Külgazdaság, LVIII évf., 2014. május–június (39–59. o.)

Jogi melléklet

Külgazdaság, LVIII évf., 2014. május–június (39–59. o.)

Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk.-ban

XXXXXXXXX XXXXX – XXXX XXXXX

Az adásvételi szerződés a kereskedelmi kapcsolatok alapvető intézménye, ezért annak szabályozása, illetve rekodifikációja nemcsak a jogászszakma képviselői szá- mára bír kiemelkedő jelentőséggel, hanem a belföldi és nemzetközi kereskedelemben dolgozók számára is. Az új Ptk. elfogadásával és 2014. március 15-i hatálybalépésé- vel a magyar jogban is változások történnek, ezért időszerű és indokolt annak átte- kintése, hogy az új magyar jogforrás milyen tartalmi viszonyban áll a legismertebb nemzetközi jogforrással, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ- egyezménnyel, közkeletű nevén a Bécsi Vételi Egyezménnyel. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a szerződésszegést miként szabályozza a két dokumentum, illetve annak milyen nemzetközi joggyakorlata van.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12.

Bevezető gondolatok

Nemzetközi adásvételi szerződés alatt értjük a következőkben a Bécsi Vételi Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó szerződési típusokat. Önmagában ennek körülhatárolása is kérdés, az Egyezmény 1. cikkének 1. pontját

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxx, (PhD) egyetemi adjunktus, Xxxxxxxxx Xxxxxx Egyetem, Xxxx Xxxxxx Állam- és Jogtudományi Kar. E-mail cím: xxxxxx@xxx.xx

Xxxx Xxxxx, V. évfolyamos joghallgató, Xxxx Xxxxxx Xxxxx- és Jogtudományi Kar.

E-mail cím: xxxxxxxxx00@xxxxx.xxx

több nemzeti bíróság is értelmezte már.1 Különösen érdekes értelmezési kérdést vet fel az „áru” fogalma, amelynek definícióját az Egyezmény nem tartalmazza, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzeti jogalkalmazó saját jogismeretei alapján alkothatná meg annak fogalmát. Az Egyezmény a nemzeti jogoktól függetlenül, önállóan értel- mezendő, így az áru fogalmának meghatározásakor az Egyezmény egyéb szakaszai- ra és a nemzetközi joggyakorlatra támaszkodhatunk. Összefoglalva a vonatkozó jog- irodalmat és joggyakorlatot, megállapítható, hogy az Egyezmény értelmében árunak tekinthető mindaz, ami az adásvétel időpontjában kézzel fogható ingóság, tekintet nélkül annak formájára, összetételére, új vagy használt mivoltára, élő vagy élettelen voltára. A szellemi tulajdon tárgyai, a jó hírnév vagy társasági részesedés nem tar- toznak az egyezmény hatálya alá. A 2013. évi V. törvény, az új polgári törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) a kötelmi jog különös részének első szerződési típusaként sza- bályozza az adásvételt a 6: 215. §-ban a következőkben: adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Jelen tanulmánynak nem tárgya annak részletezése, hogy az adásvételi szerződés esetén a felek jogai és kötelezettségei némiképpen eltérően alakulnak a nemzetközi gyakorlatban.

A szerződésszegés az Egyezmény „egyik alapköve, mivel a szerződéstől való elállás joga kapcsolódik hozzá”.2 Az Egyezményben központi jelentőséggel bíró 25. cikk3 a hazai jogtól némileg idegen, de a nemzetközi viszonylatban kiemelkedő je- lentőségű alapvető szerződésszegést szabályozza. Az Egyezmény felépítésének sa- játossága, hogy a szerződésszegés következményeit két részben tárgyalja: először a 42–52. szakaszokban az eladó szerződésszegésének jogkövetkezményeit, majd később a 61–65. szakaszokban külön a vevő szerződésszegő magatartásának jog- következményeit. A Ptk. a szerződésszegést rendszertanilag a kötelmi jog általá- nos részében, a IX. címben foglalt szerződés teljesítése után szabályozza, vagyis az adásvételi szerződésre vonatkozó szerződésszegési szabályokat a szerződések közös jogában találjuk.

1 A vonatkozó bírósági esetjogot a következők alapulvételével gyűjtöttük: UNCITRAL Digest of Case Law on the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods. Bécs, 2012. Az esetjog a következő oldalon, többféle szempont szerint is kereshető: xxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx/ uncitral/en/case_law.html (2014. március 21.)

2 Fekete [2004], 106. o.

3 Egyezmény 25. cikk: A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alap- xxx xxxxxxxx elvárni, kivéve ha a szerződésszegő fél nem látta előre és egy ésszerűen gondolkodó, ha- sonló személy, azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt.

A szerződésszegés általános szabályai

Az Egyezmény az alapvető szerződésszegést mindenekelőtt objektív módon ér- telmezi, tehát az ezzel előidézett hátrány súlya a „döntő elem”: ha hátrányt okoz a szerződést szegő fél a partnerének, és ezzel a contractus alapján várt jogos elvárását nem teljesíti. Ez alól kivételt képez, ha a szerződőszegő fél nem látta előre maga- tartásának következményét és „ésszerűen gondolkodó személy egy ilyen következ- ményt azonos körülmények között sem kellett, hogy előre lásson”.4 A Ptk.-ban a szerződésszegés intézménye „logikailag és funkcionálisan” is szorosan kapcsolódik a szerződésszerű teljesítéshez, mivel a teljesítés az a folyamat, amely során a jogosult hozzájut a szerződésben foglalt szolgáltatásokhoz. Ebből következően szerződéssze- gésnek kell értelmezni minden olyan teljesítést, mely a szerződés bármely követel- ményének nem tenne eleget, ideértve a teljesítés elmaradását is. A Ptk.-ban meg- fogalmazott alapelvek (jóhiszeműség és tisztesség elve, elvárható magatartás elve, joggal való visszaélés tilalmának elve) szintén érvényesülnek a szerződésszegés ese- tén is. A szerződési szabadság alapelvéből következően a felek szabadon határozhat- ják meg szerződésük tartalmát, valamint hogy szerződésük milyen teljesítésre irá- nyuljon. Ezeknek a felek által vállalt közös kötelezettségeknek a megszegése esetén a nem szerződésszerű teljesítés szerződésszegésnek minősül. A teljesítés idejének megsértését késedelemnek,5 a szerződés tartalmának be nem tartását hibás teljesítés- nek6 minősíti a Ptk. A szerződés lehetetlenné válását vagy megtagadását a szerződés egészének megszegéseként értelmezi és elmaradásához jogkövetkezményeket fűz.7

Amíg a Ptk. a szerződésszegés eseteit a törvényben és a szerződésben foglaltak megszegésének fajtái alapján csoportosítja,8 az Egyezmény alapvető és közönséges szerződésszegés kategóriáit állítja fel. A megkülönböztetés a jogkövetkezmények alapján történik. Alapvető szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél póthatár- idő tűzése nélkül elállhat a szerződéstől. Közönséges szerződésszegés esetén pedig póthatáridő tűzése kötelező az Egyezmény 47. cikke szerint,9 és ennek eredménytelen eltelte után van jogosultsága az elállás jogát gyakorolni. Alapvető szerződésszegés- nek a másik fél által támasztott jogos elvárásoknak a szerződésszegéssel előidézett

4 Xxxxxx–Vékás [2005], 105–151. o.

5 Ptk. 6: 153. §.

6 Ptk. 6: 157. §.

7 Xxxx et al. [2013], 221–223. o.

8 Ptk. XXII. fejezet: A szerződésszegés általános szabályai, XXIII. fejezet: A késedelem, XXIV. fejezet: Hibás teljesítés, XXV. fejezet: A szerződésszegés egyéb esetei.

9 Egyezmény 47. cikk (1): A vevő az eladó kötelezettségének teljesítésére ésszerű póthatáridőt állapíthat meg.

hátrány10 miatti jelentős mértékű elmaradását objektíve meg lehet állapítani. Hang- súlyozandó, hogy az alapvető szerződésszegés alkalmazásának feltételeként nem azt kell bizonyítani, hogy a félnek okozott hátrány jelentős lett volna, hanem azt, hogy a hátránynak olyannak kell lennie, amely jelentős mértékben megfosztja a felet attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni.11 Mivel az Egyezmény nem tesz különb- séget fő- és mellékötelezettségek között, így azok megszegése esetén a szankciók alkalmazása között sem tesz különbséget. Adásvételi szerződés mindenfajta meg- szegése minősülhet a 25. cikkben foglaltaknak, ha annak feltételei megállapítha- tóak. Nem beszélhetünk a szerződés megszegéséről, ha a szerződésben foglaltak megsértésének nincs, vagy csekély a következménye. A sérelem fokát a jogosult el- várásaihoz való viszonyában logikus vizsgálni. Ez akkor merül fel, ha a szerződő partnernek a teljesítéshez fűződő érdeke sérül. A sérelem fokának a hátrány helyett a jogosult elvárásához történő kapcsolása logikus, mert a fél elvárása „a szerződés alapján jogosult elvárni” kifejezés következtében a szerződés tartalmához kötött és kellően objektív.12

A szerződésszegés körében kiemelkedő jelentőségű a késedelem, azon belül is a határnap mulasztása. Ennek megsértése, melyet a szerződésben kötöttek ki a felek, minden esetben alapvető szerződésszegének minősül, még akkor is, ha nem szenved kárt a jogosult, mivel határnap meghatározása in concreto „a majdani késedelem esetén bekövetkező érdekmúlás előzetes beépítése a szerződésbe”.13 A Ptk. részlete- sen szabályozza a határidő és határnap, így a teljesítés idejének fogalmát. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a meghatározott napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor telje- síthető, kivéve ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját. Az időpont mint fix teljesítési határidő meghatározza a kötelezett időbeli teljesítésének terét, és az időpont megsértése a jogosult érdekmú- lását idézi elő. Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Ebben mutatkozik meg az elvár- hatóság elve, hiszen a nem meghatározható teljesítési idő esetén „a kötelezett hala- déktalanul köteles teljesíteni”.14 Az idő múlása a jogosultnak a szerződésben foglalt, gazdaságilag jelentős szolgáltatások kielégítésére jelentő hatása van. Éppen ezért a fix határidő kikötése sokszor elengedhetetlen feltétel egy gazdasági és piaci szem-

10 A hátrány fogalma itt a „szerződéstől várt lényeges előnyök elmaradását” jelenti.

11 Xxxxxx [2010], 373. o.

12 Xxxxxx [2010], 374. o.

13 Xxxxxx [2010], 154. o.

14 Xxxx et al. [2013], 75. o.

pontból fontos érdekeket szolgáló szerződés teljesítésében. Ennek eredményeképpen a fix határidő a szerződésnek egy olyan speciális kikötése, mely egyértelművé teszi a felek számára a teljesítésnek az általuk közösen megállapított pontos határnap- ját.15 Mivel e konkrét határidő a felek megállapodásán alapul, ahhoz a szerződő felek kötve vannak, és azon csak a szerződés egyező akarattal történő módosítása útján változtathatnak. Egyoldalúan sem a jogosult, sem a kötelezett nem teheti azt meg.16

Egy másik alapvető szerződésszegési forma az aliud szolgáltatás. Itt a vevő joga opcionális: el is fogadhatja, meg is tarthatja az árut, vagy megtagadhatja az átvételt, és ebben az esetben csak azt kell bizonyítania, hogy a küldött dolog nem a szerző- désben meghatározott volt, mivel a 25. cikkből levezethető, hogy a bizonyítás terhe az elálló felet terheli. Az előreláthatóság kritériumát objektíven határozza meg. Je- lentős hátrány esetén csak akkor nem állapítható meg a szerződésszegés, ha „ezt a követelményt egy ésszerűen gondolkodó személy ugyanabban a helyzetben és azo- nos körülmények között sem látta volna előre”.17 A Ptk. szerint az aliud szolgáltatás nem tartozik a hibás teljesítés kategóriájába, ha a kötelezett a szerződésben megha- tározott áru vagy szolgáltatás helyett a jogosult részére más árut vagy szolgáltatást nyújt.18

Fizetési késedelem körében szintén értelmezést kíván az alapvető szerződéssze- gés intézménye. Ha a vevő nem fizet, az eladó köteles póthatáridőt tűzni, melynek si- kertelensége esetén alapvető szerződésszegének minősül a fizetési késedelem, és az eladót megilleti az elállás joga.19 A Ptk. azonos álláspontot képvisel az Egyezmény- nyel. Abban az esetben, ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a tel- jesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítés- hez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapo- dása szerint, vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben kellett volna teljesíteni, vagy a jogosult az utólagos teljesítésre meg- felelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.20 Minőségi hiba fennállásakor módot kell adni a hiba kijavítására. Ha ezt meghatározott időn belül

15 Xxxx et al. [2013], 277. o.

16 BH, 1999., 204.

17 Xxxxxx–Vékás [2005], 154. o.

18 Xxxx et al. [2013], 287. o.

19 Lásd erről részletesen: Baum [1994], 1. O.

20 Ptk. 6: 154. § (1)–(2).

pótolja az erre kötelezett, és a hiba kijavítására ráfordított költségek sem elfogadha- tatlanok, akkor nem minősül alapvető szerződésszegésnek a minőségi hiba.21

Részteljesítés történik, ha az eladó az árunak csak egy részét szolgáltatja vagy a szolgáltatott árunak csak egy része szerződésszerű.22 Ebben az esetben az Egyez- mény a vevő jogait (póthatáridő tűzése, kijavítás, kicserélés, árleszállítás vagy elállás) csak az árunak a hiányzó vagy nem szerződésszerűen teljesített részére gyakorolhat- ja. Joggyakorlásának a feltétele, hogy a szolgáltatás osztható legyen. A szolgáltatás akkor osztható, ha a részteljesítés a vevő érdekének részbeni kielégítésére alkalmas. Amikor az eladót a szerződés nem jogosítja részteljesítésre, akkor érvényesülnek az

51. cikk szabályai. A részbeni szerződésszegés következményeit az egész szerző- dés megszegésére alapított szabályok szerint kívánja rendezni, vagyis az eladó jogi helyzete hasonlóképpen alakul késedelem és hibás teljesítés esetén, mint amikor a szerződésszegést az egész szolgáltatásra nézve követi el. A szerződés egészétől tör- ténő elállásra csak akkor van lehetősége a vevőnek, ha alapvető szerződésszegést lehet megállapítani a nem teljes vagy hibás teljesítés okán.23 A Ptk. részleges szer- ződésszegés elnevezés alatt tárgyalja a szerződésszegésnek ezt a speciális helyzetét. Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződész- szegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve ha a jogkövetkez- mények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.24 Osztható a szolgáltatás, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve ha a megosztás a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.25 Ezt a jogosult a Ptk. szerint köteles elfogad- ni.26 Figyelemmel kell lenni arra, hogy a Ptk. 6: 28. § (2) bekezdésének diszpozitív szabályából adódóan a felek szerződésük tartalmát szabadon meghatározhatják, és ennek során eltérhetnek a jogszabály rendelkezéseitől is. Ebből következik, hogy szerződésükben olyan szolgáltatást is oszthatatlannak minősíthetnek, amely a Ptk. értelmében osztható volna. Részleges szerződésszegés esetén így az egész szerződés tekintetében állnak be a szerződésszegés jogkövetkezményei.27 Az egyébként fizi- kailag osztható dolgok (szolgáltatások) jogilag oszthatatlannak minősülnek, ha azok részegységei a rendeltetésszerű célra így alkalmatlannak minősülnek. Ebből követ- kezően a szerződésszegés jogkövetkezményei a szolgáltatás egészére állnak be.28

21 Xxxxx [2007], 127. o.

22 Egyezmény 51. cikk (1).

23 Xxxxxx–Vékás [2005], 315–316. o.

24 Ptk. 6: 149. §.

25 Ptk. 6: 28. § (2).

26 Ptk. 6: 135. §.

27 Xxxx et al. [2013], 265. o.

28 BH, 1993., 632.

Nemzetközi esetjog az alapvető szerződésszegés körében

A nemzetközi bírósági esetjog részletesen kimunkálta az alapvető szerződés- szegés megállapíthatóságának eseteit. Egyértelmű az esetjogból, hogy a szállítás megtagadása, a vételár fizetésének megtagadása minden esetben alapvető szerző- désszegésnek minősül. Ha azonban csak a részszállítás megtagadásáról van szó, a szerződésszegés közönséges. Ezt állapította meg az Oberlandesgerich Düsseldorf, amikor 2007-ben az előtte folyó eljárásban a felperes javára döntött. A tényállás szerint egy olasz gyártó cipőket szállított német vevőjének, de a felek által kikötött határnapon csak az áru egy részét tudta leszállítani. Az eladó ezért a vételár részé- nek a kifizetését kérte, amelyet a vevő megtagadott, és alapvető szerződésszegésre hivatkozva elállási joggal kívánt élni. A bíróság megállapította, hogy a teljesítés egy részének elmaradása nem jelenti a teljesítés elmaradását, csak abban az esetben, ha a vevő bizonyítani tudja, hogy az adott időpontban történő szállításhoz kiemelkedő érdeke fűződik, és amely tényről az eladónak tudomása van, és előre láthatja, hogy a teljesítés részleges elmaradása alapvető szerződésszegést eredményez.29

A vevő felszámolási eljárás alá kerülése, illetve az ellene folyó csődeljárás szin- tén alapvető szerződésszegéshez vezet, minthogy jelentősen megfosztja az eladót azon jogos igényétől, hogy a szolgáltatása teljes ellenértéke meg legyen fizetve. Szintén alapvető szerződésszegésnek minősül, ha a vevő nem nyit visszavonhatat- lan akkreditívet az eladó számára a kialkudott szerződési feltételeknek megfelelően. Fentieket az ausztrál Supreme Court of Queensland állapította meg egy ausztrál el- adó és egy malajziai vevő jogvitájában. A vevő nyersacél szállítására kötött szerző- dést az eladóval, amelyet Ausztráliából Malajziába kellett szállítani. A szerződéses feltételek alapján a kihajózást megelőzően visszavonhatatlan akkreditív kiállítására került volna sor a vevő terhére és az eladó javára. A maláj gazdasági társaságban menedzsmentváltásra került sor, amely azonban egy bizottság engedélyének függ- vényében kezdeményezhette csak akkreditív nyitását. A bizottság késlekedett az engedély kiadásával, ezért az eladó elállt a szerződéstől. A bíróság szerint a vevő kö- telezettsége a vételár megfizetése, ezért az akkreditív kiállításának elmulasztásával megvalósította az alapvető szerződésszegést, így az eladó elállása jogszerű.30 A bíró- ság egy német és francia fél közötti jogvitában azt is megállapította, hogy részszál-

29 CLOUT case no. 275. Oberlandesgericht Düsseldorf, 1997. A jogesetek az UNCITRAL hon- lapján több szempont szerint is kereshetőek az alábbi oldalon: xxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xx/ case_law.html (2014. március 21.)

30 CLOUT case no. 631. Supreme Court of Queensland, 2000.

lítások esetében, ha a fél az első szállítást nem teljesíti, a másik fél megalapozottan gondolhatja azt, hogy a jövőben sem fog teljesíteni, így az alapvető szerződésszegés megállapítható, az elállási jog jogszerűen gyakorolható.31

Az alapvető szerződésszegések körében a hibás teljesítés megítélése rendelkezik talán a legnagyobb irodalommal és esetjoggal. Összefoglalásként megállapítható, hogy a minőségi hiba közönséges szerződésszegés mindaddig, amíg indokolatlanul nagy kényelmetlenség nélkül a vevő használni tudja az árut, vagy képes azt érté- kesíteni, akár csökkentett áron. Egy svájci bíróság állapította meg a fentieket egy német eladó és svájci vevő jogvitájában, ahol a felek fagyasztott hús szállításában állapodtak meg. Szakértői vélemények szerint a leszállított áru zsírosabb volt és ma- gasabb víztartalommal rendelkezett, mint a szerződéses érték, és az eltérés elérte a 25,5%-ot. A bíróság mégis azt állapította meg, hogy ettől még a hús értékesíthető vagy egyéb módon felhasználható maradt, ezért a fél szerződésszegése közönséges, így a vevőnek nem volt joga elállni.32

Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért

A felelősség eladóról vevőre történő átszállásának kérdése döntő abból a szem- pontból, hogy elválaszthatóak legyenek a felek érdekeltségi körébe eső károk. A fe- lelősség a károkozó tevőleges magatartásával vagy mulasztásával okozott károk33 eredményeképpen áll be. Az Egyezmény a kockázat átszállásának időpontját „az áru feletti tényleges hatalom” megváltozásához köti.34 A kockázat átszállása akkor következik be az eladó és a vevő között, amikor a vevő az árut átveszi, illetve amikor az eladó azt a vevő rendelkezésére bocsátja.35 A veszélyátszállásról elsődlegesen a felek szerződése határoz. Azonban a felek között kialakult szokások és szokványok általában a veszélyátszállás időpontját is meghatározzák, amelyre jellegzetes példa az INCOTERMS paritások alkalmazása. Az ellenérték megfizetésével kapcsolatos kockázatot az Egyezmény úgy szabályozza, hogy a kárveszély vevőre történt átszál-

31 CLOUT case no. 214. Handelsgericht des Kantons Zürich, 1997.

32 CLOUT case no. 248. Schweizerisches Bundesgericht, 1998.

33 A kár a Ptk. definíciója szerint a teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket [6: 522. § (2)]. Az Egyezmény értelmezése szerint vagyoni veszteség, melyet a jogosult vagyona a szerződésszegés következtében szenvedett el. Lásd: Xxxxxx–Vékás [2005], 435. o.

34 Xxxxxx–Vékás [2005], 385. o.

35 Egyezmény 69. cikk (1).

lását követően az áru megsemmisülése vagy megsérülése nem mentesíti a vevőt a vételár megfizetésére irányuló kötelezettsége alól, kivéve ha a megsemmisülés vagy a megsérülés az eladó tevékenységének vagy mulasztásának a következménye.36 Ki- zárja a vevőre történő átszállását a vételárfizetéssel kapcsolatos kockázatnak, ha az áru elvesztése, megsemmisülése vagy megsérülése a veszélyátszállás időpontja után állt be, de az eladó magatartásának a következménye. A vevőnek megmaradnak a veszélyátszállás után is az eladó által, a veszély átszállása előtt elkövetett szerződés- szegésből eredő jogai, melyek elsősorban a kicserélésre és az elállásra terjednek ki.37 A felelősség átszállásának a felelősség mértékének megállapításánál van kiemelkedő szerepe, ezért sem mindegy, hogy a felek milyen módon szabályozzák ezen kérdést. A szállítás alatt lévő árukban bekövetkező károk, illetve az átadás-átvétel során ke- letkező károkért való felelősség a szerződésszegés, azon belül is a hibás teljesítés egy speciális alakzata. Nem véletlen, hogy az áru megfelelő csomagolását, szállításra alkalmas állapotát az Egyezmény a szerződésszerűség körében önállóan szabályoz- za.38

Az Egyezmény 25. cikke az alapvető szerződésszegés alóli kimentési okként szabályozza az előreláthatóságot. A cikk egyszerre ad objektív és szubjektív mércét az előreláthatósághoz: sem a fél, sem egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között nem látta volna előre a károkozó esemény bekövetkezé- sét. Az előreláthatóság függ a fél képességeitől, de függ az eset lényeges körülmé- nyeitől is, amelyek megítélése a bíróság feladata. A „hasonló személy” meghatározá- sa összetett jogalkalmazói feladat elé állítja a bíróságot, hiszen figyelembe kell venni a társadalmi-szociális hátteret, amelybe beletartozik akár a vallási meggyőződés, vagy a megfelelő nyelvismeret.39

A Ptk. a szerződésszegéssel okozott károkért a felelősség kérdésében úgy ren- delkezik, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.40 „Az Egyezmény mély, intenzív hatást gyakorol az új Ptk.-ra”,41 hiszen a felelősség kérdése itt találkozik az Egyezmény rendszerével, amely szerint „az ok- okozati összefüggés valójában csak ténybeli okozatosságot jelent, vagyis elegendő, ha az okozatosság a conditio sine qua non kritériuma szerint fennáll: minden előz- mény (szerződésszegés) okozatos, amely nélkül a kár nem következett volna be”.

36 Egyezmény 66. cikk.

37 Xxxxxx–Vékás [2005], 388–389. o.

38 Egyezmény 35. cikk (2) d.

39 Xxxxxx [1998], 9.o.

40 Ptk. 6: 142. § első mondata.

41 Xxxxxx [2010], 384. o.

Azt, hogy a felelősséget hogyan és miként lehet korlátozni, csak az előreláthatósági klauzula alkalmazásával lehet elvégezni.42 A Kúria állásfoglalásában kifejti, hogy az oksági láncolatban az a meghatározó ok, amely az események lefolyása mellett képes eredmény létrehozására. Az oksági láncban a lényeges szakasz tartalmát javarészt befolyásolja, hogy aki a károkozást „elindította”, látta-e vagy láthatta-e a bekövet- kező eredményt.43 Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy a szer- ződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.44 A fél ellenőrzési körén kívül eső körülményként értékelendő a vis maior hagyományos esetei, politikai és társadalmi események (háború, forradalom, felkelés), egyes állami intézkedések (embargó, bojkott, devizakorlátozások), súlyos üzemzavarok vagy szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő drasztikus piaci vál- tozások. Előre nem látható körülményként értékeli a Ptk., ha a kötelezett „ellenőrzési körén kívül felmerülő körülményt a szerződéskötés idején ténylegesen nem lehet előre látni. Ki kell emelni, hogy a kimentési feltételek körében megkövetelt előrelát- hatóság a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményre és nem a kárkövetkez- ményekre vonatkozik. A mentesülés feltételei közé tartozik az is, hogy nem volt el- várható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést megakadályozó körülményt elkerülje, vagy annak következményeit elhárítsa. Ezt viszont a szerződésszegés időpontjában kell vizsgálni. A felek a szerződésben a jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó szabálytól eltérhetnek, ha ezt a norma nem tiltja. A Ptk. 6: 142. §-ban ilyen tiltó rendelkezést nem találunk, a felek a szerződésben a törvényi szabálynál enyhébb és szigorúbb felelősségi mércét is alkalmazhatnak.45

A Ptk. az előreláthatóság kritériumát a szerződésszegés általános szabályainál

definiálja. Az előreláthatósági korlát célja, hogy egyensúlyt teremtsen a szolgáltatás és a kötelezett által vállalt kockázatok között. Az adott szerződés szokásos kockáza- tain felüli veszélyeket csak a szerződő partner figyelemfelhívásával ismerheti meg a másik fél, amelyek ismeretében hozható olyan döntés, mely rentábilissá teszi a szerződéskötést. A kötelezett csak azokért a károkért és elmaradt hasznokért felel, amelyeket előre kellett, hogy lásson, illetve amelyekre a jogosult kifejezetten fel- hívta a figyelmét. Az előreláthatóság tehát tény- és jogkérdés: ténykérdés, hogy mit látott előre ténylegesen a kötelezett és jogkérdés, amely elsősorban bírói mérlegelés

42 Xxxx et al. [2013], 230. o.

43 BH, 2008., 299.

44 Ptk. 6: 142. § második mondata.

45 Bíró et al. [2013], 234–236. o.

körébe tarozik, hogy mint ésszerűen gondolkodó, gondosan eljáró személy (reaso- nable man) mit látott, mit kellett volna előre látnia.46 Diszpozitív voltából fakadóan a felek szerződésükben eltérhetnek ettől egyező akarattal, így a kötelezett felelősségét ki is terjeszthetik minden kárra. Az előreláthatóság vizsgálatát a kötelezett szem- szögéből kell vizsgálni, mivel azt egyaránt megalapozza, ha a később bekövetkezett kárlehetősége akár a konkrét szerződést szegő kötelezett számára volt előrelátható, akár egy hasonló helyzetben lévő személy számára lett volna.47 Amit előre kell látni a kötelezettnek, az az esetlegesen bekövetkező kár és annak nagysága a szerződő partnernél. A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletke- zett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehet- séges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.48 Abban az esetben, ha a szerződésszegés szándékos volt, a kárt teljes egészében kell megtérítenie a kötelezettnek.

Az Egyezmény kimentési okként tárgyalja a 79. szakaszban az elháríthatatlan külső okból bekövetkező eseményt, amely megakadályozza a felet a szerződésszerű teljesítésben. A nemzetközi magánjogi irodalomban force majeure-ként ismert fo- galom az előre nem látható körülményekre való hivatkozást jelenti, a szerződések szövegében használatos még „Act of God” vagy vis maior. Ezen klauzula alkalma- zásának célja, hogy egyensúlyt teremtsen a pacta sunt servanda elv és a tisztesség és méltányosság alapelvei között. A nemzetközi esetjog alapján a force majeure meg- ítélése kiszámíthatatlan, a nemzeti bíróságok szabad mérlegelése alapján dől el az adott tényállásról, hogy a teljesítés elmaradása jogszerű volt-e.49 Az esetjog a követ- kező ügyekben egyértelműen megállapította az Egyezmény 79. cikkének alkalmaz- hatóságát: a vevő által utalt vételárat a bankjából ellopták, új jogszabályt vezettek be az élelmiszerek radioaktivitásának maximális szintjére, a szélsőséges időjárás miatt a termény árának jelentős növekedése, a vevő országa elleni kereskedelmi embargó bevezetése, amely megakadályozta a vételár átutalását.50 Egy német vevő és orosz eladó közötti jogvitában az eladó arra hivatkozott, hogy a saját terméke szállításához szükséges alapanyag termelését a beszállítója váratlanul leállította, ezért számára az időben történő teljesítés lehetetlenné vált. A beszállító magatartásáért a bíróság dön- tése alapján ebben az esetben az eladónak vállalnia kellett a felelősséget, a kimentést

46 Uo. 241–243. o.

47 Xxxxxxx [1985a] 37. o.

48 Ptk. 6: 143. § (2).

49 Xxxxxx [1993], 161. o.

50 Digest [2012], 390. o.

nem fogadták el.51 Ezen döntési elv következetesnek tekinthető a joggyakorlatban: főszabályként az eladó felel a beszállítója szolgáltatásának elmaradásáért.52 Az el- adási ár piaci változása tekintetében ellentétes joggyakorlat figyelhető meg: egyes bíróságok elfogadják vis maiorként azt az indoklást, amely szerint a termék piaci árának lényeges változása olyan külső körülmény, amely megalapozza a 79. cikk alkalmazását,53 míg más bíróságok ugyanezen tényállás alapján ellentétes tartalmú ítéletet hoztak.54

A szerződésszegés jogkövetkezményei

A felelősségi rendszer lényege, hogy az Egyezmény hatálya alatt megkötött adásvételi szerződések alapján a feleket milyen jogok illetik meg, illetve milyen kö- telezettségek terhelik.55 Az Egyezmény a vevő és az eladó szerződésszegése alapján osztja meg a vevő és eladó érvényesíthető jogait. Ezek elsősorban a kijavítás, kicse- rélés, árleszállítás, póthatáridő-kitűzés, valamint a teljesítés követelésére terjednek ki. Ezeknek a jogoknak a sikertelen érvényesítése esetére joguk van a szerződéstől elállni és kártérítést követelni. Mind a vevő, mind az eladó jogosult gyakorolni a szerződésszegés jogkövetkezményeként az Egyezményben meghatározott jogait, és az abban meghatározott módon kártérítésre is igényt tarthatnak. A szankciók alkal- mazásához elegendő, hogy a szerződésben meghatározott bármely feltételt a felek megszegjék.56

A szerződésszerű teljesítéshez való igény a vevő elsődleges joga. Ennek érdeké- ben a vevő póthatáridő tűzésével követelheti az eladótól az általa vállalt kötelezett- sége tejesítését, feltéve hogy a jogsértés orvoslására nem vett igénybe olyan eszközt, amely összeegyeztethetetlen követelésével.57 Itt kerül helyesbítésre a szerződésben

51 CLOUT case no. 140. Международный коммерческий арбитражный суд при Торгово- промышленной палате Российской Федерации, 1995.

52 Erről részletesen lásd: Xxx [2005]. Letölthető: xxxx://xxx.xxxx.xxx.xxxx.xxx/xxxx/xxxxxx/xxx0. html#fm8

53 Xxxxxx [1993], 166. o., CLOUT case no. 166. Schiedsgericht der Handelskammer Hamburg 1996.

54 CLOUT case no. 277. Oberlandesgericht Hamburg, 1997.

55 Xxxxxxx [1985a], 38. o.

56 Egyezmény 45. cikk: Ha az eladó nem teljesíti a szerződésen vagy az Egyezményen alapuló valamely kötelezettségét, a vevő jogosult a 46–52. cikkekben biztosított jogait gyakorolni, és a 74–77. cikkekben meghatározott módon kártérítést követelni; 61. cikk: Ha a vevő elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben meghatározott valamely kötelezettségének teljesítését, az eladó jogosult a 62–

65. cikkekben meghatározott jogait gyakorolni és a 74–77. cikkekben meghatározott módon kártérítést érvényesíteni.

57 Egyezmény 47. cikk.

meghatározott dolog szerződésszerű teljesítése, az esetlegesen át nem adott okmá- nyok átadása vagy egyéb kötelezettségek pótlása. A fogyatékosság lehet minőségi vagy mennyiségi hiba, aliud szolgáltatás vagy csomagolási hiba is. A kicserélés igé- nyét a vevő csak akkor támaszthatja, ha a fogyatékosság alapvető szerződésszegés- nek minősül, és az áru kicserélése iránti igényét az árunak a kifogásolásával kap- csolatos értesítéssel egy időben vagy azt követően ésszerű határidőn belül közli az eladóval. A szolgáltatás fogyatékosságát orvosolni lehet még a kijavítás intézményé- vel is, ha az áru nem szerződésszerű, akkor a vevő igényelheti, hogy az eladó az áru kijavításával orvosolja annak fogyatékosságát, ha ez az összes körülmény figyelem- bevételével nem ésszerűtlen.58 A kijavítás iránti igényt a megvizsgálási kötelezettség esetén meghatározott időn (legfeljebb 2 éven) belül, meghatározott értesítéssel egy időben vagy azt követően ésszerű határidőn belül kell közölni. Mindkét szerződés- szegést orvosló esetben a vevő van abban a helyzetben, hogy opcionális jogként ki- válassza az optimális megoldást.59 Harmadik alternatívaként az Egyezmény az ár- leszállítást kínálja fel a vevő részére, amelynek elsődleges célja, hogy a hibás áru és a szerződésben meghatározott ár közötti értékaránytalanságot helyreállítsa.60 Ennek alkalmazása során nem feltétel az alapvető szerződésszegés, és az eladó nem ment- heti ki magát a vevő árleszállítási igénye alól. Bizonyos szempontokból előnyösebb az előbb tárgyalt esetekhez képest, hiszen nem jár egyéb kiadásokkal (fuvarköltség, biztosítási költség stb.), és rögtön megvalósul, minden felesleges időhúzás és költség nélkül a természetbeni teljesítés.61

Az eladó elsősorban szintén a szerződésszerű teljesítésben érdekelt, ezért a ve-

vői szerződésszegés legfontosabb jogkövetkezménye a teljesítés követelése. Az eladó kártérítési igényét a vevő bármely szerződésszegése megalapozza.62 Ezt a kártéríté- si igényt pénzben kell teljesíteni a vevőnek, melyet az Egyezmény szintén megha-

58 Egyezmény 46. cikk.

59 Xxxxxx–Vékás [2005], 280–287. o.

60 Testület 2. számú véleménye. CISG Advisory Council Opinion No. 2.: Examination of the Goods and Notice of Non-Conformity – Articles 38 and 39, 7 June 2004; Rapporteur: Professor Xxxxxxxx, Xxxx X. Letölthető: xxxx://xxx.xxxx.xxx.xxxx.xxx/xxxx/XXXX-XX-xx0.xxxx.

61 Testület 5. számú véleménye. CISG Advisory Council Opinion No. 5.: The Buyer’s Right to Avoid the Contract in Case of Non-Conforming Goods or Documents, 7 May 2005. Rapporteur: Pro- fessor Xxxxxxxxx, Xxxxxxxx. Letölthető: xxxx://xxx.xxxx.xxx.xxxx.xxx/xxxx/XXXX-XX-xx0.xxxx; (2013. augusztus 10.)

62 Egyezmény 61. cikk (1): Ha a vevő elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben megha- tározott valamely kötelezettségének teljesítését, az eladó jogosult:

a) a 62–65. cikkekben meghatározott jogait gyakorolni;

b) a 74–77. cikkekben meghatározott módon kártérítést érvényesíteni.

tároz.63 Az áru késedelmes átvétele vagy megfizetése esetén szintén követelheti az eladó kárának megfizetését. Nem teljesítés esetén az eladó követelheti a vevőtől a vételár megfizetését, az áru átvételét vagy egyéb kötelezettségei teljesítését, feltéve hogy a jogsértés orvoslására nem vett igénybe olyan eszközt, amely összeférhetetlen követelésével.64

Az Egyezményhez kapcsolódó esetjogban kritikus kérdés az „ésszerű időn be- lül” történő értesítés. Az ésszerű időre kiváló példa azon eset, amelyben egy olasz cipőgyártó és német vevő szerződést kötött, amelyben a vevő mintadarabok legyár- tását kérte az olasz társaságtól a jövőbeli megrendelések mintegy „tesztjeként”. Az olasz társaság egy kereskedelmi vásáron kiállított néhányat az általa gyártott termékből, amelyeken szerepelt a német vevő márkajelzése is. A vásár másnapján a német fél felmondta a szerződést arra hivatkozással, hogy a modell gyártása (a másik fél szerződésszegése miatt) már nem áll érdekében, és nem kívánja kifizetni a már leszállított 130 pár cipőt sem.65 Az értesítés másik véglete, amikor egy német vevő rendelt gyártósori berendezéseket papír zsebkendős dobozok lezárásához egy svéd eladótól. A szállítás során problémák léptek fel, valamint minőségi kifogás is volt a termékkel kapcsolatban, amely nehézségekről a felek egyeztetést folytattak. A szállítást követő két év múlva a német vevő kártérítést követelt az eladótól, amely követelést a német bíróság egyértelműen időn túlinak minősített.66 Egy angol vevő és spanyol eladó közötti jogvitában a hibás teljesítésről való értesítés két hónap és hét nap elteltével történt meg, amelyet a bíróság megfelelő időben történtnek minő- sített, és kifejtette azon álláspontját, hogy az ésszerű idő megítélése hosszabb abban az esetben, amikor alkatrészek meghibásodását kell kideríteni, így a hiba és annak forrása csak hosszabb vizsgálatok után állapítható meg.67

A Ptk. a kellékszavatosság témakörében szabályozza a kijavítás, kicserélés és az árleszállítás lehetőségét. A kellékszavatosság egyfajta biztosíték arra, hogy a szerződésben maghatározott teljesítés időpontjában a teljesítés szabályszerű legyen.

63 Egyezmény 74. cikk: A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege meg- egyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. 75. cikk: A szerződéstől való elállás, illetve annak felmondása esetén, ha ezt követően a vevő ésszerű módon és ésszerű időn belül helyettesítő árut vásárolt, vagy az eladó az árut újra eladta, a kártérítést igénylő fél követelheti a szerződéses ár és a fedezeti ügylet ára közötti különbözet, valamint a 74. cikk szerint járó valamennyi egyéb kára megtérítését. 77. cikk: A szerződésszegésre hivatkozó fél köteles a körülmények figyelembevételével minden ésszerű intézkedést megtenni, ami szükséges a szerződésszegésből eredő károk csökkentése érdekében, ideértve az elmaradt hasznot is.

64 Egyezmény 62. cikk.

65 CLOUT case no. 2. Oberlandesgericht Frankfurt a. M., 1991.

66 CLOUT case no. 346. Landgericht Mainz, 1998.

67 CLOUT case no. 1127. Audiencia Provincial de Navarra, 2010.

Hasonlóan az Egyezményhez, a szavatossági helytállás objektív jellegű, tehát füg- getlen a kötelezett magatartásától vagy mulasztásától.68 Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog tel- jesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet.69 A hiba kijavításakor elsősorban ab- ból kell kiindulni, hogy a rendeltetésszerű működést akadályozó hibát megszüntes- se, és ennek eredményeként a szolgáltatás megfeleljen a szerződésben meghatározott követelményeknek. A kicserélés szintén elsődlegesen választható kellékszavatossági jog. Azt, hogy milyen esetekben van helye kicserélésnek, a szerződés tárgyát képező dolog tulajdonságai határozzák meg. A hazai bírói gyakorlatban kialakult vélemény szerint a „fajta és mennyiség szerint meghatározott, vagy egyéb helyettesíthető dol- gok cserélhetők ki”.70 Másik lehetősége a jogosultnak, hogy az ellenszolgáltatás ará- nyos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.71 Az árleszállítás már úgynevezett „második lépcső” a szavatossági jogok körében. Az Egyezményhez hasonlóan a rendeltetése az értékegyensúly biztosítása az ellenszolgáltatás megfelelő redukálásával.

A hibás teljesítés orvoslására megfelelő határidőn belül mind az eladónak, mind

a vevőnek lehetősége van. Ennek elsősorban szerződésvédő funkciója van, másod- sorban a kereskedelmi kapcsolat „helyreállítása” érdekében van szükség. Póthatár- időt a kötelezettségek teljesítésére ésszerű határidő tűzésével lehet megállapítani. A vevő a póthatáridő alatt a szerződésszegés orvoslására egyébként rendelkezésre álló eszközöket nem veheti igénybe, hacsak az eladótól olyan értesítést nem kapott, hogy az a póthatáridőn belül sem teljesít. Ezáltal azonban a vevő nem veszíti el azt a jogát, hogy a késedelmes teljesítés miatt kártérítést követeljen.72 Az eladó a vevő kötelezettségeinek teljesítésére ésszerű póthatáridőt állapíthat meg, amely póthatár- idő alatt a szerződésszegés orvoslására egyébként rendelkezésre álló eszközöket nem

68 Bíró et al. [2013], 289. o.

69 Ptk. 6: 159. § (2) a) pont.

70 Bíró et al. [2013], 294-296. o.

71 Ptk. 6: 159. § (2) b) pont.

72 Egyezmény 47. cikk.

vehet igénybe, kivéve akkor, ha a vevőtől olyan értesítést nem kapott, hogy az a póthatáridőn belül sem teljesít.

A szerződéstől való elállás mint jogkövetkezmény ultima ratio jellege vitathatat- lan. Az elállás csak azokat az eseteket érinti, amikor az egyik fél egyoldalúan szün- teti meg a szerződést, mert a vonatkozó joggyakorlat szerint a közös megegyezéssel történő szerződésfelbontás inkább módosításnak minősül, mint elállási joggyakor- lásnak.73 Az Egyezmény alapján az alapvető szerződésszegés esetén a jelentős hát- rányt szenvedett fél azonnali elállási jogot szerez, amelyet megfelelő formában és időben érvényre juttathat. Az elállás előfeltételei tehát az alapvető szerződésszegés, a megfelelő időben történő értesítés, valamint hogy lényegében ugyanolyan állapot- ban vissza tudja juttatni az árut. E hármasból feltétlenül kiemelést érdemel, hogy az elállást – a 26. cikk szerint – a vevőnek az eladóval közölnie kell (akár e-mail útján, vagy akár hallgatólagosan is), mert az Egyezmény nem ismeri az ipso facto elállást. A közlésnek egyértelműnek és világosnak kell lennie, és ésszerű határidőben kell azt megtenni”.74 A vevő elállási jogának gyakorlása két feltételtől függ. Egyfelől az eladó meg kell, hogy szegje valamelyik kötelezettségének teljesítését, másfelől ez a szerződésszegés alapvetőnek minősüljön. Ez az alapvető szerződésszegés adja meg a vevőnek vagy az azonnali elállás jogát, vagy az áru kicserélését kérheti,75 feltéve hogy az ésszerű, és a fogyatékosság komoly jelentőséggel bír a vevő számára.76 Az Egyezmény végső megoldásként kínálja az elállás lehetőségét, mivel „a minimumra kívánja szorítani a nemzetközi adásvételtől történő elállás miatt gyakran különösen jelentős költségeket”.77 Abban az esetben, ha a vevő megfizette a vételárat, az eladó a szerződéstől való elállás jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az elállás a vevő késedel- mes teljesítése esetén az eladónak a teljesítés megtörténtéről való tudomásszerzése előtt történik, illetve a vevő késedelmes teljesítésén kívül bármely más szerződés- szegés esetén ésszerű határidőn belül azt követően történik, hogy az eladó tudo- mást szerzett, vagy tudomást kellett szereznie a szerződésszegésről, illetve lejárt a póthatáridő.78 Az elállás jogkövetkezményeit szintén szabályozza az Egyezmény

81. cikke.79 A szerződés megszűnése esetén a már teljesített szolgáltatásokat köte-

lesek a felek egymásnak visszaadni: az árut, az okmányokat, valamint a vételárat.

73 Digest [2012], 406. o.

74 Xxxxx [2009], 103. o.

75 Egyezmény 46. cikk második bekezdés.

76 Xxxxx [2009], 105. o.

77 Xxxxxx–Vékás [2005], 374. o.

78 Egyezmény 64. cikk (2).

79 81. cikk (1): Az elállás mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, az esetleges kártérítésre irányuló jog kivételével. Ugyanakkor az elállás sem a szerződésnek a

Azonban elveszti a vevő a szerződéstől való elállás jogát, ha nem tudja az árut lé- nyegében ugyanolyan állapotban visszaadni, mint amilyen állapotban azt átvette.80 A joggyakorlat alapján, ha a vevő eláll a szerződéstől, akkor a kötelezettségek alóli felszabadulás értelmében nem köteles a vételárat sem megfizetni, illetve az eladó az árut szolgáltatni. Egy igen érdekes ügyben a svájci bíróság az elállás jogkövetkezmé- nyeit vizsgálta. Egy osztrák vevő svájci eladóval kötött szerződést, amelynek tárgya alkoholtermékek Oroszországba történő szállítása volt. A felek között vita alakult ki a szállítás módját illetően, mivel a vevő ragaszkodott a közúti fuvareszközhöz, míg az eladó állította, hogy a szerződésben a szállítás módjára nem tértek ki, így annak meghatározása az eladó hatáskörébe eső kérdés. A vita eredményeként a vevő, aki vételár-előleget fizetett, nem nyitott akkreditívet az eladó javára, aki viszont ennek megfelelően visszatartotta az árut. A bíróság megállapította, hogy az eladó a pótha- táridő eredménytelen eltelte után jogszerűen állt el a szerződéstől, és mivel az elállás megszünteti a felek kötelezettségeit, a vételár-előleg kamatostól visszajár.81

Elállás esetén a Ptk. 6: 213. § (1) bekezdését82 kell alkalmazni. Ha a megrendelő a szerződéstől eláll, a másik félhez intézett nyilatkozatában az elállás okát, illet- ve jogcímét is közölnie kell. Ennek hiányában, vagy ha az eset körülményeiből az elállás különös jogcíme nyilvánvalóan nem következik, az elállási nyilatkozatot a megrendelő általános elállási joga alapján kell hatályosnak tekinteni.83 A megrendelő az elállás különös – szerződésszegésen alapuló – jogcímét később is megjelölheti.84 A kialakult, irányadó bírói gyakorlat szerint az indokolás nélküli, rendes, általános elállás esetén a jogosult a kártalanítással a kötelezettet olyan anyagi helyzetbe kell, hogy hozza, mintha az elállás nem történt volna meg. A szerződéstől való elálláson alapuló megtérítési kötelezettség folytán a megrendelő a szállító vagy vállalkozó azon költekezéseit, kiadásait, egyéb kárát tartozik megfizetni, amelyek az elállás hiányában nem merültek volna fel.85

viták rendezésére vonatkozó bármely rendelkezését, sem pedig a szerződésnek a felek elállásából eredő jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseit nem érinti.

80 82. cikk (1).

81 CLOUT case no. 261. Bezirksgericht der Saane, 1997.

82 Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik fél- hez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.

83 Xxxxxxx [1985b], 53–54. o.

84 GK., 16.

85 BH, 1995., 229.

A kártérítés az Egyezmény elvei szerint felfogható egyfajta „természeti marasz- talásként” is.86 Ez a rendelkezés a reális teljesítés elve alóli kivételről szól. Tekintettel van az olyan jogrendszerekre (angolszász jogrendszerek), amelyeknél a nem telje- sítés jogkövetkezménye a kártérítés.87 A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkö- tésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről mint a szerződésszegés lehetséges következmé- nyeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett.88 „A kártérítés mértékének meghatározására viszont az Egyezmény szövege kevés iránymutatást ad, amely azt a helyzetet eredményezi, hogy a konkrét ügyben eljáró fórum számos olyan kérdéssel szembesül, mint például az elmaradt haszon, a járulékos költségek, a következmény- károk, jogi költségek, a jó hírnév sérelme vagy a büntető kártérítés.”89 A kártérítés célja, hogy a szerződésszegést elszenvedő felet ugyanabba a pénzügyi helyzetbe he- lyezze vissza, melyben a jogsértés el nem követésekor lenne.90 A szankciók „kamé- leonja” a kártérítés. Állhat önállóan és alkalmazható más szerződésszegési igény mellett is.91

Az Egyezmény akként rendelkezik, hogy nem tehető felelőssé a fél valamely kötelezettségének elmulasztásáért, ha bizonyítja, hogy azt olyan akadály okozta, amelyet el nem háríthatott, és ésszerűen az sem volt elvárható tőle, hogy a szerződés- kötés idején ezzel az akadállyal számoljon, azt elhárítsa, vagy következményeinek elejét vegye. A teljesítést elmulasztó fél köteles az akadályról és annak az ő teljesítési képességeire vonatkozó hatásáról a másik felet értesíteni. Ha a másik fél ezt az érte- sítést nem kapta meg ésszerű időn belül, azt követően, hogy a teljesítést elmulasztó fél tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie az akadályról, az értesí- tés elmaradásából eredő kárt a teljesítést elmulasztó fél viseli.92 Ennek a diszpozitív

86 Egyezmény 28. cikk: Ha az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban az egyik fél a másik fél valamely kötelezettségének teljesítését jogosult követelni, a bíróság nem köteles természetben ma- rasztalni, kivéve ha saját joga szerint is így járna el hasonló, az Egyezmény által nem szabályozott adásvételi szerződések esetében.

87 Xxxxxxx [1985a], 37. o.

88 Egyezmény 74. cikk.

89 Xxxxx [2009], 128. o.

90 Testület 6. számú véleménye. CISG Advisory Council Opinion No. 6.: Calculation of Damages under CISG Article 74., 8 November 2006, Rapporteur: Professor Xxxxxxx, Xxxx X. Letölthető: http:// xxx.xxxx.xxx.xxxx.xxx/xxxx/XXXX-XX-xx0.xxxx; (2013. augusztus 10.)

91 Egyezmény 45. cikk (1) b) pontja és (2) bekezdés.

92 Egyezmény 79. cikk (1) és (4) bekezdései.

szabálynak köszönhetően a felek megszabhatják a szerződésben a kártérítési fele- lősség mértékét. Azonban ennek a határhúzásnak a felek részéről gátat szabnak a nemzeti jogok, mivel az Egyezmény nem foglalkozik annak megállapításával, hogy a kártérítési felelősség mértékére (mérséklése vagy kizárása) vonatkozó nyilatkozat érvényes-e vagy sem.

A Ptk. a kártérítést a hibás teljesítés egyik jogkövetkezményeként tartja számon. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, ki- véve ha a hibás teljesítést kimenti.93 Az Egyezményhez hasonlóan itt is ugyanabban az esetben érvényesül a kimentés lehetősége a szerződésszegő fél oldalán. A károk tekintetében cizellált a Ptk., mivel rendszerében léteznek úgynevezett tapadó károk (amikor a szerződéses szolgáltatás hibás) és következménykárok (a hibás teljesítés következtében elindul egy oksági folyamat, amely következtében egyéb vagyontár- gyai is sérülhetnek a jogosultnak, illetőleg a vagyoni hátrány elhárítása érdekében kiadásai keletkezhetnek). Az előbbi megtérítési feltételeiről rendelkezik a Ptk. a te- kintetben, hogy a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötele- zettségének nem tud eleget tenni, illetve ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy ki- cseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is ér- vényesítheti, ha a kártérítési igény elévült.94 Az elévülési időt a Ptk. a következő- képpen határozza meg. A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, azonban egy évnél rövidebb elévülési idő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.95

93 Ptk. 6: 174. § (1).

94 Bíró et al. [2013], 319–320. o.

95 Ptk. 6:163. § (1)–(2)

Összefoglaló gondolatok

„Szerződésszegést az ember tudatosan vállalt kötelezettség megszegésével követ el, nem pedig véletlenszerűen kerül egy károkozási helyzetbe, mint a deliktuális károk jelentős részében.”96 Szerződésszegés nélkül talán túl egyszerűen bonyolód- nának a szerződéskötések és a benne foglalt kötelezettségek teljesítései is. Nem len- nének hibás teljesítések vagy fizetési késedelmek, és nem fordulnának elő azok az esetek, amikor a kötelezett mást teljesít, mint ahogyan a szerződés szerint kellene. Örvendetes, hogy az új Ptk. kötelmi jogának általános része nagymértékben hason- latos a nemzetközi egyezményekben, többek között az Egyezményben szabályozott rezsimhez, így megkönnyítve a nemzetközi kereskedelemben részes felek önkéntes jogkövető magatartását.

A közeljövőben várható az európai jogegységesítés fontos állomásaként a kö- zös európai adásvételi jog Xxxxxx általi elfogadása, amely a nemzetközi adásvételi szerződéseket egészen új dimenzióba helyezi – európai viszonylatban legalábbis. A rendelet tervezete számos ponton eltérést mutat az Egyezményhez képest, mégis leg- nagyobb hatása abban állhat, hogy önálló jogi rezsimet létrehozva „kiszorítja” az Egyezmény általános alkalmazását. A nemzetközi adásvétel kutatása szempontjából és nem kevésbé jelentős mértékben annak gyakorlati alkalmazása szempontjából te- hát mérföldkőhöz érkezünk: a szerződésszegés vizsgálata nem érhet véget a magyar jog és az Egyezmény szabályainak megismerésével.

Irodalom

Xxxxxxx Xxxxx [2005]: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Xxxxx Xxxxxx Társulat, Budapest.

Xxxx, Xxxx X. [1994]: Checklist on the CISG. In: Xxxxxx X. Xxxxxxx [1994]: Guide to Practical Applications of the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods. Kluwer Law International. Letölthető: xxxx://xxx.xxxx.xxx.xxxx.xxx/xxxx/xxxxxx/xxxxxxx0.xxxx; (2013. augusztus 5.)

Xxxx Xxxxxx – Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxx – Xxxxxxxxxx Xxxx [2013]: Polgári jog, Kötelmi jog. Első és második rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.

Xxxx Xxxxxx – Xxxxxxxxx Xxxxxxxx [2006]: Általános tanok. Novotni, Miskolc.

Digest [2012]: UNCITRAL Digest of Case Law on the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods. Bécs.

Xxxxxx Xxxxxx [2004]: A Bécsi Vételi Egyezmény által szabályozott alapvető szerződésszegés megjelenési formái – a teljesség igénye nélkül. In: Doktoranduszok Fóruma, 2003. november 6. Miskolc, Novotni Alapítvány, 2004.

96 Vékás [2011], 4. o.

Xxxxxxx Xxx [1985a]: A Bécsi Vételi Egyezmény és a magyar Ptk. adásvételi szabályai és felelősségi rendszere. Külgazdaság, Jogi melléklet, 3. sz.

Xxxxxxx Xxx [1985b]: A Bécsi Vételi Egyezmény és a magyar Ptk. adásvételi szabályai és felelősségi rendszere. Külgazdaság, Jogi melléklet, 4. sz.

Xxx, Xxxxxxxx [2005]: Force Majeure. Perspectives from the CISG, UNIDROIT Principles, PECL and Case Law. Letölthető: xxxx://xxx.xxxx.xxx.xxxx.xxx/xxxx/xxxxxx/xxx0.xxxx#xx0

Xxxxxx, Xxxxxxxxx [1998]: Fundamental Breach under CISG. Letölthető: xxxx://xxx.xxx.xxx.xx/xxxx/ fundamental_breach_under_the_cisg.xxxxxxxxx_xxxxxx/portrait.pdf

Xxxxxx Xxxx [2009]: A Bécsi Vételi Egyezmény két évtizede és lehetséges hatása az egységes európai

szerződésjog kialakítására. Előzmények, tapasztalatok, következtetések. Magyar jog, 10. sz.

Xxxxxx, Xxxxx X. [1993]: Xxx Xxxxxxxxxx and Force Majeur. In: Galliard (szerk.): Transnational Rules in International Commercial Arbitration. Paris, ICC, ICC Publishing No. 480/4.

Xxxxxx Xxxxx – Xxxxx Xxxxx [2005]: Nemzetközi adásvétel. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.

Xxxxxx Xxxxx [2010]: Az alapvető szerződések a Bécsi Konvencióban. In: Ünnepi tanulmányok Xxxxxxx Xxxxx 70. születésnapjára. Szerk.: Xxxxxx Xxxxx. Lectum Kiadó, Szeged.

Xxxxx Xxxxxxx [2007]: Az alapvető szerződésszegés és a vevő elállási joga az áru vagy az okmányok fogyatékosságáért a Bécsi Vételi Egyezményben. Külgazdaság, 11–12. sz.

Xxxxx Xxxxxxx [2009]: A Bécsi Vételi Egyezmény mint nemzetközi lingua franca – az egységes értelmezés és alkalmazás újabb irányai és eredményei. Doktori értekezés, Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola, Budapest.

Xxxxx Xxxxx [2011]: Az új Ptk. nem lesz az „önzés bibliája”. Ügyvédek Lapja (a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata), 1. sz.