Külön feltételek 12

Tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás feltételei

egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre (TKEBF)

Hatályos: 2018. május 25-étől

Nysz.: 20749

Tartalomjegyzék

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. A biztosítási esemény 3

III. A biztosított tevékenység 3

IV. A kockázatviselés tárgya 4

V. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete,

a biztosítási szerződés megszűnése 4

VI. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 5

VII. Biztosítási összeg 5

VIII. A biztosítási díj 5

IX. A felek együttműködése 6

X. A biztosító szolgáltatásának szabályai 7

XI. Kizárások a kockázatviselés köréből 9

XII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 10

XIII. A biztosító megtérítési igénye 10

XIV. Egyéb rendelkezések 10

Xxxxx feltételek 12

Tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás feltételei

egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre (TKEBF)

Jelen feltétel a Generali Biztosító Zrt-vel – egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki tervezői és építőipari kivitelezési tevékenység felelősségbiztosítására – kötött biztosítási szer- ződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmaz- zák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biz- tosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljá- ró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő szemé- lye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.

I.3.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett

a) építészeti-műszaki tervező (pl. egyéni vállallkozó, jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet) az építészeti-mű- szaki tervezés és tervezői művezetés tekintetében;

b) építőipari kivitelező (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) az építőipari kivitelezési tevé-

xxxxxx és az általa – bármilyen jogviszonyban – foglalkoz- tatott felelős műszaki vezető által végzett felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében,

feltéve, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos magyar jogszabályok szerint jogosult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A biztosított tevékenység

III.1. Jelen feltétel alapján – a biztosítási ajánlaton feltüntetettek sze- rint – biztosított tevékenységnek minõsül az egyszerű bejelen- téshez kötött

a) építészeti-műszaki tervezés és tervezői művezetés;

b) építőipari kivitelezési tevékenyég és felelős műszaki vezetői tevékenység.

III.2. Jelen feltétel alapján kizárólag olyan lakóépületekre vonat- kozó tervezési és építőipari kivitelezési tevékenység biztosí- tott, melyek építését a mindenkor hatályos jogszabály – épí- tésügyi hatósági engedély helyett – egyszerű bejelentéshez köti.

III.3. A tervezői művezetésből származó károkra abban az esetben is kiterjed a biztosítási védelem, amennyiben a biztosított nem a saját, hanem más tervező által készített terveket művezeti vagy a biztosított által igénybevett közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) a biztosított által készített terveket művezeti.

III.4. Jelen feltétel alapján

a) építészeti-műszaki tervezés: az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításá- hoz, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoz- tatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció el- készítése és a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerinti ellenőrzése.

b) tervezői művezetés: a tervező közreműködése az építőipari kivitelezés során az építészeti-műszaki tervek maradéktalan megvalósítása érdekében, az építési folyamat figyelemmel kísérésével és a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldásával.

c) építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek ösz- szessége.

d) felelős műszaki vezetői tevékenység: az építőipari kivite- lezési tevékenység irányítása, ennek során az építmény, építményrész kivitelezési dokumentációnak megfelelő meg- valósításának, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásának és a munkálatok végzése szakszerűségének ellenőrzése.

IV. A kockázatviselés tárgya

IV.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – a biztosított tevékenység folytatására jogosult – személy a biztosított tevékenység folytatása során, illetve azzal össze- függésben okoz és amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a ma- gyar jog szerint köteles.

Jelen feltétel alkalmazásában

a) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved;

b) dologi kár az, ha valamilyen birtokba vehető testi tárgy meg- semmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

IV.2. Kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, meg- bízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igény- bevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Jelen feltétel alkalmazásából közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

V. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

V.1. A biztosítási szerződés létrejötte

V.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

V.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

V.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásol- ja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban fel- hívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

V.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre a biztosítási szerző- dés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésé- től számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően

tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kocká- zatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételek- től, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

V.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

V.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvé- nyesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási aján- laton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap

„0” órája.

V.3. A biztosítási szerződés tartama

V.3.1. A biztosítási szerződés – a biztosítási ajánlaton megjelöltek sze- rint –

– határozatlan tartamra vagy

– határozott tartamra, egy bejelentéssel érintett lakóépületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezésre vagy kivitelezésre

jön létre.

Határozott tartamra kötött biztosítás esetén a szerződés tarta- mát – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételé- vel – a szerződő határozza meg.

V.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletek- ben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

V.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Ameny- nyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

V.4. A biztosítási szerződés megszűnése

V.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondják (V.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel

VIII. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a VIII. 5.3. pontban foglaltak szerint - a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítá- si szerződés utólagos felmondása esetén a V.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel IX.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke-

zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével;

h) ha az építészeti-műszaki tervezésre, határozott tartamra kötött szerződést a szerződő az V.4.3. pontban foglaltak szerint felmondja.

V.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bár- melyik fél felmondhatja.

V.4.3. Szerződő felek megállapodnak, hogy a lakóépület építésé- nek egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály vonatkozó rendelkezése alapján, a szerződő jogosult felmondani az építészeti-műszaki tervezésre – határozott tartamra – kötött biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított 2 héten belül, amennyiben a tervezési szerződés nem jön létre. Ez esetben a szerződés a felmondó nyilatko- zat biztosítóval történő közlését követő napon szűnik meg. A szerződés felmondása esetén a biztosító jogosult a szer- ződéskötéssel kapcsolatos költségeire minimáldíjat felszá- mítani, a biztosítási díj minimáldíjat meghaladó részét a biz- tosító a szerződőnek visszatéríti.

V.4.4. A biztosítási szerződés módosításának és megszűnésének té- nyéről (kivéve, ha a határozott tartam lejár) és annak időpontjáról a biztosító 15 napon belül írásban tájékoztatja az illetékes építés- felügyeleti hatóságot.

Szerződő a biztosítási ajánlaton tett nyilatkozatával a fenti kör- ben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.

VI. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak szerint a biztosítónak bejelentette.

VII. Biztosítási összeg

VII.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg.

VII.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

VII.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (X.2. pont) foglaltakra fi- gyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biz- tosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosí- tási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biz- tosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

VII.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás cí- mén (X.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási ösz- szeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a bizto- sító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VIII. A biztosítás díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VIII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VIII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet ter- heli.

VIII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VIII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.

VIII.3. Díjfizetés esedékessége

VIII.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VIII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VIII.4. A biztosítási díj számítása

VIII.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VIII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles kö- zölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj szá- mításának alapja a biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerül.

VIII.5. A biztosítási díj módosítása

VIII.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

VIII.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszá- mítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják. A biztosí- tási díj számításához a szerződő köteles a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámítás alapját képező adatokban bekövetkezett változást.

VIII.5.1.2. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XIV 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VIII.5.1.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VIII.5.1.1. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VIII.5.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalé- pését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, lega- lább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében;

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően;

d) új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása a már meglévő biztosítási szerződés tartalmát és így a biztosító kockázatvállalásának mértékét érintette.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VIII.5.3. A VIII.5.1. és VIII.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel V.4.2. pontjá- tól eltérően, felmondási idő nélkül - a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évfor- duló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosí- tási díjat köteles megfizetni.

VIII.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójá- nak napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javas- latot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fo- gadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a bizto-

sítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VIII.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szük- séges mértékben betekinteni.

VIII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VIII.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezett- ség utolsó napjával szűnik meg.

VIII.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfi- zetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosí- tási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VIII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

VIII.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.

VIII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

IX. A felek együttműködése

IX.1. Közlési kötelezettség

IX.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (fog- lalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötele- zettségüknek eleget tesznek.

IX.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átad- ni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

IX.2. Változásbejelentési kötelezettség

IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosí- tónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszá- molási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

IX.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lé- nyeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulá- sa esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a bizto- sított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

IX.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kel- lett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

IX.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biz- tosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasíta- ná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellené- ben vállalná a kockázatot.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

IX.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettsé- gek megsértése esetén a biztosító – a XII.3. pontban foglal- tak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesíté- se alól.

IX.4. Kármegelőzési kötelezettség

IX.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabá- lyokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a te- lepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

IX.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.

IX.5. Kárenyhítési kötelezettség

IX.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

IX.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

IX.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a XII.

2. pontban foglaltak szerint.

X. A biztosító szolgáltatásának szabályai

X.1. Kárbejelentés

X.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben ká- rigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Te- lefonos ügyfélszolgálatának x00 0 000 0000 as kék számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

X.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb informáci- ót;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

X.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti illetve káro- sulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

X.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

X.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

X.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosí- tó – a XII.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a bizto- sítási szolgáltatás teljesítése alól.

X.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennál- ló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

X.2. Biztosítási szolgáltatás

X.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.1. pont) mértékéig – a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körül- mény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsök- kenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kikü- szöböléséhez szükséges költségeket

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen ösz- szefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelős- ség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsér- tés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására

– tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a X.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

X.2.2. A X.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mérté- kéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó bizto- sítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

X.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

X.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

X.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.

X.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a X. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költ- séget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosí- tott javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megálla- podás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító ja- vára az engedményezési okiratot kiállítani.

X.3. Kárrendezés

X.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

X.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

X.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

X.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

X.3.5. A biztosító a X. 2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biz- tosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosí- tott csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

X.4. Önrészesedés

X.4.1. A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombi- nációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a X. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgál- tatás teljes összegéből vonja le.

XI. Kizárások a kockázatviselés köréből

XI.1. Nem fedezi a biztosítás

1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselek- vőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;

2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;

5. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

7. a biztosítottat, mint ingatlanok fenntartóját (üzemben tartóját) terhelő kártérítési kötelezettségeket;

8. a környezetszennyezéssel okozott károkat és a környe- zeti elemekben (pl. föld, víz, levegő, élővilág) okozott ká- rokat;

9. a tisztán vagyoni károkat. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, melyek nem személyi sérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, meg- semmisülése vagy használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza.

10. jótállás, termékszavatosság és kellékszavatosság alap- xxx xxxxxxxx kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadá- sokat, így különösen a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat, valamint a biztosítottnak megfize- tett díjak (pl. megbízási és vállalkozási díj) és költségek visszafizetéséből eredő károkat;

11. a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

12. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), a biztosítottat terhelő bírságot, pénzbüntetést vala- mint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

13. dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

14. más felelősségbiztosítással fedezett károkat;

15. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mérté- ke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

16. a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) el- mulasztására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint ezzel összefüggő aláfalazásokra (aláfogásokra) vissza- vezethetően keletkező károkat;

Aláfalazások (aláfogások) a meglévő építményeken olyan építési műveletek, amelyeket megerősítés vagy be- és átépítés miatt teherviselő szerkezeteken végez- nek (pl. pillérek vagy oszlopok kicserélése vagy készíté- se, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése).

Az építmény alatti átvezetések olyan építési műveletek, amelyek egy építmény alatt készülnek vagy egy épít- ményt kereszteznek (pl. meglévő épületek alatt alag- utak, csatorna-átvezetések).

17. a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, to- vábbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint hasadó anyagok rob- banásából, nukleáris reakcióból, radioaktív anyagok bir- toklásából és gyógyító célú felhasználásából eredő ká- rokat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat;

18. lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben álltak elő;

19. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, et- nikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkal- mas;

20. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz (kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat);

21. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló infor- matikai alkalmazásokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy ha- sonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiá- nyával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rend- szer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve.

22. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, ke- reskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke- zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármilyen módon összefüggésbe hozhatók.

XI.2. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a XI.1. pontban felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosító kockázatviselése olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásból származó károkra, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellő- en kipróbálva.

XI.3. Építőipari kivitelezési és felelős műszaki vezetői tevékeny- ség esetén a XI.1. pontban felsorolt eseteken kívül nem ter- jed ki a biztosító kockázatviselése

1. robbantás során okozott károkra, ha

– a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkra;

– azokra a dologi károkra, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartásának elle- nére – számolni kell.

2. a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése mi- att bekövetkezett károkra;

4. az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonysá- gát és használóinak biztonságát vagy sem;

5. a tetőszigetelés bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

XI.4. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával fedezi a biztosítás

– a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapjn terhelő kártérítési kötelezettségeket;

– személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgo- zásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkat.

XII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

XII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XII.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XII.1. a)-c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a

IX.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XII.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a IX.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomásá- ra jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel IX.

2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XII.4. Amennyiben a biztosított a – X.1. pontban meghatározott

– kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XIII. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásá- ért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa telje- sített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XIV. Egyéb rendelkezések

XIV.1. Elévülés

XIV.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XIV.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XIV.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen bizto- sítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Biztosítási alkuszok és töb- bes biztosítási ügynökök felelősségbiztosításának feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerző- dési feltételtől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIV.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel V.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nél- kül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyi- ben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XIV.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel V.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától

– a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló ma- gatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztó- nak.

XIV.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel V.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biz- tosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XIV.2.4. Rendkívüli felmondási jog építészeti-műszaki tervezésre

– határozott tartamra – kötött biztosítási szerződések esetében

A Ptk.6.466. §-ától eltérően, jelen feltétel V.4.3. pontja alapján, szerződő jogosult felmondani az építészeti-műszaki tervezésre

– határozott tartamra – kötött biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított 2 héten belül, amennyiben a tervezési szerződés nem jön létre.

XIV.2.5. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától

– a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosí- tási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfe- lelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XII.2.6. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötele- zettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési köte- lezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor

– jelen feltétel VIII.5.1.3. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446.

§-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XIV.2.7. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VIII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449.

§-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével meg- szűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szer- ződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékes- séget követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt en- nek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kez- deményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XIV.2.8. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel X.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XIV.2.9. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel X. 2.1. és IX.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási ese- ményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.

XIV.2.10.A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XII.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gon- datlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XXX.0.00.Xx elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XIV.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltétel- ben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

398. sz. Munkáltatói felelősségbiztosítás egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre

1. Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem – a jelen szerződésben foglaltak szerint – azokra a kártérítési követelések- re, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabal- esete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sére- lemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog meg- sértése olyan – jelen külön feltétel alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen külön feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérí- tési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkal- mazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérő- en nem rendelkezik.

3. Kiterjed a biztosító kockázatviselése munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj megfizetésére vo- natkozó követelésekre.

4. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jog- viszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelé- sekre is.

5. A XI. fejezetben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a bizto- sítás a foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési igé- nyeket.

6. Xxxxx külön feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szerve- zett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett mun- kához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmoz- gatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalko- zás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső ha- tás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészség- károsodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, va- lamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

7. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító – a XII.1. pont alapján – mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tar- tása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét, illetve jogerős bírósági határozat állapítja meg, hogy a baleset a mun- kavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghala- dó pénzbírsággal sújtja.

478. sz. Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában a feltétel egyéb rendelkezéseit az e feltételbe fog- lalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján – 2. pontban foglaltak szerint - a biz- tosító mentesíti a biztosítottat

– olyan károk megtérítése alól, melyeket - a biztosított te- vékenység folytatása során, azzal összefüggésben - sze- mélyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben természetes személyeknek okozott és amely károkért az európai adat- védelmi rendelet szerint kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá

– olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biz- tosított az európai adatvédelmi rendelet szerint köteles - a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggés- ben - személyes adatok jogsértő kezelése vagy feldolgozása miatt, természetes személyeket ért személyiségi jogsértésre tekintettel.

2. A biztosítási védelem kizárólag az alábbi jogsértő magatartások- kal összefüggésben felmerülő károkra (sérelemdíjra) terjed ki:

a) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program, a biztosí- tott számítógépes rendszerét érintő egyéb rosszindulatú tevékenység vagy emberi hiba következtében a biztosított számítógépes rendszerében tárolt személyes adatok meg- semmisülnek, módosulnak vagy egyéb módon károsod- nak és arra nem jogosult személyek számára hozzáférhető- vé válnak;

b) a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított szá- mítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tö- megkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatokat érintő adatlopás;

c) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommu- nikációs eszközeiben tárolt személyes adatok;

d) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó személyes adatok, abban az esetben is, amennyiben az adatok nyilvánosságra kerülésé- hez vezető jogellenes cselekmény nem kapcsolódik sem az elektronikus (vagy nyomtatott) tömegkommunikációs eszkö- zökhöz, sem a biztosított számítógépes rendszereihez.

3. Xxxxx külön feltétel alapján – a „Kizárások a kockázatviselés köréből” fejezetben szabályozott kizárásokon kívül – nem terjed ki a biztosítási védelem

– a biztosított által végzett információtechnológiai szol- gáltatással illetve tanácsadással, adatvédelmi tanács- adással, adatvédelmi audittal összefüggésben okozott károkra;

– internetes kereskedelemmel összefüggésben okozott károkra;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított felszólítás ellenére sem távolít el valamilyen tar- talmat weboldalról;

– olyan weboldalakkal kapcsolatban felmerülő károkra, melyek nem állnak a biztosított közvetlen irányítása alatt vagy mely oldalakon regisztráció nélkül lehet tartalmat közzétenni;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított tulajdonjogát közérdekből hatósági intézkedés- sel korlátozzák, így például számítógépes rendszerét, az abban tárolt személyes adatokat bármilyen hatósági in- tézkedés következtében – állandó vagy ideiglenes jelleg- gel – lefoglalják, elkobozzák, megsemmisítik vagy abban egyéb kárt okoznak;

– azokra a károkra, melyek illegális, nem jogtiszta szoft- verek használatára, valamely szoftver engedély nélküli használatára vezethetők vissza;

– a biztosítottra kiszabott bírságokra, valamint a büntető jellegű kártérítésre („punitive damages”);

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (szerzői jogok, véd- jegy, szabadalom stb.) megsértéséből, licencdíjak és egyéb jogdíjak fizetésével összefüggésben felmerülő eredő károkra;

– zsarolással, váltságdíj fizetésével, ipari (üzleti) és politi- kai kémkedéssel bármilyen kapcsolatban álló károkra;

– amennyiben a biztosított számára információtechnoló- giai szolgáltatás körében közreműködő személy (pl. al- vállalkozó) további közreműködő személyt vesz igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez és a kárt ez a további köz- reműködő személy okozza vagy a biztosított által igény- bevett közreműködő személy emberi hibájára vezethető vissza a kár.

4. „A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesíté- se alól” fejezetben foglalt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a feltétel vonatkozó szabályai alapján a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben

– a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számító- gépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes program- mal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

– a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rossz- indulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adatbiztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.);

– a felügyeleti hatóság értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az európai adatvédelmi rendelet felté- telezett megsértéséről vagy figyelmezteti, illetve utasítja az európai adatvédelmi rendelet szabályainak megtartá- sára, de a biztosított a jogszerű adatkezeléshez szüksé- ges intézkedéseket nem teszi meg;

– a felügyeleti hatóság ugyanazon szabályszegésre te- kintettel ismételten szankciót alkalmaz a biztosítottal szemben (pl. közigazgatási bírságot szab ki, felszólítja az adatkezelés korlátozására vagy az adatáramlás fel- függesztésére).

5. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeg- határozó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több té- nyező alapján azonosítható;

– adatkezelő: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

– adatfeldolgozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes ada- tokat kezel;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltozta- tás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés;

– európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésére tekintetében történő védelmé- ről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

– számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, informá- ciótechnológiai eszköz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

– számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kom- munikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a szá- mítógépes rendszerekben tárolt adatok továbbítását, külön- böző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

– számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számítógépes hálózat használatával jogosu- latlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

– rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (mal- ware), mely a számítógépes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprog- ram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

– emberi hiba: minden olyan informatikai működési hiba, mely a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy közreműködésre vezethető vissza, így például a használandó szoftver meg- választásának, beállításának hibája stb.

– adatlopás: minden olyan, a számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység, mely lehetővé teszi a számító- gépes rendszerben tárolt adatok jogellenes megszerzését, másolását;

– elektronikus tömegkommunikációs eszköz: minden olyan információtechnológiai eszköz, melyet adatok feldolgozása során adatok rögzítésére és tárolására használnak (pl. külső és belső meghajtók, CD-ROM-ok, USB eszközök stb.);

– nyomtatott tömegkommunikációs eszköz: minden nyomta- tott formában megjelenő tömegkommunikációs eszköz, így például tájékoztató levelek, folyóiratok, könyvek és irodalmi művek, brosúrák, kiadványok, reklámhordozók, csomago- lás, fényképek stb.