TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK
Tájékoztató a Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokról 2
Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei 5
1. § A biztosítási szerződés alanyai 5
2. § A biztosítással kapcsolatos fogalmak 5
3. § A biztosítási szerződés kezdete és időtartama 6
4. § Kockázatviselés kezdete 6
5. § Díjfizetés módja és esedékessége 7
6. § Közlési kötelezettség 7
7. § Bejelentési kötelezettség 8
8. § Biztosítotti lista 8
9. § A biztosító mentesülése 8
10. § Kizárások a biztosítási védelemből 9
11. § A szolgáltatási igény bejelentése és a biztosító teljesítése 10
12. § A biztosítás megszűnése 11
13. § A biztosítási és az üzleti titok 11
14. § A személyes adatok kezelése 13
15. § Panasztételi lehetőség 14
16. § Illetékes bíróság 14
Cégismertető 15
1. számú melléklet: Tájékoztató a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás
igénybevételéhez benyújtandó iratokról 16
TÁJÉKOZTATÓ A CSOPORTOS ÉLET-, BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSOKRÓL
Kérdés
Válasz
Kinek szól az ajánlatunk? Azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik életbiztosítási védelmet, és/vagy balesetek, be-
tegségek esetére biztosítási védelmet keresnek alkalmazottaik (vagy más biztosítotti
csoport) részére.
Kik a biztosításban érintett személyek?
A szerződő az a jogi személy, aki, illetve amely a biztosítási szerződést megköti a biztosított(ak) javára, és a biztosítási díjak fizetésére kötelezettséget vállal.
A biztosított az a természetes személy, akinek az életével, testi épségével, illetve egészségével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. A biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott csoport tagja, vagy akinek a neve szerepel a szerződő által jóváhagyott – és a biztosítónak rendszeresen megkül- dött – biztosítottak listáján.
A biztosított halál esetére kedvezményezettet jelölhet meg, ennek hiányában a biz- tosított örököse(i) a halál esetére járó szolgáltatás kedvezményezettje(i). A biztosított életbenléte esetére járó szolgáltatások kedvezményezettje alapértelmezetten maga a biztosított.
(Részletek az 5. oldalon.)
Magyarázat
Biztosítást köthet például egy cég az alkalmazottaira. Ilyen esetben a bizto- sítottak listája az alkalmazottak felsorolását jelenti. Az alkalmazottak köre természetesen változhat; a szerződő kötelessége negyedévente bejelenteni a be- és kilépőket és évente új biztosítotti listát küldeni, és az új munka- vállalók alkalmazotti jogviszonyának kezdetét, illetve munkaviszony meg- szűnése esetén a megszűnés időpontját is feltüntetni a listán. A biztosító
a személyi változásokat figyelembe véve állapítja meg a következő időszak biztosítási díját, az adott időszaki változások utólagos elszámolásával.
Biztosítást köthet például egy szervezőiroda egy adott rendezvényen részt vevőkre. Ilyen esetben a biztosítottak csoportjába azok az emberek tartoznak, akik jegyet váltanak a rendezvényre. Ilyen esetben a szerződő
biztosítotti lista helyett a rendezvényen résztvevők létszámát tudja megadni a biztosító részére.
Mikortól és milyen tartamra érvényes a biztosítás?
Xxxxx és kinek kell a biztosítási díjat megfizetni?
Az ügyfélnek milyen kötelezettségei vannak?
A biztosítási szerződés a kötvény első oldalán megjelölt napon kezdődik, egy éves biztosítási időszakra szól, és minden évfordulón újabb egy évvel meghosszabbodik, ha a felek fel nem mondják a biztosítást.
A biztosítási szerződés lehet egy évnél rövidebb tartamú is (például ha egy rendez- vény idejére kötik). Ilyen esetben a biztosítási szerződés kezdete és vége a kötvényen kerül feltüntetésre.
A kockázatviselés kezdete a biztosítotti csoport tekintetében a szerződésben megje- lölt időpont.
Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító attól a naptól vállalja a kockáza- tot, mely napon a biztosított a biztosítotti csoport tagjává válik, azaz, amikor felkerül a biztosítotti listára.
(Részletek a 6. oldalon.)
A biztosítás díját a szerződő fizeti.
A biztosítás első díja a szerződés hatályba lépésének napján esedékes.
Minden további díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítás rendszeres díjfizetésű, a díjfizetés történhet éves, féléves, negyedéves vagy havi részletekben.
(Részletek a 7. oldalon.)
A szerződőnek és a biztosítottnak közlési kötelezettsége is van, ami azt jelenti, hogy köteles a biztosító által feltett kérdésekre valóságnak megfelelő és hiánytalan válaszokat adni. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító nem teljesít szolgáltatást.
Bejelentési kötelezettség: a biztosított és a szerződő kötelesek 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak, ha az ajánlatban megjelölt és a biztosító által elfogadott foglalkozása, üzleti- vagy egyéb tevékenysége megváltozik.
(Részletek a 7. oldalon.)
Kérdés
Válasz
Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?
Mentesülések
A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény például a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.
Fontos!
A mentesülések eseteit az általános feltételek 9. § tartalmazza. Kérjük, feltétlenül olvassa el!
(Részletek a 8. oldalon.)
Életbiztosításra vonatkozó kizárások
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a biztosított például bűncselekményben való részvétel közben veszíti életét.
Fontos!
Az életbiztosításra vonatkozó kizárásokat az általános feltételek 10. §-ának
(1) bekezdése tartalmazza. Kérjük, feltétlenül olvassa el!
(Részletek a 9. oldalon)
Balesetbiztosításokra vonatkozó kizárások
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a biztosított például alkoholos befolyásoltságú állapotban szenved balesetet.
Fontos!
A balesetbiztosításra vonatkozó kizárásokat az általános feltételek
10. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérjük, feltétlenül olvassa el!
(Részletek a 9. oldalon)
Betegségbiztosításokra vonatkozó kizárások
A biztosító nem nyújt szolgáltatást például azokra a betegségekre, amelyekről a biztosítottnak a rá vonatkozó kockázatviselés kezdete előtt tudomása volt.
Fontos!
A betegségbiztosításra vonatkozó kizárásokat az általános feltételek
10. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. Kérjük, feltétlenül olvassa el!
Mit kell tenni, ha káresemény történik?
(Részletek a 10. oldalon)
A biztosítási jogviszony alapján támasztott bármely igényt a biztosító részére írásban kell benyújtani, 8 napon belül. A szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok listáját az általános feltételek 15. oldalán található 1. sz. melléklet tartalmazza.
A kárigényt a biztosítóval szemben érvényesíteni a kár bekövetkeztétől számítva 5 éven belül lehet, mely időtartam elteltével a kárigény elévül.
(Részletek a 10. oldalon.)
Mikor szűnik meg a biztosítás? Bármely biztosítottra vonatkozó védelem azonnal megszűnik:
- a biztosított halálakor,
- a szerződés érvényességi idejének lejáratakor,
- amikor a biztosított kikerül a megállapított kockázati (foglalkozási) osztályból, kivéve ha a tevékenység megváltoztatását bejelentették és a változást a biztosító elfogadta,
- a 70. vagy a különös feltételekben meghatározott életév elérésével,
- amikor a biztosított kikerül a biztosítotti listáról,
- ha a szerződő felmondja a szerződést.
A biztosítás megszűnése nem érinti a megszűnés előtt bekövetkezett biztosítási eseményekkel kapcsolatos, folyamatban lévő vagy függő károk elbírálását. (Részletek a 11. oldalon.)
Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?
A biztosító a biztosítási titokra és személyes adatokra vonatkozó törvények és előírá- sok alapján jár el, amelyeket a termékfeltételek külön fejezetekben részleteznek. (Részletek a 11. oldalon.)
Kérdés
Válasz
Milyen módon lehet tájékozódni a biztosítással kapcsolatban, illetve hova lehet panasszal fordulni?
Mit érdemes tudni a biztosítóról?
A biztosítóra vonatkozó panaszt szóban vagy írásban a következő elérhetőségek bármelyikén elő lehet terjeszteni:
Központi Ügyfélszolgálatunk az alábbi elérhetőségeken áll rendelkezésére:
- MetLife Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 22.; xxxx@xxxxxxx.xx telefonszám: 00-00-000-000, telefax: 00-0-000-0000
- MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
- Pénzügyi Békéltető Testület: 1013 Budapest, Xxxxxxxxx xxx. 39.
(Részletek a 14. oldalon.)
A biztosító a MetLife Biztosító Zrt., az a jogi személy, amellyel a szerződő szerződést köt és amely társaság a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási szolgálta- tások teljesítésére kötelezettséget vállal.
A termékfeltételek végén található Cégismertetőből részletesen tájékozódhat az anyavállalatról és a MetLife Biztosító Zrt-ről.
(Részletek a 15. oldalon.)
Budapest, 2014. november 1.
CSOPORTOS ÉLET-, BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
A MetLife Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítás díja ellenében a biztosítási kötvényben meghatározott kockázatokra biztosítási védelmet nyújt. A biztosítási szerződés keretében, a szerződő ajánlata alapján az általános feltételekhez csatolt különös feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre terjed ki a biztosítási védelem. A feltételekben nem rendezett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Kik a biztosításban érintett személyek?
1. § A biztosítási szerződés alanyai
(1) Biztosító: MetLife Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító), amely a biztosítási szerződést megköti és a biz- tosítási díjak ellenében kötelezettséget vállal a biztosítási szolgáltatások teljesítésére.
(2) Szerződő: az a jogi személy, aki, illetve amely a biztosítási szerződést megköti a biztosítóval a biztosított(ak) javára és a biztosítási díjak fizetésére kö- telezettséget vállal.
(3) Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, testi épségével, illetve egészségével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. Biz- tosításra jogosult az az 1. életévét betöltött, de 70. élet- évét (ha a különös feltételek másképp nem rendelkeznek) még be nem töltött személy, akire e szerződés alapján a biztosítás kiterjed, azaz akitől a biztosító a kockázatot átvállalja feltéve, hogy a biztosítást a 70. életév betölté- se előtt (ha a különös feltételek másképp nem rendel- keznek) kötötték. A biztosító a szerződővel kötött meg- állapodás alapján, a fenti életkori határoktól eltérően is meghatározhatja a biztosítottak körét. A biztosított olyan személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott csoport tagja, vagy akinek a neve szerepel a szerződő ál- tal jóváhagyott – és a biztosítónak rendszeresen megkül- dött – biztosítotti listán.
(4) Kedvezményezett: a biztosított halála esetére ked- vezményezettet jelölhet. A kedvezményezett(ek) a bizto- sított örököse(i), ha a biztosított által írásban tett, a bizto- sítóhoz eljuttatott nyilatkozaton más kedvezményezettet nem neveztek meg. Minden egyéb szolgáltatás esetében a kedvezményezett maga a biztosított, ha a biztosított által írásban tett, a biztosítóhoz eljuttatott nyilatkozaton a biztosítási esemény bekövetkeztéig más kedvezmé-
nyezettet nem neveztek meg. Több kedvezményezett jelölése esetén minden egyes kedvezményezett vonat- kozásában meg kell jelölni a kedvezményezés mértékét, ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni. A biztosított az eredetileg jelölt kedvezmé- nyezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkoza- tával bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Az új kedvezményezett állítás, a kérelemnek a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez történő beérkezésének időpontjától hatályos, feltéve, hogy ez az időpont megelőzi a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek az időpontját. A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekö- vetkezte előtt meghal.
2. § A biztosítással kapcsolatos fogalmak
(1) Területi hatály: a biztosítás az egész világon ér- vényes. Ha a kötvényen ettől eltérő területi hatály kerül feltüntetésre, akkor a kötvényen megjelölt területi hatály hatályos a szerződésre.
(2) Időbeli hatály: a biztosító kockázatviselése folya- matosan 24 órán át és évi 365 napon keresztül az egész díjjal fedezett biztosítási időszak során fennáll. Ha a köt- vényen ettől eltérő időbeli hatály kerül feltüntetésre, ak- kor a kötvényen megjelölt időbeli hatály hatályos a szer- ződésre.
(3) Biztosítási szerződés: a biztosítási szerződés ré- szét képezi az általános és különös biztosítási feltételek, a szerződő biztosítási ajánlata, az ajánlathoz csatolt nyilat- kozatok, az egyes biztosítottak biztosítási nyilatkozatai, az egészségi nyilatkozatok és orvosi vizsgálati jelentések (amennyiben ilyenek vannak) és a szerződésről kiállított biztosítási kötvény.
(4) Biztosítás kezdete: a szerződés létrejöttének idő- pontja, amely a kötvényen szerepel.
(5) Várakozási idő:
a) A betegségből származó biztosítási események te- kintetében várakozási időszak van érvényben, melynek tartama az adott különös feltételekben meghatározott időtartam. Ha a biztosítási esemény időpontja a várako- zási időszakra esik, az adott betegséggel kapcsolatban a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
b) Nem vonatkozik várakozási időszak olyan biztosítási eseményre, melynél a biztosítási esemény oka baleset.
(6) Biztosítási év: két egymást követő biztosítási évfor- duló között eltelt időszak.
(7) Biztosítási évforduló: a biztosítás kezdetét követő, a biztosítás kezdetének napjával és hónapjával megegye- ző évforduló, feltéve, hogy a biztosítás hatályban van.
(8) Biztosítási esemény: a különös feltételekben, illet- ve a szerződésben meghatározott esemény, amelynek a biztosítás hatálya alatt történő bekövetkezésekor a bizto- sító a szerződésben szabályozott módon biztosítási szol- gáltatást teljesít.
(9) Biztosítási összeg: a kötvényben feltüntetett, az adott biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződés feltételei szerint a biztosítási szolgáltatás alapját képező összeg.
(10) Kockázati (foglalkozási) osztály: a biztosítottnak a jelen szerződés megkötésének időpontjában, illetve a szerződés érvényességi ideje alatt ténylegesen gyakorolt foglalkozása vagy tevékenysége alapján megállapított kockázati osztályba sorolása.
(11) Munkavállaló: olyan személy, aki a szerződőtől munkaszerződés alapján, munkaviszony keretében rend- szeresen munkabért kap (munkajogi állományban van).
(12) Aktív dolgozó: csoportos biztosítási szerződés vagy ahhoz csatolt kiegészítő biztosítás alapján a munkavállaló abban az időpontban válik biztosítottá, amely időpont- ban aktívan dolgozik és egyébként is megfelel a biztosít- hatóság feltételeinek.
(13) Hozzájárulás nélküli illetve hozzájárulásos biz- tosítás: a biztosítási szerződés szerint a biztosítás lehet hozzájárulás nélküli vagy hozzájárulásos biztosítás. A hozzájárulás nélküli biztosítás azt jelenti, hogy a biztosítás díját teljes egészében a szerződő fizeti. A hozzájárulásos biztosítás azt jelenti, hogy a biztosítás fizetendő díjához a biztosított a szerződésben meghatározottak szerint saját hozzájárulást fizet.
(14) A baleset fogalma: baleset jelen feltételek szem- pontjából a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében és bármely más októl függetlenül a biztosított a baleset időpontjától számított 180 napon belül a szerződésben meghatározott biztosí- tási eseményt szenvedi el.
(15) A betegség fogalma: bármely, a biztosított egész- ségi állapotában bekövetkező egészségkárosodás feltéve, hogy:
− az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés
kezdetéhez képest előzmény nélküli,
− ez a változás a biztosítási időszakon belül, a szerző- désben szereplő biztosítási eseményre vonatkozik és a biztosítás időhatálya alatt következik be,
− a biztosított engedéllyel rendelkező, az adott beteg- ség ellátására szakosodott orvos gyógykezelésének veti alá magát,
− az adott betegség nem tartozik a kizárások körébe. A terhesség, a szülés és a terhességmegszakítás – okától függetlenül – nem minősül betegségnek.
(16) Kórház: a kórház azt a létesítményt jelenti, amely mindenben megfelel az alábbi követelményeknek:
− kórházi működésre vonatkozó engedéllyel rendelke-
zik (ha az ilyen engedély hatósági előírás),
− elsősorban a kórházban történő kezeléssel, bennfekvő betegek ellátásával foglalkozik,
− a betegápolást napi 24 órán át, szakképzett sze-
mélyzettel látja el,
− egy vagy több engedéllyel rendelkező orvost foglal- koztat,
− biztosítja a diagnosztizálás és a magas szintű orvosi
beavatkozások szervezett szolgáltatását,
− elsődlegesen nem rendelőintézet, szanatórium, vagy rehabilitációs intézet, vagy hasonló létesítmény, és nem foglalkozik alkohol vagy kábítószer függőségi terápiával,
− nem lakása a biztosítottnak.
(17) Orvos: az – a biztosítottól vagy annak közeli hoz- zátartozóitól eltérő személy –, aki a jogszabályban meg- határozott vizsgákkal és engedéllyel rendelkezik az igény alapjául szolgáló baleseti sérülés gyógyítására.
(18) Sérülés: baleseti testi sérülést jelent és a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt a nevezett biztosítottra vonatkozik.
(19) Bennfekvő beteg: azt a személyt jelenti, aki bennfekvőként legalább 1 napi kórházi ellátásban része- sült.
(20) Intenzív ellátás: A jelen biztosítás szempontjá- ból intenzív ellátásnak minősül a kórháznak a közvetlen életveszély elhárítását célzó és arra szakosodott, 24 órás folyamatos szakorvosi felügyeletet biztosító és intenzív elnevezés alatt működő különálló egységében nyújtott ellátás.
Mikortól és milyen tartamra érvényes a biztosítás?
3. § A biztosítási szerződés kezdete és időtartama
(1) A biztosítási szerződés a kötvényen megjelölt napon kezdődik és a szerződésben foglalt biztosítás(ok) egy éves biztosítási időszakra szól(nak). Amennyiben a biztosítási évforduló előtt 30 nappal sem a biztosító, sem a szerző- dő nem intéz a másik félhez ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozatot, a biztosítás időtartama további egy évvel meghosszabbodik. A biztosítási tartam a szerződő és a biztosító egyetértése esetén folyamatosan, többször is meghosszabbítható.
(2) A szerződés létrejöhet egy évnél rövidebb tartamra is. Ebben az esetben a biztosítási szerződés kezdete és vége a kötvényen kerül feltüntetésre.
4. § Kockázatviselés kezdete
(1) A kockázatviselés kezdete a biztosítotti csoport te- kintetében a szerződésben megjelölt időpont.
(2) Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító attól a naptól vállalja a kockázatot, amely napon a biz- tosított a biztosítotti csoport tagjává válik; és addig a na- pig vállalja a kockázatot, amíg a biztosított a biztosítotti csoport tagja. A biztosítotti csoport tagjait felsoroló lista a biztosítási szerződés része. A biztosítottak listájának vál- tozásáról a szerződő negyedévente írásban tájékoztatja a biztosítót. Biztosítotti lista hiányában a szerződő a biztosí- tottak létszámát is megadhatja. Ilyen esetben egyértelmű meghatározást kell adnia a szerződőnek arra vonatkozó- lag, hogy kik tartoznak a biztosítotti csoportba (például egy rendezvényre jegyet váltott, a rendezvény ideje alatt a rendezvény helyszínén tartózkodó emberek).
(3) Amennyiben a biztosítotti csoportot jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alkalma- zottai alkotják, akkor az egyes munkavállalók azon a napon válhatnak biztosítottá, amely napon felke- rülnek a biztosítottak listájára, feltéve, hogy azon a napon az adott munkavállaló keresőképes. Ha az al- kalmazott azon a napon, amelyen felkerül a biztosítottak listájára keresőképtelen állományban van, azon a napon kezdődik a biztosító kockázatviselése, amely napon újból keresőképessé válik.
Xxxxx és kinek kell a biztosítási díjat megfizetni?
5. § Díjfizetés módja és esedékessége
(1) A biztosítási díjak fizetését a szerződő teljesíti a bizto- sító részére. Hozzájárulásos biztosítás esetén a biztosítotti hozzájárulást a biztosított teljesíti a biztosító részére.
(2) A biztosítási díj az az összeg, amelynek fizetésére a szerződő kötelezettséget vállal a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatások ellenértékeként. A biztosítási díj kiszámítása a biztosított kockázati (foglal- kozási) osztályba sorolásának, a biztosítási összeg nagy- ságának és – élet- és betegségbiztosítások esetén – a biztosított életkorának a figyelembevételével történik. A biztosított belépési kora a biztosítás kezdetekor betöltött életkor alapján kerül megállapításra.
(3) A biztosítás első díja a szerződés hatályba lépésének napján esedékes. Amennyiben az első díjat nem fizetik meg, a biztosítás nem lép hatályba. Minden további díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(4) A biztosítás rendszeres díjfizetésű, a díjfizetés módja lehet éves, féléves, negyedéves és havi díjfizetés. A fél- éves, negyedéves és havi díjrészletek kiszámítása esetén a biztosító az éves díjhoz képest pótdíjat számíthat fel, amelynek mértékét minden egyes szerződés vonatkozá- sában évente állapítja meg.
(5) Egy évnél rövidebb tartamú szerződések egyszeri díj- fizetésűek.
(6) A biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő díj(ak) esedékességéről nem köteles a szerződőt az ese- dékességet megelőzően értesíteni. Az értesítés elmaradá- sára az ügyfél követelést nem alapíthat.
(7) A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy a biztosítás díját a biztosítási évfordulón felülvizsgálja és amennyi- ben szükséges, az új díjkalkuláció alapján új díjtételeket állapítson meg, amelyek minden hatályban lévő biztosí- tásra egységesen érvényesek. A díjmódosítás mértékéről a biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt oly módon, hogy a szerződő legalább 30 nappal a következő biztosí- tási évforduló előtt kézhez kapja az értesítést. Amennyi- ben a szerződő a módosított díjat elutasítja, úgy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a biztosítási évfordulót megelőzően kell eljuttatnia a biztosítóhoz, amelynek kö- vetkeztében a jelen biztosítás az első módosított díj ese- dékességét megelőző nap 24. órájával megszűnik. Írás- beli nyilatkozat hiányában a jelen biztosítás módosított díja a biztosítási évfordulótól kezdődően automatikusan életbe lép.
(8) Hozzájárulásos biztosítás esetén, ha a munkavállaló besorolásának a változása következtében nagyobb bizto- sítási fedezetre válna jogosulttá, de a besorolásváltozástól számított 30 napon belül (illetve 30 napon túli keresőkép- telenség esetén a keresőképessé válását követő első na- pon) a biztosított nem fizeti meg az esedékes magasabb összegű munkavállalói hozzájárulást, a magasabb biztosí- tási fedezetre vonatkozó változás nem lép hatályba. Ilyen esetben a biztosítási fedezet emelésére a későbbiek során mindaddig nincs lehetőség, ameddig a biztosított nem nyújt be a biztosító számára elfogadható írásbeli bizonyí- tékot a biztosíthatóságáról (egészségi állapotáról).
(9) Amennyiben a szerződő a díjat az esedékességkor nem egyenlíti ki, a biztosító a díjelmaradás 30. napján a szerződőt – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felszólítja (türelmi idő). A biztosító a kockázatot a türelmi idő lejártáig viseli. Ezen türelmi időn belül a szer- ződő az elmaradt díj befizetését pótolhatja. A türelmi idő elteltével, a 61. napon a szerződés valamennyi biztosított vonatkozásában megszűnik.
Az ügyfélnek milyen kötelezettségei vannak?
6. § Közlési kötelezettség
Közlési kötelezettség és megsértésének következményei
(1) A biztosított és a szerződő a szerződéskötéskor kö- telesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak
megfelelően és hiánytalanul közölni, amelyekre a bizto- sító írásban kérdést tett fel, és amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett.
(2) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosí- tó teljesítési kötelessége nem áll be, kivéve ha:
a) bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy nem a való- ságnak megfelelően közölt körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte, illetve az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében;
b) a biztosítás már legalább 2 éve megszakítás nélkül fennállott, arra 2 évi díj befizetésre került, és bizonyítják, hogy a közlési kötelezettség megsértése nem szándéko- san történt;
c) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig 5 év már eltelt.
(3) A közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok érvé- nyesek abban az esetben is, ha a biztosítási összeg eme- lésére kerül sor, de csak a megemelt és a régi biztosítási összeg különbözetére vonatkozóan, és csak azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a biztosító az összegemelés kapcsán írásban kérdéseket tett fel.
(4) Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a szerződés szerint biztosított valamely biztosított életkorát helytelenül adták meg, a kötvény szerint fizetendő díjakat a biztosított valóságos életkorának megfelelően módo- sítani kell, feltéve, hogy a munkavállaló biztosítási fede- zetének mértéke vagy az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási díj függ a biztosított életkorától.
(5) Amennyiben a téves korbevallás a biztosított halála után jut a biztosító tudomására, úgy a kötvény szerint fizetendő bármely szolgáltatás összegét arányosan he- lyesbíteni kell a ténylegesen befizetett díj és azon díj kö- zötti különbözet alapján, amelyet a biztosított valóságos életkora szerint a biztosításra fizetni kellett volna.
7. § Bejelentési kötelezettség
(1) A biztosított és a szerződő kötelesek 8 napon be- lül bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosított ajánlatban megjelölt és a biztosító által elfogadott foglalkozása, üz- leti- vagy egyéb tevékenysége megváltozik. Amennyiben a biztosítási esemény a változás után következik be, az ilyen megváltozott foglalkozásból, üzleti- vagy egyéb te- vékenységből eredő kárigényeket a jelen biztosítás nem fedezi, kivéve, ha a változást a biztosító a káresemény bekövetkezése előtt elfogadta és az esetleg megállapított többletdíjat a szerződő elfogadta és a díjemelésről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül megfizette.
(2) Ha a biztosító a változás tekintetében nem vállalja a kockázatviselést, úgy az egyéni kockázatviselést 30 napra
– a szerződő és a biztosított figyelmének egyidejű felhívá- sa mellett – írásban felmondja és az egyéni kockázatvise- lésre befizetett díjat a felmondási időszak lejártát követő 30 napon belül visszatéríti.
8. § Biztosítotti lista
(1) A szerződő a szerződés időtartama alatt a biztosító által megkívánt módon vezeti a biztosítotti listát, amely minden egyes biztosított biztosításának a lényeges ada- tait tartalmazza (mint például: név, életkor, jogosultság, biztosítás kezdete, biztosítási fedezet stb.).
(2) A szerződő – a biztosító formanyomtatványain évente – a biztosító rendelkezésére bocsátja a biztosítotti listát, amely tartalmazza a biztosításra jogosult biztosí- tottakra vonatkozó azon adatokat és információkat, amelyek a díjak megállapításához és a biztosítások egyéb adminisztrációjához szükségesek. A szerződőnek a biz- tosításra vonatkozó nyilvántartását úgy kell vezetnie, hogy az a biztosító számára szükség esetén hozzáférhe- tő legyen.
(3) A szerződő negyedévente bejelenti az elmúlt ne- gyedév során a be- és kilépett biztosítottakat és a be- lépett biztosítottakhoz tartozó adatokat (mint például: név, életkor, jogosultság, biztosítás kezdete, biztosítási fedezet stb.)
(4) A biztosítotti listában előforduló esetleges hibák nem érvénytelenítenek egyébként jogszerűen hatályban lévő biztosításokat és nem helyeznek újra érvénybe már jogszerűen megszűnt biztosításokat, de az ilyen hibák felfedezésekor a biztosítás díját megfelelően módosítani kell, feltéve, hogy az elkövetett hiba a fizetendő díj ösz- szegére kihatással volt.
Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?
9. § A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a szolgáltatási összeg ki- fizetése alól, ha a biztosítási esemény a biztosított halála esetén a kedvezményezett szándékos maga- tartásának következménye.
(2) Több haláleseti kedvezményezett esetén az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon ked- vezményezettekre, akik nem hatottak közre a biz- tosított halálának előidézésében.
(3) A biztosító mentesül az életbiztosítási szolgál- tatási összeg kifizetése alól, amennyiben bizonyít- ja, hogy a biztosítási esemény
a) a biztosított jogellenes vagy szándékos maga- tartásának következménye,
b) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következménye, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára.
(4) Amennyiben a biztosított a rá vonatkozó koc- kázatviselés kezdetétől számított két éven túl el- követett öngyilkosság következtében hal meg, a
biztosító a főbiztosítás esetében a haláleseti bizto- sítási összeget fizeti ki, kivéve, ha az öngyilkossá- got megelőző két éven belül a haláleseti biztosítási összeg egyedi emelésére került sor. Ebben az eset- ben a biztosító az emelés előtti haláleseti biztosítá- si összeg figyelembevételével számított haláleseti szolgáltatást fizeti ki.
(5) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítésé- től, és a az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítások minden további feltétel nélkül meg- szűnnek, ha a biztosítási eseményt olyan esemény idézte elő, amelynek következtében a biztosító a főbiztosítás szolgáltatási összegének kifizetése alól mentesül az (1), (2) és (3) bekezdések alapján.
10. § Kizárások a biztosítási védelemből
(1) Életbiztosításra vonatkozó kizárások
a) AIDS kizárás
i. A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a biz- tosított halálát a jelen bekezdés ii. pontja szerinti opportunista fertőzés vagy rosszindulatú daganat- képződés okozta, feltéve, hogy a halál bekövetke- zésekor a biztosított kimutathatóan fertőzött volt a humán immunhiányt okozó vírussal (HIV) és/ vagy szervezetében kialakult a szerzett immunhi- ány szindróma (AIDS).
ii. A biztosító a jelen feltételek szempontjából az AIDS meghatározására a WHO (World Health Orga- nization) definícióját alkalmazza. A teljes definíció másolata a biztosító központjában hozzáférhető. Az opportunista fertőzések körébe tartoznak, de azt nem merítik ki a Pneumocystis carinii okozta pneumónia (PCP), a mikroorganizmusok okozta krónikus gyomor- és bélgyulladás, a vírusos és/ vagy szétterjedt gombás fertőzések. A rosszindu- latú daganatok körébe tartoznak, de azt nem merí- tik ki a Kaposi-szarkóma, a központi idegrendszeri (agyi) limfóma és/vagy az olyan rosszindulatú da- ganatok, amelyek a szerzett immunhiány megléte esetén a halál közvetlen okaiként ismertek vagy válnak ismertté. A szerzett immunhiány szindróma körébe tartozik a HIV által okozott agykárosodás és a HIV által okozott Wasting-szindróma.
iii. Amennyiben a biztosító ezen kizárás szerint mentesül a szolgáltatás kifizetése alól a szerződés- ben biztosított személy halála esetén, a biztosított fedezetére ténylegesen befizetett összes díjat visz- szatéríti a szerződő részére. (Hozzájárulásos biz- tosítás esetén a biztosított által fizetett díjakat a kedvezményezett részére fizeti vissza a biztosító.)
b) Bűncselekményekben való részvételre vonat- kozó kizárás
Nem minősül biztosítási eseménynek és a csopor- tos biztosítási szerződés vagy az ahhoz csatolt bár- milyen kiegészítő biztosítás nem nyújt fedezetet olyan eseményre, amely közvetlenül vagy közvet- ve, teljesen vagy részben a biztosítottnak bűncse- lekményben vagy jogellenes tevékenységben való tevőleges (aktív) részvételével összefüggésben következett be, ide értve a ténylegesen elkövetett vagy megkísérelt jogellenes cselekményeket vagy a biztosítottnak a letartóztatással szembeni ellen- állását.
c) Xxxxxxx xxxxxxx
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a biztosítási eseményt közvetlenül vagy közvetve háború (két ország közötti fegyveres szembenál- lás, a hadüzenet tényétől függetlenül), polgárhá- ború, bármilyen hadművelet vagy invázió, külföldi erők ellenséges hadműveletei, idegen erő beavat- kozása, háborús állapot, katonai és egyéb bitorló erők műveletei, statárium, ostromállapot, forrada- lom, vagy harci cselekményben, felkelésben, láza- dásban, zavargásban, zendülésben való részvétel (függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvé- telről van szó) okozza.
d) A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből és nem tekinti biztosítási eseménynek, ha az esemény a biztosított elme- vagy tudatzavarával okozati összefüggésben következett be.
(2) Balesetbiztosításokra vonatkozó kizárások
A biztosítás nem terjed ki azon baleseti sérülésekre, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve, egészé- ben vagy részben:
a) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatvise- lés kezdete előtt bekövetkezett bármilyen testi sé- rülés,
b) veleszületett rendellenességek és az ebből faka- dó következmények,
c) a biztosítottnak bármely kábítószer, gyógyszer vagy gyógykezelés hatása alatti állapota, kivéve, ha ezeket egészségügyi hatóság előírására alkal- mazzák,
d) a biztosított alkoholos befolyásoltságú állapo- ta, amennyiben véralkoholszintje megegyezik vagy magasabb a közlekedésrendészeti szabályokban megengedett határértéknél,
e) a biztosított öngyilkossága, öncsonkítása vagy ezek kísérlete, az elmeállapotra való tekintet nél- kül,
f) bármilyen betegség, bakteriális fertőzések,
g) bármely idegi vagy elmebeli rendellenesség, elnevezésüktől vagy osztályozásuktól függetlenül (pszichikai állapot, depresszió vagy elmezavar),
h) bármely sérvet, lumbagot vagy sciaticat (az ülő-ideg zsába egyedi formáját) okozó sérülés. Továbbá nem terjed ki a biztosítás azon balesetből adódó sérülésekre, amelyek az alábbi körülmények között következtek be:
i) a biztosított hivatásszerű részvétele bármely sporttevékenységben,
j) a biztosított részvétele bármely olyan verseny- ben vagy versenyre való felkészülésben, amely mo- toros meghajtású szárazföldi-, vízi- vagy légijármű használatával jár,
k) amennyiben a biztosított 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt vagy motorcsó- nakot vezet, vagy azon utazik,
l) amennyiben a biztosított fizető utasként utazik olyan légi járművön, amely nem tartozik egyetlen légitársasághoz sem és nincs megfelelő bejegyezé- se ill. engedélye fizető utasok szállítására rendsze- res és közzétett menetrend szerinti útvonalon,
m) a biztosított aktív szolgálata bármely nemzet bármely fegyveres erejénél,
n) a biztosított által jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott vagy előidézett esemény,
o) mialatt a biztosított pilótaként vagy utasként gyakorlásra vagy egyéb célból sárkányrepülőt, vi- torlázó- vagy egyéb könnyűszerkezetű repülőgé- pet ill. ejtőernyőt használ vagy nem utas minőség- ben bármilyen légijárművel utazik,
p) bármely, radioaktív energia vagy maghasa- dás által működtetett vagy működtetésre alkalmas fegyver vagy eszköz használata, minden körülmé- nyek között, békében és háborúban egyaránt,
q) háború (két ország közötti fegyveres szemben- állás, a hadüzenet tényétől függetlenül), polgárhábo- rú bármilyen hadművelet vagy invázió, külföldi erők ellenséges hadműveletei, idegen erő beavatkozása, háborús állapot, katonai és egyéb bitorló erők mű- veletei, statárium, ostromállapot, forradalom, vagy harci cselekményben, felkelésben, lázadásban, za- vargásban, zendülésben való részvétel (függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó).
r) bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, különlegesen veszélyes sportcselekménnyel, így a küzdősportok köréből a pankrációval, utcai küz- delmekkel; az egyéb sportok és hobbijellegű tevé- kenységek köréből a hegyi kerékpározással (Moun- tain bike), a szikla- vagy gleccsermászással, illetőleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-a (6) bekezdésének
e) pontjában felsorolt extrém sportokkal összefüg- gésben következett be,
s) bármely olyan kezelés vagy gyógymód, amelyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, reha- bilitációs vagy utókezelő központban végeznek.
(3) Betegségbiztosításokra vonatkozó kizárások
Betegségbiztosítási kockázatviselések esetén a biz- tosítás nem terjed ki azon betegségből származó biztosítási eseményekre, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve, egészében vagy részben:
a) a biztosított alkoholos vagy kábítószeres befo- lyásoltsága, kivéve ha az utóbbit szakképzett orvos utasítására alkalmazzák,
b) bármely olyan betegség vagy egészségkáro- sodás, amelynek oka közvetve vagy közvetlenül a HIV (Emberi Immunhiányt Okozó Vírus) és/vagy bármely HIV-val kapcsolatos betegség beleértve az AIDS-t (Szerzett Immunhiányos Szindróma), és/ vagy annak bármi mutáns származékát vagy válto- zatát,
c) bármely idegi vagy elmebeli rendellenesség kezelése, elnevezésüktől vagy osztályozásuktól függetlenül (pszichikai állapot, depresszió vagy el- mezavar),
d) bármely időszakos kontrolvizsgálat vagy meg- figyelés, függetlenül attól, hogy a jelen biztosítás hatálybalépése előtt vagy után bekövetkező beteg- séggel kapcsolatban állnak vagy sem,
e) mindenfajta gyógymód és hosszú idejű gyógy- kezelés gyógyintézményben való benntartózko- dással (nyugdíjas otthonok, utókezelési központok, detoxikáló központok stb.),
f) valamennyi, a biztosítás hatálybalépése előtt bekövetkezett betegség, vagy olyan betegséggel kapcsolatos, amely miatt a biztosított egészségügyi intézményben kezelés vagy megfigyelés alatt állt, és/vagy amelyről a jelen biztosítás kezdete előtt tu- domása volt, és/vagy amelynek tünetei már jelent- keztek nála vagy diagnosztizálták azokat a jelen biztosítás érvénybe lépését megelőzően,
g) bármely olyan kezelés vagy gyógymód, ame- lyet kórháztól eltérő egészségügyi intézményben, rehabilitációs vagy utókezelő központban végez- nek.
Mit kell tenni, ha káresemény történik?
11. § A szolgáltatási igény bejelentése és a biztosító teljesítése
(1) A biztosítási jogviszony alapján támasztott bármely igényt a biztosító részére írásban kell benyújtani, a bizto- sítási eseménytől számított 8 napon belül.
(2) Ennek elmulasztása esetén a biztosító annyiban mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.
(3) A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatko- zatot és bizonyítékot a biztosítónak az általa meghatá- rozott formában és tartalommal, a kötvényszámra való hivatkozással kell benyújtani. Az ezzel kapcsolatos költsé- geket a biztosító nem téríti meg.
(4) A biztosító kérésére és költségére a biztosított orvosi vizsgálaton köteles megjelenni bárminemű testi sérülés vagy betegség kivizsgálása céljából.
(5) Bármilyen testi sérülés vagy betegség bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kö- telezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelős azokért a kö- vetkezményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására illetve eny- hítésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.
(6) A biztosító a szolgáltatást a kárigény elbírálásához szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 30 napon belül teljesíti.
(7) A teljesítéssel a biztosító mentesül minden további kötelezettség alól a biztosítási igényt vagy annak követ- kezményeit illetően.
(8) A biztosításból eredő igények elévülési ideje a szol- gáltatás esedékességétől számított 5 év.
Mikor szűnik meg a biztosítás?
12. § A biztosítás megszűnése
(1) Xxxxxxx biztosított biztosítása azonnal megszűnik:
a) a biztosított halálakor,
b) a szerződés érvényességi idejének lejáratakor (az 5.
§ (9) bekezdésében részletezett türelmi idő figyelembevé- telével)
c) amikor a biztosított kikerül a megállapított kockázati (foglalkozási) osztályból, kivéve ha a tevékenység megvál- toztatását bejelentették és a változást a biztosító elfogad- ta,
d) a 70. vagy a különös feltételekben meghatározott életév elérésével,
e) amikor a biztosított kikerül a biztosítotti listáról,
f) felmondással (évforduló előtt 30 nappal),
g) kiegészítő biztosítás esetén a főbiztosítás megszűné- sével.
(2) A biztosítás megszűnése nem érinti a megszűnés előtt bekövetkezett biztosítási eseményekkel kapcsolatos, folyamatban lévő vagy függő károk elbírálását.
Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?
13. § A biztosítási és az üzleti titok
(1) A biztosító köteles a 2003. évi LX. törvény 153-155.
§-aiban meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biz- tosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodásá- ra vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele, vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelöl- ve, erre vonatkozóan írásbeli felmentést ad,
b) a 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötele- zettség nem áll fenn.
(3) A 2003. évi LX. törvény 157. §-ában meghatározott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az álta- luk kirendelt szakértővel,
c) a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bíró- sági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal (a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben megha- tározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli),
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, il- letve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság- gal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,
l) a 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezető szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a Levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezé- si megbízottal és a kárképviselővel, illetve károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti köz- lekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző- vel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal szemben,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben.
Ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a (3) bekezdésben meghatározott szervek al- kalmazottaira is kiterjed.
(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat részére és az ügyészség írásbeli megkeresésé- re akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a 2013. jú- nius 30-ig hatályban volt 1978. évi IV., illetve a 2012. évi
C. törvényben foglaltak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,
c) terrorcselekménnyel,
d) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel,
e) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
f) pénzmosással,
g) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott be- jelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adat- ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítha- tó meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a Bit-ben, a Tpt-ben és a Hpt-ben az összevont ala- pú, illetve a kiegészítő felügyeletet jogosító rendelkezé- sek teljesítésének érdekében történő adatátadás.
(11) A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meg- felelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
(12) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogo- sult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejötté- vel, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(13) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító, a független bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(14) Az ügyfél egészségügyi állapotával összefüggő ada- tokat a biztosító a (12) bekezdésben meghatározott cé-
lokból az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
(15) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
b) a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
(16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a (14) bekezdésben szereplő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősü- lő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
(17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a (3) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a (5) bekezdés alapján végzett adattovábbításokról.
14. § A személyes adatok kezelése
(1) A biztosító, illetőleg az üzletkötő a szerződő és a biztosított személyes és különleges adatait annak hoz- zájárulásával jogosultak kezelni. A biztosító azon szemé- lyes és különleges adatokat kezeli, amelyeket a szerző- dő, illetőleg a biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a biztosítóval közölt.
(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.
(3) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(4) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfele- ivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté- ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(5) A biztosító által kezelhető adatok köre:
a) biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatai, a biztosított különleges adatai,
b) biztosítási összeg,
c) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje,
d) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény, körülmény.
(6) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelé- sére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza- bályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
(7) Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerző- dés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántar- tása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet.
(8) A biztosítási ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított megadja a személyes és különleges adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást az ajánlati nyilatkozattal és a biztosítási feltételekkel összhangban történő kezeléséhez.
(9) A szerződő és a biztosított a különleges és szemé- lyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, amennyiben azt írásban kéri a MetLife Biztosító Zrt. ügyfélszolgá- latánál (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.) és személy- azonosságát megfelelő dokumentumokkal igazolta. A szerződő és a biztosított a biztosító ügyfélszolgálatánál kérheti adatainak a biztosító nyilvántartásában való mó- dosítását, amennyiben az adatok nem felelnek meg a valóságnak, kérheti továbbá adatai vonatkozásában az adatkezelés és adatfeldolgozás megszüntetését.
(10) A biztosító a vele szerződő bel- és külföldi adatke- zelő, illetőleg viszontbiztosító intézményeket szerződés- ben nyilatkoztatja az adatok kezelésére és továbbítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági előírások- nak való megfeleléséről, illetőleg az adatszolgáltatás és
-tárolás biztonságának szintjéről, valamint az ezért viselt felelősségükről. A személyes és különleges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult to- vábbítani, amelynél az adatvédelem az irányadó jogsza- bályok által támasztott követelményei valamennyi adat- ra nézve teljesülnek.
(11) A biztosító telefonon vagy interneten történő – az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő – tevékenysége során gondoskodik a személyes és különleges adatok kezeléséről, valamint a biztosítási titokvédelemre vonat- kozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről.
Milyen módon lehet tájékozódni a biztosítással kapcsolatban, illetve hova lehet panasszal fordulni?
15. § Panasztételi lehetőség
A biztosító magatartására, tevékenységére, szol- gáltatására vagy mulasztására vonatkozó panaszát a szerződő szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen, postai levél útján, telefaxon vagy elektronikus levélben), a jelen pontban meg- jelölt elérhetőségek bármelyikén előterjesztheti a biztosító ügyfélszolgálati osztálya részére. Levél- ben a MetLife Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálati Osztá- lya címen (H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22.), elekt- ronikus üzenet útján: xxxx@xxxxxxx.xx e-mail címen, telefonon: hétfőn 8:00 és 20:00 között, keddtől péntekig 9:00 és 17:00 között a 00-00-000-000 te- lefonszámon, telefaxon: a 00-0-000-0000 számon, személyesen: a MetLife Biztosító Ügyfélszolgála- tán (1138 Budapest, Népfürdő u. 22., Duna Torony) nyitvatartási időben (hétfőn 8:00 és 20:00 között, keddtől péntekig 9:00 és 17:00 között). A szerző- dő továbbá folyamatosan tájékozódhat a biztosító szolgáltatásairól a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Amennyiben a szerződő az általa tett bejelentés- nek a biztosító által történő kezelésével vagy an- nak eredményével elégedetlen, úgy panasza jelle- gétől függően a Magyar Nemzeti Bankhoz (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) vagy bírósághoz fordulhat.
16. § Illetékes bíróság
A biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére indított valamennyi perre a Budapesti II. és III. Kerületi Bí- róság a kizárólagosan illetékes bíróság.
Budapest, 2014. november 1.
Mit érdemes tudni a biztosítóról?
CÉGISMERTETŐ
A MetLife Inc. bemutatkozója
A MetLife, Inc. (NYSE: MET) leányvállalatain és tagvállalatain keresztül („MetLife”) a világ egyik legnagyobb életbiztosító társasága. Az 1868-ban alapított MetLife világszerte kínál életbiztosítási és életjáradék programokat, alkalmazotti juttatá- sokat valamint vagyonkezelői szolgáltatásokat. A mintegy 100 millió ügyfelet kiszolgáló MetLife közel 50 országban van jelen, és piacvezető szerepet tölt be az Egyesült Államokban, Japánban, Latin-Amerika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet országaiban.
MetLife Biztosító Zrt.
Általános információk
Cégnév: MetLife Biztosító Zrt.
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.
Ügyfélszolgálat: 06 40 444 445 Internet: xxx.xxxxxxx.xx Email: xxxx@xxxxxxx.xx
Jegyzett tőke: 2,142 milliárd forint
Tulajdonos: MetLife EU Holding Company Ltd. (MetLife Inc.) Adószám: 12175239-2-44
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB), 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Milyen dokumentumokra van szüksége a biztosítónak a kifizetéshez?
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
Tájékoztató a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás igénybevételéhez benyújtandó iratokról
A szolgáltatási igény elbírálásához a következő iratokat szükséges benyújtani:
Valamennyi szolgáltatási igény esetén:
a) a biztosító erre a célra szolgáló kitöltött és aláírt szolgáltatási igény bejelentő nyomtatványát,
b) a biztosítási eseményt okozó eseményre vonatkozó (annak bekövetkezésében szerepet játszó baleset), illetve az azt követő valamennyi ellátás orvosi do- kumentációja, kezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírá- sok, szakorvosi iratok másolatait,
c) háziorvosi betegkarton másolatát,
d) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hiteles hatósági okiratot, vádindítványt vagy vádiratot, bírósági ítéletet vagy az eljárást befe- jező/elutasító határozatot, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a biztosítási esemény bekö- vetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,
e) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény körülményeiről a külföldi állami, vagy önkormányzati hatóság és egészségügyi intézmé- nyek által kiállított okiratok hiteles magyar fordítását,
f) a baleset tényét és körülményeit igazoló rendőrha- tósági jegyzőkönyv vagy más hatósági jelentés má- solatát (amennyiben ilyen készült),
g) továbbá mindazon okiratokat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megállapításá- hoz szükségesek.
A haláleseti biztosítási szolgáltatás igénybevételé- hez a következő iratokat kell a biztosító részére bemutatni, illetve átadni:
a) a hitelesített halotti anyakönyvi kivonatot,
b) a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát,
c) a baleset tényét és körülményeit igazoló rendőrha- tósági jegyzőkönyv vagy más hivatalos jelentés má- solatát (amennyiben ilyen készült),
d) hatósági eljárás esetén a határozatot,
e) boncjegyzőkönyv másolatát, amennyiben boncolás történt,
f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentést,
g) a kedvezményezett személyét azonosító hivatalos okiratot,
h) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyaték- átadó végzés másolatát (abban az esetben kell csa- tolni, ha korábban a kedvezményezettet név szerint nem nevezték meg)
i) orvosi nyilatkozatot*,
j) haláleset utáni orvosi jelentés formanyomtatványt.
A kritikus betegségek esetére szóló szolgáltatás igénybevételéhez a következő iratokat kell a biz- tosító részére bemutatni, illetve átadni:
a) a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakorvos vagy intézmény által igazolt orvosi dokumentációt (zárójelentések, vizsgálati és szövettani eredmények),
b) szükség esetén a biztosítási eseményt alátámasztó, aktuálisan elvégzett szakorvosi vizsgálati eredményt.
(1) Rosszindulatú daganat esetén
− határozott orvosi diagnózist (szövettani leletet) a rosszindulatúság igazolására,
− szövettani bizonyítékot (leletet) arról, hogy a daga-
nat a környező szöveteket elárasztotta vagy távolab- bi áttétet képzett.
(2) Szívinfarktus esetén
− a típusos klinikai tünetek leírását tartalmazó orvosi dokumentumot;
− az infarktust igazoló jellegzetes EKG elváltozások le-
letét;
− a szívenzim értékek típusos emelkedését igazoló or- vosi dokumentumot.
(3) Agyi érkatasztrófa esetén
− az esemény bekövetkeztét és a bekövetkezés idő- pontját megállapító dokumentumot (orvosi lelet, zárójelentés);
− neurológiai szakvéleményt, amely az esemény után 45 nappal, az eseménnyel okozati összefüggésben álló kóros idegrendszeri tüneteket állapít meg.
(4) Szívkoszorúér műtét esetén
− a műtét szükségességének orvosi dokumentációját, beleértve a műtét előtt készített koszorúérfestés (coronariographia) leletét,
− a műtét leírását tartalmazó zárójelentést. Amennyiben a műtétre nem Magyarországon kerül sor, úgy a biztosítási esemény elfogadásának feltétele, hogy a biztosító orvosszakértőjének műtét előtti, a beavatko- zás indokoltságát megállapító írásbeli véleményét be- szerezzék.
(5) Szervátültetés esetén
− a műtét szükségességének orvosi dokumentációját;
− a műtét leírását tartalmazó zárójelentést. Amennyiben a műtétre nem Magyarországon kerül sor, úgy a biztosítási esemény elfogadásának feltétele, hogy a
biztosító orvosszakértőjének műtét előtti, a beavatkozás indokoltságát megállapító írásbeli véleményét beszerezzék.
(6) Veseelégtelenség esetén
− a dialízis szükségességét igazoló leletet;
− a 60 napot meghaladó, rendszeres dialízis kezelés orvosi igazolását.
(7) Vakság esetén
− mindkét szem látóképességének betegség követ- keztében történt teljes, végleges és visszafordítha- tatlan elvesztését igazoló szakorvosi véleményt.
A gyermekszületés biztosítási szolgáltatás igény- bevételéhez a következő iratokat kell a biztosító részére bemutatni, illetve átadni:
a) a biztosított gyermekének születési anyakönyvi kivo- natának másolatát,
b) a kórházi zárójelentés másolatát,
c) emelt szintű biztosítási összeg igénylése esetén az emelt szintű családi pótlékra való jogosultság igazo- lásáról szóló dokumentumot,
d) emelt szintű biztosítási összeg igénylése esetén a gyermek betegségére vonatkozó orvosi diagnózi- sok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi dokumentációk másolatait.
Betegségből és balesetből származó maradandó teljes rokkantság biztosítási eseményre járó szol- gáltatás igénybevételéhez:
a) az orvosi jelentést az egészségkárosodás jellegének és mértékének leírásával illetve diagnózisával,
b) a baleseti káresemény tényét és körülményeit iga- zoló rendőrhatósági jegyzőkönyv vagy más hivatalos jelentés másolatát (amennyiben ilyen készült),
c) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet orvosi bizottságának az egészségkárosodás mértékét megállapító szakvéleményét (határozatát), (amennyiben ilyen készült),
d) továbbá minden olyan iratot, amelyet a biztosító az igény elbírálásához szükségesnek tart.
Baleseti maradandó teljes, részleges, vagy súlyos rokkantság biztosítási eseményre járó szolgáltatás igénybevételéhez:
a) az orvosi jelentést valamennyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával illetőleg az egészségkáro- sodás mértékének igazolásával,
b) a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diagnó- zisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi dokumentációk másolatait (ha létezik ilyen).
Kórházi ellátásra és műtéti beavatkozás esetére járó szolgáltatás igénybevételéhez:
a) a kórházi tartózkodásról és ellátásról szóló magyar nyelvű orvosi dokumentáció (zárójelentés) másolatát
(külföldi kórházi zárójelentés esetén magyar nyel- vű hiteles fordítással), amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnózisokat, az alkalmazott kezeléseket, illetve műtét esetén a műtéti beavatkozás pontos le- írását, valamennyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával,
b) a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási ese- mény bekövetkezését megelőzően felállított, orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi dokumentációk másolatait (ha lé- tezik ilyen),
c) ambuláns lapot, orvosi dokumentumok másolatát, hiteles magyar nyelvű fordítással,
d) orvosi nyilatkozatot*,
e) továbbá mindazon okiratokat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megállapításá- hoz szükségesek.
Csonttörés, égési sérülés esetén:
a a kórházi tartózkodásról és ellátásról szóló doku- mentáció (zárójelentés) másolatát, amely tartalmaz- za a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnózisokat, az alkalmazott kezeléseket, valamennyi sérülés jellegének és mérté- kének igazolásával,
b) a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási ese- mény bekövetkezését megelőzően felállított, orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi dokumentációk másolatait, (ha létezik ilyen),
c) továbbá mindazon okiratokat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megállapításá- hoz szükségesek.
7 napon túl gyógyuló baleseti sérülésre szóló ki- egészítő biztosítás alapján járó szolgáltatás igény- bevételéhez:
a) a balesetet követő első kezelést ismertető és a pon- tos diagnózist megállapító orvosi szakvélemény, az esetleges kórházi zárójelentés,
b) bármilyen kapcsolódó orvosi szakvélemény és doku- mentum a biztosított korábbi egészségi állapotára vonatkozóan.
c) Amennyiben a megállapodott biztosítási összegnek alapja a biztosított igazolt jövedelme, be kell nyújta- ni a biztosított nettó jövedelmére vonatkozó igazo- lást is.
Táppénz kiegészítő biztosítás alapján járó szolgál- tatás igénybevételéhez
a) orvosi igazolás keresőképtelen állományba vételről,
b) orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről,
c) a pontos diagnózist megállapító orvosi szakvélemény,
d) bármilyen kapcsolódó orvosi szakvélemény és doku- mentum a biztosított korábbi egészségi állapotára vonatkozóan, továbbá
e) jövedelemigazolás.
A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett orvosok- kal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvosilag indokolt.
*A kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.
Budapest, 2014. november 1.