All Risks Gépbiztosítás Egyedi Biztosítás Feltételei

All Risks Gépbiztosítás Egyedi Biztosítás Feltételei

1. Általános adatok

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiak- ban: biztosító) a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételekben foglaltak szerint a biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosí- tott vagyontárgyakban a biztosítás hatálya alatt okoznak.

A károkkal kapcsolatos költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a szerződésben azokra külön biztosítá- si összeg került meghatározásra.

A biztosító a károkat biztosítási időszakonként a biztosítási összegig, vagy a biztosított által választott kártérítési felső ösz- szeghatárig (téríthető maximális kár) az önrészesedéssel csök- kentve magyar forintban téríti meg.

1.1. A szerződés alanyai

Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy az, aki a szerződést érdekelt sze- mély javára köti meg.

1.2. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizen- öt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak meg- felelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számí- tani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállítására jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az el- utasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

1.3. Hatálybalépés, kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az ajánlat beérkezését követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő vagy a biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette. A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában a fentiek- től eltérően is megállapodhatnak.

1.4. A szerződés tartama, megszűnése, díjfizetés

– A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

– A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási idő- szak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

– A határozott tartamú biztosítási szerződés a tartam lejárta- kor akkor is megszűnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni.

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási dí- jat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyen- líti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékes- ségtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biz- tosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhat- ja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap eltelté- vel megszűnik.

– Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, a szerződés a hónap utolsó nap- jával szintén megszűnik.

– Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

– A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azon- ban részletfizetésben is megállapodhatnak.

– Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerződés megkötésekor egy összegben esedékes.

1.5. Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya Magyarország területére terjed ki. Ettől eltérő rendelkezést a szerződésben kifejezetten rögzí- teni kell.

2. A biztosított vagyontárgyak és költségek

2.1. A biztosított vagyontárgyak a szerződő által meghatározott és a szerződésben biztosítási összeggel megjelölt gépek, beren- dezések.

2.2. A biztosított költségek a biztosítási események folytán a biz- tosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan fel- merülő és a biztosítási szerződésben összevont biztosítási ösz- szeggel megjelölt

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmi- sítési költségeinek kivételével,

c) a biztosított vagyontárgy helyreállítása kapcsán felmerülő szakértői díjak, illetőleg az ezzel kapcsolatos költségek.

3. A biztosítási esemény

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekö- vetkezett minden olyan károsodása (dologi kár), amellyel kap- csolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egy- mással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy bizto- sítási eseménynek minősül.

4. Kizárások

4.1. A biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyak A jelen biztosítás nem nyújt fedezetet

a) számítógépekre és elektronikus berendezésekre, kivéve a biztosítható vagyontárgyak elektronikus vezérlő egységeit, amennyiben azok a biztosított vagyontárggyal szerkezetileg egybeépítettek,

b) építési vagy szerelési tevékenységgel együtt járó beruházás tárgyát képező vagyontárgyakra,

c) forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító közúti gépjárművekre,

d) vízi járművekre és légi járművekre,

e) szerszámokra (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszá- mokra), gyártóeszközökre, öntőformákra, öntőmintákra és öntőüstökre,

f) kopó-forgó alkatrészekre, porlasztófúvókákra, sajtolófor- mákra (formázófelületekre), védőrácsokra, hő- és tűzálló fa- lazatokra, burkolatokra, fogaskerekekre, meghajtószíjakra, meghajtóláncokra, szállítószalagok hevederére és gördülő elemeire, gumiabroncsokra, összekötő kábelekre, üvegből készült alkatrészekre, tömlőkre, tömítésekre, szűrőkre, szi- tákra és csomagolóanyagokra,

4.2. Nem biztosítási esemény, ha a kár oka

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, ka- tonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) terrorcselekmény (A jelen kizárás szempontjából terrorcse- lekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében poli- tikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bár- mely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kor- mány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében kö- vetik el.),

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radio- aktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási esemény- nek minősülő események okozták-e, vagy sem.

4.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) fokozatos állagromlás, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az anyag természetéből fa- kadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyvesz- teség, erjedés, természetes hőképződés, férgek, rágcsálók, száraz vagy nedves rothadás hatására keletkeztek,

b) az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai szennyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékle- ti,változások vagy szélsőségek, szmog hatására keletkeztek,

c) szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső,

hódara, hó, jégeső, homok, por, illetve fagyhatás, napsütés hatására keletkeztek,

d) a biztosított vagyontárgynak a biztosítás megkötésekor már meglevő, a biztosított által ismert hiányosságából erednek,

e) a gép károsodás elleni védelmét szolgáló biztonsági beren- dezésben, a gép működésével összefüggésben keletkeztek,

f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállo- mányban, információkban keletkeztek,

g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartá- lyaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konté- nerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) miatti veszteségként keletkeztek,

h) a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben, vagy nem men- tett árterületen, vagy olyan területen elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradá- sa a helyi körülmények következtében előre látható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen ára- dás bekövetkezik,

i) a jelen biztosítással fedezetbe vont munkagépekben, külön- leges felépítményű gépjárművekben nem a munkavégzés- ből eredően keletkeztek,

j) a jelen biztosítással fedezetbe vont gépben, berendezésben annak próbaüzeme során keletkeztek,

k) A biztosított vagyontárgy szállítása során (ideértve a fel-, le- és átrakodást) során keletkeztek,

l) a károsodott vagyontárgyak értékcsökkenéseként jelentkeznek,

m)illetve amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

n) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, hely- reállítása során állami támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által visszaigényelhetők,

o) kopás, használatból eredő természetes elhasználódás és ál- lagromlás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás, használaton kívüli állás, illetőleg a normális légköri viszonyok hatására keletkeztek.

4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá:

a) azokra a károkra, amelyekért a szerződő vagy a biztosított mint a biztosított vagyontárgy tulajdonosa, bérlője, üzem- ben tartója, használója e minőségében kártérítési felelős- séggel tartozik,

b) a jótállás (garancia) és szavatosság körében megtérülő ká- rokra,

c) a lopásból, jogtalan használat céljából történő önkényes el- vételből eredő károkra.

4.5. A biztosítási fedezet nem terjed ki a következményi és/vagy közvetett károkra, így különösen:

a) a termelési folyamat félbeszakadásából, szüneteléséből, a teljesítés késedelméből, illetőleg elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként felme- rült károkra,

b) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkra,

c) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miat- ti munka bérköltségére, illetve az expressz vagy légiposta fuvar miatti többletköltségre,

d) a kötbérre, és egyéb, a szerződéses kötelezettségek nem vagy késedelmes teljesítéséből eredő, az a) pontban nem említett károkra, továbbá a bírságra és egyéb büntető jelle- gű költségekre,

e) a jótállás (garancia) és szavatosság elvesztéséből eredő ká- rokra,

f) a károsodott biztosított vagyontárgy használhatatlanságából eredő olyan többletköltségekre, amelyek a károsodott va- gyontárgy helyreállításáig vagy pótlásáig a vagyontárgyat helyettesítő gép, berendezés vagy jármű igénybevételéhez szükségesek.

5. Önrészesedés

Minden egyes biztosítási esemény kapcsán a megállapított kárösszegből meghatározott részt a biztosított maga visel. Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat, adat- közlő) a vagyontárgyakra meghatározva tartalmazza.

6. Biztosítási összeg

6.1. A biztosított vagyontárgyak, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő határozza meg biztosítási idő- szakonként a 6.2. és 6.3. pontban foglaltak szerint, és azt a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza. A bizto- sítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

6.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét:

a) az utánpótlási értékhez viszonyított 40%-os mértékű tech- nikai avultságot el nem érő vagyontárgyak esetén – a felek megállapodása szerint – az utánpótlási érték vagy a műsza- ki avult (valóságos) érték, illetőleg

b) az utánpótlási értékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meg- haladó mértékű technikai avultságú vagyontárgyak esetén a műszaki avult (valóságos) érték alapján kell megállapítani. Utánpótlási érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy újrabeszerzési, újraelőállítási értéke, amely a tényleges be- szerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepí- tés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a li- cencia és a know-how díjat is magában foglalja, de semmifé-

le árengedményt nem tartalmaz.

Műszaki avult (valóságos) érték: a műszaki avulás mértékével csökkentett utánpótlási érték.

Műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, karbantartás színvonala, üze- melési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

6.3. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási év fo- lyamán bekövetkező biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatá- rozott – összevont biztosítási összege.

6.4. A biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csopor- tosíthatók át. A tárgyévi biztosítási összegeknek a feltételek szerinti meghatározása, illetve a vagyontárgyak értékének vál- tozása miatti módosítása a biztosított/szerződő kötelezettsége, ilyen módon a biztosítás lehetőséget ad az értékkövetésre.

6.5. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel a bizto- sítási időszakon belül is módosíthatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt.

6.6. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meghatározni.

6.7. A biztosítási összeg nem haladhatja meg:

a) a vagyontárgy helyreállításának, illetve az új állapotában va- ló beszerzésének költségét, vagy

b) a vagyontárgy műszaki avult (valóságos) értékét, ha a szer- ződő a biztosítási összeget a műszaki avult érték alapján határozta meg.

7. Biztosítási díj

7.1. A biztosítási díjat kockázatarányosan, a biztosítási időszakon- ként határozza meg a biztosító.

7.2. A biztosítás díj megállapításának alapja a biztosított vagyon- tárgyaknak és a biztosított költségeknek a 6. pont szerint meg- határozott, és az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosí- tási összege. A biztosító által meghatározott díj a biztosítási időszak végleges díja.

7.3. Egy évnél rövidebb időre kötött határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási díj:

1–3 hónapig terjedő időre az éves díj 4/10 része, 4 hónapig terjedő időre az éves díj 5/10 része,

a továbbiakban minden megkezdett hónapra 1/10-nyi rész számítandó fel.

8 hónapon túli időre a teljes éves díjat kell felszámítani.

8. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

8.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megten- ni a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében, ezzel kap- csolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, vé- delemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vo- natkozó szakmai előírásokat köteles mindenkor betartani.

8.2. A biztosító maga vagy képviselője, illetve megbízottja útján jo- gosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

8.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti. Amennyiben a biztosító a kárral összefüggésben az előzőekben felsorolt kötelezettségek megszegését állapítja meg, a kártérí- tési összeg megállapításánál jogosult figyelembe venni a biz- tosított közrehatását.

9. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

9.1. A biztosítottnak a szerződés megkötésekor a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölnie kell, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden feltett kérdésére válaszolni.

9.2. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban be- jelenteni minden olyan lényeges változást, amely a kockázat mértékére kihat.

9.3. Változás-bejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:

a) a biztosított vagyontárgy üzemeltetési helyének és körülmé- nyeinek megváltozása,

b) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jellemzői- ben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás,

c) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás,

d) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben törté- nő változás,

e) a biztosított vagyontárgyak bérbeadása,

f) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog keletkezése,

g) a biztosított vagyontárgyakat, illetve a biztosítottat érintő csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás megindítása,

h) a biztosított vagyontárgyakra és kockázatokra vonatkozó to- vábbi biztosítási szerződés megkötése,

i) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

j) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó nem idény- szerű leállítása,

k) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia be- indítása, új anyagok alkalmazása.

9.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerző- dés módosítására, illetőleg jogosult a szerződést harminc na- pos határidővel írásban felmondani. Ha a biztosított a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító az előzőekben írt xxxxxxxx nem él, a szerző- dés az eredeti tartalommal marad hatályban.

9.5. A biztosított köteles a jogállásában bekövetkezett változást (pl.: szétválás, egyesülés, megszűnés) a biztosítónak haladék- talanul írásban be jelenteni.

9.6. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

9.7. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszí- nen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerző- dő által szolgáltatott adatok helyességét.

10. A kárbejelentés és a kárrendezés szabályai

10.1. A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezése után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két mun- kanapon belül írásban be kell jelentenie a biztosító részére.

10.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a káresemény leírását, időpontját,

– a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, helyét,

– a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét, telefon- és telefax számát,

– a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.

10.3. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

10.4. A kárigény elbírálásához a biztosító kérésére rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság, illetve a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

– tűz- és robbanáskár esetén a tűzrendészeti hatóság igazolását,

– bűncselekménynek minősülő vagy azzal összefüggő biztosí- tási esemény esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomo- zást lezáró határozatot (értesítést),

– ha más hatósági eljárás volt folyamatban, a hatóság által ki- adott igazolást vagy határozatot,

– a biztosító által szükségesnek tartott egyéb okmányt, mint pl. beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti vagy lí- zingszerződés.

10.5. A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállítá- sával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszá- molnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben, vagy idegen kivitelező útján, vagy mind a két módon történik.

10.6. A biztosított köteles a kárát és annak mértékét bizonyító okira- tokat, számlákat, vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket, költ- ségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezé- sére bocsátani.

10.7. A károk megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyv- ben foglaltak alapján történik.

10.8. A káreseménnyel kapcsolatban idegen tulajdonú vagyontár- gyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult vagy megbízottjának bevonásá- val közösen végezhetik.

10.9. A biztosított a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles:

a) tűzkár biztosítási eseménynél a tűzrendészeti hatóságnál bejelentést tenni,

b) bűncselekménynek minősülő vagy azzal összefüggő biztosí- tási esemény bekövetkezésekor pedig az illetékes rendőrha- tóságnál feljelentést tenni, és a feljelentés másolati példá- nyát a kárbejelentéshez mellékelni.

10.10. A biztosított a károsodott vagyontárgyak állapotán, a kár helyszí- nén, a kárfelmérési eljárás megindulásáig, de a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésétől számított ötödik munkanap

24. órájáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változ- tathat. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt.

10.11. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított in- tézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezése- ket stb. azonban további harminc napig köteles változatlan ál- lapotban megőrizni.

10.12. A kár mértéke vagy összegszerűsége tekintetében létrejött meg- egyezés hiányában a felek megállapodhatnak abban, hogy a kár mértékét és összegszerűségét háromtagú szakértői bizottság ál- lapítsa meg. A szakértői bizottság egyik tagját a biztosított, a másik tagját a biztosító jelöli ki, akik a szakértői bizottság el- nökéül közösen választják meg a harmadik szakértőt. A szakér- tői bizottság szótöbbséggel határoz. A felek a szakértői bizott- ság határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az eljá- rás során a felek saját szakértőik költségeit maguk viselik, míg az elnök költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.

10.13. A biztosító a kártérítés összegét a biztosítási esemény bekövet- kezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, do- kumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni.

11. A biztosító szolgáltatása

A szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig éven- te a következő szolgáltatást nyújtja a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor:

11.1. Teljes kár (totálkár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy meg- semmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt – az alábbiak szerint térít a biztosító:

11.1.1. Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosí- tó a káreset időpontjában alkalmazott újrabeszerzési áron térí- ti meg a biztosított vagyontárgy értékét.

11.1.2. Valóságos értéken biztosított vagyontárgy esetén a káreset idő- pontjában történő újraelőállítási, újrabeszerzési árat az időköz- beni értékcsökkenés (avulás) levonásával téríti meg a biztosító.

11.2. Részleges kár esetén az alábbiak szerint térít a biztosító:

11.2.1. Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a káro- sult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét téríti meg a biztosító.

11.2.2. Valóságos értéken biztosított vagyontárgy esetén javítással, il- letve a károsodott részek pótlásával helyreállítható károknál az eredeti állapot helyreállítását, pótlását szolgáló költség kerül megtérítésre, de a helyreállítás során keletkezett értékemelke- dést a biztosító levonásba helyezi.

11.3. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alap- ja az eredeti állapot.

11.4. Ha a biztosítási összeg a valóságos értéknél alacsonyabb, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz (pro-rata).

11.5. A termelésből kivont, használaton kívüli gépi tárgyi eszközök ká- rát a valóságos értékig téríti meg a biztosító. Lebontásra, kise- lejtezésre kijelölt gépi eszközök térítése a hasznosítási összeg.

11.6. A biztosított áItal bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett gépi tárgyi eszközök ká- rai esetén a választott értéken, a biztosítási összegnek megfe- lelően térít a biztosító.

11.7. A javítási költségekben a sürgősségi felárat, a túlmunka több- letköltségeit, valamint az alkatrészek sürgős szállításának, il- letve gyártásának többletköltségeit a biztosító nem téríti meg.

11.8. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradvá- nyok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.

11.9. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása az általános forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biz- tosított igazolja, hogy az általános forgalmi adó visszaigénylé- sére nem jogosult, továbbá a vagyontárgyat helyreállították, il- letve pótolták, és ennek során az általános forgalmi adó igazol- tan felmerült.

11.10. A biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha szerződő az éves díjat megfele- lően kiegészíti.

12. A biztosító mentesülése

12.1. Ha a biztosított nem jogi személy, a biztosító annyiban mente- sül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vagy olyan alkalmazottja vagy megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biz- tosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta.

12.2. Ha a biztosított jogi személy, a biztosító annyiban mentesül fi- zetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tag- ja, megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A 12.1. és 12.2. pontok a kár- megelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vo- natkoznak.

12.3. Jelen szerződési feltételek alkalmazásában súlyos gondatlan- ságnak minősül különösen:

– ha a kár a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó szabályok és/vagy a karbantartási utasítások súlyosan gondatlan meg- sértésével okozati összefüggésben következett be,

– ha a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, azzal okozati összefüggésben történt,

– ha a biztosított vagyontárgyat kezelő személy nem rendel- kezett a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés- sel, illetve érvényes és hatályos gépkezelői engedéllyel, vagy egyéb olyan dokumentummal, amely a tevékenység jogszerű gyakorlására őt feljogosította,

– ha a biztosított vagyontárgyat kezelő személy bármely okból nem volt a gép szakszerű kezeléséhez szükséges, arra alkal- mas állapotban, és a károkozás azzal okozati összefüggés- ben történt.

12.4. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosí- tott kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be (pl. az al- kalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezé- sének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt), és a kár- esemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben keletke- zett.

12.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosí- tott a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

12.6. A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év.

13.2. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat xxxxxxxx.

13.3. A biztosított a biztosító által megtérített kárra a hozzá bármi- lyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kárté- rítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.

13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilat- kozatokat írásban kell közölni. A biztosítási szerződés felmon- dását a felek ajánlott levélben, vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik.

13.5. A szerződő felek – eltérő megállapodás hiányában – a biztosí- tásra vonatkozó semmilyen, birtokukban lévő adatot, informá- ciót harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

13.6. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított ál- tal szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor el- lenőrizni vagy ellenőriztetni.

13.7. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíró- ság kizárólagos hatáskörét. Az eljárás során a bíróság a magyar jogszabályokat, illetve a bíróságra vonatkozó eljárási szabályo- kat alkalmazza.

13.8. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv és a Bit. rendelkezései irányadók.

13.9. A biztosító főbb adatai

A biztosító neve:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság Cg. 00-00-000000

A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

A panaszügyek intézésére a biztosító Vezérigazgatósága jogo- sult. Vitás esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye- letéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz lehet fordulni.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

13.10. A biztosítási titok

13.10.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfele- inek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval kötött szerződésre vonatkozik.

13.10.2. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni, és a 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titokként ke- zelni.

13.10.3. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejötté- vel, nyilvántartásával, a kárral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állomány nyilvántartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgálta- tás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

13.10.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.

13.10.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, er- re vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

– a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomo- zóhatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközve- títő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosí- tásközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésben foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát ke- zelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei min- den egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szem- ben, ha az a)–p) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

13.10.6. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az

előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

13.10.7. A biztosító a nyomozóhatóság, a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet:

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel van összefüggésben.

13.10.8. A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézke- dés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóvá- hagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titok- nak minősülő adatokról.

13.10.9. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésé- ről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2009. október Xx.xx.: U71301