ÉVES JELENTÉS
MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI
NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
ÉVES JELENTÉS
A 2017. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI
NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS VEZETŐSÉGI JELENTÉS
2017. DECEMBER 31.
TARTALOMJEGYZÉK
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 5
PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS 12
EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS 13
SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA 15
MEGJEGYZÉSEK ASAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ 16
MEGJEGYZÉSEK AZ EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ 17
2 A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJA 18
3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK 27
5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE 49
8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 63
9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK 63
14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 77
15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 77
20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 86
22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 91
27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS) 93
28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE 94
29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK 95
30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 95
31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK 96
32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK 96
33 BEMUTATANDÓSZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL 100
34 KONCESSZIÓS ÉS KÖZCÉLÚSZOLGÁLTATÁSOK ÉS ENGEDÉLYEK 101
35 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK 104
36 TEVÉKENYSÉGSZÉTVÁLASZTÁS 104
ÜZLETI JELENTÉS 111
MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI
NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
A 2017. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALBEFOGADOTT
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOKELŐÍRÁSAI SZERINT KÉSZÍTVE
(EU IFRS)
[PwC audit vélemény helye, 2018. február 28-án kerül bele]
PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS
millió Ft
Forgóeszközök
Megjegyzés 2016.01.01 2016.12.31 2017.12.31
Pénzeszközök ................................................................................................. | 4, 5 | 846 | 1 260 | 948 | ||
Követelések ..................................................................................................... | 4, 5, 12 | 104 942 | 101 521 | 110 694 | ||
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ............................................. | 4, 5, 17 | 13 336 | 18 941 | 11 173 | ||
Nyereségadó-követelés .............................................................................. | 6 | 925 | 1 867 | 189 | ||
Készletek .......................................................................................................... | 7 | 8 689 | 10 683 | 13 743 | ||
128 738 | 134 272 | 136 747 | ||||
Értékesítésre kijelölt eszközök ................................................................. | 8 | 5 760 | 1 540 | 161 | ||
Forgóeszközök összesen................................................ | 134 498 | 135 812 | 136 908 | |||
Befektetett eszközök Tárgyi eszközök ............................................................................................. | 9 | 377 736 | 374 751 | 371 732 | ||
Immateriális javak.......................................................................................... | 10 | 401 732 | 392 069 | 378 630 | ||
Befektetések................................................................................................... | 11 | 173 305 | 168 900 | 131 500 | ||
Halasztottadó-követelés.............................................................................. | 6 | - | - | - | ||
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök........................................................ | 4, 5, 17 | 16 357 | 12 530 | 19 775 | ||
Egyéb befektetett eszközök...................................................................... | 12 | 218 | 161 | 128 | ||
Befektetett eszközök összesen........................................ | 969 348 | 948 411 | 901 765 | |||
Eszközök összesen......................................................... | 1 103 846 | 1 084 223 | 1 038 673 | |||
KÖTELEZETTSÉGEK | ||||||
Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalk ozásokkal szemben .. | 4 | 141 875 | 77 768 | 39 336 | ||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................................................ | 4,17 | 23 794 | 18 870 | 5 621 | ||
Kötelezettségek szállítók felé ................................................................... | 4 | 100 299 | 103 180 | 111 033 | ||
Nyereségadó-kötelezettség....................................................................... | 6 | - | - | 16 | ||
Céltartalékok................................................................................................... | 13 | 4 924 | 3 170 | 2 312 | ||
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek..................................................... | 14 | 23 617 | 27 738 | 28 783 | ||
294 509 | 230 726 | 187 101 | ||||
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek | 8 | - | - | - | ||
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen .......................... | 294 509 | 230 726 | 187 101 | |||
Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalk ozásokkal szemben .. | 4 | 220 088 | 247 178 | 231 647 | ||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................................................ | 4,17 | 52 526 | 48 416 | 44 783 | ||
Halasztottadó-kötelezettség...................................................................... | 6 | 25 039 | 7 985 | 12 358 | ||
Céltartalékok................................................................................................... | 13 | 9 301 | 8 915 | 8 674 | ||
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ................................................ | 15 | 905 | 957 | 286 | ||
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen........................ | 307 859 | 313 451 | 297 748 | |||
Kötelezettségek összesen............................................... | 602 368 | 544 177 | 484 849 | |||
TŐKE Saját tőke | ||||||
Jegyzett tőke.................................................................................................... | 16 | 104 274 | 104 274 | 104 274 | ||
Tőketartalékok ............................................................................................... | 16 | 27 412 | 27 119 | 25 078 | ||
Saját részvények ............................................................................................ | 16 | -306 | -55 | -27 | ||
Eredménytartalék ......................................................................................... | 16 | 370 098 | 408 708 | 424 499 | ||
Saját tőke összesen....................................................... | 501 478 | 540 046 | 553 824 | |||
Források összesen ......................................................... | 1 103 846 | 1 084 223 | 1 038 673 |
A kiegészítő melléklet az éves beszámoló szerves részét képezi.
EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS
millió Ft (kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok) | ||||
Megjegyzés | 2016 | 2017 | ||
Bevételek ......................................................................... | 18 | 447 173 | 471 532 | |
Közvetlen költségek........................................................................................ | 19 | -155 123 | -174 583 | |
Személyi jellegű ráfordítások ...................................................................... | 20 | -54 519 | -56 613 | |
Értékcsökkenési leírás és amortizáció .................................................... | 9, 10 | -89 944 | -87 847 | |
Egyéb működési ráfordítások .................................................................... | 21 | -92 994 | -93 302 | |
Működési költségek .......................................................... | -392 580 | -412 345 | ||
Egyéb működési bevételek ........................................................................... | 22 | 7 675 | 5 957 | |
Működési eredmény .......................................................... | 62 268 | 65 144 | ||
Kamatbevétel .................................................................................................... | 23 | 414 | 421 | |
Kamatköltség.................................................................................................... | 24 | -18 395 | -13 342 | |
Egyéb pénzügyi költségek – nettó............................................................ | 25 | -8 380 | -7 939 | |
Nettó pénzügyi eredmény................................................... | -26 361 | -20 860 | ||
Befektetések eredménye | 26 | 9 881 | 10 717 | |
Adózás előtti eredmény...................................................... | 45 788 | 55 001 | ||
Nyereségadó ...................................................................................................... | 6 | 8 457 | -13 144 | |
Adózott eredmény ............................................................. | 54 245 | 41 857 | ||
Egyéb átfogó eredmény, adózás után ................................................... | - | - | ||
Teljes átfogó eredmény ............................................................................... | 54 245 | 41 857 | ||
Egy részvényre jutó hozam (EPS): | ||||
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény .................................. | 54 279 | 46 727 | ||
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) ..................................................................................................................... | 1 041 799 | 1 040 073 | ||
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezerdarab) ............................................................................................................ | 767 | 4 585 | ||
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz .................................................................. | 1 042 566 | 1 044 658 | ||
Egy részvényre jutó hozam (Ft) .................................................................... | 27 | 52,10 | 44,93 | |
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft) ..................................................... | 27 | 52,06 | 44,93 |
A kiegészítő melléklet az éves beszámoló szerves részét képezi.
CASH-FLOW-K KIMUTATÁSA
millió Ft | ||||
Megjegyzés | 2016 | 2017 | ||
Üzleti tevékenységből származó cash-flow | ||||
Adózott eredmény............................................................................................................. | 54 245 | 41 857 | ||
Értékcsökkenési leírás................................................................................................. | 89 944 | 87 847 | ||
Nyereségadó.................................................................................................................... | -8 457 | 13 144 | ||
Nettó pénzügyi eredmény .......................................................................................... | 16 479 | 10 239 | ||
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből | - | -97 | ||
Forgóeszközök változása .......................................................................................... | 5 081 | -20 239 | ||
Céltartalékok változása .............................................................................................. | -2 286 | -1 405 | ||
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú)..................................................... | 6 751 | 20 632 | ||
Fizetett nyereségadó ................................................................................................... | -9 539 | -7 821 | ||
Kapott osztalék .............................................................................................................. | 9 433 | 7 753 | ||
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ............................................................... | -23 844 | -19 492 | ||
Kapott kamat ................................................................................................................. | 598 | 549 | ||
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek .............................................................. | -3 675 | -1 675 | ||
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow .......................... | 134 730 | 131 292 | ||
Befektetési tevékenységből származó cash-flow | ||||
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ............................................ | 28 | -82 020 | -75 097 | |
Akvizíciókért fizetett összegek................................................................................... | 29 | -2 939 | -1 789 | |
Egyéb pénzügyi eszközök eladása .......................................................................... | 2 889 | 5 639 | ||
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése.................................................................... | -2 840 | -3 984 | ||
Leányvállalatok és egyéb befektetések értékesítéséből származó bevétel | 26 | 3 637 | 35 924 | |
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel | 9 481 | 2 288 | ||
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow........................ | -71 792 | -37 019 | ||
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow | ||||
Fizetett osztalék ............................................................................................................ | -15 634 | -26 081 | ||
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele .................................................................... | 5 | 142 980 | 106 841 | |
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése................................................................ | 5 | -182 316 | -169 310 | |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek................ | 5 | -7 003 | -5 285 | |
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ........................................ | -551 | -750 | ||
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ......................... | -62 524 | -94 585 | ||
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek árfolyamkülönbözete............. | - | - | ||
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek változása .................... | 414 | -312 | ||
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek az év elején .............................. | 846 | 1 260 | ||
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek az év végén .............................. | 5 | 1 260 | 948 |
A kiegészítő melléklet az éves beszámoló szerves részét képezi.
SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA
darab | millió Ft | |||||||||||
T | őketartalékok | |||||||||||
Törzs- részvények száma (a) | Jegyzett tőke (a) | Tőke- tartalék (b) | Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c) | Saját részvény (d) | Eredmény- tartalék (e) | Saját tőke | ||||||
Egyenleg 2016.01.01. | 1 042 742 543 | 104 274 | 27 379 | 33 | -306 | 370 098 | 501 478 | |||||
Osztalék (f) ......................................................................................... | - | - | - | - | - | -15 635 | -15 635 | |||||
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c) ............. | - | - | - | -293 | 32 | - | -261 | |||||
Saját részvény visszavásárlás (g) ................................................ | - | - | - | - | 219 | - | 219 | |||||
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók ....................................... | - | - | - | -293 | 251 | -15 635 | -15 677 | |||||
Adózott eredmény .............................................. | - | - | - | - | - | 54 245 | 54 245 | |||||
Teljes átfogó jövedelem ......................................... | - | - | - | - | - | 54 245 | 54 245 | |||||
Egyenleg 2016.12.31. ............................................ | 1 042 742 543 | 104 274 | 27 379 | -260 | -55 | 408 708 | 540 046 | |||||
Osztalék (f).......................................................................................... | - | - | - | - | - | -26 067 | -26 067 | |||||
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c) | - | - | - | -2 041 | 777 | - | -1 264 | |||||
Saját részvény visszavásárlás (g) ................................................ | - | - | - | -749 | - | -749 | ||||||
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók ....................................... | - | - | - | -2 041 | 28 | -26 067 | -28 080 | |||||
Adózott eredmény | - | - | - | - | - | 41 857 | 41 857 | |||||
Teljes átfogó jövedelem ......................................... | - | - | - | - | - | 41 857 | 41 857 | |||||
Egyenleg 2017.12.31. ................................................................. | 1 042 742 543 | 104 274 | 27 379 | -2 301 | -27 | 424 499 | 553 824 | |||||
Ebből saját részvény ............................................. | -40 625 | |||||||||||
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2017.12.31. | 1 042 701 918 |
A kiegészítő melléklet az éves beszámoló szerves részét képezi.
MEGJEGYZÉSEK A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ
(a) 2017. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2017. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.
Szavazati jogok és szavazás
Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és azahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.
A részvények átruházása
A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultjátkell tekinteni, amelyiken a dematerializál t részvényt nyilvántartják.
Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.
(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.
(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka tartalmazza a részvényalapú juttatási programok tőkében megjelenítettösszegét. A tőkeelem 2017. és 2016. december 31-i egyenlege a Kiegészített Részvényvásárlási Program (20.1.2. megjegyzés) kapcsán tartalékolt összeget tartalmazza.
(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság megvásárolja a részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékosköltség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az adottrészvények eredeti bekerülési értékével csökk en, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.
(e) Az Eredménytartalékban vana Társaság halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak osztalékként kifizethető tartalékai 2017. december 31-énkörülbelül 424 milliárd forintot tettek ki (2016. december 31-én 262 milliárd forint, amely összeg megállapítása az IFRS-ekre való áttérés előtt történt). Osztalékfizetésre a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék vehető igénybe, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék (16.1 megjegyzés).
(f) A Társaság tulajdonosainak fizetendő osztalék kötelezettségként és az eredménytartalék csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok azosztalékotjóváhagyják.
(g) 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. 4 534 758 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából. 2016-ban a Társaság1 252 616 darab törzsrészvényt vásárolt, melyből az MRP szervezet 25 764 darabot értékesített a program résztvevői számának felülvizsgálatát követően. Ezek a tranzakciók a Budapesti Értéktőzsdén, az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint befektetési szolgáltató közreműködésével valósultak meg (további információk a 20.1.2.5 megjegyzésben).
Az éves beszámoló elfogadásával egyidőbena Társaság Igazgatósága 26 069 millió forint kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2018 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. 26 067 millió Ft osztalékot fizetett.
A kiegészítő melléklet azévesbeszámoló szerves részét képezi.
MEGJEGYZÉSEK AZ EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ
1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ
A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom) Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. A szolgáltatásokat különféle jogszabályok szabályozzák.
A Társaságot 1991. december 31-énjegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jénkezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 55., Magyarország. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041928.
A Magyar Telekomrészvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekomegyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja azamerikai letéti jegy (ADR) programját.
A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG(DT vagy DTAG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át.
A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (www.telekom.com/en).
A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2018. február 20-ánelfogadta a Társaság jelen egyedi pénzügyi kimutatásainak előterjesztését a tulajdonosok évesrendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a pénzügyi kimutatások jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az ellenőrzéssel rendelkező tulajdonosok a pénzügyi kimutatásokat elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, a múltban erre még nem volt példa.
Az éves beszámoló aláírására jogosultak:
Christopher Mattheisen, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest) Szabó János, Gazdasági vezérigazgató-helyettes (lakhely: Budapest)
A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Tari-Szőke Katalin látja el (Igazolványszám:
009754. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 193907. Lakhely: Budapest).
A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma:
01-09-063022, adószáma: 10256161-2-44). A könyvvizsgálat elvégzéséért Balázs Árpád felelős (Kamarai tagsági száma: 006931).
A Magyar Telekom Nyrt egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.
A Magyar Telekominternetes honlapjának címe: www.telekom.hu
2 A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJA
A Magyar Telekomegyedi pénzügyi kimutatásai az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. A Társaság minden az EU által befogadott, 2017. december 31-én hatályos és a Társaságra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ezek a pénzügyi kimutatások a magyar számviteli törvény pénzügyi kimutatásokra vonatkozó előírásainak is eleget tesznek, mely az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.
A Társaság, mint anyavállalat az EU által befogadott IFRS-ekkel összhangban konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített, amelyeket a Társaság Igazgatósága 2018. február 20-án fogadott el.
Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Társaság számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések ésbecslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
2.1 Funkcionális és jelentési pénznem
A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatai a Társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) kerülnek bemutatásra.
Az egyedi pénzügyi kimutatások egyéb jelölés hiányában millió Ft-ban készülnek és kerülnek bemutatásra, mivel a forint a Társaság jelentési pénzneme.
A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök éskötelezettségek évvégén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül megjelenítésre.
2.2 Az EU által befogadott IFRS-ek első alkalmazása
A Társaság alapítása óta, törvényi kötelezettsége alapjánkészít éstesz közzéegyedi pénzügyi kimutatásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) alapján a magyar számviteli előírásokkal összhangban. A 2016. december 31-én végződő évre a Társaság még a Szt. alapjánelkészített egyedi pénzügyi kimutatásokat tett közzé. A 2017. december 31-én végződő évre vonatkozóana Társaság először alkalmazta az EU által befogadott IFRS-eket (EU IFRS-ek) a törvényi kötelezettsége alapján közzéteendő egyedi pénzügyi kimutatásai elkészítése során, így téve eleget a Szt. előírásainak.
Ezeknek a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítése során a Társaság nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatását 2016. január 1- jére készítette, amely az EU IFRS-ekre való áttérés napja. Ez a megjegyzés magyarázza a Szt. szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokról az EU IFRS-ek szerint elkészített egyedi pénzügyi kimutatásokra való áttérés hatását.
Mivel a Társaság EU IFRS-ek szerint elkészített konszolidált pénzügyi kimutatásokat tett közzé mielőtt alkalmazta volna az EU IFRS- eket az egyedi pénzügyi kimutatásai összeállítása során, alkalmaznia kellettaz IFRS 1 D.17 pontja szerinti mentességet, miszerint az eszközöket éskötelezettségeket a nyitó (2016. január 1-jére készült) EU IFRS pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban ugyanazon az értéken kell szerepeltetnie, mint amelyen azok a konszolidált pénzügyi kimutatásokban 2016. január 1-jén szerepeltek, kivéve a konszolidációs módosító tételeket. A Társaság alkalmazta a befektetésekre vonatkozó mentességet, amelyekről bővebben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások és azátfogójövedelemegyeztetéséhez kapcsolódó (a) Befektetések leányvállalatokban, közös vezetésű és társult vállalkozásokban megjegyzésben írunk.
A 2016. január 1-jei és a 2016. december 31-i becslések konzisztensek a Társaság által korábban a számviteli törvény szerint elkészített pénzügyi kimutatásaiban alkalmazott ugyanezen időpontokra vonatkozó becslésekkel.
Egyeztetések a magyar Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) - Szt. - és az EU IFRS között Saját tőke egyeztetése
2016.01.01 | 2016.12.31 | ||
Számviteli törvény szerinti saját tőke | Magyarázatok | 412 657 | 425 558 |
Befektetések leányvállalatokban, közösvezetésű és társult vállalkozásokban (goodwillt is tartalmazza).................................... | a) | 112 225 | 123 181 |
Derivatív pénzügyi eszköz, kötelezettség........................................ | b) | 6 552 | 5 222 |
Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék............................. | c) | 3 189 | 2 967 |
Pénzügyi lízingek.......................................................................... | d) | 521 | -497 |
Hitelkamatok aktiválása ................................................................ | e) | 555 | 1 002 |
Üzleti kombinációk ....................................................................... | f) | 98 | -480 |
Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek................................... | g) | -306 | -55 |
Éves frekvenciadíj-kötelezettség időértékének figyelembe vétele........................................................................................... | h) | -1 927 | -2 834 |
Kormányzati támogatások elszámolása.......................................... | i) | -7 564 | -8 952 |
Halasztott adó............................................................................... | j) | -25 039 | -7 985 |
Egyéb........................................................................................... | 517 | 2 919 | |
IFRS szerinti saját tőke | 501 478 | 540 046 |
Átfogó jövedelem egyeztetése
2016. | ||
Tárgyévi eredmény Számviteli törvény szerint | Magyarázatok | 28 536 |
Halasztott adó............................................................................................................. | j) | 17 129 |
Befektetések leányvállalatokban, közös vezetésű és társult vállalkozásokban (goodwillt is tartalmazza)............................................................................................................. | a) | 10 956 |
Kormányzati támogatások elszámolása........................................................................ | i) | 1 388 |
Pénzügyi lízingek........................................................................................................ | d) | 1 018 |
Hitelkamatok aktiválása .............................................................................................. | e) | 447 |
Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék........................................................... | c) | -222 |
Éves frekvenciadíj-kötelezettség időértékének figyelembe vétele................................... | h) | -907 |
Derivatív pénzügyi eszköz, kötelezettség...................................................................... | b) | -1 330 |
Egyéb......................................................................................................................... | -2 770 | |
Tárgyévi adózott eredmény IFRS szerint | 54 245 | |
Tárgyévi átfogó eredmény IFRS szerint | 54 245 |
Megjegyzések a 2016. január 1-jei és a 2016. december 31-i évre vonatkozó pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások, és a 2016. évre vonatkozó átfogó jövedelem egyeztetéséhez
a) Befektetések leányvállalatokban, közösvezetésű és társult vállalkozásokban (goodwillt is tartalmazza)
A leányvállalatokban, közös vezetésű vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő részesedések a 2016. január 1-jére, mint fordulónapra elkészített egyedi EU IFRS nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozókimutatásba – a következő táblázatban részletezettek szerint – az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások standard visszamenőleges alkalmazása szerint 2016. január 1-jére meghatározott költségen, vagya Szt. szerinti 2016. január 1-jei könyv szerinti értéken, mint vélelmezett bekerülési értéken kerültek felvételre. A bekerülési értékek alapjának meghatározása adózási szempontok figyelembe vételével történt, A Társaság a 2016. január 1-jén érvényes valós értéken, mint vélelmezett bekerülési értéken történő felvétel lehetőségét nem alkalmazta.
2016.01.01. | A nyitó (2016.01.01.) egyedi EU IFRS pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásba felvett részesedés bekerülési értékének alapja | ||
Könyv szerint érték | IAS 27 szerinti érték
| Szt. szerinti érték | |
Stonebridge A.D....................... | 77 999 | X | |
GTS Hungary Kft....................... | 14 269 | X | |
Combridge S.R.L...................... | 2 544 | X | |
TCG A.D................................... | 35 925 | X | |
T-Systems Magyarország.Zrt. .... | 32 451 | X | |
Novatel E.O.O.D........................ | 1 999 | X | |
Investel Zrt. .............................. | 1 658 | X | |
E2 Hungary Zrt. ........................ | 1 000 | X | |
Egyéb...................................... | 5 460 | X | |
Részesedések összesen......... | 173 305 | ||
ebből: | |||
IAS 27 visszamenőleges alkalmazása szerinti érték összesen.................................. | 40 468 | ||
Szt. szerinti vélelmezett bekerülési érték összesen......... | 132 837 |
Az IFRS-ekre valóáttérés miatt a befektetések értéke 2016. január 1--jén 18 513 millió Ft-tal növekedett, 2016. december 31-
én 3 587 millió Ft-tal csökkent.
A Társaság a Szt. előírásainak megfelelően értékcsökkenést számolt el az üzleti vagy cégértékre (goodwillra), az IFRS-ek előírásai alapján viszont értékcsökkenés nem számolható el (10.1 megjegyzés). A Szt. szerinti üzleti vagy cégérték 2015. december 31-én 79 860 millió Ft volt, azIFRS-ekre történő áttérés következtébena goodwill állománya 93 712 millió Ft-tal növekedett, így 2016. január 1-jén 173 572 millió Ft értékű goodwill került felvételre (10.4 megjegyzés). 2016. december 31- én az áttérésből adódó különbözet 126 768 millió Ft volt.
A Társaság 2016-ban 9 724 millió Ft goodwill értékcsökkenést, valamint 824 millió Ft devizás befektetés átértékelést számolt el a Szt. szerint, mely az IFRS-ekre való áttérés következtében azeredmény növekedését eredményezte, mivel ezen tételek elszámolása IFRS szerint nem megengedett.
b) Derivatív pénzügyi eszköz, kötelezettség
A Társaság a Szt. előírásainak megfelelően korábban nem jelenített meg nem realizált nyereséget (pozitív valós értéket) a deviza határidős és swap ügyletei kapcsán. Az IFRS-ek előírásai alapján a derivatívákat valós értéken kell megjeleníteni, későbbi valós értékükben bekövetkező változásokat az eredményben kell elszámolni. Ennek megfelelően a Társaság IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában a Szt. szerinti mérleghez képest a pozitív valós értékű határidős és swap ügyletek miatt nagyobb a pénzügyi eszközök ésa saját tőke (eredménytartalék) értéke.
A Társaság a Szt. előírásainak megfelelően céltartalékot mutatott ki deviza swap kötelezettségei kapcsán azok negatív valós értéke összegében. Az IFRS előírásainak való megfelelés érdekében a Társaság ezt a céltartalékot átsorolta a derivatív kötelezettségek közé.
A derivatívákkal kapcsolatos módosítások hatását a mérlegre azalábbi táblázattartalmazza:
2016.01.01 | 2016.12.31 | |
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök.................... | 6 277 | 3 763 |
Rövid lejáratú pénzügyi eszközök ...................... | 275 | 1 505 |
Céltartalékok .................................................... | 855 | 3 406 |
Pénzügyi kötelezettségek .................................. | -855 | -3 452 |
Saját tőke eltérés............................................... | 6 552 | 5 222 |
c) Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék
A Társaság az IAS 37 előírásaival összhangban céltartalékot jelenít meg azelsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakadó helyreállítási kötelezettségére vonatkozóan, mely becsültösszega kapcsolódó eszközök bekerülési értékét módosítja. A két számviteli szabályozás értelmében közel azonos összegben kell képezni a helyreállítási kötelezettségekre céltartalékot, az eltérést az okozza, hogy a Szt. értelmében a céltartalékot egyéb ráfordítással szemben, míg az EU IFRS értelmében az eszköz bekerülési értékét növelendő számolandó el a céltartalék. A Társaság ezen kötelezettségére, mint Helyreállítási és környezetvédelmi kötelezettségképzett céltartalékot. A módosítás következtében a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 2016. január 1-jén3 189 millió Ft-tal, 2016. december 31-én 2 967 millió Ft-tal növekedett. A módosítás ezen kívül a céltartalékok, valamint az értékcsökkenés, egyéb ráfordítás könyv szerinti értékét érinti.
d) Pénzügyi lízingek
A Szt. szerint a Társaság bizonyos lízing megállapodásai operatív lízingnek minősülnek ugyanakkor az IFRS előírások szerint ezen szerződések pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra ésa kapcsolódó eszközök megjelenítésre kerülnek a pénzügyi helyzetre vonatkozókimutatásban. A módosítás a tárgyi eszközök állományának, a lízingkötelezettségek, az értékcsökkenési leírás, a kamat ráfordítás növekedését, valamint azeredménykimutatásban elszámolt operatív lízing díjak csökkenését eredményezi.
A pénzügyi lízingek eltérő kezelésének hatását az átfogó eredményre az alábbi táblázat mutatja:
| 2016.12.31 |
Bérleti díj költség ............................................ | -2 147 |
Kamat költség................................................. | 1 112 |
Értékcsökkenési leírás | 17 |
Tárgyévi eredmény eltérés | -1 018 |
e) Hitelkamatok aktiválása
Az IFRS előírásokkal összhangban a minősített eszközökhöz kapcsolódó, az effektív kamatláb módszer alapján meghatározott hitelkamatok a kapcsolódó eszköz bekerülési értékét módosítják. Ezzel szemben a Szt. előírásai szerint kizárólag a beruházásra kapott hitelek nominális kamata kerültaktiválásra. Az IFRS-ekre történő áttérés következtében az általános hitelekhez kapcsolódó kamatok minősített eszközre történő aktiválása miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, valamint az elszámolt értékcsökkenés nőtt, melyek eltérést jelentettek a két számviteli rendszer között.
f) Üzleti kombinációk
A Társaság az elmúlt években megvásárolt különböző társaságokat, melyek eszközeit és kötelezettségeit az akvizíciós számvitel előírásai szerint értékelte a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban. Később (az egyedi IFRS nyitó mérleg fordulónapja előtt) ezek a társaságok beolvadtak a Társaságba. Mivel a Társaság később vált IFRS alkalmazóvá az egyedi pénzügyi kimutatásai, mint a konszolidált pénzügyi kimutatásai tekintetében, az IFRS 1 szabályai alapján a beolvadt
társaságok eszközei és kötelezettségei a Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásaiban azáttérés napján szereplő (a fenti átértékelés hatását is tartalmazó) értékeken kerültek be a Társaság egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásába. Ez összességében növelte a saját tőkét a Szt. szerinti saját tőkéhez képest.
g) Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek
A magyar beszámolóban a forgóeszközök között értékpapírként kell bemutatni a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét, míg az IFRS alapjánez az összeg a saját tőke értékét csökkenti.
h) Éves frekvenciadíj-kötelezettség időértékének figyelembe vétele
Az éves frekvenciadíj-fizetések jelenértéke a licencek bekerülési értékeként kerül elszámolásra, a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel szemben. A Szt. előírásaival ellentétben az IFRS előírások szerint amennyiben a pénz időértékének hatása jelentős, úgy a kötelezettség összegeként a kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges ráfordítások jelenértékét kell figyelembe venni. Az IFRS-ekre történő áttérés következtébenaz érintett immateriális javak ésa kapcsolódó kötelezettségek könyv szerinti értéke csökken (lásd az alábbi táblázatot), az elszámolt amortizáció 1 959 milllió Ft-tal csökken, a pénzügyi költség 2 866 millió Ft-tal növekszik.
Az éves frekvenciadíj-kötelezettség időértékének hatását a mérlegre az alábbi táblázat mutatja:
2016.01.01 | 2016.12.31 | |
Immateriális javak .................................................... | -27 666 | -25 631 |
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek........... | 2 974 | 2 747 |
Egyéb hosszú lejáratúpénzügyi kötelezettségek........ | 22 765 | 20 050 |
Saját tőke eltérés...................................................... | -1 927 | -2 834 |
i) Kormányzati támogatások elszámolása
A Szt. előírásaival ellentétben az IFRS előírásokkal összhangban az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszközök eredeti bekerülési értékéből kerül levonásra, és a támogatás az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén kerül elszámolásra az eredményben. A Szt. előírásai szerint azegyéb bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét halasztott bevételként kell kimutatni.
Az IFRS-ekre történő áttérés következtébenaz érintett tárgyi eszközök ésimmateriális javak értéke, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, valamint azelszámolt értékcsökkenés vagyamortizáció csökken.
j) Halasztott adó
A halasztott adózás koncepciója nem szerepel a Szt. előírásokban. Emiatt a levonható és adóköteles átmeneti különbözetekre meg kellett jeleníteni halasztott adót a nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A halasztott adó megjelenítésének hatását a mérlegre azalábbi táblázat mutatja:
2016.01.01 | 2016.12.31 | |
Halasztott adókövetelés.................................... | - | 13 615 |
Halasztott adókötelezettség.............................. | -25 039 | -21 600 |
Saját tőke eltérés............................................... | -25 039 | -7 985 |
2.3 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2017. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz
Új számviteli standardok, értelmezések és ezek módosításai isközzétételre kerültek. Ezek alkalmazása a 2017. december 31-i beszámolókban nem kötelező, és a Társaság nem alkalmazta ezeket korábban. Az új standardok ésértelmezések Magyar Telekom által értékelt hatását az alábbiakban mutatjuk be.
A standard címe | A változás leírása | A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás | Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás |
IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok | Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolását, értékelését éskivezetését szabályozza, illetve új modellt vezetbe a fedezeti számvitelhez. Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási ésértékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kiegészítik az új pénzügyi instrumentum standardot. | Az új standard és módosításainak alkalmazása miatt nem fognak jelentősen módosulni a Társaság pénzügyi jelentései. ▪ A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósság instrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, értékelése és bemutatása változik. Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján néhány esetben a várható veszteség elszámolására korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés az értékvesztés-állomány kisebb mértékű (0,6 milliárd forintos) növekedéséhez vezet. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-én elismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15 standard bemutatásánál kerül közzétételre. | Az új standardot és módosításait 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Korábbi alkalmazás megengedett. Az Európai Unió befogadta a standardot és a módosításait. |
A standard címe | A változás leírása | A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás | Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás |
IFRS 15 ügyfélszerződésekből származó bevételek | Az új standard alapelve az, hogy a társaságok vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság azadott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezi, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. | Az új standard alkalmazása jelentős változásokat eredményez a Társaság pénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított „támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a jövőben a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések - mérlegben történő megjelenítéséhez. ▪ Ugyanakkor magasabb készülékértékesítési és alacsonyabb szolgáltatási bevételeket eredményez. ▪ A jövőben az értékesítési jutalékokat (ügyfélszerzési költségeket) aktiválni kell és az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kell elszámolni. ▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelik az aktivált szerződéses követelések és az ügyfélszerzési költségek. ▪ Halasztás, azaz azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A szerződéses kötelezettségeket (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kell kimutatni. ▪ Annak megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) | Az új standardot a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Korábbi alkalmazás megengedett. Az Európai Unió befogadta az új standardot. |
értékesít, nem valószínű jelentős változás. ▪ A Magyar Telekomalkalmazza az egyszerűsített kezdeti alkalmazás adta lehetőséget, vagyis a 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerülnek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el. Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelenik meg az első alkalmazás évében. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítjuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a mérleg és az eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. A menedzsment jelenlegi becslése szerint az új standard várhatóan 17 milliárd forintos növekedést hoz az eredménytartalékban. Következésképp, 1,9 milliárd forint nyereségadó költség merül föl. Ugyanakkor ezt a hatást ellentételezi: ▪ A szerződéses eszközök (12 milliárd forint) első megjelenítése, ami az IFRS 15 alapján korábban elszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és ▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (5 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján később mint értékesítési költségek kerülnek elszámolásra. ▪ Ami az új standardnak az eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekom azt várja, hogy az összbevételen belül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkenni, és az áruértékesítésből származó bevétel aránya 1-3 százalékponttal fog növekedni az összebevételhez képest. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevétel korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018. január 1-ig nem kerültek teljesítésre. Azonban |
mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében lesz elszámolva, az egyetlen hatás a 2018-as eredménykimutatásban a bevételek ésköltségek időben eltérő elszámolásából fakad. Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy: ▪ A meglévő szerződések esetén az alacsonyabb szolgáltatásból származó bevételt és azaktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt magasabb értékesítési költségeket kompenzálja ▪ az új szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege. Összehasonlítva a jelenlegi számviteli módszerrel csak abban az esetben merülhet fel az eredményre gyakoroltjelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagyaz árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagy a termékkínálat változik. |
A standard címe | A változás leírása | A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás | Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás |
IFRS 16 Lízingek | Az IFRS 16 a lízingbevevőknek az alábbiakat írja elő: ▪ a lízingelt eszköz eszközhasználati jogát megtestesítő eszközöket ésa lízingkötelezettségeket a mérlegben a nem elkerülhető lízing kifizetések bekerüléskori jelenértékén kell megjeleníteni (beleértve az inflációhoz kötött kifizetéseket is) ▪ el kell számolni a lízing futamideje alatt a lízingelt eszközhasználati jogok értékcsökkenését, valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá ▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi tevékenységek közt megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti tevékenységek közt megjelenítve). | Az IFRS 16 legjelentősebb hatása az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek összegében bekövetkező növekedés lesz, melynek nagyságát részletes, mélyreható elemzések fogják meghatározni. A Társaság jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, nyomvonalas és hozzáférési hálózatokat, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. A Társaság lízingjeit a 17-es megjegyzésben mutatjuk be (a lízing elkötelezettségekkel együtt). Lízingbeadói oldalról várhatóan azt kell majd elemeznünk, hogy az átdolgozott lízing definíció mekkora hatással van a beágyazott lízinget is tartalmazó több elemű csomagokra. Ettől eltekintve jelenleg nem várjuk, hogy az új szabályozás jelentős hatással lesz a Társaság pénzügyi jelentéseire, mivel az IFRS 16 bevezetésével a lízingbeadás elszámolása nem változott számottevően. | Az IFRS 16-ot 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, és korábban történő alkalmazása is megengedett abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 15 - Ügyfélszerződésekből származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai bevezetésekor vagy azt megelőzően. Az Európai Unió még nem fogadta be az új standardot. |
Nincs további standard vagy módosítás, mely még nem hatályos, és melynek várhatóan jelentős hatása lesz a Társaságra és előrelátható jövőbeli gazdasági eseményeire a tárgy-, vagykésőbbi időszakokban.
3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK
A Társaság a becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok ésegyéb tényezők, ígya mindenkori körülmények között ésszerűnek gondoltjövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeli. A Társaság a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:
3.1 Eszközök hasznos élettartama
Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartja a vezetés kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Társaság beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a Társaság pénzügyi helyzetének éstevékenységének eredménye szempontjából. A 2017 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.
A Társaság folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, mint pl. a mobilkommunikáció terén a 3G- és 4G-alapú szélessávú szolgáltatások vagyaz üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások
bevezetésekor a Társaság megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali azátállás az új technológiára. Következésképpen a régi platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.
3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata
A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A Magyar Telekom Csoport („Csoport”) szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmensben kimutatott eszközök, kötelezettségek jelentős részét teszi ki, emellett az MT-Magyarország szegmens által termelt eredmény jelentős hányadához járult hozzá. A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, az Ügyvezető Bizottság (MC) tagjai is rendszeresen megkapják. A Társaságban kimutatott goodwill az MT-Magyarország szegmens vizsgálatakor, mint ezen szegmens meghatározó része került tesztelésre.
Mivel a Társaság egésze az MT-Magyarország szegmens le nem választható része, emiatt a továbbiakban a Magyar Telekom Csoport MT-Magyarország szegmensére vonatkozó értékvesztés teszt került bemutatásra. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapjánkiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy je lentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulna k. A Társaság az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A MT-Magyarország szegmens 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.
A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágbantevékenykedők átlagosbétája, 10 éveszéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban vana hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van azadott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.
A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyosközponti funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.
Az MT-Magyarország szegmens értékesítési költségekkel csökkentett valósértéke messze meghaladja annak könyv szerinti értékét, és az MT-Magyarországszegmens nem leválasztható, de meghatározó részét képezi a Magyar Telekom Nyrt. Sem 2017-ben, sem 2016- ban nem volt szükség goodwill értékvesztés elszámolására. A szegmensekhez rendelt goodwill könyv szerinti értékének részletezése a
10.4 megjegyzésben található.
Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmensének a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2017 és 2016 során végrehajtott értékvesztés- vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt azérzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2017. vagy 2016. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmenshez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.
2017-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 8 százalékpontos csökkenése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 40%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.
2016-ban a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 2 százalékpontos növekedése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 5 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Azérzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 10 vagy 25%- kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.
2016. | 2017. | |
MT-Magyarország | ||
WACC | ||
A kalkulációban alkalmazott érték............................ | 6,68% | 6,39% |
Ha ennyire módosítanánk........................................... | 8,68% | 10,39% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft).......................... | - | - |
PGR | ||
A kalkulációban alkalmazott érték........................... | 1,00% | 1,00% |
Ha ennyire módosítanánk........................................... | -4,00% | -7,00% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft).......................... | - | - |
Cash-flow | ||
Ha ennyire módosítanánk........................................... | -10% | -20% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft).......................... | - | - |
Ha ennyire módosítanánk........................................... | -25% | -40% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft).......................... | - | - |
A Magyar Telekomvezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó árbevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban az árbevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a beruházásnak átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp a használatiérték-kalkulációt nem készítettük el.
3.3 Követelések becsült értékvesztése
A kétes követelések értékvesztését a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteségmértéke alapján határozzuk meg. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében azértékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében portfólió megközelítés alapján becsüljük meg azértékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük a szolgáltatás jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a piaci környezetet. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelés leírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. További részletek a 4. megjegyzésben.
3.4 Ügyfélszerzés és -megtartás költsége
Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét (az árbevétel és költségek külön kerülnek kimutatásra) és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Társaság ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Társaság termékeinek reklámozására fordítják. A Társaság marketingköltségeinek egyrészét tekinthetnénk ügyfélszerzési és -megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek az árbevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Társaság vezetékes vagy mobilhálózatára. Ilyen költség és árbevétel nem kerül eszközként aktiválásra, illetve halasztásra. Az ilyen típusú költségeket (veszteségeket) azonnal megjelenítjük felmerülésük
időpontjában, mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketingköltségektől. A Társaság ügyfélszerzési és -megtartási költségei részének tekinthető többek közt a készülékértékesítésen keletkezett nettó veszteség (2017: 15,3 milliárd forint; 2016: 15,3 milliárd forint) és az ügynöki jutalék (2017: 5,5 milliárd forint; 2016: 6 milliárd forint). A Társaság marketingköltsége 2017-ben 8,5 milliárd forintot tett ki (2016: 9,6 milliárd Ft).
3.5 Mobil licencek éves díjai
A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások Magyarország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint évesdíjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat a vezetés megbízhatóan becsülhetőnek tekinti vagy sem, megítélés kérdése. Ha a vezetés úgy tekinti, hogy ezek az évesdíjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékébenkerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra kerülnek el számolásra költségként, amelyre vonatkoznak.
Mivel a Társaság többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában a vezetés nem tartotta megbízhatóan becsülhetőnek, azok nem kerültek aktiválásra.
A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.
A Társaság pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket és pénzeszköz egyenértékeseket, másik fél tőkeinstrumentumait (értékesíthető pénzügyi eszközök) és szerződésekből eredő, pénzeszközre vagyegy másik fél pénzügyi eszközére irányuló jogokat (vevő- és egyéb követelések, hitelviszonyt megtestesitő értékpapírok), valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök).
A Társaság pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelmek (nem származékos pénzügyi kötelezettségek); valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos pénzügyi kötelezettségek).
A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing- és szállítói kötelezettségeket, a származékos pénzügyi kötelezettségeket ésaz egyéb pénzügyi kötelezettségeket.
4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák
A Társaság a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:
▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVTPL)
▪ kölcsönök éskövetelések
▪ értékesíthető pénzügyi eszközök
A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában azeszköz karakterisztikája alapján meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.
A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Társaságelkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.
A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre valójogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Társaság egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat éselőnyöket is. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, ésaz (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.
4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése
A Társaság minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy azeredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközre, beleértve a tőkemódszerrel bevont befektetéseket is, értékvesztést kell elszámolni.
A tőkét megtestesítő értékpapírban lévőbefektetések esetén, az értékvesztés objektív bizonyítéka magában foglalja azt, ha a valós érték jelentősen vagy tartósan alacsonyabb a bekerülési értéknél. A Társaság jelentősnek tekinti a 20%-os csökkenést, és tartósnak tekinti a hat hónapot meghaladó időszakot vagyazt, ha az értékpapír átlagos tőzsdei piaci ára több mint 10%-kal a könyv szerinti érték alatt volt az elmúlt 12 hónapban.
(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönök és követelések esetében
A Társaság először felméri, hogy azegyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóanegyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Társaság bevonja csoportos értékvesztési vizsgálatba. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba. A csoportos értékvesztési vizsgálat a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező eszközök csoportokba való szervezésével történik.
Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíróvállalkozással szembeni összes követelés esetén. Szintén egyedi értékelésre kerül sajátos körülmények fennállása esetén olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek. A Társaság nem számol el értékvesztést azolyan kölcsönök és követelések könyv szerinti értékére, amely egyébként lejárna, de a feltételeit újratárgyalták, ha az újratárgyalt cash-flow-k behajthatósága biztosított.
A csoportos értékvesztés vizsgálatánál, a Társaság a megtérülések időbeliségére és a felmerült veszteségösszegére vonatkozó múltbeli információkat használ, és azokat módosítja, ha azaktuálisgazdasági és hitelfeltételek olyanok, hogy a tényleges veszteségek valószínűleg magasabbak vagy alacsonyabbak, mint ahogyan az a múltbeli trendek alapján várható lenne. A Társaság általánosan használt politikája a vevőkövetelések csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.
Az értékvesztés összege az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni cash-flowk (amely nem tartalmazza a fel nem merült jövőbeni hitelezési veszteségeket) jelenértéke különbségeként kerül kiszámításra az eszköz eredeti effektív kamatlábával. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük, ésazt az éves eredményben számoljuk el.
A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek, és az eredetileg 3 hónapon túli lejáratúbankbetétek esetében az értékvesztés és annak visszaírása azeredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére kerül elszámolásra. A vevő- ésegyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása a Közvetlen költségek között azéveseredményben (Követelések értékvesztése) kerül elszámolásra. A dolgozói kölcsönök értékvesztése ésannak visszaírása az eredményben (Személyi jellegűráfordítások) kerül elszámolásra.
Ha a későbbiekben az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), akkor az előzőleg megjelenített értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az eredménnyel szemben az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként azeszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összege az eredményben a Közvetlen költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként kerül elszámolásra.
Ha a Társaságbecslése szerint egy követelés esetén nincs reális esély a megtérülésre (azaz a követelés behajthatatlan), akkor a releváns összeg leírásra kerül. A leírt összeg ésa korábban leírt összeg megtérülése azeredményre vonatkozó kimutatás ugyanazon sorában kerül elszámolásra, mint azértékvesztés.
(b) Értékesíthető pénzügyi eszközök esetén
Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti vesztesége úgy kerül megjelenítésre, hogy az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában felhalmozott veszteség átvezetésre kerül az Adózotteredménybe (Egyéb pénzügyi ráfordítások – nettó). Az átsorolt összega tőke-visszafizetésekkel és amortizációval csökkentett bekerülési érték és az aktuális valósérték közötti különbségnek a korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett értéke. Ha egy értékesíthető adósságot megtestesítő értékpapír valós értéke növekszik, és a növekedés objektíven egy olyan eseményhez kapcsolható, amely az értékvesztés
miatti veszteség megjelenítését követően történt, akkor értékvesztés az Adózott eredményen keresztül kerül visszafordításra (Egyéb pénzügyi ráfordítások – nettó).
Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokban lévő befektetésekre az éves eredményben megjelenített értékvesztés miatti veszteség nem fordítható vissza az éves eredményen keresztül.
4.1.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Az „eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következőpénzügyi eszközöket foglalja magában:
▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára sze reztünk meg, és így
„kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.
▪ Származékos pénzügyi eszközök, melyek nincsenek effektív hedge értékelésbe bevonva, a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.
Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratúpénzügyi instrumentumok cash-flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.
A kategóriák között nem történt átsorolás, ésa Társaság nem is tervez ilyet.
Az eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értékentartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértékének változásából adódó nyereségvagy veszteség azok felmerülésének évében az Adózott eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra. A Társaság csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.
A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérlegfordulónapon újra meghatározzuk. A Társaság nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az Adózott eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.
4.1.3 Kölcsönök és követelések
A kölcsönök éskövetelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező, nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (Követelések) vannak nyilvántartva, kivéve azok, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratúpénzügyi eszközök között vannak kimutatva.
A következő tételek kerülnek besorolásra a „Kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:
▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek,
▪ eredetileg 3 hónapon túli lejáratú bankbetétek,
▪ vevőkövetelések,
▪ dolgozói kölcsönök.
A kölcsönök éskövetelések kezdetbena közvetlenül hozzájuk rendelhető tranzakciós költséggel módosított valós értéken, a későbbiekben pedig azértékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre azeffektív kamatláb módszer használatával.
(a) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja mega három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.
(b) 3 hónapon túli bankbetétek
A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.
(c) Vevőkövetelések
A vevőköveteléseka Társaság által ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásaiért járó követeléseit tartalmazza.
(d) Dolgozói kölcsönök
A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során azeffektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.
A dolgozói kölcsön juttatásakor annak névértéke és valósértéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg azelhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamidje alatt kerülnek megjelenítésre a Személyi je llegű ráfodítások között.
4.1.4 Értékesíthető pénzügyi eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Azértékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben azesetben a forgóeszközök (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) között szerepelnek.
Az „Értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában jelentéktelen (20%-nál kisebb) szavazati jogot megtestesítő tőkeinstrumentumok, valamint adósságinstrumentumok tartoznak.
Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értékenértékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a halmozott egyéb átfogóeredményben (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.
Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot azeredményben számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredményben (Kamatbevételek), amikor a Társaság jogosulttá válik az osztalékra.
4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja mega három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 5.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.
Megnevezés | 2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | ||
Pénztár ................................................................................... | 160 | 63 | 81 | ||
Bankbetét (látra szóló) .............................................................. | 686 | 1 197 | 867 | ||
846 | 1 260 | 948 |
adatok százalékban | |||||
Átlagos kamatlábak | 2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | ||
Pénztár ..................................................................................... | 0,00 | 0,00 | 0,00 | ||
Bankbetét (látra szóló) ................................................................ | 0,01 | 0,00 | 0,06 | ||
Átlagos kamatláb ...................................................................... | 0,00 | 0,00 | 0,06 |
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek pénznemenként | |||||
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
EUR ........................................................................................... | 43 | 34 | 42 | ||
HUF ........................................................................................... | 745 | 1 204 | 863 | ||
USD............................................................................................ | 58 | 22 | 43 | ||
846 | 1 260 | 948 |
4.2.2 Vevőkövetelések
A vevőkövetelések könyv szerinti értékét az alábbi táblázat mutatja:
2016.01.01 | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Vevőkövetelések nem kapcsolt felektől ............................................ | 91 703 | 86 883 | 92 298 | ||
Vevőkövetelések leányvállalatoktól.................................................... | 2 370 | 2 785 | 4 894 | ||
Vevőkövetelések közös vezetésű vállalkozásoktól ............................. | 2 | 75 | 314 | ||
Vevőkövetelések más kapcsolt felektől ............................................. | 3 995 | 5 617 | 6 012 | ||
Vevőkövetelések összesen................................................................... | 98 070 | 95 360 | 103 518 |
A Társaság vevőkövetelései nincsenek biztosítékkal terhelve.
Az alábbi táblák a Társaság vevőköveteléseit mutatják be lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérlegfordulónapon értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.
2016.01.01 | 2016.12.31 | 2017.12.31 | |||
Nemlejárt............................... | 84 356 | 81 270 | 90 118 | ||
Lejárt | |||||
kevesebb, mint 30 napja ........ | 9 756 | 9 344 | 8 860 | ||
30–60 napja.......................... | 1 445 | 1 556 | 1 689 | ||
61–90 napja.......................... | 426 | 482 | 525 | ||
91–180 napja........................ | 759 | 833 | 659 | ||
181–360 napja...................... | 769 | 753 | 509 | ||
több, mint 360 napja.............. | 559 | 1 123 | 1 158 | ||
Könyv szerinti érték .................. | 98 070 | 95 360 | 103 518 |
A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztésportfólióalapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. Bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek lejárt vevőköveteléseire képzendő értékvesztés meghatározása során e vevők fizetési viselkedésére vonatkozó korábbi tapasztalatok is figyelembe vételre kerültek. Mivel ezenösszegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.
A le nem járt követelésekre (kivéve a mobil készülék-részlet vevőkintlévőség) a Társaság alapvetően értékvesztést összevontan nem képez, csak az ügyfél csődje vagy fizetési késedelem esetén, ekkor a le nem járt követelésekre is részben vagy teljes egészében értékvesztésre kerülhet elszámolásra. A nem lejárt követelések megközelítőleg 2,3 havi bevételt tesznek ki (2016: 2,2 havi bevételt). A Társaság éves szintű bevételének mintegy 1,1 százalékát számolja el kétes követelések értékvesztésére, így megbecsülhető, hogy a nem lejárt vevőkövetelések hasonló százaléka nem fog befolyni, vagyisennyi értékvesztést kell majd a jövőben elszámolni, azonban ennek elszámolására a mérlegfordulónapig nem került sor. A mobil készülék-részlet vevőkintlévőség esetében azéppen esedékessé váló, de azon a napon nem térült követelés állományra vonatkozóan történik 13% illetve 16% értékvesztés elszámolása. A még le nem járt kintlévőségre 6% illetve 8,5% értékvesztést számolunk el.
A Társaság a következő kulcsokkal számol el értékvesztést:
Korsáv | Értékvesztés %-a1 |
Nem esedékes | 0%-16% |
1 - 30 napja lejárt | 0%-16% |
31-60 napja lejárt | 0%-65% |
61 - 90 napja lejárt | 0%-80% |
91 - 180 napja lejárt | 0%-90% |
181 - 360 napja lejárt | 0%-95% |
361 - 720 napja lejárt | 50%-100% |
720 napnál régebbenlejárt | 50%-100% |
Csődeljárás alatt állóvevők esetében | 100% |
1 A Társaság a korsávokonbelül a korábbi évek térülési tapasztalatai alapján a különböző vevőcsoportok esetében eltérőértékve sztés kulcsokat alkalmaz. Önálló vevőcsoportként kerül kezelésre a készülékrészlet vevőkövetelés, mint az értékvesztés számítás alapja, amely vevőcsoport esetében az alkalmazott értékvesztési kulcsok általában a jelzett intervallumok felsőbb szakaszába esnek.
Az alábbi táblázata vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2016-raés 2017-re vonatkozóan.
2016. | 2017. | ||
Értékvesztés az időszak elején ....................................................... | 19 260 | 19 694 | |
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek) ...................... | 7 515 | 4 962 | |
Devizaátértékelési különbözet........................................................ | - | - | |
Értékvesztés felhasználása ........................................................... | -7 081 | -6 004 | |
Értékvesztés az időszak végén ...................................................... | 19 694 | 18 652 |
További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről a 5.1.2 megjegyzésben.
4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök
Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követelé seket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök a 5.1.2megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.
4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök
2016.01.01 | 2016.12.31. | 2017.12.31. | ||||
Pénzügyi lízingkövetelés nem kapcsolt felekkel szemben .................. | (a) | 4 | 4 | 4 | ||
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ............................. | (b) | 306 | 210 | 180 | ||
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben .... | (c) | 276 | 1 505 | 2 978 | ||
Származékos pénzügyi instrumentumok – nem kapcsolt féllel szemben | (d) | 79 | - | - | ||
Követelések és kölcsönök kapcsolt felekkel szemben........................ | 11 505 | 16 391 | 7 302 | |||
Egyéb .............................................................................................. | 1 166 | 831 | 709 | |||
13 336 | 18 941 | 11 173 |
4.2.3.2 Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | ||||
Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben .............................................. | - | - | 2 800 | |||
Pénzügyi lízingkövetelés nem kapcsolt felekkel szemben .................. | (a) | 73 | 69 | 64 | ||
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ............................. | (b) | 1 850 | 1 506 | 1 186 | ||
Éven túli vevőkövetelés .................................................................... | (e) | 7 428 | 6 622 | 15 221 | ||
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben .... | (c) | 6 277 | 3 763 | - | ||
Egyéb .............................................................................................. | 729 | 570 | 504 | |||
16 357 | 12 530 | 19 775 |
(a) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2 megjegyzést.
(b) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Társaságáltal nyújtott lakáskölcsönei
vannak.
(c) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a
kamat- és devizacsere-ügyletek valósértékét tartalmazza (részletek a 5.1.1.1 megjegyzésben).
(d) A nem kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, a kamat- és devizacsere ügyletek, valamint az árupiaci fedezeti ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 5.1.1.1 megjegyzésben).
(e) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2017. december 31-én 1 358 millió forint (2016-ban: 741 millió forint).
4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák
A pénzügyi kötelezettségeket a Társaságkétféleképpen értékeli:
▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,
▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.
A Társaság nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értékenkerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból a Társaság akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.
4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek
Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.
(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek
A hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értékenkerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredményben (Kamatköltség) számoljuk el.
(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek
A szállítók és egyéb kötelezettségek (beleértve azelhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.
4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
A Társaságnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, így csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.
A Társaság nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék azeredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.
A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Társaságminden nyereséget és veszteséget az eredményben számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).
4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban
4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben
A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT AG, DTIFés a Társaság leányvállalataitól felvett forint- éseuró alapú kölcsönöket, cashpool kötelezettségeket, valamint az MRP ösztönző programmal kapcsolatos kötelezettségeket(20.1.2.5 megjegyzés) foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekomkitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki.
A lenti táblázat a 2016. és 2017. december 31-éna kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.
2016.12.31. | |||||||
Könyv szerinti érték (millió Ft) | Kölcsönt nyújtó | Pénznem | Effektív kamatláb | Fix / változó | Lejárat | Év | |
15 000 | DT AG | HUF | 2,86% | fix | 2017. április | 2 | |
7 192 | DTIF | EUR | 3,71% | fix | 2017. május | 6 | |
2 400 | GTS | HUF | 1,19% | változó | 2017. február | 1 | |
216 | Combridge | EUR | 1,09% | változó | 2017. március | 1 | |
38 866 | DT AG | HUF | 0,70% | változó | Cashpool | n.a. | |
3 736 | DT AG | EUR | 0,28% | változó | Cashpool | n.a. | |
1 698 | DT AG | USD | 0,72% | változó | Cashpool | n.a. | |
445 | Investel | HUF | 0,90% | változó | Cashpool | n.a. | |
2 111 | Egyéb | HUF | |||||
1 éven belül esedékes ............ | 71 664 | ||||||
Elhatárolt kamat................... | 6 104 | ||||||
Derivatívák........................... | 0 | ||||||
1 éven belül esedékes összesen | 77 768 | ||||||
15 651 | DTIF | EUR | 4,08% | fix | 2018. november | 7 | |
35 000 | DT AG | HUF | 5,89% | fix | 2019. március | 5 | |
20 000 | DT AG | HUF | 4,98% | fix | 2019. június | 5 | |
50 000 | DT AG | HUF | 4,33% | fix | 2019. október | 5 | |
35 000 | DT AG | HUF | 3,83% | fix | 2020. június | 5 | |
40 838 | DTIF | EUR | 1,99% | fix | 2021. január | 6 | |
47 237 | DTIF | EUR | 1,60% | fix | 2021. július | 5 | |
1 éven túl esedékes................ | 243 726 | ||||||
Derivatívák............................. | 3 452 | ||||||
1 éven túl esedékes összesen | 247 178 |
2017.12.31. | |||||||
Könyv szerinti érték (millió Ft) | Kölcsönt nyújtó | Pénznem | Effektív kamatláb | Fix / változó | Lejárat | Év | |
15 555 | DTIF | EUR | 4,08% | fix | 2018. november | 7 | |
12 982 | DTAG | HUF | 0,30% | változó | Cashpool | n.a. | |
468 | DTAG | USD | 1,48% | változó | Cashpool | n.a. | |
-97 | DTAG | EUR | 0,00% | változó | Cashpool | n.a. | |
1 835 | Investel | HUF | 0,65% | változó | Cashpool | n.a. | |
253 | Egyéb | ||||||
1 éven belül esedékes ................. | 30 996 | ||||||
Elhatárolt kamat.......................... | 5 973 | ||||||
Derivatívák.................................. | 249 | ||||||
MRP............................................ | 2 118 | ||||||
1 éven belül esedékes összesen | 39 336 | ||||||
35 000 | DTAG | HUF | 5,89% | fix | 2019. március | 5 | |
20 000 | DTAG | HUF | 4,98% | fix | 2019. június | 5 | |
50 000 | DTAG | HUF | 4,33% | fix | 2019. október | 5 | |
35 000 | DTAG | HUF | 3,83% | fix | 2020. június | 5 | |
40 626 | DTIF | EUR | 1,99% | fix | 2021. január | 6 | |
45 657 | DTIF | EUR | 1,60% | fix | 2021. július | 5 | |
1 éven túl esedékes..................... | 226 283 | ||||||
Derivatívák.................................. | 5 364 | ||||||
1 éven túl esedékes összesen | 231 647 |
Az alábbi táblázata kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:
2016.12.31. | 2017.12.31. | ||||||
Könyv szerinti érték | Valós érték | Könyv szerinti érték | Valós érték | ||||
HUF-alapú kölcsönök | |||||||
Fix kamatozású .................................. | 155 000 | 173 972 | 140 000 | 154 475 | |||
Változó kamatozású .......................... | 43 821 | 43 821 | 15 070 | 15 070 | |||
198 821 | 217 793 | 155 070 | 169 545 | ||||
EUR-alapú kölcsönök | |||||||
Fix kamatozású ................................. | 110 919 | 120 669 | 101 838 | 109 122 | |||
Változó kamatozású .......................... | 3 952 | 3 952 | -97 | -97 | |||
114 871 | 124 621 | 101 741 | 109 025 | ||||
USD-alapú kölcsönök | |||||||
Fix kamatozású ................................. | - | - | - | - | |||
Változó kamatozású .......................... | 1 698 | 1 698 | 468 | 468 | |||
1 698 | 1 698 | 468 | 468 | ||||
Elhatárolt kamat ..................................... | 6 104 | 6 104 | 5 973 | 5 973 | |||
Derivatívák ............................................. | 3 452 | 3 452 | 5 613 | 5 613 | |||
MRP ....................................................... | - | - | 2 118 | 2 118 | |||
9 556 | 9 556 | 13 704 | 13 704 | ||||
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi | |||||||
kötelezettségek összesen | 324 946 | 353 668 | 270 983 | 292 742 |
A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2017-ben 3,61% volt (2016-ban 4,19%). A fix kamatozású hitelek ki vannak téve a valósérték-változáskockázatának a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.
A változó kamatozású hitelek cash-flow kockázatnak vannak kitéve. Ha a kamatlábak emelkednek, akkor az magasabb cash-flow
kiáramlásteredményez a magasabb kamatfizetéseken keresztül.
A teljes cashpool összesített egyenlege kötelezettség, mely 2017-ben a fordulónapon cashpool követelést is tartalmaz.
A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja
az euró alapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezettjövőbeli devizás kifizetések fedezése. A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.
4.4.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek
4.4.2.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek
Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli éséventúli egyenlegeinek összetételét.
2016.01.01 | 2016.12.31. | 2017.12.31. | ||||
Bankhitelek ............................................................................... | (a) | 13 069 | 11 501 | - | ||
Éves frekvenciadíj- kötelezettség ................................................. | (b) | 3 064 | 3 275 | 3 492 | ||
Pénzügyi lízingkötelezettség ....................................................... | (c) | 3 792 | 2 277 | 552 | ||
Vevői túlfizetések ....................................................................... | 1 329 | 1 144 | 1 110 | |||
Egyéb ........................................................................................ | 2 540 | 673 | 467 | |||
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..................... | 23 794 | 18 870 | 5 621 | |||
Éves frekvenciadíj- kötelezettség ................................................. | (b) | 48 314 | 45 215 | 41 723 | ||
Pénzügyi lízingkötelezettség ....................................................... | (c) | 4 199 | 3 201 | 3 060 | ||
Egyéb ........................................................................................ | 13 | - | - | |||
Egyéb hosszúlejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ................. | 52 526 | 48 416 | 44 783 |
Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.
(a) Bankhitelek
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Rövid lejáratú bankhitelek | 13 069 | 11 501 | - | ||
Bankhitelek összesen | 13 069 | 11 501 | - |
Az alábbi táblázata Társaság bankhiteleinek könyv szerinti és valós értékét hasonlítja össze.
2016.12.31. | 2017.12.31. | ||||||
Könyv szerinti érték | Valós érték | Könyv szerinti érték | Valós érték | ||||
HUF-alapú bankhitelek | |||||||
Fix kamatozású ..................................... | - | - | - | - | |||
Változó kamatozású ............................... | 11 500 | 11 500 | - | - | |||
Elhatárolt kamat......................................... | 1 | 1 | - | - | |||
Bankhitelek összesen ................................ | 11 501 | 11 501 | - | - |
A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR+ vagy az EURIBOR+ kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az európai irányadó bankközi kamatláb.
A Társaság nem kapcsolt felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek többsége változó kamatozású, és cash-flow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb cash-flow kiáramlást eredményez.
(b) Éves frekvenciadíj-kötelezettség
2014. október 15-én a Társaság és az NMHH aláírta a 800 MHz-es, a 900 MHz-esés az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződést, mely aznap lépett hatályba. Az új sávok frekvenciahasználati jogát és rádióengedélyét 2014. október 17-én bocsátották ki. Azaukció eredményeképp a Társaság a fenti spektrum frekvenciahasználati jogát 2034. június 15-éig szerezte meg. A szerződés részletei a 34.2-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít e magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (39 038 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2015. és 2034. között esedékesek.
2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását. A megegyezés további részletei a 34.2-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli évesdíjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp azéves díjfizetések jelenértékét (17 332 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2014. és 2022. között esedékesek.
(c) Pénzügyi lízingkötelezettség
A pénzügyi lízingkötelezettségek részleteit a 17.2 megjegyzéstartalmazza.
4.4.2.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése
A banki hitelek ésa kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a cash-flow-k kimutatása Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sora tartalmazza.
4.4.2.3 Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek
A cash-flow-k kimutatása Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora az alábbiakban részletezett egyéb pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó kifizetéseket tartalmazza.
2016.12.31. | 2017.12.31. | ||
Pénzügyi lízingkötelezettségek .................................................. | 3 944 | 2 096 | |
Éves frekvenciadíjak ................................................................... | 2 989 | 3 188 | |
Egyéb ......................................................................................... | 71 | 1 | |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek | 7 004 | 5 285 |
4.4.2.4 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól
Az IAS 7 2016. januári módosításának eredményeként az alábbi kiegészítő közzétételekben mutatjuk be a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait a pénzügyi kimutatások felhasználóinak, hogy értékelhessék azokat. A módosításokat 2017. január 1-jét vagy azt követőidőszakoktól kezdődően szükséges alkalmazni. A módosításokat az EU 2017 novemberében fogadta be.
Az alábbi táblázattartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat az egyedi cash-flow kimutatásra vonatkozó hatásaival együtt.
Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások | Záró egyenleg 2017.december 31. | |||||||||
Nyitó egyenleg 2017. január 1. | Pénzeszkö- zök változása | Üzleti tevékenységből származó cash flow-t érintő változások | További pénzmozgás- sal nem járó pénzügyi kötelezettsé- gek | Befektetési tevékenységből származó cash flow-t érintő változások | Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység) | Pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek | Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek | Egyéb | ||
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek | 321 494 | 4 273 | -403 | -1 293 | 95 315 | -154 016 | 265 370 | |||
Derivatívák kapcsolt féllel szemben | 3 452 | -3 351 | 101 | |||||||
Bankhitelek | 11 501 | -1 | 3 794 | -15 294 | - | |||||
Frekvenciadíj-kötelezettség | 48 490 | -87 | -3 188 | 45 215 | ||||||
Pénzügyi lízingkötelezettség | 5 478 | 229 | -2 095 | 3 612 | ||||||
Vevői túlfizetések | 1 144 | -34 | 1 110 | |||||||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek | 673 | -205 | -1 | 467 | ||||||
-Levonva pénzeszközök | -1 260 | 312 | -948 | |||||||
-Levonva egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök | -18 941 | -487 | 4 398 | 7 730 | -7 300 | |||||
Nettó adósságállomány | 372 031 | 312 | 3 459 | -174 | -246 | 106 839 | -169 310 | -5 284 | 307 627 | |
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek | -750 | |||||||||
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék | -26 081 | |||||||||
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash flow | -94 585 |
4.4.3 Kötelezettségek szállítók felé
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Kötelezettségek leányvállalatokkal szemben ....................................... | 12 660 | 17 888 | 11 268 | ||
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozásokkal szemben .... | - | 1 714 | 2 | ||
Kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben ............................... | 9 882 | 11 956 | 10 215 | ||
Kötelezettségek külső felekkel szemben .............................................. | 77 757 | 71 622 | 89 548 | ||
Összesen............................................................................................... | 100 299 | 103 180 | 111 033 |
4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek
4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái
A Társaság a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely azértékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:
▪ azonos eszközök vagykötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);
▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és
▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).
A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.
Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között.
A forgalmazott pénzügyi instrumentumok valósértékét ezek beszámolási időszak végi piaci ára határozza meg. Ez tipikusan az értékesíthető pénzügyi instrumentumokra jellemző. A kölcsönök és követelések egésze ésa pénzügyi kötelezettségek többsége amortizált bekerülési értéken került értékelésre, de ezek valós értékére vonatkozó információ is bemutatásra kerül. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valósértéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok (beleértve a származékos pénzügyi instrumentumokat is) valósértéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontráták a lejáratokra éspénznemekre vonatkozó piaci alapú benchmark kamatlábak (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) alapján interpolációs technikákat alkalmazva kerültek meghatározásra. A devizára vonatkozó forward szerződések valós értéke az időszak végén jegyzett spot árfolyamok és az alkalmazandó kamatlábak használatával kerültek meghatározásra. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyam fixálásai alapján történik. A Társaság nem rendelkezik olyan valós értékenértékelteszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. A változó kamatozású, illetve az egy évenbelül lejáró pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelítőleg egyezik azok valós értékével.
A valósérték-kalkulációk során alkalmazott feltevések bizonytalanságot rejtenek magukban. Azalkalmazott feltevésekben bekövetkezőváltozások hatással vannak a pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékére, valós értékére és/vagy azezekből származó pénzáramokra. A 5.1.1.1. megjegyzésben szerepelnek a Társaság pénzügyi instrumentumaira vonatkozó érzékenységi elemzések.
Az alábbi táblázatok a Társaság pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2017. és 2016. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valósértékét mutatják.
4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti érték és valós érték
A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje:
2016.12.31 | ||||||
Könyv szerinti érték | ||||||
Kölcsönök és követelések (3. szint) | Lejáratig tartandó | Értékesíthető | FVTPL | |||
(1.szint) | (2.szint) | Összesen | Valós érték | |||
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek.. | 1 260 | - | - | - | 1 260 | 1 260 |
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klír.szlával kapcs. fennálló követelés ................................. | 12 746 | - | - | - | 12 746 | 12 746 |
Éven belüli vevőkövetelések............................. | 95 360 | - | - | - | 95 360 | 95 360 |
Éven túli vevőkövetelések................................. | 6 622 | - | - | - | 6 622 | 7 245 |
Dolgozói kölcsönök ......................................... | 1 717 | - | - | - | 1 717 | 1 875 |
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben............................................. | - | - | - | 5 267 | 5 267 | 5 267 |
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök....... | 3 645 | - | - | - | 3 645 | 3 645 |
Pénzügyi lízingkövetelések............................... | 72 | - | - | - | 72 | 85 |
Egyéb rövid lejáratú követelések....................... | 831 | - | - | - | 831 | 831 |
Egyéb hosszúlejáratú követelések.................... | 570 | - | - | - | 570 | 866 |
Összesen........................................................ | 122 823 | - | - | 5 267 | 128 090 | 129 180 |
2017.12.31 | ||||||
Könyv szerinti érték | ||||||
Kölcsönök és követelések (3. szint) | Lejáratig tartandó | Értékesít hető | FVTPL | |||
(1.szint) | (2.szint) | Összesen | Valós érték | |||
Pénzeszközök éspénzeszköz egyenértékesek........................................... | 948 | - | - | - | 948 | 948 |
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klír.szlával kapcs. fennálló követelés............. | 5 014 | - | - | - | 5 014 | 5 014 |
Éven belüli vevőkövetelések......................... | 103 518 | - | - | - | 103 518 | 103 518 |
Éven túli vevőkövetelések............................. | 15 221 | - | - | - | 15 221 | 16 376 |
Dolgozói kölcsönök ..................................... | 1 366 | - | - | - | 1 366 | 1 505 |
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben......................................... | - | - | - | 2 978 | 2 978 | 2 978 |
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök... | 5 089 | - | - | - | 5 089 | 5 089 |
Pénzügyi lízingkövetelések........................... | 68 | - | - | - | 68 | 80 |
Egyéb rövid lejáratú követelések................... | 708 | - | - | - | 708 | 708 |
Egyéb hosszúlejáratú követelések................ | 503 | - | - | - | 503 | 734 |
Összesen.................................................... | 132 435 | - | - | 2 978 | 135 413 | 136 950 |
A kölcsönök éskövetelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg az értékesíthető pénzügyi eszközök ésa kereskedési céllal tartott eszközök valósértéken vannak nyilvántartva.
A FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cash--flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke követelésként, vagy kötelezettségként kerül elszámolásra.
A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értékenkerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valósértéküket.
4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke, valósértéke és a valósérték hierarchia szintje:
2016.12.31 | |||||
Könyv szerinti érték | |||||
Amortizált bekerülési értéken | FVTPL | FVTPL | |||
(3. szint) | (2. szint) | (1. szint) | Összesen | Valós érték | |
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .......................................................... | 321 494 | 3 452 | - | 324 946 | 353 667 |
Bankhitelek ..................................................... | 11 501 | - | - | 11 501 | 11 501 |
Kötelezettségek szállítók felé............................. | 103 180 | - | - | 103 180 | 103 180 |
Frekvenciadíj- kötelezettség .............................. | 48 490 | - | - | 48 490 | 53 051 |
Pénzügyi lízingkötelezettség.............................. | 5 478 | - | - | 5 478 | 9 027 |
Vevői túlfizetések.............................................. | 1 144 | - | - | 1 144 | 1 144 |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.................. | 673 | - | - | 673 | 673 |
Összesen | 491 960 | 3 452 | - | 495 412 | 532 244 |
2017.12.31 | |||||
Könyv szerinti érték | |||||
Amortizált bekerülési értéken | FVTPL | FVTPL | |||
(3. szint) | (2. szint) | (1. szint) | Összesen | Valós érték | |
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben........................................................... | 263 253 | 5 612 | 2 118 | 270 983 | 292 724 |
Bankhitelek ...................................................... | - | - | - | - | - |
Kötelezettségek szállítók felé............................. | 111 033 | - | - | 111 033 | 111 033 |
Frekvenciadíj- kötelezettség .............................. | 45 215 | - | - | 45 215 | 55 131 |
Pénzügyi lízingkötelezettség.............................. | 3 612 | - | - | 3 612 | 7 825 |
Vevői túlfizetések.............................................. | 1 110 | - | - | 1 110 | 1 110 |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.................. | 467 | - | - | 467 | 467 |
Összesen | 424 690 | 5 612 | 2 118 | 432 420 | 468 290 |
A származékos pénzügyi kötelezettségek valós értéken vannak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.
A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 és a 4.4.2 megjegyzésekben is találhatók.
A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizáltbekerülési értékenkerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.
A FVTPL kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét a FVTPL eszközökhöz hasonlóan,
a 4.5.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg.
4.5.2 A pénzügyi instrumentumokon keletkező bevétel, ráfordítás, nyereség és veszteség tételek
Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2016. és 2017. évi nettó nyereségét/veszteségét.
2016. | |||||||
Értékelés alapján | |||||||
Kamat | Valós érték változás | Pénznem- átváltás | Értékvesztés miatti veszteség | Kivezetés miatt | Fizetett díjak | Nettó nyereség/ (veszteség) | |
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) | - | -3 961 | - | - | -127 | - | -4 088 |
Kölcsönök és követelések | 381 | - | -539 | -7 515 | - | -4 366 | -12 039 |
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken | -18 394 | - | 651 | - | - | -28 | -17 771 |
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége | -18 013 | -3 961 | 112 | -7 515 | -127 | -4 394 | -33 898 |
2017. | |||||||
Értékelés alapján | |||||||
Kamat | Valós érték változás | Pénznem- átváltás | Értékvesztés miatti veszteség | Kivezetés miatt | Fizetett díjak | Nettó nyereség/ (veszteség) | |
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) | - | -4 511 | - | - | -325 | - | -4 836 |
Kölcsönök és követelések | 340 | - | 202 | -4 962 | - | -4 320 | -8 740 |
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken | -13 220 | - | 1 037 | - | - | -28 | -12 211 |
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége | -12 880 | -4 511 | 1 239 | -4 962 | -325 | -4 348 | -25 787 |
A fenti táblázatok azösszegeket aktivált hitelfelvételi költségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).
A kölcsönök éskövetelések esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelés leírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.
4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása
Minden a Társaság és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettségesetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.
Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, éskerültek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon bemutatásra.
2016.12.31 | 2017.12.31 | ||||||
Követelések | Kötelezettségek szállítók felé | Követelések | Kötelezettségek szállítók felé | ||||
A megjelenített pénzügyi instrumentumok bruttó összege ............................................ | 102 848 | 104 507 | 111 984 | 112 323 | |||
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettósítása ................................................. | -1 327 | -1 327 | -1 290 | -1 290 | |||
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kimutatott megjelenített pénzügyi instrumentumok nettózott összege............... | 101 521 | 103 180 | 110 694 | 111 033 |
4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról
A Magyar Telekomki van téve annak a kockázatnak, hogy 2017. december 31-i névértéken 10,8 milliárd Ft (2016-ban: 10,1 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Társaság eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2017-ben, sem 2016-ban, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.
A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna mega kivezetés feltételének.
A Társaságnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.
5.1 Pénzügyi kockázati tényezők
A Magyar Telekomelsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak vankitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Társaságeszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.
A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeke n keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Társaság cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem.
Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagya Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra.
A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve azérzékenységi vizsgálatokat az alábbiakban mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetségesváltozásai alapjánaz adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás azadózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyanévekben, melyek mentesek a jelentős egyszeri le
nem vonható adózáselőtti hatásoktól és azadórendszerben bekövetkezőjelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a Társaság tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.
Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előzőévhez képest.
5.1.1 Piaci kockázat
Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:
▪ árfolyamkockázat
▪ kamatkockázat
▪ árkockázat
A Magyar Telekompénzügyi stratégiájának alapjait minden évbenaz Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- ésközéptávú, illetve fix ésváltozó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2017 végéna Csoport mindkét mutató értékétteljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2017-ben 1,74, 2016-ban 1,99 volt (a jóváhagyott maximum 2,8), a kamatköltséghez viszonyított EBITDA értéke 2017-ben 8,58, 2016-ban 7,34 volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Társaság Treasury részlege felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért ésa folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Társaság Treasury részlege határozza meg ésellenőrzi.
A Magyar Telekomesetében a kamatlábak ésdevizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekomcélja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.
A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változásátviszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2017-es) ésa megelőző (2016-os) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általábanaz egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előzőbeszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke ésértékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.
5.1.1.1 Árfolyamkockázat
Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egypénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow -jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat a Társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokon keletkezik. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik e devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.
Annak érdekében, hogy a Társaság kezelje devizában denominált instrumentumain azárfolyam kockázati kitettséget, azelmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.
(a) DTIF és DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat
A Deutsche Telekomtól és annak pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizáskamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Társaság nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kapcsolódó fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az eredményre ésa tőkére.
Érzékenység elemzés
Az euró ésszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lett volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét ésaz eredményt azalábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak változatlanok, és nem tartalmazza az előrejelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, ígycsak azelőbbi kerül feltüntetésre.
Eredmény | |||
Erősödés | Gyengülés | ||
2016.12.31. | |||
EUR/HUF (5% elmozdulás) | |||
Hitel....................................................... | -5 546 | 5 546 | |
Kamat- és deviza csere ügylet.................. | 6 041 | -6 041 | |
Nettó hatás............................................. | 495 | -495 | |
2017.12.31. | |||
EUR/HUF (5% elmozdulás) | |||
Hitel....................................................... | -5 092 | 5 092 | |
Kamat- és deviza csere ügylet.................. | 5 462 | -5 462 | |
Nettó hatás............................................. | 370 | -370 |
(b) Egyéb árfolyamkockázat
A Társaságnak további árfolyamkockázata főleg (i) a Társaság külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és(ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt árbevételekből éskifizetésekből, valamint a (iii) külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy megvásárolja azt határidős ügylet keretében. A Társaság devizában (euróban és dollárban) fennálló kötelezettség állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában (euróban és dollárban) fennálló eszközeinek állományát, ennek következtébena funkcionális deviza árfolyamában történő elmozdulás hatással lenne a Társaság eredményére és saját tőkéjére.
A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekomalkalmanként származékos ügyleteket köt. Az ehhez kapcsolódó nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 0,2 milliárd forint (tartozás) volt 2017. december 31-én (2016-ban: 0,1 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak.
Érzékenység elemzés
Az alábbi táblázatban szereplő pénznemek ésszerűen lehetségeserősödése vagygyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lettek volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak, változatlan, és nem tartalmazza az előrejelzettértékesítések ésbeszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.
Eredmény | |||
Erősödés | Gyengülés | ||
2016.12.31. | |||
EUR/HUF (5% elmozdulás) | |||
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege....................................................................................... | -686 | 686 | |
Kapcsolódó határidős devizaügyletek............................................... | 467 | -467 | |
Nettó hatás...................................................................................... | -219 | 219 | |
USD/HUF (20% elmozdulás) | |||
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege....................................................................................... | -648 | 648 | |
Kapcsolódó határidős devizaügyletek............................................... | 399 | -399 | |
Nettó hatás...................................................................................... | -249 | 249 | |
2017.12.31. | |||
EUR/HUF (5% elmozdulás) | |||
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege....................................................................................... | -995 | 995 | |
Kapcsolódó határidős devizaügyletek............................................... | 996 | -996 | |
Nettó hatás...................................................................................... | 1 | -1 | |
USD/HUF (20% elmozdulás) | |||
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege....................................................................................... | -461 | 461 | |
Kapcsolódó határidős devizaügyletek............................................... | 574 | -574 | |
Nettó hatás...................................................................................... | 113 | -113 |
A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 5 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 20 százaléknál is magasabb ingadozása is elképzelhető azeuróval és azamerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrémárfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.
5.1.1.2 Kamatlábkockázat
A Magyar Telekoma kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.
A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása nincs hatással az Adózott eredményre, mert egyik instrumentum sem kerül eredménnyel szemben valós értékenértékelésre. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.
A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).
A piaci kamatok változása a nem derivatív, változókamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.
(a) Pénzügyi eszközök
A működéséből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítja a Társaság, így nincs érdemi nagyságrendű betétállománya.
(b) Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG, leányvállalatok) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. A lenti elemzés a Társaság kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek ésa kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.
Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Társaság pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változókamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 88 százalékot tett ki 2017. december 31-én (2016-ban 75).
Változó kamatozású kötelezettségek cash-flow érzékenysége
Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változókamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 12 százalékot tett ki 2017. december 31-én (2016-ban 25%).
A kamatlábak 100 bázispont ésszerűen lehetséges változása a fordulónapon növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a devizaárfolyam, változatlan. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, ígycsak előbbi kerül feltüntetésre.
Eredmény | |||
100 bázispont növekedés | 100 bázispont csökkenés | ||
2016.12.31. | |||
Változó kamatozású kötelezettségek.. | -610 | 610 | |
Kamatcsere ügyletek ......................... | -222 | 222 | |
Cash-flow érzékenység (nettó)............ | -832 | 832 | |
2017.12.31. | |||
Változó kamatozású kötelezettségek.. | -154 | 154 | |
Kamatcsere ügyletek ......................... | -156 | 156 | |
Cash-flow érzékenység (nettó)............ | -310 | 310 |
5.1.1.3 Árkockázat
Mivel a Magyar Telekom 2016-banáthelyezte energiával kapcsolatos üzleti tevékenységét az E2 Hungary Zrt.-be, ezena területen nem
maradt érdemi kockázata. Ennek eredményeképp árkockázatra vonatkozó érzékenységi analízist a Társaság nem tesz közzé.
5.1.2 Hitelezési kockázat
Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.
A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.
A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel éspénzeszköz egyenértékesekkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merülhet fel, melyek döntően rövid lejáratúak.
A Társaság kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom döntőtöbbségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyez el lekötött betéteket, vagy garanciákat kér a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezet. Továbbá a Magyar Telekomelőnyben részesíti az olyan bankokbantörténő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank nem teljesítése esetén lehetőség legyena hitelek ésbetétek kompenzálására.
A Társaság pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat koncentrációja korlátozott, mivel a Magyar Telekom meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyanpartner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.
A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat koncentrációja a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.
A vevő követelések ésegyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel a vevő követeléseken ésegyéb követeléseken kívül nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem. A vevő követelések és egyéb követelések értékvesztéséről részletesebben további információt a 4.2.2. pont tartalmaz.
Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2017-ben az árbevétel 1,1%-a volt (2016-ban: 1,7%). A jövőbenaz ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan árbevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 4,7 milliárd forinttal növelné 2017-ben (2016: 4,4 milliárd forint).
A Társaság különböző módszereket használ a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.
A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cégbelső, kockázatos címlistája, azelmúlt fél évbehajtási története, a tartozás ésa magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.
A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A Társaság a hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépések et alkalmaz, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.
5.1.3 Likviditási kockázat
Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.
A likviditási kockázatkörültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Társaság Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Társaság le nem hívott banki hitelkerete 41 milliárd forint volt 2017. december 31-én (2016: 29,7 milliárd forint. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2019. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.
Az alábbi két táblázat a Magyar Telekompénzügyi kötelezettségeinek – beleértve az utánuk fizetendő kamatokat is – a lejárati szerkezetét mutatja be (nem diszkontált összegek) 2017. és 2016. december 31-én(A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.
2016.12.31. | |||||||
Összesen | 1 éven belüli | 1-5 év közötti | 5 éven túli | ||||
Kötelezettségek szállítók felé........................... | 103 180 | 103 180 | - | - | |||
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ............................... | 331 380 | 59 621 | 271 759 | - | |||
Bankhitelek.................................................. | 11 534 | 11 534 | - | - | |||
Pénzügyi lízingkötelezettségek ..................... | 12 023 | 3 384 | 5 002 | 3 637 | |||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.................... | 50 306 | 5 092 | 13 890 | 31 324 | |||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen ....... | 73 863 | 20 010 | 18 892 | 34 961 | |||
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow ................. | 508 423 | 182 811 | 290 651 | 34 961 | |||
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása | |||||||
Bruttó euró befolyások (millió euró)................. | 389 | 36 | 353 | - | |||
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .................................................... | 120 987 | 11 197 | 109 790 | - | |||
Bruttó forint kifizetések (millió forint)................ | 124 137 | 10 655 | 113 482 | - | |||
Nettó forint befolyások (millió forint) ................ | -3 150 | 542 | -3 692 | - | |||
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása | |||||||
Bruttó euró befolyások (millió euró)................. | 30 | 30 | - | - | |||
Bruttó USD befolyások (millió USD)................. | 7 | 7 | - | - | |||
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon...................................................... | 11 386 | 11 386 | - | - | |||
Bruttó forint kifizetések (millió forint)................ | 11 230 | 11 230 | - | - | |||
Nettó forint befolyások (millió forint) ................ | 156 | 156 | - | - |
2017.12.31. | |||||||
Összesen | 1 éven belüli | 1-5 év közötti | 5 éven túli | ||||
Kötelezettségek szállítók felé................................ | 111 033 | 111 033 | - | - | |||
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben.............................................................. | 213 633 | 5 094 | 208 539 | - | |||
Bankhitelek....................................................... | - | - | - | - | |||
Pénzügyi lízingkötelezettségek .......................... | 10 243 | 1 736 | 4 933 | 3 574 | |||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek......................... | 47 125 | 5 403 | 13 703 | 28 019 | |||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen ............ | 57 368 | 7 139 | 18 636 | 31 593 | |||
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow ...................... | 382 034 | 123 266 | 227 175 | 31 593 | |||
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása | |||||||
Bruttó euró befolyások (millió euró)...................... | 352 | 62 | 290 | - | |||
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ......................................................... | 109 170 | 19 229 | 89 941 | - | |||
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..................... | 113 396 | 18 106 | 95 290 | - | |||
Nettó forint befolyások (millió forint) ..................... | -4 226 | 1 123 | -5 349 | - | |||
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása | |||||||
Bruttó euró befolyások (millió euró)...................... | 64 | 64 | - | - | |||
Bruttó USD befolyások (millió USD)...................... | 11 | 11 | - | - | |||
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon........................................................... | 22 696 | 22 696 | - | - | |||
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..................... | 23 037 | 23 037 | - | - | |||
Nettó forint befolyások (millió forint) ..................... | -341 | -341 | - | - |
A Magyar Telekomadósságportfoliójának átlagoslejárati ideje 2,18 év2017. december 31-én (2016: 2,60 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2017. december 31-ét, illetve a 2016. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. A ténylegescash-flowk eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban.
5.2 Tőkekockázat kezelése
A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek ésegyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egyoptimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltségcsökkentése érdekében.
A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagyvehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Társaság Magyar Telekom Csoport szinten az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet.
A ráta a nettó adósságállomány, és a nettó adósságállománnyal növelt tőke hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:
▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 4.4.1. megjegyzés
▪ Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratúpénzügyi kötelezettség – 4.4.2. megjegyzés
▪ Mínusz Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek – 4.2.1. megjegyzés
▪ Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök – 4.2.3.1. megjegyzés
2016-ban és 2017-ben is azvolt a Társaság közép- és hosszútávú célja - melyet az Igazgatóság is jóváhagyott -, hogy az eladósodottsági rátája Magyar Telekom Csoport szinten 30% és 40% között legyen. 2017. december 31-én az eladósodottsági ráta 39,1% volt (2016: 39,3%). 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. 26 067 millió forint osztalékot fizetett. A Társaság 2018 áprilisában tartott éves rendes Közgyűlése 2017-re vonatkozóan 26 069 millió forint kifizetésére irányuló javaslatot fogadott el.
A fentieken túl – a 2013.évi V. törvény (Ptk.) értelmében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyisa tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak.
A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 554 milliárd forintot tett ki 2017. december 31-én(2016: 540 milliárd forint).
6.1 Nyereségadók – számviteli politikák
A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az Adózott eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.
6.1.1 Tényleges adó
A tényleges adó az adott évre vonatkozóadóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagyjáró adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat.
Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegilegjogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A ténylegesadó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A ténylegesadókövetelések éskötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
A nyereségadók a társasági adóból és azegyéb nyereségadókból állnak.
6.1.1.1 Társasági adó
A társasági adót a magyarországi központi adóhatóságoknak kell fizetni. Az adóköteles nyereség (az adó alapja) az adózótársa ság számviteli adózás előtti nyereségének adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált összege. A társasági adók között mutatjuk ki a kapott osztalékból levont forrásadót is. 2016-ig a társaságiadó-kulcs 500 millió forintig 10%-os (éves szinten), felette pedig az általános 19%-os adókulcs alkalmazandó. Az adóráfordítás adólevezetésben a 19%-osadókulcs került alkalmazásra, mivel a Társaság átlagos adókulcsa megközelítette ezt azadókulcsot. 2017-től a társaságiadó-kulcs egységesen 9%-os.
Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS-re áttérő adózók az áttérés előtti év társasági és iparűzési adójának összegét kötelesek az áttérést követő első és második évben megfizetni, amennyiben ezekben az években számszerűsített adókötelezettségük alacsonyabb, mint az áttérést megelőző évben(minimumadó). A Társaságnál minimumadó fizetési kötelezettség nem áll fenn 2017-ben. A minimumadó követelményekre 2018-ban is figyelemmel kell lenni. Amennyiben 2018-ban a számított adó nem éri el a minimumadó összegét, a különbözetet a Társaságnak Egyéb működési költségként kell elszámolni.
6.1.1.2 Egyéb nyereségadók
Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Az egyéb nyereségadók közé tartozik a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.
6.1.2 Halasztott adó
Halasztott adók – a mérlegkötelezettség módszerét alkalmazva – az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolás céljára használt könyv szerinti értéke és az adózáscéljából használt összege közötti átmeneti különbségekre kerül megjelenítésre.
Halasztott adó nem kerül megjelenítésre:
▪ egy eszköz vagy kötelezettség kezdeti megjelenítésén keletkező átmeneti különbözetekre egy olyan ügylet során, amely nem üzleti kombináció, és az ügylet időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem azadóköteles nyereséget,
▪ a goodwill kezdeti megjelenítésén keletkező adóköteles átmeneti különbözetekre.
Halasztott adókövetelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőbenlesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a halasztottadókövetelés érvényesíthető. A meg nem jelenített halasztottadókövetelések minden mérlegfordulónapon újra felbecslésre és olyan mértékben megjelenítésre kerülnek, amennyiben valószínűvé vált, hogy jövőbeni adóköteles nyereség lehetővé teszi annak felhasználását.
Halasztott adókövetelés kerül megjelenítésre a leány- éstársult vállalkozásokban és közös érdekeltségekben levő részesedések minden adókötelesátmeneti különbözetére olyan mértékben, amennyiben valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben visszafordul, és a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a halasztott adókövetelés felhasználható.
Halasztott adókötelezettség kerül megjelenítésre a leány-, és társult vállalkozásokban és közösérdekeltségekben levő részesedések minden adókötelesátmeneti különbözetére, kivéve olyan mértékben, amennyiben a Társaság kontrollálja azátmeneti különbözetek visszafordulásának ütemezését, és valószínű, hogy azátmeneti különbözet a beláthatójövőben nem fordul vissza.
A halasztott adókövetelések és - kötelezettségek olyan adókulcs használatával kerülnek értékelésre, amelyek várhatóan arra az időszakra vonatkoznak, amikor az átmeneti különbözetek visszafordulnak, a mérlegfordulónapon jogszabályba foglaltak, vagy lényegileg jogszabályba foglalt nyereségadó-kulcsok használatával.
A Társaság pénzügyi helyzet kimutatásában a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek nettó módon kerülnek kimutatásra összevont egyenlegüknek megfelelően halasztott adókövetelésként vagy kötelezettségként.
6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban
Az alábbi tábla mutatja az eredményre vonatkozó kimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.
2016.12.31 | 2017.12.31 | ||
Társasági adó* ............................................................ | 921 | 984 | |
Egyéb nyereségadó* ................................................... | 7 751 | 7 841 | |
Összes tényleges nyereségadó ráfordítás...................... | 8 672 | 8 825 | |
Halasztott adóráfordítás............................................... | -17 129 | 4 319 | |
Összes nyereségadó ráfordítás | -8 457 | 13 144 |
*A társasági adó 2016. évi IFRS szerinti összege 100 millió forint látvány-csapatsporttámogatást tartalmaz, amely a 2016. évi Szt. szerinti beszámolóban, mint egyéb ráfordítás van szerepeltetve, valamint nem tartalmazza az energiaellátók jövedelemadójának összegét (41 millió Ft-ot), amely azegyéb nyereségadó soron szerepel. Így ezekkelaz összegekkelaz IFRS ésa Szt. szerinti társasági adó ráfordításeltér.
6.2.1 Adóráfordítás levezetés
Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:
2016.12.31 | 2017.12.31 | |||
Adózás előtti eredmény........................................................................ | 45 788 | 55 001 | ||
Számított adó 19% (2016) / 9% (2017) ................................................ | -8 700 | -4 950 | ||
Adókulcsváltozás hatása ..................................................................... | (a) | 20 949 | - | |
Adóalapot nem képezőtételek adóhatása ............................................ | (b) | 3 914 | 793 | |
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ................................... | (c) | -1 803 | -1 918 | |
Egyéb nyereségadók ........................................................................... | (d) | -7 750 | -7 841 | |
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása 19% (2016) / 9% (2017).................................................................................................. | (e) | 1 473 | 706 | |
Energiaellátók jövedelemadója ............................................................ | (f) | -82 | -180 | |
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ..................................... | (g) | 456 | 246 | |
Nyereségadó költség .......................................................................... | 8 457 | -13 144 | ||
Effektív adókulcs | -18,47% | 23,90% |
(a) Adókulcsváltozáshatása
Az adólevezetés e sora tartalmazza annak az adóhatását, hogy változik az adókulcs, és hogy a Társaság tényleges átlagos adókulcsa eltér a levezetésben alkalmazott 19%-os adókulcstól. 2017. január 1-jétől a társasági adókulcs a korábbi 10%/19%-os sávos adókulcsról egységesen 9%-ra csökkent. Halasztott adóbanaz alacsonyabb adókulcs már a 2016. december 31-i halasztott adó meghatározásakor alkalmazásra került, ennek hatását tartalmazza a levezetés ezen sora.
(b) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása
Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei az adózás előtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.
Ezen a soron mutatjuk ki azt az eredmény különbözetet is, mely a beszámoló szerinti adózáselőtti eredmény ésaz adóbevallás szerinti
(korrigált) adózás előtti eredmény között jelentkezik.
(c) Le nem vonható költségek nyereségadó hatása
A levezetés e sora tartalmazza az adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.
(d) Egyéb nyereségadók
Az egyéb nyereségadók Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak . Az egyéb nyereségadókba tartozik a Magyarországon kivetett helyi iparűzési adó és innovációs járulék, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Magyar Telekom esetében a helyi iparűzési adó ésaz innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.
(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása
A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait eza sor
jeleníti meg.
(f) Energiaellátók jövedelemadója
A levezetés ezen sora tartalmazza az energiaellátók jövedelemadójának összegét, amely a magyarországi energiaszolgáltató váll alatok eredményére kivetett központi adó. Az adóköteles nyereség azenergia bevétel, módosítva a törvény által elismert adóalap csökkentő és növelő tételekkel. Mivel a Magyar Telekom energiaszolgáltatónak minősül, ezért az energia bevétel összes bevételhez viszonyított arányában energiaellátók jövedelemadóját köteles fizetni. Mivel az energiaellátók jövedelemadója esetében az adó összegének feléig társasági adókedvezmény számolható el, ennek hatásait is ez a sor jeleníti meg.
(g) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása
A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken le het igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a
6.3.2.1 megjegyzésben.
6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tényleges adó követelések és kötelezettségek a társasági adó és egyéb nyereségadó magyar adóhatóságoknak járó és fizetendő összegét mutatja.
6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A Magyar Telekom Nyrt. halasztott adó egyenlegei a következőek:
Egyenleg 2016.01.01. | Eredmény- kimutatás hatás | Egyéb mozgások | Egyenleg 2016.12.31 | Eredmény- kimutatás hatás | Egyéb mozgások | Egyenleg 2017.12.31. | |
Halasztott adókövetelés/ | |||||||
(kötelezettség) | |||||||
Beruházási adókedvezmény..................... | 12 413 | -1 543 | - | 10 870 | -3 132 | - | 7 738 |
Egyéb pénzügyi eszközök ....................... | -145 | 145 | - | - | - | - | - |
Követelések éskészletek értékvesztése .... | 3 388 | -1 927 | - | 1 461 | -69 | - | 1 392 |
Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak .................................... | -17 478 | 9 127 | -75 | -8 426 | 208 | -54 | -8 272 |
Goodwill ................................................. | -22 238 | 11 108 | - | -11 130 | -1 713 | - | -12 843 |
Szállítók és egyéb kötelezettségek ........... | 755 | -2 799 | - | -2 044 | 2 044 | - | - |
IFRS áttérés halasztott adó hatása | - | - | - | - | -1 362 | - | -1 362 |
Hitelek és egyéb kölcsönök ..................... | -4 498 | 4 498 | - | - | - | - | - |
Céltartalék képzése ................................. | 2 764 | -1 480 | - | 1 284 | -295 | - | 989 |
Összes nettó halasztott adó ..................... | -25 039 | 17 129 | -75 | -7 985 | -4 319 | -54 | -12 358 |
Ebből: halasztott adó kötelezettség.......... | -25 039 | -21 600 | -22 477 | ||||
Ebből: halasztott adó követelés ............... | - | 13 615 | 10 119 |
Az egyéb mozgások oszlopa 2017-ben elkülönítve tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény kivezetéseket (54 millió forint). Az IFRS áttérés sora az IFRS elszámolásra történő áttérés halasztott adóban elszámolt hatását mutatja 2017-ben (6.4 megjegyzés).
A Társaság nettó halasztott adó kötelezettségállománya 2017. december 31-én 12 358 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelésés kötelezettségösszegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban).
A Társaság nettó halasztott adó kötelezettségállománya 7 985 millió forint volt 2016. december 31-én, amely több különálló halasztott adó követelésés kötelezettségösszegéből tevődött össze (lásd a fenti táblázatban).
A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó elszámolását lásd a 6.3.2.1 megjegyzésben.
A leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 20 798 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2017. december 31-én (2016-ban ugyanígy 20 798 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).
A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel Zrt. ésa T-Mobile felvásárlása során a Társaság egyedi könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekomba.. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.
6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény
A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSLvonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. A Magyar Telekomnak 2003 és 2008 között volt lehetősége arra, hogy ilyen jogcímen adókedvezményre tegyen szert. A 2012-ben és 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok azonban már nem ilyen jellegűek voltak, hanem ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a – nemcsak szélessávú, hanem bármely más – beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adócsökkentés lehetséges mértéke mindkét adókedvezmény típus esetében a beruházás százalékában került meghatározásra. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha azadókedvezmény ne m kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.
Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei azalábbi táblázatban láthatóak:
Kedvez- mény keletkezé- sének éve | Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege | Megállapított adó- kedvezmény | Adó- ráfordítással szemben megjelenített növekedés | Felhasznált adó- kedvezmény | Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2017.12.31 | Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2016.12.31 | Lejárat éve | |||||||
2007 | 10 681 | 2 827 | 2 888 | -5 715 | - | 1 687 | 2017 | |||||||
2012 | 11 451 | 3 518 | 516 | -1 470 | 2 564 | 4 028 | 2021 | |||||||
2013 | 14 604 | 4 580 | 426 | -2 | 5 004 | 4 986 | 2023 | |||||||
2014 | 490 | 161 | 9 | - | 170 | 169 | 2023 | |||||||
Összesen | 37 226 | 11 086 | 3 839 | -7 187 | 7 738 | 10 870 |
Annak érdekében, hogy a Társaság az adókedvezményeket ésaz adócsökkentő tételeket igénybe tudja venni, szigorú feltételeket kell teljesítenie az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A 2012-es és 2013-asadókedvezmények tekintetében további követelmény, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni ésezt az adókedvezmény első igénybevételétől (ez 2012, illetve 2014) számított négy évig fenn kell tartani.
A 2013-as adókedvezmény program lezárására 2014 januárjában került sor, így annak esetében az első igénybevétel adóéve 2014. A bázisév mindkét program esetében a beruházás megkezdését megelőző év, tehát 2011. A menedzsment úgy gondolja, hogy a létszám fenntartását célzó feltétel nem kritikus, hiszen 2012-benjelentős létszámnövekedés valósult meg bizonyos, korábban
alvállalkozók által végzett tevékenységbeszervezésével, és további beszervezési tervekkel is rendelkezünk. Fentiek alapján a menedzsment szerint a Társaság eleget tett éseleget fog tenni minden előírásnak, annak érdekében, hogy a halasztott adó követelést megjelenítse.
6.4. IFRS szerinti beszámolóra történő áttérés adóhatásai
A társasági adótekintetében a Társaság az immateriális jószágok és tárgyi eszközök magyar számvitel szerinti és IFRS szerinti értékének különbözetére a mentesítéses szabály alkalmazását választotta, azaz továbbra is a magyar számviteli törvény szerinti értéket tekinti az adószámítás alapjának azon eszközök esetében, amelyek 2016. december 31-éna Társaság könyveiben megtalálhatók voltak. Az egyéb mérlegsorok vonatkozásában a Társaság 22,7 milliárd forint társasági adóalap növelő áttérési különbözetet mutatott ki. Az erre jutó társasági adót a 2017-2019 években 3 egyenlő részletben fizeti meg.
6.5 Adóellenőrzés
Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.
6.6 A Magyar Telekom osztalékfizetése
A Magyar Telekomáltal fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagya Magyar Telekom adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.
7.1 Készletek – számviteli politikák
A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül azalacsonyabbikon szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapjánkerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a méghátralévő előállítási költséggel, illetve azértékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.
A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési ár alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek. Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget elszámoljuk értékvesztésként.
A készletek értékvesztését az Egyéb működési ráfordítások között számoljuk el.
7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Áruk.................................................................................................... | 8 529 | 10 342 | 13 328 | ||
Egyéb készletek.................................................................................. | 170 | 351 | 418 | ||
Összesen............................................................................................ | 8 699 | 10 693 | 13 746 | ||
Értékvesztés ....................................................................................... | -10 | -10 | -3 | ||
8 689 | 10 683 | 13 743 |
A Társaság készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2016., sem 2017. december 31-én.
A készletekre elszámoltértékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, ígyerről nem mutatunk be külön mozgástáblát.
8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
8.1 Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek – Számviteli politikák
Az „értékesítésre tartott eszközök” kategória olyaneszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Társaság további működéséhez nem szükségesek, és amelyeket eladásra kijelöltek, amely eladásra nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszköz annak jelenlegi állapotábankészen áll az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök értékesítése esetében szokásosak és megszokottak. Ezek azeszközök a könyv szerinti értékük ésaz értékesítés költségével csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre. Ezeneszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre tartott eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha egy ingatlanok, gépek és berendezések vagy immateriális javak közé sorolt eszközt jelölnek ki az értékesítésre és azeszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbség az éves eredményben értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra.
8.2 Értékesítésre tartott ingatlanok és kapcsolódó eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Ingatlan....................................................................................... | 1 516 | 1 516 | 161 | ||
Műszaki eszközök........................................................................ | 44 | 24 | 0 | ||
Részesedés (26.1.2 megjegyzés)................................................ | 4 200 | 0 | 0 | ||
5 760 | 1 540 | 161 |
Az egyéb értékesítésre tartott eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésr e tartott telkek és épületek tartoznak ésa hozzájuk kapcsolódó egyéb eszközök kerülnek kimutatásra, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. Ezek az eszközök könyv szerinti értéken vannak bemutatva, mivel nem kellett értékvesztést elszámolni értékesítésre való átsorolásukkor.
9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK
9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politikák
Az ingatlanok, gépek ésberendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre.
Egy ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az e szköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei isa bekerülési érték rész ét képezik, amennyiben a kötelezettség céltartalékként megjelenítésre kerül (lásd 13. megjegyzést).
Az ingatlanok, gépek ésberendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredményben az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (lásd 6.3.2.1. megjegyzés).
Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.
Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha valószínű, hogy a ráfordításnak tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Társasághoz. A karbantartási ésjavítási költségek felmerülésükkor azéveseredményben költségként kerülnek elszámolásra.
Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredményben kerül elszámolásra.
Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az
átfogó eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.
Az ingatlanok, gépek ésberendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekoma hasznos élettarta mokat és maradványértékeket azaktuális fejlesztési tervek éstechnológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartamlegfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3. megjegyzés részletezi. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat azeszközök hasznos élettartama. Az értékcsökkenési leírás az Értékcsökkenés és amortizáció eredményre vonatkozó kimutatás soron kerül kimutatásra.
Az ingatlanok, gépek ésberendezések különböző csoportjainak becsült hasznos élettartama a következő: | Év |
Épületek ........................................................................................................................ | 5–50 |
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ..................................................... | 3–38 |
Egyéb távközlési berendezések ..................................................................................... | 2–25 |
Egyéb berendezések ..................................................................................................... | 2–12 |
Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenés kerül elszámolásra, minden olyan esetben, amikor bizonyos események, vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Azértékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).
A Társaság egyedi ingatlanjainak, gépeinek ésberendezéseinek valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság azegyedi eszközök értékvesztés tesztjét pénztermelő egység szinten végzi el. Ebből a szempontból a Társaságteljes egésze egyetlen pénztermelő egységnek minősül. A valósértéket a pénztermelő egység szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben.
Az ingatlanok, gépek ésberendezések értékvesztése az eredményben az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.
9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
Telek és kapcsolódó jogok | Épületek | Távközlési eszközök | Egyéb | Összesen | ||||
2016.01.01. | ||||||||
Bruttó érték | 7 366 | 119 330 | 899 052 | 69 955 | 1 095 703 | |||
Halmozott értékcsökkenés | -2 274 | -45 540 | -610 400 | -58 193 | -716 407 | |||
Könyv szerinti érték | 5 092 | 73 790 | 288 652 | 11 762 | 379 296 | |||
Ebből értékesítésre tartott eszközök | -1 560 | |||||||
377 736 | ||||||||
Könyv szerinti érték – 2016.01.01. | 5 092 | 73 790 | 288 652 | 11 762 | 379 296 | |||
Akvizíció miatti növekedés | - | 13 | 2 769 | 5 | 2 787 | |||
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás | - | -97 | 235 | - | 138 | |||
Beruházás | - | 1 411 | 49 996 | 4 703 | 56 110 | |||
Kivezetés | -176 | -5 092 | -112 | -181 | -5 561 | |||
Tárgyévi értékcsökkenés | -137 | -3 410 | -47 992 | -4 940 | -56 479 | |||
Átsorolás | 30 | -668 | 1 656 | -1 018 | - | |||
Könyv szerinti érték – 2016.12.31. | 4 809 | 65 947 | 295 204 | 10 331 | 376 291 | |||
2016.12.31. | ||||||||
Bruttó érték | 7 173 | 109 714 | 868 164 | 70 655 | 1 055 706 | |||
Halmozott értékcsökkenés | -2 364 | -43 767 | -572 960 | -60 324 | -679 415 | |||
Könyv szerinti érték | 4 809 | 65 947 | 295 204 | 10 331 | 376 291 | |||
Ebből értékesítésre tartott eszközök | -1 540 | |||||||
374 751 | ||||||||
Könyv szerinti érték – 2017.01.01. | 4 809 | 65 947 | 295 204 | 10 331 | 376 291 | |||
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás | - | 297 | -31 | - | 266 | |||
Beruházás | 1 | 1 796 | 36 542 | 8 916 | 47 255 | |||
Akvizíció miatti növekedés | 1 | 9 | 224 | 16 | 250 | |||
Kivezetés | -20 | -959 | -36 | -114 | -1 129 | |||
Tárgyévi értékcsökkenés | -74 | -3 359 | -42 310 | -5 297 | -51 040 | |||
Átsorolás | 61 | 582 | -5 | -638 | 0 | |||
Könyv szerinti érték – 2017.12.31. | 4 778 | 64 313 | 289 588 | 13 214 | 371 893 | |||
2017.12.31. | ||||||||
Bruttó érték | 7 128 | 109 694 | 852 290 | 73 337 | 1 042 449 | |||
Halmozott értékcsökkenés | -2 350 | -45 381 | -562 702 | -60 123 | -670 556 | |||
Könyv szerinti érték | 4 778 | 64 313 | 289 588 | 13 214 | 371 893 | |||
Ebből értékesítésre tartott eszközök | 161 | |||||||
Könyv szerinti érték | 371 732 |
Az ingatlanok, gépek ésberendezések 2017 december 31-i záróegyenlege 44 624 millió forint értékben (2016: 52 955 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblábana befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben azeszköz üzembe helyezése várható.
A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, amellyel a könyv szerinti értéket kell módositani a céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4megjegyzésben találhatók.
A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.
Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.
A Társaság sem 2016-ban, sem 2017-ben nem számolt el értékvesztést.
Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretébenvisszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2017. december 31-én 4 048 millió forint (2016: 3 775 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1529 millió forint (2016: 1 533 millió forint).
A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretébenlízingelt eszközök többnyire az épületek és távközlési eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2017. december 31-én 3 391 millió forint (2016: 7 211 millió forint), nettó könyv
szerinti értéke 849 millió forint volt (2016: 3 750 millió forint).
A Társaság ingatlanjai, gépei ésberendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal
terhelve sem 2016., sem 2017. december 31-én.
9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata
A tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2016. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban szélessávú hálózatok, rádiótechnikai berendezések, és egyéb távközlési berendezések élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.
2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 után | |||||
Értékcsökkenés költségben bekövetkező | |||||||||
növekedés / (csökkenés)..................................... | -477 | -64 | 832 | 697 | -988 |
A Társaság ingatlanjai, gépei ésberendezései hasznos élettartamának (és maradványértékének) felülvizsgálata 2017-ben nagy számú eszköz élettartam változtatását jelentette, elsősorban a saját felhasználásra átsorolt lízingelt set-top box eszközökét. Az élettartam- változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje azalábbiak szerint módosult.
2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 után | |||||
Értékcsökkenés költségben bekövetkező | |||||||||
növekedés / (csökkenés)..................................... | -2 037 | -317 | 1 351 | 917 | 86 |
10.1 Immateriális javak – számviteli politikák
Az immateriális javak – kivéve a goodwill - a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel ésértékvesztéssel csökkentett értékén kerülnek értékelésre.
A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Társaság által ellenőrzött beazonosítható ésegyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része.
Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számol unk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.
A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségek az immateriális javak közöttkerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési ráfordításként számoljuk el abban azévben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban azesetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha a Társaság becslése szerint az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.
Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használat bavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Társaság a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az Értékcsökkenési leírás ésamortizáció eredményre vonatkozó kimutatás soron kerül kimutatásra.
A Magyar Telekoma hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Azéves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett azadott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.
Az immateriális javak, kivéve goodwill, becsült hasznos élettartama a következő:
Év | |
Szoftverek................................................... | 2–24 |
Koncessziók és licencek ............................. | 3–25 |
Egyéb immateriális javak ............................. | 3–10 |
Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokhoz a leányvállalati részesedésekhez kapcsolódóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS-ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba.
A goodwill jelenti a cégvásárlás azontöbbletköltségét, amely a Társaság részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagyvesztesége tartalmazza azeladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is. További információ a 3.2 megjegyzésben.
Annak a döntésnek a során. hogy egyeszköz, amely egyaránt viseli az ingatlanok, gépek ésberendezések és immateriális javak jellemzőit, ingatlanok, gépek és berendezések vagy az immateriális javak szabályai szerint kerüljön-e elszámolásra, a vezetés megítéli, hogy melyik jellemző a jelentősebb és az eszköz ennek megfelelően kerül megjelenítésre.
Azon eszközök esetében, amelyekre amortizáció kerül elszámolásra, minden olyanesetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Azértékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).
A Társaság egyedi immateriális javainak valós értéke azesetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság azegyedi eszközöket pénztermelő egységekhez rendeli, majd a valós értéket a pénztermelő egységek szintjén határozza meg, alapvetőendiszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a pénztermelő egységekhez rendeljük.
A valós értéket a pénztermelő egység szintjén határozza meg, alapvetőendiszkontált cash-flow számítással.
További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a pénztermelő egység könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.
Az immateriális javak - beleértve a goodwilltis - értékvesztése azeredménybenaz Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.
Goodwill | Koncessziók és licencek | Szoftver | Egyéb | Összesen | |||||
2016.01.01. | |||||||||
Bruttó érték | 173 572 | 175 642 | 235 435 | 3 304 | 587 953 | ||||
Halmozott értékcsökkenés | -28 394 | -156 392 | -1 435 | -186 221 | |||||
Könyv szerinti érték | 173 572 | 147 248 | 79 043 | 1 869 | 401 732 | ||||
Könyv szerinti érték – 2016.01.01. | 173 572 | 147 248 | 79 043 | 1 869 | 401 732 | ||||
Akvizíció miatti növekedés | 115 | 25 | 140 | ||||||
Beruházás | 181 | 23 473 | 8 | 23 662 | |||||
Kivezetés | |||||||||
Tárgyévi értékcsökkenés | -14 465 | -18 712 | -288 | -33 465 | |||||
Átsorolás | -87 |
| 87 |
| |||||
Könyv szerinti érték – 2016.12.31. | 173 572 | 132 992 | 83 829 | 1 676 | 392 069 | ||||
2016.12.31. | |||||||||
Bruttó érték | 173 572 | 175 695 | 243 201 | 3 555 | 596 023 | ||||
Halmozott értékcsökkenés | 0 | -42 703 | -159 372 | -1 879 | -203 954 | ||||
Könyv szerinti érték | 173 572 | 132 992 | 83 829 | 1 676 | 392 069 | ||||
Könyv szerinti érték – 2017.01.01. | 173 572 | 132 992 | 83 829 | 1 676 | 392 069 | ||||
Akvizíció miatti növekedés | 4 207 | 4 207 | |||||||
Beruházás | 19 171 | 19 171 | |||||||
Kivezetés | -10 | -10 | |||||||
Tárgyévi értékcsökkenés | -14 481 | -21 724 | -602 | -36 807 | |||||
Átsorolás |
| ||||||||
Könyv szerinti érték – 2017.12.31. | 173 572 | 118 511 | 81 266 | 5 281 | 378 630 | ||||
2017.12.31. | |||||||||
Bruttó érték | 173 572 | 175 691 | 261 322 | 7 761 | 618 346 | ||||
Halmozott értékcsökkenés | 0 | -57 180 | -180 056 | -2 480 | -239 716 | ||||
Könyv szerinti érték | 173 572 | 118 511 | 81 266 | 5 281 | 378 630 | ||||
Ebből értékesítésre tartott eszközök ......................................................... | - | - | - | - | - | ||||
Könyv szerinti érték | 378 630 |
10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.
Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.
A Társaság immateriális javai sem 2016., sem 2017. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.
10.3 Hasznos élettartam
Az immateriáls javak hasznos élettartamának 2016. évi felülvizsgálatának eredménye a Távszámla megszűntetés, valamint két éven belül nullára íródó eszközök hasznos élettartam meghosszabítása. A Társaságimmateriális javai hasznos élettartamának 2016. évi felülvizsgálata eredményeként az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.
2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 után | |||||
Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés | 28 | 119 | 159 | -298 | -8 |
Az immateriális javak hasznos élettartamának (és maradványértékének) felülvizsgálata 2017-ben nagy számú eszköz -elsősorban a szoftverek - élettartamváltoztatását jelentette. A Társaság immateriális javai hasznos élettartamának 2017. évi felülvizsgálata eredményeként az értékcsökkenés eredeti trendje azalábbiak szerint módosult.
2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 után | |||||
Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés | -1 640 | -58 | 351 | 343 | 1 004 |
10.4 Goodwill
Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokra a részesedésekre vonatkozóan, mely részesedések a megszerzést követőévekben, de az IFRS-ekre történő áttéréselőtt beolvadtak a Társaságba.
A Társaság az alábbi beolvadt részesedésekre vonatkozóan mutat ki goodwillt:
2016.01.01 | 2016.12.31 | 2017.12.31 | |
T-Mobile ......................... | 161 374 | 161 374 | 161 374 |
KTV/T-kábel ................... | 4 408 | 4 408 | 4 408 |
T-Online.......................... | 54 | 54 | 54 |
Emitel Zrt. ....................... | 6 471 | 6 471 | 6 471 |
Dél-Vonal Kft................... | 100 | 100 | 100 |
Kábel TV akvizíció........... | 462 | 462 | 462 |
Modultechnika Kft........... | 703 | 703 | 703 |
Összesen........................ | 173 572 | 173 572 | 173 572 |
A Magyar Telekom Csoport szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmens meghatározó része, A Társaságban kimutatott goodwill ezen szegmens meghatározó részeként került tesztelésre.
A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.
2016. | 2017. | ||||||
december 31-én | |||||||
Goodwill könyv szerinti értéke | Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) | Működési szegmens megtérülő értéke | Goodwill könyv szerinti értéke | Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt) | Működési szegmens megtérülő értéke | ||
MT-Magyarország | 191 454 | 807 989 | 1 392 344 | 192 085 | 791 806 | 1 703 753 |
A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2016. és 2017. utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwillértékvesztést elszámolni.
10.5 Egyedileg jelentős immateriális javak
A Társaság egyedileg jelentősimmateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről azeszközökről a 34.2 megjegyzésben.
2016.12.31 | 2017.12.31 | ||||
Könyv szerinti érték | Hátralévő hasznos élettartam (év) | Könyv szerinti érték | Hátralévő hasznos élettartam (év) | ||
2014-ben elnyert licenc...................... | 87 174 | 18 | 82 192 | 17 | |
2013-ben elnyert licenc...................... | 39 180 | 5 | 31 717 | 4 | |
3G licence......................................... | 5 358 | 3 | 3 581 | 2 | |
Egyéb................................................ | 1 279 | 1 021 | |||
Koncessziók és licencek összesen...... | 132 991 | 118 511 |
11.1 Befektetések – számviteli politikák
A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket is. A Társaság részesedéseinek nyitó egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában történő értékelése a 2.2. megjegyzésben találhatók.
Az áttérést követően a részesedések az addig felmerült halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben.
A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja végre:
Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben
(függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság.
Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja:
1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e.
2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását.
3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagytársult vállalkozás osztalékot jelenít meg, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét.
Amennyiben a fenti 3 vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapúértékvesztés vizsgálatot.
Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. A korábban elszámolt értékvesztés visszafordítható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket.
11.2 Befektetések
A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyekben a Társaságnak ellenőrzési joga van. A Társaság akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodóegység felett gyakorolt hatalma útján képesbefolyásolni ezeket a hozamokat. Annak megállapítása, hogy a Társaság irányít-e egy másik gazdálkodó egységet, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.
2016. január 1-jén, 2016. és 2017. december 31-én a Társaság leányvállalatokban lévő befektetéseit a következő táblázat foglalja össze.
2016. 01.01. Könyv szerinti érték | Változások 2016-ban | 2016. 12.31. Könyv szerinti érték | Változások 2017-ben | 2017. 12.31. Könyv szerinti érték | |||||
Stonebridge A.D. ................... | 77 999 | - | 77 999 | - | 77 999 | ||||
T-Systems Magyarország Zrt. . | 32 451 | - | 32 451 | 8 369 | 40 820 | ||||
Combridge S.R.L. .................. | 2 544 | - | 2 544 | - | 2 544 | ||||
Novatel E.O.O.D. ................... | 1 999 | - | 1 999 | - | 1 999 | ||||
Investel Zrt............................. | 1 658 | - | 1 658 | - | 1 658 | ||||
Crnogorski Telekom A.D. ....... | 35 925 | - | 35 925 | -35 925 | - | ||||
GTS Hungary Kft.................... | 14 269 | -4 425 | 9 844 | -9 844 | - | ||||
Egyéb.................................... | 5 460 | 20 | 5 480 | - | 5 480 | ||||
Összesen.............................. | 172 305 | -4 405 | 167 900 | -37 400 | 130 500 |
A Társaság megvizsgálta az 11.1. pontban említett indikátorokat, amely után elvégezte a teszteket, de értékvesztésre utaló jelet nem talált, így értékvesztés elszámolására nem került sor 2017-ben.
A befektetésekre elszámolt értékvesztés 2016. december 31-én és 2017. december 31-én halmozottan 2 millió forint volt.
A GTS Hungary Kft. főbb tevékenységeinek átszervezése az elmúlt évek során folyamatosan megtörtént, melynek keretében a GTS Hungary Kft. által kiszolgált ügyfelek és a használt hálózatok a Társaságba transzferálásra kerültek. A GTS Hungary Kft az éves adózott eredményénél magasabb osztalékot fizetett a Társaságnak, amelyből adódóana részesedésértéke 2016 során 4 425 millió Ft-tal, 2017-ben pedig 1 475 millió Ft-tal csökkent. A befektetés fennmaradó 8 369 millió Ft-os értéke a. T-Systems Magyarország Zrt. befektetés értékét növelte, a GTS Hungary Kft. T-Systems Magyarország Zrt.-be történő beolvadása következtében.
A Crnogorski Telekom A.D. értékesítése következtében a részesedés értéke kivezetésre került.
A Magyar Telekomegy speciális szervezete az MRP szervezet, amelyet a Társaság kontrollál, de nincs benne részesedése. További információkat lásd 20. megjegyzésben.
A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedéseinek rövid bemutatása:
Stonebridge Communications A.D. Skopje (Stonebridge A.D.)
2000 decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötötta macedón kormánnyal a Makedonski Telekom A.D. 51%-ának megvásárlásáról. A Makedonski Telekom Macedónia vezetőtávközlési szolgáltatója. A megszerzett 51%-ostulajdoni hányad 2001-benegy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D.-be került apportálásra, amely társaság befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel, és amely a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonában van.
GTS Hungary Távközlési Kft. (GTS Hungary Kft.)
A Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága 2015. február 25-én hagyta jóvá a GTS Hungary Kft. 100%-os üzletrészének megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés megkötését. A tranzakció a lezárást követően a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságán 2015. április 1-jei hatállyal került bejegyzésre.
A GTS Hungary Kft. Magyarországvezető alternatív infokommunikációs szolgáltatója, üzleti és lakossági előfizetőknek nyújtott vezetékes hang-, adat-, internet- és informatikai szolgáltatást.
T-Systems Magyarország Zrt.
A Társaság 2006-ban vásárolta meg a KFKI Zrt. 100%-ostulajdonrészét. Az évek folyamán több átalakuláson ment keresztül a társaság, amely során számos beolvadás történt. 2012-től a társaság cégnevét megváltoztatva T-Systems Magyarország Zrt. néven
működik tovább. 2017-bena ServerInfo-Ingatlan Kft. (beolvadásig a T-Systems leányvállalataként működött), valamint a GTS Hungary
Kft. beolvadt a társaságba.
Combridge S.R.L.
A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi V oIP végződtetési szolgáltatás. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Combridge S.R.L-ben.
Novatel E.O.O.D.
A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Novatel E.O.O.D-ben.
Crnogorski Telekom A.D.
2004-ben a Montenegrói Köztársaság Kormányának Privatizációs Tanácsa által a Crnogorski Telekom A.D. 51,12%-os részesedésének megszerzésére kiírt pályázat győztese a Magyar Telekom Nyrt. lett. A Crnogorski Telekom Montenegró vezető távközlési szolgáltatója. A részvényvásárlásról szóló megállapodás 2005-ben aláírásra került összesen 114 millió EUR összegben. A Magyar Telekom Nyrt. a kisrészvényesekkel történt megállapodást követően 2005-bentovábbi 25,41%-os részesedésre tett szert 27 millió EUR értékben. 2017 januárjában a Telekom részvényeladási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekomd.d-vel a tulajdonában lévő Crnogorski Telekom A.D. 76,53%-os tulajdonrészének eladásáról 123,5 millió EUR (38,5 milliárd forint) értékben. 2017. januárjában született meg a döntés a befektetés eladásáról, így 2016 év végéna Társaság ezt a befektetést a pénzügyi kimutatásaiban nem tüntette fel az értékesítésre kijelölt eszközök között.
A közös szerveződés olyan szerveződés, amely felett két vagy több fél közösellenőrzést gyakorol.
A közös vállalkozás olyan közös szerveződés, amelynek keretében a szerveződés felett közös ellenőrzést gyakorló felek a szerveződés nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek. A közösellenőrzés egy szerveződés felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a releváns tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez azellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.
Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek felett a Társaság jelentős befolyással bír, viszont nem ellenőrzi azokat; ez
általában 20% és 50% közötti szavazati jogot tükröz.
A Társaság közösvezetésű vállalkozásokban lévő befektetései 2016. január 1-jén, 2016. és 2017. december 31-én a következők:
2016.01.01. Könyv szerinti érték | 2016.12.31. Könyv szerinti érték | Változások 2017-ben | 2017.12.31. Könyv szerinti érték | ||||
E2 Hungary Zrt. | 1 000 | 1 000 | - | 1 000 | |||
Összesen | 1 000 | 1 000 | - | 1 000 |
A Magyar Telekom 2015. július 9-én megállapodást írt alá a MET Holding AG-vel, az egyik vezető regionális integrált energia- kereskedelmi társasággal az E2 Hungary Zrt. megalapításáról. Az E2 Hungary Zrt. 2016-ban kezdte meg az átadott üzleti ügyfelek energiaszolgáltatásokkal valókiszolgálását. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, illetve a tőketartaléka 1800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott jogkörökkel hozták létre a felek. Az E2 Hungary Zrt. társaságban lévő befektetés bekerülési és könyv szerinti értéke 1 000 millió forint volt 2016. és 2017. december 31-én.
A Társaságnak sem 2016., sem 2017. december 31-én nem volt társult vállalkozása.
A Társaságnak sem 2016., sem 2017. december 31-én nem állt fenn a közös vezetésű vállalkozásához kapcsolódó függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.
2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.
A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősítette, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.
Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.
Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.
Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak
bemutatva.
12.1 Egyéb rövid lejáratú eszközök
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Aktív időbeli elhatárolások.................................................................. | 2 842 | 2 582 | 3 548 | ||
Közös vezetésű vállalkozásnak adott előleg (32.4 megjegyzés)............ | 3 338 | 988 | - | ||
Egyéb adókövetelés........................................................................... | 463 | 571 | 603 | ||
Egyéb követelések............................................................................. | 229 | 2 020 | 3 025 | ||
Egyéb követelések összesen.............................................................. | 6 872 | 6 161 | 7 176 |
12.2 Egyéb befektetett eszközök
Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét a hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások teszik ki, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Társaság munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak (lásd 4.1.3
(d) megjegyzést).
13 CÉLTARTALÉKOK
13.1 Céltartalékok – számviteli politikák
Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagyvélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegé t.
A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre. A becsült érték a várható lehetségeskimenetelek súlyozott átlaga, vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel.
A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok a várható jövőbeni pénzáramok a pénz időértékére és a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző adózás előtti diszkontrátával való diszkontálásával kerülnek meghatározásra. A diszkontlebontás Kamatköltségként kerül megjelenítésre.
A céltartalékképzés miatti ráfordítások az eredményre vonatozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyena tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékotaz eredményre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spotárfolyamon kerül elszámolásra. Azárfolyam későbbi változásának hatására bekövetkezőcéltartalék-változást az eredményben az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.
13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
Vég- kielégítés | Részvény alapú kifizetések | Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó | Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen | Jogi ügyek | Eszköz- helyreállítási kötele- zettség | Egyéb | Összesen | |
2016.01.01....................... | 5 011 | 175 | 1 117 | 6 303 | 551 | 6 942 | 429 | 14 225 |
Feloldás........................... | -153 | -2 | -27 | -182 | -61 | -264 | -543 | -1 050 |
Képzés............................. | 960 | 312 | 288 | 1 560 | 694 | 402 | 918 | 3 574 |
Kamat.............................. | - | 1 | 2 | 3 | -27 | 107 | - | 83 |
Felhasználás (kamatkomponenssel) ...... | -3 979 | - | -447 | -4 426 | -131 | -86 | -104 | -4 747 |
2016.12.31....................... | 1 839 | 486 | 933 | 3 258 | 1 026 | 7 101 | 700 | 12 085 |
Ebből rövid lejáratú rész.... | 1 407 | - | 510 | 1 917 | 601 | 11 | 640 | 3 169 |
Ebből hosszú lejáratú rész. | 432 | 486 | 423 | 1 341 | 425 | 7 090 | 60 | 8 916 |
2017.01.01....................... | 1 839 | 486 | 933 | 3 258 | 1 026 | 7 101 | 700 | 12 085 |
Feloldás........................... | -447 | -32 | -13 | -492 | -121 | -73 | -683 | -1 369 |
Képzés............................. | 2 521 | 364 | 133 | 3 018 | 14 | 339 | 432 | 3 803 |
Kamat.............................. | - | 4 | -7 | -3 | -77 | 157 | - | 77 |
Felhasználás (kamatkomponenssel) ...... | -2 376 | -66 | -502 | -2 944 | -622 | -38 | -6 | -3 610 |
2017.12.31....................... | 1 537 | 756 | 544 | 2 837 | 220 | 7 486 | 443 | 10 986 |
Ebből rövid lejáratú rész.... | 1 290 | - | 529 | 1 819 | 78 | 18 | 397 | 2 312 |
Ebből hosszúlejáratú rész. | 247 | 756 | 15 | 1 018 | 142 | 7 468 | 46 | 8 674 |
Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Társaság nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan
elszámolt eszköz a könyvekben.
13.2.1 Végkielégítés
A 2017. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, ésaktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom 2018. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Ígya végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják azérintettek. A 2016. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, ésaz aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom 2017. évi hatékonysági elvárásai miatt.
2017-ben 860 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2016-ban 740 főt), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Társaság. A céltartalék 2017. december 31-i egyenlege 396 munkavállalóhoz ésrendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2016-ban 413 fő).
A 2017 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 3 094 millió forint került kifizetésre (2016-ban 4 132 millió forint).
13.2.2 Részvény alapú kifizetések
A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.
13.2.3 Jogi ügyek
A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.
13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék
Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezete kből fakad. A Társaság minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2017-ben, sem 2016-ben nem következett be jelentős változás.
13.2.5 Egyéb céltartalékok
Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciáliskötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.
14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31 | |||
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ............................. | 8 957 | 9 149 | 7 990 | ||
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ........ | 10 211 | 9 938 | 10 335 | ||
Bérek ............................................................................... | 4 157 | 3 257 | 5 509 | ||
Eszközökhöz kapcsolódó kapott előleg (a) | - | 5 104 | 4 648 | ||
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék.................. | 24 | 26 | 11 | ||
Egyéb kötelezettségek ..................................................... | 268 | 264 | 290 | ||
Összesen.......................................................................... | 23 617 | 27 738 | 28 783 |
a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg
2016-ban a Magyar Telekoma digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Ebből 1,4 milliárd Ft felhasználásra került. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9. megjegyzés, a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordított összeg részleteit a 28. megjegyzés tartalmazza.
15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Az egyéb hosszú lejáratúkötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektekhez és ügyfélhűségprogramokhoz kapcsolódó halasztott bevétel teszi ki.
16 SAJÁT TŐKE
16.1 Saját tőke megfelelési tábla
Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőkeösszetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Azegyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll.
2016.12.31 | 2017.12.31 | |
114/B. § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke | ||
Jegyzett tőke | 104 274 | 104 274 |
Tartalékok | 381 582 | 407 420 |
Saját részvények | -55 | -27 |
Tárgyévi nyereség / veszteség | 54 245 | 41 857 |
Saját tőke összesen | 540 046 | 553 524 |
114/B. § (4) a) saját tőke | ||
Saját tőke | 540 046 | 553 524 |
IFRS-ben kötelezettségként kimutatott kapott pótbefizetés(+) | - | - |
Fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerinti eszköz értéke (-) | - | - |
Jogszabály alapjántőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvett eszközök értékéből a halasztott bevételként kimutatott összeg(+) | - | - |
Tőkeinstrumentumnak minősülő tőkeemelés miatt a tulajdonosokkal szemben kimutatott követelés összege (-) | - | - |
IFRS-ek szerinti saját tőke összesen | 540 046 | 553 524 |
114/B. § (4) b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke* | ||
Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül | 104 274 | 104 274 |
Visszavásárolt saját részvény névértéke (-) | -8 | -4 |
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke | 104 266 | 104 270 |
114/B. § (4) c) Jegyzett, de be nem fizetett tőke | - | - |
IFRS-ek szerinti jegyzett tőkéből a gazdálkodó rendelkezésére még nem bocsátott összeg | - | - |
114/B. § (4) d) Tőketartalék | ||
A saját tőke minden olyanelemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, azeredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának | 27 119 | 25 078 |
Tőketartalék összesen: | 27 119 | 25 078 |
114/B. § (4) e) Eredménytartalék | ||
IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség, mely egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat (±) | 354 463 | 382 642 |
IFRS-ben eszközként kimutatott fizetett pótbefizetés (-) | - | - |
Fel nem használt fejlesztési tartalék (-) | - | - |
Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcsolódó, az IAS 12 alapján számított halasztott adója (+) | - | - |
Eredménytartalék összesen | 354 463 | 382 642 |
2016.12.31 | 2017.12.31 | |
114/B. § (4) f) Értékelési tartalék | ||
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő egyéb átfogójövedelem halmozott összege (±) | - | - |
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő egyéb átfogójövedelemtárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege(±) | - | - |
Értékelési tartalék | - | - |
114/B. § (4) g) tárgyévi nyereség / veszteség | ||
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagya különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség (-) | 54 245 | 41 857 |
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagya különálló Jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő megszűnt tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség | - | - |
Tárgyévi nyereség / veszteség (-) | 54 245 | 41 857 |
114/B. § (4) h) Lekötött tartalék | - | - |
IFRS-ben kötelezettségként kimutatott kapott pótbefizetés(+) | - | - |
Fel nem használt fejlesztési tartalék (+) | - | - |
Fel nem használt fejlesztési tartalék IAS 12 alapján számított halasztott adója (-) | - | - |
Lekötött tartalék összesen: | - | - |
114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése:* | ||
Cégbíróságon bejegyzett tőke | 104 274 | 104 274 |
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke | 104 266 | 104 270 |
Eltérés (visszavásárolt saját részvény névértéke) | 8 | 4 |
114/B. § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésreálló szabad eredménytartalék: | ||
Eredménytartalék (mely tartalmazza az utolsó éves beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi nyereségét / veszteségét is) | 408 708 | 424 499 |
IAS 40 szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növelése miatt elszámolt, halmozott, nem realizált nyereség(-) | - | - |
IAS 40 szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növelése miatt elszámolt, halmozott, nem realizált nyereséghezkapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapjánelszámolt nyereségadó halmozott összege (+) | - | - |
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék | 408 708 | 424 499 |
17 LÍZINGEK
17.1 Lízingek – számviteli politika
A lízingügylet olyan megállapodás, amellyel a lízingbeadó a szerződésben rögzített időszakra egy fizetés vagy fizetések sorozata fejében átadja egy eszköz használatának jogát a lízingbevevőnek. A lízing lehet operatív vagypénzügyi lízing.
Az ügyletek valós tartalmának elsődlegessége a (jogi) formával szemben számviteli alapelv szerint a gyakorlatban nem csak líz ing-
megállapodásként feltűntetett szerződések minősülhetnek lízingnek számviteli szempontból.
A Társaság szempontjából különösen a következők lehetnek olyan, potenciálisan lízinget tartalmazó szerződések, amelyek jogi formájukat tekintve nem lízingszerződések:
▪ egyrészt a hálózatkapacitási jogok átengedéséről szóló megállapodások,
▪ másrészt az outsourcing jellegű megállapodások (azaz egy társaság saját erőforrásai/eszközei/adott tevékenysége/munkavállalói egy bizonyos körének kiszervezése egy másik társaságba).
Egy megállapodás akkor tartalmaz lízinget, ha a megállapodás teljesítése konkrét eszköz vagy eszközök használatától függ, vagy a megállapodás során azeszköz(ök) használatának joga átruházásra kerül. A megállapodás során akkor kerül átruházásra az eszköz használatának joga, ha a megállapodás során a vevőhöz (lízingbevevő) kerül a mögöttes eszköz használata feletti ellenőrzés joga. Ha egy megállapodás lízinget tartalmaz, akkor a megállapodás lízing elemét operatív vagy pénzügyi lízingként kell besorolni, illetve elszámolni. A megállapodás lízingtől különböző elemét a vonatkozó standard alapján kell elszámolni.
A besorolási és elszámolási szabályok alkalmazása céljából a lízinget tartalmazó megállapodás által megkövetelt fizetéseket és egyéb ellenértéket a megállapodás kezdetekor vagya megállapodás felülvizsgálatakor, azok relatív valós értéke alapjánkell elkülöníteni a lízingre vonatkozóés az egyéb elemekre vonatkozó részekre. Ehhez az elkülönítéshez jelentős becslés alkalmazása válhat szükségessé.
Ha a lízingelt eszköz tulajdonjogával kapcsolatos minden lényeges kockázat és haszon átkerül a lízingbevevőhöz, a lízing pénzügyi lízingnek minősül. Operatív lízing minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. Hogy egylízing pénzügyi vagy operatív lízing-e, az ügylet tényleges tartalmától, és nem a szerződés formájától függ.
a) Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó
Egy eszköz lízingbe adása, amikor a Magyar Telekomlényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén a Társaság bevételt és pénzügyi lízingkövetelést jelenít meg a lízing kezdetekor. A bevétel megegyezik a járó minimális lízingfizetések és a lízingbe adót illető bármely nem garantált maradványérték becsül t jelenértékének összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor azéves eredményben kerül megjelenítésre. Minden kapott lízingdíj megbontásra kerül a követelés ésa kamatbevétel között úgy, hogy a pénzügyi lízingbe való nettó befektetésre állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi lízing kamatbevétel eleme Kamatbevételként kerül megjelenítésre.
A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátotteszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcing- szerződés keretében a Társaság a szolgáltató.
b) Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbevevő
Azon ingatlanok, gépek és berendezések lízingjét, ahol a Magyar Telekoma tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A lízingelt eszköz az eszköz kezdetipiaci értékén, vagy ha az ennél alacsonyabb, a minimális lízingkifizetések becsült jelenértékén kerül értékelésre. Minden lízingdíj-kifizetés felosztásra kerül a fennálló pénzügyi lízingkötelezettség csökkenése és a kamatköltség között. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazólízingkötelezettségek az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kerülnek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A pénzügyi lízing kamatköl tség eleme a lízingidőszak alatt kerül elszámolásra az éves eredményben (Kamatköltség), és azegyes időszakokra úgy kerül felosztásra, hogy a fennálló kötelezettség egyenlegére állandó kamatlábat eredményezzen. A kezdeti megjelenítést követően, a lízingelt eszközök a rájuk vonatkozó számviteli politikák alapján kerülnek elszámolásra, kivéve, hogy a pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama ésaz eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.
c) Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbeadó
Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek nyilvántartásra. Azértékcsökkenésüket az egyéb ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízingidőszak alatt.
d) Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbevevő
Az operatív lízingek keretében történt kifizetések a lízingidőszak alatt az Adózott eredményben (Egyéb működési ráfordítások) lineárisan kerülnek elszámolásra.
e) Visszlízing
Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egyrészének Magyar Telekomáltal történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereség elhatárolásra kerül, és a lízingperiódus során az eredményben kisebb mértékű értékcsökkenésként kerül megjelenítésre. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában, az eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel azeladási ár az eszköz valós értékéttükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredményben könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.
17.2 Pénzügyi lízingek
17.2.1 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó
A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2016. és 2017. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
2016.01.01. | 2016.12.31 | 2017.12.31 | ||||||||||||
Jelen érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | Jelen érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | Jelen érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | ||||||
1 éven belül | 4 | 4 | 7 | 4 | 3 | 7 | 4 | 3 | 7 | |||||
1-5 év között | 16 | 13 | 30 | 17 | 11 | 28 | 18 | 11 | 29 | |||||
5 éven túl | 57 | 21 | 78 | 51 | 13 | 64 | 46 | 13 | 59 | |||||
Összesen | 77 | 38 | 115 | 72 | 27 | 99 | 68 | 27 | 95 |
A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Azegy éven belül esedékes követelések jelenértéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az Egyéb rövid lejáratúpénzügyi eszközök soron szerepel, míg azegy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az Adózott eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el.
A Társaság a pénzügyi lízingből eredő követeléseivel kapcsolatban nem tart nyilván értékvesztést a fenti táblázatban szereplő forulónapok egyikén sem.
17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbevevő
2016-ben és 2017-ben a pénzügyi lízing kötelezettségek főként olyanépületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzőeneuróban köttettek, futamidejük 5–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.
2016. és 2017. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:
2016.01.01. | 2016.12.31 | 2017.12.31 | ||||||||||||
Jelen érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | Jelenér ték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | Jelené rték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | ||||||
1 éven belül | 200 | 795 | 995 | 98 | 786 | 884 | 134 | 807 | 941 | |||||
1-5 év között | 575 | 2 627 | 3 202 | 582 | 2 578 | 3 160 | 649 | 2 576 | 3 225 | |||||
5 éven túl | 1 170 | 1 734 | 2 904 | 1 256 | 1 281 | 2 537 | 1 200 | 1 214 | 2 414 | |||||
Összesen | 1 945 | 5 156 | 7 101 | 1 936 | 4 645 | 6 581 | 1 983 | 4 597 | 6 580 |
A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízingtevékenység 2016-ben és 2017-ben főleg IPTV set-top-boxok, járművek és IT-berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 2–5 év, részben meghosszabbítási és vásárlási opcióval.
Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2016. és 2017. december 31-énaz alábbiak szerint alakultak:
2016.01.01. | 2016.12.31 | 2017.12.31 | ||||||||||||
Jelen- érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | Jelen- érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | Jelen- érték | Kamatrész | Minimális lízingdíj- követelés | ||||||
1 éven belül | 3 592 | 287 | 3 879 | 2 180 | 320 | 2 500 | 418 | 377 | 795 | |||||
1-5 év között | 1 846 | 815 | 2 661 | 657 | 1 004 | 1 661 | 512 | 1 195 | 1 707 | |||||
5 éven túl | 608 | 555 | 1 163 | 706 | 576 | 1 282 | 699 | 531 | 1 230 | |||||
Összesen | 6 046 | 1 657 | 7 703 | 3 543 | 1 900 | 5 443 | 1 629 | 2 103 | 3 732 |
A Társaság nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem lízingeli tovább másnak.
17.3 Operatív lízingek
17.3.1 Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbeadó
A következő táblázat mutatja a Társaságnak a mobiltornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízingköveteléseit, ahol a Magyar Telekom, mint lízingbeadó jelenik meg.
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
1 éven belül ............................................................. | 1 007 | 319 | 372 | ||
1–5 év között ............................................................ | 1 799 | 355 | 524 | ||
5 éven túl ................................................................. | 143 | 281 | 513 | ||
Összesen | 2 949 | 955 | 1 409 |
17.3.2 Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbevevő
Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban a mobiladótornyok alatti terület bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak. Azalábbi táblázata Társaság operatív lízingből származó jövőbeni lízingkötelezettségeit tartalmazza:
2016.01.01. | 2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
1 éven belül ............................................................. | 9 492 | 9 866 | 10 464 | ||
1–5 év között ............................................................ | 22 648 | 25 076 | 23 614 | ||
5 éven túl ................................................................. | 8 099 | 6 800 | 4 646 | ||
Összesen | 40 239 | 41 742 | 38 724 |
Az operatív lízingkötelezettségek között nagyszámú, egyenként kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 1-től 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.
18.1 Bevételek – számviteli politika
18.1.1 Termékértékesítés árbevétele
A termékértékesítésből származó árbevételt (berendezések) akkor kerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság átadja a vevőnek az áruk tulajdonlásával járókockázatokat és hasznokat, azellenérték megtérülése valószínű, a kapcsolódó költségek és lehetséges visszáruk mértéke megbízhatóan megbecsülhető, a Társaság az eladott árukkal kapcsolatban nem tart meg irányítási részvételt, az árbevétel összege megbízhatóan mérhető. A kockázatok és hasznok átadásának időzítése, a megállapodások egyedi feltételeitől függenek. A termékértékesítés árbevétele a visszárukkal, a kereskedelmi és mennyiségi kedvezményekkel csökkentett értéken kerül értékelésre.
18.1.2 Szolgáltatás értékesítés árbevétele
A Társaság a szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt a szolgáltatás mérlegfordulónapi teljesítési foka arányában jeleníti meg. A
teljesítési fok megállapításának a módszere a szolgáltatás típusától függ.
18.1.3 Hűségprogramok árbevétele
A Magyar Telekom ügyfeleit gyakran hűségpontokkal jutalmazza attól függően, hogy a Társaság által nyújtott szolgáltatásokból mennyit vesznek igénybe, beleértve számláik határidőre történő kifizetését. A hűségpontokat lehet hal mozni, ésa Társaság üzletágainál felhasználni (pl. hívás- és készülékengedményre stb.). Amikor az ügyfelek jogosulttá válnak a hűségpontokra, ezek valós értéke (maradványérték módszer) az ügyfél részére kibocsátott számla kapcsán megjelenített árbevételből kerül levonásra és egyidejűleg az Egyéb kötelezettségek (halasztott bevétel) közé. A pontok felhasználásakor (vagy lejáratakor) a halasztott bevétel visszaforgatásra kerül a bevételek közé, mivel az ügyfél hozzájutott a csomag eredetileg le nem szállított részéhez (vagy lemondott erről).
A Magyar Telekom 2017. július 1-gyel lezárta hűségprogramját, melynek eredményeképp a be nem váltott hűségpontokra képzett halasztott bevétel visszafordításra került.
18.1.4 Operatív lízingek árbevétele
Az operatív lízingszerződésekből származó bevételekárbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingekből származó árbevétel jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-árbevételek között kerülnek elszámolásra.
18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele
18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel
A Magyar Telekomárbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekomtelekommunikációs hálózatá n
keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.
Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Társaság ezeket a díjelemeket különálló árbevételelemként kezeli, ésaz árbevételeket a maradványérték-módszer segítségével sorolja a bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket, és nemcsak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Társaság ezért a maradványérték-módszert alkalmazza ezen árbevételelemek meghatározásához, azaza megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valósértékének különbségével. Az értékesített elemekhez allokált árbevétel csak akkora összeget tartalmazhat, mely nem függ a további szolgáltatások teljesítésétől (a nem függő összeg). Az elszámolható árbevételt tehát bekorlátozza az az összeg, melyet úgy kaptunk, hogy az nem függ a még nem teljesített szolgáltatási elemektől.
A Társaság keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához. A szolgáltatásokból származó árbevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi
árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abbanaz időszakbankerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak.
A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó árbevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását. 12 hónapon túli részletre történő értékesítés esetén azonnali árbevételként a részletfizetések jelenértéke kerül elszámolásra.
A hirdetési árbevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.
Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom-hálózaton keresztül történő nyújtása a Társaság felelőssége, ésa Társaság állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.
Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt azegységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.
A Magyar Telekomtávközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevételt a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Társaság nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.
18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel
A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 évesidőtartamot fednek le.
Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételtaz IAS 17 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.
A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételtáltalában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében az árbevételt teljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében az árbevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.
A karbantartási szerződésekből származó árbevétel (amely általában rögzített havidíj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott árbevételek a ráfordított idő és a felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.
Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a termékhez kapcsolódó tulajdonosi jellegűkockázatok jelentős része átkerült az ügyfélhez, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Azilyen jellegű árbevételhez kapcsolódó költségek elszámolása ésaz árbevétel megjelenítése egy időben történik.
18.2.3 Energia kiskereskedelmi árbevétel – földgáz és áram
A Magyar Telekoma földgáz és áramliberalizált magyar kiskereskedelmi piacára 2010-ben lépett be. A Magyar Telekomenergiapiaci megjelenésének célja az volt, hogy minél integráltabb szolgáltatásokat nyújthasson mind lakossági, mind vállalati ügyfelei számára. A Magyar Telekomaz ügyfelek megtartása érdekében az inkumbens szolgáltatókhoz képest meghatározott engedményt nyújt lakossági távközlési ügyfeleinek azok lakóhelyén azenergiaszámlák végösszegéből. Üzleti partnereinknek általában egyedi árakat kínáltunk.
A nagy (versenypiaci) ügyfelektől származó árbevételt tényleges fogyasztásuk alapján számoljuk el és számlázzuk ki. Egyetemes ügyfeleknek 11 hónapon keresztül átalánydíjat számlázunk korábbi éves fogyasztásuk alapján, míg az átalánydíj és a mért éves fogyasztás különbsége a 12. hónapban kerül rendezésre. Ugyanakkor az árbevételt a becsült tényleges fogyasztás alapján számoljuk el az ügyfélév folyamán, melynek kezdeteaz ügyfélszerződés dátuma alapján, azév során bármikor lehet. Az ügyfelek nagy száma és megfelelő historikus adatok alapján (portfolió hatás) a becsült fogyasztás, valamint annak költségei és árbevétele nem térnek el jelentősen a tény összegektől.
Az energia kiskereskedelmi árbevételtbruttó módon számoljuk el, mivel a szolgáltatás teljesítése a Társaság felelőssége, illetve mivel e szolgáltatások árát a Társaság határozza meg, továbbá mi viseljük a gáz- és áramfogyasztás becsléséből és a forrás megvásárlásából fakadó jelentős „készletgazdálkodási” kockázatot is, ami a ténylegesen fogyasztott mennyiségek alul- vagy túlvásárlása esetén jelentős veszteséget eredményezhet.
A Társaság energiapiaci jelenlétéről bővebben a 34.4 megjegyzésben írtunk.
18.3 Árbevétel az eredményre vonatkozó kimutatásban
2016. | 2017. | ||
Mobil árbevétel | |||
Hangalapú kiskereskedelmi ..................................................... | 133 008 | 127 316 | |
Hangalapú nagykereskedelmi .................................................. | 6 270 | 6 863 | |
Adatbevételek ......................................................................... | 57 556 | 67 503 | |
SMS ........................................................................................ | 15 711 | 16 032 | |
Készülékértékesítés árbevétele................................................. | 50 961 | 59 871 | |
Egyéb mobilbevételek ............................................................. | 12 516 | 14 260 | |
Mobil bevételek összesen | 276 022 | 291 845 | |
Vezetékes árbevétel | |||
Hangalapú kiskereskedelmi ....................................................... | 43 555 | 40 456 | |
Szélessávú kiskereskedelmi........................................................ | 39 399 | 39 540 | |
Tévé........................................................................................... | 35 029 | 37 627 | |
Készülékértékesítés árbevétele.................................................... | 4 551 | 8 740 | |
Adatbevételek kiskereskedelmi ................................................... | 7 749 | 9 632 | |
Nagykereskedelmi bevétel .......................................................... | 9 921 | 13 167 | |
Egyéb vezetékes bevételek ......................................................... | 17 905 | 16 539 | |
Vezetékes bevételek összesen | 158 109 | 165 701 | |
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek ................. | 6 259 | 9 384 | |
Energiaszolgáltatásból származó bevételek ................................. | 6 783 | 4 602 | |
Bevételek összesen | 447 173 | 471 532 |
19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK
2016. | 2017. | ||
Távközlési adó (a).................................................................... | 24 141 | 25 023 | |
Összekapcsolási díjak.............................................................. | 12 513 | 14 216 | |
SI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek.............................. | 4 184 | 8 102 | |
Energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek .......................... | 6 779 | 4 788 | |
Követelések értékvesztése ....................................................... | 7 515 | 4 962 | |
Egyéb közvetlen költségek (b) .................................................. | 99 991 | 117 492 | |
Közvetlen költségek összesen | 155 123 | 174 583 |
(a) Távközlési adó
A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizetőelőfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.
(b) Egyéb közvetlen költségek
Az Egyéb közvetlenköltségek sor tartalmazza a mobil ésvezetékes készülékek, kiegészítők és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.
20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák
20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások
A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a prémium, jutalék, ki nem vett szabadság, béren kívüli juttatások, valamint ezek adó- és járulékvonzata
A meghatározott mértékű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják.
20.1.2 Részvényalapú juttatások
A Magyar Telekomegy részvényalapú ügylet keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a Társaságsaját részvényeivel fizet a szolgáltatásért a részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben számoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék kivezetésre kerül. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú ügylet keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, amelynek értékét a Társaság minden mérlegfordulónapon újraértékeli valósértékre.
A Magyar Telekomés a Deutsche Telekomrészvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredményben,
azok időarányos valós értékén számoljuk el a kötelezettségekkel szemben.
20.1.2.1 A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatójának Kiegészített Részvényvásárlási Programja (KRP)
A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója (CEO) részére indult 2012-ben. A CEO az éves bruttó mozgó prémiuma minimum 10%-ának megfelelő összeget Magyar Telekom-részvényekbe kellett fektessen. A CEOönkéntesen a prémiumának legfeljebb 33,3%-áig emelhette eztaz összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fent leírt személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól (kiegészített részvényvásárlás) térítésmentesen. Az eredeti tervek szerint a program 2012-től azelkövetkező 5 év folyamán évente megújult volna.
A programmal kapcsolatban 2017-ben 5 millió forint, 2016-ban 17 millióforint költség került elszámolásra.
A Magyar Telekoma CEO Kiegészített Részvényvásárlási Programját 2015. július 1-től annyiban módosította, hogy a CEO-nak MT
részvény helyett DT részvénybe kell befektetni. A programtöbbi alapelve nem változott.
20.1.2.2 A Deutsche Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja
A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 60 fő). A programban való részvétel a vezérigazgatókivételével önkéntes; számára a lenti feltételekkel kötelező.
A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 33,3%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevő ingyen részvényeket kap. A részvényjuttatás aránya (1:1, 1:2 vagy 1:3) a résztvevő program indulását megelőző évi teljesítményétől függ. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben.
A programmal kapcsolatban 2017-ben 24 millióforint, 2016-ban 18 millió forint költség került elszámolásra.
20.1.2.3 Hosszútávú ösztönző program (LTI)
A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. Mintegy 60 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előzőévi értékelése megfelel azelvárásoknak.
Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négyévesprogram csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).
A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden évvégén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre azakkor érvényes részvényár figyelembe vételével, ésez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizeté s szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első
/ második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részv ényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.
A programmal kapcsolatban 2017-ben 320 millióforint, 2016-ban 311 millió forint költség került elszámolásra.
20.1.2.4 Részvényátadás az MRP Szervezet részére
2016 júliusában a Magyar Telekom javadalmazási politikán alapuló munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP) indított, amelynek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és leányvállalata, a T-Systems Magyarország Zrt. munkavállalóinak döntő többsége Magyar Telekom részvényekhez jutott. A program a Társaságrendes juttatási csomagján felül került biztosításra. A részvényjuttatás feltétele az volt, hogy a Társaság a 2016. december 31-én végződő évre vonatkozó tényleges MT-Magyarország szegmens operating Free Cash Flow mutatója haladja meg a 2015. december 31-én végződő évre vonatkozó megfelelő mutatóját. A részvételi feltételeknek megfelelő
személyek mindegyike 226 részvényre volt jogosult(100 000 Ft értéknek megfelelő számú részvény, amely a részvények 2016. június 30-át megelőző 20 tőzsdei kereskedési nap súlyozatlan átlagára alapján került kiszámításra). A részvényekkel együtt az azokhoz kapcsolódó osztalékra való jogosultságis átadásra került, és a részvényekhez kötelező tartási időszak nem társult. 2016 júliusában a Magyar Telekoma Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében való felhasználás céljából a Budapesti Értéktőzsdén 1 261 204 darab Magyar Telekomtörzsrészvényt vásárolt, amelyet a program keretében való felhasználás céljából további 272 432 darab saját részvénnyel egészített ki. A megvásárolt részvények kiosztása érdekében a Társaság 2016-ban munkavállalói résztulajdonosi program szervezetet (MRP Szervezet) alapított, amelyet a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vett. Az MRP Szervezet azalapító (azaz a Társaság) által kinevezett legfőbb szervvel rendelkezik. Az volt a várakozás, hogy miután az Igazgatóság 2017 februárjában megerősíti, hogy az MT-Magyarország szegmens oFCF-je javult, az MRP Szervezet 2017 áprilisában 6 646 munkavállalónak juttat részvényeket, amelynek keretében minden részvételre jogosult 226 darab részvényt kap.
Az MRP törvény rendelkezéseivel összhangban az MRP Szervezeta mindenkor hatályos javadalmazási politikák és az MRP Szervezet alapszabálya keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelésére szolgál.
Az MRP Szervezet ügyeinek intézését ésképviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető önállóanjogosult az MRP Szervezet képviseletére. Az ügyvezetőt a legfőbb szerv nevezi ki és hívja vissza. Az ügyvezető utasítást az Alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el.
2016 augusztusában a Társaság 1 533 636 darab saját részvényt adott áta megalapított MRP Szervezetrészére, melyből az 25 764 darabot értékesített a programrésztvevői számának felülvizsgálatát követően. Mivel az Igazgatóság 2017 februárjában megerősítette, hogy az MT-Magyarország szegmens oFCF-je javult, az MRP Szervezet 2017 áprilisában 6 452 munkavállalónak juttatott részvényeket.
A programmal kapcsolatban 2017-ben 138 millió forint (2016-ban 402 millió forint) költség került elszámolásra.
20.1.2.5 Prémiumkifizetés az MRP szervezeten keresztül
A Társaság a javadalmazási struktúra átalakításával új javadalmazási politikán alapuló ösztönző programot indított 2017-ben. Ennek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a prémium központi pénzügyi elem, amely a teljes bónusz megközelítőleg 50%-a, az MRP Szervezeten keresztül kerül kifizetésre. Az új ösztönző program keretében a Társaság 2017 során 2 139 millió forint értékbenvásárolt 4 534 758 db Magyar Telekom részvényt. A megvásárolt részvények több ütemben kerültek az MRP Szervezet részére transzferálásra. Az új program megszolgálási feltétele, hogy (a) a Társaság a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT-Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladja a 2016. december 31-énvégződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, valamint az, hogy (b) az érintett munkavállaló 2018 márciusában (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában áll. .A program szerinti javadalmazásban a Társaság és a T-Systems Magyarország Zrt. azon munkavállalói részesülnek, akikre kiterjed a 2017. február 22-én a Társaság Igazgatósága által elfogadott Javadalmazási politika személyi hatálya.
A megszolgálási feltétel teljesülése esetén a prémium központi pénzügyi elem a rendelkezésre bocsátott Magyar Telekom törzsrészvények várhatóan 2018 márciusában (megszolgálás időpontjában) történő pénzre váltásával keletkező munkavállalói igények alapján készpénzben kerül kifizetésre az MRP Szervezeten keresztül. Az újonnan kialakított részvényalapú program induló feltételezéseire vonatkozóan a Társaság nyújtás időpontjának („grant date”-nek) 2017. január 1-jét tekinti, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapjánkerült megállapításra.
A kezdeti információk alapján a Társaság a 2017. január 1-jei létszám ismeretében megbecsülte az előreláthatóan kifizetendő bónusz összegét, amelyből inverz módon került meghatározásra a programhoz szükséges részvényszám a január 1-jei, 2018. márciusra vonatkozó forward részvényárfolyam várakozás alapján. 2017. január 1-én a becsült részvényszám 4 702 702 db volt.
A Társaság a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapjána központi pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát tudja fedezni az az MRP programon keresztül. A teljesbónusz összegéből a fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapja meg a dolgozó, ha már ismert, hogy az MRP Szervezet milyen árfolyam mellett tudta a részvényeket pénzre átváltani. A Társaság az MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően köteles visszavásárolni. Ez a kötelezettséga részvényárfolyamtól függő valós értéken kerül kimutatásra (4.4.1 megjegyzés).
Azon munkavállaló, aki a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerül a Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem jogosult juttatásra, az a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által kerül kifizetésre.
A visszavásárolt saját részvények ellenértékéből a T-Systems Magyarország Zrt. kötelesa munkavállalóira jutó összeget megtéríteni a
Társaságnak.
A Társaság 2017-benelszámolta a program teljes költségét 1,4 milliárd Ft összegben, amely a mérlegben a részvényalapú kifizetések tartaléka (SBPtartalék) soron került kimutatásra.
20.1.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások
A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Társaság akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.
20.2 Személyi jellegű juttatások az eredményre vonatkozó kimutatásban
2016. | 2017. | ||
Rövid távú dolgozói juttatások ................................................................ | 58 618 | 57 775 | |
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások ............................. | 1 093 | 2 699 | |
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások ................................ | 35 | 29 | |
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások............................. | 311 | 320 | |
Munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) Szervezet.......................... | 402 | 138 | |
Pénzbeli juttatás MRP szervezeten keresztül ........................................... | - | 1 431 | |
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ................................. | 60 459 | 62 392 | |
Aktivált bérköltségek ............................................................................. | -5 940 | -5 779 | |
54 519 | 56 613 | ||
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve)............................................................................. | 13 459 | 11 892 | |
Átlagos létszám (redukált fő)................................................................... | 6 184 | 6 287 | |
Záró létszám (redukált fő)....................................................................... | 6 281 | 6 241 |
21 EGYÉB MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁSOK
2016. | 2017. | |||
Közműadó..................................................................................... | (a) | 7 260 | 7 416 | |
Bérleti és lízingdíjak ....................................................................... | 15 477 | 17 776 | ||
Marketing...................................................................................... | 9 591 | 8 467 | ||
Energia költségek.......................................................................... | 7 125 | 6 378 | ||
Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége ........................................... | (b) | 46 835 | 48 076 | |
Egyéb működési ráfordítások ........................................................ | 6 706 | 5 189 | ||
92 994 | 93 302 |
A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Társaság2017 során összesen 89
millió Ft kutatási költséget számolt el egyéb működési ráfordításként (2016: 46 millió Ft).
(a) Közműadó
2012-ben a magyar Országgyűlés elfogadta a közművezetékek adójáról szóló törvényt 2013. január 1-jei hatállyal. Az adóalanya a közművezeték tulajdonosa, aki a villamos energia, hírközlési, földgáz-, hő-, víz- és szennyvíz szolgáltatások ellátását lehetővé tévő vezetékeinek nyomvonala után 125 Ft/m adó fizetésére kötelezett. A hírközlési vezetékek esetében azadó mértéke függ a vezetékek hosszától: az első 170 000 méter vezetékre az adóösszege a 125 Ft/m 20%-a, a 170 000 és 250 000 méter közötti hosszra az adó
mértéke a 125 Ft/m 40%-a, a 250 000 és 300 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 80%-a, 300 000 méter felett pedig az adó teljes összegét meg kell fizetni.
(b) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb szolgáltatások költsége sorból
Az Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége többek közttartalmazzák a Társaság egyedi és a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi összetételben.
2016. | 2017. | |
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata............................................... | 253 | 266 |
Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak......................................... | 135 | 29 |
Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ................................. | 121 | - |
PwC-nek fizetendő díjak összesen ..................................................... | 507 | 295 |
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.
Az Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. 2017-bena második (2016-banmind a négy) negyedéves jelentések felülvizsgálata, a számviteli és jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk.
Az Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.
22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
2016. | 2017. | |
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel......................................... | 1 111 | 2 900 |
Kapcsolt feleknek nyújtott támogató szolgáltatások bevétele .............. | 97 | - |
Ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és értékesítésre tartott eszközök értékesítésének eredménye .................. | 4 007 | 1 178 |
Biztosítási kártérítési bevételek.......................................................... | 220 | 123 |
Egyéb működési bevételek................................................................ | 2 240 | 1 672 |
Összesen.......................................................................................... | 7 675 | 5 957 |
2016. | 2017. | |
Követelések és kölcsönök kamatbevétele .......................................... | 381 | 339 |
Pénzügyi lízingkamatbevétele........................................................... | 30 | 79 |
Céltartalékok kamatkomponensének lebontása ................................. | 3 | 3 |
Összesen.......................................................................................... | 414 | 421 |
2016. | 2017. | ||
Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége .......................... | 13 962 | 9 132 | |
Nem kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége .................. | 3 302 | 2 977 | |
Pénzügyi lízingkamatköltsége........................................................... | 1 168 | 1 195 | |
Céltartalékok kamatköltsége/diszkontlebontása ................................ | 83 | 77 | |
Aktivált pénzügyi költségek ............................................................... | -120 | -39 | |
Összesen.......................................................................................... | 18 395 | 13 342 |
A hitelfelvételi költségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Társaság a hitelek kapcsán fizet. Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelfelvételi költségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építésé hez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. A minősített eszköz megszerzése céljából felhasznált általános célú hitelek aktiválható hitelfelvételi költsége a Társaság adott időszakban fennálló általános célú hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. Az egyéb hitelfelvételi költségek költségként kerülnek elszámolásra.
A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelfelvételi költséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2017-ben 2,92% - 3,46%-os rátákat alkalmaztunk (2016-ban 3,77% - 4,33%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük.
25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK –NETTÓ
2016. | 2017. | |
Díj/jutalék .............................................................................................. | 4 394 | 4 348 |
Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége)............ | -93 | -1 084 |
Egyéb nettó árfolyamveszteség............................................................... | -10 | -100 |
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben | 3 883 | 4 450 |
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) nem kapcsolt féllel szemben................................................................................................ | 79 | - |
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben | 207 | 337 |
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) nem kapcsolt féllel szemben................................................................................................ | -80 | -12 |
8 380 | 7 939 |
26.1 Befektetések eredménye
26.1.1 Kapott osztalékok
A Társaságnak járó osztalék követelésként és bevételként kerül megjelenítésre abbanaz időszakban, amelybena tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.
A következő táblázat a Társaság befektetéseitől kapott osztalékokat mutatja be 2016 és 2017 évekre vonatkozóan.
2016. | 2017. | |
Stonebridge A.D. ...................................................................... | 4 764 | 3 488 |
GTS Hungary Kft....................................................................... | 575 | 325 |
Crnogorski Telekom A.D ........................................................... | 4 620 | - |
Vidanet Zrt…………………………………………………………………………………… | - | 4 169 |
Egyéb ....................................................................................... | 487 | 106 |
Összesen.................................................................................. | 10 446 | 8 088 |
26.1.2 Befektetések értékesítése
A Crnogorski Telekom A.D. értékesítése
A Társaság 2017 januárjában részvényvásárlási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekom d.d.-vel a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica-ban meglevő többségi 76,53%-os tulajdoni részesedésének eladásáról összesen 123,5 millió euró (38,5milliárd forint) összegben. A tranzakció zárására 2017 januárjában került sor. Ennek az ügyletnek a nettó eredmény hatása 2 532 millió forint nyereség volt, amely a befektetések eredménye között került bemutatásra.
Az Origo Zrt. értékesítése
2015 decemberében a Társaság adásvételi szerződést írt alá az Origo Zrt. teljes, 100%-os tulajdonrészének átruházásáról. A kötelező érvényű vételára készpénz és adósság nélkül 13,2 millió eurót (mintegy 4,2 milliárd forintot) tett ki. Az ügylet zárására 2016. február 5- én került sor. Ennek az ügyletnek a nettó eredmény hatása 563 millió forint veszteség volt, amely a befektetések eredménye között került bemutatásra.
26.2 Befektetések eredménye társult és közös vezetésű vállalatokban
E2 Hungary Zrt.-től kapott osztalékbevétel 2017. évben 97 millió Ft.
27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS)
A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévőtörzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított részvényenkénti hozamot a törzsrészvények mellett – ha van ilyen – a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.
A Társaság konszolidált beszámoló készítésére is kötelezett, ezért az IAS 33 alapján az EPS mutatóra vonatkozó közzétételeket a
konszolidált pénzügyi kimutatások alapján mutatja be.
28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE
Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek ésberendezések ésimmateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek ésberendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák.
2016.12.31. | 2017.12.31. | |||
Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe (8. megjegyzés) | 56 110 | 47 255 | ||
Beruházás immateriális javakba (9. megjegyzés) ................................. | 23 662 | 19 171 | ||
Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe és immateriális javakba.............................................................................................. | 79 772
| 66 426
| ||
Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg (14. megjegyzés)........................ | (a) | -5 104 | 456 | |
Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség.............................................. | (b) | -181 | - | |
Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök ................................... | (c) | -1 459 | -272 | |
Beruházási szállítói kötelezettségek változása ..................................... | (d) | 8 992 | 8 487 | |
Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordított összeg................................................................................ | 82 020
| 75 097
|
(a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg
2016-ban a Magyar Telekoma digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Ebből 1,4milliárd Ft felhasználásra került. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9. megjegyzés tartalmazza.
(b) Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség
Az éves frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettségkifizetéseit a cash- flowk kimutatása Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5. megjegyzés taglalja.
(c) Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök
Az ingatlanok, gépek ésberendezések beruházásai a pénzügyi lízingügyletek miatt nem mindig járnak azonnali kifizetésekkel. A kifizetések a lízing futamideje alatt jelennek meg a cash-flowk kimutatása Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sorában (Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow), valamint a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak soron (Üzleti tevékenységből származó cash-flow).
(d) Beruházási szállítói kötelezettségek változása
A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követőentörténik.
29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK
A következő táblázat azüzleti tevékenységekbe való befektetésekhez kapcsolódó készpénzfizetéseket mutatja:
2016.12.31. | 2017.12.31. | ||
GTS Hungary Kft. – távközlési tevékenységek .................................... | 2 926 | 1 789 | |
Com.unique Kft. - kábeltévé üzleti tevékenységek............................... | 13 | - | |
2 939 | 1 789 |
A Magyar Telekoma tulajdonában levő GTS Hungary Kft. eszközeinek jelentős részét a hozzájuk kapcsolódó ügyfélkörrel együtt 2015-
től több részletben veszi át, mely szerződéseket üzleti kombinációnak tekintünk, a folyamat 2017 során zárult le.
A Társaság a tranzakció során a GTS Hungary Kft-től megszerzett eszközeit akvizíció időpontjára vonatkozó valós értékükön vette fel az üzleti kombinációkra vonatkozó értékékelési elv alapján. A 2017 során történt eszközátvételek kiegyenlítése a GTS Hungary KFT.- vel szembeni 3 400 millió Ft hitelfelvétellel történt meg.
2014-ben kezdődő folyamat lezárásaként a Magyar Telekoma Com.unique Kft. kábeltévé hálózatának tulajdonjogát szerezte meg. Ez az akvizícióaz MT-Magyarország működési szegmens üzleti kombinációjának minősült. A teljes vételár 2016-bankészpénzben kifizetésre került.
30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
30.1 Függő követelések
Függő követelés alatt olyan lehetségeseszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Társaság irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek azeszközök nem jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozókimutatásban.
A Társaságnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős
lenne.
30.2 Függő kötelezettségek
Függő kötelezettségekre nem kerül képzésre céltartalék. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a Társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.
Az alábbiakban a Társaságlegjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.
30.2.1 Garanciák
A Magyar Telekom Nyrt. ki vantéve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést.
31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK
31.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak
Az alábbi táblázata Magyar Telekom ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.
2016.12.31. | 2017.12.31. | ||
Ingatlanok, gépek és berendezések ..................................................... | 2 704 | 5 054 | |
Immateriális javak .............................................................................. | 3 347 | 1 003 | |
Összesen............................................................................................ | 6 051 | 6 057 |
31.2 Befektetések
A Társaságnak nem állt fenn akvizícióból származó elkötelezettsége 2017. december 31-én és 2016. december 31-én.
32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTTÜGYLETEK
A Társaság kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodóegységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Társasággal.
Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Társasággal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély:
▪ ellenőrzést, közösellenőrzést gyakorol, vagy jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett;
▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál.
A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül:
▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással).
▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja).
▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közösvállalkozása.
▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodóegység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pediga harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása.
▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodóegység munkavállalói vagya beszámolót készítő gazdálkodóegységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodóegység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel.
▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységbenkulcspozíciót töltbe.
A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozícióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egység anyavállalatának. A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel
kötötte, amennyiben ezek a feltételek megalapozottak.
32.1 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét mutatják 2016.
és 2017. december 31-én.
2016.12.31 | Vevő- követelé- sek | Egyéb követelések (előlegek) | Adott kölcsönök | Eszközök swap ügyletek- ből | Kapott kölcsönök | Kötelezett- ségek swap ügyletekből | Osztalék kötele- zettség |
Anyavállalat.............. | 3 980 | 1 664 | - | 1 505 | -203 381 | -3 452 | -9 262 |
Leányvállalatok ........ | 2 745 | 203 | 16 391 | - | -5 177 | - | - |
Társult és közös vezetésű vállalkozások | 75 | 76 | - | - | - | - | - |
Egyéb kapcsolt felek | 1 678 | 78 | - | - | -112 936 | - | - |
ebből: DTIF............... | - | - | - | - | -112 741 | - | - |
Kapcsolt felek összesen | 8 478 | 2 021 | 16 391 | 1 505 | -321 494 | -3 452 | -9 262 |
2017.12.31 | Vevő- követelé- sek | Egyéb követelések (előlegek) | Adott kölcsönök | Eszközök swap ügyletek- ből | Kapott kölcsönök | Kötelezett- ségek swap ügyletekből | Osztalék kötele- zettség |
Anyavállalat.............. | 3 127 | 2 582 | - | 2 978 | -157 349 | -5 612 | -15 436 |
Leányvállalatok ........ | 4 929 | 306 | 10 103 | - | -2 096 | - | - |
Társult és közös vezetésű vállalkozások | 314 | - | - | - | - | - | - |
Egyéb kapcsolt felek. | 2 850 | 55 | - | - | -103 807 | - | - |
ebből: DTIF............... | - | - | - | - | -103 725 | - | - |
Kapcsolt felek összesen | 11 220 | 2 943 | 10 103 | 2 978 | -263 252 | -5 612 | -15 436 |
A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban.
32.2 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek az eredményre vonatkozó kimutatásban
Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket mutatják 2016. és 2017.12.31-én.
2016.12.31 | Árbevétel szolgáltatá- sokból | Igénybevett szolgáltatá- sok értéke | Támogatási szolgáltatásokból származó árbevétel | Kamatbe- vétel | Kamat- ráfordít ás | Swap | Fizetett osztalék |
Anyavállalat................. | 2 158 | -3 015 | 76 | -9 441 | -4 090 | -9 262 | |
Leányvállalatok ........... | 7 349 | -12 975 | 6 | 76 | -72 | - | - |
Társult és közös vállalkozások............... | 146 | -6 978 | - | - | - | - | - |
Egyéb kapcsolt felek.... | 5 700 | -5 299 | -12 | - | -4 449 | - | - |
ebből: DTIF ................. | - | - | - | - | -4 449 | - | - |
Kapcsolt felek összesen | 15 353 | -28 267 | 70 | 76 | -13 962 | -4 090 | -9 262 |
2017.12.31 | Árbevétel szolgáltatá- sokból | Igénybevett szolgáltatá- sok értéke | Támogatási szolgáltatásokból származó árbevétel | Kamatbe- vétel | Kamat- ráfordít ás | Swap | Fizetett osztalék |
Anyavállalat................. | 3 434 | -4 078 | 47 | -6 798 | -4 785 | -15 436 | |
Leányvállalatok ........... | 5 488 | -16 181 | - | 88 | -37 | -1 | - |
Társult és közös vállalkozások............... | 103 | -7 710 | - | - | - | - | - |
Egyéb kapcsolt felek.... | 7 812 | -6 902 | -5 | 37 | -2 297 | - | - |
ebből: DTIF ................. | - | - | - | - | -2 297 | - | - |
Kapcsolt felek összesen | 16 837 | -34 871 | 42 | 125 | -9 132 | -4 786 | -15 436 |
32.3 A Deutsche Telekom Csoporttal és a Németországi Szövetségi Köztársasággal folytatott ügyletek
32.3.1 Deutsche Telekom Csoport
A Deutsche Telekom AGa Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok 59,21%-ával rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom folyamatos üzleti kapcsolatban áll.
A Deutsche Telekom International Finance B.V. (DTIF) a DT Csoport treasuryközpontja, így jellemzően ő nyújt hitelfinanszírozást a DT Csoportnak, beleértve a Magyar Telekomot is.
A Deutsche Telekom 2017. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.