VAGYON- BIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
1. A biztosítási szerződés alanyai 3
2. A biztosítási esemény, elemi kár fogalma 3
3. A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása 4
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak és évforduló, a kockázatviselés tartama és helye 4
5. Biztosított vagyontárgyak és vagyoncsoportok 4
6. Biztosítási összeg, túlbiztosítás, alulbiztosítás, fedezetfeltöltés, limitek, hányadrész-biztosítás, önrészesedés 5
7. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások 5
8. A biztosító mentesülése és megtérítési igénye 7
9. Biztosítási díj és díjfizetés 7
10. A biztosító szolgáltatása 8
11. A biztosítási szerződés megszűnése 10
12. A felek együttműködése – indexálás és a szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 11
13. Egyéb rendelkezések 12
14. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok
ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 12
15. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 12
VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (a továbbiakban: VÁSZF vagy általános szerződési feltétel) kerülnek alkal- mazásra a Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosí- tási szerződéseire, ha a biztosítási szerződésre vonatkozó különös, illetve ki- egészítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kapcsolódó záradékok ettől eltérően nem rendelkeznek.
Egyes vagyonbiztosítások különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételeiben, valamint a kapcsolódó záradékaiban foglaltak eltérőek lehet- nek a VÁSZF-ban foglaltaktól, ez esetben a különös, illetve kiegészítő biz- tosítási szerződési feltételekben, valamint a kapcsolódó záradékokban fog- laltak az irányadók.
Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó egyéb dokumentumok, nyilatkozatok, a biztosítási kötvény, az általános, különös és kiegészítő feltételek, záradé- kok (a továbbiakban: biztosítási szerződési feltételek) a felek közötti meg- állapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szer- ződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hason- ló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen al- kalmazott szokás.
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
Biztosító: Groupama Biztosító Zrt.
Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre
1.2. Szerződő
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13800/4 – Hatályos 2023. január 1-jétől visszavonásig.
Szerződő az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jog- viszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biz- tosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötele- zettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilatkozatok megtételére is.
A szerződő lehet a biztosított vállalkozás vagy az a vállalkozás, aki a bizto- sítási szerződést az érdekelt javára köti meg.
A szerződő jogosult és köteles a biztosítási szerződés vonatkozásában nyi- latkozatot tenni, és köteles a biztosítási szerződésben foglalt kötelezettsé- gei szerint eljárni.
Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a
szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben be- következett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. A szerződő csak vállalkozás lehet.
1.3. Biztosított
Biztosított az a személy, aki a biztosítási esemény elkerülésében vagy a biz- tosított vagyontárgy állagmegóvásában érdekelt, és a biztosító szolgáltatá- sára jogosult.
Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet meg- illető jogok és terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A folyó biztosítási időszakban esedékes díjak megfizetéséért a belépő biztosított a szerződővel egyetemlegesen felel.
Ha fogyasztónak minősülő, adószámmal nem rendelkező ter- mészetes személy biztosítottként lép be a szerződésbe, a biz- tosító ezt a biztosítási kockázat jelentős növekedésének te- kinti, amely lehetővé teszi a biztosító számára a szerződés felmondását.
1.4. Együttbiztosított (további biztosított)
Együttbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt személy (további biztosított), aki a biztosítottal szerződés vagy tulajdoni jogviszony alapján a biztosítási szerződésben meghatározott vagyontárgyak vonatkozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben része- sül, és a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig biztosítási szol- gáltatásra jogosult.
1.5. Vállalkozás
Vállalkozás a biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló fog- lalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
A jelen szerződési feltételek vonatkozásában vállalkozásnak minősülnek:
a. természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el;
b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;
x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó;
x. xxxxxxxxxxxxxx ellátó, törzskönyvi nyilvántartásba vett költségvetési szervek.
2. A biztosítási esemény, elemi kár fogalma
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási ese- mény(ek) esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szol- gáltatást nyújtja a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatá- rozott módon és mértékben történő megtérítésében áll.
A biztosítási esemény(ek) konkrét meghatározásait a különös, illetve kiegé- szítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kapcsolódó záradékok tar- talmazzák.
Jelen általános szerződési feltétel alkalmazásában egyetlen biztosítási ese- ménynek minősülnek:
a. a hetvenkét (72) órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/vagy tornádó; valamint újabb sztrájk, zendülés, polgári zavargás, erőszakos tüntetés;
b. a kilencvenhat (96) órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, tájfun, ciklon, vihar, felhőszakadás, vagy ha a felsorolt események közül bár- mely kettő kilencvenhat (96) órán belül következik be;
c. a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés;
d. a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező, a fentiek- ben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény(ek); továbbá e biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló vagy e biztosítási ese- mény(ek) miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény(ek);
e. az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztö- megként jelentkező magas vízállás okoz.
Elemi kárnak minősülnek az alábbi események: villámcsapás, vihar, árvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, földrengés, földcsuszamlás, (szikla-, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása), jégverés és hónyomás.
3. A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte, előzetes fedezetvállalás
3.1.1. A szerződő a biztosítási szerződés megkötését kizáró- lag írásbeli ajánlattal kezdeményezheti. Ráutaló magatartással nem jöhet létre a biztosítási szerződés.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.
A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, ami- kor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kocká- zatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.
3.1.2. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a
biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
3.1.3. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatel-
bírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
3.1.4. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító az ajánlat elfo- gadásáról biztosítási kötvényt állít ki.
3.1.5. Amennyiben a kötvény a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de leg- feljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény sze- rinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor al- kalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
3.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer-
ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.1.7. Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény be-
következik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére a szerződő fél figyelmét írásban kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.1.8. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően be- fizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat vissza- utasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat vagy díjrész- letet 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
3.1.9. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően vi- seli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megköté- séig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvé- nyes. Amennyiben a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítá- si díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés meg- kötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat köteles megfizetni.
3.2. A biztosítási szerződés módosítása
3.2.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor mó- dosíthatják.
3.2.2. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.
3.2.3. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot 30 napon belül nem
fogadja el vagy arra nem válaszol, a biztosítási szerződés az eredeti tarta- lommal marad hatályban.
3.2.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése, valamint a biztosító ki- fejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés szerződési feltéte- leitől való lényeges eltérése esetén a szerződés – a jelen pontban foglal- taktól eltérően – a vonatkozó pontban meghatározott feltételek szerint módosítható.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak és évforduló, a kockázatviselés tartama és helye
4.1. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biz- tosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.
4.2. A biztosítási időszak
a. Határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási idő- szak egy (1) év.
b. Határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerző- dés teljes tartama a biztosítási időszak.
− Legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
− Amennyiben a biztosítási időszak egy (1) év, akkor annak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetének napjával, utolsó napja az attól számított egy (1) év leteltének napja.
− Amennyiben a határozott idejű szerződést egy (1) évnél hosszabb időre, de nem kerek évekre kötik meg, akkor az utolsó teljes egy éves biztosí- tási időszakot követő biztosítási időszak a szerződés tartamának lejár- táig tartó időszak (vagyis minden esetben egy évnél rövidebb időszak).
4.3. Biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő naptári nap. Amennyiben a kockázatviselés kezdete február 29., és február 29-e nincs az adott évben, akkor a biztosítási évforduló február 28. napja. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.
4.4. A kockázatviselés tartama és helye
A biztosítási fedezet a biztosító kockázatviselésének tartama alatt, a koc- kázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki.
4.4.1. A kockázatviselés kezdete és tartama
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban, ennek hiá- nyában a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00 óra 00 percben kezdődik meg. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérke- zését követő nap 0 órája.
Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezé- sét követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 óráját kell tekinteni. A szerződő felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában, a biztosítási szerződésben rögzítettek szerint ettől eltérően is megállapodhatnak.
A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közötti időtar- tam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
4.4.2. A kockázatviselés helye
A biztosító kockázatviselése kizárólag a Magyarország területén a szerződés- ben rögzített, pontos címmel (irányítószám, település neve, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám) megjelölt kockázatviselési helyen bekövetkezett károkra terjed ki, kivéve, ha a különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződé- si feltételek és az ehhez kapcsolódó záradékok ettől eltérően rendelkeznek. A szerződő felek a kockázatviselés helyének tekintetében ettől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodás tényét a biztosítási szerződésben rög- zíteni kell.
5. Biztosított vagyontárgyak és vagyoncsoportok
5.1. Biztosított vagyontárgy(ak)nak tekintjük az(oka)t a – különös és kiegé- szítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kapcsolódó záradékok alap-
xxx xxxxxxxxxxxx – vagyontárgya(ka)t és vagyoncsoporto(ka)t, amely(ek)re a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz.
5.2. A biztosítható és a biztosítási fedezetbe be nem vonható vagyontárgyakat és vagyoncsoportokat a jelen feltétel, a különös és kiegészítő biztosítási szer- ződési feltételek, valamint a kapcsolódó záradékok együttesen tartalmazzák.
6. Biztosítási összeg, túlbiztosítás, alulbiztosítás, fedezetfeltöltés, limitek, hányadrész- biztosítás, önrészesedés
6.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a biztosítási szerződés szerinti aktuális biztosítási időszakra vagy határozott tartamú szerződés esetén a szerződés teljes tartamára, a biztosítási szerző- désben rögzített értékelési módon meghatározott biztosított összeg, amely egyben a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát jelenti.
A biztosítási összeg részletes meghatározásának módját az egyes különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kapcsolódó zá- radékok tartalmazzák.
A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének meghatározása történhet:
− tételesen: az egyedileg azonosítható vagyontárgyakra külön-külön megjelölt biztosítási összeggel, vagy
− összevontan: valamely csoportképző ismérv (pl. a vagyontárgyak jellege, funkciója, kockázatviselési helye, értékelési módja, egyéb jellemzője) alapján meghatározott vagyoncsoportra megjelölt biztosítási összeggel. A vagyoncsoport biztosítási összegének a csoportképző ismérv, funkció, tulajdonság alapján a vagyoncsoportba tartozó valamennyi vagyontárgy értékét tartalmaznia kell.
A különböző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva.
Az egyes kockázatviselési helyekre vonatkozó biztosítási összegek, valamint az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítá- si összegek egymástól függetlenek.
A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező káreseményekkel összefüggésben felmerülő, külö- nös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételekben, valamint a kap- csolódó záradékokban meghatározott költségeknek a szerződő fél által meghatározott összege.
A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
6.2. Túlbiztosítás és tilalma
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak/va- gyoncsoportok káridőponti értékét. A káridőponti értéket meghaladó rész- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és ezért az erre vonatkozó díj a szerződőnek visszajár, valamint a biztosító a biztosítási díjat megfelelően leszállítja. A szerződő felek egyedi megállapodása alapján e rendelkezés ellenére is lehet olyan biztosítási szerződést kötni, amelyben valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új ál- lapotban való beszerzésének értéke a biztosítási összeg.
6.3. Alulbiztosítás
Amennyiben a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/vagyon- csoport biztosítási összege kisebb, mint a biztosítási összeg alapjául szol- gáló értékelési mód szerinti káridőponti érték, akkor a biztosító a vagyon- tárgyban keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási összege az értékelési mód szerinti káridőponti értékhez aránylik (aránylagos kártérítés). Az alulbiztosítottságot minden egyes biztosított vagyontárgyra/vagyoncsoportra és kockázatviselé- si helyre külön-külön kell vizsgálni.
A vagyontárgyak/vagyoncsoportok alulbiztosítása esetén a biztosított költ- ségek térítése is csökkentésre kerül a vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra alkalmazott szolgáltatási aránynak megfelelően.
A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot:
6.3.1. első kockázati (premier risk) összegre szóló biztosítás esetén, vagy
6.3.2. ha a kár összege nem haladja meg a telephelyi biztosí- tási összeg 10 százalékát, de maximum 300 000 (háromszáz- ezer) forintot.
6.4. Fedezetfeltöltés
A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biz- tosít.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.
6.5. Kártérítési limit
A kártérítési limit a biztosító által meghatározott, az egyes fedezetbe vont kockázatok, vagyontárgyak/vagyoncsoportok vagy biztosítási szolgáltatási kötelezettségek esetében a vonatkozó biztosítási összegektől eltérő (de azt meg nem haladó), biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási szolgáltatási kötelezettség felső határa.
6.6. Kombinált limit
A kombinált limit több biztosított kockázatra, vagyontárgyra/vagyoncsoportra vagy biztosítási szolgáltatási kötelezettségre együttesen vonatkozó limit, amely az adott esetben a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási szolgáltatási kötelezettség összevont felső határa.
6.7. Szublimit
A szublimit a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limi- ten vagy kombinált limiten belüli, egy adott biztosított kockázatra, vagyon- tárgyra/vagyoncsoportra biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási szolgáltatási kötelezettség önálló felső határa.
6.8. Első kockázati (premier risk) összeg
A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonér- téktől eltérő (de azt meg nem haladó) összeget (első kockázati összeget) is meghatározhatnak biztosítási összegként. Ebben az esetben ez az összeg jelenti a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát. Abban az esetben, ha a biztosító az adott biztosítási időszakban szolgáltatást nyújt a biztosított részére, a szolgáltatás összegével csökkenti az első kockázati összeget. A biztosítási szerződés szerint első kockázati összeggel biztosított tételek esetén a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja.
6.9. Hányadrész-biztosítás
Hányadrész-biztosítással rendelkező vagyoncsoport esetén a biztosító kár- eseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó szolgáltatási kötele- zettségének felső határát – kockázatviselési helyenként – az adott vagyon- csoport biztosítási összegének százalékában is meghatározza. A biztosító az alulbiztosítottság fennállását ebben az esetben is vizsgálja és annak fennállása esetén arányos kártérítést alkalmaz (lásd túl- és alulbiztosítás).
6.10. Önrészesedés
Önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel. Az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál jogosult levonni a kár összegéből. Amennyiben a kár összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt teljes egészében maga viseli.
Az önrészesedés káreseményenkénti összegét a biztosítási szerződés tartal- mazza.
A különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kap- csolódó záradékok is tartalmazhatnak előírásokat az önrészesedésre vonat- kozóan.
Amennyiben a biztosítási időszak alatt több esetben történik biztosítási ese- mény, az önrész összegét minden biztosítási esemény során külön-külön figyelembe kell venni, és le kell vonni a kár összegéből.
Amennyiben valamely biztosítási esemény bekövetkezésekor különös, illet- ve kiegészítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kapcsolódó zára- dékok alapján több különböző önrészesedést kellene levonni, a biztosító csak a legmagasabb önrészesedést vonja le.
7. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
7.1. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése és/vagy kárigények és/vagy vagyontárgyak esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) különös, il-
letve kiegészítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kapcsolódó záradékok szerinti biztosítási események valame- lyike következik be:
a. háború, polgárháború, invázió, külső ellenség tevékeny- sége, hadi állapot (függetlenül attól, hogy hivatalosan bejelentett-e vagy sem), harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései, és az itt korábbi- akban említettek bármelyikével kapcsolatos bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigény;
b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár be- jelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzava- rás vagy elbocsátott munkások rendzavarása (nemzetkö- zi rövidítése: SRCC), politikai szervezetek megmozdulásai és ezek bármelyikével kapcsolatos bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigény;
c. olyan cselekmény, amely tartalmazza, de nem korlátozó- dik erő vagy erőszak és/vagy fenyegetés alkalmazására bármely személy vagy személyek csoportja(i) által füg- getlenül attól, hogy politikai, vallási, ideológiai össze- függésben, színezettel vagy hasonló indítékból, valamely szervezettel vagy kormánnyal összefüggésben vagy annak oldalán lépnek fel, és ami valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalom, illetve annak egy részé- ben való félelemkeltésre irányul (terrorizmus), és jelen c. pontban említettek bármelyikével kapcsolatos bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigény;
d. tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel, államosítás, elkobzás, kisajátítás;
e. állami vagy egyéb forrásból érkező támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igé- nyelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások;
f. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a biztosított (szerződő) tudott vagy tudnia kellett;
g. nukleáris kockázatok, nukleáris reakcióból vagy sugár- zásból, hasadó anyagok robbanásából, radioaktív anya- gok, hulladékok, illetve azok szennyezéséből, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk;
h. azbesztózis vagy ezzel összefüggő bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigény;
i. bármely fertőző betegség vagy járvány által vagy az ezektől való fenyegetettséggel összefüggésben bekövet- kező, illetve az ezekkel összefüggő bármely kár, függet- lenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez bármely egyéb ok is hozzájárult;
Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában fer- tőző betegségnek minősül az olyan betegség, amely vala- milyen anyag vagy közvetítő útján bármely organizmus- ból más organizmusba átterjedni képes, amennyiben:
– az anyag vagy közvetítő magában foglal különösen – de nem kizárólag – vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, akár élőnek tekinthető, akár nem, és
– az átterjedés módja magában foglalja különösen – de nem kizárólag – a levegőben, a testfolyadék átvitelé- vel, bármely felületről vagy tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról történő továbbterjedést, és
– a betegség, anyag vagy kórokozó károsíthatja vagy fe- nyegetheti az emberi egészséget vagy az emberi jólé- tet, illetve a vagyontárgy értékét csökkenti.
Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában jár- ványnak minősül egy adott fertőző betegségnek a várt- nál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott kü- szöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható;
k. bármely géntechnológiailag manipulált vagy nanotechno- lógiai eljárással készült vagyontárgyakban keletkezett, va- lamint az ezekre a technológiákra visszavezethető károk;
l. Cyber kizárás alá tartozó események:
l/1. számítógépes rendszer meghibásodása, károsodása, rendellenes működése, hibás funkcionalitása, rendel- kezésre állásának vagy működésének csökkenése;
l/2. elektronikus adatvesztés, adatok felhasználhatóságá- nak csökkenése vagy funkciójuk károsodása, adatok helyreállítása vagy reprodukálása, beleértve az ezek- hez kapcsolódó bármely költséget is;
l/3. számítógépvírus, hackertámadás okozta károk. Jelen általános szerződési feltételek értelmében
– számítógépes rendszernek minősül bármely számító- gép (beleértve, de nem kizárólagosan, okostelefont, laptopot, táblagépet, hordozható eszközt), hardver, szoftver, szerver, felhő vagy mikrokontroller, ide értve a fent említettek bármely rendszerét vagy konfigurá- cióját, a kapcsolódó bemeneti, kimeneti vagy adattá- roló eszközöket, hálózati berendezéseket vagy bizton- sági mentési eszközöket;
– adatnak minősül bármely olyan információ, tény, fo- galom, kód vagy bármilyen más információ, amelyet a fentiek szerint meghatározott számítógépes rendszer által használható, hozzáférhető, feldolgozható, továb- bítható vagy tárolható formában rögzítenek vagy to- vábbítanak;
– számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás vagy olyan kód, amely egy sorozat ká- rosító utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes el- terjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban; számítógépes vírusok például – de nem ki- zárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illet- ve az „időzített vagy logikai bombák”);
m. a biztosított jogszabályban előírt felelősségénél szigo- rúbb, szerződésben, egyoldalú nyilatkozatban vagy szer- ződésen kívül vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károk;
n. nem-szárazföldi – tengeri, óceáni vízfelülethez köthető (off-shore) – kockázatok;
o. űrhajózással, űrkutatással kapcsolatos kockázatok, mű- hold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;
p. szerződést biztosító mellékkötelezettségek (pl. kötbér), szerződőt és/vagy biztosítottat érintő bírság és pénzbün- tetés, egyéb büntető jellegű költségek, illetve a büntető jellegű kártérítés, valamint az ezekhez kapcsolódó per- költség és késedelmi kamat;
q. következményi károk, amely a biztosított kockázatok nem közvetlen hatásából erednek, különösen, de nem ki- zárólagosan a termelési vagy szolgáltatási folyamat leál- lásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség, elmaradt haszon, időszakos vagy végleges termeléskiesés, szolgáltatáskiesés, leállás, állás- időre kifizetett bér vagy egyéb veszteség, valamint az ezek elkerülése céljából felmerülő többletköltségek;
r. föld alatti és feletti bányászati munkálatok, az ezekhez kapcsolódó vagyontárgyak, a bányászati munkálatok so- rán használt gépek, berendezések, valamint a földfelszín alatti alagutak, tárnák és galériák kockázatai;
s. közigazgatási határozat végrehajtása, illetve az ezekből eredő kár, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek és építmények nem károso- dott részeinek bontását rendelte el;
t. vízen vagy vízfelszín alatt végzett munkák, illetve vízen úszó vagyontárgyakkal kapcsolatos károk (Wet risk);
u. prototípusok, egyedi teszt jellegű, sorozatgyártásban nem gyártott, fejlesztés alatt álló vagyontárgyak;
v. gázturbinák és ezekkel kapcsolatos bármely típusú kár;
w. szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbaterhelés;
x. biztosított vagyontárgyak fokozatos és folyamatos állag- romlása, használata során bekövetkező kopása és elhasz- nálódása;
y. a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló esztéti- kai sérülések, eszmei értékvesztés;
z. a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, ki- zárólag meghibásodás, működési zavar vagy működés- képtelenség miatt válik szükségessé;
aa. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származó kárigény;
ab. a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti érték; ac. kellékszavatosság, termékszavatosság, jogszavatosság,
jótállás alapján térülő károk és költségek;
ad. föld feletti és föld alatti táv- és elosztó rendszerek (T&D lines) kárai, amelyek magukban foglalják
ad/1. az átviteli és elosztó hálózatokat, ideértve a vezeté- keket, kábeleket;
ad/2. az átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezéseket, ideértve az alállomásokat is;
ad/3. az elektromos energetikai átviteli és elosztó háló- zatokat, telefon- vagy távíró jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatokat, továbbá valameny- nyi hangfrekvenciás, illetve vizuális jelek továbbítá- sára szolgáló távközlési hálózatot;
az ad/1., ad/2. és ad/3. pont hatálya alá azon föld feletti és föld alatti berendezések tartoznak, melyek a biztosított telephelyen levő biztosított hálózati rendszertől 200 mé- ternél távolabb helyezkednek el;
ae. a biztosított vagyontárgyakban vagy a biztosított va- gyontárgyakon keletkezett vagy azok által okozott szi- várgásból, szennyezésből, szennyeződéséből eredő bár- mely típusú kár;
af. a talajerő termőképességének csökkenése, elvesztése; ag. kedvezmények elvesztése, késedelmes teljesítés vagy pi-
acvesztés;
ah. készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyontár- gyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegységei- nek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén az a veszteség, amely a nem károsodott darabok vagy rész- egységek forgalmi értékének csökkenéséből adódik.
7.2. A különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési felté- telek, valamint a kapcsolódó záradékok, illetve a biztosítási szerződés további kizárásokat tartalmazhatnak.
7.3. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kárté- rítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete ha- tározata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szank- ció vonatkozik.
7.4. Többszörös biztosítás
Amennyiben ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz be- nyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban meg- állapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvé- nyesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön- külön felelnének.
8. A biztosító mentesülése és megtérítési igénye
8.1. A biztosító mentesülése
8.1.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartással
a. a szerződő fél vagy a biztosított;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy az üzletvezetésre jogosult, vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;
c. a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja
okozta.
8.1.2. A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
8.1.3. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 8.1.1. pontban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalás kísérlete miatt jogerősen büntetésre ítéltek vagy marasztaló ítéletet hoztak.
8.1.4. A jelen általános szerződési feltétel alapján súlyos gondatlan- ságnak különösen az alábbiak minősülnek:
− A kár a biztosítottal munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irá- nyuló jogviszonyban álló személy (illetve a 8.1.1. pontban meghatáro- zott személyeknek) 0,0 ezrelék véralkohol- vagy 0,0 mg/l légalkohol- szintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti álla- potával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett.
− Az engedélyhez kötött tevékenységet a biztosítottal munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy engedély nélkül végezte, és ezzel okozati összefüggésben történt a károkozás.
− A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézke- déseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.
8.2. A biztosító megtérítési igénye
8.2.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény il- leti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.
a. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kár- ral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifi- zetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak a megtérüléstől számított 8 napon belül befizetni, és erről egyidejűleg a biztosítónak írásban tájékoztatást adni.
b. Amennyiben a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított
a. pont szerinti kötelezettsége csak abban az esetben és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.
c. Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt, és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájé- koztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvé- nyesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a bizto- sított követelését kell kielégíteni.
8.2.2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra
igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást kö- teles visszatéríteni.
9. Biztosítási díj és díjfizetés
9.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Amennyiben a biztosí- tott belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biz- tosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
9.2. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biz- tosítás díjalapjai és a díjat befolyásoló egyéb tényezők alapján. A biztosító
a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. Abban az eset- ben, amennyiben a határozott időtartamú biztosítási szerződésben a felek nem állapodnak meg biztosítási időszakban, úgy a biztosítás díja a szerző- dés teljes tartamára kerül megállapításra.
9.3. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb té- nyezők különösen:
− a biztosított által végzett tevékenység;
− a választott önrészesedés mértéke;
− a biztosítás tartama;
− a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja;
− a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek;
− öt (5) évre visszamenőleg a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó kár- előzmény;
− a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok;
− a jelen általános és az egyes különös, illetve kiegészítő biztosítási szerző- dési feltételek, valamint a kapcsolódó záradékok alapján létrejött bizto- sítási szerződések biztosítottjai által alkotott veszélyközösség jellemzői.
9.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kocká- zatelbírálás alapján történik.
9.5. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Ellenkező megállapodás hiányában:
− a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni;
− a két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű, az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.6. A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megál- lapodhatnak, melynek részleteit a biztosítási szerződés tartalmazza.
9.7. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a be- fizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
9.8. Amennyiben a biztosítási esemény díjjal nem rendezett kockázatviselési időszak alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből jogo- sult beszámítással levonni.
9.9. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
9.10. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek követ- kezményeként a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási idő- szakra járó díj megfizetését követelheti.
9.11. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles 30 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.
9.12. A felek a biztosítási díjat közös megegyezéssel a szer- ződés tartama alatt bármikor módosíthatják.
9.13. A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki át- utalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekkel). Abban az esetben, ha a díjfizetés módja megváltozik, akkor a díjfizetés módjára tekintettel ér- vényesített díjkedvezményt a szerződő elveszti.
9.14. A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj át- vételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig.
Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biz-
tosítóval kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vo- natkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól a szerződő- nek, biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.
9.15. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következ- ményei
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólí- tás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írás- ban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díj- követelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Amennyiben a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító kö- vetelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (tartamengedmény).
Amennyiben a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következté- ben szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz (120) napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díj megfizetésre kerül (a továbbiakban: reaktiválás).
A reaktiválási kérelem elfogadásáról a biztosító írásban értesíti a szerződőt. Reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meg- határozott időponttól viseli ismét a kockázatot.
10. A biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a káresemény teljes körű elbírálásához szükséges utolsó dokumentum/irat/nyilatkozat beérke- zésétől számított 15 napon belül a biztosított részére fizeti meg.
10.2. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási esemény történt, és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összegnek a különös, illetve kiegészítő biz- tosítási szerződési feltételekben, valamint a kapcsolódó záradékokban meghatározott mértékéig kárelőleget folyósíthat.
10.3. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, álta- lános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak abban az esetben vállal kötelezettséget, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
− a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult;
− a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figye- lembevételével történt;
− a számlán feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségé- nek bizonyítása a szerződőt/biztosítottat terheli.
10.5. Amennyiben a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak abban a részében téríti meg, amely biztosítási esemény következménye.
10.6. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg:
− a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott értékelési mód szerinti káridőponti értékét;
− a károsodott vagyontárgy biztosítási összegét;
− a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét;
− a biztosított költség(ek) biztosítási összegét;
− a különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételekben, vala- mint a kapcsolódó záradékokban meghatározott egyéb biztosítási összegeket, és
− a biztosítási szerződésben a biztosítási összegen belül meghatározott li- mite(ke)t.
A biztosítónak a biztosítási időszak tartamára vonatkozó teljesítési kötele-
zettsége – a biztosítási események számától függetlenül – a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig terjed.
10.7. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megál- lapított kárösszeget az alábbiakkal csökkentheti:
a. a szerződés szerinti önrészesedés összegével;
b. az értéket képviselő maradványok értékével;
c. azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy által bármilyen jogcímen eszközölt kifizetések alapján megtérülnek.
A biztosító jogosult levonni a szolgáltatási összegből a szer- ződésen fennálló díjtartozás összegét, illetve a biztosítási időszak végéig járó díjat, ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg.
10.8. A szolgáltatás mértékének megállapítása
A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától (a különös biztosítási feltételekben meg- határozottak alapján), valamint a kár jellegétől (teljes/részleges kár) függő- en a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat.
10.8.1. Teljes kár
A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító megtéríti a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéket a vagyontárgy értékelési módjától függetlenül.
10.8.2. Részleges kár
A vagyontárgy részleges kára esetén a biztosító az alábbiak szerint határozza meg a biztosítási szolgáltatás mértékét az értékelési mód függvényben:
a. Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár ese- tén a biztosító megtéríti a helyreállítási költséget.
Amennyiben az új értéken biztosított károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja a különös biztosítási fel- tételekben „A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege” pont- jában meghatározott avultsági fokot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított va- gyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget.
b. Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részle- ges kár esetén a biztosító megtéríti a helyreállítási költséget, csökkent- ve azt a károsodott vagyontárgy, illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti műszaki avultságának megfelelő százalékkal. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a különös biztosítási feltételekben „A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási össze- ge” pontjában meghatározottak alapján történik.
c. Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biz- tosító megtéríti a javítási, helyreállítási, restaurálási költséget.
d. Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a biztosító megtéríti a javítási, helyreállítási költsé- get, csökkentve azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási érté- kének és káridőponti új értékének arányában.
e. Csúcsértéken biztosított vagyoncsoportokban keletkezett részleges kár esetén a biztosító a helyreállítási költséget legfeljebb a vagyoncsoport káridőponti értékéig téríti meg.
A biztosított vagyontárgyak értékelési módját a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.
10.8.3. Egyéb szolgáltatási szabályok
a. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a biz- tosítási esemény bekövetkezése után a vagyontárgy szük- séges javítása (helyreállítása) nélküli további üzemben tartásából erednek (ideértve a kár súlyosbodását, illetve további károk keletkezését).
b. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.
c. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a megállapított szol- gáltatási összegből levonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző káresemény alap- xxx xxxxxxxxxx kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.
d. Amennyiben a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a
vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőpon- ti műszaki avult értéken téríti meg.
Amennyiben az eredeti hatósági engedély kiadása és a káridőpont közötti időszakban a hatósági engedélynek való műszaki megfelelés úgy változik, hogy annak teljesí- tése nagyobb költséggel jár, úgy a kettő közötti különbö- zetet a biztosító nem téríti meg.
e. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összege- ket a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során va- gyoncsoportonként vizsgálja.
f. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a kárrendezés, il- letve a szolgáltatási összeg megállapítása során úgy tekintendők, mint- ha azok külön-külön lettek volna biztosítva.
g. Az egyes kockázatviselési helyekre és az egyes vagyontárgyakra vagy va- gyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a biztosító szolgál- tatása szempontjából sem a kockázatviselési helyek, sem a vagyontár- gyak vagy vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.
10.8.4. Szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumen- tumok
A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez az eset körülményeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel – a különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételek- ben, valamint a kapcsolódó záradékokban felsorolt iratokon túl – az alábbi iratok bemutatását kérheti:
− a biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöl- tött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentéséről, rész- letesen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény történt, mi károsodott);
− összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgál- tatási igény;
− a tulajdonjogot igazoló adásvételi szerződés, tulajdoni lap, más érvé- nyes okirat;
− engedményező nyilatkozat;
− az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifizetés- re vonatkozóan;
− idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak esetén (bérlet, lízing, kipróbá- lás, tesztelés, javítás stb.) a birtoklás jogcímét igazoló okirat, a vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével;
− a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizs- gálati jegyzőkönyvek, tervek (pl. építési, műszaki stb.), műszaki leírások, engedélyek (pl. építési stb.), okiratok, számlák, vagyonnyilvántartás, lel- tárívek, költségszámítások, szakértői vélemények (a biztosító által rend- szeresített formanyomtatványon), igazságügyi szakértői vélemények és egyéb bizonylatok;
− műszaki berendezést, berendezést, ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fi- atalabb vagyontárgyak beszerzési számlája;
− a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációja;
− ha a biztosítási esemény kapcsán hatósági eljárás/vizsgálat indult, akkor a hatóság által felvett jegyzőkönyv, az arra tett megállapítások, a kiadott igazolás vagy az eljárást lezáró határozat (hatósági kármegállapítás);
− cégbejegyzést igazoló bírósági végzés, cégkivonat, aláírási címpéldány;
− áfanyilatkozat, az adószám (adóazonosító jel) bekérésének lehetőségével;
− biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről;
− az előírt – tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt ható- sági bizonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi, katasztrófavé- delmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv (ha készült), bűncselekmény gyanúja esetén a ren- dőrhatósági feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúki- hallgatási jegyzőkönyv, a biztosító részére iratbetekintési hozzájárulás – rendészeti hatósági bejelentések rendelkezésre álló iratai azzal, hogy azok pótlására a biztosító felhívására köteles eljárni;
− működési engedélyhez kötött tevékenységek esetében a tevékenységi engedély másolata;
− rendkívüli időjárási viszonyokra és természeti jelenségekre Országos Me- teorológiai Szolgálat hivatalos igazolása (természeti kár esetén), szeiz- mológiai intézet igazolása (földrengés kár esetén);
− a közszolgáltatást nyújtó szolgáltató igazolása (szolgáltatáskimaradás kár esetén);
− a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló bizonylatok (eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő iga- zolás);
− a helyreállításra vonatkozó – legalább három különböző – árajánlat (me- lyen részletezve vannak a mennyiségek, anyagköltségek, munkadíjak és normaórák), illetve a károsodás helyreállítási költségét igazoló számla;
− előzménykár esetén az előző javítás igazolása;
− a biztosított vagyontárgyak értékelését és azok értékkövetését alátá- masztó okiratok, könyvelési dokumentumok;
− a szerződő fél/biztosított változás bejelentési kötelezettségének teljesí- tését igazoló okiratok, dokumentumok;
− a szerződő fél/biztosított kármegelőzési kötelezettségének megvalósí- tását alátámasztó dokumentáció;
− a káreseményt követően megvalósult kárenyhítési és állapotmegőrzési kötelezettség teljesítését igazoló iratok, bizonylatok, fényképek;
− a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt (többszörös biztosítás).
A fentiekben megnevezettek közül azon iratok, dokumentumok benyúj- tását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek. A biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más dokumentumokat, okiratokat is benyúj- tani a biztosítóhoz.
10.8.5. A biztosítási esemény bejelentése
A biztosítottnak/szerződőnek mindazokat az eseményeket – az észlelésük- től számított 2 munkanapon belül – be kell jelentenie a biztosítónak, ame- lyek biztosítási eseménynek minősülhetnek. A biztosítottnak/szerződőnek továbbá a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell ten- nie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított (szer- ződő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításá- ról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.
A kárbejelentéssel kapcsolatban a vagyonbiztosítások külö- nös biztosítási feltételei további szabályokat tartalmazhat- nak.
A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetőségek valamelyi- kén teheti meg:
− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére,
− a xxx.xxxxxxxx.xx internetes oldalon,
− telefonon a TeleCenter x00 0 000 0000 számán,
− a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szer- ződő fél, illetve a biztosított a biztosítási eseményt határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosí- tást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlen- né válik.
10.8.6. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a kü- lönös vagy kiegészítő feltétel szabályozza a szerződő fél és a biztosított kár- megelőzési, kárenyhítési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhíté- sét célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – tűz esetén – haladék- talanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűn- cselekmény gyanúja áll fenn – a rendőrségnek feljelentést tenni, és a be- jelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.
A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illető- leg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre
és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betar- tását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A kárenyhítés szükséges költségei – amennyiben a felek másként nem álla- podnak meg – a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót ter- helik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy ér- tékének arányában köteles megtéríteni.
A biztosított köteles gondoskodni továbbá az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.
A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórend- szabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai és a biztosító általános, különös vagy kiegészítő feltételeiben és kapcsolódó záradékokban rögzített előírásai mindenkor irányadók. A szerződő (biztosított) a különös, illetve kiegészítő biztosí- tási szerződési feltételekben, valamint a kapcsolódó záradé- kokban meghatározott időpontig a biztosított vagyontárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kár- enyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű vál- toztatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- gének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné váltak.
Amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó sza- bályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos el- mulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szer- ződés módosítását vagy felmondását. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése a biztosító mentesü- léséhez vezethet a „8. A biztosító mentesülése és megtéríté- si igénye” pont szerint.
10.8.7. Állapotmegőrzési kötelezettség
− Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfelmérés során pót- szemlét tart szükségesnek, a biztosított a káresemény hely- színét és a károsodott vagyontárgyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további öt (5) munkanapig, továbbra is köteles változatlan állapotban tartani.
− A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget köteles azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.
11. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés alábbiakban felsorolt esetekben szűnik meg.
11.1. Rendes felmondás
A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosí- tási időszak végére, harminc (30) napos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás a másik félhez való megérkezéssel válik hatályossá.
Amennyiben bármelyik fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.
Amennyiben a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződésben bizto- sítási évforduló kerül rögzítésre, úgy a felek a biztosítási évfordulóra, ren- des felmondással felmondhatják a szerződést.
11.1.1. A felmondás jogának kizárása
A felek megállapodhatnak a felmondás jogának kizárásában. A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis. Amennyiben a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A felmon- dási jog kizárásának tényét a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.
11.2. A biztosítási tartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban rögzített kocká- zatviselés lejáratának dátumával megszűnik, abban az esetben is, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befi- zetett díjat a biztosító a beérkezést követő 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.
11.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része az érdekmúlás, lehetetlenülés bekövetkezésének napján megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkal- mazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.
Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a koráb- bi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc (30) napon belül írásban, harminc napos (30) határidővel felmondhatja.
11.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatti megszűnés Amennyiben az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizetik meg, a jelen szerződési feltétel 9.15. pontjában megfogalmazott díjfizetési kötele- zettség elmulasztásának szabályai szerint a szerződés díjnemfizetés okkal megszűnik.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredmé-
nyezi a biztosítási szerződés megszűnését. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve – a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre, új szerződés keletkezését nem ered- ményezi. A szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biz- tosító 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti. A reaktiválás lehetősé- géről a szerződő kifejezett kérésére a biztosító dönt.
Amennyiben a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, illetve annak teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.
11.5. Közös megegyezéssel történő megszüntetés
A felek közös megegyezéssel, egyedi megállapodás alapján a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszüntethetik.
12. A felek együttműködése – indexálás és a szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
12.1. Indexálás szabályai
A biztosítási összeg értékének követése érdekében a felek megállapodhat- nak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiak- ban: indexálás).
A biztosító a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyenként megha- tározott egyes vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a következő biztosítási évforduló napjának hatályával – a min- denkori árnövekedés mértékének megfelelően – az előző évi, a KSH által közzétett alábbi indexszámokkal indexálja a készpénz és ér- tékcikkek kivételével:
− A biztosított ingatlanok esetében az építőipari árindexszel.
− A biztosított berendezések, gépek esetében az ipar belföldi értékesítési árindexszel.
− A biztosított egyéb tárgyi eszközök esetében az ipar belföldi értékesíté- si árindexszel.
− A költségtérítések esetében a fogyasztói árindexszel.
A fentiek szerint kiszámított indexszámtól a biztosító 5 százalékponttal fel- felé, illetve lefelé eltérhet.
Az indexálásra legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási év- forduló alkalmával kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjá- nak hatályával.
A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosí- tási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díj- változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.
A szerződőnek az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közölnie kell, ha az indexálást elutasítja. Amennyiben a szerződő a biztosítási
összeg és a biztosítási díj módosítását nem fogadja el, a szer- ződés változatlan feltételekkel marad érvényben. Amennyiben a szerződő az elutasítás jogával a határidőn belül nem él, a biztosító az in- dexálást elfogadottnak tekinti, a biztosítási szerződés az indexálásnak meg- felelően további egy évre érvényben marad.
12.2. A szerződő és a biztosított közlési és változás-bejelen- tési kötelezettsége
12.2.1. Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
12.2.2. A szerződőnek és biztosítottnak 8 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóval olyan érdekre, biztosítási eseményekre is szóló biztosí- tási szerződést kötött, amelyre jelen biztosítási szerződés alapján a biztosí- tó kockázatviselése kiterjed.
12.2.3. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a való- ságnak megfelelő válaszokkal a szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
12.2.4. A szerződő köteles a lényeges körülmények változását a biztosító- nak a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni. Lényeges körülmény megváltozásának minősülnek különösen az alábbi események:
a. a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszűnt;
b. vagyonérték-változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja (a vagyonérték változását a biz- tosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelen- teni);
c. a biztosított vagyontárgyak állapotában, műszaki jellemzőiben, mutató- iban, felszereltségében bekövetkezett változás;
d. a szerződő/biztosított a biztosítási szerződésben biztosított vagyontár- gyakra, érdekre további biztosítást kötött bármelyik biztosítónál;
e. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog alapítása a jogosult megjelölésével;
f. a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, üzembentartójának vagy a va- gyontárgyban/vagyontárggyal folytatott tevékenységének megváltozása;
g. a biztosított vagyontárgyak bérbeadása, lízingbe adása;
h. a kármegelőzés rendszerében lényeges módosulás történt;
i. a szerződő/biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás;
j. a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási vagy a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
k. az üzleti forgalom jelentős mértékben történő megváltozása, amennyi- ben az díjszámítási alapként szolgál (rögzített forgalomhoz képesti leg- alább 25%-os változás);
l. új, a biztosítási szerződésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytató lé- tesítményt helyeznek üzembe, új gyártási ágat, technológiát vezetnek be;
m. a biztosított vagyontárgyak üzemeltetési helyének, körülményeinek vagy technológiájának megváltozása;
n. a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállása. A biztosítási szerződés a közlési és változásbejelentési kötelezettség továb- bi eseteit is előírhatja.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyetemlegesen terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
12.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsér- tésének következményei
A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsérté- se esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem je- lentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Amennyiben a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy
11
változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.
12.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
Amennyiben a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a kö- rülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik (ideér- tendő az az eset is, ha a biztosított tevékenységét elhallgatják), úgy a tudo- másszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc (30) napra írásban felmondhatja. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a bizto- sító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Amennyiben a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
12.5. Telephelyi kockázatfelmérő szemle
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a hely- színen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a szerződő/biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét (a továbbiak- ban: telephelyi kockázatfelmérő szemle), melyet a szerző- dő/biztosított köteles lehetővé tenni.
Abban az esetben, ha a telephelyi kockázatfelmérő szemle el- végzését a szerződő/biztosított nem teszi lehetővé – és ezen kötelezettségét a biztosító felszólítására sem teljesíti – a fel- szólítás kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül, akkor a biztosító jogosult a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
13. Egyéb rendelkezések
13.1. A szerződő (biztosított) és a biztosító jognyilatkozataikat írásban kö- telesek megtenni.
13.2. A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő) nyilat- kozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az
− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben megha- tározott címére;
− a xxx.xxxxxxxx.xx internetes oldalon;
− telefonon a TeleCenter x00 0 000 0000 számán;
− a biztosító ügyfélszolgálati irodái valamelyikébe beérkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a biztosító tudo- másszerzésének joghatályára is.
13.3. A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a to- vábbiakban: Ptk.) szabályozott öt éves általános elévülési időtől eltérően – 1 év elteltével elévülnek. A vagyonbiztosítási különös, illetve kiegészítő biztosítási szerződési feltételek, valamint a kap- csolódó záradékok ettől eltérően is rendelkezhetnek.
Amennyiben a jogszabály az előzőekben foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvényesítés szakítja meg.
13.4. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
13.5. A jelen feltételekben, valamint a különös, illetve kiegészítő biztosítá-
si szerződési feltételekben, valamint a kapcsolódó záradékokban nem sza- bályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendel- kezései irányadók.
14. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint
a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: „Tudnivalók”) jelen ügyféltájékoztató elválaszthatatlan részét képezi. Kérjük, olvassa el figyel- mesen ezen dokumentumot is!
15. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen Vagyonbiztosítás Ál- talános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója az előző Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltá- jékoztatójától, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosí- tási szerződésben alkalmazott kizárásokat az általános szer- ződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Főbb eltérések:
– 7.1. l - n. pont összevonásra került és tartalmi pontosítá- sok történtek bennük;
– a kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, perköltség, késedelmi kamat pontosításra került;
– a biztosító mentesülési esetei bővültek a marasztaló íté- lettel.
Jelen általános szerződési feltételek az alábbi pontokban tér- nek el lényegesen a Polgári Törvénykönyv szabályaitól:
– A 3.1.1 pontban a szerződés megkötésének írásbeli aján- lattal történő kezdeményezése eltér a Ptk. 6:443.§ (1) be- kezdésében foglaltaktól.
– A 3.1.5. pontban foglalt rendelkezések, amely szerint a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 napos határidő áll rendelkezésére, hogy kifogását meg- tegye, amennyiben a kötvény az ajánlat tartalmától eltér, a Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésében foglaltaktól eltér.
– A 3.1.6. pontnak a biztosítási szerződés fogyasztónak nem minősülő szerződő ráutaló magatartásával történő létre- jötte eltér a Ptk. 6:444.§-ában foglaltaktól.
– A 4.2.b. pontban részletezett határozott időtartamú szerző- dések esetén a biztosítási időszak számítása – a felek biz- tosítási szerződésben foglalt megállapodása hiányában – eltér a Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésében foglaltaktól.
– A 6.3.1. és 6.3.2. pontban foglalt alulbiztosítottság biztosí- tó részéről történő vizsgálatanak hiánya eltér a Ptk. 6:460.§-ától.
– A 6.4 pontban részletezett fedezetfeltöltési jog kizárása eltér a Ptk. 6:461.§-ától.
– A 13.3. pontban részletezett a biztosítási szerződésből eredő igények elévülésére vonatkozó rendelkezések eltér- nek a Ptk. 6:22.§-ától.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Buxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xevélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Cím: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000
Társaság székhelye: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000