VELENCE


VELENCE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ

SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSRE


MEGBÍZÓ:

Velence Város Önkormányzata 2481 Velence, Tópart u. 26.


FELELŐS TERVEZŐ:

Fehér Vártervező Kft.

8000 Székesfehérvár, Xxxx xxxx 00.


2021. március


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZAT-TERVEZET


Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének

……./2021. (……..) h a t á r o z a t a

Velence teljes területére vonatkozó új Településszerkezeti Terv elfogadásáról


Velence Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. (Étv) 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Velence közigazgatási területére az alábbi határozatot hozza:


1. A Képviselő-testület az Étv 9/B § (2) bekezdés a) pontja alapján a település teljes közigazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti tervet az alábbi mellékleteként fogadja el:

1. melléklet: Településszerkezeti tervet M=1:10000 léptékű tervlappal

2. melléklet: Településszerkezeti terv leírása

3. melléklet: Változások

4. melléklet: A település területi mérlege

5. melléklet: A területrendezési tervvel való összhang igazolása

6. melléklet: A biológiai aktivitásérték számítás eredménye


2. A Településszerkezeti terv 2021 ..-én lép hatályba


3. A Képviselő-testület Velence településszerkezeti tervének megállapításáról szóló 156/2012.(VI.18.) kt. számú határozatot visszavonja.


Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxxxxxx dr. Xxxx Xxxxxx polgármester sk. jegyző sk.


1. melléklet : A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV M=1:10 000


2. melléklet:

A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA


Bevezetés


Velence Város Önkormányzata a településrendezési eszközök felülvizsgálatát határozta el. A felülvizsgálat előkészítéseként az önkormányzat új településfejlesztési koncepciót készít.


Tervi kidolgozása az alábbi elfogadott, vagy a kidolgozás és az elfogadás különböző fázisában lévő, a térségre vonatkozó, a terület-felhasználást megalapozó, illetve meghatározó tervek alapján történt:

• a 2018. évi CXXXIX. törvénnyel elfogadott Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről (továbbiakban: MATrT),

• Fejér megye Területrendezési Terve, melyet Fejér megye Közgyűlése 7/2020.(II.28.) önkormányzati rendelettel fogadott el,

• Velencei-tó és Térsége, Váli- völgy, Vértes Térség középtávú stratégiai cselekvési programja,

• Velence Város Településfejlesztési Koncepciója (továbbiakban: Koncepció),

• Velence Város hatályos településrendezési eszközei

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS


Velence településszerkezeti terve a jelenlegi területhasznosításból és a hatályos településszerkezeti tervből kiindulva több területen javasol funkcionális változásokat. A beépítésre szánt területen a meglévő és tervezett területfelhasználások a jelenlegi népesség növelése és a tervezett gazdaságfejlesztés szempontjából megfelelőek. A beépítésre szánt területen belül javasol a terv kisebb területfelhasználási változtatásokat.

A beépítésre szánt területként döntően lakóterületi és településközponti vegyes, üdülő, valamint gazdasági funkciókat tart meg a terv:


A beépítésre nem szánt területeken a jelenlegi használat pontosításra került, azt néhány elemében továbbfejlesztésre javasolja a terv. Néhány területen új területfelhasználás került meghatározásra, elsősorban az erdőterületek vonatkozásában.


Terület-felhasználási módok általános építési használat szerint beépítésre szánt (már beépített, illetve beépülő) és beépítésre nem szánt területekre osztja.


A beépítésre szánt területek terv szerinti megoszlása. Lakóterületek:

Kisvárosias Kertvárosias Falusias

Vegyes területek,

településközponti intézményi

Gazdasági területek,

Kereskedelmi szolgáltató Ipari területek


Üdülő területek,

hétvégi házas üdülőházas

Különleges területek.

sport terület (K-Sp) mezőgazdasági üzemi (K-Mü) egészségügyi (K-Eü)

tábor terület (K-Tábor) camping terület (K-C) pincesor (K-Ps)

kikötő (K-Kk)

kilátó területe (K-Ki) közmű (K-Közmű) kereskedelmi (K-Ker)

A beépítésre nem szánt területek a következő besorolásúak:

Közlekedési és közműterületek: közút

kötöttpályás közlekedési terület Zöldterületek:

közpark terület közkert

Erdőterületek:

védelmi erdőterület gazdasági erdőterület közjóléti erdőterület

Mezőgazdasági területek:

általános mezőgazdasági terület, Vízgazdálkodási területek:

vízgazdálkodási terület Természetközeli területek:

Különleges beépítésre nem szánt területek: hulladékátrakó és komposzttelep (Kb-H) temető terület (Kb-T),

strand (Kb-S)

sport terület (Kb-Sp)

ökológiai gazdálkodási terület (Kb-Ök) kikötő terület (Kb-Kk)


Velence területe az előbbiekben meghatározottak alapján a következő beépítésre szánt területfelhasználási egységekre tagolódik:


Lakóterületek (L):

Velencén a lakóterületek egy kis része intenzív beépítésű kisvárosias lakóterület. Jellemzően a településen kertvárosi lakóterületek alakultak ki, egyedi telkes egy-, ritkán többlakásos önálló családi házak. A településen jelenlevő vidéki életforma és az ún. Ófalu telekszerkezete és utcaképe a falusias lakóterületek megtartását teszi szükségessé.

Ennek megfelelően a központi belterület lakóterületei döntő többségben kertvárosias lakóterület területfelhasználásúak. A lakó fejlesztési területek jellegük miatt kertvárosias besorolásúak.


A lakó fejlesztési terület marad a Nadapi úttól keletre eső terület, a Pusztaszabolcsi út és a jelenlegi belterület határa közötti terület, az ún. TSZ területek.

Vegyes terület

A település vegyes területeinek nagyobb része településközpont területek, melyek a Velencei-tó partjának közelében alakultak ki. Települési alközpontok is kialakultak, ezért településközpont területek a belterület több részén megjelennek.

Új intézményi terület kijelölésére meglevő beépítésre szánt területek átsorolásával került sor turisztikai, intézményi, szolgáltató területek fejlesztése céljából.


Gazdasági területek (G)


Gazdasági területfelhasználásúak, többnyire kereskedelmi szolgáltató (Gksz) területek a már ekként hasznosított területek. A gazdasági területek kapcsolódnak a belterülethez. A település jelentős fejlesztendő gazdasági besorolású területei annak keleti oldalán, az M7-es autópályától északra a belterület és a vízgyűjtő árok között, valamint délen az elkerülő út és a déli lakóterület közt találhatóak. Az új, Velencei-tó déli településeit elkerülő út megépítésével a gazdasági környezet még kedvezőbben fejlődik. Az elkerülő út közelében kijelölt új gazdasági területek és a volt laktanya területe ideális vállalkozásfejlesztési területnek.


Üdülőterületek (Ü)


Velencén Üdülőházas és hétvégi házas üdülőterületek is találhatóak. Üdülőházas területek a településen több helyen találhatók, elsősorban nagy telken álló üdülő (hotel) épületekkel.

A hétvégi házas területfelhasználású ingatlanok a belterület nyugati részén Gárdonyhoz közel, vasút mellett található kis telkes ingatlanok.


Különleges területek (K…)


Sport terület (K-Sp), a Nadapi út melletti terület, a 700/1 hrsz-ú terület és a Velencei-tó partján levő ún.

„evezőspálya” Velence közigazgatási területre eső része

Mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) a településen található Hajdú-tanya és a Tükrös-tanya Egészségügyi terület (K-Eü), a Tópart utca és a Viola utca közötti önkormányzati terület

Tábor terület (K-Tábor), a Bágyom-patak és a Meszlényi kastély környezetében levő és a Velencefürdő településrészen táborként hasznosított területek

Camping terület (K-C) a Velencei-tó partján található nagykiterjedésű camping területe

Pincesor (K-Ps) a Bence hegyen és a hegy lábánál az autópályától délre eső területen található kistelkes borospincék területei

Kikötő (K-Kk) a vizi közlekedés célját szolgáló közlekedéssel összefüggő és szolgáltató terület Kilátó területe (K-Ki) a Bence hegyen a kilátó területe

Közmű terület (K-Közmű) közmű berendezések területei

Kereskedelmi terület (K-Ker) a vasútvonal és 7. főút közötti újonnan kijelölt kereskedelmi területe.


Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közműterületek (Kö):


Velence meglevő és tervezett közlekedési és közüzemi fejlesztései területei. A település szerkezetének jellegéből adódóan a közlekedési nyomvonalak a központi belterületen zömében kiépítettek. Új közlekedési terület kijelölése történik a település belterületét elkerülő út kijelölésével.

A vasúti fejlesztések miatt új kötöttpályás közlekedési terület érinti a település dél-nyugati részét.


Zöldterületek (Z):

Jelenleg a település zöldterületei önállóan és az egyéb területfelhasználási kategóriákon belül jelennek meg. A zöldterületek nagyobb része közkert.


Erdőterületek (E):

Erdőterületnek jelöli a terv az Erdőállomány Adattár szerinti erdőket és a földhivatal nyilvántartása szerinti erdő művelési ágú területeket, néhány területen a tervezett erdőket. Az erdők nagy része elsődleges rendeltetés szerint védelmi besorolású (mező- és talajvédelmi ill. településvédelmi), egy kisebb rész gazdasági, illetve közjóléti célt szolgál.

Mezőgazdasági területek (M):

A mezőgazdasági területek a külterületi mezőgazdasági művelés alatt álló, árutermelésre alkalmas termőterületek.


Vízgazdálkodási területek (V):

A Velencei-tó, valamint a vízfolyások, árkok területei.


Természetközeli területek (Tk)

Nádasok és mocsarak területeit sorolja a terv ide.


Különleges területek:

hulladékátrakó és komposzttelep (Kb-H) A Gurjál völgyben található meglevő telep területe temető terület (Kb-T) a meglevő temetők és a bővítési területek

strand (Kb-S) a Velencei-tó partján levő közösségi területek sport-terület (Kb-Sp) a Bence-hegyen levő teniszpálya területe ökológiai gazdaság (Kb-Ök)

kikötő terület (Kb-kk)


TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


Rövidítés


Megengedett legnagyobb

beépítési sűrűség(m2/m2

)


Közüzemi közművesítettség mértéke

LAKÓTERÜLETEK

L


kisvárosias lakóterület

Lk

1,4

részleges

kertvárosias lakóterület

Lke

0,6

részleges


Falusias lakóterület

Lf

0,5

részleges

VEGYES TERÜLETEK

V


Településközpont terület

Vt

2,0

teljes

Intézményi terület

Vi

1,8

teljes

GAZDASÁGI TERÜLETEK

G


Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

1,5

részleges

Ipari terület

Gip

1,0

részleges

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

K


sport

K-Sp

0,4

részleges

mezőgazdasági üzemi

K-Mü

1,2

részleges

egészségügyi

K-Eü

0,8

teljes

tábor terület

K-Tábor

0,8

részleges

camping

K-C

0,4

részleges

pincesor

K-Ps

1,5

részleges

kikötő

K-Kk

0,4

hiányos

kilátó

K-Ki

0,8

hiányos

közmű

K-Közmű

0,4

hiányos

kereskedelmi

K-Ker

0,4

teljes


A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM


A település területét európai jelentőségű természetvédelmi terület (Natura 2000 terület), illetve területileg lehatárolt országos szintű természetvédelmi terület nem érinti. A tó vízteste (a kül- és belterületi helyrajzi számon található területek egyaránt) országos jelentőségű ex lege védett szikes tó kijelölés alatt áll.

A település közigazgatási területét az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezete (a Velencei-tó területe), valamint ökológiai folyosó övezete (a belterülettől délkeletre eső vízfolyás, a Gurjál-patak völgye mentén) érinti. Az ökológiai hálózat a természetvédelmi szempontból jelentősebb természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze és a területek közötti ökológiai kapcsolatokat biztosítja.

A Kápolnásnyék felé vezető út mellett, É-D-i irányban húzódó Gurjál-völgy a vízjárta területek klasszikus példája a zsombékos-sásos patakvölggyel, a kisebb fűz- és nyárfoltokkal és a völgy közepén kanyargó kis patakkal. A terület értékét növeli a környék rendezett, kistáblás mezőgazdasági területeinek, valamint a környező erdőknek megnyugtató látványa.


Helyi jelentőségű védett természeti terület Gurjál-völgy, a Bence-hegy és a Meszlényi kastély tágabb környezete. A helyi jelentőségű természeti területek kijelölése önálló önkormányzati rendelettel történt.


A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER


Velence területén korszerű, több funkciós közkert (park) található a településközpontban és a Tópart utcában. Jelentős zöldfelülettel rendelkeznek egyes zöldfelületi jellegű intézmények. Ilyen a Kastélykertek, a sportpálya, oktatási intézmények kertjei, templomkert, temető területe.


Az intézmények (polgármesteri hivatal, könyvtár, iskola, óvoda, sportpálya, strand, kemping stb) nem önálló zöldterületei is a zöldfelületi rendszer meghatározó elemei.


AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Műemlékek, helyi építészeti értékek

A településen a nyilvántartott műemlékek az alábbiak:


Sorszám

Törzsszám

Azonosító

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám


M-1/1


1751


13247

Ország út, Meszleny- temető


Meszlényi család sirköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13824

Ország út, Meszleny- temető


Xxxxxxx Xxxxxxx sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13825

Ország út, Meszleny-

temető

Xxxxxxx Xxxxxx urnás sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13826

Ország út, Meszleny-

temető


Xxxxxxxxxx Xxxxx sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13827

Ország út, Meszleny- temető


Xxxxxx Xxxxxx sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13828

Ország út, Meszleny- temető


Xxxxxx Xxxx síremléke


Műemlék


658


M-1/1


1751


13829

Ország út, Meszleny- temető


Xxxxxx Xxxxx síremléke


Műemlék


658


M-1/2


1751


3954

Ország út, Meszleny-

temető


Sírkövek


Műemlék


658


MK-1


1751


17290


Sírkövek ex-lege műemléki környezte

Műemléki környezet

662, 661, 660/1,

659/1, 657, 565/2,

539/7, 539/10

M-2/1

10452

3957

Régiposta utca 1/b.

volt Beck-kastély

Műemlék

2175/2

M-2/2

10452

15914

Régiposta u.1/b

Beck-kastély parkja

Műemlék [tartozék]

2175/2

MK-2

10452

19221


volt Beck-kastély ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

2174, 2134/1, 2131,

2176/2, 2175/1

M-3/1

10453

0000

Xxxxxxxxx x.0.

Meszlenyi-kastély

Műemlék

1380/2, 1378/3,

1378/4, 1378/5

M-3/2

10453

00000

Xxxxxxxxx x.0.

Meszlenyi-kastély parkja

Műemlék [tartozék]

1380/2, 1378/5,

1378/4, 1378/3



MK-3


10453


22373



Meszlenyi-kastély ex-lege műemléki környezete


Műemléki környezet

1377/2, 1380/5,

1376, 1379/1,

1379/2, 1372, 1375,

1377/1, 1378/7,

1378/6, 1367/2,

4508, 4487/1,

4413/6, 1367/3,

4486

M-4/1

11614

18887

Ország út 23.

kastély melléképületei (istálló víztoronnyal)

Műemlék

693/1

M-4/1

11614

18885

Névtelen utca

kastély melléképületei (ún. gazdaasszony ház)

Műemlék

692

M-4/1

11614

18680

Névtelen utca

Hauszmann-Gschwindt- kastély

Műemlék

692


M-4/2


11614


18886


Ország út

Meszleny-Burchard- Bélaváry-Hauszmann- Gschwindt-kastély kertje


Műemlék


692


M-4/2


11614


19161


Névtelen utca, Xxxxxx xx 00.

Meszleny-Burchard- Bélaváry-Hauszmann- Gschwindt-kastély és melléképületei, valamint kertje


Műemlék


692, 693/1


MK-4


11614


19162


Meszleny-Burchard- Bélaváry-Hauszmann- Gschwindt-kastély és melléképületei, valamint kertje műemléki környezete


Műemléki környezet

693/1, 699, 698,

697, 696, 695, 694,

693/7, 693/6, 691,

690, 689, 688, 687,

686/2, 686/1

M-5

1748

3956

Templom tér

R. k. templom (Xxxxx Xxxxxx király)

Műemlék

906


MK-5


1748


22355


R. k. templom (Xxxxx Xxxxxx király) ex-lege műemléki környezete


Műemléki környezet

904/7, 904/9, 905,

909, 908, 907/1,

1002/1, 1003/3,

1004, 964

M-6

9725

0000

Xxxxx xxxx 0.

Lakóház

Műemlék

1347


MK-6


9725


22357



Lakóház ex-lege műemléki környezete


Műemléki környezet

1346/2, 340, 316,

1348/3, 197, 216/1,

1354, 1353/2, 1352,

1350, 1348/2,

1348/1, 1346/1

M-7

1752

3960

Templom tér

Nepomuki Xxxxx Xxxxx- szobor

Műemlék

964


MK-7


1752


22356


Nepomuki Xxxxx Xxxxx- szobor ex.lege máemléki környezete

Műemléki környezet

904/9, 905, 907/1,

906, 1004, 1005/1,

1006/3, 894


M-8


1750


3959

Panoráma utca - Csongor utca sarok


Présház és pince, ún. Vörösmarty-pince

általános műemléki védelem


398



M-9


1750


15913

Panoráma utca - Csongor utca sarok


Vörösmarty-pince, melléképület

Műemléki jegyzékbe felvett örökségi érték


398


M-10


1749


3958


Pincesor utca


Pince

általános műemléki védelem


234


M-11



30562

Balatoni út 25.


Cápa vendéglő

általános műemléki

védelem


4084


M-12


1751


13246


Ország út


Meszleny (Beck) sírkápolna

Műemléki jegyzékbe felvett örökségi érték


665



A településképvédelmi rendelettel megállapított helyi védett építmények:


Sorszám

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám

HV-1

Tópart u. 52.

XXXXXXXXX KASTÉLY ÉS XXXXXX

Xxxxx egyedi

védelem

1365/5

HV-2

Tópart u. 26.

XXXXXXXXX-XXXXX

POLGÁRMESTERI HIVATAL

Helyi egyedi

védelem

1317/1

HV-3

Viola u. 10.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1348/1

HV-4

Fő u. 19.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1086

HV-5

Fő u. 23.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1084

HV-6

Fő u. 29.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1065/1

HV-7

Ország út

VÍZTORONY

Helyi egyedi

védelem

733

HV-0

Xx xxxx 00.—

62.

UTCAKÉP

Helyi egyedi

védelem

1015, 1016/1, 1017

HV-0

Xx xxxx 00.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1014/1

HV-10

Fő utca

LAKÓHÁZ—VOLT POSTA ÉPÜLETE

Helyi egyedi

védelem

877/8

HV-00

Xx xxxx 000.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

911/1

HV-00

Xx xxxx 000.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

912

HV-00

Xx xxxx 000.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

917/3





védelem


HV-00

Xx xxxx 00.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

998/2

HV-15

Templom köz

1.

REFORMÁTUS TEMPLOM

Helyi egyedi

védelem

887

HV-16

Templom köz

TIMÓTEUS HÁZ, VOLT

REFORMÁTUS ISKOLA

Helyi egyedi

védelem

886

HV-17

Templom köz

1.

REFORMÁTUS SZOLGÁLATI LAKÁS

Helyi egyedi

védelem

887

HV-18

Fő utca 152. - 154.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

956/2, 957/2


HV-19

Pincesor Meszleny- temető és a benzinkút között


ALSÓ PINCESOR

Helyi egyedi védelem


634, 635, 636, 637, 638,

639, 640, 641, 642

HV-20

Bence hegy, PinceSor

PINCESOR

Helyi egyedi védelem

239, 240, 241


HV-21


Sárgaföldes út


PINCESOR

Helyi egyedi védelem

160/6, 160/7, 160/8,

160/9, 160/10, 160/11,

160/12, 160/13, 160/14,

160/15, 160/16

HV-22

Fő utca

KŐHÍD

Helyi egyedi védelem

1045

HV-00

Xx xxxx 00.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

1048/1

HV-00

Xx xxxx 000.

KÁPOLNA

Helyi egyedi védelem

963

HV-25

Vasútállomás

VASÚTÁLLOMÁS

Helyi egyedi védelem

4312

HV-00

Xx xxxx 00.

PETHEÖ-XXXXXXXX XXXXX

Helyi egyedi védelem

880/2



A településképi rendelettel megállapított helyi területi védelemmel érintett ingatlanok


Sorszám

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám

HT-1

Fő utca

Fő utca utcaképe

Helyi területi védelem

809/1– 1086, a kijelölt terület alapján.

HT-2

Ország út

Temető és környezete

Helyi területi védelem

662, 663, 664, 665, 666,

670



HT-3


Pince sor és Boróka utca


Bence-hegyi pincesor és környezete


Helyi területi védelem

180, 182, 183, 184, 185,

186, 187, 189, 190, 191,

192, 193, 213/6, 216,

217/1, 217/2, 219, 223,

225, 227, 228, 229, 230,

231, 232, 233, 234, 235,

236, 237, 238, 239, 240,

241

Régészeti területek


A régészeti területek típusai:


A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak A régészeti területek a három típusba sorolandók be:

a) Régészeti lelőhely

b) Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely

c) Régészeti érdekű területek


Velence település területén, az örökségvédelmi hatástanulmány szerint 8 nyilvántartott régészeti lelőhely található.

A településen fokozottan végett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely és régészeti érdekű terület nem található.


Lelőhely neve

Lelőhely jellege

Lelőhely kora

Helyrajziszámok

Tábor utca

szórványlelet

szórványlelet temető

avar kor

bronzkor avar kor

1381/3, 1381/7, 1381/4, 1381/2, 1373,

1381/6, 1381/5

Bence-hegy és a Csontréti patak között (Lakópark)

telepnyom (felszíni) telepnyom (felszíni)

őskor középkor

029/10, 029/11, 029/12, 031, 4649,

4689, 4662, 4660, 4663, 4671, 4659,

4655, 4672, 4679, 4680, 4658, 4656,

4654, 4650, 4653, 4608, 4652, 4607,

4646, 4651, 4644, 4657, 014/3, 4609,

4610, 4611, 4612, 4616, 4615, 4617,

4618, 4619, 4614, 4613, 4661

Bágyom-ér partja

telepnyom (felszíni)

bronzkor- kora bronzkor

1365/3, 1351, 1350, 1347, 1346/1, 1352,

1353/1, 1363, 1349/9, 1349/8, 1349/16,

1349/15, 1349/13, 1365/5, 1357/1,

1349/19, 1349/17, 1349/18, 1356/2,

1356/1, 1358/1, 1358/2, 1359/1, 1357/2,

1349/14, 1364, 1361, 1365/2, 1360/1,

1360/2, 1359/2, 1362, 1348/1, 1349/5,

1348/2, 1349/6, 1354, 1355, 1349/10,

1349/7, 1353/2, 1365/6

Bence-hegy, Halastó

folyás u.

temető

őskor

349, 394/1, 393/6, 393/4, 396/5, 395/1

Gyógypedagógiai Int.

temető

bronzkor-

kora bronzkor

1405, 1403, 1380/3, 1377/2, 1380/5,

1380/2, 1396/1, 1380/4, 4486, 1383,

1404, 4103

Velencefürdő, I. u. 62.

temető

avar kor

2237, 2228, 2229


Növényvédelmi Állomás

mellett

telepnyom (felszíni)

telepnyom (felszíni)

őskor

középkor

26/9, 26/10, 12/9, 12/10, 11/12, 11/11,

11/8, 04, 05/1, 05/10, 05/11

Kápolnásnyék- Velencei határ

telepnyom (felszíni)

Árpád-kor

1438, 1439/1, 1440/3, 1445/1, 1441/1,

1441/2, 1442/1, 1447/2, 1446/4, 1448/2,

1439/3, 1444/2, 1443/2, 1449/2, 1450/1,

1440/4, 1439/2, 1434, 1433/3, 1431,

1433/2, 1432, 1437, 1436, 1435

3.5. A KÖZLEKEDÉS


Közúthálózat

Velence Fejér megyében Székesfehérvár megyeszékhelytől keleti irányba 15 km-re található. Budapesttől a város távolsága 45 km. Az országos és nemzetközi úthálózattal a kapcsolatot az M7 autópálya (E71), a

7. számú főút adja, amelyek a település közigazgatási területén haladnak keresztül. A település belterületén a 6207 jelű Adony-Velence összekötő út, valamint a 8116 jelű Kápolnásnyék - Székesfehérvár összekötő út és a 8119 jelű Velence-Tata összekötő út is áthalad. A települést érinti a 8117 jelű Velence-Lovasberény összekötő út 7. sz. főúttal alkotott csomópontja.

A 6207 jelű közút a 6. sz. főút, illetve M6 autópályához biztosít elérést.

Az M7 autópályának a 8119 és 8117 jelű úttal kiépített csomópontja van, így a település közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkezik.

A település életében mindegyik országos út jelentős szerepet tölt be, ezekről az utakról nyílnak a gyűjtő és lakóutcák, illetve innen érhetők el az intézmények, kereskedelmi és egyéb szolgáltató vállalkozások.


Fejér megye területrendezési terve a települést érintő új közúthálózat-fejlesztési elemet tartalmaz. Egyrészt a 7. sz. főút települést délről elkerülő szakaszára tesz javaslatot a terv, másrészt a 8119. jelű Velence-Csákvár-Tata mellékút.


Kötöttpályás közlekedés


A települést az országos (nemzetközi) közforgalmú vasúthálózat a közigazgatási területen érinti, a 30a számú Budapest – Székesfehérvár kétvágányú villamosított vasúti fővonala. Személyszállító szerelvények minden irányban közlekednek, így a nyomvonalat érintő települések Velencéről elérhetők.

A vasúthálózat Velencét érintően nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként átépítésre kerül. Az Országos Területrendezési terv tartalmaz a település déli, külterületi részén egy tervezett gyorsvasutat, melynek nyomvonalát a településszerkezeti terven jelöltünk (1.2. (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Xxxxx Xxxxxx Nemzetközi Repülőtér] – Záhony térsége – (Ukrajna)


Kerékpáros közlekedés


Fejér megye településrendezési terve tartalmaz a várost érintő kerékpárút-fejlesztést.

A már elkészült országos törzsvonal 7/B Nadap-Velence-Gárdony-Pákozd vonal, (melyből a Nadap Velence ág még nem készült el) gyakorlatilag megteremti a Velencei-tó körüli kerékpárutat. Ez a Kerékpárút a 7/A Délnyugat-magyarországi kerékpárútvonalhoz csatlakozik, amely a Budapest-Balaton- Horvátország összekötését szolgálja.

Egy térségi jelentőségű kerékpárút érinti a települést (Velence-Pusztaszabolcs-Adony), amely a Duna partján haladó Eurovelo hálózathoz biztosít kapcsolatot.

A kerékpárutak a meglévő úthálózaton elvezethetők, a szabályozási szélességen belül elhelyezhető önálló kerékpárút, egyéb esetben nyitott kerékpársáv kijelölhető.


Gyalogos közlekedés

A településközpont, a tópart, a vasúti- és az autóbusz-megállóhelyek gyalogos- és kerékpáros forgalmat vonzanak. A lakóutcák nagy részében a biztonságos gyalogosközlekedést legalább egy oldali burkolt járdafelülettel oldották meg, azonban egyes utcákban a járdaburkolat részben tönkrement. A javítás, vagy új burkolat kialakítása javasolt.


Parkolás

Velencén a közterületi parkolók a városközpont és a strandok körül több helyen is megtalálhatók. Önálló parkoló terület található a Velence korzó mellett, a Polgármesteri hivatal előtt, a Könyvtár előtt, a vasútállomás környékén, a Tóbíró utcában, az M7 autópálya két oldalán, továbbá a bölcsődék, óvodák, és iskolák előtt. A régi intézmények és szolgáltatások közelében a várakozóhelyek többsége burkolatlan, spontán alakult ki. A település intézményeinek többsége közterületen is biztosít parkolóhelyet, az építési telken belül kialakított parkolókat ritkán veszik igénybe a várakozni szándékozók.


Közműellátás


Vízellátás

Velence város ivóvízellátása a Velencei – tavi regionális vízellátó rendszer főműveivel együtt, helyenként annak részeként épült ki.

A vízmű üzemeltetője a DRV Zrt. Velencei Üzemvezetősége.

A város összes lakó- és üdülő területe is kiépített ivóvízhálózattal rendelkezik, így az ellátás teljesnek minősíthető.

Regionális vízbázisok:

A regionális vízmű rendszer vízbázisai, engedélyezett vízkivétel

- Ercsi kutak 3.100.000 m3/év

- Gárdony Bikavölgyi kutak 540.000 m3/év

- Kápolnásnyéki kutak 133.000 m3/év


A fentieken kívül néhány településen kiskapacitású kutak is működnek. A rendszerben az elmúlt években néhány településen vízfogyasztási korlátozás volt a nyári időszakokban, ugyanis a Velencei-tavi regionális vízellátó rendszer meglévő vízbázisai tovább nem fejleszthetők.

A biztonságos vízellátás érdekében Velencei-tavi vízellátó rendszer vízpótlására kiépült a Rákhegyi Regionális Vízmű rendszerrel összekötést biztosító DN 400 távvezeték a pákozdi elosztóhálózatig.

A város teljes területe ivóvízelosztó hálótattal rendelkezik, amely üzemeltetője a DRV Zrt. Az elosztóhálózatok zömében körvezetékes kialakításúak, így az egyes belterületen fekvő fejlesztésre kijelölt területek vízellátása a hálózathoz történő csatlakozással biztosítható.


Velence város közigazgatási területét nem érinti üzemelő vagy távlati ivóvízbázis. A települést érintik azonban a Velence K-45 Gránitfürdő termálkút hidrogeológiai védőidomai.


Szennyvízelvezetés

A város és a Velencei-tó környéki települések szennyvízelvezetésének kiépítése az 1970-es években a regionális elvezető főműrendszer, és az agárdi szennyvíztisztító telep kiépítésével kezdődött meg.

Az elvezető főmű rendszerhez (csatornák, átemelők nyomócsövek) fokozatosan csatlakoztak az egyes településeken kiépült gyűjtő csatornák, gravitációsan ill. telepített átemelők és nyomócsövek fokozatos kiépítésével.


Velence város területén – a regionális rendszer nyugati ágaként négy főművi elem épült ki, csatlakozva a szennyvizet a tisztítótelepre szállító, Gárdony város területén áthaladó további főművi elemekhez.


Velence város területén a szennyvízelvezetés teljes körűen biztosított, ill. annak lehetősége fennáll.

A városon belüli fejlesztések a gyűjtőcsatorna-hálózat tisztító aknáihoz történő csatlakozással valósulhatnak meg. Azokon a területrészeken, ahol az önálló szennyvízelvezető-csatorna rendszert - a terepviszonyok miatt nem lehet gravitációs módon csatlakoztatni a meglévő rendszerhez, ott a terület mélypontján közterületi átemelőt kell létesíteni, a szivattyúk nyomócsöve csatlakozik a meglévő csatornákhoz

Nagyobb szennyvíz kibocsátású fejlesztés, valamint a tervezettnél nagyobb szennyvíz kibocsátások során az elvezető csatorna és az érintett átemelők kapacitását felül kell vizsgálni. .

A külső területeken a belső szennyvízgyűjtő csatorna végpontján szennyvíz kisátemelőt kell telepíteni, amely az összegyűjtött szennyvizet nyomócsövön át a legközelebbi belterületi csatornába továbbítja.

A fejlesztések során a gravitációs csatornahálózat többlet szennyvízzel terhelhető, ugyanis az egyéb műszaki megfontolások pl. tisztíthatóság, nagyobb esés stb. miatt a csatornák kapacitás többlettel rendelkeznek.

A tisztítótelepi többlet kapacitása a fejlesztéshez biztosított.


Villamos közművek

Velence város területén nem található országos nagyfeszültségű főelosztó hálózat (120,400 kV-os távvezeték).

A település villamos energia ellátásának üzemeltetője az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Székesfehérvári Régiója. Velence ellátása a Baracskán található 120/20 kV-os, északi területei pedig a Székesfehérvár-Köfém elnevezésű 120/20 kV-os alállomásból történik. A kétirányú megtáplálhatóság megnövekedett üzembiztonságot eredményez.

Velence tóparti és központi részein a 20 kV-os elosztóhálózat földkábelen épült ki, a transzformátor állomások földre telepített kialakításúak. Az újabb berendezések kis helyen, esztétikusan jelennek meg. A földkábelek biztonsági övezete 1 m, a transzformátor állomások határoló fala az övezet határa. A külterületi részek 20 kV-os légvezetéken kerülnek ellátásra, oszlopra szerelt transzformátor állomásokkal. A kisfeszültségű hálózatok jellemzően oszlopokra szerelt, légvezetékes kialakításúak. A közvilágítási lámpatestek is ugyanezekre az oszlopokra kerültek felszerelésre.


Gázellátás

A település két földgázfogadó állomással rendelkezik.

A Velence 1 fogadóállomás a Pusztaszabolcsi út mellett helyezkedik el, kapacitása 3600 Nm3/h. A Velence 2 fogadóállomás Kápolnásnyék külterületén helyezkedik el, kapacitása 3600 Nm3/h.

A szolgáltató tájékoztatása szerint a szabályozók 3 bar üzemnyomású (kimenő oldali) vezetékét D90 méretű vezetékkel összekötötték, így a szerkezeti változások miatti esetleges többlet gázigény a meglévő közterületi, vagy külterületi gázelosztó hálózatról kielégíthető. Az említett hálózatokról lecsatlakozások épülhetnek, azok meghosszabbítása és sugaras kialakítású bővítése is lehetséges.

A gázelosztó hálózatot érintő bővítéseket a szolgáltató a törvényi előírások szerint – díj ellenében – építi ki. Magánterületen megvalósuló bővítések (elosztó hálózat) esetén vezetékjogi megállapodás szükséges.


A KÖRNYEZETVÉDELEM

Talaj

Legjelentősebb területarányt a Mezőföld tájba benyúló mészlepedékes csernozjom és az alföldi


mészlepedékes csernozjom talajai foglalják el. Ezek 60-70%-át szántóként hasznosítják. Kis kiterjedésben, az É-i településrészen jelen vannak a Velencei-hegységből átnyúló agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek is. A tópart közvetlen környékét borító, gyengébb termőképességű réti talajok nagy részét a belterület foglalja el. A talajpusztulás az egész határban jelentős.


Felszíni és a felszín alatti vizek Felszíni vizek

A Velencei-tó vízgyűjtőterülete a Dunántúl ÉK-i részén helyezkedik el, a Vértes hegység és a Mezőföld között. Keleten a Váli víz, Nyugaton a Mór-Bodajki vízfolyás vízgyűjtőterülete határolja.

A Velencei-hegység a vízgyűjtőt két egymástól elkülönített medencére bontja, a Velenceire és a Zámolyira.

A vízrendszer négy fő részre tagozódik.

A település a Velencei tó K-i részén található. Elhelyezkedése alapján félkörívben körülfogja a tavat. A várost keleti irányból Kápolnásnyék, ÉNy-i irányból Nadap, DNy-i irányból Gárdony határolja.


A belterületen a csapadékvíz elvezető hálózat a kiépítés folyamatos. A kapubejárók anyaga, hossza nem mutat egységes képet.

A település közvetlen vízgyűjtője a 105 és a 220 mBf - i abszolút magassági szintek között helyezkedik el.

A városon belüli fejlesztések az egyes árkokhoz, csatornákhoz való csatlakozással valósulhatnak meg. Azokon a helyeken, ahol a terület csapadékvíz elvezetés még nem valósult meg, ott a tervezés során figyelembe kell venni a tervben megjelölt fejlesztési igényeket is.

Ahol ez lehetséges önálló csapadékvíz vízelvezető rendszert (árok, csatorna) kell kiépíteni, csatlakozva a legközelebbi vízfolyáshoz.


Felszín alatti vizek

A Kápolnásnyék Velence-tavi vízműtelep üzemeltetője a DRV Zrt. Velencétől távolabb, attól keletre található a vízműtelep számított védőterületének felszíni vetülete, mely Velencét nem érinti.


Talajvíz

A talajvíz Velence településen belül a tómedencén kívül magasan, általánosságban 0-1 m közötti mélységben van. A tótól távolodva a talajvízszint fokozatosan süllyed, Kápolnásnyék területét elhagyva kis területen belül 1-2 m mélységben található. A Vereb-Pázmándi vízfolyás mentén a közeli felszíni vizeknek hatására magasan levő talajvízszint a medertől távolodva gyorsan süllyed, rövid távolságon belül eléri a 2-4 m mélységet - ahogyan a következő ábrán is látható. Kémiailag kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos jellegű, de kisebb foltokban a nátrium is megjelenik.


Velencén nagy mélységű (1072 m) és hőfokú (72 oC) hévízet találtak, melyre termálkutat létesítettek és amelynek termelt vízhozama 220 m3/nap.

A termálvizet jelenleg csak a Velence Resort és Spa Hotel használja ki, a vízhozam számítások alapján maximálisan 300 fő egyidejű fürdőzését képes fedezni a Velence K- 43(6-14) jelű termálkút. A víz ásványi sókban gazdag, nátrium-kalcium - szulfátos-kloridos- hidrogénkarbonátos jellegű, fluoridos, a magas kalcium és magnézium tartalmának köszönhetően igen kemény termálvíz.


Levegőtisztaság és védelme

Levegő tisztaság-védelmi szempontból Velence teljes igazgatási területe kiemelten védett a térség kiemelt üdülőkörzeti helyzete miatt.

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző


meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a településen, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen.

A település környezetében légszennyező forrásként a településen áthaladó M7 autópálya és a 7-es főút (Balatoni út) nagy forgalmú útja, valamint kis mértékben a település alacsony forgalmú közútjai tekinthetők. Ezen kívül a gyakori nyugati szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelentkezhet.

Zaj- és rezgésterhelés

A településen jelentősebb mértékű zajterhelés a lakott területeken áthaladó M7 autópálya és a 7-es főút forgalmából ered, valamint a lakóövezetben levő vasúti forgalomból, ugyanakkor a városi forgalomból származó zajterhelés időszakosan nyáron nagyobb, ami nem tekinthető jelentősnek. A településre stratégiai zajtérkép nem készült.

Zajvédelmi szempontból a település differenciált szabályozása hasznos lenne, figyelembe véve a lakó, üdülő övezeteket, gazdasági területeket, valamint kiemelt figyelmet kell fordítani a védett területekre. Zajvédelmi szempontból a természetvédelmi oltalom alatt álló területek is igen érzékenyek, fokozott védelmük szükséges.

Zajvédelmi szempontból a legnagyobb problémát jelentő közúti közlekedésből származó zaj a 7. sz. út elkerülő szakaszának megépülésével mérséklődik.

A vasúti eredetű zaj megszüntetése csak a vasútvonal települést elkerülő áttelepítésével jelenthetne megoldást, ami az érzékeny üdülőterületi környezetre vonatkozó zajvédelmi határértékek betartásával kezelhető.


Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás

Velence Város Önkormányzata a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) útján látja el a hulladék közszolgáltatási feladatot. A Társulás a feladatok ellátása érdekében a Depónia – VHG Konzorciummal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött. A Konzorcium tagjai a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft. és a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.

Velence Város teljes közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási tevékenységet a Közszolgáltató Konzorcium tagjaként a VHG Nonprofit Kft. látja el.


A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK (MEGHATÁROZVA A MÁS JOGSZABÁLLYAL ÉRVÉNYESÜLŐ ELEMEKET IS)

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐSÁVJA


A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében:

M7 autópálya 250 m védőtávolságot

7. számú főút, valamint külterületen a 6207., 8116., 8117. és 8119. jelű országos összekötő út az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen.

Kötöttpályás közlekedési terület a sínek tengelyétől számított 50-50 m széles területen


KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA

Az alábbiakban a közmű infrastruktúra elemeiként kerülnek bemutatásra az azokhoz kapcsolódó védőterületek és védősávok.

Vízellátás

Ercsi – Gárdonyi medence regionális vízvezeték 5-5 m


Termálkút hidrogeológiai védőterületei Csatornázás, vízelvezetés

a települési szennyvízátemelők körül 10 m sugarú körben Gáz- és hőenergia ellátás

- Kápolnásnyék – Pétfürdő földgázszállító vezeték, biztonsági övezet 28-28 m

- Kápolnásnyék – Székesfehérvár termékvezeték biztonsági övezete 13-13 m

- nagy-középnyomású gázvezeték 9-9 m-es biztonsági övezettel

- közép-nyomású gázvezeték 4-4 m biztonsági övezettel Villamosenergia ellátás

20 kV-os villamosenergia elosztó légvezeték külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m-es biztonsági övezettel;

A KORLÁTOZÁSOK (MEGHATÁROZVA A MÁS JOGSZABÁLLYAL ÉRVÉNYESÜLŐ ELEMEKET IS)

EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK

Az alábbiakban táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegyűjtésre.

Táji- és természeti védelem

- Tájképvédelmi Terület

- Országos Ökológiai Hálózat: Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete,

- helyi természetvédelmi terület Örökségvédelem

- Műemléki védelem

- Helyi védett épületek

- Helyi területi védelem

- Régészeti területek Felszíni vizek védelme

- Velencei-tó parti sávja

- Bágyom-patak vízfolyás parti sávja


Egyéb korlátozások: Fejér megye Területrendezési Terve, melyet Fejér megye Közgyűlése 7/2020.(II.28.) önkormányzati rendelettel fogadott el,

- a megye térségi területfelhasználásának rendjére vonatkozó szabályok;

- az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok;


3. melléklet VÁLTOZÁSOK



Sorszám

Terület

Terület (ha)

Korábbi ter.felhaszn.

Jelenlegi ter.felhaszn.

Érintett hrsz

Megjegyzés


Rekultiválandó

0,552

Kk-rek

Ek

4/3


1

anyagbányából –

közjóléti erdő,


Új beépítésre szánt terület kijelölés

0,14

Kk-rek

Lke

4/3


lakóterület





2

Központi vegyes területből – Zöldterület, közkert


0,0502


Vk


Z-Kk


93/7, 118/3

Új zöldterület kijelölés


3

Gazdasági területből Kertvárosi lakóterület, illetve különleges pince

terület


0,331


Gksz


Lke


303/4


0,344

Gksz

K-Ps

398


4


Településközponti vegyes területből Kertvárosias lakóterület

0,72

Vt

Lke

4606 - 4608


0,92

Vt

Lke

4610 - 4613

0,258

Vt

Lke

37/3, 37/4

0,517

Vt

Lke

26/24 - 26/27


5

Kertvárosias lakó és üdülőterületből

Falusias lakóterületbe sorolás

1,409

Lke

Lf

589-598, 604



0,435

Üü

Lf

589, 591, 596


6

Településközponti vegyes területből és zöldterületből – Különleges Strand

terület

1,049

Vt

Kb-S

4511/19


Új zöldterület kijelölés

0,71

Zkp

Kb-S

4511/20


0,549

Köu

Zkp

4514


7

Településközponti vegyes területből– Intézményi és kertvárosias lakóterületbe sorolás terület


1,385

Vt

Lke

881/1-882/2,

889-890/2



1,482

Vt

Vi

879/1,880/1-

880/2,883/1-887


1,166

Vt

Vi

878/3


8

Zöldterületből– Falusias lakóterület


0,107


Zkk


Lf


870/3


Új beépítésre szánt terület kijelölés


9

Településközponti vegyes területből – intézményi és

közlekedési terület

1,699

Vt

Vi

1111



0,304


Vt


Köu


4510/23


10


Településközpont vegyes területből – Intézményi és kertvárosias lakóterület

0,561

Vt

Vi

1317/1


0,329

Vt

Lke

1318-1322

0,342

Vt

Lke

1331/1-1334

0,48

Vt

K-eü

1351

1,215

Vt

Lke

1353/1-1364

4,051

Vt

Vi

1365/3-1365/6,

1366/1


11


Táborok területe

2,799

Lke

K-tábor

1371/5, 1371/6,

1371/8


2,779

Lke

K-tábor

1373, 1381/3,

1381/4




2,442

Kre

K-tábor

1371/3, 1371/4


3,774

Kre

K-tábor

1374, 1380/4-

1380/5


12


Hidro kikötő területe

0,285

Vt

Kb-kk

4477/5


0,897

Zkk

Kb-kk

4477/5, 4477/2,

4479/2


13

Településközponti vegyes területből– Intézményi terület


1,574


Vt


Vi

1621, 1622,

1623/17,

1623/18,

1623/20,



14

Üdülő és településközponti vegyes területből– Intézményi és különleges tábor

terület

2,541

Üü

K-tábor

2176/1, 2178


0,777

Vi

K-tábor

2175/1


1,138


Vt


Vi


2176/2


15

Településközponti vegyes területből– Intézményi területbe

sorolás


1,067


Vt


Vi

2180/1, 2180/2,

2181, 2182,

2208/1, 2208/3



16

Zöldterületből– Különleges

kereskedelmi terület


0,592


Zkk


K-ker


4255

Új beépítésre szánt terület kijelölés


17

Központi vegyes

területből – Kertvárosi lakóterület


0,125


Vt


Lke


4086, 4085



18

Kertvárosi

lakóterületből – Intézményi terület


0,095


Lke


Vi


1610



19

Közlekedési területből

– Kertvárosias lakóterület


0,053


Köu


Lke


1886/1, 1885

Új beépítésre szánt terület kijelölés

20

Üdülőházas területből

– Zöldterület

0,596

Vt

Zkp

4411/10

Új zöldterület kijelölés


21

Településközponti vegyes területből –

Zöldterület


0,807


Vt


Zkp


4471/14

Új zöldterület kijelölés


22

Településközponti

vegyes területből – Zöldterület


1,399


Vt


Zkp


4475/2

Új zöldterület kijelölés


23

Településközponti vegyes területből – Kertvárosias

lakóterület


0,832


Vt


Lke


1802/1, 1802/2




24

Településközponti vegyes területből – Kertvárosias lakóterület


1,815


Vt


Lke


1853-1862/5



25

Településközponti vegyes területből –

falusias lakóterület


0,0619


Vt


Lf


1046/1



26

Rekultiválandó

bányaterületekből erdő és zöldterületek

0,166

Kk-rek

Ev

171/6


0,337

Kk-rek

Zkk

254

Új zöldterület kijelölés


27

Beerdősödött korábban szemétlerakó telep kertvárosi lakóterület

helyett erdőterület


0,5


Lke


Ev


014/9, 014/16



28

Közlekedési területből erdő területbe

átsorolás


0,479


Köu


Ev


038/2



4. melléklet A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


Rövidítés


Terület nagysága hektárban

Közigazgatási terület összesen


3336,937

Kisvárosias lakóterület

Lk

3,561

Kertvárosias lakóterület

Lke

450,215

Falusias lakóterület

Lf

26,047

Településközpont terület

Vt

33,997

Intézményi terület

Vi

27,62

Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

86,01

Ipari terület

Gip

12,588

Üdülőházas üdülőterület

Üü

8,201

Hétvégiházas üdülőterület

Üh

37,273

Különleges területe

K

51,164

Beépítésre szánt terület összesen:


736,676ha

Közlekedési és közmű területek

Köu

207,028

Kötöttpályás közlekedési területek

Kök

7,439

Zöldterület

Z

27,043

Erdőterület

E

266,112

Mezőgazdasági terület

Má

1727,453

Vízgazdálkodási terület

V

328,194


Természetközeli terület

Tk

12,096

Különleges beépítésre nem szánt terület

Kb

24,896

Beépítésre nem szánt összesen:


2600,261ha


5. melléklet

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

Fejér megye Területrendezési tervét a 7/2020. (II.28.) önkormányzati rendeletével fogadta el a megyei önkormányzat.



Fejér megye szerkezeti tervének kivágata

A megye szerkezeti terve szerint Velence települési térséggel, erdőgazdasági, mezőgazdasági, sajátos területfelhasználású és vízgazdálkodási térséggel érintett.

Térségi területfelhasználási kategóriák:


11. § A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során

a) az erdőgazdálkodási térségben az erdőterület területfelhasználási egységet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell lehatárolni;

b) a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó rész természetközeli terület, – nagyvárosias lakóterület és vegyes terület kivételével – beépítésre szánt terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolható;

c) a vízgazdálkodási térség területét – e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével – vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

d) a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;

e) a sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.


A kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások és a megfelelőség igazolása

kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák

Területrendezési követelmények

Megfelelőség igazolása

Erdőgazdálkodási térség Területe a FmTrT-ben: 43,52 ha

az erdőgazdálkodási térségben az erdő területfelhasználási egységet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell

lehatárolni;

A TSZT felülvizsgálat során erdőterület ténylegesen 266,112 ha.




Mezőgazdasági térség Területe az FmTrT-ben: 1964,50 ha

a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó rész természetközeli terület, – nagyvárosias lakóterület és vegyes terület kivételével – beépítésre szánt terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe

sorolható.

A FmTrT-ben mezőgazdálkodási térség 75 %-a 1964,50 x 0,75 =

1473,375 ha.

A településszerkezeti tervben mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt 1793,171 ha., azaz 88,92 %.

A településszerkezeti terv összhangban van a FmTrT-vel.




Sajátos területfelhasználású térség

Területe a FM TrT-ben:

27,19 ha

a sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési területfelhasználási egységbe kell

sorolni.

A sajátos területfelhasználású térséggel érintett területek különleges területfelhasználásba soroltak.




Települési térség Területe az FmTrT-ben: 968,19 ha

a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető





Vízgazdálkodási térség Területe az FmTrT-ben 333,54 ha

a vízgazdálkodási térség területét – e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével – vízgazdálkodási

terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási

A vízgazdálkodási térséggel érintett területek vízgazdálkodási és mezőgazdasági, valamint természetközeli területbe soroltak területfelhasználásba soroltak.



célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel

egyeztetve kell pontosítani.



Új beépítésre szánt terület kijelölés:


MATrT 12. § (1) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezési eszközben új beépítésre szánt területet a következő szempontok mérlegelése alapján kell kijelölni:

a) az új beépítésre szánt terület csatlakozik a meglévő települési területhez,

b) az új beépítésre szánt terület kijelölése nem okozza a különböző települések beépítésre szánt területeinek összenövését, és

c) új beépítésre szánt terület kijelölésére csak akkor kerül sor, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen földrészlet, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti barnamezős terület.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szempontot abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a c) pont szerinti meglévő beépítésre szánt terület – tervezett rendeltetésnek megfelelő – igénybevétele aránytalanul nagy terhet jelentene annak várható költsége miatt.

(3) Új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet, – gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy véderdőt – kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy véderdő kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy a véderdő területét a település arra alkalmas más területén kell kijelölni.


A megfelelés igazolása:

Új beépítésre szánt terület kijelölés történik 0,892 ha területtel.

A területnövekmény 5 %-a: 0,0446 ha. Az új beépítésre szánt területek több pontján helyezkednek el, ezért az újonnan beépítésre szánt területekkel kapcsolatban zöldterület vagy véderdő kijelölésre nem volt megvalósítható.

A felülvizsgálat során új zöldterület kijelölés történik 3,73 ha területtel, tehát a felülvizsgálat megfelel az előírásoknak.


Műszaki infrastruktúra hálózatok


MATrT 14. § (1) Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1–4/6. melléklet tartalmazza.

(2) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása a 4/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(3) Az 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/7. melléklet tartalmazza.


(4) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/8. és a 4/9. melléklet tartalmazza.

(5) Az országos vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/10. melléklet tartalmazza.

(6) Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/11. melléklet tartalmazza.

(7) Az országos kerékpárút-törzshálózat számozásának turisztikai célból való megváltoztatása a 4/5. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.


15. §

(2) A településrendezési eszközökben

a) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, azok térbeli rendjétől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától.

(3) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.


A Műszaki infrastruktúra hálózatok a településszerkezeti terven a tényleges nyomvonalnak, illetve a tervezett nyomvonalnak megfelelően ábrázolásra kerültek. A nagysebességű vasútvonal nyomvonalát a FmTrT-ben szereplő nyomvonaltól kis eltéréssel délebbre helyeztük annak érdekében, hogy a gazdasági terület ne legyen érintett a tervezett nyomvonallal.


Gyorsforgalmi utak

Budapest - Székesfehérvár - Siófok

- Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye

- (Horvátország)


M7:


Meglevő főút

Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)

7. sz. főút:


Tervezett főúti településelkerülő szakaszok

7. sz. főút: Martonvásár, Velence, Gárdony,

10. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal (14-es jelű Euro Velo®): Szentgotthárd - Zalaegerszeg - Keszthely - Tihany – Balatonakarattya Székesfehérvár - Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Eger - Hortobágy

- Debrecen – Nyírábrány


Térségi szerepű összekötő utak

8119. j. Velence - Csákvár - Tata mellékút, 6207. j. Adony - Velence mellékút,


Egyéb mellékút (tervezett)

Gárdony - Velence - Kápolnásnyék (megszűnő főúti kategória)


Tervezett nagysebességű vasútvonal

(Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Xxxxx Xxxxxx Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna).


Meglévő egyéb országos törzshálózati vasúti pályák

30. Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország),


Országos kerékpárút törzshálózati vonal

7.B: Nadap - Velence - Gárdony - Pákozd,

10. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal (14-es jelű Euro Velo®): Szentgotthárd - Zalaegerszeg - Keszthely - Tihany – Balatonakarattya - Székesfehérvár - Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Eger - Hortobágy - Debrecen - Nyírábrány


Térségi kerékpárútvonalak

Velence - Pusztaszabolcs - Adony,


Meglevő térségi kikötő

Velence (2 db)


Meglevő földgázszállító vezeték

504 Kápolnásnyék - Pét(fürdő)


Termékvezeték

Kápolnásnyék - Székesfehérvár


Országos övezetek lehatárolása


1. Azon országos övezetek, melynek lehatárolása és az övezeti szabályok a MATrT-ben megállapításra kerültek:

Országos övezet kivágata FmTrT-ben

az övezetre vonatkozó szabályok MATrT szerint


Ökológiai hálózat magterületének övezete

MATrT 25. §-a szerint:

az övezetet érintően a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, továbbá a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

A kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

Bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.



Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

A változtatások nem érintik az övezet területét.




Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete MATrT 26. §-a szerint

Az övezetében csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, továbbá az erőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

Bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával



engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

A változtatások nem érintik az övezet területét.




Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

MATrT 27. §-a szerint

Az övezetben csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

A településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

(3) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, ahol az Ország Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a külön feltételektől függetlenül is kijelölhető.

Bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben célkitermelőhely nem létesíthető.

Az övezet nem érinti Velence területét.





Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

MATrT 28. §-a szerint

Az övezetben új beépítésre szánt terület

– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg – csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

A tervezett változtatások nem érintik az övezet területét.




Erdők övezete MATrT 29-30. §-a szerint


Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi

XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet



A tervezett változtatások erdőterület kijelöléssel érintik az övezet területét.


A megfelelés igazolása:

Velence területét az erdők övezete 46,9 ha területtel érinti.

Az erdők övezetébe tartozó területek közül 46,9-1,28= 45,62 ha terület erdő területbe sorolt, ami 97,2 %, tehát megfelel.


A településszerkezeti tervben erdő

területfelhasználásba sorolt 266,112 ha terület.



Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete MATrT

31. §-a szerint

A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

A lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell,

c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.





Honvédelmi és katonai célú terület övezete

MATrT 32. §-a szerint

Az övezetet a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

A lehatárolt területét a településrendezési eszközökben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.

A területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.

Az övezet Velence közigazgatási területétnem érinti.

.




2. Azon országos övezetek, melynek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet 2019. június 22-én lépett hatályba.


Országos övezet kivágata FmTrT szerint

övezeti szabályok miniszteri rendeletben

meghatározottak

Jó termőhelyi adottságú szántók övezete az MvM rendelet szerint:

2. § (1) A településrendezési eszközök készítése során a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység területét elsősorban – a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete mellett – a jó termőhelyi adottságú szántók övezetén javasolt kijelölni.

(2) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.


A tervezett változtatások nem érintik az övezet területét.




Erdőtelepítésre javasolt terület övezete az MvM rendelet szerint:


3. § (1) A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési és településrendezési célokkal összhangban – a természeti és kulturális örökségi értékek sérelme nélkül – az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területén javasolt kijelölni.


A tervezett módosítások nem érintik az övezet területét.





Tájképvédelmi terület övezete az MvM rendelet szerint:


4. § (1) A tájképvédelmi terület övezete területére a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg térségi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.

(2) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében – a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – meg kell határozni

a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyedi szabályait,

b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a településképi követelményeket.

(3) A tájképvédelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(4) A tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

Az övezet Velence közigazgatási területét érinti.

A módosítások az övezeti előírásoknak megfelelnek.





Vízminőség-védelmi terület övezete az MvM rendelet szerint:


5. § (1) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből


történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelésének feltételeiről a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) A vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket. A kijelölt vízvédelemmel érintett területekre vonatkozó egyedi szabályokat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

(3) A vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.


A FmTrT vízminőség-védelmi területre vonatkozó megyei rendelkezések:

7. § (1) A vízminőség-védelmi terület övezetének területét érintően a településrendezési eszközök készítésénél külön ki kell térni a vízminőség-védelmi szempontok fokozott érvényesítésére.

(2) Az övezet területén tisztítatlan, vagy tisztított szennyvíz sem helyezhető el. Gondoskodni kell a szennyvizek eltávolításáról, illetve kivezetéséről az övezetből.

(3) Az övezet területére kívülről - regionális szennyvízgyűjtő- és - tisztító rendszerre szennyvízcsatorna- hálózaton történő csatlakozás kivételével - a szennyvíz bevezetése tilos.

A vízminőségvédelmi területek kijelölése az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján a településszerkezeti tervben megtörtént, az érintett területre vonatkozó egyedi szabályok a HÉSZ-ben rögzítésre kerültek.




Nagyvízi meder övezete

6. § (1) A nagyvízi meder övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) A nagyvízi meder övezetében a településrendezési eszközökben, a jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területen a helyi építési


szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(3) A településrendezési eszköz módosítása esetén a vízügyi igazgatási szerv egyetértésével lehet új beépítésre szánt területet kijelölni.


Az övezet Velence területét nem érinti.




VTT-tározók övezete

7. § A VTT-tározók övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Az övezet Velence területét nem érinti.


Fejér megye esetében a VTT-tározók övezete nem releváns.


A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet szerint a megyei övezetre vonatkozó előírások


FmTrT szerint az övezet lehatárolása

MvM rendelet előírásai

Ásványi nyersanyagvagyon övezete

8. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Velence területét az övezet nem érinti.


Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.



Rendszeresen belvízjárta terület övezete

9. § (1) A rendszeresen belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hatálya alá tartozó települések településrendezési eszközeiben a rendszeresen belvízjárta terület övezet területén az (1) bekezdésben foglalt előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a településrendezési eszközökben a természetvédelmi szempontokkal összhangban kell szabályozni a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmény, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmény, továbbá a legkevesebb 5 ha területű rét vagy legelő művelésű ágú telken a legeltetést biztosító, állatállomány szállásául szolgáló

hagyományos istállóépület, valamint a strand



működtetéséhez szükséges építmény elhelyezésének a feltételeit,

b) az a) pontban fel nem sorolt építmény a helyi építési szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával építhető vagy bővíthető;

c) új vegyszertároló, üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezelő létesítmény, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.

Földtani veszélyforrás terület övezete

11. § (1) A földtani veszélyforrás terület övezetében a földtani veszélyforrással érintett terület kiterjedését a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

(3) A beépítés feltételeit a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal hozzájárulásával kell meghatározni.

(4) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hatálya alá tartozó települések településrendezési eszközeiben a földtani veszélyforrás terület övezet területén, az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl, le kell határolni az övezetbe tartozó azon területeket, amelyekre vonatkozóan új beépítésre szánt terület tényleges igénybevétele előtt a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetését biztosító tervet kell készíteni.


Az övezet Velence közigazgatási területét érinti.

Az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján az övezeti érintettség Velencén nincs.




Fejér Megye Területrendezési tervében az egyedileg meghatározott megyei övezetek a következők:


FmTrT szerint az övezet lehatárolása

Fm-i önk. rendelet előírásai


Felzárkóztatandó belső periféria övezet

8. § (1) A felzárkóztatandó belső periféria övezetbe tartozó települések településfejlesztési koncepcióinak, integrált településfejlesztési stratégiáinak készítése, módosítása során azokat a megyei önkormányzattal és az övezethez tartozó valamennyi településsel is egyeztetni kell.

Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.



Turizmus szempontjából kiemelt, fejlesztendő övezet

9. § (1) A Vértesi Natúrpark településein a településfejlesztési koncepciókat, az integrált településfejlesztési stratégiákat és a településrendezési eszközöket a natúrpark létrehozási céljainak megfelelően kell kidolgozni. Az azokban megfogalmazott előírásoknak támogatnia kell a natúrpark alapító (felterjesztési) dokumentumában szereplő célkitűzéseket, továbbá biztosítania kell a natúrpark természeti és kulturális, valamint táj- és településképi értékeinek védelmét.

(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény rendelkezéseivel összhangban álló Pannónia Szíve turizmusfejlesztési koncepció program által érintett települések településfejlesztési koncepcióit és az integrált településfejlesztési stratégiáit a



turisztikai régió turizmusfejlesztési koncepcióban megfogalmazott céloknak megfelelően kell kidolgozni. A Pannónia Szíve program desztinációs elvben gondolkodva alkot egy olyan, számos települést magába foglaló térséget, ahol a fejlesztési elképzeléseket nemcsak a turizmus, hanem számos egyéb területen is össze kell hangolni.

Az övezet Velence közigazgatási területét a Pannónia Szíve program érinti, a koncepció kidolgozásánál az övezet előírásait figyelembe vette az önkormányzat.



Megyei jogú városok vonzáskörzete gazdaságfejlesztési övezet

10. § (1) A megyei jogú városok vonzáskörzete gazdaságfejlesztési övezetbe tartozó települések településfejlesztési koncepcióinak, integrált településfejlesztési stratégiáinak, valamint településszerkezeti terveinek készítése, módosítása során azokat a megyei önkormányzattal és az érintett megyei jogú város vonzáskörzetébe tartozó valamennyi településsel is egyeztetni kell.

(2) Az érintett megyei jogú város vonzáskörzetébe tartozó települések esetében közös, társulásban elkészített településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, valamint településszerkezeti terv kidolgozása javasolt.

(3) A tervdokumentumokban különösen az alábbi térségi jelentőségű tartalmi elemeket kell összehangolni, a térségi szinten rendelkezésre álló humán, gazdasági és természeti



erőforrások együttes vizsgálata alapján:

a) a közlekedési hálózat elemeit,

b) a több település ellátását szolgáló közműhálózati elemek helyét, nyomvonalát,

c) a kereskedelmi gazdasági területek, ipari gazdasági területek, ipari parkok, innovációs, logisztikai területek helyét és méretét,

d) az érintett térségben rendelkezésre álló munkaerőhelyzet igényeit,

e) a rendelkezésre álló szabad

„barnamezős” területeket, figyelemmel a kialakult hagyományos, értékes településszerkezetekre, és a táj terhelhetőségére.

Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.



Borvidéki és kertgazdálkodási fejlesztési övezet


11. § (1) A Borvidéki és kertgazdálkodási fejlesztési övezetbe tartozó települések borszőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területeire, valamint a volt zártkerti (kertes mezőgazdasági) területeire a településrendezési eszközöket olyan tartalommal kell kidolgozni, amely a szőlő- és borgazdálkodást és gyümölcstermesztést segíti és ösztönzi, továbbá ezen területek beépíthetőségét csak az előbbi célok érdekében teszi lehetővé. Kerülni kell a beépítésre szánt területek és a mezőgazdasági birtokközpontok kijelölését, kivéve, ha a birtokközpont szőlészetiborászati, kertgazdasági funkciót, illetve ehhez kapcsolódó lakó, szállás és vendéglátó funkciót szolgál.

(2) Az övezetbe tartozó mezőgazdasági területeken, övezetekben - birtokközpont telkét kivéve - a telkek



beépíthetősége maximum 5% lehet.

(3) A korábbi zártkertek területe a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt területté csak akkor minősíthető, ha az nem tartozik borszőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területhez, valamint az országos ökológiai hálózat magterületéhez és ökológiai folyosó területéhez, továbbá, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) az érintett terület a település belterületével, vagy beépítésre szánt területével határos,

b) a tervezett

területhasználathoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosítható, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,

c) a tervezett funkció (lakó, üdülő, gazdasági, stb.) működéséhez szükséges - a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő - közterületek biztosítottak, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,

d) a közművek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak és erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte vagy döntést hozott a



költségek vállalásáról.

(4) A volt zártkertek, hagyományos szőlőhegyek sajátos településképi és tájképi értékeit a településképi arculati kézikönyvekben és a településképi rendeletekben figyelembe kell venni. Az övezet Velence közigazgatási területét érinti.

Velencén nem található kertes mezőgazdasági terület.

Az általános mezőgazdasági területeken a megengedett legnagyobb beépíthetőség 3 %.



Kulturális örökségi-történeti fejlesztési övezet


12. § (1) Kulturális örökségi-történeti fejlesztési övezetbe tartozó települések településfejlesztési koncepcióit és az integrált településfejlesztési stratégiáit, valamint településrendezési eszközeit a település jellemző kulturális örökségének megőrzésére és fejlesztésére tekintettel, a turisztikai értékek, vonzerők bemutathatóságát is figyelembe véve kell kidolgozni.

(2) A településképi rendeletekben ki kell jelölni azoknak a településképvédelmi szempontból meghatározó területeknek a határát, amelyek a védendő örökségi és történeti objektumokat és területegységeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét foglalják magukban.

Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.




Majorsági térség övezete


13.§ (1) Majorsági térség övezetbe tartozó települések mezőgazdasági területein és mezőgazdasági üzemi különleges területein a településrendezési eszközökben olyan tartalommal kell kidolgozni, amely a termőföldvédelem, környezetvédelem, valamint az épített örökségi és táji értékek figyelembevétele mellett segíti és ösztönzi - különösen a mezőgazdasági funkcióhoz, tevékenységekhez kapcsolódó - fejlesztéseket és beépítéseket.

(2) A meglévő majorsági területek (mezőgazdasági üzemi különleges területek, „majorok”, „puszták”) figyelembevételével, és lehetőség szerinti felhasználásával kell meghatározni mezőgazdasági birtokközpontok létesítésének, valamint beépítésének speciális, helyi adottságokat és igényeket figyelembe vevő szabályait.

Az övezet Velence területét nem érinti.




Karsztvízszint emelkedésével érintett területek övezete

14. § (1) Az érintett települések településrendezési eszközeiben vízügyi adatszolgáltatás, szakvélemény alapján kell meghatározni a biztonságos, vízkárral nem veszélyeztetett, továbbá a karsztvizek tisztaságának megőrzését is biztosító területhasználatokat, le kell határolni a veszélyeztetett területrészeket, valamint ki kell dolgozni azok használati, építési szabályait.

(2) A fentiek figyelembevételével el kell készíteni a települési vízgyűjtőkre is kitekintő csapadék- és karsztvíz elvezetési, hasznosítási tervet.

Az övezet Velence közigazgatási területét nem érinti.



Naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete

15. § (1) A településrendezési eszközöket úgy kell kidolgozni, elkészíteni, hogy a naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezet területét érintően - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - naperőmű ne legyen létesíthető.

(2) A településképi arculati kézikönyvekben és a településképi rendeletekben figyelembe kell venni a naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető területeket.

A HÉSZ-ben a naperőmű létesítésére vonatkozó rendelkezések szerepelnek.


6. melléklet

A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE



Sorsz.


Megnevezés

Terület (ha)

Korábbi ter.felh.


Szorzó


Érték

Jelenlegi ter.felh.


Szorzó


Érték


1

Rekultiválandó anyagbányából – Közjóléti erdő,

lakóterület, közút

0,552

Kk-rek

3,2

1,7664

Ek

9

4,968

0,163

Kk-rek

3,2

0,5216

Lke

2,7

0,4401


2

Központi vegyes

területből – Zöldterület, közkert

0,502

Vk

0,5

0,251

Z-kk

6

3,012


3

Gazdasági területből

– Kertvárosi lakóterület, illetve különleges pince terület

0,331

Gksz

0,4

0,1324

Lke

2,7

0,8937


0,344


Gksz


0,4


0,1376


K-ps


1,5


0,516


4


Településközponti vegyes területből– Kertvárosias lakóterület

0,72

Vt

0,5

0,36

Lke

2,7

1,944

0,92

Vt

0,5

0,46

Lke

2,7

2,484

0,258

Vt

0,5

0,129

Lke

2,7

0,6966

0,517

Vt

0,5

0,2585

Lke

2,7

1,3959


5.

Kertvárosias lakó és üdülőterületből– Falusias lakóterületbe

sorolás

1,409

Lke

2,7

3,8043

Lf

2,4

3,3816

0,435

Üü

2,7

1,1745

Lf

2,4

1,044


6

Településközponti vegyes területből és zöldterületből – Különleges Strand területt

1,049

Vt

0,5

0,5245

Kb-S

1,2

1,2588

0,71

Zkp

6

4,26

Kb-S

1,2

0,852

0,549

Köu

0,6

0,3294

Zkp

6

3,294


7.


Településközponti vegyes területből– Intézményi és kertvárosias lakóterületbe sorolás terület

1,385

Vt

0,5

0,6925

Lke

2,7

3,7395

1,482

Vt

0,5

0,741

Vi

0,5

0,741


1,166


Vt


0,5


0,583


Vi


0,5


0,583


8

Üdülőterületből –

településközponti vegyes terület

0,107

Zkk

6

0,642

Lf

2,4

0,2568



9

Településközponti vegyes területből – közlekedési terület

1,699

Vt

0,5

0,8495

Vi

0,5

0,8495

0,304

Vt

0,5

0,152

Köu

0,6

0,1824


10


Településközpont vegyes területből– Intézményi és kertvárosias lakóterület

0,561

Vt

0,5

0,2805

Vi

0,5

0,2805

0,329

Vt

0,5

0,1645

Lke

2,7

0,8883

0,342

Vt

0,5

0,171

Lke

2,7

0,9234

0,48

Vt

0,5

0,24

K-eü

3

1,44

1,215

Vt

0,5

0,6075

Lke

2,7

3,2805

4,051

Vt

0,5

2,0255

Vi

0,5

2,0255


11


Táborok területe

2,799

Lke

2,7

7,5573

K-tábor

1,5

4,1985

2,779

Lke

2,7

7,5033

K-tábor

1,5

4,1685

2,442

Kre

1,5

3,663

K-tábor

1,5

3,663

3,774

Kre

1,5

5,661

K-tábor

1,5

5,661


12


Hidro kikötő területe

0,285

Vt

0,5

0,1425

Kb-kk

3,2

0,912

0,897

Zkk

6

5,382

Kb-kk

3,2

2,8704


13

Településközponti

vegyes területből– Intézményi terület

1,574

Vt

0,5

0,787

Vi

0,5

0,787


14

Üdülő és településközponti vegyes területből– Intézményi és különleges tábor

terület

2,541

Üü

2,7

6,8607

K-tábor

1,5

3,8115

0,777

Vi

0,5

0,3885

K-tábor

1,5

1,1655

1,138

Vt

0,5

0,569

Vi

0,5

0,569


15

Településközponti vegyes területből– Intézményi és kertvárosias

lakóterületbe sorolás


1,067


Vt


0,5


0,5335


Vi


0,5


0,5335


16

Zöldterületből– Különleges

kereskedelmi terület

0,592

Zkk

6

3,552

K-ker

1,5

0,888


17

Központi vegyes területből – Kertvárosi

lakóterület

0,125

Vt

0,5

0,0625

Lke

2,7

0,3375



18

Kertvárosi lakóterületből –

Intézményi terület

0,095

Lke

0,5

0,0475

Vi

2,7

0,2565


19

Közlekedési területből

– Kertvárosias lakóterülett

0,053

Köu

0,6

0,0318

Lke

2,7

0,1431

20

Üdülőházas területből

– Zöldterület

0,596

Vt

0,5

0,298

Zkp

6

3,576


21

Településközponti

vegyes területből – Zöldterület

0,807

Vt

0,5

0,4035

Zkp

6

4,842


22

Településközponti

vegyes területből – Zöldterület

1,399

Vt

0,5

0,6995

Zkp

6

8,394


23

Településközponti vegyes területből – Kertvárosias

lakóterület


0,832


Vt


0,5


0,416


Lke


2,7


2,2464


24

Településközponti vegyes területből – Kertvárosias

lakóterület


1,815


Vt


0,5


0,9075


Lke


2,7


4,9005


25

Településközponti vegyes területből –

falusias lakóterület

0,0619

Vt

0,5

0,03095

Lf

2,4

0,14856


26

Rekultiválandó bányaterületekből Erdő és zöldterületek

0,166

Kk-rek

3,2

0,5312

Ev

9

1,494

0,337

Kk-rek

3,2

1,0784

Zkk

6

2,022


27

Beerdősödött korábban szemétlerakó telep mely Kertvárosi lakó övezeti besorolású terület, megváltozik

erdőterületté


0,5


Lke


2,7


1,35


Ev


9


4,5

28

Közút területből erdő

területbe átsorolás

0,479

Köu

0,5

0,2395

Ev

9

4,311

Összesen:

70,163



107,562

Felhasználható többlet:

+37,399


I. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV


Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének

…./2021.(………) önkormányzati rendelete A helyi építési szabályzatról

Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről

szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet szerint a véleményezésben részt Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Fejér Megyei Kormányhivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejé Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízvédelmi Hatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Miniszterelnökség Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Főosztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Fejér Megyei Önkormányzat, továbbá Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének, a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet 1. melléklet, I.

rész 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bizottság

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség

c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.

d) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett


úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.

e) Telek zöldfelületként megtartandó része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen kötelező zöldfelületet kialakítani és épület nem helyezhető el.

f) Támfal garázs: az épület előkertjében terepszint alatt elhelyezett gépjármű tároló, melynek közterület felöli homlokzata támfalként szolgál. Támfalgarázs legalább 0,5 m vastag földtakarással létesülő önálló építmény.

g) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A telek legnagyobb beépítettsége és az építménymagasság „K” jelölés esetén legfeljebb az övezetre jellemző mértékszámtól

+10%-al térhet el. A kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést. Telekhatár-rendezés a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.

h) Telek be nem építhető része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.

i) Kivételezes elhelyezhető rendeltetések: az egyes építési övezetekben illetve övezetekben rendeltetések kivételesen akkor helyezhetők el, ha azok a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetésből adódó sajátos hatások nem korlátozzák és nem zavarják a szomszédos telkek használatát


2. § A képviselő-testület:

a) az építési övezetek beépítési határértékeit az 1. melléklet szerint állapítja meg,

b) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Velence belterületi szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg,

c) az SZT-2 jelű és M=1:4000 méretarányú Velence belterületi szabályozási tervét a 3. melléklet szerint állapítja meg,

d) az SZT-3 jelű és M=1:10000 méretarányú Velence külterületi szabályozási tervét a 4. melléklet szerint állapítja meg,

3. § A helyi építési szabályzat:

a) 1. függelékét képezi a műemlékek meghatározása;

b) 2. függelékét képezi a helyi védett épületek meghatározása;

c) 3. függelékét képezi a helyi területi védelem meghatározása;

d) 4. függelékét képezi a régészeti területek meghatározása;

e) 5. függelékét képezi a helyi természetvédelmi területek meghatározása;

f) 6. függelékét képezi a mintakeresztszelvények meghatározása


2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

a) szabályozási vonal;

b) építési övezet, övezet határa és jele;

c) építési hely

d) telek be nem építhető része

e) kötelező közterületi fásítás

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:


a) védőtávolságok;

b) műemlék és területe;

c) műemléki környezet határa/területe

d) régészeti terület határa/területe

e) helyi jelentőségű védett művi érték

f) helyi értékvédelmi terület határa/területe

g) országos jelentőségű természeti emlék és védett természeti érték

h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület

i) országos ökológiai hálózat magterület;

j) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;

k) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;

l) Vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa/területe

m) Vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa/területe

n) Vízbázis külsővédőövezet határa/területe


(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

a) közigazgatási határ;

b) jelentős felszíni parkoló határa és férőhelyszáma

c) belterületi határ

d) kerékpárút

e) gyalogút


II. FEJEZET

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5. § (1) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) elhelyezhető

a) közlekedéssel kapcsolatos építmények (autóbuszváró, kerékpártároló stb),

b) köztisztasággal, közművesítéssel kapcsolatos műtárgyak,

c) szobor, emlékmű, utcabútor

d) park és játszótér építményei

e) vendéglátó létesítmények

f) árusító pavilon

g) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára

(2) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) ideiglenesen igénybevehető:

a) vendéglátó létesítmények időszakos terasza

b) rendezvények céljára szolgáló sátor, pavilon stb

c) időszakos árusító pavilon

d) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára

(3) A gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.

(4) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.

(5) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább legalább 1 m3 termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.


III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. Régészeti területek


6. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.


4. Műemlék védelem

7. § (1) A település műemléki védelem alatt álló és a nyilvántartásba vett műemlékén és annak környezetben (a műemlékké nyilvánítást követően a műemléki környezetben) történő építés esetén, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani

5. Helyi értékvédelem

8. § (1) A településen a külön jogszabályban helyi védetté nyilvánított épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.

(2) Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.


IV. FEJEZET

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. Táj- és Természetvédelem

9. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Védett területen 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.


V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

7. Környezetvédelem

10. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak kertvárosias és falusias lakóterületen, valamint különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.

b) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 15 m-en túl, lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

c) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

d) Nagylétszámú állattartó telep nem létesíthető a településen.

e) Új állattartó telep belterülettől, védett terület határától vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

(4) Gazdasági területen és különleges mezőgazdasági üzemi területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes zöldterületet kell létesíteni.


8. A vízminőség védelme

11. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Velence település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.

(5) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.


9. A levegő védelme

12. § (1) Velence Város az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni,

b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.


10. A termőföld védelme

13. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

(4) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.


11. A zaj elleni védelem

14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa


okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

(3) A vasútvonal és az autópálya mentén a meglevő zajvédő falak nem bonthatók el, új zajvédő falak létesítése közlekedési területen lehetséges.


VI. FEJEZET

VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

12. Védőterületek, védőtávolságok

15. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények, műtárgyak,

c) természet közeli folyó és állóvizek,

d) természeti területek.

(2) Az egyes védőterületeken, védőtávolságokon belüli építésnél a kijelölés alapjául szolgáló mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.

(3) A közüzemi szennyvízátemelő védőtávolsága 10 m.

(4) A Velencei-tó mellett a szabályozási terven jelölt parti sávon belül új épület nem építhető. A parti sávon belüli meglevő lakó- és üdülőépületek egy alkalommal, legfeljebb 25 m2 alapterülettel bővíthetők.

(5) A partisávon belül építendő műtárgyak létesítésekor a látványvédelem és a környezetvédelem szempontjait kiemelten érvényesíteni kell, 5 méter magasságot meghaladó műtárgy nem építhető.

(6) A partvédműtől 100 m-en belül történő építésnél az épületmagasság számításánál a partvédmű magasságát kell figyelembe venni akkor is, ha az ingatlanon tereprendezés történik.

(7) A partvédműtől 100 m-en belül levő épületek földszinti padlószintjének legalább +50 cm-el a partvédmű szintje felett kell lennie, azaz az új épületek padlószintje 105,42 mBf lehet.


VII. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

13. Telekalakítás

16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.

(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(4) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. A magánút szélességét úgy kell meghatározni, hogy azon a keletkező csapadékvizek befogadóig történő elvezetése biztosítható legyen.

(5) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.


(6) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.

(7) Telekösszevonás csak azonos övezetben és építési övezetben levő építési telkek esetében lehetséges. A telekösszevonással kialakított új telek területe legfeljebb az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület kétszerese lehet.

(8) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.


VIII. FEJEZET KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

14. Általános előírások

17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a) vízellátás,

b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés,

c) villamos energia és földgázellátás,

d) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

(2) Szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával végezhető.

(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

15. Vízellátás

18. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

16. Szennyvízelvezetés

19. § (1) A településen az elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés kiépített. A fejlesztési területek szennyvízelvezetése a meglevő rendszer bővítésével létesíthető.

(2) A talaj, talajvíz védelme és vízminőségvédelem érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos. Közműpótlóként a szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig különlegesen indokolt esetben zárt szennyvíztározó építése lehetséges.

(3) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően az ingatlanok szennyvíz gerincvezetékre történő rákötése kötelező.

(4) Szennyvíz bevezetés:

a) nyílt árokba,

b) időszakos vagy állandó vízfolyásba

c) felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

20. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:


a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;

b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható

bb) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

bc) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:

a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, ab) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

ac) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.


17. Szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés

21. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.

(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.


18. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

22. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Velence település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny, a település vízminőségvédelmi területtel érintett.

(2) A szabályozási terven ábrázolt vízminőségvédelmi területen belül meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.

23. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.


19. Villamosenergia ellátás

24. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.


20. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

25. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,

b) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna

c) silók, tornyok, továbbá más, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.


IX. FEJEZET

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

21. Az építés általános feltételei

26. § (1) Kialakult telkek esetében a beépíthető telek területe az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterülettől eltérhet.

(2) A meglevő, már kialakított telkek esetében - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - a telek beépíthető.

(3) Lakóterületen nem helyezhető el a vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt, valamint üzemanyagtöltő.

(4) Új lakóépület homlokzatmagassága min 3 m kell legyen.

27. § (1) Melléképület vegyes területen nem építhető. Új állattartó épület csak kertvárosias és falusias lakóterületen építhető az utcafronti építési vonaltól számított legalább 15 m-en túl, építési helyen belül.

(2) E rendelet előírásainak nem megfelelő, meglevő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.

(3) Melléképület építési helyen belül építhető, kivétel ez alól a támfalgarázs.


28. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.

(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.


29. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.

(2) Beépítésre szánt területen a terepszint alatti beépítés mértéke nem korlátozott, azonban a telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét minden esetben biztosítani kell.

(3) Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti beépítés legfeljebb 20 % lehet.

(4) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.

30. § (1) Naperőmű és napelempark - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen belül nem létesíthető.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű és napelempark nem létesíthető.


22. Beépítési mód, beépítési hely

31.§ (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.


(2) Az építési övezetekben az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, ennek hiányában:

a) vegyes és lakó építési övezetben kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni, vagy minimum: 5 m,

b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m, kivéve a már beépített telektömböt, ahol az előkert méretét a meglevő épületek homlokvonalának figyelembevételével kell meghatározni.

c) egyéb építési övezet esetében minimum: 5 m.

(3) Az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítés esetén:

a) az építési övezet előírása szerinti, vagy

b) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult, de legalább 4,0 m, vagy

c) az a)-b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben a telektömbben kialakult, de legalább 6 m.

(4) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje:

a) az építési övezet előírása szerinti, vagy

b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 m,

c) az a)-b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m,

d) gazdasági területen a tényleges tűztávolság fele, de legalább 3 m

(5) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:

a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,

b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult állapot szerinti,

c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.


X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

23. Beépítésre szánt területek tagozódása

32. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

a) Lk - rövidítéssel jelölt kisvárosias lakóterület ;

b) Lke - rövidítéssel jelölt kertvárosias lakóterület ;

c) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület;

d) Vt - rövidítéssel jelölt településközpont terület;

e) Vi – intézményi terület

f) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató terület,

g) Gip - rövidítéssel jelölt ipari terület;

h) K-Sp - rövidítéssel jelölt különleges sport terület;

i) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület;

j) K-Tábor - rövidítéssel jelölt különleges táborterület;

k) K-C - rövidítéssel jelölt különleges camping terület;

l) K-Ps - rövidítéssel jelölt különleges pincesor terület;

m) K-Kk - rövidítéssel jelölt különleges kikötő terület;

n) K-Ki - rövidítéssel jelölt különleges kilátó terület;

o) K-Közmű- rövidítéssel jelölt különleges közmű terület;

p) K-Ker – rövidítéssel jelölt különleges kereskedelmi terület.


24. Kisvárosias lakóterület

33. § (1) Kisvárosias lakóterület Lk jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület


a) lakó;

b) lakófunkciót nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató;

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d) kulturális;

e) kivételesen szállás jellegű;

f) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Új lakás a területen nem helyezhető el. Meglevő lakóépület bontása esetén az új épületben csak a meglevő lakásszámmal egyező számú új lakás építhető, melyhez lakásonként 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni.

(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) önálló kirakatszekrény;

b) trágyatároló;

c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;


25. Kertvárosias lakóterület

34. § (1) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület

a) lakó;

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d) kulturális;

e) szállás jellegű;

f) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni, közműves szennyvízelvezetés mellett. A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető.

(3) Az Lke-…. jelű építési övezetekben az építési helyen belül egy főépület helyezhető el, mely legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. Építhető továbbá a lakófunkciót kiegészítő funkció számára egy önálló melléképület.

(4) Az építési övezetben új lakásonként 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni.

(5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el az Lke építési övezetekben:

a) önálló kirakatszekrény;

b) trágyatároló;

c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

(6) Az Lke-3 jelű építési övezetben legfeljebb 1,3 m magas, legalább 60%-ban áttört kerítés létesíthető.


26. Falusias lakóterület

35. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó;

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;


c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

d) szállás jellegű;

e) helyi igazgatási, iroda;

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

g) kulturális, közösségi szórakoztató; rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakó rendeltetésű főépület építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhető továbbá a lakó funkciótól eltérő rendeltetési egységek számára további egy főépület, mely egy rendeltetési egységet tartalmazhat.

(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben új lakásonként 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni. A 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.


27. Településközpont terület

36. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető több önálló rendeltetést magában foglaló épület:

a) lakó;

b) igazgatási, iroda;

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

e) kulturális, közösségi szórakoztató;

f) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Új lakás a területen nem helyezhető el. Meglevő lakóépület bontása esetén az új épületben csak a meglevő lakásszámmal egyező számú új lakás építhető.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítetséggel kell ellátni.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

b) állattartó építmény

c) trágyatároló, komposztáló;

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

37. § (1) Az építési övezetben új lakásonként 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy 200 m-en belül a közterületen is kiépíthetők a szükséges parkolók, amennyiben ahhoz az önkormányzat hozzájárul és kijelöli a megépítendő közterületi parkolók helyét.

(2) A technológiai berendezés magassága az építés övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.


28. Intézményi terület

38. § (1) A településközpont terület Vi jellel jelölt építési övezeteiben elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetől el.

(2) Az építési övezetben az épületek

a) iroda;

b) kereskedelmi, szolgáltató

c) hitéleti

d) közösségi tér rendeltetést is tartalmazhatnak.

(2) Az intézményi terület építési övezetének építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Az építési övezet építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

29. Kereskedelmi, szolgáltató terület

39. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda;

d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás és munkásszállás rendeltetést is tartalmazhat

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értékét meghaladhatja.


30. Ipari terület

40.§ (1) Az ipari terület Gip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős zavaró hatást gyakorló gazdasági tevékenység céljára szolgáló;

b) ipari,

c) az ipari és gazdasági tevékenységhez tartozó iroda, rendeltetést is tartalmazhat

(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Az ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.


31. Üdülőházas terület

41. § (1) Az üdülőházas terület Üü jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) több egységet tartalmazó üdülőépület;

b) a terület rendeltetésével összhangban levő és azt szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

c) sport;

a) tevékenységhez tartozó iroda,

rendeltetést is tartalmazhat. Nem létesíthető a területen lakó rendeltetési egység.

(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(3) Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.


32. Hétvégi házas üdülő terület

42.§ (1) Hétvégi házas üdülőterület Üh jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:


a) legfeljebb két egységet tartalmazó üdülőépület

b) a terület rendeltetésével összhangban levő és azt szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

c) sport jellegű

rendeltetést is tartalmazhat. Nem létesíthető a területen lakó rendeltetési egység.

(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(3) Az építési övezetben levő építési telken egy épület helyezhető el a beépítési % keretein belül.


33. Különleges sport terület

43. § (1) Különleges sport K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a sportolással összefüggő építmények és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)A K-Sp építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az építési övezet telkein több önálló épület is elhelyezhető.


34. Különleges mezőgazdasági üzemi terület

44. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, irodaépület helyezhető el.

(2) Az építési övezet területén

a) a mezőgazdasági termeléshez szükséges épületek,

b) állattartó épület,

c) terménytároló,

d) szerszám- és géptároló,

e) vegyszertároló,

f) terményfeldolgozó,

g) mezőgazdasági gépjavító,

h) őrház,

i) termékvezeték és annak műtárgya,

j) komposztáló telep építménye elhelyezhető.

(3)A K-Mü építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető.


35. Különleges egészségügyi terület

45. § (1) Különleges egészségügyi K-Eü jellel jelölt építési övezet, melyben kizárólag az egészségügyi célra szolgáló és az ezzel összefüggő, ezt kiszolgáló tevékenység elhelyezésére szolgál.

(2)A K-Eü építési övezet építési telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Különleges egészségügyi építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.


36. Különleges tábor terület

46. § (1) Különleges sport K-Tábor jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a pihenés, rekreáció, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.

(2)A K-Tábor építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az építési övezet telkein több önálló épület is elhelyezhető.


37. Különleges camping terület


47. § (1) Különleges camping K-C jellel jelölt építési övezet, melyben kizárólag szállás és az ezzel összefüggő üzemeltetés, vendéglátás, szórakozás, sportolás, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.

(2)A K-C építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Különleges camping építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.


38. Különleges pincesor terület

48. § (1) Különleges pincesor K-Ps jellel jelölt terület a hagyományos szőlőgazdálkodással kapcsolatos építmények és ezzel összefüggő tevékenységek célját szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(3) Az építési övezet területén részleges közművesítés és kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés.

(4) A kialakult beépítési módnak és beépítettségnek megfelelően a meglevő épület bontását követően új épület is elhelyezhető. Meglevő épület egyszer 10 m2-el bővíthető. Az oldalkert legkisebb mérete az övezetben 0,5 m is lehet a kialakult állapot és a tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett.


39. Különleges kikötő terület

49. § (1) Különleges kikötő, K-kk jellel jelölt építési övezet a vízi közlekedési és ezt szolgáló közlekedési, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben történő építésnél a szükséges parkolók száma – 50%-al csökkenthető. A parkolókat elsődlegesen saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy 500 m-en belül a közterületen is kiépíthetők a szükséges parkolók. A közterületi parkolók helyét az önkormányzattal egyeztetni kell.

(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.

(4) Különleges kikötő terület építési telkein több épület is elhelyezhető.


40. Különleges kilátó terület

48. § (1) Különleges kilátó, K-ki jellel jelölt építési övezet kilátó, turisztikai szolgáltató és vendéglátó épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet építési telkét hiányia közművesítéssel kell ellátni.

(3) Különleges kilátó terület építési telkein több épület is elhelyezhető.


41. Különleges közmű terület

49. § (1) Különleges közmű, K-Közmű jellel jelölt építési övezet közművesítéssel és az azzal összefüggő építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben történő építésnél a szükséges parkolók száma – 50%-al csökkenthető. A parkolókat elsődlegesen saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy 500 m-en belül a közterületen is kiépíthetők a szükséges parkolók. A közterületi parkolók helyét az önkormányzattal egyeztetni kell.

(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.

(4) Különleges közmű terület építési telkein több épület is elhelyezhető.


42. Különleges kereskedelmi terület


50. § (1) Különleges kereskedelmi K-Ker jellel jelölt építési övezet, melyben kizárólag kereskedelmi célra szolgáló és az ezzel összefüggő, ezt kiszolgáló tevékenység elhelyezésére szolgál.

(2)A K-Ker építési övezet építési telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Különleges kereskedelmi építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető, de nem építhető 400 m2-t meghaladó hasznos alapterületű kereskedelmi célú épület.


XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

43. Beépítésre nem szánt területek tagozódása


51. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:

a) Közlekedési terület, ezen belül:

aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület;

ab) Kök - rövidítéssel jelölt kötöttpályás közlekedési terület

b) Zöldterület

ba) Z-kk - rövidítéssel jelölt zöldterület – közkert bb) Z-kp – rövídítéssel jelölt zöldterület - közpark

c) Erdőterület, ezen belül:

ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület; cb) Eg – rövidítéssel jelölt gazdasági erdő

cc) Ek - rövidítéssel jelölt közjóléti erdő terület

d) Mezőgazdasági terület Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület;

e) V - rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület;

f) TK - rövidítéssel jelölt természetközeli terület;

g) Különleges beépítésre nem szánt területek

ga) Kb-H - rövidítéssel jelölt hulladékátrakó és komposzttelep területe gb) Kb-T - rövidítéssel jelölt temető területe

gc) Kb-S - rövidítéssel jelölt strand területe gd) Kb-Sp rövidítéssel jelölt sport területe

ge) Kb-Ök rövidítéssel jelölt ökológiai gazdálkodási területe gf) Kb-kk rövidítéssel jelölt kikötő terület


44. Közlekedési területek általános előírásai


52.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(3) Közlekedési területen elhelyezhető épületek a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhatnak.

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

(5) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.


(6) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.


45. Zöldterületek általános előírásai

53. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk és közpark a Z-kp jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Z-kk és Z-kp övezetben elhelyezhető

a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,

b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(3) Z-kk és Zkp övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén.

46. Erdőterület

54. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

55. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.

a) Beépíthető legkisebb telekterület: 1 ha (10 000 m2)

b) Beépítési mód: szabadonálló

c) Beépítettség legfeljebb 0,5 %, de maximum 300 m2 alapterülettel telkenként

d) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m

56. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, mely elsősorban a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.

a) Beépítési mód: szabadonálló

b) Beépítettség legfeljebb 5 %,

c) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m


47. Általános mezőgazdasági terület

57. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:

a) növénytermesztéshez kapcsolódó;

b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;

(3) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(4) Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos ökológiai hálózat határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

58. § (1) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:

a) a beépítettség mértéke legfeljebb 3 % lehet,

b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 m,

c) a beépítés módja szabadon álló,


d) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,

e) az épületmagasság legfeljebb 7,0 m,

f) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.

(2) Az országos ökológiai hálózattal érintett földrészletek esetében az épületeket az ökológiai hálózattal nem érintett területrészén kell elhelyezni.

59.§ (1) Általános mezőgazdasági Má-1 jelű övezetben birtokközpontot az OTÉK előírásai szerint lehet létesíteni.

(2) Birtoktest kialakításához több, mezőgazdasági művelés alatt álló, összesen legalább 10 ha nagyságú terület szükséges.

(3) A birtokközpont telkének legalább az 1,0 ha (10.000 m2) területet el kell érnie, de legfeljebb 3,0 ha (30.000 m2) területű lehet.

(4) A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 40% lehet, a legnagyobb épületenkénti alapterület nem korlátozott.

(5) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, az elő- oldal- és hátsókert legkisebb méreten 10,0 m lehet.

(6) A legnagyobb épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet. A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, szárító stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.


60. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, vízvédelmi (környezetvédelmi) illetve fejlesztési területbiztosítási okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

(3) Az övezetben épületek nem helyezhetők el.


48. Vízgazdálkodási terület

61. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:

a) a patakok, tavak-tározók medrei

b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok

c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben

d) a felszíni vízfolyások hullámterei

e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)

(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.


(6) Az övezet telkein legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 5,0 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.


49. Természetközeli terület

62. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt

a) mocsár

b) nádas

c) sziklás területek területei

(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.


50. Különleges beépítésre nem szánt hulladékátrakó és komposzttelep terület

63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt hulladékátrakó és komposzttelep Kb-H jellel jelölt övezet, melyben kizárólag a hulladék átrakással és komposztálással kapcsolatos építmények helyezhetők el, továbbá az ott dolgozók részére szociális és kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 5 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.

(3) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.


51. Különleges beépítésre nem szánt temető terület

64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temető Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) A temető területén belül a telekhatároknál 10-10 m intenzív zöldterületet kell biztosítani.

(4) A zöldterületen belül urnafal létesíthető.

(5) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 2 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.

(6) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.


52. Különleges beépítésre nem szánt strand terület

65. § (1) Különleges beépítésre nem szánt strand Kb-S jellel jelölt övezet, mely kizárólag a város területén levő strandok területét foglalja magában.

(2) Az övezet területén vendéglátás, szórakozás, sportolás, üzemeltetés célját szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 10 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.

(3) Az övezet telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) A Kb-S-1 jelű övezetben épület nem létesíthető.


53. Különleges beépítésre nem szánt sport terület

66. § (1) Különleges beépítésre nem szánt sport Kb-Sp jellel jelölt övezet, mely kizárólag a sportolási, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos területét foglalja magában.

(2) Az övezet területén vendéglátás, szórakozás, sportolás, üzemeltetés célját szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 10 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.

(3) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.


54. Különleges beépítésre nem szánt ökológiai gazdaság terület

67. § (1) Különleges beépítésre nem szánt ökológiai gazdaság terület Kb-Ök jellel jelölt övezet az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezése céljára és ezzel összefüggő tevékenység végzésére szolgáló terület.

(2) A területen az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó tároló-, növénytermesztési, állattartó, állattenyésztő és gazdasági épületek helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 5 %, a legnagyobb épületmagasság 8,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.

(3) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.


55. Különleges beépítésre nem szánt kikötő terület

68. § (1) Különleges beépítésre nem szánt kikötő Kb-kk jellel jelölt övezet, mely kizárólag a víziközlekedéssel, vízgazdálkodással, vízisporttal, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos területét foglalja magában.

(2) Az övezet területén a terület rendeltetésének megfelelő, valamint a rendeltetést szolgáló vendéglátás, szórakozás, sportolás, üzemeltetés célját szolgáló épületek és építmények is elhelyezhetők.

(2) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 10 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.

(3) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.


XII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. § (1) E rendelet 2021 napon lép hatályba

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban levő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.

(3) Hatályát veszti Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Xxxxx Építési Szabályzatról szóló 19/2012.(VI.19.) önkormányzati rendelete.


Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxxxxxx dr. Xxxx Xxxxxx polgármester sk. jegyző sk.


A rendeletet kihirdettem: 2021…………….


Szombathyné dr. Xxxx Xxxxxx jegyző sk.


1. melléklet az …./2021.(……) önkormányzati rendelethez

Az építési övezetek beépítési módja és határértékei


1.

A

B

C

D

E

F

G


2.


Az építési övezet

jele

A

beépít és módja

A kialakítható telek legkisebb szélessége

(m)

A

kialakítható legkisebb telek-terület

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

(%)

A megengedett legnagyobb homlokzat magasság

(m)

A

legkisebb zöldfelüle t mértéke

(%)

3.

Kisvárosias lakóterületek

4.

Lk-1

Sz

14

700

40

6,0

40

5.

Lk-2

Sz

K

K

40

10,0

40

6.

Lk-3

Sz

K

2000

20

4,5

40

7.

Kertvárosias lakóterületek

8.

Lke-1

O

14

700

15

4,5

70

9.

Lke-2

SZ

18

5000

15

7,5

70

10

Lke-3

Sz

20

1000

20

4,5

50

11

Lke-4

Sz

20

1000

30

4,5

50

12

Lke-5

SZ

14

800

20

4,5

60

13

Lke-6

SZ

20

500

20

4,5

60

14

Lke-7

SZ

16

600

30

6,0

50

15

Lke-8

O

14

K

30

4,5

50

16

Lke-9

SZ

16

1200

15

4,5

60

17

Lke-10

SZ

16

K

15

4,5

60

18

Lke-11

O

16

K

20

4,5

60

19

Lke-12

SZ

14

550

15

4,0

70

20

Lke-13

O

14

550

30

6,0

50

21

Lke-14

Ikr

14

K

30

6,0

50

22

Lke-15

Sz

30

10000

30

4,5

50

23

Lke-16

O

18

K

20

7,5

60

24

Lke-17

O

14

500

20

4,5

60

25

Lke-18

SZ

16

900

30

6,0

50

26

Lke-19

Z

K

K

30

6,0

50

27

Lke-20

SZ

K

2000

15

4,5

50

28

Lke-21

SZ

14

K

30

6,0

50

29

Lke-22

O

14

900

30

6,0

50

30

Falusias lakóterületek

31

Lf-1

O

14

600

30

4,0

40

32

Lf-2

O

14

600

30

4,5

40

33

Lf-3

K

K

K

K

K

40

34

Településközponti vegyes területek

35

Vt-1

SZ

50

5000

60

6,0

30

36

Vt-2

SZ

K

2000

30

7,5

40


37

Vt-3

Z

K

K

80

4,0

10

38

Vt-4

SZ

30

2000

30

6,0

40

39

Vt-5

SZ

30

2000

20

10,0

40

40

Vt-6

SZ

30

2000

30

7,5

40

41

Vt-7

SZ

20

2000

30

4,5

40

42

Vt-8

SZ

20

1000

30

4,5

40

43

Vt-9

SZ

30

2000

45

6,0

30

44

Vt-10

SZ

20

1000

50

7,5

30

45

Vt-11

Z

30

K

30

15,0

40

46

Vt-12

SZ

20

2000

60

7,5

20

47

Vt-13

SZ

-

600

45

6,0

20

48

Vt-14

Z

K

2000

50

15,0

20

49

Vt-15

K

K

K

K

K

K

50

Intézményi terület

51

Vi-1

SZ

50

5000

20

9,5

40

52

Vi-2

K

-

900

30

7,5

20

53

Vi-3

SZ

20

2000

50

15,0

20

54

Vi-4

SZ

30

1000

40

6,0

50

55

Vi-5

SZ

-

K

20

10,

50

56

Vi-6

SZ

-

2000

30

7,5

20

57

Vi-7

SZ

-

2000

60

7,5

20

58

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek

59

Gksz-1

SZ

20

1000

40

7,5

30

60

Gksz-2

SZ

30

3000

20

7,5

40

61

Gksz-3

SZ

20

2000

20

7,5

40

62

Gksz-4

SZ

20

1000

60

7,5

30

63

Ipari terület

64

Gip-1

SZ

30

5000

30

9,5

30

65

Gip-2

SZ

30

K

15

4,5

40

66

Üdülőházas terület

67

Üü-1

Sz

20

5000

10

10,0

50

68

Üü-2

Sz

20

2000

10

6,0

50

69

Üü-3

Sz

20

K

20

10,0

40

70

Üü-4

Sz

20

2000

10

7,5

50

71

Üü-5

SZ

20

5000

25

10

50

72

Hétvégiházas terület

73

Üh-1

Sz

15

360

15

4,5

50

74

Üh-2

Sz

15

500

15

4,5

50

75

Különleges területek

76

K-Sp

SZ

-

K

10

10,0

50

77

K-Mü

Sz

-

1000

40

7,5

40

78

K-Eü

Sz

-

K

40

7,5

50

79

K-tábor

Sz

-

2000

15

10

50

80

K-C

Sz

-

K

10

4,5

60

81

K-Ps

K

-

K

K

K

40

82

K-Kk

Sz

-

500

10

6,0

50


83

K-Ki

Sz

-

K

20

6,0

50

84

K-Közmű

Sz

-

800

30

6,5

40

85

K-ker

Sz

-

K

10

7,5

40


2. melléklet az …./2021.( ) önkormányzati rendelethez

Velence SZT-1 jelű belterület szabályozási terve


3. melléklet az …./2021.( ) önkormányzati rendelethez

Velence SZT-2 jelű belterület szabályozási terve


4. melléklet az ……/2021.( ) önkormányzati rendelethez

Velence SZT-3 jelű külterület szabályozási terve


1. függelék az …./2021.( ) önkormányzati rendelethez

A település műemléki védelem alatt álló ingatlanai


Sorszám

Törzsszám

Azonosító

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám


M-1/1


1751


13247

Ország út, Meszleny- temető


Meszlényi család sirköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13824

Ország út, Meszleny-

temető


Xxxxxxx Xxxxxxx sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13825

Ország út, Meszleny- temető

Xxxxxxx Xxxxxx urnás sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13826

Ország út, Meszleny- temető


Xxxxxxxxxx Xxxxx sírköve


Műemlék


658


M-1/1


1751


13827

Ország út, Meszleny- temető


Xxxxxx Xxxxxx sírköve

Műemlék

658


M-1/1


1751


13828

Ország út, Meszleny- temető

Xxxxxx Xxxx síremléke

Műemlék


658


M-1/1


1751


13829

Ország út, Meszleny- temető

Xxxxxx Xxxxx síremléke

Műemlék


658


M-1/2


1751


3954

Ország út, Meszleny- temető

Sírkövek

Műemlék


658


MK-1


1751


17290


Sírkövek ex-lege műemléki környezte

Műemléki környezet

662, 661, 660/1,

659/1, 657, 565/2,

539/7, 539/10

M-2/1

10452

3957

Régiposta

utca 1/b.

volt Beck-kastély

Műemlék

2175/2

M-2/2

10452

15914

Régiposta

u.1/b

Beck-kastély parkja

Műemlék

[tartozék]

2175/2

MK-2

10452

19221


volt Beck-kastély ex-lege

műemléki környezete

Műemléki

környezet

2174, 2134/1, 2131,

2176/2, 2175/1

M-3/1

10453

0000

Xxxxxxxxx x.0.

Meszlenyi-kastély

Műemlék

1380/2, 1378/3,

1378/4, 1378/5

M-3/2

10453

00000

Xxxxxxxxx x.0.

Meszlenyi-kastély parkja

Műemlék

[tartozék]

1380/2, 1378/5,

1378/4, 1378/3


MK-3


10453


22373


Meszlenyi-kastély ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

1377/2, 1380/5,

1376, 1379/1,

1379/2, 1372, 1375,








1377/1, 1378/7,

1378/6, 1367/2,

4508, 4487/1,

4413/6, 1367/3,

4486

M-4/1

11614

18887

Ország út 23.

kastély melléképületei (istálló víztoronnyal)

Műemlék

693/1

M-4/1

11614

18885

Névtelen utca

kastély melléképületei (ún. gazdaasszony ház)

Műemlék

692

M-4/1

11614

18680

Névtelen utca

Hauszmann-Gschwindt- kastély

Műemlék

692


M-4/2


11614


18886


Ország út

Meszleny-Burchard- Bélaváry-Hauszmann- Gschwindt-kastély kertje

Műemlék


692


M-4/2


11614


19161


Névtelen utca, Xxxxxx xx 00.

Meszleny-Burchard- Bélaváry-Hauszmann- Gschwindt-kastély és melléképületei, valamint kertje

Műemlék


692, 693/1


MK-4


11614


19162


Meszleny-Burchard- Bélaváry-Hauszmann- Gschwindt-kastély és melléképületei, valamint kertje műemléki környezete

Műemléki környezet

693/1, 699, 698,

697, 696, 695, 694,

693/7, 693/6, 691,

690, 689, 688, 687,

686/2, 686/1

M-5

1748

3956

Templom tér

R. k. templom (Xxxxx Xxxxxx király)

Műemlék

906


MK-5


1748


22355


R. k. templom (Xxxxx Xxxxxx király) ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

904/7, 904/9, 905,

909, 908, 907/1,

1002/1, 1003/3,

1004, 964

M-6

9725

0000

Xxxxx xxxx 0.

Lakóház

Műemlék

1347


MK-6


9725


22357


Lakóház ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

1346/2, 340, 316,

1348/3, 197, 216/1,

1354, 1353/2, 1352,

1350, 1348/2,

1348/1, 1346/1

M-7

1752

3960

Templom tér

Nepomuki Xxxxx Xxxxx- szobor

Műemlék

964


MK-7


1752


22356


Nepomuki Xxxxx Xxxxx- szobor ex.lege máemléki környezete

Műemléki környezet

904/9, 905, 907/1,

906, 1004, 1005/1,

1006/3, 894

M-8

1750

3959

Panoráma utca -

Présház és pince, ún. Vörösmarty-pince

általános műemléki

398





Csongor utca

sarok


védelem



M-9


1750


15913

Panoráma utca - Csongor utca sarok

Vörösmarty-pince, melléképület

Műemléki jegyzékbe felvett örökségi érték


398


M-10


1749


3958


Pincesor utca

Pince

általános műemléki védelem


234


M-11



30562

Balatoni út 25.

Cápa vendéglő

általános műemléki védelem


4084


M-12


1751


13246


Ország út

Meszleny (Beck) sírkápolna

Műemléki jegyzékbe felvett örökségi érték


665



2. függelék az …./2021.( ) önkormányzati rendelethez

A település helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanai


Sorszám

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám

HV-1

Tópart u. 52.

XXXXXXXXX KASTÉLY ÉS XXXXXX

Xxxxx egyedi

védelem

1365/5

HV-2

Tópart u. 26.

XXXXXXXXX-XXXXX

POLGÁRMESTERI HIVATAL

Helyi egyedi

védelem

1317/1

HV-3

Viola u. 10.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1348/1

HV-4

Fő u. 19.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1086

HV-5

Fő u. 23.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1084

HV-6

Fő u. 29.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

1065/1

HV-7

Ország út

VÍZTORONY

Helyi egyedi

védelem

733

HV-0

Xx xxxx 00.—

62.

UTCAKÉP

Helyi egyedi

védelem

1015, 1016/1, 1017

HV-0

Xx xxxx 00.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

1014/1

HV-10

Fő utca

LAKÓHÁZ—VOLT POSTA ÉPÜLETE

Helyi egyedi védelem

877/8


HV-00

Xx xxxx 000.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

911/1

HV-00

Xx xxxx 000.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

912

HV-00

Xx xxxx 000.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi

védelem

917/3

HV-00

Xx xxxx 00.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

998/2

HV-15

Templom köz

1.

REFORMÁTUS TEMPLOM

Helyi egyedi

védelem

887

HV-16

Templom köz

TIMÓTEUS HÁZ, VOLT

REFORMÁTUS ISKOLA

Helyi egyedi

védelem

886

HV-17

Templom köz

1.

REFORMÁTUS SZOLGÁLATI LAKÁS

Helyi egyedi

védelem

887

HV-18

Fő utca 152. - 154.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

956/2, 957/2


HV-19

Pincesor Meszleny- temető és a benzinkút között


ALSÓ PINCESOR

Helyi egyedi védelem


634, 635, 636, 637, 638,

639, 640, 641, 642

HV-20

Bence hegy, PinceSor

PINCESOR

Helyi egyedi védelem

239, 240, 241


HV-21


Sárgaföldes út


PINCESOR

Helyi egyedi védelem

160/6, 160/7, 160/8,

160/9, 160/10, 160/11,

160/12, 160/13, 160/14,

160/15, 160/16

HV-22

Fő utca

KŐHÍD

Helyi egyedi védelem

1045

HV-00

Xx xxxx 00.

LAKÓHÁZ

Helyi egyedi védelem

1048/1

HV-00

Xx xxxx 000.

KÁPOLNA

Helyi egyedi védelem

963

HV-25

Vasútállomás

VASÚTÁLLOMÁS

Helyi egyedi védelem

4312

HV-00

Xx xxxx 00.

PETHEÖ-XXXXXXXX XXXXX

Helyi egyedi védelem

880/2


3. függelék az …./2021.( ) önkormányzati rendelethez

A település helyi területi védelemmel érintett ingatlanai


Sorszám

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám

HT-1

Fő utca

Fő utca utcaképe

Helyi területi védelem

809/1– 1086, a kijelölt terület alapján.

HT-2

Ország út

Temető és környezete

Helyi területi védelem

662, 663, 664, 665, 666,

670


HT-3


Pince sor és Boróka utca


Bence-hegyi pincesor és környezete


Helyi területi védelem

180, 182, 183, 184, 185,

186, 187, 189, 190, 191,

192, 193, 213/6, 216,

217/1, 217/2, 219, 223,

225, 227, 228, 229, 230,

231, 232, 233, 234, 235,

236, 237, 238, 239, 240,

241


4. függelék az /2021.( ) önkormányzati rendelethez

A település nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett ingatlanai


Lelőhely neve

Lelőhely jellege

Lelőhely

kora

Helyrajziszámok

Tábor utca

szórványlelet szórványlelet

temető

avar kor bronzkor

avar kor

1381/3, 1381/7, 1381/4, 1381/2, 1373,

1381/6, 1381/5

Bence-hegy és a Csontréti patak között (Lakópark)

telepnyom (felszíni) telepnyom (felszíni)

őskor középkor

029/10, 029/11, 029/12, 031, 4649,

4689, 4662, 4660, 4663, 4671, 4659,

4655, 4672, 4679, 4680, 4658, 4656,

4654, 4650, 4653, 4608, 4652, 4607,

4646, 4651, 4644, 4657, 014/3, 4609,

4610, 4611, 4612, 4616, 4615, 4617,

4618, 4619, 4614, 4613, 4661

Bágyom-ér partja

telepnyom (felszíni)

bronzkor- kora bronzkor

1365/3, 1351, 1350, 1347, 1346/1, 1352,

1353/1, 1363, 1349/9, 1349/8, 1349/16,

1349/15, 1349/13, 1365/5, 1357/1,

1349/19, 1349/17, 1349/18, 1356/2,

1356/1, 1358/1, 1358/2, 1359/1, 1357/2,

1349/14, 1364, 1361, 1365/2, 1360/1,

1360/2, 1359/2, 1362, 1348/1, 1349/5,

1348/2, 1349/6, 1354, 1355, 1349/10,

1349/7, 1353/2, 1365/6

Bence-hegy, Halastó

folyás u.

temető

őskor

349, 394/1, 393/6, 393/4, 396/5, 395/1


Gyógypedagógiai Int.

temető

bronzkor- kora

bronzkor

1405, 1403, 1380/3, 1377/2, 1380/5,

1380/2, 1396/1, 1380/4, 4486, 1383,

1404, 4103

Velencefürdő, I. u. 62.

temető

avar kor

2237, 2228, 2229

Növényvédelmi Állomás

mellett

telepnyom (felszíni)

telepnyom (felszíni)

őskor

középkor

26/9, 26/10, 12/9, 12/10, 11/12, 11/11,

11/8, 04, 05/1, 05/10, 05/11

Kápolnásnyék- Velencei határ

telepnyom (felszíni)

Árpád-kor

1438, 1439/1, 1440/3, 1445/1, 1441/1,

1441/2, 1442/1, 1447/2, 1446/4, 1448/2,

1439/3, 1444/2, 1443/2, 1449/2, 1450/1,

1440/4, 1439/2, 1434, 1433/3, 1431,

1433/2, 1432, 1437, 1436, 1435


5. függelék az …./2021.( ) önkormányzati rendelethez

Helyi természetvédelmi területek



Sorszám

Cím

Név

Védelem

Helyrajzi szám


TV-1

Széchenyi utca – Tábor út- Bágyom patak közötti terület.

Meszlényi kastély előtti terület a kastélykerttel

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben

1375, 1376,

1377/1, 1379,

1378/2, 1380/2-5


TV-2


Gesztenyesor utca


Gesztenyefa sor

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben


2144, 2101


TV-3


Régiposta u. 1.


Beck kastély kertje

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben


2175/2


TV-4


Xxxxxx xxxx 00.

Polgármesteri hivatal előtti park

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben


1317/1


TV-5


Ország út

Gschwindt kastély kertje

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben


692


TV-6


Bencehegy


Bencehegy

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben

4/3, 5, 118/1,

118/4

TV-7

Velencei-tó, tópart

Velencei-tó partja és Velencei-tó

Országos területi védelem



TV-8


Gurjál völgy

Gurjál-völgy erdős, ligetes területe

Helyi védett, Természetvédelmi rendeletben



6. függelék az ……/2021.( ) önkormányzati rendelethez


Minta kereszt-szelvények

Document Metadata

Filed: April 5th, 2021