Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Szabályzat

Érvényes: 2023. augusztus 1-től

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3

I. Biztosító, Szerződő, Biztosított, Zálogkötelezett, Zálogjogosult 3

1. Biztosító 3

2. Szerződő 5

3. Biztosított személyek 5

4. Zálogkötelezett 5

5. Zálogjogosult 6

6. Belépés a szerződésbe 6

II. A Biztosítási szerződés megkötése 6

III. A kockázatviselés kezdete 7

IV. A Biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, és a biztosítási időszak 8

V. A Biztosítási szerződés módosítása 8

1. A szerződés Szerződő általi módosítása 8

2. A Biztosítási szerződés Biztosító által javasolt módosítása 8

VI. A Biztosítási szerződés megszűnésének esetei 9

1. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás 9

2. Évfordulóra vagy naptári negyedév végére történő megszüntetés 9

3. Díjnemfizetés 9

4. Közös megegyezés 9

5. A szerződés megszűnésének következményei 10

VII. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 10

VIII. A biztosítási összeg 11

IX. A biztosítási összegek és a díjak évenkénti módosítása 12

1. A biztosítási összegek módosítása (indexálás) 12

2. A biztosítási díjak módosítása 12

3. A termék díjtételeinek meghatározása/módosítása 13

4. A Biztosító következő évre vonatkozó megújítási javaslataival kapcsolatos szerződői jogok 13

X. Önrészesedés 13

XI. A Szerződő Felek speciális kötelezettségei 13

1. A Szerződő és a Biztosított kötelezettségei 13

2. A Biztosító kötelezettségei 16

XII. Mentesülés 18

XIII. Általános kizárások 18

XIV. Egyéb rendelkezések 18

1. Megtérítési igény 18

2. Elévülés 19

3. Adatkezelés, adatvédelem 19

4. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól 19

5. E-kapcsolat (elektronikus kommunikáció) szolgáltatás 19

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK/KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 21

I. Biztosított 21

II. Területi hatály 21

III. A biztosítható vagyontárgyak köre 21

IV. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 24

V. Biztosítási események 26

VI. A Biztosító szolgáltatása 34

ÁLTALÁNOS BETÖRÉSVÉDELMI ELŐÍRÁS 37

KÁRBEJELENTÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 38

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Általános feltételek

A Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (röviden: Kupola) jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító), valamint bármely természetes személy (továbbiakban: Szerződő) között. Ennek alapján a Biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a Szerződő pedig biztosítási díj fizetésére köteles.

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a jelen szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében (kárbiztosítás) vagy a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.

A szerződés nyelve magyar.

Jelen feltételek egyben ügyféltájékoztatásnak is minősülnek.

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog és az Európai Unió tagországai által kötelezően és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen, de nem kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoztatni a szerződőt.

I. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, ZÁLOGKÖTELEZETT, ZÁLOGJOGOSULT

1. Biztosító

1.1. Neve: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

A társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván. A társaság adószáma: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. A Biztosító ügyfélszolgálatának elérhetősége

Telefonszám: (x00) 0-000-0000

Elektronikus elérhetőség: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx

Budapesti Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Az értékesítési pontok listája megtekinthető a honlapon (xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxx).

1.3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről

és pénzügyi helyzetéről. A jelentés kötelező tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx) tekinthető meg.

1.4. A Biztosító felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.) látja el.

1.5. Panaszkezelés

A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügyfél) a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhető és megtekinthető ügyfélszolgálati irodákban, illetve a biztosító honlapján: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszkezelesi-szabalyzat.html

1.5.1. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetőségek Szóbeli panasz személyesen vagy telefonon tehető:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Székhely: 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 0.

Levelezési cím: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22 Nyitvatartás: hétfő, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00, csütörtök 8.00–20.00

Értékesítési pontok

Cím lista: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx, a linken feltüntetett nyitvatartási időben.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldről is hívható telefonszámon, csütörtökön 7.00 és 19.00 óra között, a hét többi munkanapján 8.00 és 16.00 óra között.

Írásbeli panasz az alábbi csatornákon tehető:

a) személyesen vagy más által, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Értékesítési pontok

Cím lista: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx, a linken feltüntetett nyitvatartási időben.

b) postai úton Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22,

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000,

d) elektronikus úton a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx linken online, vagy a xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx elhelyezett panaszbejelentőn vagy a xxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

e) Adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy /xxxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

1.5.2. Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

1.5.2.1. A fogyasztónak minősülő ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

Az ügyfél a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Levelezési cím: Pénzügyi Békéltető Testület, 1525 Budapest, Pf. 172 Telefon: (x00) 00-000-000, (x00) 0-000-0000

Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Kupola termék vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) jogszabályok szerinti eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát.

A Biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT-hez fordul, az összeg Biztosító által nem vitatott részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül megtéríti az ügyfél részére.

Bíróság

Az ügyfél panaszának a Biztosítóhoz történő benyújtását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozóan – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6.

Pénzügyi fogyasztóvédelem e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777 Telefon: (x00) 00-000-000

Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minősülő ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

• e-mailen: xxxxxx@xxxx.xx

• telefonon: (x00) 0-000-0000

• postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22

A Biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton küldi ki. A Biztosító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a honlapján, a xxx.xxxx.xx weboldalon és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben is.

1.5.2.2. A Biztosító adatkezelését érintő panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

A Biztosító adatkezelése ellen panaszt nyújthat be az xxxxxxxxxxx@xxxx.xx elérhetőségen, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóságnál, továbbá bírósághoz fordulhat. Adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a Biztosító adatkezeléssel összefüggő panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz (a pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja), illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés Biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9

Bővebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Szerződő

A biztosítási szerződést az kötheti meg (Szerződő), aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött szerződés semmis.

A Szerződő teszi a biztosítási ajánlatot és a szerződés létrejötte esetén a díjfizetést teljesíti. A Biztosító jognyilatkozatainak címzettje a Szerződő, továbbá a Szerződő jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, eltérő Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

A Kupola Szerződője kizárólag fogyasztó lehet, azaz olyan természetes személy, aki nem szakmai, üzleti tevékenysége, vagy foglalkozása körében jár el a Kupola szerződés megkötése során.

3. Biztosított személyek

3.1. Ingatlan biztosítása tekintetében Biztosított lehet az ajánlaton/kötvényen Biztosítottként név szerint feltüntetett természetes személy (tulajdonos, haszonélvező, ingatlanbérlő).

A tulajdonos/haszonélvező társak tulajdoni/haszonélvezeti hányaduk arányában válnak biztosítottá.

3.2. Ingóságok biztosítása tekintetében Biztosított lehet:

a) az ingatlan Biztosítottja (3.1 pont),

b) amennyiben a szerződés ingatlanbiztosítást nem tartalmaz, úgy az ajánlaton/kötvényen név szerint feltüntetett természetes személy,

c) amennyiben a kockázatviselés helyéül szolgáló ingatlant tulajdonként jelölték meg, az ingatlan és/vagy ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjának a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselés helyén élő közeli hozzátartozói és hozzátartozói (Ptk. 8:1.§1), akiknek a biztosítási esemény időpontjában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási címe az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím,

d) amennyiben a kockázatviselés helyéül szolgáló ingatlant bérleményként jelölték meg, az ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselés helyén együtt élő közeli hozzátartozói és hozzátartozói.

4. Zálogkötelezett

Az a személy (jelen feltételek vonatkozásában a szerződésben biztosított ingatlan tulajdonosa) aki az adós teljesítésének biztosítékaként meghatározott jogot biztosít a tulajdonát képező zálogtárgyon (jelen szerződés vonatkozásában a szerződésben biztosított ingatlan) és vállalja, hogy a jogszabályban meghatározott feltételekkel tűri, hogy a zálogjogosult (hitelező) a követelését a zálogjoga alapján kielégítse.

5. Zálogjogosult

Az a természetes személy vagy jogi személy, akinek javára a zálogjog alapítása történik, akinek követelését a biztosított ingatlanon a zálogjog biztosítja.

1. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

6. Belépés a szerződésbe

Amennyiben a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem, de értesítése szükséges. A belépéssel a Szerződő felet terhelő kötelezettségek és jogosultságok összessége a Biztosítottra száll át.

Amennyiben a Biztosított belép a szerződésbe, úgy a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős, de köteles a szerződésbe belépő Biztosított a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ide értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

1. A Kupola szerződés létrejöttének feltétele, hogy a Szerződő ajánlatot tegyen az ingatlan és/vagy az ingóságok vagyontárgyainak az elemi károkra és az alapkockázatokra (Különös feltételek V.1. pont) vonatkozó biztosítására.

2. A szerződés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

2.1. Szóban jön létre a szerződés, távollévők között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerződésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerződés tartalma, a jognyilatkozat tétel időpontja a jognyilatkozat tevők személye, továbbá a felek egyező akarata bizonyítható, vagy jelenlévők között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében, feltéve, hogy a szerződés tartalma, a jognyilatkozat tétel időpontja és a jognyilatkozatot tevők személye, továbbá a felek egyező akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerződésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak Biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

2.2. Írásban jön létre a szerződés akár távollévők, akár jelenlévők között

• ha a biztosítási szerződés lényeges tartalmát a felek papíralapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és saját kezűleg ellátták kézjegyükkel, vagy képviselő útján írták alá, vagy

• ha a szerződés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhető és a jognyilatkozat tevő személye és a jognyilatkozat megtételének időpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3) bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

2.3. A felek írásbeli szerződéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon2, vagy digitálisan rögzített szerződés kézzel írott aláírással történő megerősítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentumot, ha annak aláíróját jogszabály, vagy hatóság által elektronikus aláírás hitelesítésre jogosított szolgáltató megerősíti,

• az aláírás nélkül megkötött szerződést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követő megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom időkorlát nélküli visszaidézhetőségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevő személyének azonosítására.

2.4. A Biztosító az elektronikus úton történő szerződéskötés speciális szabályairól a jognyilatkozat megtételéhez a Biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a Szerződőt.

2.5. A Biztosító alapértelmezettként biztosítja a teljeskörű papírmentes kommunikációt, azonban a Szerződő kérésére lehetőséget biztosít az ettől való eltérésre.

3. A szerződés megkötését követően a Biztosító a szerződés létrejöttétől vagy elutasításától számított öt munkanapon belül igazolható és azonosítható módon értesíti a Szerződőt a biztosítási szerződés létrejöttéről vagy elutasításáról. A Szerződő a szerződés létrejöttéről való tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja.

3.1. Felmondás esetén a szerződés a Szerződő írásbeli felmondásának (Általános feltételek IV.6. pont) Biztosítóhoz történő beérkezésének napját követő nap 0.00 órájától szűnik meg.

A kockázatviselés kezdete (Általános feltételek III.1. xxxx) és a szerződés megszűnésének napja közti időtartamra a díj a Biztosítót megilleti.

3.2. A Biztosító az ajánlat elfogadása esetén a Szerződő részére kiállítja és elküldi a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény).

2. Papíralapon kézzel írott aláírással ellátott ajánlat kizárólag a Biztosító által használt, vagy elismert, és az ajánlattétel időpontjában érvényes formanyomtatványon tehető.

4. Amennyiben a kötvény eltér a Szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a Szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, úgy a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő fél figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

5. A Szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig kötve marad.

6. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

7. A szerződés az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

8. A Biztosító kockázat-elbírálásra nyitva álló időtartama (15 nap) az ajánlattétel napjától kezdődik. Elektronikus felületen tett ajánlat azon a napon minősül beérkezettnek, amikor a Biztosító számára hozzáférhetővé válik.

9. Amennyiben a 15 napos kockázat-elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, úgy az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

10. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik, a befizetett biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a döntést követő 15 napon belül a Biztosító kamatmentesen visszafizeti. A díj esetleges határidőn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

11. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat a Bit. 143. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

12. A Biztosító szerződésmódosítási és felmondási joga.

12.1. Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerződési feltételétől, úgy a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja a Szerződőnek, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat Szerződő általi kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

12.2. Amennyiben a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, amennyiben a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő fél figyelmét felhívta.

12.3. Amennyiben a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító 12.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

1. A Biztosító kockázatviselésének kezdete – amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg – az ajánlattételt (II.8.1. pont) követő nap 0.00 órája.

2. A Különös feltételek V.1.10. pontja az árvízre vonatkozóan várakozási időt határoz meg. Árvíz biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő igényekre a Biztosító a szerződés megkötését követő tizenötödik (15) naptól vállal helytállási kötelezettséget. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyeknek a következményei a III.1–2. pont szerinti kockázatviselés kezdetekor a biztosított épületeken, építményeken, illetve az egyéb biztosított vagyontárgyakon már felismerhetőek voltak. A Biztosító csak azon károk megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyek a kockázatviselés megkezdése után, a szerződés hatálya alatt következtek be függetlenül attól, hogy a Biztosító a szerződés megkötésekor már meglévő károsodást ismerte vagy sem.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

1. A biztosítás határozott, egyéves (1 év) tartamra jön létre. A biztosítási év első napja a szerződés kockázatviselési kezdete hónapjának első napja.

2. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerződés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következő biztosítási évre, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban nyilatkozik (Általános feltételek IV.6. pont), hogy nem kívánja a szerződést újabb egy évre megújítani. A nyilatkozatnak a címzetthez legkésőbb a biztosítási év vége előtti harmincadik (30) napig kell megérkeznie.

2.1. A szerződés megszüntetése vonatkozhat a szerződés egészére (alapcsomag+kiegészítők) vagy csak bármely kiegészítőre. Az alapcsomag a kiegészítők fenntartása mellett nem szüntethető meg, az alapcsomag megszüntetésére irányuló jognyilatkozat a teljes szerződést (alapcsomag és kiegészítők) megszünteti.

3. Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban közli, hogy a szerződést nem kívánja megújítani (VI.2. pont), úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjog nélkül megszűnik.

Amennyiben a Biztosító a szerződést nem kívánja megújítani, a szerződés megszüntetésére vonatkozó tájékoztatását írásban (postai) úton is megküldi a Szerződő részére.

4. A Szerződő jogosult a szerződést 30 napos felmondási idővel a naptári negyedévek végére is felmondani. Ebben az esetben a szerződés a Szerződő által megjelölt naptári negyedév utolsó napjának 24. órájakor megszűnik.

5. Amennyiben a Szerződő a biztosítási év végétől számított 30 napon belül3 (IV.2. pont), illetve a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül (IV.4. xxxx) mondja fel a szerződést, a felmondás a következő naptári negyedév végével lesz esedékes, amelyről a Biztosító a Szerződőt írásban (postai, illetve az e-mail címmel rendelkező ügyfeleket elektronikus úton egyaránt) tájékoztatja.

6. A szerződés megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat kizárólag írásban tehető. A felmondás tekintetében írásbelinek minősülnek az alábbi esetek:

a) A szerződő saját Online Ügyfélszolgálati fiókján keresztül tett nyilatkozata.

b) A szerződő e-mailben a xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx felületen keresztül eljuttatott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratba foglalt nyilatkozata.

c) A Szerződő által aláírt eredeti nyilatkozat eljuttatható a Biztosítóhoz levélben, vagy átadható a Központi Ügyfélszolgálati Irodában és az Értékesítési Pontokon (xxxxx://xxx.xxx x.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx).

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A szerződés Szerződő általi módosítása

1.1. A Szerződő az egyéves tartamon belül a Biztosítóhoz intézett, igazolhatóan visszaidézhető nyilatkozattal (II.2. pont) bármikor jogosult javaslatot tenni – különös tekintettel az esetleges alul vagy túlbiztosítás (VIII.6–7. pont) elkerülése érdekében – a biztosított vagyontárgyak (ingatlan, ingóságok, értéktárgyak) biztosítási összegeinek módosítására. Ugyancsak kezdeményezheti a Szerződő a szerződésben lévő kiegészítők törlését vagy új kiegészítők beemelését a szerződésbe. A szerződésmódosítási javaslatot a Biztosító a II. pontban meghatározottak szerint kezeli.

1.2. Amennyiben a Biztosító a szerződésmódosítási javaslatot elfogadja, vagy a Szerződő módosítási indítványára 15 napon belül nem válaszol,

• a szerződés a módosítási nyilatkozat Biztosítóhoz történt beérkezését követő hónap első napjától, de minimum 30 nap elteltével, vagy

• amennyiben a Szerződő 30 napnál későbbi időpontot jelöl meg, a Biztosító által a kockázatvállalási képesség figyelembevételével visszaigazolt időpontban,

a módosítási javaslat szerinti tartalommal lép hatályba.

1.3. Amennyiben a Biztosító a Szerződő módosítási javaslatát annak kézhezvételét követő 15 napon belül visszautasítja, a szerződés változatlan tartalommal marad hatályban mindaddig, amíg a Szerződő nem él a IV.2–4. pont szerinti jogával.

1.4. A szerződés módosításával járó díjváltozásról a Szerződő információt kérhet a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatától, vagy ügyfélszolgálati irodájában.

2. A biztosítási szerződés Biztosító által javasolt módosítása

2.1. Amennyiben a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel fizetendő adó vagy az igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

3. Az a nap, amikor a dokumentum a Biztosítóhoz beérkezik, vagy képviselője átvette. Nem egyezik meg a postai feladás napjával.

Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés Biztosító általi felmondására.

VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

1. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

1.1. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

1.2. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt

– a tulajdonjog átszállás miatti érdekmúlást kivéve –, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

1.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.

1.3.1. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

1.3.2. A Biztosító jogosult a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmondani a szerződést.

1.4. A Szerződő a tulajdonosváltozás bejelentésével együtt köteles azt hitelt érdemlően igazolni (pl.: érvényes, az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott adás-vételi szerződéssel, öröklés esetén jogerős hagyatékátadó végzéssel).

2. Évfordulóra vagy naptári negyedév végére történő megszüntetés

Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét, illetve a Szerződő valamely naptári negyedév végét legalább 30 nappal megelőzően írásban (Általános feltételek IV.6. pont) közli, hogy szerződést nem kívánja fenntartani, úgy az a biztosítási év, illetve a szerződő által megjelölt naptári negyedév utolsó napjának 24. órájakor megszűnik.

3. Díjnemfizetés

3.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés a díjrendezettség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

3.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására a póthatáridő megadásával eredménytelenül hívta fel a Szerződő felet a befizetés kiegészítésére, úgy a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

3.3. Szolgáltatási igény bejelentésekor a Biztosító vizsgálja a szerződés díjrendezettségét. Amennyiben a szerződés még hatályban van, de díjhátralékos, úgy az elmaradt díjra vonatkozó igényét a szolgáltatási összeggel szemben beszámítás útján érvényesíti. Ha a szolgáltatás összege nem nyújt fedezetet a díjhátralék összegére, úgy a Biztosító a benyújtott igény teljesítését – a Szerződő egyidejű tájékoztatása mellett – a díjhátralék megfizetéséig megtagadhatja.

3.4. Amennyiben az esedékes díjat a póthatáridő napjáig nem fizetik meg és a Biztosító bírósági úton érvényesíti az elmaradt díj iránti igényét, azt addig a napig követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért.

3.5. Abban az esetben, ha a szerződés a 3.1. és 3.2. pontban írt módon, a díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő fél a megszűnés napjától számított százötven napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). A Biztosító a reaktiválási kérelmet nem köteles elfogadni.

A Biztosító a díjak megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja.

4. Közös megegyezés

A biztosítási szerződés megszűnhet a Felek (Szerződő és Biztosító) közös megegyezésével.

5. A szerződés megszűnésének következményei

5.1. Az Elemi károk és alapkockázatok (Különös feltételek V.1. pont) megszűnésével a kiegészítők (Különös feltételek V.2. pont) is maradékjogok nélkül megszűnnek.

5.2. A szerződés megszűnésével sem a Szerződő, sem a Biztosított további jogosultságokkal nem rendelkezik.

VII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási díj megállapításának alapja a Szerződő által biztosítani kívánt vagyontárgyak, illetve a választott kiegészítők biztosítási összege.

A Biztosító a Szerződő által összeállított ajánlati tartalomra, az ajánlattételkor bekért adatok figyelembe vételével, a díjkalkulálás folyamatában határozza meg a szerződés díját.

A Biztosító a díjat az általa létrehozott veszélyközösség tagjainak ingó és ingatlan vagyonával összefüggő károk rendezése során szerzett tapasztalatait figyelembe véve határozza meg.

Amennyiben a Szerződő a tartam során szerződésmódosítást kezdeményez (V.1.1.), a szerződés díja módosulhat. A Szerződő által kezdeményezett szerződésmódosítás díjra gyakorolt hatásáról a Szerződő előzetesen a Biztosító ügyfélszolgálatától, valamint a Biztosító honlapján, és az MNB összehasonlító felületén végzett kalkulációval kaphat tájékoztatást.

2. Jelen biztosítás éves díjú. A felek megállapodhatnak az éves díj részletekben (havi, negyedéves, féléves) történő megfizetéséről és a Szerződő dönthet arról is, hogy a díjat a Biztosító által felkínált lehetőségek közül milyen módon kívánja fizetni.

Jelen feltétel kiadásának időpontjában a Szerződő az alábbi díjfizetési módok módok közül választhat:

• rendszeres bankkártyás fizetés,

• egyedi utalás,

• csoportos beszedés.

A különböző díjfizetési módok működéséről a Biztosító a honlapján ad tájékoztatást (xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx-xxxxxxx.xxxx).

A Szerződő által választott díjfizetési mód és gyakoriság az ajánlaton/kötvényen kerül meghatározásra, melynek megváltoztatását a Szerződő a biztosítási időszak lejárta előtt 60 nappal szerződésmódosítási javaslattal kezdeményezheti.

A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

2.1. Kedvezmények, pótdíjak Amennyiben a Biztosító

• a Szerződő által választott díjfizetési mód és gyakoriság, vagy

• a választott szerződéskötési/kapcsolattartási/szolgáltatási mód alapján kedvezményt vagy pótdíjat alkalmaz, illetve

• hűség- vagy partnerkedvezményt ad, vagy

• gyermeket nevelő családok részére nyújt kedvezményt,

azok aktuális mértékét tartalmazó tájékoztatást a honlapján (xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/xxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx- otthonbiztositas/37382/kupola-mfo-kedvezmenyrendszere.pdf) teszi elérhetővé.

3. Díjfizetési kötelezettség

A szerződés valamennyi, a Szerződő által választott vagyonkategóriájára, az azokhoz kapcsolódó alapcsomagra és kiegészítőkre a díj együttesen fizetendő, azok díjfizetése egymástól nem különíthető el.

A Szerződő köteles a kötvényben, illetve az évenkénti megújulás esetén az éves értesítő levélben (IX. pont 2. bekezdés) meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, legkésőbb az esedékesség időpontjáig megfizetni. A díj a Biztosító számláján történő jóváírás napján minősül megfizetettnek

4. A Biztosító a szerződésben minimál díjat4 alkalmazhat.

5. Amennyiben olyan biztosítási esemény következik be, ami miatt a szerződés megszűnik, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a Biztosítóhoz való beérkezését követő 5 munkanapon belül (banki átutalás vagy postai kézbesítés indításával) köteles visszatéríteni.

4. Az a legkisebb fizetendő éves díj, amellyel egy szerződés megköthető és fenntartható.

7. A Biztosító függő közvetítője a Biztosító által meghatározott mindenkori limit figyelembevétel jogosult biztosítási díj átvételére. A limit mértékéről a Biztosító a „Tájékoztató az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. megbízásából eljáró biztosításközvetítőről” nyomtatványon ad tájékoztatást a Szerződő részére, illetve arról a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatától bármikor információ kérhető.

A Szerződő által megbízott független közvetítő (alkusz) a felek között fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton/kötvényen (évenkénti megújulás esetén az aktuális indexértesítőben) meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának felső határa.

2. Kárbiztosítások5 esetében a Biztosító a keletkezett kár értékét köteles megtéríteni, de szolgáltatásának felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg.

3. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezete alapján (Különös feltételek IV. pont) a Szerződő határozza meg.

4. Önállóan határozandó meg a biztosítási összeg minden – az ajánlaton külön soron feltüntetett – vagyonkategóriára (épület, melléképület, ingóság, értéktárgy: Különös feltételek III.1–3.), valamint a kiegészítők fedezetekre (V.2. pont), amely a kárrendezéskor is irányadó.

5. A Biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetőségét, mert sem az alapkockázatokra, sem a kiegészítőkre vonatkozóan nem határoz meg a biztosítási időszakra maximálisan kifizethető biztosítási összeget, ami azt jelenti, hogy adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.

6. Alulbiztosítás

6.1. Amennyiben a biztosítási összeg a Szerződő kérésére a Biztosító által ajánlott értéknél alacsonyabb értékre lett meghatározva, és ez alacsonyabb, mint az épület/melléképület káridőponti újjáépítési értéke6, illetve az ingóságok káridőponti új állapotban történő beszerzési értéke7, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmazhat, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridőponti biztosítási összeg aránylik a káresemény időpontjában számított épület/melléképület újjáépítési, illetve az ingóságok új állapotban történő beszerzési értékhez.

6.2. Amennyiben a szerződés a Biztosító által ajánlott biztosítási összegekre (Különös feltételek IV.2.1. és 2.2. pont) tett szerződői ajánlattal jött létre az ingatlanra és az ingóságokra – és a biztosított alapterület a valós hasznos alapterülettel megegyezik –, úgy kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye.

Ebben az esetben a Biztosító szolgáltatásának felső határa a kár értéke, de maximum a biztosítási összeg.

6.3. Az Értéktárgyak (Különös feltételek III.3. és V.2.1.) esetében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai minden esetben az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre a Biztosítottat ért tényleges kár értékéig, de maximum a biztosítási összeg erejéig.

6.4. A fenti vagyonkategóriák biztosításán felül, a Szerződő által választott, az ajánlaton és a kötvényen szereplő kiegészítő fedezetek (különös feltételek

V.2. pont) esetében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

7. Túlbiztosítás tilalma

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított ingatlan esetében az újjáépítési értéket, illetve az ingóságok esetében az új állapotban történő beszerzési értéket.

Épületek esetében az újjáépítési érték az az összeg, melyből a károsodott ingatlan a kockázatviselés helyén helyreállítható (Különös feltételek

VI.2.4.1. pont szerint).

Ingóságok esetében az új állapotban történő beszerzési érték megállapításának alapja:

• ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból kalkulált átlagos beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével.

Túlbiztosítás esetén a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

5. A szolgáltatás célja a káresemény bekövetkezte előtti állapot helyreállítása. A bekövetkezett kár mérhető és pénzben kifejezhető.

6. Az az összeg, amelyből a károsodott ingatlant a kockázatviselés helyén újra fel lehetne építeni.

7. A kereskedelemben kapható vagyontárgy átlagos beszerzési ára.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége túlbiztosítás esetén is kizárólag a Biztosítottat ért kár értékéig áll fenn. Amennyiben totálkár esetén a Biztosító által a vagyonkategóriára a káresemény időpontjában „Különös feltételek” VI.2. pontja szerint megállapított érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, akkor ezen érték és a biztosítási összeg közötti különbözetre számított többletdíjat a Szerződő által befizetett díjból

– a káresemény bekövetkeztének időpontjától a túlbiztosítás keletkezésének időpontjára visszamenőleges hatályig – a Szerződő részére a Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a Biztosítóhoz való beérkezését követő 5 munkanapon belül (banki átutalás vagy postai kézbesítés indításával) kamatmentesen visszafizeti.

8. Többszörös biztosítás

8.1. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a többszörös biztosításban érintett biztosítóktól követelhető szolgáltatási összeg összesen nem haladhatja meg a vagyontárgy értékét. A Biztosított köteles bejelenteni, ha az igényelt kárkifizetés esetére a vagyontárgyra más Biztosítónál is rendelkezik biztosítással, és azt is, ha onnan térítésben részesült.

8.2. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

8.3. A Biztosítók a 8.2. bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

IX. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS A DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási összegek és díjak Biztosító által kezdeményezett módosítására a biztosítási év lejáratát megelőzően kerülhet sor a következő biztosítási évre vonatkozóan.

A vagyonkategóriák és a kiegészítők biztosítási összegének javasolt változásáról, valamint azok vállalási díjáról (Szerződő által fizetendő díj) a Biztosító legalább 60 nappal a biztosítási évforduló előtt írásban ad tájékoztatást a Szerződő részére.

Az éves indexértesítőben a Biztosító felhívja az ügyfél figyelmét, hogy lehetősége van az egyszerűsített ingóságlista frissítésére és a frissített lista visszaküldésével a Biztosító felülvizsgálja a biztosítási összeget.

1. A biztosítási összegek módosítása (indexálás)

A biztosítási összegek reálértékének megőrzése érdekében, az egyéves tartam lejárta előtt a Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan megállapítja az egyes vagyoncsoportokra, illetve a kiegészítő szolgáltatásokra, kiegészítő biztosításokra irányadó biztosítási összeget. Az új biztosítási összeg az aktuális érték és az alábbiakban meghatározott indexszám szorzata alapján jön létre.

1.1. Az ingatlan esetében:

Épületek esetében az indexálás mértékét a biztosítási évforduló időpontjában érvényes, illetve az egy évvel korábban érvényben volt, az adott szerződésben biztosított épületre/melléképületre a Biztosító által ajánlott épület egységár változásának aránya határozza meg.

1.2. Az ingóságok esetében:

Az indexszám alapja a KSH által – az index meghatározását megelőző naptári évre – megállapított átlagos fogyasztói árindexe.

1.3. A felelősségbiztosítás térítési határára, valamint a kiegészítő fedezetek biztosítási összegeire vonatkozóan a Biztosító alkalmazhatja az 1.2. pont szerinti indexet. Amennyiben alkalmazza dönthet arról, hogy ezek mindegyikére, vagy csak egy részére alkalmazza.

1.4. Az előzőek szerint meghatározott indexek az adott év június hó 1. napjától a rákövetkező év május hó 31. napjáig érvényesek és alkalmazandók. A biztosítási összegek a Biztosító által meghatározott indexszám százalékával változnak, ami a díjak arányos változását is okozza (kivéve 2.3. pont).

1.5. A Szerződő köteles az évenkénti megújításkor az ott közölt biztosítási összegek figyelembe vételével az esetleges alul- vagy túlbiztosítás (VIII. 7.–8. pont) elkerülése érdekében a vagyonkategóriák, illetve az ingóság lista biztosítási összegeinek felülvizsgálatára, és amennyiben szükségesnek látja, javaslatot tenni a szerződés módosítására (V. 1. pont).

2. A biztosítási díjak módosítása

Az indexálás mellett, a Biztosító a kockázat vállalásért kért díjat az alábbi okok következtében évente egyszer, évfordulóra egyoldalúan módosíthatja:

• IX.1. pont szerinti indexálás,

• IX.2.1. és IX. 2.2. pontokban meghatározott kritériumok miatti felülvizsgálat,

• ügyfelek javára indoklás nélkül,

• jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében.

2.1. Amennyiben egy naptári évben a Kupola termék tényleges kárhányada8 45% alatti értéket vesz fel, a Biztosító felülvizsgálja a termék árazását és új díjtételeket határoz meg annak érdekében, hogy a termék kárhányada ne legyen alacsonyabb, mint 50%.

2.2. Amennyiben egy naptári évben a Kupola termék tényleges kárhányada 55% feletti értéket vesz fel, a Biztosító felülvizsgálja a termék árazását és új díjtételeket határozhat meg annak érdekében, hogy a termék kárhányada ne legyen magasabb, mint 50%.

2.3. Díjmódosítás esetén a biztosítási összeg az indexszám mértékével (1.4. pont), míg a fizetendő díj, az indexszám és a díjmódosítás együttes hatásával változik.

3. A termék díjtételeinek meghatározása/módosítása naptári negyedévente, a negyedév első napjára lehetséges az alábbi okok következtében:

• a 2.1 és 2.2. pontokban meghatározott kritériumok miatti felülvizsgálat,

• az ügyfelek javára indoklás nélkül,

• jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében

• annak érdekében, hogy a már szerződött MFO termék ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.

4. A Biztosító következő évre vonatkozó megújítási javaslataival kapcsolatos szerződői jogok

4.1. A Szerződő a Biztosító következő évre vonatkozó megújítási (módosítási) javaslatára az alábbiak szerint nyilatkozhat:

4.1.1. Határidőn belül nem reagál (hallgat), ami alapján a Biztosító elfogadottnak tekinti a javaslatát.

4.1.2. Kifejezetten elfogadja a Biztosító javaslatát.

4.1.3. A biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban közli, hogy a szerződést nem kívánja megújítani (IV.2–3. pont szerint nyilatkozik a szerződés megszüntetésére.)

4.2. Amennyiben a Szerződő a biztosítási év végét megelőző harmincadik (30) napig nem él a IV.2–3. pont szerinti szerződés megszüntetés jogával, úgy a szerződés a Biztosító által a megújítási javaslatban közölt tartalommal lép hatályba a következő biztosítási évre.

4.3. Abban az esetben, ha a Szerződő hallgatása (4.1.1. pont) miatt újul meg a szerződés a Biztosító javaslata alapján a következő biztosítási évre, de utóbb a Szerződő igazolja, hogy önhibáján kívül (pl.: nyilatkozattételre képtelen állapot 30 napon túli fennállása; tartós, 30 napon túli külföldi tartózkodás) nem tett nyilatkozatot és a megújítást nem kívánja, úgy a tartós akadályoztatás igazolása mellett a felek megállapodhatnak a szerződés megszüntetéséről.

X. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen szerződés önrészt nem tartalmaz.

XI. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Szerződő és a Biztosított kötelezettségei

1.1. Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem azonos személy, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról, valamint a szerződés megszűnéséről is.

1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

1.2.1. A Szerződő a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.

1.2.2. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak

megfelelő válaszokkal a Szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.2.3. Az adatok valóságnak megfelelő tartalmáért a Szerződő felelős, a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tennie. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

8. A kárhányad számítás módszerét a Mínősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás pályázati kiírása tartalmazza (xxx.xxx.xx).

1.2.4. A Szerződő köteles lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

1.2.5. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.2.6. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.2.7. Amennyiben a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.3.1. A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

1.3.2. A Szerződő (Biztosított) köteles különösen:

a) az ingatlant az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani, azok állagmegóvásáról gondoskodni,

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni,

c) a Biztosító által a biztosítási feltételekben és az Általános betörésvédelmi előírásban meghatározott biztonsági előírásokat betartani,

d) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően szakszerűen bezárni,

e) az állandóan lakott lakások, épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóváshoz nem szükséges vízvezetékeit és berendezéseit vízteleníteni,

f) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a Biztosító kárfelmérését nem akadályozó, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

1.3.3. A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

1.3.4. Amennyiben a Szerződő (Biztosított) a fenti rendelkezéseket nem tartja be, úgy az ezek elmulasztásával összefüggő – biztosítási esemény által okozott – károk rendezése során a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ha a Szerződő (Biztosított) mulasztása csak részben hatott közre a kár bekövetkezésében, vagy a károsodás mértékében, a Biztosító szolgáltatása a közrehatás mértékével arányosan csökken. A közrehatás mértékét a Biztosító az adott káresemény összes körülményének együttes értékelése alapján, egyedileg állapítja meg.

1.4. Kárbejelentési kötelezettség

1.4.1. A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomására jutását követően 8 napon belül, hogy az eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények a Biztosító számára megállapíthatók legyenek, be kell jelentenie a Biztosítónak. Lehetővé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát. A tűzesetet és a robbanást a tűzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást, a rablást, a lopást, besurranást, a vandalizmussal, valamint az idegen jármű, illetve az idegen tárgy ráesése által okozott károkat a rendőrségnek is be kell jelenteni.

Felelősségbiztosítási eseményt a Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott minőségben okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentési határidők elmulasztása nem jogvesztő, csak annyiban, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlené vállnak.

1.4.2. A kárbejelentés történhet:

• a Biztosító honlapján elektronikusan (xxx.xxxx.xx/xxxxxx kárbejelentés/lakásbiztosítási kárbejelentés),

• az online ügyfélszolgálaton elektronikusan: xxxx.xx/xxxxxxxxxxx

• a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (x00 0-000-0000) telefonon,

• levélben (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Országos Kárrendezési Központ, 9701 Szombathely Pf. 63),

• a Biztosító ügyfélszolgálati irodájában szóban, személyesen, vagy meghatalmazott útján.

A fenti kommunikációs csatornák a kárrendezés valamennyi további szakaszában is az ügyfél rendelkezésére állnak akár tájékoztatás kérésére, akár további a kárrendezéshez szükséges dokumentumok, információk megadására.

A kárbejelentést bárki tehet, azonban az alapul szolgáló biztosítási szerződésről a Biztosító csak annak ad információt, aki a biztosítási titok megismeréséhez fűződő jogát igazolta. A jogosultság igazolása megtörténhet a bejelentő Biztosítónál nyilvántartott adatainak felhasználásával a bejelentő azonosításával, vagy meghatalmazás benyújtásával. A Biztosító kizárólag a hozzá eljuttatott érvényes, írásbeli, alakilag (közokirat, vagy két tanús magánokirat) és tartalmilag (a kiadható biztosítási titokkört pontosan tartalmazó) megfelelő meghatalmazást fogadja el.

1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

1.5.1. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a kár jellegétől függően az alábbi iratok bemutatását kérheti:

a) kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek

b) tulajdonjogot, haszonélvezeti, bérleti, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum,

c) kéményseprői igazolás (pl.: tűz-, robbanás- füst és koromszennyezés károknál),

d) felelősségvállalási nyilatkozat (felelősségi károknál),

e) eredeti vásárlási számla és garancialevél, f) költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat,

g) elektronikus eszköz károsodását igazoló szakvélemény,

h) lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák),

i) lakcímkártya,

j) ideiglenes lakás bérleti díjának igazolásához bérleti szerződés,

k) költöztetés díjának igazolásához számla (pl.: költöztető cég, bérautó, üzemanyag),

l) elfolyt víz mértékét igazoló szolgáltatói dokumentum (igazolás).

Egyes vagyonkárok speciális jellege miatt az elbírálásához egyéb dokumentumok is szükségesek lehetnek. Az egyes biztosítási események bejelentéshez szükséges részletes dokumentumlista a biztosító honlapján (xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/xxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx- otthonbiztositas/37384/kupola-mfo-karrendezesi-dokumentumok.pdf) érhető el, valamint a feltétel mellékleteként is csatolásra kerül.

1.5.2. A kárfelvétel alkalmával a Biztosító egyértelmű és pontos tájékoztatást ad a Szerződő részére a kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokról. Amennyiben a Biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt csupán arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.

1.5.3. A biztosító a kárbejelentést, de legkésőbb a kárszemlét követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített. Amennyiben kárszemlére nem kerül sor, a Biztosító a kárbejelentést követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges további dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített.

1.5.4. Ezt követően további iratok kérésére csak abban az esetben van lehetősége a Biztosítónak, ha a már benyújtott iratokkal, vagy az ügyfél további kárigényével kapcsolatban merül fel a megalapozott vizsgálathoz szükséges újabb dokumentumigény. Az újabb dokumentumok igénylésére a már benyújtott iratok, illetve a további ügyféligény beérkezését követő 5 munkanapon belül van lehetősége a Biztosítónak.

Nem kérheti a Biztosító olyan dokumentumok benyújtását, ami a konkrét kár tényének és összegszerűségének meghatározásához nem szükséges.

1.5.5. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkező károk és költségek igazolását az 1.5.1. pontban meghatározottakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függővé.

1.5.6. A Biztosító szolgáltatásának nem feltétele a biztosítási eseménnyel összefüggésben indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezése, de a Biztosító igényt tarthat az eljárást lezáró jogerős hatósági, vagy bírósági határozat megismerésére.

1.5.7. Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatározásakor az egyszerűsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a Biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.

1.5.8. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy melyből annak összege megállapítható.

1.6. Állapotmegőrzési kötelezettség

1.6.1. A Szerződő (Biztosított) a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül – a kárszemle előtt – a károsodott vagyontárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges, külön kiemelve a vízkár (pl. csőtörés) esetét. A Biztosított csak a helyszíni kárfelmérés után, amennyiben az még nem történt meg, legkorábban az ötödik nap elteltét követően kezdheti meg a helyreállítást. Ebben az esetben köteles az eredeti kárkép rögzítésére (dátummal ellátott fotó, videó), hogy a kár felmérése utólag ezek alapján lehetővé váljon. Sürgős szükségnek minősül az az eset, amelynek során a Szerződő/Biztosított, vagy harmadik személy élete, testi épsége, vagyonbiztonsága veszélyben van.

1.6.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

2. A Biztosító kötelezettségei

2.1. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

a) a szerződés adatairól: az ajánlati nyomtatványon, az ÁSZF-ben, a Termékismertetőben, a biztosításközvetítőről szóló tájékoztatóban,

b) a díjfizetés elmulasztásáról és annak következményeiről: az ÁSZF VI.3.1. pontjában, a Termékismertetőben,

c) a bejelentett károk rendezéséről: a Kárbiztosítás különös feltételei V. pontjában,

d) a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról: a Kárbiztosítás különös feltételei V. pontjában.

A kárbejelentést követően a kárrendezés folyamatában bekövetkező változásokról a Biztosító e-mail üzenetben folyamatos tájékoztatást ad a Biztosított/Szerződő részére

A Biztosított/Szerződő kérésére a Biztosíró lehetőséget biztosít részére a kárrendezési dokumentumok megismerésére.

A tájékoztatás meghatalmazott útján is történhet, ha a Szerződő/Biztosított érvényes, írásbeli meghatalmazást adott és erről a Biztosítót is tájékoztatta.

2.2. Szolgáltatási kötelezettség

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében áll.

A Biztosító szolgáltatását a rendelkezésére álló pénzkifizetési módok közül (jelen feltétel kiadásának időpontjában banki utalás, vagy postán keresztül történő készpénzesfizetés) az ügyfél választása szerint teljesíti.

2.2.1. A szolgáltatási kötelezettség határideje

2.2.1.1. A kárbejelentést követő maximum 2 munkanapon belül a Biztosító felveszi a kapcsolatot a Szerződővel/Biztosítottal, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére.

2.2.1.2. Amennyiben vis maior, illetve havaria9 helyzet áll elő, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidő ésszerű mértékben meghosszabbítható. Ez alatt az idő alatt a Biztosító köteles az ügyfelek érdekében úgy eljárni, ahogyan az általában elvárható:

a) extra kapacitásokat allokálni a kárrendezési területre,

b) haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a Biztosító honlapján, lehetőség szerint a közösségi oldalakon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcsolatban,

c) haladéktalanul, közzétételre alkalmas módon tájékoztatást nyújtani az MNB-nek a kialakult vis maior vagy havaria helyzetről. Havaria esetén a Biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárrendezés során.

2.2.1.3. Amennyiben a Biztosító szolgáltatásának teljesítését iratok beérkezésétől teszi függővé, úgy az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat hiánytalanul az igény érvényesítőjének kell benyújtania.

2.2.1.4. A Biztosító a kárszemlét követő, illetve az elbíráláshoz szükséges összes iratnak Biztosítóhoz való beérkezését követő 5 munkanapon belül teljesíti szolgáltatását (banki átutalás vagy postai kézbesítés indításával).

2.2.1.5. A Biztosító vállalja, hogy tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).

2.2.1.6. A megalapozatlan kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül indoklással megtörténik.

2.2.1.7. A Biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a Biztosító kárrendezési gyakorlatára vonatkozóan (személyesen, telefonon, írásban, elektronikusan: e-mail, online ügyfélszolgálat).

2.2.1.8. A százezer forint (100.000 Ft) alatti károk bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak teljesülése esetén lehetőséget biztosít gyorsított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.

A gyorsított kárrendezés feltételei:

• A bejelentett kártérítési igény Biztosító által kalkulált – és az ügyfél által a kár lezárásaként elfogadott – értéke nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.

• A károsodással érintett kockázatviselési helyre érvényes és díjrendezett biztosítási szerződés legalább 3 hónapja fennáll a Biztosítónál, ide értve az esetleges – Biztosító által kezelt – előzménybiztosításokat is, amennyiben azok kockázatviselése folyamatos volt a kockázatviselési hely vonatkozásában.

9. Olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a Biztosítóhoz.

• A bejelentett kárigény az első kára a Biztosítottnak, vagy – további károk esetén – egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázatra vonatkozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes időszakba a Biztosítónál fennállt előzmény szerződés is beletartozik.

• A Szerződőnél az adott kockázatviselési címre vonatkozóan bejelentett előzménykárok száma nem haladja meg a kockázatban eltöltött évek számát, ide értve a Biztosító által kezelt előzmény biztosítások kárait és kockázati éveit is.

• Amennyiben a kártérítési igény benyújtásához egyéb iratra, dokumentumra (pl. hatósági irat, javítási számla, szakvélemény, szolgáltatói igazolás, stb.) is szükség van, azok már a kárbejelentésekor a Biztosító rendelkezésére állnak.

• A kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetően kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel. Azon 100 ezer forint alatti károk esetében, amelyekben visszaélés gyanúja merül fel, a Biztosító a gyorsított kárrendezés helyett az általános szabályok szerint járhat el.

• A Szerződő/Biztosított a kárrendezési eljárás részeként elfogadja és lehetőséget biztosít a kárigény utólagos, helyszíni ellenőrzésére.

• A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a Biztosított elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a Biztosító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat és dokumentumokat, amelyek a károsodás okának és mértékének megállapításához szükségesek

• Amennyiben a bejelentett kár nagysága az 50.000 Ft-ot meghaladja a Szerződő/Biztosított vállalja, hogy a károsodott vagyontárgyakról, illetve a keletkezett kárképről digitális fénykép felvételeket készít (minimum 5 db), melyeket a kárbejelentéssel együtt eljuttat a Biztosítónak (online kárbejelentési felület használata preferált). A Szerződő/Biztosított a megjelöltnél kisebb kárérték esetén is elősegítheti a gyorsított kárrendezést a fotódokumentáció megküldésével.

• A Szerződő/Biztosított hozzájárul a mindkét fél által elfogadott kártérítési összeg bankszámlára történő teljesítéséhez, mely bankszámla egyben a szerződés díjfizetési folyószámlája is.

A gyorsított kárrendezési eljárásban teljesített szolgáltatás önmagában nem képezhet jogalapot további – a gyorsított kárrendezés összeghatárát meghaladó – kárigény teljesítésének. Amennyiben további kárigényt kívánnak érvényesíteni, a Biztosító a normál kárrendezési eljárás szabályai szerint bírálja el az igényt.

2.2.1.9. Kiemelt károk rendezése

Kiemelt kárnak minősül, ha a biztosítási esemény által okozott kár a Biztosított/ak egzisztenciális helyzetét veszélyezteti (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A Biztosító meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki az ügyfelet végig vezeti a kárrendezési folyamaton és akitől az ügyfél a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kaphat.

A Biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:

• a Biztosított/ak életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztető káresemény bekövetkezésekor 5 munkanapon belül;

• kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a Biztosított kérésére a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.

2.2.1.10. A kárrendezés lefolytatása során a Biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a Biztosító viseli, a szerződő részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

2.2.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke

Bármely vagyontárgy károsodása esetén a Biztosító a tulajdonjog és az eredetiség igazolásához jelen szabályzat alapján az eredeti vásárlási számla és garancialevél bemutatását kérheti. Amennyiben a Biztosított ilyen dokumentummal nem rendelkezik, azonban maga a biztosítási esemény bizonyított, akkor a Biztosító az adott vagyontárgy esetében a kis- vagy kereskedelmi forgalomban jellemző átlagos beszerzési értékben megállapított limitig nyújt szolgáltatást.

2.2.3. Szolgáltatási kötelezettség korlátozása

2.2.3.1. Amennyiben a szerződés díjhátralékkal rendelkezik, az elmaradt díjakat a Biztosító beszámíthatja a káresemény során fizetendő biztosítási összegbe.

2.2.3.2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, vagy igényre:

a) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

b) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések elhasznált, leromlott állapotával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és ingatlan használói szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

2.2.3.3. Amennyiben a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, úgy a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minősül a műszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhető eltérés.

Amennyiben a helyreállítás után a vagyontárgy értéke magasabb, mint a károsodás előtti értéke, a Biztosító az értékemelkedés összegét nem téríti meg.

2.2.4. Közrehatás

Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek a kármegelőzési- vagy kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan, vagy szándékos be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be (XI.1.3.2. pont).

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott (XI.1.3. pont), a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

2.2.5. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben bizonyítja, hogy a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meghatározott módon vagy a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelentette be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

2.2.6. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezte után a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán a szerződésben megállapított határidőn belül a kárenyhítéshez szükségesnél nagyobb mértékben változtat, és a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

XII. MENTESÜLÉS

1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerződő fél vagy a Biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

2. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerződő vagy a Biztosított(ak) a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

XIII. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekménnyel, harci cselekménnyel, , illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

Az egyes események minősítése kapcsán a szabálysértési, illetve büntetőjogi jogszabályok irányadóak.

A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen szerződés valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlőinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelő tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy különös feltételek külön meghatározzák.

1. Megtérítési igény

1.1. Amennyiben a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, őt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

1.2. A Szerződő és a Biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez.

1.3. Amennyiben a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben a Biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. A vagyontárgy megkerülését vagy más módon a kár megtérülését a Biztosított köteles bejelenteni, ennek elmaradása a káron szerzés tilalmába ütközik és a többlet a Biztosítónak visszafizetendő.

2. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő bármely igény – a Biztosító évek óta alkalmazott gyakorlata alapján – öt év alatt évül el, ideértve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétől igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerződésből keletkezett egyéb követeléseket is.

3. Adatkezelés, adatvédelem

A Biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról, amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve – részben vagy egészben – természetes személyek csoportja. A Biztosító a tájékoztatási kötelezettségének az alábbi linken elérhető Adatkezelési tájékoztatóban tesz eleget: xx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/xxxxxxxxxxx/00000/xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-0

4. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól

4.1. A Biztosító jelen szerződésében kizárja, és így nem válik a szerződés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá nem válik a szerződés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerződés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

4.2. Abban az esetben, ha a szerződés a díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő fél a megszűnés napjától számított százötven napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás).

4.3. A biztosítási év első napja a szerződés kockázatviselési kezdete hónapjának első napja.

4.4. A szerződés díjfizetési kezdete megegyezik a kockázatviselési kezdettel.

4.5. A Szerződő szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja (II.3. pont).

4.6. Szerződő nem csak a biztosítási év végére, hanem bármely naptári negyedév végére is kezdeményezheti a szerződés megszüntetését (VI.2. pont).

4.7. A biztosított vagyontárgyak tekintetében – valamennyi biztosítási eseményre vonatkozóan – a Biztosító kockázatviselésének helye kizárólag az ajánlaton/kötvényen megjelölt cím, felelősségbiztosítás tekintetében pedig Magyarország területe.

4.8. A Biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetőségét, mert sem az alapkockázatokra, sem a kiegészítőkre vonatkozóan nem határoz meg a biztosítási időszakra maximálisan kifizethető biztosítási összeget (VIII.5. pont).

5. E-kapcsolat (elektronikus kommunikáció) szolgáltatás

5.1. Amennyiben a szerződés megkötése során a Szerződő az e-kapcsolat szolgáltatást választja, regisztrálnia szükséges a Biztosító Online Ügyfélszolgálatán. A regisztrálás folyamatában a Biztosító a Szerződőnek küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenőrzi a Szerződő által megadott e-mail cím helyességét.

Az Online Ügyfélszolgálat és e-kapcsolat szolgáltatás Általános Szerződési Feltétele elérhető az alábbi címen: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx. html

5.2. Az e-kapcsolat szolgáltatás választásával a Szerződő hozzájárul, hogy a Biztosító az Online Ügyfélszolgálati Fiókba kézbesíti a biztosítási szerződésre vonatkozó küldeményeket. A Biztosító a küldemény érkezéséről e-mailen értesíti a Felhasználót az általa megadott e-mail címen.

Ezen küldeményeket postai úton nem kézbesíti a Biztosító.

5.3. Az Online Ügyfélszolgálaton a küldemények olvasása mellett a Felhasználó megtekintheti a biztosítási szerződések adatait, lehetősége van elektronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására, a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerződése módosítására és felmondására (IV.6.).

Az elvégezhető műveletek köre a xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx.xx oldalon belül az „Aktuális szolgáltatások” aloldalon található meg.

5.4. A Szerződő

• vállalja, hogy elektronikus postaládáját rendszeresen ellenőrzi, és tudomásul veszi, hogy az adott küldeményt megérkezettnek kell tekinteni, ha Biztosító igazolni tudja az elküldés tényét;

• tudomásul veszi, hogy a Biztosító fokozott biztonságú aláírással látja el küldeményeit, amelyek a törvény szerint eleget tesznek az írásbeliség követelményeinek;

• vállalja, hogy amennyiben e-mailcíme megváltozik, úgy az új e-mail címet a Biztosító részére 3 munkanapon belül bejelenti, tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztásából eredő károkért a Biztosító nem vállal felelősséget;

• gondoskodik arról, hogy elektronikus postafiók szolgáltatója a Biztosító itt jelzett küldeményeit ne tekintse spam üzenetnek, illetve arról is, hogy a Biztosító küldeményeinek fogadására kellő tárhely álljon rendelkezésre;

• tudomásul veszi, hogy a vállalt kötelezettségei elmulasztásából eredő károkért a Biztosító nem vállal felelősséget, illetve azt, hogy mulasztása kizárja a Biztosító késedelmét;

• tudomásul veszi továbbá, hogy elektronikus postafiókja jelszavának biztonságáért saját maga felel, a jogosulatlan hozzáférésből eredő károkért a Biztosító nem vállal felelősséget;

• vállalja, hogy regisztrál a Biztosító Online Ügyfélszolgálati felületén. A szolgáltatás az V.1.1. pont alkalmazásával lemondható.

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Különös feltételek/kiegészítő feltételek

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében

• a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak,

• a jelen feltételekben meghatározott korlátok között, a szerződésben rögzített mértékig mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a Biztosított a jelen feltételekben meghatározott minőségben okoz, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen szerződésre az itt nem rendezett kérdésekben a Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás általános feltétele érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

A biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek I.3. pontjában meghatározott személyek lehetnek.

II. TERÜLETI HATÁLY

1. A biztosított vagyontárgyak tekintetében a Biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

1.1. Ingatlan esetében:

a) az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét, cím hiányában a helyrajzi számmal megadott ingatlan.

1.2. Ingóságok esetében:

a) az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt lakás (albetét)1, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan,

b) hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált.

1.3. Nem téríti meg a Biztosító az értéktárgynak (III.3. és V.2.1. pont) minősülő ingóságban keletkezett károkat, ha azokat a káresemény időpontjában nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben2 tartották.

2. Felelősségbiztosítás tekintetében a kockázatviselés helye Magyarország területe.

III. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

1. Ingatlanként az alábbi vagyonkategóriák biztosíthatók:

a) épület,

b) melléképület,

c) építmény,

d) napelem, napkollektor, hőszivattyú.

A kockázatviselés helyét képező ingatlanon belül, maga a telek, mint földterület nem válik biztosítottá, arra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.1. A Biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévő, a kötvényen feltüntetett, a mindenkor hatályos építésügyi szabályok (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény [Étv.]) által épületnek, melléképületnek, építménynek minősített vagyontárgyakra terjed ki, melyek lehetnek:

a) állandó lakás céljára szolgáló állandóan lakott épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve,

b) a főépülettel azonos címen lévő nem lakás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton melléképületként feltüntetve,

1 Amennyiben a kockázatviselés helyéül társasházi/szövetkezeti lakást jelöltek meg, úgy az egyéni ingóság biztosítás kiterjed a Biztosított tulajdonában vagy egyéni használatában lévő tárolójában tartott ingóságokra is.

2. Nem lakás céljára szolgáló helyiség például: garázs, tároló, műhely, pince, ól, nyárikonyha, vállalkozási célú helyiség, stb.

c) épületnek, melléképületnek nem minősülő egyéb építmények, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a Biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoportra vonatkozó szolgáltatási összegen belül,

d) a biztosított épületen, melléképületen elhelyezett napkollektorok, napelemek, illetve a kockázatviselési helyen lévő hőszivattyú, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a Biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoportra vonatkozó szolgáltatási összegen belül.

1.2. A Biztosító kockázatviselése a Szerződő (Biztosított) tulajdonát képező vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek/melléképületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület felszerelési tárgyakat is.

1.3 Állandóan – tartósan – lakottnak minősül az olyan lakás vagy épület, amelyben a Biztosított a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitel szerűen tartózkodik.

1.3.1. Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minősül az a lakás vagy családi ház,

a) amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

b) amelyben a Biztosított ottlakásra berendezkedett, továbbá

c) amelyben a Biztosított állandóan és életvitel szerűen lakik.

1.3.2. A Biztosított állandóan és életvitel szerűen lakik az ingatlanban, ha legalább 270 napot meghaladó időtartamban

a) aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza,

b) tanulmányait végző személy esetében onnan indul az oktatási intézménybe és a nap végén oda tér haza,

c) passzív dolgozó (pl.: gyesen lévő, munkanélküli) és nyugállományú személy esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

1.3.3. Nem minősül állandóan lakottnak

a) a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az ingatlan egyébként a biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme,

b) az építés alatt lévő ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.

1.3.4. A 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem minősül állandóan lakottnak, ha azt a Biztosított távolléte alatt rendszeresen megtekinti egy, a Biztosított által megbízott személy, aki nem felel meg a 1.3.2. pontban elvárt követelményeknek.

1.3.5. Bérleménynek tekintendő az ingatlan, amennyiben abban nem a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, illetve nem a haszonélvező, hanem kizárólag bérlő, annak közeli hozzátartozója, vagy hozzátartozója lakik, és a lakást, lakóházat, épületet használó személy érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik.

1.4. Épületek, melléképületek, medencék, építmények

1.4.1. Épület: Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fűtési vagy melegvíz-ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérőműszerek,

b) vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetők, fűtési és hűtési vezetékek és berendezések (radiátorok, klímák),

c) hőszivattyúk, geotermikus fűtési/hűtési rendszerek egyéb berendezései3,

d) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel3,

e) az „okos otthonok” védelmi, felügyeleti és egyéb technikai berendezései3,

f) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók), ezekhez csatlakozó vezetékek,

g) elektromos vezetékek, érintésvédelmi rendszerek, villanybojler, átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők,

h) fürdők, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók – az esetleges befoglaló szekrény nélkül –, beépített zuhanykabinok),

i) az épületen belül lévő, annak szerves részét képező (nem mozgatható), szilárd falú medencék, jakuzzik, szaunák,

j) xxxxxxxx, álmennyezetek,

k) külső és belső burkolatok,

3. A „zöld technológiával” épült korszerű energiatakarékos házak berendezései, illetve az épületek digitális épület tartozékai külön megjelölés nélkül válnak biztosítottá.

l) szerkezetileg beépített üvegezések,

m) villámhárító, antennák,

n) a falba, födémbe vagy padlóba süllyesztett világító berendezések,

o) redőnyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,

p) felvonó,

q) kaputelefon, kapunyitó motor.

1.4.2. Melléképület: Nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget alkot, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy tárolás céljából. Például:

a) a lakóépülettől különálló, nem lakás célú épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.),

b) többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképületnek minősül a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince, stb.)

1.4.3. Építmény: Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás), vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. Például: kerti építmények: kerítés, kapu, járda, medence, kocsi beálló, kút, derítő, ciszterna, stb.).

Az építmények az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre, de a szerződés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.4.4. Az ingatlanon belül nem válnak biztosított vagyontárggyá4:

a) a beépített szekrények, fürdőszobaszekrények,

b) a beépített konyhabútorok és konyhagépek,

c) a kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített, emberi vagy gépi erővel mozgatható szaunák, medencék, jakuzzik,

d) a fal, födém, padló síkján kívüli világító testek, berendezések.

Az itt felsorolt vagyontárgyak az ingóságon belül biztosíthatók.

1.4.5. A biztosítás nem terjed ki a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre.

2. Ingóságok

Jelen feltételek szerint ingóságok – egyedi értéküktől függetlenül – azok a nem az ingatlan részét képező (szerkezetileg nem beépített, továbbá az

1.4.4. pontban felsorolt) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.1. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, a Biztosítónál más biztosítási szerződés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.

2.2. Ingóságba tartoznak és az ingóságok biztosítási összegén belül biztosítottak a biztosított épületekben és melléképületekben elhelyezett:

a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, mint bútorok, beépített szekrények, konyhabútor, konyhagépek, háztartási és híradástechnikai készülékek, telekommunikációs eszközök (pl.: TV, számítógép, mobiltelefon), nem beépített lámpák, berendezések, ruhanemű és egyéb textilek (pl.: ágynemű, törülköző, függöny, szőnyeg), lábbelik, konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl.: edények, vegyszerek, kozmetikumok), élelmiszerek, szerszámok, egyéb használati tárgyak (pl.: könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció, stb.),

b) a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

c) szaunák, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),

d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkács-felszerelések az ingóságok biztosítási összegének 20%-áig,

e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei és tartozékai

– a fő darabok kivételével – az ingóságok biztosítási összegének 10%-áig,

f) a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, hobbiállatok az ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig.

2.3. Jelen szerződés tekintetében

a) háziállatnak minősülnek a hasznukért vagy más értékelt tulajdonságukért a ház körül tartott állatok, mint a baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka, gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár,

b) hobbiállat minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

4. Ingóságokon belül biztosítható.

2.4. Az ingóság biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) készpénz, valuta, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, bank- és hitelkártya, valamint a pénzhelyettesítő fizetési eszközök és értékcikkek,

b) az okirat (pl.: személyes okmányok), kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésű számítógépes programok,

c) a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

d) a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek ingóságaira, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt Biztosítottak,

e) a nem háztartási jellegű és mértékű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok5, ingóságok.

3. Értéktárgyak

3.1. Jelen feltételek szerint értéktárgyak a Biztosítottak tulajdonában álló a biztosított épületekben elhelyezett:

a) Nemesfémek6, ékszerek, drágakövek.

b) Gyűjtemények.

c) Valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák.

d) Antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások.

3.2. Értéktárgyak az ajánlaton és kötvényen megjelölt összegig, de max. 200.000 Ft össz értékig biztosíthatóak.7

3.3. Az értéktárgyak eredetét, minősítését, értékét a kárigény érvényesítése során minden kétséget kizáróan a Biztosított köteles bizonyítani.

3.4. A biztosítás nem terjed ki:

• a nem lakás céljára szolgáló épületrészben, melléképületben, építményben elhelyezett értéktárgyakra,

• a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek értéktárgyaira, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt Biztosítottak.

IV. A BIZTOSÍTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

1. A biztosítási összeg

A biztosítási összegek meghatározásának alapja a kockázatviselés helyszínéül szolgáló épületek szerződéskötéskori hasznos alapterületének figyelembevételével számított:

• épület újjáépítési érték, illetve

• az ingóságok új állapotban való beszerzésének értéke.

A Szerződő feladata meghatározni a biztosított vagyontárgyak újjáépítési/újrabeszerzési értékét.

A Biztosító a jelen szerződés keretében újérték biztosítási kötelezettséget vállal az avultatás kizárásával. Az újjáépítés/pótlás keretében azt vállalja, hogy megtéríti azt az összeget, amelynek felhasználásával

a) az ingatlan a kockázatviselés helyén, a káresemény időpontjában érvényes árak figyelembe vételével helyreállítható vagy újjáépíthető,

b) az ingóságok javíthatók vagy újra beszerezhetők.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa a szerződés megkötésekor megjelölt biztosítási összeg. A Biztosító fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg

a) az ingatlan káridőpontban érvényes újjáépítési-,

b) az ingóságok káridőpontban érvényes új állapotban történő beszerzési értékét.

5. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok (54/2014 (XII.5) BM rendelet 9.§ (1)).

6. Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstből, platinából (a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszer, dísztárgy, használati tárgy. Előzőekben meghatározott nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetéből,

• ezüsttárgynak az ezüstből vagy ezüst és más fémek ötvözetéből,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetéből készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

7. Amennyiben az értéktárgyak összesített értéke meghaladja a 200.000 forintot, a 200.000 Ft feletti rész biztosítása az Értéktárgy kiegészítő biztosításban lehetséges (V.2.1. pont).

2. Ingatlanok és ingóságok biztosítási összegének meghatározása

2.1. Ingatlanok

A szerződés megkötésekor a Szerződő határozza meg a biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elkerülését a lakóépület/lakás/ melléképület egynégyzetméterérevonatkozó–földrajzi elhelyezkedéstől és épülettípustól függő–szerződéskötéskori újjáépítési értékek megadásával segíti a Szerződőt.

2.2. Ingóságok

A szerződés megkötésekor a Szerződő határozza meg a biztosítási összeget. A biztosítási összeg meghatározása történhet a Szerződő által megadott egy összegben, vagy a Szerződő által kiállított egyszerűsített ingóság lista alapján.

2.2.1. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elkerülése érdekében az ingóságokat magában foglaló lakóépület/lakás egy négyzetméterére vonatkozó, új állapotban történő beszerzési érték megadásával segíti a Szerződőt. Ezt az ingóságokra vonatkozó ajánlott egységárat a kárrendezési tapasztalatai alapján határozza meg a Biztosító.

2.2.2. Amennyiben a Szerződő az egyszerűsített lista kitöltésével határozta meg a biztosítási összeget, az irányadó a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapításában.

2.3. Az ingatlanokra és az ingóságokra a Biztosító által javasolt biztosítási összegek elfogadása esetén a Biztosító nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást és nem él az aránylagos térítés lehetőségével (Általános feltételek VIII.6.1. pont). A tényleges alulbiztosítás elkerülésére a Biztosító által javasoltnál magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet – ennek meghatározása a Szerződő feladata –, azonban ebben az esetben a Biztosító a káresemény bejelentésekor vizsgálja az esetleges túlbiztosítottságot.

2.4. A szerződés hatálya alatt a Szerződő kötelessége az alul- és vagy túlbiztosítás elkerülése, a biztosítási összegek évenkénti felülvizsgálata (Általános feltételek IX.1.5.).

3. A hasznos alapterület meghatározása

Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál minden esetben a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbe határolt terület) kell figyelembe venni. Az alapterületet egész négyzetméterben kell megadni a kerekítés szabályainak megfelelően.

3.1. Főépület

a) Teljes alapterülettel (100%) kell számolni az azonos kockázatviselési helyen lévő:

• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra, stb.),

• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

• tetőtérben kialakított az 1,90 m belső magasságot elérő összes lakás célú helyiséget,

• üvegverandát, télikertet.

b) 50%-os alapterülettel kell számolni az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):

• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),

• a lakáson belül kialakított galériát,

• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,

• a teraszt, erkélyt, loggiát.

3.2. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg) Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

3.3. Az alapterületek pontos meghatározása a Szerződő feladata. Az alapterületek pontatlan meghatározásából eredő következményeket a Biztosított viseli, amelynek következményeként a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz (Általános feltételek VIII.6.1. pont).

4. Önállóan határozandó meg és kezelendő minden vagyonkategória biztosítási összege.

A vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze. A kárrendezés során a Biztosító jogosult az alulbiztosítottságot az egyes vagyonkategóriák vonatkozásában külön-külön megvizsgálni.

5. Az alapkockázatok egyes biztosítási eseményeire, (V.1.18.3, V.1.19. és V.1.20. pont) vonatkozóan jelen feltétel határozta meg a biztosítási összeget. Ezekre a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

6. Az Értéktárgyak, valamint az Értéktárgy kiegészítő biztosítás biztosítási összegét a Szerződő a szerződéskötéskor a saját igényei alapján határozza meg a Biztosító által meghatározott maximális biztosítási összeg erejéig. Értéktárgy esetében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

8. Lábon álló növényzet és Kerti bútor kockázat esetében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

7. A Biztosító a biztosítási összegek rögzítésénél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva jár el, az egyes vagyonkategóriákra vonatkozó értékeket egész ezer forintokban határozza meg.

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerződés alapján a Biztosító az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg, amennyiben azok a Biztosított akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következnek be.

Elemi károk esetén a Biztosító a biztosítási eseményt a meteorológiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el. Amennyiben a Biztosított vitatja a Biztosító meteorológiai partnere által mért adatokat, lehetősége van az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival az ellenbizonyításra.

A Biztosítóval szerződésben álló meteorológiai partnerről bővebb tájékoztatás a Biztosító honlapján található (xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/ ugyintezes-lakasbiztositas/28811/meteorologiai-szolgaltatok.pdf).

1. Elemi károk, alapkockázatok

1.1. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás – amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,

b) pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,

c) a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok (5. lábjegyzet) – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,

d) tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,

e) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.

1.2. Füst és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak füst- vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya és lánggal működő világító berendezés,

c) lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,

d) tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) működtetése, működése,

e) a Biztosított(ak) által gyújtott egyéb tüzek (pl.: grillezés, falevélégetés stb.) okoznak, továbbá

f) nem térülnek az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve) helyreállítási költségei.

1.3. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,

b) kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok(5. lábjegyzet) – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,

c) kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.

1.4. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

1.5. Villámcsapás másodlagos hatása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkező túlfeszültség által okozott károk, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

1.6. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.

Továbbá biztosítási esemény, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,

b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,

c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fólia sátrak fedésében keletkezett károk,

d) a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,

e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk8,

f) nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk.

1.7. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte vagy meghaladta, és a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,

b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fólia sátrak fedésében keletkezett károk,

d) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk9,

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

f) a belvíz, talajvíz okozta károk,

g) a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

1.8. Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű – a biztosított vagyontárgyakban keletkező – beázás kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

b) a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,

c) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

d) az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk,

e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk10,

8. Külön díj ellenében biztosíthatók (V.2.3. pont).

9. Külön díj ellenében biztosíthatók (V.2.3. pont).

10. Külön díj ellenében biztosíthatók (V.2.3. pont).

f) háziállatok elhullását eredményező károk,

g) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

1.9. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés, stb. kárai),

b) épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében keletkezett károk,

c) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk11.

1.10. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Árvíz biztosítási eseményre a Biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok,

b) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk,

c) a belvíz.

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel.

Fogalom meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek az időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

11. Külön díj ellenében biztosítható (V.2.3. pont).

1.11. Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makro szeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárás (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.

1.12. Földcsuszamlás, kő-, szikla és földomlás

Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,

b) a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,

c) azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

• a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,

• nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk,

b) az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károk,

c) a beomlott, ismeretlen üreg feltöltésének költségei,

d) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.

1.14. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a Biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű, vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a háziállatok elhullásával keletkezett károk,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítása által fedezett károk, valamint

c) amennyiben az idegen jármű a Szerződő/Biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

1.15. Idegen tárgyak rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

1.16. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)

1.16.1. Vízkár

Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,

b) az épület felújításával kapcsolatos károk,

c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezések (pl.: kazán), háztartási gépek (pl.: mosó- és/vagy mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

d) az elfagyásból eredő károk,

e) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,

f) hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.

1.16.2. Beázás, kívülről érkező víz

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, mennyezetén vagy falazatán, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadék, víz vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

Kizárás (nem biztosítási esemény) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

1.16.3. Elfolyt víz

Elfolyt víz biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.

A Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 200.000 forintig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. (A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe).

Nem téríti meg a Biztosító:

a) a Biztosított(aki)nak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

b) a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.

1.17. Betöréses lopás, rablás, besurranás

1.17.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

b) ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,

c) ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

d) ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Szolgáltatás feltétele

a) A rendőrségi feljelentés igazolása.

b) A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betörésvédelmi előírásban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

Kizárások

a) Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.

b) A Biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

Fogalmak, megjegyzések:

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

a) a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

b) a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

c) a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

A betöréses lopás során keletkezett kár térítésének mértéke

Az ingóságok és értéktárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte, a téríthető összeg felső határa a biztosítási összeg.

A minimális mechanikai védelem megvalósulásának feltételeit az Általános betörésvédelmi előírás tartalmazza.

1.17.2. Rablás

Rablás biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a Biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a Biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés igazolása.

1.17.3. Besurranás

Besurranás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:

a) nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy

b) a Biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

A szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés igazolása.

1.18. Rongálás, vandalizmus

1.18.1. Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

1.18.2. Vandalizmus biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, bejárati ajtók, garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.

1.18.3. A szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés igazolása.

1.19. Üvegtörés

Üvegtörés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

a) ajtóinak és ablakainak,

b) erkélyeinek és loggiáinak,

c) korlátainak,

d) üvegtetőinek,

e) üvegtégláinak és üvegfalainak, f) télikertjeinek,

g) taposó üvegeinek,

h) szaunájának üvegezésének, valamint

i) a zuhanykabinok, kádparavánok,

j) kandalló és cserépkályha ajtó üvegezésének, valamint

k) az üvegmosdók

törés- és repedés kárait, továbbá biztosítási eseményenként 150.000 Ft értékig a biztosított ingóságok körébe tartozó

l) üvegasztalok,

m) bútorüvegek,

n) tükrök,

o) akváriumok és terráriumok,

p) tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

q) bármely tűzhely üvegtetőjének, üveg főzőlapjának, sütő előlapjának bekövetkező törés- és repedéskárait.

1.19.1. Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

b) a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

c) az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,

d) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,

e) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,

f) a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

g) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.),

h) a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet, valamint

i) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

j) csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,

k) fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

1.20. Felelősségbiztosítás

1.20.1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minősülnek:

• a szerződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a Biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,

• a személyi sérülést eredményező károkozás, amelyért a Biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

b) kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,

c) belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

d) közúti balesetet előidéző gyalogos,

e) kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója, f) szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,

g) háziállattartó (III.2.3. pont)

minőségében e szerződés hatálya alatt okoz és be is jelent.

1.20.2. A Biztosító a fentiekben meghatározott károk térítését biztosítási eseményenként összesen 10.000.000 Ft-ig vállalja.

1.20.3. Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a Biztosított házi- és hobbiállatai (III.2.3. pont) által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,

b) jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

c) a Biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

d) azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,

e) az olyan következményi károk, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak, f) keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár

g) gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként,

h) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

i) a Biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,

j) a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek

k) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

l) a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

m) elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,

n) gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,

o) fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,

p) a Biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

1.20.4. A Biztosító szolgáltatása

A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, azonban a károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését igazolhatóan ő egyenlítette ki.

Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.

Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, úgy a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik, ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(aki) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendő kifizetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadékok tőkeértéke is beszámítandó.

A várható járadékkifizetések tőkeértékének megállapításánál (tőkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó előírásokat figyelembe véve jár el.

A közös épülettulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelő felelősségi károkat a Biztosító a nála biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minőségben okozott kár a lakók egyedi felelősségbiztosítása alapján kerül megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlő, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ő biztosítását a telítettség megállapításakor a Biztosító nem veszi figyelembe.

1.20.5. Egyéb rendelkezések

A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

A Biztosított bírósági elmarasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

2. Kiegészítő fedezetek

Az alább felsorolt vagyontárgyakban a biztosítási események által okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a Szerződő a külön díjat megfizette.

2.1. Értéktárgy kiegészítő biztosítás

200.000 Ft összértékű értéktárgy feletti értéktárgyak biztosítására jelen kiegészítőben van lehetőség.

Értéktárgy kiegészítő biztosítás választása esetén a Szerződő feladata tételes értéktárgy listában meghatározni azok újrabeszerzési értékét12.

Jelen kiegészítőre vonatkozóan is érvényesek a III.3. pontjában meghatározottak.

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító az értéktárgyakban a V.1.1–18. pontokban megfogalmazott biztosítási események által okozott károkat.

A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.2. Lábon álló növényzet biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított ingatlan területén található telepített növényzet (fák, bokrok, tuják, sövények, saját szükségletre termesztett konyhakerti növények, stb.) xxxxx xxx (V.1.1–15. pontok) miatt elpusztul.

Jelen kiegészítő fedezet kizárólag akkor választható, ha az alapbiztosítás kiterjed az ingatlan vagyoncsoportra.

Jelen szolgáltatás keretében a Biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újra telepítésével járó költségeket.

2.2.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

12. A biztosítási összeg meghatározásánál nem minden esetben lehet az újértéket alkalmazni (pl. régiségek, ritkaságok), hanem a forgalmi értéket kell alapul venni.

2.2.2. Kizárás

Nem téríti meg a Biztosító

a) a nem saját szükségletre termesztett növényekkel kapcsolatos károkat,

b) gyepesítés, füvesítés költségeit,

c) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét, az egyéb elmaradt hasznot,

d) az újratelepített növényzet, és a károsodott növények közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések miatti értékkülönbözet okozta károkat,

e) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszállításának és megsemmisítésének költségeit.

2.3. Kerti bútor (szabadban tartott vagyontárgyak)

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító az ingóság kategóriába tartozó, használati jellegüknél és kialakításuknál fogva folyamatos szabad térben történő tárolásra alkalmas, az alábbiakban felsorolt szabadban tartott vagyontárgyakban a kockázatviselési helyen az elemi károk (V.1.1–16. pontok), valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkező károkat:

• kerti bútorban, hintaágyban, napágyban, napernyőben,

• ruhaszárítóban,

• grillsütőben,

• kerti gyerekjátékban (nem rögzített csúszda, hinta, trambulin, homokozó)

• nem motoros vagy elektromos működtetésű kerti szerszámokban (pl.: ásó, kapa, gereblye),

• robotfűnyírókban (április 1. és október 31. között történő biztosítási eseményekre vonatkozóan),

• locsolótömlőben és tartozékaiban,

• kerti létrában,

• mobil (emberi vagy gépi erővel mozgatható) medencében, jakuzziban,

Jelen kiegészítő fedezet kizárólag akkor választható, ha az alapbiztosítás kiterjed az ingóság vagyoncsoportra.

2.3.1. A rongálási és lopási károk esetében a Biztosító térítésének feltétele:

a) a biztosított ingatlan területe minimum 1,40 m magas a kár időpontjában zárt kerítéssel rendelkezzen,

b) a rendőrségnél tett feljelentés igazolása.

2.3.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.3.3. Kizárás

Nem téríti meg a Biztosító

a) az elhasználódásból, a nem rendeltetésszerű használatból, a karbantartás elmulasztásából, vagy a karbantartási hibából keletkező károkat,

b) a biztosítási esemény meghatározásánál a felsorolásban nem szereplő vagyontárgyakban keletkező károkat, különösen

• a fólia és vászon pavilonokban és sátrakban keletkező károkat,

• a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjaiban keletkező károkat,

• az elektromos, akkumulátoros vagy benzinmotoros kerti és hobbi eszközökben (kivéve robotfűnyíró) keletkező károkat,

• robotfűnyírókban november 1. és március 31. között keletkező károkat.

2.3.4. Vandalizmussal okozott kár esetén a Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés igazolása.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A Biztosító szolgáltatására az Általános feltételek I.3. pontja szerinti Biztosított jogosult. A szerződésben szereplő külön kikötés esetén a zálogjogosult vagy az engedményes a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

2.1. A Biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra vagy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeg, az Általános feltételek VIII. és jelen feltételek IV. fejezetének figyelembevételével.

2.2. Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékváltozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro- rata) térítést von maga után, kivéve, ha a szerződés az adott vagyoncsoportra ajánlott értéken vagy felette jött létre.

2.3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbiztosítás szabályai szerint a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki, de nem térít sérelemdíjat a biztosítási összeg keretein belül akkor sem, ha a káresemény kapcsán a Biztosított személyiségi jogai sérülnének, vagy sérülhettek volna.

2.4. Ingatlanok

2.4.1. Ingatlan biztosítása esetében a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben valamely, a szerződésben foglalt biztosítási esemény az ajánlaton/kötvényen megjelölt kockázatviselési címen biztosított épületet/melléképületet/építményt károsította, úgy megtéríti azt az összeget, amelyből a kockázatviselés helyén a káresemény időpontjában érvényes árak figyelembevételével a vagyontárgy állapota helyreállítható. A Biztosító szolgáltatásának felső határa a vagyontárgynak a káresemény időpontjában érvényes árak figyelembe vételével számított helyreállítási értéke. Ez részkároknál avultatás nélküli javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeget vagy vállalt szolgáltatási kötelezettséget (mindig a kisebb).

2.4.2. A Biztosító kockázatviselése, illetve helytállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a biztosított épület nem építhető újjá az eredeti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintettel arra, hogy a káridőpontban érvényes építési előírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy az épület csak értékemelkedéssel állítható helyre.

2.4.3. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre.

2.4.4. Megtéríti a Biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség egynemű festésű, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.

2.4.5. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlő által kötött biztosítás alapján a Biztosító annak szolgáltat (bérlő vagy tulajdonos), akit a bérlő és a tulajdonos/bérbeadó megjelöl, és erről írásban nyilatkoznak.

2.4.6. Társasházban, szövetkezeti épületben található, külön tulajdonban lévő lakások biztosítása esetében az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányada, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévő lakások számának arányában téríti meg.

2.5. Ingóságok

2.5.1. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridőponti hazai javítással történő helyreállításának költségeit vagy új állapotban történő beszerzési értékét, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.

2.5.2. A károsodott vagyontárgyak új állapotban történő beszerzési értékének megállapítási alapja:

a) ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

b) amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, úgy a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból kalkulált átlagos beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével.

2.5.3. A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyéb okból a Biztosított birtokában, használatában lévő biztosított ingóságok esetén a térítés káridőponti használt piaci értéken történik, a Biztosított felelősségének mértékéig.

2.5.4. Értéktárgyak esetében a Biztosító a káridőponti valós, vagy igazságügyi szakértő által becsült forgalmi értéket téríti meg.

2.5.5. A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül:

a) a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

b) az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető vagy egyéb okból már megtérült összeg,

c) a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnye, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

2.5.6. A szolgáltatás nem terjed ki:

a) az előszereteti értékre,

b) a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

c) a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

d) az elmaradt haszonra.

2.6. A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasználódása (a továbbiakban: avulása) önmagában nem biztosítási esemény. A vagyontárgy avultságával közvetlen ok-okozati viszonyban bekövetkezett károk megtérítésére az egyébként irányadó szabályok alkalmazandók, önmagukban az avultságból eredő következményi károk nem zárhatók ki. Nem vonatkozik ez az elvárás a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karbantartásának elmulasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károkra.

2.7. A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek XI.1. pontja határozza meg.

2.8. A Biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, készpénzkár esetében a valutában keletkezett károkat az MNB káridőponti deviza középárfolyamával számolva szintén forintban fizeti a Biztosító.

3. Költségtérítések

3.1. A Biztosító a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosított vagyontárgyak szerződés szerinti biztosítási esemény miatti károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt

• egyszeri takarítás,

• rom- és törmelék eltakarítás,

• a Biztosítottat terhelő tűzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezésének és hatósági engedélyezésének

költségeit.

3.2. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között a Biztosítót terhelik. A kárenyhítés költségei abban az esetben is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

3.3. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának – a biztosítási összeg és a vagyontárgy újjáépítési/pótlási értékének (Általános feltételek VIII.6.1. pont) vagy a hasznos alapterület (Általános feltételek VIII.6.2. pont) arányának – megfelelően téríti meg.

3.4. Amennyiben a biztosított épületet/lakás biztosítási esemény által okozott kár miatt életvitelszerű tartózkodásra alkalmatlanná, lakhatatlanná13 válik, úgy a Biztosító az épületek vagy ingóságok – a kettő közül mindig a magasabb a meghatározó – biztosítási összegének 5%-áig (biztosítási eseményenként), de a biztosítási összeg keretei között megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint a Biztosítottak tulajdonát képező ingóságok költöztetésének költségeit. Jelen szerződési rendelkezés melléképületre nem vonatkozik.

3.5. Bármely biztosítási esemény miatti költséget a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

4. A szolgáltatás különös szabályai

4.1. Káresemény bekövetkezte esetén a térítési összeg meghatározása

a) vagy a Biztosított és a Biztosító által közösen elfogadott becslés,

b) vagy szakipari, kivitelezői számla alapján történhet, a felek döntése szerint.

4.2. Amennyiben a kár rendezése kivitelezői számla alapján történik, úgy a Biztosító előzetes kivitelezői árajánlatot kérhet. Xxxxx elfogadását követően a Biztosító a kivitelezést tételesen részletező számla alapján nyújthat a becsült összegnél magasabb térítést.

4.3. A Biztosító és a Szerződő/Biztosított között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben a Szerződő/Biztosított

• a Biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

• szerződéskötéskor elfogadta a Biztosító által ajánlott biztosítási összeget.

13. Lakhatatlan, vagyis életvitelszerű tartózkodásra alkalmatlan egy épület például, ha abban nincs működő fürdő vagy wc, nincs konyha és abban vízvételi lehetőség, hiányoznak a nyílászárók, fűtési időszakban nem működik a fűtés, vagy a lakhatás egészségügyi feltételei nem állnak fenn (például: koromszennyezettség, szennyvíz elárasztás, nedves és penészes falak, nem megfelelő szellőzés, rossz levegőminőség, szennyező anyagok felhalmozódása), vagy egyéb okból adódóan az ingatlan állapota életet, testi épséget, közbiztonságot veszélyeztet.

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Általános betörésvédelmi előírás

Kupola szerződésben biztosított, állandóan lakott épületekben elhelyezett háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, épület-felszerelési tárgyak, valamint értéktárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte, a téríthető összeg felső határa a biztosítási összeg.

A minimális mechanikai védelem követelményei Falazat, födém, padozat

• Anyaga, vastagsága: minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház

Ajtók:

• Ajtótok anyaga: tetszőleges

• Ajtótok rögzítése: tetszőleges

• Ajtólap anyaga: tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el)

• Ajtólap vastagsága: tetszőleges

• Ajtólap rögzítése. tetszőleges forgópánt

• Zár: Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)

• Zárási pontok száma: minimum 1 db

• Zárnyelvek reteszelési mélysége: 10 mm

• Záráspontosság: tetszőleges

• Zárbetét törés elleni védelme: ajánlott, de nem feltétel

• Zárfogadó ellenlemez: tetszőleges

• Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelme: szükséges

• Kiemelés elleni védelem: szükséges

Ablakok védelme élmagasságtól függetlenül nem szükséges.

Biztonsági zárnak minősül, amennyiben an variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et:

• minimum 5 csapos hengerzár

• minimum 6 rotoros hengerzár

• kéttollú kulcsos zár

• egyedi minősített lamellás zár

• szám vagy betűjel kombinációs zár

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

másodlagos hatása

Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

Dokumentum lista	Tűz	Robbanás	Villámcsapás	Villámcsapás	Vihar	Felhőszakadás	Jégverés	Hónyomás	Árvíz	Földrengés
Tulajdonjogot, haszonélvezeti-, bérleti-, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek,	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kéményseprői igazolás	X	X
Háziállat egészségügyi kiskönyve
Felelősségvállalási nyilatkozat
Eredeti vásárlási számla	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Garancialevél	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Vámárú nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes árajánlat, költségvetés	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes számla	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakottságot igazoló dokumentumok (közüzemi számlák)	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakcímkártya	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Értéktárgyról számla, rajz vagy családi fotó	X	X	X		X	X	X	X	X	X
Folyószámla igazolás vagy nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Javítási számla vagy szerviz szakvélemény	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Önkormányzati térképmásolat, igazolás
Rendőrségi feljelentés másolat	X	X
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv másolat	X	X
Vádemelési javaslat, vagy vádirat	X	X
Távfelügyeleti igazolás, kivonulási jegyzőkönyv
MABISZ minősítés
Fegyvertartási engedély
Tulajdonostársak hozzájárulása, társtulajdonosi lemondó nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Vízszolgáltató igazolása
Elektromos eszköz károsodását igazoló szakvélemény				X
Hagyatéki végzés	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Meghatalmazás	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
ÁFA igazolás	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Társbiztosító igazolása	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Bérleti szerződés, költöztető cég-, bérautó-, üzemanyag számla

Dokumentum lista (folytatás)	Földcsuszamlás	Kő-, szikla- és	Ismeretlen építmény,	Idegen jármű ütközése,	Idegen tárgyak rádőlése	Vízkár	Beázás	Betöréses lpás,	Üvegtörés
Tulajdonjogot, haszonélvezeti-, bérleti-, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek,	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kéményseprői igazolás
Háziállat egészségügyi kiskönyve
Felelősségvállalási nyilatkozat
Eredeti vásárlási számla	X	X	X	X	X	X	X	X
Garancialevél	X	X	X	X	X	X	X	X
Vámárú nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes árajánlat, költségvetés	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes számla	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakottságot igazoló dokumentumok (közüzemi számlák)	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakcímkártya	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Értéktárgyról számla, rajz vagy családi fotó	X	X	X	X	X	X	X	X
Folyószámla igazolás vagy nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Javítási számla vagy szerviz szakvélemény	X	X	X	X	X	X		X
Önkormányzati térképmásolat, igazolás			X
Rendőrségi feljelentés másolat				X				X
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv másolat				X				X
Vádemelési javaslat, vagy vádirat				X				X
Távfelügyeleti igazolás, kivonulási jegyzőkönyv								X
MABISZ minősítés								X
Fegyvertartási engedély								X
Tulajdonostársak hozzájárulása, társtulajdonosi lemondó nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X		X
Vízszolgáltató igazolása						X
Elektromos eszköz károsodását igazoló szakvélemény
Hagyatéki végzés	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Meghatalmazás	X	X	X	X	X	X	X	X	X
ÁFA igazolás	X	X	X	X	X	X	X	X
Társbiztosító igazolása	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Bérleti szerződés, költöztető cég-, bérautó-, üzemanyag számla

földomlás

üreg beomlása

idegen tárgy ráesése

rablás, rongálés

Dokumentum lista (folytatás)	Napkollektorok,	Vandalizmus,	Kert bútor (Szabadban	Lábn álló növényzet	Elfolyt víz	Besurranás	Füst- és	Felelősségbiztosítás	Költségtérítés
Tulajdonjogot, haszonélvezeti-, bérleti-, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum	X	X	X	X	X	X	X	X
Kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek,	X	X	X	X	X	X	X	X
Kéményseprői igazolás
Háziállat egészségügyi kiskönyve								X
Felelősségvállalási nyilatkozat								X
Eredeti vásárlási számla		X	X	X		X	X
Garancialevél		X	X	X		X	X
Vámárú nyilatkozat		X	X	X		X	X
Tételes árajánlat, költségvetés	X	X	X	X			X
Tételes számla	X	X	X	X			X
Lakottságot igazoló dokumentumok (közüzemi számlák)	X	X	X	X	X	X	X
Lakcímkártya	X	X	X	X	X	X	X
Értéktárgyról számla, rajz vagy családi fotó						X
Folyószámla igazolás vagy nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X
Javítási számla vagy szerviz szakvélemény	X
Önkormányzati térképmásolat, igazolás
Rendőrségi feljelentés másolat		X				X
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv másolat
Vádemelési javaslat, vagy vádirat		X				X
Távfelügyeleti igazolás, kivonulási jegyzőkönyv
MABISZ minősítés
Fegyvertartási engedély
Tulajdonostársak hozzájárulása, társtulajdonosi lemondó nyilatkozat	X	X		X
Vízszolgáltató igazolása					X
Elektromos eszköz károsodását igazoló szakvélemény
Hagyatéki végzés	X	X	X	X	X		X
Meghatalmazás	X	X	X	X	X	X	X
ÁFA igazolás	X	X					X
Társbiztosító igazolása	X	X	X	X	X	X	X	X
Bérleti szerződés, költöztető cég-, bérautó-, üzemanyag számla									X

napelemek

leszerelés, graffiti

tartott vagyontárgyak)

koromszennyezés

igénylése

Document Metadata

Table of Contents

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Document Metadata