ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Kiemelt projekt Tervezési Felhívások esetében jelen dokumentumban a pályázó illetve a Pályázati Felhívás és Útmutató kifejezések alatt projektgazda és Tervezési Felhívás és Útmutató értendő.

B. PÁLYÁZÓK KÖRE ‌

Az egyes pályázatok benyújtására jogosult szervezetek körére vonatkozó feltételeket minden esetben a Pályázati Felhívás és Útmutató határozza meg, a pályázók személyét érintő általános kizáró okokat pedig jelen dokumentum F1. pontja tartalmazza.

B1. A konzorciumokra vonatkozó szabályok ‌

A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 3/A. § alapján a pályázati felhívás lehetővé teheti, hogy projektjavaslatot ne csak egy önálló pályázó, hanem a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthasson. Az alábbiakban a konzorciumokra vonatkozó legfontosabb szabályok kerülnek kifejtésre, a konzorciumokra vonatkozó további feltételeket a 16/2006 (XII.8) MeHVM-PM együttes rendelet, a Pályázati Felhívás és Útmutató, valamint a konzorciumi megállapodás tartalmazzák.

• Konzorciumokra vonatkozó általános feltételek

A konzorciumok esetében a jelen dokumentumban, valamint a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott követelményeknek való megfelelés kiterjesztően értelmezendő abból a szempontból, hogy minden konzorciumi tag részt vesz a pályázat alapvető céljának megvalósításában, továbbá támogatásban részesül.

A konzorcium célja ugyanis az, hogy lehetővé tegye a komplex, egy önálló pályázó által nem, vagy nem megfelelő hatékonysággal megvalósítható fejlesztések létrehozásához szükséges összefogást, az egyes beruházásokkal közvetlenül érintettek bevonását a projekt kidolgozásába, megvalósításába, fenntartásába, úgy, hogy minden tag önálló felelősséggel is rendelkezzék a projekt szakmai tartalmának meghatározó részét képező, általa vállalt tevékenységért.

A Pályázati Felhívás és Útmutató eltérő rendelkezése hiányában nem lehet konzorciumi tag a kizárólag projektmenedzsment feladatokat és/vagy a nyilvánosság biztosításához kapcsolódó feladatokat ellátni kívánó szervezet.

• A konzorcium létrehozása

A konzorcium konzorciumi együttműködési megállapodással jön létre, melynek minimum követelményeit, tartalmát a jelen dokumentum mellékleteként közzétett megállapodás- tervezet tartalmazza.

A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a projektdokumentációban meghatározott módon közösen megvalósítják.

• Konzorciumi tagok, konzorcium képviselete

Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a projektgazdára vonatkozóan a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott minden követelménynek megfelel.

A konzorciumot az NFÜ-vel és a közreműködő szervezettel szemben a konzorciumi együttműködési megállapodásban kijelölt tag képviseli.

C. A PÁLYÁZAT TARTALMA ‌

C1. Támogatható tevékenységek ‌

C1.1 Támogatható tevékenységekre vonatkozó általános feltételek ‌

Az egyes pályázati kiírások tekintetében a konkrét támogatható tevékenységeket a Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmazza, melyben meghatározásra kerülhetnek önállóan támogatható és önállóan nem támogatható tevékenységek is.

A Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató eltérő rendelkezése hiányában az önállóan támogatható tevékenység úgy értelmezendő, hogy elegendő a Pályázati Felhívás és Útmutatóban ilyen kategóriába sorolt tevékenységek közül egynek a megvalósítása, és a projekt keretében nem szükséges megvalósítani önállóan nem támogatható tevékenységet.

Az önállóan nem támogatható tevékenység esetén a projekt keretében nem elegendő a Pályázati Felhívás és Útmutatóban ilyen kategóriába sorolt tevékenységek kizárólagos megvalósítása, hanem szükséges legalább egy, az önállóan támogatható tevékenységek között felsorolt tevékenység megvalósítása is.

A Pályázati Felhívás és Útmutatóban szereplő támogatható tevékenységek mellett valamennyi projekt esetén kötelezően megvalósítandóak a C1.2 pontban előírt tevékenységek.

Kizárólag a jelen dokumentum C1.2 pontjában, valamint a Pályázati Felhívás és Útmutatóban felsorolt tevékenységek minősülnek támogatható tevékenységnek.

C1.2 Kötelezően megvalósítandó tevékenységekre vonatkozó feltételek Nyilvánosság biztosítása‌

A Kedvezményezett a támogatási döntéstől számítva, a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a jelen dokumentum mellékletét képező „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” tartalmazza.

A Kedvezményezett a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott

„Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő kommunikációs csomagok közül a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározottat köteles megvalósítani.

A Kedvezményezett a projekt megvalósítása során, illetve a projektzárást követően a fentiekben hivatkozott „Arculati Kézikönyvben” szereplő hirdetőtáblák közül a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott típusúakat köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínein.

A projektgazda a Közreműködő Szervezetnek küldött jelentéseiben ismerteti és megfelelő módon (pl. fényképekkel) igazolja a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségei teljesítését.

A kedvezményezett által a nyilvánossággal és a tájékoztatással kapcsolatos, kötelezően alkalmazandó részletes szabályok a Támogatási Szerződésben találhatók meg.

Könyvvizsgálat

Amennyiben a projektre vonatkozóan megítélt támogatás összege meghaladja az 50 MFt- ot, a projekt befejezésekor projektszintű könyvvizsgálat elvégzése kötelező, az erről szóló igazolást – a Támogatási Szerződés minta „Pénzügyi elszámolás részletes szabályai c. melléklete szerinti tartalommal – a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani.

C2. Elszámolható költségekre vonatkozó feltételek ‌

A projekt elszámolható költségei között azon költségek tervezhetők, amelyek a projekt támogatható tevékenységeihez kapcsolódnak, szerepelnek a Pályázati Felhívás és Útmutatóban rögzített költségek között, és megfelelnek az általános elszámolhatósági feltételeknek.

A projekt nem elszámolható költségeinek a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, nem elszámolható költségek, vagy a nem támogatható tevékenységek költségei minősülnek. A nem elszámolható költségek részei a projekt összköltségének, azonban nem részei a projekt elszámolható költségének.

Amennyiben a projekt tartalmaz olyan támogatható tevékenységet, amelyet nem a pályázat részeként, nem annak költségkeretéből kíván megvalósítani, és/vagy ha a pályázat tartalmaz olyan nem támogatható tevékenységet, amelyet a pályázó meg kíván valósítani a projekttel együtt, azonban a pályázaton kívüli forrásból, akkor ezen tevékenységeket elkülönítetten és egyértelműen – elkülönített költségvetéssel – be kell mutatni a pályázatban.

A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen a költségek, illetve ezen belül az elszámolható költségek besorolása.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a betervezett, elszámolni kívánt költségek projektkiválasztás során történő csökkentésére vonatkozó előírásokat a jelen dokumentum X. xxxxxx tartalmazza.

C2.1. Általános elszámolhatósági feltételek ‌

A pályázat elszámolható költségei között az alábbi feltételeknek megfelelő költségek tervezhetőek, illetve számolhatóak el a megvalósítás során:

▪ A Kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek (ide nem értve a vállalkozói előleg szállítói finanszírozási mód keretében történő kifizetését), és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal, stb.), teljesülésük (számlával, bevallással, egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal) igazolható.

▪ A támogatási szerződésben rögzített megvalósítási időszakban merültek fel. A támogatásban részesülő projektek esetén elszámolhatóak

- a 2006. december 20. után felmerülő előkészítési költségek, valamint

- a pályázat benyújtását követően felmerülő megvalósításhoz kapcsolódó költségek.

▪ Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek.

▪ Szerepelnek a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott elszámolható költségek listáján, és nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között.

▪ A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat és a piaci ár megállapítható és ellenőrizhető.

Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg a kedvezményezett szervezetében szokásos mértéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz.

▪ A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják.

▪ Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás.

▪ Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek a projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzáadott értéket képviselnek.

▪ Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőséget a szerződés, vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltséget a végső Kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással.

▪ Az akciótervben, illetve a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása során merülnek fel.

▪ Amennyiben a kedvezményezett a pályázatban megjelölt, támogatásból finanszírozni kívánt tevékenységével kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés ÁFA-val növelt, bruttó elszámolható költsége, azaz a projekt – ezen tevékenységre vonatkozó – költségvetését bruttó módon kell megterveznie.

▪ Amennyiben a kedvezményezett a pályázatban megjelölt, támogatásból finanszírozni kívánt tevékenységével kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés levonható ÁFA nélkül számított nettó elszámolható költsége, azaz a projekt – ezen tevékenységre vonatkozó – költségvetését nettó módon kell megterveznie.

C2.2 A pályázatban tervezett elszámolható költségek alátámasztása ‌

A pályázatba becsatolt elszámolható költségek körét minden esetben szükséges alátámasztani.

Az alátámasztó dokumentumoknak teljes körűen le kell fedniük az elszámolható költségeket.

A Pályázati Felhívás és Útmutató eltérő rendelkezése hiányában az egyes költségtípusokat az alábbiak szerint szükséges alátámasztani:

▪ Előkészítéshez kapcsolódó, a pályázat benyújtása előtt megrendelt vagy teljesített szolgáltatás, saját teljesítés: megrendelő vagy szerződés vagy költségszámla, saját teljesítés esetén közvetlen önköltség;

▪ Előkészítéshez kapcsolódó, a pályázat benyújtását követően megrendelt vagy felmerülő szolgáltatás, saját teljesítés: árajánlat, vagy a projektgazda részletes árbecslése;

▪ Projektmenedzsment tevékenység: árajánlat, vagy saját szervezeten belül történő ellátása esetén bér- és járulékterv;

▪ Építési, kivitelezési tevékenység: A Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott projektdokumentációval kapcsolatos feltételek alapján:

o Tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, elvi engedélyes terv kérése esetén vagy tervek hiányában: fajlagos költségbecslés, amennyiben releváns, az aktuális, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Xxxxxx által kiadott „ Építőipari költségbecslési segédlet” alapján elkészítve

o Engedélyezési terv esetén: munkanemenkénti költségbecslés (szakágak szerinti munkacsoportokra bontva); új építés és átalakítás, felújítás stb. esetén, azok értelemszerű különbontásával

o Kiviteli terv, tenderterv, vagy közbeszerzés kiírására alkalmas közbeszerzési dokumentáció esetén: tételes költségvetés (szakágakra, munkanemekre, anyag és munkadíjra bontott tételes költségvetés, rezsióradíj megjelenítéssel munkanemenként külön-külön); új építés és átalakítás, felújítás stb. esetén, azok értelemszerű különbontásával;

▪ Eszközbeszerzés: árajánlat(ok); a kereskedelmi forgalomban (üzletben, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. Tv. 3. § (1) – (3) bekezdései szerint) beszerezhető eszközök esetén az írásos ajánlat kiváltható hivatalos árajánlatok bemutatásával (pl: forgalmazó cégek honlapja, katalógus-kivonat);

▪ Szolgáltatások: árajánlat(ok); a szakértői, tanácsadási díjak egységárának alátámasztása során a hivatalos árajánlat kiváltható független statisztika, kimutatás csatolásával (különös tekintettel hivatalos központi, pl. KSH adatokra, kamarai díjszabásokra).

A költségtételek alátámasztására csatolt, a pályázat benyújtásakor érvényes, magyar nyelvű árajánlatnak tartalmaznia kell:

▪ az ajánlattevő megnevezését, aláírását;

▪ az ajánlat tárgyának pontos megnevezését;

▪ eszközbeszerzés esetén műszaki specifikációt (amennyiben releváns);

▪ szolgáltatás igénybevétele esetén feladat-meghatározást;

▪ az árajánlat érvényességét és/vagy az ajánlat kiállításának dátumát, amely a pályázat benyújtását megelőző 90 napnál nem lehet régebbi;

▪ az egységárat, mennyiséget, a nettó árat, az ÁFÁ-t és a bruttó árat.

Amennyiben az árajánlat összege nem forintban van meghatározva, át kell számítani forintra az árajánlat napjára vonatkozó MNB hivatalos középárfolyamán, mely árfolyamot fel kell tüntetni az ajánlaton.

Nem magyar nyelvű árajánlat esetében magyar nyelvű fordítást is mellékelni kell (nem szükséges hivatalos, fordító iroda által készített fordítás).

A piaci ár alátámasztásaként nem fogadható el olyan árajánlat, amelyben a projektgazda szervezet(ek) tulajdonosa/fenntartója, vagy nevében nyilatkozattételre jogosult személy vagy mindezeknek – a Ptk. 685. §. b) értelmében – közeli hozzátartozója tulajdonosi/fenntartói jogokat gyakorol, és fordítva: amely szervezet tulajdonosa/fenntartója vagy nevében nyilatkozattételre jogosult személy vagy mindezek közeli hozzátartozója a projektgazda szervezetben tulajdonosi/fenntartói jogokat gyakorol.

A beruházás saját kivitelezésben történő megvalósítása esetén a pályázathoz szükséges csatolni a pályázó önköltség számítási eljárásrendjét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az árajánlatoknak összhangban kell lenniük a Projekt adatlap, illetve az annak részét képező költségvetés vonatkozó pontjaival!

Azon költségtételek, melyek - sem a pályázatban, sem hiánypótlás során - nem kerültek a fentieknek megfelelően alátámasztásra, el nem számolható költségnek

minősülnek. Ezen költségek a pályázat értékelése során automatikusan a költségcsökkentés részét képezik (lásd G1. pont).

C2.3. Elszámolható költségtípusokra vonatkozó általános előírások ‌

Jelen pont tartalmazza a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében elszámolható költségtípusokra vonatkozó általános előírásokat, azonban a felsorolt költségtípusok kizárólag akkor tervezhetők be a projekt költségvetésébe, illetve számolhatók el a projekt megvalósítása során, ha a Pályázati Felhívás és Útmutatóban szerepelnek az elszámolható költségek között.

I. Előkészítési költségek

1. Projekt-előkészítés költségei

A projekt előkészítéséhez feltétlenül szükséges és igazoltan kapcsolódó alábbi költségek támogathatók:

▪ Kötelező előzetes tanulmányok, úgymint megvalósíthatósági tanulmány/üzleti terv, költség-haszon elemzés, hatástanulmány, hatásvizsgálat, egyéb szükséges háttértanulmányok, szakvélemények elkészítésének költsége;

▪ Terület-előkészítéshez szükséges előzetes felmérő munkálatok költsége;

▪ Kötelezően előírt szükségletfelmérés, helyzetfeltárás, célcsoport elemzés, piackutatás költsége;

▪ Szükséges engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, tendertervek, egyéb műszaki tervek és ezek hatósági díjának költségei (ideértve a művelési ág váltás, művelési ágból való kivétel adminisztratív költségét is);

▪ Közbeszerzési eljárások költségei (ideértve a közbeszerzési szakértő díját, és a feltételesen lefolytatott közbeszerzési eljárások költségeit is, egybeszámítás esetén projektarányosan);

▪ Előzetes PR tevékenységhez, és kötelező nyilvánosságbiztosításhoz kapcsolódó költségek (amennyiben a beruházás problémamentes megkezdéséhez indokolt – pl. helyi népszavazás szükséges –);

▪ Előkészítéshez kapcsolódó szakértői tanácsadás díja.

2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése

Az ingatlantulajdon, illetve szolgalmi jog megszerzésének költsége a következő feltételekkel számolható el:

▪ a tulajdonjog, szolgalmi jog megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes végrehajtásához, továbbá

▪ a vásárlást megelőzően független minősített értékbecslőtől vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szervtől olyan igazolást szükséges beszerezni, amely megerősíti, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket. Amennyiben az igazolás szerint a vételár meghaladja a piaci árat, a független minősített értékbecslő vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szerv által meghatározott ár képezi az elszámolható költség alapját.

Elszámolható költségnek az ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos költségek tekinthetők (ideértve az ügyvédi díjakat, az értékbecslés költségét, a kártalanítási költségeket stb.).

Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos költségek.

II. Megvalósítási költségek

1. Projektmenedzsment költségek

A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátása esetén a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében kizárólag a projektmenedzseri, pénzügyi-könyvelési, jogi, műszaki, egyéb szakmai és adminisztratív feladatokat ellátó, munkaviszonyban, megbízási viszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkatársak bér- és bérjárulék költsége, illetve annak a projekt menedzselésére fordított munkaidejével arányos része számolható el. A bérek a hazai jogszabályok (adó, társadalombiztosítás stb.) szerint fizetendő adókkal és járulékokkal együtt számolhatóak el.

A közigazgatási dolgozók bére csak akkor elszámolható, ha tevékenységük a projekt végrehajtásához kapcsolódik és a munkaköri leírásukban foglalt feladatkörük részét képezi. Nem elszámolható azonban a projekttel összefüggésben, a kedvezményezett hatáskörébe tartozó kötelező hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan felmerülő költség.

Polgármester és vezető beosztású köztisztviselő bér- és bérjárulék költsége, megbízási díja nem elszámolható.

A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátásán túlmenően lehetőség van a projektgazdára jogszabály vagy szerződés alapján irányadó beszerzési vagy közbeszerzési szabályok alkalmazásával szakértői szolgáltatást is igénybe venni, a projekt menedzsment költségkeret terhére.

2. Szolgáltatások igénybevételének költsége

A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevételének költsége számolható el:

- A projekt beruházásainak megvalósításához szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételének költségei:

• építési műszaki ellenőr díja, illetve amennyiben releváns, a tervellenőr díja;

• a beruházás megvalósításához szükséges szakértői költségek: pl. építész, épületgépész, belsőépítész, informatikai szakértő, felelős műszaki vezető, tervezői és egyéb szakfelügyelet alkalmazásával kapcsolatos költségek stb.;

• a Pályázati Felhívás és Útmutatóban részletezett egyéb elengedhetetlen szakmai szolgáltatások (pl. akadálymentesítéshez, energiahatékonysági korszerűsítéshez igénybevett tanácsadás) költsége;

• a megvalósítás során felmerült hatósági eljárási, igazgatási szolgáltatási díjak (pl. használatbavételi engedélyezési eljárás díja).

- Képzési szolgáltatás igénybevételének alábbi költségei:

• az oktatók személyi jellegű és utazási költségei;

• a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tananyagok, készletnek minősülő fogyóeszközök költségei;

• a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei.

- A projekt megvalósításához kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei:

• Jogi szolgáltatással kapcsolatos költségek:

o jogi tanácsadás díjai (ide nem értve az előkészítési költségnek tekintett közbeszerzési költségek között elszámolandó jogi szolgáltatási költségeket);

o közjegyzői díj és költségtérítés;

o jogi biztosítékok költségei: a kedvezményezett számára esetlegesen előírt jogi biztosítékkal (bankgarancia, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, vagy készfizető kezességvállalás, vagy jelzálogjog ingatlan és ingó vagyontárgyra) kapcsolatban felmerült, igazolható költségek.

A jogi szolgáltatás harmadik féltől való igénybevételének költsége csak akkor számolható el, ha a kedvezményezett nem rendelkezik megfelelő szakemberrel a feladat ellátásához.

• Nyilvánosság biztosításának költségei (ideértve a kötelezően ellátandó tevékenységek között felsorolt nyilvánosság biztosításához kapcsolódó költségeket is):

o kiadványok, információs füzetek készítéséhez, az elektronikus megjelenéshez, képzések meghirdetéséhez, tudatosság növeléséhez, tájékoztatáshoz, kommunikációs kampányokhoz kapcsolódó költségek,

o a beavatkozások helyi elfogadásához és sikeres végrehajtásához szükséges szolgáltatások, kommunikációs szolgáltatások díja, fórumok, tájékoztató rendezvények szervezésének költsége, stb.

• Kötelezően elvégzendő projektszintű külön könyvvizsgálat díja.

3. Építési (átalakítási, bővítési, felújítási) költségek

Építés (átalakítás, bővítés, felújítás), épület-kivitelezés költsége akkor tervezhető, ha a projekt végrehajtásához szükséges, vagyis olyan épületek, építmények, egyéb ingatlanok építési, bővítési és értéknövelő felújítási költségei számolhatók el, amelyhez támogatott tevékenységek köthetők.

Az építési költségek alatt kell érteni az új építésen túl, minden, az építmény, ingatlan üzemszerű-, biztonságos és rendeltetésszerű használatát, hasznosítását lehetővé tevő alábbi tevékenységek költségét:

• Komplex terület-előkészítés, területrendezés: megelőző mentő régészeti feltárás, falkutatás, egyéb örökségvédelmi előkészítési tevékenység, irtási munkák, tényfeltárás, környezeti kármentesítés, lőszermentesítés, rekultiváció, műszaki beavatkozás, tereprendezés, talajmunka;

• Bontás;

• Hozzáférés, védelem;

• Helyreállítás, rekonstrukció;

• Felújítás;

• Átalakítás;

• Bővítés;

• Építés;

• Technológiai szerelés (gépészet);

• Próbaüzem (azonban az ezen időszak alatt keletkező bevétel az elszámolható költségeket csökkenti);

• Infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó közműépítések, átalakítások, felújítások, pl. ivó-, ipari-, tűzivíz hálózat, szennyvízelvezetés, csapadék- és belvíz elvezetés, közvilágítás, telefon, kábelhálózat, őrző-védő elektronikai rendszer, stb.;

• Parkosítás, növénytelepítés, zöldfelületi fejlesztés.

4. Eszközbeszerzések költségei

A támogatható tevékenységek körében meghatározott tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközbeszerzések számolhatóak el. Elszámolható költségnek az eszköz bekerülési értékének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47. § (1), (2), (4) d) és (7) bekezdése szerinti tételei minősülnek.

Új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelző csak azon, beruházási jellegű termékeket illeti meg, amelyeknél a Kedvezményezett rendelkezik a vétel (a számla kiállítás dátuma) időpontjában kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal.

Amennyiben a Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató erre kifejezetten lehetőséget ad valamely pályázói kör részére, használt eszközök beszerzési költsége az alábbi feltételekkel elszámolható:

• az adott eszközt a megelőző hét évben nem EU vagy hazai támogatásból szerezték be vagy állították elő korábban és más megoldás (új eszköz beszerzése, lízing, stb.) igénybevétele nem indokolt,

• az eszköz eladója igazolja az eszköz eredetét,

• értéke nem érheti el a hasonló rendeltetésű új eszköz piaci értékét.

5. Immateriális javak beszerzése

Az immateriális javak költségei között számolható el a projektvégrehajtáshoz szükséges szellemi termékek és vagyoni értékű jogok bekerülési értéke, a számviteli törvény vonatkozó rendelkezései alapján.

A támogatható immateriális javaknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

• kizárólag a támogatott feladat ellátásában használhatóak fel,

• leírható eszközöknek kell tekinteni,

• piaci feltételek mellett harmadik – nem konzorciumi partner vagy a számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak tekinthető – féltől kell megvásárolni,

• a kedvezményezett eszközei közé kell sorolni, és a projekt befejezésétől számítva legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a kedvezményezett tulajdonában szükséges tartani, illetve amennyiben releváns, a támogatásban részesülő létesítményben kell felhasználni.

6. Általános költségek

Általános költségek közül kizárólag a projekt céljára elkülönített bankszámla/alszámla nyitásának, vezetésének költsége számolható el, amennyiben annak nyitása kötelező, az alábbiak szerint:

• konzorciumi formában megvalósított projektek esetén

• előleg igénybe vétele esetén

7. ÁFA, valamint más adók és közterhek

Az ÁFA, valamint más adók és közterhek kizárólag akkor tekinthetők elszámolható költségnek, amennyiben azok jogszabály alapján nem levonhatóak. Amennyiben az adók, közterhek levonhatóak, nem számolhatóak el, még abban az esetben sem, ha a végső Kedvezményezett, vagy az egyéni Kedvezményezett ténylegesen nem él a levonás lehetőségével.

Az ÁFA elszámolhatóságára azonos szabályok vonatkoznak a támogatások EU és hazai részét illetően.

8. Tartalék

Tartalék a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott mértékben képezhető az előre nem látható, nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások fedezetére.

A tartalék a projektmegvalósítás során csak a közreműködő szervezet előzetes engedélyével használható fel.

A tartalék felhasználása során figyelembe kell venni a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokat (pl. Kbt.), a Pályázati Felhívás és Útmutatóban részletezett korlátokat, a költségvetés belső arányaira vonatkozó szabályokat.

9. Saját teljesítés

Amennyiben a Pályázati Felhívás és Útmutató bizonyos támogatható tevékenységek vonatkozásában kifejezetten engedi, a szolgáltatások saját teljesítésként történő elvégzése vagy a beruházások saját kivitelezésben történő megvalósítása elszámolható, amennyiben ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt nem haladja meg.

A közbeszerzési értékhatár figyelembevétele biztosítja az objektív ellenőrzést arra vonatkozóan, hogy a költséghatékonyság és a piaci verseny érvényesül. Amennyiben a Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató erre lehetőséget ad, és a támogatási szerződés megkötését megelőzően a kedvezményezett kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a közbeszerzési értékhatár túllépése mellett a saját teljesítéssel való megvalósítás szolgálja legjobban a költséghatékonyságot, úgy az Irányító Hatóság jóváhagyhatja azt.

A saját teljesítéssel történő megvalósítás értéke nem haladhatja meg a piaci értéket, és nem lehet több, mint a pénzügyileg rendezett tételek alapján kimutatott közvetlen önköltség.

C2.4. Nem elszámolható költségek ‌

A támogatható tevékenységekhez kapcsolódóan nem elszámolható költségnek minősül mindazon költség, amely nem szerepel a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott elszámolható költségek listáján (függetlenül attól, hogy a C2.3 pont tartalmazza minden költségtípusra vonatkozóan az általános elszámolhatósági szabályokat), különösen:

- A pályázat megírásának költségei a felmerülés időpontjától függetlenül;

- Projektmenedzsment keretében béren és bérjárulékon kívül bármilyen egyéb költség (pl. útiköltség, ellátmány/napidíj, szállásköltség);

- Bírságok, kötbérek és perköltségek;

- Devizaátváltási jutalékok;

- Üzletrész- és részvényvásárlás költsége;

- Természetbeni hozzájárulások;

- Levonható vagy nem a végső Kedvezményezettet terhelő adók;

- A támogatás elnyerésétől függővé tett sikerdíj.

C3. A projekt megkezdése ‌

Támogatás a pályázat benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. (Kétfordulós eljárásrend esetében a pályázat benyújtásán az első fordulóra történő benyújtását kell érteni.)

A pályázó a beruházást a pályázat benyújtását követően saját felelősségére azonnal megkezdheti, de a beruházás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését.

A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenység támogatása esetén

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap;

b) gép, berendezés, eszköz, anyag, termék, immateriális jószág beszerzés támogatása esetén az első beszerzett eszköz visszavonhatatlan megrendelését igazoló okmány kiállításának dátumát; megrendelés hiányában a szállításra megkötött szerződés létrejöttének napja;

c) szolgáltatás, egyéb tevékenység támogatása esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában, a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) közműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak a szolgáltató részére történő átutalása (a szolgáltatói szerződéssel, az átutalás tényét igazoló bank által cégszerűen aláírt, banki bankszámla kivonattal igazolva);

e) a kedvezményezett által végzett tevékenység esetén az első, nem előkészítésnek minősülő tevékenységhez kapcsolódó költség felmerülése.

A projekt előkészítési tevékenységek nem jelentik a projekt megkezdését.

Amennyiben a projekt keretében több tevékenység támogatására kerül sor, a legkorábbit kell a projekt megkezdésének tekinteni.

C4. A projekt fizikai megvalósítása és befejezése ‌

A projekt fizikai megvalósításának napja az a nap, amelyen a projektjavaslatban meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült, azaz a projekt utolsó támogatható tevékenysége megvalósul, a következők szerint:

▪ eszközbeszerzés esetén az eszközt üzembe helyezik;

▪ ingatlanfejlesztés esetén megtörténik a sikeres műszaki átadás-átvétel, jegyzőkönyvvel alátámasztva (engedélyköteles építés esetén a pénzügyi elszámolás, illetve az ahhoz kapcsolódó záró PEJ benyújtásakor az engedélyező hatóság igazolásának csatolása szükséges arról, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás, illetve amennyiben releváns, a műszaki engedélyezési eljárás folyamatban van; a jogerős használatbavételi, valamint működési engedély a záró pénzügyi elszámolás jóváhagyásához nyújtandó be,);

▪ egyéb tevékenység esetében a tevékenység megvalósul.

A projekt fizikai megvalósítására a projektgazdának a projekt megkezdésétől - amennyiben a projekt a Támogatási Szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, akkor a Támogatási Szerződés hatályba lépésétől - számítva maximum 24 hónap áll rendelkezésére, a Pályázati Felhívás és Útmutató ettől eltérő rendelkezése hiányában.

A projektgazda projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolása (záró kifizetési igénylés) benyújtásának végső határideje a projekt fizikai megvalósítását követő 30. nap.

A pénzügyi elszámolás benyújtásáig a projektet fizikailag be kell fejezni.

A támogatás terhére a projekt fizikai megvalósításáig felmerült költségek számolhatók el. A megvalósítási időpontot követően felmerült költségre támogatás nem folyósítható.

A záró projekt előrehaladási jelentés Közreműködő Szervezet felé történő benyújtásának határideje egybeesik az utolsó kifizetési igénylés benyújtásának időpontjával.

Egy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült, és a kedvezményezett záró projekt előrehaladási jelentését és záró kifizetési igénylését a támogató jóváhagyta.

C5. Fenntartási kötelezettség általános előírásai, a projekt lezárása ‌

Főszabályként a pályázó a projekt befejezésétől számított 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében, regionális beruházás esetén a 19/2007. (VII.30.) MeHVM rendelet 10, §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak. Amennyiben a projekt jellege indokolja (pl. nagyméretű infrastrukturális beruházás), a fenti időtartamtól eltérően a Pályázati Felhívás és Útmutatóban hosszabb fenntartási időszak is előírható.

A Kedvezményezett a fenntartási időszakban évente fenntartási jelentést nyújt be.

A támogatás igénybevevője jogosult a meghatározott fenntartási időszak alatt a gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjére, amennyiben a fenntartási időszak alatt a tevékenység, szolgáltatás fenntartása az érintett régióban biztosított. A fenntartási időszakban a kedvezményezett a technológia vagy a fejlesztés korszerűsítésére támogatásban nem részesülhet.

Az támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül - a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg.

A projekt akkor tekinthető lezártnak (az 5 , ill. 3 éves fenntartási időszak vége), ha a Kedvezményezett által vállalt valamennyi kötelezettség - hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően - teljesült, és a Kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolója (utolsó projekt fenntartási jelentés) benyújtását követően annak Közreműködő Szervezet általi jóváhagyása megtörtént, és/vagy a zárójegyzőkönyv elkészült.

A kedvezményezettnek, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknek a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig meg kell azokat őriznie.

Az eredeti dokumentumokat a Kedvezményezett tárolja abban az esetben is, amennyiben a projektmenedzsment tevékenységek ellátásához külső szervezetet vesz igénybe.

C6. Horizontális elvekre vonatkozó előírások ‌

C6.1 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi alapelvek érvényesítése

Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt‌

elvárásokat, és ezáltal hozzájárul az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításához.

A Regionális Fejlesztési Operatív Programokon belül a horizontális célkitűzések egyrészt önálló fejlesztési célként (pl.: akadálymentesítés, kistelepülések szennyvízkezelésének megoldása), másrészt közvetett módon befogadási kritériumként jelennek meg.

A pályázónak a horizontális alapelveknek történő megfelelés érdekében a következő elvárásoknak kell megfelelni:

1. Befogadási kritérium a pályázó szervezet fenntartható fejlődési, illetve a szervezet és a tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatainak projekt adatlapon történő megadása (kötelező adatszolgáltatás), valamint az éves adatközlés vállalása.

2. A pályázatok befogadásának további minimum feltételei: Esélyegyenlőségi elvárások:

▪ A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében az internetes

projektfelszíneknek infokommunikációsan akadálymentesnek kell lenniük a projektvégrehajtás idején. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot kell kifejezni, tilos szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

▪ A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét.

▪ Az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építményeket akadálymentesen kell kialakítani.

Fenntarthatósági elvárások:

▪ Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén környezeti szempontokat kell alkalmazni (zöld beszerzés). A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságot kell tükrözniük.

▪ A másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül. Ahol releváns, a lehetőségeket a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte előtt kell azonosítani, és abban kell azonosítani, bemutatni.

▪ A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni kell. Ezt, amennyiben releváns, a megvalósíthatósági tanulmányban vagy a kiviteli tervdokumentációban kell bemutatni, legalább a következő tartalommal: ideiglenes területfoglalás minimalizálása és anyagszállítási útvonal optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. megelőzése érdekében.

A releváns minimum feltételek vállalását a pályázó a projekt adatlapon szereplő nyilatkozat tételével (aláírásával) igazolja.

3. A pályázónak további befogadási kritériumként a pályázati adatlapon és/vagy a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott számú intézkedés közül legalább kettőt-kettőt ki kell választania, a kiválasztott intézkedéseket pedig a végrehajtás során teljesítenie, illetve megvalósítania szükséges.

4. A pályázónak a szervezeti működésében is vállalnia kell a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség elvének érvényesítését. A pályázónak a szervezete bemutatásakor ki kell térnie a szervezet esélyegyenlőségi, illetve fenntartható fejlődés elvei szerinti többletteljesítményeire, céljaira, választott eszközeire.

A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt fenntarthatósági szempontok is részét képezik. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik.

A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek.

C6.2 A területi kohézió támogatási alapelvei ‌

Az esélyegyenlőség és fenntarthatóság horizontális politikák mellett szintén általánosan érvényesítendő szempontként jelenik meg a területi kohézió alapelve. Tekintettel arra, hogy a projektek eltérő módon segítik elő a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődést, ezért a Pályázati Felhívás és Útmutató céljától, a támogatható tevékenységektől, az alkalmazott eljárásrendtől függően kerül meghatározásra a konkrét eszközök köre.

A területi kohézió szempontjából releváns pályázatokban a pályázónak vállalnia kell a területi kohézió elvének érvényesítését, az előrehaladási és fenntartási jelentések keretében pedig számot kell adnia a tényleges teljesítéséről.

A releváns pályázati kiírásoknál a pályázónak vizsgálnia kell a projekt területi hatásait a megvalósítás szűkebben vett térségére (település, kistérség, egyéb tájegység). Egy fejlesztés akkor járul hozzá eredményesen a területi kohézió érvényesüléséhez, ha vannak pozitív területi hatásai (ideértve a helyi, térségi foglalkoztatásra, gazdasági aktivitásra, belső piacokra, gazdasági kapcsolatokra, elérhetőségre, infrastrukturális ellátottságra, életminőségre, a megjelenő új szolgáltatásokra, illetve az intézményi és szolgáltatási ellátottságra vonatkozó hatásokat), illetve ha ezen területi hatásai túlnyomórészt pozitívak.

Egyes pályázatoknál a projektgazdának el kell helyeznie a fejlesztését a helyi gazdasági, társadalmi környezetben, és be kell mutatnia, hogyan illeszkedik a beruházása más projektgazdák, a térség, vagy egy szakágazat adott térségre vonatkozó fejlesztési céljaihoz, a releváns térségfejlesztési és szakágazati koncepciókhoz, a beruházás megvalósításában mennyire működik együtt az érintett lakossággal, szakértőkkel, hatóságokkal, helyi, térségi önkormányzatokkal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, illetőleg van-e a fejlesztéshez kapcsolódó, azt kiegészítő,közelmúltban megvalósított, vagy jelenleg megvalósítás, előkészítés alatt álló kiegészítő projekt a térségben.

D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ‌

D1. Az önrész összetétele ‌

Az önrész a projekt finanszírozásában az elszámolható költségekre igényelt/megítélt támogatás összegén felüli rész, amelyet a pályázónak kell biztosítania. Pályázói önrészként természetbeni hozzájárulás nem fogadható el.

Az önrész saját forrásból és egyéb támogatásból tevődhet össze.

Saját forrásnak minősül minden olyan forrás, amely nem az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, illetve az államháztartás alrendszereiből nyújtott önerő támogatásokat.

A Pályázati Felhívás és Útmutató eltérő rendelkezéseinek hiányában az önrész az alábbi elemekből állhat, és rendelkezésre állása az alábbi módon igazolható:

Önrész elemei	Igazolás módja
számlapénz	A forrás igazolására kizárólag a pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat vagy banki igazolás fogadható el. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a számlapénz rendelkezésre állását több bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!
bankbetét	30 napnál nem régebbi, a számlavezető vagy hitelintézet által kiadott igazolás a bankbetét összegéről, és annak meglétéről. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a bankbetét rendelkezésre állását több banki igazolással kívánja igazolni, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!
névre szóló értékpapír	A pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi értékpapír számlakivonat vagy banki igazolás. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az értékpapír rendelkezésre állását több számlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!
bankhitel	A hitelintézet által kiadott kötelező érvényű finanszírozási ajánlat: hitelígérvény, vagy megkötött hitel/kölcsönszerződés (kötelező formai elemeit ld. a táblázat alatt)
tagi kölcsön, magánkölcsön	Kölcsönszerződés és banki átutalásról igazolás vagy bevételi pénztárbizonylat
a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés	30 napnál nem régebbi, a hitelintézet által kiadott igazolás a törzstőke-emelés címén befizetett összegről Amennyiben számlapénz, bankbetét és értékpapír is forrás, akkor az ezeket igazoló dokumentummal egy napon kell kiadni ezt az igazolást is.

zártvégű pénzügyi lízing	Lízingszerződés, a mellékleteket képező átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és fizetési ütemtervvel
önkormányzati forrás	A pályázat benyújtásakor képviselőtestületi határozat, illetve ha az önkormányzat SzMSz-ében hatáskör átadás történik, akkor az ennek megfelelő szervezeti egység határozata. A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele, hogy az önkormányzat költségvetésében, valamint a három évre előre szóló költségvetési tervében (gördülő tervezés) a teljes projekt összeg a felhalmozási célú bevételek és a felhalmozási célú kiadások között nevesítetten szerepeljen (amennyiben az önkormányzat rendelkezik középtávú költségvetési tervvel).
önkormányzati társulás forrása	Jogi személyiségű önkormányzati társulás esetén a társulási tanács határozata, nem jogi személyiségű önkormányzati társulás esetén jóváhagyó képviselőtestületi határozat a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat részéről, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozata. A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele, hogy a jogi személyiségű társulás esetén a társulás, nem jogi személyiségű társulás esetén a gesztor önkormányzat költségvetésében, valamint a három évre előre szóló költségvetési tervében (gördülő tervezés) a teljes projekt összeg a felhalmozási célú bevételek és a felhalmozási célú kiadások között nevesítetten szerepeljen (amennyiben a társulás, vagy az önkormányzat rendelkezik középtávú költségvetési tervvel).
állami finanszírozási forrás	Állami szervek, valamint az azokat tömörítő együttműködések esetén a felettes szerv nyilatkozata.
egyéb saját forrás (pl. az EU Önerő Alapból)	Testületi határozat az Önerő Alapra való pályázásról, mely tartalmazza azt a kitételt, hogy amennyiben az önkormányzat nem nyeri el a támogatást az Önerő Alapból, akkor azt más módon biztosítani fogja. Amennyiben a forrást a pályázó elnyeri, szükséges utólagosan csatolni az Önkormányzati Minisztérium által kiadott ígérvény másolatát. (Ez a finanszírozási forma csak akkor fogadható el, ha a projekt a vonatkozó hatályos jogszabály alapján jogosult az Önerő Alap támogatásra.)
az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatás (visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, fejlesztési adókedvezmény, kockázati tőkejuttatás)	Megkötött hitelszerződés, támogatási szerződés, határozat támogatás odaítéléséről

kifizetett számlák, vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó

dokumentumok

A támogatási szerződés megkötését megelőzően felmerült, a projekt elfogadott költségvetésében szereplő költség alátámasztását szolgáló, a támogatási szerződés minta pénzügyi mellékletében leírtaknak megfelelően benyújtott dokumentumok.

Felhívjuk a figyelmet, hogy valamennyi bankszámlakivonatnak, banki igazolásnak, értékpapír számlakivonatnak, törzstőke-emelés címén befizetett összegről szóló igazolásnak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!

A Kötelező érvényű Finanszírozási Ajánlatnak a következőket kell tartalmaznia:

- Projekt címe;

- Projekt főbb adatai;

- Saját forrás bank által finanszírozott összege;

- Nyilatkozat arról, hogy a finanszírozó bank elvégezte a projekt finanszírozhatóságának és pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálatát, a projektdokumentációban kiszámított pénzügyi mutatók megegyeznek a bank által számított adatokkal;

- Nyilatkozat arról, hogy a bank hajlandó megfinanszírozni a projektet, amelyre kötelező érvényű, visszavonhatatlan finanszírozási ajánlatot bocsát rendelkezésre a kedvezményezett számára. A finanszírozás egyetlen feltétele a kedvezményezett és a Támogató által aláírt támogatási szerződés;

- Kinek biztosítja (önkormányzat, társulás stb) a bank a finanszírozást;

- Finanszírozási struktúra (bank, társulás, önkormányzatok, üzemeltető);

- Hitel vagy kötvény finanszírozási kondíciói;

- A hitel/kötvény biztosítékán túli egyéb kötelezettség vállalások és feltételek különös tekintettel a fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítékául szolgáló jogokra és kötelezettségekre.

Azoknál a projekteknél, ahol a kedvezményezett a saját forrást olyan kötvénnyel kívánja biztosítani, amely több fejlesztés fedezetéül is szolgál egyszerre, abban az esetben a fentiek mellé csatolni kell a kedvezményezett és bank közötti finanszírozási megállapodást, mely tartalmazza, hogy a bank a projekt saját forrására szánt összeget a projekt finanszírozása céljából nyitott alszámlán kezeli és csakis a projekt céljainak megfelelően a pályázati dokumentációban meghatározott műszaki és egyéb tartalom finanszírozására biztosítja.

Az önrész rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor a pályázónak nyilatkozattal (önkormányzatok, önkormányzati társulások esetén továbbá képviselő-testületi határozattal), míg a támogatási szerződés megkötésekor a fentiekben meghatározottak szerint szükséges igazolnia.

D2. Előlegigénylés szabályai ‌

A projekt pénzügyi megvalósításához igénybe vehető előleg maximális mértékére és összegére vonatkozó előírásokat a Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmazza.

A Kedvezményezett a támogatás összegéből előleget azon projektelemekre igényelhet – a projektelemre megítélt támogatás fent meghatározott %-ának mértékéig –, amelyeknél nem kíván élni a szállítói finanszírozás lehetőségével.

Az előleg kifizetésének feltételei:

▪ a Támogatási Szerződés megkötése, illetve hatályba lépése;

▪ szabályszerűen kitöltött Előlegigénylési nyilatkozat benyújtása;

▪ az előírt biztosítékok meglétének igazolása;

▪ a projekt céljára elkülönített bankszámla/alszámla meglétének igazolása (Magyar Államkincstárnál vezetett uniós célelszámolási számla megléte esetén nincs szükség a projektre vonatkozóan újabb elkülönített számla nyitására),

▪ az első kifizetési igénylés jóváhagyásához a támogató által meghatározott egyéb feltételek teljesítése.

Előleg felhasználása

A Kedvezményezett köteles az előlegnek a projekt céljai és szabályai szerinti felhasználásáról gondoskodni.

A Kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, amennyiben nem nyújt be utófinanszírozású vagy vegyes időközi kifizetési igénylést az előleg fizetésétől számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési igénylés a támogatás nem rendeltetésnek megfelelő használatát bizonyítja. A visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a benyújtott kifizetési igénylés ellenében történő időközi kifizetésre a kedvezményezett nem jogosult.

D3. Biztosítékok köre ‌

A 281/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben (továbbiakban Xxxxxxxx) foglaltak szerint a kapott támogatás ellenében az alábbi biztosítékok nyújtása szükséges az azt követő részletezések szerint:

a) Nyilatkozatok

A kedvezményezett nyilatkozatainak benyújtása a következők szerint:

• helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a D3.1. Mentesülés g) pontban meghatározott kedvezményezettek kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást a Rendelet 40. § (2) bekezdése alapján hozott döntésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti,

• egyházak és intézményeik, alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek - a politikai pártok kivételével - esetében a kedvezményezett kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást a Rendelet 40. § (2) bekezdésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,

• a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy a 217/1998 (XII. 30.) Korm. Rendelet (Ámr.) 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,

• a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett biztosítékadását korlátozza.

b) A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy elidegenítése, megterhelése

A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a projekt fenntartási jelentés elfogadásáig csak az NFÜ előzetes egyedi engedélyével és az 1083/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.

c) Kötelezően választandó biztosítékok

A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi biztosítékok közül a kedvezményezett által választott legalább egyet. A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét. Ettől eltérés a D.3.1. pontban (mentesülés) foglalt esetek kivételével nem engedhető.

• jelzálogjog ingatlanra,

• jelzálogjog ingóságra,

• bankgarancia,

• biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,

• garanciaszervezet által vállalt kezesség,

• garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,

• óvadék.

• egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizető kezességvállalás.

d) Jogszabályon alapuló inkasszó (Rendelet 62. § (4))

Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben megadott határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget a közreműködő szervezetet megilleti az azonnali beszedési megbízás érvényesítésének a joga a kedvezményezett valamennyi Magyarországon vezetett bankszámlája tekintetében.

A Támogatási Szerződéshez a pályázónak nyilatkozatban szükséges tájékoztatnia a közreműködő szervezetet Magyarországon vezetett bankszámláiról, amelyekre azonnali beszedési megbízás érvényesíthető.

D3.1. Biztosítékokra vonatkozó egyéb feltételek ‌

▪ Mentesülés

A D3. c) pontban foglalt biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentesülő pályázók a Rendelet 60.§-ában felsoroltak szerint:

a) a költségvetési szervek,

b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,

c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek, valamint

d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, önkormányzatok egyéb társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,

e) a vízgazdálkodási társulatok, ha a támogatást teljes egészében az általuk üzemeltetett önkormányzati és/vagy állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fejlesztésére használják fel,

f) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok, amelyek a támogatást kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül,

g) azok a Ptk. 685/B. §-ában meghatározott többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaságok, amelyek a támogatást tömegközlekedési tárgyú kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

h) bármely kedvezményezett, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 10 millió forintot (Konzorciumban megvalósuló projektek esetén, ha a teljes projekt támogatása meghaladja a 25 millió forintot, de van olyan konzorciumi tag, akinél támogatási összeg nem haladja meg az 10 millió Ft-ot, akkor ez a kedvezményezett mentesül a biztosíték adási kötelezettsége alól.),

i) bármely kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú,

j) bármely kedvezményezett, ha a támogatás kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul,

k) a megvalósítási időszakra azok a kedvezményezettek, akik a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezik,

l) bármely projekt kedvezményezettje, amennyiben a projektre megítélt támogatási összeg nem haladja meg a 25 millió forintot. (Amennyiben a teljes projektre megítélt támogatási összeg nem haladja meg a 25 millió forintot a kedvezményezettnek nem kell biztosítékot nyújtania. Konzorciumban megvalósuló projektek esetén a konzorciumi tagoknak sem szükséges biztosítékot nyújtani, függetlenül attól, hogy milyen megosztásban van közöttük a támogatás.)

▪ Zálogjog

Ingatlanra és ingóságra alapított jelzálog esetén a kedvezményezett köteles vagyonbiztosítást kötni a biztosíték tárgyára.

A zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés befogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatás összegére is.

A biztosítékok értékelése, biztosítéki értékének meghatározása:

Az ingatlan jelzálogtárgy esetén a forgalmi érték legfeljebb 70%-a vehető figyelembe a biztosítéki érték megállapításakor,

Ingatlan-jelzálog alapításra forgalomképes, elsősorban tehermentes és a pályázó tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlan, önkormányzat esetén a törzsvagyon részét nem képező ingatlan fogadható el. Termőföld, per, haszonélvezeti vagy vételi joggal terhelt ingatlan nem fogadható el. Amennyiben a zálogtárgy nem a pályázó tulajdona, akkor a tulajdonos(ok) hozzájárulásával elfogadható biztosítékként. Az ingatlan értékét ingatlanforgalmi szakértő által készített 6 hónapnál nem régebbi értékbecsléssel szükséges alátámasztani.

Az ingó jelzálogtárgy esetén a forgalmi érték legfeljebb 50%-a vehető figyelembe a biztosítéki érték megállapításakor.

Ingójelzálog alapításra forgalomképes zálogtárgy fogadható el. Az ingó zálogtárgy esetén a könyv szerinti érték, illetve 6 hónapnál nem régebbi zálogtárgy esetén a beszerzési érték vehető figyelembe. Jármű, informatikai eszköz nem fogadható el fedezetként. A felajánlott ingó jelzálogtárgy egyedi nyilvántartási értéke legalább 1.000.000,- Ft.

Biztosítékokkal kapcsolatos egyéb rendelkezések

Biztosíték cserére van a támogatottnak lehetősége, amennyiben az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedett érték megfelel a biztosítékra vonatkozó feltételeknek.

A támogatási összeg - ideértve az előleget is - első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.

Az egyes kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt, de legfeljebb a projekt támogatási összegét elérő biztosítéki mértéket a kedvezményezett a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét.

Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.

Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzésére, valamint annak igazolására van szükség.

A nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszakra kell biztosítékot kérni.

A fentiekben nem részletezett kérdésekben a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai az alkalmazandók.

D4. Állami támogatási szabályok ‌

A Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében támogatandó fejlesztések közösségi versenyjogi szempontból két típusba sorolhatók:

• A támogatást igénylő szervezet és a támogatandó tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül.

• A tevékenység, amire a támogatást kéri a pályázó, közcélú.

A támogatást igénylő közcélú tevékenységek is két csoportba sorolhatók:

• Jövedelemtermelő projektek, amelyek többlet nettó bevétel növekedéssel járnak,

• Tevékenységek, amelyek nem bevételtermelők vagy nem járnak többlet nettó bevétel növekedéssel.

A Pályázati Felhívás és Útmutató a fentiek alapján eltérő besorolású támogatható tevékenységeket tartalmazhat, ennek megfelelően pedig egy projekt is tartozhat többféle, az alábbiak szerinti támogatási szabályok hatálya alá tartozó tevékenységeket.

D4.1 Vállalkozási típusú tevékenységek céljára megvalósuló fejlesztésekre vonatkozó állami támogatási szabályok ‌

Az Európai Unió állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozásának célja, hogy a versenyszférában működő vállalkozások számára egyenlő feltételeket biztosítson, és gátat szabjon egyes vállalkozások állami támogatások révén megvalósuló tisztességtelen előnyszerzésének.

A vállalkozás fogalmába nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságok tartoznak, hanem minden olyan piaci szereplő, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a közös piacon, függetlenül annak jogi státuszától.

Főszabályként a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ez a tilalom azonban nem abszolút érvényű, a közösség más politikáiban kitűzött célokkal (pl.: kohézió, környezetvédelem, foglalkoztatás stb.) összhangban – meghatározott feltételek betartása mellett – engedélyezett az ún. állami támogatások nyújtása.

Jelen fejezet azon projektekre vonatkozik, amelyek a pályázati útmutató kifejezett rendelkezései alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: 19/2007. MeHVM rendelet) hatálya alá tartoznak, és a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott támogatási kategóriák valamelyike alapján részesülnek támogatásban.

Az alábbiakban az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó főbb előírások ismertetésére kerül sor, felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a felsorolt szabályok nem teljes körűek, azokat a vonatkozó jogszabályok részletesen tartalmazzák.

I. Regionális beruházási támogatás

Regionális beruházási támogatás esetén a támogatást csak induló beruházáshoz lehet igénybe venni. Induló beruházásnak minősül a tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, vagy egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg. Szintentartó és helyettesítő beruházás nem támogatható.

Az immateriális javak beszerzése csak abban az esetben számolható el, ha:

▪ kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel,

▪ leírható eszközöknek tekinthetők,

▪ piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni,

▪ a kedvezményezett eszközei közé kell őket besorolni, és legalább a jelen dokumentumban előírt kötelező fenntartási időszak alatt a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben kis- vagy középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében legalább három évig kell folytatódnia.

A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

II. Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás

Az újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg

a) a 2 millió eurót a gazdasági tevékenységüket az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiókban végző kisvállalkozások esetében;

b) az 1 millió eurót a gazdasági tevékenységüket az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés

c) pontja szerint támogatott régiókban végző kisvállalkozások esetében.

Azon kisvállalkozások, amelyeket az elmúlt 12 hónapban bezárt vállalkozások résztulajdonosai irányítanak, nem részesülhetnek támogatásban, ha az érintett vállalkozások ugyanazon az érintett piacokon vagy szomszédos piacokon tevékenykednek.”

III. Kis- és középvállalkozások vásárokon való részvételéhez nyújtandó támogatás

Ezen támogatási kategória alapján kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás, elszámolható költségeknek pedig a kiállító helyiség bérlete, kialakításának és működtetésének költségei minősülnek.

IV. Kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtható támogatás

Ezen kategória alapján támogatás olyan tanácsadói szolgáltatásokhoz nyújtható, amelyek nem minősülnek folyamatos, visszatérő tevékenységnek, és nem kapcsolódnak a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

V. Képzési támogatás

Képzési támogatást a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók általános képzéséhez és szakképzéséhez lehet nyújtani.

Képzési támogatás a C2.3 pontban felsorolt képzési szolgáltatáshoz kapcsolódó költségekre nyújtható.

VI. Kulturális célú támogatás

E kategória keretében kizárólag az alábbi tevékenységek támogathatóak:

▪ Műemlékek, kastélyok, múzeumok stb. fejlesztését célzó projektek, a régészeti feltárástól a látogatóbarát létesítmények elkészültéig, maradéktalanul figyelembe véve a kultúra, illetve a kulturális örökség megőrzését, mint célt;

▪ Közösségi kulturális funkciót betöltő, már létező épületek felújítása, újak már meglévő épületben történő kialakítása, valamint olyan infrastruktúra kiépítése, amely a kulturális hagyományok, szellemi kulturális értékek megőrzését, illetve továbbvitelét szolgáló kulturális, hagyományőrző rendezvények, helyi ünnepségek, hagyományőrző fesztiválok tartását is lehetővé teszi;

▪ Kulturális események, amelyek pályázati források nélkül nem valósulnának meg, azonban létrehozásuk, fenntartásuk a szellemi és kulturális hagyományok továbbélését biztosítja, továbbá nem kereskedelmi, profitszerzési céllal kerülnek megrendezésre.

VII. Csekély összegű támogatás

Egy vállalkozásnak bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét figyelembe véve - nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

Az igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról a kedvezményezettnek kell nyilatkoznia. A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottságnak jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.

VIII. Átmeneti támogatás

Az átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel a következőkre:

- A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

- Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer xxxxxxx megfelelő forintösszeget.

- Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható csekély összegű támogatással.

- Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

A támogatás nyújtását megelőzően a pályázónak írásban tájékoztatnia kell a támogatást nyújtót az e § alapján, illetve csekély összegű támogatás formájában 2008. január 1-jét követően neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeiről.

A kedvezményezett köteles, az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10. évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni.

D4.2 Közcélú bevételtermelő tevékenységek céljából megvalósuló fejlesztésekre vonatkozó szabályok ‌

Az 1083/2006/EK rendelet 55. cikke szerint „jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.”

Nem tartozik ezen rendelkezés hatálya alá a D4.1 pont szerint vállalkozási típusú támogatható tevékenységet tartalmazó projekt, vagy működtetés szempontjából elkülöníthető projektelem.

Amennyiben egy projekt, vagy működtetés szempontjából elkülöníthető projektelem a fentiek szerint jövedelemtermelőnek minősül, a Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató mellékletét képező megvalósíthatósági tanulmány készítési útmutató, vagy pénzügyi elemzés készítési útmutató tartalmazza a bevételek kiszámítására, valamint a támogatás maximális mértékének megállapítására szolgáló módszert.

D5. A megvalósítás időszakában keletkező bevételek kezelése ‌

A) A megvalósítás időszakában keletkező pénzügyi bevételek:

A projekt megvalósításához igénybe vett előleg révén keletkező kamatbevételt a projekttel összefüggésben felmerülő, a projekt elfogadott költségvetésén kívüli költségeire használható fel. A felhasználásról a záró kifizetési igénylés keretében kell beszámolni.

B) Egyéb, a megvalósítás időszakában keletkező bevételek:

A projekttel összefüggésben, az értékesítésből, szolgáltatásból, bérbeadásból regisztrációs díjból és egyéb bevételből a megvalósítás időszakát magába foglaló teljesítési időponttal számlázott bevétel a teljesítés időpontját is tartalmazó elszámolási időszakban csökkenti a projekt elszámolható költségeinek összegét.

A megvalósítás időszaka a projekt megkezdésétől a projekt fizikai megvalósulásának időpontjáig tart.

Nem tartozik a bevételek közé:

▪ kötbér,

▪ a közbeszerzési dokumentumok eladásából származó bevétel (amennyiben a dokumentáció ellenértéke megfelel 2003. évi CXXIX törvény 54. § (5) bekezdésében leírtaknak.

A projektből a projektmegvalósítás ideje alatt származó bevételeket a Kedvezményezettnek elkülönítetten kell nyilvántartania és a nyilvántartást helyszíni ellenőrzés során be kell mutatnia az ellenőrzést végző szervezet munkatársának.

Amennyiben egy projekt keretében több, üzembe helyezést követő működtetés szempontjából egymástól független fejlesztés valósul meg, és aktiválásukra eltérő időben kerül sor, a korábban aktivált fejlesztés(ek)ből a teljes projekt megvalósításáig keletkező bevételeket nem szükséges levonni a projekt elszámolható költségeiből.

E. KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK ‌

Felhívjuk a figyelmet a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége fennáll, úgy fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a projekt megkezdését jelentő, a projekt tárgyára vonatkozó megrendelés időpontja nem előzheti meg a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Amennyiben a projekt keretében megvalósítandó beszerzések a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartoznak, úgy a közbeszerzési eljárás lefolytatásáért, a Kbt. elveinek és rendelkezéseinek betartásáért és ennek dokumentálásáért a projektgazda- mint ajánlatkérő – felelős.

E1. Általános szabályok

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közbeszerzések lefolytatására további, jelen Általános feltételekben nem szereplő szabályozást tartalmaznak a 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet (E fejezetben, továbbiakban: Rendelet) 20-22/B. §-ai!

Az alábbiakban a pályázók közbeszerzésekkel kapcsolatos legfontosabb kötelezettségei kerülnek kiemelésre.

A projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás lefolytatásáért - a központosított közbeszerzés kivételével -, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó valamennyi jogszabály elveinek és rendelkezéseinek betartásáért és ennek dokumentálásáért a támogató felé a projektgazda felelős. Ha a projektgazda és a projekt végrehajtásában részt vevő, a támogatási szerződésben megnevezett - elszámolható költség alapjául szolgáló számla benyújtására jogosult - ajánlatkérő szervezet személye elválik egymástól, úgy az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet ebben az esetben is jogosult az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása teljes folyamatában ellenőrzést végezni, melyet az ajánlatkérő köteles tűrni.

A projektgazda a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően, kiemelt és kétfordulós projektek esetében a részletes projektjavaslat benyújtását követően a Rendelet 20-22/B. §-ai rendelkezései szerint köteles eljárni.

Ha a projektgazda a 20-22/B. §-ban foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a szabályok megsértéséért a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében kerül

megállapításra. Kiemelt projektek és kétfordulós pályázat esetében a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg ennek keretében csökkenthető.

E2. Kedvezményezett kötelezettségei

A közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a kedvezményezettnek – a Kbt-ben foglalt rendelkezések mellett – az ezzel kapcsolatos legfontosabb kötelezettségei:

• A kedvezményezett – a projekt előrehaladási jelentésben - tájékoztatja a közreműködő szervezetet a projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás megindításáról, az esetleges jogorvoslati eljárásról és annak eredményéről, amelyre abban az esetben is köteles, ha a kedvezményezett és az ajánlatkérő személye elválik egymástól. A kedvezményezett megküldi a közreműködő szervezetnek az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást, az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezést, a nyertes ajánlattevővel kötött szerződést, jogorvoslati eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítést, és a közbeszerzési döntőbizottság (KDB) határozatát, valamint a Kbt. által előírt esetekben hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételének igazolását, ha ezeket az előrehaladási jelentés megküldését megelőzően még nem küldte meg. Az ajánlati, részvételi, az ajánlattételi felhívást és az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített írásbeli összegezést, elektronikusan kell benyújtani. A közreműködő szervezet, illetve az NFÜ a közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb dokumentumot is bekérhet.

• Jogorvoslati eljárás indulása esetén, ha az eljárást nem a közreműködő szervezet vagy az NFÜ kezdeményezte, a kedvezményezett haladéktalanul megküldi a közreműködő szervezetnek és az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységnek (EKKE) az eljárás megindításáról szóló értesítést.

• A közbeszerzési eljárás lefolytatása során a hiánypótlás lehetőségét a Rendelet 20.§

(3) bekezdésével összhangban kell biztosítani.

E3. Közösségi értékhatárokat elérő, vagy meghaladó közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezések 1 milliárd forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projektek esetében (Rendelet 21.§)

• Az 1 milliárd forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projektek valamennyi, a közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzései esetén a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindításának szándékáról – a Rendelet 20.§-ában foglaltak mellett - az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és dokumentáció megküldésével az eljárás tervezett megindítása előtt legalább 15 munkanappal tájékoztatja a közreműködő szervezetet.

• A tájékoztatás következtében a KSZ az irányadó jogszabályok alapján az eljárásba bevonhatja az EKKÉ-, aki az eljárásban megfigyelőt delegálhat, illetve további dokumentumokat kérhet be. Az EKKE által készített írásos szakértői jelentésre a kedvezményezett 8 napon belül köteles írásban válaszolni, amennyiben az EKKE összegzése jogszabálysértést, vagy annak gyanúját jelzi.

E4. Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezések (Rendelet 22.§)

Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi beszerzés, illetve ilyenek előkészítésére vonatkozó beszerzés

esetén - a Rendelet 20. §-ában foglaltak mellett – jelen pályázati útmutató E.2. pontjában meghatározottakon túl az alábbiakat is alkalmazni kell

• A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 30 munkanappal, illetve rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén haladéktalanul a beszerzés 12 hónapnál nem régebbi költségkalkulációját a közreműködő szervezet részére megküldi.

• A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 30 munkanappal, illetve rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén haladéktalanul - ha előzetes összesített tájékoztató közzétételét kérelmezte - az előzetes összesített tájékoztatót, valamint a közbeszerzési dokumentumokat (ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és dokumentáció) projekt-megfelelőségi, támogathatósági és közbeszerzési-jogi szempontú szakmai minőségellenőrzés céljából a közreműködő szervezet részére megküldi. Ha a pályázati útmutató vagy a támogatási szerződés így rendelkezik, illetve az 5 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései esetében a kedvezményezett az előzetes összesített tájékoztatót, valamint a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyás céljából küldi meg a közreműködő szervezet részére. A közreműködő szervezet a dokumentumokat az EKKE, közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást a Gazdasági Versenyhivatal részére is haladéktalanul továbbítja.

• A közreműködő szervezet legfeljebb 15 munkanapon belül elvégzi a dokumentumok szakmai szempontú minőségellenőrzését, az erről készített jelentést az EKKE részére megküldi. Az EKKE legkésőbb a közreműködő szervezet jelentésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belül elvégzi a dokumentumok közbeszerzési szempontú minőségellenőrzését, az erről készített jelentést a közreműködő szervezet részére megküldi. A közreműködő szervezet az összesítő jelentést a kedvezményezett részére megküldi. Az összesítő jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat a kedvezményezett a közreműködő szervezet és az EKKE részére megküldi. A közreműködő szervezet és az EKKE a további észrevételeiről 3 munkanapon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

• Amennyiben az EKKE megfigyelőként részt vett a közbeszerzési eljárásban, és bármilyen, az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogszabálysértés fennállásának lehetőségét észleli, ezt jelzi a kedvezményezettnek, a közreműködő szervezetnek és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének. Az EKKE megfigyelője az eredményhirdetést megelőzően írásos közbeszerzési szabályossági szakértői jelentést készít a kedvezményezett, a közreműködő szervezet, és a közbeszerzési bíráló bizottság elnöke részére. Ha a kedvezményezett, illetve az ajánlatkérő nem ért egyet a szabályossági jelentésben foglaltakkal, erről részletes indoklást készít, ezt a közreműködő szervezet és az EKKE részére megküldi.

• A közreműködő szervezet vezetője egyetértése esetén a szerződést ellenjegyezheti. Amennyiben a pályázati útmutató vagy a támogatási szerződés így rendelkezik, a, illetve az 5 Mrd Ft-ot meghaladó támogatással rendelkező projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései esetében a KSZ vezetője a szerződés ellenjegyzi, egyetértése esetén. Ez esetben ellenjegyzés nélküli szerződésre kifizetés nem valósulhat meg.

E5. Kiemelt és kétfordulós pályázatokra vonatkozó különös rendelkezések

• A támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét - kiemelt projekt és kétfordulós pályázat esetén a részletes projektjavaslat benyújtását - követően a

projektgazda köteles a közreműködő szervezetet a közbeszerzési eljárások megindításáról a Rendelet 21-22. §-ban foglalt határidők szerint tájékoztatni.

E6. Megfigyelők és szavazó tagok a közbeszerzési eljárásokban

A Közreműködő Szervezet, az EKKE, és az NFÜ az alábbi táblázat szerint vehet részt az egyes közbeszerzési eljárásokban, megfigyelőként, illetve szavazó tagként.

Ahol szavazó tagként az EKKE, a KSZ, vagy az NFÜ részt vesz, vagy részt vehet, ugyanezen esetben megfigyelőként is eljárhat bármely szereplő.

	1 Mrd Ft-ot meg nem haladó támogatással rendelkező projekt	1 Mrd Ft-ot meghaladó támogatással rendelkező projekt				5 Mrd Ft feletti támogatással rendelkező projekt
	Közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés	Közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás		Közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés		Közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás		Közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés
EKKE	Megfigyelőként részt vehet	Megfigyelőként részt vehet		Megfigyelőként részt vesz		Megfigyelőként részt vehet		Megfigyelőként részt vesz
KSZ	Ellenőrzést végezhet	Szavazó jelölhet*	tagot	Szavazó jelölhet*	tagot	Szavazó jelölhet*	tagot	Szavazó jelöl	tagot
NFÜ	Ellenőrzést végezhet	Szavazó jelölhet	tagot	Szavazó jelölhet	tagot	Szavazó jelölhet	tagot	Szavazó jelölhet	tagot

* Amennyiben az NFÜ előírja, a KSZ szavazó tagot delegál.

E7. Közbeszerzés nyilvánossága

Az NFÜ a honlapján közzéteheti:

• Az ajánlati, részvételi, az ajánlattételi felhívást és az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített írásbeli, elektronikusan benyújtott összegzést, a Kbt. 73. §- ával összhangban, valamint

• a szabálytalanság tényét, elkövetésének módját és a szabálytalansággal érintett összeget, amennyiben közbeszerzési eljárással kapcsolatban külön jogszabály szerint lefolytatott szabálytalansági eljárásban a közreműködő szervezet vagy az NFÜ szabálytalanságot állapít meg.

F. KIZÁRÓ OKOK ‌

F1. A pályázó személyére vonatozó kizáró okok ‌

a) Nem ítélhető meg, továbbá nem nyújtható támogatás azon pályázó részére:

▪ amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, illetőleg adósságrendezési eljárás alatt áll, vagy a 85/2004. Korm. rendelet 8. melléklete szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;

▪ amely nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ban előírt, rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek;

▪ amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

▪ amely a működéséhez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

▪ amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg;

▪ amely az Ámr. 88. §-ának (2) bekezdése szerinti kizárás alatt áll;

▪ amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

▪ amely a projekt adatlapon található vagy a pályázati dokumentációhoz kötelezően csatolandó mellékletben foglalt nyilatkozatával jogszabályi kötelezettséget vagy a pályázati dokumentációban, valamint a nyilatkozatban előírt elvárást nem teljesít, az abban foglaltakat nem vállalja, valótlan adatokat állít. Támogatásban részesülő projekt esetében a fentiek a támogatás visszavonásával járhatnak;

▪ amelynek lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

▪ amellyel szemben a közpénzekről nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fennáll;

▪ amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor;

▪ amely a jóváhagyott, utolsó éves beszámoló vagy SZJA-/XXX bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység (TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki;

▪ amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának, támogatási szerződés kötésének időpontjában nem per -és igénymentes (per – és igénymentesség fogalma, feltételei ld.: H.14. Fogalomjegyzék).

A per és igénymentesség követelményének való megfelelés először a pályázat benyújtásakor kerül vizsgálatra. Amennyiben a befogadási kritériumok vizsgálata során

- a hiánypótlást követően - a Közreműködő Szervezet (továbbiakban: KSZ) megállapítja, hogy a pályázó nem felel meg a per – és igénymentesség követelményének a pályázat nem kerül automatikusan elutasításra. Ekkor a KSZ tájékoztatja a pályázót arról, hogy támogató döntés esetén a fejlesztéssel érintett ingatlannak a per – és igénymentesség követelményének legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig meg kell felelnie, azt a pályázónak a támogatási szerződés

megkötéséig megfelelően (tulajdoni lap, jogosultak megfelelő hozzájárulása) igazolnia kell a KSZ felé. Ez támogató döntés esetén a támogatás feltételeként kerül megállapításra.

▪ amely pályázatában nem vállalja, hogy a támogatás elnyerése esetén a projekt megvalósítása, valamint a fejlesztés eredményeinek fenntartása során az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos, a környezetvédelmi szabályok betartásával kapcsolatos, valamint a területi kohézióra vonatkozó előírásokat (együttesen a horizontális célokat) betartja, és aláveti magát az ezzel kapcsolatos esetleges ellenőrzéseknek.

F2. A projektre vonatkozó kizáró okok ‌

▪ Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma a Pályázati Felhívás és Útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban.

▪ Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely keretében a beszerezni kívánt technológiai korszerűsítést eredményező eszközök nem felelnek meg a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek; amelyhez a pályázó nem rendelkezik az esetlegesen szükséges engedélyekkel; vagy amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

▪ Az adott pályázati kiírásra benyújtott projekt más közösségi forrásból támogatásban nem részesülhet. A pályázó több kiírásra is benyújthatja pályázatát, de több nyertes pályázat esetén döntenie kell arról, hogy projektje megvalósításához melyik pályázati forrást veszi igénybe.

▪ Nem támogatható nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson, vallásos vagy politikai meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tartalmazó, vagy közízlést sértő tevékenység.

G. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK ‌

Az egyes pályázatokra vonatkozó kiválasztási kritériumokat a Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmazza.

A Kiválasztási Kritériumok magukban foglalják a nem hiánypótoltatható, a hiánypótoltatható Befogadási, valamint Tartalmi jogosultsági és szakmai értékelés feltételeit.

A monitoring mutatók vállalását, teljesítését a Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmazza.

Kizárólag azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek a Pályázati Felhívás és Útmutatóban, valamint a jelen dokumentumban kifejtett kritériumoknak, maradéktalanul eleget tesznek.

G1. Költségcsökkentés a projektkiválasztás során ‌

A pályázat tartalmi értékelése során, nem elszámolható költségnek minősülnek, a C2. pontban meghatározottaknak megfelelően azon költségtételek, melyek

▪ nem támogatható tevékenységekhez kapcsolódnak,

▪ a C2.4. pont szerinti nem elszámolható költségek,

▪ a C2.2. pontban megfogalmazottak szerint alá nem támasztott költségek,

▪ a pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott belső (%-os) arányokat túllépő költségek,

▪ azon költségek, amelyek nem szükségesek a projekt céljának teljesítéséhez, illetve aránytalanul magasak (túlzóak).

Ezen költségek a pályázat tartalmi értékelése során automatikusan a költségcsökkentés részét képezik.

A fentieken túlmenően, amennyiben valamely, árajánlattal alátámasztott, tervezett költségtétel meghaladja a piaci árat, az értékelés során az adott költségtétel teljes egészében el nem számolható költségnek minősíthető.

A költségvetés csökkentés mértéke összességében nem haladhatja meg a pályázatban eredetileg tervezett és benyújtott összes elszámolható költség 25

%-át. Ennél nagyobb mértékű csökkentés esetén a projektjavaslat elutasítására vonatkozó döntési javaslat kerül előterjesztésre.

Az el nem számolható költségek levonása (elszámolható költségekből történő kivétele) nem változtathatja meg a pályázat benyújtásakor igényelt támogatás százalékos mértékét (támogatási intenzitást). Több, eltérő támogatási intenzitású tevékenységet tartalmazó pályázat esetén a projekt átlagos támogatási aránya változhat, ilyen esetben az egyes tevékenységek eredeti támogatási mértékei nem változhatnak.

H. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK ‌

A pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat 16/2006 (XII. 28) MeHVM-PM együttes rendelete a 2007-13 időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendelet, valamint a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.

H1. A pályázati dokumentáció összeállításával és a pályázatok benyújtásával kapcsolatos gyakorlati információk ‌

A pályázatok benyújtásának pontos időpontjára, helyszínére vonatkozó tájékoztatásokat minden kiírás esetében a Pályázati Felhívás és Útmutatók tartalmazzák részletesen. Az alábbiakban a pályázatok benyújtásával kapcsolatos gyakorlati, általános információk kerülnek kifejtésre.

H1.1. A Projekt adatlap kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk:‌

• A pályázat magyar nyelven, kizárólag a Projekt adatlapon nyújtható be.

• A Projekt adatlap kitöltése az NFÜ által pályázati kiírás részeként hivatalosan közzétett kitöltő program alkalmazásával történik. A kitöltő program letölthető a xxx.xxx.xx honlapról. A program lehetővé teszi a Projekt adatlap elektronikus kitöltését, nyomtatását és adathordozóra mentését. Amennyiben valamely pályázati kiíráshoz nem készül kitöltő program, a Projekt adatlap kitöltésére vonatkozó szabályokat a vonatkozó Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmazza.

• A Projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A Projekt adatlap formátumának megváltoztatása, valamint kézzel írott pályázat esetén a pályázat feldolgozására nincs lehetőség!

• A Projekt adatlapot hiánytalanul, minden kérdésére választ adva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani.

• Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Projekt adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik az Ön pályázatára, kérjük a Projekt adatlap megfelelő helyén a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést bevezetni

• A nyomtatott és elektronikus adathordozón benyújtott Projekt adatlapban található eltérés esetén a nyomtatott és cégszerűen aláírt Projekt adatlap tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú Projekt adatlap megegyezőségéről hiánypótlás keretében a pályázó köteles gondoskodni.

• A pályázati dokumentáció hitelesítéséül elegendő a Projekt adatlapot és nyilatkozatait a kijelölt hely(ek)en a megfelelő (cégszerű) aláírással ellátni.

• A pályázatok kizárólag összefűzött (pl. dossziéba lefűzött, spirálozott) formában, a Pályázati Felhívásban és Útmutatóban előírt (papír alapú és elektronikus) példányszámban, zárt csomagolásban a Pályázati Útmutatóban megjelölt módon (pl.: személyesen, ajánlott postai küldeményként, gyorspostai szállítás igénybe vételével), helyen és időben lehet benyújtani.

H1.2. A pályázatok benyújtásához kapcsolódó egyéb információk:‌

A benyújtást követően a pályázat tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.

A pályázat benyújtását követően az ellenőrzésre feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését!

A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban további általános, valamint kiírás specifikus információkat az NFÜ honlapján (xxx.xxx.xx) talál, felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata, továbbá az adott pályázati kiírásra kijelölt Közreműködő Szervezet nyújt.

Az NFÜ telefonos ügyfélszolgálatának kék száma: 00-00-000-000.

H2. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)‌

Az NFÜ keretében működő Regionális Fejlesztés Operatív Programok Irányító Hatósága (a továbbiakban: ROP IH) a pályázatkezelési feladatokra Közreműködő Szervezeteket vesz igénybe, amely szervezetek az eljárásrendben szabályozott kérdésekben a ROP IH felhatalmazása alapján járnak el. A pályázatok döntés-előkészítését, a szerződéskötését, a finanszírozását, nyomon követését és ellenőrzését rend szerint a Közreműködő Szervezet végzi.

H2.1. Érkeztetés, a nem hiánypótoltatható befogadási kritériumok vizsgálata ‌

A beérkezést követően megvizsgálásra kerülnek a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott nem hiánypótoltatható befogadási kritériumok, továbbá a pályázati dokumentáció értékelésre való alkalmassága.

A pályázót a Közreműködő Szervezet regisztrációs levélben értesíti a pályázat beérkezéséről.

Amennyiben a benyújtott pályázat nem felel meg a nem hiánypótoltatható feltételeknek, a pályázat érdemi vizsgálat nélkül kizárásra kerül, azaz a közreműködő szervezet a pályázó egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot.

A Közreműködő Szervezet a pályázat másolati példányát az elutasító levél kíséretében a pályázó részére ajánlott postai küldeményként visszaküldheti, vagy lehetőséget biztosíthat a pályázó általi visszavételére. Az eredeti példány az irattárban archiválásra kerül.

A pályázó indokolt, írásbeli kérésére a Közreműködő Szervezet a pályázat eredeti mellékleteit másolat megtartása mellett visszaküldheti a pályázónak.

H2.2. Hiánypótoltatható befogadási kritériumok vizsgálata ‌

Amennyiben a pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek a nem hiánypótoltatható befogadási feltételek , a Közreműködő Szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati útmutatóban meghatározott hiánypótoltatható befogadási kritériumoknak.

Sor kerül például annak megvizsgálására, hogy:

a) a Projekt adatlap hiánytalanul kitöltésre került;

b) a csatolt CD/DVD lemezen levő adatok épsége, használhatósága;

c) a pályázó jogosultságát alátámasztó valamennyi előírt melléklet a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározottaknak megfelelően benyújtotta-e, és megfelel-e a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott hiánypótoltatható kritériumoknak.

H2.3. A hiánypótlás rendje ‌

Amennyiben valamely támogatásra való jogosultságot alátámasztó dokumentum nem, hiányosan vagy hibásan került benyújtásra, akkor a KSZ a pályázót kizárólag írásban, egyszeri alkalommal megfelelő, de maximum 15 naptári napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel, melyet a pályázónak egyszeri alakalommal a kitűzött határidőben kell teljesítenie.

A pályázónak a Pályázati útmutatóban meghatározott hiánypótoltatható befogadási kritériumoknak a pályázat benyújtásakor meg kell felelnie, amelyet azonban a fent kifejtettek szerint hiánypótlás során is igazolhat, teljesíthet. Amennyiben egy adott kritérium vizsgálata során megállapítható, hogy a pályázó vagy a pályázat annak nem felel meg, és az alátámasztó dokumentumok a jogszabálynak, Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározottaknak megfelelően benyújtásra kerültek, hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítható a pályázat.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a hiánypótlás során a hiánypótlási felhívásban előírt módosításoktól eltérő módosítás, valamint a pályázat tartalmi elemeinek változtatása nem lehetséges. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe, és a pályázat elutasításra kerül.

Amennyiben a hiánypótlást a megadott határidőn belül a pályázó nem teljesíti teljes körűen, az a projektjavaslat elutasítását eredményezi, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a KSZ a pályázó egyidejű tájékoztatása mellett az indokok megjelölésével a hiánypótlás beérkezésének határidejétől számított 15 napon belül elutasítja a pályázatot.

Kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt, valamint kétfordulós pályázat második fordulója esetében a közreműködő szervezet a hiánypótlásra 15 napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. Ha a hiánypótlásra a határidő leteltétől számított 15 napon belül sem kerül sor, ez a projektjavaslat elutasítását eredményezi.

Amennyiben a pályázat elutasításra vagy visszavonásra került, úgy a projekt támogatása érdekében módosított, átdolgozott pályázat benyújtása lehetséges. Az újra benyújtott pályázat esetében is be kell tartani valamennyi, a Pályázati Felhívás és Útmutatóban (pl: benyújtási határidőre vonatkozó) meghatározott feltételt.

H2.4. Befogadás ‌

Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a befogadás összes feltételének, befogadásra kerül. A befogadás írásban történő megerősítés arról, hogy a projekt a megfelel a kiírásban meghatározott befogadási feltételeknek. A befogadás tényéről a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban értesíti a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletben szabályozottak szerint.

A befogadó nyilatkozat kizárólag a pályázat formai megfelelőségét igazolja, nem jelenti a támogatás megítélését!

H2.5. Tartalmi értékelés ‌

A befogadásra került pályázatok tartalmi értékelése annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e, a pályázatban ismertetett projekt megfelel-e a projekt-kiválasztási szempontoknak.

Amennyiben további részletezés, pontosítás szükséges, abban az esetben a Közreműködő Szervezet tisztázó kérdést tehet fel a pályázónak.

A tartalmi értékelés alapjául szolgáló kiválasztási kritériumokat a Pályázati Felhívás és Útmutató Kiválasztási kritériumok tartalmi értékelésre vonatkozó része tartalmazza. Az értékelés pontozásos eljáráson alapul.

Nem támogathatók azok a pályázatok, amelyek esetében a Pályázati Felhívás és Útmutatóban szereplő tartalmi értékelés szempontrendszere alapján a pályázatra adott összpontszám nem éri el a minimális pontot.

A Közreműködő Szervezet minden befogadott pályázatról értékelő lapot készít.

H2.6. Bírálat ‌

Az NFÜ ROP Irányító Hatósága (továbbiakban ROP IH) a benyújtott pályázatok elbírálása érdekében a 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM rendeletben foglaltaknak megfelelő Bíráló Bizottságot hozhat létre.

A Bíráló Bizottság az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján a rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg erejéig, a meghatározott minimum pontszámot elért pályázatok támogatására tesz támogatási javaslatot.

A Bíráló Bizottság javaslati alternatívái az alábbiak lehetnek:

- a projektnek a pályázatban megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel történő támogatása;

- a projektnek a pályázatban megfogalmazottakhoz képest csökkentett elszámolható költséggel vagy csökkentett támogatással illetve feltételekkel történő támogatása. A javasolt csökkentés mértéke nem haladhatja meg a tervezett elszámolható összköltség 25 %-át. Ha ennél nagyobb mértékű csökkentés szükséges a projektjavaslat elutasítására kell javaslatot tenni;

- a projekt elutasítása;

- tartaléklistát képezhet a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően;

- kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt és kétfordulós pályázat 2. fordulójában a Bíráló Bizottság a projekt meghatározott határidőn belüli átdolgozására is tehet javaslatot.

Ha a bíráló bizottság nem ért egyet az értékelő(k) javaslatával, a projektjavaslatot a pályázati felhívásban meghatározott projektkiválasztási szempontok szerint és részletes, írásban rögzített indoklás alapján a 16/2006 (XII.28.) MeHVM-PM rendeletben foglaltaknak megfelelően újraértékelheti, újraértékeltetheti.

H2.7. Döntés ‌

A bíráló bizottság döntési javaslata a ROP IH vezetőjéhez vagy az általa felhatalmazott személyhez kerül döntésre.

A döntésről a Közreműködő Szervezet írásban értesíti a pályázót. A döntésről szóló tájékoztatás tartalmazza a projektjavaslatra vonatkozóan a Bíráló Bizottság üléséről készült emlékeztetőben foglaltakat.

A döntésről történő tájékoztatást követően a pályázó jogosult a pályázatra vonatkozóan az értékelő lapban foglaltakat megismerni.

Támogatás odaítélése esetén a közreműködő szervezet gondoskodik a támogatási szerződés megkötésének előkészítéséről.

Támogatott pályázat esetén a ROP IH a támogatási konstrukció címét, a projekt gazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a projekt javaslat összpontszámát az NFÜ honlapján (xxx.xxx.xx), a pályázó külön hozzájárulása nélkül közzéteszi.

Amennyiben a ROP IH vezetője a pályázatot elutasítja, a Közreműködő Szervezet döntésről szóló értesítése tartalmazza az elutasítás indoklását is.

H3. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételei ‌

A támogatási szerződést az NFÜ ROP IH nevében eljáró Közreműködő Szervezet és a Kedvezményezett köti meg.

A Támogatási szerződés akkor köthető, ha a projekt megvalósítása megkezdhető, illetve legalább a megvalósítás megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárás haladéktalanul

elindítható. A közreműködő szervezet vezetője a támogatási szerződés megkötése előtt helyszíni szemlét rendelhet el.

A támogatási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Kedvezményezett megküldi az alábbi dokumentumokat a Közreműködő Szervezetnek abban az esetben, ha korábban nem került benyújtásra, vagy a benyújtás időpontjától a benyújtott dokumentumban változás következett be.

A Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató eltérő rendelkezései hiányában a támogatási szerződés megkötésének feltételei, az ahhoz benyújtandó dokumentumok az alábbiak:

- Kedvezményezett nevében aláírásra jogosult aláíró személy vagy személyek - a költségvetési szerv, önkormányzat, egyház, felsőoktatási intézmény, közalapítvány, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság kivételével - bank által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;

- alapító (létesítő) okiratot, illetve a külön jogszabály szerinti nyilvántartást igazoló okiratot (költségvetési szerv, önkormányzat, egyház, felsőoktatási intézmény közalapítvány, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság kivételével);

- az önrész rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat vagy nyilatkozatokat;

- amennyiben a pályázó lefolytatott közbeszerzési eljárást, a megjelent hirdetményt, az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezést, jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) határozatát, valamint a vállalkozói szerződést;

- a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükséges jogerős hatósági engedély(eke)t;

- amennyiben a projekt adatlapot kizárólag elektronikusan, és hitelesítés nélkül kellett benyújtani, a kedvezményezett nevében aláírásra jogosult aláírásával ellátott projekt adatlapot;

- a beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyait igazoló, a Pályázati Felhívás és Útmutatóban, illetve a vonatkozó jogszabályokban meghatározott dokumentumokat.

A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges további feltételeket a Pályázati Felhívás és Útmutató tartalmazza.

A Közreműködő Szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok hiánytalan kézhezvételét követő 10 napon belül az általa aláírt támogatási szerződést a Kedvezményezettnek megküldi. Amennyiben a megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a Közreműködő Szervezet a kézhezvételt követő 10 napon belül az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a Kedvezményezettet.

A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés visszaküldésének határideje a támogató döntésről szóló levél kézhezvételétől számított legfeljebb 60. nap. A közreműködő szervezet feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását is előírhatja a kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként, ebben az esetben a közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés benyújtására a támogató döntésről szóló levél kézhezvételétől számított legfeljebb 150 napos határidőt tűz ki.

A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok bemutatására vonatkozó határidő elmulasztása esetén a támogatásról szóló döntés érvényét veszti a 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet 14. § (1) bekezdésében, valamint a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 87. § (3) bekezdésében meghatározott rendben az alábbiak szerint.

Ha a határidő elmulasztása a támogatottnak felróható, akkor a 60., vagy 150. napot követő 30. napon a támogatási döntés érvényét veszti, kivéve ha ezen időpontig a szerződés létre jött.

Ha a maximálisan a 60., vagy 150. napra kitűzhető határidőn belül a szerződéskötésre a támogatottnak fel nem róható okból nem került sor, a közreműködő szervezet a határidőt egy alkalommal, hivatalból vagy a kedvezményezett kérelmére legfeljebb 45 nappal, különös méltánylást érdemlő esetben a kedvezményezett kérelmére legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. Ha a kedvezményezett különös méltánylást érdemlő esetre hivatkozik, a kérelmében be kell mutatni az azt alátámasztó körülményeket. Ha a szerződéskötésre a meghosszabbított határidőn belül a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kerül sor, akkor a támogatási döntés érvényét veszíti. Erről a közreműködő szervezet a kedvezményezettet írásban tájékoztatja.

A kedvezményezett a Támogatási Szerződés megkötésekor köteles nyilatkozni, hogy a projektet mikor kezdte meg, illetve amennyiben még nem kezdte meg, akkor a projekt megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a Közreműködő Szervezet számára bejelenteni.

A kedvezményezett köteles a pályázatban leírtaknak, valamint a Támogatási Szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően végrehajtani a projektet. Amennyiben a kedvezményezett nem ezeknek megfelelően jár el, a Támogató jogosult a finanszírozás felfüggesztésére, a támogatás csökkentésére, visszavonására, a támogatásból már kifizetett összegek teljes vagy részleges visszafizetésének kezdeményezésére, a szerződéstől való elállásra.

H4. A Támogatási Szerződés módosítása ‌

A Támogatási Szerződés módosítása csak kivételesen indokolt esetben, olyan célból és tartalommal lehetséges, amely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg és a projekt az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

A Támogatási Szerződés esetleges módosítását a kedvezményezett vagy a Támogató kezdeményezheti írásban.

A Kedvezményezett a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a Közreműködő Szervezetet, ha a szerződés hatályának időtartama alatt a szerződésben foglalt azonosító adatai, illetőleg a szerződés teljesítésével összefüggő adatai (pl. kapcsolattartó adatai, bankszámlaszám) megváltoznak.

A Kedvezményezett a támogatási szerződés módosítását kezdeményezi, ha

- a projekt megvalósításának befejezése az eredeti támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előre láthatóan 3 hónapot meghaladóan késik;

- a projekt összköltségének összesen húsz százalékát meghaladó mértékben változik a költségek költségkategóriák szerinti bontása az eredeti támogatási szerződésben rögzített bontáshoz képest;

- a projekt megvalósításának tervezett időtartama meghaladja a 2 évet vagy támogatása meghaladja a 250 millió forintot, és a teljes támogatás értékének összesen húsz százalékát meghaladó mértékben változik a költségek évek szerinti bontása az eredeti támogatási szerződésben rögzített bontáshoz képest;

- az eredeti támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értékének várható teljesülése nem éri el a célérték 90%-át;

- változik a projekt bármely egyéb, a célkitűzéseket befolyásoló lényeges jellemzője.

A kedvezményezettnek a szerződés-módosítási kérelmét megfelelő indoklással alátámasztva kell a Közreműködő Szervezethez benyújtania, az erre rendszeresített formanyomtatványon.

A módosítási kérelem tárgyában hozott döntésről a Közreműködő Szervezet írásban értesíti a Kedvezményezettet.

A Közreműködő Szervezetnek lehetősége van arra, hogy a szerződés módosítására vonatkozó kérelmet saját mérlegelése alapján elutasítsa.

H5. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata ‌

A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatát a jelen dokumentum mellékletét képező, ”Pénzügyi elszámolás részletes szabályai” c. támogatási szerződés minta melléklet tartalmazza.

H6. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje és előrehaladási jelentések ‌

A Kedvezményezett – a támogatási szerződésben foglalt gyakorisággal és tartalommal – adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról.

Amennyiben a támogatás nem éri el a 10 millió forintot, vagy a projekt megvalósításának időtartama nem éri el az 1 évet, a Kedvezményezettnek egyetlen előrehaladási jelentés (zárójelentést) kell benyújtania a Közreműködő Szervezethez.

Egyéb esetekben a pályázónak a projekt megvalósítása során a szerződés megkötésétől kezdve 6 havonta a pályázati útmutatóban meghatározott Projekt Előrehaladási Jelentést kell benyújtania.

A Kedvezményezett a projekt befejezését követően a Kedvezményezettre vonatkozó fenntartási időszak végéig évente egy alkalommal Projekt Fenntartási Jelentést (PFJ) köteles benyújtani a Közreműködő Szervezethez, a támogatási szerződésben előírt formátumban és tartalommal.

Figyelem! Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül, ezért ez esetben Támogató a szerződéstől elállhat, és a támogatási összeget visszaköveteli.

Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a szerződésben vállalt, számszerűen megállapított kötelezettségeit csak részben (legalább 75%-os arányban) teljesíti, a támogatás arányosan csökkenthető. Ha a Kedvezményezett a szerződésben vállalt, számszerűen megállapított kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy 75%-nál kisebb arányban teljesíti, az igénybe vett támogatás egészét a támogatás igénybevételének időpontjától számítva a támogatás visszavonása, ill. a támogatási szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell visszafizetnie.

A pályázó köteles a pályázatot, a projekt megvalósítására, ellenőrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat elkülönítetten nyilvántartani és 2020. december 31-ig megőrizni.

H7. Helyszíni szemle és ellenőrzések ‌

A pályázat benyújtását követően helyszíni szemlére, a Támogatási Szerződés megkötését követően pedig közbenső, utólagos, illetve projekt-lezáró ellenőrzésre kerülhet sor.

A kedvezményezett köteles a helyszíni ellenőrzést, szemlét tűrni (beleértve a helyszíni előellenőrzés tűrését, amelyhez a Pályázati felhívás és útmutatóban megadott nyilatkozattal járul hozzá), valamint az ellenőrökkel együttműködni.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 122.§-a alapján az arra feljogosított szervezetek a projekt bármelyik szakaszában ellenőrzést végezhetnek. Vizsgálatuk során a helyszíni ellenőrzésre vonatkozóan felsoroltakat, illetve ellenőrzési programjukban foglalt, a pályázattal és a támogatással összefüggő bármely dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, arról információt kérhetnek. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság,

valamint a Közreműködő Szervezet képviselőinek ellenőrzési munkáját a helyszínen a megfelelő dokumentumok, számlák, a projekt megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával is elősegíteni, illetve azon túl a projekt fizikai teljesítésének vizsgálatát lehetővé tenni.

A felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése szerződésszegésnek minősül, és az ehhez kapcsolódó szankciót vonja maga után.

Adók és más befizetések ellenőrzése:

Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok betartását.

Projekt-lezáró ellenőrzés

A projekt-lezáró ellenőrzésre a vállalt fenntartási/üzemeltetési periódus lejártát követő 90 napon belül kerül sor. Ennek keretében ellenőrzésre kerül a projekt keretében megvalósított beruházás rendeltetésszerű használata, az üzemeltetési/fenntartási kötelezettség teljesülését igazoló jegyzőkönyv alapján.

H8. Panaszkezelés ‌

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006 (XII. 28.) Kormányrendelet

19 §-a alapján a pályázó, pályázatának elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indokok megjelölésével panasszal élhet.

1. A panaszt, amennyiben az a Közreműködő Szervezet döntése ellen kerül benyújtásra (Befogadási kritériumok ellenőrzése során hozott döntések esetében), a következő helyre kell benyújtani:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Regionális Fejlesztés Operatív Programok Irányító Hatósága

Cím: 1077, Budapest, Wesselényi u. 20-22.

2. A panaszt, amennyiben az a Regionális Fejlesztés Operatív Programok Irányító Hatóság döntése ellen kerül benyújtásra (Tartalmi értékelés során hozott döntések esetében), a következő helyre kell benyújtani:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Xxxx Xxxxxxxxx

Cím: 1077, Budapest, Wesselényi u. 20-22.

Az NFÜ a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben,

a) a panaszt határidőn túl terjesztették elő;

b) a panaszt nem az arra jogosult terjeszti elő;

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt panaszt terjesztenek elő;

d) a panasz a megsértett jogszabályi vagy kiírás szerinti rendelkezésekre történő hivatkozást nem tartalmazza.

H9. Kiemelt projektek eljárásrendjének sajátosságai ‌

A Kiemelt projektek esetében alkalmazandó eljárásokat az NFÜ honlapján (xxx.xxx.xx) közzé tett kiemelt projektek kiválasztásának eljárásrendje tartalmazza. Az akciótervben történő nevesítést követő projektfejlesztési időszakra vonatkozó előírásokat a külön dokumentumként közzétett kiemelt projektfejlesztési útmutató tartalmazza.

Az alábbiakban kizárólag az eljárás és az útmutató legfontosabb sajátosságai kerülnek kifejtésre.

A kiemelt projektjavaslatok bírálati eljárása esetében a benyújtott projekt javaslatról az NFÜ előértékelést készít, melynek során vizsgálat alá kerülnek az alábbi szempontok:

a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz és illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához;

b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik;

c) költséghatékony;

d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak.

Az előértékelés alapján a kiemelt projekt Bíráló Bizottság (zsűri) az alábbi döntéseket hozhatja:

a) javaslatot tehet a projektötlet akciótervben történő nevesítésére;

b) javaslatot tehet a projektötlet továbbfejlesztésére meghatározva annak arányait

c) a projektöltet újraértékelését rendelheti el;

d) nem javasolja a projektötlet akciótervben történő nevesítését.

Az akciótervben történő nevesítés nem jelenti a támogatás megítélését.

Az akció tervben történt nevesítést követően:

A részletes projekt javaslatok kidolgozásának fő lépései és feltételei:

• A Kiemelt projektek kiválasztásának eljárásrendjének megfelelően a projektgazda a Kormány döntéséről értesítést kap. Pozitív döntés esetén a Projektgazda felveszi a kapcsolatot az illetékes KSZ-szel. A tervezési felhívásban, valamint jelen általános feltételek c. dokumentumban foglaltak alapján a KSZ részletes útmutatást ad a projektfejlesztéshez, valamint a támogatás igénylésének feltételeiről. A részletes projekt javaslat kidolgozásához a ROP IH mintadokumentumokat és dokumentum- sablonokat biztosít, amelyek alkalmazásához a KSZ szükség esetén az adott projekt javaslatra szabott specifikus instrukciókkal látja el a Projektgazdát.

• A részletes projekt javaslat kidolgozásáig a projektfejlesztés egy előre meghatározott útvonalterv mentén halad a kétfordulós pályázati eljárásrend mintájára, amelyet a KSZ és a Projektgazda közösen dolgoznak ki. Ebben az útvonaltervben rögzíteni szükséges a projekt előkészítésének releváns mérföldköveit (a támogatási szerződés megkötéséig és a projekt-megvalósítás megkezdéséig elvégzendő tennivalókat és azok ütemezését), amelyeket a projektfejlesztési szakaszban a Projektgazdának fokozatosan teljesítenie kell, és amelyek teljesítését a KSZ értékeli és igazolja. Az útvonalterv projektre szabása egyedileg szükséges a projekt sajátosságaihoz igazítva.

• Részletes projekt javaslat kidolgozása, elbírálása a tervezési felhívásban, valamint jelen általános feltételek c. dokumentumban és az Akciótervi nevesítést követően egyedileg meghatározott szempontok alapján történik.

A Támogatási Szerződés megkötésére és a támogatás folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az akciótervi nevesítést követő projektfejlesztés során

kialakított részletes projektjavaslatot a Bíráló Bizottság támogatásra javasolja és ezt az Irányító Hatóság vezetője jóváhagyja.

H10. Kétfordulós eljárásrend sajátosságai:‌

Kétfordulós eljárás esetén az első fordulóban az előzetes projektjavaslatok kiválasztására a jelen dokumentum H. pontjában foglaltaknak megfelelően kerül sor.

A kétfordulós eljárásrenddel kiválasztásra kerülő projektek esetében az első fordulót követő projektfejlesztési időszakra vonatkozó előírásokat a külön dokumentumként közzétett kétfordulós projektfejlesztési útmutató tartalmazza.

Jelen pontban kizárólag a legfontosabb eljárásrendi lépések kerülnek rögzítésre.

• Az előzetes projektjavaslat támogatásáról szóló döntés alapján a támogató részéről a megítélt összeg a pályázó részére feltételesen lekötöttnek minősül, azonban nem jelent kötelezettségvállalást a támogatási szerződés megkötésére és a támogatás folyósítására.

• Az első fordulót követően a nyertes pályázatok alapján a részletes projektjavaslatok kidolgozására kerül sor, melyhez a közreműködő szervezet biztosítja a konzultáció lehetőségét.

• A részletes projektjavaslatok ismételten formai és szakmai értékelésre kerülnek a vonatkozó Pályázati felhívás és Útmutatóban foglalt szempontok szerint. Támogatási szerződés megkötésére csak az eljárás második fordulójában, a részletes projektjavaslatról született támogató döntés esetén kerülhet sor.

H11. Egyfordulós eljárás, ha a projekt-kiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést (normatív jellegű támogatás):‌

Amennyiben a Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató szerint a projektek kiválasztása normatív jellegű támogatás eljárás rendje alapján történik, a részletes eljárási szabályokat a vonatkozó Pályázati Felhívás és Útmutató határozza meg. Az alábbiakban az eljárásrend legfontosabb sajátosságai kerülnek kiemelésre.

A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet 13. § (1), valamint (4) bekezdései lehetővé teszik, hogy amennyiben a projekt kiválasztási szempontok nem igénylenek mérlegelést, azok ne kerüljenek pontozásra. Tekintettel arra, hogy a projekt kiválasztási szempontok objektív módon megítélhetőek, nem kerül sor bíráló bizottság felállítására.

A jelen dokumentumban meghatározott általános feltételek, valamint a vonatkozó Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott objektív jellegű (nem hiánypótoltatható és hiánypótoltatható befogadási kritériumok) jogosultsági szempontoknak való megfelelés esetén a pályázatok befogadásra kerülnek és egyúttal a döntéshozó jóváhagyását követően kerülhetnek támogatásra.

A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet 13. § 4) szerinti döntéshozó jóváhagyja az értékelő javaslatát, vagy részletes, írásban rögzített indoklás alapján elrendeli a projektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését.

A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet 19/A. § szerint normatív jellegű támogatás esetében nem kerül sor külön támogatási szerződés megkötésére, a Felek között a szerződéses jogviszony a támogató részéről kibocsátott támogatói okirattal jön létre, mely a támogatási szerződéshez hasonlóan tartalmazza a támogatásra vonatkozó feltételeket. Ebben az esetben a támogatási szerződés megkötésén a támogatói okirat keltét kell érteni.

H12. Az elbírálás időbeli folyamata tekintetében az alábbi lehetőségek közül a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott érvényes:‌

a) Folyamatos elbírálás: A pályázatok értékelése és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében folyamatos. Ebben az esetben is meghatározásra kerül egy végső benyújtási határidő, azonban ha ezt megelőzően a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, az NFÜ a benyújtás lehetőségét - legkorábban az erről szóló tájékoztatás NFÜ honlapon történő közzétételét követő 3. nappal - felfüggeszti. Értékelésre a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatok kerülnek.

b) Egyszakaszos elbírálás: A Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati kiírások többségében az elbírálás úgy történik, hogy az adott kiírásra benyújtott, a formai értékelésen megfelelt összes pályázatról a szakmai értékelés alapján egy időpontban születik döntés.

c) Többszakaszos elbírálás: A pályázatok értékelése és a döntéshozatal a Pályázati Felhívás és Útmutatóban meghatározott benyújtási határidőkhöz igazodik, az egyes benyújtási időtartamokban beérkezett pályázatok támogathatóságáról időtartamonként külön döntéshozatalra kerül sor. A Pályázati Xxxxxxxx és Útmutató meghatározhatja, hogy az egyes döntéshozatali időszakokban a kiírásra rendelkezésre álló teljes keret milyen arányban kerülhet lekötésre.

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.)

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.)

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2000. évi C. törvény a számvitelről

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről

H13. Vonatkozó általános jogszabályok listája Törvények ‌

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.)

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.)

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról

Kormányrendeletek

253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.)

249/2000 (XII. 24.) Kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet a területfejlesztés Kedvezményezett térségeinek jegyzékéről

85/2004. (IV.19.) Kormányrendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének

(1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről

102/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről

130/2006 (VI. 15.) Kormányrendelet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről

206/2006. (X. 16.) Kormányrendelet a fejlesztési adókedvezményekről

227/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről

240/2006. (IV.15.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről

255/2006. (XII. 8.) Kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

281/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a Kedvezményezett térségek besorolásáról

Miniszteri rendeletek

3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

14/2007. (V. 8.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet a Regionális Operatív Programok végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről

19/2007 (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország fejlesztési tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásnak állami támogatási szempontú szabályairól

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

Közösségi szabályok

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A Tanács 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A Bizottság 1828/2006/EK rendelete a 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól

A Bizottság 1998/2006 EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és

88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról

A Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

H14. Fogalomjegyzék ‌

Elbírálásból való kizárás: Az adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából történő kirekesztése - a pályázó által elkövetett - valamely lényeges formai, tartalmi, vagy eljárási hiba, hiányosság következtében.

Eljárásrend: Eljárásrend alatt jelen összefüggésben a ROP IH-nak, illetve a Közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük.

Ellenőrzési hatóság: Az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól független szerv, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének ellenőrzéséért felel

Hiánypótlás: A hiánypótlás csak egy alkalommal lehetséges, a rendelkezésre álló határidő nem hosszabbítható meg.

Igénymentesség: Amennyiben a támogatás céljaival, fejlesztéssel érintett ingatlanra bármilyen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott 16-

17. §-ban megjelölt jog vagy tény – továbbá a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben is – bejegyzésre, feljegyzésre került, csak abban a helyzetben tekinthető igénymentesnek, ha az a projekt megvalósulását és fenntartását nem veszélyezteti.

Az ingatlan nyilvántartásba bejegyezhető jogok esetén (amennyiben releváns és értelmezhető) -

• és a jogosultja(i) a projekt megvalósításához, illetve fenntartásához kifejezetten hozzájárult(ak); vagy

• a projektgazda az igény jogosultja.

Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog nem tekintendő projekt megvalósulását vagy fenntartását veszélyeztető ténynek, a jelzálogjogosult hozzájárulásának benyújtására nincsen szükség.

Az ingatlan nyilvántartásba feljegyezhető tények esetén a projektgazdának írásban nyilatkoznia, továbbá – amennyiben releváns, pl. felszámolási eljárás, kisajátítás, telekalakítás, tulajdoni korlátozás, építési tilalom, stb. – hiteles dokumentumokkal igazolnia kell, hogy a feljegyzett tény(ek) a projekt megvalósulását és fenntartását nem veszélyezteti(k).

Fetlétel továbbá, hogy a tulajdonos(ok) a projekt megvalósításához, illetve fenntartásához kifejezetten hozzájárult(ak).

Osztatlan közös tulajdon esetén az igénymentességnek a pályázati szempontból releváns tulajdoni hányad vonatkozásában kell fennállnia. Ez esetben a projektgazda a pályázattal együtt köteles benyújtani az ingatlanra vonatkozó, határozatlan időre, de legalább a projekt-fenntartási időszak végéig hatályos közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodást. A megállapodáshoz mellékletként csatolni kell az ingatlan helyszínrajzát, amely a megállapodás szerinti használati megosztást feltünteti. Minderre csak azon esetben kerülhet sor, amennyiben az ingatlan ingatlan-nyilvántartási megosztására nincsen szabályozási lehetőség.

Irányító Hatóság (IH): A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása.

Kedvezményezett: A Közreműködő Szervezettel a Támogatási Szerződést megkötő szervezet, vagyis a támogatásban részesült pályázó.

Kifizető Hatóság (KH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a Pénzügyminisztérium.

Közreműködő Szervezet (KSz): Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre.

Megfelelő módon történő aláírás igazolása: A pályázó személyétől függően az alábbiakban megjelölt dokumentumoknak megfelelő aláírás tekinthető elfogadhatónak:

• Gazdasági társaságok esetében a cégszerű aláírást igazoló dokumentum az alábbiak szerint: közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány vagy a Ctv. vonatkozó szabályainak megfelelő ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta, melyek tartalmazzák a társaság létesítő okiratában foglaltakkal megegyezően a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírás-mintáját.

• Önkormányzatok, közhasznú társaságok, non-profit szervezetek, szövetkezetek, egyéb költségvetési szervek, valamint minden eddig fel nem sorolt szervezet/pályázó esetén banki aláírás bejelentő karton, közjegyzői vagy ügyvéd általi aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány.

Melléklet: A pályázatban rögzített, egyes tényt (tényeket) alátámasztó, és így a pályázat elbírálását megalapozó dokumentum.

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás

Operatív program: Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján az Európai Bizottság hagy jóvá.

Összeférhetetlenség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdés szerint összeférhetetlenség azzal szemben áll fenn,

a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó.

aa) Döntés előkészítésben közreműködőnek minősül: az a természetes személy, aki aa1) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,

aa2) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;

ab)Xxxxxxxxxxxxx minősül: az a természetes személy, aki

ab1) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,

ab2) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;

b) kizárt közjogi tisztségviselő,

kizárt közjogi tisztségviselőnek minősül: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az államtitkár, a szakállamtitkár, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai ügyekben

feladatkörrel rendelkező központi hivatal vezetője, a regionális fejlesztési tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;

c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó;

d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül:

da) a legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,

db) a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot),

dc) a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság

dc1) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,

dc2) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot).

Permentesség: Az ingatlan nem áll peres eljárás alatt. (A tulajdoni lap perfeljegyzést nem tartalmaz.)

Projekt költségeinek forrása:

Elszámolható költség forrása = igényelt támogatás + elszámolható költségre eső önrész

Projekt összköltség forrása = igényelt támogatás + elszámolható költségre eső önrész + nem elszámolható költségek fedezete

Szabálytalansági eljárás: a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás.

Szintentartó és helyettesítő beruházás: Tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely nem jár új létesítmény felállításával, nem jár meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény szolgáltatásainak bővítésével; illetve olyan eszközök beszerzése, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás a nyújtott szolgáltatás alapvető változását eredményezné.

Támogatás mértéke: Az igényelt támogatás és az összes elszámolható költség hányadosa, %-os mértékben kifejezve.

H15. Mellékletek ‌

1. Támogatási Szerződés minta

2. Segédlet a Támogatási Szerződés kitöltéséhez

3. Támogatási Szerződés mellékletét képező „Pénzügyi elszámolás részletes szabályai” c. dokumentum minta

4. Konzorciumi megállapodás minta a pályázat benyújtására

5. Konzorciumi megállapodás minta a támogatásban részesített projekt megvalósítására

6. Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei

7. Arculati kézikönyv

8. Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez

9. Közzétételi Kérelem

10. Könyvvizsgálói igazolás minta

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Document Metadata