KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

Ajánlatkérő a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”). 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKRr) rendelkezései alapján, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével jelen ajánlattételi felhívás megküldésével a Kbt. Harmadik része szerinti hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást kezdeményez a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával.

Ajánlatkérő az eljárás során a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet), valamint az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) előírásait figyelembe véve fog eljárni.

4. A közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátásának módja, határideje, beszerzési helye és pénzügyi feltételei:

Ajánlatkérő jelen ajánlattételi felhívás mellékleteként közbeszerzési dokumentumokat készít.

A közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton, közvetlenül, korlátlanul, teljes körűen és térítésmentesen kerülnek rendelkezésre bocsátásra a xxxxx://xxx.xxx.xx/ linken mindazon gazdasági szereplő részére, akiket az Ajánlatkérő ajánlattételre fel kíván hívni.

A közbeszerzési dokumentumok másra át nem ruházhatóak.

5. Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés:

„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építési munkáihoz”

6. A beszerzés tárgya és mennyisége:

Nyertes ajánlattevő feladata a Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítása és új parkoló építése

CPV: 45223300-9 (Parkolóhely, pihenőhely építése) 45233200-1 (Különféle útburkolatok)

Építési beruházás ismertetése:

I. Előzmények:

Kecskemét város belterületén a Xxxxx Xxxxxx körúton található a nagybani piac és vásártér. A nagy forgalom és parkolási igény kielégítése a 8812/37 hrsz. területen a korábbi években zúzottköves parkoló került kialakításra. Az eltelt évek alatt a parkoló állaga leromlott, így felújítása halaszthatatlan, továbbá csúcsidőszakban a parkoló mérete nem megfelelő, így annak bővítése is szükséges.

II. Helyszínrajzi kialakítás:

A terület a meglévő telek utakkal határolt részén található. A meglévő parkoló 0/ 56 alapon 5 cm vtg. 0/2 2 zúzottkőből áll. A használat során a felület helyenként kátyúsodott, felülete deformálódott, így felújítása indokolt.

A tervezést megelőzően részletes geodéziai felmérést készítettünk. A meglévő burkolat széleinek meghatározása nehézkes, mivel a padka felől a fű benőtte. A nem járt részeken szintén található homokos, füves terület.

Az új parkoló kialakítására a meglévő rendezett területen kerül sor. A területet gondozott, fűvel benőtt.

Az építés a területet lezáró bokorcsoportig fog tartani.

Az építési terület mellett két oldalon kb. 80 cm mélységű szikkasztó árok található.

A meglévő parkoló megközelítésére 3 db útcsatlakozás került kialakításra, mely az aszfalt úthoz csatlakozik.

Az eladótér irányába gyalogos bekötések vezetnek.

A felújított felületen 398, míg az új építésű szakaszon 228 db, összesen 626 db parkolóhely kerül kialakításra.

III. Felújítási és építési munkák:

A felújítást megelőzően a meglévő parkoló széleit fel kell tárni. Amennyiben eltérés található a tervezettől, úgy ott a burkolatot új anyag beépítésével meg kell szélesíteni.

A felületen található füves, homokos felületeket le kell tisztítani és elszállítani.

A terület előkészítését követően a teljes felületet graderrel el kell egyengetni, majd tömöríteni.

A felület helyreállítását követően átlag 5 cm vtg. 0/22 zúzalékot kell elteríteni és gondosan tömöríteni. A javítási munkákat a 3 db bejáró úton és a gyalogos átvezetéseken is el kell végezni.

Az új parkoló építését az alábbiak szerint kell kivitelezni:

A meglévő földet 15 cm vtg.-ban le kell szedni, a kikerülő talajt el kell szállítani a szomszédos mély fekvésű területre. Max. szállítási távolság 500 m. A munka végeztével a földet el kell egyengetni.

A durva földmunkát követően tükröt kell kialakítani, melyet trg. 95 % tömörségi fokra kell tömöríteni.

A tömörített tükörre geotextiliát kell helyezni. Ezt követően 20 cm vtg. –ban 0/56 darált beton építendő be, tömörítéssel.

Az alapra 5 cm vtg. 0/22 zúzottkő terítés kerül elhelyezésre, tömörítéssel.

A burkolaton a parkolóhelyeket nem kerülnek kijelölésre, mivel a forgalom azt úgyis eltünteti.

Javasolható a parkolóhelyeknél fasor telepítése 6-8 parkolóhelyenként. Ez a megoldás segít az autósoknak a szabályos parkoló állások használatára. A fahelyeket 1,0*1,0 m szélességben lehet kialakítani, melyeket a fák védelme érdekében kiemelt szegéllyel kell körbevenni.

A terv alapján a fák helye kijelölhető.

Az OTÉK szerint szilárd burkolatú parkolók esetén minden 4 parkoló álláshoz 1 db fa telepítése szükséges. A területen kb. 626 parkoló állás alakul ki, így 157 db fa telepítése indokolt.

A parkoló területeken biztosítani kell a mozgáskorlátozott járművek részére a bejárat közelében parkolóhelyeket. 50 parkolónként 1 db-ot. A magas parkoló szám miatt 13 db mozgáskorlátozott parkolóhely biztosítása szükséges.

IV. Vízelvezetés:

A tervezési terület két oldalon 80 cm mélységű árokkal rendelkezik. Az árkok módosítására nincs szükség. A meglévő területek részben az árkok irányába, részben az építendő parkolók irányába lejtenek.

A lejtési viszonyokon nem kívánunk változtatni.

Az újonnan építendő parkolók követik a meglévő lejtésviszonyokat, és a bokorcsoport irányába lejt. Itt új árkot kell kialakítani, melyet be kell kötni a meglévő árokba.

A tervezés során nem volt lehetőség kellő hosszesés kialakítására, így nagyobb intenzitású eső esetén a területen vízmegállás várható, mely lassan tud a befogadó irányába lefolyni.

V. Üzemeltetési utasítás:

A meglévő és tervezett parkoló zúzottkőből épül, kötőanyag beépítésére nem kerül sor. A használat során a felület megbomlása, kátyúsodása várható.

A fentiek miatt fokozott karbantartás szükséges. A kisebb kátyúk megjelenése esetén a kipergést zúzottkővel pótolni kell, és tömöríteni.

Néhány évente célszerű a területet graderrel elegyengetni és újra tömöríteni. zúzottkővel

VI. Munka és balesetvédelem:

A munkavédelemről szóló rendeletek, ágazati előírások az építés során szigorúan betartandók.

Elektromos vezetékek, kábelek környezetében fokozott óvatossággal szabad munkát végezni.

Magas géppel az elektromos vezetékek környezetében csak áramtalanítás után szabad dolgozni.

Az építési beruházás pontos műszaki tartalmát és mennyiségét, a közbeszerzési dokumentáció mellékletét képező műszaki dokumentumok és tételes árazatlan költségvetési kiírás határozza meg.

A felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő meghatározott gyártmányra, eredetre, típusra történő hivatkozás csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad.

7. A teljesítés határideje:

A szerződés teljesítésének határideje: 2019. április 30. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.

8. A teljesítés helye:

6000 Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx krt., Hrsz.: 8812/37 (NUTS: HU331)

9. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek mindkét rész vonatkozásában:

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.): 6:187. §-ára, amely alapján:

- Ajánlatkérő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.

- Ajánlatkérő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

Késedelmi kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, az ajánlatkérő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 10%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 20 naptári napot eléri, vagy meghaladja, az Ajánlatkérő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a szerződést felmondani, és a meghiúsulási kötbért követelni.

Hibás teljesítési kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, Ajánlatkérő a teljes nettó szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 15%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 5 alkalmat, az Ajánlatkérő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Ajánlatkérő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.

Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért ajánlattevő felelős – meghiúsul, Ajánlatkérő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenérték 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.

Jótállás: Ajánlattevő köteles az építési beruházásra minimum 24 hónap időtartamú jótállást vállalni, illetve amennyiben a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó 24 hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is

érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A többletjótállás időtartama értékelési szempont.

10. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásainak feltételei:

Ajánlatkérő a vállalkozói díjat a feladatok teljesítését követően, a teljesítési igazolás kiadása után, a szabályszerűen kiállított számla ellenében átutalással fizeti meg.

Ajánlattevő 1 részszámla és a végszámla benyújtására jogosult az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 50%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 50%-a +ÁFA,

Végszámla: a teljes nettó vállalkozói díj 50 %-a + ÁFA-nak megfelelő összegről 100 %-ot elérő műszaki teljesítés esetén.

Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.

Az ellenszolgáltatás összegének megfizetése 100 %-ban Ajánlatkérő saját forrásából kerül finanszírozásra

A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdései, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §- a irányadóak, az alvállalkozói kifizetésre a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § és a 32/B § rendelkezései az alkalmazandóak.

Ajánlatkérő a Kbt. 135. § (8) bekezdése alapján biztosítja a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%- ának megfelelő mértékű előleg igénybe vételét. Az előleg kifizetésére előlegbekérő dokumentum alapján a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül sor. Az ilyen formában nyújtott előleg elszámolása minden esetben a végszámlából történik.

Ajánlatkérő nem kíván tartalékkeretet kikötni. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.

Ajánlattevők kötelesek figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. rendelkezéseit.

Fizetési késedelemhez kapcsolódóan irányadóak a Ptk. 6:155. § vonatkozó rendelkezései. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187.§ -ára a kötbérek vonatkozásában.

11. Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot:

Ajánlattevő nem tehet többváltozatú ajánlatot.

12. Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárásban a Kbt. 61. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján nem teszi lehetővé a részajánlat tételt tekintettel arra, hogy a közbeszerzés tárgyát egymásra épülő munkafolyamatokat magában foglaló, összetett feladat képezi.

Az egymásra épülő munkafolyamatok szoros összefüggésben állnak egymással, ahol nem húzható egzakt határvonal úgy, hogy ésszerű részekre lehetne bontani a műszaki feladatot.

Az erőszakolt részekre bontás esetén, jelentős esély lenne arra, hogy a különböző megvalósítandó részfeladatok között elvesznének a pontos határok és bizonyos, elvégzendő munkarészeknek sem egyik, sem másik részfeladatban nem lenne gazdája.

A részekre bontás Kedvezményezett részéről negatív hatással lenne a garanciavállalás szempontjából is, hiszen bizonyos feladatok garanciavállalásának a feltétele az, hogy a hozzákapcsolódó munkarészek is az adott vállalkozás feladatát képezzék. Az összefüggő, összetett feladatrendszer ésszerűen egyetlen generál garanciavállalót kíván.

13. Az ajánlatok elbírálásának szempontja

Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint bírálja el az alábbiak szerint:

Részszempont	Súlyszám
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF)	70
2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db)	15
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24)	15

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.

1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF)

Ajánlatkérő az 1. részszempont esetén az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximumát adja. A többi ajánlat részszempont szerinti pontszáma a legjobb tartalmi elemhez viszonyítva kerül megállapításra, kettő tizedes jegyre való kerekítés mellett.

Az értékelés módszere az 1. értékelési részszempont esetében a fordított arányosítás, azaz az ajánlatkérő számára legelőnyösebb (legalacsonyabb) ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi matematikai aránypárral megállapított pontértéket kap.

Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében az ajánlati elemeinek pontszámait az alábbi képlettel számolja:

P = Alegjobb (P

−P ) + P

Avizsgált

max

min

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db)

A 2. értékelési részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.

A pontozás módszere:

P = Avizsgált (P

−P )+ P

Alegjobb

max

min

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10

P min: a pontskála alsó határa, azaz 0

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A beruházás megvalósítása során az Ajánlattevők által vállalt, a környezetvédelem megóvása és a környezeti károk minimalizálására tett releváns intézkedések száma kerül értékelésre.

Ajánlatkérő annak érdekében, hogy ténylegesen kedvező környezeti hatás keletkezzen, értékeli környezetvédelmi szempont vállalását, amit az ajánlattevő választása szerint jelölhet meg. Ezzel kívánja eléri azt, hogy a beruházás során a környezeti hatások vonatkozásában minőségileg kedvezőbb állapotok keletkezzenek.

Ajánlatkérő külön felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 131. § (2) bekezdés alapján a szerződésben külön rögzítésre kerülnek a konkrét környezetvédelmi vállalások.

Ajánlattevő ajánlatában köteles – közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot benyújtani a vállalt környezetvédelmi szempontokra vonatkozóan, amelyben minden egyes vállalást megad. Ajánlatkérő megkéri a tisztelt Ajánlattevőket, hogy a közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott nyilatkozat mintát szíveskedjenek használni.

Attól függően, hogy azt nyertessége esetén teljesíti-e – “igen” vagy “nem” szöveget kell beírni. A 2. értékelési részszempontot a nyilatkozatban megadott vállalásokra szóló “igen” jelölések darabszámának összege határozza meg a tartalmi elemet. „Igen” válasz esetén adható pontszám: 1, „Nem” válasz esetén adható pontszám: 0. Amennyiben az ajánlattevő valamely cellába nem tesz bejegyzést, azt az ajánlatkérő nemleges válasznak tekinti.

Amennyiben egyetlen egy környezetvédelmi vállalást sem tesz Ajánlattevő, úgy erre az értékelési részszempontra a minimális pontszámot, azaz 0 pontot fog kapni.

A második értékelési részszempont alapján értékelésre kerülő vállalások:

Vállalás

Ajánlattevői vállalás

(igen/nem)

Porzó anyagok szállítása kizárólag ponyvával fedetten történik.

Anyagszállításhoz használt valamennyi raklap újrafelhasználásra kerül.

3.	Kizárólag EURO III vagy annál korszerűbb normának megfelelő tehergépjárművek alkalmazása legalább 50 %-ban.
4.	A járművek, munkagépek tankolása kizárólag szilárd, burkolt talajon az adott munkaterület felvonulási területén az esetleges azonnal kármentesítésre alkalmas környezetben történik, vagy kiépített üzemanyagtöltő állomáson.
5.	Építési hulladékok újrahasznosításának vállalása legalább a keletkezett összes építési hulladék tömegének 5 %-ban.
6.	Vállalkozó vállalja az épületen felmerülő bontások során a szelektív bontás alkalmazását, amely alapján elkülönítetten bontja, tárolja és szállítja el az újrahasználható, újrahasznosítható és az ártalmatlanításba kerülő anyagokat.
7.	Kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása a kivitelezés teljes ideje alatt.
8.	A kivitelezés során sérülésnek kitett fás szárú növények mechanikai védelméről (kaloda) gondoskodik.

3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24)

A 3. részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.

A pontozás módszere:

P = Avizsgált (P

−P )+ P

Alegjobb

max

min

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10

P min: a pontskála alsó határa, azaz 0

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Ajánlatkérő előírja, hogy a jótállás esetén a kötelező minimum vállalás 24 hónap, az ezt meghaladó időtartam kerül értékelésre. A 24 hónapot elérő, vagy azt meghaladó többletjótállási időtartam megajánlása a maximális 10 ponttal kerül értékelésre. Amennyiben Ajánlattevő nem vállal többletjótállást, 0 pontot kap.

A felolvasólapon kizárólag az értékelésre kerülő többletet kérjük feltüntetni.

A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza az ajánlattételi felhívásban is meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.

Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

Ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlat kiválasztása során az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit a Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Ha több ajánlatnak azonos az előző bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legjobb ár-érték arányúnak, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha a legjobb ár-érték arányú ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos mértékben (azonos pontszámmal) tartalmazza.

Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (5) bekezdés rendelkezései alapján rögzíti, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ajánlatkérő csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.

14. A kizáró okok:

14.1. Kizáró okok:

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) vagy q) pontjában foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.

14.2. A kizáró okok igazolási módja:

Ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerint nyilatkoznia kell a kizáró okok fenn nem állásáról.

Az ajánlattevő az alvállalkozója vonatkozásában a Kbt. 67. § (4) bekezdése tekintetében nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hiányáról.

Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében arról, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) xxxxxxxx szerint definiált tényleges tulajdonosát meg tudja-e nevezni.

- Ha az ajánlattevő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosát meg tudja nevezni, akkor ajánlatában csatolja nyilatkozatát a tényleges tulajdonos/tulajdonosok nevének és állandó lakóhelyének bemutatásáról.

- Ha a gazdásági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

- Ha a gazdásági szereplő nem tudja a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát megnevezni, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

A pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b), vagy d) alpontja alapján tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon –közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság,

amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésének rendelkezéseire, mely szerint a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azon ajánlattevőt, akivel szemben a kizáró okok az eljárás során következnek be.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 64. §-ára.

Az EKRr 12. § (2) bekezdés alapján az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

15. Alkalmassági követelmények:

Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés rendelkezésére tekintettel nem ír elő alkalmassági követelményt.

16. Hiánypótlás lehetőségének biztosítása:

Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. §-ban foglaltak szerint biztosítja. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az EKRr 11. § (2)-(3) bekezdésére.

Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének megfelelően nem rendel el újabb hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.

Ajánlatkérő a számítási hiba esetén a Kbt. 71. § (11) bek. szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

17. Ajánlattételi határidő:

xxxxx://xxx.xxx.xx felületen megjelölt határidő.

Az EKRr 15. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

Az EKRr 16. § (1) alapján Az ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [EKRr 22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [22.

§ (2) bekezdés] az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.

A Kbt. 52. § (4) bekezdésén túl az EKRr 16. § (1) bek. szerinti esetben ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A meghosszabbítás esetén Ajánlatkérő megfelelő időt, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két napot biztosít. Ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.

Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap.

18. Az ajánlat benyújtása címe:

xxxxx://xxx.xxx.xx

Ajánlattevő az ajánlatát kizárólag elektronikus úton, az EKR-en keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújthatja be. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

19. Az ajánlattétel nyelve:

Magyar.

20. Az ajánlatok felbontásának ideje:

xxxxx://xxx.xxx.xx/ felületen megjelölt időpont.

21. Az ajánlatok felbontására vonatkozó információk:

Az ajánlatok felbontását ajánlatkérő a Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdéseiben meghatározottak szerint végzi.

Az EKRr 15. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Az EKRr 15. § (4) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az EKRr 15. § (5) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

22. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:

Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap.

Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel kapcsolatosan külön felhívja a figyelmet a Kbt. 131. § (5) bekezdésére.

23. Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja és a szerződéskötés tervezett időpontja:

Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja: Ajánlatkérő Ajánlattevőket a Kbt. 79. §

(2) bekezdése szerint írásban értesíti az eljárás eredményéről.

Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül fogja elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt fogja elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.

A szerződéskötés tervezett időpontja: Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 131. § (6) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség [Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti] időtartama alatt köteles megkötni, azzal, hogy a szerződés nem köthető meg – a Kbt. 131. § (8) bekezdésében rögzített esetek kivételével – az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.

24. Ajánlatkérő alkalmazza-e a Kbt. 114. § (11) bekezdését:

Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 114. § (11) bekezdését.

25. A szerződés eu-alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos:

Nem.

26. Egyéb információk:

1. Formai előírások: Az ajánlatokat kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül lehet benyújtani Az ajánlat részét képező dokumentumokat/nyilatkozatokat amennyiben nem áll rendelkezésre elektronikus űrlap, úgy .pdf formátumú fájlban kell elkészíteni. Ajánlattevőnek árazott költségvetést is be kell nyújtania .pdf formátumban, valamint szerkeszthető .xls formátumban is, figyelemmel az EKRr

5. § (2) bekezdésére. Az EKR űrlapjait meghaladóan benyújtandó igazolásokat/nyilatkozatot (dokumentumot) a gazdasági szereplő aláírásra jogosult, vagy általa meghatalmazott személynek alá kell írnia és fel kell tölteni az EKR felületén az erre a célra létrehozott blokkokban.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR-ben megtett nyilatkozatokra vonatkozóan támasztott követelmények az EKRr 10. § (1)-(4) bekezdése irányadó:

(1) Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR- ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.

(2) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat

megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.

(3) Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.

(4) Az ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

2. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az EKRr 11. § (2)-(3) bekezdése vonatkozásában, hogy amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

3. EKRr 13. § (1) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy

- az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

4. Az ajánlatnak a Kbt. 66. § (5) bekezdés szerinti felolvasólapot kell tartalmaznia, amelyen fel kell tünteti a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat. Ajánlattevőnek elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlata részeként kitölteni (EKRr 11. § (1) bekezdés).

5. Ajánlattevőnek, alvállalkozójának, és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek az alábbi cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni:

1. az ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját;

Egyéni vállalkozónál, az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. §

(1) bekezdése rendelkezései figyelembevételével, egyéni vállalkozó csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében Ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának ajánlatában történő csatolását, amely alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat).

2. a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást;

3. folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében ajánlattevőnek csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben nincs folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás, akkor az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő erre vonatkozó nemleges nyilatkozatát. Ajánlatkérő az EKR-ben a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozta a Változásbejegyezésre vonatkozó nyilatkozat mintáját, amelyet az ajánlattevő köteles kitölteni az ajánlatához kapcsolódóan.

6. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b), vagy d) alpontja alapján tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §

(4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

7. Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevőnek a Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

8. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdésére tekintettel a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

9. Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 47. § (2)

bekezdése alapján ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. Felelős fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Az ajánlatok bírálata során a magyar nyelvű dokumentum az irányadó. Ajánlatkérő a fentieken túl elfogadja az eredetileg két nyelven készült iratokat, nyilatkozatokat is.

00.Xx ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az ajánlattevőnek a referenciák tekintetében a teljesítés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Bármely okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. vonatkozásában csak az alkalmasság megállapításához szükséges sorok (adatok, információk) vonatkozásában szükséges az átszámítást tartalmazó iratot becsatolni.

00.Xx ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerült összes költség az ajánlattevőt terheli.

12.Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodást az EKRr 13. § (3) bekezdésének megfelelően, amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hatáskörök bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.

13.Ajánlattevő köteles ajánlatában csatolni a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetést, valamennyi tételére kiterjedően beárazva, cégszerűen aláírva. Felhívjuk a tisztelt Xxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a kiadott árazatlan költségvetés tételein és a benne szereplő mennyiségeken nem módosíthat, azokat nem egészítheti ki. Amennyiben a költségvetésben szereplő tételek helyett mást kíván megajánlani, köteles a megajánlott termék egyenértékűségét a 321/2015. (X.30) Korm. rendelet

46. § (3)-(4) bekezdése alapján igazolni.

14.Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a nyertes ajánlattevő(k) számára a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.

15.Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosítékhoz nem köti.

16.Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlatban csatolt dokumentumok üzleti titokká nyilvánítása kizárólag a Kbt. 44. § szerinti előírásoknak megfelelően lehetséges. Az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza. (EKRr 11. § (4) bek.).

17.Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdés rendelkezéseit.

18. Ajánlatkérő jelen eljárásban nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.

00.Xx ajánlatnak tartalmaznia kell a felhívásban külön ki nem emelt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat és más dokumentumokat, melyeket a Kbt. kötelezően előír.

20.Nyertes ajánlattevő köteles – a 322/2015. (X.30) Korm. rend. 26. §-a alapján - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 7.000.000.-Ft/kár, illetve 15.000.000.-Ft/év összegű, építési munkákra vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést kötni, vagy meglévő felelősségbiztosítását a fenti összegre kiterjeszteni.

21.A jelen ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. az irányadó.

Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: xxxxx://xxx.xxx.xx

II. Közbeszerzési dokumentumok

Közbeszerzési dokumentumok

„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építési munkáihoz” tárgyú,

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján megindított, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet alapján, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével hirdetmény nélküli nyílt nemzeti közbeszerzési eljáráshoz.

1. Az eljárás általános feltételei

1.1. Tárgyi közbeszerzési eljárás esetében ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás (a továbbiakban:

„Felhívás”) 1. pontjában meghatározott szervezet (a továbbiakban: „Ajánlatkérő”).

1.2. Az ajánlattevő ajánlatának benyújtásával teljes egészében elfogadja a Kbt. előírásai szerint ezen közbeszerzési eljáráshoz elkészített Felhívás és a közbeszerzési dokumentumok (a továbbiakban együtt: „Közbeszerzési dokumentumok”) összes feltételét az ajánlattétel kizárólagos alapjául, lemondva saját szerződéses feltételeinek érvényesítéséről.

1.3. Ajánlatkérő rögzíti, hogy mind a Xxxxxxxx, mind a Közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadóak. Amennyiben ellentmondás található tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában készült iratanyagok tartalma között, úgy elsősorban a Kbt., másodsorban a Felhívás, harmadsorban pedig a Közbeszerzési dokumentumok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

1.4. A teljesítésnek teljes mértékben meg kell felelniük a Felhívásban és a Közbeszerzési dokumentumokban megadott műszaki leírásnak.

1.5. Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa a Közbeszerzési dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenítését vonja maga után:

▪ ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy

▪ ha olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg a Közbeszerzési dokumentumokban megadott minden követelménynek.

1.6. Ajánlatkérő tárgyi Közbeszerzési dokumentumokat az ajánlattétel elősegítése érdekében készítette.

1.7. Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlatukat az EKR-ben rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapok kitöltésével, illetve a jelen Közbeszerzési dokumentumok mellékleteként átadott nyilatkozatminták és iratminták alkalmazásával készítsék el ajánlatukat, azzal, hogy az ajánlattevők természetesen azokat saját belátásuk szerint módosíthatják, illetve – amennyiben saját eltérő mintáikat kívánják alkalmazni - alkalmazását mellőzhetik.

1.8. Ajánlatkérő fentiekre való tekintettel fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevők által benyújtott nyilatkozat tartalmáért az ajánlattevők felelősek.

1.9. Amennyiben a kiadott tartalomjegyzék mintában feltüntetett valamely dokumentum csatolása nem szükséges, vagy nem releváns, úgy Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket, hogy az oldalszám helyére az N.R. (mint nem releváns) megjelölést szíveskedjenek

feltüntetni (Ajánlatkérő természetesen egyéb egyértelmű megjelölést is elfogad).

2. Kiegészítő tájékoztatás

2.1. Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – a Felhívásban és a Közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől az ajánlattételi határidő lejárta előtt – kizárólag az EKR rendszeren keresztül..

2.2. Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy a tájékoztatási kérelme időben megérkezzen.

2.3. A kiegészítő tájékoztatást azon ajánlattevőknek küldi meg, akik az eljárásra érdeklődésüket az EKR rendszerben jelezték.

2.4. A Kbt. 114. § (6) bekezdésének megfelelően a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.

3. Teljesség és pontosság

3.1. Az ajánlattevő felelős azért, hogy a letöltés során ellenőrizze a Közbeszerzési dokumentumok és elektronikus űrlapok tartalmának teljességét.

3.2. Az Ajánlatkérő semmilyen kifogást sem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a Közbeszerzési dokumentumok valamely részének letöltését.

4. Ajánlattétel költségei

Az ajánlat elkészítésével, illetve benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség az ajánlattevőt terheli.

5. Ajánlati kötöttség

5.1. A Felhívás 22. pontjában meghatározottak szerint.

5.2. Az ajánlattevő a Felhívás 22. pontjában megadott időtartam lejártáig kötve van ajánlatához, figyelembe véve a Kbt. ajánlati kötöttséggel kapcsolatos egyéb rendelkezéseit is.

6. Több változatú (alternatív) ajánlat

A Felhívás 11. pontjában meghatározottak szerint.

7. Tájékoztatás

7.1. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát.

7.2. A nyilatkozat kitöltésének elősegítéséhez, az Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket,

hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint tényleges tulajdonosnak minősül:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

7.3. Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0.

Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.

Tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000,

E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Postacím: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxxxx xxxx 00.

Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxxxx xxxx 00. Pf.: 564 Központi telefonszám: 76/500-030

Email cím: xxxxxxxxx.xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx

Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal

Munkaügyi és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály;

6000 Kecskemét, Klapka u. 34.

Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 230.

tel: 00-00-000-000

fax: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

Egyenlő Bánásmód Hatóság

Levélcím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Telefon: (1) 336 - 7843

Fax: 336 – 7445

E-mail: xxx@xxx.xxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx

SINOSZ Bács- Kiskun Megyei Tagszervezet 6000 Kecskemét, Táncsics M. u. 19.

Roma Nemzetiségi Önkormányzat 6000 Kecskemét, Batthyány u. 2.

Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház 6000 Kecskemét Reile G. u. 22.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00.

Pest Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2. xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága

- Kecskeméti központi ügyfélszolgálat 6000 Kecskemét, Kuruc krt. 16. Telefonszám: +36 (76) 512-600

Fax: +36 (76) 481-085

8. Közös ajánlattétel

8.1. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.

8.2. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

8.3. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.

8.4. A 8.1 pont szerinti esetben a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

8.5. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.

8.6. Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [Kbt. 56. §], a hiánypótlás [Kbt. 71. §], a felvilágosítás [Kbt. 71. §] és indokolás [Kbt. 72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a 8.2. pont szerinti képviselőnek küldi meg.

8.7. Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [Kbt. 54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [Kbt. 54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

8.8. A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

8.9. Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás másolati példányát, amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladat bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. A megállapodásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.

9. Ajánlati ár

Az ajánlati árat nettó forintban kell megadni.

Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.

A nettó árat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek stb.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is.

Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a hibák kijavításához szükséges költségeket is.

Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára.

Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt.

10. Formai követelmények

A Felhívás 26.1. pontjában meghatározottak szerint.

11. Kapcsolattartás az Ajánlatkérő és az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt

Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha az EKRr-ből más nem következik - elektronikus úton, az EKR-ben történik.

12. Az ajánlatok bírálata (mindkét rész vonatkozásában)

Részszempont	Súlyszám
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF)	70
2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db)	15
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24)	15

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.

1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF)

Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében az ajánlati elemeinek pontszámait az alábbi képlettel számolja:

P = Alegjobb (P

−P ) + P

Avizsgált

max

min

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db)

A pontozás módszere:

P = Avizsgált (P

−P )+ P

Alegjobb

max

min

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10

P min: a pontskála alsó határa, azaz 0

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Ajánlatkérő külön felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 131. § (2) bekezdés alapján a szerződésben külön rögzítésre kerülnek a konkrét környezetvédelmi vállalások.

Amennyiben egyetlen egy környezetvédelmi vállalást sem tesz Ajánlattevő, úgy erre az értékelési részszempontra a minimális pontszámot, azaz 0 pontot fog kapni.

A második értékelési részszempont alapján értékelésre kerülő vállalások:

	Vállalás	Ajánlattevői vállalás (igen/nem)
1.	Porzó anyagok szállítása kizárólag ponyvával fedetten történik.
2.	Anyagszállításhoz használt valamennyi raklap újrafelhasználásra kerül.
3.	Kizárólag EURO III vagy annál korszerűbb normának megfelelő tehergépjárművek alkalmazása legalább 50 %-ban.
4.	A járművek, munkagépek tankolása kizárólag szilárd, burkolt talajon az adott munkaterület felvonulási területén az esetleges azonnal kármentesítésre alkalmas környezetben történik, vagy kiépített üzemanyagtöltő állomáson.
5.	Építési hulladékok újrahasznosításának vállalása legalább a keletkezett összes építési hulladék tömegének 5 %-ban.
6.	Vállalkozó vállalja az épületen felmerülő bontások során a szelektív bontás alkalmazását, amely alapján elkülönítetten bontja, tárolja és szállítja el az újrahasználható, újrahasznosítható és az ártalmatlanításba kerülő anyagokat.
7.	Kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása a kivitelezés teljes ideje alatt.
8.	A kivitelezés során sérülésnek kitett fás szárú növények mechanikai védelméről (kaloda) gondoskodik.

3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24)

A 3. részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.

A pontozás módszere:

P = Avizsgált (P

−P )+ P

Alegjobb

max

min

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10

P min: a pontskála alsó határa, azaz 0

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A felolvasólapon kizárólag az értékelésre kerülő többletet kérjük feltüntetni.

Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

13. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187. §-ára, amely alapján:

- Ajánlatkérő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.

- Ajánlatkérő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

Jótállás: Ajánlattevő köteles az építési beruházásra minimum 24 hónap időtartamú jótállást vállalni, illetve amennyiben a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó 24 hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A többletjótállás időtartama értékelési szempont.

14. Az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információk

Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosíték nyújtásához nem köti, illetve a szerződésben biztosítékot nem követel meg.

15. Üzemzavar, üzemszünet

Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.

Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet - az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról – 2., 3. és 4. § rendelkezéseire.

Az ajánlattételi nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.

Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.

III. Műszaki leírás

Műszaki leírás

„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Szent László krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építési munkáihoz”

tárgyú közbeszerzési eljáráshoz

Nyertes ajánlattevő feladata a Kecskemét, Szent László krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építése

CPV: 45223300-9 (Parkolóhely, pihenőhely építése) 45233200-1 (Különféle útburkolatok)

Építési beruházás ismertetése:

I. Előzmények:

Kecskemét város belterületén a Szent László körúton található a nagybani vásártér. A nagy forgalom és parkolási igény kielégítése a 8812/37 hrsz. területen a korábbi években zúzottköves parkoló került kialakításra. Az eltelt évek alatt a parkoló állaga leromlott, így felújítása halaszthatatlan. csúcsidőszakban a parkoló mérete nem megfelelő, így annak bővítése szükséges.

II. Helyszínrajzi kialakítás:

Az új parkoló kialakítására a meglévő rendezett területen kerül sor. A területet gondozott, fűvel benőtt.

Az építés a területet lezáró bokorcsoportig fog tartani.

Az építési terület mellett két oldalon kb. 80 cm mélységű szikkasztó árok található.

A meglévő parkoló megközelítésére 3 db útcsatlakozás került kialakításra, mely az aszfalt úthoz csatlakozik.

Az eladótér irányába gyalogos bekötések vezetnek.

A felújított felületen 398, míg az új építésű szakaszon 228 db, összesen 626 db parkolóhely kerül kialakításra.

III. Felújítási és építési munkák:

A felújítást megelőzően a meglévő parkoló széleit fel kell tárni. Amennyiben eltérés található a tervezettől, úgy ott a burkolatot új anyag beépítésével meg kell szélesíteni.

A felületen található füves, homokos felületeket le kell tisztítani és elszállítani.

A terület előkészítését követően a teljes felületet graderrel el kell egyengetni, majd tömöríteni.

Az új parkoló építését az alábbiak szerint kell kivitelezni:

A durva földmunkát követően tükröt kell kialakítani, melyet trg. 95 % tömörségi fokra kell tömöríteni.

A tömörített tükörre geotextiliát kell helyezni. Ezt követően 20 cm vtg. –ban 0/56 darált beton építendő be, tömörítéssel.

Az alapra 5 cm vtg. 0/22 zúzottkő terítés kerül elhelyezésre, tömörítéssel.

A burkolaton a parkolóhelyeket nem kerülnek kijelölésre, mivel a forgalom azt úgyis eltünteti.

A terv alapján a fák helye kijelölhető.

IV. Vízelvezetés:

A tervezési terület két oldalon 80 cm mélységű árokkal rendelkezik. Az árkok módosítására nincs szükség. A meglévő terület részben az árkok irányába, részben az építendő parkolók irányába lejtenek.

A lejtési viszonyokon nem kívánunk változtatni.

Az újonnan építendő parkolók követik a meglévő lejtésviszonyokat, és a bokorcsoport irányába lejt. Itt új árkot kell kialakítani, melyet be kell kötni a meglévő árokba.

V. Üzemeltetési utasítás:

A meglévő és tervezett parkoló zúzottkőből épül, kötőanyag beépítésére nem kerül sor. A használat során a felület megbomlása, kátyúsodása várható.

A fentiek miatt fokozott karbantartás szükséges. A kisebb kátyúk megjelenése esetén a kipergést zúzottkővel pótolni kell, és tömöríteni.

Néhány évente célszerű a területet graderrel elegyengetni és újra tömöríteni. zúzottkővel

VI. Munka és balesetvédelem:

A munkavédelemről szóló rendeletek, ágazati előírások az építés során szigorúan betartandók.

Elektromos vezetékek, kábelek környezetében fokozott óvatossággal szabad munkát végezni.

Magas géppel az elektromos vezetékek környezetében csak áramtalanítás után szabad dolgozni.

Az építési beruházás pontos műszaki tartalmát és mennyiségét, a közbeszerzési dokumentáció mellékletét képező műszaki dokumentumok és tételes árazatlan költségvetési kiírás határozza meg.

egyenértékű terméket elfogad.

IV. Szerződéstervezet

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

(tervezet)

Amely létrejött egyrészről

Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet

Székhely: 6000 Kecskemét, Budai u. 2/A

Adószám: 15341482-2-03

Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt.

Bankszámlaszám: 11732002-15341482

Képviseli: Kolek Andrea igazgató (a továbbiakban, mint Megrendelő)

másrészről a
…
Székhely:	…
Cégjegyzékszám:	…
Adószám:	…
Bankszámlaszám:	…
Számlavezető pénzintézet:	…
Tel:	…
Fax:	…
Email:	…
Képviseli:	…

(a továbbiakban, mint Vállalkozó)

A továbbiakban együttesen, mint Felek között az alábbi feltételekkel az alulírott helyen és időben.

1 Előzmények:

1.1. Megrendelő, mint ajánlatkérő 2018. … napján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított „Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Szent László krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építési munkáihoz” tárgyában. Vállalkozó, mint ajánlattevő az eljárásban a törvényes feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot nyújtott be.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott közbeszerzési eljárás eredményeként Vállalkozó került nyertes ajánlattevőként kihirdetésre a 2018. … napján megküldött eljárás eredményéről szóló összegezés tanúsága szerint.

1.3. Jelen szerződés 1. sz. mellékletét az 1.1 pontban meghatározott közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, 2. sz. mellékletét a közbeszerzési dokumentumok és mellékletei, 3. sz. mellékletét a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata, 4. sz. mellékletét a Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye képezik.

2 A szerződés tárgya, tartalma, teljesítés helye

2.1. Jelen szerződés tárgya a Kecskemét, Szent László krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építése az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és jelen szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

2.2. Felek rögzítik, hogy az építési beruházás megvalósításának műszaki paramétereit, valamint a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal rendelkező tervdokumentációt, műszaki leírást a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező ajánlattételi felhívás és 2. számú mellékletét képező közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.

2.3. A szerződés keretében elvégzendő feladatok teljesítésének helye: 6000 Kecskemét, Szent László krt., Hrsz.: 8812/37

(NUTS: HU331)

2.4. A Vállalkozó által vállalt környezetvédelmi szempontok teljesülésének ellenőrzése Megrendelő részéről a műszaki ellenőr feladata. Amennyiben Vállalkozó nem gondoskodik a vállalt környezetvédelmi szempontok teljesítéséről, úgy 6. pontban meghatározott jogkövetkezmények az irányadóak.

3 A teljesítés határideje

3.1. A szerződés teljesítésének határideje: 2019. április 30. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.

3.2. Megrendelő a munkaterületet – munkavégzésre alkalmas állapotban – a szerződés megkötésének napjától számított legkésőbb 15 napon belül adja át a Vállalkozó részére.

3.3. Vállalkozó előteljesítésre, előzetes átadásra jogosult. Vis-maior (előre nem látható és elháríthatatlan természeti katasztrófa, illetve társadalmi esemény) esetén a teljesítési határidőt a Felek méltányosan meghosszabbíthatják.

3.4. Szerződő Felek rögzítik, hogy amennyiben a teljesítéshez szükséges technológia az extrém időjárási körülmények miatt nem alkalmazható és emiatt a munkavégzést hosszabb időtartamra fel kell függeszteni, úgy azt a Felek olyan körülménynek tekinthetik, amely megalapozza a Kbt. 141.

§ (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásának lehetőségét, és Szerződő Felek a teljesítési határidőt a felfüggesztéssel érintett napok számával meghosszabbíthatják.

4 Vállalkozói díj

4.1. A Vállalkozót a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséért nettó Ft

átalánydíj illeti meg.

Ajánlatkérő nem kíván tartalékkeretet kikötni.

4.2. Szerződő felek kötelesek figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 142. § rendelkezéseit.

4.3. A Vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott átalányárért teljes körűen vállalkozik a szerződés tárgyának megvalósítására. A szerződésben nevesített jogcímeken felül Vállalkozó egyéb címen díjazásra nem tarthat igényt.

4.4. Jelen átalánydíjas megállapodás alapján Vállalkozó kötelezettséget vállal a teljes mennyiségért és hiánytalanságért, főleg azon tételek esetében, amelyek nincsenek előírva a közbeszerzési dokumentumokban, viszont a szakmai szokások és előírások szerint hozzátartoznak a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez. Vállalkozó kijelenti, hogy az átalányárat a feladat és a helyszín ismeretében adta meg, az árat az esetleg előre nem látható munkákra, ráfordításokra és körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra tekintettel határozta meg.

5 Fizetési feltételek

5.1. Vállalkozó a szerződésben rögzített feladatok teljesítését követően jogosult számlát kiállítani. Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.

5.2. A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdései, az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §-a irányadóak. Vállalkozó a számláit az előzőek mellett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben foglaltakra figyelemmel köteles kiállítani.

Ajánlattevő 1 részszámla és a végszámla benyújtására jogosult az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 50%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 50%-a +ÁFA,

Végszámla: a teljes nettó vállalkozói díj 50 %-a + ÁFA-nak megfelelő összegről 100 %-ot elérő műszaki teljesítés esetén.

5.3. Amennyiben a Vállalkozó a szerződés teljesítése során alvállalkozót vesz igénybe, akkor a Megrendelő a 322/2015. (X.30.) kormányrendelet 32/A. és 32/B. §-okban foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.

5.4. Megrendelő a Kbt. 135. § (8) bekezdése alapján biztosítja a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő mértékű előleg igénybe vételét. Az előleg kifizetésére a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint a legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül kifizetésre. Az ilyen formában nyújtott előleg elszámolása minden esetben a végszámlából történik.

5.5. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.

5.6. Megrendelő a hibás, nem szabályosan összeállított számla ellenértékének késedelmes átutalása miatti károkért nem felel.

Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén – a Ptk. 6:155. § szakaszának rendelkezéseire figyelemmel – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni Vállalkozó részére.

5.7. Szerződő Felek megállapodnak – tekintettel a Kbt. 136. § (1) bekezdésére –, hogy a Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; valamint megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes

időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143.

§ (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

5.8. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles – a Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján – a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

5.9. Az ellenszolgáltatás összegének megfizetése 100 %-ban Ajánlatkérő saját forrásából kerül finanszírozásra.

6 Szerződésszegés és jogkövetkezményei

6.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján.

Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 10%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 20 naptári napot eléri, vagy meghaladja, a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani és a meghiúsulási kötbért követelni.

6.2. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, a teljes szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult a Megrendelő.

Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 15%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 5 alkalmat, az Megrendelő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Megrendelő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.

6.3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – meghiúsul, Megrendelő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződése nettó ellenszolgáltatás 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187.

§ (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.

6.4. Megrendelő a kötbéren felüli kárát is jogosult érvényesíteni.

6.5. Megrendelő a kötbért, illetve a kötbér mértékét meghaladó értékű kárigényét – amennyiben azt Vállalkozó nem vitatja – jogosult beszámítással érvényesíteni Vállalkozó még ki nem fizetett számlájával szemben.

6.6. Amennyiben a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért Megrendelő felelős, Vállalkozó jogosult a szerződés megszűnésének időpontjáig elvégzett munkák felmerült költségeinek ellenértékére.

6.7. Felek rögzítik, hogy amennyiben közöttük más, jelen szerződésen kívüli jogviszonyból eredő, lejárt követelés áll fenn, úgy az ezen más jogviszonyból eredő követelést a jelen szerződés szerinti elszámolás során beszámítással jogosultak érvényesíteni egymással szemben.

6.8. Felek rögzítik, hogy Megrendelő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.

6.9. Megrendelő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

7 Szavatosság, jótállás

7.1. Vállalkozónak – a kivitelezés műszaki ellenőrzése során – a Megrendelő által megjelölt hibákat, illetve hiányokat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn, de legfeljebb az erre irányuló írásbeli felszólításban rögzített belül ki kell javítania, illetve pótolnia szükséges.

7.2. Vállalkozónak a kivitelezési munkák befejezésekor nyilatkoznia kell, hogy a beruházást a Megrendelő adatszolgáltatása, valamint az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és műszaki leírás alapján, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, illetve a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával, a Ptk. 6:123 § rendelkezéseire figyelemmel készítette el.

7.3. Vállalkozó az építési beruházásra 24 hónap + (ajánlatában megajánlott) … hónap időtartamú jótállást vállal, illetve amennyiben jogszabályi előírás miatt kötelező az eredetileg vállalt hosszabb jótállási időt vállalni, vagy a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó az ajánlattevő által vállalt mennyiségű hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt a Vállalkozó a Megrendelő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.

7.4. Vállalkozó köteles a Megrendelő kifogásait azonnal kivizsgálni, álláspontja közlése és intézkedése mellett a hiba kiküszöbölését azonnal megkezdeni, a munkát folyamatosan elvégezni.

7.5. Kifogás felmerülése esetén a Vállalkozó köteles a szerződésszerű teljesítésre megfelelő póthatáridőt vállalni. Vita esetén a Megrendelő által felkérendő szakértő jelöli meg a javítandó munkákat és a póthatáridőt. A Megrendelő fizetési kötelezettsége teljesítésével ezen időtartam alatt nem esik késedelembe.

7.6. Felek a jótállási időszak alatt az átadás-átvételt követően szükség szerint, Megrendelő igénye alapján utó-felülvizsgálati eljárást tartanak. Az utó-felülvizsgálati eljárást a jótállási időtartam alatt a Megrendelő készíti elő és hívja meg arra Vállalkozót. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 8 nappal kell megküldeni. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, melyben feltünteti a hibajegyzéket és a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát. A jegyzőkönyv rögzíti a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására és a hiányok pótlására vállalt határidőt.

7.7. Üzemeltetést/használatot gátló hiba felmerülésének esetén, Megrendelő soron kívüli intézkedést kér Vállalkozótól, amennyiben a jelzett hiba kijavítására Vállalkozó a felhívásban rögzített időben nem intézkedik, úgy Megrendelő jogosult a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie. Ha az utó- felülvizsgálati eljárás során észlelt hibák kijavítását a Vállalkozó a meghatározott határidőn belül nem teljesíti, akkor is jogosult a Megrendelő a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie.

8 Teljesítésigazolás, átadás-átvételi eljárás

8.1. Megrendelő műszaki ellenőre a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítéséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni (részteljesítési igazolás) a Kbt. 135. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.

8.2. A munkát Vállalkozó annak elkészültét követően készre jelenti Megrendelőnek. Ennek során Vállalkozó igazolja, hogy a munka a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően, hiány- és hibamentesen elkészült. Az átadás-átvétel célja annak megállapítása, hogy a Vállalkozó által elvégzett kiviteli munka teljesíti-e az előzetesen megfogalmazott és rögzített műszaki követelményeket, az érvényben lévő szakhatósági előírásokat, megfelel-e a jelen szerződésben írt egyéb követelményeknek, valamint alkalmas-e rendeltetésszerű használatra.

8.3. A Felek megállapodnak abban, hogy a munka átadás-átvétele a teljesítési helyen, műszaki ellenőr alapján történik.

8.4. Amikor a Vállalkozó szerződés szerint a munkákat teljes egészében elkészítette és átadott minden szerződés szerinti dokumentumot (minősítési dokumentumok, alkalmazott anyagok, szerkezetek bizonylatai, kezelési és karbantartási utasítás, üzemeltetési utasítások és/vagy amit a vonatkozó jogszabályok előírnak) a Vállalkozó értesíti a Megrendelőt a munkák végleges befejezéséről (készre jelentés).

8.5. Az átvételkor a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben a Megrendelő kifogásait rögzítheti és a hibák, hiányok kijavítására póthatáridőt adhat, illetve a Vállalkozó köteles póthatáridőt vállalni. A kijavítás után a Felek ismételten lefolytatják az átvételi eljárást, melyre ugyanezen szabályok irányadóak. Amennyiben a póthatáridő letelte utána a Megrendelő a hibajegyzék vállalkozónak való megküldésével továbbra is hibás teljesítést állapít meg, úgy hibás teljesítési kötbér fizetésére kötelezi vállalkozót a szerződés 6.2. pontja szerint a hiba kijavításáig. A Vállalkozó az esetleges teljesítési hibákért a Megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a Megrendelő a teljesítést elfogadta. A Vállalkozó jótállását, szavatosságát és kártérítési felelősségét nem korlátozza és nem zárja ki az, hogy a teljesítés igazolása során Megrendelő nem tesz kifogást a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban. Az ajánlatkérő a Ptk. 6:187. §-a alapján a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényét.

8.6. Az építési munkák átvételének feltétele a sikeres és kikötésmentes műszaki átadás-átvételről szóló jegyzőkönyv és a kivitelezői nyilatkozat. A Megrendelő műszaki ellenőre a szerződésszerű (hiba- és hiánymentes) teljesítésről az átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül teljesítési igazolást állít ki.

8.7. A szerződés tárgyának kárveszélye a Vállalkozóról a Megrendelőre a hiány- és hibamentes átadás- átvételre vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg száll át.

8.8. Vállalkozó a helyszínről a hulladékot és feleslegessé vált anyagait rendszeresen elszállítja, az építés környékét rendezett állapotban adja át.

8.9. Vállalkozó köteles a beruházás átadásáról a Megrendelőt írásban értesíteni a műszaki átadás- átvétel tervezett időpontja előtt 8 munkanappal. Ennek elmulasztásából eredő, Megrendelőt érintő károkért Vállalkozó kártérítési felelősséggel tartozik.

8.10 Megrendelő az építési munka ellenőrzését és az építmény műszaki átvételét műszaki ellenőr megbízásával végzi, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §- ban meghatározottak szerint. Vállalkozó az építési kivitelezési munkát átadás– átvételi eljárás keretében adja át Megrendelőnek a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 32.§-ban foglaltaknak megfelelően

9 Vállalkozó jogai és kötelezettségei

9.1. Általános kötelezettségek

9.1.1. A Vállalkozó kötelessége gondoskodni azokról az anyagokról és felszerelésekről, amelyek a szakszerű és minőségi munkavégzéshez szükségesek.

9.1.2. Vállalkozó saját költségén köteles a munkavégzés során, valamint a hibák kijavítása folyamán biztosítani a munkaterület őrzését és az ott tartózkodó személyek biztonságát. Saját költségén köteles kihelyezni és megfelelő állapotban tartani minden figyelmeztető jelzést, ami mások biztonsága és védelme érdekében szükséges.

9.1.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.

9.1.4. Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a szerződésben vállalt kötelezettségek megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből, – bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb jog megsértése miatt – felmerül.

9.1.5. Vállalkozó köteles a munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni a szükséges lépéseket a környezet védelme érdekében. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények, és a közlekedők biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.

9.1.6. A Megrendelő az észlelt hiányosságokat a Vállalkozó felé írásban jelzi. A Vállalkozó köteles saját költségén mindazokat a hibákat kijavítani, melyek a szerződés hibás teljesítéséből adódnak és a Vállalkozó által biztosított anyag, berendezés vagy a kivitelezési munkája hiányosságára vezethetők vissza. A Vállalkozó késlekedése ezeknek a hibáknak a kijavítására feljogosítja a Megrendelőt az összes szükséges munka más vállalkozóval történő elvégeztetésére a Vállalkozó költségére.

9.1.7. A Vállalkozónak teljesítenie kell a Megrendelő összes a Munkákra vonatkozó utasítását, beleértve a Munkák teljes vagy részleges felfüggesztését.

9.1.8. A Megrendelői jóváhagyás a Vállalkozó teljes körű felelősségét nem csökkenti, és nem mentesíti a Vállalkozót az egyébként szükséges engedélyek és jóváhagyások beszerzése alól.

9.1.9. A Vállalkozónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Megrendelőt, ha bármilyen hibát, hiányosságot, tévedést fedez fel, akár a Szerződés dokumentumainak felülvizsgálata, akár a Munkák megvalósításának előrehaladásakor.

9.1.10. A Vállalkozónak a 9.6.7. pontban meghatározott felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

9.1.11. A Szerződés keretében megvalósuló munkáknak meg kell felelnie a kötelező nemzeti szabványokban foglaltaknak.

9.1.12. A Vállalkozó a szerződéses munkafeladatok megvalósításához szükséges érvényes szabványokat, műszaki irányelveket, előírásokat, továbbá a jóváhagyott technológiai utasításokat köteles a munkahelyen tartani és azokat maradéktalanul betartani.

9.1.13. Minden anyagnak, és elvégzett munkának, melyet a Vállalkozónak kell beszereznie vagy elkészítenie a szerződésben és a vonatkozó szabványban előírt minőségűnek kell lennie. A minősítéshez szükséges tanúsítványokat be kell szerezni, illetve annak hiányában olyan vizsgálatokat kell végezni, amelyeket a Megrendelő előír a készítés helyén, vagy a beépítési helyszínen.

9.1.14. Bármely vizsgálat költségét a Vállalkozó viseli, ha az ilyen vizsgálatot a szerződés vagy a szabvány előírja vagy a szerződés megfelelő teljesítéséhez nyilvánvalóan szükséges.

9.1.15. Bármely – a Megrendelő által megkívánt – olyan vizsgálat, amely nincs előírva a szerződésben vagy szabványban, de a Megrendelő elrendeli, és azt mutatja, hogy az anyagok, termékek vagy az elvégzett munka nem felel meg az ilyen előírásoknak, akkor az ilyen vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli, ellenkező esetben a Megrendelő igazolás alapján az ilyen költségeket a Vállalkozónak megtéríti.

9.2. Ellenőrzés

9.2.1. A Vállalkozónak korlátlan lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül intézkedéseket kell tennie arra, hogy lehetővé tegye a hatóságoknak a részvételt azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó feladatkörébe tartoznak.

9.2.2. A Vállalkozó köteles egyeztetni a Megrendelővel minden ellenőrzés és vizsgálat időpontját és helyét a Szerződés előírásai alapján. A Vállalkozó köteles a Megrendelőnek továbbítani a vizsgálat eredményeit hivatalosan igazolt példányokban. Ha az előzetesen egyeztetett helyen és időben a feltételek nincsenek meg az ellenőrzésre vagy vizsgálatra, illetve azok eredménye alapján nem felel meg a szerződésnek, a Megrendelőnek jogában áll azokat elutasítani. Az ilyen elutasításról az okok megjelölésével a Vállalkozót azonnal értesíteni kell. A megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a munkákat szúrópróbaszerűen a Megrendelő minőségvizsgálati osztályaival ellenőriztesse.

9.3. Kártérítési felelősség

9.3.1. A Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a Munkák megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből,

– bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt – felmerül.

9.3.2. A Vállalkozó köteles a Munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni az összes tőle elvárható lépést a környezet védelmére.

9.3.3. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott építési módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.

9.3.4. A Vállalkozónak minden tőle telhetőt meg kell tennie a személyi sérülések és vagyoni károk bekövetkezésének megelőzésére.

9.3.5. A Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal értesíteni.

9.4. Építési napló

9.4.1. Vállalkozó a munka megkezdésekor köteles "Építési napló"-t (a továbbiakban: Napló) nyitni és azt naprakészen vezetni.

9.4.2. Vállalkozó a Naplót a munkaterület átadás-átvételének időpontjától köteles megnyitni és vezetni. A Naplóban kell a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos bejegyzéseket megtenni.

9.4.3. A Naplóba bejegyzéseket a helyszíni képviselettel megbízottak közül csak azok tehetnek, akiknek neve a naplóban feltüntetésre került. A munka teljesítése során a kapcsolattartás a Naplóban történik.

9.4.4. A Naplóba bejegyzésre jogosultak a Vállalkozási szerződésben rögzített Megrendelő műszaki ellenőre és Vállalkozó építésvezetője.

9.5. Alvállalkozó igénybevétele

9.5.1. A szerződés teljesítése során Vállalkozó alvállalkozó bevonására jogosult a Kbt. 138. § foglaltakra figyelemmel.

9.5.2 Vállalkozó köteles Megrendelőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) és q) pontja szerinti kizáró okok hatálya alatt.

9.5.3 Amennyiben Vállalkozó az ajánlata szerint alvállalkozókat von be a teljesítésbe, az alvállalkozók tevékenységéért kizárólagosan felelős. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóiért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, jogosulatlan igénybevétel esetén felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

9.5.4. A jelen szerződésből eredő teljesítési kötelezettséget teljesítheti a Vállalkozó, vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.

9.5.5. Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–

(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

9.6. Vegyes rendelkezések

9.6.1. Vállalkozó a Munka végzése során olyan képzett és tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett, betanított és segédmunkaerőt köteles biztosítani, amely jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükséges. A kivitelezés ideje alatt a Munka irányításával megbízott műszaki vezetőnek folyamatosan a munkavégzés helyszínén kell tartózkodnia a munkálatok biztonságos

végrehajtása érdekében. Vállalkozó köteles az elvégzendő munkákkal összefüggésben olyan gépeket, berendezéseket üzemeltetni, illetve üzem- és segédanyagokat használni, amelyek megfelelnek az érvényben lévő környezetvédelmi előírásoknak.

9.6.2. Vállalkozó kijelenti, hogy az építésügyi szakmai előírásokat, valamint az alkalmazott anyagokra, szerkezetekre vonatkozó technológiai előírásokat ismeri, és azokat kötelező érvényűen betartja. Azokat a szállítóitól, alvállalkozóitól megköveteli és közreműködése – az alvállalkozóra is kiterjedően – megfelel a kivitelezési jogosultságra vonatkozó szabályoknak.

9.6.3. Vállalkozó felelős a munkavégzés során a munkavédelmi (a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó) szabályok teljes körű betartásáért, különös tekintettel az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SZCSM-EÜM együttes rendeletben rögzített munkavédelmi követelményekre. Vállalkozó köteles biztosítani a balesetmentes és biztonságos munkavégzés feltételeit.

9.6.4. Vállalkozó kötelessége a szükséges munka- és tűzvédelmi oktatásról történő gondoskodás, illetve megfelelő védőeszközök biztosítása a munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig.

9.6.5. Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó munka-, tűz-, vagyonvédelmi-, egészségügyi szabályt, valamint minden hatályos hatósági-, szakmai-, szabvány előírást, szakhatósági előírásokat, illetve az elvégzendő munkára vonatkozó technológiai-, műszaki-, balesetelhárítási- minőség- és környezetvédelmi előírást alkalmazottaival, illetve az általa igénybe vett alvállalkozóival és azok alkalmazottaival is betartatni (e kötelezettségek elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett valamennyi kárért teljes körűen felel Vállalkozó). Vállalkozó a munkavégzés során kizárólag érvényes munkaszerződéssel, munkavállalói engedéllyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó kijelenti, hogy dolgozói rendelkeznek megfelelő balesetbiztosítással (különös tekintettel a munkahelyi balesetekre).

Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a Munka munkavédelmi ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.

9.6.6. Megrendelő és Vállalkozó a Naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni egymást azokról a tudomásukra jutott, a kivitelezést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek jelen szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Vállalkozó köteles a javítási tevékenységgel kapcsolatos esetleges akadályoztatást a Megrendelővel a Naplóba történő bejegyzés és telefax útján haladéktalanul közölni. Megrendelő a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan végzi, ennek tényét észrevételeit a Naplóba bejegyzi. A Munka teljesítése során a Naplóban kell a Feleknek minden a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos észrevételét rögzíteni.

Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő, illetőleg az általa megjelölt műszaki ellenőr, valamint a jogszabályokban meghatározott hatósági személyek számára az építési naplóhoz történő folyamatos hozzáférhetőséget. Vállalkozó köteles a Megrendelő (és az illetékes szakhatóságok, egyéb ellenőrzésre jogosult szervezetek, személyek) számára a Munka műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.

Az építési naplót és mellékleteit Vállalkozónak a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló másodpéldánya Megrendelőt illeti meg.

9.6.7. Vállalkozó köteles a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet alapján felelősségbiztosítást kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 15.000.000,- Ft/év és legalább 7.000.000,- Ft/káresemény mértékű építési tevékenységet magában foglaló felelősségbiztosításra, tudomásul veszi és elfogadja, hogy megfelelő biztosítás hiányában a munkálatokat nem kezdheti meg, és az ebből eredő esetleges késedelemért felelősséggel tartozik.

Vállalkozónak a munkák teljes körére kiterjedő, a megvalósítási időszakra szóló teljes körű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, vagy ilyen biztosítást kell kötnie legkésőbb a jelen vállalkozási szerződés aláírásáig.

A Vállalkozónak a Megrendelő felhívására a kivitelezés időtartama alatt bármikor igazolnia kell, hogy az összes szükséges biztosítási kötvény érvényben van és az esedékes részleteket befizették.

Ha a Vállalkozó elmulasztja a biztosítási szerződést érvényben tartani, vagy késlekedik a biztosítási kötvény, vagy elismervény bemutatásával, a Megrendelő - jogfenntartással minden egyéb jogához vagy jogorvoslathoz - a Vállalkozó költségére jogosult megkötni a biztosítást, fizetni az esedékes biztosítási részleteket. Az ezzel felmerülő költségeit jogosult beszámítással érvényesíteni a Vállalkozó bármely számlájával szemben.

9.6.8. Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a Fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.

9.6.9. Megrendelő köteles – a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján – a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

10 Együttműködési kötelezettségek

10.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés megfelelő teljesítése érdekében egymással szorosan együttműködnek, a jelen szerződésből származó esetleges vitákat jó szándékkal, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés szellemében, közvetlen tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.

10.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy jelen szerződéshez kapcsolódó műszaki-kivitelezési kérdésekben, a munkák átadás-átvételénél felmerülő szakmai kérdésekben a Megrendelő műszaki ellenőre jogosult eljárni. A Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a kijelölt műszaki ellenőr műszaki kivitelezési szakkérdésekben, ideértve az ezzel összefüggő lebonyolítási feladatokat is, a Megrendelő helyett és képviseletében jogosult nyilatkozatot tenni, a Vállalkozót nyilatkozattételre felhívni, bármikor a kivitelezés zavarása nélkül helyszíni ellenőrzést végezni, az átadás-átvételnél közreműködni.

10.3. Jelen szerződés teljesítése vonatkozásában kapcsolattartásra az alábbi személyek jogosultak: Megrendelő részéről: …

Vállalkozó részéről: …

10.4. A Megrendelő a munkák megkezdését megelőzően köteles a kivitelezés megkezdését az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak bejelenteni, amennyiben az szükséges.

10.5. A jelen szerződés körébe tartozó munkáknál a Vállalkozó feladata a munkarend kialakítása, a felelős műszaki vezetés, a hatályos jogszabályok szerinti biztonságos munkavégzés, a vagyonvédelem, illetve a tűzvédelem feltételeinek biztosítása.

10.6. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő a kivitelezés teljes időtartama alatt jogosult az építés folyamatos figyelemmel kísérésére, az építési területre képviselői vagy szakértői útján bemenni, az építési munkálatokat ellenőrizni.

10.7. Megrendelőnek és a műszaki ellenőrnek jogában áll a munka véghatáridejének tartása, a műszaki feltételek betartása érdekében a munkákat bármikor ellenőrizni, észrevételt tenni, az eltakarásra kerülő munkákat az eltakarás előtt ellenőrizni.

10.8. Vállalkozó az építési munkaterületet köteles előírásszerűen körülhatárolni, figyelmeztető táblákkal ellátni.

10.9. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.

Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

10.10. A munkavégzés során Vállalkozónak a helyszínt szabadon kell tartania minden szükségtelen akadálytól és minden fölösleges anyagot a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gondossággal és a magyar szabvánnyal összhangban kell tárolni.

10.11. A szerződéstől eltérő munkavégzés, baleseti, vagy anyagi kár esetén Vállalkozó köteles alvállalkozóját figyelmeztetni, illetve utasítani, vagy a munkát felfüggeszteni. A Vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozókért teljes körű és korlátlan (objektív) felelősséggel tartozik, tevékenységükért, mint sajátjáért felel.

10.12. A Vállalkozó köteles a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak mindenben megfelelő, hiba- és hiánymentes teljesítésre, valamint a teljesítési határidők szigorú betartására.

10.13. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesíteni, s egyben lehetősége szerint azokat haladéktalanul megszüntetni, elhárítani.

10.14. Vállalkozó köteles a vállalt munkát a vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalomban és minőségben szolgáltatni, a megállapodott határidőig elkészíteni.

11 Titoktartás

11.1. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés megkötése és a szolgáltatás teljesítése során a Vállalkozó tudomására jutott valamennyi információ és adat üzleti titkot képez.

11.2. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat és információkat jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladóan nem használhatja fel, azokat a Megrendelő érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezelheti, harmadik fél számára semmilyen formában nem szolgáltathatja ki, azok kizárólag a Megrendelő tulajdonát képezik,

valamint azokról kizárólag a Megrendelő rendelkezhet. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az üzleti titoknak minősülő adatok és információk illetéktelen harmadik személlyel történő szóbeli közlése is nyilvánosságra hozatalnak minősül.

11.3. Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy titoktartási kötelezettsége jelen szerződés megszűnését követően is fennáll.

12 Egyéb rendelkezések

12.1. Megrendelő a szerződést a Kbt. 143. § (3) bekezdés rendelkezéseire tekintettel felmondja – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

a) Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

12.2. Ellenőrzések és vizsgálatok

• Megrendelőnek vagy megbízottjának jogában áll megvizsgálni a beépített anyagokat, hogy azok megfelelnek-e a szerződésben foglalt feltételeknek. A Vállalkozónak kötelezettsége a szerződés teljesítése során bemutatni a Megrendelő képviselőjének a nagyobb mennyiségben beépítendő anyagokat, vagy azon anyagokat, amelyek bemutatását Megrendelő kifejezetten kéri. A Vállalkozónak a beépítést megelőző minimum 3 munkanappal hamarabb kell bemutatnia a beépítendő anyagokat. Ezeknek az anyagoknak a beépítését csak a Megrendelő kifejezett írásbeli jóváhagyásával lehet megkezdeni.

• Amennyiben a megvizsgált termékek nem felelnek meg a műszaki feltételeknek, úgy a Megrendelő azokat visszautasíthatja, és a Vállalkozó köteles térítésmentesen vagy kicserélni a visszautasított termékeket, vagy megtenni a szükséges módosításokat, hogy a termékek / kivitelezés megfeleljenek a műszaki feltételeknek.

A Megrendelőnek és Műszaki ellenőrnek joga, hogy folyamatosan figyelje és ellenőrizze a jelen megállapodás szerint folyó összes munkát, és észrevételeit az építési naplóban írásban jelezze a Vállalkozó felé. Technológiai és munkavédelmi előírások súlyos megsértése esetén a Műszaki ellenőr leállíthatja a munkavégzést.

12.3. Pótmunka: a szerződés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel, mely a szerződéskötést követően merül fel, s kellő gondosság mellett előre nem volt ismert, s az feltétlenül szükséges a jelen szerződés tárgyát képező építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Pótmunka megrendelésére, elvégzésére – a műszaki ellenőr írásos javaslatát megelőzően – kizárólag a közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a Megrendelő előzetesen írásbeli megrendelése alapján kerülhet sor. Az építési naplóba történő pótmunka bejegyzés nem minősül Megrendelő általi megrendelésnek. A Megrendelő az előzetes írásos megrendelése nélkül elvégzett pótmunkáért nem fizet.

12.4. Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban (beleértve a műszaki tervdokumentációt és tételes költségvetést is) kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Vállalkozó kijelenti, hogy a többletmunka kockázatát magára vállalja, azt köteles külön térítés nélkül elvégezni. A Megrendelő többletmunka elvégzéséért NEM fizet!

12.5. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai, a szerződés tárgyára vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, valamint Feleknek a szerződés megkötése előtti írásbeli nyilatkozatai – különösen a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok – az irányadóak.

12.6. Jelen szerződést Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá azzal, hogy a szerződés csak mindkét fél egybehangzó írásos nyilatkozata alapján Kbt. 141. § rendelkezéseinek figyelembevételével írásban módosítható.

12.7. Felek esetleges jogvitáikat peren kívül próbálják meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére

– értékhatártól függően – kikötik a Kecskeméti Járásbíróság vagy a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét.

12.8. Jelen szerződés 6 eredeti példányban készült, melyből Felek aláírása után 4 példány Megrendelőt,

2 példány Vállalkozót illet. A felek a jelen szerződést többszöri átolvasás után, és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt az alulírott helyen és időben aláírják. Jelen szerződés hatályba lépéséhez a szerződő felek képviselőinek aláírásán kívül más szerv, szervezet, testület, hatóság ellenjegyzése, jóváhagyása nem szükséges.

Kelt: Kecskemét, …

……………………………………………..

……………………………………………

Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet Megrendelő

képv.: Kolek Andrea igazgató

… Vállalkozó képv.: …

Jelen szerződés az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

Mellékletek:

1. számú melléklet: Ajánlattételi felhívás

2. számú melléklet: Közbeszerzési dokumentumok és mellékletei

3. számú melléklet: Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata

4. számú melléklet: Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye

V. Nyilatkozatminták, formanyomtatványok

TARTALOMJEGYZÉK

„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Szent László krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építési munkáihoz”

tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában

Az ajánlatban csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok

Felolvasólap (EKR nyilatkozatmintával)

Kbt. 62. § (1) bekezdés k) kb) (EKR nyilatkozatmintával)

Kbt. 66. § (2) bekezdés (EKR nyilatkozatmintával)

Kbt. 67. § (4) bekezdés (EKR nyilatkozatmintával)

Nyilatkozat folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról (EKR nyilatkozatmintával)

Nyilatkozat kizáró okokról

Ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldánya, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintája

A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó,

az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás

Közös ajánlattevők jelen közbeszerzési eljárásra tekintettel aláírt hatályos szerződése

Árazott költségvetés

Nyilatkozat

a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjai tekintetében

„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Szent László krt. vásártér (8812/37 hrsz.) zúzottköves parkoló felújítási és új parkoló építési munkáihoz”

tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában

Alulírott …………………….. társaság (ajánlattevő), melyet képvisel: ……………………………

a z a l á b b i n y i l a t k o z a t o t t e s s z ü k :

Nem állnak fenn velünk szemben a Kbt. 62. § (1) g)-k), m) és q) pontjaiban foglalt kizáró okok.

Kelt:

………………………………. cégszerű aláírás

Document Metadata

Table of Contents

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

Document Metadata