VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS

Várpalota Város Önkormányzata (székhelye: 8100 Várpalota, Gárdonyi u. 39., xxxxxxxxxx: 15734123, képviseli: Xxxxxxxxx-Xxxxxxx Xxxxx polgármester), mint az ellátásért felelős vagyonkezelésbe xxx X., (továbbiakban: Vagyonkezelésbe adó I.)

Xxxx Xxxxxxxxxxxxx (cím: 8041 Csór, Xx xxx 00., törzsszáma: 15727378, képviseli: Xxxxx Xxxxxxxxx polgármester), mint az ellátásért felelős vagyonkezelésbe xxx XX., (továbbiakban:

Vagyonkezelésbe adó II.) együttesen a továbbiakban Vagyonkezelésbe adók másrészről,

a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Cg.: 00-00-000000 adószáma: 11338024-2-19 képviseli: Xxxxxx Xxxxx vezérigazgató), mint vagyonkezelő, (a továbbiakban: Vagyonkezelő),

a továbbiakban együtt: Felek között, a mai napon, az alább megjelölt helyen és a következő feltételekkel:

I. Preambulum

1. A BAKONYKARSZT Zrt. Várpalota Város Önkormányzata között kötött szerződés szerint,Várpalota szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű-rendszerének a 2012. május 31- én, határozatlan időre megkötött Üzemeltetési szerződés és a 2012. december 13-án megkötött Üzemeltetési szerződés kiegészítés vagyonleltárában szereplő létesítményeit, a Társaság vagyonkezelési formában üzemelteti.

2. A BAKONYKARSZT Zrt. és Várpalota Város Önkormányzata között kötött szerződés szerint, Várpalota szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű-rendszeréhez tartozó Várpalota Készenléti lakótelep szennyvízelvezető létesítményeit a2005. augusztus 1-én, határozatlan időre megkötött Üzemeltetési szerződés és a 2012. december 20-án megkötött Üzemeltetési szerződés módosítás alapján, a Társaság bérleti-üzemeltetési formában üzemelteti.

3. A BAKONYKARSZT Zrt. és Várpalota Város Önkormányzata között kötött szerződés szerint, Várpalota szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű-rendszeréhez tartozó, a 2007. január 22-én kötött Üzemeltetési szerződés, a 2009. április 22-én kötött Üzemeltetési szerződés módosítása, a 2010. május 18-án kötött Üzemeltetési szerződés módosítás, valamint a 2012. december 20-án kötött Üzemeltetési szerződés módosítás vagyonleltárában szereplő létesítményeit, a Társaság bérleti-üzemeltetési formában üzemelteti.

4. A BAKONYKARSZT Zrt. és Csór Község Önkormányzata között kötött szerződés alapján,Várpalota szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű-rendszeréhez tartozó, Csór település szennyvízelvezető létesítményeit a 2012.május 25-én, határozatlan időre megkötött Bérleti Üzemeltetési Szerződés szerint, a Társaság bérleti-üzemeltetési formában üzemelteti.

5. 2016. július 4-i hatállyal módosításra került a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, (a továbbiakban Vksztv.). A Vksztv. 83. § (3a) bekezdése értelmében, ha egy adott víziközmű rendszeren több ellátásért felelős tulajdonnal rendelkezik és a víziközmű rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatályba lépése napján több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében a víziközmű-rendszer üzemeltetési jogviszonyának egy szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell hajtani.

6. A fent leírtak ismeretében a szóban forgó szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű- rendszer tulajdonos Önkormányzatai, azaz a Vagyonkezelésbe adók úgy határoztak, hogy a Várpalota szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű-rendszer víziközműveire (MEKH azonosító kód: 21-11439-1-002-01-03)a korábbi négy üzemeltetési szerződés helyett egy egységes vagyonkezelési szerződést kötnek a BAKONYKARSZT Zrt.-vel.

7. A Vagyonkezelő - a „Nemzeti vagyonról” szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pont bd) alpontja alapján - az állam, és a helyi önkormányzat, együtt 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, mellyel az önkormányzat - a

„Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 13. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott víziközmű- szolgáltatás önkormányzati közfeladat átadásához az Mötv. 109. § (1) és (2) bekezdése és a Nvtv. 11. § (3) bekezdése alapján - versenyeztetés nélkül vagyonkezelési szerződést köthet. A jogszabályi felhatalmazások alapján Vagyonkezelésbe adók, a képviselő- testületek határozatai alapján módosítják az 1. pontban körülírt vagyonkezelési szerződést a Vagyonkezelővel.

8. A Vksztv., a jelen szerződés 5. pontjában foglaltakon felül rendelkezik a víziközmű üzemeltetési jogviszony speciális szabályairól, valamint a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogokról és kötelezettségekről, melyet Felek jelen szerződés megkötésénél figyelembe vesznek.

9. Az Mötv. 109. § (3) bekezdése alapján a vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történik.

10. A Vagyonkezelő kijelenti, hogy olyan gazdálkodó szervezet, amely a helyi önkormányzatok 100%-os tulajdonában áll, így az Nvtv. 3. § (1) bekezdése alapján átlátható szervezetnek minősül. A Vagyonkezelő kijelenti, hogy az Nvtv. 3. § (1) bekezdés

19. pont bd) alpontja szerint az állam, és a helyi önkormányzat, együtt 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, így az Mötv. 109. § (2) bekezdése alapján vagyonkezelő lehet.

11. Felek ezúton nyilatkoznak, hogy egyoldalúan, a szerződéses jogviszony tartama alatt, a Vagyonkezelőre vonatkozóan fennálló, fentiekben rögzített tulajdoni viszonyokat nem változtatják meg.

II. A szerződés célja

1. A jelen szerződést Felek azzal a céllal kötik, hogy a Vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés keretében gondoskodjon a Vagyonkezelésbe adók víziközmű vagyonával való szakszerű gazdálkodásról (annak üzemeltetéséről, felújításáról, pótlásáról, a lehetőségek függvényében korszerűsítéséről,műszaki fejlesztéséről) és az e vagyoni körbe tartozó víziközmű-rendszer vonatkozó jogszabályok szerinti működtetéséről.

2. A Vagyonkezelésbe adók jelen szerződés szerinti vagyontárgyakat a I. fejezetben felsorolt törvények, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) előírásai alapján a Vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adják - a Vagyonkezelő pedig vagyonkezelésébe veszi azt.

3. Vagyonkezelésbe adók kijelenik, hogy jelen szerződés időtartama alatt a víziközművek üzemeltetésére más üzemeltetővel üzemeltetési jogviszonyt nem létesítenek.

III. A szerződés tárgya

1. A szerződés tárgyát képezi a Vagyonkezelésbe adók tulajdonába, mint az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a) pontja alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó víziközmű vagyon, azaz a Várpalota szennyvízelvezető- és tisztító víziközmű-rendszer (MEKH azonosító kód:21-11439-1-002-01-03) közmű vagyontárgyai, valamint a hozzá kapcsolódó rendszer-független víziközmű-elemek kezelése, a vagyonkezelésbe adott közművekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás, és a víziközművek működtetése.

2. Jelen szerződés szerinti víziközmű szolgáltatás ellátási területe a Vagyonkezelésbe adók

közigazgatási területe.

3. A jelen szerződéssel vagyonkezelésbe adott vagyon egyes elemeinek tételes megnevezését, mennyiségét és a tulajdoni viszonyokat a jelen szerződés 0.xx., elválaszthatatlan melléklete tartalmazza. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe adása a Vagyonkezelésbe adók nyilvántartási adatai szerinti értéken történik. Az alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsokat a Vagyonkezelő hatályos szabályzatai alapján alkalmazza.

A Vagyonkezelésbe adók jelen szerződés aláírását követően, legkésőbb 2018. július 31-ig jelen szerződést kiegészítik a vagyonkezelésbe adott ingatlanok helyrajzi számos jegyzékével (2. sz. melléklet).Vagyonkezelő a melléklet elkészítéséhez az igényelt szakmai segítséget biztosítja.

Vagyonkezelő e szerződés alapján fennálló vagyonkezelési jogát jogosult az ingatlan- nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. A szerződés tárgyát képezik, az 0.xx. mellékletben felsorolt víziközművek fejlesztésén túl, jelen szerződés aláírását követően üzembe lépő – a Vagyonkezelésbe adók beruházásában megvalósuló, illetve más módon tulajdonába kerülő – víziközmű-rendszerbővítések, illetve új víziközmű-rendszerek is, melyek vagyonkezelésbe adásáról a Vagyonkezelésbe adók kötelesek gondoskodni. A leltár szerinti vagyonkezelésbe adásról, vagyonkezelésbe vételről a Felek külön jegyzőkönyvet vesznek fel. A Vagyonkezelő leltári felelőssége csak

a vagyonkezelésbe átvett közművagyon elemeire és a rendszer-független vagyonelemekre áll fenn.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az átadott eszközök, művek átadás-kori állapotát, üzemképességét, átadás-kori értékét, valamint a kapcsolódó ingatlanok adatait.

Amennyiben a Vagyonkezelésbe adók a beruházáshoz az Európai Unió pénzügyi támogatását igénybe veszik, a vagyonkezelésbe adásnál a támogatás felhasználásának szabályairól szóló rendeleteket is alkalmazniuk kell.

IV. A vagyonkezeléshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek

1. A Vagyonkezelő e szerződés alapján jogosult a Vagyonkezelésbe adók tulajdonában álló, az 0.xx. mellékletben részletezett víziközművek működtetésére, és ennek során azok birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. A Vagyonkezelőt–ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a Vagyonkezelésbe adók jogai és terhelik kötelezettségei – ideértve a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában a Sztv. szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettsége is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre – a törvényben foglalt kivétellel – nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

2. Vagyonkezelésbe adók a Vagyonkezelő részére a jelen szerződés III. fejezetében megfogalmazott víziközművek működtetésére nézve mind a jelenleg meglévő és átadásra kerülő, mind a jövőben megépülő víziközművek vonatkozásában kizárólagos jogot biztosítanak jelen szerződés időbeli hatálya alatt. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot kizárólagosan birtokolja. A Vagyonkezelő hatályos jogszabályokban meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel, e víziközmű-szolgáltatáson kívül vállalkozási tevékenységet folytatni kizárólag úgy, hogy az nem veszélyeztetheti e víziközmű- szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. A Vagyonkezelő a víziközművek működtetésének jogát másnak el nem idegenítheti, gyakorlását át nem engedheti, nem pénzbeli hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti, más hasonló jogügyletben nem hasznosíthatja, és meg nem terhelheti.

3. A Vagyonkezelő a kezelésbe vont vagyont köteles a jó gazda gondosságával kezelni és a Vagyonkezelésbe adók közigazgatási területein a keletkezett szennyvizek elvezetését és tisztítását a vagyonkezelésbe adott víziközművek teljesítőképességének mértékéig biztosítani.

4. A Vagyonkezelő vállalja, hogy

a.) a vagyonkezelésébe vett vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodik, az általában elvárható gondossággal úgy, hogy a jelen szerződés alapján vagyonkezelésében lévő közművekkel ellátott területen biztosított legyen a keletkezett szennyvizek elvezetése és kezelése;

b.) a rábízott víziközmű üzemképességének fenntartásáról, a megfelelő üzemeltetésről és karbantartásról, jó gazda gondosságával gondoskodik. Az Mötv. 109. § (6) bekezdése alapján a víziközmű vagyon felújításáról (rekonstrukció), korszerűsítéséről és szükséges eszközpótlásról, legalább a vagyoni eszközök elszámolt

értékcsökkenésének a víziközmű szolgáltatási díjbevételben megtérülő mértékében gondoskodik és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képez. A Vagyonkezelő évenként egyszer a Vagyonkezelésbe adónak tájékoztatást ad az értékcsökkenés terhére a víziközmű vagyonon végzett felújításokról, beruházásokról és a tartalék alakulásáról. Ha a vagyoni eszközöknek a számviteli törvény előírásai szerint elszámolt értékcsökkenésére a víziközmű szolgáltatási díj – annak értékcsökkenési leírás része – nem nyújt fedezetet, a díjhányadot meghaladó mértékű értékcsökkenés vonatkozásában a Vagyonkezelőt nem terheli a felújítási, korszerűsítési és műszaki fejlesztési kötelezettség. Ennek folyományaként a szolgáltatási díjban meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a Vagyonkezelőnek a Vagyonkezelésbe adóval szemben fennálló hosszú lejáratú kötelezettsége elengedéséről a Vagyonkezelő kérelmére a tulajdonos Önkormányzatok minden évben képviselő-testületi határozatot hoznak. A kötelezettség elengedni kért összegéről Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adót legkésőbb tárgyévet követő év április 15-ig írásban tájékoztatja;

c.) a hatályos Vksztv.-nek megfelelően gördülő fejlesztési, felújítási-, pótlási-, és beruházási tervet készít, az arra irányadó mindenkor hatályos miniszteri rendeletben foglalt formában és tartalommal;

d.) a víziközmű rendszer működtetését biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a vízügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelemmel kapcsolatos követelmények betartásával, valamint az ellátásbiztonság figyelembe vételével végzi, a rendelkezésre álló kapacitás mértékéig a művek műszaki és üzembiztonsági színvonalán, a jelen szerződés szerinti víziközmű rendszerre kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyek szerint;

e.) a víziközmű-fejlesztéseket a hatályos jogszabályok és a Felek által meghatározott terjedelemben és időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-rendszer a víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon is ki tudja elégíteni az ésszerű igényeket;

f.) folyamatosan megfelel az egészséget veszélyeztető, valamint a biztonságos munkavégzésre vonatkozó mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek;

g.) folyamatosan megfelel a víziközmű üzemeltetés személyi- és tárgyi feltételeire vonatkozó mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek;

h.) a közművagyon üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetleges veszélyes anyagokat a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával kezeli, illetve azokat lehetőség szerint az üzemeltetés költségeinek csökkentése érdekében hasznosítja.

i.) az Mötv. 109. § (7) bekezdése alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

j.) az Mötv. 109. § (8) bekezdése alapján kötelezettséget vállal arra, hogy tűri a tulajdonosi ellenőrzést, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

k.) a 4/2013. (I.11.) kormányrendelet 22. §-a alapján a Vagyonkezelésbe adók éves költségvetési beszámolójának elkészítéséhez, a mérleg alátámasztásához a vagyonkezelésbe adott eszközökről, a Számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 69. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, hitelesített leltárt készít, melyet február 15-ig megküld a Vagyonkezelésbe adók részére.

5. Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adóktól a vagyonkezelési jogot az Nvtv. 11. § (3) bekezdése alapján ellenérték nélkül szerezte meg.

6. Felek megállapodnak, hogy Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adóknak a vagyonkezelési jog gyakorlásáért, az éves csatornaszolgáltatás értékesítés mennyiségétől függő vagyonkezelési díjat fizet. A vagyonkezelési díjat Xxxxx úgy állapítják meg, hogy az jogfolytonosság miatt megegyezik a I. 1. pontjában körülírt vagyonkezelési szerződés után fizetendő, a miniszter által jóváhagyott vagyonkezelési díjjal. A vagyonkezelési díj számlázási ütemezését jelen szerződés mindenkori 0.xx. mellékletében rögzítik a felek. A vagyonkezelési díj összegének mértéke nem haladhatja meg a szolgáltatási díjban a miniszter által jóváhagyottat.

A vagyonkezelési díj így megállapított összegét a Vagyonkezelésbe adók – évente két alkalommal, az értékesített mennyiségek ismeretében – számlázzák a Vagyonkezelő felé.

7. Amennyiben a Vagyonkezelésbe adók javára – vízügyi hatósági határozat, vagy más okirat alapján – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő, vízvezetési szolgalmi jogot alapítanak, a szolgalmi jog gyakorlására a Vagyonkezelő jogosult és kötelezett.

8. Amennyiben a Vagyonkezelő által végzett víziközmű-fejlesztés során vízvezetési szolgalmi jogot kell alapítani, azt a Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adó javára és költségére alapítja.

9. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a vagyonkezelésbe adott ingatlanokhoz kapcsolódó, de eddig elmaradt szolgalmi jog bejegyzéseket a Vksz tv. 80. § alapján, előzetes egyeztetést követően a Vagyonkezelésbe adók megbízásából és költségén a Vagyonkezelő is elvégezheti.

10. Vagyonkezelő vállalja, hogy a Vksztv. 6. § (3a) bekezdése, valamint a Ptk. 6:440, alapján a vagyonbiztosításról, mint vagyonkezelő, jelenszerződés valamennyi fél által történő aláírását követően gondoskodik.

11. A víziközmű-működtetés meghatározott részének kiszervezéséhez a Vksztv.-ben és a végrehajtására kiadott 58/2013.(II.27.)Kormányrendeletben előírt engedély, illetve tájékoztatási kötelezettség szükséges. A harmadik személytől víziközmű működtetése érdekében igénybe vett tevékenység körébe tartozó tevékenység esetében a Vagyonkezelő úgy felel a jogszabályokban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezte volna.

E körben a Vagyonkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályban foglalt kiszervezett tevékenységek tájékoztatási és engedélyezési kötelezettségének jelen szerződés hatálya alatt eleget tesz.

12. Felek a víziközmű szolgáltatást felügyelő Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot kötelesek megadni, amely annak hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges.

V. A vagyonkezelés keretében végzett közszolgáltatás részletes feltételei

1. A víziközmű vagyonkezelés szakmai és személyi feltételeinek általános szabályai

1.1. Vagyonkezelő a közszolgáltatás teljes időtartama alatt gondoskodni köteles a közszolgáltatás - hatályos jogszabályokban előírt - szakmai és személyi feltételeinek biztosításáról.

2. A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos elvárások, jogok és kötelezettségek

2.1. A Vagyonkezelésbe adók kötelezettségei:

a) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a Vagyonkezelő számára szükséges információk és adatok szolgáltatása;

b) a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítése;

c) kizárólagos jog biztosítása a Vagyonkezelő részére az önkormányzat tulajdonában lévő, – és a közszolgáltatás ellátásához szükséges – mindenkori vagyontárgyak használatára, és hasznosítására a IV./1. pontban meghatározottak szerint

d) a víziközművek elhelyezéséhez szükséges, szolgalmi jogi és egyéb használati jogi megállapodások megkötése, és ezeknek vagyonkezelő rendelkezésére bocsátása;

e) új víziközmű fejlesztése és beruházások megvalósítása.

2.2. A Vagyonkezelő általános kötelezettségei a közszolgáltatással kapcsolatban:

2.2.1. A Vagyonkezelő köteles a Xxxxxxx által jóváhagyott Üzletszabályzatban foglaltakat betartani.

2.2.2. A Vagyonkezelő köteles a meghatározott közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátására.

2.2.3. A Vagyonkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a víziközművek üzemeltetéséről szóló rendelet alapján, figyelembe véve a Vksztv. előírásait is, a víziközmű teljes körű üzemeltetését ellátja, ezen belül különösen:

a.) A napi üzemeltetéshez üzemeltető személyzetet biztosít. b.)A szakmai irányításhoz szakképzett vezetőt biztosít.

c.)A víziközmű üzemeltetéshez ügyeleti személyzetet biztosít. d.)A felhasználók részére ügyfélszolgálatot működtet.

e.)A víziközmű-rendszer teljes körű karbantartásához és hibaelhárításához az anyagokat, az eszközöket, és a személyzetet biztosítja.

f.)Munkaidőn kívüli időszakra a hiba- és kárelhárítás elvégzésre folyamatosan rendelkezésre álló ügyeleti rendszert működtet, valamint az ehhez szükséges feltételeket biztosítja.

g.)Az üzemeltetett rendszerre vagyonbiztosítást, és a harmadik személynek okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítást köt.

h.)Az üzemeltetési szabályzatot elkészíti.

i.)Az üzemeltetési engedély hatályosságát fenntartja.

j.)Az üzemeltetés során a munkavédelmi előírásokat betartja és betartatja. k.)A vízdíj és csatornadíj számlákat elkészíti.

l.)A víziközmű szolgáltatási díjat beszedi. m.)A hátralékokat kezeli.

n.)Felhasználói nyilvántartást felveszi, és folyamatosan vezeti. o.)A felhasználói, egyedi szolgáltatási szerződéseket megköti.

p.)A vagyonkezelt eszközök leltárszerű felvételét elkészíti, és a változásokat folyamatosan vezeti.

q.)A működtetéshez szükséges szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződéseket megköti, s ennek egyszeri és folyamatos költségeit viseli.

r.)Fejlesztés-bővítés esetén üzemeltetői szaktanácsadást, véleményt ad az önkormányzat, illetve az általa megbízottak részére.

s.)Az önkormányzatok kérésére a működtetésről évi egy alkalommal tájékoztatást ad.

t.)A hatóságok és egyéb szervek által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti.

u.)A hatósági eljárások és előírások, nyilvántartási kötelezettségek, esetleges bírságok költségeit viseli.

v.) Vállalja a gördülő fejlesztési terv elkészítését (felújítási és pótlási terv, valamint beruházási terv) és a Hivatalnál jóváhagyatja azt.

w.) Vállalja a víziközmű vagyon felújításának körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését, továbbá annak műszaki fejlesztését, legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének a víziközmű-szolgáltatási díjbevételben megtérülő mértékében.

x.)A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás beszedéséről a hatályos jogszabályoknak megfelelően intézkedik.Dönt a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználásáról és elszámolásáról a hatályos jogszabályoknak és a részvénytársaság üzletszabályzatában rögzítetteknek megfelelően.

y.) A vagyonkezelésbe vett eszközök után az amortizációs politikája szerinti értékcsökkenést elszámolja.

3. A Vagyonkezelő ágazat-specifikus kötelezettségei:

a) a szennyvíz tisztítására vonatkozó előírások megtartása a tisztító technológia teljesítőképességének határáig,

b) szennyvízkezelés esetén a keletkező rácsszemét és szennyvíziszap szakszerű elhelyezésével kapcsolatos előírások megtartása,

c) a közszolgáltatással kapcsolatos, meghatározott adattartalmú

nyilvántartások vezetése és adatszolgáltatások teljesítése, az ügyfélszolgálat, ügyfélpanaszok, bejelentések kezelésének részletes szabályai szerint.

4. A közszolgáltatás teljesítése alóli mentesülés szabályai:

Részben vagy egészben mentesül a Vagyonkezelő a közszolgálat teljesítése alól, ha azt elháríthatatlan külső körülmény meggátolja.

VI. A vagyonkezeléssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségek, ellenőrzési jogosultságok, azok rendje és terjedelme

1. A Vagyonkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a gördülő fejlesztési tervben foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalommal írásban javaslatot készít, illetve annak véglegesítése előtt egyeztet Vagyonkezelésbe adókkal.

2. Felek megállapodnak abban, hogy az államháztartás szervezeteinek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály rendelkezései alapján a Vagyonkezelésbe adók könyvviteli mérlegében kimutatott eszközeire – ezen belül a víziközmű-vagyonra – vonatkozó éves leltározási kötelezettség teljesítése érdekében együttműködnek, a szükséges adategyeztetést elvégzik, a másik fél adatbekérését teljesítik.

3. Új víziközmű vagyon létrehozására irányuló beruházás eredményeképpen létrejövő víziközmű vagyon esetén a Vagyonkezelésbe adók kötelesek a Vagyonkezelőt tájékoztatni a számviteli nyilvántartásba vételről, valamint a létrejött víziközmű-vagyon műszaki paramétereiről.

4. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 61.§-ban foglalt felhatalmazás alapján személyes adat kezelésére Adatkezelőként feljogosítottak, az adatkezelés és a Hivatal részére történő adatszolgáltatás tekintetében együttműködésre kötelezettek.

5. Vagyonkezelésbe adók jogosultak a vagyonkezelésbe átadott vagyon üzemeltetésével, felújításával, pótlásával kapcsolatos mindennemű vagyonkezelői tevékenység ellenőrzésére, illetve a Vagyonkezelőtől e tevékenységgel összefüggésben adatokat, információkat kérni.

6. A Vagyonkezelő jogosult ellenőrizni minden olyan, az üzemeltetést érintő munkálatot, amelyet a Vagyonkezelésbe adók megrendelésére, vagy megbízása alapján harmadik személy végez.

Ennek érdekében a Vagyonkezelő rendelkezésére kell bocsátani az előterveket, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, valamint mindazon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges.

Ez a jog kiterjed a kivitelezés, a műszaki átadás-átvétel nyomon követésére is. A Vagyonkezelésbe adók ennek érdekében a garanciális jogok Vagyonkezelő általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint átadják a Vagyonkezelő részére.

7. A Vagyonkezelésbe adók írásban kötelesek értesíteni a Vagyonkezelőt a munkák megkezdéséről. A Vagyonkezelő tartozik megjelenni az átadáson, ahol jogosult észrevételeket tenni, melyeket jegyzőkönyvben rögzítenek.

8. A Vagyonkezelő a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és kezdeményezheti a Vagyonkezelésbe adóknál a munka azonnali leállítását, javítást, cserét, az egész munka átvételének megtagadását.

Abban az esetben, ha jogos észrevételeire érdemi intézkedés nem történik, az új létesítmény üzemeltetését a Vagyonkezelő feltételekhez kötheti, vagy adott esetben megtagadhatja.

Amennyiben az észlelt hiányosságokat és/vagy hibákat a Vagyonkezelő a munkálatok során nem jelzi a Vagyonkezelésbe adóknak, vagy ha azokkal kapcsolatos észrevételeit az átadásnál sem teszi meg, úgy nem tagadhatja meg a tárgyi eszköz üzemeltetés céljából való átvételét.

9. Amennyiben a Vagyonkezelő megismerhette a terveket, és figyelemmel kísérte a kivitelezést, és arra észrevételt nem tett, az átvétel kötelezettsége alól való mentesülése érdekében nem hivatkozhat sem a tervek, sem a kivitelezés hiányosságaira. Ez azonban nem zárja ki, hogy a Vagyonkezelő kártérítési, vagy egyéb polgári jogi igényét a Vagyonkezelésbe adókkal szemben érvényesítse.

VII. A beruházások kezelése

1. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt értékcsökkenés alapján képződött, a víziközmű szolgáltatási díjbevételben megtérülő forrást a kezelt meglévő víziközmű vagyon pótlására, felújítására, korszerűsítésére, műszaki fejlesztésére (kapacitásának bővítésére, üzembiztonságának növelésére) fordíthatja.

A beruházások forrását képezi a településen a Vksztv. előírásai szerint a Vagyonkezelő által, és a Vagyonkezelő javára beszedett közműfejlesztési hozzájárulás is, amit Vagyonkezelő kizárólag a Vksztv.-ben meghatározott víziközmű fejlesztésre fordíthat. A hozzájárulás felhasználásáról a Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adók felé évente egy alkalommal tájékoztatást ad.

2. Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adók által átadott közművek pótló beruházásaira és felújításaira, valamint korszerűsítő, műszaki fejlesztéseire a Vksztv. előírásai szerinti gördülő fejlesztési tervet készít. A terv tartalmazza a tervezett elszámolandó és a víziközmű szolgáltatási díjbevételben megtérülő értékcsökkenés összegét, egyéb fejlesztési forrásokat, a tervezett pótló beruházások és felújítások, korszerűsítő,műszaki fejlesztések várható költségét összesen, valamint ezek különbözetét is.

Amennyiben a tárgyévben elszámolt és a közmű díjakban megtérült értékcsökkenés összege meghaladja a tárgyévi beruházások és felújítások összegét, a különbözetként jelentkező összeg, mint tartalék a következő évek pótlásaira és felújításaira szolgál.

3. A Vagyonkezelésbe adók jogosultak a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig az általuk szükségesnek ítélt pótló beruházásokra és felújításokra javaslatot tenni, a gördülő fejlesztési tervet véleményezni.

4. Vagyonkezelő felelőssége a vagyonkezelt eszközök vonatkozásában addig a szintig terjed, amíg az eszközök felújításához, pótlásához szükséges anyagi forrásokat a víziközmű szolgáltatásért felelős miniszter a Xxxxxxx által javasolt díjak figyelembevételével rendeletben megállapítja.

5. A pótlási, a felújítási, a korszerűsítési, műszaki fejlesztési, valamint a karbantartási munkák fogalmi meghatározását a Vagyonkezelő mindenkori felújítási szabályzata tartalmazza, melyet Vagyonkezelésbe adók kérésre, részükre megküld. A fenti

meghatározásokat tartalmazó szabályok esetleges változásáról a Vagyonkezelő a

Vagyonkezelésbe adókat folyamatosan tájékoztatja.

6. Jelen szerződés nem érinti a Vagyonkezelésbe adók szennyvízelvezetéssel kapcsolatos Nvtv. vagy Vksztv. szerinti új víziközmű létesítési, beruházási kötelezettségét, az a vagyonkezelés létrejötte után is a Vagyonkezelésbe adók feladata.

VIII. A közművekkel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok

1. Vagyonkezelő a saját mérlegében eszközként mutatja ki a vagyonkezelésébe vett - az önkormányzati törzsvagyon részét képező - eszközöket is, a hosszú lejáratú kötelezettségeivel szemben.

2. Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont a Sztv. előírásai, valamint a saját Számviteli Politikájában és belső szabályzataiban meghatározott módon elkülönítve tartja nyilván. A nyilvántartás tételesen tartalmazza a vagyonkezelt eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

3. Vagyonkezelő, a vagyonkezelésbe vett víziközművekkel végzett szolgáltatási tevékenységei bevételeit és ráfordításait víziközmű szolgáltatásonként külön-külön, és egyéb vállalkozási tevékenységeitől elkülönítetten tartja nyilván, a saját Számviteli politikájában rögzítettek szerint.

4. A közművek üzemeltetése során a teljesen elhasználódott és/vagy feleslegessé vált vagyontárgyakról a Vagyonkezelő írásban tájékoztatja a Vagyonkezelésbe adókat. A tájékoztatás tartalmazza a hasznosításra vonatkozó javaslatot is.

A Vagyonkezelésbe adó értesítheti a Vagyonkezelőt, amennyiben a felesleges vagyontárgyakra igényt tart. Ezt követően a Vagyonkezelő a felesleges vagyontárgyakkal kapcsolatos eljárást a Vagyonkezelésbe adó selejtezési szabályzatának megfelelően folytatja le, beleértve a vagyontárgy hasznosítását, vagy a vagyonkezelésbe adók részére – igény esetén – történő visszaszolgáltatását is.

Amennyiben a felesleges vagyontárgy maradványértékkel rendelkezik, és a hasznosítás nem eredményez bevételt, illetve az esetleges bevétel kevesebb a maradványértéknél, a Vagyonkezelő jogosult a maradványértéket könyveiből kivezetni, és a vagyonkezeléssel kapcsolatos hosszú lejáratú kötelezettségét csökkenteni.

Amennyiben a hasznosítás bevétele meghaladja a felesleges vagyontárgy könyv szerinti maradványértékét, a többletet a Vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközök felújítására, pótlására köteles fordítani.

A kötelezettségek változásáról Vagyonkezelő értesíti a Vagyonkezelésbe adókat.

5. Vagyonkezelésbe adók a Vagyonkezelő adatközlése alapján vezetik számviteli nyilvántartásaikat, a vagyonkezelésbe adott eszközök értékét.

6. A Társaság által alkalmazott díjrendszer felépítése:

a) alapdíj: a fogyasztással arányos díjon felül az alapdíj meghatározására, a Vksztv- ben rögzítetteknek megfelelően történik a javaslattétel,

b) fogyasztással arányos díj: négyes tagolású, és a Vksztv. díjra vonatkoztatható alapelvein nyugszik.

c) vízterhelési díj: külön kerül meghatározásra a 2003. évi LXXXIX. sz. törvény 7-

10. §-ai alapján a vízterhelési díj, mely a szennyvíztisztító telepet elhagyó tisztított víz mennyiségétől és minőségétől függ. Áthárítása a fenti törvényben rögzítettek szerint, mennyiségarányosan történik.

7. Vagyonkezelésbe adók jogosultak a vagyonkezelésbe adott vagyont, annak nyilvántartását, kapcsolódó pénzügyi elszámolásait ellenőrizni. Az ellenőrzés során és az ellenőrzés érdekében minden nyilvános, a közművagyonra és a vagyonkezelésre, annak eredményességére vonatkozó adatba, okiratba betekinthetnek, arról adatszolgáltatást kérhetnek.

8. A víziközmű vagyon leltározását a Vagyonkezelő végzi a Leltározási szabályzata alapján. A leltározás ütemezéséről a Vagyonkezelésbe adókat tájékoztatja, akinek kijelölt képviselője jogosult a leltározásban részt venni, azt ellenőrizni. A leltározás során fellelt vagy hiányzó eszközök értékével - a Vagyonkezelésbe adók egyidejű értesítése mellett – módosítja a nyilvántartásait.

9. Vagyonkezelő a jelen szerződés alapján vagyonkezelt vagyon nyilvántartási összértékében bekövetkezett – 5 %-os mértéket meghaladó – csökkenésről (pl. elemi kár, stb.), annak tudomására jutásakor írásban tájékoztatja a Vagyonkezelésbe adókat, akik a Vagyonkezelő felé intézkedni jogosultak. Amennyiben a Vagyonkezelő részéről szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartás tapasztalható, a Vagyonkezelésbe adók jogosultak a jelen szerződés IX. 3., valamint a XII. 3. pontjai szerint eljárni.

IX. A kockázat és kárviselés módja, vagyonvédelmi előírások, kártérítési felelősség

1. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakat rendeltetésszerűen, az elvárható legnagyobb gondossággal köteles használni és üzemeltetni, továbbá annak állagát köteles megóvni, azzal, hogy a vagyontárgy neki felróható esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik, az ezzel járó kockázatokat viselni köteles.

2. Vagyonkezelő a III. pont alapján kezelt vagyonra tűz- és elemi károk elleni vagyonbiztosítást köt. A vagyonkezelésbe vett eszközökön bekövetkezett káresemények után biztosító által megfizetett kártérítés a Vagyonkezelőt illeti, amelynek összegét a Vagyonkezelő a megrongálódott vagyontárgy helyreállítására fordítja.

3. A szerződés időtartama alatt a vagyonkezelésbe vett eszközök megsemmisülése, vagy megrongálódása folytán bekövetkező olyan károkért, amelyek a Vagyonkezelő felróható magatartására vezethetők vissza, a Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adók felé a Ptk. szerződéses károkozásra vonatkozó rendelkezései szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

4. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak működtetése során harmadik személynek okozott károkért a Vagyonkezelő a Ptk. szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó rendelkezései szerint felel. Ezen károk megtérítése végett a Vagyonkezelő felelősségbiztosítási szerződést köt.

X. Szavatossági jogok és kötelességek

1. A Vagyonkezelésbe adók szavatolják, hogy a 1. sz. mellékletben felsorolt vagyontárgyak kizárólagos tulajdonukban állnak.

2. A Vagyonkezelésbe adók szavatolják, hogy a 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű- vagyontárgyak per-, teher és igénymentesek, ide nem értve a támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket, valamint a víziközmű-üzemeltetését nem akadályozó vezetékjogokat.

3. A Vagyonkezelő jelen okirat aláírásával szavatossági felelősséget vállal a víziközmű- szolgáltatási tevékenység mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő végzésére és az esetlegesen előforduló hibás teljesítésért a Ptk. szerint köteles helytállni.

4. Amennyiben új víziközmű-vagyon létrehozását érintő munkálatokkal kapcsolatban a Vagyonkezelésbe adók garanciális igényeiket annak lejáratát megelőző 30. napig nem érvényesítik, úgy a Vagyonkezelő belátása szerint a Vagyonkezelésbe adók képviselőjeként jogosult ezen garanciális igényeket annak kötelezettjével szemben érvényesíteni. A képviselet azonban nem mentesíti a Vagyonkezelésbe adókat a jelen Szerződés szerinti, a Vagyonkezelő irányában fennálló szavatossági kötelezettségei alól.

XI. A szerződés időbeni hatálya

1. A jelen szerződés, mely a I. 1. pontban körülírt vagyonkezelési szerződés módosításaként és egységes szerkezetbe foglalásaként értelmezendő, az aláírása napjától érvényes és a Hivatal jóváhagyó határozata jogerőre emelkedését követően 2018. január 1-jétől hatályos.

2. A szerződés, a I. 1. pontban körülírt szerződés módosításaként tekintendő, ezért annak időtartamát változatlanul hagyva, határozatlan időre szól.

XII. A szerződés megszűnése, megszűntetése, módosítása, és szerződésszegés

1. E szerződést a felek írásban, közös megegyezéssel megszüntethetik.

2. A vagyonkezelői szerződés megszűnik:

a) a XII/3. pontban részletezett rendkívüli felmondással;

b) a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével;

c) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével;

d) amennyiben a Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

3. Vagyonkezelésbe adók a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel akkor szüntethetik meg, ha:

a) a Vagyonkezelő tekintetében a számára a jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, (így különösen a Vksztv., a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok) vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították;

b) ha a Vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte,

c) a Vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a Vagyonkezelésbe adókat nem tájékoztatta, vagy a Vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul,

d) Vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

4. Az Mötv. 109. § (12) bekezdése alapján azonnali felmondásnak van helye, ha a Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

5. Vagyonkezelésbe adók a Vagyonkezelővel megkötött vagyonkezelői szerződést azon közművekre vonatkozóan, amely közművek Európai Uniós támogatással és a Vagyonkezelő anyagi szerepvállalásával jöttek létre, rendes felmondással nem mondhatják fel.

Amennyiben rendkívüli felmondásra kerül sor, úgy a jelen szerződés megszűnésével egyidejűleg a Vagyonkezelésbe adókegy összegben kötelesek megfizetni a Vagyonkezelőnek azt az összeget, amelyet a Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adók tulajdonába került közművek megépítése céljából részükre megelőlegezett.

A Vagyonkezelésbe adók által fizetendő összeg csökken az uniós támogatással és a Vagyonkezelő pénzügyi szerepvállalásával megvalósult közművek üzemeltetése során a Vagyonkezelő által beszedett víz- és csatornaszolgáltatási díjakból már megtérült összeggel.

6. Amennyiben a Hivatal határozatban közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, akkor annak birtokba lépésével egyidejűleg az érintett közműrendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony hatályát veszti.

7. Felek jelen szerződést kizárólag közös megegyezéssel, írásban módosíthatják.

8. Felek e szerződést a Vksztv. 20.§-ában foglaltak szerinti szerződésszegés esetén az abban meghatározott módon és határidővel megszűntethetik.

XIII. Elszámolás a vagyonnal

1. A szerződés megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással a kezelt vagyonnal, valamint a kezelt vagyonnak a kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyítottan bekövetkezett különbözetével.

2. Vagyonkezelő által előre finanszírozott – de a díjban a vagyonkezelői jog megszűnése időpontjáig értékcsökkenésként még meg nem térült – pótlási és felújítási korszerűsítési, műszaki fejlesztési munkák könyv szerinti nettó értékét a Vagyonkezelésbe adók kötelesek a Vagyonkezelő részére a vagyonkezelői szerződés megszűnését követő 6 hónapon belül megtéríteni.

3. Vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnését követő 6 hónapon belül köteles elszámolni a tartalékként képzett - de a vagyonkezelési szerződés megszűnése időpontjáig még fel nem használt - amortizáció összegével és a Vagyonkezelésbe adók részére megtéríteni az elszámolást követő 30 napon belül.

4. Felek vállalják, hogy egymással szembeni követeléseik meg nem fizetése esetén, a késedelem idejére, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizetnek a másik fél részére a tartozás teljes összege után.

5. A szerződés megszűnésekor a Vagyonkezelésbe adók kötelesek gondoskodni a vagyonkezelői jog ingatlan nyilvántartásból való törléséről.

6. Amennyiben a vagyonkezelési szerződés azért szűnik meg, mert a Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, szerződő felek kötelesek egymással haladéktalanul elszámolni az 1-5. pontokban írtakon kívül a vagyonkezelésbe adott mindennemű ingatlan- és ingóvagyonnal, valamint vagyoni értékű joggal, és azokat Vagyonkezelésbe adók birtokába adni.

Felek egymással és a Hivatallal egyaránt kötelesek együttműködni azért, hogy a Xxxxxxx által határozatban kijelölt közérdekű üzemeltető zavartalanul kerüljön birtokba.

XIV. A Vagyonkezelésbe adók közötti megállapodás a víziközmű-rendszer főműveinek víziközmű-fejlesztéséről

1. Vagyonkezelésbe adók, mint Ellátásért felelősök a Vksztv. 5/G. § (1) b) pontja alapján külön megállapodásban rögzítették, hogy az ellátásért felelősök képviseletét Várpalota Város Önkormányzata látja el.

2. A Vagyonkezelésbe adók rögzítik, hogy a Vksztv.-ben az Ellátásért felelősre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket, az alábbiak szerint viselik:

a) A víziközmű-rendszer közösen használt főműveit (továbbiakban főművek) a Vagyonkezelésbe adók közösen definiálják. A főművi vagyon elemek tételes és leltárszerű felsorolását a jelen módosított üzemeltetési szerződés 4. számú melléklete tartalmazza. A főművek rendeltetésszerű használatához szükséges gépeket, berendezéseket és tartozékokat a főművek részeként kell értelmezni.

b) A víziközmű-rendszer főműveinek és azok tartozékainak fejlesztését, illetve a gördülő fejlesztési tervben a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási, valamint beruházási kötelezettségeket (továbbiakban víziközmű-fejlesztés), az érintettek az igénybevétel arányában, a mindenkori jogszabályok figyelembe vételével kívánják viselni. Az egyes főművek igénybevételi arányát a 4. sz. melléklet tartalmazza.

c) Az igénybevétel arányát, a tárgyévet megelőző öt év összesített számlázott szennyvízmennyiségének figyelembe vételével, egy tizedes jegyre kerekített százalékos megállapítással kell a Vagyonkezelésbe adók között felosztani. A felosztás mindig csak a tárgyévre vonatkozik. A százalékos felosztást a Víziközmű-szolgáltató végzi és azt minden év április 15-ig az érintettek felé közli.

A víziközmű-rendszerek tulajdonosai, mint Vagyonkezelésbe adók kijelentik, hogy a közigazgatási területükön lévő felhasználási helyeket ellátó víziközmű-fejlesztéséről kizárólag az érintett Vagyonkezelésbe adó gondoskodik.

XV. Xxxxxxxx rendezése

1. Felek rögzítik, hogy jelen szerződés teljesítése érdekében egymással szorosan együttműködnek. A szerződés teljesítése során felmerült esetleges vitás kérdésekben kötelesek megkísérelni az egyezségkötést. Amennyiben a Felek között nem jön létre egyezség, úgy igényüket bírósági úton érvényesíthetik. Felek az esetleges jogviták

rendezésére az értékhatártól függően a Veszprémi Járásbíróság vagy a Veszprémi Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.

2. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben, a szerződésben használt fogalmak értelmezésénél az I. fejezetben felsorolt törvények, a Ptk., az Sztv., valamint a 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet vonatkozórendelkezései az irányadók.

XVI. Egyéb rendelkezések

1. Vagyonkezelő kijelenti, hogy részéről a vagyonkezelési szerződés módosítását kizáró körülmény nem áll fenn, továbbá lejárt adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása nincs, és nem áll csőd, felszámolás vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt.

2. Vagyonkezelő a Vagyonkezelésbe adókat azonnal írásban tájékoztatja, amennyiben tartósan, több mint 6 hónapja lejárttá vált adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása keletkezik, és csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult ellene.

3. Amennyiben a szerződés aláírását követően megjelenő jogszabályok a szerződésben jelenleg nem szabályozott tartalomról rendelkeznek, e szerződést Xxxxx a jogszabálynak megfelelően kiegészítik, illetve módosítják.

4. Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxx szerződésmódosítás, a I. 1. pontban részletezett, 2012. május 31-én megkötött Üzemeltetési szerződés és annak a 2012. december 13-án létrejött Üzemeltetési szerződés kiegészítésének módosításaként, valamint egységes szerkezetbe foglalásaként tekintendő azzal, hogy magába foglalja a I.2-I.4. pontokban meghatározott üzemeltetési szerződések vagyonelemeinek üzemeltetését és azok vagyonleltárait is.

5. Jelen szerződés hatályba lépésével egyidejűleg a I. pontban részletezett valamennyi szerződés az egységes szerkezetbe foglalásra tekintettel hatályát veszti.

6. Szerződő felek ezt az okiratot, mint akaratukkal megegyezőt, helybenhagyólag aláírták.

Veszprém, 2017. ………………………

………………………………………… …………………………………………..

Campanari-Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxx polgármester vezérigazgató

Várpalota Város Önkormányzat BAKONYKARSZT Zrt.

Vagyonkezelésbe adó I. Vagyonkezelő

…………………………………………..

Xxxxx Xxxxxxxxx polgármester

Csór Község Önkormányzat

Vagyonkezelésbe adó II.

XVII. Mellékletek:

0.xx. melléklet: A vagyonkezelésbe adott szennyvízelvezetés és –tisztítás víziközmű vagyon leltára

0.xx. melléklet: A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséhez szükséges adatok 2017. december 31-i állapot szerint (ingatlanok helyrajzi számos jegyzéke)

0.xx. melléklet: 2018. évi vagyonkezelési díj, és annak fizetési feltételei

0.xx. melléklet: A víziközmű-rendszer főműveinek ismertetése, főművek helyszínrajzi ábrázolása, Igénybevételi mátrix

Záradék:

Jelen szerződést Várpalota Város Önkormányzat képviselő-testülete a számú

határozatával hagyta jóvá.

Jelen szerződést Csór Község Önkormányzat képviselő-testülete a számú

határozatával hagyta jóvá.

Document Metadata

Table of Contents

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS

Document Metadata