SZAKSZERVEZETI BIZTOSÍTÁS

SZAKSZERVEZETI BIZTOSÍTÁS

Általános és kiegészítő feltételek

Hatályos: 2018. február 23-tól

Tartalomjegyzék

SZAKSZERVEZETI BIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A1515, A1516 (ÁSZF) 2

1. A biztosítási esemény 2

2. A biztosítási szerződés alanyai 2

3. A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 3

4. A biztosítási időszak, a szerződés megszűnésének esetei, maradékjogok 3

5. A biztosítási díj és a biztosítási összeg 4

6. Késedelmes díjfizetés 4

7. Újra érvénybe helyezés (reaktiválás) 4

8. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 4

9. A biztosított egyéb kötelezettségei 4

10. Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírások 4

11. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 10

12. A szerződés visszavásárlása, díjmentes leszállítása, kötvénykölcsön, maradékjogok 11

13. Egyéb változások bejelentése 11

14. Orvosi vizsgálat, egészségi nyilatkozat, várakozási idő 11

15. A szerződés területi hatálya 12

16. Nem biztosítható személyek 12

17. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok 12

18. A kockázatviselés korlátozása 14

19. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól 14

20. A biztosítási esemény bejelentése 14

21. A biztosítási szolgáltatások 14

22. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 14

23. A szolgáltatás kifizetése 16

24. Jognyilatkozatok 16

25. Nyereségrészesedés 16

26. A biztosítás értékének megőrzése (értékkövetés) 16

27. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 16

28. Egyéb 18

29. Elévülés 18

30. Egyéb rendelkezések 18

31. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén 19

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 20

KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSI FEDEZET 20

BALESETI HALÁL 20

BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

ÉS 50% FELETTI BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS 21

CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS 23

ÉGÉSI SÉRÜLÉS 23

BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ 24

BALESETBŐL EREDŐ FOLYAMATOS TÁPPÉNZES ÁLLOMÁNY ESETÉN TÖRTÉNŐ EGYÖSSZEGŰ KIFIZETÉS 24

BALESETI MŰTÉTI TÉRÍTÉS 25

D-E ROKKANTSÁGI CSOPORTBA KERÜLÉST MEGÁLLAPÍTÓ HATÁROZAT ESETÉN EGYSZERI TÉRÍTÉS 26

KIEMELT KOCKÁZATÚ (KRITIKUS) BETEGSÉGEK 27

SZAKSZERVEZETI BIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a biztosítókról és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen szerződési feltételek sze- rint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete

A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott ki- zárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatko- zó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytár- saság

Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.

Cégjegyzék száma: 01-10-042159

Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat: 1123 Budapest, Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 458 4200

Egyéb elérhetőség: info@signal.hu, www.signal.hu

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleté- vel kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hi- ánya esetén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességéhez további követelmények teljesülése szükséges. Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az eset- leges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igé- nyeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítőjének.

A bejelentéshez használható formanyomtatvány a www.signal.hu oldalon található. Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.

Jelen szerződési feltételek 2018.02.23-a után létrejövő Szak- szervezeti biztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a Szakszervezeti biztosítási Általános Szerző- dési Feltételekre (továbbiakban: ÁSZF) hivatkozással kötötték. Nem alkalmazandók az ÁSZF egyes pontjai akkor, ha azok al- kalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják.

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a kiegészítő biztosítási feltételekben részletesen meghatározott események.

1.2. Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés időtar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, váratlan baleset vagy betegség, illetve annak következménye.

1.3. Baleset fogalma: jelen biztosítási szerződés szempont- jából balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan, egyszeri hirtelen külső behatás, amelynek következté- ben az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás kö- vetkezik be és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérüléssel jár.

Jelen biztosítási szerződés feltételei szempontjából nem mi- nősül balesetnek a betegségből eredő sérülés, a megemelés, a rándulás, habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a ro- varcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szer- ződő kizárólag 18 és 70 év közötti, érvényes szakszervezeti tagsággal rendelkező természetes személy lehet.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze- mély javára köti meg.

2.2. Biztosított: az az érvényes szakszervezeti tagsággal rendelkező 18 és 70 év közötti személy, vagy 2 és 70 év kö- zötti közeli hozzátartozója, akinek biztosítási tartamon belüli váratlan betegsége vagy balesete, illetve ezek következménye esetén a biztosító szolgáltatási (fizetési) kötelezettsége beáll. A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés kezdetének évszámából levonja a biz- tosított születésének évszámát.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. A biztosított a szerződésbe szerződőként bármikor be- léphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

2.3. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

– a biztosított életben létekor a biztosított,

– elhalálozás esetén a szerződésben megnevezett személy, vagy

– a biztosított vagy örököse, ha a szerződésben kedvez- ményezettet nem jelöltek meg, vagy a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvez- ményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosí- tott a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetke- zése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezmé- nyezettet nem neveznek meg.

Azonos biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is jelölhető a kedvezményezettekre jutó százalékos mérték egy- idejű megjelölésével. Amennyiben a százalékos mértékek együttes összege nem pontosan 100 százalék, akkor a bizto- sító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányá- ban osztja szét a teljes biztosítási összeget.

Abban az esetben, ha a szolgáltatás kedvezményezettje(i) a biztosított örököse(i), akkor a biztosító a szolgáltatási össze- get a hagyatéki végzésben feltüntetett örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.

2.4. Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYBA- LÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánla- tot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. A biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.

A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosí- tási kötvényt állít ki.

3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító az ajánlatra, az ajánlat a biztosító vagy képviselőjének történő átadásától szá- mított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészség- ügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatel- bírálási idő elteltét követő napon jön létre.

3.3. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokkal a bizto- sított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az aján- lat elfogadása előtt kockázatelbírálást végezhet, melynek során

a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosí- tó az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra mó- dosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni.

3.4. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál meg- ismerni.

3.5. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok válto- zásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vá- laszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a mó- dosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltéte- létől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.7. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon be- lül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

3.8. A biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik.

3.9. Érvényesen létrejött szerződés esetén a biztosító kocká- zatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0. órájakor kezdődik. Ha a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, akkor a kockázat- viselés a halasztásban megjelölt időpont 0. órájakor kezdődik.

4. A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI, MARADÉKJOGOK

4.1. A biztosítás tartama 1 év, mely automatikusan éven- ként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bárme- lyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz.

4.2. A szerződés megszűnhet:

– a biztosított személy elhalálozásával

– 70 éves életkor elérésekor (biztosítási időszak végén)

– a biztosított szakszervezeti tagságának megszűnésé- vel (biztosítási időszak végén)

– díjnemfizetés miatt

– felmondással

4.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerző- dés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb esetei- ben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérhe- ti, amikor a kockázatviselés véget ér.

A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafi- zetését – kivéve a 30 napon belüli felmondás esetén – amennyiben a kockázatviselés már megkezdődött.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

5.1. A biztosítási díj fizetése folyamatos. A folyamatos díj éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizet- hető féléves részletekben is. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számíthat fel. Ha a szerződő a díjfizetési gyakoriságot megváltoztatja, azt a biztosítóval írásban kell közölnie, és a változtatás a következő díjfizetési esedékességtől lép hatály- ba. Az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5.2. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Amennyiben a szer- ződő fél által fizetett biztosítási díj nem éri el a biztosítási szer- ződésben meghatározott rendszeresen fizetendő biztosítási díj mértékét, úgy azt a Biztosító kamatmentes letétként kezeli.

5.3. A kezdeti biztosítási összeget a szerződéskötéskor a szer- ződő választja a biztosító által megadott lehetőségek közül.

5.4. A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biztosí- tási díjat és/vagy biztosítási összeget megállapítani. A biztosító az új díjról és/vagy biztosítási összegről, annak hatályba lépése előtt legalább 60 nappal köteles tájékoztatni a szerződőt.

6. KÉSEDELMES DÍJFIZETÉS

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerző- dő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pótha- táridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

7. ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉS (REAKTIVÁLÁS)

A szerződés nem reaktiválható.

A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

8. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

8.1.A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy is- mernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kö- telezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és változás be- jelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő

felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval kö- zölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

8.2. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lé- nyeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben, szemé- lyi adatokban és a biztosított személyek körében bekövetke- zett változást haladéktalanul.

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak ak- kor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: info@signal.hu, telefon: 06 1 458 4200

fax: 06 1 458 4260,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

8.3. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok iránya- dóak.

8.4. A biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, sza- badidős tevékenységével kapcsolatosan baleseti kockáza- tának elbírálása érdekében a biztosító jogosult kérdéseket feltenni, továbbá orvosi vizsgálatot és egészségi nyilatkozat kitöltését is kérheti.

8.5. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosító ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí- tási esemény bekövetkeztére.

9. A BIZTOSÍTOTT EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI

9.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul orvosi segít- séget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következ- ményeinek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhítéséről.

9.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosító által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

10. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG, TITOKVÉDELMMEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelően került beillesztésre. A www.signal.hu honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.

10.1. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügy- feleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo-

mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

I (2) Az (1). pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása ese- tén részére nem nyújtható előny.

I (3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

II. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban Eüak.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító a I (1). pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

III. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.

IV. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljá- ró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ide- iglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. IV (2) pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m. az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megál- lapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szem- ben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

IV (2) A IV. (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatá- si kötelezettség terheli.

IV. (2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

IV. (3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyar- ország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

IV. (3a). Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

IV. (4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a IV (1). valamint a IV.(6) pontokban, a II. pontban, a VI. és a VII pontokban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek szemé- lyes adatait továbbíthatja.

IV (5). A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a IV (1). pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

IV (6). A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a büntető törvénykönyvről szóló 2012 évi C törvény (Btk.) szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készíté- sének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet-

ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel van összefüggésben.

IV (7). A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

IV (8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

IV (9). Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetek- ről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

V. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

VI. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

VI (2). A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adatto- vábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VII (1). Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

VII (2). A VII (1). pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hi- vatkozva nem tagadhatja meg.

VIII (1). Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a

II. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat- nak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével tö- rölni kell.

VIII (2). A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a IV (1). pont b), f) és j) pontjai, illetve a IV (6). pont alapján végzett adattovábbításokról.

VIII (3). A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

IX (1). A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.

IX (2). A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

IX (3). A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonat- kozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

IX (4). Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

10.2. A BIZTOSÍTÓ ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

X. A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biz- tosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudo- mására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.

XI. (1) A X. pontban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá- mogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrár- kár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mező- gazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért

felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben.

XI (2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítéséhez.

XI (3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továb- biakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai fel- ügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyug- díj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

XI (4) A X pontban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kiren- delt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósság- rendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

XI (5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosí- tási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

XI (6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljá- ró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

XII (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korláto- zás nélkül megőrizni.

XII (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

XII (3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére köz- vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

10.3. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA ÉS AZ ÜZLETI TITKOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

XIII (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múl- va a levéltári kutatások céljára felhasználható.

XIII (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatko- zással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

XIII (3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

XIV (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügy- félkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a XIV (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

XIV (2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult kor- látozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

XIV (3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően kö- teles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelé- sének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

10.4. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

XV (1). A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fe- jezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

XV (2). Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről. XV (3). Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás ese- tén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulaj- donost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

10.5. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

XVI (1). Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

XVI (2). Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló

helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az le- hetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

XIV (3). Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

10.6. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

XVII (1). A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I (1). pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sa- játosságainak a figyelembevételével – kezelt és a XVII (3).- (6) pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosí- tási szerződésben rögzítésre került.

XVII (2). A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfele- lő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

XVII (3). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

XVII (4). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkö- tésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

XVII (5). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-

13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a XVII (4). pont b-e. pontjában meghatá- rozott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelem- díj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

XVII (6). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és

10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

XVII (7). A XVII (1) pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az XVII (1). pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

XVII (8). A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

XVII (9). Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés XVII (8). pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

XVII (10). Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

XVII (11). A megkereső biztosító a XVII (1). pontban megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

XVII (12). Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a XVII (8)-XVII (10). pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a té- nyéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

XVII (13). A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tu- domására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a XVII (1). pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

XVII (14). A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

XVIII (1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcso- latban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszély- közösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhat- nak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy va- gyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

XVIII (2) A biztosító az XVIII (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül to- vábbítja az Adatbázisba.

XVIII (3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgálta- tások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

XVIII (4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

XVIII (5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonat- kozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vo- natkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

XVIII (6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalma- zandóak.

XVIII (7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehet- séges – a hozzá intézett, a IV (1) bekezdés b), f), q) és r) pont- jában, illetve a XVIII (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biz- tosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel ren- delkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

XVIII (8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként ka- pott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vo- natkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatok- kal a XVIII (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

XVIII (9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

XVIII (10) A XVIII (1) bekezdésben meghatározott adatok a XVIII (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántar- tásba vételt követő öt évig kezelhetők.

XVIII (11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az XVIII (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhe- tők az XVIII (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adat- bázis kezelőjét.

XVIII (12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az ada- tigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhez- vételt követő kilencven napig kezelheti.

XVIII (13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés XVIII (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. XVIII (14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

XVIII (15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az ada- tigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az XVIII (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

XVIII (16) Az igénylő biztosító a XVIII (3) bekezdésben meg- határozott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt

legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az In- fotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

XIX (1) A XVII (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a XVIII (1) be- kezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biz- tosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint szá- mított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

XIX (2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehető- ségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

11. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

11.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a to- vábbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 10. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szol-

gáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakér- telmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott szemé- lyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

11.2. TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉSE

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

11.3. HELYESBÍTÉS

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyes- ségét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyes- sége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

11.4. TÖRLÉS

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo-

solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásá- nak törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

11.5. ZÁROLÁS

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továb- bá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adat- kezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem

sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indo- kait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

11.6. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

11.7. FELMENTÉS, FELHATALMAZÁS

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentu- mokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adato- kat a viszontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

11.8. SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK MÓDOSÍTÁSA

Az balesetbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosí- tó az internetes honlapján (www.signal.hu) nyújt tájékoztatást.

12. A SZERZŐDÉS VISSZAVÁSÁRLÁSA, DÍJMENTES LESZÁLLÍTÁSA, KÖTVÉNYKÖLCSÖN, MARADÉKJOGOK

A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelkezik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díjmentes leszál- lításra, illetve szolgáltatási előleg (kötvénykölcsön) felvételére sem.

13. EGYÉB VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE

A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozást, sze- mélyi adatokban bekövetkezett változást, illetve egyéb, a koc- kázatvállalás szempontjából lényeges változást (pl. verseny- szerű sport- és veszélyes hobbytevékenység megváltozása) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül írásban közölnie kell a biztosítóval.

14. ORVOSI VIZSGÁLAT, EGÉSZSÉGI NYILATKOZAT, VÁRAKOZÁSI IDŐ

14.1. A biztosító a szerződés megkötéséhez kérheti az általa összeállított egészségi nyilatkozat(ok) kitöltését valamint a biz- tosított egészségi állapotának vizsgálatát.

14.2. A biztosító várakozási időt nem köt ki.

15. A SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése

– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási ese- ményekre.

16. NEM BIZTOSÍTHATÓ SZEMÉLYEK

16.1. Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme- betegek és az állandó gondozásra szorulóak. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi élet- viteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kény- szerül igénybe venni.

16.2. Nem biztosíthatóak a hivatásos sportolók, akik a sportolást jövedelemszerzés céljából végzik.

16.3. Nem biztosíthatóak a 70. életévüket betöltött sze- mélyek.

16.4. Nem biztosíthatóak az érvényes szakszervezeti tag- sággal nem rendelkező személyek.

16.5. Nem biztosíthatóak az alábbi személyek:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bármilyen fokú maradandó egészségkároso- dással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kórban szenved,

– vasculáris demenciában szenved,

– mániás depressziós/bipoláris affektív zavarban szen- ved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– diagnosztizált sclerosis multiplex betegségben szen- ved,

– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demielini- zációs tünetekkel rendelkezik,

– Myastenia gravis megbetegedésben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– vak,

– epilepsziás megbetegedésben szenved,

– rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenved vagy szenvedett,

– krónikus és/vagy alkoholos májbetegségben szenved,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által iga- zoltan 30 napot meghaladóan keresőképtelen állo- mányban volt.

16.6. Nem biztosítható személyekre vonatkozóan biztosí- tási szerződés nem köthető.

16.7. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik biztosíthatatlanná, az adott biztosítási időszak utol- só napjával megszűnik a szerződés. Ezen időszakban a

biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított ál- lapota között nincs ok-okozati összefüggés.

17. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEMBŐL KIZÁRT KOCKÁZATOK

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

17.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek esetén akkor, ha az ittasságon, kábító- illetve bódító sze- rek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő gör- csös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

17.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulásá- val mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavat- kozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

17.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

17.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balese- tek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvétel- ről volt szó.

17.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvé- tel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy köz- szolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

17.6. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzete- ként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetek.

17.7. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

17.8. Megemelés, habituális ficam, patológiás törés.

17.9. Napszúrás, hőguta, fagyás kivéve, ha az baleset kö- vetkezménye.

17.10. Veszélyes sport- és egyéb célú tevékenységekből eredő balesetek:

a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, go-kart, motocross, jet ski, motorcsónak sport, vízi- sízés, motorkerékpár sport, rally, ügyességi verse- nyek gépkocsival),

b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,

c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbizto- sítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expe- díció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bázisugrás, falmászás,

d) privát-, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ejtőer- nyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlá- zó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő).

17.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illet- ve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek, abban az esetben, amennyiben az nem áll összefüggés-

ben a biztosított – munkavédelmi szabályok betartása melletti – munkavégzésével.

17.12. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) HIV-fertőzés,

c) nukleáris energia.

17.13. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kis- mértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresz- tül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következté- ben bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

17.14. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. Az ételmérgezés nem minősül balesetnek.

17.15. Retina leválás és annak következményei nem mi- nősülnek balesetnek.

17.16. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre – kivéve életmentő beavatkozás esetén

– amelynek oka részben vagy egészben:

a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ- kezményei,

b) a fogpótlás.

17.17. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka részben vagy egészben:

a) a lelki működés zavarai, betegségei,

b) a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellá- tás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra),

d) orvosi végzettséggel vagy működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

17.18. A szerződés megkötése előtt már fennálló beteg- ségek, illetve a szerződés megkötésének időpontjában bármely okból már károsodott, korábbi baleset vagy betegség miatt sérült vagy csonka, funkciójában korlá- tozott (nem ép) testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

17.19. A biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licen- ce-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevé- kenységével vannak okozati összefüggésben.

17.20. Olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ár- talomra, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, ortopéd jellegű kór- képek a biztosítási védelemből ki vannak zárva.

17.21. Artroscopiával végzett térdet érintő műtétek kö- vetkezményeként kialakult maradandó egészségkároso- dási kockázat a biztosítási fedezetből ki van zárva.

17.22. A biztosított foglalkozásával összefüggésben be- következő biztosítási események, amennyiben a biztosí- tott foglalkozása:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken 10 méteres ma- gasságtól,

– fegyveres testület tagja,

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutas-kísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték- és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

– ipari alpinista,

– mélyépítő munkás,

– állatszelidítő,

– barlangi mentő, hegyi mentő,

– hivatásos katona,

– tűzszerész.

17.23. Valamely a szerződéskötés előtt, a biztosítottal történt balesettel vagy a biztosítottnál fennálló betegség, illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati össze- függésben bekövetkező eseményekre.

17.24. A biztosított nem orvosi javallatra vagy nem az elő- írt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer; illet- ve gyógyszer, rendszeres kábítószer- és/vagy alkoholfo- gyasztás következtében történt eseményekre.

17.25. Nem téríti meg a biztosító továbbá: bárminemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, ke- letkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiak- ban foglaltak szerint:

Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket köz- vetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cse- lekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbi- akban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – tör- ténjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg

–, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kor- mány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy – egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befo-

lyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, val- lási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, meg- előzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

18. A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTOZÁSA

18.1. Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyék- sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okoz- ta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett. 18.2. Balesetbiztosítási kockázatoknál porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechani- kus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye. 18.3. Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szervek vér- zései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

18.4. Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reak- ciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem nem áll fenn.

18.5. A biztosító nem tekinti balesetnek, a foglalkozási ártalom következtében kialakuló foglalkozási megbete- gedést, még akkor sem, ha azt az arra jogosult állami szerv üzemi balesetnek elismeri.

19. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE ALÓL

19.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, betegsége illetve sérülése a kedvezményezett szándékos magatartása folytán követ- kezett be.

19.2. A biztosító mentesülése baleset vagy egész- ségbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól biztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészség- károsodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan ma- gatartással

– a szerződő fél vagy a biztosított,

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– üzletvezetésre jogosult tagjuk,

– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

19.3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, betegsége illetve sérülése:

– a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében,

– a biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűn- cselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a biztosított súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be.

19.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül külö- nösen, ha a biztosítási esemény

– a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen összefüggés- ben valósul meg, vagy

– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu- datmódosító szer hatására állt be,

– a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy

– a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be.

19.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

20. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

20.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó sze- mély, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosí- tási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkana- pon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

20.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet ko- rábban már jelentették, valamint abban az esetben is, ha a teljes körű kárbejelentéshez szükséges összes dokumentáció még nem áll rendelkezésre.

20.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől szá- mított 1 éven belül kell bejelenteni, de a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban kö- zölni kell.

20.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

21. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a külö- nös feltételekben meghatározott mértékű szolgáltatást teljesít.

22. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

22.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerű- ségének megállapításához szükséges iratokat, információkat

maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továb- bá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.

Amennyiben az iratokat hiányosan nyújtották be, akkor a biz- tosító az utolsó irat beérkezést követően 30 napon belül ér- tesíti a kedvezményezettet a hiánypótlásról. A hiánypótlásra a kedvezményezettnek 30 nap áll rendelkezésre, ha a biztosító értesítő levelében ettől eltérően nem rendelkezik.

22.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követke- ző iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum ere- deti példányát is bekérje.

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szol- gáltatáshoz szükséges dokumentumok:

a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának erede- ti példánya,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, annak bekövetkezé- sében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyó- gykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szö- vettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok máso- latai, beleértve az első orvosi ellátás dokumentumát is,

c) baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőr- ségi – munkahelyi baleset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),

d) véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült),

e) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény (ha készült),

f) amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű forgalmi en- gedélyének másolata,

g) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

h) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

i) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata.

Halál, baleseti eredetű halál esetén:

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• boncolási jegyzőkönyv/korbonctani lelet másolata (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

• a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

• a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges

iratok másolatai,

• halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

• a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

• a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés

nyomtatvány,

• házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi

betegkarton másolata,

• azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosult- ság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó

végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem ne- vezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás ese- tén továbbá:

• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció

(lelet, vizsgálati eredmények), valamennyi sérülés jellegé- nek és mértékének igazolása illetve az egészségkároso- dás mértékének igazolása,

• a balesetet követő egy év után, a kezelő traumatológus

vagy szakorvos által készített, a sérült testrészre vonatko- zó, minden részletre kiterjedő státuszleírás

• végállapotot leíró szakorvosi, kezelőorvosi dokumentáció

másolata,

• az arra jogosult szerv által kiadott, a maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó orvosi határozat másolata (amennyiben ilyen készült).

D-E rokkantsági kategória esetén:

• a munkaképesség-csökkenés megállapítására jogosult szerv, illetve az egészségi állapot mértékét meghatározó rehabilitációs hatóság által kiadott és a hozzá benyújtott or- vosi dokumentumok, határozatok, minősítések másolata.

Kórházi ápolás, műtéti térítés, égési sérülés esetén to- vábbá:

• a kórházi tartózkodásról és az ellátásról szóló egészség-

ügyi dokumentáció (vizsgálati eredmények, zárójelentés) fénymásolata, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnózi- sokat, az alkalmazott kezeléseket, valamennyi sérülés jel- legének és mértékének igazolásával,

• a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási esemény

bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi do- kumentációk másolatai (ha létezik ilyen),

• a WHO vagy OENO kódot tartalmazó műtéti leírás,

• az égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció másolata, mely tartalmazza a sérülés súlyosságát és kiter- jedtségét.

Csonttörés, csontrepedés estén:

• a baleset után készült valamennyi orvosi lelet, röntgen lelet, vagy orvosi dokumentáció (zárójelentés), mely egyértelmű- en leírja a csonttörés tényét és az orvosi ellátás módját.

Balesetből eredő folyamatos táppénzes állomány esetén:

• a betegállomány időszakában készült valamennyi orvosi do- kumentum (ambuláns lap, kórházi zárójelentés, kezelő lap),

• táppénzes/keresőképtelen időszakot igazoló dokumentu- mok másolata, mely a keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rend- szeresített nyomtatvány (táppénzes állományra)

Kiemelt kockázatú (kritikus) betegségek esetén a benyújtan- dó iratok listáját betegségtípusonként a kiegészítő biztosítási feltételek tartalmazzák.

Egyéb, szükség esetén benyújtandó dokumentumok:

• biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény eredeti pél- dánya,

• az utolsó díjfizetést igazoló befizetési, átutalási bizonylat,

• a biztosított személyi igazolványának vagy születési anya- könyvi kivonatának másolata,

• a szerződő és a biztosítottaknak a biztosítási esemény be- következésének időpontjában érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolata,

• hozzátartozói viszonyt igazoló dokumentum (házassági

anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló igazolás, stb.) másolata,

• a NEAK, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké-

réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példánya,

• a biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonyának iga-

zolásra szolgáló dokumentumok másolata,

• orvosi ambuláns lap másolata,

• orvosi igazolás, beutaló másolata,

• altatási jegyzőkönyv másolata,

• kórlapok másolata,

• ápolási lap és dokumentáció másolata,

• labor eredmények másolata,

• képalkotó műszeres vizsgálatok eredménye

• a kiegészítő biztosítási feltételekben részletezett további

iratok.

22.3. Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefolytatására.

22.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

22.5. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgálta- tási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetle- nül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

22.6. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

22.7. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt a hiánypótlási határidő lejártát követő 30 napon belül elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el vagy szükség esetén további adatokat kérhet.

23. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

23.1. A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, a kedvez- ményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

23.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifi- zetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja, és arról nyilatkozik.

23.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogos- ságának elismerését, illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 30 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti.

24. JOGNYILATKOZATOK

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a bizto- sító felé megtenni.

25. NYERESÉGRÉSZESEDÉS

A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.

26. A BIZTOSÍTÁS ÉRTÉKÉNEK MEGŐRZÉSE (ÉRTÉKKÖVETÉS)

A szerződés nem rendelkezik értékkövetéssel.

27. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

Jelen Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a jelen általá- nos szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek, valamint a biztosító, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkeze- lésének eljárásával, valamint a panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII.16.) Korm. rendelet ezen feltétel lezárásának napján hatályos szö- vege szerint megfelelően került beillesztésre. A www.signal.hu honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek és megfelelő Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók

27.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. B. épület földszint

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a külföldről is hívható +361 458 4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 061 458 4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhetősé- gei, a nyitvatartási idő megtekinthető a http://www.signal.hu/ hu/kapcsolat-cegadatok elérési úton.

27.2. A biztosítóhoz intézett

a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati irodánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan le- het megtenni.

27.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

27.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos

bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

27.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – ti- zenöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvé- telről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

27.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 14.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról

jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

27.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

27.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

27.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítő rendszer felügye- letével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános aláve- tési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biz- tosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06-80-203-776

Fax: +36 1 489 9102

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu Internet: http://www.mnb.hu A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és an- nak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely:1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf. 172.

A meghallgatások helyszíne: 1133 Budapest, Váci út 76. (Capital Square irodaház)

Telefon: +36 80 203 776

Fax: +36 1 489 9102

E-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu Internet: http://www.mnb.hu/bekeltetes

27.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

27.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 14.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

27.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

27.13. A 14.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

27.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a www.signal.hu oldalon elérhető.

27.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

27.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

27.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

27.18. On-line szerződéskötés esetén a 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alapján fogyasztói szerződés esetén on- line vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezhető a pénzügyi jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fo- gyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségek-kel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerző- désekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljárá- son kívüli rendezésére irányuló kommunikációt ezen a platformon keresztül kell a fogyasztóknak biztosítani. A pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platform honlapja: http://ec.europa.eu/odr, amely a www.signal.hu honlapról is elérhető.

A fenti tájékoztató a Bit. valamint a 437/2016. Kormányren- delet 2017. július 1-én hatályos szövege szerint készült és az általános szerződési feltételek részét képezi.

28. EGYÉB

28.1. Jelen szerződés alapján járadékfizetésre nincs lehető- ség.

28.2. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez- tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala- kítottak.

28.3. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen fel- tételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektro- nikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szken- nelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

29. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított egy év elteltével évülnek el.

30. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

30.1. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosí- tási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv.) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombizto- sításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adó- jogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az ak- tuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (www. signal.hu) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére.

Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld érte- sítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel, ez alól kivételt képez a szerződési feltételek

31. pontjában foglalt eset.

30.2. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosí- tóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (továb- biakban: ügynök);

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele mun- kaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének köz- vetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mu- lasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelem- díjat megfizetni.

Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabá- lyokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezett- sége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatko- zatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

30.3. Javadalmazás: A biztosításközvetítő a biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadalmazást.

30.4. Tanácsadás: Jelen biztosítási termék tanácsadás nélkül értékesíthető.

30.5. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a www.signal.hu oldalon érhető el a közzétételt követően.

31. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSÁNAK SZABÁLYAI JOGSZABÁLY MEGVÁLTOZÁSA ESETÉN

Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre te- kintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírás- ra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcso- lódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozás- ra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájé- koztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpont- jával módosul.

A biztosító a szerződő felet a tájékoztatásban a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról köteles tájékoztatni.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat ala- pot a szerződés biztosító általi felmondására.

A jelen Általános Szerződési Feltételek a szerkesztésének le- zárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (külö- nös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, Titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonatko- zó pontokra).

Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2018.02.20.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a www.signal.hu honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSI FEDEZET

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselés tarta- ma alatt bekövetkező halála.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító a biztosított halálakor a biztosítási szerződésben halál esetére meghatározott, a haláleset napján hatályos biz- tosítási összeget fizeti ki.

BALESETI HALÁL

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítottat ért baleset, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül elhalálozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosí- tott akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a bizto- sítási szerződésben a baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki.

2.2. A biztosító a haláleseti kifizetésből az ugyanazon ese- ményből eredően maradandó egészségkárodási szolgáltatás- ként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

2.3. Amennyiben a biztosító a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacso- nyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ÉS 50% FELETTI BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítottat ért baleset, amelynek következtében a biztosítottnál a baleset megtörténtétől számított egy éven belül maradandó egészségkárosodás alakul ki.

1.2. Biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosí- tott akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító szolgáltatása baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén

Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége maradan- dóan károsodott, a biztosító a szerződésben, a baleset napján érvényes, a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás eseteire meghatározott biztosítási összegnek az egészség- károsodás mértékének megfelelő százalékát, de legfeljebb a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

2.1.1. Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a bizto- sítottnál legalább 1% mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás alakult ki, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a maradandó egészség- károsodás mértékének megfelelő százalékát, de legfeljebb a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki.

2.2. A biztosító szolgáltatása 50% feletti baleseti eredetű ma- radandó egészségkárosodás esetén:

Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége 50%-ot meghaladó mértékben maradandóan károsodott, a biztosító a szerződésben, a baleset napján érvényes 50% feletti bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meg- határozott biztosítási összeget fizeti ki, de legfeljebb a biztosí- tási összeget.

2.2.1. Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosítottnál 50%-ot meghaladó baleseti eredetű maradan- dó egészségkárosodás alakult ki, akkor a biztosító a szerző- désben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki egyszeri térítésként. A biztosító térítésének, feltétele tehát, az 50%-ot meghaladó maradandó egészségkárosodás, de az e feletti résznél a biztosító már nem veszi figyelembe a %-os mértéket, minden esetben a baleset napján érvényes biztosítási össze- get fizeti ki.

2.3. A maradandó egészségkárosodás mértékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

Testrészek maradandó egészségkárosodása:	Térítés mértéke:
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	40%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	2%
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

2.4. Az előző pontból adódó maradandó egészségkárosodási mértékek összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%- ot, kivéve, ha legalább 51%-os mértékű maradandó egész- ségkárosodás kerül megállapításra. Ebben az esetben kifize- tésre kerül a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott, baleset napján érvényes biztosítási összegnek, a megállapított maradandó egészségkárosodás

%-os részének megfelelő része és az 50% feletti maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összeg, mint egyszeri térítés.

Amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási ese- mény is bekövetkezik és ezáltal a maradandó egészségkáro- sodási mértékek együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán a maradandó egészség-

károsodási mértékek összegződnek és azok együttesen a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg egyszerese, kivé- ve az előzőekben leírt eset.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, il- letve részbeni működésképtelensége esetén az előző pont- ban megadott maradandó egészségkárosodás mértékének hányadát kell figyelembe venni. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapít- ható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapíta- ni, hogy a testi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységé- től, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó maradandó egészségkárosodást veszi figyelembe.

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

A 2.3 pontban feltüntetett táblázat csak iránymutatásként szolgál.

2.5. Amennyiben a biztosított a biztosító orvosa által megálla- pított baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mér- tékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi vé- leményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgá- lattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb maradandó egészségkárosodást állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

2.6. A baleset utáni első évben a kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyér- telműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a bizto- sítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megál- lapítható, legalább 1%-os mértékű egészségkárosodás szerint

járó kifizetést, kivéve 50% feletti baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére szóló kiegészítő biztosítás esetén.

2.7. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig, évenként a maradandó egészségkárosodási mértékének új- bóli megállapítását kérni. Amennyiben a felülvizsgálat maga- sabb maradandó egészségkárosodás mértéket állapít meg, a biztosító ennek megfelelően nyújt szolgáltatást. Amennyiben a felülvizsgálat alacsonyabb maradandó egészségkárosodá- si mértéket állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szol- gáltatás különbségét, vagy szolgáltatást a biztosítónak visz- szafizetnie.

2.8. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, maradandó egészségkárosodásra szolgál- tatásokra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől szá- mított egy év eltelte után következik be, olyan maradandó egészségkárosodási mérték alapján teljesíthető a szolgál- tatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vo- natkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számí- tott 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biz- tosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok bemutatását is kérheti:

– kórházi kezelőlap és zárójelentés,

– aktuális jelentés a biztosított állapotáról.

CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset, amely következtében a biztosított csonttörést vagy csontrepedést szenved.

1.2. Fogtörés nem minősül csonttörésnek, illetve a fogrepe- dés nem minősül csontrepedésnek.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – bal- esetenként a törések vagy repedések számától függetlenül – egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában ha- tályos, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

Biztosítási évente maximum 3 biztosítási eseményre történhet szolgáltatás.

ÉGÉSI SÉRÜLÉS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset, amelynek következtében a biztosított égési sérülést szenved.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben az égési sérülések esetére meghatáro- zott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek az égési sérülés súlyossága alapján megállapított százalékát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés súlyosságától és kiterjedtsé- gétől függően a következő:

Testfelület Súlyosság	10–19%	20–49%	50–80%	80% felett
I. fokú	200%	–	–	–
II. fokú	–	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	200%	200%

Térítés mértéke: a biztosítási összeg táblázat szerinti száza- léka.

2.2. Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szen- ved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérü- lések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a leg- magasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.

2.3. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.

BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha annak következtében a biz- tosított orvosilag szükségesnek tartott, 1 napot meghaladó kórházi gyógykezelésre szorul. A biztosítási esemény a bizto- sítottat ért balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi kezelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbo- csátással, a kórházi zárójelentés kiadásával végződik.

1.2. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórház- nak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).

1.3. Nem terjed ki a biztosítás:

– geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédiai ke- zelésekre, a házi ápolásra és a gyógytornára, fogyókúrás kezelésekre,

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és sza- natóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

– rehabilitációs gyógyintézetek,

– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásra.

1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kockázatviselés kezdete előtt történt balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tartózkodásra.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított biz- tosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 2 éven belül maximum 185 napra kórházi napidíjat fizet, feltéve, hogy az egy napot meghaladta a kórházi ellátás.

Több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is a biztosító szolgáltatása 2 éven belül maximum 185 napra korlátozódik.

BALESETBŐL EREDŐ FOLYAMATOS TÁPPÉNZES ÁLLOMÁNY ESETÉN TÖRTÉNŐ EGYÖSSZEGŰ KIFIZETÉS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítottat ért baleset, amelynek következtében a biztosítási szerződés hatálya alatt elszenvedett sérülés hatá- sára, orvosilag szükségesnek tartott gyógykezelése miatt a biztosított a biztosítási szerződésben kikötött legalább 28 na- pig folyamatos táppénzes állományban van.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában ha- tályos, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

2.2. Egy balesetből eredően a biztosítási összeg csak egyszer kerülhet kifizetésre.

2.3. Egy biztosítási éven belül legfeljebb 3 alkalommal történ- het kifizetés.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A balesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok bemutatását is kérheti:

– a táppénzes állomány megállapítására jogosult szerv által a táppénzes állomány igazolására rendszeresített nyom- tatványok másolata,

– ha kórházi ápolás is történt: kórházi zárójelentés a kórházi gyógykezelés befejezését követő 15 napon belül.

3.3. A biztosító fenntartja magának jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a biz- tosító orvosával ellenőriztesse.

BALESETI MŰTÉTI TÉRÍTÉS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset, amelynek következtében a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított számára baleseti következmények elkerülésére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvég- zett azon műtéti eljárásokra, sebészeti beavatkozásokra kerül sor, amelyeket az orvos-szakmai szabályok betartásával kór- házi fekvőbeteg ellátás keretében végeznek.

1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:

– kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüggő műtétek,

– előzőleg ismert balesetek kapcsán végrehajtott műtétek következménye miatti beavatkozás,

– műtéti szövődmények miatti beavatkozás,

– halasztott műtét, melynek orvosi dokumentumokkal iga- zolt szükségessége még a kockázatviselés kezdetét meg- előzően megállapításra került,

– diagnosztikus műtét, vizsgálat melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye,

– orvosi műhibából adódó műtét,

– patológiás törés miatti műtét,

– artroszkópia és artroszkópos ízületi és szalagműtét.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biz- tosított részére baleseti műtéti térítést fizet.

2.2. A biztosító a jelen feltételek szerint vállalt műtéteket sú- lyosságuk alapján 5 térítési kategóriába sorolja. Műtéti téríté- senként – jelen feltételek 4. pontja alapján – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg 0%, 25%, 50%, 100%, 200%-a kerül kifizetésre.

2.3. Amennyiben egy műtéti beavatkozás során több sebé- szeti (ugyanazon baleseti következmény elhárítását célzó) el- járás szükséges, akkor a térítés alapja a beavatkozás során elvégzett legmagasabb %-os értékű eljárásért fizetendő ösz- szeg.

Olyan műtéteknél, melyek elvégzésénél a jelen szerződés létrejöttét megelőzően fennálló állapotok jelentős mértékben (legalább 25%-ig) közrehatottak, a biztosító a térítés összegét ezen közrehatás mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást, illet- ve a mértéket a biztosító orvosa állapítja meg.

2.4. A műtéti eljárások kivonatos listája és a térítések %-os besorolása a 4. pontban található. Az orvosi beavatkozások térítési csoportok szerinti részletes listája a biztosítónál meg- tekinthető. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás ezen táblázatban nem található, úgy a műtéti besorolást a biz- tosító orvosa állapítja meg.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatási igényt a műtét elvégzését követő 5 munkanapon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.

3.2. A biztosító egy biztosítási éven belül több biztosítási eseménnyel kapcsolatban is legfeljebb 3 alkalommal teljesít

kifizetést, és összességében maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki.

3.3. A biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a baleset napjától számított két éven belül legfeljebb 3 alka- lommal teljesít kifizetést, és maximum a biztosítási összeg két- szeresét fizeti ki függetlenül a műtéti beavatkozások számától.

4. MŰTÉTEK BESOROLÁSA (PÉLDÁK)

A teljes műtéti lista a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) megtekinthető.

4.1. 1. csoport: egyszerű beavatkozások (0%-os térítés)

WHO-kód Műtét megnevezése

57882 Belső fémrögzítés eltávolítása

51100 Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel 58900 Bőrvarrat

58900 Orrcsonttörés fedett helyretétele

4.2. 2. csoport: egyszerű beavatkozások (25%-os térítés)

WHO-kód Műtét megnevezése

5837H Achilles-ín szakadás helyreállítása 57670 Arctörések nyílt helyreállítása 51950 Dobhártyaplasztika

58400 Kézujj amputáció

51470 Szemlencse beültetés

4.3. 3. csoport: középnagy műtétek (50%-os térítés)

WHO-kód Műtét megnevezése

58480 Combamputáció

57902 Combnyak-szegezés

55110 Epehólyag eltávolítása

57922 Húzóhurkos csontrögzítés

50630 Pajzsmirigy eltávolítás

4.4. 4. csoport: nagy műtétek (100%-os térítés)

WHO-kód Műtét megnevezése

53836 Érpótlás

52070 Félkörös ívjáratok kimetszése 51630 Szemeltávolítás

51358 Szivárványhártya eltávolítás

53030 Teljes gégeeltávolítás

53502 Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn

4.5. 5. csoport: különleges műtétek (200%-os térítés)

WHO-kód Műtét megnevezése

50200 Benyomatos koponyatörés ellátása 55040 Májátültetés

53750 Szívátültetés

53340 Tüdőátültetés

53240 Tüdőlebeny eltávolítása

D-E ROKKANTSÁGI CSOPORTBA KERÜLÉST MEGÁLLAPÍTÓ HATÁROZAT ESETÉN EGYSZERI TÉRÍTÉS

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt, a magyar társadalom- biztosítási szerv a biztosítottat D-E rokkantsági csoportba so- rolja (az 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. § (1) a) aa) bekezdés szerint) és erről baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkant- sági nyugdíjra jogosító végleges határozatot hoz. A biztosítási esemény időpontja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő igénybejelentés napja.

2. NEM BIZTOSÍTHATÓ SZEMÉLYEK

2.1. Jelen feltételek szerint nem köthető rokkantságra vonat- kozó kiegészítő biztosítás olyan személyre, aki a nyugdíjbiz- tosítási igazgatási szervhez nyújtott már be igénybejelentést rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitá- ciós járadék, baleseti járadék, átmeneti járadék, rendszeres szociális segély, bányász dolgozó egészségkárosodási jára- déka vagy rokkantsági járadék elbírálásához, vagy ilyen ellá- tásban részesül.

2.2. Jelen feltételek szerint nem köthető rokkantságra vonat- kozó kiegészítő biztosítás olyan személyre, akit a Nemzeti Re- habilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), illetve jogelődjénél vagy jogutódjánál a kockázatviselés kezdetét megelőzően véleményezett, és a Hivatalnál új vagy régi véleményezettként tartanak nyilván.

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben meghatározott összeget téríti meg.

3.2. A biztosító a szolgáltatást a biztosítás tartama alatt csak egyszer fizeti ki, így állapotrosszabbodás esetén sem történik újabb kifizetés.

3.3. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jogo- sult, ha érvényes magyar társadalombiztosítással rendelkezik.

3.4. A biztosító abban az esetben nem fizet szolgáltatást, ha a kockázatviselés kezdetét megelőzően a biztosított már be- nyújtott igénybejelentést baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra illetve, ha a D-E rokkantsági csoport megállapítására olyan betegség(ek) vagy állapotok(ok) miatt kerül sor, amely betegség(ek) vagy állapot(ok) a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt már fennállt(ak).

4. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

4.1. A szolgáltatás iránti igényt a baleseti rokkantsági nyug- díjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító végleges határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.

4.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat,

– a határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó or- vosi iratok (leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok, stb.).

4.3. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosított- nál az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellenőriztesse.

4.4. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges iratok benyújtását kérheti és orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet. A vizsgálatok lefolytatására a biztosító orvosa jogosult. Jelen fel- tételekre az ÁSZF 22. pontja is vonatkozik.

KIEMELT KOCKÁZATÚ (KRITIKUS) BETEGSÉGEK

1. BETEGSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

1.1. A szívizomelhalás a szívizomzat bizonyos részeinek el- halása, melynek oka az elhalt terület vérellátásának hirtelen kialakuló elégtelensége. Jelen feltételek szempontjából csak azok a kóros állapotok tekinthetők szívizomelhalásnak, ahol a sérült terület kiterjedése olyan mértékű, amely a szokásos EKG regisztrációs technikákkal is észlelhető kóros Q-hullám kialakulását okozza.

1.2. Rosszindulatú daganatos betegség esetén a szövettani atípia jeleit mutató sejtek (rosszindulatú sejtek) kontrollálatlan szaporodása áll fenn, melynek során a rosszindulatú sejtek a szövethatárokat áttörve terjeszkednek (invázió) és fennáll a rosszindulatú sejtek távoli szervekben való megtelepedésé- nek, szaporodásának és a szerv inváziójának lehetősége (me- tasztázis). Jelen feltételek szerint a rosszindulatú betegségek csoportjába a vérképző szövetek rosszindulatú daganatai (le- ukémiák), a retikuloendoteliális és nyirokrendszerből kiinduló daganatok (limfómák), a rosszindulatú plazmasejt-rendelle- nességek (plazmasejtes mieloma) is beletartoznak.

1.3. Krónikus veseelégtelenség áll fenn, ha a vesék működé- sei visszafordíthatatlanul csökkentek és ez a csökkenés olyan mértékű, hogy az állapot művesekezelés vagy veseátültetés nélkül az élettel nem összeegyeztethető és a beteg a dialízis kezdetétől számított legalább 60 napig dialíziskezelésre szorul.

1.4. Agyi érkatasztrófa az a koponyán belüli érben kialakuló kóros állapot (érfalszakadás, teljes vagy részleges érelzáródás trombó- zis vagy embólia következtében), melynek folytán maradandó szervi, idegrendszeri károsodás alakul ki, azaz a károsodást jelző fizikális tünetek az érkatasztrófa felléptét követő 60 nap után is egyértelműen kimutathatók. Valamely balesettel oki összefüg- gésben lévő érkatasztrófákra a biztosítás nem terjed ki.

1.5. Jelen feltételek szempontjából szervátültetésnek minősül az a műtéti beavatkozás, melynek során a szervet kapó (recipi- ens) testébe más szervezetéből (donor) szív, szív-tüdő komple- xum, tüdő, máj vagy vese kerül átültetésre. Szövet- és sejtátül- tetés nem fedi a szervátültetés fogalmát, emiatt a csontvelő-, hasnyálmirigy-, bőr- és csontátültetés nem biztosítási esemény.

1.6. Jelen feltételek szempontjából szívkoszorúér-műtétnek számít az a nyitott mellkasi beavatkozás, melynek célja két vagy több ér koszorúérfestéssel igazolt szűkületének vagy elzáródá- sának megszüntetése a beteg érszakasz eltávolítása és annak a szervezet más részéből származó érrel való pótlása által.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítási szerződés hatálya alatt, az alábbiak- ban meghatározott betegségek, beavatkozások, állapotok és műtétek (továbbiakban: betegségek) hiteles orvosi diagnoszti- zálása illetőleg elvégzése a biztosítottnál:

a) szívinfarktust diagnosztizálnak,

b) rosszindulatú daganatban való megbetegedést állapítanak meg,

c) krónikus veseelégtelenség lép fel és 60 nap elteltével még dialízisre szorul,

d) agyi érkatasztrófát diagnosztizálnak és 60 nap elteltével még egyértelműen kimutathatóak az idegrendszeri káro- sodást jelző fizikális tünetek,

e) szervátültetést hajtanak végre vagy

f) szívkoszorúér (bypass) műtétet végeznek, illetve

g) a fenti betegségekből kifolyólag hirtelen bekövetkező halál.

2.2. A biztosítási esemény bekövetkezése

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az egyes betegségek esetén a következő:

a) szívinfarktus esetén az esemény bekövetkezésének a kez- előorvos által megállapított időpontja;

b) rosszindulatú daganatban való megbetegedés esetén a betegség diagnosztizálásának időpontja;

c) veseelégtelenség fellépésekor a rendszeres, tartós dialízis kezelés megkezdését követő 60 nap eltelte;

d) agyi érkatasztrófa esetén a maradandó szervi központi idegrendszeri károsodást okozó betegség bekövetkezése utáni 60 nap eltelte (utóbbi két esetben ezen az egészségi állapotnak, kísérő tüneteknek a 60 napon túl kimutatható maradandó károsodás orvos által igazolt fennállását kell érteni);

e) szervátültetés esetén a műtét időpontja;

f) szívkoszorúér műtét esetén a műtét időpontja;

g) a fenti betegségekből kifolyólag hirtelen bekövetkező halál esetén a halál időpontja.

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben meghatározott összeget téríti meg.

3.2. A biztosítási összeg csak egyszer kerülhet kifizetésre, ak- kor is, ha több betegség együttesen lép fel, illetve a kárkifize- tést követően újabb betegség vagy abból eredő halál követ- kezik be.

4. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

4.1. A szolgáltatás iránti igényt legkésőbb a biztosítási ese- mény bekövetkezését követő 60 napon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.

4.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő speciális iratok, illetve dokumentumok bemu- tatását is kérheti:

4.2.1. Szívizomelhalás bizonyításához az alábbi körülmények hiteles egészségügyi dokumentummal igazolható jelenléte szükséges:

a) a kórtörténetben típusos mellkasi fájdalom és

b) friss szívizomelhalásra utaló EKG elváltozás és

c) szívizom-specifikus enzimszintek kórjelző mértékű emelke- dése (a két utóbbi körülmény megvalósulása önmagában is bizonyító értékű) és/vagy

d) egyértelmű kórbonctani információ, mely bizonyítja a friss és a halállal közvetten oki összefüggésben lévő szívizomel- halás tényét.

4.2.2. Rosszindulatú daganatra vonatkozó kárigény esetén a jogosult pozitív (a sejtek rosszindulatú elfajulására és a folya- mat invazív terjedésére utaló) szövettani vizsgálati lelettel iga- zolhatja kárigénye jogosságát.

A rosszindulatú daganatok köréből jelen biztosítási feltételek kizárják:

a) a rákelőző (precarcinóma) állapotokat,

b) a környezetet el nem árasztó (in situ) daganatokat,

c) a bőrrákot, kivéve a festékes anyajegyek rosszindulatú da- ganatait (melanoma malignum),

d) az AIDS betegség mellett, illetve a HIV pozitív diagnózis mellett fellépő bármely daganatot.

4.2.3. A veseelégtelenség biztosítási eseményként történő elfogadásának feltétele a legalább 60 napja tartó rendszeres művesekezelés, amelyet a dialízist végző egészségügyi intéz- mény dokumentál.

4.2.4. Az agyi érkatasztrófa diagnózis elfogadásához 60 nap- pal a hiteles dokumentummal igazolható érkatasztrófa után is fennálló, az érkatasztrófával oki összefüggésben álló szervi, központi idegrendszeri károsodást jelző tünetek kimutatható- sága szükséges. Az érkatasztrófa tényét, a maradandó neuro- lógiai deficit tényét és a kettő közötti oki összefüggés tényét a biztosító orvosa vagy az általa kijelölt konziliárius állapítja meg.

4.2.5. Szervátültetés biztosítási eseményként történő elfoga- dásához a helyes orvosi javallat alapján, orvos által elvégzett műtéti beavatkozás egészségügyi dokumentuma.

4.2.6. Szívkoszorúér-műtéttel kapcsolatos kárigények akkor jogosak, ha a zárójelentés szerint előzetes koszorúérfestés eltéréseire alapozott, helyesen felállított orvosi javallat alapján az áthidaló műtét megtörtént.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 06 1 458 4200 info@signal.hu • www.signal.hu

SIG 3356