Ügyféltájékoztató és biztosítási szabályzat

Átrium Társasház

Ügyféltájékoztató és biztosítási szabályzat

TÁRSASHÁZAK BIZTOSÍTÁSA

Érvényes: 2005. április 1-tôl

Általános ügyféltájékoztató

1

Tisztelt Ügyfelünk!

Megtisztelônek érezzük, hogy biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló ajánlatával a Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaságot kereste meg.

Ezúton tájékoztatjuk Önt biztosítótársaságunk fôbb adatairól, a biztosítással kapcsolatos titok- és adatvédelmi szabályokról, valamint azokról a lehetôségekrôl, amelyeket ügyfeleink jogaik és jogos érdekeik érvényesítése céljából igénybe vehetnek.

Biztosítónk fôbb adatai

A Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság a francia Groupama csoport leányvállalata. 1990. óta mûkö- dünk Magyarországon (2004. októberéig Európa Biztosító Rt. néven); cégjegyzékszámunk: 00-00-000000, adószámunk: 10507247-2-44.

Székhelyünk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. Telephelyünk és személyes ügyfélszolgálatunk: 1114 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00. Postacímünk: 1519 Budapest, Pf. 271

Központi telefonszámunk: (00-0) 000-0000

Központi faxszámunk: (00-0) 000-0000,

Központi e-mail címünk: xxxx@xxxxxxxx.xx

Számos helyi irodával rendelkezünk az ország egész területén. Ezek címét, telefonszámát, valamint biztosítótársaságunk és ter- mékeink részletesebb bemutatását megtalálja honlapunkon, a xxx.xxxxxxxx.xx címen.

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1535 Budapest, 114. Pf. 777., Telefon: (06-40) 203-776, xxx.xxxxx.xx).

Titok- és adatvédelem

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 153.§-a értelmében a biztosítót titoktartási kötele- zettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adattal kapcsolatban, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ilyen, biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képvise- lôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A biztosító titoktartási kötelezettsége azonban a 2003. évi LX. tv. 157. §-a értelmében meghatározott szervezetekkel kapcso- latban nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbítani köteles, ügyfeleink erre vo- natkozó írásos hozzájárulása nélkül is.

1

E szervezetek a következôk: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a folyamatban lévô büntetôeljá- rás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség; büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzô; adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat; a biztosító, a biztosításközvetítô, a szak- tanácsadó, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviselete, ezek érdekképviseleti szervezetei, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal; a feladatkörében eljáró gyámhatóság; az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság; külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szerv; a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók; az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosító; a biztosítók által létrehozott és mûködtetett kiszervezett tevé- kenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzô. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális

fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben.

A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváha- gyást nélkülözô megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és mûködtetett központi információs rend- szer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

Ügyfeleink jogai

Számunkra a legfontosabb az elégedett ügyfél. Ezen célunk eléréséhez a legnagyobb segítséget hiányosságaink visszajel- zésével kaphatjuk. Ezért kérjük, hogy amennyiben már létrejött szerzôdésével, vagy biztosító társaságunk mûködésével kapcso- latban bármilyen kérése, kérdése vagy problémája lenne, forduljon a biztosítás közvetítôjéhez, helyi irodánkhoz, vagy hívja a Groupama Biztosító központi, telefonos ügyfélszolgálatát a (06-1) 279-4000-es, helyi tarifával hívható számon.

Amennyiben minden erôfeszítésünk ellenére sem sikerült problémáját orvosolni, kérjük, forduljon írásban panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkhöz: Groupama Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálata, levélcím: 1519 Budapest, Pf. 271, fax: (00-0) 000-0000, e-mail: xxxxxx@xxxxxxxx.xx!

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy panaszt nyújthat be felügyeleti szervünkhöz is; a fogyasztók védelmérôl szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-a alapján fogyasztói jogainak érvényesítése érdekében igénybe veheti békéltetô testület eljárását; vala- mint jogait bírósági úton is érvényesítheti azzal, hogy az Ön biztosítási szerzôdésére a mindenkor hatályos magyar jogszabá- lyok rendelkezései az irányadóak.

A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében

2

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Társasházi és lakásszövetkezeti épületek biztosítási szabályzata

2

I. Kik a biztosítási szerzôdés alanyai? Mi a kockázatviselés helye?

Kár esetén kinek a részére teljesít a Biztosító szolgáltatást?

1. Biztosító:

• a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási esemény bekövetkezése esetén pénzbeli szolgáltatást teljesít.

2. Szerzôdô:

• aki a biztosítási szerzôdést a Biztosított javára megköti, és

• a biztosítási díjat megfizeti.

3. Biztosított:

• a kötvényben az általa viselt közös név alatt meghatározott társasházi lakóközösség (továbbiakban: lakóközösség),

• a társasház tulajdonostársai,

• a kötvényben neve szerint feltüntetett lakásszövetkezet,

• lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok.

4. A kockázatviselés helye:

• a kötvényben feltüntetett cím,

• cím hiányában település és Földhivatali ingatlan-nyilván- tartásban szereplô helyrajzi szám szerint feltüntetett in- gatlan.

5. A Biztosító szolgáltatására jogosult:

a) Vagyonbiztosítás esetén: a Biztosított, ezen belül

– a társasház (lakóközösség), a társasház tulajdonostársai, illetve a lakásszövetkezet és lakásszövetkezeti tag a ke- letkezett károk helyreállítási kötelezettségétôl függôen,

– abban az esetben, ha közös (szövetkezeti) tulajdonban és külön tulajdonban (tag tulajdona) is keletkezik ugyanazon káreseménybôl kár, a közös képviselô (a la- kásszövetkezet elnöke) és a tulajdonostárs (lakásszö- vetkezeti tag) megegyezése alapján az, aki a kárt hely- reállíttatja.

b) Felelôsségbiztosítás esetén: a károsult.

– A Biztosítottnak csak abban az esetben fizet a Biztosító, ha az a károsultnak már kifizette a kár összegét. Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlôen igazolnia.

II. Melyek az általános kizárások és fontosabb meghatározások?

1. Vagyoni kár meghatározása és kizárásai

1.1. A vagyoni kár a biztosított vagyontárgy fizikai károso- dását jelenti.

3

1.2. A vagyontárgy fizikai károsodása semmiképpen nem je-

lenti adatok vagy számítógép programok (szoftver) sérülését, megváltozását, elveszését, az eredeti adat- szerkezet módosulását.

1.3. Ezek értelmében kizárásra kerülnek a biztosítási fede- zetbôl

a) az adatok vagy számítógép programok (szoftver) ká- rosodásai, ideértve azok elveszését és megváltozá- sát, az eredeti adatszerkezet módosulását is,

b) azok a károk, amelyek az adatok, vagy számítógép program (szoftver) funkcionális mûködése elégtelen- ségébôl, elérhetetlenségébôl, felhasználhatóságá- nak csökkenésébôl származnak,

és bármely üzemszüneti kár, amely ezekre az okokra ve- zethetô vissza.

2. Biztosítással nem fedezett károk

A kockázatviselés köre nem terjed ki:

2.1. más biztosítással már fedezetbe vont károkra,

2.2. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredô károkra,

2.3. az „elektromágneses sugárzásból" eredô, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre, különösen:

a) az olyan felelôsségre, kárigényre vagy perre, amely állítólagos, fenyegetôen közelgô vagy meglévô

„elektromágneses sugárzás" bármely formájában történô megjelenésébôl, illetve az annak való kitett- ségbôl ered, függetlenül attól, hogy az valamely kö- zegben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható,

b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költsé- geire, magának az „elektromágneses sugárzásnak", illetve az annak való kitettségnek meghatározása, megszüntetése vagy csökkentése költségeire,

c) az olyan, az elôbbi a) és b) pontokban foglaltakból eredô személyi sérülés, anyagi kár vagy költség mi- atti kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, va- lamint az egyetemleges felelôsség alapján fennálló megtérítési kötelezettségbôl származnak,

d) az olyan felelôsségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenôrzésbôl, utasításból, ajánlásból, figyel- meztetésbôl vagy tanácsból ered, amelyeket az elôbbi a) és b) pontokban foglaltakkal kapcsolatban adtak, vagy kellett volna adni.

e) Xxxxx értelmezésben az „elektromágneses sugárzás" magában foglalja – nem kizárólagosan – a mágne- ses energiát, hullámokat, mezôket vagy erôket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, ener- gia vagy erô gerjesztett, termelt, osztott szét, továb- bított vagy tartott fenn.

3. Dátum felismerési és szoftver hiba kizárás

3.1. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezô károk- ra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk visz- sza, illetve azzal kapcsolatosak, hogy bármely adatfel-

dolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (például: számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor (com- puter chip), integrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bár- milyen számítógépes szoftver – ideértve az operációs rendszereket is –, nem képes:

a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. év dátumai, a szökôév, ezzel együtt a február

29. és a 366 napos év, valamint az 1999. szeptem- ber 09. helyes felismerése),

b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások megfelelô kezelésére – kiegészülve azzal, amikor va- lamely számítógépes szoftverbe olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely bármikor adat- vesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az adatok megfelelô kezelését – azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként fel- ismerni.

3.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fizet kártérítést:

a) a 3.1. pontban részletezettek miatt felmerülô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egysé- gei, programok hiányosságait, jellemzôit, szolgálta- tásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítô javítási, átalakítási munkákért,

b) akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biz- tosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, kon- zultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenôrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 3.1. pontban ismerte- tett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történô teszteléséhez,

c) a 3.1. és a 3.2. b.) pontban részletezettek következ- ményeként felmerült bármely kárra és üzemszünet- re.

3.3. Jelen kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát ké- pezô, birtokában vagy felelôs ôrizetében lévô, illetve el- lenôrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátum felis- meréssel kapcsolatos káraira egyaránt, függetlenül at- tól, hogy maga a káresemény a 2000. évben, vagy attól eltérô idôpontban következik be.

4. Háború és terrorizmus kizárás

4.1. Jelen szabályzat alapján kizárt a biztosítás fedezetébôl az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel ösz- szefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulá- sához bármely egyéb ok vagy esemény, akár azzal egy- idejûleg hozzájárul:

a) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellen- ségeskedések vagy háborús cselekmények (függet- lenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború,

b) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvi- rálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok fo- ganatosítanak,

4

c) lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforrada- lom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromálla- pot kihirdetését idézi elô,

d) bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolato- san cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok

– biológiai vagy vegyi fertôzéssel,

– rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanó- anyagokkal

elkövetett cselekményeit is.

4.2. Jelen szabályzat szempontjából a „terrorista cselek- mény" alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politi- kai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cse- lekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének megfélemlítésére.

4.3. A 4.1. d) pontban foglaltak szerint fertôzés alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására a tárgyak (dolgok) fertô- zôdését, mérgezôdését és/vagy használatuk akadályo- zását vagy korlátozását értjük.

4.4. A biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a fenti (4.1. a-d) pontokban felsoroltak befolyásolására, megelôzé- sére, elfojtására irányuló bármely természetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

4.5. Amennyiben a Biztosító szerint valamely kár, veszteség, költség vagy kiadás jelen kizárás értelmében nem tarto- zik a biztosítási fedezetbe, akkor ennek ellenkezôjének bizonyítása a Biztosítottat terheli.

5. Egyéb kizárások

1. A társasházak és lakásszövetkezeti épületek biztosítási szabályzata alapján megkötött szerzôdések kockázatvise- lése a fentieken túl nem terjed ki azokra a károkra, ame- lyek:

a) hatósági intézkedések,

b) tervezési, építési hiba,

c) a karbantartás elmulasztásával (kivéve felelôsségbizto- sítás) összefüggésben következtek be.

2. Az azbeszttel kapcsolatos kizárás

Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötele- zettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt tartal- mú anyagoknak vagy azbeszt porral való kitettsége oko- zott, segített elô vagy állt elô.

Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szálas) aktinolit, (szá- las) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tar- talmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

III. Milyen esetekben mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól?

A Biztosító mentesülése:

Vagyonbiztosítás esetén:

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

a) a Szerzôdô (Biztosított),

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozók,

c) a Biztosítottal alkalmazotti, megbízotti jogviszonyban álló személyek,

d) lakásszövetkezet tagjai, vagy szervei

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A c), illetve d) esetben a Biztosító mentesülését csak a ve- zetô, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltô alkalmazottak, megbízottak, tagok, il- letôleg szervek magatartása eredményezheti.

2. A szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozói maga- tartás esetén a Biztosító olyan mértékben mentesül szol- gáltatási kötelezettsége alól, amilyen mértékben az köz- rehatott a káresemény bekövetkezésében.

3. Az IV. pontban leírt közlési, változás-bejelentési, kármeg- elôzési és kárenyhítési kötelezettség megsértése esetében is mentesül a Biztosító fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a Szerzôdô (Biztosított) bizonyítja, hogy az elhallga- tott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor már ismerte, vagy a be nem je- lentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Felelôsségbiztosítás esetén:

1. A Biztosítót a Biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti (Ptk. 559.§ (3) bek.) a kötvény- ben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított (vagy megbí- zottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója) a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása, ha:

a) a Biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapo- tában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a Biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget ilyen engedély nélkül folytatott, és ezáltal oko- zott kárt;

c) a Biztosított azonos károkozási körülményekkel is- mételten okozott kárt, s a Biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetô lett volna;

d) ha a Biztosítottat a káresemény bekövetkezésének lehetôségére harmadik személy figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be.

IV. Milyen kötelezettségei vannak a Szerzôdônek (Biztosítottnak)?

A Szerzôdô (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító szerzôdést kezelô egységé- nek tudomására jut.

1. Közlési kötelezettség

Szerzôdô/Biztosított az ajánlat átadásával egy idôben a való- ságnak megfelelôen köteles válaszolni a Biztosítónak azokra

az írásban feltett - kockázatvállalás szempontjából lényeges - kérdéseire, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

2. Változás-bejelentési kötelezettség

Szerzôdô/Biztosított a szerzôdéskötés után köteles a Biztosí- tót a kockázatvállalás szempontjából lényeges körülmények- ben bekövetkezô változásokról – de minimum azokról, ame- lyekre az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz – nyolc napon belül írásban értesíteni.

Milyen esetekben kell a Biztosítót a változások- ról értesíteni?

Különösen a következô lényeges körülmények változásáról kell a Biztosítót értesíteni:

a) amennyiben a biztosított épület alapterülete megváltozott,

b) amennyiben a Biztosított a teljes objektumot bérbe adja, használaton kívül helyezi, vagy tartósan lakatlanul* hagyja,

c) amennyiben a kockázatviselés helyén vállalkozói tevé- kenység indul, vagy a már létezô jellege megváltozik (helységeit bérbe adja, eladja),

d) amennyiben más biztosítóval a Biztosított a vagyontár- gyakra további biztosítást kötött,

e) amennyiben a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékû változás történt, ami a biz- tosítási szerzôdésben szereplô biztosítási összeg (és ezál- tal a biztosítási díj) módosítását indokolja,

f) a biztosított társasházra mint egészre jelzálogot jegyeztek be, a jogosult megjelölésével,

g) csôdeljárás megindítása, amennyiben a szerzôdô gazdál- kodó szervezet,

h) a kockázatviselés helyeként megjelölt cím megváltozik.

Tartósan lakatlan az épület* abban az esetben, ha egy évben kevesebb mint 270 napig lakják, illetve 90 napnál hosszabb ideig ôrizetlen. A tartósan lakatlan épületek pótdíj alkalmazása mellett biztosíthatóak.

3. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A Biztosított köteles a kárt tôle telhetôen megelôzni és eny- híteni, különösen:

Köteles az épület alkotórészei és tartozékai folyamatos kar- bantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemké- pes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti elôírásokat betartani.

A fagykárok megelôzése érdekében fûtési idényben köteles gondoskodni az átmenetileg nem üzemeltetett víz- és fûtési rendszerek (központi, padlófûtés, stb.), valamint a hozzájuk csatlakozó berendezések víztelenítésérôl.

Tûz és robbanás esetén a káresemény észlelését követôen haladéktalanul értesíteni kell a tûzoltóságot az eredményes oltás, mentés érdekében.

5

Betöréses lopás vagy annak kísérlete esetén haladéktalanul tegyen feljelentést a rendôrségen, és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított va- gyontárgyakat!

V. Hogyan jön létre, milyen tartamú lehet, hogyan módosítható és milyen módon szûnik meg a biztosítási szerzôdés?

1. Hogyan jön létre a biztosítási szerzõdés?

Írásos biztosítási ajánlat megtétele

A szerzôdés megkötését a Biztosító ajánlattételi nyomtatványán Ön, mint szerzôdô kezdeményezi.

Díjelôleg megfizetése

Biztosítási ajánlat elbírálása

A Biztosítónak 15 napja van az ajánlaton szereplô kockázatok elbírálására (Ptk. 537§ (3) bek.).

Halasztott díjfizetéssel

A Biztosító eltekinthet a díjelôleg megfizetésétôl, ebben az esetben az elsô díjrészlet a kötvény kézhezvételét követôen, 8 napon belül esedékes.

Ajánlat megtételekor

Az ajánlat megtételekor Ön – átvételi elismervény ellenében

– díjelôleget fizet, amely az ajánlat elfogadása esetén a biztosítás díjába kerül beszámításra.

Ajánlat elfogadása

A Biztosító az ajánlat elfogadását a biztosítási kötvény kiállítá- sával jelzi. Amennyiben a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a Szerzôdô (Biztosított) 15 napon belül nem ki- fogásolja, a szerzôdés – kivéve a lényeges változásokat – a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges változásokra a Biztosító köteles az Ön figyelmét írásban felhívni, ellenkezô esetben a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre. Lényeges változás különösen a kockázatviselés helye és idôpontja, a biztosítási szolgáltatások mértéke, a biztosítási díj esedékessége.

Nincs válasz

A szerzôdés akkor is lét- rejön, ha a Biztosító az ajánlatra 15 napon be- lül nem nyilatkozik. A biztosítási kötvényt eb- ben az esetben is kö- teles a Biztosító az Ön részére kiadni.

Elutasítás

A Biztosító a biztosítási ajánlatot 15 napon be- lül jogosult írásban, in- doklás nélkül visszauta- sítani.

Díjelôleg megérkezése

Amennyiben az ajánlat megtételekor kiszámolt (megfizetett) díjelôleg eltér az elsô díjfizetési idôszak díjától, a Biztosító a díjkülönbözetrôl csekket vagy díjbekérôt küld Önnek, amelyet 8 napon belül kell megfizetni.

Amennyiben a Szerzôdô az elsô díjat a Biztosító képviselôjének fizette, akkor a díjat legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a Biztosító számlájára, illetôleg pénztárába beérke- zettnek kell tekinteni.

Díjelôleg vissza- utalása

Az ajánlat elutasítása esetén a díjelôleget a Biztosító visszafizeti.

Kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerzôdés hatályba lép, és ezzel a Biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0 órakor megkezdôdik, amikor a Szerzôdô a díjelôleget, illetôleg az egyszeri díjat a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizette feltéve, hogy a szerzôdés utólag létrejön vagy létrejött. A szerzôdô felek a kockázatviselés kezdetének idôpontját ettôl eltérôen is megállapíthatják, de az nem lehet korábbi idôpont, mint az ajánlat aláírását követô nap 0 órája.

A biztosítási szer- zôdés nem jön lét- re.

2. Mikor esedékes a biztosítás díja?

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a bizto- sítási kötvény és mellékletei tartalmazzák. A Biztosított (Szer- zôdô) a biztosítás elsô díját a szerzôdés megkötésekor, min- den késôbbi díjat pedig annak az idôszaknak az elsô napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított nem azonos, a díjfize- tési kötelezettség a Szerzôdôt terheli, a Biztosító szolgáltatásai- ra - ellenkezô kikötés hiányában - azonban a Biztosított jogosult.

3. Milyen tartamú lehet a biztosítási szerzô- dés, mi a biztosítási idôszak?

6

A biztosítási szerzôdés - ha a szerzôdô felek másként nem ál-

lapodnak meg - határozatlan tartamú. A határozatlan idôtar- tamra kötött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak egy év. A biztosítás évfordulója minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdete indul, ami egyben a következô biztosítási idôszak elsô napja.

A határozott tartamra kötött szerzôdés biztosítási idôszaka a megállapodás szerinti idôtartam. A Biztosító kockázatviselé- se a lejárat napján akkor is megszûnik, ha a Szerzôdô továb- bi díjfizetést eszközölt.

4. Hogyan módosítható a biztosítási szerzô- dés?

Amennyiben a szerzôdéskötés után a biztosítási ajánlaton és egyéb nyomtatványokon szereplô adatokban - amelyek lé-

nyegileg befolyásolják a Biztosító kockázatvállalását (IV. pont változás-bejelentési kötelezettség) - változás áll be, azt 8 na- pon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak.

A bejelentéstôl számított 15 napon belül a Biztosító a válto- zásoknak megfelelôen módosított kötvényt állít ki, vagy írás- ban javaslatot tesz a szerzôdés módosítására.

Amennyiben a Biztosító a szerzôdéskötést követôen szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, to- vábbá ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmé- nyek (IV/2 pont) változását közlik vele, 15 napon belül javas- latot tehet a szerzôdés módosítására, illetve – ha a kockáza- tot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. na- pon megszûnik. Erre a következményre a Szerzôdôt (Biztosí- tottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Amennyiben a Biztosító e jogával nem él, a szerzôdés az ere- deti tartalommal hatályban marad.

Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) jogszabályi, hatósági, vagy jelen szabályzatban szereplô kármegelôzési, kárenyhíté- si kötelezettséggel kapcsolatos elôírásokat megsérti, vagy ezek megsértését eltûri, és ezáltal a biztosítási körülmények- ben lényeges változás következik be, a Biztosító írásban ja- vaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetve a tudomásá- ra jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást 30 napos határidôvel felmondani. A felmondási jog megszûnik, ha idôközben a kifogásolható állapotot helyreállították.

5. Milyen esetben és milyen módon szûnik meg a biztosítási szerzôdés?

Határozott tartamra kötött szerzôdés esetén a szerzôdés és a Biztosító kockázatviselése a lejárat napján megszûnik.

A határozatlan tartamra szóló szerzôdést a biztosítási évfor- dulóra, az évfordulót megelôzôen legalább 30 nappal bár- melyik fél írásban felmondhatja.

A határozatlan idôtartamra kötött szerzôdésben a felek a fel- mondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Amennyiben a szerzôdés három évnél hosszabb idôre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idôtartam el- telte elôtt is felmondható, a negyedik évtôl kezdve a szerzô- dést bármelyik fél felmondhatja. Felmondás esetében a Bizto- sító jelen szabályzat szerint követelheti annak a díjenged- ménynek a megfizetését, amelyet a szerzôdés hosszabb tarta- mára tekintettel a Biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény). Amennyiben a szerzôdés a díj nem fizetése miatt megszûnik, a Biztosító jelen szabályzat szerint követelheti a tartamen- gedmény megfizetését.

A biztosítási szerzôdés a biztosítási díj esedékességétôl szá- mított 60 nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos dí- jat nem fizették meg, és a Szerzôdô (Biztosított) halasztást sem kapott, illetve a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

Amennyiben a biztosítási szerzôdés hatálya alatt a Szerzôdô- nek (Biztosítottnak) a vagyontárgy megóvásához fûzôdô ér- deke megszûnt, akkor az érdekmúlás napjával a Biztosító kockázatviselése és egyúttal a szerzôdés is megszûnik az adott vagyontárgy vonatkozásában. A Biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hónapnak az utolsó napjáig já- ró díjak illetik meg, amelyben a kockázatviselése véget ért. A Biztosító kérheti az érdekmúlást igazoló irat bemutatását.

7

Amennyiben a szerzôdés a díjfizetés elmulasztása miatt szûnt

meg, de a Szerzôdô (Biztosított) utólagos díjfizetést eszközöl, az nem jelenti a szerzôdés újbóli hatálybalépését. A Biztosító ebben az esetben köteles annak a hónapnak a végéig járó díj levonásával a díjkülönbözetet visszautalni, amelyben a kocká- zatviselése megszûnt.

VI. Mi a biztosítási összeg, a túlbiztosítás, a többszörös biztosítás és az értékkövetés?

1. Ki határozza meg a biztosítási összeget és mi az?

A biztosítási összeget a Szerzôdô határozza meg.

A biztosítási összeg a biztosítási díj számítási alapja és - amennyiben a szabályzat másként nem rendelkezik - a Bizto- sító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa. A Biz- tosító a szerzôdés megkötésekor javaslatot tehet a biztosítá- si összegre.

A vagyonbiztosítás biztosítási összegét vagyoncsoporton- ként* és kockázatviselési helyenként új értékre** kell meg- adni.

Vagyoncsoport*: az azonos vagy hasonló ismérvû vagyon- tárgyaknak a Biztosító által a jelen szabályzatban meghatá- rozott összessége.

Új érték**: épületek, építmények vonatkozásában a bizto- sított vagyontárgy új állapotban való felépítésének (helyreál- lításának), ingóságok vonatkozásában az új állapotban tör- ténô beszerzésének költsége, illetve ára a biztosítási szerzô- dés létrejöttének idôpontjában. A biztosítási összegnek fe- deznie kell a lakóépület újraépítési költségeit, de nem tartal- mazza a telek árát.

Felelôsségbiztosításnál a biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseményre kifizethetô kárösszeg felsô határa - függetle- nül a károsultak számától -, amely alap felelôsségbiztosítás esetén 5 millió forint, bôvített felelôsségbiztosítással kiegé- szített szerzôdés esetén (ÁTB-6 Záradék) 10 millió forint.

A Biztosító az egy biztosítási idôszakon (V/3 pont) belül be- következett biztosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg ötszöröséig nyújt fedezetet.

2. Mi a túlbiztosítás, és milyen következ- ménnyel jár?

Túlbiztosításról akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg épü- letek/építmények vonatkozásában meghaladja a biztosított vagyontárgy új állapotban való felépítésének (helyreállításá- nak), ingóságok vonatkozásában az új állapotban történô beszerzésének költségét, illetve árát.

A vagyontárgy új értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelôen le kell szállítani.

Amennyiben a túlbiztosítás tényére a biztosítási esemény be- következtekor derül fény, a Biztosító köteles az új értéket meghaladó biztosítási összeg után befizetett díjakat kamat- mentesen a Szerzôdônek (Biztosítottnak) visszafizetni.

A túlbiztosítás tényét minden vagyoncsoportra külön-külön kell megállapítani.

3. Mi a többszörös biztosítás és annak kö- vetkezménye?

Többszörös biztosításról akkor beszélünk, ha a Szerzôdô (Biztosított) ugyanarra a vagyontárgyra, illetve ugyanazokra

a kockázatokra több szerzôdést kötött. A Biztosító ebben az esetben csak a korábbi biztosítási szerzôdéssel meg nem té- rült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást.

4. Mi az értékkövetés?

A Biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biz- tosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszín- vonal változásához hozzáigazítja.

A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ada- tai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vonatkozta- tott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító ± 3 száza- lékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása biztosítási

javasolt újraépítési értéknél alacsonyabb értéken lett biz- tosítva,

• ha az épület fel lett újítva, illetve hozzáépítés történt, és a szerzôdés nem került ennek megfelelôen módosításra.

2. Példa az alulbiztosítottság következmé- nyére:

A társasház újraépítése az ajánlat aláírásának idôpontjában 300 millió forintba kerülne.

A társasház az ajánlott biztosítási összeg helyett azonban költségtakarékossági okokból úgy dönt, hogy csak 200 mil- lió forinton biztosítja. Az egyik lakásban robbanás történik, s a károsodott épületrész helyreállítási költsége 3 millió forint.

A kártérítésként kifizetendô összeg meghatározása jelen esetben az alábbiak szerint alakul:

Biztosítási összeg (200.000.000 Ft)

évfordulókor (V/3. pont) történik meg. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biz-

Alulbiztosítási arány =

Újraépítési érték (300.000.000 Ft)

= 0,67

tosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosítás egyéb elemei változatlanul maradnak.

A Biztosító az értékkövetést a felelôsségbiztosítás kivételével a szerzôdés minden elemére alkalmazza.

VII. Mi az alulbiztosítás, és hogyan lehet elkerülni?

1. Mi az alulbiztosítás, és milyen következ- ménnyel jár?

Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésének idô- pontjában a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a káridôpon- ti új érték, akkor ez alulbiztosítást jelent. Az alulbiztosítást a Biztosító vagyoncsoportonként vizsgálja. Alulbiztosítás esetén a Biztosító csak arányos kártérítésre köteles, azaz a kárt a biz- tosítási összeg és a káridôponti új érték arányában téríti meg.

Alulbiztosítást eredményezhet pl.:

• ha a biztosítási összeg nem fedi a valós újraépítési/pótlá- si (újrabeszerzési) értéket,

• ha a lakóépületnek nem a teljes területe, illetve nem a tel- jes közös területe kerül biztosításra,

• ha a szerzôdés megkötésekor az épület a Biztosító által

Kártérítés = helyreállítási költség (3.000.000 Ft) x alulbiztosítási arány (0,67) = 2.010.000 Ft

Jelen példából jól látható, hogy a kártérítési összeg számítá- sa során a biztosítási összeget (200 millió Ft) kell arányítani az épület teljes újraépítési értékéhez (300 millió Ft), és a kettô hányadosa által kapott számmal (0,67) kell megszoroz- ni a helyreállítási költséget (3.000.000 Ft). Az eredményként elôállt összeg (2.010.000 Ft) az, amely kártérítésként kifizet- hetô.

3. Milyen módon kerülhetô el az alulbiztosí- tottság?

• A Biztosító az épületek, építmények vagyoncsoport ese- tén javaslatot tehet az új érték szerinti biztosítási összeg- re. A javasolt vagy annál magasabb érték elfogadása ese- tén – a be nem jelentett vagyonnövekedést kivéve – a Biz- tosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit mindaddig, amíg a Szerzôdô az értékkövetés miatt emelt biztosítási összeg után járó díjat megfizeti.

8

• Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) az elsô biztosítási idôszakra szóló biztosítási összegeket helyesen adta meg, és a vagyongyarapodása a 10%-ot nem haladta meg, ak- kor a Biztosító nem alkalmaz arányos kártérítést az ár- emelkedések miatt.

VIII. Milyen szabályok vonatkoznak a díjfizetésre?

1. Mikor esedékes a biztosítás díja?

A biztosítás díja a szerzôdés megkötésekor esedékes (kivéve halasztott díjfizetés, illetve részletfizetés). A felek megállapodása alapján a Szerzôdô az éves díjat féléves, negyedéves, havi részletekben is megfizetheti (díjfizetési gyakoriság).

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási kötvény és annak mellékletei tartalmazzák.

2. Milyen módon lehet fizetni a szerzôdés díját?

Díjfizetési mód megnevezése	Díjfizetési mód leírása
Csekkes (postai készpénz-átutalási megbízás)	A Biztosító a Szerzôdô részére a díjfizetési ütemnek megfelelôen az esedékes díjat tartalmazó postai csekket küld. Amennyiben a csekket véletlenül nem kapja meg, abban az esetben is gondoskodni kell a díj befizetésérôl.
Díjlehívás folyószámláról (inkasszó)	Ennél a díjfizetési módnál a Biztosító által rendelkezésre bocsá- tott csoportos beszedési megbízást kell kitölteni, amely feljogosítja a Biztosítót, hogy a Szerzôdô folyószámlájáról a díj- fizetési ütemnek megfelelôen folyamatosan lehívja az esedékes biztosítási díjat. Kérjük, gondoskodjon arról, hogy a számlán az inkasszálás ide- jén legyen elegendô pénz, ellenkezô esetben nem tudja a Bizto- sító az aktuális díjat a számláról lehívni!
Átutalás (folyószámláról) megbízással	Átutalás esetén be kell menni a számlavezetô bankhoz, és a Biz- tosító által küldött díjértesítô alapján megbízást kell adni a biz- tosítás díjának folyamatos utalására.
Átutalás számla alapján	Számla alapján történô utalásnál a Biztosítótól a díjfizetési ütemnek megfelelôen mindig kap egy számlát, amely alapján gondoskodni kell a díj utalásáról.

IX. Mit kell tennie, ha bekövetkezett a káresemény?

1. Kárenyhítési teendôk a káresemény be- következtekor a kár helyszínén

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a to- vábbi károk keletkezését. Ezért kérjük, pl. csôtörés esetén zárja el a károsodott szakasz csapját, hívjon szakembert, és a keletkezett hibát javíttassa ki, azonban a kárszemléig a meg- bontott falfelületet ne festesse ki, illetve ne burkolják le!

A káresemény bejelentésétôl számított öt munkanapig a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változ- tasson, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szüksé- ges! Amennyiben a kárenyhítésnél a szükségesnél nagyobb mértékû változtatás következtében a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné válik, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Készítsen elôzetes leltárt a károsodott vagyontárgyakról, amelyet a szemlén a kárrendezônek be tud mutatni!

2. Hivatalos szervek értesítése

Tûz és robbanás esetén azonnal értesíteni kell a tûzoltósá- got (telefonos hívószám: 105), még akkor is, ha idôközben a tûz eloltása megtörtént. A tûzoltóságtól „hatósági bizonyít- vány"-t kell igényelni, melynek eredeti példányát a végleges kárrendezéshez a Biztosítóhoz el kell juttatni. Az okirat ki- adása általában 30 napot vesz igénybe.

9

Betöréses lopás, rablás, illetve rongálási (vandalizmus) és lopási károk esetén az eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes rendôrkapitányságon (telefo-

nos hívószám: 107). A nyomozás befejeztével (ez általában 30-60 nap) a rendôrség „nyomozást megszüntetô határoza- tot” ad ki, amelynek eredeti példányát haladéktalanul meg kell küldeni a Biztosító kárrendezési szervéhez.

3. Biztosító értesítése

A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezése után azonnal, legkésôbb azonban az észlelésétôl számí- tott két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak, és lehetôvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenôrzését. A bejelentés történhet bármelyik ügyfélszolgálati irodában személyesen, e-mailen, telefonon, telefaxon, levélben, vagy üzletkötôje útján.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a szerzôdés kötvényszámát,

• a Szerzôdô/Biztosított/károsult adatait (név, cím, telefon- szám),

• a kár bekövetkezésének helyét, idejét,

• részletes kárlistát,

• a káresemény rövid leírását,

• a károsodott vagyontárgyak megnevezését, illetve egyéb károk részletezését,

• a kárösszeg hozzávetôleges megjelölését (becsült kár- összeg),

• társasház/lakásszövetkezet számlaszámát, ahová a Bizto- sító a kártérítés összegét utalhatja,

• írásos bejelentéskor a bejelentés dátumát és a bejelentô aláírását,

• felelôsségi károknál a károkozó nyilatkozatát arról, hogy felelôsségét elismeri.

A késedelmes bejelentés következményei:

a) A Biztosító a szolgáltatási összeg kifizetésével a bejelen- tésig nem esik késedelembe.

b) Amennyiben a késedelmes bejelentés egyben a biztosítá- si esemény lényeges körülményeinek felderíthetetlenné válását eredményezi, a Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Helyszíni kárszemle, szükséges doku- mentumok

A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számított öt munkanapon belül (kivéve katasztrófa károk esetét) a kár- rendezést megkezdeni.

Amennyiben a Biztosító részérôl a kárbejelentés kézhezvéte- létôl számított öt munkanapon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a Szerzôdô/Biztosított intézkedhet a javí- tásról, illetve a sérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról, azon- ban a maradványokat ebben az esetben is - minimum 30 na-

pig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig - meg kell ôrizni, és a Biztosító kérésére be kell mutatni.

A szemle során jegyzôkönyv készül, amelyben felsorolásra kerülnek azok az iratok, dokumentumok, amelyeket feltétle- nül be kell nyújtani a Biztosító felé a kár mielôbbi rendezése érdekében.

Ilyennek minôsül különösen:

• számlás kárrendezés esetén a helyreállítási számla,

• felelôsségi kár esetén a károkozói nyilatkozat,

• betöréses lopás kár esetén a rendôrség határozata,

• tûzkár esetén a tûzrendészeti hatóság határozata, vagy hatósági bizonyítványa,

• a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetôleg annak mértékét bizonyító dokumentumok.

X. Mi a Biztosító szolgáltatása, és hogyan történik a károk kifizetése?

1. A Biztosító szolgáltatása

A Biztosító pénzben (törvényes belföldi fizetôeszközben) téríti meg a keletkezett kárt, az alábbiakban meghatározott módon: Épület és ingóság károk esetén

A Biztosító szolgáltatása az alábbi értékeken történik:
	Teljes kár esetén1	Részleges kár esetén2
Épületek, építmények - elhasználódottság mértéke 75%, vagy ez alatti - elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó	Újraépítési értéken3	Helyreállítási, javítási költségen4
	Káridôponti valóságos értéken5
Festés, mázolás, tapétázás - elhasználódottság mértéke 75%, vagy ez alatti - elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó	Helyreállítási, javítási költségen
	Káridôponti valóságos értéken
Ingóságok - elhasználódottság mértéke 75%, vagy ez alatti - elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó	Újrabeszerzési értéken6	Helyreállítási, javítási költségen
	Káridôponti valóságos értéken
Üvegkárok	A töröttel azonos méretû, kivitelû, minôségû és beépítettsé- gû üvegtábla pótlási költsége és azon költségek, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképp felmerülnek.

Teljes kár1: az a kár, amikor a károsodott vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan. A helyreállítás akkor gaz- daságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy új értékét, illetve valóságos értékét.

Részleges kár2: az a kár, amely javítással, illetve a részek pótlásával helyreállítható.

Újraépítési érték3: épületek/építmények teljes kára esetén a káresemény bekövetkezésének idôpontjában a Biztosított vagyontárgy új állapotban való felépítésének költsége, illetve ára, azonban a kártérítés nem haladhatja meg az adott va- gyoncsoportra megállapított biztosítási összeget.

Helyreállítási, javítási költség4: részleges kár esetén a kár idôpontjában a biztosított vagyontárgy helyreállítási, javítási költsége, illetve ára, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

Káridôponti valóságos érték5: a kár idôpontjában a va- gyontárgyaknak az elhasználódottság mértékével csökken- tett új értéke.

10

Újrabeszerzési érték6: ingóságok teljes kára esetén a kár- esemény bekövetkezésének idôpontjában a biztosított va- gyontárgy új állapotban való beszerzésének költsége, illetve

ára, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyon- csoportra megállapított biztosítási összegnél.

2. Károk kifizetése

A kártérítés a károsodott vagyontárgy eredeti állapotának helyreállítására, illetôleg a megsemmisült ingóság azonossal történô pótlására vonatkozik. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak (épület) azonos méretben, kivite- lezettségben és minôségben történô helyreállítását, illetve pótlását. Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak megfelelôen történik, az ebbôl származó esetle- ges többletköltségeket a Biztosító nem téríti meg.

A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni, ha ugyanolyan nincs, akkor a hozzá használati érték- ben leginkább hasonlóval, az esetleges értékkülönbözet fi- gyelembe vételével. A Biztosító nem kötelezhetô a kár elôtti állapot helyreállítását indokolatlanul meghaladó kártérítésre.

A kártérítési összegbôl a hasznosítható maradványok értéke, az önrészesedés, valamint az adóhatóságtól ÁFA visszatérítés jogcímén visszaigényelhetô összeg levonásra kerül.

A Biztosító felfüggeszti a kifizetést, ha kétség merül fel a

pénzfelvétel jogosultságát illetôen, a Biztosító által jogosan megkívánt, szükséges igazolás bemutatásáig.

A Biztosító jogosult a kártérítés összegébôl az évfordulóig já- ró biztosítási díjat a felelôsségbiztosítás kivételével levonni.

A Biztosító a más forrásból megtérülô károkat nem téríti meg, illetve a kártérítés megfizetése után a Biztosított a kár- eseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megté- rülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles a Biz- tosítónak megfizetni.

Felelôsségi kár esetén:

a) Jelen szabályzat szempontjából egy káreseménynek te- kintendô, ha a Biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetôek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igény- érvényesítések idôbeni eloszlásától és az igényt érvénye- sítô károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító a Biztosított iránymutatása szerint jár el. A biz- tosítási összeg elégtelensége vagy elosztása miatt a Bizto- sítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

b) A Biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben meg- téríti a károsultnak:

• kártérítés címén mindazon személyi sérüléses és szerzô-

désen kívül okozott dologi károkat és nem vagyoni kárt, melyért a Biztosított a magyar jogszabályok szerint kárté- rítési felelôsséggel tartozik,

• a kárigény érvényesítésével összefüggésben felmerült já- rulékos költségeket (peres és peren kívüli képviselet, szak- értôi, stb. költségek).

Ha a Biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadékszol- gáltatás jogosultja és a Biztosító megállapodhatnak, hogy a Biztosító a járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig.

A Biztosító a járadék tôkeértékét az 1998. évi halandósági táblázat alapján, 2,9% technikai kamatláb figyelembevételé- vel állapítja meg.

3. Biztosító szolgáltatásának esedékessége

A Biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérkezése után 15 napon belül esedékes. A Biztosított azonban az elsô kárszemle lefolytatása után kártérítési elôleget kérhet, az elôleg mértéke azonban nem haladhatja meg a várható kár- érték 80 %-át.

4. Szolgáltatási igények elévülése

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények az esedékességtôl számított két év alatt évülnek el.

XI. Milyen költségeket térít meg a Biztosító?

A Biztosító vagyoni károk esetén a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban szükségszerûen felmerülô indokolt és igazolt alábbi költségeket:

Költségtípus megnevezése

A térítés leírása

Kárenyhítés költségei Rom- és törmelék-eltakarítás költségei Szakértôi költségek Ideiglenes lakás bérleti díja

A Biztosító megtéríti azokat a kárenyhítési költségeket, amelyek a káresemény al- kalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségszerûen merültek fel. Megtéríti a Biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdon- ban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgála- tára hivatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket. A Biztosító megtéríti a rom- és törmelék-eltakarítás költségeit, beleértve a törme- lék hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történô szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási költségeit. Amennyiben a káresemény felméréséhez, a körülmények tisztázásához szak- értôk bevonása indokolt, a Biztosító megtéríti a vizsgálati, szakértôi, ténymeg- állapítási, és az ehhez kapcsolódó szállítási költségeket. Amennyiben a biztosított épületet (lakást) biztosítási esemény következtében az erre illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánította, a Biztosító megtéríti az azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját a kiköltözéstôl a lak- hatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig.

A költségtérítések káreseményenként összességében nem haladhatják meg az épület biztosítási összegének 2%-át.

11

A fizethetô költségtérítések meghatározásakor a Biztosító a károsodott vagyoncsoportok alulbiztosítottságát vizsgálja, és a költségtérítéseket az alulbiztosítottság arányában fizeti meg.

12

XII. Milyen biztosítási eseményekre (kockázatokra) nyújt fedezetet a biztosítás?

A Biztosító megtéríti az alábbiakban felsorolt véletlen, váratlan, elôre nem látható biztosítási események következtében a biztosított vagyontárgyakban rongálódásból, értékcsökkenésbôl, megsemmi- sülésbôl, eltulajdonításból eredô károkat, illetve következményi károkat, ha azok ok-okozati összefüggésben vannak a biztosítási eseménnyel, és a szabályzat szerint azt a Biztosító téríti.

A Biztosító kockázatviselése csak azokra a biztosítási eseményekre vonatkozik, amelyek az ajánlaton és kötvényen megjelölésre kerültek.

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
1. Tûz	Biztosítási esemény az a tûz, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletke- zett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta, és önerejébôl tovább terjedni ké- pes.	a) a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, be- fülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, illetve vegyi folya- mat, b) a tûztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai, c) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdés, ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tûz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott füst- és koromszennyezô- dési károkat, d) a megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tûznek, illetve hôkezelésnek, füsthatásnak történô alávetés, e) a biztosított elektromos gépekben, beren- dezésekben, vezetékekben elektromos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül – keletkezô kár (pl. túlfeszült- ség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.).	Amennyiben a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkezô tûz átterjed más bizto- sított vagyontárgyakra is, a Biztosító megté- ríti a tûz miatt más vagyontárgyakban kelet- kezett károkat.
2. Villámcsapás	Az a villámcsapás okozta kár, amelyet: a) a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám (gömbvillám is) romboló és gyújtó hatása, valamint b) a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okoz az elektromos berendezésekben, felszerelésekben.	a) a kizárólag elektromos vezetékekben, b) a hûtõberendezésekben tartott tárgyakban keletkezett kár.	Amennyiben a káreseményt a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okoz- za, az okozati összefüggés bizonyítása a Biz- tosított feladata.

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
3. Robbanás	Robbanáskár a gôzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô erô-megnyilvánulás. Zárt rendszerû tartályok (kazán, csôvezeték stb.) esetében a robbanás csak akkor tekintendô biztosítási ese- ménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítôdni.	a) a tartályban/készülékben keletkezô kár, ha a robbanás ténye a tartály/készülék mûszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságokra vezethetô vissza, b) a belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elektromos megszakí- tókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, meg- szakítók, stb.) a már meglévô, vagy keletke- zô gáznyomás folytán bekövetkezô kár, c) a repülôgépek hangrobbanása miatt kelet- kezô, vagy d) a szándékos és tervszerû robbantások által (pl. bányászat, épületek robbantásos bontá- sa, stb.) okozott károk.
4. Roppanás	A biztosított személyi számítógépek monitorainak és televíziós készülékek képcsövének összeroppanása.	A készülék megbontása közben, illetve követ- keztében keletkezõ kár.
5. Vihar	A kockázatviselés helyén legalább 54 km/óra sebességû szél nyomó vagy szívóereje által a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen károk.	a) a helyiségeken belül a légáramlás (huzat) miatt keletkezô, b) az épület külsô burkolatában, festésében, vakolatában keletkezô, c) a tetôszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületek, építmények kárai.	A Biztosító megtéríti a vihar által a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott káro- kat, valamint a vele sodort tárgyak nekiütkö- zése által a biztosított vagyontárgyakban okozott, illetve azon közvetett károkat, ame- lyek a vihar által megrongált végleges tetôn, valamint a betört nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csapadék áztató hatása miatt keletkeznek. A szél erôsségét megállapító hivatalos igazo- lást a Biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.
6. Hónyomás	Az épületre, építményre nehezedõ hótömeg terhelõ, továbbá a túlterhelés következtében megrongált végleges tetõfedésen keresztül az épületbe beju- tott hó, jég áztató hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	Olvadáskor a lecsúszó hó által az ereszcsator- nában és a hófogókban keletkezõ kár.	A Biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az építés- ügyi elôírásnak megfelelô kialakítású, hiány- talan hófogók megléte esetén a szerzôdés- ben biztosított vagyontárgyakban okoz.

13

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
7. Jégverés	A jégszemek formájában lehulló csapadéknak a végleges tetõzetre és külsõ árnyékoló szerkezetekre gyakorolt dinamikus (erõ-) hatása (törés, roncsolás, sérülés), amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.		A Biztosító megtéríti továbbá a jégszemektôl megrongálódott végleges tetôfedésen ke- resztül az épületbe egyidejûleg jutott csapa- dék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kárt.
8. Felhôszakadás	A 20 perc alatt mért 0,5 mm/perc átlagos intenzitású, vagy azt meghaladó intenzitású, lehulló és a talaj felszínén áramló csapadékvíz, amely rombolás- sal, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	a) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô, b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô, c) a felhôszakadás miatt felgyülemlett belvíz, vagy feltörô talajvíz által okozott kár, d) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyi- ségnek minôsülô épületrészek elöntése ese- tén a padozat szintjétôl számított 50 cm alatt elhelyezett ingóságokban bekövetke- zô, valamint a e) gombásodás, penészedés, korhadás formá- jában jelentkezô károk.	A Biztosító megtéríti az elvezetô rendszerek elégtelenné válása következtében elöntéssel okozott károkat is (amennyiben a megfelelô- en kialakított és karbantartott rendszer kép- telen a víz elvezetésére). A felhôszakadás tényét megállapító hivatalos igazolást a Biztosító az Országos Meteoroló- giai Szolgálattól szerzi be.
9. Idegen tárgyak rádôlése	A kockázatviselés helyén kívül található, nem a Biztosított tulajdonát képezõ tárgynak épületre, építményre dõlése.
10. Földrengés	A Föld belsõ energiájából származó, a kockázatviselés helyén az MSK-64 ská- la ötös fokozatát elérõ vagy meghaladó földmozgás, amely a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.		A földrengés tényét és erõsségét megállapí- tó hivatalos igazolást a Biztosító az Országos Földtani és Geofizikai Intézettõl szerzi be.
11. Földcsuszamlás	A talaj természetes eredetû, a lejtõ irányába történõ váratlan elmozdulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	a) a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása, b) tudatos emberi tevékenység következmé- nyeként (ásványi anyagok feltárása, alagút építés, stb.) fellépô károk, c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllye- dés miatt keletkezô károk.
12. Föld- és kôomlás	Az eredeti környezetébõl természeti okokból kiváló szikla, kõ vagy földtömeg lezúdulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	a) a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása, b) tudatos emberi tevékenység következmé- nyeként (ásványi anyagok feltárása, alagút építés, stb.) fellépô károk, c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllye- dés miatt keletkezô károk.

14

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
13. Ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása	Az épületek alatti, a Biztosított és a szakhatóság elõtt ismeretlen üreg, épít- mény beomlása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	a) a víz- és csatornarendszer hibájából keletke- zett üreg beomlása által okozott kár, vala- mint b) nem téríti meg a Biztosító a beomlott üre- gek, építmények megszüntetésének, töme- dékelésének költségeit.
14. Idegen jármû nekiütközése	A nem a Biztosított tulajdonát képezõ vagy általa üzemeltetett, vezetett, hajtott jármûnek, annak rakományának a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
15. Légijármû és rakományainak ütközése	A személyzet által irányított légijármû egészének, részeinek, illetve rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.		A Biztosító megtéríti ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során ke- letkezett károkat is.
16. Árvíz	Az állandó vagy idôszakos jellegû természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, a) amikor a víz az árvíz ellen védett területet önt el, b) továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás követ- keztében fellépô buzgárok és fakadó vizek károkozása.	a) a gátak védett oldalán, annak tengelyétôl számított 100 méteren belül a fakadóvíz, buzgár által okozott, b) a belvíz és talajvíz által okozott károk; c) a hullámtérben* vagy a nem mentett árte- rületen** lévô biztosított vagyontárgyak- ban, valamint d) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô károk, valamint e) az elöntés nélküli átnedvesedés, vagy fel- ázás.	*Hullámtér: Hullámtér alatt értjük a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas par- tok közötti területet. **Nem mentett árterület: Nem mentett árterületnek minôsül az árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelí- tôen párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 számjegyû) közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve lakott települések belterületének határa között fekszik.
17. Üvegtörés	Közös tulajdon biztosítása (KTB) esetén biztosítási esemény az épületek közös tulajdonban lévô: a) szerkezetileg beépített üvegezésének (kivéve erkély, loggia), valamint a b) nyílászárók üvegezésének törése, repedése. Teljes épület biztosítása (TÉB) esetén biztosítási esemény a közös- és külön tulajdonban lévô épületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek: a) szerkezetileg beépített üvegezésének, b) nyílászárók üvegezésének törése, repedése.	a) az építés alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése, b) az üvegtetôk és üvegezett elôtetôk, téliker- tek üvegezésének törése, repedése, c) normál tükör törése, repedése, d) akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése, e) az üvegfelület, vagy annak díszítésében, il- letve biztonsági és fényvédô fóliában kelet- kezô karcolódás, f) a keretezés, foglalat sérülése, g) a biztosítási szerzôdés megkötésekor már törött, repedt üveg kára.	A kártérítés a töröttel azonos méretû, kivite- lû, minôségû és beépítettségû üvegtábla pótlására és azon költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükség- képpen felmerülnek (pl. védôrácsok, belsô zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, állványozás stb. költségei), ide nem értve a befoglaló szerkezet átalakítását. A Biztosító kockázatviselése külön megálla- podás alapján (ÁTB-1 záradék) kiterjeszthetô a különleges üvegezésekre. A biztosított üvegezések felsorolása a XIII/1A és B pont alatt, illetve a külön záradékkal biz- tosítható különleges üvegezések felsorolása a XV/ÁTB-1 záradékban található.

15

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
18. Vezetékes vízkár	Közös tulajdon biztosítása (KTB) esetén biztosítási esemény a közös tulaj- donú épületekben, épületrészekben, valamint a közös tulajdonú ingóságok- ban (XIII/1A, ill. 2. pont) a kiömlô víz, szennyvíz vagy gôz áztató, károsító ha- tása miatti kár, amely a biztosított épülethez tartozó közös tulajdonban lévô: a) víz-, melegvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz, továbbá a központi és padlófûtés vezetékeinek, tartozékainak, szerelvényeinek tárolói, b) a klímaberendezésnek, c) a vízvezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása, dugulása, csatlakozásainak elmozdulása miatt állt elô. Teljes épület biztosítása (TÉB) esetén biztosítási esemény a közös és külön tulajdonú épületekben, épületrészekben, valamint a közös tulajdonú ingóságokban (XIII/1A és B, ill. 2. pont) a kiömlô víz, szennyvíz vagy gôz áztató, károsító hatása miatti kár, amely a biztosított épülethez tartozó közös és/vagy külön tulajdonban lévô: d) víz-, melegvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz, továbbá a központi és padlófûtés vezetékeinek, tartozékainak, szerelvényeinek tárolói, e) a klímaberendezésnek, f) a vízvezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása, dugulása, csatlakozásainak elmozdulása miatt állt elô.	a) a közüzemi vezetékekbôl kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, valamint b) a korhadás, gombásodás, penészedés. A Biztosító nem téríti meg továbbá: a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott szerelvények, berendezések, háztartási gé- pek, készülékek és ezek tartozékainak javí- tási, pótlási költségeit, b) a kiömlött víz vagy gôz árát, valamint c) az átmenetileg nem használt épületek be- rendezései és gépei vezetékeinek víztelení- tésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és azok következményi kárait, illetve d) az emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csôvezetékekbôl, szerelvényekbôl, csapok- ból, tartályokból, öntözôberendezésekbôl, stb. kilépô víz által okozott károkat.	A Biztosító megtéríti a kár elhárításához szükséges épület bontási és helyreállítási költségeit, valamint káreseményenként leg- feljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépí- tett új csôvezeték árát Külön megállapodással a Biztosító kockázat- viselése a teljes épület biztosítása (TÉB) ese- tén kiterjeszthetô az ÁTB-2 záradék szerinti bôvített vezetékes vízkár kockázataira is. A záradék részletes leírása a XV. pont alatt található.

16

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
19. Betöréses lopás, rablás, járulékos rongálás (választható kiegészítõ kockázat) 19.1. Betöréses lopás 19.2. Rablás 19.3. Járulékos rongálás	Jelen szabályzat szerint lopás alatt értjük azt a lopást, amelynek során az el- követô a biztosított vagyontárgyakat (beleértve az épület belsô beépített épületberendezési-, felszerelési tárgyait) úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított épület/melléképület közös tulajdonú lezárt helyiségeibe*: a) dolog elleni erôszakkal (fizikai akadály leküzdésével, pl. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tetô, vagy födém kibontásával, illetve ezekhez ha- sonló módon) betört, behatolt, b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel kimutatható nyo- mot hagyva jutott be, c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsok- hoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás (19.2.) útján jutott. Amikor az elkövetô a biztosított vagyontárgyakat a biztosított épület/mellék- épület közös tulajdonú lezárt helyiségébôl úgy tulajdonítja el, hogy evégbôl a kockázatviselés helyén valaki ellen erôszakot, avagy élet vagy testi épség el- leni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetôleg valakit öntudatlan vagy védeke- zésre képtelen állapotba helyez. Rablásnak minôsül az is, ha a közös tulajdonú lezárt helyiségben elkövetett lopás során tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgyak megtartása végett al- kalmaz a kockázatviselés helyén erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést. A betöréses lopás (19.1.) vagy annak kísérlete során az elkövetés érdekében a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban vagy a közös tulaj- donú épületben, épületrészekben okozott rongálás.	Amennyiben a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok, stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.	*Lezárt helyiség: Olyan önálló légtérrel rendelkezô épület vagy melléképület, épület- rész, amely minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel határolt. Védelmi elô- írások az ÁTB-3 záradékban találhatók. Kimerítik a biztosítási esemény fogalmát a közös tulajdonba tartozó kültéri központi antenna és erôsítô berendezésre jelen feje- zetben meghatározott módokon elkövetett (19.1, 19.2) lopási és rongálási károk, amennyiben azok a járó, illetve megközelíté- si szinttôl 3 m-nél magasabban vannak az épülethez rögzítve, vagy a megközelítésük kulcsos zárral vagy lakattal lezárt nyílászárón keresztül történik. A Biztosító kockázatviselése a XIII/2. pont alatt felsorolt közös tulajdonú ingóságok te- kintetében az ÁTB-3 záradékban megjelölt feltételek mellett terjed ki. A záradék részletes leírása a XV. fejezetben található.

17

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
20. Alap felelõsségi károkozás (választható kiegészítõ kockázat)	Közös tulajdon biztosítása (KTB) esetén biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a Biztosító azokat a személyi sérüléses és szerzôdésen kívül - a jelen szerzôdés hatálya alatt - idegen harmadik személynek kizárólag a koc- kázatviselés helyén okozott, bekövetkezett és bejelentett* dologi károkat, amelyeket a Biztosított: • a kötvényben megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosaként, használójaként, vagy ezek építtetôjeként, felújíttatójaként, teljes épület biztosítása (TÉB) esetén a fentieken túl • háztartási gázpalackot, gáztartályt rendeltetésszerûen használóként okozott, feltéve, hogy • azokért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.	A Biztosító nem téríti meg: a) a Biztosítottak által hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat, b) azokat a károkat, amelyeket a Biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak, c) azokat a károkat, amelyeket a Biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottai- nak okoztak, d) a lakóközösség tagjai egymás elleni, a lakó- közösség a lakóközösség tagja(i) elleni, a la- kóközösség tagja(i) a lakóközösség elleni kártérítési igényeket.	Felelôsségbiztosításnál a biztosítási ösz- szeg az egy biztosítási eseményre kifizethetô kárösszeg felsô határa - függetlenül a káro- sultak számától -, amely alap felelôsségbiz- tosítás esetén 5 millió forint, bôvített felelôs- ségbiztosítással kiegészített szerzôdés esetén (ÁTB-6 záradék) 10 millió forint. A Biztosító az egy biztosítási idôszakon (V/3 pont) belül bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre legfeljebb a biztosítási összeg ötszöröséig nyújt fedezetet. Bejelentett*: Bejelentett kárnak azt tekint- jük, amelyet a Biztosított a szerzôdés hatálya alatt a Biztosítónak bejelentett. A Biztosító kockázatviselése csak külön meg- állapodással és csak teljes épület biztosítása (TÉB) esetén terjeszthetô ki a bôvített felelôs- ségbiztosítás (ÁTB-6 záradék) kockázataira is. A záradék részletes leírása a XV. fejezetben található.

18

A) Biztosítási esemény	B) Biztosítási esemény fogalma, felsorolása	C) Nem minõsül biztosítási eseménynek (kizárások)	D) Egyéb kiegészítések
21. Rongálási, lopási károk (választható kiegészítô kockázat)	Közös tulajdon biztosítása (KTB) esetén biztosítási esemény a közös tulajdo- nú épületekben, épületrészekben az a betöréses lopással össze nem függô rongálási (vandalizmus), lopási kár, melyet idegen elkövetô a kockázatviselés helyén az alábbiakban felsorolt biztosított vagyontárgyakban okoz, és más biztosítás alapján nem térül:	A Biztosító nem téríti meg - a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálódása által a beltéri (erôsítô) egy- ségekben keletkezett, - a videokamerával ellátott kaputelefon-rend- szerek video egységeiben, annak tartozéka- iban keletkezett károkat, valamint - a liftek külsején, illetve belsejében okozott esztétikai rongálási károkat.	A Biztosító kockázatviselése csak külön meg- állapodással (ÁTB-4 záradék) terjeszthetô ki a betöréses lopással össze nem függô rongá- lási (vandalizmus), lopási károkra. A záradék részletes leírása a XV. pont alatt található.
	a) kaputelefon(ok) rongálási, lopási kára(i), b) lift(ek) rongálási kára(i), c) bejárati kapu(k) rongálási kára(i).
	Teljes épület biztosítása (TÉB) esetén biztosítási esemény a közös és külön tu- lajdonú épületekben, épületrészekben az a betöréses lopással össze nem füg- gô rongálási (vandalizmus), lopási kár, melyet idegen elkövetô a kockázatvi- selés helyén az alábbiakban felsorolt, biztosított vagyontárgyakban okoz, és más biztosítás alapján nem térül:
	a) kaputelefon(ok) rongálási, lopási kára(i), b) lift(ek) rongálási kára(i), c) bejárati kapu(k) rongálási kára(i), d) lakások bejárati ajtajainak rongálási kára(i), e) építmények rongálási, részlopási kára(i), f) szemetes kukák rongálási, lopási kára(i), g) kerti dísznövények rongálási, lopási kára(i).
22 Tetõbeázási károk (választható kiegészítõ kockázat)	A biztosított többszintes, többlakásos lakóépület tetejérôl történô, csapadék okozta beázás, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	A kártérítés nem terjed ki - a beázást elôidézô ok(ok) megszüntetésé- nek (tetôszigetelés, tetôjavítás) költségeire, valamint - a biztosított épületen belül bárhol elhelye- zett ingóságokban keletkezett károkra.	A Biztosító kockázatviselése csak külön meg- állapodással (ÁTB-5 záradék) terjeszthetô ki a tetôbeázási károkra.
			A záradék részletes leírása a XV. pont alatt található.

19

XIII. Melyek a biztosított vagyontárgyak?

A biztosított és biztosítható vagyontárgyak köre jelen fejezet 1 és 2 pontja alatt került felsorolásra. Közös tulajdon biztosí- tása (KTB) esetén a közös tulajdonra vonatkozó az 1. A, illet- ve 2. pont alatt részletezett vagyontárgyak biztosítottak, míg a teljes épület biztosítása (TÉB) esetén az 1. A, B, illetve 2. pont alatt részletezett vagyontárgyak is biztosítási fedezet alatt állnak.

1. Épületek, építmények

• Biztosított vagyontárgyak a kötvényben pontos címmel, cím hiányában település és Földhivatali ingatlan-nyilván- tartásban szereplô helyrajzi szám szerint feltüntetett lakó- épület(ek), melléképület(ek) és építmények.

A) Közös tulajdon (KTB és TÉB esetében is)

Jelen szabályzat alapján biztosított vagyontárgy a társashá- zak alapító okiratában, illetve a lakásszövetkezetek alapsza- bályában közös tulajdonként megjelölt épületrészek, épület- berendezések, lakások és nem lakás célját szolgáló helyisé- gek.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály másként nem rendelkezik a közös tulajdonú épületrészekrôl a biztosí- tás hatálya alá tartozó biztosított vagyontárgyak az alábbiak:

❖ Közös tulajdonú épületrészek:

• alap, felmenôfalak, födémek, pillérek, kémények,

• külsô homlokzatvakolatok a lábazattal,

• a tetô szerkezete és tetôfedése,

• belsô csapadékelvezetô rendszer, ereszcsatornák.

❖ Közös használatra szolgáló helyiségek:

• padlás és pincetérség a padlás- és pincerekeszek kivé- telével,

• mosókonyha, szárítóhelyiség,

• közös fürdôszoba, mosdó és WC,

• gyermekkocsi és kerékpártároló,

• klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek,

• uszoda, szauna, szolárium.

❖ Közös használatra szolgáló területek:

• kapualj, lépcsôház, folyosó, függôfolyosó, kéménysep- rô folyosó,

• saját tulajdonú udvar a burkolatokkal.

❖ A közös tulajdon részét képezô központi berende- zések:

• víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvé- nyekkel, ide nem értve a lakásban lévô, külön tulajdon- nak minôsülô vezetékszakaszt,

• központi fûtô- és melegvíz szolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a lakás- ban lévô, külön tulajdonnak minôsülô vezetékszakaszt és fûtôtesteket,

• elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a lakásban lévô, külön tulajdonnak minôsülô vezetékszakaszt,

20

• központi antenna és erôsítô berendezés, ide nem értve a lakásban lévô, külön tulajdonnak minôsülô vezeték- szakaszt és csatlakozóaljzatot,

• kaputelefon és felcsengetô berendezés a vezetékháló- zattal,

• személy- és teherfelvonó,

• házi szemét gyûjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat,

• több lakást szolgáló kút, a hozzátartozó szerelvények- kel,

• több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekha- táron belüli elhelyezésére, illetôleg elszikkasztására szolgáló berendezés,

• melléképület a telek területén,

• az épületek közös tulajdonban lévô, szerkezetileg beé- pített üvegezése, valamint a közös tulajdonban lévô nyílászárók üvegezése, kivéve a következô különleges üvegezéseket: üvegtetô, üvegezett elôtetô, télikert, tü- kör, akvárium, terrárium.

❖ Építmények

• kerítés, elektromos kapuk,

• úszómedence, kerti szökôkút, filagória, szalonnasütô, sport- és játszóterek, kerti szobrok, kerti lámpák, kan- deláberek, stb.

B) Külön tulajdon (csak TÉB esetén)

Jelen szabályzat alapján külön tulajdonnak minôsülnek a társasházak alapító okiratában, illetve a lakásszövetkezetek alapszabályában külön tulajdonként megjelölt lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és épületrészek (al- betétek).

Amennyiben alapító okirat, alapszabály nem rendelkezik a külön tulajdonú lakásokról és épületrészekrôl, abban az eset- ben a biztosítás hatálya alá tartozó biztosított vagyontárgyak az alábbiak:

Lakáson és nem lakás céljára szolgáló helyiségeken belüli:

• nyílászárók (beleértve a bejárati ajtót), burkolat, ál- mennyezetek, kiépített galériák, fényvédô-, szûrô és szabályozó eszközök (reluxa, redôny, roló),

• víz-, csatorna- (kivéve fônyomócsô és strangok), gáz, központi fûtés és melegvíz szolgáltató vezetékek a hozzátartozó szerelvényekkel, mérômûszerekkel, fo- gyasztókkal, szivattyúkkal, a tisztálkodásra és egész- ségügyi célokra szolgáló berendezésekkel együtt (WC, fürdô- és mosdóberendezések),

• elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer (az elektromos fogyasztásmérôtôl kezdôdôen) a hozzájuk csatlakozó szerelvényekkel, fogyasztókkal együtt,

• fixen beépített sérülés nélkül nem mozgatható szerel- vények, berendezések,

• lakáshoz tartozó épületszerkezetileg beépített üvege- zés.

2. Ingóságok

Jelen szabályzat alapján a biztosítási fedezet kiterjed a társas- ház, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képezô, a kocká- zatviselés helyén elzárva tartott ingóságokra is az ajánlaton feltüntetett összeghatárig. Semmilyen körülmények között nem értendôk ide az egyes lakók külön tulajdonát képezô in- góságok.

❖ Közös tulajdonú ingóságok különösen:

• klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek be- rendezése és felszerelése,

• az épület karbantartásához szükséges szerszámok, gé- pek, készletek, kertápolási eszközök,

• tisztító és takarítóeszközök, tisztítószerek, készletek, szemetes kukák.

❖ Nem biztosított vagyontárgyak:

• készpénz, értékpapír,

• okmányok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adat- hordozókon tárolt információk,

• a lakóközösség tagjainak, bérlôknek, albérlôknek va- gyontárgyai.

Nem térülnek:

• A biztosított helyiségeken kívül a szabadban tárolt, il- letve tartott ingóságok kárai (kivéve szemetes kuka).

XIV. Melyek a biztosított alapkockázatok, és azokhoz milyen kiegészítôk választhatóak?

A biztosító kockázatviselése a XII. fejezet alatt részletezett biztosítási események közül csak a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt alapkockázatokra, kiegészítô kockázatokra, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki.

A biztosított alapkockázatok, illetve választható kiegészítô kockázatok az alábbiak:

Közös tulajdon biztosítás („KTB" típusú), ami az Átrium Tár- sasházak és Lakásszövetkezeti Épületek Biztosítása XIII/1/A és a 2-es bekezdésben foglalt közös tulajdonú épületrészek, illetve ingóságok biztosítására szolgál.	Teljes épület biztosítás („TÉB" típusú), ami az Átrium Társas- házak és Lakásszövetkezeti Épületek Biztosítása XIII/1/A, B és a 2-es bekezdésben foglalt teljes épület (közös és külön tulajdon), illetve ingóságok biztosítására szolgál.
„KTB" típusú biztosítás	„TÉB" típusú biztosítás
Biztosított alapkockázatok	Biztosított alapkockázatok
• tûz • villámcsapás (indukciós hatás is) • robbanás • roppanás • vihar • hónyomás • jégverés • felhõszakadás • idegen tárgyak rádõlése • földrengés • földcsuszamlás • föld- és kõomlás • ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása • idegen jármû nekiütközése • légijármû és rakományainak ütközése • árvíz • üvegtörés • vezetékes vízkár	• tûz • villámcsapás (indukciós hatás is) • robbanás • roppanás • vihar • hónyomás • jégverés • felhõszakadás • idegen tárgyak rádõlése • földrengés • földcsuszamlás • föld- és kõomlás • ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása • idegen jármû nekiütközése • légijármû és rakomámyainak ütközése • árvíz • üvegtörés • vezetékes vízkár
Választható kiegészítõ kockázatok I.	Választható kiegészítõ kockázatok II.
• különleges üveg (ÁTB-1 záradék) • közös tulajdonú ingóságok (ÁTB-3 záradék) • rongálási károk (ÁTB-4 záradék) o kaputelefon rongálás, lopás o bejárati kapu rongálás o lift rongálása • tetôbeázási károk (ÁTB-5 záradék) • alap felelõsségbiztosítás	• különleges üveg (ÁTB-1 záradék) • bõvített vezetékesvíz-kár (ÁTB-2 záradék) • közös tulajdonú ingóságok (ÁTB-3 záradék) • rongálási károk (ÁTB-4 záradék) o kaputelefon rongálás, lopás o bejárati kapu rongálás o lakás bejárati ajtók rongálása o lift rongálása o építmények rongálási, részlopási kárai o kerti dísznövények rongálási, lopási kárai • tetõbeázási károk (ÁTB-5 záradék) • alap felelõsségbiztosítás • bõvített felelõsségbiztosítás (ÁTB-6 záradék)

21

Biztosított alapkockázatok: azok a kockázatok, amelyekre a biztosító a fentiek alapján csak együttesen nyújt fedezetet. Választható kiegészítô kockázatok: azok a kockázatok, amelyek egyrészt az alapkockázatok körét, másrészt a biztosítható va- gyontárgyak körét bôvítik.

XV. Milyen záradékok alkalmazhatóak?

Jelen záradékok alkalmazásával a biztosítási szerzôdés felté- telei kerülnek módosításra.

A biztosítási szerzôdésre érvényes záradékokat a biztosítási ajánlat és a kötvény tartalmazza, amelyek az alábbiak lehet- nek:

ÁTB-1 záradék: Különleges üvegek biztosítása

Jelen záradék alapján a biztosító megtéríti a biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kockázatviselés helyén és tarta- ma alatt a biztosítási esemény okozott a biztosított üvegezé- sekben.

Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt közös és/vagy külön tulajdonú különleges üvegezések:

a) üvegtetô, üvegezett elôtetô, télikert,

b) normál tükör (kivéve külön tulajdonon belül elhelyezett tükrök),

c) akvárium és terrárium üvegezése (kivéve külön tulajdo- non belül elhelyezett akvárium és terrárium üvegezése).

Nem biztosított:

a) az üvegház, melegágy üvegezése,

b) az üvegfestmény,

c) a kockázatviselés kezdete elôtt már törött, repedt vagy toldott üvegezés.

Biztosítási összeg

a) A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a káreseményenkénti kártérítés felsô határa, amelyet új értéken lehet csak megadni.

b) A biztosítási összeget a szerzôdô - a biztosított üvegezés méretének, minôségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határoz- za meg. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megadni.

c) Ha a kár idôpontjában a károsodott üveg vagyoncsoport- jának biztosítási összege alacsonyabb az ugyanebbe a va- gyoncsoportba tartozó összes üvegezés pótlásának ká- ridôponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás miatt a biz- tosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítá- si összeg és a káridôponti új érték arányában fizeti meg.

d) A biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értéké- re. Amennyiben a szerzôdô (biztosított) elfogadja a bizto- sító által javasolt, vagy annál magasabb biztosítási össze- geket - és az üvegezések méret adatai helyesen lettek megállapítva - a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

ÁTB-2 záradék: Bôvített vezetékes vízkár biztosítás

Jelen záradék alapján a XII/18. pont alatt leírt vezetékes víz- kár kockázaton túl teljes épület („TÉB") biztosítása esetén a biztosító megtéríti:

a) a nyitva felejtett vízcsap,

b) a mosógép ürítô- és/vagy összekötô csövének kiugrásá- ból eredô károkat,

22

c) a károk elhárításához szükséges épület bontási és helyre- állítási költségein, valamint káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új csôvezeték árán túl a fagy miatti csôtörés esetén a vízcsövek felol- vasztási költségeit és legfeljebb 6 m csôhosszig a helyre- állítás költségeit.

ÁTB-3 záradék: Közös tulajdonú ingóságok biztosítása

Jelen záradék alapján a biztosító megtéríti a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képezô, a XIII/2. pont alatt felsorolt a kockázatviselés helyén elzárva tartott ingósá- gokat az ajánlaton feltüntetett, de maximum 3 millió 500 ezer forint összeghatárig az alábbi védelmi elôírás teljesülése esetén:

• Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vastag hagyományos, kisméretû, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékû, vagy azt meghaladja,

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• a bejárati ajtók zárását min. 1db.biztonsági zár* végezze,

• a bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózá- raknak minimum 15 mm mélyen kell záródniuk,

• az üvegezett nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) üvegezése két rétegû, rétegenként minimum 3 mm vastag kell hogy legyen, vagy egy rétegû, dróthálóbetétes üvegezés.

Biztonsági zárnak* minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetôségek száma meghaladja a tízezret, az egyedileg minôsí- tett lamellás zár, illetve minden olyan zár amely a felsoroltak- kal azonos biztonsági fokozatú.

ÁTB-4 záradék: Rongálási (vandalizmus), lopási károk biztosítása

Jelen záradék értelmében a biztosító megtéríti azokat a be- töréses lopással össze nem függô rongálási (vandalizmus), lo- pási károkat, melyeket idegen elkövetô a kockázatviselés he- lyén az alábbiakban felsorolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek:

a) Kaputelefon(ok) rongálási (vandalizmus), lopási ká- ra(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épü- let(ek)hez tartozó és rendeltetésszerû használatban lévô kaputelefon-rendszer(ek) szemmel látható rongálási kára- ira, beleértve a lopási károkat is.

A biztosító nem téríti meg:

– a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongáló- dása által a beltéri (erôsítô) egységekben keletkezett,

– a videokamerával ellátott kaputelefon-rendszerek video egységeiben, annak tartozékaiban keletkezett károkat.

b) Lift(ek) rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed az épület(ek)ben üzemelô lift(ek) azon rongálási (vandalizmus) káraira, melyek a lift rendelte- tésszerû mûködését lehetetlenné teszik, beleértve a mûködéshez szükséges részek ellopását is.

A biztosító nem téríti meg:

– a liftek külsején, illetve belsejében okozott esztétikai ron- gálási károkat.

c) Bejárati kapu(k) rongálási(vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek) vala- mennyi be- illetve kijárati célt szolgáló épületszerkezetileg beépített ajtajainak (lépcsôházi is) rongálási káraira.

d) Lakások bejárati ajtajának rongálási (vandalizmus) kára(i): Csak teljes épület biztosítása („TÉB") esetén ter- jed ki a biztosítási fedezet a biztosított épület alapító oki- ratában, illetve alapszabályában külön tulajdonként meg- jelölt lakások (albetétek) bejárati célt szolgáló, épületszer- kezetileg beépített ajtajainak rongálási káraira.

e) Építmények rongálási (vandalizmus), részlopási ká- ra(i): Csak teljes épület biztosítása („TÉB") esetén terjed

ki a biztosítási fedezet a lakóközösség tulajdonában lévô XIII/építmények pont alatt felsorolt biztosított vagyontár- gyak betöréses lopással össze nem függô rongálási (van- dalizmus), ill. részlopás káraira. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként és évente maximum 150 000 Ft.

f) Szemetes kukák rongálási (vandalizmus), lopási ká- ra(i): Csak teljes épület biztosítása („TÉB") esetén a sza- bályzattól eltérôen a biztosítási fedezet kiterjed a lakókö- zösség tulajdonában lévô XIII/2 pont alatt felsorolt bizto- sított vagyontárgyak (ingóságok) közül a szemetes kukák betöréses lopással össze nem függô rongálási (vandaliz- mus), ill. lopási káraira, amennyiben azok az ingóság biz- tosítási összegében szabályszerûen biztosításra kerültek. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményen- ként és évente maximum 50 000 Ft.

g) Kerti dísznövények rongálási (vandalizmus), lopási kára(i): Csak teljes épület biztosítása („TÉB") esetén a szabályzattól eltérôen a biztosítási fedezet kiterjed a lakó- közösség tulajdonában lévô XIII/2 pont alatt felsorolt biz- tosított vagyontárgyak (ingóságok) közül a kerti dísznö- vények betöréses lopással össze nem függô rongálási (vandalizmus), ill. lopási káraira, amennyiben azok az in- góság biztosítási összegében szabályszerûen biztosításra kerültek és legalább 1,5 m magas kerítéssel bekerített te- rületen voltak. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként és évente maximum 150 000 Ft.

Az a), b), c), d) pont alatt felsoroltakra együttesen a kártérí- tési limit káreseményenként és évente az épület biztosítási összegének 0,2%-a.

ÁTB-5 záradék: Tetôbeázási károk biztosítása

Jelen záradék alapján a biztosító megtéríti a biztosított több- szintes, többlakásos lakóépület tetejérôl történô, csapadék okozta beázási károkat, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

Amennyiben a kár a tetôszigetelés vagy tetôhéjalás ismétlô- dô hibájából ugyanazon a helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az elôz- ményt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meg- hibásodás a javítás igazolt idôpontját követô egy éven túl történt.

ÁTB-6 záradék: Bôvített felelôsségbiztosítás

Jelen záradék alapján a XII. fejezet A)./20. pont alatt leírt alap felelôsségbiztosítási kockázatokon túl a biztosító meg- téríti azokat a tárgyrongálási károkat is, amelyeket tûz, rob- banás, vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl csôtörés, csôre- pedés, dugulás, kilyukadás, meghibásodás, csatlakozások el- mozdulása, valamint a nyitva felejtett vízcsap, a mosógép ürítô- és/vagy összekötô csövének kiugrása miatt kilépô víz okoz, feltéve, hogy a biztosított felelôssége megállapítható, és amelyek miatt:

a) a lakóközösség tagja(i) egymás ellen,

b) a lakóközösség a lakóközösség tagja(i) ellen,

c) lakóközösség tagja(i) a lakóközösség ellen, illetôleg

d) harmadik személy a lakóközösség tagja(i) vagy a lakókö- zösség ellen

kártérítési igényt érvényesítenek.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevé-

kenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat,

b) azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

c) azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak.

ÁTB-7 záradék: Kivitelezés alatt álló épületek

Kivitelezés alatt állónak minôsül az a lakóépület, lakás, épít- mény, amely az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés folyamata meg- kezdôdôtt és még hatályos lakhatási, illetve használatba vé- teli engedély nincs rá.

Jelen záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a be- fejezetlen, építés alatt álló épületekre, épületrészekre az alábbi biztosítási események miatt:

• tûz,

• villámcsapás,

• robbanás,

• vihar,

• felhôszakadás

• földrengés,

• árvíz

bekövetkezô károkra a beköltözésig, de maximum a kocká- zatviselés kezdetétôl számított 2 évig.

Nem terjed ki a biztosítás:

• a még be nem épített vagyontárgyakra (pl.: építési anya- gok, gépek, felszerelések),

• az építési munkálatokkal összefüggésben keletkezett ká- rokra.

a) A beköltözés kezdetétôl számított egy évig, de nem to- vább, mint a kockázatviselés kezdetétôl számított 2 évig a még esetlegesen építés alatt álló, befejezetlen épületré- szek kizárólag a fenti kockázatok ellen vannak biztosítva.

b) Az épület lakhatóvá válását és használatba vételét, illetve társasházzá alakulását a biztosítónak írásban be kell je- lenteni. Ezzel egy idôben a szerzôdés módosítása szüksé- ges.

c) A biztosítási összeg a biztosító által ajánlott m2-ár alapján kerül meghatározásra, az építkezés során bekövetkezô változásokat a szerzôdô köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A valóságnak nem megfelelô adatközlés, il- letve a változás-bejelentés elmulasztása esetén a biztosí- tó aránylagos kártérítést fizet.

ÁTB-8 záradék: Legalább 3 évre kötött szerzôdés

Szerzôdô felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerzôdést legalább 3 évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerzôdés évfordulóra történô felmon- dására, 30 nap felmondási határidô betartásával.

Legalább 3 évre kötött szerzôdésekre a biztosító tartamen- gedményt nyújthat.

Ha a szerzôdô a kötvényben megjelölt lejárati idô elôtt fel- mondja a szerzôdést köteles az engedmény összegét vissza- menôlegesen megfizetni, kivéve, ha a biztosított vagyon- tárgy totálkárt szenved.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

23

Társaságunk székhelye: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.

Tájékoztató a Groupama – Gyorsmester vonalról

3

Mit kell tennie Xxxxx, ha lakásában káresemény történik?

Amennyiben vészhelyzetrôl van szó, azonnal hívhatja a (06-40) 50 55 50 számon

a Gyorsmester segélyvonal helyi tarifával hívható kék számát.

Egyéb káresetekben kárbejelentését a Groupama Biztosító Zrt.

központi számaira juttathatja el: telefon: (00-0) 000-0000

fax: (00-0) 000-0000

e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek a Groupama – Gyorsmester segély- vonal?

A Gyorsmester szolgáltatás egy 0-24 órás telefonos segély- vonal, amely az év minden napján fogadja az Ön telefonhí- vását. A vészhelyzet elhárítására megszervezi az iparosok munkáját, melynek költségeit, illetve annak egy részét a biz- tosító átvállalja az alábbiak szerint.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

1.1. Mi minôsül vészhelyzetnek?

A biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezé- seinek meghibásodása vagy egy váratlan külsô me- chanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, amely sürgôs beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelôzése érdekében. Például csôtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minôsül azonban vészhelyzetnek a lapostetô szige- telés hiányossága miatti beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága az Ön helyzetismertetése alapján.

1.2. Milyen szakmákban vállal a biztosító vészelhárítási szolgáltatást?

• víz-, gáz-, fûtésszerelô,

• zárjavító,

• duguláselhárító,

• villanyszerelô,

• tetôfedô,

• üveges.

1.3. Miért elônyös Önnek a Gyorsmester segélyvonal szolgáltatás?

• mert xxxxxx a nap 24 órájában elérhetô, és segít- séget nyújt,

• mert a fenti szakmák területén jó minôséget ga- rantáló szakemberekkel végezteti el a munkát,

• mert olyan vészhelyzetekre is szolgáltatást nyújt, amelyek a biztosítási szabályzat szerint nem mi- nôsülnek biztosítási eseménynek.

1.4. Milyen költségeket vállal át a biztosító?

24

A biztosító maximum 25 000 Ft-ig átvállalja az álta- la küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Ebben az esetben Xxxxx a munka elvégzését kell csak igazolnia aláírásával, a számlát azonban nem kell kifizetnie.

1.5. Mire kell figyelemmel lenni a szolgáltatás kapcsán?

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során fel- használt anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyezô fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelôzô állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karbantar- tás elmulasztása következtében ugyanazon a helyen ismételten elôfordul a vészhelyzetet elôidézô hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fe- dezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok Önt terhelik.

2. Mi történik akkor, ha a vészhelyzet térítését megha- ladóan merülnek fel költségek?

A 25 000 Ft-ot meghaladó költségeket Önnek számla el- lenében meg kell fizetnie.

Amennyiben a vészhelyzet egyben a biztosítási szabályzat szerint biztosítási esemény is, akkor a biztosító kárrende- zési eljárásának keretében a szabályzatban foglaltak sze- rint megtéríti a fennmaradó összeget.

3. Mi történik akkor, ha nem vészhelyzetrôl van szó?

Ha nincs vészhelyzet, akkor Önnek kárbejelentést kell tennie a fent megadott elérhetôségek valamelyikén a Biz- tosító központjába, amelyet követôen szakértôink tájé- koztatják Xxx a kárrendezés menetérôl.

Ha Önnek a kár helyreállítására nincs megfelelô szakem- bere, akkor a Gyorsmester segélyvonal tud Önnek a meg- nevezett szakmákban olyan szakembereket ajánlani, akik segítséget nyújtanak a munkák elvégzésében.

4. Milyen gyorsan történik meg az elhárítás?

A biztosító vészhelyzet esetén a lehetô legrövidebb idôn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben az Ön számá- ra csak egy késôbbi idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl (pl.: elzárta a vizet az épü- letben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték sze- relôt fogadni), a biztosító az esetet vészhelyzetként keze- li, és a költségeket a fentiek szerint átvállalja.

5. Ki veheti igénybe a Gyorsmester segélyvonal szol- gáltatást?

Ezt a szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik a Groupama Biztosító Zrt.-nél érvényes, díjjal rendezett, épületbiztosí- tást is tartalmazó lakásbiztosítással vagy társasházak ese- tén teljeskörû épületbiztosítással (TÉB) rendelkeznek.

6. Meddig és hol vehetô igénybe a Gyorsmester se- gélyvonal szolgáltatás?

A szolgáltatás a lakás- és társasház-biztosítás kockázatvi- selésének kezdetétôl a megszûnéséig vehetô igénybe, Magyarország területén.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Társaságunk székhelye: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.

N15-0102-02. sz. Átrium Társasház ügyféltájékoztató és biztosítási szabályzat

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Székhely: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. • Telefon: (00-0) 000-0000 • Telefax: (00-0) 000-0000 Telephely és ügyfélszolgálat: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.

Postacím: H-1519 Budapest, Pf.: 271 • xxxx@xxxxxxxx.xx • xxx.xxxxxxxx.xx