Természeti kár
Természeti kár
kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (TKCBKF3)
Hatályos: 2016. június 25.
Nysz.: 19109
Természeti kár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (TKCBKF3) 3
I. Általános rendelkezések 3
II. Biztosítási szolgáltatások 4
III. Területi hatály 7
IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,
a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 7
V. Különös feltételek külföldi utazás esetére 8
VI. Önrészesedés 9
VII. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 9
VIII. Kockázatkizárás 10
IX. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei 11
X. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 12
XI. A biztosító mentesülése 12
XII. A szerződésben érintett felek jogállása 12
XIII. A biztosítási díj módosítása 12
XIV. A szerződés módosítása 13
XV. Egyebek 13
XVI. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 13
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.1. A biztosítás tárgya
Jelen kiegészítő casco biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt az alábbiak szerint.
I.2. Biztosított vagyontárgy
Kizárólag olyan, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. Törvény, továbbiakban: Gfbt.) hatálya alá tartozó, Magyarországon forgalomba helyezett, személygépjármű vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) lehet, amelyre vonatkozóan annak üzemben tartója a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) rendelkezik érvényes, határozatlan idejű kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: kgfb alapbiztosítás) szerződéssel.
A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelően van biz- tosítva.
A gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a jelen feltételek II. fejezet 5. pontjában írt korlátozásokkal. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre a biztosítás nem nyújt fedezetet.
I.3. Üzemben tartó
A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba (jellemzően a forgalmi engedélybe) bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulaj- donos.
I.4. Szerződő és biztosított
A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött kgfb alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottja a gépjár- mű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alapbiztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biz- tosított szerződőként nem léphet be.
I.5. Biztosítási esemény
I.5.1. Természeti kár
I.5.1.1. a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban külső – a gépjárművön kívül keletkezett – tűz átterje- dése folytán keletkezett tűz, illetve külső – a gépjárművön kívül keletkezett – robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények;
I.5.1.2. villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;
I.5.2. a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés;
I.5.3. kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.
Amennyiben egy természeti káresemény időpontjában a biztosító casco biztosítottjainak fizetendő összesített biztosítási összeg az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes biztosítási ösz- szegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem haladhatja meg. Időben és térben különböző hatásból keletkező károk egy ese- ménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetők vissza.
II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
Biztosítási összeg az I. fejezet 5. pontban foglalt káresemény bekövetkezésének esetére – totálkár- nak minősülő kár esetén a II. fejezet 1. pontban foglaltak alapján, míg nem totálkár (részkár) esetén a II. fejezet 2. pontban foglaltak alapján – meghatározott összeg.
A biztosító a jelen feltétel szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződés szerinti önré- szesedés levonásával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.
II.1. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén
II.1.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében
II.1.1.1. a gépjármű megsemmisült vagy
II.1.1.2. a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indo- kolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridő- ponti forgalmi értéke (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték szolgáltatás értéke) maradványértékkel csökkentett összegét és a javítási költség a szolgáltatási érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridőponti érték alapján nyújtott szolgál- tatás esetén a káridőponti érték) 70%-át meghaladja. Indokolt esetben ettől az értéktől legfeljebb 15 százalékponttal térhet el a biztosító pozitív és negatív irányban is, ilyen eset különösen az, ha a gépjárműre a kárkori érték 30%-át meghaladó vételi ajánlat érkezik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas ki- vitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezé- séig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.
II.1.2. A biztosított gépjárművek totálkára esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által, a gyártástól számított 1 éven belül, garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű, valamint a káresemény időpont- jáig sérülésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez mérten időarányosan vizsgálja a biztosító.
Az első forgalomba helyezés óta eltelt idő Biztosítási szolgáltatásának alapja a vételkori
számlaérték százalékában
0-6 hónapig 100%
7-12 hónapig 90%
Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor kibo- csátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.
Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva a felmerült áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű egyéb tétel) fizetési kötelezettség utóbb bármely módon megtérül a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a jelen bekezdés és a fenti táblázat alapján számított biztosítási szolgáltatás értékéből levonja az áfa és egyéb felmerült, de bármely módon megtérült közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a bármely módon megtérült áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a fenti táblázatban szereplő adott százalékos mértékkel.
Amennyiben a biztosított gépjárművel kapcsolatban áfa és más közteher nem merült fel, akkor a biztosítási szolgáltatás számítása megegyezik a fent leírtakkal.
Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél részéről nem bizonyított, akkor a for- galomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.
II.1.3. A biztosított gépjárművek első forgalomba állításától számított 13. hónap első napjától, illetve azon biztosított gépjárművek esetében, amelyek nem felelnek meg az I.2. pontban meghatározott kö- vetelményeknek, a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték, figye- lembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték a kárese- mény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a kata- lógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított árnál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció a gépjármű hat éves koráig, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció. Amennyi- ben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bár- mely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határoz meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült
– áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaérték hányadosával.
II.1.4. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.
II.1.5. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövetkezett totálkár ese- ményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is
– ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot, valamint e közterhek megfize- tését igazoló okiratot a biztosított a biztosító részére bemutatta.
II.1.6. A tulajdonos/szerződő rendelkezése alatt maradt alkatrészek értékét és a maradványértéket a biz- tosító a biztosítási szolgáltatás összegéből levonja.
II.2. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén
II.2.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II. fejezet 1.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
II.2.1.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kalkulációs programban szereplő értékek (a fénye- zőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe.
Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is léte- zik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem- fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédőjavítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.
Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja.
Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.
II.2.1.2. amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt vagy ennek hiányában a cserét, beépítést, helyreállítást követően az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz ezen alkatrészek működőképességét írásban igazolja.
II.2.2. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-for- gó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktár- csák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.
II.2.3. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II.
2.2. pont szerint. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.
II.2.4. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg.
II.2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, telje- sítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.
II.2.6. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.
II.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a ja- vítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.
II.3. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést
követően az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.
II.4. Az II. 1–3-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira is, figyelemmel az 5. pontban foglaltakra is.
II.5. A gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékok esetében a biztosítási szolgáltatás az alábbiak szerint korlátozott:
– a gépjárműbe a gyártás során vagy azt követően utólag, extra tartozékként beépített elekt- roakusztikai berendezésekre és azok tartozékaira azok káridőponti értékéig, de legfeljebb 300 000 Ft értékhatárig nyújt fedezetet a biztosítás azzal, hogy a gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékokra együttesen (ideértve az elektroakusztikai berendezéseket és azok tartozékait), azok káridőponti értékéig, de legfeljebb a gépjármű ká- ridőponti értékének 50%-áig nyújt fedezetet a biztosítás.
A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.
IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE
IV.1. A szerződés megkötésének időpontja
A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag a kgfb alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg kerülhet sor.
IV.2. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
IV.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak megegyezik a kgfb alapbiztosítás biztosítási időszakával.
IV.4. A biztosítási díj megfizetése
IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése a kgfb alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési ütemezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészle- tekben esedékes.
IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - a kgfb alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együtte- sen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) a kgfb alapbiztosítás kötvényszámát és a kgfb alapbiztosítás (KGFB) módozati megjelölését alkalmazza.
IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése
IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj a kgfb alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kgfb alapbiztosítás és a kie- gészítő biztosítási szerződés is megszűnik.
IV.5.3. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egy- idejűleg megszűnik.
IV.5.4. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.), úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés a kgfb alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.
V. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK KÜLFÖLDI UTAZÁS ESETÉRE
V.1. A robbanás- és tűzkárt az illetékes külföldi tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
V.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gazdaságosabban megoldható vagy a biztosító a kárbejelentéstől számított 2 munkanapon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a biztosított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi.
A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító által megjelölt külföldi biztosítóin- tézetek – segítségnyújtás keretében a meghatározott keretösszegen belül – a mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelembevételével megelőlegezik. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendő, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik.
V.3. Amennyiben a gépjármű a II. pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról a biztosító jogosult dönteni. A külföldi biztosítóintézet díjmentesen lehetővé teszi a biztosítóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.
V.4. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól pénzbeli segítségnyújtásban részesült, úgy az önrésznek megfelelő összeget, ha pedig a pénzbeli segítségnyújtás mértéke (forintösszege) az önrésznél kisebb, úgy a pénzbeli segítségnyújtás teljes összegét a segítségnyújtástól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak forintban visszafizetni.
Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási esemé- nyekre a kár időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folya- mattal összefüggésben következtek be.
VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
VII.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.
VII.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:
VII.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek
– Kárbejelentő
– Tanúk nyilatkozatai
– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
– Bankszámlaszám
– Nyilatkozat előzménykéréshez
– Ügyfél elérhetősége
– Gépjármű adatlap
VII.2.2. Jogalapot igazoló okiratok
– Igazságügyi szakértői vélemény
– Egyéb szakértői vélemény
– Szakhatósági iratok
– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– Tűzvizsgálati jelentés
– Rendőrségi igazolás
– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve
– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vezetői engedély
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
– Tachográf adatlap
– Díjfizetés igazolása
– Menetlevél
– Fuvarlevél
VII.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok
– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– Hagyatékátadó végzés
– Gyámhatósági rendelkezés
– Öröklési bizonyítvány
– Lemondó nyilatkozat
– Meghatalmazás
– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
– Átruházó nyilatkozat
– Azonosítási adatlap
– Orvosi zárójelentés
– Orvosi lelet
– Ambuláns kezelőlap
– Aláírási címpéldány
– Adásvételi szerződés
– Forgalmi engedély
– Törzskönyv
– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
– Üzemben tartói szerződés vagy okirat
– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat
– Közjegyzői okirat
– Munkáltatói nyilatkozat
– Bérleti- vagy lízingszerződés
– Szerződés gépjármű kölcsönadásról
– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)
– Bontási igazolás
VII.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok
– Javítási árajánlat
– Javítási számla
– Audatex kalkuláció
– Eurotax kalkuláció
– Eurotax káridőponti érték számítás
– Kereskedői ajánlat maradványértékre
– Bizonylat maradvány értékesítéséről
– Munkalap
– Garanciajegy
– Fotó
– Bankszámlakivonat
– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– Szervizkönyv
– Gépkocsi tárolási számla
– Szállítási számla
– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról
VII.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult bünte- tő- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.
VII.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a biztosított kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.
VIII. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):
VIII.1. A káresemény
VIII.1.1. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/ren- delkezései során következik be;
VIII.1.2. ionizáló sugárzás hatására következett be,
VIII.1.3. a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban kö- vetkezett be.
VIII.2. Felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
IX. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI
IX.1. Kár esetén a káreseményt az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben (továbbiakban ÁVF) írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.
IX.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
IX.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.
IX.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.
IX.5. Tűz vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnál.
IX.6. Amennyiben a szerződő/biztosított a szerződéskötés során olyan lényeges körülményt hallgat el vagy nem a valóságnak megfelelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét (lásd XI. fejezet 2 pont) nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény esetén fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgáltatás nyújtására.
IX.7. Változásbejelentési kötelezettség
IX.7.1. A szerződő/biztosított 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.
IX.7.2. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerző- dést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szer- ződő köteles haladéktalanul bejelenteni.
IX.7.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele- zettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosí- tott bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
IX.7.3.1. a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
IX.7.4. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű haszná- lót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről és tőle megkövetelni azok betartását.
X. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhat- nak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz for- dulhat tanácsért.
XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
XI.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.
Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) fog- laltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha az a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat sértett.
XI.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.
XI.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.
XII. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.
XIII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
XIII.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.
XIII.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
XIII.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.
XIII.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles megfizetni.
XIV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.
XV. EGYEBEK
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.
XVI. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
XVI.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.3. pont).
Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.
Generali Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx