán a szerződés tartalmi módosítására is sor kerül (például a szerződésben szereplő számlázással kapcsolatban címmódosítás szükséges; szerződésben szereplő kapcsolattartó személy változása, teljesítési helyszín változása, stb.), úgy a szerződés módosítására van szükség. Amennyiben ezek a feltételek előre rögzítésre kerültek, akkor a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti módosulásra is sor kerülhet.

d) Amennyiben építési beruházási szerződésben az Épber. 28. § (2) bekezdésében írott egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékek cseréjének a felek minden feltételét előre rögzítik, akkor a termékek változására a Kbt. 141. §

(4) bekezdés a) pontja alapján sor kerülhet. Ez esetben azonban előre szükséges rögzíteni, hogy mely termékekkel kapcsolatban lehetséges helyettesítő termékre történő csere, illetve fontos azt is rögzíteni, hogy milyen paramétereknek való megfelelés esetén állapítható meg a korábbi és az új termék egyenértékűsége. Szükséges kiemelni, hogy amennyiben egy adott cseretermék kapcsán az előzetes előírásoknak megfelelő egyenértékűség nem, vagy nem hiánytalanul állapítható meg, akkor nincs lehetőség a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti automatikus szerződésmódosulásra.

II.2.2. Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont szerinti jogalap

A Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételek szigorúan – szűken – értelmezendők.

E jogalap fennállásának konjunktív feltételei:

• az újonnan felmerült munkák, szolgáltatások, árubeszerzések ne szerepeljenek az eredeti szerződésben, ugyanakkor ennek nem kell előre nem láthatónak lennie, azaz az előreláthatóság a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében nem vizsgálandó,

• kizárólag az eredeti nyertes ajánlattevő teljesítheti az újonnan felmerült beszerzési igényt gazdasági vagy műszaki okból (különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt),

• más gazdasági szereplővel történő szerződéskötés az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal (például jelentős késedelemmel a teljesítési határidő tekintetében) vagy a költségek megsokszorozódásával járna és

• az ellenérték növekedése (több ilyen jogalapú módosítás esetén az egyes módosítások nettó értéke együttesen) nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

Az Irányelv Preambulumának (108) bekezdése példákat is említ a fentiekhez kapcsolódóan. Eszerint az ajánlatkérő szervek olykor olyan helyzetekkel szembesülhetnek, amikor további építmények, termékek vagy szolgáltatások válnak szükségessé; ilyen esetekben indokolt lehet az eredeti szerződés anélkül való módosítása, hogy új közbeszerzési eljárás indulna, különösen ha a további teljesítések célja a részleges pótlás vagy a meglévő szolgáltatások, áruk vagy építmények kibővítése olyan helyzetben, amikor beszállítóváltás esetén az ajánlatkérő szerv kénytelen lenne más műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagokat, építményeket vagy szolgáltatásokat beszerezni, amelyek a működtetés és karbantartás során inkompatibilitást vagy aránytalan technikai nehézségeket okoznának.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerződésmódosítási lehetőség azokra a szűk körű, jellemzően valamely speciális technológia alkalmazásával járó esetekre vonatkozik, amikor gazdasági vagy műszaki okból nem létezik más alternatíva az ajánlatkérő számára, mint az eredeti szerződő féllel való szerződés. Az Irányelvből és a Kbt. megfogalmazásából is kiolvasható, hogy olyan helyzet fennállása esetén van lehetőség ezen szerződésmódosítási jogalap alkalmazására építési beruházás esetén, amikor az eredeti szerződő féltől eltérő más személlyel való szerződéskötés ahhoz vezetne, hogy az eredeti szerződő féltől beszerzett építési munka és a másik szerződő féltől beszerzett építési munka egymással nem férne össze, a működtetés és a karbantartás során pl. technikai nehézség jelentkezne.18

A Kbt. miniszteri indokolása a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontját emeli ki, mint a pótmunka új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, szerződésmódosítás útján történő megrendelésének lehetséges módját. Ugyanakkor a pótmunka megrendelésére a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerződésmódosítás is alkalmas lehet.

Az Irányelv Preambulumának (108) bekezdése realizálódik az Irányelv 72. cikk (1) bekezdés b) pontjában, amelynek magyar jogba való átültetésére a Kbt. fent idézett

141. § (4) bekezdés b) pontjában került sor.

18 Lásd a Döntőbizottság D. 25/7/2017. számú határozatát.

Álláspontunk szerint a pótmunka megrendelése során előállhat olyan helyzet, amely egyúttal megfeleltethető a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjának, és így a pótmunka szerződésmódosítással, új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megrendelhető. A Ptk. 6:244. § (2) bekezdésének azon feltétele, mely szerint a pótmunka megrendelésének utólagosnak és szükségesnek kell lennie, megfelel a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja azon fordulatának, hogy az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben. Azonban látható az is, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti módosításhoz ezeken a feltételeken túl további feltételek megléte is szükséges, mégpedig az, hogy a szerződő fél személyének változása

- nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és

- az ajánlatkérő számára jelenős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna,

- a pótmunka értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ezek együttes fennállását a szerződő feleknek kell tudnia bizonyítani. Részletes iránymutatás e körben nem adható, a feleknek esetről-esetre, a körülmények felelős mérlegelésével kell eldönteniük, hogy alkalmazható-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja.19

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a D.485/8/2020. számú határozatában akként foglalt állást, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont szerinti szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának indokolása körében nem elfogadható például a célszerűségi, munkaszervezési szempontokra való általános hivatkozás. Az ajánlatkérőnek objektíven, adott esetben számításokkal alátámasztva kell minden egyes pótmunka tétel tekintetében igazolnia azon műszaki vagy gazdasági ok fennállását, amely miatt álláspontja szerint a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont szerinti jogcím jogszerűen alkalmazható. Nem elfogadható tehát pl. az olyan általános jellegű indok, miszerint a pótmunkákat az épületen végzendő többi építési folyamattól „műszakilag egyértelműen nem lehet elkülöníteni”, vagy „a jelenlegi kivitelező már a munkaterületen dolgozik”.20

Fontos megjegyezni e körben azt is, hogy az előre nem láthatóság, vagy a kellő gondossággal előre nem láthatóság nem feltétele sem a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése, sem a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásának.

II.2.3. Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalap

19 Lásd a Döntőbizottság D.24/22/2017. számú határozatát.

20 Lásd a Döntőbizottság D.485/8/2020. számú határozatát.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja lehetővé teszi – többek között – a jogalkotói indokolás szerint a pótmunkák21 megrendelését új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, amennyiben a pótmunka szükségességét az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatta előre. Az a körülmény például, hogy az ajánlatkérő az építési beruházás és az eszközbeszerzés megvalósítását nem hangolta össze a kivitelezés ütemezése körében, nem tekinthető olyan, az ajánlatkérőn kívül álló objektív körülménynek, amely az ajánlatkérőtől függetlenül, váratlanul, előre nem látható módon következett be.22

Ebben az esetben tehát az előreláthatóság is vizsgálandó, amely tekintetben a korábbi joggyakorlat irányadónak tekinthető. Ennek megfelelően általánosságban elmondható, hogy az előre nem láthatóság követelménye alapvetően akkor valósulhat meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem volt tudomása, és arra az ajánlatkérő a legnagyobb gondosság mellett a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is számíthatott. Ugyanakkor mindenkor az adott eset összes körülményének alapos vizsgálata és mérlegelése alapján, esetről-esetre történő mérlegeléssel lehet csak eldönteni, hogy az előre nem láthatóság fennáll-e. Ennek megítélését a Kbt. a szerződő felekre (különösen az ajánlatkérőre) bízza, tekintettel arra, hogy a beszerzés körülményeinek ismerete alapvetően a szerződő felektől, és elsősorban az ajánlatkérőtől várható el.

Jellemzően például a tervezői hiba nem tekinthető előre nem látható körülménynek. Természetesen, ha igazolást nyer, hogy az ajánlatkérő a tőle elvárható gondossággal járt el a megfelelő tervek elkészíttetése, majd a tervek alapján zajló kivitelezés alatt a tervek hibájának feltárása során, az előre nem láthatóság ebben az esetben is alátámasztható.23

Amennyiben a felek a pótmunka megrendelését a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásával kívánják megoldani, a következőkre kell figyelemmel lenniük: a pótmunka azon feltételei, mely szerint a pótmunka megrendelésének utólagosnak és szükségesnek kell lennie, kiegészülnek azokkal a feltételekkel, mely szerint a pótmunka felmerültét az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatta előre, a pótmunka nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és a pótmunka értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ezek közül különösen az ajánlatkérő általi kellő gondossággal előre nem láthatóság jelent olyan többletet, amely a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunkának egyébként

21 Ptk. 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka]

(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

(2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).

22 Lásd a Döntőbizottság D.485/8/2020. számú határozatát.

23 Lásd a Döntőbizottság D.181/12/2014. számú határozatát.

nem feltétele, ennyiben tehát a szerződést megkötő feleknek tekintettel kell lenniük arra, hogy nem pusztán egy polgári jogi, hanem egy olyan szerződést kötnek meg, amelyet közbeszerzési eljárás előzött meg. Egyebekben ebben az esetben is irányadó, hogy a feleknek esetről-esetre, a körülmények felelős mérlegelésével kell eldönteniük, hogy alkalmazható-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja.

A Ptk. 6:244. § (1) bekezdése24 alapján a többletmunka két esete közül a műszakilag szükséges, utóbb felmerülő munkák tartozhatnak ide.

A módosításnak oly módon kell az eredeti szerződéshez kapcsolódnia, hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét. További konjunktív feltétel – a fentieken túl –, hogy az ellenérték növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át. Ha egymással össze nem függő körülmények miatt több alkalommal kerül sor a szerződés módosítására a Kbt. 141. § (4) bekezdés

c) pontja alapján, az egyes módosítások nettó értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át.

Fentiek alapján – a régi Kbt. 132. §-ában foglaltaktól eltérően – a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja esetén nem kell vizsgálni azt, hogy a módosítás lényeges-e, hanem első lépésként az előre nem láthatóság vizsgálandó.

A szerződésmódosítás jogszerűsége megállapításának feltétele a módosítás adott szerződés keretében való szükségessége.

Több szerződésmódosítási jogalap kötelező feltételként határozza meg, hogy a szerződés módosítása nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét. A szerződés általános jellegének megváltozását eredményezheti a szerződés fő tárgyának megváltozása, a szerződéses konstrukció (például a szerződés típusának) megváltozása, a szerződéssel létrehozandó eredmény megváltoztatása. Az adott ügyben ugyanakkor például a Döntőbizottság megállapította, hogy az eredetileg tervezett 1313 m2 térkő beszerzéséhez képest 7 m2 térkő utólagos beszerzése nem változtatta meg a szerződés általános jellegét.25

II.2.3.1. Keretmegállapodás, keretszerződés esetén a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalap alkalmazása

Amennyiben a keretmegállapodás, keretszerződés alapján kötött egyedi szerződést módosítják a felek, akkor az érintett egyedi szerződés szerinti ellenértékre figyelemmel kell megállapítani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontjának 50%- os korlátját.

24 Ptk. 6:244. § (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

25 Lásd a Döntőbizottság D.32/6/2017. számú határozatát.

A teljes keretmegállapodásra/keretszerződésre kiható egységár növekedés esetén pedig a keretmegállapodás/keretszerződésre teljes ellenértékével (keretösszegével) összevetve kell megállapítani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontjának 50%- os korlátját.

A szerződés Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti módosítása esetén az egyes termékek egységárának növekedése meghaladhatja az 50%-ot abban az esetben, ha a keretmegállapodás/keretszerződés eredeti ellenértéke (keretösszege), illetve az egyedi szerződés ellenértéke nem, vagy legfeljebb 50%-kal kerül megemelésre.

Lehetséges olyan eset is, hogy – keretösszeg alkalmazása esetén – a felek úgy emelik az egész keretmegállapodásra, keretszerződésre kiterjedő hatállyal az egységárat, hogy emellett a keretösszeget változatlanul hagyják.

Az egységár emelés tekintetében a szerződés általános jellegének megváltozását is szükséges lehet vizsgálni. (Pl. egy extrém árváltozás a beszerzés tárgyának összetételét, esetlegesen az annak lehívásához/megrendeléséhez kapcsolódó feltételrendszert, stb. jelentős mértékben átalakítja.)

II.2.3.2. A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalap alkalmazhatósága alapanyagárak, illetve az energiahordozók árának emelkedésével kapcsolatban

Az EU tagországok is szembesültek az alapanyagárak, energiahordozók árának emelkedésével és ennek kapcsán különféle megoldásokat találtak (pl. árfelülvizsgálat, indexálási záradék, keretmegállapodás árainak negyedévenkénti kiigazítása az energiahordozók áremelkedése miatt, stb.). 26 A tagállami megoldásokat megvizsgálva a kérdés kapcsán a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az alábbi javaslatot alakította ki.27

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy mint minden szerződésmódosítás esetében, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti módosításhoz is elengedhetetlen a felek egyetértése, a szerződésmódosításra (a kivételes esetektől eltekintve, mint pl. a szerződésben kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlása) csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor.

Gyakorlati tapasztalat szerint a hazai ajánlatkérők gyakran fix áron kötnek szerződést és ehhez kapcsolódóan általában rögzítik a közbeszerzési dokumentumokban, hogy az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama

26 xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx_xxx/xxx.xxx?xxxXXX-X-0000-0000 https://xxx.xxxxxxxxxx.xxx/Download/Preis/LF_Preisver%C3%A4nderungen_und_Lieferengp%C 3%A4sse_2022_03.pdf; xxxxx://xxx.xxx.xx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx-xxx- vergaberecht/vergaberechtliche-rundschreiben.html

27 Az alábbi tagországok gyakorlati tapasztalatai kerültek megvizsgálásra: Ausztria, Portugália, Szlovákia, Németország, Dánia, Finnország

alatti árváltozásból eredő vállalkozói kockázatot és a vállalkozói hasznot is, azonban ez nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása az alapanyagárak vagy az energiahordozók árának emelkedése miatt kizárt lenne.

A szerződéskötéskor előre nem látható, adott esetben vis maior helyzetek (pl.: háború, járványhelyzet stb.) egyes, a szerződésszerű teljesítéshez szükséges alapanyagok gyártására és elérhetőségére, ezáltal nemcsak a projektek (beruházási) értékére, hanem azok időbeni ütemezésére is hatással lehetnek. Ezen körülmények a teljesítési határidő vonatkozásában szintén megalapozhatják a szerződés módosítását.

Önmagában egy vis maior helyzet (az alapanyagárak vagy az energiahordozók árának emelkedése) nem elegendő hivatkozási alap a szerződés módosításához, mivel minden esetben előre nem látható körülmények fennállását és azoknak a konkrét szerződés tárgyával és a módosítási igénnyel való közvetlen okozati összefüggését szükséges igazolni. Tehát a feleknek azt kell igazolnia, hogy az alapanyagárak vagy az energiahordozók árának emelkedése közvetlen befolyással van az adott szerződés teljesítésére, annak közvetlen akadályát jelenti valamely szempontból.

A módosítás adott szerződés keretében való szükségességét nem lehet kiterjesztően értelmezni, tehát amennyiben az áremelkedés bizonyos alapanyagárak vagy az energiahordozók árának emelkedésével összefüggésben következik be, akkor az ellenérték növekedése csak annyiban tekinthető szükségesnek, amennyiben az ezen alapanyagok vagy energiahordozók előre nem látható mértékű áremelkedésének fedezeteként szolgál, az ezt meghaladó mértékben a szükségesség nem áll fenn, és ekként a szerződés nem módosítható.

A feleknek az előre nem láthatóság körében azt kell igazolniuk, hogy az adott szerződés megkötésekor kellő gondosságot tanúsítva sem volt előre látható az alapanyagok vagy az energiahordozók árának emelkedése. Mind a döntőbizottsági (pl. a Döntőbizottság D.384/19/2018. és D.469/15/2021. számú határozatai), mind a bírósági gyakorlat (pl. a Kúria Kfv. VI.37.948/2018/5. számú ítélete) rámutatott arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára, illetve a szerződéskötést megelőző szakaszra vonatkoztatható, ezért a szerződésmódosítás jogszerűségének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során a kellő gondosságot tanúsította-e. Egy fix áras szerződés esetében a szerződéses rendelkezések eleve feltételezik, hogy a vállalkozó előre kalkulál a teljesítéshez szükséges költségek emelkedésével és az ajánlati árat is ennek megfelelően adja. Ilyenkor csak az olyan rendkívüli mértékű áremelkedés tekinthető előre nem láthatónak, amely a szerződéskötéskor észszerűen nem volt előre látható.

A módosítást szükségessé tevő, előre nem látható körülménynek az ajánlatkérőn kívül álló objektív körülménynek kell lennie, a módosítás szükségessége tehát nem fakadhat az ajánlatkérői igény megváltozásából, annak külső kényszerítő körülménynek kell lennie.

II.2.3.3. Az árfelülvizsgálat alkalmazhatósága a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti módosítás keretében

Az előre nem látható, adott esetben vis maior helyzetek (pl. háború, természeti katasztrófa, stb.) megalapozhatják a jogszerű szerződésmódosítást, azonban önmagában a vis maior helyzet nem elegendő hivatkozási alap a szerződés ezen a jogalapon történő módosításához, mivel minden esetben a módosítást szükségessé tevő, előre nem látható körülmények fennállását és ezen körülmények valamint a szerződésmódosítási igény közötti ok-okozati összefüggést is szükséges igazolni. Amennyiben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti feltételeknek megfelel egy szerződésmódosítást szükségessé tevő körülmény, akkor az ellenérték változásának mértéke az 50%-os korlátnak megfelelően, a felek egyetértése alapján kerülhet meghatározásra. Ennek egyik módszere lehet az árfelülvizsgálat, melyre az Útmutató II.2.1.1. pontjában írott technika is kivételesen elképzelhető metódus lehet azzal, hogy annak alkalmazása során be kell tartani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti korlátokat. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint előre rögzített feltételek mentén történő szerződésmódosulásról van szó, így a feleknek a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalap felmerülésekor szükséges az árfelülvizsgálatnak a feltételeit – figyelemmel arra, hogy az ebben az esetben csak az előre látható mértékűt meghaladó változás kezelésére irányulhat – szerződésmódosítás keretében rögzíteni. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a fentiek szerinti szerződésmódosítás nem adhat lehetőséget az ajánlattevőknek a visszaélésre, vagyis az árfelülvizsgálati technika szerződésmódosítás keretében történő beépítése csak kivételes körülmények alapján lehetséges és nem eredményezheti azt, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél mentesül az észszerű, gazdaságos és felelős teljesítés követelménye alól.

Amennyiben a fentiek szerinti szerződésmódosításra kerül sor, amelynek keretében árfelülvizsgálati metódus kerül a szerződésbe beépítésre, kiemelt figyelmet kell fordítani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont bc) és cc) alpontjában írott, a szerződés általános jellegének megőrzésére és az ellenérték növekedése tekintetében meghatározott 50%-os maximális mértékre, erre való tekintettel az árfelülvizsgálat nem építhető be korlátlanul. Az árfelülvizsgálat beépíthető a szerződésbe egy adott maximális mértékig, vagy egy adott időszakra vonatkozóan, az előbbi korlátok figyelembe vétele mellett. A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja keretében fontos, hogy nem alakulhat át alapvetően az eredeti szerződés gazdasági tartalma és az árfelülvizsgálati klauzula csak szűkebb körben, az előre nem látható mértékű áremelkedések kezelésére köthető ki.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy keretmegállapodások esetében is csak a fenti korlátok között lehetséges az, hogy a felek az előre nem látható körülményre és a szükségességre tekintettel, utóbb a Kbt.

141. § (4) bekezdés c) pontja alapján szerződésmódosítás keretében az egységárak tekintetében árfelülvizsgálati metódust építsenek be a szerződésbe azzal, hogy ez kizárólag az egységárakra vonatkozó metódus és ezzel a keretmegállapodás keretösszege nem változik meg. Azonban nincs akadálya annak, hogy a keretmegállapodás ellenértéke a Kbt. 141. § valamelyik jogalapja alapján megemelésre kerüljön.

A szerződésbe a fentiek szerint, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján beépített árfelülvizsgálat, bár a módosítás során előre meghatározott metódus alapján automatizmusként fog érvényesülni, de annak alkalmazása során figyelemmel kell lenni a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalap korlátaira is, így kiemelten az ellenérték növekedésének 50%-os korlátjára. Ezzel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja értelmében az eredeti szerződéses ellenérték 50%-át nem haladhatja meg az ellenérték növekedése, mely korlát ezen esetben is fennáll. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 141. § (5) bekezdése abban az esetben vonatkozik a Kbt.

141. § (4) bekezdés c) pont szerinti módosításra, ha a szerződés eredetileg tartalmazott a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti indexálást, így abban az esetben a Kbt. 141. § (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha utólag, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján kerül szerződésmódosítás keretében az árfelülvizsgálat beépítésre a szerződésbe.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, ha a szerződésbe – eredetileg – a jövőbeli áremelkedések kezelésére a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti indexálás beépítésre került az árváltozás teljes spektrumára vonatkozóan (minden árelemre), akkor később a szerződés teljesítése során az áremelkedésekre tekintettel aggályos a szerződés Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti módosítása, hiszen ez esetben az előre nem láthatóság nem állapítható meg, mivel ajánlatkérő az áremelkedéssel már a szerződés megkötése előtt, a közbeszerzési eljárás előkészítési fázisában számolt. Másként fogalmazva, a Kbt. 141.

§ (4) bekezdés a) pontja alapján a szerződésbe eredetileg beépített indexálási módszer eredendő hibája, illetve hiányossága nem teremthet alapot egy, a módszert érintő későbbi szerződésmódosításra.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a feleknek olyan mértékű módosításban kell megegyezniük, ami csak a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó változás kezeléséről szól, vagyis ezáltal az ajánlatkérő nem indokolatlanul vállal át kockázatot az ajánlattevőtől, hanem az előre nem látható mértékű kockázatok viselését a felek ilyen esetben megosztják. Ennek mértékét a szerződés tárgyához igazítva, esetileg kell meghatározni. A Kbt. 142. § (3) bekezdésének vizsgálata is releváns akkor, ha az alapanyagok és energiahordozók

xxxxxx emelkedése miatt kezdeményez valamelyik fél szerződésmódosítást, amellyel kapcsolatban az Útmutató II.6. pontja tartalmaz bővebb iránymutatást.

II.3. Nem lényeges módosítás

A Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése szerint a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha

a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.

A Kbt. 141. §-ának (6) bekezdésében felsorolt feltételek alternatívak, tehát azok bármelyikének fennállása esetén a szerződés módosítása lényegesnek tekintendő.

A Kbt. 141. § (6) bekezdésében rögzített lényeges szerződésmódosítási ismérvek a régi Kbt. 132. §-ában foglalt szerződésmódosítási korlátokkal lényegében megegyeznek, azzal, hogy az ajánlattevői kötelezettségek új elemre való kiterjesztése a Kbt. 141. § (6) bekezdés c) pontja alapján csak akkor minősül lényeges módosításnak, ha ez az új elem jelentős.

Mindazonáltal, a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek régi Kbt. 132. §-ában szereplő feltételekkel mutatott hasonlósága alapján – kivéve a fent említett, Kbt. 141.

§ (6) bekezdés c) pontját érintő változást – a korábbi joggyakorlat irányadónak tekinthető a lényeges szerződésmódosítás kérdésének eldöntésében.

Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a Kbt. 141. §-a (6) bekezdésének a) pontjában foglaltak fennállásához elegendő – az ajánlatot (részvételi jelentkezést) benyújtókon kívül – más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) adott közbeszerzési eljárásban történő részvétele lehetőségének megállapíthatósága, illetőleg egy másik benyújtott ajánlat lehetséges nyertességének megállapíthatósága.

A Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontja szerinti eset nem áll fenn, ha a módosítás lehetősége, annak körülményei már a közbeszerzési eljárásban ismertek voltak.

Így például a Kbt. 141. § (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott azon tilalom, mely szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként

megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét lehetővé tették volna, nem áll fenn a Kbt. 98. §-a és a Kbt. 115. §-a szerinti eljárások esetén az eljárásfajta jellegéből adódóan, hiszen a Kbt. 115. § (2) bekezdése az ajánlatkérő számára lehetővé teszi, hogy a közvetlen felhívással maga döntsön az eljárásban részt vevő ajánlattevők személyéről. Ennélfogva az a feltétel nem állapítható meg, hogy a változtatás alapján további gazdasági szereplők is részt tudtak volna venni az eljárásban.28

A Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontjának azon fordulata, amely szerint ugyancsak kizárt a módosítás lehetősége, ha a módosítás a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét tette volna lehetővé, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárások, valamint a több ajánlattevő felhívásával zajló, a Kbt. 98. § szerinti jogalapon folytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében is alkalmazandó.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács álláspontja szerint a Kbt. 141. §

(6) bekezdés a) pontja alapján a szerződés módosítása akkor is jelentős, ha annak következtében a szerződés átalánydíjasból tételes elszámolásúvá, illetve tételes elszámolásúból átalánydíjassá válik.

A Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontja – illetve általában a Kbt. 141. § (6) bekezdés – szerinti feltételek vizsgálatakor az előre nem láthatóság vizsgálata nem szükséges.

A fent említett valamennyi feltétel együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy a Kbt.

141. § (6) bekezdés a) pontja alapján ne lehessen lényeges szerződésmódosításról beszélni.

A Kbt. 141. §-a (6) bekezdésének b) pontja tekintetében is irányadónak tekinthető az a korábbi és jelenleg is fennálló joggyakorlat29, amely szerint a szerződés gazdasági egyensúlya a nyertes ajánlattevő javára változik meg például akkor is, ha tartozás vagy biztosíték (kötbér) nyújtásának elengedését eredményezi a módosítás. Azaz, a gazdasági egyensúly nem azonos a pénzügyi egyensúllyal, így nem pusztán az áremelkedést kell figyelembe venni a Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontjának vizsgálatakor, az áremelkedés ugyanis a gazdasági egyensúly megváltozásának csak az egyik lehetséges esete. Egyebekben a Kbt. elhagyta az ellenérték 5%-os növekedésére vonatkozó értékhatárt, így a gazdasági egyensúly megváltozásának vizsgálata során ez a körülmény nem irányadó.

28 Lásd a Döntőbizottság D.219/10/2014. számú határozatát.

29 Lásd a Döntőbizottság D.185/11/2017. számú határozatát.

Az Európai Bíróság ítéleteiben 30 akként fogalmaz, hogy a szerződés gazdasági egyensúlyának a nyertes ajánlattevő javára történő megváltoztatása a szerződésmódosítás lehetőségét kizáró lényeges szerződésmódosításnak minősül, ha azt az eredeti szerződésben nem kötötték ki.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács álláspontja szerint önmagában az ajánlati ár emelkedése jellemzően nem minősül a szerződés gazdasági egyensúlya nyertes ajánlattevő javára történő megváltoztatásának, amennyiben az ellenérték növekedéséhez, mint ellenszolgáltatáshoz a nyertes ajánlattevő részéről szolgáltatás is kapcsolódik. Ez fordítva is igaz, vagyis a szerződés feltételeitől való eltérés automatikusan a gazdasági egyensúlyra nincs hatással, csak akkor, ha a műszaki tartalom csökkenéséhez vezet, s azt nem követi az ellenszolgáltatás arányos módosítása.31 A gazdasági egyensúly ajánlattevő javára történő megváltoztatásának minősül az is, ha átalánydíjas szerződés esetén nem a szerződésben szereplő teljes ellenszolgáltatás, hanem az előleg mértéke növekszik.32

Az ellenérték-növekedéssel járó módosításokkal összefüggésben az Épber. 20. §-ának

(4) bekezdése rögzíti, hogy az Épber. 20. § (3) bekezdésben meghatározott keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit. Ha az ajánlatkérő ennek megfelelően jár el, a Kbt. 141.

§ (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulásról beszélhetünk. Ha a tartalékkeret felhasználásán túl a szerződés módosítása válik szükségessé, akkor arra csak a Kbt.

141. §-ának valamely jogalapja fennállása esetén kerülhet jogszerűen sor.

A Kbt. 141. §-a (6) bekezdésének c) pontja alapján – amint arra a fentiekben már utaltunk – lényeges az a szerződésmódosítás, amely a szerződés tárgyát az eredeti szerződéses szolgáltatáshoz képest jelentős új elemre terjesztené ki, hiszen ebben az esetben olyan lényeges szerződés módosításról beszélhetünk, amely új közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét veti fel.

Az új elem vizsgálata során továbbra is elmondható, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárás feltételrendszerében (közbeszerzési dokumentumokban), illetőleg a szerződésben egyáltalán nem szerepelt az eredeti ajánlattevői kötelezettségekhez képest szükségessé váló beszerzés (ide nem értve az alapszerződés alapján egyébként elvégzendő, de a szerződésben kifejezetten nem nevesített vállalkozói feladatokat), új elemről beszélhetünk. Xxxxx megítélésében, hogy ez az új elem jelentős-e vagy sem, általános útmutatás nem adható, azt esetről-

30 Lásd például a Pressetext ügyben hozott ítéletet (C-454/06 sz. ügy).

31 Lásd a Döntőbizottság D.24/22/2017. számú határozatát.

32 Lásd a Döntőbizottság D.356/11/2018., D.357/8/2018. és D.362/8/2018. számú határozatát. A döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata folyamatban van.

esetre, a körülmények mérlegelésével kell az ajánlatkérőként szerződő félnek megítélnie.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a Kbt. 141. § (8) bekezdése alapján a szerződés az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. Amennyiben a szerződés módosítása közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését valósítja meg, a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis. Ettől eltérően a szerződés módosítása nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9–14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül [Kbt. 137. § (2) bekezdés].

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (6) bekezdése nem taxatíve határozza meg, hogy mikor lényeges a szerződés módosítása. A jogalkotó szándéka a lényegesség tekintetében az, hogy azt mindig az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel kell megállapítani. Így a szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása lehet lényegtelen, ha az az eredeti határidőhöz képest nem nagy mértékű, nem érinti a közbeszerzési eljárásban lezajlott értékelést és az eredeti határidő sem volt olyan rövid, hogy az sok érdeklődőt elriaszthatott az eljárásban való indulástól. Lényegesnek minősülhet viszont a teljesítési határidő módosítása például akkor, ha az eredeti határidő az adott eljárásban sürgős munkavégzést követelt volna meg, és a hosszabb határidő ismeretében feltehetőleg mások is érdeklődtek volna a közbeszerzés iránt.33 A Döntőbizottság a D.171/14/2020. számú határozatának alapját képező konkrét tényállás kapcsán, az adott ügyben fennálló körülményeket mérlegelve úgy ítélte meg, hogy a teljesítési határidő meghosszabbítása lényegesnek számít abban az esetben, ha egy 11 napos munkaterület átadási késedelemhez képest további 68 napos határidő hosszabbítás történik a felek által, és a munkaterületen elvégzett munkákból, azok időbeli ütemezéséből megállapítható, hogy a befejezési határidő ilyen mértékű meghosszabbítása nem vezethető vissza a késedelmes munkaterület átadásra, és a meghosszabbítás oka jelentősebb részben a nem megfelelő munkaszervezésből adódott. Ekkor a teljesítési határidő 68 nappal történő meghosszabbítása aránytalan, így ez már a szerződés jelentős módosításának tekinthető.34 Nem általános jelleggel, de bizonyos eset(ek)ben, a konkrét körülmények mérlegelése nyomán a szerződés teljesítési határideje kezdő időpontjának módosítása is lényeges szerződéses feltételnek minősülhet, mert ennek módosítása adott esetben kihathat az ajánlattevők ajánlattételére, akár a nyertes ajánlat helyett egy másik ajánlat nyertességét is

33 Lásd a Döntőbizottság D.86/9/2017. számú határozatát.

lehetővé tehetné. 35 A Döntőbizottság D.107/10/2022. számú határozata alapján, adott esetben szintén egy lényeges, érdemi szerződéses feltétel változásának minősülhet, ha a módosítás által a nyertes ajánlattevőként szerződő fél egy számla helyett két részszámla kiállítására lenne jogosult.36 Egy másik konkrét ügyben pedig a Döntőbizottság - az ott megvalósult körülmények vizsgálata és mérlegelése alapján

– azt állapította meg, hogy ha külön nem szerepel a szerződésben, de a Kbt. 135. § (7) és (10) bekezdésre tekintettel az 5 % mértékű előleg biztosítását a szerződés részének tekintjük, és a szerződésmódosítás a szerződéses érték 30 %-ának megfelelő összegű előleg nyújtását tenné lehetővé, az az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő mértékű módosítást eredményezne, így a szerződés előlegre vonatkozó ilyen nagymértékű módosítása is lényegesnek tekinthető.37 Megjegyzendő, hogy annak eldöntéséhez, hogy egy módosítási szándék lényegesnek minősül-e, mindig az adott eset konkrét körülményeit szükséges vizsgálat alá vetni. Ennek megfelelően, a fent hivatkozott, Döntőbizottság által meghozott döntések (pl. a 68 napos határidő hosszabbítás lényegessége) sem tekinthetők olyan általános érvényű megállapításoknak, melyek bármely esetben, az adott helyzet körülményeinek vizsgálata és értékelése nélkül irányadók lehetnek, figyelemmel arra, hogy a lényegesség megítélését, eldöntését mindig a konkrét ügy adott körülményei határozzák meg.

A Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti lényeges módosítás körébe tartozik jellemzően az olyan jellegű szerződésmódosítás is, amely a szerződés egyéb elemeinek változatlanul hagyása mellett a szerződés időbeli hatályát terjeszti ki további teljesítési időszakokra, tekintettel arra, hogy az ajánlattevők az ajánlati árukat az eredeti időtartamra kalkulálták, a meghosszabbított időtartam azonban már más árkalkulációt indokolhatott volna, ami alapján esetlegesen más ajánlattevők is tehettek volna ajánlatot.38 A piaci szereplők számára egy hosszú távra szóló, biztos forrást jelentő szerződés elnyerése mindenképpen előnyt jelent és vonzóvá teszi azt más potenciális ajánlattevők számára is.39 Természetesen ebben az esetben is csak az adott szerződés tárgyát, annak konkrét feltételeit és piacát figyelembe véve állapítható meg, hogy a szerződés időbeli hatályának adott módosítása versenytorzító hatással járna-e. A Miniszterelnökség ellenőrzési gyakorlata szerint keretszerződés, keretmegállapodás esetében tekinthető nem lényegesnek a módosítás, ha az eredeti időtartam alatt nem került a keret kimerítésre, és a mennyiség nem, csak az időtartam módosul nem jelentős mértékben.

A Kbt. 143. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

35 Lásd a Döntőbizottság D.68/7/2022. számú határozatát.

36 Lásd a Döntőbizottság D.107/10/2022. számú határozatát.

37 Lásd a Döntőbizottság D.68/7/2022. számú határozatát.

38 Lásd a Kúria Kfv.VI.38.014/2018/7. számú ítéletét.

II.4. A szerződés módosításra kerülő tartalmi elemei

A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések módosítása kapcsán a jogalkalmazók számára gyakori kérdést jelent, hogy a módosítás a szerződés mely elemeire terjedhet ki. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az egyes jellemzően felmerülő esetekkel, illetve a szerződésmódosítási okokkal összefüggésben az alábbiakra hívja fel a közbeszerzési eljárások szereplőinek figyelmét.

A Kbt. 141. § (2) bekezdése tekintetében gyakorlatilag kifejezetten a szerződés értékének – illetve az érték változásával összefüggő elemek – megváltozása, növekedése, csökkenése vizsgálandó (mivel a szerződés általános jellegének változatlansága, illetve a szerződés eredeti jellegéhez való igazodás szélesebb körben megvalósulhat). Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha a módosítással lényegében csak az ajánlati ár (vagy azzal összefüggő elem) változik, a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján az abban meghatározott mértékben rendkívül széles körben módosítható a szerződés.

A Kbt. 141. § (2) bekezdésén túlmutató árnövekedés esetén további feltételeknek is teljesülniük kell [Kbt. 141. § (4) bekezdés a), b) vagy c) pont; (6) bekezdés], és a Kbt.

141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti jogalap alkalmazásakor legfeljebb az eredeti nettó ellenérték 50 %-val nőhet az ajánlati ár [a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szerződésmódosítások együttes értéknövekedésére, a Kbt.

141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egyes szerződésmódosításokra vonatkozik ez a korlát].

Az árnövekedés a Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontja tekintetében is vizsgálandó.

A szerződés időtartamát érintő módosítások megítélése kapcsán javasolt különös körültekintéssel eljárni, tekintettel arra, hogy a határozott időtartamú szerződések esetén a szerződés meghatározott időpontban történő lejáratával számolni kell. Következésképpen a határozott időtartam letelte után felmerülő, az eredetileg a szerződés tárgyát képező mennyiségen vagy feladaton felüli szükséglet új beszerzési igénynek minősül, amelynek a kezelésére a szerződés módosítása körében csak nagyon szűk körben kerülhet sor. Ez igaz arra az esetre is, amikor folyamatos beszerzési szükséglet esetén a szerződés lejárta előtt megindított közbeszerzési eljárás esetleges eredménytelenné válása miatt merül fel a szerződés módosításának szükségessége. Az ajánlatkérő ilyenkor megvizsgálhatja annak lehetőségét is, hogy ez az eset a Kbt. 141. § (2) bekezdése körében még kezelhető lehet-e.

(Előzőekhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy a Kbt. 112. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény, illetve az uniós hirdetményminta rendelet (1986/2015/EU bizottsági rendelet) II. mellékletében szereplő ajánlati/részvételi felhívás is tartalmaz a szerződés meghosszabbítására vonatkozó információkat.)

A Kbt. 141. § (4) bekezdés ca)-cb) pontja alapján esetlegesen sor kerülhet egy kivitelezésre kötött építési szerződés – pusztán – teljesítési határidejének a meghosszabbítására kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, ha a különösen kedvezőtlen időjárási viszonyok kialakulása nem volt előrelátható, illetőleg azzal számolni lehetett, de nem olyan mértékben, amint az ténylegesen bekövetkezett. Az ajánlatkérő részéről a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítésére visszavezethető késedelem azonban nem alapozza meg a Kbt. 141. §-ának (4) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállását, vizsgálni szükséges ugyanakkor azt is, hogy az ajánlattevő a teljesítési határidő meghatározása során miként vette figyelembe a – kültéri – munkálatok folytatása szempontjából kedvezőtlen időszakokat.

A nyertes ajánlattevő személyét érintő változással kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az alábbiakra hívja fel a közbeszerzési eljárások szereplőinek a figyelmét.

A Kbt. lényegében a szerződő felek xxxxxxx és kötelezettségeire, azaz a szerződés tartalmára nézve rögzíti a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés módosításának lehetőségét. A felek személyének változása nem szerződésmódosítási kérdés, arra a Kbt. egyéb rendelkezései alkalmazandók.

A Kbt. 139. §-ának (1) bekezdése szerint a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:

a) ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy

b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) – nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység – átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;

feltéve hogy a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a

138. § (2)–(4) bekezdésének alkalmazásával – megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem a Kbt. alkalmazásának megkerülését célozza.

Az ajánlattevőként szerződő fél személye az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként változhat. A jogviszony egyéb

elemeinek változására a 141. § rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 139. § (2) bekezdés].

A Ptk. 3:39. § (1) bekezdése átalakulásnak a jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulását tekinti, amely esetben az átalakuló jogi személy megszűnik. Ezen túl ismeri – a 2014. március 15. előtt hatályos szabályozással ellentétben40 – a Ptk. az egyesülést és szétválást (illetve természetesen a jogutód nélküli megszűnés eseteit).

A fentiek alapján tehát jogszabályban rögzített jogutódlási folyamat eredményeképpen és jogszabályban deklarált, a jogutódokat terhelő felelősségi viszonyok figyelembe vétele mellett lehetőség van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertesként meghatározott ajánlattevő helyett a szerződést a jogutódja teljesítse a közbeszerzési szerződésben meghatározott feltételek mellett.

Az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell azonban a jogutód – adott eljárásban előírt – kizáró okok hatálya alá tartozását, alkalmassági követelményeknek való megfelelését [a Kbt. 138. § (2)-(4) bekezdés alkalmazásával az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint] és a jogutódlás nem célozhatja a Kbt. megkerülését.

Előzőekkel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet a következőkre: a fentiek alapján a Kbt. a Ptk. rendszerét átvéve, a szerződés xxxxxxxxxx megváltoztatását nem vonta a szerződés módosításának körébe, mivel a szerződés módosításának csak a szerződés tartalmának módosítását tekinti [Ptk. 6:191. § (1) bekezdés]. Ettől függetlenül azonban az alanyváltozással összefüggő tartalmi változás esetén a szerződés módosítása jellemzően nem mellőzhető, a szerződések teljesítésének átláthatóságához fűződő érdekre tekintettel ez esetben is irányadóak a Kbt.-nek a szerződésmódosításra vonatkozó általános rendelkezései. Ez azt is jelenti, hogy a szerződésmódosításnak meg kell felelnie a Kbt.

141. §-ában foglaltaknak, fenn kell állnia a felek egyező akaratának, valamint a módosításról tájékoztató hirdetményt kell közzétenni a szerződés fentiek szerinti módosítása esetében is.

Megjegyzendő, hogy a Kbt. 139. § (1)-(2) bekezdései kizárólag a nyertes ajánlattevő(k) személyében bekövetkező változást rögzítik, az alvállalkozók, szakemberek, az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplők, a Kbt. 76. § (3) bekezdés

b) pontja szerinti, értékeléshez bemutatott személyek, szervezetek a Kbt. 138. § (2)-

(4) bekezdése szerint változhatnak. Fontos különbség a régi Kbt.-ben szereplő szabályozáshoz képest, hogy a jogalkotó már nem csak a – főszabály szerint – gazdasági szereplő megszűnésével bekövetkezett univerzális jogutódlás (jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogutódlással történő egyéb megszűnés) esetén engedi meg új gazdasági szereplő szerződésbe történő bevonását

40 Lásd: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 67. §-ának (1) bekezdése, mely szerint jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén.

a nyertes ajánlattevő helyett, hanem részleges jogutódlás esetén is. Ez utóbbit két esetben engedi meg a Kbt.:

• a gazdasági egységként működő teljes üzletág, vagy nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység átruházása esetén, ilyenkor jogutódként az üzletágat vagy gazdasági egységet átvevő gazdasági szereplő lép a korábbi nyertes ajánlattevő helyébe;

• az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra, ilyenkor a szerződést „megszerző” gazdasági szereplő lesz a nyertes ajánlattevő jogutódja.

A Kbt. kógenciájára tekintettel természetesen a fent meghatározott két eseten kívül a részleges jogutódlás a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekben az ajánlattevői oldalon kizárt.

A Kbt. 139. § (3) bekezdése az ajánlatkérő személyében bekövetkező változást oly módon rendezi, hogy előírja: az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat a Kbt. alkalmazásának megkerülésére. Erre tekintettel – speciális szabályok hiányában – ilyen esetben is az általános szabályok és elvek szerint kell eljárni, ami a következőket jelenti.

A Kbt. a közbeszerzési eljárást egységesen kezeli, és – figyelemmel a közbeszerzési eljárások átláthatóságához fűződő társadalmi érdekekre, valamint a jogbiztonság követelményére – abból indul ki, hogy az eljárást megindító ajánlatkérő jelenik meg az eljárás eredményeként létrejövő szerződés alanyaként, valamint teljesíti a szerződés szerinti ellenszolgáltatást. Mindazonáltal a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács álláspontja szerint az ajánlatkérő személyét érintő változásra, jogutódlásra a korábbi joggyakorlathoz hasonlóan sor kerülhet például jogszabály rendelkezése folytán vagy határozatba foglalt alapítói döntés alapján. Ilyen esetben a jogosultat megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek a jogutódra szállnak.

A nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változáshoz hasonlóan az ajánlatkérő személye is csak az adott ajánlatkérőre vonatkozó szabályok szerinti jogutódlással, a Kbt. alapelveinek megfelelően változhat.

Rögzítendő, hogy a Kbt. 139. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői jogutódlás nem minősül szerződésmódosításnak, ezért a Kbt. 141. § rendelkezéseit ebben az esetben nem kell alkalmazni.

II.5. Speciális szabályok építési beruházások esetén

II.5.1. Az Épber. alapján irányadó sajátos szabályok

Az Épber. 28. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott

költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytasson, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik. Az egyeztetésen a feleknek a műszaki egyenértékűség és a legjobb ár-érték arány szempontjának figyelembe vételével szükséges eljárniuk.

A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg [Épber. 28. § (2) bekezdés].

Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni [Épber. 28. § (3) bekezdés].

Az Épber. fenti rendelkezései egy, az építési beruházások esetében tipikusan felmerülő esetet jelenítenek meg a szabályozásban, amely azonban nem jelent a Kbt.- ben foglaltakhoz képest új vagy eltérő jogalapot a szerződés módosítására.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy az adott beszerzés összes körülménye alapján állapítható meg, hogy a Kbt. 141. § melyik jogalapja szerint módosítható a szerződés. Különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a változás a szerződés ellenértékének növekedésével jár, az adott jogalap vizsgálata körében az ott rögzített értékbeli korlátozásokra is tekintettel kell lenni.

Nincs jogszabályi akadálya, hogy a helyettesítő termékekkel történő teljesítést az ajánlattevőként szerződő fél kezdeményezze, és adott esetben javaslatot tegyen egyenértékű termékekre, azonban ezek tekintetében a feleknek konszenzusra kell jutniuk. A műszaki egyenértékűség bizonyítása elsődlegesen az ajánlattevőként szerződő fél feladata. Ezzel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a beépítésre kerülő tételek vonatkozásában a műszaki egyenértékűség igazolására objektív módon kerülhet sor, például gyártói terméklap, teljesítménynyilatkozat, egyedi műszaki dokumentáció, megfelelőségértékelő szerv által készített vizsgálati jelentés vagy ilyen szerv által kiállított tanúsítvány, felelős műszaki vezető/műszaki ellenőr nyilatkozata, azaz bármely olyan dokumentum becsatolásával, amely mérhető és műszakilag összehasonlítható módon bizonyítja az ajánlatkérő által előírt műszaki paramétereknek való megfelelőséget. Hangsúlyozni szükséges emellett azt is, hogy az ajánlatkérőt dokumentálási kötelezettség terheli az egyenértékűség megvalósulása tekintetében.

Az ajánlatkérő feladata és kötelessége annak megítélése, hogy mely, a közbeszerzési eljárás során bevont műszaki-szakmai szakértelemmel rendelkező kollégája, vagy a szerződés teljesítése során az ajánlatkérő oldalán közreműködő személy az, aki megfelelő szakértelemmel, szakmai tapasztalattal rendelkezik az egyenértékűség megítélésében. Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél benyújtott valamennyi olyan dokumentumot, amellyel az egyenértékűséget kívánta alátámasztani, de - ezen

alátámasztásként benyújtott dokumentumok alapján - az egyenértékűséget az ajánlatkérő és a részéről eljáró, műszaki-szakmai szaktudással rendelkező szakember (akár a tervező, akár adott esetben a műszaki ellenőr) nem ismeri el, abban az esetben nem kerülhet sor a szerződés módosítására, tekintettel arra, hogy ehhez a felek egyetértése szükséges. Abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél objektív bizonyítékokkal (pl. gyártói terméklap, teljesítménynyilatkozat, egyedi műszaki dokumentáció, megfelelőségértékelő szerv által készített vizsgálati jelentés vagy ilyen szerv által kiállított tanúsítvány) alátámasztotta a helyettesítő terméknek a helyettesíteni kívánt termékkel való egyenértékűségét, akkor az ajánlatkérőnek szükséges ezeket a dokumentumokat objektív bizonyítékként értékelnie az egyenértékűség tekintetében. Ha a bizonyítottság nem teljeskörű, vagy nem objektív alapokon nyugszik, akkor további alátámasztó dokumentumokat kérhet az ajánlatkérő.

II.5.2. Az építési beruházás tárgyú szerződések módosításának kezdeményezése a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet alapján

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendeletre, illetőleg az abban foglaltakra, valamint a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek listájáról, valamint az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet szerinti szakvélemény kiadásának részletes szabályairól szóló, az építési és közlekedési miniszter 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendeletére (a továbbiakban: ÉKM rendelet) is.

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelethez kapcsolódó jogalkotói indokolás szerint a jogszabály megalkotásának célja a megkötött szerződésekben az orosz-ukrán háború okozta építőipari alapanyagár-változások kezelésének egyszerűbbé, egységesebbé tétele volt, a Kbt. jelenleg is hatályos szerződésmódosítási szabályai alapján. A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet tehát nem teremt önálló - külön - szerződésmódosítási jogalapot a Kbt.-ben foglaltakhoz képest, nem írja felül a Kbt.

141. §-a szerinti jogalapok százalékos mértékeit sem, ebből kifolyólag, a Kbt. 141. §

(4) bekezdés c) pontja szerinti jogalapra alapított, és a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendeletben foglaltak alapján kezdeményezett szerződésmódosítási szándék esetében is ugyanúgy vizsgálandó valamennyi vonatkozó, Kbt. szerinti jogszabályi feltétel, illetőleg az ennek való megfelelés, így pl. - a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően - az is, hogy a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre. Megjegyzendő, hogy a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet általi szerződésmódosítás csak egy lehetőség, amely az ajánlatkérő Kbt. 142. § (3) szerinti megfelelő eljárását segíti.

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet alkalmazási körét illetően fontos kiemelni, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél abban az esetben kezdeményezheti a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet alapján - a Kbt. 141. §-ában foglaltak figyelembe vételével, az ajánlatkérőhöz benyújtott szerződésmódosítási kezdeményezés által - a szerződés módosítását a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény felmerülése esetén, ha

• olyan építési beruházási tárgyú szerződés(ek)ről van szó, amely(ek)et 2022. február

24. napjáig kötöttek meg a felek, és

• az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.

A fenti feltételek konjunktívak, tehát valamennyi körülmény megvalósulása szükséges ahhoz, hogy a szerződésmódosítás kezdeményezésére eredményesen sor kerülhessen a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet alapján.

Fontos megjegyezni, hogy a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet szerinti, építésgazdaságért felelős miniszter által adott szakvélemény rendelkezésre állása esetén is csak a felek konszenzusával módosítható egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés, a szakvélemény megléte tehát nem keletkeztet szerződésmódosítási kötelezettséget.

II.6. Jogszerűtlen szerződésmódosításhoz kapcsolódó jogkövetkezmények

A szerződés módosítását illetően a Kbt. 141. § (8) bekezdése kimondja, hogy a szerződés az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.

Ehhez kapcsolódóan a Kbt. 137. § (2) bekezdése értelmében – többek között – a fentiektől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9–14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.

A Kbt. 142. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a Kbt. 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha

a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagy

b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely – ha a felek szerződésüket így módosították volna – szerződésmódosításként a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.

Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei – ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat [Kbt. 142. § (3) bekezdés].

A Kbt. 142. § (3) bekezdése arra irányul, hogy a szerződésmódosításnak a Kbt. 141. §- ában foglalt szabályai mellett a felelős közpénzköltés elvárásait konkretizálja a szerződésmódosítások kapcsán. Ebből adódóan a közbeszerzési szerződések módosításának a Kbt. 141. §-ban foglaltak mellett mindig meg kell felelnie a Kbt. 142.

§ (3) bekezdésében foglalt korlátoknak is.

A Kbt. 142. § (3) bekezdése semmisnek minősíti az olyan szerződésmódosítást, amely vagy az ajánlattevői - egyébként ki nem menthető - szerződésszegés (szerződésszegésbe esés) vagy jogkövetkezményei alkalmazásának elkerülését célozza, vagy az ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségek, kockázatok indokolatlan átvállalását eredményezi az ajánlatkérő részéről.

Akkor, ha egy szerződésszegés vagy annak következményeinek elkerülésére irányulna a szerződésmódosítás, a szabályozás csak olyan esetben fogadja el a módosítást érvényesnek, ha a szerződő fél a Ptk. szabályai alapján ki tudná menteni szerződésszegését, az egyéb kockázatok ajánlatkérői átvállalása tekintetében a szabályozás nem köti meg ilyen módon a mérlegelés szempontjait.

Az olyan többletmunkák költsége, amely a szerződés, illetve a Ptk. alapján a nyertes ajánlattevőt terheli, nem vállalható át, más kockázatok tekintetében – pl. az alapanyagok vagy a munkaerő költségének rendkívüli emelkedése esetén – pedig helye van azt vizsgálni, hogy indokolt-e a módosítás. A Kbt. 142. § (3) bekezdésének utolsó fordulata releváns tehát abban az esetben, ha az eredeti szerződéses rendelkezések alapján a körülmények időközben történt megváltozása miatt valamelyik fél terhei aránytalanná válnak, és ezért az eredeti szerződés olyan módosítását kéri, ami a szerződésből következő kockázatelosztástól való eltéréssel jár.

Semmis tehát a fentiek alapján a Kbt. 142. § (3) bekezdése értelmében a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése érdekében minden olyan többletköltség és -kockázat átvállalása miatti szerződésmódosítás, ahol az ajánlatkérő indokolatlanul vállalja át azon kockázatokat vagy költségeket, melynek viselése a

nyertes ajánlattevő kötelezettsége lenne az eredeti szerződés teljesítése során. Az ajánlattevő kockázati körébe tartozik minden olyan tényező figyelembe vétele, amely az ajánlati árát befolyásolhatja. Így az általa megajánlott ár kialakítása során figyelemmel kell lennie a szerződéses időszak alatt várható áremelkedésekre és esetleges minimálbér emelésre is, különös tekintettel egy hosszabb távra kötött szerződés esetén.

Az ajánlatkérő különösen az alábbi szempontok alapján mérlegelheti a szerződésmódosítást a kockázat tekintetében:

- a körülmények ilyen mértékű változása a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;

- a körülmények megváltozását nem az ajánlattevő magatartása idézte elő;

- a körülmények változása nem tartozik az ajánlattevő rendes üzleti kockázata körébe.

Az ajánlatkérőnek az arányosság elvének megfelelően kell e szakaszt értelmeznie. Nyilvánvalóan nem indokolt átvállalni olyan költségeket, amelyek, illetve amilyen mértékű változása e költségeknek egy gondos gazdasági szereplő számára előre láthatóak lehettek. Tehát a feleknek olyan mértékű módosításban kell megegyezniük, ami csak a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó változás kezeléséről szól. Az ajánlattevő által az ajánlati árba beépített előre látható költségek nem tekinthetők a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségeknek, tekintettel arra, hogy ezen költségek viselője minden esetben az ajánlatkérő lesz. Előre nem látható és egyúttal rendkívüli mértékű változások esetében azonban indokolt mérlegelni, hogy a szerződésmódosítás elmaradása milyen gazdasági következményekkel (pl. a beruházás meghiúsulásával és a költségek további növekedésével) járna, és az ajánlatkérő ennek alapján maga is a felelős gazdálkodás követelményeivel összhangban lehet érdekelt a szerződésmódosításban. Az ajánlatkérőnek az előbbi elvekre figyelemmel nem indokolt az előre nem látható módon rendkívül aránytalanná vált költségnövekmény teljes megtérítését vállalnia, hanem annak arányos megosztására indokolt törekedni.

A Kbt. 145. § (3a) bekezdése szerint a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a Kbt. 137.

§ (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a Kbt. 137. § (3) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e. A Kbt. 145. § (3a) bekezdése egyúttal azt is jelenti, hogy a szerződés módosítása érvénytelenségének megállapítása is a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Megjegyzendő, hogy a Ptk. 6:245. § (1) bekezdésének második mondata szerinti esetben – amely értelmében a főszabálytól eltérően a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható – a

módosítás nem semmis, mivel a Ptk. szabályai szerint az ajánlatkérőt terhelik a vállalkozó által előre nem látható többletmunkával kapcsolatos költségek, ilyen esetben tehát nem a nyertes ajánlattevőt terhelő költségek átvállalásáról van szó.

A Kbt. 142. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Hatóság a szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó, e törvényben meghatározott követelmények teljesülését a Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint jogosult ellenőrizni és azok megsértése esetén a Döntőbizottság, illetve a bíróság eljárását kezdeményezni [Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pont, Kbt. 175. §].

Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat – többek között –, ha feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni [Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pont].

III. A szerződés teljesítése

III.1. A szerződés teljesítésében résztvevő felek

Szerződés teljesítésében résztvevő felek, alvállalkozók bejelentése

A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [Kbt. 35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket [Kbt. 138. § (2) bekezdés első mondata].

Egyebekben a Kbt. 138. § (3) bekezdésének első mondata szerint az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt.

A Kbt. fent említett Kbt. 65. § (9) bekezdése rögzíti, hogy a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet

kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely

– az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja41 szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A Kbt. 65. § (7) bekezdés 42 szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel. Az ajánlatkérőnek az eljárás során csatolt ajánlattevői dokumentumok alapján meg kell győződnie arról, hogy a kapacitást nyújtó gazdasági szereplő tekintetében csatolt kötelezettségvállalás a teljesítésben való tényleges részvételt jelent-e, és ez a közreműködés olyan jellegű, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az ajánlattevő és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő továbbá a tényleges teljesítés során is kötelesek az ajánlattételkor vállaltaknak megfelelő teljesítésre, ellenkező esetben jogsértést követnek el. Az ajánlatkérő továbbá a kötelező vállalásnak megfelelő bevonást a teljesítés során is köteles ellenőrizni.

A Kbt. 65. § (10) bekezdés értelmében építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a

41 A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményt határozhat meg az ajánlattételhez abban az esetben, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.

42 A Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt -kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

(7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó. Kiemelendő tehát, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése csak a ténylegesen alapvető fontosságú – az Irányelv 63. cikk (2) bekezdése szerinti szóhasználattal élve kritikus – feladatokra vonatkozhat, és annak alkalmazása nem vezethet a verseny indokolatlan korlátozásához.

Fentiek alapján a szerződést:

• a nyertes ajánlattevő(k)nek, adott esetben az általuk létrehozott projekttársaságnak kell teljesíteniük

• a Kbt. 65. § (10) bekezdés alkalmazásakor korlátozva az alvállalkozói igénybevételt.

Fontos, hogy ha a szakemberrel, referenciával kapcsolatos, illetve a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági követelménynek más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg az ajánlattevő/részvételre jelentkező, akkor a Kbt. 65. § (9) bekezdése irányadó.

A Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát.

Ajánlatkérői előírás hiányában tehát nem kell az alvállalkozói közreműködést – fentiek szerint – megjelölni az ajánlatban.

A Mód5. tv. egyik céljaként jelent meg a Kbt. szabályainak Irányelvvel történő összhangba hozatala, mellyel összefüggésben az alvállalkozó bejelentésének szabályai 2021. február 1-jével – majd az Eufetv. rendelkezései által 2022. november

30. napját követő hatállyal - módosultak.

A Kbt. 138. § (3) bekezdésének 2022. november 30. napjától hatályos szabályai alapján a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az

alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani. A nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét bejelenteni.

Az Irányelvvel összhangban álló, a Mód5. tv. által bevezetett módosítás egyértelműsítette, hogy az alvállalkozók megnevezése mellett további adatok – az alvállalkozók elérhetősége és a képviseletre jogosultak – megadása is kötelező. Megszűnt továbbá a nyertes ajánlattevők azon kötelezettsége, mely szerint az igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatot minden esetben be kell nyújtaniuk, a módosító rendelkezés szerint a nyertes ajánlattevőnek a szerződésben kell nyilatkozattal megerősítenie, hogy nem vesz igénybe kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. A nyertes ajánlattevő e nyilatkozatára tekintettel továbbra is felel majd azért, hogy ne vegyen igénybe kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót, külön azonban már nem szükséges erről nyilatkoznia. Előzőek nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a kizáró okok hiányára vonatkozóan a nyertes ajánlattevő nyilatkozatot kérjen alvállalkozóitól, biztosítva ezzel a szerződéses kötelezettségei teljesítését.

A szerződéskötéskor tehát be kell jelenteni a szerződés teljesítésében részt vevő összes alvállalkozót 43 , a később ismertté váló alvállalkozókat pedig a teljesítés időtartama alatt legkésőbb a teljesítésbe való tényleges bevonásukat közvetlenül megelőzően kell az előbbieknek megfelelően bejelenteni.

2022. november 30. napjától kezdődően a Kbt. 138. § (3) bekezdése – a Kbt. 43. § (2) bekezdésének módosításához kapcsolódóan – rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek történő alvállalkozói bejelentés során már nem csak az alvállalkozó megnevezését, elérhetőségét, és a képviseletre jogosult személy megjelölését szükséges megadni, hanem kötelező bejelenteni az adószámát is, és mindezeken felül, az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát is, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét is szükséges megjelölni. További rendelkezés ezzel összefüggésben, hogy az alvállalkozói teljesítést követően a nyertes ajánlattevőnek az ajánlattevői teljesítésen belül – már nem csak a várható, hanem – az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát is be kell jelentenie,

43 A Kbt. 3. § 2. pontja értelmében alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét is szükséges megadnia. Ezen szabályokhoz kapcsolódik a fent említett, szintén 2022. november 30. napi hatállyal beiktatott Kbt. 43. § (2) bekezdésének e) pontja, melynek értelmében az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozóval összefüggő alábbi adatokat:

ea) az alvállalkozó megnevezését, adószámát, a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül, továbbá

eb) az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok rögzítésével egy időben.

Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 197. § (24) bekezdésben foglaltak alapján a Kbt. – Eufetv.-vel megállapított, fentiekben idézett – 43. § (2) bekezdés e) pontját és a Kbt.

138. § (3) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépését – azaz 2022. november

30. napját - követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

Megjegyzendő, hogy az ajánlatban – vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben – be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a Kbt. 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését. [Kbt. 67. § (4) bekezdés]. A Döntőbizottság több határozatában is foglalkozott a nyertes ajánlattevőként szerződők azon kötelezettségével, hogy bejelentsék az ajánlatkérő részére az ajánlatban meg nem nevezett, újonnan bevonni kívánt alvállalkozókat. A Kbt. nem tartalmaz formai előírásokat arról, hogy az alvállalkozók bejelentésének milyennek kell lennie, a Kbt.-ből megállapíthatónak tűnik, hogy a bejelentésnek írásban kell történnie és annak egyértelműnek, haladéktalannak és megfelelően dokumentáltnak kell lennie.44

Alvállalkozó igénybevételének kötelező esete, személyének változása

A Kbt. 138. § (2) bekezdés értelmében az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az

44 Lásd a D.911/53/2015. sz. KDB-határozatot és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.111/2016/36. sz. ítéletét.

ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény – különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány – tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra [Kbt. 138. § (4) bekezdés]. Az alvállalkozók, szakemberek, az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplők a Kbt. 65.

§ (9) bekezdése szerint, a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, értékeléshez bemutatott személyek, szervezetek tehát kötelesek részt venni a szerződés teljesítésében.

Az alvállalkozók, szakemberek, az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplők, a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, értékeléshez bemutatott személyek, szervezetek cseréjét illetően megállapítható, hogy:

• szakember, referencia vagy a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági követelmény igazolása esetén az alvállalkozó, szakember bevonása csak akkor maradhat el vagy személyük akkor cserélhető, ha e szervezet/szakember nélkül, illetve az új szervezettel/szakemberrel is megfelel az – együttesen igazolt – alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő; ez a szabály irányadó az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteire is;

• az értékeléskor meghatározó körülménynek minősülő szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni, kivéve

o szervezet esetében, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény (különösen a személyi állomány) tekintetében az eredetileg bemutatott szervezet jogutódja,

o személy esetében, ha az ajánlatkérő a cseréhez hozzájárul, és az új

szakember az eredetileg bemutatott szakemberrel az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében egyenértékű;

• egyéb esetekben az alvállalkozó személye feltételek nélkül módosítható, azzal, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének

időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő szerződéses kötelezettsége alapján nem vehet igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. (Utóbbi feltételek minden esetre irányadók.)

Az alvállalkozó kizáró okok hatálya alatt nem állásáról való szerződésbe foglalt nyilatkozati kötelezettség az ajánlatban meg nem nevezett alvállalkozó esetében azt jelenti, hogy a teljesítésbe történő bevonásra vonatkozó bejelentéssel együtt (megnevezés, elérhetőség, adószám, a képviseletre jogosult személy megjelölése, az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányának, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékének megadása) a bejelentett konkrét alvállalkozóra vonatkozóan nem kell ismét nyilatkozni arról is, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a közbeszerzési eljárásban érvényesített kizáró okok hatálya alatt. (Továbbra is fennáll annak azonban annak a lehetősége, hogy a kizáró okok hiányára vonatkozóan a nyertes ajánlattevő nyilatkozatot kérjen az alvállalkozóitól, biztosítva ezzel a szerződéses kötelezettségei teljesítését.)

A szervezet személyében bekövetkező változás Kbt. 138. § (4) bekezdése szerinti esete akkor valósul meg alapvetően, ha az adott – értékelésre kerülő – tevékenységet [például vevőszolgálat és műszaki tevékenység a Kbt. 76. § (3) bekezdés a) pontja alapján] a jogutódlásról szóló szerződés értelmében a jogutód fogja végezni, vagy a személyi állomány keretében értékelt szakember [Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pont] a jogutód személyi állományába kerül.

Az a körülmény, hogy az ajánlattevő az ajánlatában a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint úgy nyilatkozott, hogy nincs a közbeszerzésnek olyan része, mellyel összefüggésben alvállalkozót vesz igénybe, nem akadálya annak, hogy a szerződés teljesítése során alvállalkozót vegyen igénybe.

Az újonnan bevonandó alvállalkozó kizárólag azon – adott esetben az ajánlattevővel együtt igazolt – alkalmassági követelményeknek köteles megfelelni, melynek az ajánlattevő a kieső alvállalkozóval együtt felelt meg. Mivel a közbeszerzési eljárásban támasztott követelményeknek való megfelelés módját a Kbt., továbbá a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet részletesen szabályozza – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – megállapítható, hogy a teljesítésbe újonnan bevont alvállalkozó megfelelését ugyanúgy kell igazolni, mint ahogy a közbeszerzési eljárás során az eredeti – kieső – alvállalkozó - adott esetben az ajánlattevővel együtt – az adott alkalmassági feltételnek megfelelt. Az

ajánlatkérő – ugyanúgy, mint a közbeszerzési eljárás során – köteles megvizsgálni ezen alkalmassági minimum feltételeknek való megfelelést.

A fenti ajánlatkérői vizsgálat tekintetében hangsúlyozandó, hogy annak minden esetben előzetesen kell megtörténnie, vagyis azt nem lehet utólag megtenni, ugyanis egy jogsértő állapotot utólag nem lehet legalizálni.45

Fentiekhez kapcsolódóan, az Épber. 27. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

Megjegyezni kívánjuk, hogy az új alvállalkozó Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti bevonása nem igényli a szerződés módosítását. A szerződés módosítása a Ptk. 6:191.

§ (1) bekezdése szerint a felek közös megegyezésével történik, míg az új alvállalkozó Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti bevonása az ajánlattevő egyoldalú aktusa alapján történik és az alvállalkozó bevonására vonatkozó jogosultság – a Kbt. rendelkezései alapján – eleve része a felek jogviszonyának. Az alvállalkozó bevonása akkor jelentheti mégis a szerződés módosítását, ha például a szerződés részévé tették az alvállalkozói közreműködés területét és a bevonással együtt ez is módosul. A Kbt. a szakember cseréjére vonatkozóan szintén konkrét szabályozást tartalmaz (Kbt. 138. §

(2) és (4) bekezdés), és ezen szabályok minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szakember személye későbbi változásának pontos feltételeit, amely a felek jogviszonyának tartalmát e tekintetben kötelezően megadja (Ptk. 6:63. § (4) bekezdés), ezért az adott személy változásakor a szerződés az eredetileg is a szerződés tartalmát képező szabálynak megfelelően módosítható (Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja) az ajánlattevő egyoldalú jognyilatkozatával (Kbt. 138. § (2) bekezdése), illetve az ajánlatkérő beleegyezését is igénylő módon (Kbt. 138. § (4) bekezdése), (függetlenül attól, hogy a szerződés szövegében kifejezetten nevesítésre került-e a szakember).

III.2. Az ellenszolgáltatás teljesítése

A Kbt. kifizetési szabályokat a következő esetekre határoz meg:

• építési beruházás

• támogatásból megvalósuló beszerzés esetében szállítói kifizetés során.

A Kbt. 135. § (3) bekezdése szerint építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg.

45 Lásd a Döntőbizottság D.156/14/2011. számú határozatát és a Fővárosi Bíróság 13.K.32.029/2011/19. számú ítéletét.

Az építési beruházásokra vonatkozó, az ellenszolgáltatás kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket az Épber. 32/A. §-a tartalmazza:

32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek annak megfelelően nyújtják be számlájukat az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból. Az egyes ajánlattevőként szerződő felek a számla benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból;

b) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

c) a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél a számla kézhezvételét követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

d) az ajánlattevőként szerződő fél - amennyiben erre korábban még nem került sor - haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

e) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az ajánlatkérőnek az alvállalkozói követelések kiegyenlítését igazoló átutalások igazolásainak másolatait;

f) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, ajánlattevői teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél az e) pont szerinti dokumentumok beérkezését követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

g) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike a d) vagy az e) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő visszatartja, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy a d) vagy az e) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó nem jogosult az ajánlattevő által az a) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére.

(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés f) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést. Európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés során alkalmazott szállítói kifizetés esetén az (1) bekezdés szerinti szabályokat az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.

Épber. 30-32. §-a további speciális kifizetési rendelkezéseket is tartalmaz.

Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó – a Ptk. 6:130. § (1)–(3)

bekezdésében, a (3) bekezdésben vagy a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni [Kbt. 135. § (4) bekezdés].

A Kbt. 135. § (4) bekezdése „megerősíti”, hogy akkor is a Kbt. 135. § (3) bekezdése, a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdése – és a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok – irányadók, ha támogatásból valósul meg a beszerzés és szállítói kifizetésre kerül sor.

Fentiek alapján árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdése szerint történhet az ellenszolgáltatás teljesítése.

A Kbt. továbbra is lehetővé teszi a részletekben való teljesítésben történő megállapodást [Kbt. 135. § (5) bekezdés], illetve a Ptk. általános szabályaihoz képest a másik fél által elismert követelésekre korlátozza az ajánlatkérői oldalon a beszámítást [Kbt. 135. § (6) bekezdés].

Előlegre vonatkozó szabályok

A Kbt. előleggel kapcsolatos 135. § (7) és (9) bekezdése akkor is a szerződés része, ha a felek arról nem vagy eltérően állapodtak meg [Kbt. 135. § (10) bekezdés]. A Kbt.- ben meghatározott mérték az előleg vonatkozásában minimumkövetelményt jelent, ezért ha az uniós támogatásokból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó külön jogszabály46 ettől magasabb %-os arányú előleg biztosítását írja elő, úgy az uniós támogatásokból megvalósuló beszerzések esetében ezen magasabb mértékű előleg irányadó.

A Kbt. 135. §-ában foglaltakkal kapcsolatosan a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács hangsúlyozni kívánja, hogy az előleg kérése egy alanyi jogon biztosított lehetőség az ajánlattevők számára építési beruházás esetén, melyet az ajánlatkérő – a Kbt.-ben szabott kritériumokon túl – további feltételekhez nem köthet. Így például nem korlátozhatja annak igénylési határidejét, illetőleg aránytalan formai követelményeket sem támaszthat az érvényes igénylés feltételeként. Összességében megállapítható, hogy amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 135. § (7) vagy (9) bekezdése szerint élni kíván e lehetőséggel, úgy az ajánlatkérő ennek köteles eleget tenni.

IV. A szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatók közzététele

A Kbt. 37. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az ajánlatkérő továbbra is hirdetmény útján köteles közzétenni a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót. A

46 A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, és a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet

hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon47 belül kell feladni [Kbt. 37. § (5) bekezdés].

A Kbt. 141. § (7) bekezdése szerint a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítás esetén nem kell hirdetményt közzétenni a módosításról.

A szerződés teljesítésére vonatkozóan a törvény által meghatározott adatokat kell az ajánlatkérőnek közzétennie a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban, amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján, 2019. április 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések esetében pedig a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe), valamint ha az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is [Kbt. 43. § (1) bekezdés].

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy a Mód5. tv. 2021. július 1-jével hatályba lépett rendelkezésének megfelelően a Kbt. 43.

§ (1) bekezdése akképp módosult, hogy az ajánlatkérő 2021. július 1-jei kezdettel immár az EKR-en keresztül köteles a CoRe-ban, valamint az EKR-ben közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozóan a törvény által meghatározott adatokat. A Kbt. 2021. július 1-jével hatályba lépett 43. § (1a) bekezdése szerint ezen adatszolgáltatást az EKR-ben kell teljesíteni, amely gondoskodik az adatoknak a CoRe-ba történő, a feltöltést követő azonnali, változtatás nélküli automatikus továbbításáról.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat kell közzétenni:

• hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),

• a szerződő felek megnevezését,

• azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e,

• a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint

• az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét.48

A szerződés teljesítésére vonatkozó – fent említett – adatokat a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő harminc napon belül kell közzétenni [Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja]. Az egy évnél hosszabb vagy

47 2020. február 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetén.

48 A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 39. § (1) bekezdése értelmében a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzététele esetén a 16. mellékletben foglalt mintát kell alkalmazni.

határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni [Kbt. 43. § (7) bekezdés]. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy a Mód5. tv. 2021. július 1-jével hatályba lépett rendelkezésének megfelelően a Kbt. 43. § (7) bekezdése kiegészült, mely szerint keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, a szerződések, szerződésmódosítások, illetve a teljesítés adatainak közzétételére vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet határozza meg. Az említett adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a szerződés teljesítésétől számított 5 évig kell elérhetőnek lenniük [Kbt. 43. § (5) bekezdés].

A szerződések módosítása kapcsán a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a közbeszerzési eljárások résztvevőinek a figyelmét különösen arra, hogy a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben meg kell jelölni, hogy a szerződés módosítása érint-e értékelési szempont szerinti szerződéses feltételt, illetve a szerződés módosításának tartalmát és pontos indokát oly módon kell megadni, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűsége megállapítható legyen. 49 Ebből következően az olyan, általánosság szintjén megfogalmazott indokolások, mint például a műszaki szükségességből felmerült pótmunka, rossz időjárási körülmények, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült körülmény önmagában nem felel meg az elvárásoknak, ugyanis ez alapján a Kbt. 141.

§-ában foglalt rendelkezéseknek való megfelelés, illetve a szerződés módosítását előidéző konkrét ok nem állapítható meg. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a – Kbt. 142. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó – Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint a Hatóság figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági ellenőrzés keretében - jogszabályban meghatározott részletes szabályok szerint - ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását, a tervpályázati eljárás eredményét, valamint megteszi különösen a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjában és a Kbt. 175. §-ban meghatározott intézkedéseket. A szerződések ellenőrzésének részletesebb szabályait a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet határozza meg. E feladat praktikusan ezen hirdetményeknek, illetve nyilvánosságra hozott adatoknak a Kbt. szerinti feltételeknek való megfelelés szempontjából történő ellenőrzését is jelenti. Ennélfogva a jogalkalmazóknak is érdeke, hogy különösen a módosítás indokát minden esetben kellő részletezettséggel adják meg.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése, valamint a Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése és Kbt. 141. § (7) bekezdése általános jelleggel került meghatározásra, így valamennyi közbeszerzési eljárás tekintetében – így a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban és a Kbt. 117. §-a szerinti eljárásban is – irányadó.

49 Lásd a Fővárosi Bíróság 25.K.34.479/2007/10. számú ítélete.