Adásvételi előszerződés,
Adásvételi előszerződés,
amely létrejött egyrészről Parád Nagyközség Önkormányzata (székhelye: 0000 Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00., xxxxxxxxxxxx xxxxxxxx: 15729215-8411-321-10, adószáma: 15729215-2-10, bankszámlájának száma: Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, 62000150-11026699, képviseli Xxxxxxxxx Xxxxxx polgármester, telefon 00-000-000, fax: 00-000-000 e-mail címe: xxxxxxxxxxxx.xxxxx@x.xxxxxx.xx), mint eladó,
másrészről Cég neve: …………….. (cégjegyzékszáma: székhelye:
………………………., telefonszám:,……. fax:,…… email: ………, adószáma:
…………, statisztikai számjele: ………….., bankszámlájának száma:……….., képviseli: ……………. ügyvezető), mint vevő között a mai napon az alábbi feltételek mellett.
Előzmények
1. Parád Nagyközség Önkormányzata - a Képviselő-testületének számú
határozata alapján – versenyeztetési eljárást bonyolított le a kizárólagos tulajdonában lévő, a parádi ingatlan-nyilvántartásban 438/2 helyrajzi szám alatt felvett, kivett szálloda ingatlan-nyilvántartási megjelölésű, természetben 3240 Parád, Kossuth út 219. szám alatt található ingatlan (a továbbiakban: Ybl Szálló) vevőjének kiválasztására, melynek nyertesként Parád Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testülete… 2017. (…) számú határozatával a vevő került kiválasztásra.
2. A felek megállapodnak, hogy a jelen előszerződésben meghatározott tartalommal végleges adásvételi szerződést kötnek, ha a következő együttes feltételek teljesültek, éspedig az utolsó bekövetkezésétől számított 3 munkanapon belül:
a) az átépítésre (felújításra) a jogerős építési engedélyt a Vevő megszerezte és
b) a teljes beruházás pénzügyi fedezete a Vevő bakszámláján rendelkezésre áll, vagy a finanszírozóval a teljes beruházás finanszírozásáról a szerződést megkötötte.
3. Az Önkormányzat kiköti a vevő pedig tudomásul veszi, hogy az adásvételi szerződésben vállalandó szolgáltatása kizárólag az adásvétel tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának és birtokának vevőre való átruházása. Az Önkormányzattól más szolgáltatás nem követelhető.
Az adásvételi szerződés tartalma
4. Az adásvételi szerződéssel az eladó eladja, a vevő pedig megvásárolja a Parád belterület 438/2 helyrajzi szám alatt felvett, kivett szálloda ingatlan-nyilvántartási
Vevő: Eladó: Ellenjegyző ügyvéd:
megjelölésű, 8811 négyzetméter alapterületű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan), amelynek közigazgatási címe:………………
5. Az adásvételi szerződés lényeges tartalmában a felek megállapodtak. (Ide kerül a szöveg, amelyet a verseny első szakaszában a felek a végleges szerződés tartalmaként meghatároztak, és amit a Képviselő-testület jóváhagyott.)
Így különösen, de nem kizárólag:
• az ingatlan vételára Ft,
• a vevő verseny ajánlati biztosíték címén megfizetett az Önkormányzatnak
…………..-Ft-ot, ezen összeget a vételárba beszámítják,
• a fennmaradó vételár Ft,
• a vevő a fennmaradó vételárat az Önkormányzat………..számú bankszámlájára való átutalással hiánytalanul megfizeti ..............időpontig, melyre a vevő kötelezettséget vállal,
• a vevőnek általános forgalmi adót nem kell fizetnie.(?)
6. A vevő tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó engedélyt az Önkormányzat ügyvédi letétbe teszi, amely akkor adható ki a vevőnek és nyújtható be a tulajdonos változás átvezetése végett az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz, ha az Önkormányzat ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott nyilatkozatával igazolja, hogy a vevő a teljes vételárat megfizette. Az Eladó bejegyzési engedélyt tartalmazó külön nyilatkozata birtokában a tulajdonjog bejegyzését a Földhivatalnál a Vevő nevében az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd kéri.
7. Az adásvételi szerződés az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz a vevő tulajdonjoga bejegyzésének függőben tartását kérve kerülhet benyújtásra.
8. Az Önkormányzat eláll az adásvételi szerződéstől, ha a teljes vételár bármilyen vevő oldalán felmerülő okból határidőben – illetve a póthatáridőben – nem kerül megfizetésre. Elállás előtt az Önkormányzat legalább 15 nap póthatáridőt szab a teljesítésre.
Az Önkormányzat kiköti az elállásának jogát – az érdekmúlás bizonyítása nélkül – a végleges szerződéstől, ha a végleges szerződés akár részben is érvénytelen volna, vagy a vevő az adásvétel tárgyát képező ingatlanra nem szerezne tulajdonjogot.
9. Fizetési késedelem esetén az Önkormányzat a Ptk. szerinti kamatot érvényesíti, amely a felmerülésekor esedékes.
10. Az Önkormányzat kijelenti, hogy tudomása szerint az ingatlant környezeti szennyezettség nem terheli, környezetvédelmi vizsgálat azonban nem történt.
11. Az adásvételi szerződés megkötésére az ingatlan megtekintett állapotában kerül sor. A felek képviselői az versenykiírásban szereplő ingatlant a helyszínen
megtekintették, állapotukat tanulmányozhatták. Az épület műszaki állapotát fényképen rögzítették, amelyet a kézjegyükkel való ellátásuk után a szerződést ellenjegyző ügyvéd őrzésére bíztak.
12. Az Önkormányzat szavatolja az adásvétel tárgyát képező ingatlan per-, teher- és igénymentességét. Szavatolja továbbá, hogy az ingatlanon harmadik személynek nincs semminemű joga vagy várománya, amely a vevő tulajdonjog szerzését bármely tekintetben korlátozná, vagy megakadályozná.
13. Az Önkormányzat kijelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság által kiadott tulajdoni lap eredeti példányán szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. Az Önkormányzat semmilyen olyan beadványt nem terjesztett elő, amely a vevő adásvételi szerződés szerinti tulajdonszerzését bármilyen módon akadályozná, vagy korlátozná.
14. Az Önkormányzat az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát azt követő 3 napon belül ruházza át a vevőre és adja az ingatlant a vevő, mint tulajdonos birtokába, amikor a vevő a teljes vételárat hiánytalanul megfizette az Ybl Szállóra. A birtokba adásra az adásvétel tárgyát képező ingatlan földmérő általi kitűzése szerinti állapotában kerül sor.
15. Az Önkormányzat a vevőnek lehetővé teszi az ingatlan építési és más hatósági engedélyhez (kivitelezéshez) szükséges felmérését a birtokba adás előtt is.
16. A felek a birtokba adásról – az ingatlan birtokba adáskori állapotáról – jegyzőkönyvet vesznek fel, amit az eladó és a vevő is aláírnak. A felek az adásvétel tárgyát képező ingatlanok birtokba adáskori állapotáról digitális felvételeket készítenek, melyet három példányban nyomtatnak ki. Ezek egy–egy példányát a kézjegyükkel való ellátásuk után a felek kapják, míg harmadik példányát az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvédnél helyeznek letétbe azzal, hogy a letét bíróság előtti felhasználás céljára akkor adható ki, ha az ingatlan állapotát illetően a felek között vita merülne fel, és bármelyik fél igazolja, hogy a jogvita elbírálása érdekében pert indított.
17. A vevő a birtokba adástól kezdve viseli az ingatlan terheit és a kárveszélyt, illetve húzza az ingatlan hasznait.
18. A vevő tudomásul veszi, hogy az Önkormányzattól semmilyen jogcímen nem igényelhet anyagi hozzájárulást az ingatlant – ideértve a felépítményt is – kiszolgáló közműkapacitások és közművezetékek kiépítéséhez, bővítéséhez, átalakításához, az ilyen kötelezettségét az Önkormányzat kifejezetten kizárja, amit a vevő ugyancsak tudomásul vesz. A vevő kötelezettsége az ingatlant – ideértve a felépítményt is – kiszolgáló közműkapacitások és közművezetékek kiépítése, bővítése, átalakítása.
19. A megvásárolt ingatlan beépítése és hasznosítása, a munkálatok finanszírozása a vevő jogosultsága és kötelezettsége, a beruházás és a hasznosítás összes kockázata a vevőt terheli.
20. A vevő kijelenti, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan rendeltetésére, beépíthetőségére vonatkozó beépítési előírásokat, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet, a közművek kapacitását, a tulajdonosi rendelkezési jogokra, valamint a használatukra vonatkozó előírásokat minden tekintetben ismeri.
21. A vevő kijelenti, hogy az Önkormányzat az ingatlant érintő minden lényeges kérdésről tájékoztatta, különösen, de nem kizárólag, amely az ingatlan tulajdoni helyzetét, a közműellátottságot, illetve a beépítésre vonatkozó előírásokat érinti.
22. A Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a megszerzett ingatlant el kívánja idegeníteni, az elidegenítésről szóló szerződés akkor jöhet létre, ha a szerződéshez az Önkormányzat beleegyezését adja. A beleegyezés feltétele, hogy az új tulajdonos vállalja az Önkormányzat által a vevővel kötött adásvételi szerződésben szereplő összes kikötés teljesítését.
Elővásárlási jog
23. A felek tudatában vannak, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (5) bekezdése szerint az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
24. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 15. §-a kimondja, hogy a jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.
25. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. § (2) bekezdése szerint a Magyar Államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. jogosult.
26. Az Önkormányzat az ügymenet gyorsítása érdekében a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a továbbiakban: MNV Zrt.) megkísérli már az előszerződés megkötése alapján beszerezni.
27. A felek rögzítik, hogy ha az MNV Zrt. ragaszkodna az aláírt végleges adásvételi szerződéshez, a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat beszerzése ennek alapján történik.
28. Az Önkormányzat vállalja, hogy az előszerződés megkötése után 5 napon belül, illetve ha erre szükség lenne, az adásvételi szerződés megkötése után 5 napon belül megkeresi a MNV Zrt.-t nyilatkozat tétele végett.
29. Ha az elővásárlásra jogosultak az előszerződés alapján nem nyilatkoztak, az adásvételi szerződés azon a napon lép hatályba, amikor az elővásárlásra jogosultak tekintetében lejárt az elővásárlási jog gyakorlásának határideje, és egyik sem élt elővásárlási jogával, vagy a határidő előtt nyilatkoztak, hogy nem élnek elővásárlási jogukkal.
Az adásvételi szerződés hatályba lépéséről az Önkormányzat és a vevő közös okiratban nyilatkoznak, amit benyújtanak az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz.
Egyéb kikötések
30. A felek kijelentik, hogy egymással szemben semmilyen adatot, körülményt vagy tényt a másik fél elől nem titkoltak el, illetve el nem hallgattak, amely a jelen előszerződés megkötését és ezen szerződéssel kapcsolatos kötelmek teljesítését és jogosultságok gyakorlását utóbb korlátozná vagy kizárná. A Felek a szerződéssel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésről egymást tájékoztatták, ezért kijelentik, hogy utóbb egyik szerződő fél sem hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére tévedés vagy megtévesztés jogcímén.
31. A vevő úgy nyilatkozik, hogy az előszerződés megkötésének időpontjában nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt, és nincs tudomása arról, hogy ilyen eljárást bárki vele szemben indított volna. A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy ha az előszerződés hatálya alatt a felsorolt eljárások bármelyike vele szemben megindulna vagy olyan cégeljárás kezdeményezésére kerülne sor, amely alapján a cég cégnyilvántartásból való törlése bekövetkezne, akkor erről a tényről az Eladót haladéktalanul értesíti.
32. Az Eladó képviselője az előszerződés megkötésére és aláírására jogosult. A vevő képviselője kijelenti, hogy átlátható szervezet, a rá vonatkozó társasági szabályok szerint az adásvételi előszerződés megkötésére és aláírására korlátozástól mentesen jogosult, illetőleg erre a szükséges felhatalmazással rendelkezik.
33. Az értesítéseket a felek előszerződésben rögzített címére lehet érvényesen kézbesíteni kézbesítővel és postán. A munkaszüneti napon érkezett küldemények a következő munkanapon minősülnek kézbesítettnek. Az értesítés akkor számít kézbesítettnek, ha az átvétel – az értesítés módjától függően – igazolt.
34. A felek az előszerződés teljesítésével kapcsolatos jogok gyakorlása, illetve kötelmek teljesítése során egymás érdekeinek és a tisztesség követelményeinek figyelembevételével kötelesek eljárni. A felek az esetleg felmerülő vitás kérdéseket egymással elsősorban tárgyalások útján, megállapodással rendezik. Vállalják, hogy az előszerződést érintő és tudomásukra jutó körülményekről egymást haladéktalanul tájékoztatják. Amennyiben az előszerződés teljesítésével vagy értelmezésével összefüggésben a szerződő felek között utóbb vita alakulna ki, úgy a szerződő felek a jogvitát kötelesek előzetesen egyeztetni, és megkísérelni, hogy azt egyezséggel rendezzék. Az egyeztetést a másik félnél a jogvita alapjául szolgáló ok vagy körülmény tudomásra jutásától számított 8 napon belül írásban kell kérni. Az írásbeli megkeresés alapján a másik fél további 8 napon belül köteles az egyeztetésen részt venni. Az egyeztetésről annak eredményét is magába foglaló írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. A felek kijelentik, hogy az egyeztetés megkísérlése előfeltétele annak, hogy az előszerződéssel összefüggő esetleges igényüket bírósági úton érvényesítsék.
35. Az Önkormányzat kiköti a jelen előszerződéstől való elállás jogát – az érdekmúlás bizonyítása nélkül – ha a vevő a jelen előszerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy az előszerződésen alapuló végleges szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettségét megszegi.
Kelt…………. ………, …….év………..hónap…..napján.
……………………………… Xxxxxxxxx Xxxxxx
polgármester
Parád Nagyközség Önkormányzata, mint Eladó képviseletében
Ellenjegyzem:
………………………………….. mint Vevő képviseletében
BÉRLETI ELŐSZERZŐDÉS,
amely létrejött egyrészről Parád Nagyközség Önkormányzata (székhelye: 0000 Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00., xxxxxxxxxxxx xxxxxxxx: 15729215-8411-321-
10, adószáma: 15729215-2-10, bankszámlájának száma: Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, 62000150-11026699, képviseli Xxxxxxxxx Xxxxxx polgármester), mint Bérbeadó/Önkormányzat,
másrészről , mint Bérlő
(a továbbiakban: Bérbeadó és Xxxxx együtt: „Felek”) a mai napon az alábbi bérleti előszerződést (a továbbiakban: „Bérleti előszerződés”/”Jelen előszerződés”) kötik:
A felek megállapodnak, hogy a jelen előszerződésben meghatározott tartalommal végleges bérleti szerződést kötnek, ha a következő együttes feltételek teljesültek, éspedig az utolsó bekövetkezésétől számított 3
munkanapon belül:
a) az átépítésre (felújításra) a jogerős építési engedélyt a Bérlő megszerezte és
b) a teljes beruházás pénzügyi fedezete a Bérlő bakszámláján rendelkezésre áll, vagy a finanszírozóval a teljes beruházás finanszírozásáról a szerződést megkötötte.
Bérleti jogviszony létesítése
1. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonosa a parádi ingatlan-nyilvántartásban 438/1 helyrajzi szám alatt felvett, kivett étterem ingatlan-nyilvántartási megjelölésű, 5952 m2 alapterületű telken fekvő, természetben 3240 Xxxxx, Xxxxxxx xx 000. szám alatt található ingatlannak (a továbbiakban: „Bérlemény”).
2. A Bérbeadó 15 év határozott időre bérbe adja, a Bérlő pedig bérbe veszi az 1.) pontban megjelölt „Bérleményt”. A bérleti jogviszony 2017 napján
kezdődik és 2032. napjáig tart.
A bérbeadás és bérbevétel .............................tevékenység céljára történik. A Bérlő a bérbevétel ezen céljaihoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket is végezhet.
3. A Bérlő kijelenti, hogy a Bérleményt a Jelen szerződés aláírása előtt megtekintette, és a bérbevétel célját figyelembe véve, különösen, de nem kizárólag külső és belső építészeti állapotát, szerkezeti elemeit, nyílászáróit, burkolatait, berendezéseit, felszereléseit, tartozékait, közmű eláttását (kapacitását és bekötéseit), közműveinek állapotát, a közterületi megközelíthetőségét, a
tulajdoni helyzetét (a szerződés alkalmazásában ezek együttesen: a
„Bérlemény adottságai”) minden tekintetben alaposan megvizsgálta. A Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződést a Bérlemény adottságainak ismeretében, a felújítás szükségességéről tudva és azt vállalva köti meg.
4. A Felek megállapodása, hogy a Bérleményt a Bérlő az abban végzendő, a Jelen szerződés 2. pontjában meghatározott tevékenység céljára, a saját költségén a Bérbadóval szembeni megtérítési igény nélkül teszi alkalmassá. A Bérleményt a jogszabályokat betartva, a Jelen szerződés által megengedett célokra szabad használni.
5. A Bérlő kijelenti, hogy ismeri a Bérlemény tulajdoni lapját és tudatában van, hogy annak megjelölése az ingatlan-nyilvántartásban kivett étterem. Az ingatlan tulajdoni lapjára 35313/2017.03.13. számú határozattal a Tigáz-Dso Földgázelosztó Kft. jogosult javára vezetékjog került bejegyzésre területkimutatásban és várjazban meghatározott 63 m2 nagyságú területre.
Felek megállapodnak, hogy a Bérlő tevékenységéhez szükséges esetleges – építésügyi hatósági nyilatkozathot kötött - funkcióváltási engedélyek beszerzése Bérlő feladata, de a Bérbeadó vállalja, hogy Bérlővel jóhiszeműen együttműködik és az esetlegesen szükségessé váló jognyilatkozatokat (pl. tulajdonosi hozzájárulás) azok esedékességekor megteszi.
Bérbeadó tájékoztatja Bérlőt: szavatosságot nem vállal, hogy az építésügyi hatóság vagy a szakhatóságok a funkcióváltásra engedélyt adnak.
Az esetleges funkcióváltással kapcsoltos hatósági kikötések közül Bérbeadó egyiknek a teljesítését sem vállalja, és azoknak a Bérlő általi teljesítésével felmerülő költségeket a Bérlőnek semmilyen formában nem téríti meg, amit a Bérlő tudomásul vesz.
6. A Felek megállapodtak, hogy Bérlőnek a saját költségén kell teljesítenie azokat a jogszabályi, hatósági és egyéb előírásokat, melyeknek a Bérleménynek Bérlői működés végzéséhez meg kell felelnie, értelemszerűen ideértve az alkalmassá tétellel kapcsolatos bérlői elgondolásokat is. A Bérleménybe történő áruszállítás zavartalanságát ugyancsak a Bérlőnek kell megoldania. A Bérlemény Bérlő tevékenysége céljára történő kialakítása és a Bérleményben végzett üzleti tevékenység kizárólag a Bérlő felelőssége és kockázata.
7. A Bérlő köteles valamennyi előírás betartásával még a Bérlemény üzembehelyezése (a bérleményben folytatni kívánt tevékenyég megkezdése) előtt
– ha ilyen előírás van – saját költségén beszerezni a működési engedélyt, illetve bejeletési kötelezettségének eleget tenni.
Előbérleti jog
8. A Bérleményre a jelen szerződéssel létesített bérleti jogviszony a határozott idő lejártától számított további 5 évre meghosszabbítható, ha a Bérlő erre vonatkozó igényét a határozott idő lejártát megelőzően legalább 90 nappal a Bérbeadónak bejelenti, és a Bérlő elfogadja a Bérbeadó bérleti díj közlését, amelynek nettó összege nem lehet magasabb, mint a határozott idő megszűnésének időpontjában fizetendő nettó bérleti díj 10%-al növelt összege. A meghosszabbítás feltétele az is, hogy a Bérlőnek ne legyen a bérlemény után bérleti díj és közüzemi díj tartozása. Nem illeti meg előbérleti jog a Bérlőt, ha a bérleti jogviszonya a határozott időt megelőzően már megszűnt.
A bérleti díj
9. A Felek megállapodnak, hogy a Bérlő a Bérlemény használatáért havonta/évente előre – az első bérleti hónapot kivéve – minden hónap 5. napjáig .....................,- Ft, azaz ………………….. forint bérleti díjat (a továbbiakban: „Bérleti díj”) fizet a Bérbeadónak banki átutalással. A bérleti díj teljesítési kötelezettsége és a határideje nem függ attól, hogy a Bérbeadó a számláját a teljesítési határidő előtt a Bérlőnek átadja-e.
10. A Bérbeadó kijelenti és szavatolja, hogy az ingatlanbérbeadási tevékenységet nem tette ÁFA kötelessé, ezért a Bérleti Díj összege után ÁFA nem fizetendő.
A Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a jogszabályok változása vagy az adóhatóság állásfoglalása szerint adó, pl. ÁFA fizetési kötelezettség merül fel a bérleti díj vonatkozásában, azt teljesíti függetlenül attól, hogy a változás a szerződés megkötése után merül fel.
11. A Bérleti díj akkor minősül teljesítettnek, amikor a Bérbeadó bankszámláján jóváírták.
12. A Felek megállapodnak, hogy a mindenkori Bérleti díjat minden évben, január 1-étől számítva, az előző évre a KSH által hivatalosan közzétett átlagos éves fogyasztói árindex mértékével megemelik. Ennek megfelelően péládul 2018. január 1-ével a 2017. évben érvényes „Bérleti díj” emelése történik a KSH által 2017. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékével.
A Felek megállapodnak, hogy ha a Jelen szerződés megkötésekor nem ismert adók vagy egyéb közterhek merülnek fel a Bérbeadó terhére, amelyek elérik az aktuális bérleti díj 20 %-át, a felek a bérleti díj mértékét ezeket az előre nem
látott Bérbeadói terheket figyelembe véve újratárgyalják. Ha 30 napon belül nem jön létre megállapodás, a Bérbadó kérheti a bíróságtól a bérleti díj emelését.
13. A Felek megállapodnak, hogy minden hónap 10. napján (előzetesen egyeztetett időpontban) a Bérleményben találkoznak. Ilyenkor a Bérlő az aktuális közüzemi számlákat a Bérbeadónak köteles bemutatni és kifizetésüket igazolni, s ennek során történik a bérleti díj átutalásának igazolása is.
Az óvadék
14. A Bérlő a Jelen szerződés aláírásakor ………….. Ft, azaz forint
óvadékot nyújtott átutalás útján a Bérbeadónak. A felek tisztában vannak az óvadék rendeltetésével.
15. A Bérbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az óvadékból való kielégítés helyett a Jelen szerződést a Bérlő szerződésszegő magatartása esetén azonnali hatállyal felmondja. Az óvadék Bérlő kötelezettségének teljesítésébe való beszámításáról kizárólag Bérbeadó dönthet. A beszámításról (az óvadék felhasználásáról) a Bérbeadó írásban értesíti a Bérlőt. Az óvadék a Bérlő által egyoldalúan - a Bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül - a bérleti időszak utolsó három hónapjában sem számítható be az esedékes Bérleti díjba és a Bérlő esetleg fennálló Bérbeadóval szembeni más fizetési kötelezettségébe.
16. A Bérbeadó az óvadékot felhasználhatja – a Bérlő fizetési kötelezettségébe beszámíthatja – ha a Bérlő a Bérleti díjat és/vagy – amíg a Bérbeadón keresztül történik a fizetés - a közüzemi költségeket nem a jelen szerződésben meghatározott módon egyenlíti ki. A Bérbeadó felhasználhatja az óvadékot a Bérleményben okozott károk helyreállítására is, ha a Bérlő a károk megszüntetésére vonatkozó kötelezettségét vagy a károk pénzbeli megtérítését a Xxxxxxxx által megszabott határidőre nem teljesíti.
17. Az óvadék bármilyen részének felhasználása (beszámítása) esetén a Bérlő – a Bérbeadó erről szóló írásbeli értesítését követő – 5 banki napon belül köteles az eredetileg nyújtott összegére kipótolni. Ellenkező esetben a szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.
18. A Bérbeadó nem köteles arra, hogy a részére átadott óvadékot kamatozásra lekösse.
19. Az óvadéknak az a része, amely a Bérbeadó által nem kerül felhasználásra, a bérleti jogviszony megszűnése esetén, a Bérlemény szerződésszerű visszaadását követő 60 (hatvan) naptári napon kerül kamatmentesen visszaszolgáltatásra.
A Bérlemény birtokba adása a Bérlőnek
20. Ha a Bérlő ...................... esedékes bérleti díjat megfizette, a Bérlemény Bérlő részére való átadása és Bérlő részéről történő átvétele történik (a Jelen
szerződés alkalmazásában: „Birtokbaadás”).
21. A birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzítendő a közüzemi mérőórák birtokba adáskori állása. A birtokbaadásig felmerülő közüzemi költségek (fogyasztási díjak) a Bérbeadót terhelik.
Közüzemi kapacitások és -szolgáltatások
22. Ha Bérlőnek a jelenleg rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségű energiára (többletkapacitásra) van szüksége - Bérbeadóval szembeni megtérítési igény támasztása nélkül - saját költségére bővítheti, megerősítheti a hálózatot és a vezetékeket, és többletkapacítást igényelhet a szolgáltatótól. A Bérlő az általa tervezett konkrét változtatások leírásával (és szükség esetén rajzi bemutatásával) előzetesen köteles beszerezni a Bérbeadó hozzájárulását.
23. A Bérlőt – a Bérbeadóval szembeni megtérítési igény támasztása nélkül - terheli az igényelt többletkapcitás miatt felmerülő térítési kötelezettség teljesítése is, különösen, de nem kizárólag a hálózatfejlesztési hozzájárulás.
24. Bérlő köteles az elektromos készülékének energia ellátásában fellépő zavarok és károk esetén azt a hálózatból kikapcsolni és erről a Bérbeadót haladéktalanul értesíteni. Ez a bejelentés nem mentesíti a Bérlőt azon kötelezettsége alól, hogy nagyobb károk és a hálózati üzemzavar továbbterjedésének megakadályozására közbeavatkozzon és együttműködjön, amennyiben ez elvárható tőle.
25. Műszaki berendezések vis maior következtében történő kiesése, az energiaellátásban fellépő ingadozások és szünetek (pl. feszültségesés, víznyomáscsökkenés, fűtőberendezés megsérülése) a Bérlőt nem jogosítja fel a Bérbeadóval szembeni kártérítés igénylésére.
Közüzemi szolgáltatások díjának viselése
26. A Bérlő köteles közvetlenül a közmű szolgáltatóknak - illetve amíg ún. előfizetős órák felszerelése nem történik meg vagy amíg az adott fogyasztás nem közvetlenül a Bérlő felé kerül kiszámlázásra, a Bérbeadónak - megfizetni a Bérleményben igénybe vett gáz, víz, elektromos áram és egyéb szolgáltatásokért járó díjakat, közüzemi költségeket (a továbbiakban együtt: Közüzemi díj). A
Bérlő a közüzemi díjakat a Bérlemény Bérlőnek való birtokba adása napjától kezdve viseli.
27. A Felek megállapodnak, hogy a Bérlemény Bérlő részre történő birtokba adását követő 5 napon belül kölcsönösen együttműködve eljárnak az érintett közüzemi szolgáltatóknál annak érdekében, hogy a Bérlő fogyasztásának mérésére ún. előfizetős mérőórát szereljen fel a Bérleményben. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségek a Bérlőt terhelik.
28. Azon szolgáltató esetében, amely az előfizetős mérőóra felszerelését nem vállalja a Bérlemény tekintetében, a Felek a szolgáltató erről szóló nyilatkozatának megismerését követő 5 napon belül kölcsönösen együttműködve eljárnak az érintett közüzemi szolgáltatónál annak érdekében, hogy a Bérleményben történő fogyasztás díját a Bérlőnek, mint fogyasztónak közvetlenül számlázza. Az ezzel kapcsolatosan esetleg felmerülő költségek a Bérlőt terhelik.
Bérleményen és a Bérleményben végzendő munkálatok
29. A Bérlő Bérbeadó előzetes írásos engedélyével hajthat végre a Bérleményen építészeti és gépészeti kivitelezési, szerelési változtatásokat, különösen, de nem kizárólag: át- és beépítéseket, berendezések áthelyezését és újak szerelését, vezetékek áthelyezéslét vagy újonnan történő lerakását, helyiség leválasztását, nyílászáró áthelyezését, burkolat változtatását, reklám- és más táblák elhelyezését, és egyéb változtatásokat. A változtatások a Bérleménynek a Bérlő tevékenysége céljára történő alkalmassá tétele érdekében végezhetők.
30. A Bélő az általa tervezett konkrét változtatások leírásával és részletes költségvetésének közlésével együtt (szükség esetén rajzi bemutatásával) előzetesen köteles beszerezni a Bérbeadó hozzájárulását. Ennek birtokában a Bérlő köteles beszerezni – ha ilyen előírás van – a változtatáshoz szükséges, a közüzemi szolgáltató és hatóság (szakhatóság) hatáskörébe tarozó engedélyt, továbbá viselni a változtatásokkal kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget, illetve a hatóság által kiszabott díjat. A szükséges – jogerősítési záradékkal ellátott – engedélyek másolatát az engedélyköteles munkálatok elkezdése előtt kell átadni a Bérbeadónak.
31. A Bérlő az általa tervezett változtatásokhoz azok írásban (rajzos) és részletes költségvetéssel ellátott bemutatásával előzetesen köteles beszerezni a Bérbeadó hozzájárulását akkor is, ha a munkálatok nem szolgáltatói vagy hatósági engedély (bejelentés) kötelesek.
32. A Felek rögzítik, hogy a Bérlő az általa elvégzett javítási, építési, szerelési munkálatokkal és a közüzemi szolgáltatásokkal (kapacitás bővítésével) összefüggésben, ideértve a terveztetést és az engedélyek beszerzését is, a Bérbeadóval szemben sem a bérleti jogviszony fennállása, sem a bérleti jogviszony megszünése után a Bérleménynek a Bérbeadó részére való visszaadásakor megtérítési igényt nem támaszthat.
A Bérlemény üzemeltetése és karbantartása
33. A Bérlemény üzemeltetése, karbantartása és ezek költségei Bérlőt terhelik. A Bérlő fokozott gondossággal köteles megóvni a freskó képeket. Köteles azonnal jelezni, ha bármilyen sérülés éri bármelyik képet.
34. A Felek megállapodása szerint üzemeltetés: a Bérlemény rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások igéybevétele, a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása és minden olyan költség viselése, amely a Bérlemény Bérlő általi használata során felmerül.
35. A Felek megállapodása szerint karbantartás: a Bérlemény állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges (felújításnak nem minősülő) javítási munkák elvégzése, illetőleg a berendezések szükségessé váló cseréje.
36. Karbantartás:
• a hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése;
• az időszerű karbantartás, amely a Bérlemény állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt történő megszüntetése;
• tervezett, amikor az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munkát végeznek.
37. A Bérlő köteles a Bérbeadó felszólítására a berendezések rendszeres karbantartására vonatkozó karbantartási szerződéseket, valamint az általa beszerelt berendezések adatait bemutatni.
38. A Bérlő viseli a hatóságok által előírt karbantartási, felülvizsgálati stb. egyéb költségeket, különösen, de nem kizárólag a föld- és villámvédelem, kéményseprés, légszennyezéssel kapcsolatos bejelentés, stb. költségét.
39. A Bérlő köteles arra, hogy a karbantartás során kijavítsa a hibákat.
40. A Bérlő köteles az érdekkörében okozott károkat ésszerű határidőn belül helyreállítani. Amennyiben ezen kötelezettségének írásbeli felszólítás után a Bérbadó által meghatározott reális határidőn belül nem tesz eleget, úgy a Bérbeadó a szükséges intézkedéseket a Bérlő költségén elvégeztetheti.
41. A Bérlő köteles a Bérleményt kímélni és ápolni, gondoskodni annak tiszta és rendezett kinézetéről.
42. Bérlő köteles az általa használt Bérleményben beépített üvegek, ablak- és ajtóüvegek, a napvédő szerkezet és ponyva megrongálódása esetén azokat saját költségén haladéktalanul pótolni.
43. A Felek rögzítik, hogy a Bérlő az általa végzett fenntartási munkálatokkal összefüggésben, ideértve az engedélyek beszerzését is, a Bérbeadóval szemben sem a bérleti jogviszony fennállása alatt, sem a bérleti jogviszony megszünése után a Bérleménynek a Bérbeadó részére való visszaadásakor a Bérbeadóval szembeni megtérítési igényt nem támaszthat.
A Bérleménybe való bejutás
44. Bérbeadó, valamint az általa írásba feljogosított személyek jogosultak a nyitvatartási idő alatt bármikor belépni a Bérleménybe. Bérlő köteles gondoskodni arról, hogy Bérleményébe a nyitvatartási időn kívül is a Bérlő képviselőjének jelenlétében be lehessen jutni. Ha Bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor felel mindazokért a károkért, melyek azért keletkeznek, mert a Bérleménybe nem lehetett bejutni.
Biztosítások
45. A Bérlő köteles a saját költségén az alábbi biztosítások megkötésére és fenntartására a bérleti idő alatt:
• Bérlői felelősségbiztosítás,
• Bérlői vagyonbiztosítás a Bérlőnek a Bérleményben lévő ingóságaira valamint a Bérlői kiépítésekre.
46. A Bérlő köteles a Bérbeadó kérésére a fenti biztosítás meglétét igazoló dokumentumokat bemutatni.
47. A Bérbeadó köteles a saját költségén a Bérleményre magába megfelelő értékű épületbiztosítást kötni és azt a bérleti idő alatt hatályában fenntartani. A Bérbeadó köteles a Bérlő kérésére a fenti biztosítás meglétét igazoló dokumentumokat bemutatni.
A Bérbeadói hozzájárulás egyéb esetei
48. A Bérlő nem jogosult a Bérleményt albérletbe adni, de oda Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával más személyt befogadhat.
49. A bérleti jog harmadik személy javára történő átruházására a Bérlő nem jogosult.
A bérlemény megsemmisülése
50. Amennyiben a Bérlemény megsemmisül, a Jelen szerződés megszűnik. Ha erre jogi és műszaki lehetőség van, a Felek a Bérlemény újjáépítéséről a Bérlemény megsemmisülését követő 90 (kilencven) naptári napon belül egyeztetni kötelesek.
A Bérleti Szerződés rendkívüli felmondása
51. Tekintve, hogy a jelen bérleti jogviszony határozott időre szól, a Xxxxx a Bérleti szerződést rendes felmondással nem mondhatják fel.
52. Bérlő a Jelen szerződést rendkívüli felmondással – azonnali hatállyal – jogosult felmondani, ha a Bérleményt a Bérlő a Bérbeadó érdekkörébe eső jogellenes okból nem tudja használni 60 (hatvan) naptári napot meghaladó időtartamot meghaladóan sem.
53. A bérleti jogviszonynak a Bérbeadónak felróható okból történő, határozott idő lejárta előtti megszűnése esetén a Bérbeadó felelősséggel tartozik a Bérlőnek az ezzel okozott károkért, beleértve a Bérlő által a Bérleményben elvégzett kialakítási munkák értékének a megtérítését is. A Bérbeadó csak a számlával igazolt, indokolt költségek megtérítésére köteles, figyelembe véve az avulást és a Bérlő által elszámolt amortizációt is.
54. A Bérbeadót megilleti a rendkívüli felmondás joga – az 58. pontban megjelölt eseten kívül –, ha a Bérlő a Bérleti Szerződésből eredő lényeges kötelezettségeit felróhatóan megszegi, és azt írásbeli felszólításra 30 (harminc) napos póthatáridőn belül sem orvosolja. A rendkívüli felmondás joga különösen, de nem kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének megvalósulása esetén áll fenn:
a) a Bérlőnek az egy hónapi bérleti díjnak megfelelő összeget elérő Bérleti Díj hátraléka van,
b) a Bérlő a Bérbeadóval szembeni, a jelen szerződésből fakadó fizetési kötelezettségével 15 (tizenöt) napot meghaladó késedelemben van;
c) a Bérlő a Jelen szerződésben vállalt lényeges kötelezettségeit megszegi,
d) a Bérlő jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségeit súlyosan megszegi,
e) a Bérlő ellen az illetékes bíróság jogerős végzése alapján felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy
f) a Bérlő a vele szembeni csődeljárás során fizetési halasztásban részesült, vagy
g) a Bérlő végelszámolás iránti kérelme a Cégbíróságnál benyújtásra került.
55. A bérleti jogviszonynak a Bérlőnek felróható okból való idő előtti megszűnése esetén a Bérlő felelősséggel tartozik a Bérbeadónak ezzel okozott károkért, beleértve a Bérleti díjjal egyező mértékű összeg kártérítés címén való megfizetésének a kötelezettségét a bérleti időből még fennálló részre, azzal, hogy a Bérbeadónak a Ptk. szerint kárenyhítési kötelezettsége van.
56. A Felek tudatában vannak, hogy az azonnali hatályú jogszerű felmondás a bérleti szerződést megszünteti, éspedig anélkül is, hogy a másik fél a felmondást elfogadná.
57. Ha a Bérbeadó vagy a Bérlő a rendkívüli felmondás Jelen szerződésben szabályozott jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolja, felel mindazokért a károkért és költségekért, amit ezzel a másik félnek okozott.
58. A Felek kifejezetten rögzítik, hogy a jelen szerződést a Bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Bérlemény hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a jelen szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3.
§ (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a
3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a Bérlővel közvetlenül megkötött jelen szerződésben a Bérbeadót megillető, valamint az Nvtv. 11. § (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként a Felek a jelen pontban rögzítik.
Bérlemény visszaadása a Bérbeadónak
59. A Bérlő nem jogosult arra, hogy a bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése miatt a Bérbadótól cserehelyiséget vagy bármilyen címen pézbeli térítést követeljen, nem értve ide a Bérbeadó kártérítési kötelezettségét, ha a Bérlő Bérbeadónak felróható okból – vagyis a Jelen szerződés 52. pontja alapján
- mondja fel a Bérleti szerződést.
60. A Bérleti szerződés megszűnése esetén a Bérlő köteles a Bérleményt a Bérleti szerződés megszünését követő 5 napon belül kiürített, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Bérbeadóak visszaadni. Egyidejűleg köteles igazolni, hogy a Bérlemény használatával kapcsolatban őt terhelő közüzemi és egyéb díjakat, költségeket maradéktalanul megfizette.
61. Amennyiben a Bérlő a Bérlemény Xxxxxxxxxx való visszaadására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Bérbeadó jogosult arra, hogy a Bérleti díj kétszeres összegének megfelelő használati díjat követeljen a Bérlőtől, amelynek megfizetésére a Bérlő kötelezettséget vállal. Emellett a Bérbeadó a helyiség visszaadása iránti és Xxxxxxxx szembeni más igényeit - beleértve a kártérítési igé- nyét is - fenntartja.
62. A Bérlő a bérleti jogviszony megszűnése esetén nem köteles az eredeti ál- lapot – vagyis a Bérleménynek a Bérlő birtokába adásakori állapot - helyre- állítására. A Bérlőnek jogában áll, de nem köteles az általa saját költségén el- végzett és az állag sérelme nélkül eltávolítható be- és átépítéseket, valamint be- rendezéseket, felszereléseket teljesen vagy részben elvinni, kivéve azokat, amelyeket azok helyett épített (szerelt be), amelyek a Bérlemény Bérlőnek való birtokba adásakor a Bérleményben voltak.
63. A Felek rögzítik, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a Bérlő költségén létrehozott olyan építési berendezésekért, beépítésekért és berendezésekért, amelyeket a Bérlő nem szerel le és/vagy nem visz el, hanem azok a Bérleményben maradnak, a Bérbeadó a Bérlő részére semmiféle térítést nem fizet. Nem fizet a Bérbeadó a Bérlőnek térítést azok után a munkálatok után sem, amelyek a Bérleménynek Bérlő tevékenysége céljára történő alkalmassá tétele érdekében kerültek elvégzésre.
64. A Bérlemény Bérbeadó birtokába való visszaadásával kapcsolatos szabályokat jogszerű Bérlői felmondás esetén a Bérbeadót terhelő kártérítési szabályokat figyelembe véve kell értelmezi.
65. A Bérlő a Bérleményre létrejött bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége megszegéséért akkor is felel, ha a szerződésszegés más személy miatt következik be.
66. A Bérbeadó jogainak gyakorlása során megbízottakat vehet igénybe.
67. A Bérbeadó hozzájárulása iránti bérlői kérelem és a Bérbeadó hozzájárulással kapcsoltos döntése, a Bérlőt és a Bérbeadót megillető jog gyakorlása aláírt jognyilatkozatban hatályos. Egyéb esetekben a Bérbeadói és Bérlői közlés történhet email útján is, de ez csak akkor hatályos, ha a címzett visszaigazolja, hogy az értesítést megkapta és elolvasta.
68. A bérleti jogviszony keretében minden értesítést írásban kell megküldeni a másik félnek. A Felek értesítési címeiket a fentiek szerint írásos értesítés útján jogosultak megváltoztatni.
A Bérlő képviselőjének telefonszáma:
A Bérlő képviselőjéek e-mai címe:
69. A Felek értesítési címére küldött küldeményben lévő jognyilatkozat akkor is hatályos, ha a küldemény nem kereste jelzéssel érkezik vissza, vagy azt a feladónak bármilyen jelzés vagy kommentár nélkül visszaküldik.
70. Amíg a Felek írásban más értesítési címet nem jelentenek be egymásnak, a szerződésben rögzített értesítési cím a Felek értesítési címe a Jelen szerződés megszűnése után is. Kizárólag a Xxxxx felelőssége és kockázata, hogy a másik féltől hozzájuk küldött és nekik címzett küldeményeket kézhez vegyék.
71. Tekintet nélkül arra, hogy milyen okból történik a Bérlő értesítése, a Bérbeadó jogosult arra is, hogy személyesen – két (nevüket írásban a Bérlő képviselőjének átadó) tanú együttes jelenlétében – adja át írásbeli nyilatkozatait a Bérlőnek, aki azt köteles átvenni és az átvételt, annak időpontja feltüntetésével írásban igazolni. Ezen Bérlői átvételi és igazolási kötelezettség megszegése esetén a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondására.
72. A Felek kötelesek értesítési címük, e-mail címük, telefonszámuk megváltozását öt napon belül írásban, igazolható módon bejelenteni egymásnak.
Egyéb kikötések
73. A Felek tudatában vannak, hogy
- a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette;
- a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy
a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt;
- a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés
1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a
11. § (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.
74. A Bérlő kifejezetten a jelen szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy vállalja:
a) a beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
b) a Bérleményt a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.
75. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a kötelezettnek a késedelembe esés időpontjában hatályos Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell a jogosult részére fizetni.
76. Ha a Bérlőnek bérleti díj vagy közüzemi díj tartozása van, vagy a Bérleményben kárt okoz, ezen tartozások és ezen kár értékének erejéig a Bérbeadónak a Bérlő Bérleményben lévő, tulajdonát képező ingóságain zálogjoga van, a tulajdonjog vizsgálata nélkül. Bérlő köteles hitelt érdemlően igazolni, hogy adott esetben valamely ingóság harmadik személy tulajdonát képezi.
77. Amennyiben az óvadék eredeti mértékére feltöltött összege a Bérbeadó kárát fedezi és az óvadék ezen felüli része elegendő a bérleti díj vagy közüzemi díj rendezésére, a zálogjog nem gyakorolható. A zálogjog olyan összeg erejéig gyakorolható, amelyet az óvadék feltöltött összege nem fedez.
78. Felek megállapodnak, hogy Bérlő jogosult a Bérlemény címét székhelyként vagy telephelyként a hatóságok és a Cégbíróság felé bejelenteni. Ehhez Bérbeadó
– Bérlő igénye esetén – a szükséges hozzájárulását köteles külön okiratba foglalva is megadni.
79. Amennyiben jelen Bérleti Szerződés egyes rendelkezései teljesen vagy részben hatálytalanok, semmisek vagy megtámadhatóak lennének, akkor ez nem érinti a fennmaradó rendelkezések érvényességét. Egy hatálytalan rendelkezést egy olyan másik érvényes rendelkezéssel kell pótolni, mely a legjobban megfelel a kimaradt rendelkezés értelmének és céljának.
80. A Bérleti Szerződés módosítása vagy kiegészítése csak akkor hatályos, ha az írásban történik. Ez az írásbeliségtől való eltekintésre is érvényes.
81. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Bérleti Szerződésből eredő, illetve azzal kapcsolatos minden vitás kérdést megpróbálnak egymással békés úton rendezni. Ha azonban a vitás kérdés tekintetében a vita felmerülésétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem sikerül írásbeli megállapodást kötniük, jogvitájuk eldötését bíróságtól kérik.
82. A Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók, kivéve a Ptk. 6:338. § (1) bekezdését és 6:339. §-át, valamint a Ptk. XLIV. Fejezetéből a „2. Lakásbérleti szerződés” szabályait (6:342-348. §-ok).
83. Felek rögzítik, hogy kifejezetten nem kívánják a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit alkalmazni, s e
törvény rendelkezései alkalmazásának hiányára Bérlő nem hivatkozhat, és ebből eredően minden jogáról és követeléséről lemond.
84. A Felek a Ptk1. 6:87 § (1) bekezdése alapján kijelentik, hogy a Jelen szerződés valamennyi, a bérleti jogviszonyra vonatkozó megállapodásukat tartalmazza.
85. A Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Ptk. 6:63 § (5) bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazását Jelen Szerződésre vonatkozóan kizárják. A Felek a Ptk. 6:7 § (3) bekezdésének az alkalmazását ugyancsak kizárják.
86. Szerződő Xxxxx jelen bérleti szerződést, annak átolvasása és értelmezése után, mint azt akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.
Parád, …………………
1 6:87. § [Teljességi záradék]
(1) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]
(5) A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban
megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.
6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat]
(3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom
változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
6:338. § [A határozott idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása]
Ha a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.
6:339. § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendes felmondással]
(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja
a) napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra;
b) heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján;
c) havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig;é
d) hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig.
(2) A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig.
(3) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő bérleti időszak végére felmondottnak kell tekinteni.
(4) A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérleti szerződést harminc napon belül rendes felmondással felmondhatják. A felmondási időt
a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
b) hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától;
c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kell számítani..
………………………………..
Bérlő képviseletében
……………………………….. Xxxxxxxxx Xxxxxx polgármester
Parád Nagyközség Önkormányzata Bérbeadó képviseletében