VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

(tervezet)

mely létrejött egyrészről

Ádánd Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 15731340-2-14

KSH statisztikai számjel: 15731340-8411-321-14 Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 731344 Számlaszám: 10039007-00350082-00000024

Képviseli: Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxx polgármester mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő)

másrészről Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám:

Pénzforgalmi számlaszám:

Számlavezető pénzintézet neve:

Vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti(MKIK) nyilvántartási szám:

Vállalkozó elektronikus építési naplóhoz tartozó Napló Ügyfél Jele:

Képviselő neve:

mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó)

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:

ELŐZMÉNY

Felek rögzítik, hogy Megrendelő a „Bölcsőde épület építése Ádánd községben” elnevezésű a TOP-1.4.1-15-SO1-2016-00039 azonosító számú projekt megvalósítására Európai Uniós támogatást nyert el.

Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. § (1) bekezdésében (a továbbiakban: Kbt.) foglalt rendelkezések alapján nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárást indított „Bölcsőde épület építése Ádánd községben” elnevezésű a TOP- 1.4.1-15-SO1-2016-00039 azonosító számú projekt keretében megvalósuló építési beruházás kivitelezése a műszaki dokumentációban szereplő tartalommal, vállalkozói szerződés keretében” tárgyban.

Tekintettel arra, hogy a Vállalkozó a fent hivatkozott közbeszerzési eljárás nyertese lett, így Xxxxx a Kbt. értelmében a törvényes határidőn belül szerződést kötnek jelen szerződés és az ehhez kapcsolódó mellékletek (a továbbiakban együtt: Szerződés) feltételei szerint.

Felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen szerződés alapján a Vállalkozó a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában, az ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban, a

benyújtott ajánlatában és a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb dokumentumokban foglaltakra figyelemmel köteles eljárni.

1. A szerződés tárgya, a felek jogai és kötelezettségei

1.1. A Vállalkozó vállalja a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumok és az eljárás során nyújtott adatszolgáltatás keretében átadott egyéb dokumentumok, adatok és információk, valamint a benyújtott ajánlat alapján a szerződésben rögzítettek szerinti építési-szerelési munkák elvégzését, a rendeltetésszerű és biztonságos, üzemeltethető állapotú végleges használatba vételre alkalmas létesítmény (mű) kivitelezését és átadását, a rendeltetésszerű használathoz szükséges engedélyek beszerzését, a szerződés teljesítéséhez szükséges tervek elkészítését.

1.2. A Vállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel, eszközzel, feltétellel, továbbá mindazon szakmai tapasztalattal, amely a tevékenység megfelelő szintű ellátásához szükséges.

2. Teljesítési határidő, teljesítés helye

2.1. A felek a teljesítési véghatáridőt a szerződés aláírásától számított 300 naptári napban határozzák meg. A Megrendelő előteljesítést elfogad.

2.2. Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha legkésőbb az előírt teljesítési határidőig a műszaki átadás-átvételi eljárást meg lehet kezdeni (azaz az építmény készültségi foka olyan, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használatot az esetlegesen fennálló hibák és hiányosságok nem akadályozzák), és Megrendelő által előírt határidőben (3 nap + 10 nap alatt) sikeresen le is lehet zárni, azaz az építmény (a mű), hiba és hiánymentesen átadásra kerül a Megrendelő részére.

A Megrendelő 3 nap alatt megvizsgálja az elkészült művet, és ezt követően a Vállalkozónak 10 napja van, hogy az esetleges hibákat kijavítsa és a létesítményt hiba és hiánymentesen átadja.A hibás vagy hiányos, késedelmes teljesítés esetén az átadás-átvétel még abban az esetben sem minősül sikeresnek, ha a Megrendelő az így elkészült mű átvételéről dönt. Az átadás-átvételi eljárás keretében biztosított hiánypótlási időszak elteltét követően fennmaradt hibák és hiányosságok tekintetében a Megrendelő, szavatossági igényével élve a vállalkozói díj arányos csökkentésével veszi át az elkészült művet a 7.7. és a 7.10. pontban rögzítetteknek megfelelően.

2.3. A Vállalkozó a munkáját úgy végzi, hogy tényleges előrehaladása feleljen meg a 2.1. pontban rögzített határidőnek, a beruházás követelményeinek.

Ha a Vállalkozó a teljesítést a munkaterület átadásától számított 10 napon belül nem kezdi meg, a Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni.

Amennyiben a Megrendelő megállapítja, hogy a Vállalkozó tényleges előrehaladása nem felel meg az általa előírt követelményeknek, a Vállalkozó a Megrendelő felszólítására köteles az előrehaladását gyorsító intézkedéseket tenni. Ha Megrendelő azt állapítja meg, hogy a Vállalkozó nem gyorsította az előrehaladást, követelheti a létszám növelését és/vagy a

többletmunkanapok, a túlórák és egyéb erőforrások igénybevételének elrendelését a vállalkozói díj növelése nélkül.

A jelen pontban foglaltak alkalmazása semmilyen körülmények között nem befolyásolhatja a munka minőségét. Ha a Vállalkozó nem tartja be a Megrendelő fentieken alapuló utasításait, az megfelelő indokot teremt annak megállapítására, hogy a Vállalkozó a munkát nem olyan ütemben végzi, hogy biztosítsa a meghatározott időre történő arányos teljesítést.

Ha a fenti intézkedések ellenére a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó az előírt határidőre nem tud teljesíteni a Megrendelő jogosult a szerződéstegyoldalú jognyilatkozattal felmondani, és a fennmaradó munkákat más vállalkozóval elvégeztetni.

2.4. A teljesítés helye: 0000 Xxxxx, Xxxxx xxxx 00., 000 xxxx.

3. Vállalkozói díj, fizetési feltételek

3.1. Felek megállapodnak abban, hogy a szerződés tárgyának megvalósításáért, teljesítéséért járó ellenérték, egyösszegű átalányár (vállalkozói díj) összesen

nettó ,- Ft.

Felek rögzítik, hogy az építési munka építési hatósági-engedélyköteles, ezért amennyiben a Megrendelő jelen szerződés hatálya alatt Áfa alanynak minősül, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Megrendelő kötelezett az ÁFA tartalom megfizetésére, vagyis az általános forgalmi adót a „fordított ÁFA” fizetés szabályai szerint a Megrendelő fizeti.

Az ÁFA összege Ft

A vállalkozói díj a befejezési határidőre prognosztizált egyösszegű átalányár, amely teljes körűen tartalmazza a szerződés szerinti munka teljes körű, a jogszabályi előírásoknak, az irányadó szabványoknak, a„Bölcsőde épület építése Ádánd községben” elnevezésű a TOP- 1.4.1-15-SO1-2016-00039 azonosító számú pályázatnak és a jelen szerződés műszaki tartalmának megfelelő minőségben, hiba- és hiánymentesen a jelzett határidőre történő elvégzéséhez szükséges minden költséget, ide értve különösen

a) a jelen szerződés tárgyaként rögzített munkák kivitelezésével kapcsolatos valamennyi feladat elvégzésének ellenértékét, az ahhoz kapcsolódó minden költséget és ezektől függően a Vállalkozó hasznát;

b) a kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban fizetendő valamennyi díjat, illetéket, vámot, vámköltségeket, biztosítási díjat;

c) a Vállalkozó által foglalkoztatottak részére fizetendő munkabért és járulékait;

d) a külföldi és belföldi anyagszállítási és csomagolási díjakat;

e) a forint esetleges árfolyamváltozásának többletköltségeit,

f) a teljesítéshez szükséges ideiglenes melléklétesítmények, felvonulások megvalósítási költségeit,

g) a vízszintes és függőleges anyagmozgatás költségeit,

h) a munkaterület őrzési költségeit,

i) a Vállalkozó által végzett munkák és az építmény kivitelezés során adódó állagmegóvási költségeit;

j) a fel-, és levonulással kapcsolatos összes költséget;

k) a dokumentációk készítésének költségét,

l) a Megrendelőtől átvett és a kivitelezéshez esetlegesen szükséges és a Vállalkozó által elkészítendő további tervek költségeit; beleértve az esetlegesen felmerülő engedélymódosításokat, illetve a Szerződés tárgyát képező munkához szükséges egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzését is,

m) a generáltervezői művezetés díját és költségét,

n) a kivitelezéshez szükséges gépek, eszközök, irodák, raktárak stb. bérleti használati vagy egyéb díját,

o) az építési tevékenységhez felhasznált anyagok, készülékek, berendezések stb. beszerzési költségeit; a kivitelezéshez felhasznált ivóvíz, elektromos energia, stb. költségeit

p) a megvalósulási dokumentáció készítésének költségeit;

q) a szükséges üzemi próbák elvégzésének, a kiértékelésének költségét;

r) a szakvélemények, műbizonylatok, a Magyar Szabványban és egyéb szakági előírásokban meghatározott, és a műszaki specifikációkban rögzített követelményekben kikötött paramétereket igazoló mérések szükséges költségét;

s) a kezelési és karbantartási utasítások készítésének költségét;

t) a megvalósítandó létesítményt üzemeltető műszaki személyzet betanításának költségét;

u) az építmény teljes körű üzemeltetésre alkalmas műszaki átadás-átvételéhez és használatbavételi eljárás sikeres lefolytatásához szükséges mérések, vizsgálatok, dokumentumok, valamint a szakhatóságok és közműszolgáltatók nyilatkozatainak és azok beszerzésének költségét, a közműfejlesztési hozzájárulások kivételével, amelyek megfizetése a Megrendelő kötelessége;

v) az átadás-átvételi eljárás költségeit;

w) a helyszíni körülmények és adottságok, illetve a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével minden további, a munkák szakszerű és komplett megvalósításához szükséges egyéb költséget is, függetlenül azok jogcímétől, figyelemmel az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésében foglaltakra is;

x) valamint a munkák kivitelezése során esetlegesen keletkező környezeti károk helyreállításának költségeit.

y) leszállított, beépített berendezések esetleges hálózatra kötését, kapcsolását, valamint azok beüzemelését; az eszköz használatának betanítását

A nettó vállalási ár kialakítása, a Vállalkozó saját feltételeinek és a helyi körülmények figyelembevételével, valamint az ajánlattételi felhívás, a dokumentációés az árazatlan költségvetés beárazása, a nyertes ajánlat alapján történt. A vállalási ár egyösszegűátalányár, mely magában foglalja a teljes kivitelezés költségét. A Vállalkozó arra hivatkozással, hogy a dokumentáció hiányossága, a körülmények nem kellő ismerete miatt ajánlatában költségelemeket nem szerepeltetett, az átalányáron felül költségtérítést nem követelhet.

A Megrendelőés Vállalkozóaz építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet28. §-a alapján a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathat, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik. A felek az egyeztetésen csak a Vállalkozó által az ajánlatában

megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.

Amennyiben a felek a fentiek szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.

3.2 A vállalkozói díj a Vállalkozó jelen szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének teljes költségét fedezi, valamennyi anyag- és munkadíjköltséget, vámot és a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült minden egyéb mellékköltséget, függetlenül azok jogcímétől, figyelemmel az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésében foglaltakra is.

3.3. A vállalkozói díjon felül Vállalkozó egyéb címen sem díjazásra, sem költségtérítésre nem tarthat igényt.

3.4. A Megrendelő kijelenti, hogy a szükséges pénzügyi fedezet EU-s és hazai költségvetési forrásból biztosított. A szerződés finanszírozása az Európai Unió és a Magyar Állami Költségvetés forrásából tervezetten a „Bölcsőde épület építése Ádánd községben” elnevezésű a TOP-1.4.1-15-SO1-2016-00039 azonosító számú pályázatalapján nyújtott támogatásából történik. A támogatási szerződés alapján az európai uniós támogatásból származó összeg a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti utófinanszírozás útján kerül kiegyenlítésre. A támogatás mértéke a Projekt elszámolható összköltségének 100%-a.

3.5. A támogatási szerződés alapján az európai uniós támogatásból származó összeg a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti utófinanszírozás útján kerül kiegyenlítésre, ezért a Megrendelő a Kbt. 135. § (7) – (8) bekezdései alapján a szerződésben foglalt – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 30%-ának megfelelő összeg előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja a Vállalkozó részére. A Megrendelő ebben az esetben az előleg fizetését e mértékben nem teszi függővé a Vállalkozó részéről biztosíték nyújtásától.

A Kbt. 135. § (7) – (8) bekezdései szerint Vállalkozó a szerződésben foglalt - áfa nélkül számított - vállalkozói díj 30 %-ának megfelelő összegű előlegként történő kifizetését kérheti. Az előlegbekérőt legkésőbb a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül kell benyújtani. Előleg igénylése esetén az előleg 75%-a a 3. részszámlából, 25%-a a végszámlából kerül elszámolásra. Amennyiben Vállalkozó kéri az előleg kifizetését, úgy azt Megrendelő legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. Vállalkozó köteles az előlegről előlegszámlát kiállítani Megrendelő részére.

3.6. A Megrendelő fizetési kötelezettségét igazolt teljesítés esetén – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)-(2) bekezdésével és a Kbt. 135.

§ (1) és (5)-(6) bekezdésével összhangban a tartalmilag és formailag szabályszerűen kiállított

– számla kézhezvételének napját követő harminc (30) napon belül átutalással teljesíti a Vállalkozó bankszámlájára.

Amennyiben Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a számlák kifizetésére a Kbt. 135. § (3) bekezdése alapján az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A-32/B. §-ai szerint kerül sor.

3.7. A Megrendelő a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás), vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó szerződő fél teljesítésétől vagy az erről szólóírásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

Amennyiben Vállalkozó írásbeli értesítésére (készre jelentés) a Megrendelő a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő 15 napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, a Vállalkozó kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

3.8. Számla benyújtására a műszaki ellenőr által leigazolt teljesítéssel arányosan van lehetőség. A szerződés teljesítése során 1 (egy) darab előlegszámla, 3 darab részszámla és a végszámla nyújtható be a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglaltaknak, a „Bölcsőde épület építése Ádánd községben” elnevezésű a TOP-1.4.1-15-SO1-2016-00039 azonosító számú pályázatnak,a mindenkori hatályos jogszabályoknak és támogatási szerződésnek megfelelően, a következő ütemezés szerint:

• 1. részszámla minimum 25 %-os készültségi fok elérésekor az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj minimum 25 %-áról,

• 2. részszámla minimum 50 %-os készültségi fok elérésekor az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj minimum 25 %-áról,

• 3. részszámla minimum 75 %-os készültségi fok elérésekor az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj minimum 25 %-áról, csökkentve a 30%-os előleg 75%- os mértékével,

• végszámla az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj 25 %-áról, csökkentve a 30%-os előleg 25%-os mértékével.

A Vállalkozó a végszámla benyújtására a (létesítményre vonatkozó) sikeres, hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően jogosult. Sikertelen műszaki átadás-átvételi eljárás esetén vagy az átadás-átvételi eljárás keretében biztosított hiánypótlási időszak elteltét követően fennmaradt hibák és hiányosságok tekintetében a Megrendelő, szavatossági igényével élve a vállalkozói díj arányos csökkentésével veszi át az elkészült művet a 7.7. és a 7.10. pontban rögzítetteknek megfelelően.

A számlák a megvalósult teljesítés (műszaki készültség) esetén nyújthatók be, a Megrendelő által kibocsátott teljesítésigazolás alapján. A részszámlák teljesítésének kifizetéséhez kiállított teljesítésigazolás kiadása nem jelenti az azokkal lefedett munkarészek minőségi és mennyiségi átvételét, és a Megrendelő már most jogfenntartással él arra, hogy a munkák teljes egészét, beleértve valamennyi rész teljesítésigazolás kiadását követően kibocsátott részszámlával lefedett részmunkát is, a szerződést lezáró átadás-átvételi eljárás során megvizsgálja és bármely hiba vagy hiányosság kijavításával kapcsolatos jogával élni (így különösen teljesítést követelni, kellékszavatossági jogait gyakorolni) kíván.

A teljesítésigazolást a számlához mellékelni kell. A beruházás ütemeit külön kódszámokkal ellátva elkülönítetten, átlátható módon kell dokumentálni, számlázás esetén pedig az árazatlan költségvetésekben nevesített tételeknek kell megjelennie a számlarészletezőkben, valamint a Vállalkozónak az árazott költségvetés mellett jelölnie kell, hogy melyik tételből hány

százalékot teljesített.

A számlát a Megrendelő székhelyére kell benyújtani. Vállalkozó a számláján köteles feltüntetni a szerződés tárgyát.

A teljesítésigazolás tekintetében a Kbt. 135.§ (1)-(2) bekezdése az irányadó.

3.9. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

3.10. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó a Vállalkozó rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

A Vállalkozó az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére a Vállalkozó elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/B § előírásait a Vállalkozó is köteles alkalmazni az alvállalkozójával, illetve a Vállalkozóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberekkel szemben és ezen tényről köteles az összes alvállalkozót, illetve a Vállalkozóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket tájékoztatni.

3.11. Késedelmes fizetés esetén a Megrendelő a Ptk-ban meghatározott (6:155. §) mértékű, és a késedelem időtartamához igazodó késedelmi kamatot fizet, valamint a Vállalkozó a 2016. évi

IX. törvény szerinti behajtási költségátalányra tarthat igényt.

3.12. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a finanszírozás, a Vállalkozó által elkövetett szerződésszegéséből fakadó, teljes vagy részleges meghiúsulása, elvesztése a Megrendelőnek okozott kárként merül fel, amelynek megtérítésére kötelezhető.

3.13. A finanszírozási feltételekre vonatkozó jogszabályok különösen:

• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

• A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény,

• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

• Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény.

• Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet;

• A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet

• Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet.

3.14. Amennyiben a támogatási szerződés alapján az európai uniós támogatásból származó összeg a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti szállítói finanszírozás útján kerül kiegyenlítésre, az ellenszolgáltatás teljesítése kapcsán a Kbt. 135. § (4) bekezdésében foglaltak is megfelelően irányadóak.

3.15. A finanszírozás szabályai a támogatási szerződés módosulásával külön hozzájárulás, és szerződésmódosítás nélkül a támogatási szerződés módosult rendelkezéseinek megfelelően változhatnak, mely változások a Megrendelőre és a Vállalkozóra nézve kötelező erővel bírnak. A Megrendelő fenntartja a jogot, hogy a támogatási szerződést módosítsa és ezzel a finanszírozási mód módosuljon.

3.16. A Megrendelő által kifizetett munkarészek tekintetében a Vállalkozó részéről beépített anyagok, berendezések, stb. az ellenérték (részszámla) megfizetését követően a Megrendelő tulajdonát képezik. A Szerződő felek rögzítik, hogy az ellenérték megfizetésével az elkészült és átadott létesítmény (mű) teljes egészében a Megrendelő tulajdonába kerül.

4. Alvállalkozás

4.1. A Vállalkozó a jelen szerződés szerinti kötelezettség teljesítésére alvállalkozót, közreműködőt a Kbt. 138. § (1)-(5) rendelkezései szerint vehet igénybe. A Megrendelő az alvállalkozói teljesítés során a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével jár el.

4.2. A Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozóért, közreműködőért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Alvállalkozó, közreműködő jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

4.3. A Vállalkozó csak a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával és a Kbt. rendelkezései szerint változtathatja meg a jelen szerződés teljesítése során bevonásra kerülő alvállalkozóit. E rendelkezés megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül és a Megrendelőnek, a Vállalkozóval szembeni kártérítési kötelezettség nélkül, a szerződés azonnali hatályú felmondására ad okot.

4.4. Szerződő felek a Kbt. 138. §-nak megfelelően rögzítik, hogy a szerződést a Vállalkozónak kell teljesítenie.

A Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65.

§ (7) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha a Vállalkozó e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a Vállalkozó a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

A Megrendelő nem korlátozhatja a Vállalkozó jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

A Megrendelő jogosult az alvállalkozók alkalmasságát ellenőrizni és amennyiben valamely jogszabályi feltételnek valamely alvállalkozó nem felel meg, a Megrendelő jogosult az alvállalkozó közreműködése ellen kifogást emelni.

4.5. Szerződő felek a Kbt. 139. §-nak megfelelően rögzítik, hogy a Vállalkozó felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:

a) ha a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy

b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) – nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység –átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;

c) ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, – a Vállalkozóra irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)–(4) bekezdésének alkalmazásával – megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.

4.6. A felek rögzítik, hogy a Megrendelő az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § -a értelmében a Megrendelő (vagy

a nevében eljáró személy) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a szerződésben foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesznek-e részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja-e meg az ott írtakat. Az alvállalkozók nem szerződésszerű bevonása a teljesítésbe súlyos szerződésszegésnek minősül.

5. A Vállalkozó kötelezettségei

5.1. A Vállalkozó kötelezi magát, hogy a szerződés tárgyát jelen szerződés és annak mellékletei, valamint a mindenkor hatályos építésügyi, tűzrendészeti, balesetvédelmi, és egyéb vonatkozó szakhatósági előírások és az általánosan elfogadott hazai szakmai elvárások szerint, a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelelően, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a magyar szabványok szerinti kifogástalan minőségben és kifogástalan minőségű anyagok felhasználásával, hiba–és hiánymentesen elkészíti.

5.2. A jelen szerződésben előírt teljesítés tartalmát a szerződés rendelkezésein túl az építési jogszabályok, a vonatkozó magyar szabványok és a felhasználásra kerülő egyes termékekre vonatkozó alkalmassági engedélyek, tanúsítványok határozzák meg.

5.3. A Vállalkozó köteles a jelen szerződés rendelkezéseit és a szerződés tárgyára vonatkozó előírásokat az alvállalkozókkal, közreműködő személyekkel kötött szerződésben is megfelelően érvényesíteni, ezen rendelkezések és előírások alvállalkozók, közreműködő személyek általi betartásáért a Vállalkozó a Megrendelővel szemben felelősséggel tartozik. Vállalkozó a Megrendelővel szemben teljes mértékben felel az alvállalkozók, közreműködő személyek minden tevékenységéért és cselekedetéért.

5.4. A Vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.

5.5. A Vállalkozó köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkaterületen dolgozó alvállalkozók, közreműködő személyek egymás munkáját ne zavarják, illetve a határidőre való teljesítést ne veszélyeztessék, azonban a munkavédelmi szabályokat maradéktalanul betartsák. Az alvállalkozók, közreműködő személyek kizárólag a Vállalkozóval állnak jogviszonyban, így tőle fogadhatnak el utasításokat, illetve kizárólag vele szemben érvényesíthetik követeléseiket.

5.6. A Vállalkozó köteles a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban tartani, a keletkezett építési és egyéb hulladék elszállításáról a munka végzése során rendszeresen gondoskodni. Vállalkozónak az építési és bontási hulladék kezelésével kapcsolatban egyebekben az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes előírásai szerint kell eljárnia.

5.7. A Vállalkozó köteles gondoskodni a munkaterületre vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi (így különösen a zaj-, rezgés-, légszennyeződésekre vonatkozó), balesetvédelmi, tűzvédelmi és egyéb előírások betartásáról. A munkaterület megfelelő védelme és őrzése a Vállalkozó kötelezettsége. Ezen intézkedések be nem tartásából származó minden felelősség a Vállalkozót terheli.

5.8. A Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal rövid úton, és 24 órán belül írásban is értesíteni.

5.9. A kivitelezési munkákhoz szükséges víz mennyiségét, az elektromos energia mennyiségét a Vállalkozónak kell biztosítania ideiglenes lecsatlakozások kiépítésével. A Vállalkozó a hulladékok gyűjtését, elszállítását, azokkal való elszámolást előírások szerint ellátja. A Vállalkozó a megvalósítás során a területhasználatot minimalizálja.

5.10. A Vállalkozó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a 143.

§ (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

5.11. A Vállalkozó felelősséget vállal arra és szavatol azért, hogy a munka teljesítésében részt vevők és a teljesítésbe bevont alkalmazottai a jogszabályokban meghatározott előírásoknak mindenben megfelelnek, megfelelően képzett szakemberek, megfelelően felkészítettek, az általa foglalkoztatottak vonatkozásában a foglalkoztatási jogszabályoknak eleget tesz, valamint felelősséggel tartozik a munkaterületen bármely jogviszony alapján megbízásából tartózkodók erkölcsi és szakmai megbízhatóságáért, munkavégzésre való alkalmasságáért. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződés teljesítésére nem alkalmaz olyan személyt, aki ellen a Megrendelő írásban kifejezetten tiltakozik. Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy a jelen személyi követelményekkel kapcsolatban tett megrendelői kifogásokkal összefüggésben többlet költségigénye nincs.

5.12. A Vállalkozó köteles a fenti munkálatokra dedikált munkaszervezetet felállítani és a szerződés időtartama alatt azt Megrendelő rendelkezésére tartani. A munkaszervezetet úgy kell felállítani, hogy az a szerződéses rendelkezések betartása mellett a Vállalkozó jogszabályok szerinti szolgáltatás végzésére alkalmas legyen.

5.13. A szerződő felek rögzítik, hogy a Megrendelő a munkaterület főbirtokosa, ezért a Vállalkozó biztosítja a Megrendelő és Megrendelő által megbízottak részére az építési helyszínre történő belépést a teljesítés, illetve a kivitelezés teljes idejére. A munkák befejezésével, valamint a szerződés megszüntetése esetén a Vállalkozó birtokjoga minden további jogcselekmény és - nyilatkozat nélkül megszűnik.

5.14 A Vállalkozó szavatolja, hogy tevékenységét a mindenkori érvényben lévő hazai törvények, szabványok, előírások figyelembe vétele mellett végzi, különösen, de nem kizárólagosan az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletnek.

5.15. A Vállalkozó kijelenti, hogy a közbeszerzési eljárás során a Megrendelő által átadott közbeszerzési dokumentumokat (műszaki leírást, tervdokumentációt és árazatlan költségvetést) a szerződés megkötése előtt megvizsgálta és azok alapján a szerződés tárgyát képező munkák szerződés szerinti kivitelezését megvalósíthatónak tartja. A Vállalkozó kijelenti, hogy az általa megismert ezen dokumentumok bármely hibája vagy hiányossága a Vállalkozó üzleti

kockázata körébe tartozó, a szerződés teljesítése során megoldandó feladat.

5.16. A Vállalkozó feladatát képezi bárminemű engedély, illetve a szerződés teljesítése során a későbbiekben felmerülő, a kiviteli terven nem szereplőrészlet- vagy csomóponti terv beszerzése, amely a munka megkezdéséhez és elvégzéséhez szükséges. Ebben a Vállalkozó köteles együttműködni a kiviteli tervet készítő tervezővel, a Megrendelő és a műszaki ellenőr egyidejű írásbeli értesítése (e-napló esetén ezen értesítés építési naplóba történő feltöltése) mellett.

5.17. A Vállalkozó feladata mindazon munkák elvégzése, amelyek a szerződés tárgyát képező munkákhoz szükségesek, illetve a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenek.

5.18. A Vállalkozónak a kiviteli tervek előírásait, kikötéseit be kell tartani, meg kell valósítania, amely a munkakezdés időpontjának és a munka befejező időpontjának hatóság felé történő bejelentését is magában foglalja.

5.19. A Vállalkozó köteles elektronikus építési naplót vezetni.

5.20. A kivitelezés során a Vállalkozónak be kell tartani a hatályos önkormányzati rendeletek előírásait.

6. A munka megkezdése

6.1. Az építési napló megnyitása, a munkaterület átadás-átvétele és a munka megkezdésének időpontja: a szerződés aláírását követő15 napon belül. A Megrendelő a munkaterületet Vállalkozó részére a szerződés teljesítéséhez alkalmas állapotban köteles átadni, melynek megtörténtét Felek jegyzőkönyvben kötelesek rögzíteni.

6.2. A Megrendelő a munkát a Vállalkozó szükségtelen zavarása nélkül bármikor ellenőrizheti. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó nem mentesül a felelősség alól, ha Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.

6.3. A Megrendelőnek joga van kivitelezés ellenőrzése érdekében szükség esetén megbeszélést kitűzni, amelyen a Vállalkozó köteles részt venni. A megbeszélés eredményeiről emlékeztetőt kell felvenni, melyet Xxxxx képviselői ellenjegyeznek. Az emlékeztetőben meghatározottak – amennyiben azok nem ellentétesek jelen szerződés előírásaival és a közbeszerzési eljárás alapján rögzítettekkel és a hatályos jogszabályokkal – kötelezőek a Vállalkozó számára.

7. A beruházás átvétele: a teljesítés

7.1. A Megrendelő és a Vállalkozó a teljesítés tekintetében megállapodnak, hogy a jelen szerződésben vállalt munkák:

• műszaki vonatkozásban teljesítettnek tekintendők, amikor a Vállalkozó a munkákat a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott és általa vállalt feltételeknek megfelelően – mind mennyiségi, mind minőségi értelemben –elvégezte);

• jogilag az építési munkák teljesítettnek minősülnek, ha a létesítményt (a művet) a Megrendelő hiba és hiánymentesen, a Vállalkozó által megajánlott határidőn belül

átvette, és a Vállalkozó a jogszabályokban és jelen szerződésben előírt valamennyi szükséges dokumentumokat a Megrendelő részére átadott;

• pénzügyi vonatkozásban egészében teljesítettnek tekintendők, amikor Megrendelő a végszámlát kifizette.

7.2. A Vállalkozó teljesítése akkor hibátlan, ha a jelen szerződésben foglalt munkákat határidőre és a jogszabályokban és a jelen szerződésben meghatározott mennyiségben és minőségben elvégezte (az esetleges hibák átadás-átvételi eljárás keretében biztosított hiánypótlás során történő kijavítása a teljesítésbe beleértendő), valamint a kivitelezett létesítmény (mű) rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, és a Vállalkozó valamennyi a jogszabályokban és jelen szerződésben előírt szükséges dokumentumokat a Megrendelőnek határidőre átadta.

7.3. A Vállalkozó csak a jogszabályban és a szerződés műszaki előírásaibanmeghatározott minőségi követelményeknek megfelelő anyagokat, berendezéseket és munkákat fogad el megfelelőnek, a Vállalkozó az építéshez csak új, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő anyagokat, szerkezetet és berendezéseket használhat fel, építhet be, a gyártmánytechnológiai, alkalmazástechnológiai utasítások szigorú betartásával. Sérült felületű (törött), vagy formájában torzult anyag (kő, fém, üveg, stb.) nem használható fel. Megrendelő kifogása esetén – illetve, amennyiben az anyagok, gyártmányok hibája az előírt tűréshatárokon túl van

– Vállalkozónak a kifogás tárgyát képező anyagot, szerkezetet, szerelvényt stb. saját költsége terhére ki kell cserélnie, rögzítve és a Megrendelő által aláírtan dokumentálva a kifogásolt és a csereként elfogadott tételt (szükség esetén a minták aláírásával és archiválásával). A dokumentáció elmaradásából származó vita esetén a bizonyítás a Vállalkozót terheli. Az ilyen jellegű csere nem módosíthatja a szerződés szerinti átadási határidőt és a vállalkozói díjat.

7.4. A kivitelezés befejezésekor a felek átadás-átvételi eljárást folytatnak le, melynek célja annak ellenőrzése, hogy a Vállalkozó a szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési tervdokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósította-e, és a Vállalkozó teljesítése megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek, valamint jogszabályi előírásoknak.

7.5. A Megrendelő és műszaki ellenőr köteles a Vállalkozó által megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült kivitelezési tevékenységet, és a jelen szerződésben foglaltak teljesülését.

Az átadás-átvételi eljárásról, valamint az ott felfedezett hibákról a felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyből 3 példány készül. Az átadás-átvételi eljárást lezáró jegyzőkönyvben a felek lehetőség szerint rendezik a szerződés pénzügyi lezárásának kérdését, azonban az az átadás-átvételi eljárás lezárásának nem szükségképpeni része, a műszaki teljesítés értékelése a pénzügyi elszámolás lezárása nélkül is lezárható. A jegyzőkönyv egy példánya a Megrendelőt, egy példánya műszaki ellenőrt és egy példány a Vállalkozót illeti meg. A jegyzőkönyvet a Megrendelő az építési naplóba feltölti / mellékeli.

7.6. A jegyzőkönyvben rögzített hibákat a Vállalkozó köteles az ott meghatározott határidőn belül maradéktalanul kijavítani. A felek a műszaki átadás-átvételi eljárás során a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltak szerint jegyzőkönyvben rögzítik az átadás-átvételnél észlelt

hibákat és kijavításuk határidejét, amely maximum 10 nap lehet.

7.7. Ha a hiba kijavításával kapcsolatos munkák e határidőn belül nem végezhetők el vagy a Vállalkozó a hibákat nem javítja ki, a Megrendelő jogosult a hibák kijavítását követelni, vagy a díj arányos csökkentésére irányuló kellékszavatossági jogát érvényesíteni. Amennyiben a Megrendelő a teljesítés követelése mellett dönt, az nem mentesíti a Vállalkozót azon kötelezettsége alól, hogy a Megrendelőnek a késedelemmel kapcsolatosan keletkező kárát megtérítse és késedelmi kötbért a jelen szerződés 8.7 pontjában foglaltak szerint megfizesse.

7.8. A felek az átadás-átvételt akkor tekintik sikeresen befejezettnek, ha a Vállalkozó teljesítése határidőben történt és hiba- és hiánymentes (kivéve az olyan jelentéktelen hibákat, hiányokat, amelyek nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot, feltéve, hogy és Vállalkozó meghatározott időpontig kijavítja, pótolja azokat), maradéktalanul és hiánytalanul és határidőben átadta a szerződés, valamint a jogszabályok által előírt tanúsítványokat, nyilatkozatokat és egyéb iratokat tartalmazó megvalósulási dokumentációt, továbbá a jelen szerződésben foglaltaknak mindenben megfelel, továbbá a környező berendezésekben, a Vállalkozó vagy alvállalkozói által esetlegesen okozott károk rendezésre vagy kijavításra kerültek.

7.9. Nem tagadható meg az átvétel a teljesítés olyan hibái miatt, amelyek önmagukban vagy más hibákkal, illetve hiányosságokkal összefüggésben és a kijavításukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát, feltéve, hogy az egyebekben megfelel a jelen szerződésben, illetve a hatályos jogszabályokban foglalt feltételeknek. Ha a Megrendelő az elkészült művet az ilyen hibák ellenére átveszi, az nem mentesíti a Vállalkozót a szerződésszegésből (hibás teljesítés, nemteljesítés, késedelem) fakadó igények tekintetében fennálló bármely további felelőssége alól.

7.10. Az elvégzett építési kivitelezési munkák műszaki átadás-átvételét, az esetleges hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását követően– a szerződés teljesítéseként – a Vállalkozó átadja a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot és az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó hulladék- nyilvántartó lapot, bizonylatokat.

Az átadás-átvétel során a Vállalkozó feladatát képezi az általa beépített/telepített berendezések, eszközök vonatkozásában az üzembe helyezés keretében a Megrendelő által kijelölt személyek oktatása is.

Az átadás-átvétel során a Vállalkozó – a fenti dokumentumokon túl – a Megrendelőnek átadja a kivitelezés lebonyolítása során keletkezett okiratokat, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat.

A Vállalkozó az átadás-átvételi eljárás keretében köteles továbbá átadni a Megrendelőnek 2-2 (két-két) magyar nyelvű példányban, az alábbi dokumentumokat:

• karbantartási és kezelési utasítás; mérési jegyzőkönyvek, vizsgálati jegyzőkönyvek, megfelelőségi igazolások;

• szabványosított és nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatai;

• kivitelezői (megfelelőségi) nyilatkozat; felelős műszaki vezetői nyilatkozat;

• a jótállási tevékenységet végző szervezetek listája (cég neve, címe, telefonszáma);

• az üzemeltetési, karbantartási munkák elvégzésére üzemeltetési, használati előírások és feltételek könyvei;

Felek megállapodnak, hogy a dokumentáció hibamentes és hiánytalan átadása (mint az átadás- átvételi eljárás sikeres lezárásának feltétele) hiányában; annak rendelkezésre bocsátásáig a Megrendelő jogosult az átvételt megtagadni, és a végszámla kibocsátásához szükséges teljesítésigazolást megtagadni, 10 napot követő késedelem esetén a műszaki átadás-átvételi eljárást sikertelenné minősíteni.

Ha a Megrendelő a 10 napot követő késedelem esetén a műszaki átadás-átvételi eljárást sikertelenné minősíti, a Megrendelő jogosult a hibák kijavítását továbbra is követelni, vagy a díj arányos csökkentésére irányuló kellékszavatossági jogát érvényesíteni a végszámlából. Amennyiben a Megrendelő a teljesítés követelése mellett dönt, az nem mentesíti a Vállalkozót azon kötelezettsége alól, hogy a Megrendelőnek a késedelemmel kapcsolatosan keletkező kárát megtérítse és késedelmi kötbért a jelen szerződés 8.7 pontjában foglaltak szerint megfizesse.

7.11. A sikeres átadás-átvételi eljárást követően 15 napon belül a Megrendelő teljesítésigazolást állít ki. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza különösen az átadás-átvételre vonatkozó kifejezett nyilatkozatokat, a Megrendelőnek az átadás-átvétel során átadott dokumentáció felsorolását, az érvényesíteni kívánt igényeket, és mellékletként az átvételt nem akadályozó hibákról és más hiányosságokról, valamint azok javítási határidejéről készült jegyzőkönyvet.

Sikertelen műszaki átadás-átvételi eljárás esetén vagy az átadás-átvételi eljárás keretében biztosított hiánypótlási időszak elteltét követően fennmaradt hibák és hiányosságok tekintetében a Megrendelő, szavatossági igényével élve a vállalkozói díj arányos csökkentésével veszi át az elkészült művet a 7.7. és a 7.10. pontban rögzítetteknek megfelelően.

7.12. A felek kötelesek az átadás-átvételtől számított egy éven belül a fentiekben meghatározott szabályok betartásával utó-felülvizsgálati eljárást lefolytatni.

8. A Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése, kötbér, a szerződés megszűnése

8.1. A szerződés időtartama alatt bekövetkező minden olyan körülményről, amely akadályozza a szerződés szerződésszerű, határidőben történő teljesítését, a Vállalkozó haladéktalanul köteles írásban értesítenie Megrendelőt (e-napló esetén az értesítés építési naplóba történő feltöltésével egyidejűleg), megjelölve a késedelem okát és várható időtartamát. A Felek rögzítik, hogy a bármilyen releváns, a kivitelezésre kiható értesítés építési naplóba történt bejegyzésének (vagy e-napló esetén feltöltésének) elmaradását úgy tekintik, mintha a Vállalkozó megszegte volna az értesítési kötelezettségét.

8.2. A Vállalkozó lényeges kötelezettségeinek – felróható – nem szerződésszerű, vagy nem teljesítése esetén Megrendelő a szerződést egyoldalú nyilatkozatával a jövőre nézve megszüntetheti vagy a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbonthatja, és követelheti a neki okozott kár megtérítését.

8.3 A Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani, ha:

• a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

• a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

8.4 A Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:

• feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

• a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy

• az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

• a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó az előírt határidőre nem tud teljesíteni a Megrendelő jogosult a szerződést egyoldalú jognyilatkozattal felmondani.

8.5 A Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

8.6 Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért Vállalkozó felelős.

8.7. Késedelmi kötbér:A Vállalkozó a Ptk. 6:186. §-ának megfelelően késedelem esetére minden késedelmes naptári nap után, a késedelembe esés időpontjától a tényleges teljesítés napjáig késedelmi kötbért köteles fizetni, mely a teljesítés időpontjában külön bejelentés nélkül esedékes. A késedelmi kötbér alapja a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított, teljes nettó vállalkozási díj. A késedelmi kötbér napi mértéke 0,5 %. A késedelmi kötbér maximális mértéke: harminc napra számított tétel, vagyis a Megrendelő a késedelmi kötbér összegét maximum 30 nap késedelemig érvényesíti.

Amennyiben a teljesítésre késedelmesen kerül sor, a Megrendelő további 30 napos póthatáridőt tűz. Ezt követően, ha a Vállalkozó még mindig késedelemben van, és/vagy a késedelemi kötbér összege meghaladja a kötbér maximumát a Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a szerződéstől elálljon, vagy azt felmondja. A késedelmi kötbér maximum összege, a nettó vállalkozói díj a 15%-a.

A 30 napot meghaladó késedelem esetén - a késedelemből eredő és a késedelemmel okozott károk megtérítésére vonatkozó megrendelői igényeket nem érintve - Megrendelő fenntartja a szerződés rendkívüli felmondásának jogát, mivel a 30 napot meghaladó késedelmet a felek súlyos szerződésszegésnek tekintik.

Amennyiben a késedelmes teljesítéssel érintett napok száma eléri a harmincat, úgy a 31. késedelemmel érintett naptól kezdődően a Vállalkozóval szemben a Megrendelő – választása szerint - meghiúsulási kötbért követelhet (a késedelmi kötbér helyett) a szerződéstől való elállás jogának gyakorlása mellett.

Késedelembe esik a Vállalkozó, ha a vállalkozási szerződésben előírt határidőben szerződésszerűen nem teljesít, és késedelmét a Ptk. 6:142. §-ának megfelelő módon kimenteni nem tudja.

A Ptk. 6:142. §-a alapján a Vállalkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,

- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A kötbérterhes határidő megnyílik különösen, ha a Vállalkozó a véghatáridőre a munkát nem adja át hiba és hiánymentesen, vagy a Megrendelő felé a szerződésben rögzített módon nem jelenti le (nem kezdeményezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), vagy a munkák elkészültét lejelenti (kezdeményezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), de azok olyan hibákat, hiányosságokat tartalmaznak, amelyek a rendeltetésszerű és biztonságos használatot akadályozzák.

A felek rögzítik, hogy a Megrendelő a kötbérre akkor is jogosult, ha kára nem merült fel, és a Megrendelő a kötbérrel nem fedezett kárai megtérítésére, és a szerződésszegésből eredő egyéb jogai érvényesítésére is jogosult.

A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárának érvényesítésére, illetve, hogy a késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti a teljesítés alól.

8.8. Meghiúsulási kötbér:Az elállás (felmondás) esetén a Vállalkozó az Áfa nélkül számított vállalkozói díj 15 %-nak megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetésére, és az ezt meghaladóan a Megrendelőt ért kár megtérítésére köteles. A Ptk. 6:186. §-ának megfelelően a meghiúsulási kötbér fizetésére akkor köteles a Vállalkozó, ha a szerződés teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a Vállalkozó (alvállalkozója, közreműködője) felelős.

A szerződés akkor tekinthető meghiúsultnak, ha

- a Vállalkozó a teljesítést jogszerűtlenül megtagadja,

- a teljesítés kizárólag a Vállalkozó érdekkörében felmerült okból lehetetlenül el,

- 30 napot meghaladó késedelem esetén Megrendelő él a rendkívüli felmondás jogával.

A Vállalkozó mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.A Ptk. 6:142. §-a alapján a Vállalkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,

- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A Vállalkozó a teljesítést jogosan az alábbi esetekben tagadhatja meg:

- A Ptk. 6:240. § (2) bekezdése szerint a Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

- A Ptk. 6:241. § (2) bekezdése alapján a Vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas.

8.9. A kötbér(ek) érvényesítésének módja: A Megrendelő kötbérigény érvényesítésre vonatkozó egyoldalú írásbeli jognyilatkozatának tartalmaznia kell a kötbér érvényesítésének okait.

A Megrendelő az esetleges kötbérköveteléseit jogosult a fizetendő ellenértékből visszatartani, vagy az adott megrendelés teljesítésének igazolását a kötbér megfizetéséig megtagadni vagy közvetlenül a Vállalkozóval szemben érvényesíti.

8.10. Felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő jogosult az esedékessé vált kötbért a még ki nem egyenlített számla ellenértékéből levonni.

8.11. Lehetetlenülés

• Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért a felek nem felelősek, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni.

• Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amely a Vállalkozó érdekkörébe tartozik, a szerződés megszűnik, a Megrendelő pedig a teljesítés elmaradása miatt a jelen szerződés szerinti meghiúsulási kötbér érvényesítésén felül kártérítést követelhet.

• Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amely a Megrendelő érdekkörébe tartozik, a szerződés megszűnik, a Vállalkozó pedig követelheti igazolt költségeinek a megtérítését.

• A jelen szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek megszegése esetén a szerződésszegő fél köteles a másik fél ebből származó kárát megtéríteni.

9. A szerződés teljesítése alatti káresemény

9.1. A Vállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik jelen szerződés tárgyát képező építési beruházásra, annak teljes időtartamára legalább 20.000.000,- Ft/év és káreseményenként legalább 5.000.000,- Ft összegű, All Risk típusú – teljeskörű, kizárások nélküli kivitelezői összkockázatú (CAR) építés- és szerelésbiztosítással. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a tevékenységével összefüggő, illetve a szerződés időtartama alatt keletkező károkra a Megrendelő felelősséget nem vállal és nem nyújt külön térítést a károk elhárítására.

9.2. A Megrendelő fenntartja a jogot, hogy a megfelelő terjedelmű biztosítási fedezet fennállását ellenőrizze.

9.3. A Vállalkozó az általa megkötött biztosítást mindaddig köteles fenntartani, amíg a beruházás kivitelezése miatt az átadás – átvétel megtörténtéig akár egyetlen személy is áll Vállalkozó alkalmazásában. A Megrendelő felszólítására, Vállalkozó köteles bemutatni a biztosítási díj rendszeres fizetésének elismervényeit.

9.4. Abban az esetben, ha a Vállalkozó úgy mulasztja el betartani jelen szerződésnek megfelelően a biztosítási díjak rendszeres fizetésével a szerződés fenntartását, valamint a kötvényekben rögzített feltételek betartását, hogy a Megrendelőt erről nem értesíti, akkor köteles a Megrendelő – biztosító által meg nem térített – kárát teljes egészében megtéríteni.

9.5. A biztosítás a jelen szerződés melléklete. A biztosítás költségét Vállalkozó viseli, annak megtérítésére Megrendelő nem köteles.

9.6. Amennyiben bármilyen káresemény következne be a munkaterületen, vagy az anyagok szállítása során, úgy a Vállalkozó a káreseményt, illetve annak körülményeit haladéktalanul rövid úton, és 24 órán belül írásban köteles jelezni a Megrendelőnek. Amennyiben a kár a Vállalkozó, vagy a Vállalkozó érdekkörébe tartozó személy/alvállalkozó/közreműködő személy magatartására vezethető vissza, úgy a Vállalkozó külön felszólítás nélkül köteles a keletkezett hibát kijavítani, és az okozott kárt teljes körűen megtéríteni, összhangban a jelen szerződésben foglaltakkal.

10. Vis Maior

10.1. Sem a Megrendelő, sem a Vállalkozó nem tekinthetők úgy, hogy késedelembe estek vagy úgy, hogy szerződésszegést követtek el egészen addig, amíg kötelességeik tekintetében vis maior esemény gátolja meg őket.

Vis maior-on a felek ellenőrzési képességét meghaladó körülményeket kell érteni, beleértve, de nem kizárólagosan, az alábbiakat:

- akár megüzent, akár meg nem üzent háború és ellenségeskedés, megszállás, idegen ellenség akciói, mozgósítás, rekvirálás vagy embargó

- nukleáris üzemanyagból, vagy a nukleáris anyag lebomlásából keletkező nukleáris hulladékból származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyeződés, vagy radioaktív mérgező robbanás, vagy egyéb veszélyes tulajdonság a robbanásveszélyes nukleáris üzemekben vagy azok nukleáris részlegeiben,

- lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy bitorló hatalomátvétel, polgárháború, zendülés, tüntetés vagy rendzavarás, kivéve, ha az kizárólag a Vállalkozó alkalmazottaira terjed ki,

- természeti katasztrófa.

10.2. Ha bármelyik fél úgy véli, hogy vis maior következett be, s ez akadályozza a kötelezettségeinek végrehajtásában, azonnal köteles írásban (elsősorban faxon) értesíteni a másik felet, s közölni vele az esemény körülményeit, okát és feltehetően várható időtartamát. Ebben az esetben a teljesítési határidő meghosszabbodik a vis maior időtartamával, melyről a felek előzetesen egyeztetnek.

10.3. Ha vis maior körülmény bekövetkezett, mindkét fél, de különösen a Vállalkozó köteles törekedni a szerződésből eredő kötelezettségeinek folytatólagos teljesítésére, amennyire az ésszerűen elképzelhető.

11. Szavatosság, jótállás

11.1. A Vállalkozó felelősségére, a beépített anyagok, valamint nyújtott szolgáltatások

vonatkozásában a Ptk. szabályait, valamint az egyes beépített anyagok, illetve elvégzett munkák kötelező alkalmassági idejét meghatározó, a szerződés teljesítésekor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vállalkozó ennek körében szavatol az általa felhasznált anyagok anyagi és gyártási hibától való mentességéért, valamint azért, hogy a vállalt munkát a Megrendelő által átadott műszaki követelményeknek, dokumentumoknak, valamint a vonatkozó magyar szabványoknak megfelelően, kifogástalan minőségben és kifogástalan minőségű anyagok felhasználásával végzi el.

11.2. A Vállalkozót a jelen szerződés keretében a sikeres műszaki átadás-átvételtől számított 12+ … hónap jótállási (garanciális) kötelezettség terheli. A jótállás kezdő időpontja a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárást követő első munkanap. Amennyiben a szerződés tárgyát képező munka vagy ennek egy része a jótállási idő alatt Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem teljesítése miatt a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas, úgy az előzőekben meghatározott jótállási idő a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmatlanság időtartamával meghosszabbodik.

11.3. A szavatossági és jótállási felelősség keretében a Vállalkozó köteles a feltárt, és a Megrendelő által közölt hibákat saját költségére kijavítania. Vállalkozó a hiba kijavítását, annak közlésétől (tudomására jutásától) számított 24 órán belül köteles megkezdeni, és 30 (harminc) napon– vagy amennyiben a hiba ennél több időt igényel, és ezt a műszaki ellenőr írásban megerősíti, a Megrendelő által a műszaki ellenőr bevonásával ésszerűen tűzött megfelelő máshatáridőn – belül befejezni.

11.4. A felek utó-felülvizsgálati eljárást tartanak a jótállási/garanciális időszakban évente. Az utó- felülvizsgálati eljárások során az eljárást a Megrendelő készíti elő és meghívja arra a Vállalkozót. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 15 nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a Megrendelő által összeállított hibajegyzéket is. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni résztvevőknek a hibákkal, hiányokkal kapcsolatos nyilatkozatát és a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására, illetve hiányok pótlására vállalt határidőt, amely 30 napnál hosszabb nem lehet.

11.5. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási idő alatt nem, vagy nem a jelen szerződésben meghatározott határidőben tesz eleget garanciális kötelezettségeinek, a Megrendelő jogosult a jótállás idejére előírt biztosítékból előzetesen lehívni - Megrendelő utólagos elszámolási kötelezettségének terhe mellett -, és a hibákat ezen előzetesen lehívott összegből megjavíta(t)ni, ami nem érinti a Vállalkozó jótállási kötelezettségét.

11.6. Jótállási biztosíték: A Vállalkozó a tartalékkeret és Áfa nélkül számított vállalkozói díj 5%- ának megfelelő összegű, a szerződésben rögzített jótállási idő + 15. napig fennálló biztosítékot bocsát a Megrendelő rendelkezésére.

A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékának rendelkezésre bocsátásáról szóló dokumentumot a végszámla benyújtásának időpontjáig kell rendelkezésre bocsátani, illetve igazolni. A jótállási biztosíték rendelkezésre bocsátása a végszámla kiállításának a feltétele, elmaradása a Vállalkozó jogosulti késedelme.

A jótállási biztosíték teljesíthető a Vállalkozó választása szerint

(i) óvadékként az előírt pénzösszegnek a Megrendelő fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, vagy

(ii) az óvadékkal lényegében azonos likviditású,pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt, feltétel és kifogás nélküli garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, továbbá

(iii) az óvadékkal lényegében azonos likviditású,feltétel és kifogás nélküli,biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel.

(i) Készpénz megfizetése esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő által megjelölt fizetési számlájára befizetni a biztosíték összegét, melyet a Megrendelő lehívhat, amennyiben a műszaki ellenőr által igazolható módon, a Vállalkozó nem szerződésszerűen hajtja végre jótállási kötelezettségeit.

(ii) Amennyiben a Vállalkozó pénzügyi intézmény vagy biztosító által kibocsátott garancia formájában kívánja nyújtani a kikötött biztosítékot, annak az alábbiakat kell tartalmaznia:

o garantáló pénzügyi intézmény/biztosító megnevezése,

o azon személyt, aki felé ezt kibocsátják (Megrendelő),

o a Vállalkozó azonosításra alkalmas adatait,

o a beszerzés megnevezését,

o azon tényt, hogy a pénzügyi intézmény/biztosító mely időponttól és milyen mértékű garanciát vállal (a jótállási idő lejártáig, okirati forma esetén+ 45 napig kell érvényben maradnia)

o azon nyilatkozatot, hogy ezen összegből a Megrendelő előzetesen lehívhat, amennyiben a műszaki ellenőr által igazolható módon a Vállalkozó nem szerződésszerűen hajtja végre jótállási kötelezettségeit,

o egy nyilatkozatot, hogy a garancia feltétel nélküli és annak lejáratáig visszavonhatatlan,

o hogy a pénzügyi intézmény/biztosító a fizetési kötelezettségének a lehívástól számított legkésőbb 10 naptári napon belül eleget tesz,

o egy nyilatkozatot, hogy sem a Vállalkozót, sem más harmadik személyt a garancia érvényesítésével kapcsolatos kifogásolási jog nem illeti meg.

o A garancia nem tartalmazhat sortartási vagy bármilyen egyéb kifogást.

(iii) Biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényre, vagy pénzügyi intézmény/biztosítói készfizető kezességre vonatkozó megajánlás esetén pedig a Megrendelő nevére szóló, az előírt összegre vonatkozó, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényt/kezességvállaló nyilatkozatot kell a Megrendelő rendelkezésére bocsátania a Vállalkozónak, melynek tartalmazni kell, hogy a jótállási kötelezettségeit nem szerződésszerű teljesítése esetén a Megrendelő, a Vállalkozó esetleges kifogásai ellenére is érvényesítheti követeléseit. Vagyis a Vállalkozónak előre le kell mondania a kifogás jogáról, így a Ptk. 6:417. § (2) bekezdése szerinti kifogás joga a Kezest sem fogja megilletni.

A kötelezvény/ kezességvállaló nyilatkozat nem tartalmazhat sortartási vagy bármilyen egyéb kifogást.

A készfizető kezességet tartalmazó biztosítási szerződésnek (kötelezvények)/ kezességvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

o kezes megnevezése,

o azon személyt, akinek javára a kötelezvényt kibocsátják (Megrendelő),

o a Vállalkozó azonosításra alkalmas adatait,

o a Szerződés megnevezését,

o a kötelezettségvállalás érvényességének kezdetének és végének időpontját (a szerződés teljesítésétől a jótállási idő lejárta, okirati forma esetén + 45 napig)

o a kötelezettségvállalás összegét,

o azon nyilatkozatot, hogy a kezesi kötelezvény/ kezességvállaló nyilatkozat alapján a Xxxxx visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Vállalkozó a műszaki ellenőr által igazolható módon nem szerződésszerűen teljesíti jótállási kötelezettségeit, akkor a Kezes a Vállalkozó helyett a Megrendelő számára a kötelezvény/ kezességvállaló nyilatkozat első eredeti példányú, a fenti kötelezvényszámra hivatkozó, a Kezes címére megküldött írásbeli felszólítására (Lehívás) a benyújtandó okmányok kézhezvételét követően 10 naptári napon belül a kötelezvényben/ kezességvállaló nyilatkozatban megjelölt összeg erejéig fizetést teljesít készfizető kezesként a felszólításban szereplő számla javára.

o egy nyilatkozatot, hogy a kibocsátásra kerülő kötelezvény feltétel nélküli és a lejáratáig visszavonhatatlan,

o egy nyilatkozatot, hogy sem a Vállalkozót, sem más harmadik személyt a kötelezvény/ kezességvállaló nyilatkozat érvényesítésével kapcsolatos kifogásolási jog nem illeti meg.

o A kötelezvény/ kezességvállaló nyilatkozat nem tartalmazhat sortartási vagy bármilyen egyéb kifogást.

A biztosítékoknak minden esetben az előírt időtartamra vonatkozó, határozott időre szóló kötelezettségvállalásnak kell lennie, amelyet az ajánlatkérő számára elfogadható minősítésű (nemzetközi hitelminősítő által, befektetésre ajánlott kategóriába eső), pénzügyi intézmény vagy biztosítóintézet bocsát ki, magyar nyelven, magyar nyelvű lehívhatósággal és magyar jog alatt.

A Vállalkozó az egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, de a biztosítékoknak a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően, kellő pénzügyi likviditással, folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

A Megrendelőt a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka összegéből véglegesen megilleti mindazon költség, amely a műszaki átadás-átvétel után, de már a használat során felmerült esetleges hibák kijavítására szolgálnak, amennyiben a Vállalkozó a felmerült hibák kijavítását nem vállalja és a javításokat a Megrendelő harmadik féllel elvégezteti.

Amennyiben ilyen hibák nem merülnek fel, úgy a Megrendelő köteles a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékát a jótállási (garanciális) idő lejártakor lefolytatott utó-felülvizsgálati eljárás lezárásának időpontjától számított 15 napon belül Vállalkozó részére felszabadítani.

12. Felmondás, elállás

12.1. A Megrendelő a Ptk.-ban szabályozottakon túlmenően az alábbi esetekben is jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni (amennyiben a teljesítés megkezdése nem kezdődött meg) vagy azt felmondani:

• a Vállalkozó a munkát a munkaterület átadását követő 10 napon belül nem kezdi el;

• a Vállalkozó által foglalkoztatott munkavállalók nem rendelkeznek érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel;

• a Vállalkozó ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek, vagy a Vállalkozó végelszámolását határozza el, avagy egyéb olyan körülmény merül fel a Vállalkozó érdekkörében, mely a szerződés teljesítését meghiúsíthatja;

• a Vállalkozó átalakul, vagy tulajdonosai összetételében, vagyonában olyan jelentős változás következik be, amely a Megrendelő megítélése szerint a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését veszélyeztetik.

12.2. Megrendelő a jelen szerződést jogosult továbbá 15 napos felmondási idővel, írásbeli nyilatkozattal felmondani, ha erre hatósági kényszer (az építőipari kivitelezési tevékenység hatóság részéről történő leállítása, amely a Vállalkozó érdekkörén belül merül fel) okot ad.

12.3. A szerződés felmondása esetén a Vállalkozó a már elvégzett munkájának a Megrendelő műszaki ellenőre által kiállított teljesítésigazolás alapján megállapított vállalkozói díjra jogosult. Kártérítési igénnyel nem léphet fel a Megrendelővel szemben, amennyiben a felmondásra okot adó esemény Vállalkozó érdekkörében merül fel.

13. Kapcsolattartás

13.1. Felek a szerződés teljesítése során kötelesek együttműködni, egymást a szerződés teljesítését befolyásoló körülményekről haladéktalanul tájékoztatni.

13.2. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a teljesítést érintő információt haladéktalanul írásban, igazolt módon közöl a Megrendelővel, ennek elmulasztásáért teljes anyagi és nem anyagi felelősséget vállal.

13.3. A Felek a szerződés teljesítésének elősegítése érdekében kapcsolattartó személyeket jelölnek meg az alábbiak szerint:

Megrendelő kapcsolattartója:

Név: Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxx polgármester Cím: 0000 Xxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Telefonszám: x00 00000000 E-mail: xxxxxx@xxxxx.xx

Műszaki ellenőr kapcsolattartója:

Név: Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

Kamarai azonosító: ME-ÉI.-MÉK-14-20117 Cím: 7400 Kaposvár, Rezeda u. 25.

Telefonszám: x00 (00) 0000000

E-mail: xxxxxxx.xxxxxx@xxxxxxxxxx.xx NÜJ szám: 259817372

Vállalkozó kapcsolattartója:

Név:

Cím:

Telefonszám:

E-mail:

Felelős Műszaki Vezető

Név:……………………….

MV-É ………..

tel.: ……………………………………..

fax: ……………………………………..

e-mail: ………………………………….

NÜJ szám: ……………………………...

13.4. Felek rögzítik, hogy egymás között minden nyilatkozatot vagy egyéb értesítést írásban, szükség szerint tértivevényes levélben vagy e-mailben kell megküldeni, amely akkor tekinthető szabályszerűnek, ha azt a kapcsolattartó személyek részére a 13.3. pontban meghatározott, vagy a 13.5., vagy 13.6 pontok szerint küldött értesítésben bejelentett elérhetőségre kézbesítették. Az értesítés akkor válik joghatályossá, amikor azt a címzett igazoltan átvette.

13.5. Az e-mail értesítés akkor válik joghatályossá, amikor arról automatikus vagy kifejezett visszaigazolás érkezett.

13.6. A tértivevényes ajánlott postai küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés első megkísérlésének napját követőötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, mely egyben az értesítés joghatályosulását is jelenti.

13.7. Felek megállapodnak, hogy a fent megjelölt kapcsolattartók személyében történt változásról a másik felet haladéktalanul értesítik. A kapcsolattartók személyében bekövetkezett változás a másik félhez szerződésszerűen megküldött értesítéssel lép hatályba.

14. Titoktartás

14.1. Felek a jelen szerződéssel kapcsolatosan kölcsönösen kijelentik, hogy a teljesítés során tudomásukra jutott minden információt és adatot bizalmasan kezelnek és megőriznek, ezeket a másik fél előzetes, írásbeli hozzájárulása hiányában nem hozzák nyilvánosságra vagy illetéktelen harmadik személy tudomására. Vállalkozó a birtokába került információkat kizárólag a jelen szerződésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében használhatja fel.

14.2. Felek rögzítik, hogy a titoktartási rendelkezések megszegése esetén Megrendelő jogosult a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az elállás nem zárja ki a titoktartási kötelezettség megszegésére irányadó egyéb polgári- vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását.

14.3. Vállalkozó vállalja, hogy üzleti titok címen nem tagadja meg a tájékoztatást a jelen szerződés

lényeges tartalmáról. Vállalkozó jelen szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy nem minősül üzleti titoknak az az adat, amelynek megismerését, vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.

14.4. Felek tudomásul veszik, hogy a szerződés a Kbt. 43. § (1)-(2) és adott esetben az (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül.

15. Vitás kérdések rendezése

15.1. Vállalkozónak és Megrendelőnek meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, amely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatosan felmerült. Minden, a szerződés megkötése után felmerülő, a szerződés teljesítését akadályozó körülményről a felek kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni.

15.2. Ha a Felek között 30 napon belül nem vezetnek eredményre a szerződés alapján vagy ezzel összefüggésben keletkezett vita rendezésére irányuló közvetlen tárgyalások, úgy a jogvita eldöntésére – hatáskörtől függően kikötik a Megrendelő székhelye szerint illetékes járásbíróság, illetve törvényszék kizárólagos illetékességét.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. Jelen szerződés módosítása – a vonatkozó előírások, így különösen a Kbt. 141.§-ban foglaltak szerint – mindkét fél által történő cégszerű aláírással érvényes.

A szerződésmódosítással kapcsolatos költségeket, és kiadásokat annak a szerződő félnek kell viselnie, akinek az érdekkörében felmerült okból a szerződés módosítására sor került.

A Kbt. alapján semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a Vállalkozót mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy a Megrendelő átvállaljon a Vállalkozót terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a Vállalkozót terhelő kockázatokat.

A Vállalkozó köteles 3 munkanapon belül írásban értesíteni Megrendelőt a szerződési feltételekben megadott bármely adat (név, székhely, bankszámlaszám, adószám, kapcsolattartója nevének vagy címének, továbbá bankszámlája számának, stb.) megváltozásáról.

16.2. A Megrendelő felhívja a figyelmet arra, hogy a számla benyújtása és kiegyenlítése során az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

16.3 Felek tudomásul veszik, hogy a Vállalkozó a közbeszerzési eljárásban az ajánlatában, hiánypótlásában, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatta. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a Kbt. 44. § (2)–(3) bekezdés szerinti elemeket.

16.4. A Vállalkozó kijelenti, hogy e szerződés mellékletét képező, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41.§ (6) bekezdésében és 50.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel tett nyilatkozata alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§

(1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül.

16.5. Felek a jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Kbt. és a Ptk., továbbá a vonatkozó jogszabályok, így különösen, de nem kizárólagosan az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit tekintik irányadónak.

Jelen szerződés mindkét fél általi cégszerű aláírást követő napon lép hatályba.

A Felek a jelen szerződésüket, mint akaratukkal megegyezőt saját kezű cégszerű aláírásukkal látják el.

A szerződés 5 egymással tartalom és forma szerint mindenben egyező példányban készült, amelyből 3 (három) példány Megrendelőt, 2 (kettő) példány Vállalkozót illet.

Ádánd, 2018.

Ádánd Község Önkormányzata Megrendelő képviseletében Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxx Polgármester


Vállalkozó képviseletében

pénzügyi ellenjegyzés

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (Nvtv.) 3. § (1) bek. 1. b) pontjában meghatározott

BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI JOGISSZEMÉLY, VAGY

JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET1 RÉSZÉRE

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (Áht.) 41. § (6) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítéséhez.

Alulírott

Név:

születéskori név:

anyja neve:

születési helye, ideje:

mint a

szervezet neve:

székhelye:

adószáma:

cégjegyzékszám / nyilvántartásba vételi száma:

törvényes képviselője – polgári és büntetőjogi felelősségem tudatában - úgy nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az Áht. 41. § (6) bekezdésében írtaknak megfelel, azaz a Nvtv. 3. § (1) bek. 1. b.) pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:

Az általam képviselt szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő együttes feltételeknek:

a) tulajdonosi szerkezete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyet jelen nyilatkozat 1. pontjában mutatok be teljeskörűen;

b) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban: ………………………………….. rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

c) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, valamint külföldi illetőségű szervezet esetén vállalom, hogy a Tao. 4. § 11. h.) pontja szerinti adatokat külön nyilatkozatban mellékelem;

d) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező

1Gazdálkodó szervezet: A gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda,

a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég,

továbbáaz egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány (Pp. 7.§ (1) bekezdés 6) pont)

gazdálkodó szervezet tekintetében az a), b) és c) alpont szerinti feltételek fennállnak, amelyeket a jelen nyilatkozat 2. pontjában mutatok be teljeskörűen.

Jelen nyilatkozat alapján tudomásul veszem, hogy

- a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a Hivatal/Intézet kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél

– szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek [Nvtv. 11. § (12) bek.];

- központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A Hivatal/Intézet ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az Áht. 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni [Áht. 41. § (6) bek.];

- a valótlan tartalmú átláthatósági nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a Hivatal/Intézet felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll. [Ávr. 50. § (1a) bek.]

- a Hivatal/Intézet az átláthatósági feltételeknek való megfelelés céljából a szerződésből eredő követelés elévüléséig az Áht. 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult az általam képviselt szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. §-banmeghatározott adatokat kezelni.

Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm a Hivatal/Intézet részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem.

Kelt:……………………………………………………

………………..................................

cégszerű aláírás

1. pont: Nyilatkozat a szervezet tényleges tulajdonosairól2

Ssz.	Név	Születési név	Születési hely	Születési ideje	Anyja neve	Tulajdoni hányad	Befolyás, szavazati jog mértéke
						%	%
1.
2.
3.

Kelt:……………………………………………………

………………..................................

cégszerű aláírás

2Tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; [2017. évi LIII. tv. (Pmt.) 3. § 38. pont]

2. pont: Nyilatkozat az átláthatósági nyilatkozatot tevő szervezetben több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező szervezetekről, és azok tényleges tulajdonosairól

Ssz.

A szervezet

A szervezet tényleges tulajdonosainak

neve

tulajdoni hányadának mértéke %

befolyásának, szavazati jogának mértéke %

adóilletősége

neve

születési neve

születési helye

születési ideje

anyja neve

tulajdoni hányad %

befolyás, szavazati jog mértéke %

1.

3.

2.

Kelt:……………………………………………………

………………..................................

cégszerű aláírás

30