Házőrző

Házőrző

otthon- és életmód-biztosítási feltételek

Hatályos: 2016. április 30-ától

Nysz.: 18377

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 4

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok 4

II. Ügyfélszolgálat 4

III. Panaszügyintézés 4

IV. Felügyeleti hatóság 4

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és

a bírói út igénybevétele 5

VI. A biztosítási titokra, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 5

VII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók 8

VIII. Az általános forgalmi adó megtérítése 9

IX. Késedelmi kamat 9

X. Adminisztációs díj 9

XI. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 9

XII. A díjfizetés módja 9

XIII. A biztosításközvetítő 9

XIV. Kedvezmények igénybevétele 10

XV. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki

követelményei és hatályosságának feltételei 10

XVI. Egyéb rendelkezések 10

XVII. Irányadó jog, joghatóság kikötése 10

XVIII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv

rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései 11

I. Általános feltételek 12

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 12

2. A biztosítási szerződés létrejötte 12

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés

kezdete 13

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és

a biztosítási időszak 13

5. A biztosítási szerződés módosítása 13

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 13

A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 13

B. Évfordulóra történő felmondás 13

C. Díjnemfizetés 13

D. Közös megegyezés 13

E. Egyéb 13

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 13

8. A biztosítási összeg/alulbiztosítottság/túlbiztosítás 14

9. Az értékkövetés szabályai 14

10. Önrészesedés, szolgáltatási limit 15

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 15

A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 15

a) Tájékoztatási kötelezettség 15

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség 15

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 15

d) Kárbejelentési kötelezettség 16

e) Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 16

f) Díjfizetési kötelezettség 17

B. Biztosító kötelezettségei 17

a) Tájékoztatási kötelezettség 17

b) Szolgáltatási kötelezettség 17

12. Mentesülés 18

13. Általános kizárások 18

14. Egyéb rendelkezések 18

A. Törvényi engedményi jog 18

B. Elévülés 19

C. Adatkezelés, adatvédelem 19

D. A Házőrző otthon- és életmód biztosításhoz köthető

kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 19

E. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, lényeges

eltérések a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől 19

F. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján

létrejött szerződés módosítása 20

II. Különös feltételek 21

1. Biztosított 21

2. Területi hatály 21

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 21

A. Épület vagyoncsoport 21

B. Ingóság vagyoncsoport 22

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 23

5. Biztosítási események 23

A. Tűz 23

B. Robbanás 23

C. Villámcsapás 23

D. Villámcsapás másodlagos hatása 23

E. Vihar 23

F. Felhőszakadás 23

G. Jégverés 23

H. Hónyomás 23

I. Árvíz 24

J. Földrengés 24

K. Földcsuszamlás 24

L. Kő- és földomlás 24

M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 24

N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 24

O. Idegen tárgy rádőlése 25

P. Betöréses lopás, rongálás 25

Q. Rablás 25

R. Xxxxxx 00

S. Üvegtörés 25

T. Egyéb biztosítási események 26

6. A biztosító szolgáltatása 28

A. Szolgáltatásra jogosultak köre 28

B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 29

C. Költségtérítések 29

D. A szolgáltatás különös szabályai 30

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás 31

1. Biztosított, károsult 31

2. Területi és időbeli hatály 31

3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése 31

4. A felelősségbiztosítás díja 31

5. Biztosítási összeg 31

6. Biztosítási esemény 31

7. A biztosító szolgáltatása 32

8. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 33

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás 34

1. Biztosított, kedvezményezett 34

2. Területi és időbeli hatály 34

3. A biztosítás megszűnése 34

4. A biztosított, kedvezményezet kötelezettségei 34

5. A biztosítás díja 34

6. A biztosítási összeg 34

7. A biztosítási események 34

8. A biztosító szolgáltatása 35

V. További kiegészítő biztosítások 37

1. Kiegészítő egészségbiztosítás 37

2. Kiegészítő élet-, baleset- és egészségbiztosítás –

Egészség csomag 37

3. Gépjárművek kiegészítő biztosítása 39

4. Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosítás 39

5. Jogvédelem kiegészítő biztosítás 41

6. Mestervonal-24 szolgáltatás és Temetési segítség 44

7. Garancia Plusz és IT Távsegítség kiegészítő biztosítás 45

8. Autósegély kiegészítő biztosítás 47

9. Időjárás kiegészítő biztosítás általános feltételei 49

10. Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás 50

11. Xxxxx kiegészítő biztosítás 54

12. Az utasbiztosításra vonatkozó tájékoztatás 55

VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 58

VII. Záradékok és függelékek 61

VIII. Módozatok, csomagok, kockázatok 63

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendekezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatá- val a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentések- kel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint

– a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előter- jesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertet- jük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kité- rünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismere- tekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkoza- tát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződés- sel létrejövő jogviszony tartalmát képezik, továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által fel- tett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános szerződési feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: álta- lános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ren- delkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Műkö- dő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyil- vántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott ösz- szege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: 00 0 000 0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V. Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántar- tásában 34275688

Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 32

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz köz- zé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről A jelentés a biztosí- tó honlapján (xxxxxxxx.xx) érhető el.

II. Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszol- gálati irodáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatár- saihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 1 452 3333 Központi ügyfélszolgálat címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx. aspx

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kap- csolatfelvétel – talál a xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgá- latunk esetleges üzemzavara idején a Telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget.

III. PANASZÜGYINTÉZÉS

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Igazgatóságán szóban (személye- sen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elekt- ronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát az alábbi elérhetőségi címeken közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: 00 0 000 0000

Fax: 00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx

Internet: xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx. aspx

Központi ügyfélszolgálat: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx. aspx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügyfélfo- gadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban teheti meg.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munka- napon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanap- ján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgá- lati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

IV. Felügyeleti hatóság

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak- ban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP Postafiók 777 Központi telefon: 00 0 000 0000

Központi fax: 00 0 000 0000

Webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 203 776 Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogo- sult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet

– kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján ki- adott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakor- lat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdé- seiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a további- akban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség be- tartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényes- ségének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerző- désszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztó- védelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bank- ról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdemé- nyezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már koráb- ban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító vá- laszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesí- tésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénz- ügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jo- gok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rende- zését.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levelezési címe: H-1525 Budapest, Pf. 172

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lé- nyeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálha- tóak a xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt al- ternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesít- hetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A biztosítási titokra, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A biztosítási titok és a személyes adat

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő

ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyo- ni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a vi- szontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

Személyes adat valamennyi, az érintettel kapcsolatba hozható adat

– különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azo- nosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

VI.1. Az adatkezelés célja

VI.1.1. A biztosítási szerződés nyilvántartásával, végrehajtásával és a biztosítási szolgáltatások teljesítésével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, mint adatkezelő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgálta- tására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközve- títő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre aján- latot tesz. A biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkö- tésével megadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul.

VI.1.2. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályo- zása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosí- tási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.

149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi ada- tokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sín- pályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány,

tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segít- ségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelős- ségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meg- határozott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;,

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ide- értve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben be- következett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfe- lelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvéte- létől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a meg- keresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindításá- ra az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott mó- don az adatairól tájékoztatást kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érin- tett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biz- tosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa ke- zelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

VI.1.3. A biztosítóhoz érkezett panaszokkal összefüggő adatkezelés

A biztosító a panaszügyintézés során tudomására jutott személyes adatokat a Bit. 159. § panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, vala- mint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyil- vántartást vezet. A biztosító adatkezelése a Bit. fenti rendelkezésén alapul.

VI.2. Az adatkezelés időtartama

VI.2.1. A biztosító a személyes adatokat – ideértve az egészségi állapottal közvetlenül összefüggő adatokat is – a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával összefüggésben kelet- kezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a bizto- sító a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)

169. §-a értelmében 8 évig őrzi meg.

VI.2.2. A telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi.

VI.2.3. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek a kérésére bemutatja.

VI.2.4. A biztosító a VI.1.2. pontban részletezett, a veszélyközösség védel- me érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszer- zett adatokat a VI.1.2. pontban részletezett feltételekkel és időtar- tam elteltéig kezeli.

VI.2.5. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

VI.3. Az adatkezelés jogalapja

VI.3.1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltak- nak megfelelően tájékoztatjuk, hogy a fentebb hivatkozott adatke- zelések jogalapja a Bit. 135. §-a és a Bit. 159 §-a, az Sztv. 169.

§-a, illetve a veszélyközösség védelme céljából a biztosítók közötti adatátadások tekintetében a Bit. 149 §-a. Az ügyfél egészségi ál- lapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, a VI.1.1 pont szerinti célokból, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

VI.3.2. Az Infotv. értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érin- tett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költ- séggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljá- ból szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvé- nyesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arány- ban áll.

VI.3.3. Az Infotv. értelmében, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvé- nyesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll,

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulá- sának visszavonását követően is kezelheti.

VI.3.4. Az érintett természetes személy előzetes hozzájárulása esetén a biztosító egyéb céllal is kezelhet személyes adatokat. Ezen adat- kezelésekről a biztosító az adatoknak a cél szerinti felvételekor ad tájékoztatást.

VI.4. Az adatok megismerésére jogosultak köre

Tájékoztatjuk, hogy a személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősülő információkat kizárólag társaságunknak a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal ren- delkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a tár- saságunk részére külön szerződés alapján adatfeldolgozási vagy ki- szervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevé- kenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az adatokat jogosul- tak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a VI.5.1–VI.5.5 pontok értelmében nem áll fenn.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk az adatkezelések során adatfeldol- gozókat vesz igénybe. Az adatfeldolgozók személyére vonatkozóan a biztosító a https://generali.hu/~/media/adatkezeles/Adatkezele- si_tajekoztato internetes oldalon ad tájékoztatást.

VI.5. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

VI.5.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben megha- tározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosz- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapo- dás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továb- bá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekinte- tében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a ká- resetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelö- lése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fen- tebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénz- ügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Ameri- kai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes tör- vények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.5.2. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror-

cselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére tör- ténő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továb- bá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatköré- ben eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot.

VI.5.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmé- nek megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VI.5.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a kül- földi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.5.1. pont b), f) és j) pontjai, illetve a VI.5.2. a)–b) pontjai pont alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a VI.5.1.–VI.5.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

VI.5.5. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az informá- ciót a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó – az Infotv-ben meghatározott – adatszolgál- tatási kötelezettség esetén.

VI.6. Az adatkezelésekkel kapcsolatos jogok és érvényesítésük

Társaságunk az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számí- tott legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül – kö- zérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban tájé- koztatást ad az érintett részére a kezelt, illetve a társaságunk által

– vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldol- gozott személyes adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról,

jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, adatvédelmi incidens esetén az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a fo- lyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetek- ben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tá- jékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban megha- tározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását vagy törlését. Társaságunk az érintett által kezdeményezett adathe- lyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezeti.

Az érintett az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat szemé- lyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk annak be- nyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja. Amennyiben az érintett a döntéssel nem ért egyet, illetve a társaságunk a fenti hatá- ridőt elmulasztja, úgy a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

Az érintettek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tiltako- zásaikat, kérelmeiket társaságunknál szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levelezési címen) jelenthetik be, a II. vagy III. pontban feltüntetett elérhetőségi címeken, a biztosító belső adatvédelmi felelősének címezve. A kérelmeket, tiltakozáso- kat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési cso- port bírálja el a belső adatvédelmi felelős bevonásával.

Amennyiben az érintettnek a személyes adataival kapcsolatos tiltako- zását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az érintett bármikor úgy ítéli meg, hogy sze- mélyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei

Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 06 1 391 1400

Telefax: 06 1 391 1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Web: naih.hu

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók

VII.1. Adózási tudnivalók

VII.1.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs.

VII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jöve- delemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatás- ból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százaléká- val, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas

szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, ak- kor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunk- nál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szerződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés legalább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegy- zett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e feltételnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedel- met a magánszemélynek – jellemzően – nem kell a bevallásában szerepeltetnie.

VII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, beteg- ségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magán- személy köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásár- lási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bár- mely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magán- személy köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magán- személy köteles az e jövedelem utáni 27%-os egészségügyi-hozzá- járulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (pél- dául gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a ha- tályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csök- kentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részle- tes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VII.1.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, vala- mint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folya- matosan tájékozódhat.

VII.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamat- lábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített techni- kai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.

VIII. Az általános forgalmi adó megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződés- ből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár kö- vetkezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költ- ségvetésből nem térül meg.

IX. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. §

(1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a Ptk. szerinti vállal- kozásnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Ptk. 6:155. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot és költséget felszámítani.

X. ADMINISZTRÁCIÓS DÍJ

X.1. A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülé- se érdekében. A jelen Ügyféltájékoztatóban feltüntetett adminisztrá- ciós díjon túlmenően az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételek további adminisztrá- ciós díjakra vonatkozó szabályozást tartalmazhatnak.

X.2. Amennyiben a felek szerződésben foglalt megállapodása szerint a szerződő a díjfizetést nem készpénzátutalási megbízással (sárga vagy fehér csekk) teljesíti, de ennek ellenére a biztosítótól a díjfize- tés teljesítése érdekében – a szerződés ezirányú módosítása nél- kül – készpénzátutalási megbízás megküldését igényli, vagy egyéb esetben a részére a biztosító által megküldött készpénzátutalási megbízás ismételt megküldését igényli, úgy a biztosító adminisztrá- ciós díjat számíthat fel.

X.3. A X.2. pontban jelölt adminisztrációs díj mértéke: 400 Ft.

XI. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződései- ből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályo- zás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illető- en több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XII. A díjfizetés módja

XII.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfize- tési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerző- dőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjá- nak a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XII.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfize- tésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat postai csekken vagy a biz- tosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltünteté- se mellett befizetni.

XII.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfize- tési kötelezettségét egyéb módon teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (generali.hu), a biztosító ügynökeinél vagy a biz- tosító ügyfélszolgálatain tájékozódhat.

XIII. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

XIII.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független bizto- sításközvetítő.

XIII.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a bizto- sítóval fennálló munkaviszonya vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyi- dejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a bizto- sító felelős.

XIII.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmu- lasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelős- sége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékeny- ségére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XIII.4. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdai- lag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismervény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételé- re, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képvi- selője nem jogosult.

XIII.5. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

XIV. Kedvezmények igénybevétele

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fize- tés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy an- nak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogo- sultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését elő- ször megkísérli.

XV. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

XV.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájáru- lását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elekt- ronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekinte- tében a telefonon történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatko- zó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szer- ződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilat- kozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatko- zó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített szóbeli nyi- latkozat

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve további rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerző- désre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szerződési feltételek tartalmazzák.

XV.2. A jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik szervezeti egységének tudomására jut.

XV.3. A szerződő felek a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat írásban kötelesek megtenni. Írásban megtett nyi- latkozatnak tekinthető a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozat is, melyet postai úton, faxon, vagy elektronikus úton to- vábbított szkennelt okirat formájában továbbítanak a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XV.4. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében kézbesítettnek kell tekinteni a biztosító által küldött jognyilatkozatot, ha annak át- vételét a címzett megtagadta, vagy ha a küldemény a címzett – biz- tosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy

„nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá a nyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte.

XVI. Egyéb rendelkezések

XVI.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a bizto- sítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által szé- les körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVI.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVI.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerző- dést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedel- mi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénz- ügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által ki- adott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatás- ra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korláto- zások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszű- nik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szer- ződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés meg- szűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korláto- zások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

XVII. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem álla- podnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének idő- pontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XVIII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet nem tartalmazza az Ügyféltájékoztató azon – a biztosí- tó által alkalmazott korábbi általános feltételektől eltérő – rendelke- zéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XVIII.2. Egyéb rendelkezések (XVI. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jel- legű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVIII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XI. pont)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irány- adó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztató- ban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

A sikeres együttműködés reményében:

Erdős Mihály vezérigazgató

Ilics László vezérigazgató-helyettes

Hatályos: 2016. február 26-tól

I. Általános feltételek

A biztosítási szerződés részét képezik a jelen feltételekben, az Ügyféltájékoz- tató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, to- vábbá a különös és kiegészítő szerződési feltételekben írt rendelkezések, va- lamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyfél- tájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ügy- féltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelkezései alkalmazandók.

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett

1.A. Biztosító: Az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biz- tosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgál- tatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.B. Szerződő: A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fi- zetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerző- dő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biz- tosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán vál- tozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szük- séges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítá- si időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

1.C. Biztosított: A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok vonatkozá- sában biztosított az, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.

Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító a szerződéses feltételek alap- ján teljesíti. Biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a

II. rész 1. fejezet a)–d) pontjaiban felsorolt személyek.

Autósegély kiegészítő biztosítás esetén biztosítottak a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított járművet jogszerűen hasz- náló, abban utazó személyek (maximum a forgalmi engedélyben szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

Kiegészítő utasbiztosítás esetén biztosított a Generali Biztosító Zrt- vel létrejött Extra és Top módozatú Házőrző Otthon- és életmód biztosítás természetes személy szerződője.

1.D. Kedvezményezett

Élet-, baleset-, egészség kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosí- tásnál az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerző- désben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett sze- mély.

Kedvezményezett-jelölés hiányában

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezménye- zettje a biztosított,

b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezmé- nyezettje az adott biztosított örököse(i).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.A. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a szerződés élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy az élet-, bal- eset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó biz- tosítási szerződés létrejöttéhez az adott biztosított írásbeli hoz- zájárulása nem szükséges.

Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásá- ban amennyiben a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosí- tásának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokat tartalmazó ré- sze akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jog- nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvő- képtelen nagykorú személy.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy a biztosítási szerződés élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokat tartalmazó részének érvényességéhez a gyámhatóság jóváha- gyása nem szükséges.

2.B. A biztosítási szerződés létrejöhet

– a felek külön írásbeli megállapodásával,

– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.E. pont)

2.C. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

2.D. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő elté- rést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás el- marad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

2.E. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat sze- rinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfe- lelően

tették.

Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idő- pontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázat elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.F. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az Általános feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az Általános feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.G. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani.

2.H. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létre- jöttét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat meg- szemlézni.

3. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a biztosító kockázatviselésének kezdete

3.A. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – nem lehet korábbi, mint az ajánlat- tételt követő nap 0. órája.

3.B. A biztosító a Különös és a kiegészítő biztosításokra vonatko- zó feltételekben, az árvíz (Különös feltételek 5. fejezet I. pont), a földrengés (Különös feltételek 5. fejezet J. pont), a földcsu- szamlás (Különös feltételek 5. fejezet K. pont), a kő és földom- lás (Különös feltételek 5. fejezet L. pont) biztosítási esemé- nyekre, az Egészség csomag haláleseti térítés, műtéti térítés, kórházi napi térítés kockázataira (V. rész 2.A.1, 2.A.2., 2.A.3.), továbbá a Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosításra (V. rész 4. fejezet), a Futrinka kisállat kiegészítő biztosításra (V. rész 11. fejezet) és), a Smart kiegészítő biztosításra (V. rész 12. fejezet) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

4.B. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ameny- nyiben az a hónap első napjára esik – a biztosítási szerződés létre- jöttének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. Határo- zott idejű szerződés esetén – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

5. A biztosítási szerződés módosítása

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.

Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

Amennyiben a biztosítási szerződés élet-, baleset- , illetve egyészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – il- letőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosí- tásához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy az élet-, bal- eset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó biz- tosítási szerződés módosításához az adott biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.

6.B. Évfordulóra történő felmondás

B.1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mond- hatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.

B.2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

B.3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kö- tötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmond- ható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

6.C. Díjnemfizetés

Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékes- ség időpontjáig nem egyenlíti ki, úgy a biztosítási szerződés meg- szűnik a 7.F. pontban írtak szerint.

6.D. Közös megegyezés

A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

6.E. Egyéb

6.E.1. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam le- jártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

6.E.2. A biztosítási szerződés megszűnik, ha azt a Szerződő a biztosítási díj 7.E.2. pontban foglaltak szerinti változása miatt felmondja.

6.E.3. A szerződés megszűnik a 2.F. pontban rögzített felmondással.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

7.B. A díjfizetési kötelezettség alanya: A biztosítási díj fizetésének köte- lezettsége a szerződő felet terheli. Ha a biztosított a biztosítóhoz in- tézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (1.B. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

7.C. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága): A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

7.D. Díjfizetés esedékessége

7.D.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes.

A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejötte- kor esedékes.

7.D.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biz- tosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

7.E. A biztosítási díj módosítása

7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módo- síthatja:

a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága je- lentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biz- tosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire

vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakorisá- gát,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja az biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónappal megelőző időpont.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mér- tékben kerülhet sor.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosí- tó a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módo- sítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

7.E.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondá- si idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja. Felmon- dás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

7.E.3. Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó (1.B.), úgy a bizto- sítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a bizto- sítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti.

A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelő- ző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

7.F. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

7.F.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az ese- dékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

7.F.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító

– a 7.F.1. pontban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytele- nül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn.

7.F.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.

A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

7.G. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését kö- vetelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázat- viselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

8. A biztosítási összeg/alulbiztosítottság/túlbiztosítás

8.A. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázat esetén pedig a vonat- kozó kiegészítő feltételekben és a biztosítási szerződésben a bizto- sító szolgáltatásaként meghatározott összeg. A biztosítási összeg

– kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes balesetbiztosítási koc- kázatok vonatkozásában a biztosítási összeg százalékos mértéke

– a biztosító szolgáltatásának felső határa.

8.B. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyon- tárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új álla- potban való beszerzésének értéke erejéig.

Amennyiben a szerződés megkötését követően a biztosító megál- lapítja, hogy a vagyontárgy túlbiztosított, úgy a biztosító a vagyon- tárgy valóságos értékét meghaladó összeg után számított és a szer- ződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.

8.C. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási ösz- szegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

Alulbiztosítottsághoz vezethet különösen,

a) ha a biztosított lakásban együtt élők száma több, mint a bizto- sítási ajánlaton a biztosítottak száma rovatba írt szám;

b) ha az ebtartói felelősség rovatban feltüntetett ebek száma ke- vesebb a biztosított ingatlan területén ténylegesen tartott ku- tyák számánál;

Nem vizsgál a biztosító alulbiztosítottságot

a) a lakóépület/lakás vagyoncsoporton belül, ha a szerződő a biz- tosítási összeg meghatározásához a biztosító által javasolt vagy magasabb egységárat vette figyelembe (HB 64. záradék),

b) az általános háztartási ingóság vagyoncsoporton belül, ha szer- ződéskötéskor a biztosítási összeg elérte vagy meghaladta a biztosító által javasolt összeget (HB 57. számú záradék),

c) a nagy értékű ingóság vagyoncsoporton belül, ha szerződéskö- téskor a biztosítási összeg elérte vagy meghaladta a biztosító által javasolt összeget (HB 57/C. számú záradék),

és a szerződő elfogadta a 9. fejezetben meghatározott automatikus értékkövetést.

Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

8.D. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyana- zon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben a szerződő fél fogyasztó, akkor jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biz- tosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mérték- re emelni (fedezetfeltöltés).

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeg- gel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.E. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik bizto- sítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyan- ként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a bizto- sító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra meg- adott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szer- ződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontár- gyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8.F. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. Az értékkövetés szabályai

A biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásá- hoz hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében pub- likált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.

Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra

vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kiegészítő biztosítások közül a III. rész szerinti felelősségbiztosí- tás, kiegészítő balesetbiztosítás, a mestervonal-24 szolgáltatás az építőipari, a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A jogvédelem kiegészítő biztosítás, a garancia plusz kiegészítő biztosítás, az utasbiztosítás, a Futrinka kisállat kie- gészítő biztosítás nem kerül értékkövetésre.

Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal el- térhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és bizto- sítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerző- dő nem kívánja, az értesítés kézhezvételét követően 15 napon belül írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való visszaállí- tását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utol- só értékkövetéstől halmozottan számítja.

10. Önrészesedés, szolgáltatási limit

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási ese- mény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek mi- nősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyi- ben azok között okozati összefüggés áll fenn.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség

i. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkö- tésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbí- ráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még ak- kor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

A szerződő és a biztositott kötelesek a közlési kötelezett- ség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztositónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.

ii. A közlési és a változás bejelentési kötelezettség körébe tar- toznak, így a biztosítónak be kell jelenteni az előző pontban foglaltakon túl különösen

1. a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonér- ték változást a biztosítási szerződésben megjelölt koc- kázatviselési helyenként kell bejelenteni;

2. ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockáza- tokra további biztosítást kötött;

3. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálog- jog, óvadék vagy más biztosíték fennállását, a jogosult megjelölésével;

4. a biztosított vagyontárgyak más számára történő hasz- nálatba adását;

5. ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módo- sulás történt;

6. a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás, csődel- járás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindí- tását;

7. a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;

8. kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különö- sen posta és elektronikus levelezési cím,) megváltozását.

9. veszélyes – különösen a 3.B.6. pontban meghatározott

– vállalkozási tevékenység megkezdését.

iii. Ha a biztosító a kockázat elbírálásához a biztosított vagyon- tárgyat megszemlézi, a szemle során rögzített körülmények megváltozása is a változásbejelentési kötelezettség körébe tartozik.

iv. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, ille- tőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

v. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körül- mény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

vi. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények válto- zását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási koc- kázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot te- het a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerző- dést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerző- dő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tar- talommal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gya- korolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül kü- lönösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körül- mény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj el- lenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.

A jelen pontban foglalt rendelkezések nem érintik a biztosí- tó szerződés megtámadására vonatkozó jogait.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1. Kármegelőzési kötelezettség: A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzet- ben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötele- sek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szab- ványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonat- kozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszély elhárítása érdekében elvárha- tó intézkedéseket megtenni és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredmé- nyezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyon- védelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a bizton-

ságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni.

Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kár- megelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biz- tosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

2. Kárenyhítési kötelezettség: A szerződő fél és a biztosított

– a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint

– kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

d) Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő (biztosított), illetve élet-, baleset- és egészségbiz- tosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a biztosítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 mun- kanapon, élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vo- natkozásában a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legké- sőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak

1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

2. telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat 06 40 200 250-es kék számán

3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (gene- rali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Karbejelentes)

4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.

A Garancia Plusz, valamint az Autósegély kiegészítő biztosítá- sokban részletezett biztosítási eseményeket a biztosító Különös feltételek V. rész 5. fejezetében meghatározott közreműködő- jének, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek (Cg. 01-09- 565790, 1134 Budapest, Dévai u. 26–28.) kell bejelenteni a kie- gészítő biztosításokban meghatározottak szerint és módon.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leí- rását,

– a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

– a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítot- tat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattar- talmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésé- vel tehető kárbejelentés.

Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes ha- tóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, NAV) fel- jelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított

5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változta- tás következtében a biztosító számára szolgáltatási köte- lezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkana- pon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontár- gy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni ar-

ról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési hely- ről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezé- seket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken meg- térített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

e) Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

i. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

1. a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény), továbbá más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,

2. a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, ille- tőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/ vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körül- ményeiről),

3. a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztró- favédelemi hatóságnál) történő bejelentése tényét iga- zoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzese- ti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok ügyfélként megismerheti,

4. a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

5. a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegy- zőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,

6. a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőz- ményi adatokkal összefüggő dokumentumait, különö- sen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratokat, gyógyszerfelhaszná- lást igazoló dokumentumokat,

7. a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülmény- nyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat, a jogo- sultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájáru- lását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,

8. a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó doku- mentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biz- tosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

9. a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,

10. a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát igazoló okiratot,

11. amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigaz- gatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvek- re és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti,

12. esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülmé- nyeire vonatkozóan.

ii. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási károk vonatkozá- sában minden esetben be kell nyújtani:

1. biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul ki- töltött szolgáltatási igénybejelentőt,

2. továbbá a következő iratok másolatát:

– halál esetén

• halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

• boncolási jegyzőkönyv,

• biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó betegség kez- deti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi nyilatkozat, zá- rójelentés stb.),

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló ok- irat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név sze- rint nem nevezték meg,

– baleseti és sport csonttörés esetén

• csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

– égési sérülés esetén

• a kórházi zárójelentés, illetve ambuláns lap, amennyiben az égési sérülés következménye- ként a biztosított kórházi fekvőbeteg-gyógyke- zelésben, illetve járóbetegellátásban részesült,

– kórházi napi térítés esetén:

• kórházi zárójelentés,

– műtéti térítés esetén:

• kórházi zárójelentés,

• műtéti leírás, amennyiben ilyen készült,

– gyermekbetegség esetén:

• orvosi igazolás a betegség alátámasztására,

• műtét esetén kórházi zárójelentés

3. ha a biztosítási esemény baleset miatt következik be, az előzőeken felül:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett ösz- szes orvosi dokumentum, de különösen az első or- vosi ellátás dokumentuma,

– baleseti, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, ameny- nyiben ilyen készült,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

4. közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

iii. A biztosító az I.11.E.ii. pontban felsorolt, valamint az alábbi dokumentumok benyújtását is jogosult kérni a szolgáltatási igény elbírálásához, amelyek a szolgálta- tási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szük- ségesek:

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosí- tott kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási esemény- nyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyá- soló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazol- ványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvo- si vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a

biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehe- tővé;

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumen- tumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyúj- tását;

– A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példá- nyának bemutatását és bármely adathordozón történő benyújtását.

iv. A Különös feltételek és a kiegészítő biztosítások szerző- déses feltételei további iratok, bizonyítékok benyújtásának kötelezettségét írhatják elő.

v. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelke- zésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

vi. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

vii. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási ese- mény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehe- tővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezett- ségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

f) Díjfizetési kötelezettség

A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfi- zetési kötelezettség részletes szabályait az Általános Feltételek

7. fejezete tartalmazza.

11.B. Biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatai- ról, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegé- nek kifizetéséről, illetve ezek akadályáról.

A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizo- nyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kí- vánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügye- leti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellem- zőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti ada- tokban bekövetkezett változások esetében is.

b) Szolgáltatási kötelezettség

i. Amennyiben a szerződésre vonatkozó Különös, illetve kie- gészítő biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

ii. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és ösz- szegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

iii. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszköz- ben fizeti meg. A szolgáltatás kifizetése történhet a szol- gáltatás átvételére jogosult személy igénye szerint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult ál- tal megadott bankszámlára. Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvé- teli jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénzfelvételi jogosultság hitelt ér- demlő igazolását.

iv. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

v. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísé-

rése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együtt- működési kötelezettség terheli a biztosító felé.

vi. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és ki- egészítő biztosítási feltételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételek- ben foglalt rendelkezések irányadók.

vii. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szol- gáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási ese- mény következtében megrongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köteles átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az érték- csökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozó- dik.

12. Mentesülés

12.A. A biztosító – élet- és egészségbiztosítási kockázatok kivételé- vel – mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

1. a szerződő fél vagy a biztosított;

2. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folyta- tásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

3. a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékeny- ség folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A jelen pontban meghatározott személyek súlyosan gondatla- nul járnak el, különösen, ha

a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásukkal, kábítószer-fogyasztásukkal, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfe- lelően alkalmazták,

b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos ál- lapotban voltak, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt álltak és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.

Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak te- kintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) olyan gépjárművet vezettek, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szüksé- ges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkeztek, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott,

d) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggés- ben áll azzal, hogy a biztosítási esemény időpontjában leg- alább két közlekedésrendészeti szabályt megszegtek.

12.B. Az élet- és egészségbiztosítási kockázatok kivételével, a biz- tosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 12.A. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyo- san gondatlan magatartással nem tesz eleget – a 11.A. pont c) alpont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettsé- gének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérő- en okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károko- zási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntet- hető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére fi- gyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

12.C. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a 11.A. pont b) al- pontban szabályozott – a közlésre vagy a változás bejelentésé- re irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége

nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyít- ja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12.D. Amennyiben a biztosított a – 11.A. pont d) alpontjában meghatá- rozott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetke- zése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosí- tó szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

12.E. Felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősül külö- nösen, ha a 12.A. pontban meghatározott személyek hatósági en- gedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ezáltal okoztak kárt.

12.F. A biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselése kezdő napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapot- ban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekmé- nye folytán, azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

12.G. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesí- tése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét.

A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben elvárható magatartást köteles tanúsítani. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a jelen pontban rögzített kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított sza- bad orvosválasztási jogát.

13. Általános kizárások

Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül kü- lönösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrá- ra veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológi- ai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ionizáló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek betudható eseményekkel összefüggésben következik be.

A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, techno- lógiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.

Fentieken túl, a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, vagy ezekben tárolt in- góságokat érintő káreseményekre.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.A. Törvényi engedményi jog

Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok kivételével, amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jo- gok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hoz- zátartozó.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével elévül- nek.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biz- tosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás el- marad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határ- napot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

d) a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamen- gedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

Az adatkezelés és adatvédelem részletes szabályait a szerződés részét képező ügyféltájékoztató (Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések) tartalmazza.

14.D. A Házőrző otthon- és életmód biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a bizto- sító a kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott szolgálta- tásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.

Alapbiztosítási szerződés

A Generali Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött Házőrző ott- hon- és életmód biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosí- tás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő ré- szére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megje- lölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítá- si díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szerződő és a Biztosított között alapbizto- sítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkö- tésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vo- natkozó különös feltétel, vagy a felek megállapodása ettől eltérően rendelkezik.

A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének felté- tele a felek között érvényesen fennálló alapbiztosítás, így amennyi- ben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő bizto- sítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak vé- gére 30 napos felmondási idővel felmondhatják, kivéve a kiegészítő élet,- és egészség biztosítási kockázatokatbiztosításokat, melyek felmondására kizárólag a szerződő jogosult.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy a biztosító a biztosítási szerződés kiegészítő élet- és egészségbiztosítási kockázatait a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

14.E. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, lényeges eltérések a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Különös fel- tételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen pont nem tartalmazza az Általános és Különös feltételek, valamint a kiegészítő biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek mó- dosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdeké- ben került sor.

14.E.1. A biztosított részéről szükséges hozzájárulás élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokat tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (2.A. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:479. § (1) bekezdésétől eltérően –, amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – kiskorú biztosított, cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekin- tetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy, mint biztosított vonatkozásában a szerződés érvényes- ségéhez élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonat- kozásában a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

14.E.2. A biztosított hozzájárulása a biztosítási szerződés létrejöttéhez élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (2. A. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:475. §-tól a 6:486. §-tól, a 488. § (1) bekezdés b) pontjától –, amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonat- kozásában a szerződés létrejöttéhez az adott biztosított hozzájáru- lására nincs szükség.

14.E.3. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő (2.D. pont)

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

14.E.4. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával (2.E. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosí- tási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

14.E.5. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (4.B. pont)

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerző- dések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

14.E.6. A biztosított hozzájárulása élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (5. pont)

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – eltérően a Ptk. 6:475.

§-tól, a 6:486. §-tól, a 6:488. § (1) bekezdés b) pontjától – élet-, bal- eset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó kiegészítő biztosítási szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módo- sításához az adott biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges.

14.E.7. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (8.D. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a fedezetfel- töltés joga nem illeti meg a szerződőt, ha nem minősül fogyasztónak (8.D.).

14.E.8. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik (7.F.1. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel

írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

14.E.9. Az elévülési időszak tartama (14.B. pont)

Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Je- len szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

14.E.10. Várakozási idő (3.B. pont)

A biztosító a Különös és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó felté- telekben, az árvíz (Különös feltételek 5. fejezet I. pont), a földrengés (Különös feltételek 5. fejezet J. pont), a földcsuszamlás (Különös feltételek 5. fejezet K. pont), a kő és földomlás (Különös feltételek

5. fejezet L. pont) biztosítási eseményekre, az Egészség csomag haláleseti térítés, műtéti térítés, kórházi napi térítés kockázataira (V. rész 2.A.1, 2.A.2., 2.A.3.), továbbá a Munkanélküliségi díjátvál- lalás kiegészítő biztosításra (V. rész 4. fejezet), a Futrinka kisállat kiegészítő biztosításra (V. rész 11. fejezet) és), a Smart kiegészítő biztosításra (V. rész 12. fejezet) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

14.E.11. A biztosító felmondása élet- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (14.D. pont)

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – eltérően a Ptk. 6:483. § szakaszától és a Ptk. 6:490. § szakaszától – a biztosító a biztosítási szerződést élet- és balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában rendes felmondással megszűntetheti.

14.F. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött bizto- sítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

II. Különös feltételek

1. Biztosított

Biztosított a szerződésben név szerint megnevezett

a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

b) haszonélvező;

c) bérlő, bérlőtárs;

d) és az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy.

Biztosítottak továbbá

e) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a), b), c) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel, együtt laktak;

f) a lakásszövetkezet vagy társasház az abban található, a Ge- nerali Biztosítónál érvényes és hatályos lakásbiztosítási szerző- déssel biztosított lakások száma és az összes, a társasházban vagy a lakásszövetkezeti ingatlanban található lakások száma arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.

2. Területi hatály

A kockázatviselés helye

a) családi ház esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított telek, a telek területén lévő lakóépület, építmények, külön feltüntetett nem lakóhelyiség.

b) lakás esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban fel- tüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti épületrészek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosítás alapján nem térül meg.

c) a családi háztól vagy lakástól elkülönült, az ajánlaton feltünte- tett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított saját tulajdo- nú vagy bérelt garázs

d) ingóságok esetében az a), b), c) pontokban felsorolt családi ház, lakás, garázs, valamint az 5. pontban felsorolt egyes bizto- sítási eseményeknél meghatározott terület.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

3.A. Épület vagyoncsoport

A biztosító kockázatviselése a szerződő (biztosított) tulajdonát ké- pező vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek, melléképületek és épület- részek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épületfelszerelési tárgyakat is.

3.A.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, be- rendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített padló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennye- zetek, galériák, redőny, reluxa, egyéb árnyékolók elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezé- sek, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);

• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyha- szekrény, előszoba szekrény, stb.);

• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;

• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímabe- rendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvény- nyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal,

egészség- ügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberende- zések, zuhanykabinok;

• napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,

• felvonók;

• kaputelefon, kapunyitó rendszerek;

• szemétledobó berendezések;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba, födémbe épített ér- téktároló;

• építés, átépítés, felújítás alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvények, tartozékok

3.A.2. Építmény

Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely a talajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen be- lül biztosítottnak minősülnek

a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. te- rasz),

b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. kerítés, támfal, derítő, úszómedence a fedése nélkül, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, kerti pavilon, épített kerti tűzhely, ke- mence, épített játszótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, stb.)

3.A.3. Az épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak az alábbiak.:

a) Lakóépület/lakás (A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott lakóépületre, lakásra terjed ki).

b) Nem lakóhelyiség

• a lakóépülettől különálló nem lakáscélú épület (melléképü- let, garázs, szerszámos kamra, ól, terménytároló, stb);

• a lakóházhoz hozzáépített vagy a lakóházban lévő nem lakáscélú helyiség (pl.: garázs, nyárikonyha, szerszámos kamra);

• a többlakásos lakóépületben található saját tulajdonú pin- cehelyiség, tároló, garázs, stb.

3.A.4. A lakóépület/lakás használati jellegének meghatározása

a) Saját használatban van a lakóépület/lakás, ha abban a tulajdo- nos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.

b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület/lakás, ha abban vagy annak egy részében nem vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem vagy nem csak a ha- szonélvező lakik.

c) Nem állandóan lakottnak minősül az a lakóépület/lakás, amely- ben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

Amennyiben a biztosított más lakóingatlant is életvitelszerűen használ lakás céljára, úgy a biztosított ingatlan nem minősül ál- landóan lakottnak.

Bérelt vagy bérbe adott, valamint nem állandóan lakott és/vagy nem lakóterületen fekvő lakóépületre/lakásra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton ezt a tényt rögzítették.

Lakóterületnek minősül az Országos Település rendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terü- let. Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgaz- dasági terület, stb.).

Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- befogadott, a mostoha- és az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

3.A.5. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületekre, épületrészekre csak a HB 58/A. záradék kikötése esetén terjed ki a biztosítási fedezet. Amennyiben a felek a szerződést nem ezen záradék ki- kötésével kötötték, a biztosítás csak rendeltetésszerűen hasz- nálatba vett lakóépületre/lakásra terjed ki.

3.A.6. A biztosítás kizárólag olyan, az ingatlan-nyilvántartásban fel- tüntetett vagy építés alatt álló épületre köthető, amely a biztosí- tás szempontjából megfelelő állapotú. Nem megfelelő állapotú épületre a biztosító nem vállal kockázatot.

Az ingatlan állapotáról a szerződőnek a biztosítási ajánlaton nyilat- koznia kell. A biztosító által az ingatlan állapotára vonatkozó kér- désre adott válasz a közlési, a körülmény megváltozása pedig a változásbejelentési kötelezettség körébe tartozik.

Nem megfelelő állapotú az az épület, amelyekre a következő állítá- sok közül legalább egy érvényes:

– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól látha- tóan nem karbantartott;

– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szempontból elég- telen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket tartalmaz;

– az épület műszaki állapota és berendezései veszélyeztetik az épület használóit;

– a teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található (repedés, szerkezeti hiány), amely az épület állékonyságára kihatással van;

– a falazat struktúrájának megbomlása megkezdődött, jelentős dőlés, süllyedés észlelhető;

– a falazat vízszigetelése hiányzik vagy már nem tölti be a funkci- óját, emiatt felázás tapasztalható;

– a lakott épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet;

– a tető rossz általános állapotú, a tető valamely fő alkotórészé- nek (váz, cseréplécek, tetőfedés) anyaga élettartamának végé- hez ért, a tető struktúrája megbomlott;

– az épületre vagy egyes részeire, berendezéseire bármilyen ha- tóság olyan határozatot hozott, amely a működését, használa- tát korlátozza vagy megtiltja.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

3.B.1. Általános háztartási ingóság

Általános háztartási ingóság mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, mint például:

• berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világító- testek;

• híradástechnikai készülékek, hobbi eszközök (pl. sportfelszere- lés, kerékpár, stb.) 250 eFt egyedi érték alatt;

• ruházat;

• személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiabroncs, csomagtartó, stb.) maximum az általános háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig;

• növénykultúrák, állatállomány, betárolt termény, takarmány, maximum az általános háztartási ingóság vagyoncsoport bizto- sítási összegének 10%-áig.

• minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, műérték- nek, nagy értékű ingóságnak, ékszernek, drágakőnek, kész- pénznek, értékpapírnak, vállalkozói tulajdonnak

3.B.2. Nagy értékű ingóság

• a 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme, híra- dástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek (pl.: televízió, kamera, hifi, számítógép konfiguráció, stb.), hangsze- rek, hobbi eszközök (pl. sportfelszerelés, kerékpár, stb.), óra;

• engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

3.B.3. Műértékek

Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemények:

• festmény (olaj, pastell, akvarell, vegyestechnika stb.);

• eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;

• szobor, plakett, érem (jelzett kis széria);

• zsűrizett művészfotó;

• márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;

• régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia;

• festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;

• ezüstből készült használati- és dísztárgy;

• fém-ötvösmunkák;

• bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);

• kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;

• dísz órák;

• könyvritkaság;

• faragott tárgyak;

• egyéb alapanyagú dísztárgy;

• gyűjtemény (bélyeg, numizmatika, stb.)

Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korláto- zott és színvonalát tekintve műalkotásnak nevezhető.

Értékfelmérési kötelezettség

Amennyiben a műértékek vagyoncsoport összértéke megha- ladja a 4 000 000 Ft-ot és ezekről a biztosított nem rendelke- zik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha a biztosítási szer- ződés megkötésével egyidejűleg ezekről értéklista készül, me- lyet képesítéssel rendelkező, hivatalos értékbecslő készített el.

3.B.4. Ékszerek, drágakövek

• fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer;

• foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek;

• tenyésztett és valódi gyöngy;

• nemesfém és/vagy drágakővel díszített óra.

Értékfelmérési kötelezettség

Amennyiben az ékszerek, drágakövek vagyoncsoport összér- téke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja és ezekről a biztosított nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, ak kor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha ezek- ről a biztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg értéklista készül, melyet képesítéssel rendelkező, hivatalos értékbecslő készített el.

3.B.5. Készpénz, értékpapír

• belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, kereskedelmi forgalomban lévő valuta;

• kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírok, betétkönyvek.

3.B.6. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak

Annak a biztosítási ajánlatban biztosítottként megjelölt vállalkozás- nak a tulajdonában lévő vagyontárgyak, amelynek a biztosított sze- mély vagy azzal együtt élő biztosított hozzátartozója tulajdonosa és/ vagy alkalmazottja.

A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha a biztosított lakóépület/lakás állandó- an lakott.

A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak közül nem terjed ki a biztosítási fedezet az

• ékszernek minősülő vagyontárgyakra,

• gépjárművekre,

• készpénzre, értékpapírra,

• a nem biztosított vállalkozói tevékenységek végzéséhez szükséges vagyontárgyakra.

A Házőrző otthon- és életmód-biztosítás keretében nem biz- tosított vállalkozói tevékenységek: asztalosműhely, lakatos- műhely, restaurátor, régiség kereskedelem, iparművészeti bolt, nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök feldolgozása és kereskedelme, bélyeg- és érmekereskedés; autókereskedés, autópiac, autóbontó, diszkó, játékautomata üzemeltetés, do- hány- és trafikáru, butik, cipőbolt, gépkölcsönző, elektronikai, számítástechnikai cikkek kereskedelme, javítása, összesze- relése, fotó- és optikai cikkek kereskedelme, fotóstúdió, mű- terem, filmkészítés, kép és hang stúdió, hangszer készítése, javítása, kereskedelme, videotéka, hanglemez, kazetta keres- kedelem, szűcs és szőrmeáru, szeszfőzde, kocsma, italkeres- kedés, büfé, bisztró, hulladék kereskedelem, fegyverkereske- dés, építőanyag kereskedés.

3.B.7. Idegen vagyontárgyak

Bérelt, kölcsönvett, vagy vendégek tulajdonában álló vagyon- tárgyakra a biztosítási fedezet 50 eFt értékhatárig terjed ki.

3.B.8. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi vagyontárgyakra:

• a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

• okmányok (kivéve személyi okmányok), kéziratok, tervek és dokumentációk, adathordozókon tárolt információk, szoft- verek;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert stb.) tárolt ingóságok;

• hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonál- latok;

• nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem lakóhe- lyiségben tárolt nagy értékű ingóság, műértékek, ékszerek, drágakövek, készpénz, értékpapír.

Bérlő tulajdonában álló ingóságokra csak abban az esetben ter- jed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton a lakóépü- let/lakás bérbe vételének tényét feltüntették.

3.B.9. Nem köthető biztosítás olyan épületre, amelyben a 3.B.6. pont- ban nem biztosítottként megjelölt vállalkozói tevékenységet folytatnak, a biztosítási fedezet ilyen épületre nem terjed ki.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, ingóságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket fedezze. Az épület vagyon- csoportra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m) és az egységár szorzataként kell megállapítani. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általános háztartá- si ingóságok biztosítási összegére.

5. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben megjelölt módozat (tartalma az VIII. részben található) szerinti, jelen különös feltételben meghatározott biztosítási eseményekből eredő károkra terjed ki, ha a biztosítási esemény bekövetkezése véletlen, várat- lan és előre nem látható. Biztosítási eseménynek a biztosított va- gyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és az a szer- ződés hatálya alatt következett be. Biztosított következményi kár- nak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, érték- csökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van és amelynek elhárítása ésszerű határidőn belül nem volt elvárható.

5.A. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés – amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Biztosítási esemény például az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfeszültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más va- gyontárgyakat károsít.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Kizárt a biztosító kockázatviselése

• ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely

önerejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelye- zett vagyontárgy perzselődése, stb.);

• ha a vagyontárgy tűz, füst vagy hő hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alakvál- tozás következik be);

• ha öngyulladás következik be;

• kéményrepedés és egyéb tűzkár nélküli füst- és korom- szennyeződés esetén;

• ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyessé- gi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tá- rolnak.

5.B. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gő- zök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvá- nulási folyamata által okozott roncsolási kár minősül. Valamely tar- tály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődé- sére kerül sor.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg

• a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költ-

ségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;

• a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;

• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összerop- panása miatt bekövetkező károkat;

• a kárt, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzve- szélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyi- ségben tárolnak.

5.C. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított va- gyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztí- tó ereje vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosítási esemény meghatározását lásd az 5.T.1. pontban.

5.E. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszö- bértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti lég- mozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.

Vihar biztosítási eseménynek minősül továbbá az is, ha a vihar ál- tal megbontott nyílászárókon, tetőhéjazaton keresztül a viharral egy időben történő beázás okoz kárt.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

5.F. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszaka- dásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolás- sal, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Felhőszakadásnak minősül, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos inten- zitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletke-

ző károkat;

• a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

5.G. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, ron- csolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn keresztül történő, a jégveréssel egyidejű beázás.

5.H. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül, ha a nagy mennyiség- ben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása, illetve az olvadáskor lecsúszó hótömeg a biztosított épületben, építményben kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épü- letekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontár- gyakban okoz.

5.I. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak át- lagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben meg- emelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen fekvő kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terü- let, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig elő- fordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvé- delmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan víz- zel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét nö- vényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelen- legi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmé- lyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medré- re vezethető vissza.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvé- delmi vízilétesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan terü- letek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes

Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekö- vetkező árvízkárokat, továbbá

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése;

• a belvíz;

miatt keletkező károkat. Várakozási idő

A biztosító az árvíz biztosítási eseményre a szerződés létrejöt- tétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.J. Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés kárt okoz.

Az adott földrengés epicentrumától számított 100 km-es kör- zeten kívül eső kockázatviselési helyek esetében a biztosító az egyéb feltételek fennállása mellett csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, amennyiben a Szerződő, vagy biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott kockázatviselés helyén

a földrengés intenzitása elérte az MSK-64 skála szerinti ötös fokozatot.

Várakozási idő

A biztosító földrengés biztosítási eseményre a szerződés létre- jöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.K. Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;

• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szol- gáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsá- ga miatt nem megfelelő, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Várakozási idő

A biztosító földcsuszamlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtar- tam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.L. Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (el- mozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoznak.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem téríti meg a biztosító:

• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi

anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;

• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szol- gáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavult- sága miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Várakozási idő

A biztosító kő- és földomlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtar- tam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási ese- ménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erő- hatásból eredő – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel.

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az ide- gen jármű, vagy a személyzet által irányított légi jármű egésze, ré- szei, illetve annak rakománya kárt okoz a biztosított vagyontárggyal való ütközés során, ideértve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

Nem minősül idegen járműnek, amely a biztosított tudomásá- val és beleegyezésével közelíti meg a biztosított épületet/épít- ményt.

5.O. Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül talál- ható idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

5.P. Betöréses lopás, rongálás

Betöréses lopás biztosítási eseménynek az minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használa- tával jutott be. (Amennyiben a behatolás módját szemrevétele- zéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia);

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kul- csokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

Biztosítási esemény a járószinttől számított legalább 3 m alsó pár- kánymagassággal rendelkező, nyitva hagyott ablakon keresztül tör- ténő behatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak.

Az értéktárolókban (bútorszéfben, páncélszekrényben, fali széfben, egyéb a biztosító által elfogadott tárolókban) lévő vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a elkövető az a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzí- tett tárolót

• a kockázatviselés helyéről eltulajdonította;

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a biztosított nyitás célját szolgáló eszközének – eszköz, szerszám segítségével nyitotta ki;

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitot- ta fel, ha a kulcs(ok)at az értéktároló helyétől különálló, lezárt és állandóan lakott helyiségben vagy épületben tartották, vagy azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tűnt el.

Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból – annak feltörése utján

– lopták el.

Rongálás biztosítási esemény az a szándékos károkozás, melyet az elkövető(k) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az in- gatlanban.

A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok esetén a biztosító a VI. számú Függelékben sza- bályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kár- rendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a VI. számú Függelékben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük. Lezárt helyiség az a helyiség, amely a VI. fejezetben található Függelékben meghatározott valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti. Nem minősül lezártnak az ingatlan különösen, ha a nyílászárók zárszerkezetét rendeltetésszerűen nem hozták működésbe, vagy ha a bukó ablakokat és ajtókat bukó álla- potban hagyják.

5.Q. Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a bizto- sított vagy az épületben jogszerűen tartozkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Amennyiben a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik, a biztosító kockázatviselése Magyarország területére terjed ki legfeljebb 200 000 Ft-ig.

5.R. Vízkár

Vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati-, csapadék-, szennyvíz veze- tékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató és központi fűtés rendsze- rek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozé- kok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott:

• a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított költsé- geket,

• a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költsé- geket,

• törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mér- tékű helyreállítást és a technológiailag indokolt mértékű veze- tékszakasz cseréjének költségeit.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a fakorhadás, gombásodás, penészesedés formájában je-

lentkező károkat;

• a talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;

• a kiömlő folyadék értékét;

• a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerel- vények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérők, víztartá- lyok, kazánok, fűtőtestek (kivéve padlófűtések fűtőkábele), bojlerek, háztartási gépek, WC csésze, mosdókagyló, kád, stb.) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.

5.S. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár.

Az épületüveg-átalány keretében a biztosító kockázatviselése ki- terjed:

• az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély, loggia és lépcsőház üvegeire, és az üvegezést helyet- tesítő polikarbonát vagy plexi felületeire legfeljebb 3 m2/tábla méretig, továbbá

• azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílás- záróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, ame- lyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

A biztosító kockázatviselése a fentieken kívüli üvegek (külön- leges üvegek, lásd T. Egyéb biztosítási események 3. pontja) töréskáraira csak abban az esetben terjed ki, amennyiben a biztosítási szerződés tartalmazza a különleges üveg kiegészítő biztosítást.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény-

védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üvegből készült, üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyakban, lámpatestek üvegezésében, neo- nokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, be- leértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat (Építés-szerelés biztosítás keretében biztosítható);

Amennyiben a szerződésben csak ingóságokat biztosítottak, az üvegtörés kárnál felsorolt üvegezésekre nem terjed ki a biztosí- tó kockázatviselése.

5.T. Egyéb biztosítási események

Az egyéb biztosítási események bekövetkezése esetére megállapí- tott biztosítási összegeket és a biztosítási szerződés egyéb biztosí- tási eseményekre meghatározott területi hatályát a VIII. rész tartal- mazza.

5.T.1. Villám- és füstkár

Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz Füstkár biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, amely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalma- zó szerződések esetében a füst- és koromszennyezés által károsí- tott épületrészekre is.

5.T.2. Beázás, kívülről érkező víz

Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított he- lyiségeken belüli ingóságokban

• a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet és a nyílászárók szigetelési problémáiból eredő egyszerű csapa- dék beázás, és

• a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz kárt okoz.

Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlő- dő hibájából ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed ki a biztosítás

a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigete- lés) során felmerült költségek megtérítésére

b) a talajvíz és belvíz által okozott károk megtérítésére

c) továbbá az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésé- nek elégtelensége miatt keletkezett károk megtérítésére.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalma- zó szerződések esetében a beázás által károsított épületrészekre is.

5.T.3. Különleges üvegek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár.

A különleges üvegek biztosítása keretében a biztosító kockázatvise- lése az alábbiakra terjed ki:

• 3 m2 táblaméret feletti üvegek;

• üvegtetők (plexi, polikarbonát is), növényházak, télikertek, ve- randa üvegezése;

• bútorüveg, akváriumok, terráriumok, képek, festmények üvege- zése,

• üveg építőelemek (üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);

• különleges kivitelezésű üvegek: tükrök (kivéve velencei tükör), biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üve- gek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok, sü- tők, kandallók üvegezése, hűtők üvegpolca és tükörcsempék, hajlított üvegek;

• biztonsági-, hő- és fényvédő fólia;

• zuhanykabinok üvegezése.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üvegből készült, üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyakban, lámpatestek üvegezésében, neo- nokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, be- leértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során

keletkező károkat (Építés-szerelés biztosítás keretében biztosítható).

A különleges üvegek töréskáraira a biztosítás a VIII. részben megjelölt összeghatárig, illetve egyedi biztosítási összeg meg- határozása esetén a biztosítási ajánlaton megjelölt összeghatá- rig terjed.

5.T.4. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mély- hűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimara- dás következtében megromlanak.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az élelmiszerek megrom- lása a készülék műszaki hibájából vagy nem rendeltetésszerű használatából ered.

5.T.5. Bankkártya és okmány elvesztése

Kiterjed a biztosítási fedezet

• a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon műkö- dő banknál vezetett, a Biztosított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitel- kártya bárhol történő elvesztése vagy eltulajdonítása miatt fel- merülő és igazolt letiltási és újrabeszerzési költségekre, vala- mint

• az elveszett, eltulajdonított személyes okmányok hivatalos do- kumentumokkal, számlákkal igazolt pótlási költségeire.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdoní- tott bankkártyával való visszaélés (pl.: jogosulatlan pénzfelvé- tel, vásárlás) miatt bekövetkező károkra.

5.T.6. Zárcsere költsége

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított épít- mény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjé- nek igazolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

Ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosí- tási esemény bejelentése esetén, a biztosító az időben koráb- ban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.7. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha

• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(ek)ben van- dalizmussal szemmel látható kárt okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;

• a biztosított épület telkén belül telepített dísz- és haszonnövé- nyekben vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdo- nítják;

• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építmények- ben (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a riasztórendszer, a biztonsági kamera, az elektromos kapu- mozgató szerkezetekben, bejárati ajtóban vandalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a lakóépület külső homlokzatán graffitival kart okoznak;

• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben, klímaberendezésben vandalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják,

• általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakban (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobilmedence, napközben átmenetileg a lakáson kívül tartott kerékpár, babakocsi) az 5. fejezetben meghatározott biztosítási eseményekkel, vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltu- lajdonítják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

A növényekben, a biztosított ingatlan területén lévő építmé- nyekben, az épület falához rögzített antennában, a csator- narendszerben, a klímaberendezésben, az általános háztartá- si ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával

okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károso- dott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellá- tott és lezárt kertekben tárolják.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási ese- mény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.8. Dugulás elhárítás térítés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határo- ló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák el- hárításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási ese- mény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.9. Szolgáltatás kimaradás biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgál- tatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimara- dás következik be.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget (ld. VIII. fejezet) a szolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosítottnak megtéríti.

5.T.10. Vízveszteség térítés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy an- nak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.

5.T.11. Háziállat, termésveszteség biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a saját fogyasztásra tartott háziállatok és a lakóépülethez tartozó telken található haszonnövé- nyek tűz, vihar, jégverés miatt elpusztulnak, illetve ugyanezen okból termésveszteség keletkezik.

A biztosító a VIII. részben rögzített összeghatárig megtéríti a teljesen elpusztult haszonnövények újratelepítési költségét, illetve a termés- veszteség értékét.

5.T.12. Kerti veszélytelenítés térítés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épülethez tartozó telken, a vihar és/vagy jégverés által szétszórt és az ingatlan ren- deltetésszerű használatát akadályozó növényi részek eltávolításá- val, eltakarításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító megtéríti a vihar és jégverés után szükséges kerti veszélytelenítés (megrongálódott növények, növényi részek eltávolítása és elszállítá- sa) költségeit.

5.T.13. Sporteszköz biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül, kijelölt kerékpártárolóhoz zárral rögzített kerékpár, valamint autóra felszerelt, zárható csomagtartóval rögzített sífelszerelés és kerékpár jogtalan eltulajdonítása, továbbá a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt területről (sípálya), az ezt kiszolgáló egységből (pl.: melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltu- lajdonításával okozott kárt.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási ese- mény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.14. Besurranás, trükkös lopás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy az elkövető

• nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy

• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,

jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartóz- kodnak.

5.T.15. Kórházi lopás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított kórházi ellátása idején és helyén, az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat jogtalanul eltulajdonítják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási ese- mény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.16. Iskolai lopás

Biztosítási esemény a biztosított, 6–15 éves gyermek(ek) iskolai tar- tózkodása idején és helyén bekövetkezett, általános háztartási ingó- ság vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakra elkövetett lopással okozott kár.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási ese- mény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.17. Üdülésre elvitt ingóság biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyakban az 5.A–S, 5.T.1–2. pontokban meghatározott, továbbá a füstkár, a beázás és a kívülről érkező víz biztosítási eseményekkel összefüg- gésben, a biztosított üdülése alatt kár következik be.

A biztosítás az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki.

5.T.18. Sírkő sérülés biztosítás

A biztosító kockázatviselése a Biztosított tulajdonában, gondozásá- ban lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a Biztosított közeli hozzátartozójának nyughelyéül szolgáló sírkőre, kriptára terjed ki. Biztosítási eseménynek az minősül, ha az előbbiek szerint meghatá- rozott sírkő, kripta az 5. fejezetben meghatározott tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, föld- csuszamlás, ismeretlen jármű ütközése, légi jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése, felhőszakadás, árvíz, földrengés biztosítási ese- ményekből eredően, vagy vandalizmus miatt károsodik, illetve azt vagy valamely részét jogtalanul eltulajdonítják.

Az önrész mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. Az ön- rész feletti károkat a biztosító 10.000 Ft levonása nélkül fizeti.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási időszakban bekö- vetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a bizto- sító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.19. Napkollektor, napelem biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/la- káshoz tartozó, az épületen vagy a biztosított telken elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollektorok és napelemek bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdo- nítással okozott kár.

A napkollektorokban, napelemekben bekövetkezett károkra a biztosítás az VIII. részben megjelölt összeghatárig, illetve egye- di biztosítási összeg meghatározása esetén a biztosítási aján- laton megjelölt összeghatárig nyújt fedezetet.

5.T.20. Hőszivattyú biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakás- hoz tartozó, az épületen vagy a biztosított telken elhelyezett, a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantartott hőszivattyú időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az abban vandalizmus- sal, eltulajdonítással okozott kár.

5.T.21. Autó poggyász-biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, amennyiben a személyi használatú vagyontárgyakat a gépjárműben ülő biztosított személyektől elra- bolják, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopják.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem téríti meg a biztosító az ékszer, készpénz, értékpapír, to- vábbá vállalkozói és idegen tulajdonban lévő vagyontárgy eltu- lajdonításával okozott károkat.

5.T.22. All-risk fedezet

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak kívülről jövő, véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon, hir- telen bekövetkező esemény következtében történő károsodására , megsemmisülésére vagy eltűnésére ha a bekövetkezett kár az 5. fejezetben meghatározott biztosítási események, valamint a kiegé- szítő biztosítások alapján nem térül meg. Megsemmisülésnek vagy károsodásnak a vagyontárgy állagának hátrányos megváltozása mi- nősül. Nem minősül azonban megsemmisülésnek vagy károsodás- nak, ha a vagyontárgy már eredetileg is meglevő hiányossága válik nyilvánvalóvá.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed kia biztosítási fedezet az Általános feltételek 13. fejezetében található általános kizárásokban felsoroltakra, to- vábbá az alábbi a kockázatviselés köréből kizárt közvetlen és következményi károkra:

A biztosító nem nyújt fedezetet olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyike okozott, illetve, amely ezek következ- ménye vagy ezekkel kapcsolatos – függetlenül bármely más egyidejűleg bekövetkező vagy egyéb módon a kárral összefüg- gésbe hozható eseménytől:

• Olyan szél okozta károk, amelynek csúcssebessége nem haladja meg a 15 m/s sebességet.

• Nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek (lásd árvíz kockázat megjegyzéseket) minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá belvíz, talaj- víz károk.

• Szabadban levő, épülethez vagy talajhoz fixen nem rögzí- tett, vagy nem minden oldalról zárt épületben található va- gyontárgyakra gyakorolt időjárási hatások.

• Mindenféle nedvesség, valamint vegyi, termikus, mechani- kus, elektromos vagy elektromágneses folyamatok tartós hatása.

• Lopás, csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, zsarolás, dézs- málás és egyéb tisztázatlan eredetű veszteség.

• Növények és állatok elpusztulása, kipusztulása, kimúlása, kivéve, ha ezt az alapkockázatok szerinti valamely kárese- mény okozta.

• Rágcsálók, rovarok és saját tulajdonú házi állat által oko- zott károk, illetve a növényi károkozó által okozott károk

• A biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hi- ányosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak ismertté és amelyekről a Biztosított tudott vagy tud- nia kellett. Korábbi káreseményből származó, egy a biztosí- tási szerződés futamideje alatt történt kár kapcsán ismertté vált károsodás miatti kárnövekedés.

• Építési vagy szerelési tevékenységgel, illetve bontással, be- üzemeléssel, üzemi próbákkal okozott károk.

• A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja; pl.: csak esztétikai hibát jelentő deformációs vagy felületi sérü- lések (elhajlás/elgörbülés, horpadás, lepattogzás, elszíne- ződés, karcolódás, horzsolódás, lakk-, zománc sérülés).

• Az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságá- val, azok karbantartásának elmulasztásával összefüggés- ben bekövetkező károk.

• Az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épüle- tek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzá- rásának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víztelenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárai.

• Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek.

A kockázatviselés köréből kizárt közvetlen károk, amelyeket azonban következményi kárként a biztosító megtérít:

A biztosítási védelemből kizártak az alábbi okok miatt bekövet- kező közvetlen károk, kivéve, ha azok egy biztosított kárese- mény közvetlen következményei és nem vonatkozik rájuk más biztosítás alapján fedezet.

• Eső, jég, hó vagy szennyeződés behatolása nem rendelte- tésszerűen zárt ablakokon, külső ajtókon vagy más nyíláso- kon keresztül;

• Mérgezés, fertőződés, lerakódás, porosodás, gáz/gőz le- csapódása és bárminemű kontamináció;

• Korrózió és oxidáció;

• Mikroorganizmusok, állatok, növények, penész, házigom- ba, gombásodás, erjedés, belső megromlás vagy belső át- alakulás;

• Hőmérsékletingadozás, szárazság és kiszáradás;

• Épületek vagy épületrészek repedése, ülepedése, zsugoro- dása vagy tágulása.

A kockázatviselés köréből kizárt közvetlen károk:

A biztosítási védelemből kizártak az alábbi okok miatt bekövet- kező közvetlen károk.

• Elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathor- dozó eszközön tárolt adatok, állományok, szoftverek tör- lése, elveszése, torzulása, tönkremenetele bármely ok által (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programo- zás, módosítás, kódolás, manipulálás, stb.).

• Elvesztésből, eltűnésből, elhagyásából, karcolásból, horpa- dásból, kopásból, leejtésből, leesésből, eldőlésből, felboru- lásból, megmunkálásból, javításból, tisztításból, restaurá- lásból eredő károk.

• Víz, gáz, elektromos áram vagy egyéb energia kimaradása következtében, valamint hűtő-, klíma- és fűtőberendezések nem kielégítő működésével összefüggésben keletkeznek;

• A vagyontárgyak természetes vagy nem megfelelő minősé- ge, elhasználódása, kopása, öregedése, rendeltetésszerű használata, illata, szerkezete vagy megjelenése;

• Gyártási, konstrukciós, számítási, öntvény-, anyag- és sze- relési vagy egyéb előállítási hibák;

• Talajsüllyedés, amely a statikus szerkezetet nem károsítja;

• Külszíni vagy föld alatti bányaművelés miatt vagy az altalaj kiszáradása következtében;

• A vagyontárgyak megmunkálása, feldolgozása vagy előál- lítása, illetve összekeverés, vegyítés/elegyítés miatt vagy ezek következtében;

• Kezelési hiba, karbantartással, javítással vagy teszteléssel összefüggő hiba;

• Gépek, gépi-, elektromos- és elektronikus berendezések és készülékek (ideértve a számítástechnikai berendezése- ket is), valamint az épületek műszaki berendezéseinek (a kommunális vízvezetéki-, fűtő-, melegvíz előállító és szeny- nyvíz csövek, valamint tűzoltó berendezések kivételével valamennyi világító-, szellőző-, klíma-, tűzjelző-, füstjelző berendezés, felvonók, mozgólépcsők stb. és a hozzájuk tartozó szerelvények, illetve vezetékek) külső hatás nélkül lejátszódó belső, illetve a működéssel kapcsolatos folya- matai miatt keletkezett károk.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik, ki- véve az alábbi esetekben:

• A biztosító a biztosítási szolgáltatást bérlő által kötött biztosítás esetén a bérbeadónak teljesíti azoknak a biztosított vagyontár- gyaknak a károsodása esetén, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a bérbeadó karbantartási kötelezettségébe sorolnak.

• A biztosító a biztosítási szolgáltatást társasházi közös tulajdon vagy szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodá- sa esetén a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasházi közösségnek, illetve a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak arányában a lakásszövetkezetnek teljesíti, ha ez a kár más biztosítás alapján (pl.: társasházi közös vagy szö- vetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) nem térül meg

• A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére teljesíti.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.B.1. Épület és ingóság károk esetén

		A szolgáltatás teljesítése
		Teljes kár esetén1	Részleges kár esetén2
Épületek, építmények		újraépítési3 vagy forgalmi4 értéken	javítási, helyreál- lítási költségen5
Ingóságok, ha káridőponti ér- tékcsökkenése	nem érte el a 85%-ot	káridőponti be- szerzési értéken6	javítási, helyreál- lítási költségen
	elérte a 85%-ot	káridőponti értéken7
Üvegkárok		a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége
Fenntartásos (névre szóló) betét- könyvek, értékpapírok		hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költsége
Magyar Nemzeti Bank által jegy- zett valuta		káridőponti MNB deviza-középár- folyamán

1 Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károso- dottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsége, ami nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosí- tási összegnél.

4 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár idő- pontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke. Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett, így a káron- szerzés tilalmára figyelemmel a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét.

Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökken- tett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor kö- teles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatvi- selés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

5 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vo- natkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.

6 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjá- ban a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelke- ző (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke.

7 Káridőponti érték a károsodott vagyontárgynak a kár időpontjában új álla- potban történő beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége csökkentve a használtsági foknak megfelelő összeggel. A vagyontárgy használtságainak meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de főleg számítástechnikai, híradástechnikai eszközöknél a technikai értékcsökkenés is számottevő.

Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, ame- lyek káridőponti beszerzési értéke már nem határozható meg – fi- gyelemmel arra, hogy azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelem- mel határozza meg a szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.: televízió, fény- képező, számítógép, mobiltelefon) esetén jelentkező értékcsökken-

tő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethető- en a vagyontárgy értékvesztését eredményezi.

6.C. Költségtérítések

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggés- ben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költsé- geket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általá- nos forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

	Választott módozat
	Mozaik	Nívó	Extra és Top
Rom- és törmelékeltakarítási költségek
Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, melybe beleértendőek e törmelé- keknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, a következő feltételekkel:	Az épület és ingóság biztosítási összeg 2%-áig.	Az épület és ingóság biztosítási összeg 5%-áig.	Az épület és ingóság biztosítási összegen felül.
Oltás és mentés költségei
Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segít- ségnyújtásra kötelezett szolgálta- tásaival kapcsolatos költségeket a következő feltételekkel:	Az épület és ingóság biztosítási összeg 2%-áig.	Az épület és ingóság biztosítási összeg 5%-áig.	Az épület és ingóság biztosítási összegen felül.
Kárenyhítési költségek
Megtéríti a biztosító azokat a költ- ségeket, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merültek fel a következő feltételekkel:	Az épület és ingóság biztosítási összeg 2%-áig.	Az épület és ingóság biztosítási összeg 5%-áig.	Az épület és ingóság biztosítási összegen felül.
Elmaradt lakbér
Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megta- gadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lak- bért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb:	A kárese- ménytől számított 3 hónapig.	A kárese- ménytől számított 6 hónapig.	A kárese- ménytől számított 9 hónapig.
Bérleti díj térítés
Ha a hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a ki- költözéstől a lakhatóvá válásig a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító az ideiglenes lakás többlet bérleti díját:	A kárese- ménytől számított 3 hónapig.	A kárese- ménytől számított 6 hónapig.	A kárese- ménytől számított 9 hónapig.
Ideiglenes őrzés költségei
Megtéríti a biztosító a káresemény következtében lezárhatatlanná vált lakás őrzésére fordított költ- ségeket:	A kárese- mény ész- lelésétől számított 2 napig.	A kárese- mény ész- lelésétől számított 5 napig.	A kárese- mény ész- lelésétől számított 10 napig.
Hazautazási költségek
Megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költ- ségeket 1 fő biztosított részére:	20 000 Ft összegha- tárig	30 000 Ft összegha- tárig	50 000 Ft összegha- tárig

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

6.D.1. Ha a biztosított helyiség

a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik

b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfa- lának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosí- tó a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

6.D.2. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab ér- tékcsökkenésére, elmaradt haszonra.

6.D.3. A biztosítási szolgáltatásból le kell vonni az adóhatóságtól visz- szaigényelhető összeget, a hasznosítható maradvány értékét.

6.D.4. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az általános forgalmi adó nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fenn- álló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

6.D.5. A biztosított által előállított áruk (vállalkozói tulajdon) esetében a biztosítási szolgáltatás (félkész és késztermékek) az újonnan való előállítás költsége.

6.D.6. Szoftverek, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők.

A biztosító megtéríti:

a) a szoftverek újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét; egyedi szoftverek esetén a forrásprogramoknak tetszőleges doku- mentációból történő beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

b) az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) törté- nő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide nem értve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

6.D.7. A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoport kö- rében biztosított növénykultúrák, növények újratelepítési költ- ségét csak abban az esetben téríti meg, ha a növénykultúrák, növények valamely biztosítási esemény következtében teljesen elpusztultak vagy azokat eltulajdonították.

6.D.8. Katasztrófakárok kifizetésének korlátozása

Az azonos káridőpontban, egy hatóokból keletkező és az egy- mást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátoz- za. A 2014. évi LXXXVIII. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem élet- biztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb va- gyoni károk ágazatokba tartozó, 2007. április 30. után létrejött szerződésekre teljesíthető kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerződés” vagy az „Egyedi szer- ződések feltételgyűjteménye”, valamint az „Építés- és szere- lésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződéseket. Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben meg- fogalmazott káreseményből származó összkár meghaladja az 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

1. Biztosított

1.A. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

1.B. Jelen feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint meg- nevezett, a II. rész 1. fejezet a)-d) pontjaiban felsorolt személyek.

2. Területi és időbeli hatály

2.A. A biztosítás területi hatálya a kötvényen feltüntetett – VIII. részben meghatározott – területeken, országokban okozott és érvényesített károkra terjed ki. Amennyiben a VIII. részben foglaltak szerint a terü- leti hatály Európa, úgy a kockázatviselés a földrajzi értelemben vett Európa országaira és a Földközi tenger menti országokra terjed ki.

2.B. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését kö- vető 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése

A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének szabályait az I. rész 6. fejezete és 14.D. pontja tartalmazza.

4. A felelősségbiztosítás díja

A 6.A. pontban meghatározott felelősségbiztosítás díját az alapbiz- tosítás díja tartalmazza. A Sport felelősség (6.B.), a Sírkő felelős- ség (6.C.), a Gyerek felelősség (6.D.), az Ebtartói felelősség (6.E.) díja abban az esetben kerül felszámításra, amennyiben a biztosítási szerződés tartalmazza.

5. Biztosítási összeg

5.A. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén (7.B.) kifizet. A biztosító az egy biz- tosítási éven belül okozott károk kapcsán bekövetkezett bizto- sítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet.

5.A. A 6.A. pontban meghatározott felelősségbiztosítás, a Sport felelős- ség (6.B.), a Sírkő felelősség (6.C.), a Gyerek felelősség (6.D.), az Ebtartói felelősség (6.E.) biztosítási összegét a VIII. rész tartalmazza.

5.C. A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I. rész 8. fejezet D. pontban foglaltak megfelelően irányadók.

6. Biztosítási esemény

6.A. Az alapbiztosítás részét képező felelősségbiztosítás keretében biz- tosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt magánemberi minőségben - másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződé- sen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen fel- tételben meghatározottak szerint – mentesíti:

• biztosított ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, aki(ke)t az ajánlaton biztosítottként tüntettek fel, és aki(k) a Polgári Tör- vénykönyv 6:560-6:561. §-ai alapján tartozik/nak felelősséggel a bekövetkezett kár vonatkozásában;

• fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója;

• elektromos háztartási berendezések üzembentartója a kocká- zatviselési hely szerinti ingatlan területén;

• közúti balesetet előidéző gyalogos;

• kerékpár, kerekesszék, kézi erővel működtetett szállítási eszkö- zök használója;

• nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzemben- tartója;

• kisállattartó (kivéve kutyatartó);

A jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfifélék, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, papa- gáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak, stb. A jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállat- nak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok, stb.

• háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazott- nak okozott dologi károkat.

6.B. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sport felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a nem hivatásos sportolás, sza- badidős tevékenység közben bekövetkezett káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harma- dik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.C. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sírkő felelősség kockáza- tot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a tulajdo- nában, gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a biztosított közeli hozzátartozójának nyughelyéül szolgáló sírköve, kriptája által a harmadik személyeknek okozott személyi sérülése- kért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.D. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Gyerek felelősség kocká- zatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint a károkozó gyermek gondozója a magyar jog sze- rint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért és szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.E. Amennyiben a szerződés tartalmazza az Ebtartói felelősség kocká- zatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a Biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy ebtartói minőségben a magyar jog szerint kártérítési kötelezettség- gel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülése- kért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.F. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fize- tésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó ma- gatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a 6.A.-6.E. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési köte- lezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem ren- delkezik.

6.G. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkároso- dást vagy testi sérülést szenved,

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,

– magánemberi minőségben okozott kár a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzlet- szerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyokban okozott károk.

6.H. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozat- kárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti ösz- szefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

6.I. Nem terjed ki a biztosítási védelem

• a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkra, valamint több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak oko- zott károkra;

• az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

• a környezet szennyezésével kapcsolatos károkra;

• elmaradt vagyoni előnyre;

• gépi erővel hajtott járművel, illetve lóval okozott károkra;

• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott kárra;

• a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tu- lajdon százalékos arányában;

• arra a kárra, amelyet lőfegyverrel okoztak;

• azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyermek gondo- zója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a biztosított gyermek ellen a szándékos káro- kozó cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljá- rás indult;

• azokra a károkra, amelyeket staffordshire terrier, pit bull- terrier, staffordshire bullterrier és ezek különböző keresz- tezései, valamint a rottweiler fajtájú ebek okoztak;

• arra a kárra amelyet vállalkozói minőségben (ebtenyésztő, állatpanzió, stb.) tartott kutya okozott;

• ebtartói felelősség esetén azokra a károkra, amelyek gép- járműben keletkeztek, úgy, hogy a gépjármű és a károkozó eb közötti fizikai érintkezés nem valósult meg;

• azokra az ebtartói felelősség körébe tartozó káresemé- nyekre, amelyeket olyan eb okozott, amelyet elektronikus (microchipes) állatazonosító rendszerrel nem jelöltek meg;

• olyan károk miatt felmerülő kártérítési kötelezettségekre, amelyeket távirányítású repülővel okoztak.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem térít.

6.J. A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási köte- lezettsége alól az I. rész 12.A (szándékos és súlyosan gondat- lan károkozás), az I. rész 12.B. (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), az I. rész 12.C (közlésre és változás bejelentésére irányuló kö- telezettség megszegése) az I. rész 12.D (kárbejelentési kötele- zettség megsértése), valamint az I. rész 12.E pontban meghatá- rozott esetekben.

7. A biztosító szolgáltatása

7.A. Kárbejelentés

7.A.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legké- sőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügy- félszolgálat 06 40 200 250-es kék számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Karbejelentes),

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

7.A.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vo- natkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megje- lölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatal- mazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

7.A.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megté- rítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogo- sult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vo- natkozó nyilatkozata,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyí- tó dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok(a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilat- kozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető el- járásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős hatá- rozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelke- zésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi doku- mentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet ál- tal kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá¬masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szak- véleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordí- tását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármeg- előzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírá- lásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdeké- ben, hogy követelését érvényesíthesse.

7.A.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges informá- ciókat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a joga- lap nélküli kárigények elhárításában.

7.A.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezé- sének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terje- delmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

7.A.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.J. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szol- gáltatás teljesítése alól.

7.A.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

7.B. Biztosítási szolgáltatások

7.B.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosí- tási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fede- zetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy a személyisé- gi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a káro- sult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fize- tésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsér- tésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintet- tel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható ké- sedelmi kamatot a 7.A.7. pontban foglalt korlátozásra is figye- lemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szem- ben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költsé- geit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatá- lyos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számí- tott ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

7.B.2. A 7.B.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biz- tosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

7.B.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kár- térítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

7.B.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezett- sége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő

– felelősségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a szövetkezeti lakóközösséget terhelő károkat a bizto- sítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

7.B.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biz- tosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek kö- zös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a jára- dék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

7.B.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a 7.B.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára

per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított kö- teles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

7.B.7. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

7.B.8. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szüksé- ges valamennyi irat rendelkezésre áll.

7.B.9. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvise- letéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7.B.10. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb mó- don a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított el- lenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiú- sul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt fel- merülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költ- ségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

7.B.11. A biztosító a 7.B.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosí- tási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesít- sen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

8. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő felelős- ségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon

– a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltéte- lektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

8.A. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége felelősségbiztosítási káresemény bejelentésére, hanem jelen feltétel 7.A.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

8.B. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel 7.B.1. és

7.B.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képvisele- ti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési ösz- szeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás

1. Biztosított, kedvezményezett

1.A. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) a különös feltételek

1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi álapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed.

1.B. A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visz- szavonhatja. Ennek következtében a szerződés – több biztosított esetén a szerződés rá vonatkozó része – az aktuális biztosítási év végével megszűnik kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződő- ként belép (I. rész 1.B. pont).

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító balesetbiztosításokra vonatkozó kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme 24 órás.

3. A biztosítás megszűnése

A kiegészítő balesetbiztosítás megszűnésének szabályai az általá- nos feltételek 6. fejezetben találhatók. A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik továbbá a biztosí- tott halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított és a kedvezményezett kötlezettségeit az általános fel- tételek 11.A. pontja tartalmazza.

5. A biztosítás díja

A kiegészítő biztosítás díja a választott, a szerződésben megjelölt biztosítási csomagtól függ. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakori- sággal kell megfizetni.

6. A biztosítási összeg

A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott bizosítási összeg(ek) mértékét a jelen feltételek VIII. része tartalmazza. Érték- követés esetén az értékkövetett biztosítási összeg(ek)et a hatályos kötvény tartalmazza A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázat- tól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott száza- léka lehet.

7. A biztosítási események

Fogalommagyarázat

Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatvise- lés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egész- ségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából bal- esetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szeroló- giai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agy- burok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkoráb- ban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pe- dig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diag- nosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az leg- korábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb

pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A beteg- ség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki ki- véve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában kö- vetkezett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivé- ve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

Közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szerint nem minősül közlekedési balesetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében sem- milyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben követ- kezett be.

7.A. Baleseti/közlekedési baleseti halál

Biztosítási esemény az a kockázatviselésbiztosítás tartama alatt be- következett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

7.B. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetke- zett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosí- tott maradandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kiala- kultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év el- telt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségká- rosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következménye- ként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A mara- dandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kény- szere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrá- nyok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkároso- dásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

7.C. Baleseti csonttörés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

7.D. Sport csonttörés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt, sportolás közben bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosí- tott csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiz- tosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csont- törésnek.

7.E. Égési sérülés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett baleset, melynek következtében a biztosított égési sérülést szenved.

7.F. A fenti bekezdésekben meghatározott biztosítási események idő- pontja a baleset időpontja.

7.G. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi esetek (a biztosító kockázatviselése alól kizárt események)

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az általános felté- telek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:

7.G.1. A biztosító kockázatviselése az általános feltételek 13.A. pont- jában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biz- tosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelen- tett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzé- sére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

7.G.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban fel- sorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésé- nek kezdetétől számított 3 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy ame- lyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést meg- előző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelő- zően megállapított maradandó egészségkárosodása.

7.G.3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés za- varaira, pszichiátriai megbetegedésekre.

7.G.4. Sportártalmak kizárása

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továbbiakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (ron- csautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); mo- to-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repü- lő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és mo- toros repülés.

8. A biztosító szolgáltatása

8.A. Baleseti halál/közlekedési baleseti halál bekövetkezése esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a szerződésben rögzített biztosí- tási összeget (lásd VIII. részben meghatározott összeg, illetve érték- követést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) téríti.

8.B. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségká- rosodás bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a biztosí- tó a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor

a szerződésben rögzített biztosítási összegnek (lásd VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás egészségkárosodása foka (%)

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100

egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	65
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	15
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	45
a szaglóérzék teljes elvesztése	10
az ízlelőképesség teljes elvesztése	5
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60
egyik lábszár részleges csonkolása	50
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2

Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapít- ható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból ki- zártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogsza- bályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi álla- pot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményé- ben, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása

tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvé- leménye nem köti.

Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

8.C. Baleseti/sport csonttörés

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, balese- tenként a törések számától függetlenül – jogalap fennállásakor –, a szerződésben rögzített biztosítási összeget (ld. VIII. részben megha- tározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvény- ben rögzített összeg), téríti.

8.D. Égési sérülés

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a szerződésben rögzített biztosítási összegnek (ld.

VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) az égési sérülés súlyossá- gától függő mértékét téríti.

A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétől függő- en a biztosítási összeg táblázat szerinti százaléka:

Mélység Testfelület

	0–20%	21–60%	61–100%
I. fokú	–	20%	50%
II. fokú	–	25%	50%
III. fokú	50%	100%	200%
IV. fokú	100%	200%	200%
Testüreg égése esetén:		szájüreg	100%
		légcső	200%

Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedtségű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedtségének szá- zalékos mértékét összeadva, valamint a legmagasabb fokú sérülés figyelembevételével állapítja meg.

Ha a biztosított igazoltan, közvetlenül az égési sérülések következ- tében hal meg, a biztosító az égési sérülés súlyosságától függetle- nül 200%-os térítést fizet.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

V. További kiegészítő biztosítások

A további kiegészítő biztosításokra meghatározott, a szerződő által választott módozatnak megfelelő biztosítási összegeket és ezen biztosítások területi ha- tályát a VIII. rész tartalmazza.

1. Kiegészítő egészségbiztosítás – gyermekbetegség térítés

1.A. Biztosítási esemény Gyermekbetegség

Biztosítási esemény a 0 és 14 év közötti biztosított gyermeknek a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, alább felsorolt beteg- sége:

– skarlát

– bárányhimlő

– mumpsz

– lágyéksérv

– garatmandula-műtét.

A biztosítási esemény időpontja a betegség diagnosztizálásának/ műtét elvégzésének időpontja.

1.B. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1.A. pontban megnevezett biztosítási esemény be- következésekor – jogalap fennállásakor – a szerződésben részben rögzített biztosítási összeget (ld. VIII. részben meghatározott ösz- szeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) – téríti.

1.C. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

2. Kiegészítő élet-, baleset- és egészségbiztosítás – Egészség csomag

2.A. Biztosítási esemény Fogalommagyarázat

A baleset fogalmát a IV. rész 7. pont tartalmazza.

Jelen feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet mű- ködésében bekövetkező rendellenes állapot.

2.A.1. Haláleseti térítés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett halála.

A biztosítási esemény időpontja a halál időpontja.

Várakozási idő

A biztosító a haláleseti térítés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtar- tam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.A.2. Műtéti térítés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés kezdetéhez képest előz- mény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következté- ben a biztosított műtétre szorul, amennyiben az orvosilag szükséges.

A biztosítási esemény időpontja a biztosított betegség miatti műtéte esetén a műtét elvégzésének napja, a biztosított baleset miatti mű- téte esetén a baleset időpontja.

Várakozási idő

A biztosító a műtéti térítés biztosítási eseményre a szerződés létre- jöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.A.3. Kórházi napi térítés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, vá- ratlan betegség vagy baleset, melynek következtében a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyiben az orvosilag szükséges.

Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban ré- szesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából, a kór- házba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi fel- vétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

A biztosítási esemény időpontja a biztosított betegség miatti kór- házi fekvőbeteg-ellátása esetén a kórházi ellátás első napja, a biz- tosított baleset miatti kórházi fekvőbeteg ellátása esetén a baleset időpontja.

Várakozási idő

A biztosító a kórházi napi térítés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtar- tam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.A.4. Baleseti halál

Biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett bal- eset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal. A biztosítási esemény időpontja a baleset idő- pontja.

2.A.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett baleset, melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved. A biztosítási esemény részletes leírá- sa a IV. rész 7.B. pontban található. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

2.B. Kizárások

2.B.1. Élet- egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az általános felté- telek 13. pontjában meghatározottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:

i. A biztosító kockázatviselése az általános feltételek 13. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonu- lás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek meg- felelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

ii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló esemé- nyekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 3 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatvise- lés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fenn- állott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó

kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőr- zést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést meg- előzően megállapított maradandó egészségkárosodá- sa.

iii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az ese- ményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továbbiakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang ex- pedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégbal- lonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsó- nak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyes- ségi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

2.B.2. Élet- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az általános felté- telek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha

i. az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásá- val, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az elő- írásnak megfelelően alkalmazták,

ii. a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos ál- lapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény az esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgá- lat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

iii. a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes for- galmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal

avatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatko- zást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

v. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az ese- ményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a bizto- sított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúzi- ós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító keze- lések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapot- rosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem ren- delkező személy által folytatott kezelés.

vi. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre

vii. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, az olyan egész- ségbiztosítási eseményekre, melyek kiváltója a biztosított öngyilkossága, vagy öngyilkossági kísérlete, még akkor sem, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

2.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosító – jogalap fennállásakor – a szerződő által választott és a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási csomagtól függően az alábbi szolgáltatást nyújtja:

Biztosítási védelem 1. csomag 2. csomag 3. csomag

A biztosítási esemény időpontjában 70. életévét még be nem töltött biztosí- tott esetén irányadó szolgáltatások és biztosítási összegek (Ft)

Haláleseti térítés	200 000	500 000	1 000 000
Műtéti térítés	0	50 000	50 000
Kórházi napi térítés	1 000	2 000	3 000

A biztosítási esemény időpontjában 70. életévét betöltött biztosított esetén irányadó szolgáltatások és biztosítási összegek (Ft)

egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

iv. a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési sza- bályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüg-

gésben következett be.

Baleseti halál, illetve bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodás

500 000 1 500 000 2 000 000

2.B.3. Baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

i. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockáza- tok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kocká- zatviselését megelőzően történt. A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás biztosító kockázatviselését megelőzően történt, ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban – pl. Terhes- ségi kiskönyvben – a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

ii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhes- ség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség-megszakításokat, illetve a bűncselekmény kap- csán előállott terhesség megszakításának eseteit.

iii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az ese- ményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely for- mája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti ese- mények,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ- kezményei,

f) a fogpótlás.

iv. Amennyiben a biztosítottnál az V. fejezet 2.B.3.i.–iii. pontjai- ban felsorolt események következményeként életmentő be-

2.C.1. Szolgáltatások a biztosítási esemény időpontjában 70. életévét még be nem töltött biztosított esetén

2.C.1.a) Haláleseti térítés

A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a szerződésben rögzí- tett biztosítási összeget (lásd V.2.C. pontban meghatározott összeg) szolgáltatja, és ezzel a biztosítás ezen biztosítottjára vonatkozó biz- tosítási jogviszony megszűnik.

2.C.1.b) Műtéti térítés

A biztosító a biztosított betegsége esetén a kockázatviselés tarta- ma alatti műtétekre, a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.

A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba so- rolja be (kiemelt műtét, nagy műtét, közepes műtét, kis műtét, nem térített műtét). A biztosító szolgáltatása az elvégzett műtét csoport- ba sorolásától függ.

A biztosító

– kiemelt műtét esetén a biztosítási összeg 200%-át

– nagy műtét esetén a biztosítási összeg 100%-át

– közepes műtét esetén a biztosítási összeg 50%-át

– kis műtét esetén a biztosítási összeg 25%-át téríti. A biztosítási összeg az V.2.C. pontban meghatározott összeg.

Jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzé-

sére, a betegségek gyógyítására, illetve következményeiknek mér- séklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

A jelen feltételek alkalmazásában műtéti lista műtéteknek nemzet- közi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is. A műtéti lista a biztosító Vezérigazgatóságán megte- kinthető.

Az alábbi kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartal- mazza a biztosító által meghatározott csoportba sorolással és a té- rítés összegével együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, és ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a bizo- sító orvosának hatáskörébe tartozik. Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biztosító a szolgál- tatásának mértékét a legsúlyosabb műtét (azaz a legmagasabb térí- téssel járó műtét) alapul vételével állapítja meg.

Kivonatos műtéti lista:

Kiemelt műtétek Agydaganat eltávolítása

Térítés: 100 000 Ft Benyomatos koponyatörés ellátása

Tüdőlebeny eltávolítása Májátültetés

Teljes csípőprotézis Térdprotézis beültetés

Nagy műtétek Koszorúér-áthidaló műtétek Térítés: 50 000 Ft Hasi aorta tágulat eltávolítása

Üvegtestcsere Érpótlás

Teljes gégeeltávolítás Vastagbél teljes eltávolítása

Közepes műtétek Pacemaker beültetése Térítés: 25 000 Ft Féregnyúlvány eltávolítása

Epehólyag eltávolítása Lágyéksérv műtét Pajzsmirigy eltávolítás Combnyak-szegezés Húzóhurkos csontrögzítés Csavarozás Combamputáció

Kis műtétek Szemlencse eltávolítás Térítés: 12 500 Ft Dobhártyaplasztika

Arctörések nyílt helyreállítása Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése

Külboka-szalag varrata

Achilles-ín szakadás helyreállítása Kézujj amputáció Császármetszés

2.C.1.c) Kórházi napi térítés

A biztosító a biztosított betegsége esetén – jogalap fennállásakor

– a kockázatviselés tartama alatti kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra nyújt szolgáltatást. A biztosítottnak a kockázatvise- lés tartama alatt bekövetkező balesete esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a baleset napjától számított két éven belül, a baleseti következmények elhárítása miatt szükségessé vált kórházi fekvőbe- teg-ellátásra, az ellátási napokra nyújt szolgáltatást. A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, a szerződésben rögzített biztosítási összegnek (lásd 2. C. pontban meghatározott összeg) és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.

A biztosító egy biztosítási éven belül legfeljebb 120 kórházi ellátási napra nyújt szolgáltatást.

Jelen feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai fel- ügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg- ellátást nyújtó in- tézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen fel- tételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási inté-

zetek, egyéb „krónikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szol- gáltatásban részesült.

2.C.2. Szolgáltatások a biztosítási esemény időpontjában 70. életévét betöltött biztosított esetén

2.C.2.a) Baleseti halál

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a szerződésben rögzített biztosítási összeget (lásd

V.2.C. pontban meghatározott összeg) téríti, és ezzel a biztosítás ezen biztosítottjára vonatkozó biztosítási jogviszony megszűnik.

2.C.2.b) Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor a szerződésben rögzített biztosítási összeget (lásd

V.2.C. pontban meghatározott összeg) veszi alapul és a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szol- gáltatásként.

2.D. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

3. Gépjárművek kiegészítő biztosítása

3.A. A biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó ga- rázsban tárolt gépjárműben és abba utólag vagy gyárilag beépített alkatrészben, tartozékban a tűz, robbanás, villámcsapás, vagy ve- zetékes víz által okozott kár.

3.B. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

• Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyre más biztosítá- si szerződés fedezetet nyújt (pl.: casco, bármely felelősség- biztosítás). Amennyiben a káreseményre casco biztosítás fedezetet nyújt, úgy a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgál- tatást.

• Nem téríti meg a biztosító a biztosított gépjármű ellopásá- val, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat.

• Tűz-, robbanáskár esetén nem téríti meg a biztosító azon gépjárműben keletkezett kárt, amelyből a tűz vagy robba- nás hatóságilag igazoltan kiindult.

• Nem terjed ki a biztosítási fedezet a gépjárművekben bekö- vetkezett mechanikai sérülésekre.

3.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása sérült gépjárművenként és biztosítási eseményenként a VIII. részben megjelölt összeghatárig terjed. Amennyiben a biztosított bármely biztosítótársaságnál érvényes casco biztosítással rendelkezik, a casco biztosítás alapján meg nem térülő önrészt a biztosító megtéríti.

3.D. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

4. Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosítás

4.A. A biztosítás köre

A biztosító a jelen kiegészítő biztosítási feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatáro- zott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

4.B. Fogalom-meghatározás

4.B.1. Munkaviszony

Jelen kiegészítő biztosítási feltételek értelmében munkaviszony alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatáro- zott magyar jog alapján létrejött, következő jogviszonyokat kell ér- teni: munkaviszonyt, kormánytisztviselői jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a Biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvé- delmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgá- lati viszonyát (a továbbiakban együtt: munkaviszony). A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a biztosító kockázatviselése ki- zárólag azon munkaviszonyra terjed ki, amely alapján a Biztosított Magyarországon álláskeresési járadékra jogosultságot szerez. Jelen kiegészítő feltételek értelmében munkaviszonynak kizárólag a bizto- sítási eseményt megelőzően legalább 6 hónapja folyamatosan fenn- álló, megszakítás nélküli legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony minősül. A biz- tosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folyamatos mun- kaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

4.B.2. Munkáltató által gyakorolt felmondás

Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában munkáltató ál- tal gyakorolt felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) által tett, a munkaviszony megszün- tetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely nem a munkavállaló szerződésszegésén, illetve munkaviszonya fenntartását lehetetlen- né tevő magatartásán alapul (pl. felmondás, felmentés, stb.).

4.B.3. Munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás

Jelen biztosítási feltételek alkalmazásában munkavállaló által gya- korolt azonnali hatályú felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkavállaló által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely a munkáltató szerződésszegésén, il- letve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. azonnali hatályú felmondás, rendkívüli lemondás, stb.).

4.B.4. Várakozási idő

Várakozási idő a kockázatviselés kezdetétől számított azon 6 hónapos átmeneti időszak, mely alatt a biztosító kockázatvise- lése a biztosított munkanélküliségével kapcsolatos biztosítási eseményekre nem terjed ki. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony megszűnést is, amikor a munkaviszony megszüntetésére irányuló okirat a vá- rakozási idő alatt kelt, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl kö- vetkezik be, illetve az illetékes magyar munkaügyi központ a várakozási idő lejártát követően veszi fel a biztosítottat az ál- láskeresők nyilvántartásába.

4.B.5. Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy

Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy a Biztosított, ha az adott munkaviszonnyal érintett munkáltatónál irányítási jogkörrel, vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik, így különösen, ha ő a munkáltató tulajdonosa, vezető tisztségviselője, többségi részvé- nyese, vagy a Ptk. 8:2. §-ban rögzített befolyással rendelkezik.

4.B.6. Hozzátartozó

Hozzátartozónak minősülnek a Munka törvénykönyvben ekként meghatározott személyek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

4.B.7. Munkanélküliség

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában munkanélküliség az adott biztosítottnak a várakozási idő elteltét követően, a rá vonatko- zó kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkanélkülivé válá- sa, és a biztosítottnak ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, abban az esetben, ha őt az illetékes ma-

gyarországi munkaügyi központ munkanélküliként tartja nyilván, és munkát akar vállalni, de számára az illetékes magyarországi munka- ügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (az álláske- reső Biztosított a továbbiakban: munkanélküli).

4.C. Biztosítási esemény

Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül a Biztosított munkaviszonyának a kockázatviselés tartama alatti, az alábbiak szerinti megszüntetése, és ezzel összefüggés- ben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, amennyiben a munkaviszony megszüntetését eredményező alábbi tények is a kockázatviselési időszakban következtek be. Biztosító szolgáltatá- sának feltételét képező, a munkaviszony megszűnését eredménye- ző tények az alábbiak:

– a munkáltató felmondása (ideértve a csoportos létszám-csök- kentést, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését is)

– a munkavállaló azonnali hatályú felmondása.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét követő 31. nap.

4.D. Biztosítási szolgáltatás

Amennyiben a jelen kiegészítő feltétel szerinti biztosítási esemény (munkanélküliség) bekövetkezik, úgy a biztosító a VIII. részben rög- zített időtartamra a Házőrző otthon- és életmód biztosítás, valamint kiegészítő biztosításainak díját a szerződésen jóváírja.

4.E. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosító nem teljesít szolgáltatást az alábbi esetekben (koc- kázatból kizárt események):

a) próbaidőszak és/vagy betanítási időszak alatti munkavi- szony megszűnésére;

b) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha munkál- tatói jogkörének gyakorlója saját maga, vagy az ő hozzátar- tozója,

c) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha a jelen feltételek szerint vállalatirányítási befolyással rendelkező személynek minősül.

4.F. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyúj- tani azon okiratokat, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Munkanélküliséggel kapcsolatos szolgáltatási igény esetén minden esetben be kell nyújtani

a) a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másola- tát az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről;

b) a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

c) a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;

d) a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmon- dás) másolatát;

e) a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés másolatát;

f) ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése ese- tén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb ese- mény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást is.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is be- szerezhet.

4.G. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

5. Jogvédelem kiegészítő biztosítás

5.A. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási esemény- nek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.

5.B. A biztosítási esemény

a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biz- tosítási eseményekre terjed ki.

Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek fog- lalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munka- ügyi jogvédelem esetét).

b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az 5.B.a) pontban rögzí- tett feltétel fennáll és

– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása kö- vetkeztében sérelmet szenvednek vagy

– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása kö- vetkeztében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írás- ban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.

c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek mi- nősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdek- sérelem időpontja szerint állapítandó meg.

5.C. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvénye- síteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elköveté- se) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.

b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a bizto- sítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdek- sérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdő- dik.

c) Az 5.C.a), és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljá- rás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a Szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfi- zetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási véde- lem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szer- ződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt követ- keznek be.

Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

5.D. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetke- zett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tarto- zó biztosítási eseményekre terjed ki.

5.E. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

a) Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon ala- puló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.

b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gon- datlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők

• szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jog- erős ítélet születik.

• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyúj- tott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

c) Munkajogi jogvédelem

A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztvise- lői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.

d) Szerződéses jogvédelem

A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított pol- gári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;

• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerző- déseket;

• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;

• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.

5.F. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett ér- deksérelmek esetén;

b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve sza- bálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtör- téntének bejelentésekor ez nem állapítható meg; a biztosí- tó teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomás- szerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogér- vényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy köz- vetett kapcsolatban;

h) családjogi és öröklési jogvitákban;

i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előter- jesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalói- nak a biztosítónak, mint munkáltatóval szemben előterjesz- tett igényei tekintetében.

5.G. Biztosítási összeg

a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményen- kénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd VIII. rész) mértékének megfelelően nyújtja.

b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb ösz- szeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvé- nyesítés időtartamától.

c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mérté-

kére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

5.H. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

5.H.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részlete- sen tájékoztatni kell

• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerző- dések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a sza- bad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésé- vel egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszon- bérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelem- mel összefüggésben állnak;

• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyző- könyvek, bírósági, hatósági határozatok);

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjaján- latot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosí- tottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, elle- nérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizeté- sét igazoló bizonylatot.

• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a jogi képvi- seletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosí- tott egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a bizto- sított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért sze- mélyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosí- tási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

5.H.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosí- tási védelemben részesül, úgy köteles:

• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilá- tással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosí- tóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folya- matosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. kere- setlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági hatá- rozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

5.I. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

a) Sikerkilátás-vizsgálat

A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, vala- mint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:

• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkal- mazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köte- les a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat ered- ményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonat- kozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoz- tatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet ered- ményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,

• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll- tának alapjául szolgáló esemény során két vagy több elle- nérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédel- mi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint

• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,

• ha a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Egyeztető eljárás

Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasít- ja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a bizto- sított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képvise- lő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel

kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kez- deményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a bizto- sító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosí- tott jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült

– jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertes- ségnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó

– megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.

Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy ered- ménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ér- dekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

5.J. A biztosított jogi képviselete

a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését kö- vetően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás el- kerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi kép- viselőjét (ügyvédjét).

b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, aki- nek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogá- val, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügy- védet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tar- talmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani.

A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerző- désben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyama- tosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. kereset- levél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határoza- tok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbí- zás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenysé- géért.

5.K. Érdekellentét esetén követendő eljárás

a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés sze- rinti biztosítási esemény kapcsán

• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

• a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Érdekellentét esetén

• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügy- véd ad jogi tanácsot,

• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezett- ség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terhe- li. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a tel- jeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és az

5.K. b. pontban foglaltakról.

5.L. Jogvédelmi szolgáltatások

a) Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvé- delmi szolgáltatásokat nyújtja:

• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a jelen pontban foglaltak szerint,

• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

– ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – kész- kiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül ál- lapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatáro- zott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbí- zási díjat fizet.

– jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, dí- ját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fo- kon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

– ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonat- kozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

– végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

– szakvélemény költsége

Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

– fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szüksé- ges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biz tosító előzetesen hozzájárult.

b) A jogi költségek viselésének feltételei

• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak tör- tént – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem

korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosí- tott tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a per- nyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítvá- nyozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító vise- li, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítot- tat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fe- dezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, re- gisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

• Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

• Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhisze- mű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költsé- geket,

– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyek- re vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

5.M. A biztosító megtérítési igénye

(a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az el- lenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

b) Az 5.M.a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költsé- gek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvé- nyesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvénye- sítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

5.N. Egyéb rendelkezések

a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggés- ben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség ter- heli, mint az ügyvédet.

b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése ér- dekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai kö- zül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kap- csolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) ré- szében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási

joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasí- tási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

5.O. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

6. Mestervonal-24 szolgáltatás és Temetési segítség

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Ta- nácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbí- zása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások tel- jesítésére vállal kötelezettséget.

6.A. Mestervonal-24

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja a Biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállal- ja ennek költségeit az alábbiak szerint.

6.A.1. Vészelhárítási szolgáltatás

a) Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meg- hibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás kö- vetkeztében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

• víz-, gáz-, fűtésszerelés,

• zárjavítás,

• duguláselhárítás,

• villanyszerelés,

• tetőfedés,

• üvegezés.

A fentieknek megfelelően, például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatt bekövetkező beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

b) A biztosító szolgáltatása

i. Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

ii. A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító a VIII. részben megjelölt összeg erejéig – az ér- tékkövetés figyelembe vételével – átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit: kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek megha- ladják a biztosítási szerződésben megjelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztá- sa következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javítá- sokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgál- tatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.

iii. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlá- sára, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltéte- lekben rögzített költségek megtérítésére terjed ki, a vállal- kozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a bizto- sító nem vállal felelősséget.

iv. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztá- sa következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javítá- sokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghibásodás.

6.A.2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre megha- tározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka el- végzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a Biztosítottat terheli.

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

6.A.3. Háztartási információs szolgáltatás

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

Utazási információs csomag

Szállodacímek

Magyar külképviseletek címei, telefonszámai Orvosi ügyeletek, kórházak

Oltási előírással kapcsolatos információk Beutazási információk

Hungary Direct számok Taxirendelés

Szabadidő információs csomag

Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek

Jegyrendelési információ Áruházak nyitva tartása Virágküldés info

Háztartási információs csomag

Hitelkártya zárolás info Rovar- és rágcsálóirtás Költöztetés Gyermekmegőrzés Állatmegőrzés Biztonságtechnikai cégek

Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

A Mestervonal-24 szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma:

06 40 200 272

6.B. Temetési segítség

6.B.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított hozzátartozójának ha- lála.

6.B.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a kiszervezett tevéknységet végző útján szervezési segít- séget kínál az alábbi meghatározott körben:

Temetkezési vállalatok listája Gyászruha kölcsönzés Sírkőkészítés vagy urna készítés Telefonos pszichológia szolgáltatás

Külföldi hazaszállítással kapcsolatos információ Külföldi temetéssel kapcsolatos információ

Hivatalos tennivalókról telefonos tájékoztatás (önkormányzat, ok- mányiroda stb.)

A szolgáltatás nyújtása és információ adása telefonon keresztül tör- ténik, a felmerülő költségek pedig a Biztosítottat terhelik.

A szolgáltatás telefonszáma, mely 0–24 órában elérhető:

06 1 236 7571

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

7. Garancia Plusz és IT távsegítség kiegészítő biztosítás

7.A. Közös szabályok

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító arra vállal kötelezett- séget, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint a biztosított lakás elektromos berendezéseinek, elektromos háztartási eszközeinek károsodásához kapcsolódó kiterjesztett ga- rancia biztosítást, valamint IT Távsegítség szolgáltatást nyújt.

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Ta- nácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbí- zása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások tel- jesítésére vállal kötelezettséget.

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – élőhangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet.

Telefonszám: 06 1 236 7529

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

7.B. Kiterjesztett garancia – Garancia Plusz – biztosítás

7.B.1. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgy kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elekt- romos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.

7.B.2. Biztosított vagyontárgyak

A szerződő háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, az alább felsorolt elektromos háztartási eszközök, amely(ek) megfelel- nek az alábbi együttes feltételeknek:

• újonnan vették Magyarországon,

• vásárláskori értéke eléri a 30 000 Ft-ot,

• kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,

• a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek ré- szét kell, hogy képezze,

• a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá ér- vényben.

Háztartási elektromos kis és nagygépek

Borotva, epilátor, konyhai elszívó, elektromos fogkefe, főző/sütő (beépített és szabadon álló), fűtő (hősugárzó), mérleg (konyhai, személy), hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó, hűtőgép, fagyasztó (beépített és szabadon álló), kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, konyhai kisgép (turmixgép, robotgép), mikrohullámú sütő, mosó- gép, szárító, mosogatógép (beépített és szabadon álló), olajsütő, porszívó, vasaló, vízforraló, mobilklíma, gőztisztító.

Szórakoztató elektronikai eszközök

DVD lejátszó/felvevő (csak gyári merevlemezzel), blue ray lejátszó hifi kiegészítők, hifi lejátszó, otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rendszer, projektor, rádió, rádiós magnó, set top box (jel-át- alakító), szatelit vevő (parabola antenna is), televízió, video felvevő/ lejátszó.

Nem terjed ki a biztosítás azokra a vagyontárgyakra, melyek az előző bekezdésekben nem szerepelnek, így különösen:

• bármilyen típusú okostelefon (asztali és mobil készülékek beleértve i-Phone is),

• számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyom- tatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.)

• fotóeszközök,

• mp3, mp4 és mp5 lejátszók és tartozékaik (beleértve i-Pod),

• PDA, PNA készülékek

• egyéb hordozható navigációs készülékek

• hordozható DVD lejátszó

• játékkonzolok (Playstation, Xbox, Nintendo Wii)

7.B.3. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg minden egyes biztosított vagyontárgy vo- natkozásában a vagyontárgy káridőponti újértékének megfelelő összeg, azzal a további feltétellel, hogy a biztosítási összeg fel- ső határa 300 000 Ft.

7.B.4. A biztosító szolgáltatása

a) Javítási költség

A meghibásodott vagyontárgy (háztartási eszköz) gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és mun- kadíjak költsége, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti újértékéig terjedhet. Javítási szolgáltatásként a biz- tosító megtéríti a biztosított termék vagy annak bármely része megjavításának ésszerű költségeit. A biztosító nem köteles e szolgáltatást teljesíteni, amennyiben a javítási költségek a ká- ridőponti újértéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem lehetséges.

b) Csereeszköz

A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául csereeszközt biztosít. Legfeljebb a készülék eredeti ára + 10% mértékig.

A csereeszköz a hazai kereskedelmi forgalomban kapható olyan új háztartási eszköz, amely

• a biztosított vagyontárggyal teljesen megegyező,

• vagy amennyiben a teljesen megegyező vagyontárgy be- szerzése lehetetlen, az aránytalan nehézségekkel vagy költ- ségekkel jár (pl.: csak külföldről szerezhető be) a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (azonos gyártmányú, árkategóriájú, minőségű és tudású), háztartási eszköz.

• vagy amennyiben a vagyontárgy pótlását valamely okból a biztosító nem tudja megoldani, vagy annak pótlása a

300.000 Ft-ot meghaladná, a vagyontárgy káridőponti újér- tékre, de maximum 300.000 Ft biztosítási összeg kifizeté- sére válik jogosulttá a biztosított.

c) A vagyontárgy káridőponti újértékének megtérítése Amennyiben a biztosító a vagyontárgy javítását és a csereesz- köz szolgáltatását sem tudja megoldani valamely megalapozott okból (pl.: javíthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereesz- köz beszerzése a biztosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a csereeszköz káridőponti újértékének megfelelő összeg megfizetésére terjed ki.

Biztosítási szolgáltatás felső határa

A biztosító által a biztosítási időszakon belül (a szerződés bizto- sítási évfordulója szerint) egyazon biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatások együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

7.B.5. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

A káreseményt annak bekövetkezése, de legkésőbb a biztosított tudomására jutása után haladéktalanul, legkésőbb 2 munkanapon belül, telefonon, a megadott telefonszámon kell bejelenteni a bizto- sító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft.-nek.

A biztosítottnak a lakcímét, valamint a meghibásodott vagyontárgy jótállási jegyét, számláját az igénybejelentéssel egyidejűleg a bizto- sító közreműködője részére át kell adnia.

Bejelentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a Szerződő neve, címe, kötvényszám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, tí- pusa.

A Biztosított köteles a biztosító, illetve annak közreműködője szá- mára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmé- nyek vizsgálatát.

A biztosító megbízottja a helyszíni javítást – amennyiben az indokolt

– köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megkez- deni.

A Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szer- viz a sérült/meghibásodott biztosított vagyontárgyat megvizsgál- hassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem való- sul meg, a kiszállás díja a Biztosítottat terheli.

Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt vagy nem lehetséges, a Biztosítottnak a biztosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.

A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicso- magként szállítható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgy szervízbe és az onnan való elszállításáról a Biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a szükséges szállításról a Biztosító gondoskodik. A biztosító az utóbbi esetben a szállítás költségeit a biztosítási összeg erejéig átvállalja.

A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számított 30 munkanapon belül köteles teljesíteni, ameny- nyiben a vagyontárgy helyszíni vizsgálata, illetve a szakszervizbe szállítás megtörtént.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvé- nyesíthető, a biztosító vállalja a szavatossági igény érvényesítésére irányuló eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kez- dődhet meg a kárrendezési eljárás (a 30 napos kárrendezési hatá- ridő meghosszabbodik a szavatossági eljárás idejével).

Amennyiben a javítás a fenti időszak alatt nem végezhető el alkat- részhiány miatt, a biztosító köteles a vagyontárgy káridőponti új ér- téket kifizetni.

Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javíttatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a biztosítónak továbbítani. A számlának tartalmaz- nia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkaóra díjat, a javítás dátumát. A biztosító ez esetben is jogosult elbírálni a szolgáltatási igény jogosságát és jogalap hiányában megtagadni a szolgáltatásnyújtást.

7.B.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jo-

gosult, illetve a biztosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek,

b) a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a ke- zelési és használati útmutató szerinti) használatára,

c) elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó ko- pásra, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karban- tartási-, beállítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztításivagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,

d) esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befo- lyásolják a biztosított vagyontárgy használhatóságát, kor- rózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,

e) azon esetekre, melyekben a biztosított vagyontárgyat nem magán célra vagy külföldön használták,

f) munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulá- torok, továbbá szalagok,

g) olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, ame- lyek nem alkotóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű haszná- latához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő, távirányítók, játékvezérlők,

h) olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a ter- méket javításra illetve cserére visszahívta,

i) a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegé- szítő használatára, amely nincs összhangban a gyártó ajánlása- ival, idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjá- ból nem kívánatosak) termékbe való helyezésére (erőltetésére),

j) a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,

k) a szállítás során bekövetkezett károkra, szállítás költségeire,

l) szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bár- mely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő ká- rokra, közvetett veszteségre,

m) olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgo- zó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesz- tésből származó kárra,

n) olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illet- ve amelyre jótállás/garancia, van érvényben (pl. a gyártó garan- ciája),

o) olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, sza- vatosság illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyon- tárgy vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,

p) olyan meghibásodásokra, melyeket, a terméket folyamatosan, vagy időszakosan érő külső hatás, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

q) elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,

r) lopás-, rabláskárokra-, illetve ezekre vonatkozó kísérletre,

s) a termék elveszésére, elhagyására, illetve elvesztésére,

t) azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba ész- lelését követően a terméket továbbra is használták,

u) elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,

v) külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tö- mítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a termék- nek,

w) bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradá- sából származó károkra,

x) antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,

y) pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képer- nyő beégésre,

z) azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,

i. a felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg,

ii. a hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a szerződő/biztosított az adott ter- mék esetében,

iii. közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra,

iv. a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),

v. a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére.

vi. balesetből eredő meghibásodásra,

vii. a szépséghibás, outletben forgalmazott, csökkentett ga- ranciával rendelkező termékekre,

viii. a hivatalos márkaképviselettel nem rendelkező gyártók által fogalmazott termékekre.

7.C. IT Távsegítség szolgáltatás

7.C.1. Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver és szoftver eszközökkel kapcsolatos problémák felmerülése.

7.C.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a közreműködőjén keresztül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémái- nak azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában,

• tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás ér- dekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, idő- pont-egyeztetés.

A távsegítség az alábbi területekre vonatkozik:

• e-mail beállítás

• internet-kapcsolat beállítása, router konfigurálás

• irodai programcsomag beállítások

• meglévő szoftver telepítése

• nyomtató beállítások, hálózati beállítás

• Mac alapbeállítások

• WIFI beállítás

• WLAN szoftverek beállítása

• okos telefon szinkronizációs kérdések

• PDA/Tablet beállításai

• operációs rendszer drivereinek telepítése

• PC illesztése meglévő hálózatba

• lassú gép okának kiderítése

• új Wifi hálózat létrehozása

• VPN kliens installáció beállítás

• okos telefonok telepítése a gépen, szinkronizáció

7.C.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

Telefonon és IT hálózaton keresztül nyújtott IT távsegítség szol- gáltatást a biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb 2 alka- lommal nyújt. A szolgáltatás további igénybevételével felmerülő költségek a biztosítottat terhelik.

8. Autósegély kiegészítő biztosítás

8.A. Biztosított

Biztosított személy(ek): a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított járművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmi engedélyben szereplő megengedett férőhe- lyek száma alapján).

Biztosított jármű az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyében az alap lakásbiztosítási szerződés hatálya alatt bármely időszakban a kockázatviselési hely, mint a forgalmi engedély jogosultjának címe szerepel és magyar rendszámmal rendelkezik. Jelen feltételek sze- rint gépjármű: olyan gépkocsi, mely megengedett maximum össz- tömege 3,5 tonna, és az állandó ülőhelyek száma – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9.

8.B. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított járművet a biz- tosítás hatálya alatt jogszerűen és a jogszabályi, valamint műszaki, karbantartási előírások betartásával használták és az működéskép- telenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált, műszaki meghibásodásból, közúti balesetből vagy önhibából kifolyólag.

Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem-/me- netképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyez- teti, illetve lehetetlenné teszi a jármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája, stb.),

Baleset: minden olyan baleseti jellegű, azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző esemény (mint pél- dául – de nem kizárólag – ütközés, borulás, zuhanás, robbanás stb.), illetve a jármű feltörése.

Önhiba: a Szerződő/biztosított érdekkörébe tartozó okból bekövet- kező meghibásodás (pl.: lemerült akkumulátor, üzemanyaghiány, ki- zárás a gépkocsiból, pótkerék, emelő vagy kerékkulcs hiánya, stb.),

Közút: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM- BM együttes rendeletben meghatározott fogalom szerint, a gyalo- gosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.

8.C. A biztosítás területi hatálya

A biztosítás Magyarország és az alább felsorolt országok területén nyújt fedezetet: Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosz- nia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögor- szág, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Német- ország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország (kizárólag Törökország európai területére), Vatikánváros.

8.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Ta- nácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28., Cégjegyzékszám: 01

09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízá- sa alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítá-

si esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

8.D.1. Információszolgáltatás

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása a bizto- sított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

8.D.2. Közúti segélyszolgálat

E szolgáltatás alapján a kiszervezett tevékenységet végző által a helyszínre küldött javító vagy járműszállító hajtja végre a hibaelhárí- tást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezé- sét az alábbiak szerint:

Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a kiszervezett te- vékenységet végző a biztosított bejelentését követően segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.

A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön. A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

Akkumulátor meghibásodásából eredő biztosítási esemény be- következése esetén kizárólag a „közúti segélyszolgálat” vehető igénybe, mégpedig az adott biztosítási időszakban legfeljebb 1 alkalommal, függetlenül az egyéb szolgáltatásoktól.

8.D.3. Autómentés

A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszál- lítása, feltéve, ha a 8.D.2. pontban meghatározott szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen.

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes ál- lapotba hozni, a kiszervezett tevékenységet végző által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja. A biztosító belföldön vagy külföldön történt meghibásodás esetén megtéríti a műhely- be szállítás számlával igazolt költségeit, közvetlenül a szolgáltatást nyújtónak.

8.D.4. Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek át- vállalásával. Abban az esetben, ha a 8.D.3. pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, az autó megőrzéséről az őrzés költségeinek átvállalásával a bizto- sító gondoskodik mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet.

8.E. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) és a szolgáltatás korlátozása:

A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált al- katrészek árát a biztosítás (nem fedezi), azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató által kiállított számla alapján.

A gépkocsi tárolásával felmerülő költségeket a biztosító legfel- jebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig vállalja át.

A biztosító a 8.D.2–4. pontokban felsorolt szolgáltatások közül, egy biztosítási időszakon belül, csak egy biztosítási esemény vonatkozásában nyújt szolgáltatást költségvállalással.

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

• Az eredeti gyári felszereléshez, beállításokhoz képest mó- dosított vagy speciális célú, fokozott igénybevételnek ki- tett járművekre (pl. versenyautók, megkülönböztető jelzés viselésére jogosult járművek, veszélyes anyagokat szállító járművek, történelmi járművek, személy vagy áruszállító ta- xi-szolgálat ill. autókölcsönző járművei, stb.);

• A rendszeres alkatrész-, anyag ill. tartozékcserére, idő- szakos és egyéb karbantartásra és ellenőrzésre, amely a gépjármű normál üzemeltetésével kapcsolatos, továbbá az előírt felszerelésre és tartozékokra;

• A biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, for- galom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy me- netképtelenné válása esetére;

• A biztosított gépjármű olyan területen történő balesetére, egyéb okból bekövetkező menetképtelenségére, ahol nem biz- tosítható az időbeli és teljes szolgáltatás;

• A biztosított gépjárművek vontatmányai által a biztosított gépjárműben okozott károkra;

• A biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében beálló károkra;

• Az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjár- mű által elszenvedett biztosítási esemény során felmerü- lő károkra, valamint azon biztosított járművön keletkezett károkra, amelyre a tulajdonos a szervizkönyvben előírt karbantartási, ellenőrzési kötelezettségeit elmulasztotta teljesíteni;

• A biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló ja- vítási és karbantartási költségeire;

• Az üzemanyagköltségekre;

• A poggyász szállítási- vagy postaköltségekre, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel, a biz- tosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeire;

• A biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás, stb.) megtérülő károkra;

• A biztosítási szolgáltatás vagyis a gépkocsi telephelyre tör- ténő elszállításának megtörténte után a biztosított járműre, ill. annak tartozékaiban keletkezett károkra;

• Elemi csapás miatt bekövetkező eseményekre.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be azon károk vonatkozásában:

• amelyeknek bekövetkezése a biztosított kötelezettségei megszegésével állnak okozati összefüggésben.

• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezése után közvetlenül nem jelentette be kárigé- nyét az Autósegély telefonszámán;

• ha a jármű használatának jellemzői nem felelnek meg a biztosított járművel szemben jogszabályban támasztott műszaki követelményeknek a megengedett tömeg, illetve szállítható személyek számának vonatkozásában;

• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) nem az Autósegély te- lefonszámán jelentkező személlyel előzetesen megállapo- dott módon veszi igénybe biztosítási szolgáltatást;

• ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű me- netkészsége egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva,

• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a költségek és kiadá- sok felmerülését, amennyiben azokat neki kellett előlegez- nie, nem az eredeti számlákkal igazolja;

• ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvé- nyes vezetői engedélye, és ez közrehatott a biztosítási ese- mény bekövetkezésében;

• ha a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemelte- tése következtében történt, vagy amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendel- kezett érvényes műszaki vizsgával, forgalmi engedéllyel vagy rendszámmal

• ha a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészü- lés közben vagy megbízhatósági, illetőleg teljesítményteszt során történt;

• ha a Szerződő/biztosított személy(ek) a szerződés elválla- lása szempontjából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény te- kintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van;

• ha a biztosított járművel a közlekedés-rendészeti szabá- lyok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

8.F. Mentesülés

A biztosító mentesül szolgáltatási, fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a gépkocsi tulajdonosa, illetve a Szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közre- működő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.G. A biztosítási esemény bejelentése, szolgáltatás határideje

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiszervezett tevékenysé- get végzőt haladéktalanul értesíteni kell telefonon a 06 1 236 7529- es számon. A megadott telefonszámok a nap 24 órájában elérhe- tők. A biztosítási esemény bejelentésekor a következő adatokat kell megadni a kiszervezett tevékenységet végzőnek: telefonos elérhe- tőség;

• gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;

• a működésképtelen gépjármű elhelyezkedése;

• a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fon- tosnak ítélt körülmény, amely a biztosítási esemény lefolyásá- ban szerepet játszott és a biztosító szolgáltatását befolyásolja.

A kiszervezett tevékenységet végző a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás meg- szervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a kiszervezett tevé- kenységet végző a gépkocsiban utazó személy(eke)t tájékoztatja a rendelkezésre álló adatok alapján igénybe vehető biztosítási szol- gáltatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről. A biztosítási szolgáltatás teljesítése a fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a kiszervezett te- vékenységet végzőhöz történő benyújtását követő 15. napon ese- dékes.

A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megál- lapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépko- csiban utazó személy(ek) köteles – az ehhez szükséges – rendelke- zésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosított köteles a biztosítottól elvárható módon a kárt enyhí- teni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a gépkocsiban uta- zó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a kiszervezett tevékenységet végzőhöz fordulhat tanácsért.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

9. Időjárás kiegészítő biztosítás általános feltételei

9.A. A biztosítás tárgya

Az időjárás biztosítás a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás biz- tosítottja által, naptári évenként egy alkalommal, a generali.hu olda- lon történő aktiválással igénybe vehető szolgáltatás, feltéve, hogy a szerződő a kiegészítő időjárás biztosítást is megkötötte.

Az időjárás biztosítás szolgáltatás keretében a biztosító az üdülés, kirándulás helyszínén és időtartama alatt bekövetkező időjárási eseményeknek az üdülés, kirándulás minőségét, élvezeti értékét csökkentő hatásait meghatározott pénzbeli összeg (biztosítási szol- gáltatás) megfizetésével kompenzálja. A biztosító a szolgáltatás ke- retében, annak a szerződő által történő aktiválását követően és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, vállalja a VIII. részben meghatározott mértékű és az értékkövetésre figyelemmel módosult biztosítási összeg megfizetését.

9.B. A kockázatviselés helye

Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatáro- zott területi hatály figyelembevételével, a biztosítás aktiválása során a szerződő által az üdülés, kirándulás helyeként megjelölt település.

9.C. A kockázatviselés időtartama

Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatáro- zott naptári időszakok keretein belül, a biztosítás aktiválása során a szerződő által az üdülés, kirándulás időszakaként megjelölt egy-

befüggő időtartam. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítás aktiválásának a napjától számított 16. nap 07:00 órája.

9.D. Biztosítási esemény

Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételei szerinti meteoro- lógiai jellemzők ténylegesen mért értéke a kockázatviselés helyén és a kockázatviselés időtartamát kitevő naptári napok közül legalább a különös szerződési feltételekben meghatározott számú napon eltér a biztosító által a szolgáltatás aktiválásakor előre jelzett meteoroló- giai jellemzők értékétől.

9.E. A szolgáltatás aktiválásának folyamata Az aktiválás fogalma

Az érvényesen létrejött Házőrző Otthon- és életmód biztosítási szerződés szerződője a generali.hu weboldalon elérhető aktiválá- si felületen a kockázatviselés helyét és időtartamát megjelöli, és a biztosító által a kockázatviselés időtartamára közölt időjárás-előre- jelzési adatokat, valamint az időjárás biztosítás különös szerződési feltételeit elfogadja.

Az aktiválás kezdete

A szerződő legkorábban a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás ajánlat aláírásának a napját követő 16. nap 0 órájától kezdődően jogosult aktiválni a szolgáltatást, feltéve, hogy ezen időtartamon be- lül a biztosítási szerződés érvényesen létrejött. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítás aktiválásának a napjától számított 16. nap 07:00 órája.

A szerződő azonosítása

Az aktiválást megelőzően a biztosító azonosítja a szerződőt. A szer- ződő az azonosítás keretében megadja a generali.hu weboldalon az aktiválási felületen kért, a szerződésére vonatkozó azonosítási adatokat. A szerződő az aktiválási felületet az azonosítási adatok megadását követően érheti el.

A kockázatviselés helyének és időtartamának megjelölése

A szerződő az aktiválási felületen megjelöli annak a településnek a nevét vagy irányítószámát, és azt az egybefüggő időtartamot, amelyre vonatkozóan az időjárás biztosítást aktiválni kívánja.

Az adatok megadását követően biztosító a szerződő által megadott kockázatviselés helyének és időtartamának a figyelembevételével az aktiválási felületen közli a megadott kockázatviselési helyre és időtartamra számított időjárás előrejelzési adatokat, azok küszöbér- tékeit. Az előrejelzési adatokat a biztosító a szerződött üzleti partne- rétől szerzi be.

A szolgáltatás aktiválása

Szerződő az aktiválási felületen található „Elfogadom a feltételeket” gombra kattintva aktiválja az időjárás-biztosítás szolgáltatást. Akti- válást követően a szerződő a kockázatviselés helyét és időtartamát nem módosíthatja.

Az aktiválással a szerződő visszavonhatatlanul elfogadja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének a kiértékelése, megállapítá- sa a biztosító által az aktiváláskor közölt előrejelzési adatoknak, és a kockázatviselés időtartamának az elteltét követően a szerződött partnerétől beszerzett, a kockázatviselés időtartamára vonatkozóan tényleges mért időjárási adatoknak az összevetése alapján történik.

Az aktiválást követően a biztosító a kockázatviselés helyét, időtar- tamát, és az időjárás előrejelzési küszöbértékeket tartalmazó, elekt- ronikus (pdf) formátumú dokumentumot generál. A dokumentum az aktiválási felületen az aktiválást követően, a Házőrző otthon- és életmód- biztosítás hatálya alatt (érvényes fennállásának az időtar- tama alatt) érhető el. A dokumentum az időjárás-biztosítás aktiválá- sát igazolja.

9.F. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződő által az aktiváláskor megjelölt kockázatvise- lési helyre, időszakra, és a szerződő által az aktiválással elfogadott időjárási küszöbértékekkel vállal fedezetet.

A biztosító a kockázatviselési időszak elteltét követő napon a biz- tosítási eseményre vonatkozó kiértékelést elvégzi, amely kiértékelés keretében az aktiválási felületen közölt előrejelzési adatokat össze- veti a szerződött üzleti partnere által szolgáltatott tényleges mérési adatokkal.

A kiértékelés eredményéről (biztosítási esemény megállapítható- ságáról, vagy annak hiányáról) a biztosító a szerződőt a biztosítási ajánlaton feltüntetett mobiltelefonszámon, SMS-ben tájékoztatja.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – szerződés értékkövetését is figyelembe véve – a VIII. részben meghatározott- biztosítási összeget fizeti meg a szolgáltatást igénybe vevő biztosí- tott részére, a kockázatviselés időtartamának elteltét követő 8 na- pon belül. A biztosítási összeg megfizetését a biztosító a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás biztosítási ajánlaton a szerződő által megadott bankszámlaszámra történő átutalással teljesíti.

A szerződő a kockázatviselés időtartamának az elteltét követően, az aktiválási felületre történő belépéssel, napi bontásban ellenőrizheti a biztosító kiértékelésének az eredményét, az előre jelzett (az aktivá- lással elfogadott) időjárási küszöbértékeket, valamint a ténylegesen mért időjárási értékeket.

Biztosítási esemény hiányában a biztosító biztosítási összeg kifize- tését nem teljesíti.

9.G. Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételek elérhetősége, egyéb rendelkezések

Az időjárás-biztosításra jelen kiegészítő biztosítási feltételek, az idő- járás-biztosítás különös feltételei, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket az előbbi feltételek nem szabályoznak, a Házőrző Ott- hon- és életmód biztosítás Általános feltételei, a Polgári Törvény- könyv és a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Az időjárás biztosítás különös szerződési feltételeit a szerződő az aktiválási folyamat során fogadja el a tárgyévre vonatkozóan. A tárgyévre kiadott különös szerződési feltételek megtekinthetők és megismerhetők a generali.hu oldalon is.

10. Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfize- tése ellenében, a Biztosított tulajdonában, tartásában levő kutya és/ vagy macska jelen feltételek szerinti betegsége, balesete és baleset miatti elhullása esetén a szolgáltatási táblázatban a választott cso- mag szerinti biztosítási összeget megtéríti.

10.A. Biztosított állatok

A biztosítási szerződésben fajával, fajtájával, nevével, születési dá- tumával megjelölt, a biztosítás időpontjában egészséges kutya (Ca- nis familiaris) és macska (Felis silvestris catus) biztosított.

A biztosítás arra az állatra terjed ki:

– amely az ajánlat aláírásának időpontjában már betöltötte a 4 hónapos életkort, de még nem töltötte be a születésétől számí- tott 7. életévet – a már biztosított állatok esetében a biztosítás védelme nem ér véget a korhatár elérésével –, és

– amelyet az ISO 11784 szabványnak megfelelő elektronikus (mikrochipes) állatazonosító rendszer alkalmazásával megjelöl- tek és adatait a Magyar Állatorvosi Kamara által működtetett elektronikus adatbázisban regisztrálták, és

– amelyet kutya esetén – kisállat egészségügyi könyvben igazol- tan – az ajánlat aláírásának időpontja előtt legalább két alka- lommal védőoltásban részesítettek szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fertőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis és veszettség ellen, és legalább két alkalommal gyógyszerkészít- ménnyel féregtelenítettek úgy, hogy a második védőoltás be- adása továbbá a féregtelenítés időpontja óta nem telt el egy évnél több idő;

– amelyet macska esetén – kisállat egészségügyi könyvben iga- zoltan – az ajánlat aláírásának időpontja előtt legalább két alka- lommal védőoltásban részesítettek rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), panleukopenia és calicivírusos nátha ellen és legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel fé- regtelenítettek úgy, hogy a második védőoltás beadása továb- bá a féregtelenítés időpontja óta nem telt el egy évnél több idő.

A fenti előírt feltételek bármelyikének a hiánya esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, mert az állat nem minősül biztosítottnak.

10.B. Időbeli hatály. Várakozási idő a betegség biztosítási esemény vonatkozásában

Betegség biztosítási esemény tekintetében a biztosító a szer- ződés létrejöttének időpontjától számított 30 napos várakozási időt köt ki, amely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése erre a biztosítási eseményre nem terjed ki. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azokra a várakozási idő elteltét követően benyúj- tott szolgáltatási igényekre sem, amelyek a várakozási idő alatt kezdődő vagy bekövetkező betegséggel közvetlenül vagy köz- vetve összefüggnek.

Amennyiben a biztosítottnak a biztosított állat megóvásához fűződő érdeke megszűnik, vagy a biztosított állat elhullik, a szerződés kisál- lat-biztosítási része is megszűnik az érdekmúlással vagy az elhullás napjával egyidejűleg.

10.C. Területi hatály

A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország területe.

10.D. Biztosítási esemény

10.D.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított állat betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi gyógykezelése, valamint baleset miatti elhullása.

Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:

1. az állatnak az egy konkrét baleset vagy betegség miatt indo- kolttá váló állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérő helyen és/vagy időben végezték,

2. az állatnak az egy konkrét baleset vagy betegség miatt indo- kolttá váló állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állat- orvosi kezelések a balesetből vagy a betegségből közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét beteg- ség szövődményei miatt szükségessé váló kezelések, illetve a hibás orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),

3. a betegségek kiújulása miatt indokolttá váló állatorvosi kezelé- seket, függetlenül attól, hogy az állatot korábban gyógyultnak nyilvánították.

Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha egy magyarországi székhelyű, államilag elismert állatorvosi vég- zettséggel és érvényes szolgáltatói (praxis-) engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen tevékenység végzésére érvényes működési en- gedéllyel rendelkező állat-egészségügyi szolgáltató intézmény végzi azt.

10.D.2. Fogalom meghatározás Baleset

A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hir- telen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható esemény (kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely a biztosított állat állatorvosi (vagy állat-egészségügyi szolgáltató intézményben vég- zett) kezelését teszi szükségessé.

Betegség

A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden olyan kór- okozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális kór- okozók) által okozott fertőző megbetegedés, továbbá a nem fertőző szervi betegségek, amelyek a biztosított állat állatorvosi (vagy ál- lat-egészségügyi szolgáltató intézményben végzett) kezelését teszik szükségessé.

Baleset miatti elhullás

Biztosítási esemény az a baleset, amelynek következtében a bizto- sított állat a balesetet követő 30 napon belül elhullik.

Állatorvosi kezelési költség

A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy betegség miatti gyógykeze- lésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a balesettel vagy beteg- séggel összefüggésben szükségessé váló laboratóriumi és képalko- tó vizsgálatok díja, a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, valamint

a biztosított állatot kezelő állatorvos által az állatnak közvetlenül be- adott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.

A biztosító nem téríti meg azoknak a gyógyszerkészítmények- nek az árát, amelyeket nem a biztosított állatot kezelő állator- vos vagy nem a biztosítási eseménnyel közvetlen összefüggés- ben ad be az állatnak.

A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszerek alkalmazásával összefüggő költségek, még akkor sem, ha azo- kat szakképzett állatorvos nyújtja.

10.E. A biztosító szolgáltatásának mértéke (biztosítási összeg)

– az állat utolsó védőoltásait igazoló iratot (a Kisállat egészség- ügyi könyv olvasható másolatát).

A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:

– a tulajdonos neve, címe,

– megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében hul- lott el,

– a baleset bekövetkeztének es az állat elhullásának dátuma,

– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok).

10.H. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események), illetve a kockázatviselés korlátai

Biztosítási védelem

kutyákra

Mini csomag Midi csomag Maxi csomag

Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási esemény-

Baleset miatti állatorvosi kezelés

Betegség miatti állatorvosi kezelés

25 000 Ft/kár

100 000 Ft/

biztosítási időszak

nem biztosított

50 000 Ft/kár

200 000 Ft/

biztosítási időszak

50 000 Ft/kár

200 000 Ft/

biztosítási időszak

75 000 Ft/kár

300 000 Ft/

biztosítási időszak

75 000 Ft/kár

300 000 Ft/

biztosítási időszak

nek, ha olyan baleset vagy betegség következménye, amely a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, illetve kezdődött.

Jelen kiegészítő feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek a 10.K. pontban felsorolt betegségek miatt végzett állatorvosi beavatkozások és a biztosító nem téríti meg az ezzel kapcsolatos költségeket.

Jelen feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi állatorvosi kezelések, és nem téríti meg a biztosító az

Baleset miatti elhullás nem

biztosított

25 000 Ft 50 000 Ft

alábbi állatorvosi kezelések költségeit:

1. amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő meg- szűnése után végeztek,

2. amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött beteg- séggel, annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel

Biztosítási védelem

macskákra

Mini csomag Midi csomag Maxi csomag

kapcsolatban végeztek,

3. a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavat-

Baleset miatti állatorvosi kezelés

Betegség miatti állatorvosi kezelés

25 000 Ft/kár

100 000 Ft/

biztosítási időszak

nem biztosított

50 000 Ft/kár

200 000 Ft/

biztosítási időszak

50 000 Ft/kár

200 000 Ft/

biztosítási időszak

75 000 Ft/kár

300 000 Ft/

biztosítási időszak

75 000 Ft/kár

300 000 Ft/

biztosítási időszak

kozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések, vitamin-terápia, roborálás) és vizsgálatok költ- ségei,

4. az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség gyógykezelése miatt válik köz- vetlenül indokolttá),

5. a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogtisztítás, fogkő eltávolítása és fogpótlás, karmok vágása és eltávolítása, fültisztítás, az ún. bűzmirigy

Baleset miatti elhullás nem

biztosított

15 000 Ft 30 000 Ft

tisztítása és kiürítése) költségei,

6. az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visszavezethető balesetek miatt szükségessé váló állator-

Amennyiben a biztosított állatot ért valamely baleset miatt biz- tosítási szolgáltatás teljesítése válik esedékessé vagy a bizto- sítási szolgáltatás teljesítése megtörtént és később ugyanezen balesetből eredően az állat elhullik, a biztosító elsősorban az állatorvosi kezelési költséget fizeti meg és amennyiben a bal- eset miatti elhullásra megállapítható szolgáltatási összeg ma- gasabb, mint az állatorvosi kezelési költség, akkor másodsor- ban a kettő összeg közötti különbözetet fizeti meg.

10.F. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító biztosítási időszakonként, mindösszesen legfeljebb a fenti táblázatban a biztosítási időszakra meghatározott ösz- szeget, biztosítási eseményenként pedig a táblázat szerinti ká- ronként teljesítendő összeget téríti meg.

Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. A biztosító a 10.000 Ft-ot meghaladó károk esetén a biztosítási szolgáltatásból nem von le önrészesedést.

10.G. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok

A baleset vagy betegség miatti gyógykezelés biztosítási esemény kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos vagy állat-egészségügyi szolgáltató által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell a következőket:

– a tulajdonos neve, címe,

– a betegséggel összefüggő kórelőzményt (anamnézis),

– a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),

– az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket és gyógy- szer-adagokat (terápia), azoknak időpontját,

– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatokat (faj, fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok),

vosi beavatkozások, műtétek költségei,

7. a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó keze- lések,

8. az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, vala- mint az állat képzésével kapcsolatos kezelések,

9. az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diag- nosztizált betegség következménye,

10. a bejelentési kötelezettség alá eső betegségekkel – például a veszettség – összefüggő költségek,

11. valamilyen idegen tárgy lenyelése miatt szükségessé váló állatorvosi kezelés, műtét költsége.

Ha a kár valószínűsíthetően, az eset körülményeiből adódóan, a fentiekben felsorolt egy vagy több okból következett be, úgy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár a fenti okok- ból következett be.

A vélelem megdöntése a szerződőt/biztosítottat terheli. Nem téríti meg a biztosító

1. az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állat-

orvos igazolja, hogy az állat állat-egészségügyi szolgálta- tó intézménybe szállítása súlyosan veszélyeztetné az állat egészségét,

2. az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit (beleértve a diétás vagy gyógy-tápok eteté- sének költségeit is),

3. az állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állat- orvoshoz szállításának költsége,

4. az állat állatorvos által végzett eutanáziájának (végleges el- altatásának) költségeit,

5. a baleset miatti elhullás biztosítási esemény igazolására szolgáló állatorvosi irat kiállításának költségét,

6. az állat-egészségügyi szolgáltató intézmény hivatalosan meghirdetett árlistáján szereplő, vagy a Magyar Állatorvosi Kamara által a hatályos törvény alapján közétett az állator- vosi munkadíjak felső határára vonatkozó ajánlásban sze- replő, az egyes beavatkozásoknál megjelölt díjaknál maga- sabb költségeket,

7. azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy beteg- ségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biztosí- tott által az állat gondozásával megbízott személy szándé- kolt magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.

Nem terjed ki a biztosítás az üzletszerűen folytatott állatte- nyésztés körében bekövetkező káreseményekre.

10.I. Mentesülés

A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak mi- nősül, így a biztosító mentesülésére ad alapot különösen:

1. az állat kínzása,

2. az állat gondozásának elhanyagolása,

3. baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesíté- sének elmulasztása,

4. az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztá- sa, az előírástól eltérő alkalmazása,

5. az állat szükséges védőoltásai, illetve külső és belső élős- ködők elleni gyógyszerkészítmény ismételt évenkénti be- adatásának elmulasztása, ha a bekövetkezett kár okozati összefüggésben áll a mulasztással (Védőoltások kutya ese- tében: veszettség, szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fer- tőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis ellen. Vé- dőoltások macska esetében: rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), panleukopenia és calicivírusos nátha ellen.).

6. a mindenkor hatályos állat-egészségügyi vagy állatvédelmi jogszabályok megszegése.

10.J. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- es életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

10.K. A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok

(a felsorolás az adott fajtára és annak keresztezéseire is vonatkozik)

I. KUTYÁK

Affenpinscher (majom-pincsi) cardiomyopathia

Afgán agár Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia, csípőizületi diszplázia

Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) degeneratív ge- rincvelőbántalom, megemelkedett izomtónus, csípőizületi diszplázia

Airdale terrier narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyul- ladás)

Akita Von Willebrand betegség, Uveo-dermatologiai szindróma, fia- talkori polyarthritis, cataracta, entropium, glaucoma, microphtalmia, PRA, retina dysplasia, csípőizületi diszplázia

Amerikai eszkimókutya narcolepsia, cink-függő dermatosis, cink-felszívódási zavarok

Amerikai staffordshire terrier csípőizületi diszplázia

Amerikai rókakopó amyloidosis

Angol agár lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás)

Angol bulldog urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgy- cső előesése, arteria pulmonalis-stenosis, kamrai sövénydefektus

Angol masztiff csípőizületi diszplázia

Angol véreb (Bloodhound) spinális izomatrophia (SMN)

Ausztrál juhászkutya pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)

Angol springer spániel ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehér- jevesztéses enteropathia (PLE), Rage-szindróma, Woolly-szindróma

Argentin dog csípőízületi diszplázia

Ausztrál pásztorkutya dermatomyositis, szemlencse-luxáció

Basenji Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, ami- noaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferativ bél-be- tegség

Basset hound Basset Hound thrombopathia, összetett immuno- deficiencia, dermatomyositis

Beagle Beagle pain syndroma, réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór), hyperlipidaemia, hyperlipoproteinaemia, hyperammoniaemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkór (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalis-stenosis

Beauce-i juhászkutya (Beauceron) dermatomyositis

Bedlington terrier réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)

Belga malinois myositis

Belga juhászkutya (Tervueren) pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás)

Bernáthegyi kutya narcolepsia, csípőizületi diszplázia

Bichon Frisé reszketőkór (tremor, shaker)

Bobtail (óangol juhászkutya) szív-pitvari sövénydefektus, degene- ratív gerincvelőbántalom

Bordeaux-i dog csípőízületi diszplázia

Border Collie szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie syndroma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)

Border Terrier cranio-mandibuláris osteopathia, ismétlődő pitvari leállás

Boston Terrier lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cra- nio-mandibuláris osteopathia,

Boxer aorta-stenosis, szív-pitvari sövénydefektus, szív-ritmuszavar, lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cardiomyopathia, his- tiocitás fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick-betegség)

Brazil masztiff csípőízületi diszplázia

Brie-i juhászkutya (Briard) hyperlipidaemia, állandó éjszakai vak- ság

Breton vizsla (Brittany spaniel) kisagyi degeneráció, hyperlipida- emia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlen- cse-luxáció, spinális izomatrophia (SMN)

Bullmasztiff csípőízületi diszplázia

Bullterrier Policysztás vesebetegség, örökletes veseelfajulás, szemlencse lucatio, aorta billentyű stenosis, mitrális billentyű diszp- lázia, cink-felszívódási zavarok

Cairn terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, A-vitamin függő dermatosis

Cavalier King Charles spániel a mitrális szívbillentyű ödémás de- generációja, xantin-húgykövesség

Csau-csau (Chow Chow) entropium, ectropium, hypothyreoidiz- mus, vese diszplázia

Chesapeake Bay retriever degeneratív gerincvelőbántalom

Cocker spániel (amerikai és angol) ciklikus hematopoiesis (cik- likus neutropénia), a felkarcsont condylusának hiányos csonto- sodása, szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigy-gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus (Botalli) persistens, réztárolási betegség, réz-függő máj- betegség (Wilson-kór)

Dalmata urát húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing synd- roma), görcsös izomösszehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás)

Dandie Dinmont terrier szemlencse-luxáció

Dobermann cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD), Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoacidu- ria), Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája, B12-vitamin felszívódási zavara

Drótszőrű foxterrier leucodystrophia (progresszív ataxia), szem- lencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetraló- gia, golyva

Drótszőrű griffon narcolepsia

Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres) myopathia

Fox terrier szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesopha- gus, Fallot-tetralógia

Francia bulldog histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás

Golden retriever degeneratív gerincvelőbántalom, noduláris der- matofibrosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis, csípőizületi diszplázia, hyperammoniaemia

Ír farkaskutya csípőízületi diszplázia

Ír szetter degeneratív gerincvelőbántalom, glutén-függő bélbeteg- ség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia

Jack Russel terrier szemlencse-luxáció, progresszív ataxia Kanári-szigeteki kutya csípőízületi diszplázia, entropium, ectropium Kaukázusi juhászkutya csípőízületi diszplázia

Kelpie pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)

Kerry blue Terrier cranio-mandibuláris osteopathia, spinális izo- matrophia (SMN), degeneratív gerincvelőbántalom, „spiculosis”

Kis angol terrier (Toy terrier) szemlencse-luxáció

Kínai harcikutya (Shar-Pei) amyloidosis (Shar-Pei láz), szemlen- cse-luxáció, synovitis, mucinosis

Korzikai kutya csípőízületi diszplázia

Közép-ázsiai juhászkutya csípőízületi diszplázia

Kuvasz dermatomyositis

Labrador retriever degeneratív gerincvelőbántalom, mozgás kivál- totta collapsus (EIC), Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő dermatosis, csípőizületi diszplázia

Malamut PRA, cataracta, entropium, chondrodysplasia, polyneuro- pathia, cink-felszívódási zavarok

Mallorcai masztiff csípőízületi diszplázia

Máltai selyemszőrű kutya nekrotizáló meningoencephalitis, resz- ketőkór

(Maltese) (tremor, shaker)

Miniatűr Bullterrier mitralis billentyű diszplázia, policysztás vese- betegség, allergiás dermatitis, cink függő acrodermatosis, cink-fel- szívódási zavarok

Mopsz necrotizáló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis)

Német dog cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája

Német juhászkutya lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, acanthosis nig- ricans, exocrine pancreatic insufficiency (EPI), hasnyálmirigy-elég- telenség, lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), aortastenosis, ductus arteri- osus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája, kamrai sövénydefektus, csípőizületi diszplázia

Norvég Elkhound Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus aci- dosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria

Norwich terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara

„Scottie Cramp”

Pireneusi hegyikutya cranio-mandibuláris osteopathia

Pireneusi masztiff csípőízületi diszplázia

Pit bullterrier csipőízületi diszpláia, cataracta

Pointer lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyul- ladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta-stenosis

Pomerániai törpespicc ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia)

Portugál vízikutya cardiomyopathia

Rókakopó (angol és amerikai) amyloidosis

Rottweiler a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lu- poid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN), poly- neuropathia, csípőizületi diszplázia

Sarplaninai juhászkutya urát húgykövesség, csípőizületi diszplázia

Schnauzer (óriás) narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis, B12-vi- tamin felszívódási zavara

Schnauzer (törpe) Comedo-szindróma, elsődleges hyperlipida- emia, hyperlipoproteinaemia, megaoesophagus, izom-dystrophia, Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmona- lis-stenosis, Fallot-tetralógia

Sealyham Terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zava- ra „Scottie Cramp”

Shetlandi juhászkutya (sheltie) dermatomyositis, Fanconi-syndro- ma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fekélyes der- matosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens

Skót juhászkutya (collie) ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutro- pénia), degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, proli- feratív episcleritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens

Skót terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxá- ció, vese eredetű glucosuria, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”

Skye Terrier réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wil- son-kór), szemlencse-luxáció

Soft-coated wheaten terrier fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD)

Spanyol masztiff csípőízületi diszplázia

Staffordshire terrier L2 hydroxiglutár aciduria, patella luxatio, csí- pőizületi diszplázia, cataracta, PMPV

Sussex spániel izombetegségek

Szamojéd reszketőkór (tremor, shaker), cink-függő dermatosis, cink-felszívódási zavarok

Szibériai husky degeneratív gerincvelőbántalom, szemlencse-luxá- ció, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), cink-függő der- matosis, cink-felszívódási zavarok, hypercholesterolaemia, Wooly- ly-szindróma, kamrai sövénydefektus,

Tacskó acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhár- tya-gyulladás), Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bra- dycardia, vasculitis, xantin-húgykövesség, cukorbetegség

Thai ridgeback csípőízületi diszplázia

Tibeti masztiff csípőízületi diszplázia

Tibeti terrier szemlencse-luxáció, éjszakai vakság

Törpe foxterrier szemlencse-luxáció

Törpe német pinscher pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulla- dás), réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)

Uszkár veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralopia), állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sövénydefek- tus, cukorbetegség (törpe uszkár)

Vadkacsavadász retriever csípőízületi diszplázia

Weimari vizsla lupoid onychopathy

Welsh corgi, Pembroke degeneratív gerincvelőbántalom, derma- tomyositis, narcolepsia

Welsh springer spániel narcolepsia

Welsh terrier szemlencse-luxáció

West Highland White terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, reszketőkór (tremor, shaker), réztárolási beteg- ség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)

Yorkshire terrier melanoderma és alopecia, urát húgykövesség, reszketőkór (tremor, shaker)

2. MACSKÁK

Abesszin (szomáli) amyloidosis, piruvát-kináz elégtelenség miatt kialakuló anaemia (PK)

Amerikai rövidszőrű cardiomyopathia (HCM)

Brit rövidszőrű cardiomyopathia (HCM), policisztás vesebetegség (PKD)

Burma tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia

Cornish Rex izombetegségek

Maine Coon cardiomyopathia (HCM), csípőízületi dysplasia

Manx (cymric) megacolon

Perzsa cardiomyopathia (HCM), immunodeficiencia (Chedi- ak-Higashi szindróma – CHS), policisztás vesebetegség (PKD)

Sziámi amyloidosis, az endocardium fibroelesztózisa, ismétlődő pitvari leállás, tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia, gangliosido- sis (GM)

11. Smart kiegészítő biztosítás

A Házőrző Smart biztosítás a Házőrző otthon- és életmód biztosítás kiegészítő szolgáltatási csomagja.

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen kiegészí- tő biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakat érintő biztosítási események bekövetkezése esetén. A jelen feltételekben nem részletezett vagy nem szabályozott kérdésekben a Házőrző Otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok az irányadók.

11.A. Elektronikus készülékek törés biztosítása

11.A.1. Biztosított vagyontárgy

Biztosított vagyontárgyak a biztosítottak tulajdonában álló, alábbi- akban felsorolt elektronikus készülékek:

– mobiltelefon, okostelefon, a készülékek 3 éves koráig

– táblagép, e-book olvasó, a készülék 5 éves koráig

– laptop, netbook, notebook, a készülék 5 éves koráig

– asztali számítógép, a készülék 5 éves koráig

– LCD, LED, plazma televízió a készülék 5 éves koráig

– házimozi rendszer a készülék 5 éves koráig.

A készülék korát a vagyontárgyra vonatkozó beszerzési számlán fel- tüntetett vásárlási dátum alapján kell meghatározni.

11.A.2. Biztosítási esemény

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek az aláb- biakban felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biz- tosított vagyontárgyak károsodnak:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság által okozott károso- dás, amennyiben a károk segédeszköz nélkül, szemmel látha- tóan megállapíthatók;

b) mechanikusan ható erő által okozott károsodás;

c) víz, nedvesség vagy folyadék minden fajtája által okozott káro- sodás;

d) perzselődés, hő hatására történő zsugorodás miatt bekövetke- ző károsodás;

e) elektromos energia hatásai (légköri elektromosság, túlfeszült- ség, zavar a köz- és/vagy a saját áram ellátásban) által okozott károsodás, amennyiben az okozott károsodások segédeszköz nélkül, szemmel láthatóan megállapíthatók.

11.A.3. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

a) A biztosítási fedezet nem terjed ki:

i. az olyan kárra melynek javítását vagy a készülék cse- réjét a készülék gyártója, szállítója, forgalmazója vagy értékesítője köteles teljesíteni az őket terhelő, illetve általuk vállalt jótállási/szavatossági kötelezettségek alapján,

ii. az egyszeri külső eseményre nem visszavezethető vé- letlen-szerű károsodásokra, mert ezek használatbeli és/vagy környezeti tényezők által okozott fokozatos elhasználódásnak, sérülésnek, meghibásodásnak te- kintendők, és ezért nem tartoznak a fedezetbe;

iii. az olyan károkra, amelyek csupán esztétikai hibának számítanak (a felület karcolódása, horzsolódása, vagy egyéb sérülései)

iv. bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy követ- kezményi kárra.

b) A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az olyan kárra, amelyet az alábbi események idéztek elő, vagy amely az alábbi eseményeknek tulajdonítható:

i. bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karban- tartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás,

ii. a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése;

iii. a készülék kopása, fokozatos elhasználódása vagy kor- róziója (például ha a készülék huzamos ideig nedves fe- lülettel érintkezik, vagy párás környezetnek van kitéve).

c) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi események ál- tal előidézett, vagy azoknak tulajdonítható meghibásodás- ra:

i. egy alkatrész tényleges törését vagy kiégését oko- zó hirtelen, előre nem látható, belső mechanikai vagy elektronikus hiba, amely miatt a készülék rendelte- tésszerű működésre képtelen;

ii. a paraméterek helytelen beállítása vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozék vagy berendezés haszná- lata;

iii. helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus.

d) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi javítások, eljá- rások költségeinek megtérítésére:

i. a készülék kizárólag külső megjelenését érintő olyan károsodás miatti javítás, amely nem befolyásolja a ké- szülék megfelelő működését;

ii. a készülékben vagy annak valamely adathordozóján tá- rolt adatok helyreállítása.

11.A.4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása:

a) javítással helyreállítható károk esetén

A biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezése előtti, üzemképes állapotába történő helyreállí- tásának számlával igazolt költségét téríti meg.

A biztosító Magyarországon található márkaszervizek, ennek hi- ányában egyéb szerviz által kiállított számla alapján teljesít kifi- zetést. A számlán szükséges szerepelnie a biztosított nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának.

b) totálkár esetén

A biztosító a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése esetén, a káresemény közvetlen bekövetkezése előtti káridő- ponti avult értéket téríti meg. Teljesen megsemmisültnek te- kintendő egy vagyontárgy, ha kijavításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értéket. A káridőponti avult ér- ték a káridőponti újérték csökkentve az értékcsökkenési leírás- sal, amely a biztosított vagyontárgy 1 éves koráig 10%, minden újabb évben évente további 10%.

A káridőponti újérték a biztosított vagyontárgynak a kár napján ér- vényes újértéke, azaz ennek a vagyontárgynak az újrabeszerzési költsége.

Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, amelyek kárkori új értéke már nem határozható meg – figyelemmel arra, hogy sem azonos, sem közel azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban –, a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelem- mel határozza meg szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az az értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visz- szavezethetően eredményezi a vagyontárgy értékvesztését.

11.A.5. Önrész, a biztosítási szolgáltatás korlátozása Az önrész mértéke 10.000 Ft.

A biztosító szolgáltatásának felső határa káreseményenként 150 000 Ft, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezése előtt megfelelő minőségű fotókat készítettek a vagyontárgyról és azokat elektronikusan a biztosító adattároló rendszerébe fel- töltötték. A fényképen a teljes vagyontárgynak és gyári számá- nak azonosítható módon kell látszania.

Amennyiben a vagyontárgyakról azonosításra alkalmas fényké- pe(ke)t nem töltöttek fel, vagy azokon a gyári szám nem látható, a biztosítási szolgáltatás felső határa 50 000 Ft.

A kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a vagyontárgy eredeti beszerzési számláját. Ennek hiányában a biztosító köte- lezettsége nem áll be.

A biztosító az összes biztosított vagyontárgyra vonatkozóan biztosítási időszakonként (évenként) csak egy biztosítási ese- ményre teljesít szolgáltatást.

11.A.6. A biztosítás időbeli és területi hatálya

A biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozá- si időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az elektronikus készülékek törés biztosítására.

11.B. SIM kártya felfüggesztési és kártyapótlási díj térítése

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított mobiltelefont ellop- ják, vagy elvesztik és emiatt az előfizetéshez kapcsolódó SIM kártya felfüggesztése és pótlása miatt a biztosítottnak költsége merül fel.

A biztosító a biztosított mobiltelefon ellopása, vagy elvesztése ese- tén megtéríti az előfizetéséhez kapcsolódó SIM kártya felfüggeszté- si és kártyapótlási díját. A biztosító a szolgáltatást az érintett mobil- telefon társaság által, a szerződő/biztosított nevére kiállított számla ellenében nyújtja.

12. Az utasbiztosításra vonatkozó tájékoztatás

A kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok (I. rész 14.D.) az utasbiztosításra nem alkalmazandóak.

12.A. Biztosított

A Generali Biztosító Zrt-vel létrejött Extra és Top módozatú Háző- rző Otthon- és életmód biztosítás természetes személy szerződője jogosulttá válik ingyen, a lakásbiztosítási szerződés megszűnéséig

– de legfeljebb a 70. életévének betöltéséig – az alábbiakban leírt, az EUB2013-04GEN biztosítási feltételekben részletesen meghatá- rozott utasbiztosítási szolgáltatásokra.

Az utasbiztosítási fedezetet az Európai Utazási Biztosító Zrt. (továb- biakban: EUB, 1132 Budapest, Váci út 36–38., tel.: 06 1 452 3580, eub.hu) nyújtja a Biztosítottnak az EUB2013-04GEN jelű Utasbizto- sítási feltételek szerint.

12.B. Biztosítási esemény

Az EUB2013-04GEN jelű biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

12.C. A biztosító szolgáltatása

Külföldi utazás során bekövetkező váratlan betegség vagy baleset esetén a biztosító a mentés és a sürgősségi orvosi ellátás költségeit

téríti meg az utasbiztosítás szolgáltatási táblázata szerinti összegig, ezen felül megszervezi és kifizeti a beteg vagy sérült személy orvosi- lag indokolt hazaszállítását (pl. mentőautóval vagy mentőrepülővel), valamint elhalálozás esetén a holttest-hazaszállítást.

Az EUB 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálatának (EUB-Assistance) szakemberei egyeztetik a külföldi orvosokkal, kór- házakkal az orvosi ellátás részleteit és a költségvállalást. A „További utazási segítségnyújtási” szolgáltatások az utastársat mentesítik a váratlan kiadások alól, ha a másik utas betegsége miatt előre nem tervezett helyen kell szállást találnia, vagy módosítani kell a hazauta- zása időpontját (pl. át kell íratni a repülőjegyét).

A „Poggyászbiztosítás” a külföldi utazás alatt történt lopáskárok és az utas balesete során keletkezett poggyászsérülések anyagi kárai- nak enyhítésére szolgál.

A „Jogvédelmi biztosítás” mentesíti az utazót az ügyvédi-, eljárási és óvadék-jellegű költségektől, ha külföldön közlekedési balesetet okoz, vagy egyéb szabálysértést, gondatlan bűncselekményt követ el és emiatt az esemény helyén eljárás indul ellene (pl. síelés közben okoz személyi sérülést valakinek).

A szolgáltatásokra vonatkozóan további információ – így a biztosító mentesülésének a feltételei és az alkalmazott kizárások is – az Utas- biztosítás szolgáltatás táblázatában és az EUB2013-04GEN jelű biz- tosítási feltételekben található.

12.D. Területi hatály

Az utasbiztosítás hatálya a földrajzi Európa országaiban történt biz- tosítási eseményekre terjed ki, kivéve Oroszország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia és Magyarország területét.

12.E. Időbeli hatály

Az EUB kockázatviselése a Házőrző otthon- és életmód bizto- sítás kockázatviselésének kezdetét követő 16. napon kezdődik, és korlátlan számú, alkalmanként 30 napnál nem hosszabb kül- földi utazásra terjed ki. A lakásbiztosítás megszűnésének nap- ján ezen utasbiztosítási fedezet is megszűnik.

12.F. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A lakásbiztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás hagyományos turista célú utazásokra érvényes, így nem nyújt biztosítási vé- delmet pl. fizikai munkavégzésre, hivatásos gépjárművezetés- re, veszélyes sportokra, valamint versenyszerű sportolók uta- zásaira. A korlátozásokat részletesen a biztosítási feltételek tartalmazzák.

12.G. Kárbejelentés

Betegséget vagy balesetet az EUB-Assistance (+36-1) 465-3666, éjjel-nappal hívható telefonszámán kell bejelenteni.

A bejelentés során meg kell adni a a biztosított nevét, születési dá- tumát, valamint telefonszámát (ahol később is visszahívható).

Telefonon 24 órában elérhető magyar nyelven az EUB-Assistance segítségnyújtó szolgálat, amelynek a világ számos országában van kihelyezett partnere, ezáltal a Biztosított a különböző helyszíneken a helyi viszonyokat jól ismerő segítségre is számíthat.

Közvetlen életveszély esetén először a helyi központi segélyhívó számon kell segítséget kérni! (általános segélyhívó szám az Európai Unió területén belül: 112)

Jogvédelmi szolgáltatás iránti igényt az EUB-Assistance-nak kell bejelenteni a 06 1 465 3666 telefonszámon.

A poggyászt érintő kárt a helyszínen illetékes külföldi hatóságnál be kell jelenteni, és a felvett jegyzőkönyvet elkérni. Ha pedig egy személyszállító cég (pl. légitársaság, busztársaság) okozta a kárt, akkor – a kár észlelését követően haladéktalanul – be kell nyújtani a kárigényt először a személyszállító társaság felé, majd ezt követően ki kell tölteni és el kell juttatni az EUB Ügyfélszolgálatához a eub.hu weblapról letölthető Szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt, és a biztosítási feltételekben meghatározott további iratokat a következő címre:

Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) Ügyfélszolgálat, 1132 Buda- pest, Váci út 36–38.

Telefon: 06 1 452 3580, Fax: 06 1 452 3312, E-mail: karrendezes@ eub.hu

Nyitvatartás: hétfő-csütörtök: 8.00–17.00 péntek: 8.00–14.30

12.H. Panaszügyintézés

Az EUB magatartásával, tevékenységével, vagy mulasztásával kap- csolatban felmerült panasz a fenti elérhetőségeken szóban és írás- ban egyaránt előterjeszthető az alábbiak szerint:

Szóbeli panasz személyesen a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodában, hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken 8.00-14.30 óra között tehető meg.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére – csütörtöki nap kivé- telével, amikor 8:00-20:00 óra között – ugyancsak a fenti időpontok- ban van lehetőség.

A panaszkezelési eljárással, a panaszkezelés módjával és a panasz- kezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes in- formációk az EUB honlapján, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban találhatók. A felügyelet honlapján megtalálható a „Fogyasztói panasz” elnevezésű forma- nyomtatvány, amelynek felhasználásával a panasz szintén benyújt- ható az EUB-hoz.

Az EUB felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet).

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. Levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP, Postafiók 777 Központi telefon: 06 1 489 9100

Központi fax: 06 1 489 9102

Webcím: http://felugyelet.mnb.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 203 776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@ mnb.hu)

A Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapján (felügyelet.mnb.hu/fo- gyasztoknak), tájékoztatók és összehasonlítást segítő alkalmazások találhatók.

Az EUB az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenység vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) az EUB által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján ki-

kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénz- ügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jo- gok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rende- zését.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lé- nyeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálha- tóak a https://felugyelet.mnb.hu/pbt honlapon.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt al- ternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesít- hetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

Az EUB és a Generali Biztosító Zrt. a biztosított személyes és a szerződésével kapcsolatos adatait biztosítási titokként kezeli, és azokat csak az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki harmadik személynek. A biztosítási titkot képező adatok biztosítási tevékeny- ségről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben tételesen felsorolt ese- tekben és meghatározott szerveknek szolgáltathatók ki.

Az EUB részére, kiszervezés keretében a Europ Assistance Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28.), mint az Európai Utazási Biztosí- tó Zrt. megbízottja végez kárrendezési tevékenységgel kapcsolatos segítségnyújtó szolgáltatást.

Ezzel összefüggésben az EUB törvényi felhatalmazás alapján a káreseménnyel kapcsolatos adatokat és információkat adhat át az Europ Assistance-nak.

Az utasbiztosítás szolgáltatásaira valamint a kárbejelentésre vonat- kozóan további részletes információt az EUB2013-04GEN jelű Utas- biztosítási feltételek tartalmaznak, amelyek elérhetőek a generali.hu/ biztosítások/lakásbiztosítások/házőrző lakásbiztosítás oldalon, és a eub.hu oldalon.

12.I. Utasbiztosítási szolgáltatások táblázata

adott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint    

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakor- lat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

Utasbiztosítási szolgáltatások

Biztosítási összeg

Extra Top

A) Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás
Orvosi és mentési költségek térítése: – baleset – betegség	4 000 000 Ft 4 000 000 Ft	8 000 000 Ft 8 000 000 Ft
Ezen belül: – mentőhelikopteres mentés	2 000 000 Ft	3 500 000 Ft
– hegyimentés	1 000 000 Ft	1 500 000 Ft
– mentőautóval történő szállítás	1 000 000 Ft	1 500 000 Ft
– sürgősségi fogászati ellátás	150 €	300 €
– kórházi napi térítés a biztosított részére, amennyiben a kórházi	15 000 Ft	25 000 Ft

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes              

korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdé- seiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a további- akban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség be- tartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényes- ségének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerző- désszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztó- védelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Polgári Törvénykönyv-

ről szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdemé- nyezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már koráb- ban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító vá- laszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

költségek megtérítése EEK vagy más biztosítás alapján történik.

Hazaszállítás megszervezése,

a felmerült többletköltségek térítése

Egészségügyi segítségnyújtási szol- gáltatások:

limit nélkül limit nélkül

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesí- tésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott

– egészségügyi ellátás megszervezése

– szükség esetén orvoshoz, kórházba szállítás megszervezése

– hozzátartozó tájékoztatása

– folyamatos kapcsolattartás az ellátó egészségügyi intézménnyel

szolgáltatás szolgáltatás

szolgáltatás szolgáltatás

szolgáltatás

szolgáltatás

szolgáltatás szolgáltatás

Utasbiztosítási Biztosítási összeg

szolgáltatások	Extra	Top
Baleset vagy betegség miatt felmerülő egyéb költségek megtérítése	25 000 Ft	50 000 Ft
Holttest hazaszállítása	limit nélkül	limit nélkül
B) További utazási segítségnyújtás
Hazautazás időpontjának változása betegség vagy baleset miatt – biztosított részére szállásköltség	100 €	300 €

összesen (max. 7 éj)

– hozzátartozó részére szállásköltség összesen (max. 7 éj)

– hozzátartozónak a biztosítottal egyidőben történő hazautazása

100 €

150 000 Ft

300 €

300 000 Ft

Hozzátartozó szállásköltsége – a biz- tosított kórházi ellátása alatt összesen (max. 7 éj)

Beteglátogatás:

100 € 300 €

– közlekedési költségek

– szállásköltség összesen (max. 7 éj)

150 000 Ft

100 €

300 000 Ft

300 €

Gyermek hazaszállítása 150 000 Ft 300 000 Ft

Idő előtti hazautazás otthoni hozzátar- tozó betegsége vagy halála miatt

– 150 000 Ft

Pénzsegély-közvetítés – 300 000 Ft

Információ útiokmány elvesztése esetén

szolgáltatás szolgáltatás

C) Gépjármű-segítségnyújtás alapszolgáltatások

Információ autómentő cégről szolgáltatás szolgáltatás

Sofőr küldés a biztosított betegsége vagy balesete esetén

100 000 Ft 200 000 Ft

D) Poggyászbiztosítás

Útipoggyász vagy útiokmány eltulaj- donítása vagy baleset sérülése

– ezen belül útiokmányok pótlására vonatkozó költségtérítés

– tárgyankénti limit

– csomagonkénti limit

80 000 Ft

5 000 Ft

20 000 Ft

30 000 Ft

120 000 Ft

10 000 Ft

30 000 Ft

60 000 Ft

E) Jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás

a) óvadék és a felmerülő költségek megfizetése

– 500 000 Ft

b) ügyvéd munkadíja – 500 000 Ft

Az utasbiztosítási fedezetre jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az EUB2013-04GEN jelű utasbiztosítási feltételek, a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltéte- lei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó álta- lános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

VI. Függelék:

betörésvédelmi szintek és összeghatárok

1. A mechanikai védelem követelményei

A vagyontárgyak betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok elle- ni biztosítását a biztosító abban az esetben vállalja, ha a lakóépület/ lakás és nem lakóhelyiségek mechanikai védelme teljesíti valamely védelmi kategória előírásait.

A számokkal jelzett fogalmakhoz magyarázatok találhatók a követ- kező oldalakon.

0. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Előírás a szilárd alap és födém, a falazóelemből vagy betonból vagy könnyűszerkezetből épült falazat.

Ajtók

Az ajtók zárását kulcsos zár vagy lakat végzi.

1. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellen- állású. Támpontok:

• bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

• 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

• 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, leg- alább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

• minimum 1,5 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 1,5 m fesztávon rögzítve;

• gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;

• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

• zárás biztonsági zárral1, vagy önzáró hajtóművel ellátott moz- gatószerkezettel (garázsajtók);

• reteszhúzás6 elleni védelem (kétszárnyú ajtók)

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

2. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Megegyezik az 1. védelmi kategóriánál leírttal.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;

• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

• záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1 legalább 14 mm-es reteszelési mély- ségben3;

• fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kap- csolódik;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

3. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:

• 6 cm vastagságú tömörített vasbeton panel

• 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez

• Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;

• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzí- tett;

• a záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton2, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3 valósul meg;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab for- gópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel7 kapcsolódik a tokhoz

• fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kap- csolódik;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek;

• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti

Ablakok9

Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél na- gyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

• nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával sze- reltek, vagy

• MABISZ által ajánlott (régebben: minősített), minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezés; vagy

• MABISZ által ajánlott (régebben: minősített) biztonsági üvegfó- liával10 ellátottak. A fóliának a minősítési tanúsítványban, illetve Termékmegfelelőségi ajánlásban meghatározott követelmé- nyek szerinti telepítése jognyilatkozattal igazolt

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

4. védelmi kategória Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafal szilárdsági mutatóival egyenér- tékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

• 10 cm vastagságú tömörített vasbeton panel falazat padozat és födémszerkezet

• 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton elemek, és ezzel egyen- szilárdságú padozat és födémszerkezet

Ajtók

A teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;

• a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

• a záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton2, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben3 valósul meg;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel7, nem fémajtó esetén minimum 3 darab for- gópánttal kapcsolódik a tokhoz;

• fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek5 vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a fala- zathoz is rögzítettek;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kap- csolódik;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek;

• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti

Ablakok9

Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől maximum. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

• 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhe- tő rácsozattal védett

• a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záró- dó, letörés ellen védett4 biztonsági zár1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott (régebben: minősített) rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokoza- tú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Magyarázatok a mechanikai védelmi eszközökkel kapcsolatban

1. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

2. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtó- lap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perse- lyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtó- lap deformálódásának megakadályozása.

3. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtótokra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza (a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

4. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagsá- gú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez

Fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a fal- szerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni (4. védelmi kategória).

6. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny

benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében tör- ténő – leemelhetőségének megakadályozása.

Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapo- tában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

8. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó zárás- pontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.

9. Ablakok

Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonat- koznak az alábbiakra is:

• a fixen beépített portálüveg,

• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,

• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó). Az ab- lakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.

10. Biztonsági üvegfólia

Minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által minősített biz- tonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények ér- vényesek:

• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem eltávolít- ható – rögzítőlécet kell alkalmazni;

• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, bubo- rékmentesen kell elhelyezni;

• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.

2. Az elektronikai jelzőrendszer követelményei

2.1. Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.

Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

• Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílás- zárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.

• Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyez- tetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

• Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Ter- mék-megfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrend- szer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyon- védelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítvá- nyon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.

A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:

• a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását

2.2. Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosí- tott vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek vagyonvédel- mi távfelügyeleti rendszer által védettek.

A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügye- leti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő elektronikai jelzőrendszer pedig a fent leírt helyi elektronikai jelzőre- ndszer követelményeinek.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Va- gyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának. és rendel- kezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérke- zési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.

3. Mechnaikai védelmi kategóriák és elektronikai jelzőrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek

0. védelmi szint: 0. mechanikai védelmi kategória

1. védelmi szint: 1. mechanikai védelmi kategória

2. védelmi szint: 2. mechanikai védelmi kategória vagy:

1. mechanikai védelmi kategória

+ helyi elektronikai jelzőrendszer

3. védelmi szint: 3. mechanikai védelmi kategória vagy:

2. mechanikai védelmi kategória

+ helyi elektronikai jelzőrendszer vagy:

1. mechanikai védelmi kategória

+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

4. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória vagy

3. mechanikai védelmi kategória

+ helyi elektronikai jelzőrendszer vagy

2. mechanikai védelmi kategória

+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória

+ helyi elektronikai jelzőrendszer vagy

3. mechanikai védelmi kategória

+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

6. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória

+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

4. Védelmi szinthez rendelt biztosítási szolgáltatási limitek

A biztosító kötelezettsége a betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, működő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed:

Védelmi szinthez rendelt szolgáltatási limitek (eFt) vagyoncsoportonként betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatnál

Vagyoncsopor- tok (II. rész 3. pont) Védelem minősítése	Állandóan lakott lakóépület/lakás				Nem lakóhelyiség		Nem állandóan lakott lakóépü- let/lakás
	Épületrész és ingóság				Épületrész, általános háztartási ingóság és vállalkozói tulajdon- ban lévő vagyontárgyak		Épületrész és általános ház- tartási ingóság
	Összesen	Ezen belül
		Műérték, nagy értékű ingóság	Ékszerek, drágakövek
			Értéktároló nélkül	Értéktároló- ban1	Saját használatban2	Közös használatban3
0. védelmi szint	1 000	—	—	—	50	50	—
1. védelmi szint	6 000	1 000	250	1 000	150	50	500
2. védelmi szint	8 000	2 000	350	1 200	300	50	1 000
3. védelmi szint	10 000	3 000	450	1 500	450	50	1 500
4. védelmi szint	16 000	6 000	550	2 000	600	50	2 500
5. védelmi szint	30 000	12 000	650	2 500	750	50	4 500
6. védelmi szint	60 000	25 000	750	3 000	1 000	50	5 000

1 Értéktárolóban elhelyezett ékszerek biztosítására a HB 02. záradékban leírtak érvényesek.

2 Saját használatban: a nem lakóhelyiség a biztosított kizárólagos használatában van.

3 Közös használatban: a nem lakóhelyiséget (pl.: közös kerékpártároló) a biztosítotton kívül a lakóközösség több tagja is használja, illetve a biztosí- totton kívül más személyeknek is rendelkezésére állnak a helyiségekbe való bejutáshoz szükséges kulcsok.

A táblázatban szereplő összegek lakóterületen lévő lakásra, épületre vonatkoznak. Nem lakóterületen lévő épület, nyaraló esetén a fenti összegek 50%-ára terjed ki a szolgáltatás.

Nem lakóterületen lévő épület, nyaraló mechanikai védelmét kiegészítő elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti riasztást megvalósító jelző- rendszer lehet.

A járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás esetén, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak, a 0. védelmi szintnek megfelelő szolgáltatási limitek érvényesek.

Zárfésülés módszerrel történő behatolás esetén a biztosító legfeljebb a 4. védelmi szintnek megfelelő limitekig fizeti a károkat.

VII. Záradékok

Az egyes záradékokban foglalt rendelkezések a biztosítási szerződésre abban az esetben irányadóak, amennyiben az arra történő hivatkozást a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!

HB 02. Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet az ékszerek, drágakövek, valamint a készpénz, értékpapírok vagyoncsoportra (lásd Különös feltételek

3.B. pont), ha azokat a MABISZ által minősített vagy az alábbi felté- teleknek megfelelő értéktárolóban zárják el:

• szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;

• falvastagsága minimum 2 mm;

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

• épületszerkezeti tartóelemhez rögzített minimum 5000 N feszí- tő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

Mentesül a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének kötele- zettsége alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek.

HB 25/D. Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak leg- alább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándé- kával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szer- ződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. §

(1) bekezdés alapján, 30 nap felmondási idő betartásával. Amennyi- ben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő felmondá- sa, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által nyújtott tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szer- ződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tarta- mán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak.

A három évente automatikusan megújuló fenntartási megállapodás- sal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szer- ződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújí- tani. Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifá- lis díj összegére módosul.

HB 57. Javasolt ingóság biztosítási összeg

A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoportra nem al- kalmazza az Általános feltételek 8. fejezete szerinti alulbiztosítottság következményeit, amennyiben a szerződő az Általános feltételek 9. fejezete szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évfor- duló alkalmával elfogadta.

HB 57/C. Javasolt nagy értékű ingóság biztosítási összeg

A biztosító a nagy értékű ingóság vagyoncsoportra nem alkalmazza az Általános feltételek 8. fejezete szerinti alulbiztosítottság követ- kezményeit, amennyiben a Szerződő az Általános feltételek 9. feje- zete szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadta.

HB 58/A. ÉPÍTÉS-SZERELÉS BIZTOSÍTÁS

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási szerződés feltételeinek, egyéb kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szer- ződő a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosító kockázatviselé- se kiterjed az építési engedélyhez vagy építési tevékenység bejelen- téséhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

Építés-szerelés biztosítást tartalmazó szerződés Szerződője és biztosítottja kizárólag magánszemély vagy olyan vállalkozás lehet, amely nem végez építőipari tevékenységet. Jelen záradék alkalma- zása esetén az Általános feltételek 13. fejezetében foglalt kizárások közül az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, át- építés alatt álló épületeket és épületrészeket, valamint az ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre vonatkozó kizárás nem alkalmazandó.

A Különös feltételek Biztosítási események című fejezetében (II.5.) felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késede- lem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes ha- tóság kifogásolt, vagy forgalombahozatali engedély nélkül árusítanak;

e) a Különös feltételek 5. fejezetében felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,

f) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználó- dás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.

HB 64. Javasolt épületbiztosítási összeg

A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb új- raépítési egységek alkalmazásával jött létre.

A biztosító a lakóépületet, lakást érintő károk esetén nem alkalmaz- za az Általános feltételek 8. fejezete szerinti alulbiztosítottság követ- kezményeit.

Az alulbiztosítottság következményeitől való eltekintés feltétele, hogy a Szerződő az Általános feltételek 9. fejezet szerinti automati- kus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja.

HB 77. Plusz épületérték biztosítás

Figyelemmel arra, hogy a jelen szerződés alapján biztosított lakásra érvényes és hatályos többlakásos épületbiztosítás jött létre, a biz- tosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a többlakásos épületbiztosítás nem, de jelen biztosítá- si szerződés tartalmaz. Amennyiben a bekövetkezett káreseményt mindkét biztosításban biztosítási eseményként definiálták és jelen biztosítás magasabb biztosítási szolgáltatás kifizetését teszi lehető-

vé, akkor a biztosító a kárt a többlakásos épületbiztosítás által nem fedezett részében, de legfeljebb a szerződésben meghatározott biz- tosítási összeg erejéig téríti meg (a továbbiakban: különbözeti szol- gáltatás).

A többlakásos épületbiztosítási szerződés megszűnése esetén, a biztosító a jelen szerződés alapján teljesítendő szolgáltatást az eset- leges alulbiztosítottság figyelembevételével teljesíti.

HB 82. Előzetes kiegészítő védelem

A biztosítási szerződés hatálybalépésétől a biztosítási ajánlatban feltüntetett előzetes kiegészítő védelem vége napjának 24.00 órá- jáig a biztosító a kockázatot az alábbiakban leírt feltételek szerint vállalja. Jelen záradék az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon hatályát veszti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlatban a kockázatvi- selés kezdeteként meghatározott időpont, azzal, hogy a szerződés első díjrészlete az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon esedékes.

A biztosító helytállása

Az előzetes kiegészítő védelem alatt a biztosító akkor tartozik helyt- állni, ha a biztosított vagyontárgyakra (épület és/vagy ingóságok) a biztosítás megkötésekor a szerződőnek vagy a biztosítottnak érvé- nyes és hatályos egyéni lakásbiztosítási szerződése van egy másik biztosító társaságnál. Egyéni lakásbiztosításnak minősül az a lakás- biztosítási szerződés (a továbbiakban alapbiztosítás), amelynek a szerződője jelen biztosítási szerződésnek is szerződője vagy bizto- sítottja. Amennyiben a szerződő/biztosított más biztosító társaság- nál az előzetes kiegészítő védelem teljes ideje alatt nem rendelkezik alapbiztosítással, az előzetes kiegészítő védelem idejére a biztosí- tási szerződés nem nyújt fedezetet. Az alapbiztosítás fennállását káresemény bekövetkezése esetén a szerződőnek hitelt érdemlő módon, okiratokkal kell igazolnia a biztosító felé.

A kockázatviselés terjedelme

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre, va- gyontárgyakra terjed ki, amelyeket az alapbiztosítás nem, de jelen biztosítási szerződés tartalmaz. Amennyiben a bekövetkezett káre- seményt mindkét biztosításban biztosítási eseményként definiálták és e biztosítás magasabb biztosítási szolgáltatás kifizetését teszi lehetővé, akkor a biztosító a kárt az alapbiztosítás által nem fedezett részében, de legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg (a továbbiakban: különbözeti szolgáltatás). A biztosítás fedezetet nyújt az alapbiztosításban vállalt önrészre is. A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként az előzetes kiegészítő védelem idején a választott módozat szerint: Mozaik módozat: 100 000 Ft, Nívó módozat: 200 000 Ft, Extra mó-

dozat: 300 000 Ft, Top módozat: 400 000 Ft.

Kárrendezés

A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a szerződő vagy bizto- sított a bekövetkezett kárt az alapbiztosítás terhére még abban az esetben is jelentse be, ha a bekövetkezett kárra az alapbiztosítás nem nyújt fedezetet.

Amennyiben az alapbiztosítás szerinti biztosító a kár rendezését biztosítási esemény hiányára hivatkozással elutasította vagy a kárt jelen biztosítási szerződés szerint teljesíthető biztosítási szolgál- tatásnál alacsonyabb összeg kifizetésével rendezte, a szerződő a káreseményt az előzetes kiegészítő védelem terhére az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentheti be a biztosító- nak. Az alapbiztosítás fennállásával, a kárral és a kárrendezéssel kapcsolatos dokumentumokat – így például a rendelkezésre álló számlákat, kárszámítást, kárfelvételi jegyzőkönyvet, a másik bizto- sítótól kapott elutasító levelet – a biztosító részére be kell nyújtani. A benyújtott dokumentumok alapján a biztosító megvizsgálja, hogy a káreseményre a biztosítás jelen záradék hatálya alatt fedezetet nyújt-e és megállapítja a teljesítendő biztosítási szolgáltatást, illető- leg különbözeti szolgáltatást.

A károk megtérülésére – a záradékban rögzített korlátozásokkal – egyebekben a biztosítási feltételekben foglaltak irányadók.

VIII. Módozatok, csomagok, kockázatok

A táblázatok a módozatok tartalmának áttekintését szolgálják, a részletes tudnivalók a vonatkozó oldalakon találhatók.

Oldal	Kockázatok, csomagok
		Biztosítási összeg	Területi hatály
23	Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás)	kötvény alapján	kockázatviselési hely
31	Felelősség biztosítás	10 000 000 Ft	Magyarország
26	Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár)	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Beázás, kívülről érkező víz	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Különleges üveg	100 000 Ft	kockázatviselési hely

MOZAIK

26 26 26	Komfort csomag	Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése Zárcsere költsége	30 000 Ft 15 000 Ft 10 000 Ft	kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely
34	Baleset	Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés	200 000 Ft 5 000 Ft	világ
35	csomag
27 27 27	Otthon csomag	Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás Vízveszteség térítés	20 000 Ft 5 000 Ft 50 000 Ft	kockázatviselési hely
26	Kertes	Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása	50 000 Ft
27	házas	Háziállat, termésveszteség biztosítás	50 000 Ft	kockázatviselési hely
27	csomag	Kerti veszélytelenítés térítés	50 000 Ft
27 35 31	Sport csomag	Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés Sport felelősség	50 000 Ft 50 000 Ft 10 000 000 Ft	Európa világ Magyarország
27		Besurranás, trükkös lopás	50 000 Ft	kockázatviselési hely
35	Nyugalom	Baleseti égési sérülés	400 000 Ft	világ
27	csomag	Kórházi lopás	25 000 Ft	Magyarország
27		Üdülésre elvitt ingóság biztosítása	200 000 Ft	Európa
27	Cédrus	Sírkő sérülés biztosítás	50 000 Ft
31	kegyeleti	Sírkő felelősség	1 000 000 Ft	Magyarország
44	biztosítás	Temetési segítség	telefonos segítség

39 Munkanélküliségi díjátvállalás

44 Mestervonal

41 Jogvédelem biztosítás

3 hónap Magyarország

25 000 Ft kockázatviselési hely

300 000 Ft Magyarország

37 27 31	Kölyök csomag	Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség	15 000 Ft 50 000 Ft 100 000 Ft	világ Magyarország Magyarország
27	Öko csomag	Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás	250 000 Ft 50 000 Ft	kockázatviselési hely

45 Garancia plusz

39 Gépjármű biztosítás

31 Ebtartói felelősség

300 000 Ft Magyarország

4 000 000 Ft kockázatviselési hely

2 000 000 Ft Magyarország

47 34 28 Utazás csomag Autósegély feltétel alapján lásd V.8. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 300 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 50 000 Ft Európa

49	Időjárás biztosítás	100 000 Ft	Magyarország
28	All risks fedezet	–	–
55	Utasbiztosítás	–	–
37	Egészség csomag	lásd V.1.	világ
50	Futrinka kisállat-biztosítás	lásd V.10.	Magyarország
54	Smart biztosítás	lásd V.11.	világ
61	Építés-szerelés	kötvény alapján	kockázatviselési hely

Mozaik módozatba beépített választható – nem biztosított szolgáltatás

23	Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás)	Biztosítási összeg kötvény alapján	Területi hatály kockázatviselési hely
31	Felelősségbiztosítás	20 000 000 Ft	Európa
26	Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár)	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Beázás, kívülről érkező víz	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Különleges üveg	150 000 Ft	kockázatviselési hely

Oldal Kockázatok, csomagok

NÍVÓ

26 26 26	Komfort csomag	Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése Zárcsere költsége	50 000 Ft 25 000 Ft 15 000 Ft	kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely
34	Baleset	Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás	400 000 Ft	világ
35	csomag	Baleseti csonttörés	10 000 Ft
27 27 27	Otthon csomag	Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás Vízveszteség térítés	25 000 Ft 5 000 Ft 75 000 Ft	kockázatviselési hely
26	Kertes	Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása	75 000 Ft
27	házas	Háziállat, termésveszteség biztosítás	75 000 Ft	kockázatviselési hely
27	csomag	Kerti veszélytelenítés térítés	75 000 Ft
27 35 31	Sport csomag	Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés Sport felelősség	75 000 Ft 50 000 Ft 20 000 000 Ft	Európa világ Európa
27		Besurranás, trükkös lopás	75 000 Ft	kockázatviselési hely
35	Nyugalom	Baleseti égési sérülés	400 000 Ft	világ
27	csomag	Kórházi lopás	50 000 Ft	Magyarország
27		Üdülésre elvitt ingóság biztosítása	300 000 Ft	Európa
27	Cédrus	Sírkő sérülés biztosítás	75 000 Ft
31	kegyeleti	Sírkő felelősség	2 000 000 Ft	Magyarország
44	biztosítás	Temetési segítség	telefonos segítség

39 Munkanélküliségi díjátvállalás

44 Mestervonal

41 Jogvédelem biztosítás

6 hónap Magyarország

25 000 Ft kockázatviselési hely

300 000 Ft Magyarország

37 27 31	Kölyök csomag	Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség	15 000 Ft 50 000 Ft 200 000 Ft	világ Magyarország Európa
27	Öko csomag	Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás	500 000 Ft 100 000 Ft	kockázatviselési hely

45 Garancia plusz

39 Gépjármű biztosítás

31 Ebtartói felelősség

300 000 Ft Magyarország

5 000 000 Ft kockázatviselési hely

3 000 000 Ft Európa

47 34 28 Utazás csomag Autósegély feltétel alapján lásd V.8. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 400 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 100 000 Ft Európa

49	Időjárás biztosítás	100 000 Ft	Magyarország
28	All risks fedezet	–	–
55	Utasbiztosítás	–	–
37	Egészség csomag	lásd V.1.	világ
50	Futrinka kisállat-biztosítás	lásd V.10.	Magyarország
54	Smart biztosítás	lásd V.11.	világ
61	Építés-szerelés	kötvény alapján	kockázatviselési hely

Nívó módozatba beépített választható – nem biztosított szolgáltatás

23	Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás)	Biztosítási összeg kötvény alapján	Területi hatály kockázatviselési hely
31	Felelősségbiztosítás	30 000 000 Ft	világ, kivéve USA, Kanada
26	Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár)	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Beázás, kívülről érkező víz	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Különleges üveg	200 000 Ft	kockázatviselési hely

Oldal Kockázatok, csomagok

EXTRA

26 Komfort

26 csomag 26

34 Baleset

35 csomag

27 Otthon

27 csomag 27

26 Kertes

27 házas

27 csomag

27 Sport

35 csomag 31

27

35 Nyugalom

27 csomag 27

27 Cédrus

31 kegyeleti

44 biztosítás

Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése

Zárcsere költsége

Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés

Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás

Vízveszteség térítés

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása Háziállat, termésveszteség biztosítás

Kerti veszélytelenítés térítés

Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés

Sport felelősség

Besurranás, trükkös lopás Baleseti égési sérülés Kórházi lopás

Üdülésre elvitt ingóság biztosítása

Sírkő sérülés biztosítás Sírkő felelősség Temetési segítség

100 000 Ft

50 000 Ft

30 000 Ft

600 000 Ft

15 000 Ft

30 000 Ft

5 000 Ft

100 000 Ft

100 000 Ft

100 000 Ft

100 000 Ft

100 000 Ft

50 000 Ft

30 000 000 Ft

100 000 Ft

400 000 Ft

75 000 Ft

400 000 Ft

100 000 Ft

3 000 000 Ft

telefonos segítség

kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely

világ

kockázatviselési hely

kockázatviselési hely Európa

világ

világ, kivéve USA, Kanada

kockázatviselési hely világ

Magyarország Európa

Magyarország

39	Munkanélküliségi díjátvállalás		9 hónap	Magyarország
44	Mestervonal		25 000 Ft	kockázatviselési hely

41 Jogvédelem biztosítás 300 000 Ft Magyarország

37 27 31	Kölyök csomag	Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség	15 000 Ft 50 000 Ft 300 000 Ft	világ Magyarország világ, kivéve USA, Kanada
27	Öko csomag	Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás	1 000 000 Ft 150 000 Ft	kockázatviselési hely

45 Garancia plusz

39 Gépjármű biztosítás

31 Ebtartói felelősség

300 000 Ft Magyarország

6 000 000 Ft kockázatviselési hely

5 000 000 Ft világ, kivéve USA, Kanada

47 34 28 Utazás csomag Autósegély feltétel alapján lásd V.8. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 500 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 150 000 Ft Európa

49	Időjárás biztosítás	100 000 Ft	Magyarország
28	All risks fedezet	–	–
55	Utasbiztosítás	lásd V.12.	Európa
37	Egészség csomag	lásd V.1.	világ
50	Futrinka kisállat-biztosítás	lásd V.10.	Magyarország
54	Smart biztosítás	lásd V.11.	világ
61	Építés-szerelés	kötvény alapján	kockázatviselési hely

Extra módozatba beépített választható – nem biztosított szolgáltatás

23	Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás)	Biztosítási összeg kötvény alapján	Területi hatály kockázatviselési hely
31	Felelősség biztosítás	40 000 000 Ft	világ, kivéve USA, Kanada
26	Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár)	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Beázás, kívülről érkező víz	kötvény alapján	kockázatviselési hely
26	Különleges üveg	300 000 Ft	kockázatviselési hely

Oldal Kockázatok, csomagok

TOP

26 Komfort

26 csomag 26

34 Baleset

35 csomag

27 Otthon

27 csomag 27

26 Kertes

27 házas

27 csomag

27 Sport

35 csomag 31

27

35 Nyugalom

27 csomag 27

27 Cédrus

31 kegyeleti

44 biztosítás

Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése

Zárcsere költsége

Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés

Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás

Vízveszteség térítés

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása Háziállat, termésveszteség biztosítás

Kerti veszélytelenítés térítés

Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés

Sport felelősség

Besurranás, trükkös lopás Baleseti égési sérülés Kórházi lopás

Üdülésre elvitt ingóság biztosítása

Sírkő sérülés biztosítás Sírkő felelősség Temetési segítség

150 000 Ft

100 000 Ft

60 000 Ft

1 200 000 Ft

20 000 Ft

40 000 Ft

5 000 Ft

150 000 Ft

300 000 Ft

150 000 Ft

150 000 Ft

250 000 Ft

50 000 Ft

40 000 000 Ft

200 000 Ft

400 000 Ft

100 000 Ft

500 000 Ft

150 000 Ft

5 000 000 Ft

telefonos segítség

kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely

világ

kockázatviselési hely

kockázatviselési hely Európa

világ

világ, kivéve USA, Kanada

kockázatviselési hely világ

Magyarország Európa

Magyarország

39	Munkanélküliségi díjátvállalás		12 hónap	Magyarország
44	Mestervonal		25 000 Ft	kockázatviselési hely

41 Jogvédelem biztosítás 300 000 Ft Magyarország

37 27 31	Kölyök csomag	Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség	15 000 Ft 50 000 Ft 400 000 Ft	világ Magyarország világ, kivéve USA, Kanada
27	Öko csomag	Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás	1 500 000 Ft 300 000 Ft	kockázatviselési hely

45 Garancia plusz	300 000 Ft	Magyarország
39 Gépjármű biztosítás	10 000 000 Ft	kockázatviselési hely
31 Ebtartói felelősség	10 000 000 Ft	világ, kivéve USA, Kanada

47 34 28 Utazás csomag Autósegély feltétel alapján lásd V.8. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 600 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 200 000 Ft Európa

49	Időjárás biztosítás	100 000 Ft	Magyarország
28	All risks fedezet	kötvény alapján	kockázatviselési hely
55	Utasbiztosítás	lásd V.12.	Európa
37	Egészség csomag	lásd V.1.	világ
50	Futrinka kisállat-biztosítás	lásd V.10.	Magyarország
54	Smart biztosítás	lásd V.11.	világ
61	Építés-szerelés	kötvény alapján	kockázatviselési hely

Top módozatba beépített választható szolgáltatás

A Házőrző otthon- és életmód-biztosítás választható módozatai

Tűz Robbanás Villámcsapás Vihar Jégverés Hónyomás

Szikla-, kőomlás, földcsuszamlás Ismeretlen építmény és üreg beomlása Idegen jármű ütközése

Légi jármű ütközése Idegen tárgyak rádőlése Felhőszakadás

Árvíz Földrengés Vízkár

Betöréses lopás, rablás, rongálás Üvegtörés

Felelősség biztosítás

Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár) Beázás, kívülről érkező víz

Alapkockázatok

Kockázatok, csomagok Mozaik Nívó Extra Top

Különleges üveg

Komfort csomag

Baleset csomag

Otthon csomag

Kertes házas csomag

Sport csomag

Nyugalom csomag

Cédrus kegyeleti biztosítás

Munkanélküliségi díjátvállalás

Mestervonal

Jogvédelem biztosítás

Kölyök csomag

Öko csomag

Csomagok, kiegészítők

Garancia plusz

Gépjármű biztosítás

Ebtartói felelősség

Utazás csomag

Időjárás biztosítás

All risks fedezet

–

–

–

Utasbiztosítás – –

Egészség csomag Futrinka kisállat-biztosítás Smart biztosítás

Építés-szerelés

Jelmagyarázat

módozatba beépített választható

– nem biztosított szolgáltatás

alapszintű bővített magas szintű

kiemelkedő szolgáltatás

Az egyes csomagokra és kiegészítő biztosításokra vonatkozó szabályokat a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, valamint a Kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételek tartalmazzák.