ÜZLETSZABÁLYZAT

Ober Pénzügyi Lízing zrt. X-0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 0-0. Adószám:13690027-2-44

Cégjegyzékszám:00-00-000000 Tel: 1 / 000 00 00 Fax: 1 / 000 00 00

ÜZLETSZABÁLYZAT

XXX és DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEKHEZ

Jelen üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezi

minden, az

Ober Pénzügyi Lízing

Szolgáltató

Zártkörűen Működő

Részvénytársaság (rövidített név:

Ober Pénzügyi Lízing

zrt. Cg. 00-00-000000,

adószáma: 13690027-2-44, székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 0-0.) mint Hitelező által ingó és ingatlan megvásárlására vonatkozóan megkötött kölcsönszerződésének.

Az Ober Pénzügyi Lízing Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank, mint „Felügyelet”) 2009. március 4. napján kelt E-I-124/2009. számú határozata alapján jogosult üzletszerűen végezni.

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.1. A kölcsönszerződés

A Hitelező pénzügyi szolgáltatásra irányuló tevékenységét, azaz kölcsön nyújtását kizárólag írásban

megkötött szerződés alapján végzi, amely tartalmazza az ügylet konkrét feltételeit, az Adós és a Hitelező jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a Hitelező átadja az ügyfélnek.

A kölcsönszerződés megkötésével a Hitelező a kölcsönszerződésben meghatározott összegű kölcsön nyújtását vállalja az Adós részére, az Adós által kiválasztott és a kölcsönszerződésben meghatározott

ingó vagy ingatlan

dolog megvásárlásához, a vételár kiegyenlítése céljára.

A Hitelező

elsősorban

másodlagos piaci értékkel bíró eszközök (a teljesség igénye nélkül: guruló eszközök, árufuvarozásra alkalmas eszközök, termelőeszközök, ingatlanok) vételárának kiegyenlítése céljából nyújt kölcsönt; más

eszközök vételárának kiegyenlítésére kölcsönnyújtás jóváhagyást követően finanszíroz.

egyedi esetekben,

speciális vizsgálatot és

A Hitelező más célra kölcsönt nem folyósít.

1.2. Általános szerződési feltételek

A Hitelező – a jogszabály által megengedett keretek között – üzletpolitikájának megfelelő általános

szerződési feltételeket dolgozott ki az általa nyújtani kívánt pénzügyi szolgáltatás két típusára (ingó vagy ingatlan kölcsön).

A Hitelező eltérő feltételrendszert alkalmaz attól függően, hogy a Hitelező által nyújtott kölcsönt az Adós

ingó (így különösen, de nem kizárólag

személy-

és teherjárművek, építőipari gépek, gépek,

berendezések, termelőeszközök, informatikai eszközök, orvosi műszerek, stb.), vagy ingatlan dolog (így különösen, de nem kizárólag ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági célú ingatlanok, és egyéb ingatlanok, pl. lakások, családi házak, stb.) tulajdonjogának megszerzéséhez, illetve vételárának kifizetéséhez használja fel. Tehát a Hitelező két szerződéses konstrukciója: az ingó, illetve az ingatlan dolog tulajdonjogának megszerzése céljára folyósított kölcsön. A Hitelező nem folytat faktoring tevékenységet.

A két konstrukció a kölcsön tárgyát képező dolog (eszköz) sajátos jogi jellemzőire tekintettel tér csupán el, figyelemmel arra, hogy a kölcsön tárgyát képező eszköz képezi a kölcsön visszafizetésének elsődleges biztosítékát. Az ingó, illetve az ingatlan dolog (eszköz) eltérő jogi feltételek szerint köthető le fedezetként, továbbá a biztosíték jogi érvényesítése is eltérő sajátosságokkal bír, ez indokolta a két szerződéses konstrukció kialakítását. Ugyanakkor a kölcsön pénzügyi feltételei vagy a kölcsön tárgyát képező eszközön kívüli egyéb biztosítékok rendszere nem különbözik.

Az ingó és ingatlan konstrukción belül a kölcsön egyaránt lehet fix, vagy változó kamatozású, továbbá mindkét konstrukció lehet forint vagy deviza alapú is.

Az ingó konstrukción belül megkülönböztetett és kiemelt esetet képeznek a fogyasztóval kötött kölcsönszerződések, amelyekre a Hpt. és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) által előírt fokozott követelmények vonatkoznak, és ennek megfelelően is szabályozottak.

A Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (a továbbiakban: Fogyasztó). A jelen Üzletszabályzat bizonyos pontjai a Fogyasztókra nézve – a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően – a többi Adóshoz, illetve Kölcsönigénylőhöz képest eltérő rendelkezéseket tartalmaznak.

Fogyasztóval kötendő, devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a Hitelező feltárja a szerződéses ügyletben a Fogyasztót érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét a Fogyasztó aláírásával igazolja. Az ilyen kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre.

Ha a Hitelező Fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződést köt, akkor

a) a kölcsön folyósításakor a kölcsön,

b) a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint

c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

A Hitelező a fentiek alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. A fenti rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a Fogyasztó a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti. A fenti rendelkezések nem alkalmazandók arra az esetre, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.

A fenti esetben, vagyis a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés esetében a forintban meghatározott összeg kiszámítására a kölcsönösszeg Hitelező által történt folyósításának időpontjában kerül sor:

Az általános szerződési feltételek képezik az alapját az egyedi szerződéskötéseknek, a Hitelező kifejezetten az ezen általános szerződési feltételekben meghatározott feltételrendszer mentén kívánja tevékenységét végezni. Ezen általános szerződési feltételektől csak kivételesen, az adott ügylet jelentőségére, és specialitásaira tekintettel kíván eltérni. Az esetleges eltérés kizárólag írásba foglaltan, az egyedi szerződési feltételekben rögzítve érvényes. Amennyiben az egyedi írásbeli szerződés feltételei eltérnek az általános szerződési feltételektől, úgy a konkrét ügylet tekintetében ezek irányadóak az általános szabályokkal szemben.

Az általános szerződési feltételek két típusa (ingó és ingatan) jelen üzletszabályzat elválaszthatatlan 8. és

9. számú mellékletét képezi.

1.3. Üzletszabályzat és Xxxxxxxxxx

A Hitelező a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit jelen Üzletszabályzatban és annak szerves részét képező mellékleteiben foglalja össze és mutatja be ügyfeleinek. A jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabályi rendelkezés, illetve a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában – minden olyan üzleti kapcsolatra, amelynek keretében a Hitelező pénzügyi szolgáltatást, azon belül pénzkölcsön-nyújtást végez.

Az Ober Pénzügyi Lízing Zrt. jelen Üzletszabályzata a természetes személyek és gazdálkodó szervezetek részére nyújtott forint- és deviza alapú kölcsönök jogi feltételeit tartalmazza. A jelen Üzletszabályzatban említett szolgáltatások konkrét, összegszerűen vagy a számítás módjával meghatározott ellenértékét, díját, költségét a Hitelező által közzétett Hirdetmény tartalmazza. A Hirdetmény a Hitelező és az Adós(ok) között létrejövő kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi.

1.4. Üzletszabályzat személyi hatálya

Kölcsönt csak cselekvőképes természetes személy vagy a reá vonatkozó szabályozás szerint bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett - a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti – vállalkozás kaphat a Hitelezőtől. Kölcsönt csak kérelemre, egyedi bírálat alapján, a jelen Üzletszabályzatban, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározandó további feltételek fennállása esetén nyújt a Hitelező.

A jelen Üzletszabályzat alkalmazásában Adósnak minősül mindenki, akivel a Hitelező pénzügyi szolgáltatás, azon belül pénzkölcsön nyújtására szerződést (továbbiakban: „Szerződés”) köt.

1.5. Üzletszabályzat közzététele

Az Üzletszabályzat a Hitelező székhelyének ügyfélforgalmi helyiségében történt kifüggesztése napját követő első munkanaptól kezdődően visszavonásig hatályos. Az Üzletszabályzat módosításai a kifüggesztés napját követő naptól lépnek hatályba. A Hitelező a módosított Üzletszabályzatot az Adós részéről elfogadottnak tekintheti, ha az Adós a hatálybalépés napjáig beérkezett írásbeli nyilatkozatával nem jelenti be, hogy a szerződést azonnali hatállyal felmondja. Az Adós azonnali hatályú felmondása a Hitelező részére történő kézbesítéssel hatályosul, a szerződés megszűnik, és a felek a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok szerint kötelesek eljárni.

A mindenkor hatályos Üzletszabályzat nyilvános, a meghirdetett üzleti órák alatt a Hitelező ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben, valamint a Hitelező minden olyan képviselőjénél, aki jogosult a Hitelező képviseletében szerződést kötni, bárki megtekintheti. A Hitelező az Adós kérésére, illetve a Szerződés megkötésekor az Adós külön kérése nélkül is díjtalanul átadhatja az Adósnak az Üzletszabályzat egy példányát. A mindenkor hatályos Üzletszabályzat megtalálható az alábbi honlapon: xxx.xxxxxxxx.xx .

1.6. Üzletszabályzat módosítása

A Hitelező a jelen alpontban írtak szerint jogosult az Üzletszabályzat módosítására. A Hitelező ugyancsak a jelen alpontban írtak szerint jogosult jelen Üzletszabályzatát üzletpolitikájának, termékpolitikájának változásával egyoldalúan módosítani. Az Üzletszabályzat módosítását annak hatálybalépése előtt legalább 15 nappal a Hitelező megküldi az Adósnak, aki amennyiben a fenti határidőn belül nem nyilatkozik, a Hitelező az Üzletszabályzat módosítását elfogadottnak tekintheti. Az Üzletszabályzat módosítása a hatályba lépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt Szerződésekre és a folyamatban levő ügyletekre is.

1.6.1. Fogyasztónak nem minősülő Adós számára kedvezőtlen módosítás

A Hitelező az Üzletszabályzatnak a Fogyasztónak nem minősülő Xxxx számára kedvezőtlen módosítását legalább 15 nappal a hatálybalépést megelőzően az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetmény útján teszi közzé.

Ha a Fogyasztónak nem minősülő Adós az értesítés kifüggesztésétől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni.

Ha a Fogyasztónak nem minősülő Adós az Üzletszabályzat megváltozása következtében nem kívánja Hitelező szolgáltatásait igénybe venni - a szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a szerződést 30 napos határidővel felmondani. Jelen Üzletszabályzat hatálybalépését követően, az Üzletszabályzat rendelkezéseit érintő, a pénzügyi vállalkozás által kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén, az új illetve a módosító jogszabályi rendelkezés automatikusan az Üzletszabályzat részévé válik.

1.6.2. Fogyasztónak minősülő Adós számára kedvezőtlen módosítás

A jelen Üzletszabályzat Fogyasztót érintő, a Fogyasztó számára kedvezőtlen változtatása esetében a Hitelező a változtatás okának és mértékének meghatározásával, a változtatás hatálybalépését legalább hatvan (60) nappal megelőzően Hirdetményt tesz közzé és a változtatásról a Fogyasztót a Szerződésben vagy az adott finanszírozási konstrukció szerinti általános szerződési feltételekben meghatározott módon, közvetlen, figyelemfelhívó levélben is értesíti.

Az Üzletszabályzat Fogyasztó számára kedvezőtlen változtatásairól szóló Hirdetményben a Hitelező megjelöli a módosítás okait, és azt, hogy melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik.

Ha a Fogyasztó az Üzletszabályzat megváltozása következtében nem kívánja Hitelező szolgáltatásait igénybe venni - a Szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a szerződést 90 napos határidővel díjmentesen felmondani. Az Üzletszabályzat Fogyasztó számára kedvezőtlen változtatásaira egyebekben a jelen Üzletszabályzat 8.2.2. pontjában foglaltak az irányadók.

1.6.3. Az Üzletszabályzat módosítása miatti felmondás

Amennyiben az Adós szerződése az 1.6.1., illetve az 1.6.2. xxxxxx szerint felmondásra kerül, úgy az Adós valamennyi szerződésből eredő kötelezettsége egy összegben esedékessé válik a szerződés megszűnésének napján.

Ebben az esetben az Adós köteles minden, a felmondás napjáig már esedékessé vált (kiszámlázott), de meg nem fizetett hiteldíjat és egyéb, igazolt költséget, díjat megfizetni.

A Hitelező az Adós befizetéseit, vagy a javára elszámolható bármely összeget a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kielégítési sorrend szerint számolja el, azaz elsőként az ügylet kezelésével kapcsolatosan felmerült költségek, használati díjak kiegyenlítésére majd az esetleges késedelmi kamatokra, és végül a főtartozásra.

1.7. A hatályos jogszabályok rendelkezései

Amennyiben valamely kérdésre vonatkozóan sem a Szerződés egyedi feltételei, sem a Szerződésre vonatkozó ÁSZF, sem az Üzletszabályzat (Hirdetmény) nem tartalmaznak rendelkezést, a magyar jog, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXVII. törvény és a Hpt. rendelkezései az irányadóak.

2. HITELDÍJ

Az Adós a kölcsön ellenértékeként – szerződésszerű teljesítés esetén – a Szerződés egyedi feltételei szerint kikötött teljes hiteldíjat és a jelen Üzletszabályzat (valamint a Hirdetmény) szerinti egyéb költségeket (árfolyam-különbözetet) és díjakat köteles megfizetni.

2.1. A kamat

Hitelező a finanszírozás összege után – annuitás vagy egyszerű kamatszámítás módszerével – kamatot számít fel, amelynek referenciamértékét a Szerződés egyedi feltételei tartalmazzák. A kamat fix vagy változó mértékű lehet, a Szerződés általános és egyedi feltételeiben rögzítettek szerint. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor a szerződés változó kamatozással jön létre. A hiteldíjak lehetnek egyenletes (annuitás esetén), vagy nem egyenletes ütemezésűek (egyszerű kamatszámítás).

Annuitásos (egyenletes) törlesztés esetén a kamatszámítás:

A kamatszámítás annuitás-számítási módszerrel történik. Az annuitás alapján az Adós a felvett

kölcsönt azonos összegű meghatározott, egyenletes időszakonként (gépjármű-finanszírozás esetén maximum negyedévenként) esedékessé váló törlesztő részletekben fizeti meg. Minden törlesztő részletnek van tőke és ügyleti kamat része. Annuitás az adósnak az a tőke- és ügyleti kamat részekből álló – meghatározott időre vonatkozó – ráfordítása, mely a futamidő alatt változatlan marad. Ezen belül az ügyleti kamat-törlesztőrész fokozatosan csökken, míg a tőke-törlesztőrész fokozatosan növekszik. A kamatszámítás az alábbi képlet alapján történik:

(1 + r) n·r

t=T· ——————

(1 + r) n -1

ahol:

t: Törlesztő részletek (tőke+kamat)

T: Hitel eredeti összege

r: Egy periódusra vonatkozó kamatláb

Nem egyenletes törlesztés esetében a kamatszámítás módja a következő:

tőke * kamatláb (%-ban) * napok Ügyleti kamat = ————————————————————

36.000

ahol:

K = kamat, T = tőke és

Napi kamatláb = éves kamatláb / 360

Hacsak a felek a Szerződés egyedi feltételekben fix kamatozású kölcsönről nem állapodtak meg, a kölcsön kamata a felek által a szerződéskötéskor közös megegyezéssel kiválasztott, az Egyedi Feltételekben megjelölt referencia kamatlábhoz (BUBOR/EURIBOR/CHF-LIBOR) kötött változó kamat. Ennek megfelelően a kölcsön futamidején belül esedékessé még nem vált, fennálló kölcsönösszegre jutó kamatláb a Referencia kamatláb módosulásakor, a módosulással egyező mértékben és irányban- minden külön jognyilatkozat nélkül automatikusan- változik, a kamatváltozás hatálybalépésének időpontjától kezdődően.

Az Adós köteles a Szerződés alapján megfizetni a hiteldíjat és az adott kölcsönkonstrukcióra vonatkozó jogszabályi előírások szerinti általános forgalmi adót, és teljesíteni a Szerződésben kikötött egyéb fizetési kötelezettségeit, valamint késedelem esetén a késedelmi kamatokat, egyéb költségeket, és az esetlegesen felmerülő teljes kárt.

A hiteldíj tőkerészből és kamatrészből áll. A hiteldíj tőkerésze a Hitelező által nyújtott kölcsönösszeggel azonos.

A felek az Xxxx által megfizetendő hiteldíj tőke- és kamatrésze törlesztésének ütemezéséről a Szerződés mellékletét képező törlesztési terv szerint állapodnak meg. A szerződéskötést megelőzően az Adós dönt arról, hogy a finanszírozás forint vagy deviza bázison, illetve milyen pénznemben történjék.

A Szerződés egyedi feltételei rögzítik a kötéskori árfolyamot mint Mértékadó árfolyamot, és a kötéskori irányadó kamatlábat, mint Mértékadó kamatlábat, melyek figyelembevételével a Szerződés egyedi feltételeiben meghatározott, szerződéskötéskor fizetendő első (induló) hiteldíj és a Szerződés mellékletét képező törlesztési terv szerinti ütemezéssel fizetendő további hiteldíjak (tőke és kamatrész) meghatározása történt.

Fix kamatozású finanszírozás esetén az Adós a hiteldíjakat a Mértékadó árfolyam változásával korrigálva köteles megfizetni. Változó kamatozású finanszírozás esetén az Adós a hiteldíjakat a Mértékadó árfolyam- és kamatláb változásával korrigálva köteles megfizetni. A devizabázis a Szerződés egyedi feltételei kikötése szerint HUF, EUR, vagy CHF lehet (Mértékadó devizanem). Az Adós fizetési kötelezettségei a Mértékadó devizabázishoz igazodnak, de HUF vagy CHF devizabázis esetén HUF-ban, EUR devizabázis esetén pedig HUF-ban vagy EUR-ban teljesítendőek.

A Mértékadó kamatláb:

(i) amennyiben a Mértékadó devizanem forint, úgy a Mértékadó kamatláb meghatározásánál az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepének honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) közzétett BUBOR kamatláb (BUBOR: bankközi piacon jegyzett, referencia jellegű kínálati oldali kamatláb, az Egyedi feltételekben rögzített periódusra vonatkozóan) az irányadó,

(ii) amennyiben a Mértékadó devizanem EUR, úgy a Mértékadó kamatláb meghatározásánál az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepének honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) közzétett EURIBOR kamatláb (EURIBOR: a bankközi piacon jegyzett, referencia jellegű kínálati oldali kamatláb, az Egyedi feltételekben rögzített periódusra vonatkozóan) kamatláb az irányadó,

(iii) amennyiben a Mértékadó devizanem CHF, úgy a Mértékadó kamatláb meghatározásánál az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepének honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) közzétett CHF-LIBOR kamatláb (CHF-LIBOR: bankközi piacon jegyzett, referencia jellegű kínálati oldali kamatláb, az egyedi feltételekben rögzített periódusra vonatkozóan) az irányadó.

(iv) amennyiben a Mértékadó devizanem - HUF-tól, EUR-tól illetve CHF-től eltérő -, úgy a Mértékadó kamatláb meghatározásánál az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepének honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) közzétett LIBOR kamatláb (LIBOR: bankközi piacon jegyzett, referencia jellegű kínálati oldali kamatláb, az Egyedi feltételekben rögzített periódusra vonatkozóan) az irányadó.

Referencia kamatküszöb: Hitelező a Hirdetményben referencia kamatküszöb értéket tesz közzé. Amennyiben a referencia kamatláb a kamatküszöb értéknél alacsonyabb, a Hitelező jogosult a Fogyasztónak nem minősülő Adós részére felszámított Mértékadó kamatláb értékét a kamatküszöb értékére módosítani, és a módosítást a tény fennállásáig érvényben tartani.

A Referencia kamatlábat a Felek 2 tizedesjegy pontossággal alkalmazzák, a kerekítés szabályait figyelembe véve.

A Hitelező a Mértékadó devizanemben meghatározott finanszírozott összeg alapján, a futamidő tartamára devizában meghatározott hiteldíjakat módosítja, és egyidejűleg a hatálybalépés napján az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által közzétett Mértékadó kamatláb értékének változásához is igazítja.

A futamidő végéig esedékessé váló, még meg nem fizetett hiteldíjak, az Egyedi feltételek szerint rögzített periódusú Mértékadó kamatláb értékének változásakor, a változással egyező irányban és mértékben módosulnak, amely kamatváltozást a Hitelező az esedékes hiteldíjjal együtt érvényesít. Amennyiben a Mértékadó kamatláb periódusa 1 hónap, úgy Hitelező a változást havonta érvényesíti, a hónapok 1. naptári napján közzétett kamatlábaknak megfelelően. Amennyiben a Mértékadó kamatláb periódusa 3

hónap, úgy Hitelező a változást negyedévente érvényesíti, a január, április, július és október hónapok 1. naptári napjain közzétett kamatlábaknak megfelelően.

2.2. A teljes hiteldíj és a teljes hiteldíj-mutató

Teljes hiteldíj: Az Adós által a kölcsönszerződés kapcsán fizetendő összes terhelés, ideértve a kamatokat, az árfolyam-különbözetet és a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő, a Hirdetmény szerinti díjakat, költségeket és jutalékokat, így a Hitelező által ismert minden olyan – a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő – ellenszolgáltatást, amelyet a fogyasztónak minősülő Adós a kölcsönszerződés alapján megfizet.

A Hitelező a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló a 2009. évi CLXII. törvény alapján Fogyasztónak minősülő Adós esetén a Kölcsönszerződésben meghatározott mértékű teljes éves hiteldíj-mutatót állapít meg. A teljes hiteldíj-mutató (THM vagy teljes hiteldíj mutató) számítása a 83/2010. (III.25.) számú Kormányrendeletben foglaltak szerint történik, és a feltételek, illetve a jogszabályok változása esetén a THM módosulhat. A THM mértéke nem tükrözi a kamatkockázatot és deviza alapú kölcsön esetén az árfolyamkockázatot.

A THM számítása az alábbi képlet alapján történik:

H = Σ

(1 + i)tk

ahol: H: a kölcsön összege,

AK = a k-adik törlesztő részlet összege, m: a törlesztő részletek száma,

tk= a k-adik törlesztő részlet

években vagy töredék években kifejezett időpontja, i = a THM századrésze.

A Fogyasztónak nyújtott kölcsön teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Ez alól kivétel a hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató, amely nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

Fogyasztóval, ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett 2012. január 1. napját követően kötött kölcsönszerződésre – a kamat és a díjak tekintetében – a következő korlátozások irányadók:

(1.) A Hitelező a Fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

(2.) A Hitelezőnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia: (i) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy (ii) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(3.) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a Hitelező már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(4.) Referencia-kamatláb alkalmazása esetén a Fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a Hitelező egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja: (i) a Fogyasztó egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy (ii) a Fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a Hitelezőt mint biztosítottat megjelölő, a Hitelező zálogjogával terhelt vagy a Hitelezőre engedményezett vagyonbiztosítást a Hitelező postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.

(5.) Referencia kamatláb alkalmazása esetén a kamat mértéke az alkalmazott Referencia kamatláb futamidejének megfelelő időközönként a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 (kettő) nappal érvényes Referencia kamatlábhoz igazodik.

2.3. Az árfolyam

2.3.1.

Fogyasztóval kötendő devizaalapú kölcsönszerződés esetén a Hitelező feltárja a szerződéses ügyletben a Fogyasztót érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét a Fogyasztó aláírásával igazolja. Az ilyen kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre.

2.3.2.

Ha a Hitelező Fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződést köt, akkor

a) a finanszírozási összeg,

b) a havonta esedékessé váló hiteldíj, valamint

A Hitelező a fentiek alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. A fenti rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a hiteldíj fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha előtörlesztés történik. A fenti rendelkezések nem alkalmazandók arra az esetre, ha a hiteldíj fizetésére devizában kerül sor.

A fenti esetben, vagyis a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés esetében a forintban meghatározott összeg kiszámítására a törlesztés esedékességének napján kerül sor.

2.3.3.

A Fogyasztónak nem minősülő Adósokkal kötött kölcsönszerződések esetében, az árfolyam tekintetében a következő szabályok irányadók:

Az Adós elfogadja, és tudomásul veszi, hogy a Szerződésben kikötött és forintban teljesített első (induló) hiteldíj összegét a Szerződés hatálybalépésének napján az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza vételi árfolyamon veszi figyelembe a Hitelező. A Szerződés hatálybalépésének napján továbbá a finanszírozott Eszköz forintban megadott Szerződés szerinti beszerzési árát az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza vételi árfolyammal számítja át a mértékadó devizanemre.

A Mértékadó árfolyam a Szerződés hatálybalépésének napján az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza vételi árfolyam értékére módosul a korábbi kötéskori árfolyamról.

A még meg nem fizetett hiteldíjak a Hitelező által kibocsátott fizetési értesítő kiállításának napján az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza eladási árfolyam és a hatálybalépés napján irányadó Mértékadó árfolyam értékének különbözetével egyezően is módosulnak.

Devizabázisú finanszírozás esetén a Hitelező mindenkori esedékes hiteldíjjal együtt – de azon felül – érvényesíti az előző esedékességű hiteldíj vonatkozásában a fizetési értesítő kiállításának napján jegyzett és érvényesített az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza eladási árfolyam, és ugyanezen (előző esedékességű) hiteldíj esedékességének napján az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza eladási árfolyam különbözetét.

A hiteldíj megfizetésének módja – a felek erre vonatkozó külön megállapodása hiányában – banki átutalás.

Adós bármely fizetési kötelezettsége csak annyiban minősül időben teljesítettnek, amennyiben a Hitelező által megjelölt bankszámlán – az esedékesség napjáig – jóváírásra került. Az Adós késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése (ideértve a lejárt késedelmi kamatok késedelmes megfizetését is) annak okától függetlenül szerződésszegésnek minősül. Az Adós bármely Szerződésen alapuló fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén köteles a Hirdetményben meghatározott mértékű késedelmi kamatot fizetni a Hitelező részére.

A Hitelező mindenkor hatályos Hirdetménye rendelkezik a Szerződéshez kapcsolódó díjak, kezelési költségek vagy a Szerződésben csak jogcím szerint meghatározott fizetési kötelezettségek mértékéről, amelyet a Hitelező az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben függeszt ki. Az Adós a Szerződés aláírásával kifejezetten elfogadja, hogy a felek közötti elszámolás során a költségek jogcíme és összegszerűsége tekintetében a mindenkor hatályos Hirdetményben foglaltak az irányadóak.

2.4. Az árfolyam-különbözet

2.4.1.

EUR vagy CHF alapú, de HUF-ban törlesztendő Szerződés esetében, ha a teljesítéskor az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által közzétett hivatalos, a fizetési értesítő keltezési dátumakor érvényben lévő HUF/EUR, illetve HUF/CHF deviza-eladási árfolyam eltér a Mértékadó árfolyamtól, úgy a szerződéskötéskor meghatározott törlesztő részleteken felül Hitelező árfolyam-különbözetet számol fel az Adósnak az esedékes tőkére és kamatra, aki ezt az esedékes törlesztő részletbe beépítve, azzal egy időben és azonos módon köteles megfizetni.

EUR vagy CHF alapú, de HUF-ban törlesztendő Szerződés esetében, ha a fizetési esedékesség napján érvényben lévő HUF/EUR, illetve HUF/CHF deviza-eladási árfolyam eltér a fizetési értesítő keltezési dátumakor érvényes HUF/EUR illetve HUF/CHF deviza-eladási árfolyamtól, úgy az eltérést Hitelező a következő esedékességkor az esedékes törlesztő részletbe beépítve érvényesíti.

EUR vagy CHF alapú, de HUF-ban törlesztendő Szerződés esetében, ha a pénzügyi teljesítés napján érvényben lévő HUF/EUR illetve HUF/CHF deviza-eladási árfolyam eltér a fizetési esedékesség napján érvényes HUF/EUR illetve HUF/CHF deviza-eladási árfolyamtól, úgy az eltérést a Hitelező a következő fizetési esedékességkor, az esedékes törlesztő részletbe beépítve jogosult érvényesíteni.

Az árfolyam-különbözet érvényesítése a teljes hiteldíjat megváltoztatja a Szerződésben, az Általános Szerződési Feltételekben rögzített módon és mértékben. Megváltozik a teljes hiteldíj abban az esetben is, ha a Szerződés hatálya alatt olyan hatósági rendelkezés vagy jogszabályváltozás következik be, melynek eredményeként a Hitelezőnek igazolható többletköltségei merülnek fel, s ezeket továbbhárítja az Adósra.

A kölcsönből finanszírozott eszközre vonatkozó, az Adós és az eszköz eladója között létrejött adásvételi szerződésben szereplő vételárat a Hitelező az adásvételi szerződésben meghatározott devizanemben egyenlíti ki, amely eltérhet a Kölcsönszerződés irányadó devizanemétől. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő árfolyamkockázatot is az Adós viseli.

Amennyiben a fentiek szerint eltérő devizanemben került kiegyenlítésre a vételár, de nem forintban, akkor a felek elszámolása szempontjából a vételárat forintban meg kell határozni. A forintban történő meghatározás az Eszköz átadás-átvételének napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jegyzett deviza középárfolyamon történik. A forintban így meghatározott vételárat a Szerződés Mértékadó devizanemére, az Eszköz átadás-átvételének napján érvényes Oberbank AG Magyarországi Fióktelep

által jegyzett deviza/HUF vételi árfolyam alkalmazásával kell átszámolni, meghatározni, korrigálni. Az Adóst terheli a vételár kiegyenlítése során a Hitelező pénzügyi teljesítésével kapcsolatosan felmerült banki utalás költsége, mely költséget Adós köteles kiegyenlíteni. A Hitelező a banki terheléstől számított 15 napon belül Adósnak továbbszámlázhatja a banki átutalás költségét. Adós a továbbszámlázott utalási költséget a soron következő havi hiteldíjjal egyidejűleg köteles megfizetni.

Amennyiben a kölcsönszerződés irányadó devizaneme EUR és a törlesztés devizaneme EUR, azonban a folyósítás devizaneme HUF, úgy a folyósítandó összeget a Hitelező a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett forint-deviza közép árfolyam alapján állapítja meg, a kölcsönszerződés aláírásának napján. A szerződés hatálybalépésének napján továbbá a folyósítandó összeg korrigálásra kerül a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett forint-deviza közép árfolyam alapján. Az ebből eredő esetleges veszteséget az Adós viseli.

Amennyiben a kölcsönszerződés irányadó devizaneme HUF és a törlesztés devizaneme HUF, azonban a folyósítás devizaneme EUR, úgy a folyósítandó összeget a Hitelező a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett forint-deviza közép árfolyam alapján állapítja meg, a kölcsönszerződés aláírásának napján. A szerződés hatálybalépésének napján továbbá a folyósítandó összeg korrigálásra kerül a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett forint-deviza közép árfolyam alapján. Az ebből eredő esetleges veszteséget az Adós viseli.

2.4.2.

A fentiek alól kivételt képeznek a Fogyasztóval kötött, EUR vagy CHF alapú, de HUF-ban törlesztett kölcsönszerződések, ahol a törlesztő-részletek, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása mindenkor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

A Fogyasztó elfogadja és tudomásul veszi, hogy amennyiben a kölcsönszerződés Mértékadó devizaneme eltér a folyósítás devizanemétől, úgy a folyósítandó összeget a Hitelező az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján állapítja meg, a kölcsönszerződés aláírásának napján. A szerződés hatályba lépésének napján továbbá a folyósítandó összeg korrigálásra kerül az MNB ezen a napon irányadó hivatalos devizaárfolyama alapján. Az ebből eredő esetleges veszteséget a Fogyasztó viseli.

3. EGYÉB DÍJ, KÖLTSÉG, KÉSEDELMI KAMAT

3.1. Hitelminősítési díj

A hitelminősítési díj fedezi a Hitelezőnek a szerződés előkészítésig felmerült szolgáltatásait (pl. adósminősítés, engedélyezés, szerződés-előkészítés), amely a kölcsönnyújtás iránti kérelem benyújtásakor esedékes.

3.2. Szerződéskötési díj

A szerződéskötési díj fedezi a szerződés előkészítését követően a folyósításig felmerült szolgáltatásokat, amelynek az esedékessége a szerződéskötés napja.

3.3. Kezelési költség

A kezelési költség a szerződés fenntartásával kapcsolatban felmerült költség, mely költség a finanszírozott összeg százalékában vagy fix összegben meghatározott érték.

3.4. Értékbecslési díj

A Szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan vagyontárgy forgalmi értékének megállapítására a Hitelező értékbecslést vesz igénybe, melynek díját az Adós viseli, a díj összegét a Hirdetmény tartalmazza, vagy speciális esetben az ügylethez kapcsolódóan árajánlat beszerzésével a szerződéskötés előkészítése során tisztázott becsléssel állapítandó meg annak összege.

3.5. Szemledíj

Ingó berendezések vagy ingatlan értékbecsléséhez szükséges helyszíni bejárás költsége, melynek díját az Adós viseli, a díj összegét a Hirdetmény tartalmazza, vagy speciális esetben az ügylethez kapcsolódóan árajánlat beszerzésével a szerződéskötés előkészítése során tisztázott becsléssel állapítandó meg annak összege.

3.6. Szerződésmódosítási díj

Amennyiben az Adós fizetési haladékot kér és a Hitelező ezt elfogadja, akkor a szerződést a felek által elfogadott új hiteldíjaknak megfelelően át kell ütemezni. Ha a szerződést át kell ütemezni, vagy bármilyen ok miatt a kölcsönszerződés egyéb módosítására kerül sor, vagy a szerződés eredeti lejárat előtti lezárására kerül sor, az Adós szerződésmódosítási díjat köteles fizetni. A szerződésmódosítási díjak mértékét a Hitelező Üzletszabályzatának mellékletét képező Hirdetmény tartalmazza a jelen Üzletszabályzat 8. pontjában foglalat feltételek szerint.

3.7. Lezárási ajánlatkészítési díj

A Szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében az Adós lezárási ajánlatot kérhet.

Amennyiben az Adós ilyen jellegű szerződésmódosítás iránti kérelmére a Hitelező elkészíti az ajánlattételi felhívást, de a módosításra utóbb az Adós mégsem tesz ajánlatot, a Hitelező a Hirdetményben rögzített összegű ajánlatkészítési díjra jogosult a jelen Üzletszabályzat 8. pontjában foglalt feltételek szerint. Az ajánlatkészítési díj előre esedékes, a szerződésmódosítás iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg.

3.8. Közjegyzői díj

A közjegyző által elkészített okiratok díját az ügyértékhez és a kiadmányok számához, valamint az okirat típusához képest (egyoldalú kötelezettségvállalás, vagy kétoldalú szerződés) és a kiadmányok számához igazodóan jogszabály határozza meg.

3.9. Késedelmi kamat

Ha esedékességig a Hitelező bankszámláján az esedékes összeget nem írták jóvá, úgy a késedelem időtartamára az Adós a Hirdetményben közzétett mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni. A késedelmi kamat alapja a hátralékos tartozás összege. A felmerült késedelmi kamatról a Hitelező fizetési értesítést küld az Adós részére.

A késedelmi kamatszámítás módja:

hátralékos tartozás * késedelmi kamatláb (%-ban) * napok Késedelmi kamat = ——————————————————————————————

36.000

3.10. Okiratmásolatok díja

Az évi egyszeri egyenlegegyeztetésen kívüli egyeztetések, a szerződés lezárását jelentő nyilatkozat módosítása, okmánymódosítások, számlamásolatok, kérelemmódosítások, elveszett okiratok pótlása, vagy az ügyfél kérésére kiállított igazolások, hiteles másolatok készítése esetén az Adós a Hirdetményben meghatározott mértékű díj fizetésére köteles.

3.11. Felmondási díj

Az Adós köteles a Hirdetményben meghatározott összegű felmondási díjat fizetni, amennyiben a Hitelező a futamidő előtt bekövetkezett szerződésszegésére tekintettel a Szerződést azonnali hatállyal felmondta. A felmondási díj megfizetése nem mentesíti az Adóst a Hitelezőt ért teljes kár megfizetése alól, a kártérítés független a felmondási díjtól, figyelemmel arra, hogy ez a díj a futamidő lejárata előtti lezárással kapcsolatos elszámolás elkészítésének ellenértékét képezi.

3.12. Kintlévőség-behajtási és igényérvényesítési díj és költség

A Hitelező az Adós szerződésszegése esetén az igényérvényesítéssel kapcsolatosan felmerülő mindennemű igazolt költségét jogosult érvényesíteni az Adóssal szemben, amely a követelés behajtásával kapcsolatosan merült fel. Ezek közül a Xxxxxxxxxx tartalmazza a fizetési felszólítás és az azonnali hatályú felmondás díját. A behajtással kapcsolatosan a Hitelező által igénybevett közreműködő szakértők, ügyvédek, más közreműködők díját a közreműködővel megkötött megbízási szerződés alapján továbbhárított költségként jogosult érvényesíteni a Hitelező.

3.13. Áthárított biztosítási díj és kötbér

Amennyiben az Adós késedelme miatt a Hitelező fizeti meg a biztosítási díjat az Adós helyett, úgy az Adós köteles a Hitelező által megfizetett biztosítási díjon felül – a Hirdetményben meghatározott mértékű

– kötbért fizetni.

3.14. Folyósítási jutalék

A Hitelező a Szerződésben rögzített kölcsön teljes összegének alapulvételével, a Hirdetményben meghatározott mértékű egyszeri jutalékot számít fel. A folyósítási jutalék összege a folyósítás(ok) alkalmával a folyósított kölcsön összegéből kerül levonásra.

3.15. Rendelkezésre tartási díj

Ha a Hitelező hitelkeretet bocsát az Adós rendelkezésére, akkor a le nem hívott (nem folyósított) hitelrész után a Szerződésben rögzített hitel teljes összegének alapulvételével, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat számít fel, az összeg folyamatos készenlétben tartása költségeinek fedezetéül. A rendelkezésre tartási díj felszámítása havi rendszerességgel történik.

3.16. Birtokbavétel, őrzés költsége

Ha a Hitelező követeléseit (i) kézizálogjoggal biztosítja, vagy (ii) jelzálogjoggal biztosítja és a Hitelező a jelzálogjogát érvényesíti, úgy a zálogtárgy birtokbavételével és őrzésével kapcsolatos költségek és díjak – a Hirdetmény szerinti összegben – az Adóst terhelik.

3.17. A szerződés megszűnésével kapcsolatos dokumentumok, okiratok, nyilatkozatok díja

A szerződés megszűnésével kapcsolatosan kiállítandó dokumentumok, okiratok, nyilatkozatok számlával igazolt költségei, a Hirdetményben foglaltak szerint, ugyancsak az Adóst terhelik.

4. A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK

Az Adós a Szerződés megkötésekor, illetve a Hitelező kérésére a Szerződés hatálya alatt bármikor köteles a Hitelező által megfelelőnek minősített biztosítékot nyújtani a Hitelező részére a Szerződésben vállalt kötelezettsége szerződésszerű teljesítésének biztosítására. Amennyiben a biztosíték értéke a Szerződés hatálya alatt csökken, az Adós a Hitelező felszólítására köteles pótlólagos biztosítékot nyújtani. A biztosíték nyújtásakor a Hitelező határozza meg, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el.

A biztosíték elsősorban maga a finanszírozott eszköz. A Hitelezőnek jogában áll a finanszírozott eszközön, mint elsődleges biztosítékon kívül további, kiegészítő biztosítékokat is kérni, melyek formáját és az egyes biztosítékok elfogadhatóságát az alábbi elvek szerint a Hitelező határozza meg.

Az ügyfél finanszírozási kérelme alapján és a kölcsönigényléshez benyújtott dokumentációk alapján a Hitelező az ügyfél „rating” vizsgálatát elvégzi. A „rating” (adósminősítési kategória szerint) a Hitelező adóminősítési szabályzata alapján meghatározza, az egyes „rating” osztályokhoz tartozó fedezettségi szinteket. A fedezettségi szintek megállapításban szerepet játszik az Adós „rating” osztálya és a finanszírozni kívánt eszköz fedezeti értéke. A fedezeti érték függ az eszköz amortizációs idejétől, birtokba vehetőségétől, újraértékesíthetőségétől.

Amennyiben az Adós „rating” osztálya és a finanszírozott eszköz fedezetségi szintje nem megfelelő, úgy a Hitelező további, pótlólagos fedezet bevonását írhatja elő.

Az alább meghatározott biztosítékok közül az adott ügylethez kapcsolódóan azok kerülnek kiválasztásra, amelyek az Adós egyedi körülményeihez igazodóan rendelkezésre állnak, és a felek közös megegyezése szerint elfogadhatóak. Tehát bármelyik biztosíték kikötése vagylagosan bármelyik másikkal együtt lehetséges az adott ügylet körülményeihez igazodóan, figyelembe véve az adott ügyben rejlő kockázat mértékét.

4.1. Fedezetek vizsgálatának szempontjai:

- jogilag érvényesíthető, akár végrehajtás, csőd vagy felszámolás esetén is;

- értékálló;

- likvid.

Jogi érvényesíthetőség: A fedezet csak akkor fogadható el, ha a Hitelező jogai a fedezetre vonatkozóan kikényszeríthetők. Ennek biztosítása érdekében a fedezet befogadása előtt típustól függetlenül vizsgálni kell, hogy arra vonatkozóan nem áll-e fenn bárkinek az érvényesítést akadályozó joga vagy követelése, valamint, hogy az érvényesítéshez valamennyi okirat rendelkezésre áll-e, illetve hogy azok beszerzését akadályozza-e valamilyen körülmény.

A Hitelezőnek be kell szereznie a fedezetek értékének megállapításához, érvényesíthetőségük vizsgálatához kapcsolódó dokumentumokat, okiratokat, amelyeket az Adós köteles rendelkezésre bocsátani.

A biztosíték értéke: Az elfogadott biztosítékot minden esetben értékelni kell, annak biztosítása érdekében, hogy az mindenkor fedezze a finanszírozás kockázatát. A fedezet értékelésénél reális forgalmi érték megállapítására kell törekedni.

A biztosíték értékállósága: A biztosíték rendeltetése az, hogy fedezetet nyújtson a Hitelező mindenkori követeléseinek kielégítéséhez, ezért a futamidő végéig figyelemmel kell kísérni a biztosíték értékében bekövetkezett változást, és szükség esetén pótlólagos fedezet állítását kell megkövetelni.

A biztosítékok likviditása: Egy adott biztosíték likviditásán azt értjük, hogy milyen gyorsan tehető pénzzé. A Hitelező minél forgalomképesebb biztosítékok kikötésére törekszik.

A biztosíték likviditását alapvetően befolyásolja annak jogi érvényesíthetősége, illetve a piaci értékesíthetősége, forgalomképessége.

A biztosítékok elfogadásának rendje

A Hitelező által bevezetett két szerződéses konstrukció (ingó, ingatlan) az alábbi biztosítéki rendszer mellett igényelhető az Adós által.

• Ingó dolog

vételárának finanszírozása esetén a kölcsön tárgyára jelzálogjog alapítása, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kikötése kötelező, míg a garanciát vagy a készfizető kezességet preferálja a Hitelező, azonban nem kötelező, vagy kizárólagos jelleggel. A gépjármű finanszírozást a Hitelező fedezettel rendelkező finanszírozásnak tekinti a PSZÁF 2008. december 15-i Tájékoztatásának megfelelően.

• Ingatlan

vételárának kiegyenlítésére kölcsön kizárólag a megszerezni kívánt ingatlant terhelő jelzálogjog alapítása, valamint elidegenítési és terhelési tilalom engedése esetén folyósítható.

A fentieken túlmenően a Hitelező további fedezetek rendelkezésre bocsátását kéri, amennyiben a felelős hitelezés követelményeinek szem előtt tartásával az ügylet kockázata ezt indokolja. A Hitelező különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismerje Xxxxx vagyoni és jövedelmi viszonyait, kockázatviselési és teherbíró képességét. A további fedezet körében a Hitelező az Adós személyes körülményeihez és az igényelt kölcsön kockázatához igazodó biztosítéki rendszer kialakítására törekszik, illetve ilyen biztosítékok felajánlására ösztönzi az Adóst. A kölcsönügylet akkor jöhet létre, amennyiben az Adós az adott ügylet kockázatához viszonyítva elegendő fedezetet ajánl fel.

A Hitelező tehát a fent említett szempontok betartásával az Adós fennálló körülményeihez igazodóan fogadja el az Adós rendelkezésére álló biztosítékokat. A Hitelező a lehető legnagyobb rugalmasságot kívánja tanúsítani a biztosítékok befogadása körében, de a lehető legkörültekintőbben kíván eljárni a fedezet időtálló értékének és tényleges érvényesíthetőségének biztosítása érdekében is. (Pl. a Hitelező nem tekinti automatikus kizáró oknak az Adós magas vagy alacsony életkorát, ha az Adós személyes körülményei lehetőséget biztosítanak például a szokásos fedezeteken túli biztosíték nyújtására.)

A Hitelező a fenti feltételeken kívül kötelező biztosítéki kört tehát nem határoz meg, mindig az adott ügy és az adott Adós eseti körülményeihez igazodóan jelöli meg az elvárt biztosítékok körét. A Hitelező fenntartja magának azt a jogot, hogy a biztosítéki rendszer elemeit saját belátása szerint válassza meg kockázati döntésének megfelelően. A Hitelező minden esetben egyedi vizsgálat alapján határoz.

4.2. Hitelező által preferált biztosítékok:

4.2.1. Tartozáselismerést tartalmazó közokirat

A Hitelező eseti döntése alapján az Adós tartozás elismerő nyilatkozatát kéri, mely tartalmazza a követelés fennállása, jogalapja, összegszerűsége tekintetében az Adós elismerő nyilatkozatát. A tartozáselismerő nyilatkozattal foglaltakkal szemben a bizonyítási kötelezettség az Adósra hárul.

A Hitelező előírhatja, hogy az Adós közokiratba foglalva tegye meg a tartozáselismerő nyilatkozatot, mely alapján bírósági eljárás nélküli azonnali végrehajtásnak van helye.

4.2.2. Kezesség

A Hitelezővel kötött készfizető kezességi szerződésben a kezes (Kezes) az Adósnak a Szerződés alapján a Hitelezővel szembeni tartozásáért, valamint annak járulékaiért (késedelmi kamat, esetleges végrehajtási vagy más, a jogérvényesítéssel kapcsolatos költség) vállal készfizető kezességet.

Az Adós(oka)t, és Xxxxx(eke)t a kölcsön visszafizetéséért egyetemleges kötelezettség terheli.

A Kezes a Ptk. 6:420.§-a bekezdése szerinti sortartási kifogás nélküli készfizető kezességet vállal, így a kötelezettség megfizetéséért az Adóssal egysorban felelős, azaz nem követelheti, hogy a Hitelező a tartozás behajtását először az Adóssal, más Kezessel, vagy más biztosítékkal szemben kísérelje meg.

Amennyiben több személy vállal készfizető kezességet az Adósnak a Hitelezővel szembeni fizetési kötelezettségéért, a kezesek egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes az ügyfél helyett teljesít, a teljesítés erejéig megtérítési igény illeti meg az Adóssal szemben és ennek biztosítására reá szállnak a követelés biztosítékai is. Ezért – ha van – Hitelező megteszi a szükséges intézkedéseket a jelzálogjog Kezes javára történő átjegyeztetése érdekében.

4.2.3. Jelzálogjog

Jelzálogjog alapítása a Hitelező javára bármilyen vagyontárgyon (ingó vagy ingatlan dolgon, jogon vagy követelésen) történhet.

A jelzálogjog megalapításához zálogszerződés és a zálogjog megfelelő nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges.

A jelzálogjogot

a) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba;

b) ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba;

c) amennyiben pedig az ingó dolog tulajdonjogát vagy jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, a megfelelő lajstromba

kell bejegyezni.

A Kölcsönszerződés biztosítékául az Adós nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére elsősorban első helyi ingó jelzálogjog alapítását kell kikötni. Az Adós zálogjog fennállása alatt a zálogtárgyakat nem idegenítheti el. A zálogfedezet zálogból való kielégítést veszélyeztető mértékű csökkenésének minősül különösen, ha a szerződéssel lekötött zálogtárgyak forgalmi értéke azok szerződésben meghatározott forgalmi értékének 25 %-ával csökken, amit a Hitelező szakértője jogosult megállapítani.

A zálogszerződést közokiratba kell foglalni és a jelzálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba elsősorban a közjegyzővel kell bejegyeztetni. A közjegyzői díj, illetve egyéb költség az Adóst terheli.

4.2.4. Óvadék

A Hitelező óvadék tárgyául forgalomképes értékpapírt, pénzt, illetve fizetésiszámla-követelést és jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyat fogad el. A Hitelező névre szóló, nyomdai úton előállított értékpapírt csak üres forgatmánnyal ellátva fogad el óvadékul. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása a Hitelező, a számlatulajdonos és a számlavezető megállapodása alapján történhet.

Óvadékként a Hitelező hitelviszonyt (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, stb.) megtestesítő értékpapírt fogad el, mely könnyen likviddé tehető. Részesedési, tagsági viszonyt (részvény, részjegy) megtestesítő okiratot a Hitelező nem fogad el.

A felajánlott óvadékot a Hitelező akkor fogadja el, ha annak értéke legalább egy havi törlesztő részlet összegét, ill. mértékét eléri. Az okiratba foglalt értékpapírt a Hitelező saját széfjében őrzi. A készpénzóvadékot Hitelező saját számlavezető bankjával, vagy az Adós és a Hitelező közös megegyezésével kiválasztott hitelintézettel vagy ügyvéddel kötött letéti szerződés alapján őrizteti.

4.2.5. Vételi (opciós) jog

Biztosítékként vételi (opciós) jog 2014. március 15-től kizárólag a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározottak szerint alapítható.

Amikor az Adós biztosítékként vételi (opciós) jogot enged a Hitelező javára a kölcsön tárgyát képező eszközre, vagy az Adós tulajdonában álló vagy a tulajdonába kerülő valamely más vagyontárgyra, akkor a biztosítéki szerződésben a Felek meghatározzák azt az árat vagy ár-megállapítási módot, amelyen a Hitelező vételi jogával élve egyoldalú nyilatkozata alapján megszerezheti a vételi joggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogát. A Hitelező vételi joga a futamidő lejártától, vagy a szerződés egyéb megszűnésétől számított 60 napos határozott időre, de legfeljebb a szerződéskötés napjától számított öt évre jön létre.

Ha az Adós a kölcsönszerződésből folyó kötelezettségeit a Hitelező által írásban elismerten maradéktalanul kiegyenlítette, ez a vételi opciós adásvételi szerződés hatályát veszti. A Hitelező a vételi opciós jogot a kölcsönszerződés megkötésétől számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását az Adós maradéktalanul nem teljesítette.

Semmis a Xxxxxxxxxxxx kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.

Fogyasztóval kötendő, ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a Hitelező feltárja a szerződéses ügyletben a Fogyasztót érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét a Fogyasztó aláírásával igazolja. Ezen kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, a Fogyasztó értesítésének és a Hitelező elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e a Fogyasztónak haladékot, mely időszakban a Fogyasztó értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.

4.2.6. Garancia

A Hitelező a fedezeti értékkel rendelkező biztosítékként feltétlen és visszavonhatatlan garanciát vagy olyan garanciát fogad el, melyeknél a Hitelező teljes bizonyossággal meggyőződött a garanciában foglalt feltételek teljesüléséről. A Hitelező elfogadja a feltétel nélküli, visszavonhatatlan garanciát, ha annak lejárata a Kölcsönszerződés lejáratát követő minimum 14 nap, továbbá ha azt olyan bank nyújtja, amelyet az Oberbank AG. minősít és elfogad vagy olyan más garantőr, akit a Hitelező saját belátása szerint elfogad.

4.2.7. Árbevétel engedményezés

A 2014. március 15. napját megelőzően megkötött árbevétel-engedményezés esetében az engedményezett összeg az Adóssal szerződött harmadik személy jövőbeni teljesítésből eredő fizetési kötelezettség átruházására kötnek szerződést a felek a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. 2014. március 15. napjától árbevétel-engedményezés nem kerül kikötésre.

4.2.8. Biztosítás

Az Adós köteles a finanszírozott eszközre járművek esetén Casco biztosítást, egyéb ingó eszköz és ingatlan esetén vagyonbiztosítást kötni, melynek biztosítottja vagy a biztosításból származó követelések zálogjogosultja a Hitelező. Adós a Hitelező előzetes jóváhagyása nélkül a megkötött biztosítási szerződést a finanszírozás futamideje alatt nem módosíthatja és nem mondhatja fel.

4.2.9. Közokiratba foglalás

A Hitelező előírhatja, hogy az Adós közokiratba foglalva tegye meg a tartozáselismerő nyilatkozatot, amely alapján bírósági eljárás nélküli azonnali végrehajtásnak van helye.

Ingatlan és ingó finanszírozás esetén a Hitelező a finanszírozási szerződést és az előírt fedezetekre vonatkozó szerződést közjegyzői okiratba foglaltatja.

A közjegyzői okiratban az Adós, illetve a biztosítéknyújtók közjegyző előtt elismerik, hogy a finanszírozási és fedezeti szerződésben foglaltakat megismerték, megértették, illetve magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A közokiratba foglalás segíti a Hitelezőt a súlyos szerződésszegésből eredő jogkövetkezmények érvényesítésénél. A közjegyzői okiratba foglalás díját jogszabály határozza meg.

4.2.10. Kézizálog

Az Adós tudomásul veszi, hogy gépjárműre vonatkozó kölcsönszerződés esetében, az Adós fizetési késedelembe esése esetén a Hitelező kezdeményezi a finanszírozott eszköz forgalomból való kivonását. Amennyiben az Adós a hátralékos tartozást a késedelmi kamatokkal és az eljárás költségeivel együtt kiegyenlíti, a Hitelező a jármű forgalomba való visszahelyezését megindítja. A szerződésszegéssel kapcsolatosan felmerülő eljárási díj, behajtási és egyéb költség és kár az Adóst terheli. A behajtási és követeléskezelési díjak mértékét az Üzletszabályzat Hirdetménye értelmében a Hitelező továbbszámlázza az Adósnak.

Az Adós tudomásul veszi, hogy a forgalomból kivonás időtartama alatt a járművet lakhelyén, székhelyén köteles tárolni, azt nem használhatja.

A felek megállapodnak abban, hogy az Adós kézizálogjogot enged a Hitelező javára hátralékos tartozásának és a szerződésszegéssel kapcsolatos követelések kielégítésének biztosítására:

- A vonatkozó ÁSZF 14.3.1. xxxxxx szerint a futamidő alatt, ha az Adós fizetési késedelembe esik. Ekkor a Hitelező a késedelem első napjától jogosult a finanszírozott eszközt mint a zálogtárgyat birtokba venni.

- Ha az Adós a késedelmet megszünteti a vonatkozó ÁSZF 15.5. e.) (iii) pontban meghatározott határidő előtti teljesítéssel, akkor a Hitelező kézizálogjoga megszűnik, a Hitelező a zálogtárgyat köteles visszaszolgáltatni, és a szerződés tovább él.

- Amennyiben az Adós ismételten késedelembe esik, úgy az első bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, és újból kézizálogjog keletkezik a Hitelező javára.

A kézizálogba vett gépjárművet a Hitelező őrzi vagy őrizteti, gondoskodva az állagmegóvásról. Az Adós a gépjárművét őrzésre a Hitelező által kijelölt helyen és személy részére köteles átadni. A járművek állagmegóvásáról a Hitelező a megbízottjával megkötött letéti szerződés szerint köteles gondoskodni. A megbízott az általa átvett gépjármű állapotáról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példánya az Xxxxx, egy példánya a Hitelezőt, egy példánya a megbízottat illeti meg.

Egyéb esetben kézizálog tárgyául a Hitelező olyan ingóságot fogad el, amely jellegénél, méreténél, és értékénél fogva (nemesfém, ékszerek) alkalmas arra, hogy a Hitelező páncélszekrényében őrizetében tartsa, mert kezelést nem igényel.

4.2.11. Fedezeti váltó

A Hitelező az Adós fizetési kötelezettségének megerősítéseként az Adós által a Hitelező javára kiállított saját váltót igényelhet (fedezeti váltó). A Hitelező az Adós fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén jogosult esedékes követelését – a váltóra vonatkozó jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve – érvényesíteni. A fedezeti váltó érvényesítése eredményeként megfizetett összegek csökkentik az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségeit. Egyebekben a Kölcsönszerződés változatlan feltételekkel mindaddig hatályban marad, amíg az Adós a teljes tartozását meg nem fizette.

5. A SZERZŐDÉSKÖTÉS FOLYAMATA

5.1. A szerződés megkötése előtti azonosítási kötelezettség

A Hitelező a Szerződés megkötése előtt a jogszabályok által előírt módon megvizsgálja az Adós, illetve képviselője személyazonosságát. A természetes személy személyi igazolványával, valamint – amennyiben egyéni vállalkozó – egyéni vállalkozói igazolványával igazolja személyazonosságát. Az Adós képviselője a személyi igazolványával igazolhatja személyazonosságát. A Hitelező az Adós, illetve képviselője személyazonosságának azonosítására jogosult az Adóstól, illetve annak képviselőjétől az előzőekben felsoroltakon kívül más, a személyazonosság igazolására alkalmas dokumentumok bemutatását is kérni.

Amennyiben az Adós nem természetes személy, az Adós képviselője személyazonosságának megvizsgálásán túl a Táraság elvégzi az Adós azonosítását is. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság Adós a megfelelő dokumentumok benyújtásával köteles hitelt érdemlően bizonyítani, hogy (i) az illetékes cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, amennyiben az Adós a Ctv. hatálya alá tartozik, (ii) a megfelelő bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétele megtörtént, amennyiben létrejöttéhez bírósági vagy hatóság nyilvántartásba vétel szükséges.

Az Adós, illetve képviselője köteles a Szerződés megkötését megelőzően kitölteni a Hitelező által e célból rendszeresített szerződés nyomtatványát (továbbiakban: „Nyomtatvány”), amely a természetes személy

Adós személyes adatainak, illetve a nem természetes személy Adós (cég)adatainak, továbbá az Adós képviselője személyes adatainak nyilvántartására szolgál. A Nyomtatvány valótlan adattal való kitöltése az Adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Hitelezőt a valótlan adatok feltüntetéséből származó következményekért felelősség nem terheli.

Az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti joggal rendelkező természetes személy személyazonosságának megállapítására, illetve az ilyen személy által képviselt Adós azonosítására az Üzletszabályzat természetes személy azonosítására vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

A Hitelező jogosult meggyőződni az Adóst képviselő személy képviseleti jogosultságáról. A Szerződéssel kapcsolatban az Adóst a Hitelezővel szemben képviselni jogosult személyek képviseleti jogát és aláírását a Hitelező mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a képviseleti jog megszűnéséről szóló írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett.

A Hitelező jogosult a rendelkezésére álló aláírási címpéldány-másolat vagy más aláírási minta alapján a hozzá benyújtott okmányokon szereplő aláírások valódiságát vizsgálni, de nem felel az elvárható gondosság mellett sem felismerhető hamis vagy hamisított aláírásból eredő kárért.

5.2. A Hitelező tájékoztatási kötelezettsége

Fogyasztóval kötendő Szerződés esetében a Hitelező a jelen Üzletszabályzat mellékletét képező tájékoztató szerinti tájékoztatást nyújtja a Fogyasztó részére.

5.3. A szerződés megkötésének lépései

5.3.1. A kölcsön igénylése

Kölcsönt cselekvőképes természetes személy, vagy a reá vonatkozó szabályozás szerint bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett – a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti – vállalkozás kaphat a Hitelezőtől. Egyéb előzetes feltételt a Hitelező nem támaszt az Adósokkal szemben, amennyiben az alábbiakban részletezett kizáró okok nem állnak fenn.

A Hitelező nem tekinti automatikus elutasítási oknak, amennyiben az Adósnak valamely személyes vagy vagyoni körülménye a szokásos ügyfélkör jellemzőitől eltérő (pl. magas, vagy alacsony életkor, csökkent munkaképesség, stb.), amennyiben az Adós más előnnyel képes azt kompenzálni, pl. többlet biztosíték nyújtásával.

A kölcsönszerződés megkötése előtt a Hitelező reális képet kíván alkotni az Adós tényleges személyi és vagyoni viszonyairól, teljesítőképességéről és hajlandóságáról. Ezért amennyiben az Adós jövedelmi, vagyoni viszonyai, életkörülményei az átlagosnál kedvezőtlenebbek, úgy a finanszírozási kérelem mellett szokásos – a jelen Üzletszabályzatban megjelölt – okiratok körén túl olyan dokumentumok bemutatása szükséges, amelyek alapján e körülményekről reális képet lehet alkotni.

Kölcsönt csak kérelemre, egyedi bírálat alapján, a jelen Üzletszabályzatban, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározandó további feltételek fennállása esetén nyújt a Hitelező, amennyiben az Adós által feltárt információk alapján reálisan feltételezhető, hogy a kért kölcsön törlesztése az Adós teherviselő-képességét nem haladja meg, vagyis az Adós jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel képes a kölcsön visszafizetésére.

A kölcsönt az e célra szolgáló a Hitelező fiókjainak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, rendelkezésre álló nyomtatványokon lehet igényelni. A kölcsön igényléséhez legalább mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges alábbi okiratokat és egyéb dokumentumokat:

a.) finanszírozási kérelem és öninformációs lap

b.) kölcsönigénylők (adós/ok, kezesek) személyi adatait igazoló hatósági igazolványok

(érvényes személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya, adóigazolvány stb.), és társaságok esetében a hatósági nyilvántartás/cégnyilvántartás adatait igazoló 30 napnál nem régebbi dokumentumok (cégkivonat, cégmásolat, aláírási címpéldány vagy aláírásminta, létesítő okirat), egyéni vállalkozó esetén egyéni vállalkozói igazolvány, valamint ezek fénymásolata (a tulajdonostól származó hozzájáruló nyilatkozattal az adatok kezelésére való felhatalmazással)

c.) az adós vagyoni helyzetét igazoló dokumentumok:

• 30 napnál nem régebbi eredeti jövedelemigazolás (alkalmazottak esetében munkáltatói igazolás, vállalkozók esetében NAV jövedelemigazolás, nyugdíjas esetén éves nyugdíjértesítő másolat (özvegyi nyugdíj esetén a nyugdíjhatározat másolata is amennyiben a nyugdíjat határozatlan időre feltétel nélkül folyósítják), közüzemi számla).

• Egyéni vállalkozó és cég esetében igazolás a köztartozásokról.

• Utolsó két havi bankszámlakivonat (arról a lakossági folyószámláról, amelyre a havi jövedelme érkezik, illetve gazdálkodó szervezet esetén a vállalkozói bankszámlá(k)ról, melyen a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos forgalom bonyolódik).

• Társaság esetén az utolsó 1 év éves beszámolójának másolata (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés, főkönyvkivonat), egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás eredményeit tartalmazó adóbevallás másolata, és az utolsó 2 lezárt üzleti év pénztári/főkönyvi kivonata, vagy a „Mérleg részletezés” táblázat kitöltve, valamint a tárgyévi utolsó lezárt főkönyvi/pénztári kivonata.

d.) a kölcsönből megszerezni kívánt vagyontárgy tulajdonságait (specifikációját) és a tulajdonjogi helyzetét igazoló dokumentumok

• ingatlan esetében 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, gépjármű esetén törzskönyv;

e.) a kölcsönből megszerezni kívánt vagyontárgy átruházásra irányuló jogügyletről készült írásbeli dokumentumok

• adásvételi, szállítási szerződés, megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szándéknyilatkozat, előszerződés, már megkötött ingatlan-adásvételi szerződés esetében ügyvédi letéti igazolás a bejegyzési engedélyről, foglaló, előleg megfizetéséről kiállított bizonylat, átvételi elismervény, birtokbavételi jegyzőkönyv;

f.) a felajánlott egyéb dologi vagy személyi biztosíték helyzetét igazoló dokumentumok

• 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, törzskönyv, egyéb igazolás; személyi biztosíték esetén a jövedelmi, vagyoni helyzetet igazoló 30 napnál nem régebbi okiratok (munkáltatói igazolás, NAV jövedelemigazolás, éves beszámoló, főkönyvi kivonat, stb.)

A Hitelező fenntartja a jogot arra, hogy a hitelbírálat során a felsoroltakon kívül más dokumentumot is kérjen. A kölcsönigénylés a Hitelező bármelyik fiókjánál benyújtható.

Az aktuálisan igényelhető kölcsönök feltételeiről a Hitelező értékesítőinek tájékoztatása alapján szerezhet tudomást az érdeklődő.

5.3.2. Kölcsönbírálati döntés

A Hitelező a kölcsönre vonatkozó kérelem elbírálása során számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatfeldolgozás keretében a kölcsönigénylő jellemzőinek értékelését is elvégzi. A Hitelező a kölcsönkérelemnek a Szerződő fél hitel- és törlesztő képességének vizsgálatán alapuló kedvező elbírálása esetén, és adott esetben a Hitelező által szükségesnek tartott adóstárs biztosítása esetén köti meg a kölcsönszerződést. A Hitelező jogosult a kölcsönigénylést indoklás nélkül elutasítani, az elutasításról az igénylőt írásban értesíti. A Hitelező a kölcsönre vonatkozó kérelmeket a mindenkor hatályos ügyfélminősítésre, kockázatvállalásra és fedezetértékelésre vonatkozó belső szabályzatai, előírásai szerint bírálja el és engedélyezi.

Kizáró okként értékeli a Hitelező a kölcsönnyújtás szempontjából, ha az Adós fizetésképtelen, vagy fizetési hajlandósága aggályos, esetleg csalárd.

A kölcsönszerződés megkötését kizáró okok:

- ha az ügyfél ellen felszámolás, csőd, végelszámolás, vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

- az ügyfélnek a hatóságokkal szemben lejárt kötelezettsége áll fenn (NAV-TB., helyi adó) kivéve, ha a lejárt tartozás megfizetésére halasztást kapott, vagy arra részlefizetést kért és kapott, és a fizetési esedékesség még nem járt le,

- Központi hitelinformációs rendszerben az ügyféllel szemben fizetési késedelem megjegyzés szerepel, vagy más, az ügyfél megítélését hátrányosan befolyásoló tényt rögzítettek,

- a cégkivonat szerint az üzletrészek vagy egyéb társasági részesedések (beleértve a részvényeket is) lefoglalásra, végrehajtásra kerültek,

- az ügyfél bizonyíthatóan hamis információkat szolgáltatott.

A Hitelező Fogyasztó részére kizárólag a Fogyasztó, illetve háztartása hitelképességének jövedelmi helyzeten alapuló vizsgálata után nyújt szolgáltatást. A Hitelező a hitelképességi vizsgálat alapján felállított hitelezési limit megállapítása során figyelembe veszi a Fogyasztó összes hiteltartozását, ami vele vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn. A Hitelező a hitelképességi vizsgálat során a hitelnyújtótól elvárható körültekintéssel jár el annak érdekében, hogy a Fogyasztó pénzügyi helyzetét feltárja, ideértve minden olyan hitelinformációs rendszer lekérdezését, amelyhez csatlakozott, vagy amelynek tagja. Amennyiben a Hitelező a hitelképességi vizsgálat során tett megállapításai alapján a hitelkérelem elutasítása mellett dönt, a Fogyasztó számára döntését megindokolni – ide nem értve azt az esetet, amikor a kérelem elutasítása a hitelreferencia szolgáltatás adatain alapul – nem köteles. Abban az esetben, ha a kérelem elutasítására a hitelreferencia szolgáltatásban szereplő információk alapján kerül sor, a Hitelező az adatátadás eredményéről és a hitelreferencia szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul tájékoztatja a Fogyasztót.

5.3.3. Tájékoztatás a kölcsönbírálati döntésről mint felhívás ajánlattételre

Amennyiben a Hitelező a kölcsönigényléssel kapcsolatos kockázatvállalást engedélyezte, akkor a Hitelező elkészítve az Adós rendelkezésére bocsátja a szerződés létrejöttéhez szükséges szerződések tervezetét, és az üzlethelyiségben kifüggesztve az Üzletszabályzatot, valamint a Hirdetményt, mely okiratokból az Adós az aláírást megelőzően megismerheti az igényelt kölcsön szerződési feltételein túl a következőket:

a) a kölcsönszerződés módosításának esetleges költségeit,

b) a prolongálás várható költségét,

c) az ügyfél nem teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékét és a felmondás feltételeit,

d) a teljes futamidőre kiszámított kamatot,

e) a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal a THM-et, a THM számításának módját és a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek, különösen a közjegyzői díj és a kölcsön folyósításához megkövetelt biztosítási díj meghatározását és várható összegét,

f) az összes – a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a kölcsön felvételével összefüggő – költséget, valamint

g) a Hitelező által a hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket.

A Hitelező üzlethelyiségében kifüggesztett Üzletszabályzat és Hirdetmény feltűnő módon tartalmazza a Hitelező által alkalmazott szerződéses konstrukciókhoz tartozó THM-et.

A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. A THM mutató értéke nem tükrözi a kölcsön árfolyam- és kamatkockázatát.

6. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ALÁÍRÁSA

A kölcsönszerződést először minden esetben az Adós írja alá. Az Adós által aláírt szerződések képezik azt az ajánlatot, melyet utóbb a Hitelező cégszerűen aláír, ezzel kinyilvánítja elfogadó nyilatkozatát, és a szerződés létrejön.

A Hitelezőnek a szerződéskötés folyamata alatt tett bárminemű nyilatkozatát ajánlattételnek nem lehet tekinteni, a Hitelezőnek ajánlattételi szándéka nincs. A Hitelező levelei, írásbeli tájékoztató anyagai, szóbeli információközlései csupán kötelező érvénnyel nem bíró tájékoztatások, annak érdekében, hogy az Adós a Hitelező részére utóbb maradéktalanul és eltérésmentesen elfogadható ajánlatot tehessen. A Hitelező minden intézkedése és tájékoztatása, szakmai segítségnyújtása arra irányul, hogy az Adóst olyan helyzetbe hozza, hogy az Adós ajánlatát végül írásban elfogadhassa.

7. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

7.1. A kölcsön folyósítása

A kölcsön folyósítása akkor történik meg, ha az Adós teljesítette az előre fizetendő díj, költség, kamat megfizetését, illetve a folyósítási feltételeket, továbbá a Hitelező által előírt okiratok és okmányok eredeti, illetve hitelesített másolati példányai és a kölcsönszerződés Adós(ok) által aláírt példányai a Hitelező rendelkezésére állnak. Az engedélyezett kölcsön folyósítása kizárólag az átutalással történhet.

A Hitelező a kölcsön összegét az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén folyósítja, azzal, hogy saját döntése alapján eltekinthet egy vagy több feltétel teljesítésétől:

a) az Adós a Hitelező által előírt valamennyi dokumentummal együtt írásban benyújtott ajánlatát (finanszírozási kérelmét) a Hitelező elfogadta;

b) a kölcsönszerződést és a kölcsönszerződés mellékletét képező okiratokat a felek aláírták;

c) a Hitelező által előírt dokumentumokat az Adós a Hitelező rendelkezésére bocsátotta;

d) Xxxx és Xxxxx az adásvételi szerződést aláírta, és ennek egy példányát Hitelező kézhez vette;

e) az önerőt, valamint a kezelési költséget, hitelminősítési díjat az Adós kiegyenlítette;

f) az eszköz átadási-átvételi jegyzőkönyvét Hitelező kézhez vette;

g) az Eladó által (természetes személy kivételével) az Adós részére kiállított, a vételárat és az eszköz egyedi azonosító adatait tartalmazó, a hatályos jogszabályoknak megfelelő számla másolatát Hitelező kézhez vette;

h) gépjármű esetén a forgalmi engedély másolatát Hitelező kézhez vette;

i) gépjármű esetén a Hitelező javára biztosított jelzálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzésre került, valamint a jelzálogjog és az annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom Okmányiroda által történő nyilvántartásba vételéről szóló igazolást Hitelező kézhez vette;

j) az Adós a jelen szerződésben meghatározott biztosítást megkötötte, az ezekkel kapcsolatos okmányokat Hitelező kézhez vette.

Fogyasztónak minősülő Adós részére nyújtott ingatlan-finanszírozás esetén az ingatlan forgalmi értékét alapul véve az önerő

- ingatlan-jelzálog fedezete mellett nyújtott forintkölcsön esetén 25%-nál,

- ingatlan-jelzálog fedezete mellett nyújtott euró alapú hitel és euró kölcsön esetén 40%-nál,

- ingatlan-jelzálog fedezete mellett nyújtott, a fentiektől eltérő pénznemben meghatározott devizakölcsön esetén 55%-nál

nem lehet kevesebb.

A fenti arányok számításánál figyelembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét.

Ha a Hitelező ugyanazon ingatlanra többféle devizanemben nyújt hitelt, akkor a fent meghatározott limitek közül a magasabbat kell alkalmazni a teljes önerő mértékére vonatkozóan.

Gépjármű-finanszírozás esetén a korrigált gépjármű értéket alapul véve az önerő

- forintkölcsön esetén 25%-nál,

- euró alapú kölcsön és euró kölcsön esetén 40%-nál,

- a fentiektől eltérő pénznemben meghatározott devizakölcsön esetén 55%-nál nem lehet kevesebb.

Ha a Hitelező ugyanannak a természetes személynek ugyanazon gépjárműre többféle pénznemben nyújt gépjárművásárláshoz kölcsönt, akkor a fent meghatározott limitek közül a magasabbat kell alkalmazni a teljes önerő mértékére vonatkozóan.

Korrigált gépjármű érték:

- új gépjármű esetében a gépjármű hivatalos listaára, csökkentve a szerződéshez csatolt, dokumentált kedvezményekkel (a dokumentálásnak biztosítania kell az árnyilvántartás visszakereshetőségét);

- használt gépjármű esetében: Eurotax eladási ár.

A gépjárművek életkora a finanszírozás fennállása alatt nem haladhatja meg személygépjárművek esetében a 15, haszongépjárművek esetén pedig a 12 évet.

A teljesítés jogos okból történő megtagadása

A kölcsönösszeg folyósítását a Hitelező megtagadhatja, ha a Kölcsönszerződés megkötése után akár a Hitelező, akár az Adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állott be, amely miatt a Kölcsönszerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a Kölcsönszerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

7.2. A kölcsön törlesztése és esedékessége

Az Adós a lejárat napjáig a szerződés szerint – a számlában/fizetési értesítőben rögzített ütemezés alapján – köteles a kölcsön összegét járulékaival együtt maradéktalanul Hitelezőnek visszafizetni.

A finanszírozási szerződés futamideje során az Adós legalább negyedévente köteles tőke- és/vagy kamattörlesztést fizetni a Hitelező részére.

A kölcsönszerződés futamideje minimum 1 év, maximum 30 év között határozható meg a felek megegyezése szerint. Gépjármű finanszírozás esetében a futamidő nem haladhatja meg a 84 hónapot.

Hitelező az esedékesség előtt fizetési értesítőt küld az Adós részére.

Az Xxxxx nem mentesíti a fizetési késedelem alól, amennyiben a fizetési értesítő bármely okból hozzá nem érkezik meg (beleértve azt az esetet is, amikor Hitelező fizetési értesítőt nem küld).

Az Adós tudomásul veszi, hogy az Adóstól beérkezett pénzügyi teljesítések először a költségekre, majd a késedelmi kamatra, az ügyleti kamatokra és végül a tőkerészre kerülnek jóváírásra.

Az Adóst terheli a kétszeres fizetés kockázata a fizetési kötelezettségének hibás teljesítése miatt (pl. nem a kijelölt bankszámlára történő teljesítés).

7.3. Elvárható gondossági mérték, és felelősséget kizáró események (vis major)

A Hitelező az Adósnak nyújtott pénzügyi szolgáltatás teljesítése során a pénzügyi vállalkozásoktól általában elvárható, a fokozott szakmai követelmények szerinti gondossággal, mindenkor az Adós jogos érdekeit is szem előtt tartva köteles eljárni.

A szerződésszegő fél a Szerződésből eredő kötelezettségei nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén csak olyan mértékben és olyan időtartamra mentesül a felelősség alól, amilyen mértékben és ameddig a teljesítést háború, felkelés, terrorista cselekmény, természeti katasztrófa, tűz, robbanás vagy más szükséghelyzet, harmadik személy alkalmazottainak sztrájkja vagy egyéb munkavégzést zavaró cselekmények, harmadik személy berendezéseiben, szoftverében vagy kommunikációs rendszerében bekövetkezett üzemzavar vagy -kimaradás, illetve bármely olyan esemény, amely a Ptk. alapján a teljesítés – a félnek fel nem róható okból történő – lehetetlenné válását eredményezi (továbbiakban: „vis maior”), azt lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben megakadályozza. A feleket vis maior bekövetkezése esetén is

kárenyhítési és értesítési kötelezettség terheli.

Az Adós a Szerződés teljesítése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

7.4. Közreműködő

A Hitelező a jogszabályok által meghatározott körben jogosult tevékenysége ellátásához közreműködőt igénybe venni.

7.5. Banktitok, információnyújtás harmadik személy részére

Szerződő felek az egymással fennálló kapcsolatukra, a Szerződés tartalmára, illetve a másik félre vonatkozó, az üzleti kapcsolat során tudomásukra jutott nem nyilvános információt bizalmasan kezelik és azt az üzleti kapcsolat, így különösen a Szerződés megszűnése után is kötelesek bizalmasan kezelni.

A Hitelező a tudomására jutott, a Hpt. szerint banktitoknak minősülő információkat a banktitokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően banktitokként kezeli, azokat – az Adós közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a banktitkok pontosan meghatározott köre alóli felmentést tartalmazó nyilatkozatában megjelölt személyeken kívül – csak a jogszabályban meghatározott esetekben és személyeknek szolgáltatja ki.

Hitelezőt a banktitok megtartásának kötelezettsége a Szerződés megkötése után is köti.

A Hitelező köteles a Hpt. szerinti ügyfélvédelmi tájékoztatási kötelezettségének időben eleget tenni és az Adós számára külön írásbeli tájékoztatást adni a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) számára adandó adatok átadásának céljáról, ill. okairól, az átadható adatok köréről, az Adóst, ügyfelet megillető jogorvoslati lehetőségekről, ill. a KHR-be bejelentett adatok további adatszolgáltatók részére való átadásának lehetőségéről, továbbá a tervezett adatátadásról, illetve az adatátadás megtörténtéről.

Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező az Adós banktitoknak minősülő adatait, tényt, információt vagy megoldást – beleértve az Adós pénzügyi- és vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi körére vonatkozó információt – átadja az Ober Immo Truck zrt. és az Ober Lízing Kft., valamint az OBERBANK AG (Linz) csoport bármely tagja, egysége, különösen tulajdonosa, az OBERBANK LEASING GmbH (Linz), részére a csoporton belüli belső ellenőrzés, belső statisztikai felmérés, számviteli és nyilvántartási feladatok elvégzése, a csoportot, másik csoporttagot, vagy a csoport meghatározott üzleti területeit érintő üzleti döntések megalapozásához szükséges döntések előkészítése, meghozatala körében. Az Adós hozzájárul ahhoz is, hogy a Hitelező a Szerződéssel kapcsolatban biztosítási jogviszonyban álló biztosító részére az Adós vonatkozásában banktitoknak minősülő adatot szolgáltasson és ilyen adatot a biztosítótól átvegyen. . Az így átadott adatot ugyancsak a banktitokra irányadó szabályok szerint kezelik az azt átvevők.

7.6. Kapcsolattartás

A felek az üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás jogos érdekeit figyelembe véve kötelesek eljárni.

A felek a lehetséges legkorábbi időpontban tájékoztatják egymást a fennálló üzleti kapcsolatuk, így különösen a Szerződés teljesítése szempontjából jelentős körülményekről, tényekről, adatokról, illetve azok változásairól.

A Hitelező – amennyiben az Általános Szerződési Feltételek másként nem rendelkezik – minden év január 31. napjáig írásban értesíti az Adóst az előző naptári év december 31-én fennálló tőketartozásáról. Az Adós írásbeli kérésére jelen Üzletszabályzat mellékletét képező, egységes szerkezetben rögzített Hirdetményben megjelölt díj ellenében a Hitelező az éves kimutatáson kívül eseti kimutatást xxxx Xxxx részére.

Az Adós köteles a Hitelezőt haladéktalanul értesíteni az Üzletszabályzatban megjelölt szerződés nyomtatványon feltüntetett bármely adata megváltozásáról. Ha az Adós olyan szervezet, amely a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartozik, köteles a cégjegyzékben nyilvántartott adatai változásáról haladéktalanul értesíteni a Hitelezőt a cégbírósági változásbejegyzést elrendelő végzése másolatának megküldésével.

Az Adós köteles a Hitelezőt késedelem nélkül értesíteni, ha a következő események bármelyike bekövetkezett, vagy bekövetkezése előre láthatóvá vált:

(i) a Szerződés teljesítésének biztosítására a Hitelező javára alapított biztosíték értéke jelentősen csökken, érvényesíthetőségének feltételei jelentősen romlottak,

(ii) az Adós ellen felszámolási vagy végrehajtási eljárást kezdeményeznek, az Adós felszámolási eljárást kér maga ellen, illetve az Adós csődeljárás vagy végelszámolás megindítását kezdeményezi,

(iii) az Adós a lejárt adó-, illeték-, vagy járulékfizetési kötelezettségének teljesítésével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

(iv) az Adós vagyoni helyzetében egyéb olyan kedvezőtlen változás következik be, amely jelentősen veszélyezteti a Szerződés Adós általi teljesítését,

(v) az Adós jogutódlás nélküli vagy jogutódlással történő megszűnését (átalakulását, egyesülését, szétválását) határozza el,

(vi) a cégbíróság az Adóst megszűntnek nyilvánítja vagy hivatalból törli a cégjegyzékből.

Társaság esetén az Adós köteles a számvitelről szóló törvény szerinti utolsó 1 év éves beszámolóját (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés, főkönyv/pénztárkönyv kivonat) a tárgyévet követő június 30. napjáig megküldeni a Hitelező részére. Egyéni vállalkozás esetén az Adós köteles a vállalkozói jövedelembevallását a tárgyévet követő február 15. napjáig megküldeni a Hitelező részére.

A tájékoztatással, értesítéssel kapcsolatos költséget az a fél viseli, akinél a tájékoztatási, értesítési kötelezettség felmerült. Az Adós a Szerződésben, a Szerződésre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben, illetve az Üzletszabályzatban meghatározottakon túl pótlólagos tájékoztatást kérhet a Hitelezőtől a Szerződésben meghatározott kötelezettsége teljesítéséhez szükséges keretek között.

A Szerződő felek a Szerződéssel, a biztosítéki szerződéssel, a Szerződésre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekkel, valamint az Üzletszabályzattal kapcsolatos, a másik félhez intézett minden értesítést, tájékoztatást, ajánlatot, nyilatkozatot, kérést, észrevételt, panaszt írásban kötelesek megtenni.

A Hitelező az Adós kérésére, az Adós megfelelő azonosítása után, telefonon tájékoztatást adhat az Adósnak olyan kérdésekben, amelyek az Adósnak a Szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükségesek, vagy azt elősegítik.

A Hitelező az Adós részére szóló értesítést, tájékoztatást, ajánlatot, nyilatkozatot és egyéb dokumentumot (továbbiakban: Irat) az Adós által megadott címre postai úton vagy telefax, távirat, email útján küldi meg. A Hitelező nem felel azokért a károkért, melyek abból erednek, hogy az Adós pontatlan címet vagy nevet adott meg, illetve a címe időközben megváltozott, és erről elmulasztotta a Hitelezőt értesíteni, és emiatt az Irat kézbesítése elhúzódik vagy eredménytelen. A Hitelező a kölcsönjogviszonyon alapuló értesítéseit, felszólításait az Adós(ok) szerződésben megjelölt levelezési címére küldi. A kézbesítés tényleges eredményétől függetlenül az Adóshoz megérkezettnek - azaz közöltnek - kell tekinteni a nem tértivevénnyel feladott küldeményt a postai feladástól számított belföldi cím esetén 5. napon, külföldi cím esetén 15. napon, ha az Adós által megadott címre a levélpostai küldeményt szabályszerűen postára adták.

A Hitelező közlése Adós részére kézbesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha az Adós adataiban bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása miatt meghiúsul a kézbesítés. Amennyiben a Hitelező a küldeményt tértivevénnyel adta fel, a küldemény a tértivevényen szereplő átvétel napján minősül kézbesítettnek, amennyiben azonban a tértivevény közlése „nem kereste” vagy „ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, vagy az Adós az átvételt megtagadta, úgy a közlést a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, mind belföldi, mind külföldi cím esetén.

A Hitelező az Adósok széles körének szóló értesítési, tájékoztatási kötelezettségének hirdetmény (továbbiakban: Hirdetmény) útján tesz eleget. A Hitelező a Hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben függeszti ki. A Hirdetményt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amely közvetlenül követi azt a munkanapot, amelyen a Hirdetmény kifüggesztése a Hitelező székhelyének ügyfélforgalmi helyiségében megtörtént.

Az Adós a Hitelező részére szóló iratokat postai úton köteles megküldeni a Hitelező székhelyére, vagy személyesen köteles átadni a Hitelező képviselőjének a Hitelező ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségében. A Hitelező jogosult elfogadni, hogy az Adós faxon tegyen eleget értesítési, tájékoztatási kötelezettségének, de egyúttal kérheti az értesítés, tájékoztatás postai úton történő megerősítését. Ebben az esetben, ha a postai úton történő megerősítés az ehhez szükséges legrövidebb időn belül a Hitelezőhöz nem érkezik meg, akkor a Hitelező úgy tekintheti, hogy az Adós az értesítési, tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

A Hitelező a telefonon történő megkereséseket a kölcsönigénylő nyomtatványon feltüntetett, illetve utóbb írásban bejelentett vagy az Adós(ok) által egyéb módon megadott telefonszámokon kezdeményezi. Az Adósok egyetemleges kötelezettségvállalására tekintettel, a Hitelező bármelyik félhez intézett

jognyilatkozatai a jogügyletben részt vevő valamennyi Adós tekintetében hatályosnak tekintendők. Az Adós(ok) hozzájárul(nak) ahhoz, hogy a Hitelezővel folytatott telefonbeszélgetéseik rögzítésre kerüljenek.

A Hitelező a rögzített telefonbeszélgetéseket csak az Adós(ok) és a Hitelező közötti a vitás esetek rendezésre használhatja fel. Amennyiben az Adós(ok) a telefonbeszélgetések rögzítéséhez való hozzájárulást meg kívánja(ák) szüntetni, azt bármikor írásos nyilatkozatban, vagy a telefonbeszélgetés megkezdése előtt szóban megtehetik.

Az Adós(ok) a kölcsönszerződés hatálya alatt kötelesek a Hitelezőt haladéktalanul tájékoztatni a szerződés teljesítése szempontjából minden jelentős tényről és körülményről, így különösen az Adós(ok)nak, a Hitelező tudomására hozott adataiban beálló változásról, fedezet(ek) meglétéről, értékéről és értékesíthetőségéről.

A természetes személy Adós(ok), kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy munkahely-változás esetén új munkáltatójuk, illetve munkahelyük nevét, címét és telefonszámát a Hitelezőnek haladéktalanul bejelenti(k).

A Hitelező jogosult a kötelezett személyek által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A Hitelező jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, az ügyfél és egyéb kötelezett személyi adataira vonatkozó, és a velük szemben fennálló kockázat mértékének megállapításához szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni. A kötelezettek jogosultak megismerni minden olyan adatot, melyet Hitelező személyükkel kapcsolatban kezel.

A rendelkezésre bocsátott adatok kezelésének célja: a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, a Hitelező jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, kockázat-elemzés és értékelés, kapcsolattartás.

Az adatkezelés időtartama: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogviszony megszűnését követő

5. év vége. A személyes adatokat a Hitelező – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – 10 évig köteles megőrizni.

Az adatkezelést és feldolgozást Hitelező saját szervezetében, közvetítői/ügynökei útján és a kiszervezett informatikai hálózatában végzi. A kiszervezés keretében adatátadásra kerülő adatkezelésre tekintettel a Hpt. előírásának megfelelően a kiszervezett tevékenység körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét jelen Üzletszabályzatában feltünteti a 14. („Tájékoztatások” című) fejezetben, illetőleg az Üzletszabályzat mellékletében.

Az Adós és egyéb kötelezett adatainak kezelésével kapcsolatos jogokra – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az adatkezeléssel kapcsolatos tényekről – a 2011. évi CXII. törvény szerint – történt tájékoztatást követően, az Ügyfelek/Kölcsönigénylők/Adós(ok) hozzájárul(nak) ahhoz, hogy a szerződésben, az ahhoz kapcsolódó dokumentumokban és okiratokban feltüntetett személyes adatai(kat)t Hitelező a fenti előírásoknak és céloknak megfelelően kezelje.

8. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

8.1. A Szerződés módosítása

8.1.1.

A Szerződést a felek közös megegyezéssel írásban bármikor módosíthatják. A szerződésmódosítás (átütemezés, prolongáció) díjának mértékét a Hitelező a Hirdetményben teszi közzé. Amennyiben a

Szerződés módosítását az Adós(ok) írásban kérik, a Hitelező a kérelemre vonatkozó döntéséről – az új hiteldíj összegének közlése mellett – írásban értesítést küld az Adós(ok) Szerződésben rögzített címére.

Az Adós módosítás iránti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (cég esetén cégszerűen aláírt) írásbeli kérelmét (a továbbiakban: Kérelem) a következő esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani. A Kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy az Adós a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi lejárt fizetési kötelezettségének – beleértve a késedelmi kamatfizetési kötelezettségét is – maradéktalanul eleget tett.

8.1.2.

Az Adós a Kérelmében kérheti a szerződés futamidejének és fizetési ütemezésének módosítását.

A szerződés közös megegyezéssel történő módosítása esetén az Adós köteles a jövőben esedékessé váló, árfolyam-változással korrigált törlesztő-részletek összegéhez igazodó százalékos mértékben meghatározott, a Hirdetményben közzétett mértékű szerződésmódosítási díjat, előre esedékesen megfizetni. A fentiek alóli kivételként a Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott kölcsön meghosszabbításáért a Hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor.

A szerződésmódosítási díj a Hitelezőt akkor is megilleti, amennyiben az Adós kérésére elkészített szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot utóbb az Adós nem kívánja megkötni, és ezért a módosítás nem jön létre.

A szerződésmódosítási díj alapja devizabázisú, de forintban törlesztett finanszírozás esetén a futamidő végéig még meg nem fizetett törlesztő-részleteknek a szerződés módosítás aláírásának napján az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által jegyzett forint-deviza eladási árfolyammal korrigált összege. Fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés esetén a szerződésmódosítási díjat forintban kell felszámítani az MNB által jegyzett forint-deviza középárfolyam alapján.

8.1.3.

Az Adós a futamidő során kérheti a kölcsönszerződés szerint fennálló tartozásainak teljes vagy részleges előtörlesztését. A Hitelező a kérelem elfogadására nem köteles.

Részleges előtörlesztés:

(1) Az Adós részleges előtörlesztési jogával kizárólag a kölcsönszerződésben meghatározott esedékességi időpontokban élhet.

(2) Részleges előtörlesztés esetén az Adós határidőben beérkezett kérelmének tartalmaznia kell a szerződés Mértékadó devizanemében kifejezett, a következő esedékességkor megfizetni vállalt előtörlesztendő összeget.

(3) A kérelem elfogadása esetén a Hitelező elkészíti a szerződésmódosítás dokumentációját.

(4) Az elkészített szerződésmódosítás akkor lép hatályba, ha a módosítási dokumentáció valamennyi fél által legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában (cég esetén cégszerűen) aláírva – a következő esedékességet megelőző 20. napon – Hitelező rendelkezésére áll, és a módosítási díj Hitelező részére megfizetésre került.

Teljes előtörlesztés:

(1) Teljes előtörlesztés esetén az Adós kérelmének tartalmaznia kell a teljes előtörlesztési szándékát.

(2) A Kérelem elfogadása esetén a Hitelező értesítő levélben (a továbbiakban: Értesítés) tájékoztatja az Adóst a következő esedékességkor megfizetendő összegről. Amennyiben az Adós él az előtörlesztés lehetőségével, köteles egy összegben, az Értesítésben megjelölt időpontig megfizetni az Értesítésben meghatározott törlesztő-részlet (tőke- és kamat-)

összegét, valamint – külön költségként – az előtörlesztett tőkeösszegnek a Hitelező Hirdetményében (vagy a kezelési költségek és díjak mértékére vonatkozó külön megállapodásban) meghatározott százalékát.

(3) Hitelező az Értesítő elkészítéséhez deviza alapú, de forintban törlesztett szerződéseknél az általa képzett elszámolási árfolyamot alkalmazza, melyet az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által a teljes előtörlesztendő összeg beérkezésének napját követő 2. napon jegyzett deviza eladási árfolyam alapján korrigál. Fogyasztóval kötött devizaalapú Kölcsönszerződés esetén a korrekcióra az MNB által a teljes előtörlesztendő összeg beérkezésének napját követő 2. napon jegyzett forint-deviza közép árfolyam alapján kerül sor.

(4) Amennyiben az árfolyamváltozásból adódóan az Adós folyószámláján hiány keletkezik, Adós köteles a hiányt megfizetni.

(5) Amennyiben az árfolyamváltozásból adódóan Adós folyószámláján többlet keletkezik, akkor az Adós rendelkezése alapján Hitelező a többletet visszafizeti.

Amennyiben az Adós az összes lejárt fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükségesnél nagyobb összeget fizet meg Hitelező részére, és az előtörlesztési szándékáról írásban nem értesíti előzetesen Hitelezőt (túlfizetés), a Hitelező a túlfizetés összegét nem előtörlesztésként kezeli, hanem a következő törlesztő részletekbe beszámítja.

8.1.4.

Fogyasztónak minősülő Adós általi előtörlesztés esetén a fenti 8.1.3 pont az Általános Szerződési Feltételekben (az ingófinanszírozásra vonatkozó ÁSZF, illetve az ingatlanfinanszírozásra vonatkozó ÁSZF

17. pontjában) foglalt eltérésekkel alkalmazandó.

8.2. A Szerződés egyoldalú kedvezőtlen változtatásának feltételei

8.2.1. Az egyoldalú kedvezőtlen módosítás feltételei a Fogyasztónak nem minősülő Adósok esetében

8.2.1.1. A Hitelező kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt az alábbi feltételek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül módosítani:

a.) a tőke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedése

b) a jegybanki alapkamat emelkedése

c) a bankközi hitelkamatok emelkedése

d) refinanszírozási feltételek megváltozása

e) a hitelkockázat alábbiakban meghatározott változása:

ea) a Hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott Adós, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti,

vagy

eb) a Hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá,

f) olyan hatósági rendelkezés, vagy jogszabályváltozás, melynek eredményeként a Hitelezőnek igazolható többletköltségei származtak, és ezeket továbbháríthatja az Adósra.

8.2.1.2. A kölcsönszerződés Xxxx számára kedvezőtlen módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni. A kölcsönszerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével, továbbá az egyes kamat, díj vagy költségelemek

kölcsönszerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható.

8.2.1.3. Az Üzletszabályzat szolgáltatási díjait vagy egyéb költségeit érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni. Az ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

8.2.1.4 A Hitelező az Adós számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a Szerződés feltételeit.

8.2.1.5 Nem minősül egyoldalú változtatásnak, ha a kölcsön futamidején belül esedékessé még nem vált, fennálló kölcsönösszegre jutó kamat a referencia kamatláb (BUBOR/EURIBOR/CHF-LIBOR) változásakor, a változással egyező irányban és mértékben, a kamatváltozás hatálybalépésének időpontjától kezdődően módosul. Ez csupán a változó kamatozás része.

8.2.1.6 Amennyiben a Hitelező által áthárított szolgáltatás költsége változik, az egyoldalú kedvezőtlen változtatásnak nem tekinthető.

8.2.1.7 A fentieken kívül a Hitelező jogosult a kamatfelár mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexváltozásnak megfelelően tárgyév január elsejétől módosítani.

8.2.1.8 A Hitelező a módosított általános szerződési feltételeket az Adós részéről elfogadottnak tekintheti, ha az Adós a hatálybalépés napjáig beérkezett írásbeli nyilatkozatával nem jelenti be, hogy a szerződést azonnali hatállyal felmondja. Az Adós azonnali hatályú felmondása a Lízingbeadó részére történő kézbesítéssel hatályosul, a szerződés megszűnik, és a felek a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok szerint kötelesek eljárni. A felmondással egyidejűleg valamennyi fizetési kötelezettség egy összegben esedékessé válik, de a felmondás miatt vagy azzal kapcsolatosan a Hitelező külön díjat nem jogosult felszámolni.

8.2.2. Az egyoldalú kedvezőtlen módosítás feltételei a Fogyasztók esetében

8.2.2.1. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben a Fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható a Fogyasztó számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a Hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a Hitelező árazási elveit írásban rögzítette. A Hitelező árazási elveinek leírását a jelen Üzletszabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.

8.2.2.2. A fenti szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, a Fogyasztó számára kedvezőtlen módosítást – referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal Hirdetményben közzé kell tenni. A módosítás tényéről, a kamat, illetve minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, valamint a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztő részletről, és ha ennek kapcsán a törlesztő részletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről legkésőbb a módosítás hatályba lépését 60 nappal megelőzően postára adott levélben értesíti a Hitelező az Adóst. A fenti közvetlen értesítés feladási időpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztók számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A referencia kamatlábhoz kötött

hitelkamat esetében a Hitelező a Fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztve tájékoztatja a referencia kamatláb változásáról.

8.2.2.3. A Hitelező a módosított általános szerződési feltételeket az Adós részéről elfogadottnak tekintheti, ha az Adós a hatálybalépés napjáig beérkezett írásbeli nyilatkozatával nem jelenti be, hogy a szerződést azonnali hatállyal felmondja. Az Adós azonnali hatályú felmondása a Hitelező részére történő kézbesítéssel hatályosul, a szerződés megszűnik, és a felek a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok szerint kötelesek eljárni. A felmondással egyidejűleg valamennyi fizetési kötelezettség egy összegben esedékessé válik, de a felmondás miatt vagy azzal kapcsolatosan a Hitelező külön díjat nem jogosult felszámolni.

Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetén, amennyiben a kölcsönszerződés alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van, a fogyasztó a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

8.2.2.4. Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre a 8.2.2.1.-8.2.2.3. pontokban írtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

A Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés a Hitelező által a Fogyasztó számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ezen tilalomba ütköző szerződésmódosítás semmis.

A Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelező a Fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.

Amennyiben a Xxxxxxxxxxxx kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, a fenti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelező a Fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

9. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉSSEL

A kölcsönszerződés megszűnik a teljesítéssel, azaz ha az Adós valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett.

Ekkor a Hitelező kiadja, illetve megteszi a jelzálog törléshez szükséges nyilatkozatot, továbbá gépjármű esetén írásbeli nyilatkozatot ad át az Adósnak, melyben hozzájárul, hogy a Hitelező javára bejegyzett korlátozás a nyilvántartásból törlésre kerüljön, valamint átadja Xxxxxxx a gépjármű törzskönyvét.

A Szerződés megszűnésekor a biztosítékok törlésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos eljárás és annak költségei, valamit a szerződés lezárásával kapcsolatosan kiállított nyilatkozatok, okiratok költségei az Adóst terhelik.

10. SZERZŐDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI

10.1. Késedelmes teljesítés jogkövetkezménye

Fizetési késedelem esetén Hitelező jogosult fizetési felszólítást küldeni, valamint ennek – az Üzletszabályzat Hirdetményében meghatározott – díját Adós részére számlázni, továbbá Hitelező jogosult a követelés érvényesítése érdekében harmadik személy közreműködését igénybe venni és ennek felmerült költségeit az Adós részére továbbszámlázni. Ennek mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

10.2. Felmondás, elállás

A Hitelező, illetve az Adós a másik fél szerződésszegése esetén jogosult a Szerződést a Szerződésre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben meghatározott feltételekkel és módon felmondani vagy a Szerződéstől elállni.

Teljesítés hiányában is megszűnik a kölcsönszerződés az alábbi esetekben:

- az Adós elállásával,

- a Hitelező elállásával,

- a Hitelező azonnali hatályú felmondásával,

- az Adós felmondásával,

- az Adós halálával.

A Hitelező elállhat a kölcsönszerződéstől, amennyiben az ÁSZF 13. pontban szabályozott feltételek bekövetkeztek.

A Hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha az Adós a szerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy ezek teljesítését veszélyezteti. A felmondásról a Hitelező köteles írásban (megbízottja útján vagy postai úton) értesíteni az Adóst. A Hitelező a kölcsönszerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal felmondani:

a.) a kölcsönnek a Kölcsönszerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

b.) az Adós a kölcsönösszeget a Kölcsönszerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c.) az Adós

(i) a finanszírozott Eszköz, illetve a kikötött egyéb biztosítékok lényeges értékcsökkenése (25% fölött, vagy biztosítási esemény) vagy megsemmisülése (totálkár), esetleges elidegenítése esetén a Hitelező felszólításától számított 8 nap alatt a biztosíték pótlásáról vagy értékének kiegészítéséről nem gondoskodik, vagy

(ii) a fedezet elvonására irányuló magatartásával veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, vagy

(iii) a fizetőképességére vonatkozó, vagy a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza,

d.) az Adós vagyoni helyzetének romlása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét:

(i) az Adós hitelképtelenné válik,

(ii) az Adós körülményeiben a fizetőképességét érintő lényeges kedvezőtlen változás állt be (pl. az Adós a Hitelezővel vagy harmadik személlyel kötött szerződéséből eredő fizetési kötelezettségeit nem, vagy nem határidőben teljesíti) és felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot,

(iii) az Adós ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bármilyen más eljárás indul, illetve ha az Adós vállalkozói engedélyét (igazolványát) jogerősen visszavonták;

(iv) az Adós ellen végrehajtást rendelnek el, vagy pénzügyi helyzete oly módon rendül meg, hogy valószínűsíthető, hogy fizetési kötelezettségeit teljesíteni nem képes. A pénzügyi helyzet megrendülésének bizonyítéka lehet különösen az olyan információ (pl. cég vagy bankinformáció, vagy hatósági megkeresés, a kölcsönszerződés díjainak nem- vagy késedelmes teljesítése), melyből bizonyíthatóan kitűnik, hogy az Adós fizetésképtelen vagy a lejárt fizetési kötelezettségeivel késedelemben van, vagy már előrelátható, hogy a jövőben fizetési kötelezettségeit teljesíteni nem lesz képes. A pénzügyi helyzet megrendülését jelenti továbbá az az eset, ha a Hitelező az Adóssal kötött egyéb szerződését az Adós nem szerződésszerű magatartása miatt azonnali hatállyal felmondta, illetőleg a Hitelező hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az Ober Lízing-csoport (Ober Immo Truck Zrt., Ober

Pénzügyi Lízing Zrt., Ober Lízing Kft.) bármely tagja és az Adós között fennállott szerződés az Adós nem szerződésszerű magatartása következtében felmondásra került. Ilyen esetben a Hitelező az azonnali hatályú felmondás jogával az Adóssal kötött bármely további szerződése esetében is élhet.

e.) az Adós más, súlyos szerződésszegést követ el, így különösen:

(i) ha az Adós vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a Kölcsönszerződés aláírásakor a Hitelező kockázatviselése szempontjából lényeges körülményt elhallgatott vagy helytelen adatokat közölt, vagy a Hitelezőt más módon megtévesztette és ez a Kölcsönszerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;

(ii) ha a Kölcsönszerződésben vállalt, vagy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, vagy az adataiban (így különösen, de nem kizárólag elérhetőségét érintő adatok: név, lakcím/székhely, telefon, fax) bekövetkező bármely változást haladéktalanul írásban nem jelenti be a Hitelezőnek;

(iii) ha az esedékes törlesztőrészletet, vagy egyéb fizetési kötelezettségét az esedékességtől számított 15 naptári napon belül nem teljesíti;

(iv) ha az Adóssal szemben büntetőeljárást kezdeményeznek, amely fizetőképességét hátrányosan érinti; vagy

(v) ha az Adós a 11. pontban írtak szerinti biztosítási díj megfizetését elmulasztja, vagy a Hitelező tudta nélkül a fennálló biztosítási szerződését módosítja vagy megszünteti.

A Hitelező írásban köteles a felmondást közölni az Adóssal, amely a kézhezvétellel hatályosul. A kézbesítés történhet postai úton, vagy a Hitelező írásos meghatalmazásával a felmondás átadására felhatalmazott megbízott, illetve futárszolgálat igénybevétele útján.

11. BIZTOSÍTÉKOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK RENDJE

11.1. A biztosítékok érvényesítése a szerződés hatálya alatt

A Hitelező a szerződés hatálya alatt a meg nem fizetett havi törlesztő részletetek teljesítése érdekében elsősorban a készfizető kezességet, a garanciát, az óvadékot, vagy az Adós által engedett beszedési megbízást érvényesíti, amennyiben ezen biztosítékok a kölcsönszerződés mellett kikötésre kerültek.

Amennyiben a havi törlesztő részlet az Adós által felajánlott óvadékból kerül kiegyenlítésre, úgy az alábbi eljárásrend követendő.

1.) Készpénzóvadék, illetve fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék esetén

Amennyiben a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét az Adós megszegi, akkor a Hitelező jogosulttá válik az óvadéki számlát azonnal megterhelni annak érdekében, hogy az Adós esedékes és kifizetetlen tartozásából fakadó követeléseket bírósági eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse.

A Hitelező az óvadéki számlán az óvadék összegével – közvetlen kielégítési jogának gyakorlásán kívül – nem rendelkezhet, valamint az óvadéki számlát – az Adós engedélye nélkül – az óvadéki szerződés hatálya alatt nem szüntetheti meg. Az óvadék tárgyával az Adós kizárólag a Hitelező előzetes jóváhagyásával rendelkezhet.

Amennyiben az Adós a Hitelezővel szemben fennálló kötelezettségeit teljesíti, az óvadéki számla kamatai az Adóst illetik. A készpénzóvadék összegét a Hitelező a futamidő végéig a felek óvadéki szerződésben rögzített megállapodása szerint a Hitelező számlavezető hitelintézetének a szerződéskötés napján meghirdetett kondíciói mellett leköti. A Hitelező a nyújtott kamatok és kondíciók optimalizálásáért a futamidő alatt nem felel.

2.) Értékpapír esetén

Tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, valamint olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír esetén, melynek tárgya tőzsdei vagy egyéb piaci árral rendelkező dolog alkotja, a közvetlen kielégítési jog gyakorlása körében az értékpapír, illetve a dolog nyilvános forgalmi értékét kell figyelembe venni. Hitelező jogosult az egyéb értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz értékelésére szakértőt (természetes személy, intézet, gazdálkodó szervezet) felkérni, és a szakértői vélemény alapján az értékpapírt, egyéb pénzügyi eszközt az Adós hozzájárulása nélkül a kereskedelmi forgalomban értékesíteni.

Amennyiben az Adós a fennálló tartozásait kiegyenlíti, az óvadék tárgyának hasznai az Adóst illetik meg, ellenkező esetben a Hitelező kielégítési joga a hasznokra is kiterjed.

A Hitelező köteles az Adóssal ésszerű időn belül elszámolni, és a követelését és annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve – értékesítés esetén – a követelését, annak járulékait és az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt készpénz óvadékként kezelni a futamidő alatt a fennálló követelés biztosítására, vagy a futamidő lejártával az Adós részére kiadni.

A Hitelező az óvadékkal – közvetlen kielégítési jogának gyakorlásán kívül – nem rendelkezhet. A Hitelező a kölcsönszerződés szerződésszerű teljesítése esetén a futamidő utolsó napját követő 8 napon belül az óvadék tárgyát – igényeinek kielégítése után – az Adósnak visszaadja.

3.) Készfizető kezesség esetén

A Hitelező a készfizető kezest a teljesítésre felszólíthatja, de nem köteles felszólítani.

4.) Ingó jelzálog esetén

A Hitelező a kielégítési jogát a zálogjoggal biztosított követelés lejárta hiányában is gyakorolhatja akkor, ha az Adós az őt terhelő valamely kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá akkor is, ha valamelyik zálogtárgyat – a Hitelező követelése kivételével – bármely tartozás fejében akár bírósági, akár más hatósági végrehajtás során lefoglalják, vagy bármelyik zálogtárgyra másik zálogjogosult az őt a bírósági végrehajtás mellőzésével megillető kielégítési jogát gyakorolja. Hitelező a fentieket jogosult közjegyzői okiratba foglaltatni, és annak alapján kielégítési jogát közvetlenül gyakorolni.

Ha a Hitelező követelésének fedezete az óvadékból történő kielégítés,, az ingó zálogjog érvényesítése vagy értékének több mint 25 %-os romlása következtében lecsökken, akkor az Adós köteles a lecsökkent fedezet pótlására.

A Hitelező felszólításától számított 8 nap alatt az óvadékot az eredeti óvadék összegére ki kell egészíteni. Amennyiben erre nem kerül sor, az súlyos szerződésszegésnek minősül, és a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásához vezet.

Amennyiben az Adós az óvadék kiegészítésére nem képes, de azzal egyenértékű más – jelen üzletszabályzatban rögzített típusú – biztosítékot a jogszabályi alakisági követelményeknek megfelelő, de legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásban felajánl 30 napos ajánlati kötöttség vállalása mellett, és azt a Hitelező az ajánlati kötöttség alatt írásban elfogadja, akkor a szerződésszegés következményeinek alkalmazását az Adós elháríthatja.

A biztosíték értékének megállapítása kétség esetén a felek által közösen kiválasztott szakértő állásfoglalása alapján ítélendő meg. Amennyiben a felek a szakértő személyében nem tudnak megállapodni, akkor a Hitelező saját választása szerint jelölheti ki a szakértőt megfelelő szakértelemmel és piaci elismertséggel rendelkező vállalkozások közül. Az eljárás költsége az Adóst terheli.

5.) Garancia esetén

A Hitelező az Adós fizetési késedelme esetén a nyújtott garanciát részben vagy egészben lehívja. A garancia összegének lehívott, de fel nem használt részét a Hitelező az óvadék elszámolásának szabályai szerint kezeli. A lecsökkent biztosíték értékének pótlására a készpénz óvadék szabályai az irányadóak.

6.) Árbevétel-engedményezés

A 2014. március 15. napját megelőzően megkötött árbevétel-engedményezés kötelezettjét a Hitelező értesíti az engedményezésről az Adós fizetési késedelme esetén. A Hitelező a hozzá befolyt összeggel a készpénz óvadék szabályai szerint köteles elszámolni az Adóssal. Az engedményezés érvényesíthetősége esetén a fedezet kiegészítése nem merül fel. Amennyiben az engedményezés alapján a kötelezett nem teljesít, úgy az Adós a készpénz óvadék szabályai szerint köteles a fedezet kiegészítésére.

7.) Követelést terhelő zálogjog esetén

Az elzálogosított követelés (pl. az Adós árbevételét képező vevői követelések) kötelezettjét a Hitelező – ha a felek másképp nem állapodtak meg – saját belátása szerint bármikor értesítheti az elzálogosításról, az Adós fizetési késedelme esetén pedig teljesítési utasításban felszólíthatja, hogy az elzálogosított követelést az Adós helyett a Hitelezőnek teljesítse. A Hitelező a hozzá befolyt összeg fel nem használt részét a készpénzóvadék szabályai szerint kezeli. Amennyiben a záloggal terhelt követelés kötelezettje nem teljesít, úgy az Adós készpénzóvadékot köteles nyújtani a fedezet kiegészítésére.

8.) Zálogtárgy birtokbavétele

A Hitelező a kölcsönt biztosító jelzálog tárgyát birtokba veheti – gépjármű esetén akár a forgalomból kivonással egyidejűleg – az Adós tartozásának rendezéséig tartó időszakra. A tartozás Hitelező számláján történő jóváírása napjától jogosult az Adós a zálogtárgy birtokának visszavételére, a Hitelező egy munkanapon belül köteles gondoskodni a zálogtárgy birtokbaadásáról.

9.) Ingatlan jelzálogjog esetén

A szerződés megszűnése előtt a Hitelező az ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot nem érvényesíti, azonban ha a zálogtárgy (legalább 10% értékű) romlása a zálogból való kielégítést veszélyezteti, a Hitelező felhívására a felhívásban megszabott megfelelő határidő – maximum 30 nap – alatt az Adós köteles a zálogfedezetet az eredeti értékre kiegészíteni, ennek elmulasztása esetén a Hitelező követelését esedékessé teheti, és kielégítési jogát gyakorolhatja a zálogjoggal biztosított követelés lejártának hiányában is.

11.2. A biztosítékok érvényesítése a szerződés felmondást követően

Hitelező elsősorban a finanszírozott, a Hitelező zálogjogával terhelt eszköz értékesítésével elégíti ki követeléseit. Amennyiben a finanszírozott eszköz hivatalos, műszaki értékbecslő által adott értékbecsléséből megállapítható, hogy a finanszírozott eszköz a Hitelező követeléseit nem vagy csak részben fedezi, úgy Hitelező jogosult a számára felajánlott további fedezetek bármelyikének érvényesítésére. Amennyiben a Hitelező az igénybevett fedezetekből a kölcsönszerződésből eredő követeléseit meghaladó kielégítést nyer, úgy a Hitelező az Adósnak a különbözetett visszatéríti. Amennyiben az elszámolás alapján a Hitelező teljes követelése minden fedezet érvényesítése után sem kerül kiegyenlítésre, úgy Adós köteles haladéktalanul a különbözetet megtéríteni Hitelezőnek.

Hitelező a Ptk.-ban meghatározott kielégítési sorrend alapján számol el, azaz a biztosítékok érvényesítéséből befolyt bevételt elsőként az ügylet kezelésével kapcsolatosan felmerülő költségek, használati díjak kiegyenlítésére, majd a késedelmi és ügyleti kamatokra, végül pedig a főtartozásra fordítja.

Ha az Adós a Hitelezővel szembeni fizetési kötelezettségét esedékességkor nem teljesíti, a Hitelező jogosult szabad belátása szerint az Adós által nyújtott biztosítékok bármelyikét követelésének kiegyenlítése érdekében érvényesíteni. A Hitelező a követelés hatékony, gyors, és lehető legkisebb járulékos költséggel járó eljárás útján történő megtérülésében érdekelt, erre tekintettel a garancia, valamint a készfizető kezesség érvényesítését részesíti előnyben. A Hitelező a törvények által lehetővé tett igényérvényesítési módokon és eszközökkel érvényesíti követeléseit és azok biztosítékait, eljárása

során az Adósok és a biztosítékot nyújtók érdekeit is figyelembe veszi annyiban, amennyiben ez nem akadályozza a hatékony és gyors követelésbehajtást..

A biztosítékok érvényesítésének sorrendjét alapvetően befolyásolja, hogy az érvényesítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján melyik biztosíték tekinthető ténylegesen alkalmasnak a megtérülés szempontjából. Az időmúlás következtében, vagy jogi, gazdasági okból értékét vesztő biztosíték érvényesítésével együtt járó költségeket a Hitelező el kívánja kerülni, és a rendelkezésre álló lehetőségek közül a tényleges megtérülés reményével bíró biztosítékot kívánja felhasználni.

Amennyiben a Hitelező érvényesíti a biztosítéki szerződésben meghatározott jogát, kielégítési jogának gyakorlását követően elszámol az Adóssal.

A biztosíték nyújtásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden költség az Adóst terheli.

Az Adós jelen fejezetben foglalt bármely kötelezettségének megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül.

1.) Vételi jog esetén

Ha Hitelező él a vételi (opciós) jogával, úgy a Hitelező vagy az általa megjelölt harmadik személy egyoldalú jognyilatkozatával a vételi joggal terhelt eszköz tulajdonjogát a kölcsönszerződésben vagy a vételi jogot alapító szerződésben meghatározott módon megállapított vételáron megszerzi.

2.) Készfizető kezesség esetén

A Hitelező a készfizető kezest a teljesítésre választása szerinti időpontban felszólítja, nem teljesítése esetén bírósági eljárást, illetve ha ennek feltételei fennállnak, közvetlen bírósági végrehajtást kezdeményez a kezessel szemben.

3.) Ingó jelzálogjog esetén

A Hitelező a kielégítési jogot választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül gyakorolhatja, az irányadó jogszabályok és a zálogszerződés rendelkezései szerint. A Hitelező a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át.

Az Adós köteles a Hitelező írásbeli felszólítása esetén a megjelölt zálogtárgyakat a felszólításban megjelölt helyen és időben, az ott megjelölt személynek értékesítésre átadni. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelem idejére az Adós köteles a Hitelező Üzletszabályzatának mellékletét képező Hirdetmény szerint a késedelem minden napjára kötbért fizetni.

4.) Ingatlan jelzálogjog esetén

A Hitelező zálogjogával abban az esetben él, ha az Adós az esedékes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy más súlyos szerződésszegést követett el, és a Hitelező a kölcsönszerződést felmondja, továbbá ha az érintett ingatlan vonatkozásában harmadik személy végrehajtást indít és az érintett ingatlant bármely tartozás fejében akár bírósági, akár más, hatósági végrehajtás alá vonják.

A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása esetén Hitelező a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását kérheti.

A zálogtárgy értékesítése előtt az Adóst értesíteni kell az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről.

Hacsak a zálogszerződés eltérően nem rendelkezik, a legalacsonyabb eladási ár a Hitelező által egyoldalúan kiválasztott ingatlanforgalmi szakértő által helyszíni szemle alapján az értékesítést legfeljebb 6 (hat) hónappal megelőzően elkészített szakértői értékbecslésben megállapított forgalmi érték 70%-a. A felek megállapodnak abban, hogy lakóingatlan elzálogosítása esetén a Hitelező követelheti az ingatlan beköltözhető, kiürített állapotban való értékesítését zálogjoga érvényesítése során (ideértve a bírósági végrehajtás útján történő érvényesítést is), ez esetben a szakértői vélemény is ezen értékre készül.

Bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés esetén az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben a vételár vevő általi megfizetésére a szerződéskötéstől számított 3 hónapnál hosszabb részletfizetési határidő nem adható, és az egyösszegű vételárfizetési szándék előnyben részesítendő.

Amennyiben a legutóbbi értékbecslés elkészültétől számított 6 (hat) hónapon belül az ingatlan értékesítése a fenti feltételekkel nem következett be, úgy újabb értékbecslést kell készíteni. A fizetési feltételek az előző bekezdés szerint alakulnak.

A zálogtárgy értékesítésének bevétele a Hitelezőt illeti meg, de köteles az Adóssal elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni.

Amennyiben az Adós az ingatlant nem adja a Hitelező birtokába, így akadályozza az értékesítést, vagy a szakértői vizsgálatot, úgy a birtokbaadás késedelmével a határidők meghosszabbodnak és a késedelem minden egyes napjára – az Üzletszabályzat mellékletét képező Hirdetmény szerint meghatározott mértékű

– kötbér megfizetésére köteles az Adós, mely összeget a Hitelező beszámítással is érvényesíthet.

12. JOGVITÁK

12.1. Panaszkezelés

A Hitelező az Adós által írásban benyújtott panaszra vagy igényre 30 napon belül írásban válaszol a honlapján is elérhető panaszkezelési szabályzatában foglaltak szerint.

12.2. Alávetés

Bármely vita eldöntésére, amely a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó kölcsönszerződéssel, vagy annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek alávetik magukat

(i) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság, illetve

(ii) a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekben, amennyiben az Adós székhelye vagy lakóhelye nem Budapesten vagy Pest megyében található, a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességének.

13. KHR-REL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK, A JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEKRE VALÓ FIGYELEMFELHÍVÁSSAL

13.1. A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: KHR törvény) meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A KHR-ben nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat- szolgáltatók (a továbbiakban: Referenciaadat-szolgáltató) biztonságának érdekében.

A Referenciaadat-szolgáltató a Kölcsönszerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személy Adósnak, és a vállalkozásnak minősülő Adósnak a 13.1.1. és a 13.1.2. pontok szerinti referenciaadatait.

A nyilvántartott személy távközlési eszköz vagy elektronikus kommunikáció útján továbbított szöveges üzenetben való értesítést is igényelhet a Referenciaadat-szolgáltatótól, valamint a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól. A természetes személy KHR törvényben meghatározott nyilatkozatát a Referenciaadat- szolgáltató bármely fiókjában is megteheti írásban.

A KHR-ben nyilvántartott adatok

13.1.1. Természetes személyekkel kapcsolatban a következők:

a) név,

b) születési név,

c) születési idő, hely,

d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

f) lakcím,

g) levelezési cím

h) elektronikus levelezési cím,

e) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

f) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

g) ügyféli minőség (adós, adóstárs),

h) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága.

13.1.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban a következők:

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,

d) adószám,

e) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

f) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

g) a szerződés megszűnésének módja,

h) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága.

13.2. A KHR részére történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés általános szabályai

13.2.1. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a Referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy Adós írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy Adós – az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt – bármikor megadhatja. Nem szükséges az Adós hozzájárulása a 13.4.4., 13.4.5, és 13.4.6. pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha a természetes személy Adós nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy az a KHR szerinti, az ott meghatározott adatokat tartalmazza. A természetes személy Adós ezen nyilatkozata vonatkozik valamennyi, az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésre, illetve utólagos módosítás esetén a későbbi nyilatkozat lesz irányadó.

13.2.2. Amennyiben az Adós nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR csupán a 13.1.1. pont szerinti adatokat, valamint a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatban a következő

adatokat tartalmazza: (i) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), (ii) a Referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, (iii) az ügyfél azonosító adatai, (iv) a hozzájárulás megtagadására vonatkozó megjegyzés.

13.2.3. A természetes személy Adós 13.2.1. pont szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy Adós valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában a 13.2.1. pont szerinti írásbeli nyilatkozat tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.

13.2.4. A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók.

13.2.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a Referenciaadat- szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi:

a) természetes személy Adós esetében – ha a 13.2.1. pont szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult – a 13.1.1. pont szerinti referenciaadatokat, kiegészítve a 13.4.5. és 13.4.6. pontok szerinti adatokkal

b) természetes személy ügyfél esetében – ha a 13.2.1. pont szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez – a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatokat (így (i) a nyilatkozat kelte, hely, dátum, (ii) a Referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, (iii) az ügyfél azonosító adatai) és (iv) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés, továbbá a 13.4.4., 13.4.5., és 13.4.6. pontban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat,

c) vállalkozások esetén a 13.1.2. pont szerinti referenciaadatokat, kiegészítve a 13.5.1., 13.5.2. és

13.5.3. pontok szerinti adatokkal.

13.2.6. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező Kölcsönszerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a Referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a következő adatokat: az előtörlesztés tényét, idejét, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összegét, pénznemét.

13.2.7. A 13.4.4. és 13.5.1. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatás tárgyát képező Kölcsönszerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. A Kölcsönszerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a referenciaadat-szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás referenciaadat- szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

13.3. Az adatkezelés időtartama

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat az alábbiakban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 13.2.1. pont szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 13.4.4. pont szerinti referenciaadatot.

13.4. A természetes személyekre vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai:

13.4.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 13.2.1. pont szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően – a 13.4.2. pontban írt kivétellel – egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

13.4.2. A Referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személy Adóst tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy Adós kérésére a Kölcsönszerződés megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy Adós a Kölcsönszerződés megkötésekor vagy a Kölcsönszerződés fennállása során – a Referenciaadat- szolgáltató útján – írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a Referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.

13.4.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötését megelőzően a Referenciaadat- szolgáltató a természetes személy Adóssal – a megalapozott döntés érdekében – megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból az Adós természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti az Adós természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira.

13.4.4. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személy Adósnak a 13.1.1. pont szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, kiegészítve a következő adatokkal: (i) a feltételek bekövetkezésének időpontja, (ii) a feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, (iii) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

(iv) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, (v) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, (vi) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

13.4.5. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személy Adósnak a 13.1.1. a)-h) alpontok szerinti referenciaadatait, kiegészítve a következő adatokkal: (i) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, (ii) okirati bizonyítékok, (iii) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma,

aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során:

a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve

b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 342., 343.,

345. vagy 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

13.4.6. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személy Adósnak a 13.1.1. a)-h) alpontok szerinti referenciaadatait, kiegészítve a következő adatokkal: (i) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), (ii) a

letiltás időpontja, (iii) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, (iv) a jogosulatlan felhasználások száma, (v) az okozott kár összege, (vi) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, (v) perre utaló megjegyzés,

xxxxxx szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 374. § (5) bekezdésében vagy 393.§-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

13.5. A vállalkozásokra vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai:

13.5.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a 13.1.2. pont szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt, kiegészítve a következő adatokkal: (i) a feltételek bekövetkezésének időpontja, (ii) a feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, (iii) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, (iv) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, (v) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, (vi) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, (vii) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

13.5.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozás Adósnak a 13.1.2. a) – d) alpontok szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette, kiegészítve a következő, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatokkal: (i) a szerződés megkötésének, lejártának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, (ii) perre utaló megjegyzés.

13.5.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozás Adósnak a 13.1.2. a) – d) alpontok szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván, kiegészítve azon bankszámlákkal kapcsolatos adatokkal, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: (i) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), (ii) a sorba állított követelések összege és devizaneme, (iii) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, (iv) perre utaló megjegyzés.

13.6. Ügyfélvédelem és jogorvoslat

Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a Referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, valamint arról, hogy adatai a 13.1. pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 13.4.4., 13.4.5. és 13.4.6. xxxxxx szerint átadásra kerülhetnek. A tájékoztatásnak részét képezi a Felügyelet által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató.

A 13.4.4. pont szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a Referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 13.1.1. pont szerinti referenciaadatai, - továbbá a következő adatok: (i) a feltételek bekövetkezésének időpontja, (ii) a feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, (iii) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, (iv) a követelés másik referenciaadat- szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, (v) az előtörlesztés ténye, ideje, az

előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, (vi) fennálló tőketartozás összege és pénzneme - bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.

A természetes személy Adós a Kölcsönszerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a Hitelező által nyújtott fenti tájékoztatást tudomásul vette.

A Referenciaadat-szolgáltató a vállalkozás Adósok részére – az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 20. pontban meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja – a Kölcsönszerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 13.4.1, 13.4.2. és 13.4.3. pontokban meghatározott esetekben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be.

A Referenciaadat-szolgáltató valamennyi KHR törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről, kivéve a fennálló tőketartozás összegét és pénznemét, amelyet a Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a tárgyhót követő ötödik munkanapig köteles átadni.

Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

A Referenciaadat-szolgáltató a fenti tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak. A Referenciaadat- szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségét – ha a nyilvántartott személy ezt kéri – elektronikus adatközlés útján is teljesítheti.

A nyilvántartott személy írásban kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. Az ilyen kifogás a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó Referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújtható be.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálta lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni (a továbbiakban: Tájékoztató).

Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű

értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadat-szolgáltatót, amely a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.

A nyilvántartott a referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a Tájékoztató kézhezvételét követő 30 napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartottat a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat szolgáltató vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a jelen fejezetben részletezett tájékoztatási kötelezettségeinek nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

A perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit a KHR törvényben (2011. évi CXXII. törvény) foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és – amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas – intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.

A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok Referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás.

A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.

A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye.

A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat- szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.

Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a KHR törvény 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.

A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.

A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi.

A fenti rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.

14. TÁJÉKOZTATÁSOK

14.1. KHR

Amennyiben a fenti tájékoztatás bármely része nem volt értelmezhető bármely ügyfél részére, további magyarázatra, értelmezésre szorul, akkor a Hitelező az ügyfél írásbeli kérésére, a konkrét kérdésre vonatkozó tájékoztatást ad.

14.2. Kiszervezett tevékenységek

Hpt. 68. §-ában előírt kötelezettségnek eleget téve a mindenkori kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenységek végzőjét a Hitelező a jelen Üzletszabályzat 3. számú mellékletében tünteti fel és a Magyar Nemzeti Banknál mint Felügyeletnél bejelenti.

14.3. Közvetítők / Ügynökök

A Hitelező közvetítőket / ügynököket alkalmaz a pénzügyi szolgáltatásainak értékesítésével, illetőleg a pénzügyi szolgáltatási tevékenysége nyújtásának elősegítésével kapcsolatosan. Az ügynököket a Hitelező a Magyar Nemzeti Banknál, mint Felügyeletnél bejelentette.

14.3.1.

A Hitelező által alkalmazott, a Hpt. 10.§ (1) bekezdés bb) pontja szerint minősülő többes ügynökök felsorolását a jelen Üzletszabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

14.3.2.

A Hitelező által alkalmazott, a Hpt. 10.§ (1) bekezdés ab) pontja szerint minősülő függő ügynökök felsorolását a jelen Üzletszabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

14.3.3.

A Hitelező továbbá függő ügynököt alkalmaz a kockázatkezelési, illetve követeléskezelési tevékenysége gyakorlása során, mely ügynök tevékenységének ellenőrzése az Igazgatóság elnökének hatáskörébe tartozik. A Hitelező által e tevékenysége körében alkalmazott, a Hpt. 10.§ (1) bekezdés ab.) pontja szerinti függő ügynöknek minősülő ügynökök felsorolását a jelen Üzletszabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

Kelt: Budapest, 2014. december 1.

Mellékletek:

1. számú melléklet: Hirdetmény

2. számú melléklet: Tájékoztatás a Fogyasztónak nem ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel és kölcsön esetében

3. számú melléklet: Tájékoztatás a Fogyasztónak ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel és kölcsön esetében

4. számú melléklet: Árazási elvek

5. számú melléklet: Kiszervezett tevékenységek és az azokat végzők személye

6. számú melléklet: Független és függő közvetítők

7. számú melléklet: Kockázatfeltáró nyilatkozat

8. számú melléklet: Általános Szerződési Feltételek HUF illetve deviza (EUR vagy CHF) alapú ingóra vonatkozó kölcsönszerződésekhez

9. számú melléklet: Általános Szerződési Feltételek HUF illetve deviza (EUR vagy CHF) alapú ingatlanra vonatkozó kölcsönszerződésekhez

Document Metadata

Table of Contents

ÜZLETSZABÁLYZAT

Document Metadata