GB517 JELŰ ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS
GB517 JELŰ ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS
KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB517 JELŰ ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az Építés- és Szerelés- biztosítás Feltételei alapján kötött biztosítási szerződésben arra vállal köte- lezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek VII. fejezete (Vagyonbiztosítási események és kizárások) szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a kocká- zatviselés helyén keletkezett károkat, valamint – a meghatározott kü- löndíj megfizetése esetén – a VIII. fejezet (Felelősségbiztosítás) és a IX. fejezet (Záradékok) hatálya alá eső igényeket.
A jelen különös szerződési feltételeket, záradékokat a Vagyonbizto- sítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztó (továbbiak- ban VÁSZF), valamint a Vállalkozások Felelősségbiztosításának Álta- lános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban: VF ÁSZF) rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
A vagyonbiztosítási rendelkezések vonatkozásában a jelen különös szerződési feltételekben, záradékokban nem szabályozottakra a VÁSZF rendelkezései az irányadók.
A felelősségbiztosítási rendelkezések vonatkozásában a jelen külö- nös szerződési feltételekben, záradékokban nem szabályozottakra a VF ÁSZF rendelkezései az irányadók.
Ha a jelen különös szerződési feltételek, záradékok eltérnek a VÁSZF vagy a VF ÁSZF rendelkezéseitől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben, záradékokban meghatározottak az irányadók.
Az építés- és szerelésbiztosítás vagyonbiztosítási részének (VII. feje- zet) bármelyik fél általi felmondása vagy egyéb okból történő meg- szűnése esetében valamennyi záradék és a felelősségbiztosítási rész (VIII. fejezet) a vagyonbiztosítási rész megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A záradék(ok) vagy a felelősségbiztosítási rész (VIII. feje- zet) önállóan is felmondható, annak (azoknak) felmondása vagy bármely okból történő megszűnése a felmondás, megszűnés által nem érintett szerződésrészek, záradék(ok) hatályát nem érinti.
I. Biztosítottak köre
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződés keretei között biztosí- tottnak minősül:
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13112/1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.
a. az építtető (beruházó), valamint
b. a biztosított építkezésben résztvevő építési vállalkozó (kivitelező) és
c. az alvállalkozók,
amennyiben mindezek a személyek a meglévő vállalkozási szerződés alapján a feltételek szerinti biztosítási események által okozott károkat a magyar jog szerint viselni tartoznak vagy gazdaságilag ténylegesen viselniük kell, továb- bá, ha a biztosítási szerződésben biztosítottként megnevezésre kerültek.
II. Biztosítható vagyontárgyak (biztosítási fedezet tárgya)
1. Jelen feltételek alapján a következő vagyontárgyak és költségek biztosít- hatók.
a. Építési/szerelési teljesítés (építési/szerelési vállalkozó összes szerződés szerinti teljesítése), beleértve
a/1. az építési terület előkészítő munkálatait, mint a földkitermelés és tereprendezés;
a/2. segédépítmények, mint pl. ideiglenes elterelő csatornák és védő- gátak építése;
a/3. valamennyi, az építési/szerelési helyszínen tárolt, a biztosított ob-
jektum kivitelezéséhez szükséges – beépítésre kerülő – anyagot, gépet, berendezést, előre gyártott szerkezetet.
Az alvállalkozók teljesítése is biztosítottnak minősül, amennyiben az elő- zőekre meghatározott biztosítási összeg a biztosítani kívánt alvállalko- zók teljesítését is tartalmazza, illetve ha ezen felül az alvállalkozók telje- sítéseit külön összeggel tüntetik fel.
b. Építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek: mint pl. szállásépüle- tek, raktárszínek, előkészítő berendezések, állványzatok, zsaluzatok, víztelenítés berendezései, elektromos és vízellátó berendezések, kézi szerszámok, megmunkáló gépek.
A szállásépületek, raktárszínek az építési területen belül csak akkor biztosíthatók, ha az elmúlt 20 évben észlelt maximális víz- szint felett helyezkednek el, egymástól legalább 50 m-re vannak vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.
c. Építőgépek: mint pl. földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk, rendszám nélküli járművek, melyek lehetnek a biztosított tulajdonát ké- pező vagy a tulajdonjog fenntartása mellett részére átadott (bérelt, lí- zingelt) építőgépek, gépek, berendezések.
d. A 119. Záradék: A biztosított(ak) meglévő – saját tulajdonú vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyai alapján a meglévő épüle- tek (építmények), amelyeken vagy amelyek mellett a létesítés történik és amelyek a biztosított őrzése vagy felügyelete alá tartoznak. Idegen tu- lajdon, mely nem képezi a munka tárgyát, a 120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése és a felelősség- biztosítás keretében biztosítható.
e. A kár enyhítésével, valamint a kár helyének és okának feltárásával, mér- tékének meghatározásával, illetve ezen intézkedések során keletkezett (okozott) további károk helyreállításával kapcsolatos költségek, ame- lyekre a biztosító kockázatviselése külön díj megfizetése nélkül kiterjed a biztosítási időszak alatt az építési/szerelési teljesítés 5%-áig, de maximum 10 millió Ft-ig. Ennél magasabb kártérítési limitre, illetve a kárenyhítéstől független romeltakarításra és helyreállításra külön meg- állapodás alapján, külön díjért köthető biztosítás.
f. A 006. Záradék: Túlórák, éjszakai vagy munkaszüneti napon végzett munkák, expressz fuvarok, légi szállítások többletköltségei szerinti külön megállapodás esetén biztosítottak az éjszakai vagy munkaszüneti napo- kon végzett munka miatt felmerült túlmunka költségei, expressz és spe- ciális szállítások fuvardíjai, valamint a légi szállítások többletköltségei.
2. Az 1. pontban részletezett vagyontárgyak és költségek közül a biztosító kockázatviselése csak azokra terjed ki, amelyek a biztosítá- si szerződésben tételesen felsorolásra kerülnek, és amelyekre bizto- sítási összeg került meghatározásra.
3. Idegen tulajdon, mely nem képezi a kivitelezés tárgyát és melyekben az építéssel vagy szereléssel kapcsolatosan keletkezett kárért a biztosított fe- lelősséggel tartozik, felelősségbiztosítás keretében biztosítható.
III. A kockázatviselés helye
1. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt építési terü- let, beleértve az ezen belüli szállítási útvonalakat is. Egy biztosított építési te- rülettől vagy területhez vezető, illetve különböző helyen levő biztosított épí- tési területek közötti útvonalak nem tartoznak a kockázatviselés helyéhez.
2. Amennyiben egy biztosított épület, építmény részben vagy egészben
előre gyártott szerkezetekből készül, és ezeket a szerkezeteket egy biztosí- tott vállalkozó – ezen épülethez, építményhez készült – egyedi tervek sze- rint gyártja, akkor a gyártóüzem területe – külön megállapodás esetén – a kockázatviselés helyének kiegészítő része. A biztosítási fedezet csak azon szerkezeti elemekre terjed ki, amelyek a biztosított létesítéshez készülnek. A biztosító azonban nem téríti meg a szerkezeti elemek gyártása során vagy a hibás gyártási technológia miatt bekövetkező károkat, így különösen a termékfelelősségre vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozó károkat.
IV. A biztosító kockázatviselésének kezdete és lejárata
1. A biztosító kockázatviselésének kezdete az építési és/vagy szerelési munka megkezdésének időpontja, illetve a biztosított vagyontárgyaknak a kockázat- viselés helyén történő kirakodásának befejezési időpontja. Ez utóbbi azon- ban legfeljebb 90 nappal előzheti meg a létesítés megkezdésének idő- pontját.
2. A biztosító kockázatviselése az építési és/vagy szerelési munka átvételé- ig vagy a próbaüzem befejezéséig tart attól függően, hogy ezek közül me- lyikre kerül hamarabb sor. A próbaüzem időtartama alatt – külön megál- lapodás hiányában – a biztosító kockázatviselése a próbaüzem kezde- tétől számított 30 napot nem haladja meg. A próbaüzem fedezete a
100. Záradék: Próbaüzemi időszak meghosszabbítása alkalmazásával meg- hosszabbítható.
3. A biztosító kockázatviselésének lejárati időpontját a biztosítási szerző- désben rögzíteni kell. Amennyiben a létesítés ez időpontig nem fejezhető be, a biztosított a lejáratot megelőző 60 napig írásban kérheti annak módosítását. A biztosító a kézhezvételt követő 15 napon belül nyilatkozik a szerződés módosításáról. Amennyiben a módosítást a biztosító nem fogad- ja el, a szerződés az eredetileg megállapított időpontig marad érvényben.
4. A biztosítási fedezet kiterjeszthető a karbantartási időszakra a 003. Zá- radék: Karbantartási munkák fedezete vagy a 004. Záradék: Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete záradéknak megfelelően, legfeljebb a bizto- sítási szerződésben külön rögzített időtartamra.
5. Amennyiben a biztosított létesítmény, objektum egy részét (épületrészt, építményrészt, építményt), egy vagy több berendezését (gépet) kipróbálnak és/vagy üzembe helyeznek, illetve átvesznek, a biztosító kockázatviselése ezekre a vagyontárgyakra megszűnik, azonban a többi részre a biztosítás to- vábbra is érvényben marad. A részátadással átadott vagy üzembe helyezett részekre a 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett léte- sítményrészek fedezete alkalmazásával a fedezet továbbra is fenntartható.
6. A nem új állapotban felhasznált, beépített vagyontárgyakra (szer- kezeti egységekre, épületgépészeti berendezésekre, gépekre stb.) a biztosító kockázatviselése a 2. pont rendelkezéseitől eltérően ezek próbaüzemének megkezdésekor megszűnik.
7. Megkezdett létesítések biztosítása esetén a biztosító a biztosítási szerző- dés megkötésekor külön feltételekben korlátozhatja a biztosítási fedezetet, a kockázatviselés tartamát és a biztosítási szolgáltatás mértékét.
V. Biztosítási érték, biztosítási összeg
1. A biztosítási szerződésben a vagyoncsoportokra (biztosítási tételek), il- letve vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegeknek meg kell fe- lelnie azok értékének (biztosítási érték), kivéve az első kockázatra biztosí- tott tételeket, melyeknél a biztosítási értéktől független a biztosítási összeg.
2. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonértéktől független összeget (első kockázatot) is meghatároz- hatnak biztosítási összegként. A szerződés szerint első kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító a VÁSZF IX. 3. pontja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja.
Első kockázatú tételek esetén az első kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. Első kockázatú tételek
azok a biztosítások, amelyek vonatkozásában a biztosítási összeget a vagyontárgyak szerződéskötéskori biztosítási értékétől eltérő nagyságú – azt azonban meg nem haladó – kártérítési limit képezi, és ezt a kártérítési limitet az adott biztosítási időszakban kifizetett kártérítési összegek csökkentik. Az első kockázatra szóló biztosítá- sok esetében a biztosítási összeg az említett kártérítési limit.
3. A biztosítási összegek meghatározásánál a következő értékeket kell fi- gyelembe venni:
a. az építési/szerelési teljesítések (II. 1. a.) esetén a vállalkozási szerződés- ben rögzített vállalási összeget, az építtető által szállított anyagok és részegységek esetén azok szerződéskötéskori újrabeszerzési értékét, il- letve újraelőállítási költségét;
b. az építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek (II. 1. b.) esetén azok szerződéskötéskori valóságos értékét;
c. az építőgépek (II. 1. c.) esetén azok szerződéskötéskori valóságos érté- két, bérelt vagy lízingelt berendezések esetén a szerződés szerinti gépér- téket, amely nem lehet magasabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke;
d. a meglévő épületek, építmények (II. 1. d.) esetén azok valóságos érté- kétől független biztosítási összeget (első kockázat) kell meghatározni, melyen belül külön kell szerepeltetni a művészeti értéket képviselő va- gyontárgyakra vonatkozó biztosítási összeget, melyek biztosítási értéke megegyezik azok forgalmi értékével;
e. a kárenyhítéstől független, helyreállítással, illetve romeltakarítással kap- csolatos többletköltségekre és/vagy a feltételekben meghatározott díjfi- zetés nélküli limitösszegen felüli fedezetre – a biztosított ilyen irányú
II.1. e. pont szerinti igénye esetén – külön biztosítási összeget kell meg- határozni.
4. Az általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított nem igényelhe- ti vissza, az egyes tételek biztosítási összegének meghatározásakor figye- lembe kell venni.
5. Nem képezik a biztosítási fedezet tárgyát és a biztosítási összeg meghatározásánál nem vehetők figyelembe:
a. a telek vételi és kialakítási (bekerítési) költségei;
b. haszonbérleti díjak, szerződéskötési költségek, biztosítási költsé- gek és illetékek.
6. A biztosító egyes kockázatok (földrengés, vihar, árvíz, áradás) ese- tében a biztosítási összegtől független kártérítési limitösszeget hatá- rozhat meg, amely a kártérítés felső határa káreseményenként vagy egy eseményre visszavezethető több kárnál (sorozatkár). A kártérítési limitösszeget a biztosítási szerződésben minden esetben rögzíteni kell.
7. Az olyan mértékű bér- és árváltozások esetén, amelyek az építési/szere- lési teljesítések értékét módosítják, a biztosított kérheti az értékváltozásnak megfelelő biztosítási összeg módosítását. Ennek elfogadását a biztosító módosított kötvény kiadásával igazolja.
A bejelentés hiányában a biztosító az eredeti biztosítási összeg és a tényle- ges építési/szerelési teljesítések értékének arányában teljesíti szolgáltatását.
8. A felelősségbiztosítás esetében külön-külön kerül meghatározás- ra a személysérülésre és a dologi kárra vonatkozó káreseményen- kénti, illetve a biztosítási időszakra összesen vonatkozó biztosítási összeg, melyekre a biztosító az első kockázati összegre vonatkozó szabályokat alkalmazza.
VI. Biztosítási díj
1. A biztosító a biztosítási díjat a teljes kockázatviselési időtartamra hatá- rozza meg.
2. A biztosító szerződés szerinti kockázatviselés időtartamának meghosszab- bítása miatti díjban külön kell megállapodni.
A meghosszabbítás miatti díjat legalább 30 nappal az eredeti lejárati napot megelőzően kell megállapítani, hogy minden, abban az időpontban fenn- álló körülményt figyelembe lehessen venni.
VII. Vagyonbiztosítási események és kizárások
1. Biztosítási esemény minden olyan – az építési, szerelési tevékenység során bekövetkező – előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a kizárások között, és amelyek következtében az építési, szerelési teljesítésekben, a kockázatviselés helyén megvalósuló vagy működtetett biztosított vagyontárgyakban (illetve azok bármely részében) oly mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását (továbbiakban: vagyoni károk).
2. A VÁSZF kizárásain túl a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következő eseményekre és károkra:
a. bármely következményi kárra, beleértve a kötbért, késedelem, il- letve szerződésmegszűnés miatti veszteségeket, bírságot vagy egyéb büntető jellegű költséget, pénzügyi veszteségeket, valamint egyéb, a vállalkozói szerződésben rögzített kötelezettség (esztéti- kai megjelenítés, minőségi és teljesítmény követelmény stb.) nem teljesítéséből származó veszteséget, még akkor sem, ha a követ- kezményi károk egyébként térítésköteles kárra vezethetők vissza;
x. xxxxx tervezés miatti károkra, kivéve, ha erre írásbeli megállapo- dás jött létre a 115. Záradék: Tervezési kockázatok fedezetének megfelelően;
x. xxxxx anyagok vagy hibás kivitelezés újraelőállításának, pótlásá- nak, javításának vagy átvételének költségeire, ám ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett részek- ben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;
d. a normális időjárási viszonyok és a használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódásra, tönkremenetelre, korróziós vagy oxidációs folyamatokból származó károkra és értékcsökkenésre;
e. építéshelyszíni berendezésekben és építőgépekben azok belső – mechanikus és/vagy elektromos – üzemzavarai miatt bekövetke- ző károkra;
f. kézi szerszámok, megmunkáló gépek, építéshelyszíni berendezé- sek és segédszerkezetek törési, elveszési káraira;
g. lopás miatti károkra, kivéve, ha az eltulajdonítás szilárd falazatú, megfelelően lezárt épületből vagy annak helyiségéből erőszakos módon történt;
h. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező járművek által okozott károkra;
i. akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyeg, okmányok, köte- lezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek, értékcikkek megsemmisülése vagy sérülése miatti károkra;
j. olyan veszteségekre és károkra, melyek csupán leltározáskor de- rülnek ki;
k. a kockázatviselés helyén kívüli szállításokkal – beleértve a ki- és berakodást is – összefüggésben keletkező károkra, még akkor sem, ha a kár a kockázatviselés helyén keletkezik, kivéve, ha a
113. Záradék: Belföldi szállítás fedezete alkalmazásra került.
VIII. Felelősségbiztosítás
1. Biztosítási esemény
A biztosított által a biztosított építési és/vagy szerelési munkák el- végzése során, és a biztosítási időszak alatt okozott vagyoni károk, amelybe beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is, illetve a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező élet, testi épség és az egészség személyiségi jogot érintő személyiségi jogi jogsértések, amennyiben a károkozás a biztosított tevékenységgel közvetlen okozati összefüggésben áll, és ezért a magyar jog szabá- lyai szerint a biztosított mint a szerzôdésben építési és/vagy szerelé- si tevékenység folytatója kártérítési kötelezettséggel vagy sérelem- díj fizetési kötelezettséggel tartozik.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.
2. A biztosító fizetési kötelezettsége az adott biztosítási esemény vo- natkozásában kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, a fele- lősségbiztosításra vonatkozó biztosítási összeg(ek) erejéig terjed.
3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és a szerződés megszűnését követően az el- évülési időn belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási esemény- nek minősülő károkra terjed ki.
Jelen feltételek alapján az elévülési idő: a káresemény bekövetkezé- si időpontjától számított egy év.
4. A biztosító külön megállapodás esetén a felelősségbiztosítási fedezetet kiterjeszti a biztosítási szerződésben felsorolt biztosítottak egymásnak oko- zott káraira. Ebben az esetben a biztosítási feltételek a 002. Záradék: Ke- resztfelelősséggel egészülnek ki.
5. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a 6. pontban fel- sorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben vagy ezek következményeként a VIII. fejezet 1. pontja sze- rint biztosítási esemény következik be.
6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következő esemé- nyekre és károkra:
a. épületekben, vagyontárgyakban, talajban a vibráció, a teherhor- dó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károkra, illetve ezen károkból fakadó vagy arra visszavezethető vagyoni károkra, kivéve, ha ezek fedezetére írásbeli megállapo- dás jött létre, e külön megállapodás esetén a biztosítási feltéte- lek a 120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdu- lása vagy gyengülése egészülnek ki;
b. a földterületekben, tereprendezésben, terményekben, erdőkben és/vagy egyéb növényi kultúrákban okozott károkra, amennyi- ben azok a szerződéses munkákkal közvetlenül összefüggnek;
c. a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkra;
d. a biztosított vállalkozó(k), építtető(k)kel szemben a jelen fedezet- tel biztosított építés-szerelési tevékenység során a biztosított te- vékenységben részt vevő más cég alkalmazottainak, dolgozóinak személyi sérülése vagy halálos kimenetelű balesete miatt támasz- tott kártérítési igényekre;
A 002. Záradék: Keresztfelelősség alkalmazása esetén a jelen pontban rögzített személyek külön-külön biztosítottnak minősül- nek, és így a biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosítási szer- ződésben foglaltak figyelembevételével a károkozó cég felelős- ségének mértékében kerül megállapításra;
e. olyan vagyontárgyak eltűnése vagy az azokban keletkezett károk miatt támasztott kártérítési igényekre, melyek a biztosí- tott vállalkozó(k)kal, építtető(k)kel szemben a jelen fedezettel biztosított építés-szerelési tevékenységben a biztosított tevé- kenységben részt vevő más cégeknek, ezek alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, meg- őrzése vagy ellenőrzése alatt állnak, kivéve, ha a 002. Záradék: Keresztfelelősség alkalmazásra került és emiatt fenti személyek külön-külön biztosítottnak minősülnek;
f. a biztosított által vagy érdekében üzemeltetett vízi járművek, re- pülőgépek (repülő szerkezetek), valamint kötelező gépjármű fe- lelősségbiztosítás alapján fedezetbe vonható járművek által oko- zott balesetek miatti kártérítési igényekre.
g. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.
IX. Záradékok
1. Kötelezően alkalmazandó záradékok a kivitelezés jellegének és/vagy helyszínének függvényében
008. Záradék: A földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó külön feltételek (kockázatviselés helyétől függően)
101. Záradék: Alagút- és tárnaépítés külön feltételei (alagút- vagy tárna- építés esetén)
102. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések, va- lamint közutakon végzett munkálatok (ilyen jellegű kivitelezések esetén)
103. Záradék: Mezőgazdasági termények, erdők és növényi kultúrák kárai- nak kizárása (általános, mindig alkalmazásra kerül)
104. Záradék: Duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön fel- tétel (ilyen jellegű kivitelezések esetén)
106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesítmények (ilyen jellegű kivitelezések esetén)
107. Záradék: Felvonulási épületekre és anyagtárolókra vonatkozó külön feltétel (általános, mindig alkalmazásra kerül)
108. Záradék: Építőgépekre, építési segédszerkezetekre és építőszerszá- mokra vonatkozó külön feltétel (általános, mindig alkalmazásra kerül)
109. Záradék: Építőanyagok tárolására vonatkozó külön feltétel (általános, mindig alkalmazásra kerül)
110. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intéz- kedések (általános, mindig alkalmazásra kerül)
111. Záradék: Földcsuszamlás utáni helyreállítás költségei (a kockázatvise- lés helyétől és a kivitelezés jellegétől függően)
112. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások (általános, mindig alkalmazásra kerül)
117. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek, valamint egyéb föld alatti csőve- zetékek fektetése (ilyen jellegű kivitelezések esetén)
118. Záradék: Fúrási munkálatok (ilyen jellegű kivitelezések esetén)
2. Választható záradékok
001. Záradék: Sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás következtében fel- lépő károk fedezete
002. Záradék: Keresztfelelősség
003. Záradék: Karbantartási munkák fedezete
004. Záradék: Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete
005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés
006. Záradék: Túlórák, éjszakai vagy munkaszüneti napon végzett munkák, expressz fuvarok, légi szállítások többletköltségei
009. Záradék: Földrengés károk kizárása
010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása
012. Záradék: Szélvihar okozta károk és az azzal kapcsolatban bekövetke- zett vízkárok és felelősségi károk kizárása
013. Záradék: Telephelyen kívül tárolt vagyontárgyak fedezete
100. Záradék: Próbaüzemi időszak meghosszabbítása
113. Záradék: Belföldi szállítás fedezete (a 110. és 112. Záradék alkalma- zása kötelező)
114. Záradék: Sorozatkárok
115. Záradék: Tervezési kockázatok fedezete
116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményré- szek fedezete
119. Záradék: A biztosított(ak) meglévő – saját tulajdonú vagy felelős meg- őrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyai
120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyen- gülése
121. Záradék: Speciális feltételek a cölöpalapozási és támfal munkálatokhoz
X. Biztosító szolgáltatásai
1. A biztosító szolgáltatásának felső határát a biztosítási szerződés- ben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra, valamint a felelősségbiztosításra és a záradékokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegek, első kockázati összegek képezik.
2. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illetve az ezekhez használt vagyontárgyak) javítással, a károsodott részek pótlásá- val helyreállítható kárai esetén a biztosító a káridőponti helyreállítási költ- séget téríti meg.
Az építési, és/vagy szerelési teljesítések esetén a helyreállítási költségek a káresemény időpontjában érvényes azon szükséges, igazolt költségek
összege, melyek a káridőponti állapotnak megfelelő állapot helyreállításá- hoz szükségesek.
Egyéb vagyontárgyak esetén a helyreállítási költségek azon szükséges, iga- zolt költségek, melyek a vagyontárgyak káridőponti állapotának megfelelő helyreállításhoz szükségesek.
A biztosító az elfogadott helyreállítási költségekből mindig levonja a biztosított vagyontárgy kora és elhasználódása (avulása) követ- keztében fellépő értékcsökkenést.
3. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illetve az ezekhez használt vagyontárgyak) teljes (totál) kára vagy elveszése esetén a biztosító azok káridőponti értékét téríti meg.
Teljes (totál) kár, ha a helyreállítási költségek az építési és/vagy szerelési tel- jesítésekre a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget, egyéb biztosított vagyontárgy esetén a káridőponti (avult) értéket elérik vagy azt meghaladják.
Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgyaknak a kár időpontjában megálla- pítható új értéke, csökkentve a használtságuknak megfelelő műszaki avu- lás összegével.
4. A VIII. fejezet szerinti felelősségbiztosítási fedezet alá tartozó károk térítése:
a. a biztosító a személyi sérüléssel nem összefüggő, a károsult va- gyonában bekövetkezett kárt vagy veszteséget káridőponti (avult) értéken téríti meg, legfeljebb a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összeg erejéig;
b. személyi sérülésből eredő vagyoni károk esetén a biztosító kárté- rítése a magyar jog szabályai szerint történik, legfeljebb azonban a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.
A biztosító az a. és/vagy x. xxxxxx szerint megállapított kárösszeg- ből a szerződés szerinti önrészesedés összegét a VF ÁSZF rendelke- zéseinek megfelelően levonja.
A biztosító a megállapított kártérítés összegét a VF ÁSZF rendelke- zéseinek megfelelően szolgáltatja.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértésén kívül más szemé- lyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.
A jelen feltételben felsorolt felelősségbiztosítási szolgáltatást (is) tar- talmazó záradékok alapján szolgáltatás csak akkor kerülhet kifizetés- re, ha a szerződés tartalmazza a VIII. Felelősségbiztosítás fejezet sze- rinti fedezetet is. Amennyiben a szerződés erre nem terjed ki, a zára- dékok alapján csak vagyonbiztosítási szolgáltatásra van lehetőség.
5. A biztosító csak a 006. Záradék: Túlórák, éjszakai vagy munka- szüneti napon végzett munkák, expressz fuvarok, légi szállítások többletköltségei alapján létrejött külön megállapodás esetén téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:
a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felme- rült túlóra költségei;
b. expressz és speciális szállítások fuvardíjai;
c. légi szállítások többletköltségei.
6. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg a 2. és a 3. pontokban meghatározot- tak szerint.
7. A káresemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit, kivéve a kárenyhítés körébe tartozó költségeket.
8. Amennyiben egy nyilvánvalóan javításra szoruló károsodott vagyontár- gyat – végleges vagy a biztosító hozzájárulása esetén ideiglenes – helyreál- lítás nélkül tovább használnak, a biztosító egy további kár esetén csak a vagyontárgy azon kárait téríti meg, melyek nincsenek összefüggés- ben a javítás elmulasztásával.
9. A biztosító a káreseménnyel kapcsolatban a következő többletköltsége- ket téríti meg:
a. a kárenyhítéstől független, helyreállítással, illetve romeltakarítással kap- csolatos költségnek minősül a szerződő (biztosított) azon indokolt költ- sége, amely a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés alap- xxx megtérülő káraival kapcsolatosan merül fel annak érdekében, hogy a káresemény helyszínét rendbe hozzák, beleértve az ezzel kapcsolatos, szükséges:
– a biztosított vagyontárgyakon végzett bontási munkákat,
– az elszállítási munkákat,
– esetleges indokolt szakértői költségeket;
b. a kár mértékének meghatározásával, helyének, okának feltárásával kap- csolatos, illetve ezen intézkedések során felmerülő további költségek;
c. kárenyhítési költségek: a szerződő (biztosított) indokolt költsége, amely a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés alapján megté- rülő káraival kapcsolatban merül fel, mivel közvetlen és gyors intézke- déseket tettek a kár megakadályozása vagy csökkentése érdekében. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kár- enyhítés nem vezetett eredményre.
A többletköltségek vonatkozásban a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a feltétel II. 2. x. xxxxxx szerint meghatározott építési/szere- lési teljesítés összegének 5%-áig, de maximum 10 millió Ft-ig terjed. A káreseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás és az a., b., c. pontok szerinti többletköltségek térítési összege együttesen nem haladhatja meg a szerződésben rögzített biztosítási összeget.
10. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben fizeti meg:
– ha a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és
– ha a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza, to- vábbá
− ha benyújtásra kerül olyan számla, melyen feltüntetik az általá- nos forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszá- mítható.
11. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási esemény történt és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-áig kárelőleget folyósíthat.
XI. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított (szerződő) kötele- zettségei a következők:
a. a káresemény bekövetkezése, illetve arról való tudomásszerzése esetén (a kárról történt értesülése után) azt haladéktalanul, de vagyonbiztosítási káresemény esetén legkésőbb 2 napon, míg fe- lelősségbiztosítási káresemény esetén 30 napon belül – munka- szüneti vagy pihenőnap közbejötte esetén az azt követő munka- napon – a biztosítónak be kell jelentenie;
b. a kár enyhítése és a további kár elhárítása érdekében követnie kell a biz- tosító útmutatásait, előírásait (kivéve, ha a biztosító hibájából az útmu- tatások, előírások nem voltak beszerezhetők);
c. lehetővé kell tennie a biztosító, illetve annak megbízottja és szakértője számára minden olyan vizsgálatot, amely a kár okára és nagyságára, valamint a biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonat- kozik;
d. a káresemény vizsgálata során a biztosító részére minden írásbeli és szó- beli felvilágosítást a valóságnak megfelelően és teljes körűen kell meg- adnia.
XII. Szakértői eljárás
1. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt vagy szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére a keletkezett kár okának, időpontjának, lefolyásának, okozati összefüggéseinek és mértékének meg- állapítására.
2. A szakvélemény költségeit az a fél viseli, amely a szakértőnek vagy szak- értői szervezetnek megbízást adott annak elkészítésére. Közös felkérés ese- tén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arányban viselik, kivéve, ha a bíróság a költségek megosztásáról másképpen dönt.
XIII. A biztosítási összeg változása káresemény bekövetkezése után
1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biz- tosítási szerződés szerinti biztosítási összeget (biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limitet), kivéve az első kockázatra biztosí- tott tételeket.
2.
a. Az első kockázatra biztosított tételek esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (kártérítési limit) az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökken.
b. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem bizto- sít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
XIV. A biztosító mentesülése
1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan ma- gatartással
a. a szerződő fél vagy a biztosított;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk;
c. a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
2. Az 1. pontban foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3. Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása:
a. ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapí- totta;
b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;
c. a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;
f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.
4. Xxxxx feltételek alapján szándékos az a magatartás, amikor a kár- okozó magatartásának következményeit előre látja és azokat kívánja (egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Jelen feltételek alapján súlyosan gondatlan az a magatartás, amikor a károkozó a kár bekövetkezésének lehetőségét előre látja ugyan, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
XV. Záradékok
001. Záradék: A sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás következ- tében fellépő károk fedezete
1. A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet – különdíj megfizetése ellenében – kiterjed azokra
a vagyoni károkra is, amelyek közvetlen következményei az itt felsorolt ese- ményeknek:
a. az olyan személyek cselekedetei, akik másokkal együtt megzavarják a közrendet és közbiztonságot (akár sztrájkkal vagy munkáskizárással – munkáskizárás a munkahely munkáltató által történő bezárása annak érdekében, hogy a munkásokat bizonyos munkakörülmé- nyek elfogadására kényszerítse – van ez kapcsolatban, akár nem);
b. a törvényes hatóság olyan intézkedései, melyeknek célja az 1. a. pont- ban leírt rendzavarás megakadályozása vagy annak megkísérlése, illető- leg az ilyen rendzavarás következményeinek enyhítése;
c. sztrájkolók vagy kizárt munkások szándékos cselekedetei, amelyeknek célja a sztrájk folytatása vagy a kizárással szembeni ellenszegülés;
d. a törvényes hatóság olyan intézkedései, melyek a fenti cselekedetek megelőzésére vagy következményeinek enyhítésére irányulnak.
2. A jelen záradék szerinti biztosítási fedezet nem vonatkozik azok- ra a károkra, amelyek
a. a munka teljes vagy részleges szüneteltetéséből, továbbá vala- mely munkafolyamat vagy művelet késedelméből, illetőleg átme- neti megszakításából vagy végleges leállításából származnak (kö- vetkezményi károk);
b. a törvényes hatóság által foganatosított kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatti időleges vagy tartós birtokon kívül kerülés- ből származnak;
c. épületek jogellenes elfoglalása miatti időleges vagy tartós bir- tokon kívül kerülésből erednek.
3. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek köz- vetett vagy közvetlen következményei az alábbi eseményeknek:
a. háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan üzentek-e hadat vagy sem), polgárháború;
b. lázadás, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkí- vüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;
c. terrorcselekmény.
A jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt ér- tünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érde- kében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyá- solására irányuló szándékot és/vagy a lakosság bármely részének megfé- lemlítést, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik azt el.
4. A biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény bekövetkezé- sétől számított 168 órás megszakítás nélküli időtartam alatt bekö- vetkezett károkat térít meg a szerződésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott összeg erejéig, az önrészesedés levonásával.
002. Záradék: Keresztfelelősség
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – az Építés- és Szerelésbiztosítás Felté- telei VIII. fejezete szerinti felelősségbiztosítási fedezet a biztosítási szerző- désben megnevezett biztosítottakra úgy alkalmazandó, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.
Ezen záradék alapján sem nyújt fedezetet a biztosító és nem téríti meg:
– olyan vagyontárgyakban vagy teljesítésekben bekövetkező dolo- gi károkért, melyeket a feltételek VII. Vagyonbiztosítási esemé- nyek és kizárások fejezete alapján biztosítottak vagy biztosíthat- tak volna;
– önrész alatti vagy felelősségi korlátozás miatt nem térítésköteles károkért;
– olyan munkavállalók vagyoni (amelyben a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is beletartoznak) kárai miatt, akik munka- baleset esetére vonatkozó munkáltatói felelősségbiztosítás kere- tében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek volna.
A biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosítottakkal szemben biz-
tosítási esemény esetében a biztosítási szerződésben megjelölt, a fe- lelősségbiztosításra vonatkozó kártérítési limit összegig terjed.
003. Záradék: Karbantartási munkák fedezete
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezetet kiterjesztik a zá- radékban meghatározott karbantartási időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat a biztosított építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló karbantartási munkák teljesítése közben okoz(nak).
004. Záradék: Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezetet kiterjesztik a zá- radékban meghatározott karbantartási időszakra, melynek során a biztosí- tó azokat a biztosított építési teljesítésben keletkező károkat fedezi:
a. amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló karbantartási munkák teljesítése közben okoz(nak);
b. amelyek a karbantartási időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen károk kiváltó okai az építési, illetve a szerelési idő alatt, az átvételi bi- zonylat kiállítása előtt elkövetett hibákra vezethetők vissza.
005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a biztosítási szerződésre a következők érvényesek.
1. Az építési és/vagy szerelési ütemterv és a hozzá kapcsolódó műszaki le- írások a biztosítási szerződés mellékletét alkotják.
2. A biztosító nem térít olyan vagyoni, illetve felelősségbiztosítási biztosítási eseményből eredő károkat, amelyek az építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérésből származnak vagy ezáltal súlyos- bodnak, amennyiben az ütemtervtől való eltérés mértéke megha- ladja a szerződésben meghatározott időtartamot.
006. Záradék: Túlórák, éjszaka vagy munkaszüneti napon végzett munkák, expressz fuvarok, légi szállítások többletköltségei
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy –
különdíj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezet kiterjed:
a. a túlórák, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munkák;
b. expressz fuvarok;
c. légi szállítások
többletköltségeire, feltéve, hogy ezen költségek a biztosított vagyontár- gyaknak a biztosítási szerződés alapján megtérülő káraival kapcsolatban válnak szükségessé.
A biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatási kötelezettsége az V. fejezet alapján meghatározott biztosítási összegen belül, káresemé- nyenként legfeljebb 25%-a azon biztosítási szolgáltatásnak, amelyet a biztosító ezen záradék hiányában fizetne.
008. Záradék: A földrengésveszélyes övezetekben létesülő építmé- nyekre vonatkozó külön feltétel
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosító kizárólag akkor téríti meg földrengésveszélyes övezetben lévő kockázatviselési helyen a földrengésből eredő vagyoni károkat – fe- lelősségbiztosítási eseményből eredő károkra jelen záradék alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki –, ha a biztosított bizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengés kockázatot a helyi vi- szonyoknak megfelelően tervezték és figyelembe vették, tehát a földrengés kockázatnak megfelelő alapozási módokat, építési anya- gokat és kivitelezői eljárásokat alkalmaztak.
009. Záradék: Földrengés károk kizárása
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
A biztosító nem térít olyan károkat, veszteségeket és felelősségbiz-
tosítási eseményből eredő kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következményei vagy arra visszavezethetők.
010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
A biztosító nem térít olyan károkat, veszteségeket és felelősségbiz- tosítási eseményből eredő kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.
012. Záradék: Szélvihar okozta károk és az azzal kapcsolatban be- következett vízkárok és felelősségi kárigények kizárása
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, és nem fedezi azokat a felelősségbiztosítási káreseményből eredő kárigényeket, amelyeket közvetve vagy közvetlenül olyan szélviharra vezethetőek vissza, amelynek sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s szélsebességet, továbbá nem téríti meg az ilyen szélviharral kapcsolatban vagy annak következményeként bekövetkezett vízkárokat sem.
013. Záradék: Telephelyen kívül tárolt vagyontárgyak fedezete
1. A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a szerződési feltételek VII. Vagyonbiztosítási események és kizárások fejezete szerinti fedezet
kiterjed az ajánlatban megnevezett kockázatviselési helyen (az épí- tési/szerelési helyszínen) kívül tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra is (kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a gyártónál, forgalmazónál vagy szállítónál állítanak elő, dolgoznak fel vagy raktároznak), az alább megadott feltételek mellett.
2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a káresemény a raktárakra vagy tárolóhelyiségekre vonatkozó, adott helyzetben általában elvár- ható kármegelőzési intézkedések elmulasztása miatt következett be. Ezen intézkedések különösen az alábbiak:
a. Gondoskodni kell arról, hogy a tárolóhelyek lezárt állapotban le- gyenek (a tárolás történjék épületben, VÉD táblázat szerint), a biz- tonsági őrzésről és a tűzvédelemről. A védelem szintje feleljen meg az adott helyszín, illetőleg a tárolt anyagok követelményeinek.
b. A tárolókat válassza el egymástól tűzfal vagy legalább 20 méter (éghető tárolt anyagok esetében 50 méter) távolság.
c. A tárolókat úgy kell tervezni, hogy megelőzhető legyen a fel- gyülemlő esővíz vagy beáradó víz okozta kár, tehát a tárolók ma- gasabban helyezkedjenek el, mint az adott helyszínen az utolsó 20 évben észlelt legmagasabb vízszint.
d. Tárolási helyenként/egységenként a tárolt vagyontárgyak értéke nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adat- közlőn) meghatározott értéket.
A záradék kártérítési limitjeit és védelmi előírásait az alábbi VÉD táblázatok tartalmazzák.
VÉD Táblázatok
1. számú táblázat: Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó kártérítési limitek
Biztosított vagyoncsoport | Biztosított kockázat | Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó kártérítési limitek a védettségi kategória (VDK) függvényében (ezer forint) | |||||
Védettségi kategória | |||||||
VDK 1 | VDK 2 | VDK 3 | VDK 4 | VDK 5 | VDK 6 | ||
– műszaki berendezések, felszerelések, gépek – készletek – egyéb vagyontárgyak | betöréses lopásra | 1 500 | 6 000 | 15 000 | 20 000 | 50 000 | 80 000 |
rablásra | 1 000 | 3 000 | 3 000 | 5 000 | 10 000 | 15 000 |
2. számú táblázat: Védettségi követelmények különböző védettségi kategóriákhoz
Védettségi követelmények a különböző védettségi kategóriák (VDK) megvalósulásához | ||
betöréses lopás elleni védelem | rablás elleni védelem | |
VDK 1 | minimális mechanikai védelem | nincs rablásjelzés |
VDK 2 | részleges mechanikai védelem 3 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és minimális elektronikai jelzőrendszer | minimális elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés |
VDK 3 | teljes körű mechanikai védelem 5 perces ellenállási képességű ajtókkal és részleges elektronikai jelzőrendszer | részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés |
VDK 4 | teljes körű mechanikai védelem 10 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű jelzőrendszer, valamint megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer | teljes körű jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer |
VDK 5 | teljes körű mechanikai védelem 15 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, valamint megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem | teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem |
VDK 6 | teljes körű mechanikai védelem 20 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, valamint magas szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem | teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és magas szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem |
100. Záradék: Próbaüzemi időszak meghosszabbítása
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezetet kiterjesztik a 30 napos próbaüzemi időszak után a szerződésben meghatározott lejárati időpontig, a meghosszabbított próbaüzem során bekövetkezett károkra.
101. Záradék: Alagút- és tárnaépítés külön feltételei
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem téríti meg
a. az omladékos, tőzeges, ingoványos, folyós, valamint földcsu- szamlás-veszélyes területek injektálási költségeit és/vagy az egyéb pótlólagos biztonsági munkák kiadásait, még akkor sem, ha ezek szükségessége az építés megkezdése után, a vágathajtás során derül ki;
b. az eredeti terv szerinti fejtést meghaladó túlfejtés és – az emiatt szükségessé váló – üregfeltöltési munkák költségeit;
c. a víztelenítés költségeit, még akkor sem, ha a víz mennyisége meghaladja az eredeti várakozásokat;
d. a víztelenítő rendszer meghibásodása miatt bekövetkezett ká- rokat;
e. a felszíni és/vagy felszín alatti, nyomás alatt álló réteg- és forrás- vizek pótlólagos elvezetésének és az ezek elleni pótlólagos szige- telésnek a költségeit.
102. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berende- zések, valamint közutakon végzett munkálatok
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
Jelen záradék a szerződési feltételek felelősségbiztosításokra vonatkozó fejezetéhez köthető meg kiegészítésként, azaz a kiegé- szítés csak a VIII. Felelősségbiztosítás fejezet szerinti felelősségbiz- tosítási eseményhez kapcsolódhat.
1. A biztosító a kivitelezés megkezdésének időpontjában meglévő föld alat- ti kábelekben, csővezetékekben vagy más föld alatti berendezésekben ke- letkező károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál ezek pontos helyzetéről felvilá- gosítást kért, és minden szükséges intézkedést megtett, hogy a károkat megelőzze. Nem terjed ki a biztosítási fedezet föld alatti kábelek, csővezetékek vagy más földalatti berendezések sérüléséből szárma- zó következményi károkra és kötbérekre.
2. A biztosító a megállapított kártérítési összegből az önrészesedés összegét minden esetben levonja a következők szerint:
a. olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen feltüntetett he- lyen találhatók, az önrészesedés mértéke a kifizetésre kerülő kár- összeg 20%-a, de minimum a szerződésben meghatározott összeg (a kettő közül a nagyobb kerül levonásra);
b. olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező károk esetében, melyeket a helyszínrajzon vagy a közműtérképen pontatlanul tüntettek fel, az önrészesedés összege a kifizetésre kerülő kár- összeg 10%-a.
3. A biztosító a jelen záradék szerinti károkat a biztosítási szerző- désben a felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegen belül – amely a kártérítés felső határa – téríti meg.
4. Az építőipari teljesítések során közutakon végzett munkával összefüg- gésben keletkezett káresemények kizárólag abban az esetben kerül- nek térítésre, ha az adott tevékenységhez a biztosítottnak minden törvényi előírásnak megfelelő engedélye a munka megkezdése előtt birtokában volt.
103. Záradék: Mezőgazdasági termények, erdők és növényi kultúrák kárainak kizárása
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a mezőgazdasági terményekben, erdőkben és növényi kultúrákban bekövetkezett va- gyoni, illetve felelősségbiztosítási eseményből eredő károkra, ame- lyeket közvetve vagy közvetlenül a szerződéses építési munkák kivi- telezése során okoztak.
104. Záradék: Duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltételek
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem téríti meg
a. az omladékos, tőzeges, ingoványos, földcsuszamlás veszélyes te- rületek injektálási költségeit és/vagy az egyéb pótlólagos bizton- sági munkák kiadásait még akkor sem, ha ezek szükségessége az építés megkezdése után derült ki;
b. az eredeti terv szerinti fejtést meghaladó túlfejtés és – az emiatt szükségessé váló – üregfeltöltési munkák költségeit;
c. a víztelenítés költségeit, még akkor sem, ha a víz mennyisége meghaladja az eredeti várakozásokat.
d. a felszíni és/vagy föld alatti vizek elvezetésével kapcsolatban szükségessé váló pótlólagos szigetelés költségeit.
A biztosító nem téríti meg továbbá azokat a vagyoni-, illetve felelős- ségi károkat, amelyek
– a víztelenítő rendszer meghibásodása miatt következtek be, ha az ilyen káresemények megfelelő tartalék berendezéssel elkerül- hetőek lettek volna;
– az elégtelen tömörítés miatti talajsüllyedésből eredően követ- keztek be;
– repedések, illetve szivárgások okoztak.
106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesítmények Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
A biztosító csak akkor téríti meg a töltésekben, bevágásokban, ár- kokban, csatornákban, utakban és egyéb nyomvonalas létesítmé- nyekben keletkező vagy azok miatt közvetlenül vagy közvetve oko- zott vagyoni károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezen műtárgyak szakaszosan készülnek és az egyes szakaszok hossza a biztosítási szerződésben vagy annak mellékletében megadott hosszat nem ha- ladja meg, a biztosított munkák készültségi fokától függetlenül.
A káreseményenként fizetendő biztosítási szolgáltatás ezen szaka- szok helyreállítási költségeire korlátozódik.
107. Záradék: Felvonulási épületekre és anyagtárolókra vonatkozó külön feltételek
1. Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító kizárólag akkor nyújt biztosítási szolgáltatást a felvonulási épüle- tekben és anyagtárolókban tűz, magas vízállás, árvíz vagy elöntés követ- keztében keletkezett közvetlen vagy közvetett károkra, ha
a. a felvonulási épületek és raktárak magasabban helyezkednek el, mint az adott helyszínen az utolsó 20 évben észlelt legmagasabb vízszint;
b. az eltérő tűzveszélyességi besorolású vagy önálló tűzszakaszként kialakított külön egységek legalább 20, az éghető egységek 50 méterre vannak egymástól vagy tűzfallal vannak elválasztva.
2. A biztosító szolgáltatásának felső határát a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.
108. Záradék: Építőgépekre, építési segédszerkezetekre és építő- szerszámokra vonatkozó külön feltétel
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító kizárólag akkor nyújt kártérítést az építőgépekben, építési segéd- szerkezetekben és építőszerszámokban magas vízállás, árvíz vagy elöntés következtében keletkezett közvetlen vagy közvetett károkra, ha az építő- gépeket, építési segédeszközöket és építőszerszámokat az építkezés befe- jezése után vagy bármely okból történő szüneteltetése alatt olyan helyen tárolják, amely magasabban helyezkedik el, mint az adott helyszínen az utolsó 20 évben észlelt legmagasabb vízszint.
109. Záradék: Építőanyagok tárolására vonatkozó külön feltétel Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító kizárólag akkor nyújt kártérítést az építőanyagokban magas vízál- lás, árvíz vagy elöntés következtében keletkezett közvetlen vagy közvetett károkra, ha az építőanyag mennyisége nem haladja meg a háromna- pos szükségletet, illetőleg ha az ezen felüli mennyiségeket olyan helyen tárolják, amely magasabban helyezkedik el, mint az adott helyszínen az utolsó 20 évben észlelt legmagasabb vízszint.
110. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedések
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
A biztosító csak akkor térít csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által köz- vetlenül vagy közvetve okozott vagyoni vagy felelősségbiztosítási esemény- ből eredő károkat, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivite- lezése során a szükséges és elvárható biztonsági intézkedéseket megtették.
Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy az illetékes meteoro- lógiai intézet által szolgáltatott, csapadékra, magas vízállásra és árvízre vo- natkozó adatokat 20 évre visszamenőleg figyelembe vették.
A biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást, ha a károk azért ke- letkeztek, mert a biztosított nem távolít el haladéktalanul minden akadályt (homokot, fákat, hulladékot stb.) a szóban forgó létesít- mény körül a szabad vízfolyás biztosítására.
111. Záradék: Földcsuszamlás utáni helyreállítás költségei
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
A biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást:
a. a földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeire az eredetileg ter- vezett földmunkák költségein felül;
b. a töltések és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításáért, ha a biztosított a kármegelőzéshez szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.
112. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
A biztosító a biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy robbanás által köz- vetlenül vagy közvetve okozott vagyoni, illetve felelősségbiztosítási ese- ményből eredő károkat, ha az alábbi feltételek teljesülnek.
1. Az építési helyszínen mindenkor a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő mennyiségű, üzemképes tűzoltó berendezés és oltóanyag áll rendelkezésre.
2. A tűzoltó berendezések használatára a tűzvédelmi és munkavé- delmi előírásoknak megfelelő számú dolgozót képeztek ki.
3. A kármegelőzési kötelezettség körében, amennyiben az építőanya- gokat és a szerelési anyagokat a helyszínen kell tárolni, azokat úgy kell el- különített tároló helyekre szétosztani, hogy az egy helyen tárolt érték a szerződésben rögzített értéket ne haladja meg.
Az egyes tároló helyeket a tárolt anyagok tűzvédelmi besorolásának meg- felelő távolságra kell telepíteni és az előírásoknak megfelelő falazattal kell elválasztani.
A gyúlékony anyagokat (pl. zsaluzó anyag, hulladék stb.), különösen a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat és gázokat, az építési és/vagy szerelési munkálatoktól, valamint a hőt fejlesztő tevékenységektől távol kell tartani.
4. A kármegelőzés érdekében hegesztésnél, forrasztásnál és minden egyéb nyílt lánggal járó munkálatnál a munkavédelmi és tűzvédelmi elő- írásokat fokozott gondossággal kell betartani, valamint a próbaüzem kez- detére valamennyi, az üzem végleges állapotára előírt tűzoltó berendezést fel kell szerelni és üzemkész állapotba kell helyezni.
113. Záradék: Belföldi szállítás fedezete
1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a szerződési feltételek VII. Vagyonbiztosítási események és kizárások fejezete szerinti fedezete kiterjed a biztosított va- gyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínére történő szállítása közben, ki- zárólag Magyarország területén bekövetkezett káraira, a vízi és légi úton történő szállítások kivételével.
2. A biztosító a károkat kizárólag akkor téríti meg, ha:
– a kár azon idő alatt következik be, miközben a szállított vagyontárgyak – a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) feltüntetett területi ha- tályon belül – úton vannak;
– a kár oka összeütközés, becsapódás, árvíz, földrengés, elöntés, földcsu- szamlás vagy sziklaomlás, talajsüllyedés, illetőleg tűz;
– a biztosított vagyontárgyakat megfelelően csomagolták és/vagy előké- szítették szállításra, ideértve a tárolást is.
A szállítás közbeni külső tárolásra a biztosítási fedezet csak a 110. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedések és a
112. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások alkalmazása és előírásainak betartása esetén terjed ki.
3. A biztosítási tartam alatt szállított vagyontárgyak biztosítási összegét, a szállítóeszközönként és biztosítási eseményenként fize- tendő maximális biztosítási szolgáltatást, valamint az önrészesedést a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.
114. Záradék: Sorozatkárok
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosításra az alábbiak is érvényesek.
Amennyiben a kár hibás tervezés (feltéve, hogy külön záradék alapján –
115. Záradék: Tervezési kockázat fedezete – biztosítva van), hibás anyag felhasználása vagy hibás kivitelezés miatt ugyanazon okból ered (sorozat- kár), akkor a biztosító a biztosított kivitelezésben, annak részeiben, az azonos típusú gépekben, berendezésekben keletkezett károkat az alábbi mértékben téríti meg:
a. az első két kár 100%-át;
b. a harmadik kár 80%-át;
c. a negyedik kár 60%-át;
d. az ötödik kár 50%-át.
Az ezt követő további károkat a biztosító nem téríti meg.
A biztosító az önrészesedést az öt kár mindegyikénél levonja.
115. Záradék: Tervezési kockázat fedezete
A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – különdíj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezet kiterjed a hibás tervezés miatt bekövetkező károkra.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki hibás tervezés és/vagy hibás kivitelezés, hibás anyagok miatt magukban a részegységekben bekövetkező károk, veszteségek pótlásának, javításának vagy elhárí- tásának költségeire. Ezen kizárás azonban csak a közvetlenül érintett ré- szekre vonatkozik, de nem érvényes olyan károkra, melyek jól kivitelezett részekben a hibásan tervezett egység miatt következnek be.
116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesít- ményrészek fedezete
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – külön- díj megfizetése ellenében – a biztosítási fedezetet kiterjesztik a részátadás- sal már átadott vagy üzembe helyezett létesítményekben vagy azok részeiben bekövetkező vagyoni károkra, ha azok a biztosított építési és/vagy szerelési munkákból származnak, és a biztosítási időszak alatt következnek be.
117. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek, valamint egyéb föld alat- ti csővezetékek fektetése
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
1. A biztosító a biztosítottnak csak akkor téríti meg a csővezetékek, árkok és aknák elárasztásával, eliszaposodásával kapcsolatos káro- kat, ha
a. a csöveket a lefektetés után visszatöltéssel úgy biztosítják, hogy helyzetük az árkok elárasztásakor sem tud megváltozni;
b. a csöveket a lefektetés után víz, iszap stb. behatolása ellen hala- déktalanul biztosítják;
c. a vezetékek nyomáspróbája után az érintett árokszakaszt hala- déktalanul visszatöltik.
2. A biztosító a földalatti csővezetékekben bekövetkező károkat a záradék szerinti maximális vezetékhossz értékéig téríti meg.
118. Záradék: Fúrási munkálatok
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.
1. A fúrási munkálatokra vonatkozó biztosítási fedezet – a VII. 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően – csak olyan vagyoni károkra korlátozódik, melyek oka:
– tűz;
– robbanás;
– villámcsapás;
– vihar;
– árvíz;
– földrengés;
– földcsuszamlás;
– kráterképződés;
– artézi víz;
– fúróiszap veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem előzhető meg;
– a furat beomlása (beleértve a fúró csövek horpadását is), rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert megoldásokkal nem előzhetők meg.
2. A biztosítási szolgáltatás kiszámításának alapját azon költségek képezik (anyagköltségeket is beleértve), melyeket a fúrásra a kár bekövetkeztének időpontjáig fordítottak.
3. A biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást:
– a fúróberendezésben magában bekövetkező károkért;
– mindennemű mentési, kimentési munkáért;
– az eredeti fúrási körülmények visszaállításának költségeiért, bele- értve olyan munkák költségeit, amelyek a fúrások újrakezdésé- hez vagy folytatásához szükségesek.
119. Záradék: A biztosított(ak) meglévő – saját tulajdonú vagy fele- lős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyai
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – kü- löndíj megfizetése ellenében – a VII. Vagyonbiztosítási események és ki- zárások fejezete szerinti fedezetet kiterjesztik a biztosított(ak) meglévő és a biztosított létesítmény megvalósításával kapcsolatos – saját tulajdonú vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyaiban (a továbbiakban: biztosított vagyontárgyak) keletkezett károk megtérítésére, a következő ki- egészítő feltételek mellett.
1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkező károkat, veszteségeket, ha a léte- sítés (építés/szerelés) megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) és a kielégítő és/vagy szükséges kármegelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.
2. A rezgések, illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító a biztosított vagyontárgyak teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg. Kizárt minden repedéskár, amely sem a vagyontárgy állékonyságát, sem használójának biztonságát nem veszélyezteti.
3. A biztosító nem téríti meg:
a. azokat a károkat vagy veszteségeket, amelyek a létesítés termé- szete vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak;
b. a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biz- tonsági intézkedések költségeit.
4. A záradék alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag csak a szerződésben meghatározott vagyontárgyakban (biztosított vagyontár- gyak) bekövetkező károk megtérítésére korlátozódik.
5. Biztosítási összeg: jelen záradékra a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben külön meghatározott biztosítási összegig áll fenn.
6. Önrészesedés: jelen záradékra a biztosító a VII. fejezet szerinti fe- dezetre meghatározott önrészesedést alkalmazza.
120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése
Jelen záradék szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy – kü- löndíj megfizetése ellenében – a biztosítási feltételek VIII. Felelősségbiz-
tosítás fejezete szerinti fedezetet kiterjesztik a rezgések, valamint alátá- masztások elmozdulása vagy gyengülése miatti felelősségbiztosítási károk megtérítésére, a következő kiegészítő feltételek mellett.
1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni az ingat- lanokban – épületekben, építményekben és a hozzájuk tartozó te- lekben – keletkező károkat, veszteségeket, ha a létesítés (építés/sze- relés) megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendelteté- süknek megfelelő állapotúak) és a kielégítő és/vagy szükséges kár- megelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az idő- pontig megtette.
2. A biztosító kérésére a biztosított köteles a létesítés megkezdéséig – saját költségén – bármely, a létesítés által veszélyeztetett objektum állapotát rög- zítő jegyzőkönyvet készíteni, amely a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
3. A rezgések, illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító az ingatlanok – épületek, építmények és a hozzájuk tartozó telek – teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg. Kizárt minden repedéskár, amely sem ezek állékonyságát, sem ezek használójának biztonságát nem veszélyezteti.
4. A biztosító nem téríti meg:
a. azokat a károkat, veszteségeket, amelyek a létesítés természete vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre lát- hatóak;
b. a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biz- tonsági intézkedések költségeit.
5. Kártérítési limitösszeg: a biztosító jelen záradék szerinti szolgálta- tási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott össze- gig áll fenn, még abban az esetben is, ha ezt meghaladó összegű kár- okozás történt.
6. Önrészesedés: a biztosító a szerződésben meghatározott önrésze- sedés összegével a káreseményenként meghatározott biztosítási szolgáltatást csökkenti. A szerződés hatálya alatt ugyanazon okból bekövetkezett több káresemény esetén (sorozatkár) az önrészesedés csak egyszer kerül levonásra.
121. Záradék: Speciális feltételek a cölöpalapozási és támfal munká- latokhoz
1. Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem téríti meg azokat a vagyoni, illetve felelősségbiztosí- tási káreseményből eredő károkat, amelyek az alábbiak miatt me- rülnek fel:
a. azon cölöpök vagy támfalak cseréje vagy helyreállítása, amelyek
– építés közben rossz helyre kerültek vagy nem megfelelően il- lesztették őket, vagy beragadtak;
– cölöpverés vagy kihúzás során elvesztek, ottmaradtak, egyéb módon megsérültek;
– beragadt vagy sérült cölöpverő berendezés, illetőleg bélésle- mezek miatt sérültek meg;
b. a szétesett vagy szétcsúszott szádpallók helyreállítása;
c. bármely anyag kiszivárgása vagy infiltrációja (beszivárgása) miat- ti helyreállítás;
d. az üregek kitöltése vagy betonit veszteség pótlása;
e. a teherbírási próbán nem megfelelő cölöpök, támfalak, illetve azok miatti költségeket, amelyek nem érték el a tervezett teher- bíró kapacitásukat;
f. a profilok és térbeli formák helyreállítása.
2. Jelen kizárás nem vonatkozik az elemi kockázatok miatt bekövetkezett károkra. (A biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy az adott kárese- ményre a fedezet kiterjed.)
10
Az OTP Csoport partnere
ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált GB517 jelű Építés- és szerelésbiztosítás korábbi szerződési feltételei- től, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB517 jelű Építés- és szerelésbiztosítás jelen szerződési feltételei több pon- ton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör- vény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társa- ságunk több módosítást eszközölt (pl. fedezetfeltöltés).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfel- hívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szük- séges módosításokon túl az előző GB517 jelű Építés- és szerelésbiz- tosítási feltételtől az alábbiakban tér el lényegesen:
– egyértelműen meghatározásra került, hogy mely általános szer- ződési feltételek alkalmazandók jelen biztosításra, szabályozásra került a vagyon- és a felelősségbiztosítás, valamint a záradékok egymáshoz való viszonya;
– kockázatviselés kezdetének szabályozása módosult (IV. 1. pont);
– első kockázati összeg definíciója bekerült a feltételbe (V. 2. pont);
– a biztosítási díjat szabályozó VI. fejezetből kikerült az a szabály, hogy a biztosítási díj mikor esedékes, így a VÁSZF rendelkezései az irányadók;
– vagyonbiztosítási események esetében módosult a kizárások köre (VII. 2. pont);
– a felelősségbiztosítási biztosítási esemény módosításra került (VIII. fejezet);
– a felelősségbiztosítás fedezetébe tartozó károk térítése változott (X. 5. pont);
– a többletköltségek térítésére vonatkozó szabályozás kiegészítés- re került a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozó szabállyal (X. 10. pont);
– módosultak az áfa megtérítésére vonatkozó szabályok (X. 11. pont);
– a X. fejezetből kikerült a káresemény esetén szükséges iratok lis- tája, így a VÁSZF, illetve VF ÁSZF vonatkozó rendelkezései az irányadók a jövőben;
– kárbejelentés szabályai pontosításra kerültek (XI. fejezet);
– kikerült a XII. fejezetből, hogy ha a független szakértő vagy szak- értői szervezet véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult az illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni;
– jelentős mértékben módosult a XIII. fejezet (fedezetfeltöltés sza- bályai);
– mentesülés szabályai pontosításra kerültek (XIV. fejezet);
– 001. Záradék: Xxxxxxx, zavargás és polgári megmozdulás követ- keztében fellépő károk fedezete pontosításra került, a munkás- kizárás fogalma meghatározásra került;
– 002. Záradék: Keresztfelelősség pontosításra került;
– 005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérésé- ben a nem térülő károk köre pontosításra került;
– 007. Záradék: A légi fuvarok többletköltségeinek fedezete meg- szűnt;
– 008. Záradék: A földrengésveszélyes övezetekben létesülő épít- ményekre pontosításra került;
– 013. Záradék: Telephelyen kívül tárolt vagyontárgyak fedezete
1. pontja pontosításra került;
– 102. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb beren- dezések, valamint közutakon végzett munkálatokba belekerült, hogy csak a VIII. fejezet kiegészítéseként köthető;
– 103. Záradék: Mezőgazdasági termények, erdők és növényi kul- túrák kárainak kizárása pontosításra került;
– 104. Záradék: Duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltétel pontosításra került;
– 112. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások- ban meghatározásra kerültek az elvárható kármegelőzési intéz- kedések, pontosításra került a nem térülő károk köre;
– 118. Záradék: Fúrási munkálatok pontosításra került;
– 121. Záradék: Speciális feltételek a cölöpalapozási és támfal mun- kálatokhoz pontosításra került.
11