A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei
Feltétel
Jármû tulajdonosi jogvédelem biztosítás
A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei
Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. (továbbiakban: Biz- tosító) az egyes biztosítások külön feltételei szerint jogvédelmi biztosítási fedezetet nyújt.
I. Általános rendelkezések
Jelen feltétel a jogvédelmi biztosítás általános szerződési feltételeit tartalmazza.
1. A Biztosító biztosítási díj fizetése ellenében viseli a biztosítási kockázatot és vállal kötelezettséget a biztosítási szerződésben rögzített szolgáltatások teljesítésére.
2. Amennyiben a Biztosított és a Szerződő személye eltér egy- mástól, úgy a Biztosított csak a Szerződő előzetes írásos hoz- zájárulásával veheti igénybe a Biztosító szolgáltatását.
3. Bűntető- és szabálysértési eljárásban, valamint abban az eset- ben, ha két vagy több ellenérdekű fél is a Biztosítónál rendel- kezik érvényes jogvédelmi- vagy más biztosítási szerződéssel, és a biztosítási fedezet az adott esetben az igényérvényesítés és a jogi védekezés költségeire egyaránt kiterjed, a Biztosító az igényérvényesítés esélyeinek mérlegelése nélkül nyújt jog- védelmi fedezetet.
• Biztosító: UNIQA Biztosító Zrt. A Biztosító a biztosítási díj fizetése ellenében viseli a biztosítási kockázatot és kötelezettséget vállal az általános és különös biztosítási feltételekben, valamint a kötvényben rögzített szolgáltatá- sok teljesítéséért.
• Szerződő: a biztosítási díj megfizetésére kötelezett azon ter- mészetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a Biztosítóval a biztosítási szerződést megkötötte.
• Biztosított: a Szerződő és/vagy mindazon harmadik szemé- lyek, akikre az egyes különös biztosítási feltételekben foglal- tak alapján a biztosítási fedezet kiterjed.
• Jogvédelmi biztosítás: A Biztosított peren kívüli és perbeli segítése és támogatása a biztosítási szerződés alapján.
• Jogi képviselő: a Biztosított által megbízott ügyvéd, vagy más, jogi képviselet ellátására jogosult személy.
• Biztosítási összeg: a Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggő szolgáltatási kötelezettségének a biztosítási szerződésben biztosítási évenként meghatározott felső határa, függetlenül attól, hogy a biztosítási eseménnyel összefüggő igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik.
• Biztosítási időszak: a biztosítási díjszámítás alapjául szolgáló időszak. Amennyiben a biztosítási szerződés eltérően nem rendelkezik, a biztosítási időszak egy év (biztosítási év), függetlenül az éves biztosítási díj részletekben történő megfizetésének szerződés szerinti gyakoriságától. A biz- tosítási év kezdetének (biztosítási évforduló) napját a biz- tosítási ajánlat és a kötvény tartalmazza.
• Biztosítás tárgya: a biztosítási kockázat tárgya, amely az egyes különös biztosítási feltételekben részletesen megha- tározásra kerül.
• Sikerkilátás: a Biztosító jogosult szolgáltatási igény bejelen- tésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére.
• Érdekellentét: ha ugyanazon biztosítási esemény két vagy több ellenérdekű fele is a Biztosítónál rendelkezik érvényes jogvédelmi biztosítási szerződéssel vagy más érvényes biz- tosítási szerződéssel (pl.: felelősségbiztosítás), és az érintett felek biztosítási szerződése az adott kockázatra fedezetet nyújt.
• Egyeztető eljárás: olyan eljárás, amelyet a Biztosító és a Biz- tosított között a Biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell.
• Várakozási idő: az egyes különös biztosítási feltételekben meghatározott, a biztosítási szerződés létrejöttétől a Biz- tosító kockázatviselésének kezdetéig terjedő időszak, amely alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre a Biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll fenn. A biztosítási sz- erződés módosítása esetén az új biztosítási tárgy vonatkozásában a biztosítási szerződés módosításától kell számítani a várakozási időt.
II. A biztosítási esemény
1. Jelen feltétel keretében biztosítási eseménynek minősül a Biz- tosított által, vagy ellene a biztosítási szerződés hatálya alatt elkövetett, vagy annak hatálya alatt bekövetkezett jogsértés, melynek folytán a Biztosított jogainak érvényesítése és/vagy védelme válik szükségessé.
2. A biztosítási védelem jelen általános feltételben, valamint a különös feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre terjed ki.
3. Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő ese- mény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy egy vagy több Biztosított személyt érint. Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag összefüggő egységes folya- matot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelke- zésre. Ezen esetben a biztosítási összeg az első biztosítási ese- ménynek minősülő jogsértés, vagy érdeksérelem időpontja szerint kerül megállapításra.
III. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya, amennyiben a Különös feltételek elté- rően nem rendelkeznek, a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
Biztosítási védelem – amennyiben a kötvényen feltüntetésre kerül – azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek Euró- pában, a Földközi-tengerrel határos Európán kívüli államokban, Kanári-szigeteken, Madeirán és az Azori-szigeteken, Észtország- ban, Lettországban, Litvániában következnek be, feltéve, hogy a jogi érdekek képviseletére ezen területen kerül sor. A biztosítási védelem nem áll fenn a volt Szovjetunió meg nem jelölt európai utódállamaiban.
IV. Időbeli hatály
1. A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási szerződés hatálya alatt következnek be. Ezen biz- tosítási védelmet a különös feltételekben meghatározott várakozási határidők korlátozzák.
2. Ha a Különös feltételek valamely jogvédelmi kockázat ese- tében várakozási időt állapítanak meg, a Biztosító kockázat- viselése csak az ott meghatározott idő elteltével veszi kezde- tét. A várakozási idő alatt bekövetkezett eseményekre a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki.
3. A Biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájától megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett első éves díjának vagy a felek megállapodása szerinti első díjrész- letnek az átvételét a Biztosító képviselője nyugtázta. A kocká- zatviselés kezdetének időpontját a biztosítási ajánlat és a biz- tosítási kötvény tartalmazzák.
4. Ha a szerződő a biztosítás díját a Biztosító képviselőjének fizet- te, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik na- pon a Biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni. A Szer- ződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg a Biztosító kockázatviselése és ezzel együtt a szerződés – változatlan biz- tosítási összeg mellett – a kifizetett díjjal arányos időtartam el- teltével megszűnik. Ha az esedékes díj kifizetett része rövidebb időszakot fedez, mint a respiro, a szerződés megszűnéséig a Biztosító kockázatviselése szünetel. A hiányzó díjrészlet respi- ron belüli befizetése a Biztosító kockázat viselését csak a díj beérkezését követő nap 0 órájától állítja vissza.
V. A Biztosító szolgáltatásai
1. A Biztosító – teljesítési kötelezettsége esetén – vállalja a biz- tosítási esemény megtörténte időpontjától a Biztosított jo- gainak védelmével összefüggésben felmerülő indokolt költ- ségeket az alábbiak szerint.
2. A biztosítási esemény bejelentése előtt keletkezett költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, ha azok a biz- tosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban a Biztosítottal jogvitában álló fél, a bíróság intézkedései vagy a Biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.
3. A Biztosító az alábbiakat téríti:
a) a jogi képviselő számlával igazolt munkadíját és költségeit,
b) a peres és nem peres bírósági eljárással összefüggő, jog- szabályon alapuló díjakat és illetékeket; valamennyi fokon, beleértve a tanúk és tolmácsok díját és költségeit,
c) a bíróság által kirendelt szakértő előírt díját és költségeit;
d) a Biztosító hozzájárulásával felkért független szakértő tevé- kenységéért járó díjakat;
e) Biztosítottat megillető végrehajtási jogcím meglétét köve- tően (például ítélet) a jogi érvényesítés költségeit legfel- jebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig;
f) jogerős bírósági határozat alapján a Biztosítottat terhelő, a Biztosítottal jogvitában álló fél vagy az állam oldalán fel- merült díjakat és költségeket;
g) utazási költségeket az illetékes bíróság székhelyére, ha a személyes megjelenést a bíróság rendeli el. A Biztosító ezen utazási költséget másodosztályú vasúti, vagy ezzel egyen- rangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig vállalja megtéríteni.
h) jogi tanácsadás költségét. A jogi tanácsadás egy biztosítási esemény megoldási lehetőségeivel kapcsolatos egyszeri, szóban vagy írásban nyújtott alapvető állásfoglalás.
i) Óvadék, biztosíték megelőlegezése:
A Biztosító a kockázatviselése alatt bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggésben arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben az érintett biztosítási tárgyra meg- határozott maximális biztosítási összeg erejéig megelőle- gezi az óvadékot vagy biztosítékot, amely a Biztosítottat érintő vizsgálati fogság vagy előzetes letartóztatás kivál- tásának, illetve hatóságilag bevont útlevél kiadásának célját szolgálja. A Biztosított köteles az óvadék vagy biztosíték összegét 15 napon belül visszafizetni, ha azt részére a bíróság vagy más erre jogosult szerv visszaadja. Ha az ügy- ben más jogerős döntés születik, de legkésőbb az óvadék vagy biztosíték nyújtásától számított maximum 6 hónapon belül.
4. A Biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:
a) A Biztosító által az egy biztosítási időszakban bekövetkezett károkra a teljesítések felső határát az ajánlaton jelzett – a választott fedezettípusnak megfelelő – biztosítási összeg ké- pezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik.
b) Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag össze- függő egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre.
Összege az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
c) Xxxxxxx egyezség esetén a Biztosító a bíróság által megál- lapított költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított, bíróság által megállapított arányában viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a Biztosító viseli.
d) A Biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt következett be, és a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt a Biztosító részére bejelentésre került.
VI. Általános kizárások
1. A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:
A megengedett sebesség túllépésével, a sebességkorlátozás- sal kapcsolatos, valamint ezekkel okozati összefüggésben lévő ügyek, hatósági, bírósági eljárások mind az általános, mind a különös feltételek szempontjából egyaránt kizárásra kerülnek a biztosítási védelem alól.
a) a Biztosított ellen indított csőd, felszámolási – végelszá- molási –, valamint fizetésképtelenségi elszámolással össze- függő igényekre.
b) bírósági úton nem érvényesíthető követelésekre, így külö- nösen a játékból, fogadásból, illetve ezek céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő igényekre.
c) háborús eseményekkel, belső zavargásokkal, tüntetésekkel, sztrájkkal, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmoz- dulások alkalmával előforduló erőszakos cselekményekkel közvetett és közvetlen kapcsolatban;
d) adó, vám, jövedéki és egyéb illetékjogból adódóan;
e) az UNIQA Biztosító Zrt.-vel szemben szerződéssel vagy szerződésen kívüli jogviszonnyal kapcsolatos ügyben;
f) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetett vagy közvet- len kapcsolatban;
g) családjogi és öröklési jogvitákban;
h) szabadalmi, szerzői, védjegy – vagy szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal, bíróság előtt nem érvényesíthető követelésekkel, így, de nem kizárólag játék – vagy fogadási szerződésekkel és spekulációs ügyletekkel okozati össze- függésben álló jogi érdekekre;
i) földrengéssel, nukleáris vagy genetikai károkkal, bányászati károkkal kapcsolatban;
j) nemzetközi és nemzetek feletti törvényszékek előtti eljárá- sok esetén;
k) a Biztosított által olyan személyek nevében érvényesített igényekre, akik nem minősülnek Biztosítottnak;
l) a Biztosított által szándékosan elkövetett bűncselekmény- nyel, vagy szabálysértéssel okozati összefüggésben álló ese- ményekre. Amennyiben az ilyen összefüggésre utólag de- rül fény, köteles a Biztosított két hónapon belül visszafizetni mindazon szolgáltatásokat, amelyeket a Biztosító addig tel- jesített.
m) szellemi tulajdonnal ,valamint tisztességtelen piaci maga- tartással összefüggő igényekre.
n) épület vagy épületrész tervezésével, felépítésével vagy átépítésével, valamint ingatlan kisajátítással, illetve közér- dekű szolgalmi vagy más használati jog alapításával össze- függésben keletkezett igényekre
2. A biztosítási védelemből kizártak továbbá a következők:
a) az egyazon szerződésben Biztosított személyek érdekeinek védelme egymással szemben;
b) közeli hozzátartozók (Ptk.685 §) egymással szembeni igényeinek képviselete;
c) olyan követelések érvényesítése, melyeket a Biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvé- nyesítés, amit a Biztosított mástól átvállalt;
d) a Biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve a fenti mag- atartás miatti többletköltség.
3. Ezen általános kizárások mellett a különös feltételek eltérően is rendelkezhetnek.
VII. A biztosítási esemény bekövetkezte
Jogvédelemre a biztosítási esemény bekövetkezte után állhat fenn igény az alábbiak szerint:
1. kártérítési jogvédelem esetén az első olyan eseménytől fogva, amely a kárt a Biztosítottnak okozta vagy okozhatta;
2. bűntető és szabálysértési jogvédelem esetén a Biztosított jogi kötelezettséget vagy jogi előírást megszegett vagy feltehetően megszegett. A biztosítási esemény akkor minősül bekövetke- zettnek, amikor a Biztosított megkezdte, vagy feltehetően megkezdte a jogi kötelezettség vagy jogi előírás megszegését.
3. minden más esetben azon időponttól kezdődően, amikor a Biztosított jogi kötelezettséget vagy jogi előírást megszegett, vagy feltehetően megszegett, illetve amikor az ellenérdekű fél vagy harmadik személy a Biztosított által kötött szerződéseket, továbbá jogi kötelezettségeket vagy jogi előírásokat megsze- gett, vagy feltehetően megszegett.
4. a biztosítási eseménynek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkeznie. Több illetve azonos okból származó biz- tosítási esemény esetében az első biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a meghatározó.
VIII. A Biztosított kötelezettségei
1. A Biztosított kötelezett:
a) a biztosítási esemény bekövetkezését, az arról való tudo- másszerzéstől számított 7 munkanapon belül a Biztosító- nak írásban bejelenteni;
b) egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a Biztosítót a mindenkori tényállásról, és kívánságára vala- mennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügy- védet a titoktartás alól felmenteni a Biztosító irányában;
c) a képviseletét ellátó jogi képviselőnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt, egyéb bizo- nyítási eszközt és tárgyat rendelkezésére bocsátani;
d) amennyiben a bírósági eljárásban a Biztosítottat vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint személyes költségmentes- ség vagy illeték-feljegyzési jog illeti meg, köteles a költség- mentesség (vagy illeték-feljegyzési jog) engedélyezése iránt kérelmet előterjeszteni;
e) a felmerülő költségeket a kiegyenlítési határidő előtt lega- lább 3 munkanappal korábban a Biztosító ellenőrzésére átadni;
f) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a Biztosító állásfoglalását
– különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a Biztosítóval egyeztetni. A Biztosí- tóval nem egyeztetett egyezségkötés a Biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
2. Ha a Biztosító és a Biztosított harmadik személlyel szembeni igényeiket ugyanabban az eljárásban érvényesítik, úgy a Biz- tosított elsőbbséget élvez.
3. a biztosítási esemény Biztosítónak történő bejelentése nem mentesíti a Biztosítottat harmadik személyekkel szerződésen alapuló esetleges(kár)bejelentési kötelezettségei alól.
4. Ezen általános kötelezettségek mellett a Különös feltételek eltérően is rendelkezhetnek.
IX. Az igényérvényesítés esélyeinek megítélése
A Biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően minden- kor jogosult megvizsgálni az igényérvényesítés, illetve a jogi vé- dekezés feltehető sikerének esélyeit.
Ha a vizsgálat után a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igény- érvényesítés sikerére, írásban vállalja a Biztosított költségeket.
A Biztosító jogosult a jogvédelmi fedezet nyújtását megtagadni, ha jogi álláspontja szerint kevés az esélye annak, hogy a Biztosí- tott jogi érdekeinek védelme sikerre vezet. Ez a jogosultság abban az esetben is fennáll, ha a kedvezőtlen kilátásokra csak a biztosítási esemény bejelentését követően ismertté vált tényekből és körül- ményekből lehet következtetni. Ilyen esetben az addig felmerült költségeket a Biztosító viseli, feltéve hogy a biztosítási védelem egyéb feltételei fennálltak.
Ha a Biztosított nem ért egyet a Biztosítónak a költségviselés el- utasítását tartalmazó döntésével, a döntés kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül érdekegyeztető bizottság felállítását kérheti, az őt képviselő ügyvéd egyidejű megnevezésével.
Az érdekegyeztető bizottság tagjai: a Biztosított által megnevezett ügyvéd, a Biztosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.
Az érdekegyeztető bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelem- nek a Biztosítóhoz érkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és a költségek vise- lésének kérdésében. Az érdekegyeztető bizottság döntéseit szó- többséggel hozza.
Az érdekegyeztető bizottság döntése, mind a Biztosítóra, mind a Biztosítottra nézve kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az érdekegyeztető bizottság működéséért legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség felét számíthatja fel. Az érdekegyeztető bizottság működésének költségeit a Biztosító viseli, ha az érdekegyeztető bizottság úgy dönt, hogy van meg- felelő kilátás az igényérvényesítés sikerére, viszont mindkét fél viseli a saját költségeit abban az esetben, ha az érdekegyeztető bi- zottság döntése alapján sincs megfelelő kilátás az igényérvé- nyesítés sikerére.
Amennyiben a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a Biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelős- ségbiztosítási szerződéssel, a Biztosító sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet. Büntető és szabálysértési eljárásban ugyancsak si- kerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a Biztosító.
X. A biztosítási igény átruházása
A Biztosítottnak azon összegek megfizetésére vonatkozó igényei, melyeket a Biztosító neki megfizetett, felmerülésükkor a Biztosí- tottat megillető jogokkal együtt átszállnak a Biztosítóra. A Biz- tosított köteles a Biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a Biztosító javára szóló engedményező okiratot kiállítani.
XI. A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Szerződő (Biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.
2. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett időponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követő napon 00 órakor kezdődik, feltéve, ha a Biztosító az elutasítás jogával nem él, és a Szerződő a biztosítás első díját maradéktalanul meg- fizette.
3. Az ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül a Biz- tosító elutasíthatja. Ha ezen határidőn belül elutasítási jogával
nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minősül, a szerződés pedig az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlat átadási időpontjára visszamenő hatállyal.
Ha a szerződés nem jön létre, a díj visszajár.
XII. A biztosítási szerződés tartama és megszűnése
1. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.
2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerződés létrejöttének napja. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.
3. A határozott időtartamra kötött szerződés biztosítási időszaka a megállapodás szerinti időtartam, az ilyen szerződés a lejárat napján megszűnik.
XIII. A díjfizetés rendje
1. A biztosítás első díja ajánlattételkor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Biztosított halasztást nem kapott, ille- tőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette. A 30 napos türelmi idő (respiro) mind az első, mind pedig a további díjaknál érvényes.
2. Amennyiben a Szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a Szerződő tartozik, de ezek meg- fizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a Szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott biztosítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.
3. Szerződő felek megállapodhatnak, hogy a szerződés fennállása alatt Biztosító alapos okból a biztosítás díját a következő biz- tosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítási díj akkor módosítható, ha az előző év során a kár- ráfordítások és a díjbevétel aránya kedvezőtlenül változik meg.
4. A Biztosító a biztosítás értékének fenntartása érdekében a biz- tosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszín- vonal változásához hozzáigazíthatja (értékkövetés). A bizto- sítási összeg módosításáról a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően értesíti a Szerződőt. Ha a Szerződő a módosítás- hoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a Szerződő az értékkövetést írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
XIV. A Szerződő (Biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettségei
1. A Szerződő (Biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy is- mernie kellett. A Biztosító jogosult a közölt adatok ellenőr- zésére.
2. A Szerződőnek (Biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 5 napon belül a Biztosítónak írásban be kell jelentenie a Szer- ződő és/vagy a Biztosított szerződésben rögzített adatának változását (különös tekintettel név, lakcím).
3. Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül a Biztosító- nak írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a Szer- ződő (Biztosított) lényeges körülmények változását közli a Biz- tosítóval, a Biztosító 15 napon belül javaslatot tehet a szerző- dés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.
5. Ha a Szerződő (Biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
6. Ha a Biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
XV. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A Szerződőnek (Biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutá- sától számított 7 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szerződést kezelő szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. Ameny- nyiben a fentiek elmulasztása miatt lényeges körülmények (a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthetetlenné válnak, a Biztosító kötelezett- sége nem áll be.
2. A Biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.
3. A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási esemény jogalap- ját, összeg szerűségét hitelt érdemlően bizonyító valamennyi bizonyítási eszközt – a Biztosító kérésére – bármikor rendel- kezésre kell bocsátani.
XVI. A Biztosított kármegelőzési kötelezettsége
A Biztosított a káresemények megelőzése és elhárítása érdekében köteles mindent megtenni, illetve a kárt tőle telhetően enyhíteni.
XVII. Mentesülés
1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a Biztosított, illetve a Szerződő fél;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő, vala- mint testvér, élettárs, jegyes)
c) a tájékoztatás, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértésekor a Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményről a Biztosítónak szerző- déskötéskor tudomása volt, vagy az a biztosítási esemény bekövetkeztére nem volt hatással. A tájékoztatási, illetve változás-bejelentési kötelezettség egyaránt terheli a Szer- ződőt és a kötvényben Biztosítottként megnevezett szemé- lyeket.
A Szerződő, Biztosított köteles a szerződésben rögzített lénye- ges körülmények változását a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban bejelenteni.
2. Amennyiben a kár a kármegelőzési vagy kárenyhítési köte- lezettségek elmulasztásával okozati összefüggésbe hoz- ható, a Biztosító olyan mértékben mentesül fizetési kötele- zettsége alól, amilyen mértékben a mulasztás a biztosítási esemény bekövetkezésében közrehatott.
3. A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a biztosítási szolgáltatás okát vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.
XVIII. A biztosítási titok
1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosí- tási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerző- déseire vonatkozik.
2. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vo- natkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, il- letve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal, ha a Biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biz- tosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső ki- fizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosításközve- títő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biz- tosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcso- latos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal,
l) a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Biztosítóval,
n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
o) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanács- adóval,
p) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, illetőleg
q) abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minő- sülő adatot a Biztosítótól, amennyiben a megkeresés tar- talmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási zára- dékot.
6. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
7. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
8. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
9. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával, illetve megtéte- lével a Szerződő és a Biztosított hozzájárul, hogy adatait a Biz- tosító külföldi Biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz, vagy külföldi adatkezelő szervezethez továbbíthassa.
XIX. Egyéb rendelkezések
1. Amennyiben a Biztosító részéről a biztosítási szolgáltatás megtörtént, őt illetik azok a jogok, amelyek korábban a Biz- tosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó.
2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított kettő év alatt évülnek el.
3. A biztosítással, illetve a Biztosítóval kapcsolatos panaszokkal az UNIQA Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.) foglalkozik. A Szerződő, Biztosított észrevételével, panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság- hoz (1088 Budapest, József krt. 6.) vagy a békéltető testüle- tekhez, végső soron bírósághoz is fordulhat. A Biztosító fel- ügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1535 Bu- dapest, 114. Pf. 777.).
4. A jelen szerződésből származó valamennyi jogvita eldöntésére a felek kikötik a Székesfehérvári Városi Bíróság és a Fejér Megyei Bíróság illetékességét.
A feltételben nem rögzített kérdésekben az ide vonatkozó mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
A biztosításra jelen általános feltételeken kívül a vonatkozó Különös biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.
Különös biztosítási feltételek jármûtulajdonosok jogvédelmi biztosításához
I. Általános rendelkezések
Jelen különös biztosítási feltételek a magánszemélyek és jogi személyek UNIQA Biztosító Zrt.-vel kötött jármű jogvédelmi biz- tosításaira irányadóak, a jogvédelmi biztosítás általános feltételei- nek és a Polgári Törvénykönyv előírásai figyelembevételével, azok alkalmazásával.
II. A biztosítás tárgya és a Biztosított személyek
1. Szerződő
Biztosítási díj megfizetésére kötelezett cselekvőképes, termé- szetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem ren- delkező gazdasági társaság aki, amely a Biztosítóval a biz- tosítási szerződést megkötötte.
a) A Biztosított jármű megóvásában érdekelt, vagy
b) A biztosítást olyan személy javára köti meg aki/amely a Biz- tosított jármű megóvásában érdekelt.
2. Biztosított
a) a Szerződő személye egyben Biztosított is
b) a Biztosított jármű megóvásában érdekelt személy aki/ amely a jelen szerződés megkötésekor Biztosított jármű for- galmi engedélyének, vagy lajstromának a jogosítottja tulaj- donosként, üzembentartóként, bérlőként vagy lízingbe vevőként.
c) azok a természetes személy(ek), aki(k) a Biztosított jármű- vet jogszerűen vezeti/k vagy a Biztosított jármű jogosultan utaznak.
3. Gépjármű
A közúti közlekedés szabályairól szóló1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban KRESZ) 1. számú függeléké- nek II/b pontjában meghatározott jármű. Jelen különös bizto- sítási szerződési feltételek szempontjából gépjárműnek minő- sül, a lassú jármű, segédmotoros kerékpár és a motorcsónak is.
4. Biztosított gépjármű
A Szerződő tulajdonát képező vagy a Szerződő által üzemben tartott, illetve általa bármely érvényes jogcímen használt azon gépjármű, amelynek rendszámát a biztosítási szerződés tar- talmazza.
5 Lassú jármű
Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önere- jéből 25km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
6. Segédmotoros kerékpár
Olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 köb- centimétert meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 KW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg.
7. Motorcsónak
A jelen szerződési feltételek a tíz tonna vagy ennél kisebb víz- kiszorítású kishajók, vitorlás kishajók, motorcsónakok és az emberi erővel meghajtott vízijárművek (a továbbiakban: vízi- jármű).
A jelen szerződési feltételek szempontjából: motorcsónak az a vízijármű, melyet motor (oldalmotor, farmotor, vagy beépített motor) hajt meg.
III. Biztosítási védelem terjedelme
A Biztosítottaknak kizárólag a Biztosított jármű összefüggő biz- tosítási esemény bekövetkezésekor van jogcímük biztosítási szol- gáltatás igénybevételére.
IV. A biztosítás által fedezett jogvédelmi kockázatok
1. Kártérítési jogvédelem
A Biztosított jogszabályon alapuló kártérítési követeléseinek érvényesítése a Biztosított által elszenvedett személyi sérülé- ses, illetve dologi károk esetén, amennyiben ezek a Biztosított jármű rendeltetésszerű használatából erednek, és a kár szer- ződésen kívüli károkozásból ered.
Várakozási idő: nincs
2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A Biztosított védelme olyan szabálysértési vagy büntető- eljárásban, amelyet gondatlanságból elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja miatt ellene indítanak.
a) Szándékos magatartás következtében nem áll fenn a bizto- sítási védelem. Amennyiben jogerősen bizonyítást nyer, hogy a cselekményt szándékosan követte el, köteles meg- téríteni a Biztosítónak a védelemmel kapcsolatban felme- rült költségeit.
b) Amennyiben szándékos bűncselekményt róttak a Biztosí- tott terhére, visszamenőleges hatállyal mégis fennáll a biz- tosítási védelem, amennyiben jogerősen megállapítást nyer, hogy a cselekményt a Biztosított gondatlanságból követte el, vagy a hatóság ellene indított büntetőeljárást megszünteti, kivéve, ha a büntetőeljárást a Biztosított halála, elévülés vagy kegyelem miatt szüntetik meg.
c) Fiatalkorú Biztosított esetén a büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem fennáll akkor is, ha a vele szemben szándéko- san elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés alapos gyanúja esetén indítanak eljárást, kivéve, ha az elkövetett bűncselekmény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi
IV. törvény szerinti élet elleni szándékos bűncselekménynek minősül.
Várakozási idő: nincs
3. Szerződéses jogvédelem
a) A biztosítási védelem magában foglalja azokból a polgári jogi szerződésekből eredő jogi érdekek védelmét, melyek a biztosítási szerződésben megjelölt járműre vonatkoznak. A Biztosított érdekeinek védelme, amennyiben a szerző- déskötést megelőző tárgyalásokból, a szerződésből illetve annak megszegéséből eredő kötelezettségek tárgya egy Biztosított jármű, vagy annak ideiglenes pótlása céljából igénybe vett kölcsönjármű. Feltéve, hogy ezek a kötelezett- ségek nem a Biztosított által üzletszerűen folytatott jármű- forgalmazás tevékenységből erednek.
b) A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a szerződéses jogvitákra. amelyek nem magyar bíróság joghatósága alá tartoznak.
Várakozási idő: három hónap Területi hatály: Magyarország
4. Vezetői engedéllyel és a Biztosított jármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem
A jogosítvánnyal kapcsolatos jogvédelem magában foglalja a Biztosított érdekeinek védelmét az ajánlaton feltüntetett jármű okozott közlekedési baleset, vagy a közlekedési előírá-
sok miatt a járművezetéstől való eltiltás és a vezetői engedély vagy a jármű iratainak bevonása, korlátozása, vagy vissza- szerzése tárgyában folytatott szabálysértési és büntető ügyek- ben.
A jogosítvánnyal és a Biztosított jármű okmányaival kapcso- latos jogvédelem a Biztosított jogi érdekeinek védelmét a Biz- tosított járművel, vagy a Biztosított által vezetett idegen jár- művel okozott közlekedési baleset, vagy a közlekedési előírások megszegése miatt a járművezetéstől való eltiltással kapcsolatos esetekre terjed ki. A Biztosítási kötvényben meg- jelölt Biztosított jármű okmányainak bevonása, vagy az okmá- ny(ok)ban Biztosított jogok korlátozása miatt indított büntető és szabálysértési eljárásokban.
Várakozási idő: nincs
5. Óvadék
A Biztosító a kockázatviselése alatt bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggésben arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben az érintett biztosítási tárgyra meghatározott maximális biztosítási összeg erejéig megelőlegezi az óvadékot, amely a Biztosítottat érintő vizsgálati fogság vagy előzetes letartóztatás kiváltásának, illetve hatóságilag bevont útlevél kiadásának célját szolgálja. A Biztosított köteles az óvadék összegét 15 napon belül visszafizetni, ha azt részére a bíróság vagy más erre jogosult szerv visszaadja, vagy ha az ügyben más jogerős döntés születik, de legkésőbb az óvadék nyúj- tásától számított hat hónapon belül.
Várakozási idő: nincs
6. Jogvédelemmel kapcsolatos tanácsadás
A jogi tanácsadás a biztosítási esemény megoldási lehetőségé- vel kapcsolatos, egyszeri alkalommal szóban, vagy írásban nyújtott jogi felvilágosítást foglalja magában.
Várakozási idő: nincs
V. A biztosítási érdek megszűnése
Ha a Szerződő a Biztosított járművet, vagy a Biztosított járművek valamelyikét elidegeníti és helyette új járművet vásárol a biz- tosítási védelem átszáll az új járműre. A Szerződő-változás beje- lentési kötelezettsége körében köteles a Biztosított jármű eladá- sáról és az új jármű megvásárlásáról, továbbá annak adatairól a Biztosítót 7 napon belül értesíteni.
A Biztosító kockázatviselése a kötvényen megjelölt jármű elide- genítésének napján megszűnik.
VI. Kizárások
A jogvédelmi biztosítás általános feltételeiben megfogalmazott kizárásokon túlmenően a jogvédelem az alábbi esetekben sem áll fenn:
a) olyan jogvitákra, amelyek az edzéseket is beleértve verse- nyeken való aktív részvétel következtében adódtak;
b) amennyiben a jármű vezetője nem rendelkezik a jármű veze- tésére érvényes jogosítvánnyal, vagy a jármű annak tulajdo- nosa, üzembentartója engedélye nélkül vezette;
c) amennyiben a járműnek nem volt érvényes forgalmi engedé- lye, lajstroma, vagy nem látták el érvényes rendszámmal, lajstromszámmal, vagy nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával;
d) amennyiben a jármű vezetője a jogvédelmi esemény bekövet- keztekor alkohol, kábító hatású anyag vagy kábítószer, vagy bódultságot okozó egyéb szer vagy gyógyszerek által be- folyásolt állapotban volt, vagy ha a járművezető a közlekedési baleset után nem tett eleget törvényes értesítési és segít- ségnyújtási kötelezettségének;
e) amennyiben a biztosítási eseményt szándékosan elkövetett bűncselekményként követték el;
f) vám-, adóügyi és illetékkel kapcsolatos eljárásokra;
g) olyan kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a Biztosí- tott jármű által üzletszerűen szállított rakományban következ- tek be, valamint az ezen rakománnyal összefüggő ügyekben történő érdekvédelemre;
h) A KRESZ, valamint a vízi közlekedés rendjének szabályait szándékosan megszegő magatartás következtében, mint pl. gyorshajtás, megengedett sebesség túllépése.
VII. A tulajdonosi jogvédelmi biztosítási szerződésre irányadó és alkalmazandó jog
A tulajdonosi jogvédelmi biztosítási szerződésre a magyar jog al- kalmazandó, így különösen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, továbbá a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi XX.xx. rendelkezései.
Az UNIQA Biztosító Zrt. az ISO 9001:2000 minõségügyi szabvány szerint tanúsított pénzügyi szolgáltató.
További információval biztosítási tanácsadója készséggel áll rendelkezésére. Bizalommal fordulhat ezen túl az ország számos pontján megtalálható kirendeltségeinkhez is.
Regionális központjaink:
Dél-magyarországi Régióigazgatóság
6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. · Tel.: x00 00 000-000
H 5123 / 2009. 09./ 207
Észak-magyarországi Régióigazgatóság
0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3–9. · Tel.: x00 00 000-000
Dél-dunántúli Régióigazgatóság
0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2. · Tel.: x00 00 000-000
Nyugat-magyarországi Régióigazgatóság
9700 Szombathely, Hunyadi u, 10–12. · Tel.: x00 00 000-000
Vezérigazgatóság
1134 Budapest, Xxxxxx X. xxx. 76–78. · Tel.: x00 0 0000-000 E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx